Költségvetés végrehajtás tanulmány Izsák Város Polgármesteri Hivatala számára
Készítette: GKIeNET Kft.
KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁS TANULMÁNY
2
TARTALOMJEGYZÉK: 1.
Bevezető ........................................................................................................................... 4 1.1. 1.2.
2.
Költségvetés megvalósítása ........................................................................................... 5 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 2.8.
3.
Dokumentum célja .................................................................................................................................. 4 2. számú melléklet megfeleltetés............................................................................................................ 4 Feladatok, felelősségek .......................................................................................................................... 5 Előirányzat nyilvántartás ......................................................................................................................... 5 Előirányzat módosítás............................................................................................................................. 6 Ellenjegyzés............................................................................................................................................ 6 A teljesítés szakmai igazolása (kollaudálás)........................................................................................... 8 Érvényesítés, kontírozás......................................................................................................................... 8 Utalványozás .......................................................................................................................................... 9 A kiadások teljesítése ............................................................................................................................. 9
Zárszámadás, adatszolgáltatás..................................................................................... 11 3.1. Feladatok, felelősségek ........................................................................................................................ 11 3.2. A zárszámadás folyamata..................................................................................................................... 13 3.3. A zárszámadási rendelet megalkotása ................................................................................................. 14 1. Javaslat: a Zárszámadás fejlesztése............................................................................................................ 17 3.4. Adatszolgáltatás.................................................................................................................................... 17 3.5. Az önkormányzatok legfontosabb adatszolgáltatási, beszámolási kötelezettsége............................... 19 3.6. Költségvetés előterjesztése .................................................................................................................. 20 3.7. Elfogadott költségvetés......................................................................................................................... 20 3.8. Polgármesteri beszámoló az önkormányzat gazdálkodásának helyzetéről.......................................... 20 3.9. Évközi és év végi költségvetési beszámoló, időközi költségvetési és mérlegjelentés.......................... 20 3.10. Az önkormányzat zárszámadása.......................................................................................................... 23 3.11. Adatszolgáltatás az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokról............................................... 24 3.12. Egyéb tájékoztató, beszámoló, adatszolgáltatás, elszámolás a kincstár felé....................................... 25 3.13. Egyéb adatszolgáltatási kötelezettségek a kincstár felé....................................................................... 26
4.
Informatikai támogatás .................................................................................................. 30 4.1. Az önkormányzat éves költségvetésének készítése, tervváltozatok létrehozása................................. 30 4.2. Az önkormányzat előirányzat felhasználási ütemterve elkészítése és aktualizálása ........................... 31 2. Javaslat: IT támogatás, kontrolling fejlesztése ............................................................................................. 37 3. Javaslat: a folyamatköltség elemzés ............................................................................................................ 41
Mellékletek................................................................................................................................ 43 M1: A költségvetési koncepció tervezet javasolt szerkezete ............................................................................... 43 M3: A zárszámadás javasolt adattartalma........................................................................................................... 46 M4: Önkormányzatok gazdálkodási funkcióinak informatikai támogatása........................................................... 47 M5 A Városfejlesztési Stratégia javasolt szerkezete ........................................................................................... 51
KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁS TANULMÁNY
3
JAVASLATOK ÖSSZEFOGLALÁSA 1. Javaslat: a Zárszámadás fejlesztése............................................................................................................ 17 2. Javaslat: IT támogatás, kontrolling fejlesztése ............................................................................................. 37 3. Javaslat: a folyamatköltség elemzés ............................................................................................................ 41
4
KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁS TANULMÁNY
1. BEVEZETŐ 1.1.
Dokumentum célja
Jelen dokumentum a GKIeNET Kft. terméke, és a Izsák Község Önkormányzatánál végrehajtásra kerülő ”Szervezetfejlesztés a Izsáki Polgármesteri Hivatalban” c. projekt keretében készült. A dokumentum célja, hogy a polgármesteri hivatal működési hatékonyságának fejlesztésével kapcsolatos javaslatokat fogalmazzon meg az alábbi input adatokra támaszkodva:
a hivatalban, illetve az intézményvezetők körében lefolytatott interjús lekérdezés;
ügyviteli dokumentumok feldolgozása;
lakossági és vállalati elégedettség felmérés.
A projekt céljai közé tartozik, hogy Izsák Község Önkormányzatának Polgármesteri Hivatalának működése fejlesztésre kerüljön, különös tekintettel a:
1.2.
pénzügyi és költségvetés végrehajtási ellenőrzés javítására;
2. számú melléklet megfeleltetés
Pályázati prioritás 2. sz. melléklet 2. A költségvetési gazdálkodás eredményességének javítása h) pénzügyi és Szakértői tanácsadás, tanulmány elkészítése költségvetés végrehajtási Költségvetés végrehajtás-ellenőrzési felelősségek ellenőrzés javítása tisztázása, eljárások kidolgozása
Eredménytermék Költségvetés végrehajtás tanulmány
5
KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁS TANULMÁNY
2. KÖLTSÉGVETÉS MEGVALÓSÍTÁSA 2.1.
Feladatok, felelősségek
Tevékenység
Hauzmann János Jegyző
Feladat / Felelősség Sutus Mónika Mondok József Képviselő Pü.-i Polgármester testület csoportvezető Intézményvezetők
1. Előirányzat nyilvántartás
2. Előirányzat módosítás
3. Ellenjegyzés
4. Kollaudálás
5. Érvényesítés, kontírozás
6. Utalványozás
7. A kiadások teljesítése
2.2.
Előirányzat nyilvántartás
Áht. 103. § (1) Az államháztartás alrendszereiben a kincstár és a költségvetés végrehajtásáért felelős szerv köteles a költségvetés végrehajtása során a költségvetési címek, illetőleg költségvetési szervek, alapok jóváhagyott előirányzatainak és azok teljesülésének alakulását folyamatosan nyilvántartani. (2) Az (1) bekezdésben foglalt nyilvántartási kötelezettség jogszabályban szabályozott módon kiterjed a kiadási előirányzatokat terhelő kötelezettségvállalások és a bevételi előirányzatok teljesítését előrejelző - a teljesülés várható időpontja szerint rögzített - bevételi előírások folyamatos nyilvántartására. Ámr. 5.§ (3) A helyi és települési, illetve területi kisebbségi önkormányzatok államháztartási alrendszer költségvetését és a költségvetés végrehajtását a helyi és települési, illetve területi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek előirányzatait is magában foglaló helyi és települési, illetve területi kisebbségi önkormányzati költségvetések előirányzatainak és azok teljesítésének teljes körű - bevételeket és kiadásokat tartalmazó pénzforgalmi tervezése és elszámolása alkotja.
Az előirányzatok adják meg a tárgyévi gazdálkodás pénzügyi keretét. Eredeti előirányzat: a jóváhagyott költségvetésben szereplő kiadási és bevételi előirányzatokat nevezzük eredeti előirányzatnak. Év közben ezek az előirányzatok módosulhatnak, növekedhetnek és csökkenhetnek, így változásukat is rögzítni kell, melyekért a pénzügyi csoportvezető felel. Az előirányzatok lehetnek:
a teljesíthető, jóváhagyott kiadások (eredeti vagy módosított) előirányzatai és
a teljesítendő várható bevételek (eredeti vagy módosított) előirányzatai.
Előirányzat teljesítés: a jóváhagyott (eredeti vagy módosított) kiadási és bevételi előirányzatok teljesítésének számszerű nyilvántartása, Ezek tehát azt mutatják, hogy
a jóváhagyott teljesíthető kiadási előirányzatból mennyit használt fel a költségvetési szerv, vagyis mennyit költött a feladatai ellátása során,
KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁS TANULMÁNY
6
a jóváhagyott teljesítendő bevételi előirányzatát milyen mértékben teljesítette, vagyis mennyi bevétel folyt be, mennyit szedett be.
A fenti alap információkból kimutathatók egyfelől a kiadási és bevételi előirányzatok teljesítéssel nem lefedett részei (aktuális előirányzat), másfelől a gazdálkodás fontos operatív információja a kiadási előirányzatok kötelezettség vállalással le nem fedett része (szabad keret) és a bevételi előirányzatok előírásokkal le nem fedett része is. A költségvetés végrehajtásának alapja a bevételi és kiadási előirányzatok, ezek teljesítései és szükség szerinti módosításai naprakész nyilvántartása.
2.3.
Előirányzat módosítás
Az önkormányzat a költségvetési előirányzatok megváltoztatásának rendjét, és a költségvetési rendelet módosításának menetét a Költségvetési rendeletben szabályozza. Az Önkormányzat gazdálkodását végrehajtó Polgármesteri Hivatalnál kezelt előirányzatok módosítására legtöbb esetben kizárólag a Képviselő-testület jogosult. A módosítás nem veszélyeztetheti sem a vállalt kötelezettség teljesítését, sem a feladatellátás feltételeinek biztosítását. A költségvetési (és létszám) előirányzatok évközi változása miatti rendeletmódosítási javaslatokat a gazdálkodási év során szükség szerint, de legkésőbb a költségvetési beszámoló előterjesztésével egyidejűleg a Pénzügyi csoport vezetőjének előkészítését követően a polgármesternek kell a Képviselőtestület elé terjeszteni.
Előirányzat módosítás típusai:
előirányzat csökkentés, növelés: az előirányzat módosítása az adott költségvetési éven belül
előirányzat zárolás: az előirányzat adott költségvetési évi felhasználásának ideiglenes vagy feltételhez kötött korlátozása, felfüggesztése
előirányzat törlés: az előirányzat felhasználásáról történő végleges lemondás
előirányzat átcsoportosítás: a kiadás és bevételi előirányzatok főösszege nem változik, csak azon belül történik meg az egyes részelőirányzatok összegének növelése és csökkentése
Az előirányzat módosítás jellege szerint lehet:
2.4.
egyszeri vagy eseti: csak az adott esetre vonatkozik,
tartós: végleges szerkezeti jelleggel beépül a költségvetési szerv előirányzataiba (bázis)
Ellenjegyzés
Az ellenjegyzés tartalma Az ellenjegyzésre jogosultnak az ellenjegyzést megelőzően meg kell győződnie arról, hogy:
KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁS TANULMÁNY
7
a jóváhagyott költségvetés fel nem használt, illetve le nem kötött, a kötelezettségvállalás tárgyával összefüggő kiadási előirányzata rendelkezésre áll-e, illetve a befolyt vagy várhatóan befolyó bevétel biztosítja-e a fedezetet (lásd előbb),
az előirányzat felhasználási terv szerint a kifizetés időpontjában a fedezet rendelkezésre áll-e (lásd előbb),
a kötelezettségvállalás nem sérti-e a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat.
Az ellenjegyzési feladatokat el kell látni:
a kötelezettségvállalásoknál,
az utalványozás után
Az ellenjegyzésre jogosultnak a kötelezettségvállalást jelentő okmányt, ha nem ért vele egyet, akkor kell ellenjegyeznie, ha erre a kötelezettségvállaló írásban utasítja. Ez esetben az okmányt, „a kötelezettségvállalás ellenjegyzése utasításra történt záradékkal kell ellátnia, és erről a helyi önkormányzat képviselő-testületét értesítenie kell. A képviselő-testület a jelentés kézhezvételét követő ülésén köteles megvizsgálni a bejelentést, és kezdeményezni az esetleges felelősségre vonást. Az ellenjegyzésre jogosultnak az utalványt, ha nem ért vele egyet, akkor kell ellenjegyeznie, ha erre az utalványozó írásban utasítja. Ez esetben az okmányt „az utalványozás ellenjegyzése utasításra történt” záradékkal kell ellátnia, és erről a helyi önkormányzat képviselő-testületét értesítenie kell. A képviselőtestület a jelentés kézhezvételét követő ülésén köteles megvizsgálni a bejelentést, és kezdeményezni az esetleges felelősségre vonást. Az ellenjegyzésre jogosult személyek Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet a) 134. § (3) bekezdése alapján a helyi önkormányzat nevében történő kötelezettségvállalás ellenjegyzésére, illetve a 137. § (2) bekezdése alapján a helyi önkormányzatnál az utalvány ellenjegyzésére: Hauzmann János jegyző jogosult; b) 134. § (2) bekezdése alapján a részben önállóan gazdálkodó intézmény nevében történő kötelezettségvállalás ellenjegyzésére és a 137. § (1) bekezdése alapján a részben önállóan gazdálkodó intézménynél az utalvány ellenjegyzésére: a költségvetési szerv gazdasági vezetője vagy az általa kijelölt személy jogosult.
KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁS TANULMÁNY
2.5.
8
A teljesítés szakmai igazolása (kollaudálás)
Ha a kötelezettségvállalásban foglaltak teljesültek, illetve egyéb kötelezettségvállalást nem igénylő pénzforgalmi gazdasági esemény történt, akkor – a teljesítés szakmai igazolása során – meg kell vizsgálni a kiadások és bevételek:
jogosultságát,
összegszerűségét,
a szerződés, megrendelés megállapodás szerinti teljesítését.
A szakmai teljesítés igazolására jogosultak:
Hauzmann János Jegyző
Bak Nándor Aljegyző
Intézményvezetők
2.6.
Érvényesítés, kontírozás
A szakmai teljesítésigazolás alapján az érvényesítőnek ellenőriznie kell:
az összegszerűséget,
a fedezet meglétét, valamint azt, hogy
az előírt alaki követelményeket betartották-e.
A fedezet megléte tekintetében ellenőrizni kell, hogy az adott kiadás pénzügyi teljesítéséhez a szükséges anyagi fedezet rendelkezésre áll-e, figyelembe véve más rendszeres, illetve kötelező kiadásokat is. Ez a lépés a Pénzügyi csoportvezető feladata. Az előírt alaki követelmények betartásának vizsgálatakor ellenőrizni kell, hogy a számviteli elszámoláshoz a bizonylat adatai alakilag hitelesek, megbízhatóak és helytállóak-e. Meg kell vizsgálni, hogy a kifizetés, illetve a bevételezés alapjául szolgáló bizonylat alaki és tartalmi szempontból megfelelő-e. Az érvényesítőnek el kell végeznie az adott pénzmozgás főkönyvi számlakijelölését, vagyis a kontírozást. Az érvényesítésre jogosult személyek Az államháztartás működési rendjéről szóló mód. 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet 135. § (2) bekezdése alapján érvényesítést csak az ezzel írásban megbízott, legalább középfokú pénzügyi-számviteli szakképesítésű és emellett mérlegképes könyvelői vagy ezzel egyenértékű pénzügyi-számviteli dolgozó végezhet. Izsákon Sutus Mónika, Pénzügyi csoportvezető.
KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁS TANULMÁNY
2.7.
9
Utalványozás
Az utalványozás a kiadások teljesítésének elrendelése. Utalványozásra csak a szakmai igazolás és az érvényesítés után kerülhet sor. Az utalványozásra jogosult személyek Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet a) 136. § (2) bekezdése alapján a helyi önkormányzatnál:
a polgármester vagy a polgármester által felhatalmazott személy;
b) 136. § (1) bekezdése alapján a részben önállóan gazdálkodó intézménynél:
az intézményvezető vagy
az általa, illetve a költségvetési szerv vezető testülete által felhatalmazott személy
jogosult utalványozásra.
Izsákon az utalványozásra kizárólag Mondok József polgármester jogosult.
2.8.
A kiadások teljesítése
Számlanyilvántartás Ehhez elengedhetetlenül szükséges a bejövő számlák naprakész nyilvántartása. Ennek javasolt tartalma:
nyilvántartásba vett bejövő számlák
ebből igazolt számlák
ebből igazolt és érvényesített számlák
ebből igazolt, érvényesített és utalványozott számlák
ebből igazolt, érvényesített, utalványozott és ellenjegyzett (kifizethető) számlák
Teljesítés tervezés A kiadások teljesítését meg kell előzze a teljesítés tervezésének folyamata. A teljesítés tervezéshez meg kell oldani az önkormányzat egyes számláihoz kapcsolódó várható számla jóváírások, és számlán kívüli kötelező kifizetések lehető legpontosabb prognosztizálását. Ez teremti meg az alapját a tényleges teljesítés tervezésnek, mely egy adott napon csak a szabad számlakeret [számla nyitó egyenlege + várható jóváírások – a kötelezően teljesítendő kifizetések – a korábban előjegyzett számla kifizetések] egyenlegből gazdálkodhat, erre az összegre jegyezhet elő számla kiegyenlítést. Az igazolt, érvényesített, utalványozott és ellenjegyzett (kifizethető) számlák kiegyenlítése tervezése (ütemezése) során a lejárati idő szerint rendezett számlákhoz lehet hozzárendelni az adott szabad
KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁS TANULMÁNY
10
számlakeret erejéig kifizetést, mely hozzárendelés a szabad számlakeret automatikus csökkentését kell jelentse.
11
KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁS TANULMÁNY
3. ZÁRSZÁMADÁS, ADATSZOLGÁLTATÁS 3.1.
Feladatok, felelősségek Feladat / Felelősség
1. 2. 3. 4.
5. 6.
7. 8. 9.
Tevékenyeég Az intézményi elemi beszámolók elkészítése és átadása, felülvizsgálata A zárszámadás önkormányzati szintű előkészítése, összesítése, ellenőrzése A zárszámadás első változata elkészítése A költségvetési rendelet tervezet első változata könyvvizsgálói véleményezése, a könyvvizsgáló által javasolt korrekciók átvezetése A zárszámadás első változata valamennyi érdekelt felé történő kézbesítése A zárszámadás első változata bizottsági véleményezése, a bizottságok által javasolt, a polgármester által elfogadott korrekciók átvezetése A zárszámadási rendelet tervezet első változata elkészítése A zárszámadási rendelet tervezet első változata könyvvizsgálói véleményezése A helyi kisebbségi önkormányzat(ok) zárszámadási határozat tervezete(i) elkészítése, a helyi kisebbségi önkormányzat határozathozatala(i)
Hauzmann János Jegyző
Mondok József Polgármester
Képviselő testület
Sutus Mónika Pü.-i csoportvezető
Könyvvizsgáló
Pü.-i bizottság
12
KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁS TANULMÁNY
Feladat / Felelősség
10.
11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.
Tevékenyeég A zárszámadási rendelet tervezet első változatáról szóló előterjesztés valamennyi érdekelt felé történő kézbesítése, a bizottságok által javasolt, a polgármester által el nem fogadott korrekciós javaslatok és a könyvvizsgálói vélemény csatolása az előterjesztéshez A zárszámadási rendelet tervezet első változata képviselő-testületi tárgyalása A képviselő-testület által elfogadott korrekciók zárszámadási rendelet tervezeten történő átvezetése A zárszámadási rendeletről szóló előterjesztés elkészítése A zárszámadási rendeletről szóló előterjesztés könyvvizsgálói véleményezése, a könyvvizsgálói jelentés elkészítése A zárszámadási rendeletről szóló előterjesztés valamennyi érdekelt felé történő kézbesítése A zárszámadási rendeletről szóló előterjesztés képviselő-testületi tárgyalása, rendeletalkotás A zárszámadási rendelet közzététele A zárszámadási rendeletről szóló könyvvizsgálói jelentés megküldése az állami számvevőszék felé
Hauzmann János Jegyző
Mondok József Polgármester
Képviselő testület
Sutus Mónika Pü.-i csoportvezető
Könyvvizsgáló
Pü.-i bizottság
KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁS TANULMÁNY
3.2.
A zárszámadás folyamata Az intézményi elemi beszámolók elkészítése és átadása, felülvizsgálata
A zárszámadás önkormányzati szintű előkészítése, összesítése, ellenőrzése
A zárszámadás első változata elkészítése
A költségvetési rendelet tervezet első változata könyvvizsgálói véleményezése, a könyvvizsgáló által javasolt korrekciók átvezetése
A zárszámadás első változata valamennyi érdekelt felé történő kézbesítése
A zárszámadás első változata bizottsági véleményezése, a bizottságok által javasolt, a polgármester által elfogadott korrekciók átvezetése
A zárszámadási rendelet tervezet első változata elkészítése
A zárszámadási rendelet tervezet első változata könyvvizsgálói véleményezése
A helyi kisebbségi önkormányzat(ok) zárszámadási határozat tervezete(i) elkészítése, a helyi kisebbségi önkormányzat határozathozatala(i)
A zárszámadási rendelet tervezet első változatáról szóló előterjesztés valamennyi érdekelt felé történő kézbesítése, a bizottságok által javasolt, a polgármester által el nem fogadott korrekciós javaslatok és a könyvvizsgálói vélemény csatolása az előterjesztéshez
A zárszámadási rendelet tervezet első változata képviselő-testületi tárgyalása
A képviselő-testület által elfogadott korrekciók zárszámadási rendelet tervezeten történő átvezetése
A zárszámadási rendeletről szóló előterjesztés elkészítése
A zárszámadási rendeletről szóló előterjesztés könyvvizsgálói véleményezése, a könyvvizsgálói jelentés elkészítése
A zárszámadási rendeletről szóló előterjesztés valamennyi érdekelt felé történő kézbesítése
A zárszámadási rendeletről szóló előterjesztés képviselő-testületi tárgyalása, rendeletalkotás
A zárszámadási rendelet közzététele
A zárszámadási rendeletről szóló könyvvizsgálói jelentés megküldése az állami számvevőszék felé
A zárszámadás javasolt folyamata
13
KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁS TANULMÁNY
3.3.
14
A zárszámadási rendelet megalkotása
Áht. 82. § A jegyző által elkészített zárszámadási rendelettervezetet, valamint a külön törvény szerinti könyvvizsgálói záradékkal ellátott egyszerűsített tartalmú - a helyi önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó - éves pénzforgalmi jelentést, könyvviteli mérleget, pénzmaradvány-kimutatást, és eredmény kimutatást a polgármester a költségvetési évet követően 4 hónapon belül terjeszti a képviselő-testület elé. A képviselő-testület a zárszámadásról rendeletet alkot. A könyvvizsgálatra kötelezett helyi önkormányzatok polgármesterei a könyvvizsgálatról készített jelentést minden év június 30-áig megküldik az Állami Számvevőszéknek. Ámr. 29. § (1) A helyi önkormányzat költségvetési rendelettervezete az alábbi szerkezetben készül: a) az önkormányzat és az önállóan, illetve a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek bevételei forrásonként - a pénzügyminiszter elemi költségvetés összeállítására vonatkozó tájékoztatójában rögzített főbb jogcím-csoportonkénti részletezettségben; b) a működési, fenntartási előirányzatok önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervenként, intézményen belül kiemelt előirányzatonként részletezve; c) a felújítási előirányzatok célonként; d) a felhalmozási kiadások feladatonként; e) az önkormányzati hivatal költségvetése feladatonként, valamint külön tételben 1. az általános, és 2. a céltartalék (ezen belül elkülönítetten a költségvetési törvényben előírt államháztartási tartalék képzésére szolgáló előirányzat); f) éves létszámkeret önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervenként; g) a többéves kihatással járó feladatok előirányzatai éves bontásban; h) a működési és a felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatok bemutatása tájékoztató jelleggel mérlegszerűen, egymástól elkülönítetten, de - a finanszírozási műveleteket is figyelembe véve - együttesen egyensúlyban; i) elkülönítetten is a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat(ok) költségvetése; j) az év várható bevételi és kiadási előirányzatainak teljesüléséről előirányzat-felhasználási ütemterv; k) elkülönítetten az európai uniós támogatással megvalósuló programok, projektek bevételei, kiadásai, valamint az önkormányzaton kívüli ilyen projektekhez történő hozzájárulások.
A zárszámadási rendelet-tervezetet a költségvetési évet követő 4 hónapon belül, azaz minden év április 30. napjáig a jegyző készíti el és terjeszti a testület elé. A képviselő-testület a költségvetés végrehajtásáról (zárszámadásról) rendeletet alkot. A zárszámadási rendeletet költségvetési évenként az elfogadott költségvetéssel összehasonlítható módon kell elkészíteni. A zárszámadási rendelet akkor felel meg a fenti jogszabályi feltételeknek, ha az adott évre vonatkozó költségvetési rendelettel azonos szerkezetben készül. A vagyonkimutatásnak az önkormányzat teljes vagyonát tartalmazni kell. A helyi önkormányzatok zárszámadásának előterjesztésekor a képviselő-testület részére tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell – szöveges indoklással együtt – bemutatni: 118. § (2) A helyi önkormányzatok zárszámadásának előterjesztésekor a képviselő-testület részére tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell - szöveges indokolással együtt - bemutatni: 1. az adott helyi önkormányzat összes bevételét, kiadását, pénzeszközének változását, 2. a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott tartalommal: a) az adott helyi önkormányzat összevont költségvetési mérlegét, elkülönítetten a helyi kisebbségi önkormányzat mérlegét, b) az adósság állományát lejárat, eszközök, bel- és külföldi hitelezők szerinti bontásban, c) a vagyonkimutatást, d) a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban és összesítve, e) a közvetett támogatásokat (pl. adóelengedéseket, adókedvezményeket) tartalmazó kimutatást.
KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁS TANULMÁNY
15
A zárszámadási rendelet mellékletét képezi az adott önkormányzat összes bevétele és kiadása címenként és szakfeladatonként, valamint a bevételek és kiadások mérleg szerinti bemutatása. A zárszámadási rendelet mérlegének a vonatkozó év terv- és tény-, illetve az előző év tényadatait kell tartalmazniuk. A gyakorlatban a vonatkozó év tervadata a költségvetési rendelet által előirányzott adatokat jelenti, a tényadat pedig a ténylegesen teljesült adatokat. Az eredeti előirányzat és a tényadatok mellett az évközi módosított előirányzatot is külön oszlopban kell feltüntetni. Áht. 68/A. § A helyi önkormányzat helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetését is tartalmazó költségvetési rendelete, illetve a helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetési határozata a költségvetésen belül a működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatokat egymástól elkülönítetten tartalmazza. Áht. 69. § (1) A helyi önkormányzat költségvetési rendeletének tartalmaznia kell a működési és felhalmozási célú bevételeket és kiadásokat, ezen belül a személyi jellegű kiadásokat, a munkaadókat terhelő járulékokat, a dologi jellegű kiadásokat, az ellátottak pénzbeli juttatásait, a speciális célú támogatásokat, a költségvetési létszámelőirányzatokat, illetve a helyi önkormányzat által kijelölt felhalmozások (beruházások, felújítások és az egyéb felhalmozási célú kiadások, támogatások) előirányzatait. A költségvetési rendeletnek a helyi önkormányzat, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerveinek mindezen bevételeit és kiadásait, létszám-előirányzatait, valamint az önállóan működő költségvetési szerveinek kiemelt előirányzati csoportosítású költségvetési kereteit, létszámkereteit elkülönítetten és önkormányzati szinten összesítve is tartalmaznia kell. Áht. 115. § Az államháztartás mérlegeinek e törvényben meghatározott kivétellel a költségvetés előterjesztésekor a vonatkozó év és az előző év várható, valamint az azt megelőző év tényadatait kell tartalmaznia. A mérlegeknek a zárszámadáskor a vonatkozó év terv- és tény-, illetve az előző év tényadatait kell tartalmazniuk.
A zárszámadáskor rendelkezni kell a költségvetési többlet felhasználásáról, illetve jóvá kell hagyni a költségvetési hiány finanszírozásának módját. Amennyiben az önkormányzat a költségvetési évet többlettel zárta, a rendeletnek tartalmazni kell a pénzmaradvány kimutatást, valamint azt is, hogy ezt az összeget az önkormányzat milyen célra kívánja fordítani. Ha a pénzmaradvány kötelezettséggel terhelt, meg kell jelölni azt a kötelezettségvállalást, amelyre az összeg kifizetésre fog kerülni. Amennyiben nincs ilyen jellegű kötelezettség, a testület dönthet úgy is, hogy az adott összegből tartalékot képez. Ha az önkormányzat hiánnyal zárta a költségvetési évet, meg kell határozni a zárszámadási rendeletben a hiány finanszírozásának módját. Áht. 8/A. § (1) A költségvetés megállapításakor, illetve a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoláskor (a továbbiakban: zárszámadáskor) rendelkezni kell a költségvetési többlet felhasználásáról, zárszámadáskor jóvá kell hagyni a költségvetési hiány finanszírozásának módját. Ámr. 66. §. (4) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv előirányzat-maradványát vagy pénzmaradványát az irányító szerv felülvizsgálja és jóváhagyja. A központi költségvetési szerv előirányzat-maradványát az irányító szerv a Kincstár egyidejű tájékoztatásával - a pénzügyminiszter jóváhagyását követő 15 napon belül, az önkormányzati költségvetési szerv pénzmaradványát a helyi önkormányzat képviselő-testülete a zárszámadási rendeletével egy időben hagyja jóvá.
Az önkormányzat mérlege mellett – amennyiben van a településen – a helyi kisebbségi önkormányzat(ok) elkülönített mérlegét is tartalmaznia kell a zárszámadási rendeletnek. Fontos megjegyezni, hogy az elkülönített mérleg nem az önkormányzat mérlegében külön címet jelent, hanem a kisebbségi önkormányzat mérlegét külön mellékletként kell a rendelthez csatolni. Ezzel kapcsolatban külön
KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁS TANULMÁNY
16
figyelmet kell arra is fordítani, hogy a helyi kisebbségi önkormányzat a zárszámadási határozatát olyan időpontban fogadja el, hogy az a települési önkormányzat zárszámadásába beépíthető legyen. Ámr. 36. §. (5) A települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat költségvetési (zárszámadási) határozatát úgy fogadja el, és az ezekről szóló információját úgy készíti el, hogy a helyi önkormányzat az Áht. 72., 79. és 82. §-aiban, valamint az e rendeletben foglalt határidőknek a helyi önkormányzat eleget tudjon tenni.
Az adósság állomány kimutatásába beletartozik minden tárgyi ingó, ingatlan és pénzeszköz és hitel, amellyel az önkormányzat kötelezettséggel terheli a költségvetést. A kimutatásban szerepeltetni kell hitelfelvétel esetén a hitelt nyújtó bank nevét, a felvett hitel összegét, a lejárat időtartalmát és évenkénti bontásban a hiteltörlesztést. Részletre történő ingó, vagy ingatlan vásárlása esetén magát az eszközt, vagy ingatlant, az évenkénti bontásban a törlesztést és teljes hitelösszeget is. A többéves kihatással járó döntéseket és nyújtott közvetlen támogatásokat a költségvetési rendelet azonos mellékletével megegyezően kell bemutatni évenkénti bontásban és összesítve is. Természetesen a vonatkozó év költségvetési rendeletben foglalt tervadata mutathat elérést a zárszámadási rendelet adott évre vonatkoztatott tényadatától, amennyiben az adott évre tervezett kifizetés mértéke változott, átütemezésre került. Amennyiben az önkormányzatnak nincsenek többéves kihatással járó döntései, vagy nem nyújtott közvetlen támogatásokat, azt a zárszámadási rendeletben, vagy szöveges indoklásában indokolt megjegyezni. Ámr. 29. § (13) A helyi önkormányzat képviselő-testülete részére a költségvetéshez és a zárszámadáshoz - az Áht. 118. §-a (1) bekezdésének 2. c) pontja és (2) bekezdésének 2. e) pontja szerinti - közvetett támogatásokat legalább az alábbi részletezettségben kell bemutatni: a) ellátottak térítési díjának, illetve kártérítésének méltányossági alapon történő elengedésének összege; b) lakosság részére lakásépítéshez, lakásfelújításhoz nyújtott kölcsönök elengedésének összege; c) helyi adónál, gépjárműadónál biztosított kedvezmény, mentesség összege adónemenként; d) helyiségek, eszközök hasznosításából származó bevételből nyújtott kedvezmény, mentesség összege; e) egyéb nyújtott kedvezmény vagy kölcsön elengedésének összege.
Külön meg kell még említeni az Ötv. 92/A § (2) bekezdésének azon rendelkezését, miszerint a helyi önkormányzat köteles könyvvizsgálóval megvizsgáltatni a képviselőtestület elé beterjesztendő költségvetési és zárszámadási rendelettervezeteket, ha az előző évben teljesített kiadásainak összege meghaladta a 300 millió forintot és hitelállománnyal rendelkezik, vagy hitelt vesz fel. Ez a kötelezettség a hitelfelvétel évétől a hiteltörlesztés utolsó évéig fennáll. Ötv. 92/A. § (1) A megyei, a megyei jogú városi, a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzat képviselő-testülete köteles könyvvizsgálót megbízni, továbbá az államháztartásért felelős miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által meghatározott egyszerűsített tartalmú - a helyi önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó - éves pénzforgalmi jelentését, könyvviteli mérlegét, továbbá pénzmaradvány- és eredménykimutatását a Belügyi Közlönyben és a Cégközlönyben közzétenni. A képviselő-testület e rendelkezés hatálybalépésétől számított 60 napon belül köteles - szakmai szempontok szerint - a pályázatot kiírni, azt elbírálni és a polgármester a könyvvizsgáló számára a megbízást kiadni.
KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁS TANULMÁNY
17
(2) A helyi önkormányzat, ha az előző évben a teljesített kiadásainak összege meghaladta a 300 millió forintot és hitelállománnyal rendelkezik vagy hitelt vesz fel, köteles az (1) bekezdésben foglaltakat a hitelfelvétel évétől a hiteltörlesztés utolsó évéig bezárólag évente könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni és közzétenni.
Az Ötv. 92.§ (10) bekezdése alapján minden település polgármesterének kötelező az éves ellenőrzési jelentést és a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek éves ellenőrzési jelentése alapján készített összefoglaló ellenőrzési jelentést a zárszámadási rendelettervezettel egyidejűleg a képviselő-testület elé terjeszteni. Ezek az ellenőrzési jelentések a zárszámadási rendelet mellékletét képezik. Ötv. 92 § (10) A polgármester a tárgyévre vonatkozó - külön jogszabályban meghatározott - éves ellenőrzési jelentést, valamint az önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervek éves ellenőrzési jelentései alapján készített éves összefoglaló ellenőrzési jelentést - a tárgyévet követően, a zárszámadási rendelettervezettel egyidejűleg - a képviselő-testület elé terjeszti.
1.
Javaslat: a Zárszámadás fejlesztése Jelenlegi működés rövid leírása A Zárszámadás a törvényi követelmények kielégítésére fókuszál. Fejlesztési lehetőség A Zárszámadás többfajta szerkezettel is képes kielégíteni a törvényi követelményeket. Az M3 mellékletben javasolt szerkezet egy jó gyakorlatot tükröz, mely az áttekinthetőség megőrzése mellett a lehető legátfogóbban igyekszik kezelni a zárszámadás kérdéskörét. Fejlesztés módja, menete, erőforrás igénye A dokumentum szerkezetének újragondolása, a javaslat elfogadása esetén az ÁROP projekt keretében további lépés lehet egy konzultáció a fejlesztésről, igény esetén részletesebb leírás készítése.
3.4.
Adatszolgáltatás
Az államháztartáson egyrészt azokat a gazdasági (köz)feladatokat értjük, amelyeket az állam működése során ellát, másrészt azt a rendszert, amelynek keretében az állami funkciók ellátása végbe megy. Az államháztartás, mint gazdálkodási rendszer négy alrendszerből áll. Ezek:
a központi kormányzat költségvetése,
a helyi önkormányzatok költségvetése,
a társadalombiztosítás költségvetése,
az elkülönített állami pénzalapok költségvetése.
Az államháztartás egyes alrendszereiben a gazdálkodás éves költségvetés alapján történik. Az alrendszerek költségvetése olyan pénzügyi terv, amely az érvényesség időtartama alatt a feladatok ellátáshoz szükséges bevételeket és kiadásokat tartalmazza. Az állami funkciók ellátását biztosító rendszer nagyon bonyolult, és igen érzékeny. Mint minden gazdasági rendszer, működésének alapja az alrendszerei felől érkező információ.
KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁS TANULMÁNY
18
Az államháztartás szereplőinek információ szolgáltatását szabályozó legfontosabb jogszabályok:
az 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról,
az 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról,
a 217/1998. (XII. 30.) kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről, és
a 249/2000. (XII. 24.) kormányrendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól
Az önkormányzat gazdálkodása jelentős feladatcsoportja az államháztartás és az önkormányzati gazdálkodás kapcsolatát biztosító adatszolgáltatás az államháztartás felé. A következőkben összefoglaltuk az önkormányzat gazdálkodásával összefüggő legfontosabb adatszolgáltatási folyamatait, melyek között nem szerepeltettük pl. az APEH felé történő adatszolgáltatásokat.
19
KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁS TANULMÁNY
3.5.
Az önkormányzatok legfontosabb adatszolgáltatási, beszámolási kötelezettsége
Éves mérlegjelentés Éves összevont egyszerűsített költségvetési beszámoló Elfogadott költségvetés I-III. havi időközi költségvetési jelentés I. negyedévi időközi mérlegjelentés Zárszámadási rendelet tervezet, könyvvizsgálói záradékkal ellátott egyszerűsített tartalmú - a helyi önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó - éves pénzforgalmi jelentés, könyvviteli mérleg, pénzmaradványkimutatás, és eredménykimutatás testület Az elemi költségvetés készítésére kötelezett intézményekről szóló éves összefoglaló jelentés (mely tartalmazza a saját szervezetére vonatkozó nyilatkozatot is) PM) A könyvvizsgálatról készített jelentés Számvevőszék I-VI. havi időközi költségvetési jelentés I-II. negyedévi időközi mérlegjelentés Adatszolgáltatás az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok tárgyévet megelőző, lezárt két üzleti évéről Féléves összevont költségvetési beszámoló I-II. negyedévi gazdálkodási beszámoló testület I-IX. havi időközi költségvetési jelentés I-III. negyedévi időközi mérlegjelentés I-III. negyedévi gazdálkodási beszámoló testület I-XII. havi időközi költségvetési jelentés I-IV. negyedévi időközi mérleg gyorsjelentés
Ámr. 145. § 249/2000. (XII. 24.) Korm. rend. 10.§ (5) Áht. 72. § Ámr. 144. § (1) Ámr. 145. § (1)
február 28. március 08. február 15.+ 30 (45) nap MÁK április 20. április 20.
MÁK MÁK MÁK MÁK
Áht. 82. §
április 30.
Képviselő
Ámr. 145. §
május 31
MÁK
Áht. 82. §
június 30
Állami
Ámr. 144. § (1) Ámr. 145. § (1)
július 20. július 20.
MÁK MÁK
Ámr. 149/C. § 249/2000. (XII. 24.) Korm. rend. 10.§ (5) Áht. 79. § (1)
július 20. augusztus 08. szeptember 15.
MÁK MÁK Képviselő
Ámr. 144. § (1) Ámr. 145. § (1) Áht. 79. § (1)
október 20. október 20. október 20.
MÁK MÁK Képviselő
Ámr. 144. § (1) Ámr. 145. §
január 20. február 09.
MÁK MÁK
(
KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁS TANULMÁNY
3.6.
20
Költségvetés előterjesztése
Áht. 118. § (1) A helyi önkormányzatok költségvetésének előterjesztésekor a képviselő-testület részére tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell - szöveges indokolással együtt - bemutatni: 1. az adott helyi önkormányzat összes bevételét, kiadását, előirányzat felhasználási tervét, 2. a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott tartalommal: a) az adott helyi önkormányzat összevont költségvetési mérlegét, elkülönítetten a helyi kisebbségi önkormányzat mérlegét, b) a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban és összesítve, c) a közvetett támogatásokat (pl. adóelengedéseket, adókedvezményeket) tartalmazó kimutatást. (2) A helyi önkormányzatok zárszámadásának előterjesztésekor a képviselő-testület részére tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell - szöveges indokolással együtt - bemutatni: 1. az adott helyi önkormányzat összes bevételét, kiadását, pénzeszközének változását, 2. a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott tartalommal: a) az adott helyi önkormányzat összevont költségvetési mérlegét, elkülönítetten a helyi kisebbségi önkormányzat mérlegét, b) az adósság állományát lejárat, eszközök, bel- és külföldi hitelezők szerinti bontásban, c) a vagyonkimutatást, d) a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban és összesítve, e) a közvetett támogatásokat (pl. adóelengedéseket, adókedvezményeket) tartalmazó kimutatást.
3.7.
Elfogadott költségvetés
Áht. 71. § (1) A jegyző által elkészített költségvetési rendelettervezetet a polgármester február 15-ig nyújtja be a képviselő-testületnek. Ha a költségvetési törvény kihirdetésére a költségvetési évben kerül sor a benyújtási határidő a költségvetési törvény kihirdetését követő 45. nap. Áht. 72. § A helyi önkormányzat az elfogadott költségvetéséről a 71. § (1) bekezdése szerinti benyújtási határidőtől számított 30 napon belül, az államháztartási információs és mérlegrendszernek megfelelően tájékoztatja a Kormányt. Ámr. 43. § (4) Az önkormányzati hivatal az önkormányzat, valamint költségvetési szervei összeállított, tartalmi és formai szempontból ellenőrzött költségvetését - ha a költségvetési törvény másként nem rendelkezik - az önkormányzati rendelettervezet képviselő-testület elé terjesztésének határidejét követő 30 napon belül a Kincstár területi szervéhez (a továbbiakban: Igazgatóság) nyújtja be.
3.8.
Polgármesteri beszámoló az önkormányzat gazdálkodásának helyzetéről
Áht. 79. § (1) A polgármester a helyi önkormányzat gazdálkodásának első félévi helyzetéről szeptember 15-ig, míg háromnegyed éves helyzetéről a költségvetési koncepciójához kapcsolódóan tájékoztatja a képviselő-testületet. A tájékoztató tartalmazza a helyi önkormányzat - beleértve a helyi kisebbségi önkormányzatok - költségvetési előirányzatainak időarányos alakulását, a tartalék felhasználását, a hiány (többlet) összegének alakulását, valamint a helyi önkormányzat költségvetése teljesülésének alakulását.
3.9. Évközi és év végi költségvetési beszámoló, időközi költségvetési és mérlegjelentés Áht. 80. § Az Országgyűlés döntéseinek megalapozásához, továbbá a zárszámadás elkészítéséhez és az államháztartás mérlegeinek összeállításához a helyi önkormányzat, valamint költségvetési szervei évközi, év végi költségvetési beszámolót és időközi költségvetési és mérlegjelentést készít, melynek tartalmát külön jogszabály határozza meg. Áht. 100/A. § (1) A költségvetési szervet a közfeladat ellátásáról (tevékenységéről) és költségvetése, illetve költségvetési kerete végrehajtásáról, a részére meghatározott teljesítménykövetelmények, illetve az általa kötött feladatellátási megállapodás teljesítéséről kormányrendeletben foglaltak szerinti beszámolási kötelezettség terheli. A beszámoló tartalmáért, megfelelőségéért a szerv vezetője felelős. (2) Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv beszámolója elkülönítve magában foglalja a hozzá rendelt önállóan működő költségvetési szerv beszámolóját is. 249/2000. Kr. 7. § (1) Az államháztartás szervezeteinek (ideértve az elemi költségvetés készítésére kötelezett részben önálló költségvetési szerveket is) gazdálkodásukról éves és féléves költségvetési beszámolót kell készíteniük. 249/2000. Kr. 7. § (6) A helyi önkormányzat összevont költségvetési beszámolója a (fő)polgármesteri hivatal (megyei önkormányzati hivatal, körjegyzőség, társult képviselő-testület hivatala), a települési és a területi kisebbségi
KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁS TANULMÁNY
21
önkormányzat(ok), valamint az önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervek - beleértve a társulásokat is - beszámolóit tartalmazza.
3.9.1.
A költségvetési beszámolóra vonatkozó általános szabályok
249/2000. Kr. 10. § (1) Az 1. § (1) bekezdésének a)-b) és d)-g) pontjaiban foglalt államháztartás szervezetei (ideértve az elemi költségvetés készítésére kötelezett részben önálló költségvetési szerveket is) a költségvetési év első félévéről június 30-ai fordulónappal féléves költségvetési beszámolót, az 1. § (1) bekezdésének a)-b), d)-g) és i)-k) pontjaiban foglalt államháztartás szervezetei (ideértve az elemi költségvetés készítésére kötelezett részben önálló költségvetési szerveket is) a költségvetési évről december 31-ei fordulónappal éves költségvetési beszámolót kötelesek készíteni. A féléves költségvetési beszámolót legkésőbb július 31-éig, az éves költségvetési beszámolót legkésőbb a következő költségvetési év február 28-áig kell az 1. § (1) bekezdésének a)-b), d)-g) és i)-k) pontjaiban foglalt államháztartás szervezeteinek a felügyeleti szervnek megküldeni. (3) Az államháztartás szervezetei az éves és féléves költségvetési beszámolót, egyszerűsített éves költségvetési beszámolót, konszolidált éves költségvetési beszámolót az e rendelet mellékleteiben meghatározott [a Pénzügyminisztérium honlapján közzétett, központilag előírt nyomtatvány (tájékoztató és űrlapgarnitúra) szerinti] formában és tartalommal készítik el. A rendelet mellékleteiben meghatározott és a Pénzügyminisztérium honlapján közzétett, központi nyomtatvány helyettesíthető elektronikus adatfeldolgozó és adathordozó rendszerek segítségével azonos formában kinyomtathatóan készített, azonos tartalmú dokumentumokkal. Amennyiben az így előállított és kinyomtatott dokumentum tartalmazza a 13. §-ban foglalt aláírásokat is, akkor az azonos értékű a Pénzügyminisztérium honlapjáról letöltött központi nyomtatvány alapján elkészített beszámolóval. Az aláírók felelősséggel tartoznak az adatokat előállító és továbbító eljárások megfelelő archiválásáért. (5) A helyi önkormányzatoknak (ideértve a települési és a területi kisebbségi önkormányzatokat is) az önkormányzati hivatal [(fő)polgármesteri hivatal (megyei önkormányzati hivatal, körjegyzőség, társult képviselő-testület hivatala)] és az önkormányzatok (ideértve a települési és a területi kisebbségi önkormányzatok) felügyelete alá tartozó költségvetési szervek (társulások) éves és féléves költségvetési beszámolóit az (1) bekezdés szerinti határidő lejártát követő 8 munkanapon belül kell benyújtani a Magyar Államkincstár Regionális Igazgatóságához (a továbbiakban: a Kincstár területileg illetékes Regionális Igazgatóságához). 249/2000. Kr. 11.§ (4) Az Ötv. 92/A. §-a szerinti helyi önkormányzatok és az országos kisebbségi önkormányzatok egyszerűsített éves költségvetési beszámolója a következőket tartalmazza: a) egyszerűsített mérleg (a 13. számú melléklet), b) egyszerűsített éves pénzforgalmi jelentés (a 14. számú melléklet), c) egyszerűsített pénzmaradvány-kimutatás (a 15. számú melléklet), az egyszerűsített eredménykimutatás (a 16. számú melléklet). 249/2000. Kr. 13. § (1) Az 1. § (1) bekezdésének a)-b), d)-f), és i)-k) pontjában foglalt államháztartás szervezetei éves (féléves) költségvetési beszámolóját a szerv vezetője és a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személy köteles aláírni.
3.9.2.
Az elemi beszámoló készítése
Ámr. 147. § A költségvetési szerv, az alap és a központi kezelésű előirányzat kezelője költségvetési beszámolási kötelezettségének a számvitelről szóló törvényben és a végrehajtását szolgáló rendeletekben foglalt módon és határidőre tesz eleget. Az éves beszámoló kiegészítő melléklete szerinti szöveges indokoláshoz a pénzügyminiszter szempontokat állapíthat meg. Ámr. 148. § (1) A költségvetési szerv, az alap és a központi és a fejezeti kezelésű előirányzat kezelője a számvitelről szóló törvényben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglaltak szerint éves, féléves beszámolót készít a 42. §-ban megnevezett nyomtatványgarnitúrák Pénzügyminisztérium által meghatározott űrlapjainak kitöltésével, illetve a kijelölt szerv által közreadott számítástechnikai program segítségével elektronikus módon. (2) A nyomtatványgarnitúrák, illetve számítástechnikai programok közreadásáról a Pénzügyminisztérium a féléves beszámoló esetében legkésőbb június 30-ig, az éves beszámoló esetében a tárgyévet követő év január 31-éig gondoskodik.
KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁS TANULMÁNY
3.9.3.
22
A költségvetési szervek elemi beszámolója
Ámr. 149. § (1) Az elemi költségvetés készítésére kötelezett az előirányzatok felhasználásáról és a gazdálkodásáról a költségvetési szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló kormányrendelet előírásai szerint évközi (féléves) és éves beszámolót készít. (2) A költségvetési szerv irányító szerve a költségvetési szervei részére a) meghatározza az évközi és az éves beszámolók, valamint az egyéb adatszolgáltatások beküldésének határidejét, kitűzi a felülvizsgálat időpontját a beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettséget szabályozó jogszabályok alapján; b) előírja az éves költségvetési beszámoló szöveges indokolásának részletes - a szakmai feladatok és a költségvetés teljesítésére vonatkozó - tartalmi és formai követelményeit a szakmai feladatokat érintő jogszabályok és a Pénzügyminisztérium zárszámadásra vonatkozó tájékoztatójának figyelembevételével; c) előírja, hogy az Áht. 97. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségnek megfelelően e rendelet 23. számú melléklete szerint értékelje a belső kontrollok működését, és az éves költségvetési beszámolóval együttesen küldje meg az irányító szervnek; d) megküldi - a központilag előírt nyomtatványokon túl - a költségvetési beszámoló összeállításához szükséges, irányító hatáskörében elrendelt, a számszaki és szöveges beszámolók további mellékletét képező adatszolgáltatás űrlapjait. (3) Az irányító szerv a költségvetési szervei beszámolóját - a tárgyévet követő év április 30-áig - felülvizsgálja. A felülvizsgálat a) a költségvetési előirányzattal összefüggően jóváhagyott - alaptevékenységbe tartozó - feladatok szakmai teljesítésére, értékelésére, b) a költségvetési előirányzat megállapításának módjától (normatív, feladat-, intézményfinanszírozás) függően a pénzügyi teljesítés és a feladatmegvalósítás összhangjára, c) az eredeti, a módosított terv- és tényadatok eltérésére, d) a számszaki beszámoló belső, valamint annak a költségvetési szerv irányító szerve által meghatározott adatszolgáltatással való összhangjára terjed ki. (4) A felülvizsgálat nem terjed ki a költségvetési szerv nyilvántartásaiban szereplő adatok valódiságára. A jóváhagyás nem jelenti egyben azok valódiságának az elfogadását is. (5) Az irányító szerv a költségvetési szervet éves számszaki beszámolójának és működésének elbírálásáról, jóváhagyásáról a (3) bekezdésben foglaltak alapján - a pénzmaradvány, illetve az előirányzat-maradvány jóváhagyásának megfelelő időpontig - írásban értesíti. (6)-(7) (8) A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott értékelés alapján az irányító szerv az éves összefoglaló jelentését (mely tartalmazza a saját szervezetére vonatkozó nyilatkozatot is) megküldi a Pénzügyminisztérium részére a tárgyévet követő év május 31-éig. (9) A (8) bekezdésben foglalt rendelkezés helyi és települési, illetve területi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek irányító szerveire nem alkalmazandó. (10) Amennyiben a (2) bekezdés c) pontja alapján megtett nyilatkozat és a zárszámadással kapcsolatosan elvégzett ellenőrzések eredménye között ellentmondás áll fenn, a költségvetési szerv vezetője az ellentmondás okairól - az ellenőrzési jelentés kézhezvételétől számított 30 napon belül - írásban beszámol az irányító szerv vezetőjének. Az irányító szerv vezetője - amennyiben a beszámolást nem tartja elfogadhatónak - a költségvetési szerv vezetőjét intézkedési terv készítésére kötelezi. (11) Amennyiben a (2) bekezdés c) pontjával érintett költségvetési szervnél év közben változás történik a szerv vezetője személyében (továbbá, ha a szerv átalakul vagy megszűnik), a távozó vezető (átalakuló vagy megszűnő szerv vezetője) köteles a 23. számú mellékletet az addig eltelt időszak vonatkozásában kitölteni, és az új vezetőnek (jogutódnak) átadni, aki köteles azt saját nyilatkozatához mellékelni.
3.9.4.
Időközi költségvetési jelentés
Ámr. 144. § (1) A helyi és a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat az e rendelet 11. számú mellékletének megfelelő időközi költségvetési jelentést - a költségvetési szerveket is magában foglaló - önkormányzati szintre összesítve állítja össze és küldi meg az Igazgatósághoz a tárgyév I-III. hónapjáról április 20. napjáig, az I-VI. hónapjáról július 20-áig, az I-IX. hónapjáról október 20. napjáig, az I-XII. hónapjáról a tárgyévet követő év január 20. napjáig.
KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁS TANULMÁNY
3.9.5.
23
Időközi mérlegjelentés
Ámr. 145. § (1) A költségvetési szerv, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és az elkülönített állami pénzalapok kezelői, a központi és a fejezeti kezelésű előirányzat kezelője, a vagyonkezelő szervezet és a beszedő szervezet a saját, illetve más szervezethez rendelt eszközeinek és forrásainak alakulásáról negyedévenként, a főkönyvi kivonat állományi számláinak adataiból, illetve az azt alátámasztó nyilvántartásokból összeállított mérlegjelentést készít az e rendelet 12/a.12/c. számú mellékletei szerint. Az időközi mérlegjelentést - a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és az elkülönített állami pénzalapok jelentései kivételével - a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig, a negyedik negyedévre vonatkozóan gyorsjelentésként a tárgynegyedévet követő 40 napon belül, az éves jelentést az éves beszámoló benyújtásának határidejével megegyezően kell az irányító szervhez benyújtani. (4) Az adatszolgáltatók az éves elszámolásokra vonatkozóan a 12/b) számú mellékletet a tárgyévet követő év július 15éig, az éves konszolidált elszámolásra vonatkozóan a 12/b) számú mellékletet a tárgyévet követő év november 15-éig juttatják el az irányító szervhez. Az irányító szerv a mérlegjelentések űrlapjait ezt követően 5 napon belül továbbítja feldolgozásra a Kincstárhoz, illetve helyi önkormányzati költségvetési szervek esetében az Igazgatósághoz. Az Igazgatóság - a megyei és a fővárosi adatok feldolgozását követően - a megyei összesítéseket 8 munkanapon belül készíti el. Ezt a határidőt az Igazgatóságnak a (2) bekezdésben megjelölt feladat elvégzésére is alkalmaznia kell. (5) A Kincstár az időközi mérlegjelentésből készített országos összesítéseket [12/a)-12/c) számú mellékletek] további 7 munkanapon belül megküldi a Pénzügyminisztériumnak. (6) A helyi önkormányzatok és az országos kisebbségi önkormányzatok a 12/c. számú melléklet szerinti adatszolgáltatás alól mentesülnek.
3.10.
Az önkormányzat zárszámadása
Áht. 82. § A jegyző által elkészített zárszámadási rendelettervezetet, valamint a külön törvény szerinti könyvvizsgálói záradékkal ellátott egyszerűsített tartalmú - a helyi önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó - éves pénzforgalmi jelentést, könyvviteli mérleget, pénzmaradvány-kimutatást, és eredménykimutatást a polgármester a költségvetési évet követően 4 hónapon belül terjeszti a képviselő-testület elé. A képviselő-testület a zárszámadásról rendeletet alkot. A könyvvizsgálatra kötelezett helyi önkormányzatok polgármesterei a könyvvizsgálatról készített jelentést minden év június 30-áig megküldik az Állami Számvevőszéknek.
3.10.1.
Egyszerűsített éves költségvetési beszámoló
249/2000. Kr. 7. § (8) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 92/A. §-a szerinti helyi önkormányzatok a zárszámadásukhoz az önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó 11. § (4) bekezdése szerinti egyszerűsített éves költségvetési beszámolót kötelesek készíteni. 249/2000. Kr. 10. § (7) Az Ötv. 92/A. §-a szerinti helyi önkormányzatok a zárszámadásukhoz kapcsolódó, az önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó, jegyző által elkészített egyszerűsített éves költségvetési beszámolót kötelesek a könyvvizsgálói jelentéssel együtt a tárgyévet követő április 30-áig a képviselő-testület elé terjeszteni. A képviselő-testület által elfogadott egyszerűsített éves költségvetési beszámolót a tárgyévet követő év június 30-áig kell közzétenni és egyidejűleg az Állami Számvevőszéknek a könyvvizsgálói jelentéssel együtt megküldeni. Ötv. 92/A. § (1) A megyei, a megyei jogú városi, a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzat képviselő-testülete köteles könyvvizsgálót megbízni, továbbá az államháztartásért felelős miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által meghatározott egyszerűsített tartalmú - a helyi önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó - éves pénzforgalmi jelentését, könyvviteli mérlegét, továbbá pénzmaradvány- és eredménykimutatását a Belügyi Közlönyben és a Cégközlönyben közzétenni. A képviselő-testület e rendelkezés hatálybalépésétől számított 60 napon belül köteles - szakmai szempontok szerint - a pályázatot kiírni, azt elbírálni és a polgármester a könyvvizsgáló számára a megbízást kiadni. (2) A helyi önkormányzat, ha az előző évben a teljesített kiadásainak összege meghaladta a 300 millió forintot és hitelállománnyal rendelkezik vagy hitelt vesz fel, köteles az (1) bekezdésben foglaltakat a hitelfelvétel évétől a hiteltörlesztés utolsó évéig bezárólag évente könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni és közzétenni.
KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁS TANULMÁNY
24
249/2000. Kr. 7. § (8) 11.§ (4) Az Ötv. 92/A. §-a szerinti helyi önkormányzatok és az országos kisebbségi önkormányzatok egyszerűsített éves költségvetési beszámolója a következőket tartalmazza: a) egyszerűsített mérleg (a 13. számú melléklet), b) egyszerűsített éves pénzforgalmi jelentés (a 14. számú melléklet), c) egyszerűsített pénzmaradvány-kimutatás (a 15. számú melléklet), az egyszerűsített eredménykimutatás (a 16. számú melléklet).
3.10.2.
Beszámoló a feladatfinanszírozás körébe vont előirányzatok felhasználásáról
Ámr. 77. § (1) A feladatok lebonyolításáról beszámolót kell készíteni. (2) A költségvetési évhez kapcsolódó beszámolók: a) a fejezetet irányító szerv a feladatfinanszírozás körébe vont előirányzatainak teljesüléséről az éves zárszámadás keretében köteles teljes körű beszámolót készíteni. Ehhez a Kincstár biztosítja az előirányzat-módosítással átcsoportosított előirányzatok pénzügyi teljesítési adatait is. A beszámolóban a pénzügyi teljesítés adatain túl a szakmai célok és a nevesített feladatok megvalósulását is értékelni kell, b) az elsődleges elszámolást készítő költségvetési szervnek a költségvetési év végén a részére az előirányzatmódosítással átcsoportosított fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználásáról és a megvalósított célról szöveges értékelést kell készítenie, és azt megküldeni a fejezetet irányító szerv vezetőjének. (3) A feladatok megvalósulásához, lezárásához kapcsolódó beszámolók: a) a fejezetet irányító szerv a feladathoz tartozó valamennyi részfeladat lezárását követő 30 napon belül értesíteni köteles a Kincstárt azok lezárásáról. A feladat lezárását követően a fel nem használt előirányzat önrevízió keretében az előirányzat-maradvány elszámolása során befizetésre kerül, b) a megvalósító köteles az egyes részfeladat befejezéséről 30 napon belül a fejezetet irányító szervet és a Kincstárt egyidejűleg értesíteni, c) a fejezetet irányító szerv a részfeladat lezárásáról az 5. számú melléklet szerinti záróokmány benyújtásával értesíti a Kincstárt, ha a részfeladat jóváhagyott pénzügyi előirányzatának felhasználása nem történt meg teljes összegében. Egyéb esetben a fejezetet irányító szerv a megvalósítás befejezéséről levélben értesíti a Kincstárt.
3.10.3.
Önkormányzat vagyonkimutatása
44/A. § (1) A helyi önkormányzatok képviselő-testülete, illetve az országos kisebbségi önkormányzatok közgyűlése részére a zárszámadáshoz csatolt - az Áht. 116. §-a (2) bekezdése 2. pontja c) alpontjában meghatározott vagyonkimutatás az önkormányzat és intézményei saját vagyonának adatait (eszközeit és kötelezettségeit) mutatja be. (2) A vagyonkimutatás felépítése az 1. számú melléklet alapján legalább a római számmal jelzett eszköz-, illetve forráscsoportonkénti - kivéve a tárgyi eszköz, illetve a befektetett pénzügyi eszközcsoportok esetében, ahol a mérleg arab számmal jelzett tételei szerinti - tagolásban tartalmazza az önkormányzat vagyonát törzsvagyon (forgalom képtelen és korlátozottan forgalomképes), illetve törzsvagyonon kívüli egyéb vagyon bontásban. A vagyonkimutatás további részletezését, tételes alábontását az erre vonatkozó önkormányzati rendelet szabályozza. (3) A vagyonkimutatás a könyvviteli mérlegben szereplő eszközökön és kötelezettségeken kívül tartalmazza: - a „0”-ra leírt, de használatban lévő, illetve használaton kívüli eszközök állományát, - az önkormányzatok tulajdonában lévő, a külön jogszabály alapján érték nélkül nyilvántartott eszközök állományát (a szakmai nyilvántartásokban szereplő képzőművészeti alkotásokat, régészeti leleteket, kép- és hangarchívumokat, gyűjteményeket, kulturális javakat), - a mérlegben értékkel nem szereplő kötelezettségeket, ideértve a kezesség-, illetve garanciavállalással kapcsolatos függő kötelezettségeket.
3.11.
Adatszolgáltatás az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokról
Ámr. 149/C. § A helyi önkormányzatok az e rendelet 31. számú melléklete szerint adatot szolgáltatnak az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok tárgyévet megelőző, lezárt két üzleti évéről. Az adatlapot a féléves beszámolóval egyidejűleg kell benyújtani a Kincstárhoz.
KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁS TANULMÁNY
25
3.12. Egyéb tájékoztató, beszámoló, adatszolgáltatás, elszámolás a kincstár felé 3.12.1.
Tájékoztató a saját hatáskörben végrehajtott, és feladat illetve intézmény átadás-,
átvételből következő előirányzat-módosításról Ámr. 55. § (6) A kincstári költségvetéssel rendelkező kincstári ügyfél a saját hatáskörében végrehajtott előirányzatmódosításokról a módosítást követő 5 munkanapon belül - a pénzügyminiszter rendeletében és tájékoztatójában közzétett formában, adatlapon vagy elektronikus módon - tájékoztatja az Igazgatóságot és az irányító szervet. Ámr. 119. § (3) Ha a helyi önkormányzat feladatot, illetve intézményt helyi önkormányzaton kívüli szervezetnek adott át, illetve ilyen szervezettől vett át, és ezzel a hozzájárulás, illetve támogatás előirányzata módosult, részére a hozzájárulás, illetve a támogatás a módosított előirányzat alapján folyósítandó. A közoktatási intézmények egyház, kisebbségi önkormányzat vagy - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 95/C. §-ának (6) bekezdése alapján - más helyi önkormányzat részére történő átadása esetén az intézményt átvevő fenntartó kiegészítő támogatás igénylését az átadó helyi önkormányzatnak soron kívül kell eljuttatnia az Oktatási és Kulturális Minisztérium részére. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium az igényelt kiegészítő támogatás folyósításával egyidőben értesíti az Önkormányzati Minisztériumot az intézmény átadásban érintett önkormányzat(ok)tól elvonandó egyházi és kisebbségi közoktatási intézmények kiegészítő támogatásának összegéről.
3.12.2.
Beszámoló a támogatási célt szolgáló előirányzatok felhasználásáról
Ámr. 93. § (1) Egy program vagy projekt akkor tekinthető befejezettnek, ha a támogatási szerződésben meghatározott feladat, cél szerződésszerűen teljesült (projekt fizikai megvalósítása), és a kedvezményezett utolsó beszámolóját és kifizetési igénylését a támogató jóváhagyta. (2) Egy program vagy projekt akkor tekinthető lezártnak, ha a támogatási szerződésben vállalt valamennyi kötelezettség - hatósági engedélyhez kötött tevékenység esetén a hatósági engedélyekben foglaltaknak megfelelően teljesült, és a támogatási döntés kedvezményezettjének a kötelezettségek megvalósulásának eredményeiről szóló beszámolója benyújtását követően a támogató általi jóváhagyása megtörtént, és/vagy a záró jegyzőkönyv elkészült.
3.12.3.
Tájékoztató a helyi önkormányzat számlavezető hitelintézet váltásáról
Ámr. 103. § (3) A helyi önkormányzat a választott számlavezető hitelintézetet a hónap első napjával
változtathatja meg. A folyamatos pénzellátás érdekében az önkormányzat az erről szóló döntésről az Igazgatóság útján a Kincstárat értesíti. Az önkormányzat a területileg illetékes Igazgatóságot legkésőbb a változás kitűzött időpontja előtt 30 nappal köteles írásban tájékoztatni, a döntés dokumentumainak csatolásával és a választott hitelintézettel kötött szerződésben megjelölt bankszámlaszám egyidejű közlésével. A határidőt követően megküldött tájékoztatás alapján a nyilvántartásba vételét az Igazgatóság 30 napos határidővel teljesíti, a változás az ezt követő hónap első napján lép hatályba. 3.12.4.
Tájékoztató a helyi önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerv bankszámla
megnyitásáról, illetve megszüntetéséről Ámr. 104. § (2) A helyi és települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerv számára bankszámla a törzskönyvi nyilvántartásba vétel után nyitható. A bankszámla megnyitása, illetve megszüntetése a költségvetési szerv létesítésének, illetve megszüntetésének időpontja szerinti határnappal - a helyi önkormányzati hivatal feladata. A bankszámla megnyitásáról, illetve megszüntetéséről az önkormányzati hivatal 5 napon belül köteles tájékoztatni az Igazgatóságot.
26
KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁS TANULMÁNY
3.12.5.
A
központosított
számfejtési
körbe
nem
tartozó
önkormányzatok
adatszolgáltatása a tizenharmadik havi illetmény számfejtéséről Ámr. 119. § (19) A központosított számfejtési körbe nem tartozó önkormányzatok a tizenharmadik havi illetmény számfejtéséről az adatszolgáltatást január 12-éig küldik meg a Kincstár részére. (21) A központosított illetményszámfejtést nem igénylő helyi önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások, illetőleg az irányításuk alá tartozó költségvetési szervek a 13. havi illetmény adott havi részletének számfejtése alapján az Igazgatóság részére minden hónap 26-áig a költségvetési szervre vonatkozóan összevont adatot szolgáltatnak: a) a bruttó bér összegéről, a munkáltatót terhelő járulékokról, és b) a munkavállalóknak a következő hónap elején kifizetendő nettó bér összegéről.
3.12.6.
A fejlesztési célú támogatással megvalósuló, befejezett beruházásokhoz pótlólagosan
realizált bevételek elszámolása Ámr. 149/B. § (1) Amennyiben a fejlesztési támogatásban részesülő helyi önkormányzat, központi költségvetési szerv az Áht. 101. § (10) bekezdése szerinti pótlólagos bevételhez jut, visszafizetési kötelezettségének összegét beruházásonként, az e rendelet 29. számú mellékletében mutatja ki. Ha az adott beruházásra több jogcímen kapott hazai, illetve uniós - támogatást, a 29/a. számú melléklet alapján kell meghatározni a beruházás átlagos támogatási intenzitását, aminek arányában vissza kell fizetni a pótlólagos bevételre jutó támogatást. A helyi önkormányzat, központi költségvetési szerv a kitöltött melléklet(ek)et a beruházás üzembe helyezését követő 60 napon belül küldi meg a Kincstárnak. (2) A helyi önkormányzat, központi költségvetési szerv a központi költségvetést megillető összeget az (1) bekezdés szerinti elszámolási határidőt követő 30 napon belül visszafizeti. (3) Ha a visszafizetési kötelezettséget a (2) bekezdésben foglalt határidőig nem teljesítik, a jogtalanul igénybevett fejlesztési támogatást - a (2) bekezdés szerinti határidőtől a visszafizetés napjáig számított - jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű kamattal terhelten kell visszafizetni. Árt. 101. § (10) Amennyiben a fejlesztési támogatásban részesülő helyi önkormányzat, központi költségvetési szerv közvetlenül, vagy más szervezet (pl. alapítvány, költségvetési szerv, illetve gazdasági társaság stb.) útján közvetve a beruházás megvalósítására tekintettel a kivitelezést végző szervezettől vagy alvállalkozójától (pl. közterület-használati díj, földterület-, épület-, irodatechnikai berendezés, felvonulási terület bérlet, adás-vétel, végleges vagy öt éven túl visszatérítendő ideiglenes pénzeszközátadás stb. jogcímen) bevételhez jut, úgy az e bevétel összegére jutó arányos állami támogatást vissza kell fizetni a központi költségvetésbe.
3.13.
Egyéb adatszolgáltatási kötelezettségek a kincstár felé
3.13.1.
Adatszolgáltatás a tartozásállomány alakulásáról
Ámr. 161. § (1) A kincstári körbe tartozó költségvetési szerv a tartozásállományáról az e rendelet 13. számú melléklete szerinti formában és adattartalommal a kincstár által kialakított és biztosított elektronikus formában köteles adatszolgáltatást teljesíteni. A helyi önkormányzati költségvetési szerv az e rendelet 13. számú melléklete figyelembevételével a (2) bekezdés b) pontja szerint teljesít adatszolgáltatást. (2) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatást a) a kincstári körbe tartozó költségvetési szerv az általa elismert, lejárt tartozásállomány tekintetében - nemleges adat esetén is - havonta, a tárgyhó 25-i állapotnak megfelelően a tárgyhó utolsó munkanapjáig a Kincstár és a fejezetet irányító szerv, b) a helyi önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerv az önkormányzat rendeletében meghatározott tartozásállományára nézve az önkormányzat részére teljesíti. (3) Amennyiben a központi költségvetési szervnek két egymást követő hónapban lejárt, elismert, 30 napot meghaladó, de 60 napot el nem érő tartozásállománya áll fenn, a fejezetet irányító szerv - a Kincstár egyidejű értesítése mellett köteles intézkedni a 60 napot meghaladó tartozásállomány keletkezésének megelőzésére. Ennek formájáról és módjáról saját hatáskörben dönt.
3.13.2.
A kötelezettségvállalás bejelentési rendje
Ámr. 162. § (1) A kincstári körbe tartozó költségvetési szerv a dologi és a felhalmozási kiadásokat, valamint a működési és felhalmozási célra államháztartáson kívülre átadott pénzeszközöket terhelő, a tárgyévi előirányzat vagy az előző év(ek) előirányzat-maradványa terhére vállalt kötelezettségeket - a külföldön vállaltak kivételével - köteles egyedileg bejelenteni az Igazgatósághoz az e rendelet 14. számú mellékletében meghatározott formában, elektronikus úton a kötelezettségvállalást követő 5 munkanapon belül, amennyiben az egyedi kötelezettségvállalás összege eléri a bruttó 10
KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁS TANULMÁNY
27
millió forintot. A Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatok a Pénzügyminisztériummal egyeztetett időszakonként és adattartalommal tesznek eleget bejelentési kötelezettségüknek a Pénzügyminisztérium részére. (2) A bejelentést a kötelezettségvállalásra jogosult és ellenjegyzője írja alá. (3) Ha a bejelentett kötelezettségvállalásban változás történik, a költségvetési szerv az e rendelet 15. számú, valamint 15/a. számú mellékletében meghatározott formában köteles azt bejelenteni az Igazgatóság részére. A változást legkésőbb a kifizetést megelőző 10. napig be kell jelenteni. (4) A Kincstár a kiemelt előirányzati szabad keret rendelkezésre állása esetén a kötelezettségvállalást befogadja (visszaigazolja), majd a kötelezettségvállalást nyilvántartásba veszi és a kötelezettségvállalásnak megfelelő kiemelt kiadási előirányzaton az előirányzati szabad keretből a kötelezettségvállalás összegét leköti. Amennyiben nem áll rendelkezésre a megfelelő kiemelt előirányzati szabad keret, a Kincstár erről a Pénzügyminisztériumot, az irányító szervet és a költségvetési szervet tájékoztatja. (5) Az (1) bekezdésben hivatkozott előirányzatok terhére történő bruttó 10 millió forintot elérő kiadások teljesítésekor a Kincstár megvizsgálja az előzetes bejelentés meglétét, amennyiben a költségvetési szerv a bejelentést elmulasztotta, a Kincstár a fizetési megbízás teljesítését - a bejelentés pótlásáig - megtagadja. Amennyiben a kifizetésre a bejelentett időpontnál később, illetve a bejelentett kötelezettségvállalásra történő hivatkozás nélkül kerül sor, a Kincstár az e rendelet 24. számú melléklete szerinti rendelkezésre állási díjat számol fel. (6) A Kincstár az általa nyilvántartott kötelezettségvállalásokról és az erre történt teljesítésekről a kötelezettségvállaló költségvetési szerveket a számlakivonat keretében értesíti, továbbá havonta adatszolgáltatást teljesít a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatok kivételével a honlapján, amelyet a Pénzügyminisztérium, a kötelezettségvállaló költségvetési szerv és az irányító szerve részére. (7) A tárgyévet megelőző év előirányzata terhére vállalt, bejelentett, de részben vagy egészben nem teljesülő kötelezettségvállalásokat a tárgyévben - az évnyitás keretében - a Kincstár elővezeti és a megfelelő kiemelt kiadási előirányzaton a tárgyévi előirányzati szabad keretből a kötelezettségvállalás összegét ismételten leköti. Ámr. 162/A. § (1) A feladatfinanszírozás körébe nem tartozó fejezeti kezelésű előirányzat terhére kiírt pályázatokról, vagy a nem pályázati úton odaítélt támogatások, egyéb más kötelezettségvállalások esetében a kötelezettségvállalásról (a továbbiakban: kötelezettségvállalás) az irányító szerv e rendelet 14. számú mellékletében meghatározott formában a pályázat kiírását, illetve a kötelezettségvállalást követő 5 munkanapon belül köteles adatot szolgáltatni az Igazgatóság részére. Kivételt képeznek ez alól az európai uniós támogatásokkal megvalósuló programokhoz - beleértve az ezekhez a programokhoz szükséges kötelező saját erőt biztosító központi költségvetési előirányzatot - és a normatív alapon igénybe vett előirányzatokhoz kapcsolódó kötelezettségvállalások. (2) (3) Ha a bejelentett kötelezettségvállalásban változás történik, az irányító szerv az e rendelet 15. számú, valamint 15/a. számú mellékletében meghatározott formában köteles azt bejelenteni az Igazgatóság részére. (4) A Kincstár a kiemelt előirányzati szabad keret rendelkezésre állása esetén a kötelezettségvállalást befogadja (visszaigazolja), majd a kötelezettségvállalást nyilvántartásba veszi és a kötelezettségvállalásnak megfelelő kiemelt előirányzati szabad keretből a kötelezettségvállalás összegét leköti. Amennyiben nem áll rendelkezésre a megfelelő kiemelt előirányzati szabad keret, a Kincstár erről a Pénzügyminisztériumot tájékoztatja. (5) A fejezeti kezelésű előirányzatok terhére történő kiadások teljesítésekor - a Hozzájárulás a lakossági energiaköltségekhez előirányzat kivételével - a Kincstár megvizsgálja az előzetes bejelentés meglétét, amennyiben az irányító szerv a bejelentést elmulasztotta, az adott kötelezettségre vonatkozóan a Kincstár a fizetési megbízás teljesítését - a bejelentés pótlásáig - megtagadja. Amennyiben a kötelezettségvállalással összhangban benyújtott előirányzatfinanszírozási terv szerinti fejezetre összesített kiadása eltér a vonatkozó időszakban teljesített tényleges kifizetések összegétől a különbözetre a Kincstár az e rendelet 24. számú melléklete szerinti rendelkezésre állási díjat számol fel. (6) A Kincstár az általa nyilvántartott kötelezettségvállalásokról és az erre történt teljesítésekről a kötelezettségvállaló irányító szerveket a számlakivonat keretében értesíti, továbbá havonta összesített adatszolgáltatást tesz közzé a honlapján, amelyet a Pénzügyminisztérium és a kötelezettségvállaló irányító szerv megtekint és letölt. (7) A tárgyévet megelőző év előirányzata terhére vállalt, bejelentett, de részben vagy egészben nem teljesülő kötelezettségvállalásokat a tárgyévben - az évnyitás keretében - a Kincstár elővezeti, és a megfelelő kiemelt kiadási előirányzaton a tárgyévi előirányzati szabad keretből a kötelezettségvállalás összegét ismételten leköti. (8) A feladatfinanszírozás körébe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok esetében az irányító szerv kötelezettségvállalás-bejelentési kötelezettségét e rendelet 5. számú melléklete szerinti Szerződés -bejelentésen teljesíti a Kincstár részére. A kötelezettségvállalások nyilvántartására, az előirányzatok lekötésére, valamint a kifizetések teljesítésére e rendelet VII. fejezetének előírásai irányadók. Ámr. 162/B. § (1) A központi költségvetési szerv köteles egyedileg bejelenteni a tárgyévben vállalt, de a következő év(ek) előirányzatát terhelő, a 10 millió forintot elérő kötelezettségeket - a külföldön vállaltak kivételével - az Igazgatósághoz az e rendelet 14. számú mellékletében meghatározott formában, a kötelezettségvállalást követő 5 munkanapon belül. A Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatok bejelentési kötelezettségüknek a titokvédelemre vonatkozó előírások figyelembevételével szűkített adattartalommal tesznek eleget adatszolgáltatási kötelezettségüknek. (2) Az irányító szerv köteles egyedileg bejelenteni a tárgyévben vállalt, de a következő év(ek) előirányzatát terhelő, a feladatfinanszírozás körébe nem tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok terhére vállalt kötelezettségeket, a
28
KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁS TANULMÁNY kötelezettségvállalást követő 5 munkanapon belül. Kivételt képeznek ez alól az európai uniós támogatásokkal megvalósuló programokhoz kapcsolódó kötelezettségvállalások.
3.13.3.
Adatszolgáltatás
az
önkormányzatok
és
egészségügyi
intézményeik
nettó
finanszírozásához Ámr. 163. § (1) A helyi önkormányzatok, a többcélú kistérségi társulások és felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek nettó finanszírozásához szükséges információkat az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott havi bevallás adataival egyezően az e rendelet 16. számú mellékletében szereplő „Adatlapok jegyzékében” részletezett módon az erre kötelezettnek - a mellékletben megjelölt adattartalommal és határidőre - kell a felhasználók részére szolgáltatni. (2) A helyi önkormányzatok, a többcélú kistérségi társulások és irányításuk alá tartozó költségvetési szervek központi költségvetésből történő nettó finanszírozásához szükséges információkat a központosított illetményszámfejtésből rendelkezésre álló adatok, illetve a központosított számfejtést nem igénylő helyi önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások adatszolgáltatása alapján az Igazgatóság szolgáltatja. (3) A központosított illetményszámfejtést nem igénylő helyi önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások, illetőleg az irányításuk alá tartozó költségvetési szervek adatközlésének elmulasztása esetén a helyi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás, illetőleg ezek költségvetési szerve részére a Kincstár a támogatások folyósítását felfüggeszti. (4) Az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallási kötelezettséget - a központosított illetményszámfejtés rendszerébe tartozó helyi önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások és irányításuk alá tartozó költségvetési szervek vonatkozásában - az Igazgatóság teljesíti, a tárgyhónapot követő hónap 20-ig. (5) A helyi önkormányzatok nettó finanszírozása hatálya alá tartozó, központosított illetményszámfejtést nem igénylő helyi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás, illetőleg az irányításuk alá tartozó költségvetési szerv (ideértve az OEP által nettó módon finanszírozott önkormányzati egészségügyi intézményt is) az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallási, illetőleg adatszolgáltatási kötelezettséget - a Kincstár részére teljesített nettó finanszírozási adatszolgáltatással egyező adattartalommal - saját adószámán teljesíti az APEH részére 2006. április hónapjától a tárgyhónapot követő hónap 20-ig. (6) A (4) bekezdés szerinti bevallást az Art.-ben, illetőleg a 163/C. §-ban előírtak szerint kell elkészíteni, és elektronikus úton benyújtani. Az (5) bekezdés szerinti adózónak a bevallást, adatszolgáltatást Art.-ben előírtak szerint kell elkészíteni, és elektronikus úton benyújtani. (7) A Kincstár az Áht. 63. § (6) bekezdése szerint benyújtott, nem teljesült azonnali beszedési megbízások esetében a két nettó finanszírozási körről az Önkormányzati Minisztérium részére minden hónap 10-éig külön-külön szolgáltat adatot a kamatszámítás alapjául szolgáló tényleges napok számáról. (8) A helyi önkormányzatok nettó finanszírozása hatálya alá tartozó, központosított illetményszámfejtést nem igénylő önkormányzat, többcélú kistérségi társulás, illetőleg az irányításuk alá tartozó költségvetési szervek (ideértve az OEP által nettó módon finanszírozott önkormányzati egészségügyi intézményeket is) adatairól (név, adószám stb.), illetőleg azokban bekövetkezett változásról a Kincstár az APEH felé havi rendszerességgel adatot szolgáltat.
3.13.4.
Adatszolgáltatás a központi költségvetési szervek személyi juttatásai és járulékai nettó
finanszírozásához Ámr. 163/A. § (1) A központi költségvetési szervek (beleértve a társadalombiztosítási költségvetési szerveket is) - a Honvédelmi Minisztérium és a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok kivételével - személyi juttatásai és járulékai nettó finanszírozásához szükséges információkhoz az e rendelet 109. §-ának (3) bekezdésében meghatározott módon adatot szolgáltatnak minden hónap 16-áig a Kincstár részére. (2) A központi illetményszámfejtés rendszeréhez kapcsolódó központi költségvetési szervek személyi juttatásai és járulékai nettó finanszírozásához, illetőleg a havi bevalláshoz szükséges információt a központi illetmény-számfejtési rendszerből rendelkezésre álló adatokból a fejezeti illetményszámfejtő hely szolgáltatja a számfejtési körébe tartozó költségvetési szervek részére. (3) Az adatközlés költségvetési szerv hibájából történő elmulasztása esetén a Kincstár az előirányzat-felhasználási keretnyitást felfüggeszti, az előirányzat-felhasználási keretszámla terhére benyújtott fizetési megbízásokat - az adatszolgáltatás pótlásáig - nem teljesíti. (4)
3.13.5.
Adatszolgáltatás a biztosított foglalkoztatottakról
Ámr. 163/B. § (1) A helyi önkormányzatok nettó finanszírozása hatálya alá tartozó a központosított illetményszámfejtés rendszerét igénylő helyi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás és az irányításuk alá tartozó költségvetési szerv esetén az Igazgatóság teljesíti a biztosítottak bejelentését a (3)-(7) bekezdésben előírt adatszolgáltatás alapján. (2) Az (1) bekezdés szerinti munkáltató és kifizető a biztosítás kezdetére, szünetelésére és megszűnésére vonatkozó adatokat a Kincstár által rendelkezésre bocsátott programmal, elektronikus úton, illetve ezen lehetőségek hiányában az
KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁS TANULMÁNY
29
erre a célra rendszeresített nyomtatványon jelenti az Igazgatóság felé. Saját program alkalmazása esetén az adatszolgáltatást a Kincstár által megadott adatszerkezetben kell teljesíteni. (3) Az (1) bekezdés szerinti adatbejelentő az elektronikus adatszolgáltatás mellékleteként fax útján aláírással és pecséttel ellátott összevont kísérőjegyzéket küld az általa bejelentett adatokról. (4) Az Igazgatóság felé az adatszolgáltatást a) a biztosítás kezdetére vonatkozóan a biztosítási jogviszony első napját megelőzően, b) a jogviszony megszűnést, a szünetelés kezdetét és befejezését, a biztosítás megszűnését követően folyósított ellátás kezdő és befejező időpontját a megszűnés, a kezdés, illetve a befejezés napján, továbbá c) ha a biztosítás elbírálására utólag kerül sor, a megállapítás napján kell teljesíteni. (5) Ha a bejelentett biztosítási jogviszonyban változás következik be, vagy a jogviszony nem jön létre, akkor az adatváltozásra, illetve törlésre vonatkozó, adatközlést a tudomásra jutás napján kell teljesíteni. (6) Az adatszolgáltatás hibás, hiányos vagy késedelmes teljesítésével járó jogkövetkezmények a munkáltatót, kifizetőt terhelik. Ezzel összefüggésben az adatszolgáltató megtéríti a Kincstárnak azt az összeget, amelyet az adóhatóság mulasztási bírságként kiszabott, és a Kincstár azt megfizette. (7) Az Art. 16. § (4) bekezdésében meghatározott bejelentést az Art. 16. § (7) bekezdés hatálya alá tartozó költségvetési szervek az Art. 16. § (4) bekezdés a)-b) pontjában előírt határidőre teljesítik az elsőfokú állami adóhatóságnak.
3.13.6.
A központi illetményszámfejtés rendszerébe tartozó költségvetési szerveknek az adózás
rendjéről szóló törvényben meghatározott bevallása és adatszolgáltatása Ámr. 163/C. § (1) Az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallási kötelezettséget a helyi önkormányzatok nettó finanszírozása hatálya alá tartozó, a központosított illetményszámfejtés rendszerét alkalmazó költségvetési szervek esetén - a tárgyhónapot követő hónap 20-ig - a Kincstár összevont technikai adószámon teljesíti. A Kincstár számfejtési körébe tartozó központi költségvetési szervek ezen bevallási kötelezettségét a költségvetési szerv saját adószámán - a Magyar Államkincstár elnöke és az intézmény vezetője között létrejött, ettől eltérő tartalmú külön megállapodás hiányában - a Kincstár teljesíti. (2)
3.13.7.
Adómegállapítás a központi illetményszámfejtés rendszerébe tartozó költségvetési
szerveknél Ámr. 163/D. § Az Adóhatósági adómegállapítás személyi jövedelemadó törvényben meghatározott feltételeinek megfelelő magánszemély jövedelemadóját - ha önadózással nem kívánja megállapítani - az adóévet követő év február 15. napjáig tett, munkáltatói adómegállapítást kérő nyilatkozata alapján a 172/2000. (X. 18.) Korm. rendelet 2. §-ának hatálya alá tartozó szervek május 20. napjáig állapítják meg.
3.13.8.
Adatszolgáltatás a nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő kiadásokról és bevételekről
Ámr. 164. § (1) Az Európai Unióhoz történő csatlakozással, valamint a különféle nemzetközi hitelekkel és segélyekkel kapcsolatos kiadásokról és forrásokról az e rendelet 17. számú melléklete szerinti, illetve a nemzetközi pénzügyi intézmények által megkívánt formában és tartalommal a hitel- vagy segélyprogramban érintett minisztériumoknak, illetve más költségvetési szerveknek - beleértve azok előkészítését is - adatszolgáltatást kell teljesíteni és megküldeni a Pénzügyminisztérium, valamint a KPSZE vagy az illetékes fejezeti Végrehajtó Egység részére. (2) Az adatszolgáltatást a tárgyév eredeti előirányzatairól január 20-ig, a teljesítésről a tárgyévet követő év február 28áig kell teljesíteni.
30
KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁS TANULMÁNY
4. INFORMATIKAI TÁMOGATÁS A nem profitorientált szervezetek, amelyek általában intézményi, intézeti, különböző hivatali formákban tevékenykednek - alapvetően abban különböznek a vállalkozásoktól, hogy itt az elsődleges (stratégiai) cél nem a profitszerzés, a vagyon gyarapítása, hanem valamely társadalmi-környezeti igény közvetlen kielégítése (pl. törvénykezés, államigazgatás, helyi közigazgatás, oktatás, kultúra, művészet, tömegkommunikáció, egészségügy, stb.). Amíg a vállalkozások döntő részének a tevékenysége az un. piaci szférára koncentrálódik, addig az intézmények, hivatalok a társadalom szinte minden területén megjelennek tevékenységükkel. Az önkormányzatok nagy részénél azonban nem sikerült maradéktalanul kialakítani, egy jövőorientált, teljesítményarányos, költségtudatos és jól átlátható gazdálkodási rendszert. Ennek fő okai nem az önkormányzati gazdasági vezetők tevékenységéből, hanem az alábbi, objektív feltételrendszerből következnek:
a csak részben önálló gazdálkodási lehetőségek,
forrás oldalról a "többcsatornás" finanszírozási rendszer bizonytalanságai (az állami normatív finanszírozás és a helyi finanszírozási lehetőségek arányainak gyakori változása, a törvényi szabályozásnak megfelelően),
az önkormányzatok egyedi többlépcsős hierarchikus szerkezete (választott testületi irányítás annak hivatali működtetése - a Polgármesteri Hivatal, illetve a hozzá tartozó részben vagy teljesen önállóan gazdálkodó intézmények hálózata, valamint a Kht-k, Kft-k, Rt-k),
a települések intézményeinek és lakosságának érdekei, illetve ellenérdekei azok gyakori ütközése,
és végül a Polgármesteri Hivatal és az Intézmények közötti információáramlás bonyolultsága, lassúsága,
amely
a
költségfelhasználások
(kiadások)
követhetetlenségéhez
és
átláthatatlanságához, valamint az ezekből adódóan a vezetés megkésett vagy helytelen döntéseihez vezethet. A felsorolt gazdálkodási problémák és anomáliák részbeni feloldására lehet alkalmas az ipari és a kereskedelmi gyakorlatban már évtizedek óta sikeresen alkalmazott controlling metodikának (a maga több idődimenziós tervezési, folyamatos tényadat figyelési, előirányzat/tény eltérés elemzési, valamint vezetői információszolgáltatási funkcióinak) is megfelelő gazdálkodási informatikai rendszer önkormányzati környezetben történő rendszerbe állítása. A gazdálkodás informatikai rendszerrel kapcsolatosan elvárható főbb funkciókat az alábbiakban ismertetjük.
4.1. Az önkormányzat éves költségvetésének készítése, tervváltozatok létrehozása
Adatgyűjtés a PMH szervezeti egységeitől a Mutatószám felmérő adatlap kitöltéséhez
Adatgyűjtés az Intézményektől a Mutatószám felmérő adatlap kitöltéséhez
A Mutatószám felmérő adatlap kitöltése és továbbítása interneten a MÁK felé az EBR42 programmal (interface)
KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁS TANULMÁNY
A PMH szervezeti egységei javaslatainak kidolgozása a Költségvetési koncepcióhoz
Az Intézmények javaslatainak kidolgozása a Költségvetési koncepcióhoz
A javaslatok összesítése, feldolgozása, a Költségvetési koncepció tervezet elkészítése
A Költségvetési koncepció tervezet módosítása
Intézményi költségvetések elkészítése
Költségvetés tervezet összeállítása
A Költségvetés tervezet módosítása
Elemi költségvetés elkészítése
31
4.2. Az önkormányzat előirányzat felhasználási ütemterve elkészítése és aktualizálása Előirányzat módosítása (Önkormányzat, Intézmények)
Előirányzat átcsoportosítási, módosítási igény rögzítése
Előirányzat átcsoportosítási, módosítási igény alapján a költségvetés módosítás tervezése
Elfogadott költségvetés módosítás átvezetése
Előírások generálása A rendszernek képesnek kell lennie az önkormányzati napi munkában, a különböző jogcímeken keletkező pénzügyi követelést is tartalmazó szerződéseken vagy határozatokon alapuló követelések és bevételek kezelésére. Inputjai a következők:
az integrált szakrendszerekben meghozott határozatok jóváhagyása egyben az adott határozat előírás adatainak automatikus feladását is jelenti, míg
az egyéb szerződések, határozatok rögzítése kézi úton történik. (Előnyös lehet, ha a rendszerben lehetőség van a rögzített alapdokumentumok szkennelt képét csatolni.)
Ennek során először a szerződések illetve határozatok legfontosabb adatai kerülnek rögzítésre. Ezt követően kerül sor a fizetési kötelezettség részletezésére, ami a rendszerben azonos elvek alapján kell megtörténjen.
Ekkor kell részletezni, hogy
egy vagy több részletben,
milyen egyforma, vagy eltérő összegekben,
milyen időpontokban vagy milyen gyakorisággal (ismétlődésekkel),
határozott vagy határozatlan ideig
milyen módon (csekk, átutalás)
számlára, vagy külön számla nyomtatás nélkül, az előírás alapján
kell a kötelezettnek fizetnie
Számla nyomtatás
KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁS TANULMÁNY
32
A számlázás funkció a vonatkozó pénzügyi rendeleteknek megfelelően tegye lehetővé a folyamatos sorszámozást, ezen belül legyen mód elkülöníthető alszámozásra is. A rendszer egyedileg, vagy adott időszakonként gyűjtve legyen képes az aktuális előírások szerinti számlák kinyomtatására, szükség esetén a számlához tartozó postai csekk/csekkek nyomtatásával együtt. (A postai csekkek visszaolvasása során a rendszer a befizetett összeggel automatikusan az adott postai csekkhez kapcsolható előírást kell kipontozza.) Legyen mód olyan számlák nyomtatására is, amik a rögzített szerződésekhez vagy határozatokhoz semmilyen formában nem kapcsolódnak, vagyis a számlázás funkció a rendszer többi moduljától függetlenül is legyen használható. Legyen mód a rendszerben számla sablonok definiálására, a gyakran előforduló, azonos számlasort/sorokat tartalmazó számlák esetén (pl. a házasságkötő terem bérleti díj számlája, stb.).
Fizetések rögzítése, feldolgozása A rendszer fontos feladata, hogy a különböző jogcímeken és fizetési módokon (készpénz, csekk, átutalás) történő befizetéseket egyszerűen lehessen rögzíteni, és egy adott számlához és/vagy előíráshoz kapcsolni (kipontozás). A befizetések legyenek rögzíthetők:
a bevételi befizetések rögzítésével, azokat a tételeket, melyeket átutalással egyenlítettek ki és a banki számlakivonatokon szerepelnek,
un. OC 31 "postafloppy" használatával, amely a csekken befizetett tételek csoportos, digitális közlési módja,
un. OC 21 használatával, ami a csekken befizetett tételek csoportos, de papír alapú közlési módja,
a pénztárba történő befizetések rögzítésével,
a jóváírások rögzítésével, azokat a tételeket, melyek nem kapcsolódnak szerződéshez, számlához, előíráshoz (pl: kamatbevételek).
Bankok, pénztárak kezelése
A rendszer a hivatal vagy egy intézmény több bankszámlája kezelésére is képes kell legyen.
Legyen lehetőség a bank mozgás sorok közvetlen kontírozására.
Bank karbantartás során egyszerűen lehessen kezelni a számlákhoz kapcsolódó és számla nélküli banki mozgásokat.
Szükség esetén a pénztári kiegyenlítésekhez tartozó számlák a pénztári befizetéssel egy időben legyenek legenerálhatók.
Az átutalásos számlák kiegyenlítése is történhessen meg a pénztáron keresztül.
Legyen lehetőség a pénztár mozgás sorok közvetlen kontírozására.
Kiadási és bevételi pénztár bizonylatok nyomtatása.
Pénztár karbantartás során kezelni lehet a számlákhoz kapcsolódó és számla nélküli pénztári mozgásokat.
KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁS TANULMÁNY
33
Legyen kötelező naponta az adott nap és pénztár (címletezéssel történő) lezárása, pénztár napló nyomtatása. A lezárást egy megfelelő jogosultsággal rendelkező felhasználó indokolt esetben feloldhassa.
Kiadások, kötelezettségvállalások Az Önkormányzatok kiadási lehetőségeit általában a következő tényezők határozzák meg:
az aktuális költségvetés előirányzata,
a korábbi időszakban megkötött kötelezettség-vállalások,
az adott időpontig teljesített kifizetések, illetve a tervezett bevételek alakulása.
A rendszer külön-külön tartsa nyilván a költségvetés, a kötelezettség vállaló (szállítói) szerződések vagy egyéb megrendelések, valamint a szállítói számlák adatait. Integrált informatikai rendszer használata során az egyes nyilvántartást készítők közvetlenül is hozzájuthatnak azokhoz az információkhoz, amivel a saját munkájukat ellenőrizni tudják. Nem kell különböző rendszerekből készült listákat összeolvasni vagy kézzel készült nyilvántartásokat egyeztetni. Természetesen nem csak a nyilvántartást készítő személyek, hanem a különböző szintű vezetők is pontosabb adatokat kell hogy kaphatnak például ha egy kötelezettség vállalási szerződés aláírása vagy ellenjegyzése előtt tudni akarják, hogy azon a költségvetési soron, aminek terhére a kötelezettséget vállalni akarják:
mennyi az aktuális kiadási előirányzat,
ebből mennyire történt kötelezettség vállalás,
mennyi előirányzat maradt szabadon,
mennyi a még ki nem fizetett, de már beérkezett számlák összege
kötelezettségvállaláson keresztül mennyi számlát kapcsoltunk
kötelezettségvállalás nélkül, közvetlenül mennyi számlát kapcsoltunk,
mennyi számlát fizettünk ki
mennyi a ki nem fizetett számlaállomány,
Ezzel lehetővé válik, hogy egy rendszerben, integráltan legyen kezelhető az igény felmerülésétől az engedélyezésen, a szerződés megkötésén és a kötelezettség vállaláson át a pénzügyi teljesítésig terjedő teljes folyamat. Az adatok összekapcsolása után nem egyszerűen megháromszorozódik a közös rendszerből nyerhető információ, hanem adatfeldolgozás helyett tudás alapú információ feldolgozás lehetősége nyílik meg a Polgármesteri Hivatalban.
Beszerzési igények rögzítése PMH szervezeti egységei és az Önkormányzat intézményei a rendszerben rögzíthessék beszerzési igényeiket. Az igények megadásakor meg kell adni a beszerzés által érintett kiadási előirányzatot is.
KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁS TANULMÁNY
34
A kötelezettségvállalás engedélyezése A kötelezettségvállalás engedélyezése során a rendszerből lekérdezhető kell legyen az adott kötelezettségvállalással által érintett kiadási előirányzat szabadon felhasználható kerete, ennek összege ismeretében a döntés megalapozottan hozható meg. Amennyiben a szabadon felhasználható keret szintje a kívánatos (időarányosan normális) szint alá csökken, az információ generálhatja az előírás módosítás folyamatának beindítását.
Az engedélyezett kötelezettségvállaló szerződések (megrendelések) alapadatainak felvitele Ennek során kell megtörténjen a várható beszerzési tranzakció adatainak rögzítése a rendszerbe. Hasznos lehet a szerződés beszkennelésének és csatolásának lehetősége. Beérkezett számla kapcsolása az engedélyezett kötelezettségvállaló szerződések (megrendelések) valamelyikéhez A kötelezettségvállalások közül ki lehessen választani és a rögzítendő számlához hozzá lehessen rendelni a kapcsolódó kötelezettségvállalást. Beérkezett számla adatainak felvitele Tekintettel arra, hogy az engedélyezett kötelezettségvállaló szerződések (megrendelések) alapadatainak felvitele során már megtörtént a várható beszerzési tranzakció adatainak rögzítése, ismételt adatrögzítésre nincs szükség, csak az adott számlára jellemző, a rendszerben még nem, vagy másként szereplő adatok legyenek rögzítendők. Természetesen mód kell legyen előzetesen nem definiált kötelezettségvállaláshoz tartozó számlák rögzítésére is, ezek az események a rendszerből lekérdezhetők. Hasznos lehet a számla beszkennelésének és csatolásának lehetősége. Beérkezett számla igazolása, a kifizetés engedélyezése Ha a beérkező számlához nincs teljesítés igazolás csatolva, akkor ki kell adni annak a megfelelő ismerettel rendelkező, és az ügyrendben erre felhatalmazott ügyintézőnek, aki
el tudja bírálni, hogy a számla valódi teljesítést takar-e,
mikor történt, milyen természetes mértékegységben, és milyen értékben a teljesítés,
valóban kifizethető vagy visszaküldendő a számla,
esetleg, más valaki illetékes a fentiek végrehajtására, stb.
Az ügyintéző egyfelől a rendszerben a megfelelő tartalommal elvégezhesse a neki kiadott számla igazolását, másfelől a bizonylaton is jeleznie kell az igazolás tényét és tartalmát. Lehetőség kell legyen számlasoronkénti (ha soronként különböző a számla igazoló személye), és komplett számla igazolására is.
KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁS TANULMÁNY
35
Ha a számlához van a megfelelő tartalommal bíró, és az ügyrendben előírtaknak megfelelő teljesítés igazolás csatolva, akkor a számla igazolását (ha a hivatal ügyviteli utasításai, ügyrendje megengedi) a számla rögzítését végző dolgozó is elvégezheti, a teljesítés igazolás tényének feltüntetésével. Hasznos lehet a teljesítés igazolás beszkennelésének és csatolásának lehetősége. Számla kiegyenlítése A rendszer csak az igazolt számlák kifizetését tegye lehetővé. A kifizetésre engedélyezett számlák listáját és a bankszámlák tényleges (és várható) összegét felhasználva a rendszer készítsen napi kifizetési javaslatot, melynek jóváhagyásával a banki utalások indíthatók legyenek a bankterminálokon keresztül. Szükség esetén legyen mód átutalási megbízás nyomtatására is. Pénzügyi iktatókönyv kezelés A rendszer a számlákat és pénztári bizonylatokat a törvényi előírásoknak megfelelően, szigorú számadással állítsa elő. A bizonylatokhoz szintén folyamatos sorszámozással iktatószámot is rendeljen, amely segítségével pénzügyi iktatókönyvet is legyen képes nyomtatni. ÁFA nyilvántartás A számlák rögzítésével az adott számla már szerepel a rendszer ÁFA nyilvántartásában. Az ÁFA nyilvántartása (lekérdezéssel) két féle szempont szerint is meg kell történjen:
ÁFA típus szerinti (Pl.: belföldi szállítói áfa, belföldi vevői áfa, export áfa stb.)
ÁFA jellege szerinti (fizetendő, visszaigényelhető, mentes stb.)
Kincstári kódok A rendszer kezelje a kincstári kódokat. (pl: adatfeladás ’K11’ felé) Tárgyi eszköz nyilvántartás A rendszer a számviteli előírásoknak megfelelően tegye lehetővé az ingatlanok, a gépek és berendezések, a gépjárművek és az immateriális javak adatainak nyilvántartását a következő funkciókkal:
bevételezés
aktiválás
a bruttó érték változások képzése jogcímenként
a terv szerinti és a terven felüli értékcsökkenések képzése
leltározás előkészítése, végrehajtása, leltár eltérések kimutatása
Kis értékű eszköz nyilvántartás
Ingatlan vagyon kataszter
KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁS TANULMÁNY
36
A rendszer kezelje az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokról rendelkezésre álló információkat a 147/1992. (XI. 6.) és az azt módosító 48/2001 (III.27.) Korm. rendeletnek megfelelően, beleértve az OSAP 1616 szerinti évenkénti adatszolgáltatásokat is.
Ebben az esetben a rendszer az Államháztartási Törvény előírásainak megfelelően a kataszteri lapokat ingatlan rész leltárnak tekintve, pénzügyi számviteli nyilvántartásra és adatszolgáltatásra alkalmas módon tárgyi eszköz kartonokként is kezelje.
Ezeken a tárgyi eszköz kartonokon szerepeljenek egy-egy ingatlan érték és érték változás adatai is.
Az integrált rendszer lényege ebben az esetben az, hogy minden (ingatlan) tárgyi eszköz kartonnak van kataszteri lapja (leltára), és minden kataszteri lapnak van tárgyi eszköz kartonja.
Személyi juttatásokhoz kapcsolódó folyamatok
Munka és személyügyi nyilvántartás
Nem rendszeres és a külső személyi juttatások számfejtése
Nem rendszeres és a külső személyi juttatások kifizetése pénztárból
Nem rendszeres és a külső személyi juttatások kifizetése bankszámlára történő utalással
Bérkönyvelés finanszírozása, költségvetés átfutó kiadások könyvelése
Folyószámlára utalt munkabér, MÁK elszámolási különbözet könyvelése
Bérfelhasználás nyilvántartása, költségvetés átfutó kiadások nyilvántartása
Előirányzat kontírozása, bontása szakfeladatonként
személyi juttatás és munkaadókat terhelő járulékok beszámolójának elkészítése
Béranalitika elkészítése, egyeztetése a főkönyvvel
Munkavállalók tartozásainak nyilvántartása (munkabér-előleg, elszámolási előleg)
Számviteli- és azzal kapcsolatos folyamatok
Beszámolás folyamatai
Intézményi gazdálkodás – Kiskincstár
A kiskincstári működési környezetben az egyes kapcsolódó intézmények a teljes analitikus nyilvántartásukat és ügyviteli folyamataikat rögzíthessék a rendszerben. Az intézmények saját szintjükön csak azokat az adatokat tekinthessék meg, amelyek az adott intézményre vonatkoznak. Ezzel megteremthető az egységes pénzügyi - számviteli nyilvántartások vezetésének lehetősége. Azon önkormányzatok számára, melyek nem kiskincstári rendszerben működtetik intézményeiket is javasolt, hogy önállóan gazdálkodó költségvetési intézményei a gazdálkodási alrendszerben adminisztrálják gazdasági folyamataikat.
Vezetői információs rendszer (kontrolling)
Az Önkormányzat, a PMH és az Intézmények vezetői és tisztségviselői által igényelt, aggregált és analitikus információk megjelennek a pénzügyi oldalon (likviditás, kintlévőségek, cash flow, stb.) és
KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁS TANULMÁNY
37
megjelennek a számviteli oldalon (főkönyvi és szakfeladat egyenlegek, előirányzat-módosítás teljesítés egyenleg, stb.). Ezek az információk legyenek standard módon lekérdezhetők, akár távolról is web-es felületen.
2.
Javaslat: IT támogatás, kontrolling fejlesztése Jelenlegi működés rövid leírása Az Önkormányzat jelenleg a gazdálkodási könyvelési folyamatait és az adó-folyamatait is informatikai alkalmazásokkal támogatja. Fejlesztési lehetőség Cégünk a hazai önkormányzatok gazdálkodási funkcióinak informatikai támogatásával kapcsolatban évente felmérést végez (M4). Jelen részben ezen elemzés által nyújtott adatokra támaszkodva kívánunk testreszabott javaslatokat megfogalmazni az Önkormányzat számára gazdasági jellegű infomatikai, illetve informatikával összefüggő működés-fejlesztési irányai kapcsán. A gazdasági folyamatok fejlesztéséhez informatikai oldalon a jelenlegi rendszerek továbbfejlesztésével, és nem azok cseréjével javasolt. Ennek egy fontos lépcsője történt meg jelen pályázati projekt keretén belül, jelen javaslatban pedig a további fejlesztési lehetőségek feltárása kapcsán kívánunk javaslatok adni. A jelenleg alkalmazott informatikai funkcionalitás jól és egyre nagyobb mértékben fedi le az önkormányzati alapfolyamatnak tekinthető számviteli funkciókat, ugyanakkor elmondható, hogy a vezetői (jelen esetben legfőképp testületi) tájékoztatás, jelentés követelményeinek nem tesz eleget. Ennek tükrében javasoljuk, hogy a költségvetés végrehajtás hatékonyságának fejlesztése érdekében az önkormányzat fordítson figyelmet a kontrolling funkció fejlesztésére: Fejlesztés módja, menete, erőforrás igénye A kontrolling fejlesztése két lépcsőben képzelhető el:
Alap vezetői riportok definiálása – napi, vagy heti jelentése kialakítása, amelyek gyorsan értelmezhető képet adnak a hivatalvezetésnek a legfőbb mutatókról (adóbehajtás státusza, bankszámlák státusza, lejáró határidejű számlák, stb.). Az ÁROP projekt keretében, jelen javaslat elfogadását követően megtörténhet egy olyan napi rendszerességű polgármesteri jelentési struktúra bemutatása, amely működik egy hazai nagyváros önkormányzatánál.
A gazdálkodási rendszerhez jelentéskészítő funkció megvásárlása – a második lépcső végrehajtása költséges, viszont csökkenti a jelentések elkészítésével kapcsolatos manuális munkát. Csak hosszabb távon javasoljuk a bevezetését, jelenleg nem adná meg a költségekhez mérten kedvező hasznosságot az önkormányzat számára.
Kontrolling funkció vásárlása esetén alább olvashatóak azon követelmények, amiket javaslunk támasztani a megoldással szemben:
Kontrolling szintek
Operatív napi tény információk
38
KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁS TANULMÁNY
Tetszőleges jövőbeli időpontra várható operatív napi információk (Operatív napi tény információk - jelenben ismert jövőbeli kötelezettségek + jelenben ismert jövőbeli követelések)
Tervezett jövőbeli döntések gazdasági következményeinek modellezése a jelenben érvényes költségvetés egyes elemeire (gazdasági modellezés)
A rendszertől joggal elvárható standard lekérdezések legyenek az alábbiak:
Tervezés, előirányzat nyilvántartás
Előirányzatok különböző szempontok szerint (főkönyv, kiemelt előirányzat)
Előirányzatok változása (hatáskörök szerint)
Kötelezettségvállalás modul
Szerződések partnerenként
Szerződések
főkönyvi
számlaszámonként,
munkaszámonként,
költséghelyenként
Rendezetlen szerződések
Rendelések
Megrendelő melléklet nyomtatása
Rendelések partnerenként
Rendelés főkönyvi számlaszámonként, munkaszámonként, költséghelyenként
Átadott pénzeszközök
Utalványrendelet nyomtatása
Átadott pénzeszközök bizonylatszámonként
Átadott pénzeszközök partnerenként
Átadott pénzeszközök főkönyvi számonként, tervsoronként
Átadott pénzeszközök elszámolási adatai
Készlet nyilvántartás
Karton
Forgalom lekérdezés
Forgalom főkönyvi feladása
Életciklus lekérdezés
Raktári mozgások
Elfekvő készlet
Eszköz nyilvántartás
Karton
Üzembe helyezési okmány
Állomány kimutatás főkönyvi számlánként
Leltári egységenként, Cikkcsoportonként/cikkenként listák, kimutatások
Állományváltozási bizonylat készítése
Értékcsökkenés lista
Selejtezési lista
KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁS TANULMÁNY
Kor szerinti kimutatás
Főkönyvi feladás
Napló
Számlázás, vevő folyószámla modul
Követelések kimutatása
Vevőszámla nyilvántartás
Vevő folyószámla információk
Vevői levelek készítése (figyelmeztető, felszólító, egyenlegközlő levél)
Leírt követelések
Bevételek alakulása
Szállító folyószámla
Szállítói folyószámla információk
Szállítókkal szembeni tartozások
Esedékes szállítói számlák
Szállítói számla nyilvántartás
ÁFA analitika
Utalványozási bizonylat
Bank
Bank alaplista
Banki egyenlegek listája
Túlfizetések listája
Dupla befizetések visszautalása
Pénztár
Pénztárbizonylatok
Napi pénztárjelentés
Előlegek kimutatása
Pénztár alaplista
Címletjegyzék
Kiadási és bevételi analitika
Karton
Kivonatok
Fizetési felszólítás
Továbbutalások kartonja
Behajtásra átadottak kartonja
Leírt bevételek kimutatása
Törzsadatok listái
Főkönyv
Főkönyvi karton
Főkönyvi napló
39
KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁS TANULMÁNY
Főkönyvi kivonat
Pénzforgalmi kivonat jogcímenként
Beszámoló űrlapok
40
Vezetői információk, jelentések modul
Előirányzat terv-tényadatok alakulása (költséghelyenként, szakfeladatonként, tervezési alapegységenként)
Tervelőirányzat felhasználása (főkönyvi számlaszámra)
Terv és kötelezettségek alakulása
Terv és követelések alakulása
Ütemezés (módosítása)
Előirányzatok felhasználása (tervsorra, főkönyvi számlaszámra)
Szerződések pénzügyi teljesítése
Szerződésekhez kapcsolódó számlák
Rendelések mennyiségi teljesítése
Rendelések pénzügyi teljesítése
Rendeléshez kapcsolódó számlák
Terv és kötelezettség vállalások alakulása
Terv és követelések alakulása
Kötelezettség vállalások alakulása
Követelések alakulása
Beszámoló űrlapok
Beszámoló adatok
A negyedéves beszámolási kötelezettséghez:
Költségvetési jelentés
Mérlegjelentés
A féléves beszámolási kötelezettséghez:
Álló űrlapok (02..10, 12, 16, 80)
Szakfeladatos űrlapok (21, 22)
Pénzforgalom egyeztetése (24)
Az éves beszámolási kötelezettséghez az előzőeken túl
Mérleg
Előirányzatok egyeztetése (23)
Pénzforgalmi információk
Előirányzat és pénzforgalmi adatok: eredeti és módosított előirányzat, teljesítés adatok, maradvány; bevételek és kiadások egyenlegezése
Előirányzat és pénzforgalom részgazdákra bontva: minden egyes pénzforgalmi számla gyűjtött adatai részgazda bontásban
Szakfeladatok gyűjtött pénzforgalma
41
KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁS TANULMÁNY
Szakfeladatok gyűjtött pénzforgalma részgazdákra bontva
Részgazdák gyűjtött pénzforgalma
Részgazdák gyűjtött pénzforgalma szakfeladatokra bontva
Egy adott szakfeladat vagy szakfeladat csoport előirányzat és pénzforgalmi adatai pénzforgalmi számlák szerint; egyenlegek
Az ügyviteli tevékenység belső bizonylatolása A rendszer biztosítsa az ügyviteli tevékenység belső bizonylatolási, adatszolgáltatási igényeinek széles körű kielégítését. Az egymással kapcsolatban álló bizonylatok feldolgozása egységes kezelői felületen és integrált működésben valósuljon meg.
3.
Javaslat: a folyamatköltség elemzés Jelenlegi működés rövid leírása A polgármesteri hivatal működését az alábbi folyamattérkép szemlélteti: POLGÁRMESTERI HIVATALI FOLYAMATTÉRKÉP Menedzsment folyamatok Vezetői ellenőrzés, teljesítmény értékelés
Önkormányzati döntések implementálása
Alapfolyamatok Ügyfél bejelentések fogadása (Front Office)
Háttérműveletek (Back Office)
Építéshatósági ügyintézés
Városfejlesztés / Pályázatmenedzsment
Igazgatási és hatósági ügyintézés
Önkormányzati munka támogatás – rendelet előkészítés
Adóügyi ügyintézés
Intézmény fenntartás Szociális ügyintézés
Külső és belső (főként pénzügyi) jelentések (Kontrolling)
Oktatási, kulturális és sport ügyintézés
Költségvetés tervezés
Városüzemeltetési ügyintézés
Okmányiroda üzemeltetés
Kommunikációs folyamatok
Gyámhatósági iroda üzemeltetés
Bérszámfejtés Munkaügyi ügyintézés
Támogató folyamatok Számvitel, könyvelés
IT üzemeltetés
Iktatás
Infrastruktúra üzemeltetés Jogszabály követés
Az itt feltüntetett funkciók költségei kapcsán adhatók értékelhető számok, az önkormányzatok inkább csak a szervezeti egységenként költségek kimutatására képesek, azaz arra a kérdésre nem tudnak választ adni, hogy mennyibe kerül az önkormányzatnak a testületi munka támogatása, csak arra, hogy mennyi volt a bérköltsége az adott feladatot ellátó személyeknek, akik nyilvánvalóan nem csak ilyen feladatokat látnak el. Fejlesztési lehetőség
KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁS TANULMÁNY
42
Munkaidő nyilvántartás bevezetésével, illetve az alvállalkozói költségek folyamatokhoz rendelésével elérhető, hogy valamennyi hivatali munkafolyamathoz meghatározható annak éves költsége. Ennek segítségével tervezéskor a hivatali költségek részekre bonthatók és egyenként tervezhetők. Fejlesztés módja, menete, erőforrás igénye A munkaidő nyilvántartás kapcsán rendelkezünk egy informatikai eszközzel, amely az ÁROP projekt keretében bevezethető, továbbá szintén jelen projektben bevezethető a szóban forgó tervezési gyakorlat is, de szeretnénk hangsúlyozni, hogy a munkaidő nyilvántartás bevezetése jelentős vezetői elkötelezettséget igényel, mert a kollégák számára plusz feladatok megjelenését fogja eredményezni, ami szervezeti ellenálláshoz vezethet.
MELLÉKLETEK
43.
MELLÉKLETEK M1: A költségvetési koncepció tervezet javasolt szerkezete Javasoljuk, az alábbi szerkezet alkalmazását a költségvetési koncepció tervezet kialakítása során.
Általános gazdasági helyzet bemutatása, várható hatásainak elemzése az önkormányzat gazdálkodására
A költségvetési koncepció kapcsolódása az önkormányzat stratégiai terveihez
az önkormányzat hosszú távú stratégiai terve
az önkormányzat gazdasági programja
egyéb térségi és helyi stratégiai tervek és programok
a bizottságok által jóváhagyott szempontok a tervezett költségvetés elkészítéséhez (szakprioritások)
A Prognosztizált várható bevételek kidolgozásának paraméterei
A Prognosztizált várható kiadások kidolgozásának paraméterei
Fennmaradó vitás kérdések, vélemény eltérések
A költségvetési koncepció egyéb kérdései
A költségvetési rendelet kidolgozásának javasolt ütemterve, felelősei
Költségvetési koncepció testületi tárgyalása dátuma és felelőse
A költségvetési koncepció - az intézmények számára történő - közreadása határideje és felelőse
Intézményi tervek elkészítésének és átadásának határideje és felelőse (A terveknek feladat mélységig részletezniük kell a szükségleteknek megfelelő évi intézményi költségvetési és létszám-tervet – egyidejűleg beterjesztve az elemi költségvetést és annak írásos magyarázatát/indoklását.)
Önkormányzati szintű tervösszesítés, megfeleltetés a költségvetési törvényben megjelenő előírásoknak. A költségvetés tervezet első változata elkészítésének határideje és felelőse
A költségvetés tervezet első változata valamennyi érdekelt felé történő kézbesítésének határideje és felelőse
A költségvetési szervek vezetőivel történő egyeztetés lezárásának határideje és felelőse
Érdekegyeztetés, Kisebbségi önkormányzat(ok)al történő egyeztetés lezárásának határideje és felelőse
A költségvetés tervezet bizottsági véleményezése lezárásának határideje és felelőse
A helyi Kisebbségi önkormányzat(ok) költségvetési határozathozatala határideje és felelőse
A költségvetési rendelet tervezet első változata elkészítésének határideje és felelőse
MELLÉKLETEK
44.
A költségvetési rendelet tervezet első változata könyvvizsgálói véleményezésének határideje és felelőse
A költségvetési rendelet tervezet első változatáról szóló előterjesztés Pénzügyi bizottsági véleményezése, a vélemény költségvetési rendelet tervezet 1. verzióról szóló előterjesztéshez csatolása, és a Képviselő-testületi ülés meghívójának az érintettekhez történő eljuttatása határideje és felelőse
A költségvetési rendelet tervezet első változatáról szóló előterjesztés Képviselő-testületi tárgyalása munkaterv szerinti időpontja és felelőse
A Képviselő-testület által elfogadott korrekciók költségvetési rendelet tervezeten történő átvezetése, a költségvetési rendeletről szóló előterjesztés elkészítése és közreadása határideje és felelőse
A költségvetési rendeletről szóló előterjesztés Pénzügyi bizottsági véleményezése, a vélemény költségvetési rendeletről szóló előterjesztéshez csatolása, és a Képviselőtestületi ülés meghívójának az érintettekhez történő eljuttatása határideje és felelőse
A költségvetési rendeletről szóló előterjesztés Képviselő-testületi tárgyalása munkaterv szerinti időpontja és felelőse
Az egyéb mellékletek:
Prognosztizált várható bevételek
Intézményi alapellátás bevételei
Önkormányzat sajátos bevételei
Támogatásértékű működési bevételek
Egyéb működési célú pénzeszköz átvétel
Támogatásértékű felhalmozási bevétel
Egyéb felhalmozási célú pénzeszköz átvétel
Egyéb bevételek
BEVÉTELEK ÖSSZESEN
Prognosztizált várható kiadások
Működési kiadások
Szociális kiadások
Támogatások
Egyéb felhalmozási célú pénzeszközök
Felhalmozási kiadások
Hitel törlesztések
Céltartalékok
KIADÁSOK ÖSSZESEN
A tervezett költségvetést érintő korábbi Képviselő-testületi határozatok listája
MELLÉKLETEK
45.
MELLÉKLETEK
46.
M3: A zárszámadás javasolt adattartalma Javasoljuk, az alábbi szerkezet alkalmazását a Zárszámadás kialakítása során.
Az önkormányzat összevont vagyonmérlege, és elkülönítetten a helyi kisebbségi önkormányzatok és az intézmények mérlegei a tényleges adatok alapján
Az önkormányzati költségvetés végrehajtása
az önkormányzat összes bevétele címenként és szakfeladatonként
az önkormányzat összes kiadása címenként és szakfeladatonként
a normatív állami támogatás igénybevétele
a város fejlesztési mérlege
a város működési mérlege
a Polgármesteri Hivatal, az önállóan és részben önállóan gazdálkodó intézmények bevételi és kiadási előirányzatainak teljesítése
az önkormányzat felújítási és felhalmozási előirányzatainak teljesítése
Az önkormányzat korrigált pénzmaradványa / a hiány finanszírozásának módja
Az önállóan és részben önállóan gazdálkodó intézmények pénzmaradványa
A Polgármesteri Hivatal felülvizsgált pénzmaradványa
A helyi kisebbségi önkormányzatok évi zárszámadása
Az önkormányzat éves beszámolója
egyszerűsített mérleg
egyszerűsített éves pénzforgalmi jelentés
egyszerűsített pénzmaradvány-kimutatás
egyszerűsített eredmény-kimutatás
Az Önkormányzat hitelállománya és a nyújtott hitelek állománya lejárat, hitelezők és eszközök szerinti bontásban
Az Önkormányzat több éves kihatással bíró döntései – köztük a készfizető kezességvállalások – számszerűsítése évenkénti bontásban, valamint összesítve (szöveges indoklással)
Az Önkormányzat közvetett támogatásainak kimutatása (szöveges indoklással)
Az Önkormányzat céljelleggel juttatott 2008. évi támogatásainak kimutatása (szöveges indoklással)
Az Önkormányzat 2008. évi beszámolójáról készített könyvvizsgálói jelentés
Az Önkormányzat éves összefoglaló ellenőrzési jelentése, a költségvetési intézményekre vonatkozó éves összefoglaló ellenőrzési jelentés.
MELLÉKLETEK
47.
M4: Önkormányzatok gazdálkodási funkcióinak informatikai támogatása A hazai önkormányzati gazdálkodási informatikai rendszerek piacának bemutatása Az elemzett, informatikai rendszerekkel támogatott négy gazdálkodási funkció az intézményi számvitel (82%), az intézményi kontrolling (10%), a munkaerő-gazdálkodás (22%) és a program/projekt követés (3%). A zárójelben szereplő értékek azt jelzik, hogy a hazai önkormányzatok mekkora hányada használ az adott funkció támogatásához informatikai rendszert. HASZNÁL-E ÖNKORMÁNYZATUK INFORMATIKAI TÁMOGATÁST A GAZDASÁGI ÜGYEKNÉL? (MEGOSZLÁS A GAZDÁLKODÁSI SZOFTVERT HASZNÁLÓ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1124) 2007 Intézményi számvitel Munkaerő gazdálkodás Intézményi kontrolling Projektmenedzsment
2006 Intézményi számvitel Munkaerő gazdálkodás Program/projekt követés 0%
10 %
20 %
30 %
40 %
50 %
Használja Egy év múlva tervezi a használatát Nem tudja, válaszhiány
60 %
70 %
80 %
90 %
100 %
Egy éven belül tervezi a használatát Nem tervezi a használatát
Az adott feladattal rendelkező önkormányzatok körében vizsgálva a hivatalok 84%-a használ speciális programot az intézményi számvitel, 51%-a a munkaerő-gazdálkodás, 36%-a az intézményi kontrolling és 17%-a a projektmenedzsment feladatokhoz. A rendszert fejleszteni szándékozók hányada egyik területnél sem haladja meg a 20%-ot, míg a bevezetést tervezők aránya a projektmenedzsment esetében számottevő (8%). Használ-e önkormányzatuk informatikai támogatást a gazdasági ügyeknél? (MEGOSZLÁS AZ ADOTT FELADATTAL RENDELKEZŐ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN)
MELLÉKLETEK
48.
Intézményi számvitel Munkaerő gazdálkodás Intézményi kontrolling Projektmenedzsment 0%
10 %
20 %
30 %
40 %
Használja, de nem tervezi a fejlesztést 2008-ban tervezi a bevezetését Nem tervezi a bevezetését
50 %
60 %
70 %
80 %
90 %
100 %
Használja, és tervezi a fejlesztést 2009-ben tervezi a bevezetését Nem tudja, válaszhiány
HASZNÁL-E ÖNKORMÁNYZATUK INFORMATIKAI TÁMOGATÁST A GAZDASÁGI ÜGYEKNÉL?
Körjegyzőségi tagtelepülés Önálló község
Projektmenedzsment Intézményi kontrolling Munkaerő gazdálkodás Intézményi számvitel Projektmenedzsment Intézményi kontrolling Munkaerő gazdálkodás Intézményi számvitel
Megyei jogú város, kerület
Projektmenedzsment Intézményi kontrolling Munkaerő gazdálkodás Intézményi számvitel
Nagyközség
Projektmenedzsment Intézményi kontrolling Munkaerő gazdálkodás Intézményi számvitel
Város
Projektmenedzsment Intézményi kontrolling Munkaerő gazdálkodás Intézményi számvitel
Körjegyzőségi székhely
(MEGOSZLÁS TELEPÜLÉSTÍPUSONKÉNT AZ ADOTT FELADATTAL RENDELKEZŐ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN)
Projektmenedzsment Intézményi kontrolling Munkaerő gazdálkodás Intézményi számvitel 0%
10 % 20 % 30 % 40 % 50 % 60 % 70 % 80 % 90 % 100 %
Használja, de nem tervezi a fejlesztést 2008-ban tervezi a bevezetését
Használja, és tervezi a fejlesztést 2009-ben tervezi a bevezetését
MELLÉKLETEK
49.
A számviteli terület minden településtípusnál hasonlóan kiemelt fontosságú, az érintett hivatalok legalább 80%-ánál használnak ilyen jellegű szoftvert. A másik három gazdálkodási ügyet illetően megállapíthatjuk, hogy az informatikai támogatást alkalmazó önkormányzatok aránya fokozatosan emelkedik a településmérettel párhuzamosan. Amíg a legkisebb községek körében a projektmenedzsment rendszerek bevezetése még csak a tervekben létezik, addig a nagyközségek és a városok kapcsán 20-30% közötti, a megyei jogú városok, kerületek esetében pedig már 70%-os arányról beszélhetünk. Az intézményi kontrollingot és a munkaerő-gazdálkodást illetően hasonló tendenciát láthatunk, bár ezeknél a területeknél kisebb a különbség a két szélső kategória között. Azt is megfigyelhetjük, hogy az egyes rendszereket használók körében a fejleszteni szándékozók hányada is fokozatosan növekszik a nagyobb településtípusok felé haladva. A projektmenedzsment kapcsán mindegyik kategóriában jelentős a bevezetést tervezők aránya, különösen a nagyközségek (9%), a városok (14%) és a megyei jogú városok, kerületek esetében (9%). Az alábbi táblázat az gazdasági ügyek területén használt szoftvereket mutatja be, a szoftvert alkalmazó önkormányzatok által való említések gyakoriságának sorrendjében. AZ ADOTT SZAKTERÜLETEN LEGGYAKRABBAN HASZNÁLT SZOFTVEREK, GAZDASÁGI ÜGYEK (AZ ADOTT TERÜLETEN SZOFTVERT HASZNÁLÓ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN)
Intézményi számvitel Intézményi kontrolling Projektmenedzsment Munkaerő-gazdálkodás
1. hely
2. hely
3. hely
4. hely
5. hely
Tatigazd
Számadó
Dokk
IMI
Polisz
52%
11%
11%
2%
2%
Tatigazd
Gordiusz
Forrás
Dokk
Polisz
23%
6%
5%
5%
4%
Gordiusz
Tatigazd
Forrás
OrganP
CT-EcoStat
12%
9%
9%
6%
4%
IMI
Tatigazd
Gordiusz
OrganP
Kontroller
1%
1%
1%
79%
2%
A gazdálkodási ügyek esetében a teljes fejlesztési összeg nem egyezik a fent a gazdasági ügyeknél bemutatott értékkel, aminek hátterében az áll, hogy sok esetben az önkormányzatok egységes (integrált) gazdasági informatikai rendszert kívánnak bevezetni, s ennek fejlesztési összegét nem lehet megbontani az itt szereplő területekre. A fent szereplő kiadás magában foglalja az itt külön megjelenített értékeket. A négy alrendszer teljes fejlesztési költéseinek több mint 90%-át az intézményi számvitel és a kontrolling teszi ki, a projektmenedzsment és a munkaerő-gazdálkodás jelentősége ebből a szempontból minimális. Az üzemeltetési költségek négyötödéért a számviteli terület a felelős, a kontrolling pedig közel 10%-kal részesedik.
AZ ÖNKORMÁNYZATOK TERVEZETT KIADÁSAI 2008-2009, GAZDASÁGI ÜGYEK
MELLÉKLETEK
50. Átlagosan (ezer forint) Fejlesztés
Intézményi számvitel
Összesen (millió forint)
Üzemeltetés
Fejlesztés
Üzemeltetés
2008
2009
2008
2009
2008
2009
2008
2009
75
41
25
32
28,9
15,4
37,3
47,3
Intézményi kontrolling
180
95
20
21
22,6
Projektmenedzsment
3
41
10
22
0,3
Munkaerő gazdálkodás
3
3
4
4
Összesen
11,5
4,9
5,1
3,7
1,2
2,7
0,5
0,5
1,9
1,9
52,2
31,1
45,3
57,1
Az alábbi táblázat az informatikailag leggyakrabban támogatott területeken használt szoftvereket mutatja be, a szoftvert alkalmazó önkormányzatok által való említések gyakoriságának sorrendjében. AZ ADOTT SZAKTERÜLETEN LEGGYAKRABBAN HASZNÁLT SZOFTVEREK, INFORMATIKÁVAL LEGGYAKRABBAN TÁMOGATOTT TERÜLETEK (AZ ADOTT TERÜLETEN SZOFTVERT HASZNÁLÓ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN)
Adóügyek Gazdasági ügyek
1. hely
2. hely
3. hely
4. hely
5. hely
Önkadó
-
-
-
-
91%
-
-
-
-
Tatigazd
Számadó
Dokk
Gordiusz
Forrás
7%
3%
44%
10%
3%
MELLÉKLETEK M5 A Városfejlesztési Stratégia javasolt szerkezete 1.
Vezetői összefoglaló
2.
A városfejlesztési stratégia (VS) alapjai
Országos, regionális, megyei és térségi prioritások
A Nemzeti Fejlesztési Terv
A régió fejlesztési tervei, programjai
A megye fejlesztési tervei, programjai
A térség fejlesztési tervei, programjai
Helyi fejlesztési tervek, programok, projektek
51.
MELLÉKLETEK 3.
4.
A város szerepének meghatározása
A város vonzáskörzete
A város dinamikai jellemzői, foglalkozatási szerepköre
A város szerepe a településhálózatban
A város szerepe a régióban
A város szerepe a térségben
Az önkormányzat és a PMH által ellátott kötelező és önként vállalt funkciók
A város egészének helyzetértékelése
Gazdaság
Vállalkozások helyzete
Kiskereskedelem, vendéglátás
Idegenforgalom
Információáramlás
Külső elérhetőség - közlekedés
Társadalom
Demográfia
Képzettség, műveltség
Munkanélküliség, foglalkoztatás
Egészségi állapot
Jövedelmi helyzet
Környezet
Levegő
Felszíni és felszín alatti vizek
Talaj
Táj-, zöldfelület- és természetvédelem
Épített környezeti elemek
Közszolgáltatások
Oktatás-nevelés
Egészségügy
Közlekedés
Közigazgatás
Szociális ellátás
Hulladékgazdálkodás
Közlekedési hálózat
Közműellátottság
5.
A városrészekre vonatkozó helyzetértékelés
6.
A város jövőképe
7.
A célok
52.
MELLÉKLETEK
8.
9.
10.
Célok felsorolása és rövid bemutatása
Illeszkedés vizsgálata
A stratégia céljai és az országos, regionális, megyei és térségi prioritások viszonya
A stratégia céljai és a helyi fejlesztési tervek, programok, projektek viszonya
Agglomerációs együttműködés
Antiszegregáció
A célok prioritási sorrendje
Célok sorrendbe állítása
Indoklás
A kidolgozandó fejlesztési és fenntartási programok
A fejlesztési és fenntartási programok felsorolása
A fejlesztési és fenntartási programok kapcsolódása a VS egyes céljaihoz
A tervezés
A stratégiai tervezési tevékenység elhelyezése az önkormányzati szervezetrendszerben
A stakeholder (érintett) térkép
A VS egyeztetésének folyamata
Településközi koordináció
A VS megvalósulásának monitoringja
Mellékletek
A stakeholder kérdőívek
A stakeholder kérdőívek kiértékelése
53.