GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft

GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft.

A regionális különbségek csökkentése, intelligens települések és térségek kialakulása

Virtuális-tér Figyelő Rendszer Információs Társadalom Monitoring tanulmányok, No. 12. Készült a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztossága megrendelésére

2001. november

A VFR Monitoring kutatást a TÁRKI Rt., a NetSurvey Kft., a Kopint-Datorg Rt. és az Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó Kft. közös konzorciuma végzi a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztossága megrendelésére. A jelen tanulmányt a Konzorcium alvállalkozója, a GKI eNet Kft készítette.

A kutatás szakmai vezetője a GKI eNet Kft. részéről:

Szabó László

A tanulmányt készítették:

Bíró Péter, Csörgő Zoltán, Kovács Dániel, Skultéty László Szabó László, Varga Csaba Közreműködött: Molnár László

GKI eNet Kft. http://www.gkienet.hu/ 1052 Budapest, Gerlóczy u. 11. Tel: 266 2088, 317-6232; Fax: 266-2118

A regionális különbségek csökkentése, intelligens települések, térségek kialakulása

Tartalom:

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ .................................................................... 4 I.1. A LAKOSSÁG INTERNET-HOZZÁFÉRÉSE ÉS -HASZNÁLATA MAGYARORSZÁG RÉGIÓIBAN.............................................................. 8 II.2. A MAGYARORSZÁGI VÁLLALATOK INTERNET-HASZNÁLATI SZOKÁSAINAK REGIONÁLIS ELEMZÉSE ........................................... 20 III.1. AZ INTELLIGENS RÉGIÓK, TUDÁSRÉGIÓK, INTELLIGENS MEGYÉK ELVEI..................................................................................... 39 III.2. REGIONÁLIS I N F O R MÁ C I Ó S TÁRSADALOM K E Z D E MÉ N Y E Z É S E K MA G Y A R O R S Z Á G O N .......................... 46 III.3. AZ INTELLIGENS RÉGIÓ PROGRAMOK E-GAZDASÁGI PROJEKTJEI ....................................................................................... 69 III.4. VIRTUÁLIS VÁLLALATOK, KLASZTEREK LÉTESÍTÉSE, A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK E-ÜZLETEI PROJEKTJEI ........................... 91

GKIeNet Kft.

3


Vezetői összefoglaló A lakossági felmérés megállapításai Az internethez való hozzáférés régiónként

A régiók között jelentős eltérést találunk az internethez való hozzáférésben1. Budapesten a lakosság több mint egynegyede fér hozzá valahol a világhálóhoz, amely kétszerese a legalacsonyabb hozzáférési aránnyal rendelkező észak-alföldi és a dél-dunántúli régióénak (12-14%). A regionális különbségek kissé nőttek az elmúlt negyedévben, de a régiók sorrendje nem változott számottevő mértékben. A leggyorsabban növekvő otthoni internet-hozzásférésben nőttek a területi különbségek, míg a munkahelyükön a világhálóhoz hozzáférők aránya lassan a kiegyenlítődés irányába mozdult el. Az iskolai hozzáférésben kiegyenlített a régiók helyzete. A települések típusa szerinti különbségek mérséklődtek 2001 második negyedévében. Míg az első negyedévben a fővárosiak Internet hozzáférési aránya majd háromszorosa volt a községek lakóinak, ez az arány a második negyedévben 2,4-re csökkent. A megyeszékhelyek lemaradása is kisebb lett a fővároshoz képest (már csak 3 százalékpont). A második negyedévben a leglassabban a városokban (nem megyeszékhely) terjedt az Internet: 16%-ról mindössze 17%-ra nőtt a világhálóhoz hozzáférők aránya. A település típusok között is az otthoni hozzáférésben alakultak ki a legélesebb különbségek. A fővárosban 13%-nak, a községekben mindössze 3%-nak van lakásában Internetkapcsolata.

Otthoni internet-elérést tervezők aránya

1

A régiókban 4-6% közötti az otthoni internet-kapcsolat létesítését tervezők aránya. A legnagyobb arányban (6%) a budapestiek terveznek otthoni Internet-hozzáférést, 5% az arányuk Pest megyében és az Nyugat-Dunántúlon, 4% (vagyis átlagos) a DélAlföldön, valamint Közép- és Dél-Dunántúlon. A lakosság alig 3%a tervezi otthoni internet-hozzáférés kiépítését ÉszakMagyarországon és az Észak-Alföldön. Az otthoni Internethozzáférést tervezők aránya egyedül a Dél-Dunántúlon emelkedett, Nyugat-Dunántúlon stagnált, a többi régióban pedig csökkent.

Az adatok forrása a Netsurvey Kft. „Online Monitor” felmérése

GKIeNet Kft.

4

A regionális különbségek csökkentése, intelligens települések, térségek kialakulása Az internet otthoni bevezetését tervezők aránya csökken a településtípusok között a fővárostól (6%) a községek (3%) felé haladva, azonban a második negyedévben csökkentek a különbségek. Míg 2001 első negyedévében a fővárosban több mint kétszer akkora arányban tervezte a lakosság otthoni internet-kapcsolat kiépítését, addig a második negyedévben kétszeresre csökkent a különbség. Internet-kapcsolatok regionális meghatározottsága a vállalatok között

A legkisebb az internet-kapcsolattal rendelkező vállalkozások aránya a Dél-Dunántúlon (69,2%), a legmagasabb KözépMagyarországon (86,7%). Az átlag felett ezen kívül csak Közép-Dunántúl értéke (81%) található. A következő 12 hónapban a legalacsonyabb hozzáférési arányt felmutató dél-dunántúli régióban várható a legdinamikusabb fejlődés, a terület válaszadóinak 14,2%-a a következő időszakban tervezi a internet-kapcsolat kiépítését. A fejlettebb Közép-Magyarország esetében fordított a helyzet, a világhálós csatlakozást tervezők aránya a többi régióhoz képest a legalacsonyabb, mindössze 7%.

Weboldalak

A vállalati honlapok aránya a jellemző tendenciának megfelelően ezen esetben is a közép-magyarországi régióban a legmagasabb (55%), míg a vállalatok számához viszonyítva a legkedvezőtlenebb helyzetben az észak-alföldi vállalkozások vannak (27,6%). Viszonylag elmaradottnak számít még ÉszakMagyarország és Dél-Dunántúl is (32,2% és 34,7%). Az észak-alföldi vállalkozások tervezik a legnagyobb arányban a honlapjuk kialakítását (35,4%), de ők utasítják el a legnagyobb százalékban is a világhálós megjelenést (37%), szemben a magas ellátottsági aránnyal rendelkező KözépMagyarország régióval, ahol a saját honlap kialakításától a cégek 20,6%-a zárkózik csak el rövid távon.

Informatikusok száma régiónként

Országos átlagban száz vállalati alkalmazottra közel 5 informatikus jut. A nagyvállalatok és általában az információtechnológiaigényesebb ágazatok vállalati székhelyének fővárosközpontúsága miatt magas az informatikusok száma a középmagyarországi régióban, az itteni székhellyel rendelkező vállalatok az országos átlagot jóval meghaladó informatikusi létszámmal (8 fő) rendelkeznek. A nyugat-dunántúli régióra is igaz, hogy a gazdasági vonzereje miatt odatelepült nagyvállalatok informatikai munkaerőigénye miatt magasabb a többi régió mutatóinál. A száz foglalkoztatottra jutó informatikusok alkalmazottak aránya a két említett régió (Közép-Magyarország, NyugatDunántúl) kivételével mindenhol 2-3%.

GKIeNet Kft.

5

A regionális különbségek csökkentése, intelligens települések, térségek kialakulása Száz alkalmazottra jutó PC-k száma

A regionális adatokat összehasonlítva egyértelműen kitűnik, hogy a legjobb számítógép ellátottsággal a közép-magyarországi régió vállalatai rendelkeznek (63 PC/száz alkalmazott). A fővárosban és Pest megyében átlagosan kétszer annyi a száz foglalkoztatottra jutó személyi számítógépek száma, mint a vidéki régiókban (28-34 PC/száz alkalmazott). A vidéki régiók között lényeges eltérés nem tapasztalható a PC-ellátottság terén. Közép-Magyarországon átlagosan a géppark 39%-át a legmagasabb szintű PC-k (Pentium III-IV. vagy hasonló) teszik ki, míg csak 14%-uk 486-os, vagy hasonló típusú. Sorrendben a nyugat-, és a közép-dunántúli régió vállalatai következnek. Ezen régiókban tevékeny cégek számítógépeinek mintegy 50%-a Pentium I-II. típusú és körülbelül 30%-a ennél fejlettebb konstrukció. A dél-dunántúli, az észak-magyarországi és az észak-alföldi régiók szinte teljesen megegyező mutatókkal rendelkeznek. 486-os PC-k számaránya 18% mindhárom régióban és a Pentium III-IV. típusú számítógépek aránya már csak 27% körüli. A „legelavultabb” portfolióval a dél-alföldi vállalatok rendelkeznek (486-os, vagy ennek megfelelő szintű PC – 21%, Pentium I-II. – 55%, Pentium III-IV. – 24%).

Intelligens régiók Magyarországon

2001 őszének végére Magyarországon a hét régióból négy régióban és egy funkcionális régióban készült el az intelligens régió stratégia és mindenhol gyors tempóban halad az operatív programok megvalósítása. 2002-re minden magyar régióban, a megyék és a megyei jogú városok többségében elkészül(het) az intelligens térségi stratégia és széles körben folyik a stratégiák valóra váltása, sőt ez a fejlesztési folyamat átalakítja a területfejlesztés elveit és módszereit. Az utóbbi két évben egyre több megye és régió – a dél-alföldi régió, a nyugat-dunántúli régió, a közép-magyarországi régió, a közép-dunántúli régió, továbbá Pest megye, Somogy megye, Fejér megye vagy Baranya megye - elfogadta stratégiáját az intelligens régiók vagy az intelligens megyék koncepciójának megvalósítására és 2001-ben befejeződött több kistérség – szentgothárd-szombathelyi, kecskeméti, kiskunfélegyházi – intelligens programjának kidolgozása is. Megszületett jónéhány város – például Debrecen, Székesfehérvár, sőt legújabban Győr – terve is az intelligens város stratégia kidolgozására, s létrejött az Intelligens Települések Országos Szövetsége.

GKIeNet Kft.

6

A regionális különbségek csökkentése, intelligens települések, térségek kialakulása e-gazdaság regionális fejlesztése

A regionális és a megyei területfejlesztési tanácsok kidolgoztathatják a virtuális ipari és kereskedelmi vállalatok támogatásának programját, mely komplexen tartalmazza az ösztönzés, a létesítés, és a támogatás lehetőségeit. Egy-egy kistérség vagy megye hasonló gazdasági profilú, szándékú cégei klasztereket, virtuális vállalkozásokat hozhat létre. A régiók a kis- és középvállalkozások támogatására ekereskedelmi portálokat is létrehozhatnak, melyeket a kereskedelmi és/vagy iparkamarák által finanszírozott fejlesztés keretében internetes rendszerben alakítanak ki. A portálok folyamatos üzemeltetését és karbantartását is segítik a régiók, az e-kereskedelmet bevezetni kívánó ipari/kereskedelmi vállalatok, a teleházak és tudásházak, valamint az informatikával foglalkozó vállalkozások együttműködésével. A következő években várhatóan minden régióban-megyében sorra alakulnak majd a klaszterek, virtuális vállatok. A technológiafejlesztési programok célja lehet, hogy a különböző típusú innovációs parkok, tudományparkok lehetőségeinek kihasználásával a régiók fejlesztésének gazdasági alapját intenzíven megerősítse. A tudomány park és a technológia park az e-gazdaság koncentrált intézménye. Ha ipari parkokat, inkubátorházakat, technológiai centrumokat, innovációs parkokat, tudomány parkokat hozunk létre és ezeknek megvalósítjuk új parki hálózatát, akkor a parki szervezetek közötti szoros kölcsönkapcsolat az önmagukban is hatékony szervezetek gazdasági eredményességét nagymértékben növeli. A technológiafejlesztési övezetek struktúrája lehetővé teszi, hogy a parkokon, inkubátorokon, illetve ezek közvetlen hatókörén kívül található kis- és középvállalkozások is integrálódjanak a parki rendszerbe, így az egész régió magas szinten integrált tudásalapú gazdasági szerkezetté fejlődhet.

GKIeNet Kft.

7


I.1. A lakosság internet-hozzáférése és -használata Magyarország régióiban Ellátottság, internethasználati szokások Az internethez való hozzáférés

A régiók között jelentős eltérést találunk az internethez való hozzáférésben2. Budapesten a lakosság több mint egynegyede fér hozzá valahol a világhálóhoz. Pest megyében 18%-ra emelkedett az internethez hozzáférők aránya, így a KözépMagyarországon élők 24%-ának van lehetősége internetezni. A második vonalba 15-17%-os hozzáférési rátával Dél-Alföld, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl és Észak-Magyarország tartozik, míg Észak-Alföldön és a Dél-Dunántúlon csak 12-14% az internethez hozzáférők aránya. A regionális különbségek kissé nőttek az elmúlt negyedévben, de a régiók sorrendje nem változott számottevő mértékben. A leggyorsabban növekvő otthoni internet-hozzásférésben nőttek a területi különbségek, míg a munkahelyükön a világhálóhoz hozzáférők aránya lassan a kiegyenlítődés irányába mozdult el. Az iskolai hozzáférésben kiegyenlített a régiók helyzete.

Az internethez hozzáférők aránya a hozzáférés helye szerint Régió

Hozzáfér

Otthon

Munkahely

Iskola

Nyilvános hely

Egyéb hely

Budapest

26 (23)

13 (7)

12 (11)

7 (7)

2 (3)

2 (3)

Pest megye

18 (15)

7 (5)

7 (6)

7 (6)

3 (2)

2 (2)

Észak-Magyarország

17 (13)

3 (2)

6 (4)

7 (8)

3 (2)

2 (2)

Észak-Alföld

12 (11)

3 (2)

4 (4)

5 (6)

2 (1)

2 (1)

Dél-Alföld

17 (15)

4 (3)

6 (5)

7 (7)

3 (4)

3 (2)

Nyugat-Dunántúl

15 (11)

4 (2)

5 (4)

7 (5)

1 (2)

1 (2)

Közép-Dunántúl

16 (14)

4 (2)

5 (5)

7 (7)

2 (3)

2 (1)

Dél-Dunántúl

14 (11)

3 (2)

5 (4)

7 (5)

2 (2)

2 (1)

Összesen 18 (15) 6 (3) Zárójelben az előző negyedéves adatok

7 (6)

7 (6)

2 (2)

2 (2) forrás: Netsurvey

Az internethez hozzáférők aránya a hozzáférés helye szerint Település típusa

Hozzáfér

Otthon

Munkahely

Iskola

Budapest

26 (23)

13 (7)

12 (11)

7 (7)

2 (3)

2 (3)

Megyeszékhely

23 (18)

7 (4)

9 (8)

9 (8)

2 (2)

3 (2)

Város

17 (16)

4 (3)

6 (5)

8 (7)

3 (4)

2 (2)

Község

11 (8)

3 (1)

3 (2)

5 (5)

2 (1)


7 (6)

7 (6)

2 (2)

2

Nyilvános hely

Egyéb hely

1 (1) 2 (2) forrás: Netsurvey

Az adatok forrása a Netsurvey Kft. „Online Monitor” felmérése

GKIeNet Kft.

8

A regionális különbségek csökkentése, intelligens települések, térségek kialakulása A települések típusa szerinti különbségek mérséklődtek 2001 második negyedévében. Míg az első negyedévben a fővárosiak Internet hozzáférési aránya majd háromszorosa volt a községek lakóinak, ez az arány a második negyedévben 2,4-re csökkent. A megyeszékhelyek lemaradása is kisebb lett a fővároshoz képest (már csak 3 százalékpont). A második negyedévben a leglassabban a városokban (nem megyeszékhely) terjedt az Internet: 16%-ról mindössze 17%-ra nőtt a világhálóhoz hozzáférők aránya. A település típusok között is az otthoni hozzáférésben alakultak ki a legélesebb különbségek. A fővárosban 13%-nak, a községekben mindössze 3%-nak van lakásában Internet-kapcsolata. Az internet-hozzáférők aránya régiónként


Nyugat-Dunántúl Közép-Magyarország

Észak-Alföld

Közép-Dunántúl

12% – 13% 14% - 15% Dél-Alföld Dél-Dunántúl

Az internetezés gyakorisága

GKIeNet Kft.

16% - 17% 18% - 25%

2001 második negyedévében az internetezés gyakorisága szerint polarizálódott a lakosság. Nőtt a gyakran és a soha sem internetezők aránya az internethez hozzáférők között, ugyanakkor csökkent a ritkán internetezők aránya. Ezt egyrészt az otthoni internet kapcsolatok terjedése, valamint az internet adta lehetőségek megismerése okozza. Az előbbi esetben pl. a család valamelyik tagjának van szüksége az internetre, míg a többieket nem érdekli, míg az utóbbi esetben azok, akik eddig ritkán interneteztek, nem találnak számukra érdekes tartalmat a világhálón, így többet nem interneteznek, viszont akik érdekes, fontos információra, vagy kommunikációs csatornára találtak, azok gyakrabban interneteznek.

9

A regionális különbségek csökkentése, intelligens települések, térségek kialakulása Az internetezés gyakorisága Régió

Minden nap

Heti 2-3 alkalom

Hetente

Havonta többször

Havonta egyszer

Ritkábban

Soha

Budapest

28 (24)

21 (18)

12 (14)

6 (7)

5 (6)

7 (14)

20 (16)

Pest megye

21 (22)

11 (28)

18 (10)

12 (8)

3 (3)

8 (20)

27 (9)


17 (8)

19 (14)

15 (26)

7 (6)

9 (8)

12 (26)

20 (13)

Észak-Alföld

16 (12)

17 (16)

19 (18)

7 (10)

7 (10)

15 (20)

19 (14)

Dél-Alföld

15 (14)

18 (14)

20 (13)

7 (7)

6 (10)

11 (19)

24 (23)

Nyugat-Dunántúl

20 (13)

19 (10)

12 (23)

5 (7)

9 (11)

14 (20)

20 (16))

Közép-Dunántúl

15 (18)

21 (14)

20 (28)

8 (5)

7 (10)

6 (12)

22 (13)

Dél-Dunántúl

17 (13)

14 (18)

20 (17)

9 (8)

6 (6)

11 (15)

23 (23)


16 (18)

7 (7)

6 (8)


Az itt leírt országos helyzethez hasonlóan alakult az internetezés gyakorisága a fővárosban, Észak-Magyarországon, az ÉszakAlföldön, valamint Közép- és Nyugat-Dunántúlon. Pest megyében a soha nem internetezők arányának növekedése mellett elsősorban a ritkán inernetezők aránya nőtt. A Dél-Alföldön kissé gyakrabban internetezik a lakosság, mint az első negyedévben, míg a soha nem internetezők aránya csak alig változott, a ritkán internetezőké csökkent. Hasonló a helyzet a Dél-Dunántúlon, de itt nagyobb volt az elmozdulás a gyakrabb internetezés felé. Az internetezés gyakorisága Település típusa

Minden nap

Heti 2-3 alkalom

Hetente

Havonta többször

Havonta egyszer

Ritkábban

Soha

Budapest

28 (24)

21 (18)

12 (14)

6 (7)

5 (6)

7 (14)

20 (16)

Megyeszékhely

20 (16)

19 (15)

15 (22)

7 (7)

8 (8)

13 (18)

19 (14)

Város

19 (11)

18 (18)

18 (17)

6 (8)

7 (9)

8 (16)

23 (21)

Község

13 (16)

15 (14)

21 (19)

11 (6)

5 (8)

11 (26)

24 (11)


16 (18)

7 (7)

6 (8)


A folyamat a települések típusa szerint képzett csoportokban is érvényesült, azonban árnyalatnyi különbségekkel. Igaz, a megyeszékhelyeken eleve ritkábban internetezik a lakosság, mint a fővárosban, az említett polarizálódás itt erősebb, mint Budapesten. A városokban azonban már az jellemző, hogy elsősorban a ritkán internetezők térnek át a gyakrabb internetezésre, a soha nem internetezők aránya csak alig nőtt. A községekben azonban a ritkán és a gyakran internetezők aránya egyaránt csökkent, miközben a heti 2-3-szor, hetente, valamint havonta többször internetezők aránya kissé, a soha nem internetezők aránya azonban több mint kétszeresére emelkedett. Az internet hozzáféréssel rendelkezők tehát a fővárosban interneteznek a leggyakrabban, majd a megyeszékhelyek, a többi város, végül a községek következnek sorrendben.

GKIeNet Kft.

10

A regionális különbségek csökkentése, intelligens települések, térségek kialakulása Az internetezésre fordított idő havonta

A legtöbb időt Közép-Magyarországon fordítják internetezésre az internetezők. A központi régióban átlagosan havi 11,1 órát töltenek a világhálón a netezők (Budapesten 11,5 órát, Pest megyében 9,8 órát). Nyugat-Dunántúlon 9,4, Közép- és DélDunántúlon egyaránt havi 8,4 órát interneteznek. ÉszakMagyarországon az internetezők havi 8,5, Észak-Alföldön 8,0, a Dél-Alföldön mindössze 7,9 órát neteznek.

Az internetezésre fordított idő havonta Régió

1-5 órát

6-10 órát

11-20 órát

20 órát v. többet

Budapest

35 (41)

16 (19)

22 (18)

27 (22)

Pest megye

44 (49)

18 (17)

17 (13)

21 (22)


47 (59)

19 (24)

20 (10)

14 (8)

Észak-Alföld

51 (59)

21 (20)

16 (7)

12 (14)

Dél-Alföld

56 (64)

16 (16)

16 (10)

13 (11)

Nyugat-Dunántúl

45 (64)

22 (18)

14 (10)

19 (8)

Közép-Dunántúl

52 (56)

21 (17)

12 (12)

15 (14)

Dél-Dunántúl

53 (46)

19 (14)

13 (20)

15 (20)

18 (19)

18 (13)

Összesen 45 (52) Zárójelben az előző negyedéves adatok


Míg a fővárosban havi 11,5 órát, a megyeszékhelyeken 8,6, a többi városban 8,9, a községekben 8,2 órát interneteznek. Az éles különbség tehát nem a település típusok között, hanem a főváros-vidék viszonylatban áll fenn. Ez valószínűleg a főváros átlagnál sokkal jobb távközlési infrastruktúrájával magyarázható. A fejlett megoldásokat a távközlési cégek először mindig a kis távolságok miatt viszonylag alacsony beruházási költségeket és a nagy vásárlóerő miatt biztos bevételt jelentő Budapesten vezetik be, s csak ha itt sikeresek, akkor modernizálnak vidéken, s ott is először csak a nagyvárosokban. Az is előfordul, hogy az új technológiák el sem jutnak a községekbe, hiszen elavulnak, mire oda is elérne a fejlesztés (pl. ISDN, ADSL). A fejlett, nagyobb sebességű átvitelt biztosító kommuniációs technológiák hiányában az internetezés sokszor lassú, az oldalak (főleg a sok képet, animációkat tartalmazó oldalak) letöltése, nagyobb adatbázisok, programok letöltése vontatott, s a magas távközlési díjak miatt esetleg az internet szűkkörű (levelezés, hírolvasás) felhasználására szorítja a lakosságot. Az internetezésre fordított idő havonta Település típusa

1-5 órát

6-10 órát

11-20 órát

20 órát v. többet

Budapest

35 (41)

16 (19)

22 (18)

27 (22)

Megyeszékhely

52 (56)

18 (18)

14 (12)

16 (14)

Város

46 (58)

19 (19)

20 (11)

15 (12)

Község

51 (57)

22 (18)

12 (10)

14 (16)

18 (19)

18 (13)



GKIeNet Kft.

11

A regionális különbségek csökkentése, intelligens települések, térségek kialakulása Internetezésre fordított idő havonta (óra) régiónként


Nyugat-Dunántúl

Közép-Magyarország

Közép-Dunántúl

Észak-Alföld

7 - 8 Dél-Alföld

8 ,1 - 9

Dél-Dunántúl

8 ,1 - 1 0 1 0 ,1 - 1 2

Az internetes alkalmazások lehetősége

Az internethez hozzáférők alig felének van lehetősége internetes levelezésre, szűk kétharmaduknak böngészésre, 23%-nak chat-telésre, 24%-nak pedig adatforgalmazásra használja a hálót. A levelezésre legnagyobb arányban a budapestieknek van lehetősége, s az Észak- és KözépDunántúl alkotja a második csoportot, míg a többi régióban, ill. Pest megyében viszonylag szűk sávban szóródik a levelezésre képesek aránya (43-45%). A böngészésre azonban az internethez hozzáférők közül a legnagyobb arányban az északalföldieknek van lehetősége, s őket az Nyugat-Dunántúliak, majd a budapestiek és dél-alföldiek követik. A többi régióban és Pest megyében 59-62% közötti a böngészési lehetőséggel rendelkezők aránya.

Az internetes alkalmazások lehetősége az internethez hozzáférők arányában (%) Levelezés

Böngészés

Chat

Adatforgalmazás

Budapest

Régió

56 (63)

66 (67)

23 (32)

24 (27)

Pest megye

44 (57)

62 (81)

17 (39)

28 (30)


43 (63)

61 (62)

23 (37)

25 (22)

Észak-Alföld

45 (62)

70 (74)

22 (39)

26 (28)

Dél-Alföld

45 (56)

66 (59)

18 (32)

21 (25)

Nyugat-Dunántúl

49 (55)

68 (65)

21 (32)

21 (13)

Közép-Dunántúl

48 (66)

61 (71)

22 (45)

26 (25)

Dél-Dunántúl

45 (56)

59 (57)

18 (35)

24 (20)

Összesen

49 (60)

65 (67)

23 (36)

24 (25)

GKIeNet Kft.

12


Az internetes csevegésre az internethez hozzáférők 21-23%-ának van lehetősége Budapesten, Észak-Magyarországon, ÉszakAlföldön, a Közép-Dunántúlon, valamint az Nyugat-Dunántúlon. Mindössze 17-18%-nak van lehetősége chat-telni Pest megyében, a Dél-Alföldön és Dél-Dunántúlon. Az adatforgalmazás elsősorban Pest megyében, Észak-Alföldön és a Közép-Dunántúlon, másodsorban Budapesten és a Dél-Dunántúlon áll az internethez hozzáférők rendelkezésére, míg a Dél-Alföldön és NyugatDunántúlon csak az internethez hozzáférők 21%-a tud valamilyen adatforgalmazó eljárást alkalmazni. Az internetes alkalmazások lehetősége az internethez hozzáférők arányában (%) Település típusa

Levelezés

Böngészés

Chat

Adatforgalmazás

Budapest

56 (63)

66 (67)

23 (32)

24 (27)

Megyeszékhely

48 (63)

66 (70)

19 (33)

26 (27)

Város

45 (56)

63 (63)

23 (39)

23 (21)

Község

43 (62)

63 (69)

22 (38)

24 (24)

65 (67)

23 (36)


Összesen 49 (60) Zárójelben az előző negyedéves adatok Az internetes alkalmazások használata

Az internethez hozzáférők 45%-a szokott gyakran elektronikusan levelezni. Ennél nagyobb arányban leveleznek a Budapesten és a Közép-Dunántúlon. Kissé átlag alatti arányban leveleznek az Észak-Alföldön és Nyugat-Dunántúlon. Az internetes böngészésben Budapest és Észak-Alföld jár az élen, míg Észak-Magyarországon és a Dél-Dunántúlon a legalacsonyabb a gyakran böngészők aránya az internethez hozzáférők körében. Az internetes csevegés a Dél-Dunántúlon a legnépszerűbb, és Budapesten, Észak-Alföldön, valamint Közép-Dunántúlon chat-telnek átlagon felüli arányban az internetezők. Az adatforgalmazás terén Pest megye és a Közép-Dunántúl vezet, de átlagon felüli az adatforgalmazást gyakran alkalmazók aránya az Észak-Alföldön is. A középmezőnyt e tekintetben a főváros és Dél-Dunántúl alkotja, míg átlagon aluli az adatforgalmazók aránya ÉszakMagyarországon és Nyugat-Dunántúlon, valamint a DélAlföldön.

Az internetes alkalmazások használata az internethez hozzáférők arányában (%) Régió

Levelezés

Böngészés

Chat

Adatforgalmazás

Budapest

53 (50)

63 (52)

21 (20)

21 (19)

Pest megye

41 (47)

60 (61)

16 (29)

26 (23)


37 (40)

53 (40)

18 (20)

20 (14)

Észak-Alföld

44 (38)

63 (48)

20 (26)

22 (15)

Dél-Alföld

39 (36)

60 (39)

14 (15)

18 (15)

Nyugat-Dunántúl

44 (34)

59 (43)

19 (21)

20 (9)

Közép-Dunántúl

47 (44)

58 (55)

20 (21)

24 (16)

Dél-Dunántúl

42 (34)

53 (42)

24 (22)

21 (17)

GKIeNet Kft.

13

A regionális különbségek csökkentése, intelligens települések, térségek kialakulása Összesen

45 (42)

60 (48)

19 (21)

21 (17)

A települések típusa szerint az internetes alkalmazások használói arányában nem mindegyik alkalmazásnál találunk éles különbségeket. Míg a gyakran levelezők aránya 40-53% között alakul, és a főváros-vidék viszonylatban nagy az eltérés, addig pl. a chat-telők aránya viszonylag szűk határok, 18-21% között alakul, s pl. a községekben magasabb, mint a megyeszékhelyeken. Ez utóbbi, vagyis a településtípusok közötti különbségek hiánya jelentkezik az internetes böngészési szokásokban is. A legtöbben (63%) Budapesten szörfölnek gyakran a világhálón, s a nem megyeszékhely városokban és községekben is egyaránt 58% böngészik gyakran. A különbség tehát nagyon kicsi a legkisebb és a legnagyobb arány között. Az internetes alkalmazások használata az internethez hozzáférők arányában (%) Levelezés

Böngészés

Chat

Adatforgalmazás

Budapest

Település típusa

53 (50)

63 (52)

21 (20)

21 (19)

Megyeszékhely

43 (43)

59 (50)

17 (20)

24 (19)

Város

42 (37)

58 (45)

20 (23)

19 (15)

Község

40 (37)

58 (44)

18 (22)

21 (13)

60 (48)

19 (21)



2001 második negyedévében jelentősen nőtt a különböző internetes alkalmazásokhoz hozzáférők között az azokat használók aránya. Míg az első negyedévben a levelezésre képes internetezők 70%-a mondta, hogy gyakran levelezik az interneten, a második negyedévben már 92%-uk küldött, vagy fogadott gyakran levelet elektronikus formában. Ehhez hasonlóan a böngészők aránya 72%-ról 92%-ra, a gyakran chat-telők aránya 60%-ról 84%-ra, az adatforgalmazást alkalmazók aránya 67%-ról, 87%-ra nőtt azok körében, akiknek lehetőségük van ezeknek az alkalmazásoknak a használatára. Az alkalmazások használatában mutatkozó növekvő aktivitás minden régióban megfigyelhető volt. Az internetes levelezés terén a legnagyobb növekedés Észak-Alföldön, valamint Közép- és Dél-Dunántúlon történt. A böngészésben Észak-Magyarország, Észak-Alföld és Dél-Alföld aktivitása nőtt a leginkább. A chat-telésben pedig a Közép-Dunántúl és a DélAlföld lakossága aktivizálódott elsősorban. Az adatforgalmazásban az észak-alföldiek tevékenysége erősödött kiemelkedő mértékben.

GKIeNet Kft.

14


Az internetes alkalmazások használói az alkalmazásokhoz hozzáférők között (%) Régió

Levelezés

Böngészés

Chat

Adatforgalmazás

Budapest

94 (80)

94 (77)

81 (63)

88 (70)

Pest megye

93 (82)

97 (75)

91 (76)

94 (78)


85 (63)

87 (64)

79 (55)

77 (63)

Észak-Alföld

97 (60)

90 (64)

91 (66)

85 (54)

Dél-Alföld

88 (65)

92 (67)

78 (46)

83 (59)

Nyugat-Dunántúl

89 (61)

88 (66)

89 (65)

95 (72)

Közép-Dunántúl

98 (65)

95 (77)

90 (47)

94 (66)

Dél-Dunántúl

93 (61)

89 (74)

84 (63)

85 (83)

92 (72)

84 (60)



Ha az említett internetes alkalmazásokhoz hozzáférők körében településtípusok szerint vizsgáljuk, hogy milyen mértékben emelkedett az alkalmazásokat gyakran használók aránya, mind a négy alkalmazás tekintetében azt találjuk, hogy a felhasználói aktivitás a legnagyobb mértékben a községekben, s a levelezés, böngészés és csevegés terén a legkevésbé Budapesten erősödött. Az volt tehát a jellemző, hogy minél kevésbé használta a lakosság az említett négy alkalmazást az első negyedévben, annál nagyobb mértékben bővült ezek alkalmazása a második negyedévben. A folyamat tehát az internetezési szokásokban meglévő településtípusok közötti különbségek kiegyenlítődése irányába mutat. Az internetes alkalmazások használói az alkalmazásokhoz hozzáférők között (%) Település típusa

Levelezés

Böngészés

Chat

Adatforgalmazás

Budapest

94 (80)

94 (77)

81 (63)

88 (70)

Megyeszékhely

90 (68)

89 (71)

88 (60)

90 (72)

Város

93 (67)

91 (72)

84 (59)

84 (69)

Község

92 (60)

93 (64)

85 (57)

87 (55)

92 (72)

84 (60)


Összesen 92 (70) Zárójelben az előző negyedéves adatok A várható új otthoni Internet-kapcsolatok

GKIeNet Kft.

2001 második negyedévében a 14 éven felüli népesség 4%-a tervezte, hogy a közeljövőben lakásában Internet-hozzáférést biztosít. Ez némi csökkenést mutat az első negyedévhez képest, ami természetes, hiszen ez alatt az idő alatt gyorsan nőtt a háztartások otthoni Internet-kapcsolatainak a száma. A régiókban 4-6% közötti az otthoni Internet-kapcsolat létesítését tervezők aránya. A legnagyobb arányban a budapestiek terveznek otthoni Internet-hozzáférést, 5% az arányuk Pest megyében és az Nyugat-Dunántúlon, 4% (vagyis átlagos) a Dél-Alföldön, valamint

15

A regionális különbségek csökkentése, intelligens települések, térségek kialakulása Közép- és Dél-Dunántúlon. A lakosság alig 3%-a tervezi otthoni Internet-hozzáférés kiépítését Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön. Az otthoni Internet-hozzáférést tervezők aránya egyedül a Dél-Dunántúlon emelkedett, az Nyugat-Dunántúlon stagnált, a többi régióban pedig csökkent. Otthoni internetkapcsolat bevezetését tervezők megoszlása és aránya (%) Régió

Megoszlás

Bevezetést tervezők

Budapest

28 (28)

6 (7)

Pest megye

12 (12)

5 (6)

8 (9)

3 (4)

Észak-Alföld

9 (11)

3 (4)

Dél-Alföld

12 (13)

4 (5)

Nyugat-Dunántúl

12 (10)

5 (5)

Közép-Dunántúl

10 (10)

4 (5)

9 (5)

4 (3)


Dél-Dunántúl



Így az újonnan létesülő otthoni Internet-kapcsolatok várható piaca nem sokat változott az első negyedévhez képest. Továbbra is várhatóan az összes újonnan létesülő otthoni kapcsolódási pont 28%-a a fővárosban, 12%-a Pest megyében, így 40%-a Közép-Magyarországon épül ki a következő időszakban. Nő a dunántúli piac (összesen 25%-ról 31%-ra), s csökken az alföldi (24%-ról 21%-ra). Észak-Magyarország részesedése várhatóan 9%-ról 8%-ra csökken ezen a piacon. A Dunántúlon elsősorban a kicsiny dél-dunántúli régió piaca nő, miközben Közép-Dunántúl részesedése nem változik. Az internet otthoni bevezetését tervezők aránya továbbra is csökkenő a településtípusok között a fővárostól a községek felé haladva, azonban a második negyedévben csökkentek a különbségek. Míg 2001 első negyedévében a fővárosban több mint kétszer akkora arányban tervezte a lakosság otthoni Internet-kapcsolat kiépítését, addig a második negyedévben kétszeresre csökkent a különbség. Otthoni internetkapcsolat bevezetését tervezők megoszlása és aránya (%) Település típusa

Megoszlás

Bevezetést tervezők

Budapest

28 (28)

6 (7)

Megyeszékhely

21 (21)

5 (6)

Város

27 (26)

4 (5)

Község

24 (25)

3 (3)


GKIeNet Kft.


16


Ezt az okozta, hogy a községekben nem változott, vagyis továbbra is a népesség 3%-át képviselik azok, akik otthonukban Internet bevezetését tervezik, a fővárosban azonban 7%-ról 6%-ra csökkent arányuk. A megyeszékhelyeken és a többi városban is 1 százalékponttal csökkent az otthoni Internetkapcsolat kialakítását tervezők aránya. Otthoni internet-kapcsolat bevezetését tervezők aránya régiónként


Nyugat-Dunántúl


Közép-Dunántúl

Észak-Alföld

Dél-Alföld

3% Dél-Dunántúl

4% 5 -6 %

Vásárlások az interneten

Az interneten az internetet használók 6%-a vásárolt már. Ez számottevő növekedés az első negyedévhez képest, hiszen akkor még csak az internetezők 4%-a állította, hogy vásárolt már a világhálón. Ugyanakkor nem beszélhetünk az internetes kiskereskedelem rohamos terjedéséről, hiszen ezek az arányok alacsony számokat takarnak. 2001 második negyedévében mindössze 64 ezer fő volt, aki valaha vásárolt már az interneten, igaz ez alatt a három hónap alatt 26 ezer új vásárló próbálta ki az internetes vásárlást. A régiók között jelentős különbségeket találunk az interneten vásárlók arányában. A legtöbben a fővárosi és pest megyei internetezők közül vásároltak már a világhálón (egyaránt 8%), s a viszonylag gyakori vásárlók közé tartozik a központi régió mellett Közép-Dunántúl is. Közép-Dunántúlon eddig 7 ezren vásároltak a neten, a második negyedévben ebből 3 ezer fő volt első vásárló. Átlagos az interneten vásárlók aránya Észak-Magyarországon, ahol 8 ezren vásároltak már interneten, s a második negyedévben 4 ezren először éltek ezzel a lehetőséggel. Átlag alatti a neten vásárlók aránya a Dél- és Nyugat-Dunántúlon, s igen alacsony

GKIeNet Kft.

17

A regionális különbségek csökkentése, intelligens települések, térségek kialakulása Dél- és Észak-Alföldön. Az interneten gyakran böngészők között 7% az internetes vásárlást már kipróbáltak aránya, s ez az arány alig változott az első negyedévhez képest. Igazából arról van tehát szó, hogy a böngészők vásárlási hajlandósága stabil, csak alig erősödik, nő viszont a gyakran böngészők, s ezzel együtt az internetes vásárlók aránya. Interneten vásárlók aránya az internetet használók arányában



Észak-Alföld

Közép-Dunántúl

Dél-Alföld

2 – 3% Dél-Dunántúl

3.1 – 6% 6.1 – 8%

Ha régiók szerint megbontva vizsgáljuk az interneten gyakran böngészők vásárlási hajlandóságát, bizony találunk változásokat. A fővárosban számottevően, Pest megyében viszont ugrásszerűen nőtt a böngészők vásárlási hajlandósága. Szintén erőteljesen nőtt a vásárlási hajlandóság a Közép- és Dél-Dunántúlon. Ugyanakkor gyengült az internetes vásárlási kedv Észak- és Dél-Alföldön, valamint az Nyugat-Dunántúlon. Vásárolt már interneten Régió Budapest

Ezer fő

Megoszlás

Internetet használók arányában

Böngészők arányában

26 (14)

41 (37)

8 (5)

10 (7)

Pest megye

7 (1)

12 (3)

8 (1)

9 (1)


8 (4)

12 (11)

6 (4)

8 (7)

Észak-Alföld

3 (5)

4 (13)

2 (4)

3 (7)

Dél-Alföld

4 (6)

7 (17)

3 (5)

4 (10)

Nyugat-Dunántúl

4 (4)

6 (10)

4 (5)

5 (9)

Közép-Dunántúl

7 (4)

12 (9)

7 (3)

8 (5)

Dél-Dunántúl

4 (0)

7 (0)

5 (0)

7 (0)


6 (4)

GKIeNet Kft.

7 (6) forrás: Netsurvey 18


A településtípusok szerinti vizsgálat azt mutatja, hogy az internetet használók körében több mint kétszeresére nőtt az interneten már valaha vásároltak aránya a városokban, kétszeres volt a növekedés a községekben, ugyanakkor a megyeszékhelyeken csökkent azok aránya, akik már kipróbálták az elektronikus vásárlást. Az interneten gyakran böngészők körében az interneten vásárlók aránya, az első negyedévhez képest nőtt a fővárosban és csaknem kétszeresére nőtt a városokban, alig nőtt a községekben, ugyanakkor felére csökkent a megyeszékhelyeken. A vásárlási szokások között tehát a fővárosban és a kisebb városokban, valamint községekben jutott a korábbinál nagyobb szerephez az internetes értékesítés, míg a megyeszékhelyeken élők körében veszített jelentőségéből. Vásárolt már interneten Fő

Megoszlás

Internetet használók arányában

Böngészők arányában

Budapest

Település típusa

26 (14)

41 (37)

8 (5)

10 (7)

Megyeszékhely

8 (11)

13 (28)

3 (5)

4 (8)

Város

20 (8)

31 (21)

7 (3)

9 (5)

Község

10 (5)

16 (14)

4 (2)

5 (4)


6 (4)


Az eddig interneten vásárolt népesség 41%-a a fővárosban, 13%-a megyeszékhelyen, 31%-a más városban, 16%-a községben él, miközben a 14 éven felüli népesség 19%-a él Budapesten, 18%-a megyeszékhelyen, 26%-a más városban és 37%-a él községben.

GKIeNet Kft.

19


II.2. A magyarországi vállalatok internet-használati szokásainak regionális elemzése A mintáról A tanulmányrész alapjául szolgáló adatok forrása az IKB Monitoring felmérésének vállalati fejezete. A visszaérkező válaszok közül az elemzésbe a pénzügyi szektor és a távközlés vállalatain kívül az összes 5 főnél többet foglalkoztató jogi és nem jogi személyiségű vállalkozás adatait vontuk be. Az alapsokaságból több mint 30 ezer vállalkozást kérdeztünk meg, a 20 főnél többet foglalkoztató vállalatokat teljes körűen megkerestük, az 5 és 20 fő közötti vállalatok esetében a mintavételi arány 50% volt. A visszaérkezett válaszok közül a regionális elemzéshez 2.980 cég adatait használtuk fel. Az említettek alapján a felmérés megkérdezési aránya 63,6%-os, reprezentativitása pedig 6,2%-os volt a cégek számát tekintve. Az egyes régiókban a reprezentativitás 5,3% és 7,7% között ingadozott: legnagyobb arányban a KözépDunántúlról, legkisebb arányban pedig Közép-Magyarországról érkeztek válaszok (lásd következő táblázat). Az ágazatok közül a legmagasabb reprezentációt a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás (22%) területén tapasztaltuk, de átlag fölötti a hányados értéke a halászat (13,6%) és a bányászat (10,7%) ágazatokban is. Alacsonyabb kitöltési hajlandóságot a kereskedelem és az idegenforgalom, vendéglátás ágazatok cégei tanúsítottak, esetükben a reprezentáció egyaránt 4,3%. A foglalkoztatottak számának növekedésével együtt nő a reprezentativitás is – természetesen elsősorban az alacsonyabb kiválasztási arány miatt. Míg az 5 és 9 főt foglalkoztató cégek között a reprezentáció csak 4,1%, addig a 300 főnél többet foglalkoztató vállalatok több mint 23%-a válaszolt megkeresésünkre. Az ágazati és a foglalkoztatott létszám szerinti megbontásokat tartalmazó következő táblázatokban a könnyebb áttekinthetőség érdekében vastagítottan közöljük a legalacsonyabb és a legmagasabb reprezentációs értékeket.

GKIeNet Kft.

20


Megkérdezési arány és reprezentativitás szektorok szerint RÉGIO

ÁGAZATJEL A

Dél-

Megkérdezett vállalatok

Alföld

Válaszoló vállalatok Összes vállalat száma Megkérdezési arány Reprezentativitás

Dél-


Dunántúl


Közép-


Dunántúl


Közép-


Magyarország Válaszoló vállalatok Összes vállalat száma Megkérdezési arány Reprezentativitás Nyugat-


Dunántúl


Észak-


Alföld


Észak-


Magyarország Válaszoló vállalatok Összes vállalat száma Megkérdezési arány

Össz.

B

C

D

E

F

G

H

I

K

M

N

O

366

9

5

1050

35

310

899

189

160

250

23

40

76

3412

39

2

1

139

6

42

73

9

11

28

2

6

5

365

464

1 530

293

240

487

25

59

12

7

1 456

39

482

78.9% 75.0%

71.4%

72.1%

89.7%

64.3%

8.4% 16.7%

14.3%

9.5%

15.4%

8.7%

4.8%

2

658

29

283

688

174

103

178

12

31

50

2493

81

6

25

49

8

4

28

1

2

7

249

1 158

238

134

338

13

41

281

4

31

1

363

8

4

920

33

470

77.4% 50.0%

50.0%

71.5%

87.9%

60.2%

8.5% 12.5%

3.1% 4.6% 5.7% 8.0% 10.2% 4.1%

0.0%

8.8%

18.2%

5.3%

4.2%

4

22

891

31

393

695

163

150

254

21

44

19

1

5

125

10

48

62

11

12

35

5

5

306

1 231

233

237

457

22

64

5

24

1 257

33

634

75.5% 80.0%

91.7%

70.9%

93.9%

62.0%

6.2% 20.0%

20.8%

9.9% 30.3%

7.6%

5.0%

2972

1443

4124

6

21

41

67 3 787

3.4% 3.0% 8.3% 7.7% 4.9% 10.4% 7

97 4 600

4.7% 5.1% 7.7% 22.7% 7.8% 7.2% 629

612 2263

147

17

2

3

275

9

106

280

46

6

28

4 472

51

2 383

7 003

984

66.7% 100.0%

75.0%

66.5%

80.4%

60.6%

58.9% 63.9% 63.2% 55.7% 88.1% 80.8% 60.5% 61.1%

6.1% 17.6%

4.4%

4.0%

288

683

250

12

30 1 126

182

575 21 178

4.7% 4.2% 6.4% 8.1% 6.6% 5.2%

11 3

106

7

24

56

11

16

36

1

4

1

20

1 145

28

453

1 148

323

208

419

19

72

76.2% 100.0%

55.0%

72.8%

85.7%

63.6%

29

8.8%

219

160

221

9.3%

25.0%

5.3%

4.9%

4

1 011

42

360

905

117

9

38

60

11

8

33

9

5

1 378

47

575

1 480

197

225

456

72.3% 55.6%

34 512

13

55

139

143

238

22

48

24

73

6

80.0%

73.4%

89.4%

62.6%

0.0%

0.0%

8.5%

19.1%

6.6%

4.1%

196

2

19

804

33

305

590

129

101

191

16

42

102

12

22

43

9

15

32

2

4

1 025

172

148

378

20

58

262

3

24

1 094

37

499

74.8% 66.7%

5

7.0%

59 3 346 6

327

93 5 074

61.1% 70.6% 63.6% 52.2% 91.7% 65.8% 63.4% 65.9% 5.6% 3.6% 7.2% 0.0% 8.2% 6.5%

6.4%

49 2 477 3

260

84 3 804

73.5%

89.2%

61.1%

9.3%

32.4%

4.4%

4.2%

5.2% 10.1% 8.5% 10.0% 6.9% 3.6%

1 914

31

84

8 219

235

3 382

8 584

1 642 1 429 3 595

184

6

12

945

59

305

623

Összes vállalat száma

2 565

44

112 11 722

268

Megkérdezési arány

74.6% 70.5%

75.0%

70.1%

87.7%

61.5%

7.2% 13.6%

10.7%

8.1%

22.0%

5.5%

GKIeNet Kft.

301

108 4 272

3.4% 7.7% 8.6% 5.3% 5.6% 4.6%

6.6% 15

5.3%

66 2 824

59.5% 67.8% 76.9% 52.7% 68.4% 76.4% 61.1% 66.1%

5

370

0.0% 15.0%

24

11 135

1

328

833

260

968 4 061

0.0%

Reprezentativitás

7.7%

348 12945

330

5.2% 33.3% 10.7%

41

119

79.2%

Válaszoló vállalatok

352

56.5% 70.0% 63.3% 55.6% 95.5% 68.8% 70.1% 64.5%

0.0%

Magyarország Megkérdezett vállalatok

6.6%

68 2 967

5.7%

Reprezentativitás

7.0%

59.4% 73.1% 76.9% 52.7% 92.3% 75.6% 74.6% 65.8%

231

220

122 5 216

58.8% 64.5% 66.7% 51.3% 92.0% 67.8% 62.3% 65.4%

57.6% 75.0% 68.2% 50.5% 80.0% 72.4% 58.3% 65.1%

5 496 14 575

6.8%

226

407

716 30 464

452

22

39

63 2 980

2 440 2 160 6 596

258

105

107

549 1 146 47 931

58.9% 67.3% 66.2% 54.5% 87.6% 74.1% 62.5% 63.6% 4.3%

4.3% 5.0% 6.9% 8.5% 7.1% 5.5%

21

6.2%

A regionális különbségek csökkentése, intelligens települések, térségek kialakulása Reprezentativitás régiók és foglalkoztatottak száma szerint RÉGIO

LÉTSZÁM

5-9 fő Dél-Alföld

Dél-Dunántúl

Közép-Dunántúl


Nyugat-Dunántúl

Észak-Alföld


Magyarország

Válaszoló vállalatok száma Összes vállalat száma

2 299

1 370

911

Reprezentativitás

4.1%

4.0%

10.9%

64

34

77

59

13


1 676

1 013

633

404

61

3 787

Reprezentativitás

3.8%

3.4%

12.2%

14.6%

21.3%

6.6%

Válaszoló vállalatok száma


99

91

Összesen

55

24

1

365

563

70

3

5 216

16.2%

34.3%

104

62

84

78

24


2 062

1 299

700

433

105

Reprezentativitás

5.0%

4.8%

12.0%

18.0%

22.9%


7.0% 2

249

352 1

4 600 7.7%

379

212

274

209

45

7

1 126


9 837

6 553

3 024

1 507

251

6

21 178

Reprezentativitás

3.9%

3.2%

9.1%

13.9%

17.9%

69

41

94

69

27


1 800

1 158

736

479

99

Reprezentativitás

3.8%

3.5%

12.8%

14.4%

27.3%

95

47

82

86

16

1

327


2 225

1 304

899

567

77

2

5 074

Reprezentativitás

4.3%

3.6%

9.1%

15.2%

20.8%

78

44

56

61

20

1

260


1 664

1 040

632

402

65

1

3 804

Reprezentativitás

4.7%

4.2%

8.9%

15.2%

30.8%




Válaszoló vállalatok száma Reprezentativitás

GKIeNet Kft.

20-49 fő

95


Internet-kapcsolat

10-19 fő

Nem meghatá 50-299 fő 300 fő felett rozható

5.3% 1

301 4 272 7.0%

6.4%

6.8%

884

495

766

653

169

13

2 980

21 563

13 737

7 535

4 355

728

13

47 931

4.1%

3.6%

10.2%

15.0%

23.2%

6.2%

A megkérdezett vállalkozások mintegy 80%-a már rendelkezik valamilyen internet-kapcsolattal, míg kb. 10%-a a következő 12 hónap során szeretne a világhálóra csatlakozni. A válaszadók valamivel több, mint 10%-a egyelőre nem tervezi az internethez való csatlakozást. A legkisebb az Internet-kapcsolattal rendelkező vállalkozások aránya a Dél-Dunántúlon (69,2%), a legmagasabb KözépMagyarországon (86,7%). Az átlag felett ezen kívül csak Közép-Dunántúl értéke (81%) található. A következő 12 hónapban a legalacsonyabb hozzáférési arányt felmutató dél-dunántúli régióban várható a legdinamikusabb fejlődés, a terület válaszadóinak 14.2%-a a következő időszakban tervezi a internet-kapcsolat kiépítését. A fejlettebb Közép-Magyarország esetében fordított a helyzet, a világhálós csatlakozást tervezők aránya a többi régióhoz képest a legalacsonyabb, mindössze 7%.

22

A regionális különbségek csökkentése, intelligens települések, térségek kialakulása Internet kapcsolattal rendelkező cégek aránya az egyes régiókban



Észak-Alföld

Közép-Dunántúl

Dél-Alföld Dél-Dunántúl

69 – 73% 73,1 – 78% 78,1 – 82% 82,1 – 88%

Az internet használatát legnagyobb arányban Dél-Dunántúlon utasítják el (16,6%), de az átlagnál magasabb az észak- és délalföldi régió értéke is (13,6% és 12,2%). Ez részben összefügg a gazdasági ágazatok területi megoszlásával: a felsorolt régiókban arányaiban magasabb az internetes kapcsolódást egyelőre feleslegesnek tartó ágazatok (pl. mezőgazdaság, halászat) cégeinek száma. Internet kapcsolattal rendelkező cégek aránya az egyes régiókban Jelenleg is rendelkezik

Nem rendelkezik, de a Nem rendelkezik, és következő 12 hónapban tervezi egyelőre nem tervezi

Összesen


86.7%

7.0%

6.3%

100.0%

Közép-Dunántúl

81.0%

8.9%

10.1%

100.0%

Nyugat-Dunántúl

78.7%

10.6%

10.6%

100.0%

Dél-Dunántúl

69.2%

14.2%

16.6%

100.0%


74.9%

12.7%

12.4%

100.0%

Észak-Alföld

75.2%

11.1%

13.6%

100.0%

Dél-Alföld

75.3%

12.5%

12.2%

100.0%

Magyarország

80.1%

9.8%

10.1%

100.0%

Intranet

GKIeNet Kft.

Intranet hálózattal (belső számítógépes hálózattal) a magyarországi vállalkozások kb. 50%-a rendelkezik. 12%-uk a következő 12 hónap során szeretné megteremteni számítógépeik közt a belső összeköttetést, míg 38%-uk jelenleg ezt nem tervezi.

23


A legnagyobb arányban csakúgy, mint internetes kapcsolattal, intranettel is a Közép-Magyarországi régió rendelkezik: itt a vállalkozások több mint 56%-a használ intranet hálózatot. Az intranet használata a legkevésbé a Dél-Dunántúlon jellemző, ahol a vállalkozások csak 39%-a használ ilyen hálózatot. Átlag alatt helyezkedik el továbbá Észak-Magyarország, Észak-Alföld, és Dél-Alföld, míg az említett közép-magyarországi régió mellett az országos átlagértéknél több cég rendelkezik az alkalmazással a közép- és nyugat-dunántúli régióban. Bár magas az intranet aránya Nyugat-Magyarországon, a legkevésbé az itteni cégek szándékoznak további ilyen irányú beruházásokat megvalósítani, mindössze 8%-uk jelezte, hogy a következő 12 hónapban az eddig független számítógépekből hálózatot alakít ki. Az elutasítás az intranet esetében is az észak- és dél-alföldi régióban a legnagyobb, míg egy év múlva várhatóan a középmagyarországi és a közép-dunántúli székhellyel rendelkező vállalkozások körében lesz a legmagasabb az intranet hálózatok aránya. Intranettel (belső számítógépes hálózattal) rendelkező cégek aránya az egyes régiókban Jelenleg is rendelkezik


Összesen


56.5%

12.1%

31.4%

100.0%

Közép-Dunántúl

52.1%

12.8%

35.1%

100.0%

Nyugat-Dunántúl

51.4%

8.6%

40.1%

100.0%

Dél-Dunántúl

39.8%

13.1%

47.2%

100.0%


42.7%

14.6%

42.7%

100.0%

Észak-Alföld

40.2%

12.1%

47.8%

100.0%

Dél-Alföld

45.6%

12.9%

41.4%

100.0%

Magyarország

49.6%

12.2%

38.2%

100.0%

Weboldal

Internetes honlapot a válaszadó vállalkozások 44%-a alakított már ki. A cégek 27%-a a következő 12 hónapban tervezi a világhálós megjelenését, míg közel 30%-uk egyelőre nem tervezi cégét az interneten keresztül is bemutatni. A vállalati honlapok aránya a jellemző tendenciának megfelelően ezen esetben is a közép-magyarországi régióban a legmagasabb (55%), míg a vállalatok számához viszonyítva a legkedvezőtlenebb helyzetben az észak-alföldi vállalkozások vannak (27,6%). Viszonylag elmaradottnak számít még ÉszakMagyarország és Dél-Dunántúl is (32,2% és 34,7%).

GKIeNet Kft.

24

A regionális különbségek csökkentése, intelligens települések, térségek kialakulása Honlappal rendelkező cégek aránya az egyes régiókban



Észak-Alföld

Közép-Dunántúl


28 – 31% 31.1 – 35% 35.1 – 49% 49.1 – 56%

Az észak-alföldi vállalkozások tervezik a legnagyobb arányban a honlapjuk kialakítását (35,4%), de ők utasítják el a legnagyobb százalékban is a világhálós megjelenést (37%), szemben a magas ellátottsági aránnyal rendelkező KözépMagyarország régióval, ahol a saját honlap kialakításától a cégek 20,6%-a zárkózik csak el rövid távon. Honlappal rendelkező cégek aránya az egyes régiókban Jelenleg is rendelkezik


Összesen


55.3%

24.1%

20.6%

100.0%

Közép-Dunántúl

42.5%

28.4%

29.0%

100.0%

Nyugat-Dunántúl

43.3%

23.2%

33.6%

100.0%

Dél-Dunántúl

34.7%

28.5%

36.8%

100.0%


32.2%

32.9%

34.9%

100.0%

Észak-Alföld

27.6%

35.4%

37.0%

100.0%

Dél-Alföld

40.1%

25.3%

34.7%

100.0%

Magyarország

44.0%

27.0%

29.0%

100.0%

Internet-kapcsolat típusa

GKIeNet Kft.

A vállalati szféra internet-hozzáféréseinek típusait az alábbi ábra mutatja. Az összes kapcsolódás közel fele ISDN vonalon történik. A hagyományos kapcsolt vonali modem részaránya a harmada, a bérelt vonali csatlakozásé pedig 12%-a az összes

25

A regionális különbségek csökkentése, intelligens települések, térségek kialakulása internet-kapcsolódásnak. A gyorsabb adatforgalmat biztosító bérelt vonali, ADSL és kábeltévé csatlakozási típusok még vagy a szolgáltatás hozzáférésének korlátai miatt, vagy annak költségvonzata miatt nem terjedtek el megfelelő arányban. Az összes internet-hozzáférés megoszlása csatlakozási típusok szerint

2% 4% 1% 33%

46% 12%

2% K.v.modem

Bérelt v.

Mikroh.v.

ISDN

ADSL

KTV

Egyéb

A közép-magyarországi régióban országos átlagon felüli az ADSL (3%) és a bérelt vonali (16%) csatlakozás aránya. Átlaghoz közeli a hagyományos kapcsolt vonali modemes (32%), a kábeltévés csatlakozás (3%) és az ISDN hozzáférés (43%) aránya. A dél-dunántúli régióban működő vállalkozások mikrohullámú vevőn keresztüli csatlakozás (4%) aránya az országban a legmagasabb, de ugyanez igaz az ISDN hozzáférések (60%) arányára is. A nyugat-dunántúli régióban bejegyzett vállalkozások átlagon felül, leggyakrabban az ISDN technológiát (56%) alkalmazzák. Az országos átlaghoz képest kevesebben használják a hagyományos kapcsolt vonali modemet (26%), de alacsonyabb az aránya az alkalmazott bérelt vonali (10%) és az ADSL (1%) technológiáknak is. A közép-dunántúli régióban (Komárom-Esztergom, Veszprém és Fejér megye) a vállalati szektorban még relatíve magas a hagyományos telefonvonalon keresztüli csatlakozások száma (arányuk 37%), de az ISDN elterjedtsége az országos átlag (42%). Az észak-magyaroszági régióban magasan átlagon felüli az ISDN (58%) és a kábeltévé (6%) technológiák használatának aránya. Alacsony a kapcsolt vonali modemes (27%), a bérelt vonali (7%) és a ADSL (0,5%) típusú csatlakozások aránya. Az Észak-Alföldön az ISDN (52%) és a kábeltévén keresztüli (6%) internet-hozzáférés részaránya haladja meg az országos átlagot. A régióban a drágább bérelt vonali (6%) és ADSL (0,4%) technológiák használata az átlaghoz képest alacsonynak mondható. GKIeNet Kft.

26

A regionális különbségek csökkentése, intelligens települések, térségek kialakulása Végül a dél-alföldi régióban (Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyék) országos viszonylatban is a legmagasabb a hagyományos kapcsolt vonali modem használata (51%). Az északi-magyarországi régió után itt csatlakoznak a vállalatok legnagyobb arányban (6%) kábeltévén keresztül az internetre. A különböző internet-hozzáférési típusok aránya a vállalatok körében régiónként Hagyományos kapcsolt vonali modem

Bérelt vonal


32%

16%

Mikrohullámú vevő 2%

Közép-Dunántúl

37%

13%

Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl

26% 25%


Településtípusok

ISDN

ADSL

Kábeltv

Egyéb

43%

3%

3%

1%

1%

42%

2%

3%

2%

10% 8%

2% 4%

56% 60%

1% 2%

4% 2%

1% 0%

27%

7%

0%

58%

0%

6%

1%

Észak-Alföld

32%

6%

2%

52%

0%

6%

2%

Dél-Alföld

51%

7%

1%

34%

0%

6%

1%

Magyarország

33%

12%

2%

47%

2%

4%

1%

Az adott régiókban az egyes csatlakozási típusok arányát a technológiák bevezetési költsége mellett nagymértékben befolyásolja, hogy a térségben milyen a telefonkábelek minősége, rendelkezésre áll-e az egyes technológiákhoz szükséges infrastruktúra (pl. csillagpontos kábeltévé-hálózat), illetve, hogy az adott kapcsolat-típus egyáltalán megvalósíthatóe a régió településeiben (pl. ADSL). Ezt mutatja az is, hogy az elmaradottabbnak számító észak-magyarországi megyékben jóval átlag alatti a hagyományos modemes kapcsolatot használók aránya, a magas ISDN és kábeltévés hozzáférési arány mellett. Azokon a területeken, ahol az internet magyarországi elterjedésének kezdeti időszakában még nem volt megfelelő minőségű telefonhálózat, ott már leginkább gyorsabb adatátviteli technológiák alkalmazásával próbálkoznak. Piac-átalakító hatás

GKIeNet Kft.

A magyarországi vállalatok az internet egyre jelentősebb elterjedése mellett is azon az állásponton vannak, hogy a következő egy évben az általuk befolyásolt piaci szegmensekben az internet csak mérsékelt szerkezeti változásokat fog előidézni. Az eddig kialakított, az egyes vállalatok és partnereik, valamint a vállalatok és fogyasztóik közötti viszonyok várhatóan a jövőben is fennmaradnak, s csak azok kommunikációs formáiban várható módosulás. Az összes válaszadó várakozásaiból számított, az internetnek a vállalati piacra gyakorolt hatását jellemző árbevétellel súlyozott egyenlegmutató értéke –27 (a súlyozatlan érték –32), ami a már említett mérsékelt pesszimizmust jelzi. Az árbevétellel súlyozott érték azért magasabb, mert arányaiban több nagyvállalat gondolja úgy, hogy rá nagyobb hatással lesz a világháló folyamatos térnyerése a vállalati reálfolyamatokban.

27

A regionális különbségek csökkentése, intelligens települések, térségek kialakulása A különböző régiókban azonban további eltérések figyelhetők meg. Az internet piacátalakító hatása (egyenleg mutatók3) Régiók Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Magyarország

Árbevétellel súlyozott átlag

Súlyozatlan átlag

-26 -42 2 -22 -50 -34 -35 -27

-25 -30 -36 -37 -37 -41 -37 -32

A legmarkánsabb eltérés a Nyugat-Dunántúl esetében figyelhető meg, ahol tömegesen telepedtek meg multinacionális vállalatok. Ez az egyetlen olyan régió, melynél a súlyozott egyenlegmutató pozitív értéket vett fel. Az itteni vállalatok tehát sokkal érzékenyebbeknek bizonyulnak piaci stabilitásukat illetően az internet jövőbeli kihívásaival szemben. A régió árbevétellel súlyozott és súlyozatlan átlagértékének jelentős eltéréséből pedig arra lehet következtetni, hogy különösen a magasabb árbevétellel rendelkező cégek számítanak nagyobb átalakulásra. A Dunától keletre található régiók és a Közép-Dunántúl (kivétel Közép-Magyarország) vállalatai bár számolnak azzal, hogy az internet segítségével eddig ismeretlen cégek is komoly piaci tényezővé válhatnak, saját helyzetüket azonban mégis stabilnak, az új technológiától kevésbé függőnek tekintik. Mely vállalati területeken használják leginkább az internetet?

3

Az internet felhasználási területe csakúgy, mint elterjedtsége időrőlidőre növekszik. Ma már a vállalatok nagy hányada használja az elektronikus levelezést részben vagy egészben a vállalaton belüli és kívüli kapcsolattartásra (jelentőségét az egyenlegmutató 50-es értéke jelzi). A világháló további nagy előnye, hogy rajta keresztül az adatok tömegesen, gyorsan és az esetek nagy hányadában kedvezményes áron elérhetőek, így a vállalatok csökkenhetik az információszerzés költségeit. Az adatátvitelhez szükséges minimális idő lehetővé teszi a munkafolyamatok lerövidítését, így a vállalatok egyre gyakrabban használják az adattovábbításnak ezt az elektronikus módját. Az értékesítés, beszerzés és logisztika internettel való támogatottsága az országos átlagot tekintve még alacsony.

Az összesítés módszerét szokás egyenlegezésnek, az így számított mutatókat pedig egyenleg típusú mutatóknak nevezni (az egyenleg mutatók a -100 és +100 intervallumon mozoghatnak, ahol a pozitív értékek a növekedést, illetve az optimizmust jelzik, a negatívak pedig pesszimizmusra utalnak).

GKIeNet Kft.

28

A regionális különbségek csökkentése, intelligens települések, térségek kialakulása A vállalatok internet-használati szokásai régiónként (árbevétellel súlyozott egyenlegértékek) KözépKözépMagyarország Dunántúl

NyugatDunántúl

DélDunántúl

ÉszakMagyarország

ÉszakAlföld

DélAlföld

Országos átlag

Értékesítés Beszerzés

-62 -52

-64 -57

-65 -26

-42 -32

-71 -21

-74 -41

-63 -45

-63 -45

Logisztika

-69

-71

-34

-37

-75

-62

-67

-63

Információgyűjtés

25

-3

7

-19

9

25

11

16

Marketing

1

-44

-12

26

-79

-38

-51

-13

-29

-41

-2

7

-32

-25

-29

-25

Ügyfélkapcs. Adattovábbítás

3

-6

10

-25

9

3

0

2

Levelezés

55

28

60

38

41

30

48

50

A vállalatok internet-használati szokásai régiónként (súlyozatlan egyenlegértékek) KözépKözépMagyarország Dunántúl

NyugatDunántúl

DélDunántúl

ÉszakMagyarország

ÉszakAlföld

DélAlföld

Országos átlag

Értékesítés

-58

-74

-67

-71

-69

-74

-71

-66

Beszerzés

-53

-60

-58

-56

-54

-52

-57

-55

Logisztika

-80

-83

-81

-80

-82

-87

-81

-81

Információgyűjtés

14

9

11

9

13

11

-1

11

Marketing

-35

-51

-48

-54

-49

-61

-54

-46

Ügyfélkapcs.

-21

-38

-26

-34

-32

-29

-39

-29

Adattovábbítás

3

-9

-7

-8

-17

-19

-12

-6

Levelezés

34

17

21

17

13

11

19

23

Regionális különbségek

GKIeNet Kft.

A közép-magyarországi és a dél-dunántúli, főleg multinacionális vállalatok jól érzékelhetően jelentősebb figyelmet fordítanak az internetes marketinglehetőségek kiaknázására, mint más régiókban. Kelet-Magyarországon például a cégek szinte még egyáltalán nem számolnak ezzel az információnyújtási és reklámlehetőséggel. Információgyűjtésre azonban mind többen használják a világhálót, hiszen az információhoz jutás sok esetben lényegesen könnyebb és gyorsabb, mint más elérési utak esetében. Különösen sokszor élnek ezzel a közép-magyarországi és az észak-alföldi vállalatok. Az ügyfélkapcsolatok internetes támogatásában jelenleg a nyugatés dél-dunántúli régiók járnak az élen. Ez az előny itt is jellemzően a nagyobb árbevétellel rendelkező vállalatoknak köszönhető, mivel az árbevétellel nem súlyozott egyenlegmutatók értéke rendre -26 és -33. Budapesten és Pest megyében azonban a kis- és középvállalatok mutatnak aktivitást. Ezek a cégek a régió átlagához képest itt több figyelmet fordítanak az internetes ügyfélkapcsolatokra.

29


Az elektronikus adattovábbításban rejlő lehetőségeket a dél- és közép-dunántúli régiók kivételével már minden régióban közepesen fontos körülményként kezelik. Az egyenlegmutatók 0 és 10 között szóródnak. Levelezésre kisebb-nagyobb mértékben minden régióban használják a világhálót. Közép-Magyarországon és a NyugatDunántúlon azonban a levélváltásoknak már az átlagosnál nagyobb hányada történik e-mail üzenetek küldésével és fogadásával. A hagyományos papír-alapú forma mellett a vállalatok leginkább még az Észak-Alföldön és a Közép-Dunántúlon tartanak ki. Bár az internet szerepe a beszerzés területén önmagában véve még alacsony, a nyugat- és dél-dunántúli, valamint az északmagyarországi régiók vállalatai már fokozott figyelmet fordítanak erre a lehetőségre. A gazdasági folyamatok egyik kulcsterülete az értékesítés, mely napjainkban csak ritkán kapcsolódik jelentősebb mértékben az internethez. Ezen a területen először a dél-dunántúli régióban várható pozitív irányú elmozdulás. A logisztika, mely a beszerzés és értékesítés folyamatát koordinálja, a nyugat- és déldunántúli területeken mutat áttörési pontot a hagyományos keretek közül az internet-alapú megoldások felé. Az internet nyújtotta lehetőségek kihasználása

Felmérésünkben azt is megvizsgáltuk, hogy az egyes vállalatok saját véleményük szerint mennyire képesek kihasználni az internet nyújtotta lehetőségeket napjainkban és várhatóan egy év múlva. Arra keressük tehát a választ, hogy a technikai újdonságok és a lehetőségek körének kiszélesedése a valóságban mekkora hányadban realizálódik a vállalatok számára.

Az internet lehetőségeinek kihasználása (egyenleg mutatók) Régiók Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Magyarország

Jelenleg

12 hónap múlva

Árbev. súlyozott

Súlyozatlan

Árbev. súlyozott

Súlyozatlan

-37 -41 -20 -52 -40 -35 -37 -36

-31 -46 -43 -45 -46 -52 -49 -41

14 -5 25 -9 1 10 7 11

10 -2 -3 -7 -3 -10 -5 1

A válaszolók véleménye szerint az internetben rejlő lehetőségeknek ma még csak töredékét képesek kihasználni a cégek (az egyenlegmutató -36). Ezt részben a vállalatok felkészültsége, GKIeNet Kft.

30

A regionális különbségek csökkentése, intelligens települések, térségek kialakulása részben pedig a partnerek és fogyasztók elégtelen fogadókészsége okozza. A következő egy évben azonban ezen a téren jelentős pozitív irányú elmozdulás várható. A növekvő optimizmus azonban leginkább a nagyvállalatokra jellemző. Jelenleg a nyugat-dunántúli vállalatok a legfelkészültebbek az internetes alkalmazások fogadásában és várhatóan ez az előnyük a következő 12 hónapban is megmarad. Fontos azonban megjegyeznünk, hogy a felkészültségben tapasztalható előny mind most, mind egy év múlva leginkább a multinacionális vállalatoknak köszönhető. Ezzel ellentétben Közép-Magyarország és a DélDunántúl térségében jelenleg a kis- és középvállalatok ítélik meg optimistábban a helyzetet, bár ez a különbség a következő egy évben várhatóan eltűnik, s a preferenciák kiegyenlítődnek. A leginkább pesszimisták a közép- és dél-dunántúli és északmagyarországi vállalatok. Az internetes értékesítés arányának változása

Megkérdeztük a vállalatokat arról is, hogy hogyan vélekednek internetes értékesítésük részarányának változásáról a következő 12 hónapban. A válaszok lehetséges értékei az erőteljesen csökken és az erőteljesen nő skálán helyezkedtek el. A várakozások átlagát regionális bontásban a következő táblázat mutatja.

Az internetes értékesítés arányának változása az összes forgalomból a következő 12 hónapban (egyenleg mutatók) Régiók Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Magyaroszág


Súlyozatlan átlag

13 9 8 8 3 7 10 11

16 12 14 11 9 9 10 13

Az egyenlegmutatók pozitív értékei arról biztosítanak minket, hogy a vállalatok általában optimistán látják a helyzetet. Az összes vállalat válaszából számított egyenlegérték 11, ami azt jelzi, hogy a következő 12 hónapban a vállalatok mérsékelt növekedést várnak internetes értékesítésükben. A válaszadók véleménye szerint a kisés középvállalatok esetében arányaiban valamivel nagyobb növekedés valószínűsíthető (különösen a Nyugat-Dunántúlon és Észak-Magyarországon mutatkozik szignifikáns eltérés a KKV-k javára). Az internetes értékesítésben a legnagyobb növekedésre a központi régióban lehet számítani, de számottevő növekedés várható a Dél-Alföldön és a Közép-Dunántúlon is. Az északmagyarországi területeken a cégek többsége úgy véli, hogy

GKIeNet Kft.

31

A regionális különbségek csökkentése, intelligens települések, térségek kialakulása internetes értékesítésének aránya a következő egy évben csak alig, vagy egyáltalán nem fog növekedni. Ebben a régióban a következő egy évben csak a KKV-k esetében várható mérsékelt növekedés. Az internetes beszerzés arányának változása

A vállalatok többsége a következő egy évben várhatóan növelni fogja internetes beszerzéseinek részarányát a következő egy évben. A várakozásokról a következő táblázat ad tájékoztatást.

Az internetes beszerzés arányának változása az összes forgalomból a következő 12 hónapban (egyenleg mutatók) Régiók Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen


Súlyozatlan átlag

33 9 26 31 23 13 12 27

14 11 12 12 11 13 14 13

A kérdésre adott válaszokból („Hogyan változik cége internetes beszerzéseinek részaránya a következő 12 hónapban?” kérdést a jelentősen csökken – jelentősen nő skálán értékelve) kiderül, hogy a cégek növekvő arányú interneten keresztül lebonyolított beszerzésekkel számolnak a következő egy évben (az árbevétellel súlyozott egyenlegmutató értéke 27). A legnagyobb növekedésre a közép-magyarországi és dél-dunántúli régiókban lehet számítani, de dinamikus emelkedés várható internetes beszerzések részarányában mind a Nyugat-Dunántúlon, mind ÉszakMagyarországon. Megfigyelhető az is, hogy az ebben a négy dinamikusan növekvő részaránnyal rendelkező régióban a növekedés leginkább a nagyvállalatoknak köszönhető, míg a többi országrész esetében, ahol bár szintén optimisták a várakozások, de azok mértéke jelentősen elmarad az országos átlagtól, ott a nagyvállalatok és a KKV-k várakozásai közel megegyeznek. Foglalkoztatott informatikusok

GKIeNet Kft.

Országos átlagban száz vállalati alkalmazottra közel 5 informatikus jut. A nagyvállalatok és általában az információtechnológiaigényesebb ágazatok vállalati székhelyének fővárosközpontúsága miatt magas az informatikusok száma a középmagyarországi régióban, az itteni székhellyel rendelkező vállalatok az országos átlagot jóval meghaladó informatikusi létszámmal (8 fő) rendelkeznek. A nyugat-dunántúli régióra is igaz, hogy a gazdasági vonzereje miatt odatelepült nagyvállalatok informatikai munkaerőigénye miatt magasabb a többi régió mutatóinál. 32


Száz alkalmazottra jutó informatikai munkaerő átlagos száma régiónként



Észak-Alföld

Közép-Dunántúl


2 fő 3 fő 5 fő 8 fő

A száz foglalkoztatottra jutó informatikusok alkalmazottak aránya a két említett régió (Közép-Magyarország, Nyugat-Dunántúl) kivételével mindenhol 2-3%. A száz alkalmazottra jutó informatikai munkaerő átlagos száma régiónként (válaszoló vállalatok) (fő) Régiók Közép-Magyarország Közép-Dunántúl

Informatikusok 8 2

Nyugat-Dunántúl

5

Dél-Dunántúl

3

Észak-Magyarország Észak-Alföld

2 2

Dél-Alföld

2

Magyarország

5

Az informatikai munkaerővel való elégedettség

GKIeNet Kft.

Az informatikai munkaerővel való elégedettséget egy -100, +100 közötti intervallumon mértük, ahol a –100 az egyáltalán nem elégedett, a +100 pedig a teljes mértékben elégedett választ jelenti. A mutatóra ható vállalati méretből és forgalomból fakadó eltérést a vállalatok árbevételével való súlyozással korrigáltuk. A táblázatból jól látható, hogy egy kivételtől eltekintve minden régióban a vállalatok alkalmazott informatikusaik mind

33

A regionális különbségek csökkentése, intelligens települések, térségek kialakulása létszámával, mind munkájuk minőségével elégedettek. Országosan látszólag nincs hiány jól képzett informatikus munkaerőben, kivéve a Dél-Dunántúlt, ahol viszont az egyenlegérték erős keresletet mutat irántuk. Létszám tekintetében a főváros és vonzáskörzetében működő vállalatok erős megelégedettséget mutattak az informatikus munkaerővel szemben, de országos átlag feletti a dél-alföldi mutató is. Az informatikai munkaerő minőségét, ami a szaktudást és az elvégzett munka minőségét jelenti, a legnagyobbra a nyugatdunántúli régió vállalatai értékelték. A rendelkezésre álló informatikus létszámmal és annak minőségével való elégedettség régiónként (egyenlegértékek) Árbevétellel súlyozott Létszám Minőség

Régiók

61 5 8 -21 29 22 43 40

Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Magyarország

41 50 78 47 28 39 55 46

Súlyozatlan Létszám Minőség

33 32 35 30 24 27 27 31

42 45 42 35 31 34 31 39

Az értelmezésnél figyelembe kell venni, hogy nem minden cég alkalmaz főállású informatikust. A közepes és nagyvállalatok esetében gyakori, hogy az informatikai rendszer karbantartását külső vállalkozóknak adják ki. A súlyozatlan mutatók sokkal konzisztensebbek, mint az árbevétellel súlyozottak. Az eredménymutatók azonban mindkét esetben pozitívak, tehát a vállalatok átlagosan elégedettek a informatikusok számával és tudásukkal, amivel a vállalat tevékenységéhez hozzájárulnak.

Telekommunikáció A kor követelményeinek megfelelő informatikai felszereltség napjainkban már alapkövetelmény a versenyképesség biztosításához. Az alábbiakban sorra vettük az alapvető telekommunikációs eszközöket. A vállalatok válaszai alapján készült számításaink szerint ma Magyarországon száz alkalmazottra átlagosan 28 vezetékes fővonal jut. A központi régióban (Közép-Magyarország) ez az arány a legmagasabb, a fővárosban és Pest megyében 10 alkalmazottból 4-re jut már saját fővonal. A vidéki régiókban a vezetékes fővonalak száma közel azonos, átlagosan 21, ami alacsonyabb arányt, közel felét jelenti a kimagasló középmagyarországi értéknek. GKIeNet Kft.

34

A regionális különbségek csökkentése, intelligens települések, térségek kialakulása A különböző telekommunikációs eszközök regionális megoszlása (száz foglalkoztatottra jutó átlagos darabszám) Régiók4 Közép-Magyarország

Vezetékes telefonvonalak5 40

Mobiltelefonok 46

Faxkészülékek 13

Közép-Dunántúl

23

29

9

Nyugat-Dunántúl

20

26

8

Dél-Dunántúl Észak-Magyarország

23 21

31 28

9 10

Észak-Alföld

19

27

8

Dél-Alföld

20

28

9

Magyarország

28

35

10

A vállalatok a hagyományos vezetékes telefonvonalak használata mellett nagy számban alkalmazzák a mobilkommunikációt. A válaszok alapján országosan a száz alkalmazottra jutó mobiltelefonok száma 35, és minden régióban meghaladja a vezetékes vonalak számát. A mobilkommunikáció erőteljes elterjedését indokolja a viszonylag alacsony egyszeri beszerezési költsége mellett annak praktikus előnyei is: az elérhetőség, a mobilitás. A közép-magyarországi régióban hozzávetőlegesen minden második foglalkoztatottra jut egy mobiltelefon. A kevésbé fejlett régiókban az arány 26-31% között mozog. Gyengébben ellátott régiók a nyugat-dunántúli és az észak-alföldi régiók. Míg azonban az ország nyugati régióiban ennek egyértelműen a nagyvállalatok magasabb válaszolási hajlandósága az oka, az észak-alföldi régió esetében ez a tendencia nem jellemző, a gyengébb felszereltség minden szinten általános. A faxkészülékek használatának a hivatalos ügyek intézésében továbbra is meghatározó szerepe jut. Az országban átlagosan 10 alkalmazottra jut egy faxkészülék. A vidéki régiók mutatói – a táblázatból is láthatóan – viszonylag együttmozognak, míg kiugróan a legtöbb faxgéppel a központi régió vállalatai rendelkeznek. A közép-magyarországi régió gazdasági, közigazgatási központi szerepe miatt az itt székhellyel rendelkező vállalatok a telekommunikációs eszközök mutatóinak országos átlagait torzítják. Emiatt a vidéki régiók értékei szinte sehol nem érik el a számított országos átlagot.

4

Egyes régiók fejlettségbeli eltérésével látszólag ellentmondó alacsony ellátottsági mutatók adódhatnak a válaszadó vállalatok ágazati és méretbeli összetételének eltéréséből (például a Nyugat-Dunántúlon arányaiban több nagyvállalat válaszolt). 5 A vezetékes fővonalak száma nem tartalmazza a csatlakoztatható mellékvonalak lehetséges számát. GKIeNet Kft.

35


Számítógéppark Mára a számítógépek elengedhetetlen kellékévé váltak a gazdasági tevékenység végzésének. A kisés középvállalkozások is egyre inkább rákényszerülnek az informatikai és számítástechnikai eszközökbe való beruházásra. Ezt az intenzív fejlesztést mind a versenyhelyzet további fokozódása, mind a kormányzat információs stratégiája erősíteni fogja. Összehasonlítva a regionális adatokat, a legjobb számítógép ellátottsággal a közép-magyarországi vállalatok rendelkeznek. A fővárosban és Pest megyében átlagosan kétszer annyi a száz foglalkoztatottra jutó személyi számítógépek száma, mint a vidéki régiókban. A különbséget az országos átlag is érzékelteti. Az észak-alföldi területeken a viszonylagos tőkehiány jól látszik az informatikai infrastruktúra szintjét jelző számítógépek számában. A vállalkozásoknál alkalmazott személyi számítógépek száz főre jutó átlagos nagysága régiónként (db) Településtípusok Közép-Magyarország

Szerver 8

PC 63

Közép-Dunántúl

4

34

Nyugat-Dunántúl

4

31


3 5

31 32

Észak-Alföld

4

28

Dél-Alföld

4

31

Magyarország

6

43

Szerverekkel való ellátottság tekintetében, ami ugyancsak erősen függ a szervezet nagyságától és informatikai integráltságától, a központi régió vállalatai átlagosan kétszer annyi szervert működtetnek, mint a többi régió vállalkozásai. A vállalati informatikai infrastruktúra fejlettségét és így versenyképességük egy adott szintjét lehet mérni az alkalmazott számítógépek típusaiból. A 6-8 évvel ezelőtti konstrukciónak számító 486-os típusú személyi számítógépek száz alkalmazottra vetített átlagos száma országos szinten 9. A már magasabb szintet képviselő Pentium I-II., vagy ennek megfelelő szintű más típusú PC-k száma átlagosan 29, illetve a Pentium IIIIV., vagy ennek megfelelő szintű más típusú személyi számítógépből átlagosan 20 darab található egy vállalatnál.

GKIeNet Kft.

36

A regionális különbségek csökkentése, intelligens települések, térségek kialakulása A számítógéppark PC-típusok szerinti összetétele régiónként


Nyugat-Dunántúl Közép-Magyarország Közép-Dunántúl

Észak-Alföld


A PC típusa 486 vagy azzal azonos szintű más típusú Pentium I-II. vagy azzal azonos szintű más típusú Pentium III-IV. vagy azzal azonos szintű más típusú

A fenti ábrából jól látható, hogy a gazdaságilag nagyobb súllyal rendelkező régiókban a számítógéppark összetétele jobb portfoliót mutat, mint a kevésbé fejlett régiókban. Közép-Magyarországon átlagosan a géppark 39%-át a legmagasabb szintű PC-k teszik ki, míg csak 14%-uk 486-os, vagy hasonló típusú. Sorrendben a nyugat-, és a közép-dunántúli régió vállalatai következnek. Ezen régiókban tevékeny cégek számítógépeinek mintegy 50%-a Pentium I-II. típusú és körülbelül 30%-a ennél fejlettebb konstrukció. A dél-dunántúli, az észak-magyarországi és az észak-alföldi régiók szinte teljesen megegyező mutatókkal rendelkeznek. 486-os PC-k számaránya 18% mindhárom régióban és a Pentium III-IV. típusú számítógépek aránya már csak 27% körüli. A „legelavultabb” portfolióval a dél-alföldi vállalatok rendelkeznek (486-os, vagy ennek megfelelő szintű PC – 21%, Pentium I-II. – 55%, Pentium III-IV. – 24%).

GKIeNet Kft.

37

A regionális különbségek csökkentése, intelligens települések, térségek kialakulása A vállalkozásoknál alkalmazott személyi számítógépek típusainak megoszlása régiónként (%) Településtípusok Közép-Magyarország

486 28

Pentium I-II. 47

Pentium III-IV. 25

Közép-Dunántúl

13

65

22

Nyugat-Dunántúl

16

58

27


12 14

57 64

31 22

Észak-Alföld

13

66

21

Dél-Alföld

16

66

18

Magyarország

23

53

24

GKIeNet Kft.

38


III.1. Az intelligens régiók, tudásrégiók, intelligens megyék elvei Mi az információs társadalom?

Az információs társadalom stratégiák születésének alapvető oka az az egyetemes emberi igény, hogy ne csak megértsük, hanem irányítsuk is lehetőleg azokat a folyamatokat, amelyek meghatározzák jelenünket és kihatnak jövőnkre. Így van ez azzal a gyorsuló tempójú és rendkívül összetett folyamattal is, amit összefoglaló néven globalizációnak neveznek és amelynek – tágabb értelmezésben – részeként avagy amellyel párhuzamosan zajlik: az információs forradalom, az információ és a tudás létrehozásának és terjesztésének új körülményei, az elektronikus kommunikációs és gazdasági formák kialakulása és térhódítása, a hagyományos ipari tevékenységek háttérbe szorulása a tudásalapú termeléssel szemben, a tér, a határok, a távolságok mind könnyebb leküzdése, a hálózati társadalom kialakulása. Mindezekhez olyan új élmények társulnak, amelyek arra késztetik a személyeket és közösségeket, hogy éppen a változások mozgatórugóit is jelentő infokommunikációs technológiák alkalmazásával kíséreljenek meg választ is találni a változások felvetette kérdésekre. Az információs társadalom

Általános megfogalmazásban: Az információs társadalom az emberi civilizáció és kultúra történetének a huszadik század végétől kiépülő globális tudásalapú világmodellje. Információtudományos szempontból: Az információ-tudatosság és/vagy információérzékenység magasabb foka. Az információjog, a gazdasági fejlettség, és a politikai berendezkedés demokratizmusa (ebben a sorrendben) magasabb fokának kölcsönös összefüggései jelentik és képezik a jövő társadalmának alapjait. Filozófiai síkon: Az információs társadalom alapfeladata a globalizáció viszonyainak megértése, a tudástársadalom alapfeladata a globalizáció viszonyai közötti adekvát működés (gyakorlat). A tudástársadalom, tudásrégió azon igen kevés formáció közé tartozik, amelyek maradéktalanul képesek megvalósítani a globalizáció viszonyaiban benne rejlő demokratikus, sőt, egyenlősítő tendenciákat. Gazdasági értelemben: Az információs társadalom mindenekelőtt tudásalapú gazdaság. A tudásintenzitás növekedése és a magas technológia dinamikus fejlődése által meghatározott globális gazdasági modell, amelyben a gazdasági teljesítőképesség, a gazdasági növekedés, a versenyképesség kulcsa az információ birtoklása, a tudásalapú termelés, és a tudástermékek eladása a globális piacon. A magas színvonalú műszaki beruházások, az információs technológiák átütő erejű hatásai, a folyamatos tanulással képzett munkavállalók jellemzik. Ez az Új Gazdaság teljesen átalakítja a világgazdaságot, annak működését, integrálja a nemzeti gazdaságokat és felértékeli a helyi gazdaságokat. Az Új Gazdaság fogalma alá tartozik az információs és kommunikációs gazdaság és szintén része az internet-gazdaság.

GKIeNet Kft.

39

A regionális különbségek csökkentése, intelligens települések, térségek kialakulása Szociológiai megközelítésben: Az információs-kommunikációs technológiák forradalmai nyomán a globálisan egységes funkcionális rendszerré váló földi civilizációnak a harmadik évezred elején kibontakozó új társadalomfejlődési stádiuma, amelyben a társadalom szerkezetét és működését a tudásáramlás, a tudáselosztás, valamint a tudásfeldolgozás határozza meg. Az információs társadalom az információ és a tudás megszerzése alapján rétegződik, az esélykiegyenlítés potenciálisan az információ egyenlő és határtalan elérhetősége által valósul meg, illetve az egyenlőtlenségek a tudás birtoklása vagy nem birtoklása mentén jönnek létre. Normaként új társadalmi minőség: magas szinten szervezett, az egyéni és közösségi létezést minőséggel feltöltő tudástársadalom. Értéktudományi mérce szerint: Az információs társadalom olyan új szemlélet, amelyet az emberiség eddigi léte során létrejött és párhuzamosan létező gondolkodásmódok, kultúrák, értékrendszerek egymásra hatása jellemez, s amelynek középpontjában az értékteremtő, értékközvetítő, értékötvöző információ- és tudásteremtés áll. A központi új érték a tudás, a tudás világ- és társadalomformáló hatása, sőt a tömegkultúra magas tudással való folyamatos feltöltése. A tradicionális (közösségi, vallási, morális), a modern és a posztmodern értékrendeknek a közösség organikus, kontinuus létezésétől és innovációs-adaptációs készségétől függően megvalósuló koherens mediatizált egysége jellemzi. Ezért nevezzük hagyományalapú tudástársadalomnak. A koherens egység közös értékei: mindennemű barbárság ellenesség, mindennemű hatalmi-uralmi kiszolgáltatottság ellenesség, a hálózati struktúrák (hálózati gazdaság, hálózati társadalom, hálózati életvezetés) elsődlegessége, a problémamegoldás és döntéshozás magas minősége és az ember egyszerre transzcendens és a földi civilizációhoz kötött létezése. Mi az intelligens régió?

Európában régóta érzékelik az önkormányzatok és a regionális gazdasági társaságok, hogy a globalitással szemben a lokalitás – vagy annak egyik konkrét megjelenési formájaként: a régió – fejleszthető tudatosan és a sikeresen. Az európai államok régiói így a posztmodern és az információs kor alapegységei: a természeti-környezeti térben szervesen létrejövő gazdasági, társadalmi és szellemi térségek. Az intelligens régió definíciója

Az intelligens régió az információs vagy tudástársadalom, sőt az innovációs társadalom programjának regionális megvalósítása, a tudásalapú gazdaság és társadalom rendszerszerű, koncentrált kiépülése egy-egy megyében vagy régióban, avagy az intelligens életfeltételek intenzív és kreatív megteremtése, a hálózati e-gazdaság dominánssá válása, áttérés a digitális közigazgatásra és az értékőrző, az értékteremtő tartalom-szolgáltatások elterjedése. Az intelligens megye szerves része az intelligens régiónak, az utóbbi pedig alapegysége az európai információs társadalomnak.

Az intelligens régió az információs társadalom kialakulásának korában egy olyan újfajta – voltaképpen paradigmaváltással létrejövő - térségi szerveződés, amely hatékonyan alkalmazkodik a globális versenyhelyzet kihívásaihoz, a fejlődés kialakuló új formáihoz úgy, hogy képes hasznosítani saját fejlődési adottságait, ki tudja aknázni helyi potenciálját és innovációs környezetet hoz létre. Ugyanakkor képes kihasználni az új lehetőségeket is a gazdasági növekedés

GKIeNet Kft.

40

A regionális különbségek csökkentése, intelligens települések, térségek kialakulása érdekében, továbbá képes kialakítani egy támogató intézményi rendszert a jóléti szolgáltatások ellátására, a társadalmi összetartozás, a demokrácia, a stabilitás és a fenntarthatóság biztosítására. Az intelligens régió katalizátorként működik azzal, hogy ösztönzi és koordinálja a vállalatok közötti együttműködést, valamint a vállalatok és az állami igazgatás közötti kapcsolatot. A régióban működő vállalatok, intézmények és a lakosság részére a prosperitás és a jólét emelésének az eszköze, amely hatékonyan képes a külső, mobil forrásokat is a térségbe vonzani, mint amilyen a tőke és a munkaerő. Az intelligens régióban az áru és a tőke áramlása helyett az adatok, az információk és tudások áramlása kap komoly szerepet. A térségi környezetben olyan infrastruktúrát hoz létre, amely a térség dinamizmusának és versenyképességének megteremtéséhez elengedhetetlen. Az új technológia használatának és fejlesztésének képességét és hálózatának kiépítését a régió emberi és társadalmi tőkéjének képzése, intellektuális potenciáljának kihasználása érdekében növeli. Tehát összességében: az intelligens régió képes kihasználni a globalizációs és technológiai fejlődést, képes fenntartani a kiegyensúlyozott társadalmi fejlődést és képes megtalálni azokat a lehető legjobb alkalmazkodást és a kreatív fejlődést biztosító utakat, amelyeket az információs társadalom fejlődése kínál. Irány a tudástársadalom korszaka

A technológiaközpontú információs társadalom átmeneti szakasznak tekinthető a pénzközpontú kapitalizmus, a posztmodern világ és a hálózati, tudásalapú társadalom között. Ez az átmenet alapvetően addig tart, amíg – fogalmazzunk így – a hardver kiépül, azaz a technológiai feltételek megteremtődnek ahhoz, hogy a tartalomszolgáltatások széles körben elinduljanak a kiépült hálózatokon. Avagy előtérbe kerül a tudás-előállítás, a tudásközvetítés és a tudásfelhasználás (fogyasztás) az egyszerre hagyomány- és jövőalapú innovatív társadalomban. Az nyilvánvaló, hogy határozott határvonalat sem időben, sem térben nem lehet húzni a merőben modellértékű szakaszok között. A tudásalapú társadalom feltételezi - a történetileg létrejött - információs társadalom kialakulását, de ahogy ma a világban együtt léteznek olyan térségek, ahol már a tudásalapú társadalom és gazdaság kiforrott változatait találjuk a már-már feudális és kapitalista kori örökségekkel.

Az intelligens régiók közös jegyei

A fejlesztés módjától függően többfajta módon, ütemezésében teljesen más határidőkkel teljesen születik meg egy-egy intelligens régió. A valóságos megteremtésükhöz azonban

GKIeNet Kft.

41

A regionális különbségek csökkentése, intelligens települések, térségek kialakulása bizonyos kritériumoknak meg kell felelniük. Az alább megfogalmazott húsz pont - amelyek mindegyik intelligens régiónál-megyénél (sőt megyei jogú városnál) alapfeltételnek számítanak - egyúttal a régiók közös jegyének is tekinthető. A kritériumok a rendszer kikerülhetetlen alapelemeit rögzítik. 1. A tudásalapú gazdaság, az e-gazdaság és e-kereskedelem megerősödése, a K+F előtérbe kerülése, a hagyományos gazdaság informatizálása 2. A globális technológiai forradalom és az új innovációs fejlesztések folyamatos adaptálása, technológiai parkok, tudományparkok hálózatainak kialakulása 3. Mindenki részvétele a tudásalapú gazdaságban, a távmunka és távoktatás elterjesztése 4. A gyors, szélessávú infokommunikácós hálózatok megépítése, működtetése, a mobil hírközlési-távközlési eszközök széleskörű használata 5. Regionális és megyei, valamint speciális információs portálok, tudásportálok létrehozása 6. Virtuális önkormányzás megszervezése a régiókban, megyékben, kistérségekben, az edemokrácia támogatása 7. Minden településen a közigazgatás átalakulása e-közigazgatássá 8. A lakosság intenzív felkészítése az információs korszakra 9. A digitális alapműveltség elsajátítása az ifjúsággal 10. Az élethosszig tartó tanulás célkitűzésének megvalósulása 11. Intelligens szociális, egészségügyi fejlesztések, virtuális jóléti hálózatok kiépítése 12. Az internetes szolgáltatások bővítése, a tartalomszolgáltatások javítása és eljuttatása minden polgárhoz 13. A közösségi hozzáférés megteremtése, erősítése, teleházak, tudásházak, e-könyvtárak, stb. 14. A regionális internetes televízió csatornák indítása, az internetes rádiók hálózatának kialakulása 15. A tudáspolgári életforma elterjedése, tehát nemcsak a hozzáférés lehetővé tétele 16. Digitális lakások, családi házak elterjesztése 17. A regionális információs társadalom kohézió megteremtése 18. Új, intelligens területfejlesztési és vidékfejlesztési stratégia kialakulása a régiókban 19. Minden régió ösztönözze az intelligens interrégiók megszületését a szomszédos országok hasonló régióival 20. A regionális politikai-közigazgatási elit személyes felkészültsége a korszakváltásra

Az intelligens régiók egyedi elemei

GKIeNet Kft.

A közös jegyek természetesen ugyanakkor nem vezethetnek oda, hogy a gyakran hangoztatott globális homogenizálódás következményeként mindenhol egyforma régiók alakulnának ki az intelligens területfejlesztés következtében. Ez ráadásul nem is lehetséges: egy-egy régió vagy térség számos olyan természetes adottsággal bír, amely eleve kizárja, hogy a fenti kritériumok alapján azonos intelligens stratégiát lehetne készíteni számukra. Az alaptétel tehát a következő: ahogy nincs két egyforma régió, úgy nem készíthető azonos stratégia és nincs és nem lesz két egyforma intelligens régió sem.

42

A regionális különbségek csökkentése, intelligens települések, térségek kialakulása Az intelligens régió egyediségének alternatívái

1.

Egy intelligens régió akkor válik egyedivé, ha a felsorolt technológiai, infrastrukturális, vagy akár gazdasági feltételeket más régióknál gyorsabban és magasabb szinten valósítja meg, továbbá, ha a régióban a tudásalapú gazdaság egy-egy speciális eleme világszinten születik meg. 2. Egyedi lehet attól is, ha az információs kor szinte követhetetlen tempójú fejlődése közepette is képes elérni, hogy a társadalomból minél kisebb rétegek és minél kisebb mértékben kerüljenek vagy maradjanak halmozottan hátrányos helyzetben. 3. Az egyedi arcot természetesen erősíti, ha az intelligens régió saját hagyományait, történelmét, értékeit, kultúráit nem egyszerűen fontosnak véli, hanem digitalizálva megőrzi és az új eszközök segítségével visszatanítja a lokális társadalomnak. 4. Leginkább egyedi lehet attól, ha egy régió a tudásalapú gazdaságban és társadalomban olyan tudásteljesítményt nyújt és a lokális világ tagjai számára olyan tudáséletformákat képes lehetővé tenni, amelyek megvalósulása esetén valóban beszélhetnénk intelligens régióról. 5. A régió sajátosságát, sőt lokális identitását növeli, ha az adott intelligens régióban olyan nagy ívű, példaszerű, akár építészetileg is különös, magas minőségű információs társadalom fejlesztést folytatnak, amellyel itthon és messze földön is jól beazonosítható intelligens jelet mutathat fel a régió. 6. A regionális tudástársadalom igazi értékét az adja, ha a régióban olyan egyéni, s csoportos szellemi teljesítmények születnek, és persze olyan rangos szellemi műhelyek jönnek létre, amelyekkel világraszóló sikert lehet elérni.

A felsorolás jól jelzi, hogy az egyediség megőrzésének, az egyediség megteremtésének is különböző alternatívái vannak. A régiók tehát még ezek között is választhatnak. Az persze igaz, hogy az egyediség szükségképpen jórészt egyedi tudást, egyedi tudásteljesítményt, egyedi tudásterjesztést jelent, avagy általában a tudástársadalom megteremtésével azonos. Nemzetközi körkép

GKIeNet Kft.

Az Európai Unió 1999 decemberében Helsinkiben hozta nyilvánosságra új, átfogó stratégiáját eEurope (információs társadalmat mindenkinek) címmel, amelyet 2000 márciusában a rendkívüli lisszaboni csúcsértekezleten fogadtak el. De a már elfogadott információs társadalom stratégiát is továbbfejlesztette és rendszerezte az eEurope Akcióterve, amely 2000 júniusának végén került nyilvánosságra.

43


1. Olcsóbb, gyorsabb és biztonságosabb Internet a. Olcsóbb és gyorsabb internet hozzáférés b. Gyors internet a kutatóknak és diákoknak c. Biztonságos hálózatok és intelligens kártyák 2. Befektetés az emberekbe és az ismeretekbe a. Az európai ifjúság beléptetése a digitális korszakba b. Munka a tudásalapú gazdaságban c. Mindenki részvétele a tudásalapú gazdaságban 3. Az internet használatának ösztönzése a. Az e-kereskedelem elősegítése b. Elektronikus közigazgatás: elektronikus hozzáférés a közszolgáltatásokhoz c. Távegészségügy d. Digitális tartalom a globális hálózatoknak e. Intelligens közlekedési rendszerek

Az e-Europe Akcióterve alapvetően gazdasági stratégia, amiben talán csak az a szokatlan, hogy a gazdaságfejlesztés keretébe sorolja az oktatásipart vagy az egészségügyet. Az e-Europe tehát olyan felfogást tükröz, amely szerint a globális információs társadalom korszakában csak rendszerszerűen szabad az európai kontinens jövőjét megtervezni, és a program első számú feladata, hogy Európa behozhassa lemaradását ÉszakAmerikával és Dél-Kelet-Ázsiával szemben. Ezért azt is mondhatjuk, hogy az e-Europe nyomán hazánknak is az a célja, hogy behozzuk a lemaradását a fejlett Európával szemben, illetve – ahol csak lehetséges – azonos időben azonos pályát fussunk be velük. e-Magyarország

Az e-Magyarország program elsősorban a magyar gazdaság és társadalom 2000. év eleji helyzetéből, ugyanakkor egy reális, távlati jövőképből kiindulva vázolta fel az eEurope programpontokhoz kapcsolódva a tennivalókat. Ha az eEurope program első számú feladata, hogy Európa behozhassa lemaradását Észak-Amerikával és a világ fejlett távol-keleti térségeivel szemben, akkor azt mondhatjuk, hogy az eEurope nyomán készült magyar programnak is az a célja, hogy Magyarország behozza lemaradását a fejlett Európával szemben, illetve – ahol csak lehetséges – azonos időben azonos pályát fusson be. Az információs társadalom magyar stratégiája mindazokat a programpontokat is tartalmazza, amelyek az Európai Unió tagállamai számára egyaránt fontosak. Kezdve az olcsóbb és gyorsabb internet hozzáféréstől az e-kereskedelem elősegítéséig. Miután Magyarországon a hozzáférés még nem olyan színvonalú, mint Európa nyugati felében, ezért

GKIeNet Kft.

44

A regionális különbségek csökkentése, intelligens települések, térségek kialakulása szükségképpen azt a célt sem hanyagolhatja el, hogy Magyarországon is megépüljön a gyors, szélessávú, interaktív hálózat. A magyar stratégia néhány szempontból (teleházaktudásházak, technológiaparkok, stb.) szisztematikusabb, rendszerszerűbb fejlesztést javasol, mert a viszonylagos lemaradás “légüres tereiben” rögtön a legmagasabb színvonal elérését tűzhetjük ki. Ha Magyarország az információs társadalom keretei között akarja behozni lemaradását, akkor érdemes koncentrálni arra is, hogy néhány területen (például az intelligens régiók létrehozása, e-közigazgatás megszervezése) rögtön Európa élére kerüljön vagy legalábbis a legjobbak közé jusson.

GKIeNet Kft.

45


III.2. Regionális információs társadalom kezdeményezések Magyarországon A Magyarországon már elindult intelligens régió, megye és város programok

Magyarország legkésőbb 2002 végére Európa egyik élenjáró országa lehet abban, hogy a magyar régiók és megyék felkészültek az információs társadalom korszakába történő belépésre és az Európai Unió tagországaihoz képest nem egyhárom régióban, hanem az ország minden régiójában intenzíven elindult az intelligens régió és megye programok végrehajtása. Hol tart most ez a folyamat? Az ezredforduló utánra, 2001 őszének végére Magyarországon a hét régióból négy régióban és egy funkcionális régióban készült el az intelligens régió stratégia és mindenhol gyors tempóban halad az operatív programok megvalósítása. Mi várható a következő évben? 2002-re minden magyar régióban, a megyék és a megyei jogú városok többségében elkészül(het) az intelligens térségi stratégia és széles körben folyik a stratégiák valóra váltása, sőt ez a fejlesztési folyamat átalakítja a területfejlesztés elveit és módszereit. Az utóbbi két évben egyre több megye és régió – a Dél-alföldi régió, a Nyugat-dunántúli régió, a Közép-magyarországi régió, a Közép-dunántúli régió, továbbá Pest megye, Somogy megye, Fejér megye vagy Baranya megye - elfogadta stratégiáját az intelligens régiók vagy az intelligens megyék koncepciójának megvalósítására és 2001-ben befejeződött több kistérség – szentgothárd-szombathelyi, kecskeméti, kiskunfélegyházi – intelligens programjának kidolgozása is. Megszületett jónéhány város – például Debrecen, Székesfehérvár, sőt legújabban Győr – terve is az intelligens város stratégia kidolgozására, s létrejött az Intelligens Települések Országos Szövetsége. A hazai információs társadalom fejlesztések 2001. évi novemberi helyzetképe a következő táblázatban foglalható össze.

GKIeNet Kft.

46


Országos helyzetkép az intelligens régió programokról (2001. május) Megyék

Elkészült

Győr-Sopron

Igen (régióként)

Vas Zala

Igen (régióként) Igen (régióként)

Somogy Baranya Tolna Fejér Veszprém Komárom Pest Bács-Kiskun Csongrád Békés Hajdú-Bihar SzabolcsSzatmár-Bereg Szolnok Borsod Heves Nógrád Budapest

Készül

Tervezik

Még nem készül

Igen (megyeként) Igen (megyeként)

Igen Igen (megyeként) Nem Igen (régióként is) Igen (régióként) Igen (régióként) Igen (régióként)

Igen (megyeként)

Igen (régióként) Igen (régióként) Igen (régióként) Igen Igen Igen Nem Nem Igen (megyeként) Igen (régióként)

Az egyes régió programok leírása A Dél-alföldi régió, mint intelligens régió

GKIeNet Kft.

A Dél-alföldi régió jövőbeni eredményességének és fejlődésének biztosításához a regionális fejlesztési programoknak döntően az információáramlást biztosító infrastruktúra és információs tartalomkészítés, valamint az információáramlást állandóan fenntartó működési folyamatok fejlesztését kell célul kitűznie ahhoz, hogy a fejlődés alapfeltételei biztosítottak legyenek. A fejlesztési program a régió politikai, közigazgatási és civil szervezetei által közösen elfogadott elvek alapján lett létrehozva úgy, hogy azok végső

47

A regionális különbségek csökkentése, intelligens települések, térségek kialakulása soron a régió minden lakosának és lehetőséget biztosíthassanak a fejlődéshez.

intézményének

Elsőként az volt a feladat, hogy meg kellett nevezni és szét kellett választani azokat a funkciókat és szerepeket, amelyeket a dél-alföldi régió adaptálhat, és amelyeket maga akar érvényesíteni. A globális, az európai (kontinentális) és középeurópai szerepek részben kényszerként jelennek meg, részben pedig komoly fejlesztés és aktivitás után szerezhetők meg. A távlati cél nem lehet más, minthogy Dél-alföld az egységes európai információs társadalom hatékony és ismert régiója legyen. Ennek az is feltétele, hogy az országos, a regionális és megyei egyedi szerepeket felismerje és a szerepek szerint fejlessze önmagát. Globális, regionális és megyei funkciók a Dél-alföldi Intelligens Régióban Globális funkciók

Kontinentális funkciók

Közép-európai funkciók

Országos/állami funkciók

Egyedi regionális funkciók Megyei funkciók

Közös települési funkciók

A globális információs társadalom európai régiója A globális tudásgazdaság egyik európai régiója Globális és európai logisztikai központ Az e-Európai Unió egyik (potenciális) dél-keleti határrégiója Az európai információ társadalom regionális központja Román-szerb-magyar e-interrégió egyik központja Közép-Európa egyik dél-keleti tudásközpontja Temesvár-Újvidék-Szeged e-gazdasági régió Egyetemi oktatási központok (Szeged, Kecskemét) Budapest-Kecskemét-Szeged innovációs zóna Négy-hat vállalkozási övezet (bajai, makói, szigethalmi, stb.) Tudásrégió projekt Bács-Kiskun (és Pest) megyében Megapark program Dél-alföldön Déli autópálya Tudásalapú gazdaság Megyei és városi tudásházak Technopolis (infopolis), technológiafejlesztési övezet Kecskeméten On-line önkormányzás Ifjúság a digitális korszakban Intelligens városok Intelligens falvak Intelligens kistérségek (kecskeméti, kiskunfélegyházi, stb.)

Az intelligens települések (városok, kistérségek, falvak) modellje egyrészt globális, másrészt lokális. Ebből az következik, hogy egy intelligens településnek sűrítve, tudatosan kell megvalósítania az információs társadalom paradigma GKIeNet Kft.

48

A regionális különbségek csökkentése, intelligens települések, térségek kialakulása követelményeit, másrészt a helyi sajátosságokból és kondíciókból kiindulva önálló, egyedi programokat is „kötelező” felmutatnia. A Dél-Alföldi Intelligens Régió egyik sajátossága lehet, hogy a három nagyvárosa és több közép- és kisvárosa intelligens település program szerint fejleszti magát. Az információs társadalom kialakulása irányába mutató stratégiai fejlesztés jelentős humán és anyagi erőforrásokat igényel, a régió egészére kiterjedő megvalósítására csak közép és hosszú távú programok következetes véghezvitelével van reális esély. A rövidtávú programoknak kell azokat az elsődleges fejlesztéseket tartalmazniuk, amelyek a régiófejlesztés három fő tényezőjének alapjait valósítják meg, azaz létrejön a régió nagyobb városaiban és településcsoportjaiban a közintézmények közötti belső, a közintézmények és a gazdasági társaságok közötti, a közintézmények és a gazdasági vállalkozások, valamint a lakosság közötti információáramlás. E rövid távú programokra alapozott operatív részprogramok megvalósításával létrehozható a régió nagyobb városaiban és településcsoportjaiban az intelligens város, intelligens település csoport. A hosszú távú programoknak a rövidtávú programok végrehajtása során létrejött rendszert kell a régió egész területére kiterjesztenie, ezzel elérve azt a célkitűzést, hogy minden településen megvalósuljanak az intelligens város, intelligens település infrastrukturális és működési feltételrendszerei. A Dél-alföldi Intelligens Régió program megvalósításának folyamatában döntő lépésnek lehet tekinteni, hogy 2001-ben megalakult a Regionális Információs Társadalom Programcentrum, amely a különböző intelligens projektek megvalósításának koordinálásáért felel. Intelligens régió program NyugatDunántúlon

GKIeNet Kft.

A Nyugat-Dunántúli Intelligens Régió (NYUDIR) programjában már úgy lettek integrálva az eEurope Akcióterv és a magyar kormányzati programok (elsősorban a Széchenyi Terv) követelményei, hogy tételesen és konkrétan össze legyenek gyűjtve azok a feltételeket is, amelyek az intelligens régióvá válás első lépéseinek megtételéhez szükségesek.

49


Fontosabb célkitűzések Nyugat-Dunántúlon ?

Öt-hét éven belül minden család közvetlenül érhesse el a hálózati és mobil regionális, a nemzeti és globális szélessávú, gyors és interaktív infokommunikációs hálózatokat.

?

Öt éven belül minden gazdasági társaság, vállalkozás, intézmény érhesse el a hálózati és mobil regionális, a nemzeti és globális szélessávú, gyors és interaktív infokommunikációs hálózatokat.

?

Öt éven belül a régióban az általános iskola felső tagozatában, a gimnáziumokban és szakközépiskolákban, valamint a felsőoktatásban minden tanteremből és a felnőttoktatás színtereiről elérhetők legyenek a hálózati és mobil regionális, a nemzeti és globális szélessávú, gyors és interaktív infokommunikációs hálózatok.

?

Öt éven belül a régióban minden megyei, megyei jogú városi, városi és községi közigazgatás térjen át a minden irányú e-közigazgatásra.

?

Két éven belül a régióban és minden megyében kezdje meg a működését a koncentrált információs és tudásportál.

?

2002 után egyetlen fiatal se végezhessen középiskolát úgy, hogy ne sajátítaná el a digitális alapműveltséget. (Ezt a követelményt később terjesszük ki az általános iskolára is.)

?

A régióban 2005-ig fokozatosan a gazdaságfejlesztés központi elemévé váljon az e-gazdaság és ezen belül az e-kereskedelem fejlesztése.

?

A régióban 2005-ig mindenki számára elérhetők legyenek a távmunka, a távoktatás, a távegészségügy, az intelligens közlekedés szolgáltatásai.

?

2001 végéig készüljön el Nyugat-Dunántúl technológiafejlesztési avagy innovációs programja és a régióban jöjjenek létre a technológiai parkok és tudományparkok.

?

2002-2004-ben kezdje meg működését a regionális internetes televízió.

?

2002-ig a Nyugat-dunántúli régió a szomszédos országaival közösen interregionális információs társadalom projektet indítson el.

?

2001 végéig az intelligens régió program elfogadása után minden megyének és megyei jogú városnak lehetőleg szülessen meg az intelligens megye, illetve intelligens város programja.

GKIeNet Kft.

50

A regionális különbségek csökkentése, intelligens települések, térségek kialakulása Az itt használt intelligens régió stratégia a régiót önmagában a globális világ, ezen belül az európai kontinens önálló szereplőjének tekinti. Ez a felfogás tehát nemcsak azt tartalmazza, hogy az intelligens régió az európai és magyar információs társadalom programjának regionális megvalósítása, hanem azt is, hogy bármelyik régió, így Nyugat-Dunántúl is csak akkor válhat az Európai Unióban (vagy a csatlakozásig azon kívül) valóságos szereplővé, relatíve autonóm identitássá, ha képes intelligens régióvá válni. Az egyik globális és lokális újdonság, hogy globalizáció és kontinens, kontinens és állam, állam és régió között nem a hagyományos hierarchikus kapcsolat működik, hanem az információs gazdaság és társadalom hálózati jellege miatt két változás következik be: a hagyományos hierarchikus viszony gyengül és a kapcsolat interaktívvá válik és egy-egy szint (például a régió) horizontális gazdaságot és társadalmat hoz létre. A NYUDIR stratégiában így az volt a célkitűzés, hogy a javasolt részprojektekkel olyan tudásalapú hálózati rendszert lehessen létrehozni, amely a legfontosabb területeken és a legfontosabb területek között egymást kiegészítő, egymást támogató intelligens fejlesztéseket inspirál. A Közép-Magyarország Intelligens Régió stratégiája

GKIeNet Kft.

A Közép-magyarországi régió két hatalmas, egyenrangú területi egységet foglal magába: Budapestet és Pest megyét. Ennek a régiónak a jövőjét csak úgy lehet végiggondolni, ha a Magyarország közepét jelentő régiót vizsgáljuk az európai térszerkezetben, továbbá külön-külön megvizsgáljuk a régión belüli térség, Budapest és Pest megye közös alternatíváit. A stratégia legfontosabb eleme, hogy a fővárosnak és a tágan értelmezett mag-régiónak az adott országon belül intelligens központtá – avagy tudásközponttá – kell válni, miközben ezek a központok a kontinentális versenyben szükségképpen arra törekszenek, hogy a sok-sok nagyváros közül is kiemelkedve jelentős európai tudásvárossá, tudástérséggé növekedjenek. Ha ez a trend Magyarország számára is kötelező versenyképességének megtartásához, akkor nem mondhatunk mást, mit azt, hogy Közép-Európában Budapestnek és Pest megyének együtt kell európai színvonalú tudásközponttá válnia, másfelől pedig Magyarországon belül is a mintát adó, a húzóerőt képviselő tudásrégiónak kell lennie. Egyedül úgy lehetséges megtervezni a Közép-Magyarországi intelligens régió programját, hogy az európai követelmények mellett határozottan figyelembe vesszük a hazánkon és a régión belüli követelményeket. Itt alapvető követelmény, hogy az elmúlt negyven évben élesen deklarált egyenlőtlenség felszámolódjon Budapest és Pest megye között.

51

A regionális különbségek csökkentése, intelligens települések, térségek kialakulása A közép-magyarországi régió tudástársadalom stratégiai modellje

PEST MEGYE KÜLSŐ GYŰRŰ: ZÖLD GYŰRŰ ÉS AGRÁR GYŰRŰ

PEST MEGYE KÖZÉPSŐ GYŰRŰ: FEJLETT KÖZÉPVÁROSI GYŰRŰ

PEST MEGYE BELSŐ GYŰRŰ: ZÖLD GYŰRŰ ÉS TUDÁSGYŰRŰ

Térszerkezeti „uszályok” a főútvonalak mentén

BUDAPEST KÜLSŐ GYŰRŰ: ZÖLD GYŰRŰ ÉS TUDÁSGAZDASÁG GYŰRŰ

GKIeNet Kft.

BUDAPEST BELSŐ GYŰRŰ: (E)KERESKEDELMI GYŰRŰ BUDAPEST TUDÁSMAG EGYETEMI ÉS KORMÁNYZATI GYŰRŰ

52


Ez az elméleti ábra nem a jelen helyzetet ábrázolja, hanem a következő húsz-harminc év ideális fejlesztési modelljének alapstruktúráját vázolja fel, ugyanakkor természetesen figyelembe veszi a már kialakult térszerkezeti struktúrákat. A modell, mint látható, egységes szerkezetben kezeli Budapestet és Pest megyét, de szemben a XX. század második felével, azonos rangú szereplők, azonos rangú övezeteiben gondolkodik. Ha a tudásalapú társadalom és gazdaság alapvetően hálózati rendszer, akkor az övezetek közötti viszony is hálózati jellegű, tehát arról nincs szó, hogy a hierarchia csúcsára kerülne, hiszen nincs is szükség hierarchikus viszonyokra. Jelen tanulmányban minden övezetből csak a domináns elem lett kiemelve, azaz minden övezetben további részfunkciók is megjelennek, sőt minden övezetben vannak olyan „bolygóelemek” (az övezeten belül létrejött, vagy létrejövő legdinamikusabban fejlődő gazdaságoi intézmények), amelyek az övezeten belüli markáns pontokat is érzékeltetik. Zöld gyűrű Olyan térszerkezeti elem, amelyben a különböző lakóterületek, gazdasági területek, oktatási területek stb. alapvetően a természeti környezetben (nem összefüggő épített városi környezetben) vannak és ezért kifejezetten érdekük, hogy a természeti környezetet nem csak óvják, hanem állandóan erősítsék is. Tudásmag Olyan térszerkezeti elem, amely alapvetően összefüggő épített környezet(ebben az esetben a főváros központi kerületei), amelyekben viszont tradicionálisan domináns a kormányzati intézmények és a felsőoktatási intézmények egymás melletti létezése. Tudásgyűrű Olyan térszerkezeti elem, amely tartósan a zöld gyűrűben van és érdeke is a zöld gyűrű jelleg megtartása, miközben a zöld gyűrűben lévő települések koncentráltan a tudásközpontú társadalom és gazdaság fejlesztését valósítják meg. (Ez egyúttal egy újabb tudás-„mag” kialakulását is jelentheti) E-kereskedelmi (e-gazdasági) gyűrű Olyan térszerkezeti elem, amely szükségképpen összefüggő épített környezetben van (jelen esetben a főváros középső gyűrűjét jelentő kerületek), ahol a szintén tradicionálisan kialakult emeletes lakótömbök mellett a szintén korábban kialakult kapitalista-szocialista gazdaság intézményeiből, vagy

GKIeNet Kft.

53

A regionális különbségek csökkentése, intelligens települések, térségek kialakulása azok helyén alapvetően az Új Gazdaság (s ezen belül főként a kereskedelmi) vállalkozásait kívánja erősíteni. Tudásgazdaság-gyűrű Olyan térszerkezeti elem, amely tartósan a (fővárosi) zöld gyűrűben van és érdeke is a zöld gyűrű jelleg megtartása, miközben a zöld gyűrűben lévő kerületek elsősorban az innováció fejlesztésére koncentráló tudásgazdaság kiépítését folytatják. Térszerkezeti „uszályok” Az elméleti modellben persze nem csak hellyel-közzel párhuzamosan kiépülő gyűrűket lehet láttatni, hanem a hagyományos, Budapest központú térszerkezet miatt a főváros közepéről induló fő közlekedési vonalak, a gyűrűkön egyaránt átfutó sugarak mentén térszerkezeti „uszályok” (és az uszály alakú térben például a bevásárló központok hálózatai) jönnek létre. (De a mai térszerkezeti „uszályok” szerepe várhatóan csökken az e-gazdaság korszakában. Érdekesség, hogy jelenleg általában ezekben az „uszályokban” épülnek meg az infokommunikációs kábelvezetékek, amelyek egyúttal a „virtuális uszályok” térbeli hálózatát hozzák létre) Ebben az összefoglalóban röviden lehetett felvázolni a jelenlegi helyzet és a kívánatos jövő alapján azt az egységes térszerkezetet és ennek rendszerszemléletű koncepcióját, amely nélkül sem a következő évben, sem az elkövetkező egykét évtizedben már nem lehet elképzelni a középmagyarországi régió területfejlesztését és területrendezését. A Közép-Dunántúli Intelligens Régió

Közép-Dunántúl az egyetlen olyan magyar régió, amely részben már most és részben potenciálisan a globális világ egyik alközpontja, miközben a régió még csak azt kezdi tudatosítani, hogy a modernizáció motorja. Közép-Dunántúl ezért Magyarország legérdekesebb régiója, de jelenleg még az egyik legérdektelenebb területfejlesztési programja van. Kivételt képez az a gondolat, hogy az innováció régiója legyen. Közép-Dunántúl – Budapesttel szemben is - Magyarország talán a legtöbb hagyományt koncentráló régiója, miközben még fel sem merült, hogy hagyományfejlesztő programja legyen. Közép-Dunántúl (főként Székesfehérvár) Magyarországon a globális gazdaság alközpontja, noha senki nem készített számára tudásalapú gazdasági stratégiát. Közép-Dunántúl a vidéki magyar régiók közül valószínűleg a legtöbb idegenforgalmi potenciállal rendelkezik, bár nincs nyoma annak, hogy valamelyik fejlesztő szervezetben megszületett volna valamilyen egységes idegenforgalmi stratégia. Közép-Dunántúl nagy egyetemi hagyományok nélkül is (Veszprém és

GKIeNet Kft.

54

A regionális különbségek csökkentése, intelligens települések, térségek kialakulása Székesfehérvár központtal) felsőoktatási központ lett, holott jelentős tudományos műhelyeket és személyiségeket nem nagyon telepítettek ide. Közép-Dunántúl – a központi régió mellett - Magyarország legtöbb jövőt kínáló régiója, ám ehhez képest szintén kialakulatlan jövőtudata van. Közép-Dunántúl (sokoldalú régióként és nemcsak egy-egy megyei jogú városként) az információs kor egyik vezető hazai területi központja lesz, s eddig ezt a lehetőséget nem különösebben rontotta el, hogy a területfejlesztésnek (ezen belül a gazdaságés tudásfejlesztésnek) jórészt fogalma sem volt, hogy beléptünk az információs társadalom korszakába. Kivételt képez például Komárom-Esztergom megye vezetése és néhány szakértői (informatikai, tudásgazdasági) csoport. Fejér megye pedig abban jeleskedik, hogy önálló intelligens megye programot készít. A Közép-Dunántúli Intelligens Régió stratégia prioritásai Virtuális Régió (e-önkormányzás és e-közigazgatás) Arany Háromszög globális alközpont Közép-dunántúli gazdasági klaszterek programja Járműipari klaszter Turisztikai klaszter A tudásalapú gazdaság helyzetének felmérése és elemzése A nemzetközi és regionális szerepkörű csúcsvállalkozások támogatásának stratégiája Közép-Dunántúl Gazdasági Tanácsának létrehozása Regionális Zöld Klaszter program Tudománypark a Veszprémi Egyetemen Korszerű tudások és tudósok programja a Kodolányi János Főiskolán Regionális távoktatási program kidolgozása Közép-dunántúli globális tudásalközponti stratégia elkészítése Regionális virtuális kutatóintézetek e-Egyetem oktatási klaszter Intelligens megye, kistérség, város és falvak hálózatai Teleházak és tudásházak rendszere Hagyomány és hagyománytudatfejlesztés A királyi városok régiója (idegenforgalmi projekt) Kulturális Klaszter Program Regionális internetes televízió Közös Cselekvési Egyeztető intézménye

A Közép-Dunántúli Intelligens Régió stratégiai prioritásai a fenti kiemelt alprojektek. Ezek az alprojektek nem aktualitásuk vagy azonnali megvalósításuk miatt kaptak prioritást, hanem azért, mert a következő 2001-2004 között ezeknek az alprojekteknek a megvalósítása mindenképpen el kell, hogy kezdődjön. GKIeNet Kft.

55


Intelligens megye programok A Tudásrégió fontosabb projektjei Pest megyében

Pest megyével indult elsőként intelligens térségfejlesztés Magyarországon, az itt folyó intelligens fejlesztés hosszú ideig mintának volt tekinthető a többi hazai térség számára.

Tudásalapú gazdaság és társadalomfejlesztés Pest megye

Részprojekt neve

Helye

Interaktív kábelhálózat Digitális önkormányzás Technológia Fejlesztési Övezet

Pest megye

Készültségi fok

Megjegyzés

Pest megye (Budaörs, Nagykovácsi, Fót, Szada, stb.)

Beruházás megindult Projekt bevezetés Projektterv készen, a megvalósítás elkezdődött

Tudásházak, teleházak

Fót, Gyömrő, Ócsa, stb.

Projekt kivitelezés elindult

Felnőttoktatási távoktatás konzorcium Felsőoktatási távoktatási konzorcium

Fót

Projektterv készen

Önkormányzat megszavazta

Budaörs, Nagykovácsi

Projektterv készen

Közös finn-magyar program Új családi házas telepek

Intelligens falurész építés Intelligens falvak, városok fejlesztése e-kereskedelem Távegészségügyi projekt

Pest megye

Tök, Fót, Szada, Stb. Gödöllő, Fót, Gyömrő, Tök, stb. Pest megye Érd, Kistarcsa, Budakeszi, Veresegyháza

Virtuális Megye Projekt 1. Virtuális Megye Projekt 2. INCOPARK és Tudás-völgy projektek, közös finn-magyar program Fóton megnyílt a Tudásház

Projekt előkészítés Projekt megvalósítás

EMaTaViV Konzorcium

Projekterv félig készen

Ez az összesítés világosan mutatja: már régen nemcsak a tervezés folyik, hanem a Tudásrégió létrehozása! Pest megye kezdetben tehát a leghatározottabban vette programjába a tudásrégió-minőség elérését, olyannyira, hogy a fenti táblázatot gyakorlatilag hetente változtatni kellett, mert újabb és újabb

GKIeNet Kft.

56

A regionális különbségek csökkentése, intelligens települések, térségek kialakulása projekttervek készültek el és a projekttervek megvalósítása is gyors tempóban elindult. Sajnos az utóbbi hónapokban a fejlesztések lelassultak, s ma már Fejér megye tekinthető leginkább élenjárónak a magyarországi térségek között, sőt a Nyugat-dunántúli és a Dél-alföld régió szintén számos elindult fejlesztéssel büszkélkedhet. Intelligens megye program Somogyban

Az Intelligens Somogy Megye Program (ISMP) esetében egy olyan tradicionális megye részére készült információs társadalom stratégia, amely jórészt kimaradt a kapitalizmusból, sőt a szocializmust is részben modernizált posztfeudális megyeként élte túl. Az információs társadalom kialakulása, a tudástársadalomra való felkészülés tehát az eddigi helyi gazdasági-társadalmi gyakorlatoktól zömében eltérő megoldásokat, fejlesztési irányokat és stratégiákat kívánt. Ez a jövőstratégia a lemaradások csökkentésének stratégiája az információs kor eszközeivel. A hátrányoknak vannak előnyei is. Somogy megye tradicionális társadalma az elmúlt évszázadban mindig is - korszakonként változó sikerrel - meglehetősen erősnek bizonyult, s ezért egyáltalán nem véletlen, hogy az elmúlt két évtizedben a civil társadalom újraerősödése gyors ütemben megindult. Így az ISMP-nek az lehet az egyik feladata, hogy segítse ennek a társadalmi kohéziót erősítő folyamatnak a továbbvitelét, továbbfejlesztését, mert ez nagyon kedvező feltétel a lemaradások gyors csökkentéséhez. Az intelligens megye program elkészítése így a megye azon egyre terjedő felismerését tükrözi, hogy a tradicionális gazdaság- és társadalomfejlesztési programok a következő évtizedekben nem teremtenek a megye számára elegendő esélyt a megfelelő mértékű és irányú fejlődéshez. A 21. század olyan újfajta, tudásalapú, a megye határain is túllátó, komplex területfejlesztést követel, mely a hagyományos megyei szerepeket a tervezett regionális és interregionális koncepciókkal is összehangolja. A helyzetfelmérés végén a következő konklúzió fogalmazódott meg: Somogy megye nincs felkészülve az információs társadalom korszakára, de összetorlódó hátrányait már csak az információs korban dolgozhatja le. Somogy megye számára az intelligens megye program szinte az egyetlen kitörési alternatíva. Az Intelligens Somogy Megye Program végül átfogó terület-, gazdaság-, társadalom- és tudásfejlesztési stratégia lett. A Somogy megyei prioritások a célkitűzéseket már projektformában összesítik. Ezek természetesen csak a kiemelt, minden szempontból prioritást élvező (általában a központi) projekteket jelentik.

GKIeNet Kft.

57

A regionális különbségek csökkentése, intelligens települések, térségek kialakulása Intelligens Somogy Megye Program prioritásai 1. Intelligens civil társadalom projekt 2. Tudásexport és tudásimport program 3. Vezetékes és mobil infokommunikációs hálózat projekt 4. Integrált megyei információs (avagy tudás) portál létrehozása 5. Somogypark innovációs fejlesztési gyűrű program és az e-gazdaság fejlesztése projekt 6. Interregionális oktatási-távoktatási program a Kaposvári Egyetemen projekt 7. Intelligens kommunikációs önkormányzati stratégia (ennek részeként az eközigazgatási program) projekt 8. Tudásturizmus program – idegenforgalmi projekt 9. Megyei agrárstratégiai projekt 10. Megyei távegészségügyi projekt 11. Intelligens közösségi házak (teleházak, tudásházak) projekt 12. Intelligens kistérségek projekt

Ez a tizenkét pont tehát Somogy megye hátrányainak ledolgozását vállalja, méghozzá úgy, hogy közben Somogy megyét a 21. század egyik életképes, dinamikusan fejlődő megyéjévé tegye. Az Intelligens Fejér Megye Stratégia célja és prioritásai

GKIeNet Kft.

Az Intelligens Fejér Megye Stratégiának alapvető elvi célja, hogy Fejér megyét a XX. századból átvigye a XXI. századba, az információs kor küszöbi állapotból szervesen átvezesse a tudástársadalom korszakába, az Európai Unió információs társadalom programját magas szinten adaptálja Fejér megyében, a megye gazdaságának és társadalmának tudásalapú törekvései minél teljesebb támogatást kapjanak, a közel fél millió lakosnak minél inkább intelligens életfeltételeket és magas minőségű életnívót teremtsen. Az Intelligens Fejér Megye részletes stratégiája tizenkét fejezetében és mintegy harminc alfejezetében több száz olyan javaslatot fogalmazódott meg, amelyek szinte mindegyike azonnal projektté formálható és többségének megvalósítása is elkezdhető 2001-ben vagy 2002-ben. Ez olyan nagy mennyiségű feladat, hogy szükségesé vált az IFMS konkrét prioritásainak megjelölése.

58


1. Az integrált kormányzás fejezetből az e-közigazgatás és az e-önkormányzás elterjesztése 2. A három intelligens kistérség mintaprojekt 3. Fejér megyei tudásfejlesztési program és ezen belül a Kodolányi János Főiskola továbbfejlesztése 4. A tudásalapú gazdaság fejlesztése és ezen belül az e-gazdaság kiépítése és a kultúraipar megalapozása 5. Az intelligens Székesfehérvár és környékének programja 6. Az új turisztikai programok közül a Velence tavi intelligens zöld gyűrű stratégia 7. A lakossági hozzáférés támogatásának projektjei közül az számítógép ellátottság növelése 8. A tudástársadalom új közösségi intézményei közül a teleházak, az intelligens otthonok és az intelligens civil közösségek együttes fejlesztése 9. Az új médiastratégia megvalósítása, különös tekintettel a megyei internetes televízióra 10. Az IFMS Projektiroda megalapítása 10+1. Interregionális tudáspolisz program tervezése

A tíz+egy kiemelt prioritás nem azt sugallja, hogy a többi feladat megoldása mellékes, vagy csak sokkal később kezdhető el. A részletes stratégiából elsősorban azokat az elemek lettek kiemelve, amelyek megyei segítség nélkül nem valósíthatók meg. Az IFMS azonban bőven tartalmaz olyan projekteket is, amelyeket a gazdaság eddig is fontosnak tartott és valóra váltásukban a piaci szereplők továbbra is kulcsszerepet játszanak majd. Baranya megye informatikai stratégiája és taktikája

A legutoljára elkészült megyei stratégia Baranya megye informatikai stratégiája és taktikája. Annak ellenére, hogy ez a legfrissebb tanulmány – amelynek egyelőre egyeztetési változatát hozták nyilvánosságra -, a legkevésbé dolgozta fel azokat a tanulságokat, amelyeket az európai és a hazai információs társadalom célkitűzések és a külföldi vagy magyar regionális, megyei információs társadalom stratégiák tartalmaznak. Az információs társadalom fejlesztések standard feladatai közül ugyanis alapvetően csak három területre koncentrál: a megyei e-közigazgatási programra („A közigazgatás elektronikus csoportmunkájának támogatása”), ezzel kapcsolatban illetve ennek részeként a megyei eközigazgatási dolgozók felkészítésére („Képzések és továbbképzések a közigazgatásban”), illetve egy megyei portál kialakítására („Önkormányzatok, települések számára használható adatbázis kereteinek meghatározása”). Anélkül, hogy valóban kritikát szándékoznánk megfogalmazni, meg kell említeni, hogy az információs társadalom

GKIeNet Kft.

59

A regionális különbségek csökkentése, intelligens települések, térségek kialakulása fogalomrendszerével kapcsolatban is fellelhetőek a szövegben tisztázatlanságok, elég legyen csak arra utalni, hogy már a címben is informatikai stratégia szerepel, amely a legmesszebbmenőkig nem lehet azonos az információs társadalom stratégiával, a tanulmányban is gyakran szerepel az informatikai társadalom kifejezés. Az alaphiba úgy lelhető fel – például a tanulmány Bevezetőjében -, hogy készítői az informatikai fejlődést lényegében ekvivalensnek tekintik az „úgynevezett Információs társadalom kilakulásával”. A tanulmány erőssége a SWOT analízis, amely valóban kiváló helyzetképet mutat fel a későbbi fejlesztések elindításához, továbbá egészen világosak az olyan megállapítások, miszerint „nem az eszközök mennyisége és azok ’beszerzése’ határozza meg az információs társadalom fejlettségi szintjét., hanem sokkal inkább a használati kultúra és szokások, az ismeretek és tudások birtoklása dönti el, hogy milyen az adott régió-település IST kultúrája és felkészültsége. Az eszközök birtoklása szükséges, de nem elégséges feltétel.” A stratégia megvalósításának első lépéseire a stratégia a következőket javasolja: 1. A stratégia helyzetelemzése alapján, célzottan, kistérségi csoportokra lebontva, sajátos programokat lehet meghirdetni (ahol lehet, intelligens település kialakítása irányában) 2. A közigazgatásban föl kell gyorsítani az áttérést az elektronikus csoportmunkára, az elektronikus ügyfélszolgálatra (bekapcsolódás az elektronikus kormányzásba) 3. Ütemezetten el kell kezdeni a közigazgatásban dolgozók továbbképzését (ECDL oklevél megszerzése) és a munkakövetelményeket, az előmeneteli rendszert is ennek megfelelően érdemes kialakítani; az önkormányzat(ok) által támogatott képzés legmegfelelőbb formája a távoktatás 4. Baranya megye és Pécs M.J. Város alakítson ki és üzemeltessen nyílt rendszerű, adatbázis alapú portált (akár egy közös szervezetet is létre lehet hozni e célra, esetleg közhasznú társaságot) 5. Az általános és középfokú oktatás számára érdemes MultiCenter(eke)t létrehozni 6. A stratégia alapján készüljön operatív program, mely az egyes programelemekhez forrásokat rendel és megnevezi a GKIeNet Kft.

60

A regionális különbségek csökkentése, intelligens települések, térségek kialakulása felelősöket 7. A stratégia frissességének megőrzésére, folyamatos bővítésére jöjjön létre egy monitoring (megfigyelő) csoport. A tanulmány kiemeli, hogy „az információs stratégia legfontosabb feladata, hogy az infotársadalmi előnyöket az infopolgár (sic!) számára hozzáférhetővé tegye, s ennek leghatékonyabb módját közösen találjuk meg”.

Intelligens kistérség programok A szentgotthárdi és szombathelyi intelligens kistérségek stratégiája

Az információs társadalom hazai fejlesztésének új törekvése, hogy a regionális és megyei stratégiák után intelligens kistérségi programok készülnek. Az elsők között született meg két Vas megyei kistérség, a szentgotthárdi és szombathelyi kistérség stratégiája és operatív programja. Ennek a távlatos programnak az a célja, hogy a nyugat-dunántúli intelligens régióban a szentgotthárdi és szombathelyi intelligens kistérség a jövő műhelye, regionális mintafejlesztés legyen. Az információs társadalom korszakában a régió és a kistérség minimum ugyanolyan fontos döntési, finanszírozási és menedzselési szintté válik, mint a megye és település (főként a nagyobb város). Ez új és más munkamegosztást vetít előre a területfejlesztésben. Arról nem beszélve, hogy – ezt még ma kevesen fedezik fel – a lokális világ magja, a családi világ szerepe is felértékelődik, mivelhogy először kerül közvetlen kapcsolatba a globális és a családi szint. Az intelligens kistérség olyan fejlett információs infrastruktúrával rendelkező települések sajátos minőségű összessége, amely először is biztosítja a kormányzat (önkormányzat), a vállalkozás, a non-profit szféra (oktatás, kultúra) és az állampolgár közötti korszerű elektronikus információcserét, üzleti, közhasznú tranzakciók lebonyolítását. Az eképpen kialakított „intelligens környezet” új üzleti lehetőségeket teremt, vonzza a külföldi beruházókat, és közben folyamatosan javítja az életminőséget.

Az intelligens kistérség Az intelligens kistérség koncentrált intelligens régió – egyedi arculattal. Az intelligens kistérség így a globális információs társadalom egyik alapegysége, amely funkcionálisan és tartalmilag sajátos, intelligens térségi egység. Az intelligens kistérség hatékonyan tudja fejlődési adottságait hasznosítani, ki tudja aknázni helyi potenciálját. Ugyanakkor képes kihasználni az új lehetőségeket is a gazdasági növekedés érdekében, továbbá képes kialakítani egy támogató intézményrendszert a jóléti szolgáltatások ellátására, a társadalmi összetartozás, a demokrácia, a stabilitás és a fenntarthatóság biztosítására és növelésére.

GKIeNet Kft.

61


Az új típusú globalizáció nem jelent mást, mint globális információs társadalmat, amelyben számunkra természetesen az európai kontinensnek kitüntetett szerepe van. A globális információs társadalmat az is jellemzi, hogy a fejlesztéseknek számos olyan területe és programja van, amelyet a globális térszerkezet minden szintjén egyaránt meg kell valósítani. Érdemes tehát azt végiggondolni, hogy melyek azok a fejlesztések, amelyeket minden kistérségben és melyek azok, amelyeket csak néhány kistérségben érdemes elvégezni. A lokalizációnak éppen az a jellegzetessége, hogy a mindenhol érvényes feladatok kiegészítendők a speciális, egyedi, csak egy egy kistérségben ellátandó funkciókkal. A minden kistérségben kötelező fontosabb feladatok Szintek

Globális

Kontinentális (európai)

Nemzeti

Regionális

Kistérségi

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen Igen

Igen Igen

Igen Igen

Igen Igen

Igen Igen

Igen Igen

Igen Igen

Igen Igen

Igen Igen

Igen Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

Feladatok Fejlesztések Infrastruktúra hálózatok Internet kapcsolat e-gazdaság, e-piacterek e-közigazgatás, edemokrácia közösségi hozzáférés térségi-portálok e-iskola és távoktatás e-egészségügy intelligens háztartások, lakások e-content programok

GKIeNet Kft.

62

A regionális különbségek csökkentése, intelligens települések, térségek kialakulása Ebből a táblázatból látványosan leolvasható, hogy az információs korban a globális és nemzeti térszerkezet minden szintjén egyaránt alapvető feladat – többek között – a vezetékes és mobil infokommunikációs hálózatok kiépítése, a hardver eszközökkel való ellátás, a lakosság minél szélesebb köre Internet kapcsolatának megteremtése, a közösségi hozzáférési pontok (teleház, könyvtár, stb.) létrehozása. S ugyanígy megkerülhetetlen a térségi szinteken (például régiókban, megyékben, kistérségekben) portálok, honlapok működtetése, a háztartások, lakások, családi házak fejlesztése és ellátása a digitális korszak követelményei szerint, a gazdaság továbbfejlesztése az e gazdaság és e kereskedelem feltételeinek és működésének megteremtésével vagy az élethossziglan tanulás követelményei alapján az oktatás minden szintjén az e oktatás, a távoktatás elterjesztése. A mindenhol kötelező változások és fejlesztések körének meghatározása természetesen részben függ az adott ország, régió, kistérség elért eredményeitől is. A fenti táblázat így azt is jelzi, hogy Vas megye kistérségeiben a felsorolt területeken indokolt és helyes az információs kommunikációs fejlesztések, szolgáltatások elindítása a következő két-három évben. Minél lejjebb megyünk azonban a térszerkezetben, annál több és különbözőbb egyedi projekt indítása szükséges. Egyedi, speciális e-projektek a két kistérségben Feladatok, fejlesztés típusok Kistérségi tudásportál Innovációs- és tudásparkok (ipari parkok)

Intelligens turizmus Nemzetiségi e-tudásőrzés Funkcionális e-kistérség Intelligens település E-kistérségi központ Interregionális tudásfejlesztés Interaktív kábeltelevíziózás Intelligens zöldövezetek Intelligens hagyományipar

GKIeNet Kft.

A szentgotthárdi és szombathelyi kistérségben elvégzendő fejlesztések INTERREG Tudásportál Szentgotthárdi ipari park és innovációs övezet Claudius Ipari és innovációs park Termál élményparkok, Szombathely és Szentgotthárd Hármashatár tudáskaptár Alsó-Pinka menti intelligens kistérség Vasi e-kisfalu projekt Intelligens térház Savaria tudásprojekt Információs Társadalom Mesteriskola Internetes tudáscsatornák Natúrpark Magyar középkor: híd Róma és Bizánc között

63

A regionális különbségek csökkentése, intelligens települések, térségek kialakulása A táblázatból elsősorban arra érdemes figyelni, hogy az európai folyamatok, a nyugat-dunántúli és ezen belül a két kistérség helyzete alapján milyen fejlesztés típusok emelthetők ki. Mivel az említett kistérségek osztrák vagy szlovén országhatáron vannak, indokolt, hogy minél több interregionális fejlesztés induljon el, másrészt a két kistérség konkrét helyzete (előnyei és hátrányai) alapján megjelennek azok az új funkciók is, amelyek Szombathely és Szentgotthárd körzetében valóban komoly jövőesélyeket kínálnak. Kecskeméti intelligens kistérségi program

A Tudásrégió és a Dél-alföldi Intelligens Régió Kecskemét kistérségi stratégiai-operatív programja nem más, mint a kecskeméti intelligens kistérség stratégiája. A stratégiai terv több célt szolgál: •Υ A kistérség „intelligens térségi” fejlesztési stratégiájának meghatározása a tervezési időszakra, különös tekintettel a tágabb régióra (Dél-Alföldi régió) vonatkozó korábbi fejlesztési dokumentumaiban megfogalmazott célokra; •Υ Az Európai Unió regionális fejlesztési és programozási logikájának és technikájának adaptálása; •Υ A csatlakozás után a régióba, illetve kistérségeibe érkező Európai Uniós támogatások felhasználási rendszerének előkészítése; •Υ A stratégiai terv eredményeként is egy olyan átfogó gazdasági-társadalmi-szellemi vízió első megfogalmazása, amely már 2001 és 2006 között is konkrét megvalósítási forgatókönyveket ajánl. A stratégiai terv rögzíti a Kecskemét és kistérsége fejlesztési stratégiájának alapelveit, a kistérség hosszú távú fejlesztési célját és az ehhez kapcsolódó stratégiai, valamint konkrét célokat. Meghatározza továbbá a kistérség fejlesztési politikájának beavatkozási területeit (prioritásokat) és az egyes prioritásokhoz tartozó konkrét intézkedéseket. A stratégia a fontosabb konkrét alapcélkitűzéseket a következőkben határozza meg: •Υ A már elindult fejlesztés hatására három éven belül a kistérségben a családok többsége közvetlenül érhesse el a kistérségi, megyei, nemzeti és globális infokommunikációs hálózatokat. Ez alapvető feltétele az információs társadalom létrejöttének. •Υ A kistérség gazdasági versenyképességének és exportképességének növelése. Öt éven belül minden gazdasági társaság, vállalkozás, intézmény érhesse el a kistérségi, megyei, a nemzeti és globális infokommunikációs hálózatokat és az e-piactereket. E nélkül az elektronikus gazdaság (az e-gazdaság) elterjedése elképzelhetetlen.

GKIeNet Kft.

64

A regionális különbségek csökkentése, intelligens települések, térségek kialakulása •Υ Az oktatási rendszer hozzáigazítása az információs forradalom új követelményeihez és ismeretátadási módszereihez. Öt éven belül az általános iskola felső tagozatában, a gimnáziumokban és szakközépiskolákban, valamint a felsőoktatásban minden tanteremből és a felnőttoktatás színtereiről elérhetők legyenek az infokommunikációs hálózatok. 2003 után egyetlen fiatal se végezhessen középiskolát úgy, hogy ne sajátítaná el az információs írástudás követelményeit. (Ezt a követelményt közben terjesszük ki az általános iskolára is.) •Υ A polgárok felkészítése az információs társadalom kihívásaira. Egy éven belül a Kecskeméti kistérség kezdje el a tudástermelési, tudáselosztási, a tudásexport és tudásimport (avagy kistérségi e-content) programjának megvalósítását. Ennek részeként létesüljenek további teleházak és tudásházak. •Υ Az önkormányzatok szervezeti és működési hatékonyságának növelése. Öt éven belül a kistérség minden közigazgatási hivatala térjen át az elektronikus közigazgatásra. •Υ A kecskeméti kistérség információs és szolgáltató rendszerének továbbfejlesztése, kistérségi integrált információs és tudásportál kialakítása •Υ Kecskeméten és környékén (a megszületett áruház-gyűrű után) 2005-ig fokozatosan a gazdaságfejlesztés egyik központi elemévé váljon az e-gazdaság és ezen belül az ekereskedelem fejlesztése. •Υ A munkanélküliség csökkentése: 2005-2007-ig mindenki számára elérhetők legyenek a távmunka és a távoktatás lehetőségei. A kecskeméti intelligens kistérség stratégiai prioritásai a következő célok megvalósítására épít: 1. Helyi gazdasági élet dinamizálása, a foglalkoztatási és vállalkozási lehetőségek bővítése. A piacra jutás és a tudásalapú gazdaság követelte szerkezetváltás feltételeinek megteremtése. 2. Helyi specifikus (gazdasági, társadalmi, szellemi) adottságokból előnyök kovácsolása, a régi és új piaci résekbe való betörés; a tágabb regionális munkamegosztásba való bekapcsolódás, a globalizált világba való integráció növelése. 3. Helyi partnerkapcsolatok rendszerének dinamizálása. A partner-kapcsolatok jelentőségét a helyi szereplők (vállalkozások, közösségi szféra, civil szervezetek, állampolgárok) erőforrásainak elaprózottsága és szűkössége, valamint a fejlesztés mögötti közös érdek indokolja.

GKIeNet Kft.

65

A regionális különbségek csökkentése, intelligens települések, térségek kialakulása 4. A kistérségi társadalom minél szélesebb bevonása. A részvételi demokrácia kiszélesedéseként a fejlesztés egész folyamatában, így a tervezésben, a megvalósításban és a monitoring során is biztosított az állampolgárok közvetlen részvétele. A közvetlen részvétel lehetőséget ad a térségért érzett felelősség, a térség iránti elkötelezettség kifejlődéséhez, ami a helyi erőforrások térségben tartásán és minden korábbinál nagyobb mértékű aktivizálásán keresztül a környezeti kultúra fejlődésében is érezteti hatását. 5. A kistérségben a technikai haladás, a társadalmi-emberi értékek és a természeti egyensúly megőrzésének összehangolása, a fenntartható fejlődés biztosítása. A XXI. század célja az egészséges, fejlődőképes és minden szempontból fenntartható társadalom létrehozása. Az információs társadalom lényege szerint nem lehet más, mint fenntartható (de intelligens) társadalom. A Nemzeti Információs Társadalom Stratégia (NITS) és a globális, valamint az európai célkitűzéseknek megfelelően a végrehajtás hat fő területre terjed ki, amelyek a stratégiában hat egyenrangú, önálló, ám egymással szoros összefüggésben, szinergiában lévő, egymást folyamatosan átszövő-átfedő program formájában szerepelnek. Ezek a következők: Infrastruktúra-fejlesztési Program: Hozzáférhető város és Magyarországon elsőként – hozzáférhető kistérség Gazdaságpolitikai Program: Intelligens ökológiai – zöld gyűrű jellegű – kistérség, kiemelten az innovációs stratégiával Kultúra Program: Hagyományalapú és új tudást közvetítő kistérség, középpontban a múzeum-város programmal Oktatási Program: Tudásalapú kistérség, mindenekelőtt az általános iskolai oktatásban és a felnőttképzésben Társadalompolitikai Program: Intelligens civil társadalom kistérség, intelligens házak és lakások világa E-közigazgatási Program: e-Demokrácia és e-közigazgatás kistérség Kiskunfélegyházi intelligens kistérségi program

GKIeNet Kft.

A kiskunfélegyházi kistérségben így jól kitapintható, hogy térben, időben, lelkileg-szellemileg nagyon távolinak érzik maguktól a fejlődő globális vagy nemzeti térségeket, s a távolságtudatnak persze az is oka, hogy nem is követik az eseményeket, nincs képük a tudásalapú gazdaság és társadalom eredményeiről és konfliktusairól. Elzárva vannak attól a tudástól, ami nélkül a tudásalapú kor nem tervezhető. Ez a kistérség tehát tipikus hátrányos helyzetű kistérség, noha a hivatalos elemzés felzárkózó kistérségnek tartja, míg a belső tudat inkább lemaradó kistérséget érzékel.

66

A regionális különbségek csökkentése, intelligens települések, térségek kialakulása A külső elemzés viszont a változatlanul sokszor tompa, a lassú mozgásokhoz szokott közérzettel és köztudattal szemben ma kénytelen megállapítani, hogy a jövőkép hiánya nem jelenti szükségképpen a jövő hiányát. Kiskunfélegyházának és kistérségének az új században lehet vonzó jövője, ami a jövőorientáltság hiánya és meghökkentő utópiák nélkül is racionálisan megfogalmazható. A dinamikus kiskunfélegyházi intelligens kistérségi stratégia ezt a racionális megfogalmazást kívánja elkezdeni és inspirálni. A Tudásrégió és Intelligens Régió kiskunfélegyházi kistérségi stratégiai-operatív programja annak érdekében születik, hogy növelni lehessen a kistérségben a tudás, a szakképzettség szintjét a modern kommunikációs eszközök használatának elterjesztésével - mint az Internet, a távmunka végzés, a távtanulás -, más módszerekkel pedig növelni lehessen a gazdasági-, kulturális-, politikai- és civil szférák hatékonyságát és eredményességét. Az a kérdéskör, hogy az európai és magyar átfogó globáliskontinentális-nemzetállami folyamatok között a kiskunfélegyházi kistérség mit tehet, jól értelmezhető a globalizáció-lokalizáció elmélet segítségével, amely abból indul ki, hogy a globalizációnak szerves része a lokalizáció és elviekben világosan megmondható, hogy egy-egy kistérség milyen válaszalternatívák között válogathat. A lokális világ, az intelligens térségek alternatívái •= Egy intelligens térség akkor válik egyedivé, ha a lehetséges technológiai, infrastrukturális, vagy akár gazdasági feltételeket más térségnél gyorsabban és magasabb szinten valósítja meg, továbbá, ha a térségben a tudásalapú gazdaság egy-egy speciális eleme világszinten születik meg. •= Egyedi lehet attól is, ha az információs kor szinte követhetetlen tempójú fejlődése közepette is képes elérni, hogy a társadalomból minél kisebb rétegek és minél kisebb mértékben kerüljenek vagy maradjanak halmozottan hátrányos helyzetben. •= Az egyedi arcot természetesen erősíti, ha az intelligens térség saját hagyományait, történelmét, értékeit, kultúráit nem egyszerűen fontosnak véli, hanem digitalizálva megőrzi és az új eszközök segítségével visszatanítja a lokális társadalomnak. •= Leginkább egyedi lehet attól, ha egy-egy térség a tudásalapú gazdaságban és társadalomban olyan tudásteljesítményt nyújt és a lokális világ tagjai számára olyan tudásközpontú életformákat képes lehetővé tenni, amelyek megvalósulása esetén valóban beszélhetnénk helyi intelligens társadalomról. •= A térségi tudástársadalom igazi értékét az adja, ha a térségben olyan egyéni, s csoportos konkrét szellemi (tudományos, művészi, stb.) teljesítmények születnek, és persze olyan rangos szellemi műhelyek (kutatóintézetek, K-F vállalkozások, stb.) jönnek létre, amelyekkel világraszóló sikert lehet elérni. GKIeNet Kft.

67

A regionális különbségek csökkentése, intelligens települések, térségek kialakulása •= A térség sajátosságát, sőt lokális identitását növeli, ha az adott intelligens térségben olyan nagy ívű, példaszerű, akár építészetileg is különös, magas minőségű információs társadalom fejlesztést folytatnak, amellyel itthon és messze földön is jól beazonosítható intelligens jelet mutathat fel az intelligens térség.

Az információs társadalom kialakulása, a tudástársadalomra való felkészülés az eddigi gazdasági-társadalmi gyakorlatoktól zömében eltérő megoldásokat, fejlesztési irányokat és stratégiákat kíván. Az intelligens kiskunfélegyházi kistérség program azt a célt szolgálja, hogy olyan középtávú pozitív jövőstratégiát kínáljon, amelyre megvalósítható, a helyzeten gyökeresen változtató operatív program épülhet. Ez a jövőstratégia a lemaradások csökkentésének stratégiája az információs kor eszközeinek dinamikus használatával. Mindennek érdekében a következő stratégiai ajánlat született: KISKUNFÉLEGYHÁZI INTELLIGENS KISTÉRSÉG 1. A hat alternatívából ne egyet, hanem mindegyiket válassza, ám nem egyenlő arányban. 2. Kíséreljen meg elsősorban INTELLIGENS ÖKOLÓGIAI kistérség lenni. 3. Ennek a programnak egyik követelményeként törekedjen meg-teremteni az információs gazdaság és társadalom hozzáférési és tartalomszolgáltatási felteleit. 4. Minden fontos gazdasági, társadalmi és szellemi hagyományt építsen vissza a régi-új életformákba, közösségi identitásokba és ne engedje, hogy súlyos információs szakadék jöjjön létre. 5. A hagyományos mezőgazdaságot és ipart a lehető legintenzívebben modernizálja, és hasznosítsa az e-gazdaság, az e-piactér lehetőségeit. 6. A két egyetemváros között találja meg a középszintű tudásközponti szerepeket, kezdve a könyvtár fejlesztésétől az egyetemi szintű felnőttoktatás megteremtéséig. 7. Új „iparágként” gondolkodjon az intelligens és természetbarát lakás- és pihenő parkok létesítéséről. 8. Valóban jelentsen egy új intelligens jelet, amely messzeföldön azt hirdeti, hogy a hátrányos, nem preferált kistérségeknek is lehet jövője az információs korban.

Az adottságokra és lehetőségekre építve a stratégiában a következő hosszú távú célkitűzés fogalmazódott meg: A kiskunfélegyházi kistérség legyen képes kihasználni a globalizációs és lokalizációs, a tudásgazdasági és technológiai fejlődést, legyen képes fenntartani a környezetbarát és kiegyensúlyozott társadalmi fejlődést, és legyen képes megtalálni azokat a lehető legjobb gazdasági-társadalmi alkalmazkodásokat és a kreatív fejlődést biztosító utakat, amelyeket az információs társadalom fejlődése kistérségi szinten is kínál.

GKIeNet Kft.

68


III.3. Az intelligens régió programok e-gazdasági projektjei Széchenyi Terv és más kormányzati programok

Magyarországot 1989 után egyszerre több, történelmi jelentőségű változás, átalakulás ment végbe. Ilyen volt a demokratikus politikai intézményrendszer kialakítása, a piacalapú gazdaságra való – a korábbi évtizedhez képest tudatosabb – áttérés. Ezzel egy időben a világban megjelent az a globalizációs folyamat, amely mélyreható változásokat idézett és idéz elő ma is. Több olyan kihívás érte el szinte egy pillanat alatt az országot, amelyek egyszerre jelenthetik a sorsfordulat kockázatát és egyben a sorsfordítás lehetőségét is. Így egyértelművé vált, hogy Magyarországnak is változnia, lépnie kell. A sikeres politikai és piacgazdasági átmenet nyomán a folyamatok, a történelmi esély tudatosításával egy évtized múltán születhetett meg átfogó gazdasági stratégia a felzárkózás és a társadalmi felemelkedés megvalósítására. Ez a stratégia, főként a Gazdasági Minisztérium (és a MEH Informatikai kormánybíztosság és az Oktatási Minisztérium) által kidolgozott Széchenyi Terv gazdaságés társadalompolitikai fordulatot kíván elérni. Ennek érdekében elő szeretné mozdítani egy olyan szövetség kialakítását, amely a kormány, a vállalkozók, az önkormányzatok és a régiók között jönne létre az anyagi és szellemi erőforrások összevonásával, azaz közösen kialakított és megvalósított fejlesztési programok együttes finanszírozásával. A Széchenyi Terv programjai európai színvonalú választ adnak a kihívásokra. A programok közül a vállalkozáserősítő és a regionális gazdaságépítési program kifejezetten szolgálja az információs társadalom fejlesztését elősegítő programok megjelenését a területfejlesztésben. A támogatási rendszer alapvetően piaci alapon működik és csak a sikerre esélyes, hitelképes projekttel rendelkező vállalkozásokat segíti. A vállalkozáserősítő program egyik fő stratégiai célja, hogy elősegítse a nagyvállalati és a kis- és középvállalati szektor közötti termelési, innovációs és információs kapcsolatok kialakulását (ezt szolgálják például a legfrissebb regionális információs társadalom stratégiákban megjelenő klaszterek kialakításának terve), továbbá hogy innovatív hazai gazdaságfejlesztést indítson el. Ezek érdekében elő kívánja segíteni az új, innovatív kisvállalkozások létrejöttét, a már létező kisvállalkozások közepes vállalkozásokká való fejlődését, verseny- és exportképességük, eredményességük javítását, a már működő hazai középvállalkozások gazdasági megerősödésének, külpiaci megjelenésének és

GKIeNet Kft.

69

A regionális különbségek csökkentése, intelligens települések, térségek kialakulása tőkebefektetésének, valamint az információs gazdaságba való bekapcsolódását, sőt el kívánja érni a regionális egyenlőtlenségek csökkenését is. A globalizációval párhuzamosan megfigyelhető a régiók szerepének általános felértékelődése is, amit az Európai Uniós csatlakozásra való felkészülés is felgyorsít Magyarországon, hiszen az Európai Unió támogatási eszközeiből nyerhető fejlesztési források címzettjei többnyire a régiók. A régiók felértékelődése ugyanakkor szükségessé teszi a regionális szempontú gazdaságfejlesztést is. A regionális gazdaságépítési program a különböző szintű területi egységek önálló növekedési forrássá válását és a gazdasági növekedés regionális bázisának szélesítését kívánja elősegíteni, mégpedig közvetlen hálózatépítő programokkal, a termelési, innovációs és információs hálózatok kiépülésének támogatásával valamint a hálózatba szerveződő innovációs rendszerek fejlesztésének elősegítésével. A térségi fejlesztési stratégiák központi eleme az e-gazdaság regionális vagy megyei fejlesztése, ilyen szempontból külön jelentőséggel bír, hogy a Széchenyi Tervnek a területfejlesztés szempontjából számunkra talán legjelentősebbnek tekintett programja az információs társadalom- és gazdaságfejlesztést és általában a regionális gazdaságfejlesztést kitörési pontnak tekinti. A programokban megfogalmazott célok közül számos - az elektronikus közigazgatás rendszerének kiépítése, az információtechnológia eszközök számának növelése az államigazgatásban, a gazdaságban és a háztartásokban, a tudásgazdaság fejlesztése, a digitális írástudás követelményként állítása, a tartalomipar és az információszolgáltatás új alapjainak megteremtése, a civil szervezetek mozgósítása és a hátrányos helyzetűek információhoz való hozzáférésének elősegítése - olyan feladatokat irányoz elő, amelyek lényegében a vázát alkotják az intelligens térségfejlesztési stratégiáknak. A Széchenyi Terv ezen alprogramjai ugyanakkor kapcsolódnak a tervnek a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztossága által gondozott és 2001. május 17-én bejelentett Információs Társadalom- és Gazdaságfejlesztési Programjának első négy pályázatához. A dokumentum kiemelt figyelmet fordít az infokommunikációs eszközök használata iránti igény felkeltésére, az információs írástudás elterjesztésére, a technikai infrastruktúra hozzáférhetővé és tömegessé tételére, a magyar nyelvi tartalom (információ és

GKIeNet Kft.

70

A regionális különbségek csökkentése, intelligens települések, térségek kialakulása szolgáltatások) fejlesztésére, valamint az elektronikus kormányzat és önkormányzat kiépítésére, a “szolgáltató állam” megteremtésére. A MEH IKB Információs Társadalom- és Gazdaságfejlesztési Programjanak négy pályázata 1. Az információs társadalommal kapcsolatos hazai kutatások, nemzetközi tapasztalatok átvétele, adatbázisok képzése, karbantartása, publikálása, illetve a stratégiai tervezést segítő munkák támogatása 2. Az információs társadalom megvalósításában közreműködő civil szervezetek támogatása 3. Magyar nyelvi informatikai technológiák fejlesztése és alkalmazása 4. Az információs társadalom építésével kapcsolatos népszerűsítő, tudatosságnövelő, ismeretterjesztő kezdeményezések támogatására Mindezek alapján hangsúlyosan kiemelhető, hogy az intelligens régió stratégiák és operatív programok a kormány kiemelt fejlesztési irányát, központi gazdaságfejlesztési célkitűzéseinek megvalósítását szolgálják, amely megjelölte a tudásalapú gazdaság közösségi, társadalmi kiépítését, átfogó szerkezetátalakítási és térségi integráción alapuló gazdaságfejlesztési programok kialakítását és végrehajtását.

Regionális, megyei e-gazdaság fejlesztési programok Az egyik alapfeladat minden megyében: 2005-ig váljon fokozatosan a gazdaságfejlesztés központi elemévé az egazdaság és ezen belül az e-kereskedelem fejlesztése. GYORSJAVASLATOK 1. A bevált világminták szerint: több tudomány park vagy jövőpark jöjjön létre a régiókban és a megyékben. Kapcsolódjanak ezek össze egy övezetté. 2. Gazdasági klaszterek szervezése: mikroelektronikai, környezettechnológiai, élelmiszergazdasági vagy akár turisztikai klaszterek szerveződjenek a megyékben. 3. Európai mintára létre kell hozni a regionális és megyei kis- és középvállalkozók támogatásának programját az információs társadalomban 4. Az ország nagykereskedői számára a régiók és a megyék hirdessenek meg egy pályázatot (vagy versenytárgyalást) az e-kereskedelem elindítására, intézményeinek felállítására, a kis-és középvállalkozók árucikkeinek elektronikus eladására. 5. A megszülető teleházak, tudásházak népszerűsítsék és forgalmazzák a gazdasági és kereskedelmi információkat, sőt a helyi gazdaság számára nyissák meg az elektronikus piacot

GKIeNet Kft.

71

A regionális különbségek csökkentése, intelligens települések, térségek kialakulása A magyar kormány 2001 tavaszán elfogadja az elektronikus aláírásról szóló törvényt, amely megteremti az alapvető jogi feltételt az e-gazdaság, az e-üzletvitel, az e-kereskedelem, az e-közigazgatás, az e-ügyintézés (stb.) elterjesztéséhez. Ebből az következik, hogy 2002 elejétől-közepétől a megyékben is robbanásszerűen elindulhat az e-gazdaság fejlődése, amelyhez viszont szükség lenne olyan e-gazdaságfejlesztő vállalkozásokra, amelyek egyrészt inspirálják és segítik, másrészt oktatással felkészítik a cégeket az Új Gazdaságra.

Az e-Gazdaság projektek és a gazdaságfejlesztési programok (intelligens mezőgazdaság, ipar, stb.) beindítása Az intelligens régiókban legnagyobb számban e-gazdasági projektek indulnak el. A hagyományos gazdaság is jelentős arányban élni akar majd az informatika kínálta fejlesztési lehetőségekkel. A regionális elektronikus kereskedelmi fejlesztési terveket a piacgazdaság változása tükrében évente felülvizsgálják és aktualizálják. Ennek érdekében a régiókban érdemes elkészíteni az ehhez szükséges pénzügyi források lehetőségeinek forrástérképét, a költségmegosztás kidolgozásánál pedig figyelembe venni az állami, a regionális, a helyi és a magán források kínálta lehetőségeket a folyamatos fenntartás érdekében. Az e-gazdaság fejlődése érdekében alapvetően fontos, hogy a régiókban minél több nemzetközi kereskedelmi központ épüljön. Magyarország a globális és európai kereskedelmi útvonalak egyik csomópontjában fekszik, így néhány régió kereskedelmi, raktározási és szállítási központ feladatot is ellát egyik jelentős Új Gazdaság-i szerepe tehát a nemzetközi kereskedelmi és logisztikai funkció lesz. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy öt-hét éven belül Magyarország kereskedelmének már akár húsz-harminc százaléka is e-kereskedelem lehet, amelyhez a Magyarországot ellátó külföldi és hazai cégeknek komoly raktárbázisokra van szüksége. Ha a regionális területfejlesztési tanácsok (a regionális központi portál részeként) internetes e-gazdasági és e-kereskedelmi információs és kommunikációs centrumokat hoznak létre és azon keresztül elérhetővé válik az összes regionális információ, mód nyílhat üzleti kommunikációs és az üzleti tranzakciók lebonyolítására is. A régiók elkészülő e-gazdasági és ekereskedelmi térképe azon kereskedelmi cégek adatait, információit és elérhetőségét tartalmazza, melyek ekereskedelmi úton értékesítik termékeiket, szolgáltatásaikat. Az e-gazdasági fejlesztésnek érdemes szem előtt tartani, hogy az Európai Unióban – és Magyarországon is - nagy ütemben terjed

GKIeNet Kft.

72

A regionális különbségek csökkentése, intelligens települések, térségek kialakulása a mobil alapú kommunikációs technológia, amely alkalmas a hagyományos internet alapú és a mobil telefonon keresztül történő WAP technológia alkalmazására is. A régiók ipari és mezőgazdasági portálja – mely része lehet a regionális központi portálnak - működtetheti a megye közhasznú gazdasági adatbázisait (Kis- és Középvállalkozások Közhasznú Adatbázisa, Munkaügyi Szolgáltatói Központok Adatbázisa, Megyei Turisztikai Kínálat Adatbázisa, Megyei Távoktatási Adatbázis, stb.) is. A regionális területfejlesztési tanács ezek alapján kialakíthatja a régiókban a mezőgazdaság és ipar versenyképességének növekedése érdekében a virtuális ipari mezőgazdasági társulások programját, az interaktív hálózaton különböző gazdálkodási és piaci ismereteket szolgáltató információs rendszereket hozhat létre. A résztvevő iparimezőgazdasági mikro-, kis- és középvállalatok egységes nagyvállalatként léphetnek fel a virtuális vállalatok keretében együttműködve képességeik, ismereteik, kapacitásaik és kapcsolataik összeadásával és a feladatok egymás közötti megosztásával.

Regionális, megyei e-gazdaság, mint tudásipar-fejlesztés Az e-gazdaság egyik sajátossága, hogy az ágazat szellemi tőke-igényessége miatt kisebb helyi befektetésekkel is lehet nagy hatáskövetkezményű programokat indítani, bizonyos iparágakat és cégeket az adott térségbe vonzani. A tudásiparfejlesztési programcsomag azokat a lehetőségeket veszi számba, amelyek a hagyományos iparfejlesztési megoldásokon (kedvezményes hitel, kamattámogatás, adókedvezmény) túlmenő, akciószerű lehetőségeket jelentenek a megye számára. A tudásipar-fejlesztés feladatai sok szereplő között oszlanak meg, és az információs társadalom stratégia részeként olyan területeket tűnik érdemesnek kijelölni, amelyek más keretben, kezdeményezésre vagy forrással nem valósulnának meg. Az ekképpen kiválasztott programok három, egymástól minden szempontból különböző, ám hatásában egymást erősítő feladatot (modult) jelölnek ki: tudásipari inkubátorház(ak) felállítását, nemzetközi hírértékű, befektető-vonzó “Információs társadalom - sikerváros” program megalkotását, stratégiai internet-konzultációs “Bank” létrehozását. Technológia fejlesztési övezetek

GKIeNet Kft.

A program célja, hogy regionális fejlesztések gazdasági alapját erősítse a különböző típusú ipari parkok, innovációs parkok, tudomány parkok lehetőségeinek kihasználásával. Ez olyan új parki struktúra kialakítását jelenti, amely magában foglalja az összes ipari park, inkubátorház, technológiai centrum,

73

A regionális különbségek csökkentése, intelligens települések, térségek kialakulása innovációs park, tudomány park belső szolgáltatásait és minden parki szervezet között szoros kölcsönkapcsolat létrejöttét eredményezi. Ezáltal az önmagukban is hatékony szervezetek eredményessége nagymértékben növekszik, hiszen a régiók, megyék e-gazdaságának jelentős részét lefedő új parki hálózat jön létre. A program három, lényegüket tekintve egymástól különböző dimenzióban valósul meg, amelyek kölcsönösen erősítik egymást: a gazdaság, a térszerkezet és az innováció síkján, és így lényegében egy nagy megapark struktúra jön létre. Ez lehetővé teszi, hogy a parkokon, inkubátorokon, illetve ezek közvetlen hatókörén kívül található kis- és középvállalkozások is integrálódjanak a parki rendszerbe, és így az egész régió, megye a jelenleginél lényegesen magasabb szinten integrált tudásalapú gazdasági szerkezetté fejlődjön. A kiterjedtebb lokális szerveződések – a technológia fejlesztési övezet komplex jellegéből adódóan – egymást kölcsönösen kiszolgáló kooperáló egységek, melyek együttműködése több ipari park szorosabb összekapcsolódását is jelenti. A kooperatív rendszer tagjai a magas színvonalú technológiák átadás-átvételében érdekeltek és elkötelezettek. Regionális, megyei internetes inkubátorházak

Minden régióban, megyében megkezdheti működését néhány olyan interneten működő inkubátorház, amely internetes és nem internetes üzleti ötletek, projektek inkubációjával és fejlesztésével foglalkozik, tehát az e-gazdaság kis- és középvállalkozásainak indulását, illetve a már korábban elindult vállalkozások erősítését szolgálhatja. Ezeknek az a lényege, hogy nagyon sok üzleti ötletet megvizsgálnak és a leginkább piacképes elképzeléseket mindaddig támogatják, amíg az adott vállalkozás a hazai vagy a nemzetközi piacon megáll a saját lábán is.

Szoftverfalvak, szoftvertérségek létrehozása

A népesség elöregedése, a fiatalok és a magasan kvalifikált szakemberek elvándorlása nagy kihívást jelent egyes régiók aprófalvas településeinek. A problémára egy új szemléletű humánerőforrás megtartó program kínál megoldást. Az információs társadalom új tudásgazdaságának egyik fő eleme a szoftverkészítés és -fejlesztés iparága, amely az aprófalvas települések problémáira hatékonyan megoldást kínálhat. Magyarországon több helyen is előkészületben van a szoftverfalvak programja, amely a megyei területfejlesztési tanácsok és az aprófalvas települések önkormányzatainak javaslatait, a cím elnyerésének feltételeit és finanszírozási formáit (például pályázat) tartalmazza.

GKIeNet Kft.

74

A regionális különbségek csökkentése, intelligens települések, térségek kialakulása Az aprófalvas településeknek olyan fejlesztési koncepciókat kell ki dolgozniuk, amely alkalmasak a szoftverkészítő csoportok befogadására. Akár rövidebb időszakra, egy-egy megbízás elkészítésének végéig, vagy hosszú távra tudnak-e és milyen formában és mértékben támogatást nyújtani az informatikusok letelepüléséhez, illetve rendelkeznek-e azzal az infrastruktúrával, mely az interaktív hálózati hozzáférést lehetővé teszi. Természetesen ez a program társadalomfejlesztési feladatokat is magában foglal. Tudományparkok hálózata

Egy-egy intelligens régió szinte már elképzelhetetlen egy vagy több tudománypark nélkül. A világon egyformán sokféle innovációs park és tudománypark van, az utóbbi általában abban különbözik az előzőtől, hogy nem csak a technológiafejlesztésre koncentrál. A tudománypark alapvetően egy-egy kiválasztott gazdasági terület számára gyűjti össze a tudást és ebből a tudásból igyekszik minél több, a globális gazdaságban is sikert arató terméket létrehozni. A tudománypark az innovációs fejlesztési gyűrűk-övezetek egyik vezető elemeként a tudás- és tartalomipar, azaz a tudástermelés és tudásközvetítés virtuális regionális vagy megyei központja lehet.

Az e-gazdaság, az ekereskedelem oktatása, távoktatása

A régiókban el kell indítani az e-gazdaság, az e-kereskedelem oktatását, sőt távoktatását több felsőoktatási intézményben. A távoktató intézményeknek pedig alapítaniuk kell egy-egy virtuális távoktató közösségi labort, melynek elsődleges feladata a kooperáció, valamint azon intézmények összefogása, ahol az e-gazdasági távoktatáshoz nélkülözhetetlen tutorok távoktatását és vizsgáztatását végzik. A vidéki egyetemek közül kettőbenháromban 2002-től megindulhatnak az e-gazdasági, az informnációs társadalmi szakok oktatása.

Térségi elektronikus kereskedelmi fejlesztési tervek és regionális vagy/és megyei piacterek létrehozása

A régióknak, megyéknek, sőt számos kistérségnek el kell készítenie a térségi elektronikus kereskedelmi fejlesztési tervet, melyet évente a piacgazdaság és az e-gazdaság változása tükrében felülvizsgálnak és aktualizálnak. Ennek érdekében el kell készíteni a térségeknek az ehhez szükséges pénzügyi források lehetőségeinek forrástérképét. A költségmegosztás kidolgozásánál figyelembe kell venni a folyamatos fenntartás érdekében az állami, a regionális, a megyei, a helyi és a magánforrások kínálta lehetőségeket. A közeljövő egyik fontos fejleménye lesz, hogy a térszerkezet különböző pontján, leginkább a régiókban egymás után jönnek létre a gazdasági epiacterek és evvel együtt a gazdasági portálok.

GKIeNet Kft.

75

A regionális különbségek csökkentése, intelligens települések, térségek kialakulása Virtuális ipari és kereskedelmi vállalatok támogatásának programja

Minden regionális és megyei területfejlesztési tanácsnak ki kell dolgoztatnia a virtuális ipari és kereskedelmi vállalatok támogatásának programját, mely komplexen tartalmazza az ösztönzés, a létesítés, és a támogatás lehetőségeit. A régióknak-megyéknek létre kell hozniuk a kis- és középvállalkozások támogatására e-kereskedelmi portálokat, melyeket a kereskedelmi és/vagy iparkamarák által finanszírozott fejlesztés keretében Web-es rendszerben alakítson ki. A portálok folyamatos üzemeltetését és karbantartását az e-kereskedelmet bevezetni kívánó ipari/kereskedelmi vállalatok fogják biztosítani a teleházak és tudásházak, valamint az informatikával foglalkozó vállalkozások együttműködésével.

Térségi kereskedelmi és logisztikai központok

Az e-gazdaság fejlődése érdekében alapvetően fontos, hogy a régiókban, a megyékben és nemegyszer a kistérségekben minél több nemzetközi e-kereskedelmi központ épüljön vagy/és működjön. Öt éven belül már a megyék kereskedelmének akár húsz-harminc százaléka is e-kereskedelemként mehet végbe, amelyhez a Magyarországot ellátó külföldi és hazai cégeknek többek között komoly raktárbázisokra van szüksége. Ez a beruházási folyamat már felgyorsult és a megyeszékhelyek körül kialakulnak a logisztikai övezetek.

Néhány megye konkrét e-gazdasági programja Közép-Magyarország egazdasági programjai

Pest megyében az e-gazdaság fejlesztésére az alábbi elképzelések születtek meg és részben meg is valósultak. Első Magyar Tudásalapú Virtuális Vállalat (EMaTaViV) és más virtuális vállalatok alapítása Pest megyei központtal valósult meg Magyarország első tudásalapú gazdaság fejlesztését célul kitűző virtuális vállalat, amelyet közel harminc gazdasági társaság hozott létre. Elektronikus piac létesítése Pest megyében A 2001. májusában elindított e-mo portál – Közép-Magyarország és Pest megye integrált portálhálózata) keretében már 2001-ben létrejön az e-gazdasági és ennek részeként az e-kereskedelmi portál, amelyek Pest megyében és Közép-Magyarországon megteremtik a virtuális piac intézményét. Pest Megyei Virtuális Inkubátorház létrehozása A virtuális inkubátorház a saját telephellyel rendelkező, tehát kedvezményes üzem- vagy irodabérletet nem igénylő kezdő vállalkozókat jogi, gazdasági, kereskedelmi, minőségfejlesztési, iparjogvédelmi tanácsadással segítő központ.

GKIeNet Kft.

76


INCOPARK program Pest megyében már megfogalmazták a megyei innovációs parkok, technológia parkok, tudásparkok övezetének koncepcióját (erről könyv is jelent meg), másrészt az INNOTECH Kft most készíti az INCOPARK program megvalósíthatósági tanulmányát. A Pest megyei agglomerációs övezetben négy helyszínnel (Budaörsi Ipari és Technológiai Parkkal, Fóti Médiaparkkal, a Fóti Károlyi Kastéllyal és a Szadai Ipari Parkkal) folynak a tárgyalások a tervezett fejlesztések lebonyolításáról és befejezéséről. Ennek keretében a Budaörsi Parkban megnyílt az INCOPARK Projektiroda és a Tudás-völgy Projektiroda, elkészül a nemzetközi felsőoktatási központ terve és rövidesen készen lesz a Budaörsi Ipari Parkba telepítendő Pest Megyei Tudásközpont (avagy info-innovációs park intelligens épülete) és szolgáltatásainak elképzelése. Hasonló konkrét fejlesztések kezdődtek el a másik három helyszínen is. Ez azt jelenti, hogy a megyei és regionális területfejlesztési pályázatok további támogatásaival már idén bejelenthető az INCOPARK program első ütemének megvalósulása. Ennek érdekében januárban a BME INNOTECH Kft vezetésével megalakult az INCOPARK Konzorcium is, amelybe 26 jogi személy lépett be. Tudás-völgy program (magyar e-content projekt) és az első hazai Tudásáruház A Pest (és Bács-Kiskun) megyei Tudásrégió projekt keretében az egyik legfontosabb regionális információs társadalom kezdeményezés a Tudás-völgy projekt. Ehhez a fejlesztéshez távoli minta a hálózati alapon működő amerikai Szilícium-völgy program, amelynek keretében részben területileg is koncentráltan települtek le a tudásalapú gazdaság kutató- és fejlesztő intézményei. A Tudás-völgy projekt nem más, mint e-content fejlesztés. A technológia fejlesztési övezet egyik vezető elemeként a tudásés tartalomipar, azaz a tudástermelés és tudásközvetítés virtuális regionális központja lesz. Pest megyében a Budaörsi Ipari és Technológiai Park ad otthont a Tudás-völgy programnak. A Tudás-völgy keretében 2001 őszén nyilik meg az első magyar internetes Tudásáruház. Ennek egyik részeként a fejlesztési tudásbázis az információs gazdaság és társadalom, továbbá az intelligens régió fejlesztések virtuális adatbázisa. A másik adatbázis a Magyarországon létrejött új tudások, új tudományos eredmények és alkalmazások adatbázisa és értékesítő központja. A Tudás-völgy lesz a helyszíne a kreatív média

GKIeNet Kft.

77

A regionális különbségek csökkentése, intelligens települések, térségek kialakulása központnak is, azaz a kommunikációs technológiák kreatív felhasználását kutató és alkalmazó központnak. A projekt megvalósítására létrehozott Tudás-völgy Virtuális Vállalatba már több mint negyven jelentős cég, vállalkozás kapcsolódott be. Hagyomány-park, ökopark Szobon A Tudásrégió program idegenforgalmi és tartalomszolgáltatási stratégiájának egyik központi eleme, hogy a szobi Öko idegenforgalmi faluban megszerveződik a Hagyomány-park, amelynek tervezése megtörtént és felépítésére konzorcium jön létre. Az építkezés idén elindul és 2003 végére befejeződik.

e-Gazdasági programtervek a Délalföldi régióban

Megapark program A dél-alföldi technológiafejlesztési program lényege, hogy az egy virtuális MEGAPARK (technológiafejlesztési övezet) program, azaz a különböző típusú innovációs, ipari, technológiai parkok, inkubátorházak, centrumok kooperatív struktúráját hozza létre. Ez olyan gazdasági hálózati koncepció, amelyben a részvevő gazdasági termelő, szolgáltató, oktató stb. szervezetek, intézmények és ezek különböző struktúrái több szinten kapcsolódnak össze. Sajátossága az a körülmény, hagy a Dél-Alföldet különböző gazdasági fejlettségű, és különböző jellegű területek alkotják. A MEGAPARK rendeltetése az, hogy - egyrészt a kisebb, a gazdaság jellege és fejlettsége szerint többé-kevésbé homogénnek tekinthető területein a kooperáció szinergikus többlet hatásait életre hívja, - másrészt az egymástól számottevően különböző térségek közötti gazdasági és humán együttműködésnek keretet, infrastruktúrát nyújtson. Ilyen módon az az általában hátránynak tekintett körülmény, hogy a régió jelentősen eltérő fejlettségű térségek együttese, előnnyé alakítható ezen térségek számára. Itt a fejlettebb területek kisugárzó hatásánál többről van szó, a különbségek összekapcsolásával elérhető többlet képességek piaci realizálására nyílik mód. A MEGAPARK a területi különbségek e kettős hasznosulásához adja a szellemi (humán), szervezeti és informatikai infrastruktúrát. A VSAT szolgáltatás terjesztése A dél-alföldi régióban jelenleg több mint száz VSAT (Very Small Aperture Terminal) működik, a terminálok gyorsan terjednek. A régió intézményei, vállalatai – különösen a többtelephelyes vállalatok, kereskedelmi hálózatok, bankok, bróker cégek, telekommunikációs cégek, laptársaságok és

GKIeNet Kft.

78

A regionális különbségek csökkentése, intelligens települések, térségek kialakulása hírügynökségek a régió számára készült stratégia szerint mind nagyobb mértékben alkalmazzák ezt a rendkívül gyors, kiváló minőségű, megbízható, rugalmas adatkommunikációs szolgáltatást. Nemzetközi kereskedelmi és logisztikai központ A régió földrajzi elhelyezkedése, Magyarország közeli Európai Uniós csatlakozása, valamint az elektronikus kereskedelem elterjedése együttesen teremti meg annak feltételeit, hogy a régióban egy nemzetközi kereskedelmi és logisztikai központ jöjjön létre. E központ és a központra alapozott kiskereskedelmi és szállítmányozási tevékenységek együttesen biztosíthatják azt, hogy a dél-alföldi régió kiemelt szerepet töltsön be a hazai és az Európai régiók, valamint Románia és Jugoszlávia régiói közötti kereskedelemben. Virtuális mezőgazdasági társaságok A Dél-alföldi régió gazdasági helyzetének egyik meghatározó eleme a régióra jellemző mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelem. E jövedelemforrás mértékének megtartása az ország Uniós csatlakozásával egyre nagyobb feladatokat ró a régió mezőgazdasággal foglalkozó vállalkozásaira. A régió mezőgazdasági vállalkozásainak a jelenlegi hazai és nemzetközi piaci részesedésük megtartására és növelésére csak megfelelő piaci ismeretek birtokában és a rendelkezésre álló erőforrások összehangolt felhasználásával van reális esélyük. Ezen régión belüli összehangolt tevékenység ellátásának, ezáltal a Dél-alföldi régió versenyképessége növelésének egyik eleme a virtuális mezőgazdasági társulások létrehozása. A virtuális mezőgazdasági klaszterekben résztvevő gazdálkodók közötti, a résztvevők érdekeinek érvényesülésén alapuló formális együttműködési megállapodások keretében az egyes résztvevők képességeinek, ismereteinek és kapcsolatainak összevonásával, feladatok egymás közötti megosztásával kifelé nagyvállalkozásként léphetnek a piacra, ami jelentős pozíciónövekedést eredményezhet a társulás egészére, valamint a társulásba résztvevők számára. Ennek a fejlesztésnek célja a regionális agrár e-piactér létrehozása. e-Gazdasági pilot projektek a NyugatDunántúlon

GKIeNet Kft.

A régió stratégiájában szereplő e-Gazdasági és e-Kereskedelmi Információs és Kommunikációs Centrumon keresztül elérhetővé válik az összes regionális információ, valamint a centrumon keresztül mód nyílik az üzleti kommunikációs és az üzleti tranzakciók lebonyolítására.

79

A regionális különbségek csökkentése, intelligens települések, térségek kialakulása A régió megyéiben elkészülő e-Gazdasági és e-Kereskedelmi Térképek azon kereskedelmi cégek adatait, információit és elérhetőségét tartalmazzák, melyek e-kereskedelmi úton értékesítik termékeiket, szolgáltatásaikat. Nyugat-Dunántúlon jött létre a hálózatelvű regionális gazdaságfejlesztés magyarországi modellje, a Pannon Autóipari Klaszter kezdeményezés, amely a régióban, sőt az egész Dunántúlon működő autógyárak (Audi, Opel, Rába, LUK) beszállítói hálózatának piacképességét kívánja erősíteni. Ennek célja, hogy a globális gazdaságban komoly szerepet kivívó autóipari vállalatokat beágyazza a régió gazdaságszerkezetébe azzal, hogy dinamikusan növekvő innovatív beszállítói hátteret és autóipari együttműködési hálózatot teremt és ezzel a régió autóipari vállalkozásai is bekapcsolódnak a globális gazdaságba. Így a Nyugat-Dunántúli Régióban létrejön egy igen jelentős virtuális vállalat, amely további virtuális vállalatok modelljéül is szolgálhat. A Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség további legalább három-négy kiemelt e-gazdasági pilot projektet indíthat 2001-ben. Ilyenek lehetnek: 1. Az Autóipari Klaszter után az Elektronikai Beszállítói Klaszter Program indítása 2. Az intelligens régió központi portálon regionális e-gazdasági portál működtetése és folyamatos frissítése 3. Pilot projekt keretében internetes inkubátorházak, internetes áruházak vagy internetes árutőzsdék létrehozása. A projekteket elsősorban a gazdasági szereplők finanszírozzák, kivételt képez a regionális egazdasági portál létrehozása, amelyhez érdemes 50%-ban regionális támogatást adni.

Válogatás az Intelligens Somogy Megye Program projektjeiből

Somogypark innovációs fejlesztési gyűrű Somogy megye középső területén, Kaposvár megyei jogú város külső körzetében, illetve a Kaposvárt övező kistérségi gyűrűben jöjjön létre a Somogypark nevű innovációs fejlesztési gyűrű, amely 8-12 elemből állhat, ennek egyik eleme a Kaposvári Egyetem, amihez kapcsolódhatnak innovációs parkok, agrárpark, ökológiai park, tudománypark. Mindez centruma lehet a Somogy megyei tudásközpontú gazdasági fejlesztésnek és egyúttal ide kerülhetnek az e-kereskedelmi központok, vagy a gazdasági információs portálok. Megyei termékszolgáltatási és tudásleltár A kötelező kamarai tagság eltörlésével, a regisztrációs kötelezettség megszüntetése után különösen jelentős feladat olyan adatbázisok létrehozása, amelyek segítségével a megye intézményei, vállalkozásai, lakosai naprakészen tudnak információhoz jutni a megyében előállított, megvásárolható termékekről, szolgáltatásokról, beleértve a tudásszolgáltatást is.

GKIeNet Kft.

80


Megyei internetes áruház lista és áruház honlaptár Várhatóan a megyében is gyorsuló tempóban jönnek létre piaci alapon az internetes áruházak, az internetes boltok, amelyek közül néhányat érdemes kiválasztani azért, hogy a megye gazdaságfejlesztése számára a várható előnyökről és akadályokról egyaránt részletes képet kaphassunk. A lakossági tájékozódás érdekében ezzel egy időben elemi feladat, hogy egy adattárházban a megye minden internetes áruházáról, boltjáról, árukínálatáról és minden további információról részletes tájékoztatást lehessen kapni. Interregionális vállalkozói adatbázis

Somogy megyének célja a szomszédos horvát megyékkel, régiókkal közösen, vagy a többi érintett magyarországi megyével együtt az Alpok-Adria együttműködésben célirányosan elérhető, aktualizált, nemzetközi elérhetőségű vállalkozói adatbázis létrehozása. A kamarákon keresztül így még szélesebb nemzetközi elérhetőség (német-osztrákszlovén-horvát) biztosítható. Kistérségi mezőgazdasági kapacitásépítési program Somogy megye stratégiájában szerepel, hogy a megye dolgozza ki és indítsa el kistérségi mezőgazdasági kapacitásépítési programját: a mezőgazdasági közép- és felsőfokú oktatási intézmények indítsák el a mezőgazdasági termelők távoktatását. Az oktatási anyagot építsék be gyakorlati munkájukba, termelési és értékesítési folyamataikba. Ez a mezőgazdaságot segítő program legyen kohéziós erő, ösztönözze és fogja össze a termelőket annak érdekében, hogy alapítsák meg mezőgazdasági és élelmiszeripari virtuális vállalataikat. Somogy Megye Mezőgazdasági Portálja A Megyei Integrált Információs Portál részeként jön létre a portál, amelyen kiemelt szerepet kapnak a következők: •Υ Intelligens Borút Program •Υ Hegyközségek adatbázisainak létrehozása (fejlesztése, frissítése) •Υ Összehangolt térségi bormarketing •Υ Szőlőtermesztési, borászati alapismeretek, gazdaképzésre, gazdasszonyképzésre kifejlesztett távoktatási tananyagok •Υ Gyümölcstermesztés, gyümölcsfeldolgozás fejlesztése, marketing-, és e-kereskedelmi programja. •Υ Virtuális Terményszállítói Logisztikai Központ létrehozása. •Υ Termékpályás szövetkezetek létrehozásának lehetőségei. •Υ Vadászati turizmussal és vadászati kultúrával kapcsolatos információk. •Υ Vadfeldolgozással kapcsolatos e-kereskedelmi programok beindítása

GKIeNet Kft.

81


Mezőgazdasági termelők virtuális vállalatai Somogy megye stratégiájában ugyancsak szerepel, hogy a megye dolgozza ki és indítsa el kistérségi mezőgazdasági kapacitásépítési programját: a mezőgazdasági közép- és felsőfokú oktatási intézmények indítsák el a mezőgazdasági termelők távoktatását. Az oktatási anyagot építsék be gyakorlati munkájukba, termelési és értékesítési folyamataikba. Ez a mezőgazdaságot segítő program legyen kohéziós erő, ösztönözze és fogja össze a termelőket annak érdekében, hogy alapítsák meg mezőgazdasági és élelmiszeripari virtuális vállalataikat. Zöld parkok hálózata

Az zöld park a városhiányos környezetben kialakítható, a fenntartható fejlődésen alapuló térségfejlesztési modell, amely a modern technológiát, az információs, kommunikációs eszközöket felhasználva – tehát jelentős informatikai fejlesztéssel - és a helyi humánkapacitást feltárva és ezt koncentrálva, erre támaszkodva – azaz az emberi erőforrás fejlesztéssel – és a természeti környezetet megóvva igyekszik a térségi gazdasági és társadalmi fejlődést elősegíteni. A program összefogja a vállalkozói kezdeményezéseket és partnerek benne az önkormányzatok mellett a térségben működő teleházak és egyéb civil szervezetek is. Megyei intelligens beszállítói koordinációs központ Az intelligens beszállítói koordinációs központ stratégiai és operatív programja tartalmazza a kistérségekben működő beszállítói vállalkozások teljes körű felmérése alapján a valódi szolgáltatási kapacitásokat, azok fejlesztési és koordinációs lehetőségeit, taglalja a megyei kistérségek beszállítói hálózatának koordinációs kérdéseit, a beszállítói vállalkozók és vállalatok oktatásának és távoktatásának megoldási és koordinációs lehetőségeit, valamint a helyi kereskedelmi és iparkamarák helyi szervezeteinek segítségével kereskedelmi és jogi szolgáltatások lehetőségeit a vállalkozók számára.

A Közép-Dunántúli Intelligens Régió (KÖDIR) fontosabb egazdasági programjai

Arany Háromszög globális alközpont Közép-Dunántúl az európai kontinens, avagy az európai gazdaság és társadalom egyik jelentős alközpontjává vált. Magyarországon Budapest és Pest megye együtt globális (al)központ és Közép-Dunántúl pedig az egyetlen vidéki régió, amely alközpont lehet és egyelőre csak néhány megyei központnak – például Győrnek – vannak tíz éven belül hasonló esélyei. Ha Magyarországon már ennyire komolyak Közép-Dunántúl globális pozíciói, akkor a KÖDIR legfontosabb feladata ennek a

GKIeNet Kft.

82

A regionális különbségek csökkentése, intelligens települések, térségek kialakulása pozíciónak nemcsak a megtartása, hanem a folyamatos erősítése. Ezért egyes számú kiemelt projektként a KözépDunántúli Regionális Fejlesztési Tanácsnak már 2001-ben pályázatot kell kiírnia a globális alközponti szerep részletes felmérésére és stratégiájának elkészítésére. A projekt nevének három értelemben adható az Arany Háromszög elnevezés, hiszen az egyik belső gazdasági háromszög a régión belül van (Székesfehérvár-VeszprémTatabánya), a másik egy interregionális, határokon átnyúló gazdaságfejlesztési funkció (Pozsony-Győr-Székesfehérvár), s a harmadik egy tudás vagy kultúra háromszög, amely a Veszprém-Székesfehérvár-Esztergom körzetet jelenti. Közép-dunántúli gazdasági klaszterek Jelentős piaci előnnyel rendelkezne most egy gyors lépésekben létrehozott régiós járműipari klaszter az e-gazdaságban. A járműipari klaszter résztvevői lehetnek például a Magyar Suzuki Rt., a Videoton RT., és ezek a beszállítói. Az intelligens régió gazdasági programjának így egyik alapvetően fontos célkitűzése lehet, hogy országos és régiós forrásokkal támogassa a Közép-Dunántúli Járműipari Klaszter létrehozását. A régió egyedülállóan sok természeti, történelmi, régészeti, tudományos, kulturális, sőt irodalomtörténeti értékkel rendelkezik, az emberi fejlődés különböző korszakainak kincseivel. A régióban található természeti és tudáskincsek nem csupán egy-egy falu, kistérség, megye, régió, vagy Magyarország s a magyar nemzet, és még csak nem is Európa, hanem az egész emberiség számára fontos örökségek. A régióban fellelhető értékek azonban nem csupán egy-egy történelmi kor valamelyik „szeletét” őrzik, hanem világon egyedülálló módon az egymást követő korok kulturális javait azaz egy ilyen „szűk” területen, mint egy régió, koncentráltan mutatják be a teljes emberi fejlődéstörténet állomásait. A régió idegenforgalmi fejlesztésének egyik kulcsfogalma lehet a hagyományőrzés, és ezzel egyidejűleg az additív gondolkodásra szocializálódott lakosság tudatában, kultúrájában, tevékenységében ma is fellelhető „organikus fejlődés” képessége, ennek őrzése, ápolása. A hagyományok őrzése adaptációs és additív készséggel társulva ösztönösen beteljesíti - a területfejlesztők által sokszor meg sem fogalmazott - lokális innovációval kapcsolatos összes elvárást. A lokális innováció nem jön létre hagyományok nélkül. Ha a közép-dunántúli régió a területfejlesztési koncepciójában meghatározott célok mentén haladva az innováció és a tudás GKIeNet Kft.

83

A regionális különbségek csökkentése, intelligens települések, térségek kialakulása régiójává szeretne válni, akkor ahhoz szükségképpen a hagyományokba mélyen beágyazódott társadalmi, és személyes motiváció kell. Mindennek felismerése új területfejlesztési célokat nyit meg és temérdek kiaknázatlan lehetőséget rejt. A földrajzi adottságokból adódóan leginkább a turisztika területén lehet ebből innovatív, a turisztika megújítására, gazdasági nyereségre, környezetvédelemre, a szolgáltatásban dolgozók számának növelésére, a terület lakossági megtartó erejének növelésére alkalmas projekteket létrehozni, vagyis a területfejlesztési koncepcióban megjelölt jó néhány gazdaságfejlesztő tervet megvalósítani. Az e-gazdaság gyors tempójú kialakulása és a turizmus továbbfejlesztésének kényszere egyaránt arra ösztönzi KözépDunántúlt, hogy minél előbb regionális szinten szervezze meg az a turisztikai klasztert. Ez a klaszter fogja át a gyógyturizmust, az aktív turizmust, a borútakra szerveződő turizmust és egy fogalommal megjelenített ágazatot, a tudásturizmust, avagy a tartalomszolgáltató turizmust. A „tudás gyógyturizmus klaszter” egyszerre lefedi a hagyományos és az új turizmus-ágazatokat. Ipari Szimbiózis Klaszter Program Az ipar a legmodernebb technológia mellett is termel hulladékot, bocsát ki káros, vagy számára feleslegessé váló anyagot. Ezek tárolása, szállítása, megsemmisítése olyan pluszköltséget jelent, melyet be kell építeniük az áru árába. A régióban amúgy is nagy gondot jelentenek a hamarosan betelő szilárdhulladék lerakók. A vízbázisok védett körzeteiben, vagy nyitott karszton épült telepek szigetelése, és más szükséges technológiák alkalmazásával való biztonságossá tétele pedig tovább növeli a használók költségeit. Az ipar által kibocsátott káros anyagok továbbhasznosításához jelentene nagy segítséget a régió számára egy Ipari Szimbiózis Klaszter Program. Ennek lényege egy olyan szimbiózis-térkép megrajzolása, mely segít a régióban keletkező felesleges vagy/és káros anyagok újrahasznosításában. Először csak a régión belül, később a tágabb környezetben is össze kellene hozni azokat a partnereket, akiknek egymás hulladéka feldolgozható alapanyagot jelent. Az ipari parkok jó terepet jelentenének a felmérések megkezdéséhez. Az Ipari Szimbiózis Klaszter Program vezetője a Veszprémi egyetem környezetmérnöki tanszéke lenne, akik az ipari szimbiózis és a tisztán-termelés témájában megfelelő mélységű tudományos és kutatói ismerettel, illetve tapasztalattal rendelkeznek. A régió másik két megyéjében Székesfehérváron és Tatabányán kellene Szimbiózis Irodát nyitni.

GKIeNet Kft.

84


A program részeként össze kell állítani egy olyan aktuális adatbázist, melyet azok tudnának használni, akik nem találnak partnert szűkebb és tágabb környezetükben az együttműködéshez. Ehhez ismerni kell azokat a külföldi alkalmazásokat, technológiákat és példákat, melyek a hazai, már működő gyakorlattal kiegészülve minimálisra csökkenthetik az ipar és mezőgazdaság által okozott ökológiai terhelést. Az egyetem ilyen adatbázis létrehozásán már gondolkodik. Regionális internetes áruházak 1992-ben alakult a Laurel szoftverfejlesztő cég, az általuk fejlesztett szoftvereknek az alapja az úgynevezett vonalkódos kereskedelmi rendszer. Van egy olyan áruházakban (és vendéglátóipari egységekben) megtalálható szoftver termékük, amely bizonyos hardverekre, bizonyos típusú pénztárgépekkel összekötve kereskedelmi folyamatokat tud szoftver úton támogatni. Ez a szoftver rendszer árucikk független, van egy cikkszám, van egy vonalkód, ami olyan információkat hordoz, hogy vissza tudnak az egyedi cikkre keresni. Minden olyan mozgását, ami ezzel a cikkel a boltban történik, a bevételezéstől az értékesítésig nyilvántartják. A boltoknak korszerű, gyors technológiát adnak és olyan készletgazdálkodási lehetőséget, mely lehetővé teszi a raktárkészlet optimális szinten tartását. Ennek alapján ma már a szállító akár egy nap kétszer is jön. Az eddigi tapasztalataik azt mutatják, hogy ahol fejlődik egy térség, s kereskedelmi plázákat építenek, ahol fejlődik az infrastruktúra, ott van igény ezekre a szoftver rendszerekre. A Fehérvári Pláza megépüléséig nagyon kevés helyi boltba telepítették a rendszerüket Ez a vonalkódos rendszer egy-egy bolt szintjén is tud működni, de bolthálózatokat is ki tudja szolgálni. A kereskedelemben a pénztárgép használata kötelező, de a vonalkódos rendszer alkalmazása már nem. A nagykereskedelmi rendszerekbe bekerülő áruk 90-95 százaléka viszont vonalkódot kap. A nagy áruházláncok nem engedik be azt a magyar terméket, amely a gyártó részéről nincs ellátva gyártói vonalkóddal. Az utóbbi két-három évben az Internet új technológiát hozott, ezért a partnereiknek felajánlották az Internet áruház szoftverfejlesztést. Egy virtuális bolt elhelyezése a hálózatba a hagyományos üzlettel szemben csak egynegyedébe kerül. Ezért indultak el most a piacon az Internetes áruházak irányába és az ezzel kapcsolatos kommunikációs technológia felé. (pl. www.libri.hu) Amit költségekben az eladó megtakarít, azt valamilyen engedmény formájában a vevőnek vissza kell jutatni. GKIeNet Kft.

85


A felsorolt és itt nem említett jelenségek mind azt sugallják, hogy a kereskedelem digitalizálása, a kereskedelmi eügyintézés és legfőbbképpen az internetes áruházak elterjedése támogatandó tevékenység.

Kiemelt tudásgazdasági projektek Fejér megyében

A Videoton: Magyarország egyetlen technológiai cége Fejér megye és különösen az intelligens megye jövője a megyében működő gazdasági csúcsvállalkozásoktól függ. Ma már túlzás nélkül kimondható: jelentős részben a Videoton „jóvoltából” Székesfehérvár ténylegesen globális gazdasági alközponttá vált. A Videoton és a Videoton Holding a magyar gazdaság egyedüli technológiai cége. Gazdasági stratégiája és magatartása jól mutatja, hogy Magyarországon az Új Gazdaság milyen feltételek között, milyen stratégiával, milyen áldozatokkal születik meg. Ennek az eredménynek nagyon kemény területés társadalomfejlesztési konzekvenciái vannak. Az egyik mindenképpen az, hogy elsősorban a Videoton, de másodsorban a többi Székesfehérvárra, a Videoton Ipari Parkba, valamint a Loranger Sóstó Ipari Parkba telepedett multinacionális cégek tevékenysége eredményeképpen Székesfehérvár a megyeközponti szerepen és feladaton túlnőve egész Dunántúl fővárosává és hosszú távon egész Magyarország meghatározó technológia-gazdasági központjává válik. Ma a globális gazdaság cégei nem elsősorban odatelepednek, ahol ennek területfejlesztési haszna lenne, sőt nem elsősorban az motiválja őket, hogy egy adott térségben van-e elég és megfelelően képzett munkaerő, hanem olyan területet választanak ki, ahol már más hasonló cégek jól érzik magukat és sikeresen tevékenykednek. Ebből várhatóan az következik, hogy további jelentős cégek hoznak új üzletágakat, új gazdasági tevékenységeket Székesfehérvárra, függetlenül attól, hogy Székesfehérváron és Fejér megyében már nem találnak szabad képzett munkaerőt. Ezért nem csak a Videoton, hanem a többi, már Székesfehérváron lévő vagy most odatelepülni akaró cég további tízezreket telepíthet ide nemcsak az Alföldről, hanem a határon túli magyar területekről. Az Albacomp jövője Az Albacomp Rt. a közép-dunántúli térség talán legjobb piaci pozícióival rendelkező, számítástechnikai berendezéseket gyártó és forgalmazó cége. Az 1999-ben a cég pozícióit jelentősen csökkentették, így a cég erre az időszakra tervezett tőzsdei bevezetése is elmaradt. Ma az Albacomp az elektronikai ipar négy jellemző területén dolgozik: 1. Bérmunkákat végez, egészségügyi elektronika: vérnyomásmérő gyártás; 2. Philips

GKIeNet Kft.

86

A regionális különbségek csökkentése, intelligens települések, térségek kialakulása cégnek CD író javítás; 3. PC gyártás, összeszerelés; 4. Hálózatépítés, rendszerintegráció - a régióban nagyon sok önkormányzat használja ügyviteli rendszerüket. Az elektronikai ipari tevékenység mellett a cég legdinamikusabban fejlődő üzletága az alkalmazásfejlesztés, és a kereskedelem. Az alkalmazásfejlesztésekkel elsősorban az egészségügyi, pénzügyi, és államigazgatási terülteken értek el jó eredményeket. Jelenleg a SMART kártyás (kódos, 128 bites) aláíráshitelesítéssel foglalkoznak, és várják a digitális aláírási törvény megszületését. Ez a program eddig 150 millió forintos beruházást igényelt. Ebben az üzletben számítanak a középdunántúli régióra, a nagyobb cégek megrendeléseire (ilyen a MATÁV, a bankok, a Magyar Posta) és az elektronikus közbeszerzés bevezetésére. Az e-business területén így egyértelműen az elektronikus közbeszerzésben, valamint a az ügyviteli rendszerek bevezetésében látják saját szerepüket. Az Albacomp jövőjét a „megoldás-szolgáltatás”-ban, szállításban látja. Ez azt jelenti, hogy az ügyfél a teljes informatikai szolgáltatást bérli. Ebben az esetben a szerver is a megoldás-szolgáltatónál található (Outsoursing). Ma már ugyanis minden komolyabb cég informatikai eszközöket használ az adatai nyilvántartására. A legkorszerűbb, napi igényeket kielégítő informatikai szolgáltatásokhoz azonban jól képzett, elkötelezett rendszerszervezők, korszerű szoftverek, magas színvonalú eszközök, és képzett - és ennek megfelelően jól fizetett - munkatársak kellenek. Ezeknek feltételeknek azonban az informatikai eszközöket kizárólag irodai alkalmazásra, adatbázisok nyilvántartására használó cégek nem tudnak megfelelni, az alkalmazottakat nem tudják kellően megfizetni, a berendezéseket nem tudják kellő időben megújítani. Elsősorban a nagy és középvállalatok fogják ezeket az informatikai szolgáltatásokat igénybe venni. Először talán a nagyok, de idő múltával igazán ez a középvállalatokra lesz jellemző. A fejlődés ütemét tekintve ennek a bevezetésnek a várható időtartama két év. Ez a terv gazdaságilag megalapozott, a Dataquest piackutató cég szerint a CRM megoldások piaca eléri az évi 20 milliárd dollárt, ami 28%-os növekedést jelent az 1999hez képest. Ez a dinamika főként annak köszönhető, hogy a cégek életében egyre fontosabbá válik az ügyfélkapcsolatok menedzselése különös tekintettel a webközpontú szolgáltatásokra. Egy átlagos vállalat pénzügyi terveiben a CRM rendszerek bevezetésére az idén előirányzott egy millió dollárral szemben jövőre ennek a duplája várható. (http://www.carnation.hu/) A SZÜV - szintén Albacomp cég - a papírgyárnak, MEFA-nak szolgáltat most is hasonló tevékenységet.

GKIeNet Kft.

87


Az Albacompnál a kutatás–fejlesztés és az alkalmazott kutatás sikeres. A video-szemüveg a legismertebb saját fejlesztésű termék: egyelőre viszont abbamaradt a bevezetés, mert a befektetők visszaléptek a feltalálók - az Albacompot átlépő magatartása miatt, és végül nem sikerült gyártásra befektetőt találniuk a feltalálóknak sem. Tipikus magyar történet ez. Jelzi az alapvető problémát, hogy az innovációs eredmények hasznosításához lényegesen nagyobb kockázati tőkére lenne szükség, mint ami jelenleg van. Az alkalmazás-fejlesztésben az Albacomp több céggel konzorciumot alkotva 30-40 fős szoftverfejlesztő csapatot hozott létre. Ez a létszám szerint már érdekes lehet egy IBM–nagyságú cégnek is. A tapasztalat szerint ugyanis ma már akár hét-nyolc fős fejlesztőgárda sem képes megszerezni komolyabb megbízásokat, még akkor sem, ha a feladatokat el is tudnák látni. Ám egy 30 fős fejlesztő csoport már vonzó lehet a legnagyobb informatikai cégeknek is. Az alkalmazás-fejlesztés mellett persze bőven vannak megoldásra váró más feladatok a térségben. Hiányzik az információs gazdasági piacon az – például a fejlesztéseket, változtatásokat negatív mellékhatásként követő adatvesztés esetén fellépő adatbányászat, vagy éppen adattárház létrehozása. Mindez azt mutatja, hogy Közép-Dunántúlon jelentős, gyorsan fejlődő informatikai, tudásgazdasági piac alakul ki. Acélvárosból technológiaváros a cél Dunaújváros földrajzi fekvése, valamint korábban a gazdaságban betöltött szerepe miatt a térségben (Székesfehérvár mellett) vezető szerepet töltött és tölt be. Ez a vezető szerep a térség határain túlnyúlik, egyes területeken (egészségügy, oktatás, a munkaerő mobilitása) déli és keleti irányban átlépi a megyehatárt is. A korábbi ipari szerkezet valamint a hozzá kapcsolódó támogatottság miatt a megye kétpólusúvá vált. A két pólus: Székesfehérvár, mint megyeszékhely és Dunaújváros között kialakult verseny a hatvanas-hetvenes években elősegítette az ipari fejlődést, a megyei fejlesztési elképzeléseket azonban ma már csak szemléletváltással lehet megvalósítani. A város monokultúrás iparszerkezete („az acél városa”) nagymértékben meghatározza lehetőségeit. Bizonyos szempontból korlátozta, ez az oka annak is, hogy az előbb említett versenyben mintegy húszéves, behozhatatlannak tűnő hátránnyal rendelkezik: Dunaújváros Székesfehérvárral ellentétben nem pályázhat globális alközponti szerepre. Míg Székesfehérvár idejében lépett a magas hozzáadott értéket

GKIeNet Kft.

88

A regionális különbségek csökkentése, intelligens települések, térségek kialakulása felmutató korszerű ipari termelés, a high-tech termékek előállítása felé, s ma már a hazai tudásalapú gazdaság fellegvárának tekinthető, addig Dunaújvárosban sokáig késett az alapvető szerkezetváltás. Mára ugyan olyan jelenlétet biztosít magának a Dunaferr Csoport a külpiacokon, oly mértékben stabilizálta a helyzetét az Európai Unió országaiban, hogy a Dunaferr márkanév ismertsége és elismertsége Nyugat Európában jelentősen javult, a cégnek az EU-integrációt elősegítő feladatokat összefoglaló megújított stratégiáját is érdemes az Intelligens Fejér Megyei Stratégia keretében újragondolni – különös tekintettel a tudásalapú gazdaságban betölthető szerepét illetően. Mindezek alapján Dunaújváros számára alapvetően olyan szerepek képzelhetők el a tudásalapú gazdaságban, amelyek egyrészt a globális alközpont tőszomszédsági előnyének kihasználásából, másrészt az ország területén belül is központi helyzetéből fakadnak, s ez utóbbival kapcsolatban abból, hogy az országot átszelő egyik tervezett autópályát a tervek szerint itt fogják átvezetni a Dunán. 1. Mivel Székesfehérvár a multinacionális cégek „paradicsoma” és ez abban is megnyilvánul, hogy számos cég ebből, az itteni kedvező tapasztalatokból kiindulva a megyeközpontba vagy környékére tervezi letelepedését, várhatóan ez a kör tágulni fog és néhány éven belül szinte egész Fejér megyét magába foglalja majd. Ebből az következik, hogy tudatos stratégiával Dunaújváros is vonzó tud lenni képzett munkaereje, infrastrukturális fejlettsége miatt a magyarországi termelést beindítani szándékozó multinacionális illetve más külföldi érdekeltségű vállalatok számára. Elengedhetetlen ugyanakkor a térségben a kis- és középvállalatok mozgósítása, hiszen ezek a gazdaság leginnovatívabb és legtöbb pozitív eredméynt felmutató szereplői. 2. Mivel tévedés lenne azt gondolni, hogy az információs és a tudásalapú gazdaság csakis olyan gazdaságot jelent, amelyben információ- és tudáselőállítás és –értékesítés zajlik, mint ahogy az információs társadalomban élő emberek sem pusztán információtermelők és fogyasztók, hanem hús-vér emberek, azt mondhatjuk, hogy a tudásalapú gazdaságban a jelentős tudásipar mellett természetesen jelen lesz a mezőgazdasági termelés és a hagyományos ipar is. Ha nem is olyan mértékben tehát, mint amire Dunaújváros vasművét tervezték „a vas és acél országa” idején, de szükség lesz acél előállítására is. A Dunai Vasműnek csakis az jelenthet hosszú távon esélyt, ha olyan termékek előállítására áll át, amelyben a hozzáadott érték egyre magasabb. Érdemes végiggondolni, milyen stratégiát igényel az, hogy a szakértelmet és kapacitását annak

GKIeNet Kft.

89

A regionális különbségek csökkentése, intelligens települések, térségek kialakulása érdekében koncentrálja, hogy például európai autóipari cégek beszállítójává váljon. A Dunai Vasmű még mindig életképes üzem és ebből az üzemrendszerből akár egy regionális vagy még szélesebb körben ható technológiai központ születhet, amihez viszont részletesen definiálni kell a technológiai központ jellegét. (Finnországban, nem messze Helsinkitől, a fővárostól, Tamperében volt a finn nagyipari központ, amely a nyolcvanas évek második felében csődbe jutott. Ebből a vert helyzetből Tampere másfél évtized alatt a világ vezető tudásgazdasági központja lett. Érdemes hát megfontolni, hogy a tamperei gazdasági és tudásbeli szerkezetváltást hogyan lehetne kicsiben Dunaújvárosra adaptálni. 3. Ha Dunaújváros részben vagy akár egészben jelentős technológiai központtá nőné ki magát, akkor ennek a szerepnek eleve feltétele, hogy a Dunaújvárosi Főiskola megerősödjön és komoly tudományos központtá is váljon, másrészt Dunaújvárosban olyan gazdasági és pénzügyi politikát kellene folytatni, amely tucatjával vonzaná ide a kutató és fejlesztő cégeket. A dunaújvárosi probléma másik kiemelt eleme az, hogy az egykori szocialista (meglehetősen primitív lakótelepi egységekből összetákolt) városból hogyan lehet hosszú távon esztétikailag is évezhető, magas minőségű épített környezetet létrehozni. 4. Ami azonban még előnyt jelenthet Dunaújváros számára és ez szintén esélye, hogy legalább néhány területen ne a másodhegedűs szerepet kelljen játszania, az a korszerű logisztikai központ szerepének stratégiai jelentőségű kidolgozása, amelyet a Duna közelsége, nagytömegű áru fogadására és küldésére képes kikötő kialakítása, a tervezett M8-as autópálya megépítése, a 6-os út rekonstrukciója és a város gazdaságának megváltójaként áhított Duna-híd elkerülhetetlen megépítése tesz megalapozottá. A most indokoltnak tűnő várakozások szerint a Duna-híd megépítése valóban a térség felemelkedését fogja biztosítani.

GKIeNet Kft.

90


III.4. Virtuális vállalatok, klaszterek létesítése, a kis- és középvállalkozások e-üzletei projektjei A regionális és a megyei területfejlesztési tanácsok kidolgoztathatják a virtuális ipari és kereskedelmi vállalatok támogatásának programját, mely komplexen tartalmazza az ösztönzés, a létesítés, és a támogatás lehetőségeit. Egy-egy kistérség vagy megye hasonló gazdasági profilú, szándékú cégei klasztereket, virtuális vállalkozásokat hoznak létre. A régiók a kis- és középvállalkozások támogatására ekereskedelmi portálokat is létrehozhatnak, melyeket a kereskedelmi és/vagy iparkamarák által finanszírozott fejlesztés keretében internetes rendszerben alakítanak ki. A portálok folyamatos üzemeltetését és karbantartását is segítik a régiók, az e-kereskedelmet bevezetni kívánó ipari/kereskedelmi vállalatok, a teleházak és tudásházak, valamint az informatikával foglalkozó vállalkozások együttműködésével. A következő években várhatóan minden régióban-megyében sorra alakulnak majd a klaszterek, virtuális vállatok.

Technológiafejlesztési övezetek (központok, parkok, vámmentes övezetek, stb.) A technológiafejlesztési program célja, hogy a különböző típusú innovációs parkok, tudományparkok lehetőségeinek kihasználásával a régiók fejlesztésének gazdasági alapját intenzíven erősítsük meg. A tudomány park és a technológia park az e-gazdaság koncentrált intézménye. Ha ipari parkokat, inkubátorházakat, technológiai centrumokat, innovációs parkokat, tudomány parkokat hozunk létre és ezeknek megvalósítjuk új parki hálózatát, akkor a parki szervezetek közötti szoros kölcsönkapcsolat az önmagukban is hatékony szervezetek gazdasági eredményességét nagymértékben növeli. A technológiafejlesztési övezetek struktúrája lehetővé teszi, hogy a parkokon, inkubátorokon, illetve ezek közvetlen hatókörén kívül található kis- és középvállalkozások is integrálódjanak a parki rendszerbe, így az egész régió magas szinten integrált tudásalapú gazdasági szerkezetté fejlődhet. A regionális technológiafejlesztési övezet ma már elképzelhetetlen egy vagy több tudomány park nélkül. A világon egyformán sokféle innovációs park és tudománypark van, az utóbbi általában abban különbözik az előzőtől, hogy nem csak a technológiafejlesztésre koncentrál. A tudomány park alapvetően egy-egy kiválasztott gazdasági terület számára gyűjti össze a GKIeNet Kft.

91

A regionális különbségek csökkentése, intelligens települések, térségek kialakulása tudást és ebből a tudásból igyekszik minél több, a globális gazdaságban is sikert arató terméket létrehozni. A magyar Új Gazdaság egyik kulcsintézménye mindenképpen a tudomány park, a technológiai park.

Országos tudásközpontok és tudásáruházak Az országos tudásközpontok, mint tudás- és szervezeti koncentrációt létrehozó projektek célja a szellemi értékek összegyűjtése és elérhetővé tétele. Országos szinten is az a feladat, hogy létre jöjjön a nemzeti integrált tudásbázis a magyar tudomány legfontosabb új eredményeiből, különös tekintettel azon intézetek, vállalkozások, szellemi csoportok teljesítményére, amelyek gazdasági, oktatási vagy civil együttműködések keretében a tudásalapú gazdaság és társadalom kutatásával és fejlesztésével foglalkoznak. A kiválasztandó tudástömböket elvileg úgy könnyű lenne meghatározni, hogy azt nézzük meg: az információs társadalom korszakához milyen régi és új tudásokat szükséges mobilizálni. De ez sem könnyű kérdés, mert az információs kor egyszerre követel új technológiai, új gazdasági, új társadalmi, új személyes tudásokat, miközben ezek új értékrendkombinációkat is létrehoznak. Ezért a tudáskoncentrációhoz az elsődleges technológiai, informatikai, tudásgazdasági új ismeretek és új szemléletek összegyűjtése mellett az információs kor várhatóan rendkívül széles horizontú új világdimenzióinak (a kozmosz kutatásától a szubatomi struktúrák kutatásáig) figyelemmel kísérése is elkerülhetetlen. A tudásközpontok több irányban, többféle tartalommal nyújtanak piaci alapon szolgáltatást, például: - Az információs-kommunikációs ipar gazdasági társaságainak, tanácsadó cégeinek, K+F vállalkozásainak minden olyan javaslata, fejlesztése, pilot projektje bekerül az adatbázisba, amelyet bárki megvásárolhat, hasznosíthat vagy továbbfejleszthet. - Az országos vagy regionális információs társadalom fejlesztési projektek tárháza, amelyből az érdekelt cégek tételesen megtudhatják, hogy Magyarországon hol milyen projektet terveznek, készítenek elő vagy valósítanak meg. - Az információs korban született, az információs kor számára nélkülözhetetlen új tudományos eredmények, új tudások, új fejlesztések tárháza.

GKIeNet Kft.

92

A regionális különbségek csökkentése, intelligens települések, térségek kialakulása A globális és hazai gazdaság információs-kommunikációs gazdasága számára olyan tudástár születik meg, amelyből a potenciális megrendelők kiválaszthatják azokat a tudásokat, a cégeket vagy személyeket, amelyektől, akiktől egyúttal konkrét munkákat (szoftverfejlesztéstől videofilm készítésig) is megrendelhetik. Az első regionális-megyei tudásközpont a Pest megyei Tudásvölgy programban születik meg, ahol már 2001-ben megnyílik az első tudásáruház.

Kutatás és fejlesztés, az innováció jövője, tudásszolgáltatások a digitális korban Már az elmúlt két évtized arról szólt, hogy egy-egy országban az állami költségvetés hány százalékát költ kutatásra és fejlesztésre. Magyarország ebben a versenyben nagyon rosszul áll, sőt a régiók többsége messze alatta marad a gyenge országos átlagnak is. Ezért ma kivétel nélkül minden régióban, megyében központi kérdés, hogy miképpen lehet a kutatásra és fejlesztésre fordított forrásokat növelni és miképpen lehet az adott térben új tudásközpontokat létre hozni. Minden megye számára célkitűzés, hogy saját térségébe – akár egyetemi vagy nem egyetemi keretben – valóságos vagy virtuális kutatóintézeteket telepítsen, a megyéből elszármazott jelentős tudósokat hazahívja vagy legalább is komoly feladattal megbízza. Előbb-utóbb önálló stratégiák készülnek arra, hogy a humán erőforrás stratégiákat továbbfejlesszék és tudás erőforrás fejlesztési programok szülessenek, amelyeknek az is része, hogy egy-egy megyében hogyan növelhető az egyetemet végzettek száma. Ha a megyék többségében nagyobb számban jönnek létre a tudásalapú gazdaság intézményei – kezdve az innovációs parkoktól a néhány személyes K+F vállalkozásokig , akkor valódi szerephez juthatnak a gazdaság és a társadalom innovációra képes személyei és csoportjai.

Területfejlesztés és az információs társadalom A tudástársadalom kialakításának szempontjából fontos, hogy szisztematikusan és rendszerszerűen végiggondoljuk: az intelligens régióban a területfejlesztés különböző szintjein (település, kistérség, megye, régió) az információs társadalom és gazdaság fejlesztésének melyek a prioritásai. Ha vesszük például az e-gazdaságot, ideálisnak tűnhet egy olyan szerep és munkamegosztás, hogy a régió szintjén érdemes minden fejlesztést koordinálni és inspirálni, míg a magyar gazdaság jelenlegi állapotában a megyék szintjén ésszerű az infokommunikációs hálózat fejlesztési projekteket vezetni és szintén megyei szintre érdemes felvinni a technológiafejlesztés GKIeNet Kft.

93

A regionális különbségek csökkentése, intelligens települések, térségek kialakulása ösztönzését. Továbbá az e-gazdaság jelentősebb virtuális vállalatait elsősorban kistérségi szinten lehetséges megszervezni, vagy például az e-gazdaság eredendő természetéből következően a települési szinten lehetőleg minden állampolgárnak valóságos és virtuális lehetőséget teremtsünk arra, hogy az e-businessben egyaránt megjelenhessen eladóként és vevőként, szolgáltatóként, s a szolgáltatást megvásárlóként. Az információs társadalom területfejlesztési szintjeinek prioritásai

(e)gazdaság, vállalkozás

(e-)önkormányzás, (e)közigazgatás

(e-)civil társadalom

(e-)család

állam

régió

megye

kistérség

település

a fejlesztő állam a jogi szabályozás mellett támogatja az egazdaság megerősődését az e-közigazgatás fejlesztésének nemzeti koordinációja és kormányzati portál

e-gazdasági fejlesztő központok és e-piacterek és egazdasági portálok

infokommuni kációs hálózatépítés, e-gazdasági parkok, stb.

virtuális vállalatok, tudáscégek stb.

mindenki részt vehet a hálózati gazdaságban

elektroni-kus „parla-ment”, regionális eközigazgatás, intelligens régió portál

kistérségi önkormányza ti társulá-sok szövet-ségei, szer-vezetei

kistérségi virtuális települési társulások, együttműködések

központi támogatás az intelligens civil társada-lomnak és nemzeti civil portál

(e-) regionális civil fejlesztő és szolgáltató központok

családpárti közhangulat erősítése és országos társadalmicsaládi portál

családi közösségfejlesztő és szolgáltató régiós portálok, szervezetek, stb.

digitális önkormányzá s, (e-népszavazás) és e-közigazgatás minden településen mindenki virtuális részt vehet kistérségi az e-dedöntésmokráciáhozatalok, ban,teleház, térházak, tudásház, stb. stb. internetes, egyéni és családi interaktív rádiók, tévék, tartalomújságok, szolgál-tatás, portálok a digitális családok-nak lakás, stb. stb.

A táblázat kertelés nélkül rögzíti, hogy az e-korszakban mi az állam kompetenciája és ez bizony nem az írányitó-szabályzó, hanem a fejlesztő-támogató állam funkciót erősíti. A végeredmény a települési színt, ahol az a legfontosabb, hogy mindenki vagy legalább is potenciálisan mindenki résztvevővé váljon. GKIeNet Kft.

94

A regionális különbségek csökkentése, intelligens települések, térségek kialakulása A fenti táblázat markánsan elkülöníti, hogy egy-egy régiónak a jövőben mit szükséges közvetlenül megszervezni vagy irányítania és melyek azok a feladatkörök, amelyeket a régióban a területfejlesztés „alacsonyabb szintjein” már el lehet látni, ám azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az intelligens régió attól is intelligenssé válik, ha a régión belüli rendkívül sokféle fejlesztést regionális szinten folyton áttekinti és a szükséges mértékben a folyamatokat befolyásolni igyekszik. Az intelligens régióvá válás első időszakában (öt éven belül) kiemelt feladatkör, hogy az intelligens régió fejlesztés különböző ágazataiban (az e-gazdaságtól a virtuális civiltársadalomig) világosan meg legyen határozva az intézményesülés területfejlesztési szintje. Nem csak az evidens tehát, hogy minden szinten nincs szükség azonos típusú intézményre, hanem az is, hogy a rendszerszerű fejlesztés keretében területfejlesztési szinteken más-más funkciókat láthatnak el a régi vagy az új intézmények. A hazai régiók megerősödésével párhuzamosan állandó veszély lesz, hogy ugyanazt az intézményt egyaránt létrehozzák megyei és regionális szinten. Például az alulról, s a területfejlesztés középső színtereiről egyaránt szervezett civiltársadalmat és mindjárt láthatóvá válik, hogy az információs korban a civiltársadalom fejlesztő és tanácsadó intézményei a regionális szintre telepíthetők, feltéve, ha az adott régióban a civiltársadalmak szervezetei és csoportjai már egyaránt használni tudják a kommunikációra és együttműködésre a gyors és szélessávú infokommunikációs hálózatokat. Az intézményesülés és az oktatás szervezésének ideális szintjei az intelligens régióban állam

régió

megye

kistérség

település

(e-)gazdaság, Intézmény: van Oktatás: nincs vállalkozás

Intézmény: van Oktatás: van

Intézmény: van Oktatás: nincs


Intézmény: nincs Oktatás: nincs

(e-) önkormányzás, (e-) közigazgatás

Intézmény: van Oktatás: nincs





(e-)civil társadalom





Intézmény: nincs/van Oktatás: van

(e-)család





Intézmény: nincs Oktatás: van

A regionális információs társadalomban elengedhetetlen, de mégsem elégséges feltétel a vezetékes és a mobil hálózatok rendszerének kiépülése, hiszen az egyes embereket, a

GKIeNet Kft.

95

A regionális különbségek csökkentése, intelligens települések, térségek kialakulása közösségeket, a gazdaságot és például a közigazgatást egyaránt fel kell készíteni e technológiák használatára. Ezért a fenti táblázat megjelöli a hálózati gazdaságban és társadalomban szereplők oktatásának-távoktatásának ideális szervezési helyét. Például a magyar közigazgatás minden szintjén öt éven belül minden közszolgálati alkalmazottnak el kell sajátítani a digitális alapműveltséget. Ez a feladat azonban ilyen tömeges méretben csak úgy látható el, ha a közigazgatási dolgozók távoktatását regionális (én nem más) szinten szervezik, miközben természetesen a települések szintjén is lehet hagyományos oktatást szervezni; az egy külön kérdés, hogy magát a multimédiás tananyagot feltehetően országos szinten érdemes elkészíteni.

Összefoglalás helyett A bemutatott globális és európai információs gazdaságitársadalmi folyamatok, valamint a Magyarországon az elmúlt két évben meglódult intelligens fejlesztési törekvések alapján kijelenthető, hogy 2002-ben elérjük a kritikus mennyiségi és minőségi szintet a regionális információs társadalom programok elindításában. 2000 és 2002 között elkészültek és elkészülnek a regionális és megyei információs társadalom stratégiák, operatív programok, 2001-2003 között a kormányzati, a regionális és megyei fejlesztési pályázatok támogatásával mindenekelőtt a gazdasági társaságok várhatóan beléptetik Magyarországot az új, az információs, a tudásalapú gazdaság és társadalom korszakába.

GKIeNet Kft.

96

GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft

Recommend Documents