GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft.
A helyi önkormányzatok Internet-használati szokásai 2001. 3. negyedév
Virtuális Térfigyelő Rendszer Információs Társadalom Monitoring tanulmányok, No. 3. Készült a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztossága megrendelésére
2001. október 1
A VTR Monitoring kutatást a TÁRKI Rt., a NetSurvey Kft., a Kopint-Datorg Rt. és az Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó Kft. közös konzorciuma végzi a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztossága megrendelésére. A jelen tanulmányt a Konzorcium alvállalkozója, a GKI eNet Kft készítette.
A kutatás szakmai vezetője a GKI eNet Kft. részéről:
Szabó László
A tanulmányt készítette:
Benyó Balázs
GKI eNet Kft. www.gki.hu 1052 Budapest, Semmelweis u. 9. Tel: 318-1284, 318-1868; Fax: 318-4023
2
Tartalom:
I. A MINTÁRÓL ........................................................................................ 4 II. INFRASTRUKTÚRA............................................................................. 6 III. FELHASZNÁLÓI JELLEMZŐK.......................................................... 12 IV. SZOLGÁLTATÁSOK......................................................................... 21 V. INFORMATIKAI BERUHÁZÁSOK...................................................... 24
3
I. A mintáról A válaszoló önkormányzatok megoszlása A települési és megyei önkormányzatok mindegyikéhez postázásra került a kérdőív, összesen 3178 db önkormányzathoz. Összesen 691 kitöltött kérdőívet kaptunk vissza, ami 22%-os válaszadási arányt jelent. A községek 20%-a (581 önkormányzat), a városok 40%-a (79 önkormányzat), a megyei jogú városok 55%-a (12 önkormányzat), a megyei önkormányzatok 47%-a (9 megye), és a kerületek 39%-a (9 kerület) és a főváros válaszolt megkeresésünkre. Összességében tehát mintánk teljes egészében és jól reprezentálja az önkormányzati szektort.
Válaszadási gyakoriság régiónként A régiónkénti megoszlást vizsgálva nem találunk jelentős eltérést. Az átlagnál alacsonyabb arányban válaszoltak a közép-magyarországi községek és városok, a nyugat- és déldunántúli megyei jogú városok, valamint nem válaszoltak az észak- és dél-alföldi megyei önkormányzatok. (Ehhez hozzátartozik, hogy a kiküldött kérdőív összeállításakor nem kellő mértékben vettük figyelembe a megyei önkormányzatok speciális közigazgatási helyzetét és feladatait, ami számukra megnehezítette a kérdőív kitöltését.) Válaszadási gyakoriság régiónként Régiók
Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen
(százalék)
Község
Város
15 23 16 19 23 19 27 20
27 35 41 41 41 41 46 40
Megyei jogú Kerületek* város
75 40 33 67 67 50 55
39 39
Megye
Összesen
67 67 67 100 0 0 47
20 24 17 20 24 22 30 22
* és a Főváros
Lakosság arányos megoszlás Amennyiben a népesség alapján vizsgáljuk a reprezentáltságot, akkor a válaszolási arány még jobb. A településtípusonkénti válaszolási hajlandóság alapján elmondható, hogy jellemzően a nagyobb települések önkormányzatai válaszoltak kérdőívünkre. A megyei jogú városok reprezentációját tekintve kiemelkedő eredmény a lakosság arányos 66% elérése. Összességében az ország népességének 44%-át képviselik a válaszoló önkormányzatok.
4
Településtípusonkénti lakosság-arányos válaszadási hajlandóság Településtípusok
Községek
Városok Megyei jogú városok Kerületek Ország összesen*
Visszaérkezett kérőívek
Válaszoló önkormányzatok lakossága
A minta lakossága
Reprezentáltság*
(db) 581 79 12 9 691
(ezer lakos) 845 1213 1301 814 4386
(ezer lakos) 3647 2619 1981 1839 10085
(%) 23 46 66 44 44
* A Megyei önkormányzatok és a Főváros válaszaival együtt
5
II. Infrastruktúra Internet-kapcsolat A megkérdezett önkormányzatok 99%-a válaszolt arra a kérdésünkre, hogy önkormányzatuk rendelkezik-e internet hozzáféréssel. A válaszadó önkormányzatok 58%-a pozitív választ adott, azaz rendelkezik internet kapcsolattal. A válaszoló megyei jogú városok, kerületi, és megyei önkormányzatok (és természetesen a Főváros) azt a választ adták, hogy internet hozzáféréssel kivétel nélkül rendelkeznek. A városok esetében az internethez hozzáférők aránya majdnem 100%-os (egyetlen dél-alföldi város nem nyilatkozott arról, hogy a világháló számára elérhető-e). A községek – válaszaik alapján – valamivel több mint a fele rendelkezik internet kapcsolattal. Internet hozzáférés régiónként Régiók
Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen
(százalék) Hozzáférések száma (db)
Internet aránya
31 54 56 65 70 60 59 395
76 55 50 49 48 71 78 57
(%)
Az internethez való hozzáférés régiónkénti vizsgálata alapján az állapítható meg, hogy Nyugat-Dunántúlon, Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon az átlagosnál kevesebb önkormányzat rendelkezik internet hozzáféréssel. Az internet eléréssel rendelkező önkormányzatok száma a településkategóriánként számított átlagok alapján mintegy 1400ra becsülhető 2001 októberében. A községi 49%-os átlagon kívül, a többi településkategória mindegyikében szinte 100%-os a lefedettséget (a városok esetében 99%).
Jelentés az internet-gazdaságról – Infrastruktúra Internet-hozzáférés
2001. 3. negyedév
Az internet hozzáférési típusok vizsgálatakor jól látható, hogy a meghatározó két típus a hagyományos kapcsolt vonali modemen illetve az ISDN vonalon keresztül történő internet használat. Az ISDN szolgáltatást igénybe vevő önkormányzatok száma – annak gyors térnyerése során – mára elérte a hagyományos kapcsolt vonali modemen keresztül internetezők számát. A bérelt vonali illetve a kábel TV telekommunikációs csatornákat igénybe vevő önkormányzatok száma ezektől messze lemaradva következnek. A mikrohullámot és az ADSL szolgáltatást igénybe vevő önkormányzatok száma elenyésző. Az Internet hozzáférések típusonkénti megoszlása Internet hozzáférés típusok
Hagyományos vonali kapcsolat Bérelt vonal Mikrohullámú vevő ISDN ADSL Kábel Tv Egyéb
Összes Önkormányzatok önkormányzaton száma belüli arány
(db) 199 49 14 199 3 21 9
% 40 10 3 40 1 4 2
A különböző hozzáférési típusok darabszám szerinti megoszlása megerősíti a korábbiakban említetteket. A válaszoló önkormányzatok 265 db hagyományos kapcsolt bérelt vonalon és 243 db ISDN ponton keresztül csatlakoznak az internethez. Kiegészítésül jegyezzük meg, hogy egy ISDN kapcsolat akár 30 munkaállomást is ki tud szolgálni. Erre a megkérdezett önkormányzatok körében volt is példa, több város és megyei jogú város is jelezte, hogy ISDN vonalán keresztül több felhasználó jelentkezik fel az internetre. Egy önkormányzat esetében azon felhasználók száma akik ISDN vonal(ak)on keresztül kapcsolódnak az internethez 120 volt. Ezek alapján a 243 ISDN kapcsolat valójában jóval több felhasználó számára jelent közvetlen internet-használati lehetőséget. Ezzel viszont az ISDN kapcsolaton keresztül a világhálóra lépő köztisztviselők illetve közalkalmazottak száma meghaladja a hagyományos kapcsolt vonali modemes felhasználók számát.
7
Jelentés az internet-gazdaságról – Infrastruktúra
2001. 3. negyedév
Az internet-hozzáférések száma településkategóriánként Településtípusok Községek
Városok Megyei jogú városok Kerületek és a Főváros Megyei önkormányzatok Ország összesen
(db)
Hagyományos kapcsolt vonali modem
Bérelt vonal
Mikrohullámú vevő
ISDN
ADSL
Kábel Tv
178 74 5
7 38 10 30
4 5 1 2
183 48 5 9
2 0
7 2 12 4
8 265
4 89
2 14
6 243
2 28
2
Sávszélesség
A kérdésre visszaérkezett válaszok alapján a hagyományos kapcsolt vonali modemes és az ISDN kapcsolatok jellemző sávszélessége az 56 kilobit/szekundum. A bérelt vonali kapcsolat esetében a legtöbben a 64 kilobit/szekundum és nem sokkal lemaradva a 128 kilobit/szekundum gyorsaságú sávszélességről számoltak be.
Intranet
Intranettel a válaszoló önkormányzatok mintegy 12%-a rendelkezik. Településtípusonként azonban nagy eltérések mutatkoznak az intranet alkalmazása tekintetében. Amíg a községi önkormányzatok elenyésző része veszi igénybe az internet technológiára épülő belső kommunikációs hálózatot, addig a városok majdnem fele, a megyei jogú városok több mint fele és a kerületek kétharmada már alkalmazza. A kérdésre válaszoló megyei önkormányzatoknak is több mint 50%-a jelezte, hogy rendelkezik ilyen típusú belső hálózattal. Az intranet előnyei nagyobb szervezetek belső információ áramlásának élénkítésében játszik komoly szerepet. Részben tehát a döntően alacsony lélekszámú községek kis szervezettel bíró önkormányzatai érthető módon nem alkalmazzák az intranet-et saját szervezeteiken belül. Más kérdés, hogy a községi önkormányzatok is csatlakozhatnának egy, az önkormányzatok részére létrehozott belső intranet hálózathoz, amelynek a létrehozása azonban nem az ő feladatuk. Intranet hozzáférés megoszlása településkategóriánként Településtípusok Községek
Városok Megyei jogú városok Kerületek Megyei önkormányzatok Ország összesen
8
Rendelkezik intranettel (db)
A válaszoló önkormányzatokon belüli arány (%)
33 33 7 7 5 85
3 42 58 78 56 12
Jelentés az internet-gazdaságról – Infrastruktúra
2001. 3. negyedév
Telekommunikáció Az önkormányzatok a hagyományos vezetékes telefonvonalak használata mellett meglepően nagy számban alkalmazzák a mobilkommunikációt. A válaszadó önkormányzatok esetén a vezetékes telefonvonalak számának átlagos értéke nyolc, és az átlagos mobiltelefon száma öt, ami a mobilkommunikáció komoly felzárkózását jelenti. A faxkészülékek alkalmazásának továbbra is meghatározó a szerepe, önkormányzatonként átlagosan két fax készülék a jellemző. A személyhívó nem jellemző telekommunikációs eszköze az önkormányzatoknak. A különböző telekommunikációs eszközök településkategóriánként Településtípusok
Községek
Városok Megyei jogú városok Kerületek Megyei önkormányzatok Ország összesen*
Vezetékes telefonvonalak
(db)
Mobiltelefonok
Faxkészülékek
Összes 1523 1280
átlag 3 19
összes 835 625
átlag összes átlag 2 498 1 10 176 3
668
67
309
34
136
14
728
91
292
42
150
19
822
103
167
21
56
7
5027
8
2300
5
1081
2
(a Főváros nélkül, a minta adatai alapján)
A telekommunikációs eszközök aránya településkategóriánként a szervezetek méretéből fakadó különbségek miatt természetesen eltér. Feltűnő azonban a községi önkormányzatok által átlagosan használt mobiltelefonok magas száma. Egyedül a megyei önkormányzatoknál figyelhető meg a vezetékes telefonvonalak továbbra is meghatározó hányada a mobiltelefonokkal szemben. Az önkormányzatoknál településkategóriánként alkalmazott telekommunikációs eszközök száma (becslés) Településtípusok
Vezetékes telefonvonalak
8781 3859 1470 2099 1952 18155
Községek Városok Megyei jogú városok Kerületek és a Főváros Megyei önkormányzatok Ország összesen
9
Mobiltelefonok
Faxkészülékek
(db) 6759 2039 755 1031 397 10909
3209 547 299 496 133 4619
Jelentés az internet-gazdaságról – Infrastruktúra
2001. 3. negyedév
2001. októberében adott válaszok alapján, becsléseink szerint tehát az önkormányzatok összesen mintegy 30 ezer vezetékes vonalat illetve mobiltelefont használnak. A kettő közötti arány mára elérte a kétharmad – egyharmad megoszlást.
Számítógéppark A válaszadó önkormányzatok összesen 350 db szervert és 12564 db személyi számítógépet üzemeltetnek. Feltűnően jól felszereltek a megyei jogú városok és a kerületek az üzemeltetett számítógéppark tekintetében. Az önkormányzatoknál alkalmazott személyi számítógépek megoszlása településkategóriánként (db) Településtípusok
Szerver
összes 57 154 79 42 18 350
Községek
Városok Megyei jogú városok Kerületek és a Főváros Megyei önkormányzatok Ország összesen*
Személyi számítógép
átlag 1 2 7 5 2 3
összes 3320 3748 2896 2005 595 12564
átlag 7 50 241 251 66 23
(a Főváros nélkül)
Az önkormányzatnál alkalmazott számítógépek meghatározó hányada (70%) a 3-5 éves modelleknek tekinthető Pentium I-II. Arányát tekintve kevés, abszolút számát tekintve, az alkalmazhatóság tekintetében még mindig sok 486-os „szolgálatáról” (2298 db) nyilatkoztak a válaszolók, azonban ennél is kevesebb (1578 db) Pentium III–IV processzorral felszerelt modern számítógép segíti a válaszadó önkormányzatok munkáját. Az ún. PDA-k (Personal Digital Assistant) használata nem jellemző az önkormányzatokra. A számítógép típusok megoszlása
12% 18%
Pentium I - II 486 Pentium III - IV 70%
10
Jelentés az internet-gazdaságról – Infrastruktúra
2001. 3. negyedév
Becslésünk alapján összesen az országban az önkormányzatok által üzemeltetett személyi számítógépek száma 42 ezer db körül van. Ebből mintegy harmincezerre tehető a Pentium I-II processzorral felszerelt számítógépek száma. Az önkormányzatoknál településkategóriánként alkalmazott számítógépek száma (becslés) Településtípusok Községek Városok Megyei jogú városok Kerületek és a Főváros Megyei önkormányzatok Ország összesen*
11
Személyi számítógép (db)
Szerver (db)
20184 9945 5309 6464 1256 42458
285 388 144 89 38 944
Jelentés az internet-gazdaságról – Felhasználói jellemzők
2001.3. negyedév
III. Felhasználói jellemzők Felhasználók megoszlása
Az alkalmazottak nagyobb százaléka dolgozik személyi számítógéppel mint a vezetők, derült ki az önkormányzatok válaszai alapján. A teljes önkormányzati vertikumban a vezetők 69%-nak, amíg az alkalmazottak 81%-nak munkaeszköze a személyi számítógép. Egyetlen kivétel mellett – ahol a vezetők 100%-a alkalmaz számítógépet a napi munkája során és az alkalmazottak ennél kisebb arányban – a korábbi megállapítás településkategóriától függetlenül igaz az önkormányzatokra.
A számítógép és az internet használata Munkája során használja Községek Városok Megyei jogú városok Kerületek Főváros Megyei önkormányzatok Ország összesen*
Vezetők Internet kapcsolattal rendelkezik
(%)
Csak e-mail Munkája során üzenet küldésre használja alkalmas
Alkalmazottak Internet Csak e-mail kapcsolattal üzenet küldésre rendelkezik alkalmas
70 68
61 46
56 29
81 77
29 23
26 28
72 64 100
84 63 100
100 -
80 82 65
54 33 70
100 10 -
71 69
72 59
55
87 81
69 31
31
A vezetők és az alkalmazottak felhasználói szokásainak különbsége az internet kapcsolattal rendelkező munkaállomások között mutatkozik meg elsőként. A vezetők számára biztosított gépek közel kétszer akkora arányban rendelkeznek internet hozzáférési lehetőséggel (69%), mint az alkalmazotti viszonyban dolgozó felhasználók számítógépei (31%). Igaz ugyan, hogy az internet hozzáféréssel rendelkező vezetők nagyobb arányban vannak korlátozva csak levél küldésre (55%), mint az alkalmazottak (31%). Mind a vezetők, mind az alkalmazottak a városok esetében rendelkeznek a legkisebb arányú – az országos átlag alatti – internet hozzáférési lehetőséggel. A főváros, a megyei önkormányzatok és a megyei jogú városok a „legnyitottabbak”, mind a vezetők, mind az alkalmazottak részére biztosított internet használati jogosultságokkal kapcsolatban. Felhasználási területek
Arra kérdésünkre, hogy ki mire használja a számítógépét az átlagosnál kevesebb önkormányzat válaszolt. Azon önkormányzatok száma pedig, akik azt jelezték, hogy internetet és intranetet is használnak elenyésző. Az internet és az intranet felhasználási területe természetszerűleg
12
Jelentés az internet-gazdaságról – Felhasználói jellemzők
2001.3. negyedév
teljesen eltér. Az intranetet beosztástól függetlenül döntően adminisztráció lebonyolítására használják az önkormányzatok. Az internettel szemben a belső hálózatokat a vezetők nagyobb számban használják adminisztráció lebonyolítására, mint az alkalmazottak. Emellett azonban – de szintén az internetes szokásokkal szemben – a minisztériumokkal való kapcsolattartást inkább az alkalmazottak végzik az intraneten. Az internetet és az intranetet felhasználók alkalmazási területeinek megoszlása
Vezető
Alkalmazott
Minisztériumokkal való kapcsolattartás Kapcsolattartás más önkormányzatokkal Nemzetközi kapcsolattartás Információgyűjtés Pályázat figyelés Szórakozás Levelezés Összesen
Alkalmazott
Adminisztráció
Intranet
Vezető
Internet
(%)
8 12 12 6 19 24 2 17 100
11 9 10 4 19 25 3 19 100
52 8 5 0 12 10 2 11 100
49 11 7 0 9 10 2 12 100
Internet felhasználói A válaszoló önkormányzatok információi alapján mind a vezetők, szokások mind az alkalmazottak az internetet gyakorlatilag információgyűjtésre használják, amit a pályázat figyelés és az egyéb információgyűjtés meghatározó hányada jól tükröz. Ezentúl a feladatok eloszlásában kisebb különbségek vannak a vezetők és az alkalmazottak között. Az interneten keresztül inkább a vezetők végzik a minisztériumokkal való kapcsolattartást, viszont a levelezésre inkább az alkalmazottak használják a világhálót1. Általában a szórakozás sem az alkalmazottakra, sem a vezetőkre nem jellemző felhasználási mód. A megyei jogú városok és a főváros vezetőire az átlagosnál kisebb mértékben jellemző az interneten történő pályázat figyelés, sőt a megyei jogú városok információgyűjtésre is az átlagosnál kisebb mértékben használják a világhálót. Ezzel szemben az átlagosnál nagyobb mértékben használják a hálózatot nemzetközi kapcsolattartásra, valamint a városokkal karöltve az internet biztosította szórakozási lehetőségek megismerésére.
1
Ez a munkamegosztás szempontjából természetesnek tekinthető.
13
Jelentés az internet-gazdaságról – Felhasználói jellemzők
2001.3. negyedév
Az internet-használati szokások, felhasználó és településkategória szerinti bontásban (%)
Alkalmazo tt
Vezető
Alkalmazo tt
Vezető
Alkalmazo tt
Vezető
Alkalmazo tt
Megyei önkormányzatok
Vezető
Főváros
Alkalmazo tt
Kerületek
Vezető
Minisztériumokkal való kapcsolattartás Kapcsolattartás más önkormányzatokk al Nemzetközi kapcsolattartás Információgyűjtés Pályázat figyelés Szórakozás Levelezés
Megyei jogú városok
Alkalmazo tt
Adminisztráció
Városok
Vezető
Községek
10
14
4
8
0
1
0
4
0
0
5
7
11
9
14
11
17
13
13
8
20
20
18
10
11
8
14
12
17
18
13
8
20
20
13
17
3 21 26 2 17 100
1 20 26 2 20 100
10 16 20 2 20 100
6 18 24 3 18 100
17 14 12 9 14 100
15 13 18 7 13 100
6 26 23 6 13 100
4 31 19 8 19 100
20 20 0 0 20 100
0 20 20 0 20 100
18 15 15 0 18 100
14 14 19 5 14 100
A különböző Az önkormányzatok válaszaik tekintetében hűek maradtak szervezeti egységek önmagukhoz, és a különböző funkcionális szervezetek internet internet használata használati szokásaik intenzitását felmérő kérdésünkre az információgyűjtést jelölték meg, mint azt a területet, ahol az internet biztosította lehetőséget a leginkább ki tudják használni. Még a levelezés, esetleg adatbázisok elérése azok a tevékenységek, amelyek az internet használattal, ha kis mértékben is, kapcsolatba hozhatók. Egyéb funkcionális tevékenységhez az önkormányzatok jelenleg egyáltalán nem veszik igénybe az internetet.
14
Jelentés az internet-gazdaságról – Felhasználói jellemzők
2001.3. negyedév
A funkcionális területek Internet használati szokásai
Adminisztcáció
Nyilvántartáso k Beszerzés Alaklmazások futtatása Belső tájékoztatás Információgyűj tés Marketing Lakossági kapcsolatok Vállalati kapcsolatok Adattovábbítá s Levelezés Adatbázisok elérése
(egyenlegértékek)
Községek
Városok
Megyei jogú városok
Kerületek
Főváros
Megyei önkormányzatok
Országos átlag
-52
-53
-60
-94
-50
-79
-54
-68 -86
-57 -63
-60 -77
-88 -75
0 -100
-67 -33
-66 -79
-67
-52
-61
-64
-100
-57
-64
-74
-61
-20
-56
-50
7
-67
10 -84
39 -53
40 -15
44 -81
50 -50
50 -58
18 -75
-82
-70
-35
-38
-50
-50
-76
-77
-57
-30
-64
0
-25
-70
-37 -24
2 11
25 30
-13 38
0 50
11 39
-25 -12
-21
-13
-5
-25
-100
-6
-19
A –100 egyáltalán nem jellemző, a +100 teljes mértékben jellemző a skálán
Elektronikus banki szolgáltatások igénybevétele
Az önkormányzatok 60%-a a klasszikusnak mondható modemen keresztül tartja fenn a kapcsolatot számlavezető bankjával és a bank által biztosított szoftvert alkalmazza. Az önkormányzatok a pénzügyek intézésével kapcsolatban bizalmatlanabbak az internettel szemben, mint a mobilkommunikációval. Míg interneten keresztül az önkormányzatok 2%-a bonyolítja bankügyleteit, addig a mobiltelefont a banki ügyek intézésére – is – felhasználó önkormányzatok aránya 4%. A helyi önkormányzatoknak egyébként tetemes aránya (34%) semmilyen elektronikus banki szolgáltatást a mai napig sem vesz igénybe.
15
Jelentés az internet-gazdaságról – Felhasználói jellemzők
2001.3. negyedév
Elektronikus banki szolgáltatások igénybevételének megoszlása
(%)
Internetes banki szolgáltatás 2% Egyik sem 34%
Modemes kapcsolat 60%
Mobilbank 4%
A községi önkormányzatok az átlagosnál kisebb arányban veszik igénybe az elektronikus banki szolgáltatásokat, 40%-uk tartozkódik ettől. Ezzel szemben a községek körében akadt a legtöbb olyan önkormányzat, amelyik mobilbank szolgáltatást is használ. Őket a városi önkormányzatok csoportja követi, amelyeknek ezidáig 11%-a nem élt még a bankok által kínált elektronikus szolgáltatások egyikével sem. Az elektronikus banki szolgáltatások igénybevétele településkategóriánként Településtípusok
Községek Városok Megyei jogú városok Kerületek Főváros Megyei önkormányzatok Országos átlag
Elégedettség az internettel
Internetes banki szolgáltatás
Modemes kapcsolat
1 5 0 11 100 0 2
54 89 100 78 0 87 60
(%)
Mobilbank Egyik sem
5 1 0 0 0 0 4
40 5 0 11 0 13 34
Annak ellenére, hogy a községek rendelkeznek a legkisebb arányban internet hozzáféréssel, vezetőik és alkalmazottaik is
16
Jelentés az internet-gazdaságról – Felhasználói jellemzők
2001.3. negyedév
elégedettek a világhálóval. Figyelembe véve azt, hogy az önkormányzatok internet felhasználási területe elsősorban az információ gyűjtés, ezt a válaszukat úgy kell érteni, hogy a keresett információkhoz tehát az interneten keresztül többségében megelégedésüket szolgáló módon jutnak hozzá. A megyei önkormányzatok munkatársai ellenben beosztástól függetlenül, úgy látják, hogy az internettel szemben támasztott igényeik nem kellő mértékben kerülnek kiszolgálásra. Az internettel való elégedettség
(egyenlegértékek)
Településtípusok
Vezetők
Alkalmazottak
45 34 42 36 25 42
43 35 25 43 25 40
Községek Városok Megyei jogú városok Kerületek Megyei önkormányzatok Országos átlag
Intranet használati szokások
A kerületek, a megyei jogú városok és a megyei önkormányzatok szinte teljes egészében adminisztráció lebonyolítására használják az intranetet. A községek intranet használati szokásai nem reprezentatívak, tekintettel az intranettel rendelkező községek elenyésző számára. A városok – különösen a városi vezetők – a minisztériumokkal való kapcsolattartást és az információgyűjtést is az átlagosnál nagyobb hányadban végzik a belső hálózatokon.
Vezető
Alkalmazo tt
Vezető
Alkalmazo tt
Vezető
Alkalmazo tt
Vezető
Alkalmazo tt
Vezető
Alkalmazo tt
Minisztériumokkal való kapcsolattartás Kapcsolattartás más önkormányzatokk al Nemzetközi kapcsolattartás Információgyűjtés Pályázat figyelés Szórakozás Levelezés Összesen
Alkalmazo tt
Adminisztráció
Vezető
Az intranet használati szokások, felhasználó és településkategória szerinti bontásban (%) Megyei jogú Megyei Községek Városok Kerületek Főváros városok önkormányzatok
32
25
59
68
80
75
100
100
-
-
100
80
8
15
10
6
0
25
0
0
-
-
0
0
8
10
3
6
0
0
0
0
-
-
0
0
0 16 16 0 20 100
0 13 18 3 18 100
0 10 7 3 7 100
0 3 3 3 10 100
0 20 0 0 0 100
0 0 0 0 0 100
0 0 0 0 0 100
0 0 0 0 0 100
100
100
0 0 0 0 0 100
0 20 0 0 0 100
17
Jelentés az internet-gazdaságról – Felhasználói jellemzők
E-mail cím ellátottság
2001.3. negyedév
A községek rendelkeznek a legkisebb arányban elektronikus postaládával, arányuk mindössze 51%. A további településkategóriákhoz tartozó önkormányzatok azt jelezték, hogy e-mail fiókja szinte mindegyik önkormányzatnak van. Önkormányzatonként az e-mail címek száma a következőképpen alakul. A megyei jogú városok rendelkeznek intézményenként a legtöbb e-mail címmel (104), majd nem sokkal lemaradva következnek a kerületek (82). A válaszoló önkormányzatok átlagai alapján számított becslésünk szerint az önkormányzatoknál a hivatalosan használatos összes elektronikus postaláda száma 13 ezer. E-mail címek száma településkategóriánként (válaszoló önkormányzatok) Településtípusok E-mail cím Községek
Városok Megyei jogú városok Kerületek Főváros Megyei önkormányzatok Ország összesen Foglalkoztatott informatikusok
Összes (db) 462 1164 1251 653 600 236 4366
Átlag (db) 2 15 104 82 26 11
A községi önkormányzatok nem engedhetik meg maguknak külön informatikus foglalkoztatását. Ezért vagy maguk közül önjelölt alapon valaki tovább képzi magát és a „mindennapi élethez” szükséges informatikai alapképzettséget elsajátítja vagy az önkormányzat informatikai támogatás nélkül marad. A községi önkormányzatok körében esetlegesen felmerülő társulási lehetőségek, sok egyéb mellett ilyen és ehhez hasonló feladatok ellátását is hivatott lenne megoldani. A községeken kívül elmondható, hogy a többi településkategóriához tartozó önkormányzatok legalább egy informatikust el tudnak tartani. Az önkormányzatoknál foglalkoztatott informatikusok megoszlása településkategóriánként (válaszoló önkormányzatok) Településtípusok
Informatikusok Összes (fő) Átlag (fő)
Községek
76
0
Városok Megyei jogú városok
101 68
1 6
Kerületek
35
4
Főváros
20
-
Megyei önkormányzatok
19
2
Ország összesen
319
1
18
Jelentés az internet-gazdaságról – Felhasználói jellemzők Az informatikai munkaerővel való elégedettség
2001.3. negyedév
Általában az önkormányzatok elégedetlenségüknek adtak hangot, különösen a létszám, de a rendelkezésre álló informatikai munkaerő minőségével kapcsolatban is. Az informatikai szolgáltatások színvonala a városok, a megyei jogú városok és a kerületek számára még elfogadható. A Főváros számára rendelkezésre álló informatikai létszám egyértelműen elfogadhatatlan.
A rendelkezésre álló informatikus létszámmal és annak minőségével való elégedettség (egyenlegértékek) Településtípusok Községek Városok Megyei jogú városok Kerületek Főváros Megyei önkormányzatok Országos átlag
Informatikai továbbképzés és távoktatás
Létszám
Minőség
- 15 -5 0 - 13 - 100 - 22 - 13
16 49 45 56 0 17 27
Az önkormányzatok 60 és 51 százaléka nyilatkozta azt, hogy vezetői illetve alkalmazottai informatikai továbbképzésben nem vettek részt. A továbbképzésben részesült vezetők, illetve alkalmazottak arányának településkategóriánkénti megoszlásából látható, hogy a községi önkormányzatok a dolgozók informatikai képzésében előrébb járnak társaiknál, amit persze részint kényszerből tesznek. Ez is azt tükrözi, hogy azon községek, amelyek saját informatikust nem tudnak alkalmazni, munkatársaik informatikai képzésével próbálják pótolni a hiányt. A válaszok alapján a megyei önkormányzatok költenek a legkevésbé munkatársaik informatikai továbbképzésére. Az önkormányzatok 7%-a jelezte, hogy munkatársuk részt vett távoktatási programban. Az átlagosnál nagyobb számban részesültek a városok és a megyei jogú városok munkatársai távoktatásban, arányuk 19% és 17%.
Az informatikai továbbképzésben részt vett dolgozók aránya a létszámhoz képest, településkategóriánként (%) Településtípusok Községek Városok Megyei jogú városok Kerületek Főváros Megyei önkormányzatok Országos átlag
Vezetők
Alkalmazottak
59 33 32 42 50 28 52
45 28 27 30 15 12 40
19
Jelentés az internet-gazdaságról – Felhasználói jellemzők A funkcionális területek integráltsága
2001.3. negyedév
Az önkormányzatok elsősorban a pénzügyi területeket integrálták számítógépes hálózataikba. Az adminisztráció szintén a legtöbb önkormányzat esetében valamilyen belső hálózat részeként működik, kivéve a községi önkormányzatokat, ahol a válaszolók mintegy fele számolt csak be arról, hogy az adminisztráció is része lenne a hálózatnak. A munkaügyi alkalmazások és természetesen az informatika szintén integrált részét képezik az adott belső hálózatoknak, kivéve ismételten a községek esetét. A beruházás, beszerzés és a marketing egyelőre olyan funkcionális területek, amelyeket az önkormányzatok nem integráltak belső hálózataikba.
A funkcionális területek integráltsága elektronikus rendszerekbe (%) Településtípusok
Községek Városok Megyei jogú városok Kerületek Főváros Megyei önkormányzatok Országos átlag
Az elektronikus megoldások hozzájárulása a működési hatékonysághoz
Adminisztráció Beruházás
50 80 83 89 100 100 55
9 22 25 11 100 22 11
Beszerzés Informatika Marketing Munkaügy
2 13 17 11 100 11 4
18 68 92 78 100 78 27
2 16 42 22 100 22 5
20 52 83 67 100 67 26
Pénzügy
60 86 100 100 100 100 65
Az önkormányzatok szinte egyöntetűen úgy ítélik meg, hogy az elektronikus megoldások bevezetése és alkalmazása a gyorsabb és pontosabb munkavégzés megvalósítását szolgálja. Ezt az elvet erősen magukénak tartják a megyei önkormányzatok, míg a kerületi önkormányzatok soraiból olyan észrevételek is voltak, hogy a munkavégzés gyorsításában az elektronikus megoldásoknak csak kis szerepe van. Az önkormányzatok szintén egységesen álltak ki amellett, hogy az elektronikus rendszerek munkába állítása nem szabadít fel munkaerőt. Az önkormányzatok elvetik azt, hogy ilyen értelemben a humán erőforrás gazdálkodásra az elektronikus rendszerek hatással lennének. Ez részben, a jelenlegi ügyfélszolgálati rendet ismerve érthető is, hiszen a mai napig az önkormányzatokra a személyes ügyfélfogadás a jellemző, ahol az ügyintéző szaktudása, jelenléte és nem utolsó sorban kedvessége elengedhetetlen fontosságú. Másrészt tükrözi az önkormányzatok mai napig konzervatív hozzáállását a modern informatikai eszközök alkalmazásához.
20
Jelentés az internet-gazdaságról –Szolgáltatások 2001.3. negyedév
IV. Szolgáltatások Weboldal
Az önkormányzatok körében a saját honlap készítés még nem terjedt el széles körben. A válaszoló önkormányzatok 23%-a jelezte, hogy saját weboldalt üzemeltet. Legrosszabb a helyzet a községek esetében, amelyeknek csupán 14%-a készített (készítetett) honlapot. A településkategória további szintjeihez tartozó önkormányzatok meghatározó része rendelkezik saját weboldallal. A saját weboldallal rendelkező önkormányzatok aránya, településkategóriánként (%) Településtípusok Községek Városok Megyei jogú városok Kerületek Megyei önkormányzatok Országos átlag
Arány
14 65 100 67 89 23
A saját weboldallal rendelkező önkormányzatok legnagyobb része (30%) negyedévente, 20-20%-a pedig hetente illetve havonta frissíti honlapját. A honlapon elérhető A felmérés adatai szerint az önkormányzatok által üzemeltetett szolgáltatások honlapok egyelőre csak tájékoztató jellegű adatokat közölnek. Az interneten keresztül történő önkormányzati ügyek intézése még várat magára. Még az önkormányzati űrlapokat is csak a honlappal rendelkező önkormányzatok 19%-nak a weblapján tudjuk letölteni, ez szám szerint 31 önkormányzat elektronikus szolgáltatását jelenti. Az ügyintézővel történő kapcsolat-felvételre még ennél is kevesebb önkormányzat nyújt lehetőséget (29). Az önkormányzatok ügyfeleik számára (ez tulajdonképpen a lakosság és a vállalatok) egyáltalán nem tartják fontosnak, hogy az interneten keresztül is el lehessen érni az ügyintézőket. Ez A funkcionális területek Internet használati szokásai tábla alapján egyértelműen kiderül. A lakossági illetve a vállalati kapcsolattartásra az önkormányzatok általában az internetet jóformán egyáltalán nem használják.
21
Jelentés az internet-gazdaságról –Szolgáltatások 2001.3. negyedév A weboldallal rendelkező önkormányzatok által biztosított szolgáltatások aránya Szolgáltatások Kapcsolat felvétel az önkormányzattal Szolgáltatások megismerése Űrlapok elérése Ügyintéző elérése
(%)
Arány
66 66 19 18
A honlapon elérhető A válaszoló önkormányzatok 21 ezernél több oldalt publikálnak a világhálón. A weboldallal rendelkező önkormányzatok átlagai és a - oldalak száma honlapokon elérhető átlagos oldal számok alapján az összes önkormányzati honlapon becslésünk szerint, mintegy 40 ezer információs oldal érhető el az interneten. - űrlapok száma A válaszadó 56 önkormányzat 187 űrlap elérését tette lehetővé ezidáig az interneten. A világhálón, on-line módon is ki tölthető űrlapok száma 15. Minden településkategóriából egy önkormányzat vállalkozott arra, hogy a honlapján lehetővé tette űrlapok on-line kitöltését. Ezen reprezentációk megerősítik a korábbiakban említetteket, miszerint az elektronikus önkormányzatok eléréséig még hosszú út vezet. Az önkormányzatok természetesen saját maguk is látják, hogy az önkormányzati szolgáltatások gyakorlatilag nem elérhetőek az interneten keresztül. Az interneten keresztül on-line elérhető szolgáltatások hányada az országos átlag szerint 3%! Az önkormányzatok várakozása szerint egyébként az on-line elérhető szolgáltatások hányada emelkedik és 12 hónap alatt 7%ra nő. Jelenleg a fővárosi önkormányzat a legoptimistább, ahol úgy gondolják, hogy szolgáltatásaik 20%-a lesz elérhető on-line az interneten 12 hónap múlva. On-line közbeszerzésre jelenleg a válaszok alapján az önkormányzatok 2%-nál van lehetőség. Az on-line elérhető szolgáltatások hányada Településtípusok Községek Városok Megyei jogú városok Kerületek Főváros Megyei önkormányzatok Országos átlag
Az ügyfelekkel történő kapcsolattartás
(%)
Jelenleg
12 hónap múlva
3 3 2 4 15 5 3
5 12 22 13 20 11 7
Az önkormányzatok és ügyfelei közötti kapcsolattartásra leginkább a papír alapú és a telefonos kommunikáció, valamint a személyes kontaktus a jellemző. A faxos és az on-line módon történő kapcsolattartást az önkormányzatok 15%-a teszi lehetővé
22
Jelentés az internet-gazdaságról –Szolgáltatások 2001.3. negyedév az ügyfelek számára. Az átlagnál kisebb mértékben, de nagyobb a megyei jogú városok on-line módon lebonyolított kommunikáció aránya. A kerületek pedig a faxon és telefonon keresztül történő üzenetváltást preferálják nagyobb mértékben, az egyéb önkormányzatokhoz viszonyítva. Az önkormányzattal lehetséges kapcsolat-felvétel tpusok megoszlása, településkategóriánként Településtípusok
Községek Városok Megyei jogú városok Kerületek Főváros Megyei önkormányzatok Országos átlag
(%)
Személyes kontaktus
Telefonos
On-line
Papír alapú (levél)
Faxos
Összesen
25 30 24 21 10 26 27
25 24 23 31 55 28 25
7 6 10 6 5 7 6
34 31 33 25 25 26 33
9 9 11 17 5 13 9
100 100 100 100 100 100 100
23
Jelentés az internet-gazdaságról –Informatikai beruházások
2001.3. negyedév
V. Informatikai beruházások Beruházások, működési költségek Informatikai beruházásaikra fajlagosan a megyei jogú városok önkormányzatai költöttek a legnagyobb összegben 2000-ben (36 millió Ft / önkormányzat). 2001-ben a kerületek átvették a vezető szerepet és átlagosan – megduplázva a 2000-ben informatikai beruházásokra kifizetett összeget – 50 millió forintot kívánnak informatikai infrastruktúrájuk fejlesztésére fordítani. A kérdőívre adott válaszok alapján a kerületek komoly informatikai áttörésre készülnek az idei év során. Az egyes beruházási kategóriákban a kerületek, a tavalyi évben kifizetett összegek dupláját szánják idén fejlesztésekre. A megyei jogú városok esetében a válaszok alapján úgy tűnik, hogy a hardver beruházások nagy részét 2000ben már lebonyolították, mert 2001-ben nominál értéken is kevesebb forrást szánnak hardver beszerzésre. Ezzel szemben weboldalaik kialakítására, tovább fejlesztésére az idén 2000-hez képest átlagosan két és félszer nagyobb összeget szánnak. Az önkormányzatok egyszeri beruházási költségeinek átlagos összege településtípusonként 2000-ben és 2001-ben, (ezer Ft) Településtípusok Községek Városok Megyei jogú városok Kerületek és a Főváros Megyei önkormányzatok Országos adat
Átlag (ezer Ft)* 2000 2001
811 4036 36886 22931 6387 4828
980 4091 42316 52337 10285 6166
Összesen (millió Ft) 2000 2001
2355 803 811 551 121 4641
2849 814 931 1228 195 6017
* A Főváros nélkül
Az önkormányzatok 2000-ben átlagosan 4,8 millió forintot költöttek informatikai beruházásokra, beszerzésekre. Az átlagos érték azonban településkategóriánként nagy eltéréseket mutat. Az önkormányzatok legnagyobb beruházási tételei 2000-ben az informatikai hardver kiadások voltak, melyek átlagos értéke 1,8 millió Ft volt önkormányzatonként. Az IT szolgáltatásokra költött átlagos összeg 2000-ben megközelítette az 1,7 millió forintot. Szoftver beszerzésre közel egy millió forintot fordítottak átlagosan az önkormányzatok, míg a saját honlap kialakítására – átlagosan – 300 ezer forint körüli összeg állt az önkormányzatok rendelkezésére. Az átlagos értékek növekedése beruházási típusonként meghaladja a fogyasztói árindex mértékét, sőt annak inkább duplája. A weboldal kialakítására szánt átlagos összeg 2001-ben másfélszerese a 2000-ben erre a célra kifizetett tételnek.
24
Jelentés az internet-gazdaságról –Informatikai beruházások
2001.3. negyedév
Az önkormányzatok egyszeri átlagos beruházási költségei 2000-ben és 2001-ben (ezer Ft) Településtípusok Községek Városok Megyei jogú városok Kerületek Megyei önkormányzatok Országos átlag
Szoftver 2000 2001
211 1434 8584 7665 1440 975
257 1325 13950 15404 1971 1331
Hardver 2000 2001
452 2032 18336 11752 3447 1831
514 2240 15273 22728 6011 2122
IT szolgáltatások 2000 2001
86 126 9350 3500 415 1697
Weboldal kialakítás 2000 2001
113 209 10943 13000 533 2211
62 444 617 15 1086 326
97 317 2150 1205 1769 502
Az önkormányzatok informatikával kapcsolatos működési kiadásaiknak legnagyobb tétele a szoftver, hardver működtetésre elszámolt költségek, ami önkormányzatonként átlagosan 750 ezer lesz forint 2001-ben. Ezen a jogcímen a kerületek fizetik ki átlagosan a legnagyobb összeget, ami várakozásaik alapján 2001-ben több mint 7,5 millió forintot tesz ki. Ez több mint 85%-os növekedést jelent a tavalyi évhez képest. Szintén a kerületek jelezték, hogy az internet szolgáltatóknak kifizetésre kerülő díjak is messze meghaladják a 2000-ben kifizetett internet-hozzáférési költségeket. Az internet szolgáltatóknak kifizetésre kerülő díjak növekedésével számol egyébként a legtöbb önkormányzat, kivéve a községi önkormányzati testületeket, akik nominálisan is csökkenő díjakkal számolnak a 2001-es évre vonatkozóan. A községi önkormányzatok az idénre ezek szerint nem tervezik internet hozzáféréseik bővítését, a meglévő hozzáférések díjaira vonatkozóan pedig a szolgáltatók versenyének kiéleződéséből fakadó díj csökkenésre számítanak. Az önkormányzatok folyamatos informatikai működtetési átlagos költségei településtípusonként 2000 és 2001-ben, (ezer Ft) Településtípusok Községek Városok Megyei jogú városok Kerületek és a Főváros Megyei önkormányzatok Országos átlag
Átlag (ezer Ft)* 2000 2001
Összesen (millió Ft) 2000 2001
475 2163 8156 5818 2452 1341
1380 430 179 146 46 2181
557 2635 9208 11914 3027 1587
1618 524 202 288 57 2689
A működési költségek legnagyobb mértékű növekedésére ismételten a kerületi önkormányzatok számítanak, a 2000. évi költségek megduplázódásával számolnak. A legszerényebb működési költség-emelkedést remélik a megyei jogú városok önkormányzatai, melynek mértéke számításaik szerint 17%. Az egyes településtípusok közötti működési ráfordítások
25
Jelentés az internet-gazdaságról –Informatikai beruházások
2001.3. negyedév
nagyságrendekkel térnek el egymástól. A kerületekben informatikai működésre fordított átlagos költségeknek a megyei önkormányzatok a harmadát, a városok csak a negyedét tudják fordítani. Az egy főre jutó informatikai működési kiadásokat vizsgálva a megyei jogú városok esetében a legmagasabb a fajlagos költség. Az egy főre jutó kiadások tekintetében is sereghajtók a községek, azonban lemaradásuk nem olyan mértékű, mint a települési átlagok esetében. A megyei jogú városok – legmagasabb – egy főre jutó kiadásainak mintegy ötödét tudják a községek informatikai működésre fordítani. Az önkormányzatok folyamatos informatikai működtetési átlagos költségei 2000 és 2001-ben, (ezer Ft) Településtípusok
Községek Városok Megyei jogú városok Kerületek Megyei önkormányzatok Országos átlag
2000
2001
Internet szolgáltatóknak fizetett díj 2000 2001
134 393 810 900 415 258
158 483 921 1440 780 291
87 466 1455 835 318 296
Internet csatlakozás
86 593 2025 2050 602 336
Szoftver, hardver működtetés
Weboldal karbantartás
2000
2001
2000
2001
202 1160 5408 4083 1018 613
242 1355 5755 7657 1018 750
52 143 483 700 173
71 205 507 767 628 210
Internetes beszerzés A válaszoló önkormányzatok 2001 I. félévében két millió forint értékben intézték (összesen 15 önkormányzat) beszerzéseiket interneten keresztül. Az önkormányzatok 40%-a jelezte, hogy 2001 I. félévében az interneten keresztül részéről nem történt beszerzés. Az önkormányzatok jelenleg tartózkodnak az interneten keresztül történő beszerzéstől. Sőt erre vonatkozóan az önkormányzatok 32%-a (ami egyébként a kérdésre válaszolók 77%-a) gondolja úgy, hogy ez nem is fog változni a következő 12 hónapban. Növekedésre az önkormányzatok csupán 9%-a számít.
26
