BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Budapesti Gazdasági Főiskola
KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR
Gazdaságdiplomácia és nemzetközi menedzsment szak
Nappali tagozat EU kapcsolatok szakirány
ÁTTEKINTÉS AZ ÉLELMISZER-BIZTONSÁG HELYZETÉRŐL AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MAGYARORSZÁG TÜKRÉBEN
Budapest 2003.
Kuti Krisztina Brigitta
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
BEVEZETÉS
5
1 A KÖZÖS MEZŐGAZDASÁGI POLITIKA, COMMON AGRICULTURE POLICY (CAP)- A KAP LÉTREJÖTTE
10
1.1 ELŐZMÉNYEK AZ EGYSÉGES EURÓPAI OKMÁNY – AZ EGYSÉGES PIAC MEGVALÓSULÁSA 1.2 KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA – KAP KIALAKULÁSA
10 10 11
2 AZ ÉLELMISZERFOGYASZTÁS ALAKULÁSA A FEJLŐDŐ ÉS A FEJLETT ORSZÁGOKBAN 16 AZ ÉLELMISZER TERMELÉS VOLUMENE 2.1 A FŐBB ÉLELMISZEREK FOGYASZTÁSÁNAK TENDENCIÁI 1990-TŐL AZ
17
EZREDFORDULÓIG 2.2 MAGYARORSZÁG KÜLKERESKEDELMI FORGALMÁNAK ALAKULÁSA – AZ ÉLELMISZEREK TERÉN 1998-2001
18
3
22
AZ ÉLELMISZER-BIZTONSÁG FOGALMA
20
3.1 AZ ÉLELMISZER (FOOD) MEGHATÁROZÁSA 3.2 AZ ÉLELMISZER-BIZTONSÁG ÉS AZ ÉLELMISZER-MINŐSÉG KAPCSOLATA 3.3 AZ ÉLELMISZER-BIZTONSÁG JELENTŐSÉGÉNEK VÁLTOZÁSA 3.4 AZ ÉLELMISZER-BIZTONSÁG TÁRSADALMI JELENTŐSÉGE AZ ÉLELMISZER-BIZTONSÁG KÖZGAZDASÁGI HATÁSAI AZ ÉLELMISZER-BIZTONSÁG JOGI VONATKOZÁSAI 3.5 ÉLELMISZER-BIZTONSÁG AZ ÉLELMISZERLÁNCBAN A FELELŐSSÉG KÉRDÉSE AZ ELŐÁLLÍTÓ-GYÁRTÓ FELELŐSSÉGE A FORGALMAZÓ FELELŐSSÉGE A FOGYASZTÓ FELELŐSSÉGE A KORMÁNYZAT FELELŐSSÉGE 3.6 AZ ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI HELYZET BEMUTATÁSA AZ ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI HELYZET ROMLÁSÁNAK FELTÉTELEZETT OKAI AZ ÉTELMÉRGEZÉSEK EREDETE
22 23 24 25 25 26 26 27 27 28 28 28 29 30 31
4
36
4.1
ÉLELMISZERBOTRÁNYOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN A BSE KRÍZIS
36 2
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
4.2 DIOXIN-BOTRÁNY 4.3 EGYÉB ESETEK MOSÓSZERMARADVÁNY A KÓLÁBAN MERCI CSOKOLÁDÉ FOGAMZÁSGÁTLÓVAL SZENNYEZETT ÉTELEK 4.4 ÚJABB PROBLÉMÁK GENETIKAILAG MÓDOSÍTOTT ÉLELMISZEREK 4.5 A TÁPLÁLKOZÁSI SZOKÁSOK VÁLTOZÁSÁNAK ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI
41 42 42 43 43 43 44
VONATKOZÁSAI 4.6 ÉLELMISZER-BIZTONSÁGGAL FOGLALKOZÓ KÜLFÖLDI ILLETVE NEMZETKÖZI SZERVEZETEK
45
5
47
A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA ÉS AZ ÉLELMISZER-BIZTONSÁG
45
5.1
NEMZETKÖZI SZERVEZETEK AZ ÉLELMISZER-BIZTONSÁG ÉS –MINŐSÉG TERÜLETÉN 47 FAO/WHO CODEX ALIMENTARIUS BEMUTATÁSA 48 5.2 AZ EURÓPAI UNIÓ ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI SZABÁLYOZÁSA 49 AZ EURÓPAI UNIÓ ÉLELMISZER-SZABÁLYOZÁSÁNAK ELVEI 50 5.2.1.1 A súlypontok áthelyeződnek 50 5.2.1.2 A verseny tisztasága 50 5.2.1.3 Az Euro-recept elv 51 5.2.1.4 A másság védelme 51 5.2.1.5 Vertikális szabályozás 51 5.2.1.6 Horizontális szabályozás 52 5.2.1.7 Szubszidiaritás elve 52 5.2.1.8 A Kötelező Elővigyázatosság elve 53 5.2.1.9 Az "istállótól az asztalig" elv (from stable to table) 53 5.3 A KOCKÁZAT ELEMZÉS BEMUTATÁSA 53 5.3.1 A kockázatelemzés jelentősége az élelmiszer-biztonság elérésében 53 5.3.2 A kockázat – elemzés lépései 54 5.4 ZÖLD KÖNYV 57 5.5 AZ EURÓPAI UNIÓ FEHÉR KÖNYVE AZ ÉLELMISZER-BIZTONSÁGRÓL 58 5.6 AZ EURÓPAI UNIÓ POLGÁRAINAK BIZALMA AZ ÉLELMISZER-MINŐSÉGÉT VÉGZŐ 59 SZERVEZETEKBEN. 5.7 AZ EURÓPAI UNIÓ ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYEI 61 AZ EU KÖVETELMÉNYRENDSZERE 61 5.8 AZ EURÓPAI ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI HIVATAL (EFSA) 62 ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYEK - EURÓPAI UNIÓS JOGSZABÁLYOK 64 6
A MAGYAR ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI HELYZET BEMUTATÁSA
6.1 AZ AGRÁRÁGAZAT JELENTŐSÉGE 6.2 A MAGYAR ÉLELMISZER-BIZTONSÁG ÉLELMISZER-IPARI TERMÉKEK KÜLKERESKEDELME 6.3 MAGYARORSZÁG ÉS A CODEX 6.4 ÉLELMISZER-BIZTONSÁG AZ ÉLELMISZER LÁNCOLATBAN 6.5 AZ ÉLELMISZERFERTŐZÉST,- MÉRGEZÉST KÖZVETÍTŐ ÉLELMISZEREK 6.6 AZ ÉLELMISZER-BIZTONSÁG HÁROM ÚJ TERÜLETE
66 66 66 68 69 70 72 73 3
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
6.7
AZ ÉLELMISZER-BIZTONSÁGOT ÉRINTŐ JOGI SZABÁLYOZÁS AZ
ÉLELMISZERIPARBAN ÉLELMISZER – SZABÁLYOZÁS - JOGHARMONIZÁCIÓ 6.8 VESZÉLYELEMZÉS ÉS A KRITIKUS ELLENŐRZÉSI PONTOK –
73 73 HACCP BEMUTATÁSA
75 AZ ÉLELMISZERBIZTONSÁG ÉS A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS RENDSZERE (PIRAMIS ÁBRA) 6.9 A MAGYARORSZÁGI ÉLELMISZERELLENŐRZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HATÓSÁGOK 6.10 A MAGYAR FOGYASZTÓ ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI ISMERETEI 6.11 A MAGYAR ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI HIVATAL MEGALAKULÁSA A MAGYAR ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI HIVATAL SZERVEZETE A MAGYAR ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI HIVATAL FŐBB FELADATAI 6.12 A MAGYAR ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI HIVATAL MUNKÁJÁT SEGÍTŐ SZERV - A FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM ÉLELMISZERIPARI FŐOSZTÁLYA
77 78 80 81 82 82
7
85
ESETTANULMÁNY
83
7.1 A GLOBUS KONZERVIPARI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG A GLOBUS RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE A TÁRSASÁG TEVÉKENYSÉGE A GLOBUS KONZERVIPARI RT STRATÉGIAI CÉLKITŰZÉSEI 7.2 A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS SZEREPE A GLOBUS CSOPORTNÁL MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS, MINŐSÉG-ELLENŐRZÉS, ÉLELMISZER-BIZTONSÁG 7.3 A GLOBUS PIACI HELYZETE BELFÖLDI ÉRTÉKESÍTÉS KÜLFÖLDI ÉRTÉKESÍTÉS
85 85 85 86 87 87 88 88 89
ÖSSZEFOGLALÁS
86
IRODALOMJEGYZÉK
89
MELLÉKLETEK
93
4
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Bevezetés Minden ember számára alapvető szükséglet a táplálkozás, az élelmiszerek megvásárlása, mindannyian szeretünk enni, méghozzá lehetőleg egészséges ételeket. Témaválasztásom azért esett erre a területre, mert a Közös Agrárpolitikán belül mindinkább nagyobb szerepet kap az élelmiszer-biztonság, az élelmiszerek ellenőrizhetősége, mindazonáltal izgalmasnak tartom ezt a területet, amely a KAP-hoz kapcsolódik, illetve az élelmiszerek biztonságiminőségi tulajdonságai által szoros kapcsolatot képez az élelmiszer kereskedelemmel. Az étkezés, a táplálkozás szerves része az életünknek, életben maradásunk feltétele. Az étkezéssel együtt járó, élelmiszerek okozta megbetegedések egyidősek az emberiséggel. A bejelentési fegyelem, a technológiák változása, az élelmiszerek világkereskedelme a nagyiparosodás és sok-sok egyéb társadalmi és gazdasági tényező hatására az élelmiszerek okozta, ismertté vált és nyilvántartott megbetegedések száma világszerte emelkedik, és a médiában egyre gyakrabban ismertetett élelmiszerbotrányokat széleskörű fogyasztói és társadalmi érdeklődés kíséri. A fogyasztók egyre igényesebbé válnak, mindinkább megkövetelik a választás lehetőségeit a kiváló minőségű, biztonságos élelmiszerek között. Az élelmiszer-biztonság fontosságát olyan háttérjelenségek is erősítik, mint az egyszemélyes háztartások magas száma (ahol az éttermi étkezés jellemzőbb, mint az otthoni főzés), illetve a női vásárlói rétegnek a kialakulása. Az élelmiszeriparban tevékenykedő valamennyi vállalkozás alapvető feladatává vált az előállított és forgalmazott termékek megfelelő minőségének és biztonságának szavatolása. Külön ki kell emelni az élelmiszer-biztonság kérdését, amelynek elhanyagolása súlyos fogyasztói megbetegedésekhez vezethet, valamint a vállalatok megítélését, hírnevét is nagymértékben rontja. A versenyképesség is csak úgy őrizhető meg, ha ezek a szempontok beépülnek, és meghatározóvá válnak a vállalati struktúrában. Soha ilyen mértékben nem volt igény az emberek, a fogyasztók részéről az élelmiszer közvetítette és okozta ártalmak megismerésére. A fogyasztókban folyamatosan felmerülő kérdések: biztonságosak-e az élelmiszerek, kinek mi a feladata a biztonság megteremtésében, garantált-e a biztonság? Kérdéseikre a szakemberektől, az élelmiszertermelés, előállítás, az élelmiszerlánc szereplőitől az államot képviselő hatóságoktól, valamint a fogyasztóvédelmi szervezetektől választ várnak. Az utóbbi időben az érdeklődés középpontjába került az élelmiszerfogyasztás és az egészség közötti összefüggések vizsgálata. Számos tényező együttes hatására megnőtt az élelmiszer-biztonság és az egészségi állapot közötti kapcsolat elemzésére irányuló igény is. 5
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Az élelmezés-egészségügyi botrányok, mint a vágómarháknál kimutatott szivacsos agyvelő károsodás(BSE), vagy az ugyancsak ismert dioxin-ügy tovább fokozták és a figyelem középpontjába állították az élelmiszer-biztonságot. Célom, áttekinteni az élelmiszer-biztonság Európai Uniós és magyar szabályozásait, az erre épülő hivatali rendszert bemutatni, továbbá egy konkrét vállalat élelmiszer-biztonsági követelményeinek ismertetése. Diplomamunkám első fejezetében bemutatom az Európai Unió - t illetve az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződéseket. Ezt követi a legelső közösségi politikák egyikének – a Közös Agrárpolitikának (KAP) a létrejöttének és céljainak ismertetése. Az alapító államok mindegyike támogatta a mezőgazdaságot. Mivel a paraszti gazdaságok nem voltak képesek ellátni a hazai szükségleteket, a termelés messze elmaradt az ipari ágaktól, továbbá az egységes piac kiterjesztéséhez szükség volt arra, hogy az Európai Gazdasági Közösség alapítói meghozzák a döntést a Közös Agrárpolitika kialakításáról. Továbbá az egységes piac és a négy alapszabadság létrejöttét mivel az egységes piac megteremtésének egyik alapja, hogy az áruk, szolgáltatások, tőke és a munka szabadon áramolhasson. Ezután röviden a KAP- reformokról teszek említést. A második fejezetben rátérek az élelmiszerfogyasztás alakulására, hiszen a KAP-on belül ezzel a területtel fogok részletesen foglalkozni, illetve az élelmiszerek biztonságával. Itt vizsgálom a fejlődő és a fejlett országok
élelmiszerfogyasztásának
tendenciát
az
elkövetkező
30
évben,
az
élelmiszertermelés volumenével az Európai Unió tagállamaiban és Magyarországon 19901999 közötti időszakban. Ezáltal látható, hogy melyik ország gazdaságában hogyan változott az élelmiszer-termelés volumene. A főbb élelmiszerek fogyasztására is kitérek, hogy az egyes államokban merre tart az élelmiszerek fogyasztása. Ezt követi Magyarország külkereskedelmi forgalmának alakulása az élelmiszerek terén 1998-2001 közötti időszakban, mivel dolgozatomban is az Európai Unió és Magyarország élelmiszerbiztonságával foglalkozom majd. A harmadik fejezetben az élelmiszer-biztonság fogalmát fejtem ki, illetve az élelmiszer-biztonság és az élelmiszer-minőség kapcsolatát részletezem. A nemzetközi élelmiszer botrányok hívták fel a világ közvéleményét arra, hogy nem szabad ezt a területét a mezőgazdasági-élelmiszeripari termelésnek elhanyagolni. Az élelmiszerbiztonság társadalmi, közgazdasági és jogi vonatkozásairól és a felelősség kérdését részletezem. Ezután az élelmiszer-biztonsági helyzetet vázolom fel és arra keresem a választ, hogy mik lehetnek az élelmiszer-biztonsági helyzet romlásának okai. A negyedik fejezet az Európai Unióban előfordult és talán a mindenki által ismert élelmiszer 6
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
botrányokról szól, így a szivacsos agyvelőgyulladás a szarvasmarháknál, a dioxinnal fertőzött baromfi és egyéb esetek (pl. a mosószermaradvány a kólában, vagy a Merci csokoládé este) példáján mutatom be, hogy miért is vált égetővé az EU- ban rendeletek meghozatala az élelmiszerek biztonsága érdekében (vagyis a fogyasztók érdekében). Itt tartottam lényegesnek a genetikailag módosított élelmiszerek megemlítését, csupán érintőlegesen, hiszen már több mint 10 éve hosszas vitákat váltott ki ezek elfogadása, illetve használata. Az ötödik fejezetben a Közös Agrárpolitika és az élelmiszer-biztonság kapcsolatát mutatom be az Élelmezésügyi Világszervezet (FAO)- és az Egészségügyi világszervezet (WHO) által felállított Codex Alimentarius – az élelmiszerekre vonatkozó követelmények- segítségével. Két a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) által jóváhagyott megállapodást ismertetek, melyek a témához kapcsolódnak. Majd az Európai Unió élelmiszer-biztonsági szabályozását és az ehhez kapcsolódó elvekről írok. A kockázat elemzésről is szót ejtek, hiszen lényeges szempont, hogy az élelmiszerekben lévő egészségkárosító anyagok milyen mértékben jelentenek veszélyt a lakosságra. Ezt követően az Európai Bizottság által elfogadott "Zöld Könyv"-vel foglalkozom, amely kiemelten a fogyasztók egészségének védelmét helyezi középpontba az élelmiszerlánc minden fázisában. Már sokkalta részletesebb követelményeket szögezett le a "Fehér könyv az Élelmiszer-biztonságról", amely megerősíti a Zöld Könyvben foglaltakat, és célul tűzi ki az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal felállítását is. A hatodik fejezet a magyar élelmiszerbiztonsági helyzetről ad képet, ezen belül is az Élelmiszerbiztonsági Tanácsadó Testület tanulmánya adott segítséget ennek bemutatására. Ezen felül az élelmiszeripari termékek külkereskedelmét is fontosnak tartottam megemlíteni, hogy hogyan is alakul ezen termékek exportja az Európai Unióba. Ebben a fejezetben mutatom be, hogy Magyarország hogyan zárkózott fel a Codex által –illetve az EU által támasztott követelményekhez. Itt teszek említést a 2003. évi LXXXII. számú élelmiszerekről szóló törvényről, amely
már
összhangban áll az Uniós kritériumokkal. Ezután arra kerestem a választ, milyen élelmiszerek által jöttek létre az élelmiszerfertőzések. Továbbá a HACCP- rendszert (Veszélyelemzés, Kritikus Ellenőrzési Pontok) ismertetem, amely a termék előállításakor elemzi azok veszélyeit és küszöböli ki azokat. Bemutatom a frissen alakult Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatalt, ezen keresztül a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszeripari Főosztályát, melyet gyakorlati félévem alatt volt alkalmam megismerni. Végül pedig a hetedik fejezetben egy esettanulmány által vezetem le, hogyan is működik az élelmiszer-biztonság egy magyar cégnél, a Globus Konzervipari Részvénytársaságnál, amely több mint 100 éves múlttal rendelkezik az élelmiszer7
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
konzervgyártás terén, szakmai tapasztalatai segítségével nemcsak Magyarországon, hanem világszinten – az Európai Unió piacain - is megállja helyét. Úgy vélem, hogy a Globus Rt szép példája annak, hogy egy hazai cég miként tudta az EU által támasztott igen magas élelmiszer-minőségi és élelmiszer-biztonsági követelményeket teljesíteni. Itt ragadom meg az alkalmat, hogy köszönetet mondjak Falus Gabriellának, az FVM Élelmiszeripari Főosztályáról, aki vállalta, hogy munkámat hasznos tanácsokkal, mint külső konzulens, és bíráló segíti. Az esettanulmány írásában Moskovits Lászlóné Évának, a Globus
Konzervipari
Részvénytársaság
minőségbiztosítási
vezetőjének
szeretnék
köszönetet mondani.
8
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
MOTTÓ: „A
CSATLAKOZNI
FELVÉTELEKOR
KÍVÁNÓ A
ORSZÁGOK
LEGFONTOSABB
PRIORITÁS AZ ÉLELMISZER-BIZTONSÁG.” (FRANZ FISCHLER)
9
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
1
A közös mezőgazdasági politika, Common Agriculture Policy (CAP)- a KAP létrejötte
1.1
Előzmények
Az európai integráció első lépéseként, és azért, hogy a német-francia ellentét némiképp enyhüljön- 1951. április 18-án hat állam (Franciaország, Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország, Benelux-államok) aláírta az Európai Szén és Acélközösségről, más néven Montánuinóról szóló szerződést. Ezt követően, 1957. március 25-én, ugyanezen hat államazért, hogy kapcsolataik még szorosabbak legyenek - létrehozta az Európai Gazdasági Közösséget, EGK-t és az Európai Atomenergia Közösséget, Euratomot (Római Szerződések). Az EGK és az Euratom intézményi modelljéül az ESZAK szolgált. 1967-re összevonták az ESZAK, az EGK és az Euratom addig különálló szerveit az Egyesülési Szerződéssel. Ezután használatos az Európai Közösségek, EK elnevezés.
Az Egységes Európai Okmány – Az egységes piac megvalósulása Az olajválságok és a gazdasági recesszió miatt a „nem vámjellegű korlátozások”,(mely eredendően a Közösségen belüli nemzeti piacokat volt hivatott védeni), valamint a nemzeti jellegű adminisztratív rendelkezések megszüntetése elengedhetetlenné vált, hiszen így a Római Szerződésben lefektetett cél – vagyis a tiszta közös piac megvalósulása – volt veszélyben. Ehhez a Római Szerződés bizonyos fokú átalakítására volt szükség, melyre a nyolcvanas évekre került sor, vagyis a felek – a tagállamok hajlandóak voltak nemzeti szuverenitásuk egy részét feláldozni azért, hogy piacaikat rugalmasabbá tegyék, és az integrációnak friss lendületet adjanak. (1985-ben az Európai Bizottság akkori elnöke, Jacques Delors is felismerte, hogy a gazdasági fejlődés egyik feltétele a nagy és túlzott szabályozásoktól mentes belső piac, ennek lett a következménye a „Fehér Könyv”, mely az EK egységes belső piacának 1992-re megvalósítandó tervét tűzte ki. A Fehér Könyv az egységes belső piacot akadályozó fizikai, pénzügyi és technikai akadályok felszámolására tette a hangsúlyt. Erre az 5. fejezetben még visszatérek). Miután a tagállamok részéről megvolt az egyetértés, így kerülhetett sor a Római Szerződést módosító Egységes Európai Okmány aláírására, 1986. februárjában Luxemburgban. E szerint a szerződés szerint, 1992-re tűzték ki az egységes belső piac megvalósítását. 10
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Az Európai Gazdasági Közösség alapvető célja a tagállamok általi közös piac létrehozása volt. Az 1986-ban aláírt Egységes Európai Okmány (SEA) a közös piac meghatározás helyett már az egységes (belső) piac fogalmat helyezte előtérbe. Az egységes piac a "négy alapszabadság" megteremtését tűzte ki célul, illetve a technikai akadályoknak a felszámolását. Így tehát, az áruk, a szolgáltatások, tőke és a munkaerő szabadon, technikai korlátok nélküli áramlását. Szakdolgozatomban az élelmiszer-biztonság helyzetével fogok foglalkozni, így az első alapszabadságot fejtem ki bővebben, hiszen ez érinti az áruk szabad áramlását. Az egységes piac lényege, hogy az EU egyetlen gazdasági térség, ezért az áruk szabad mozgása a legalapvetőbb feltétel a működéséhez. Az áruk szabad áramlását, szabad kereskedelmét a mennyiségi korlátok eltörlése, valamint a vámunió létrehozása teszi lehetővé. 1992-ben a hollandiai Maastricht-ban aláírta 12 állam (a fent említett országokhoz csatlakozott Dánia, Egyesült Királyság, Írország (1973), Görögország (1981), Portugália, Spanyolország (1986)) az Európai Unióról szóló szerződést. Ezáltal három pilléren nyugvó szerkezet jött létre, amelyben az első az Európai Közösségeket jelenti, vagyis az Európai Szén – és Acélközösség, Európai Atomenergia Közösség és az Európai Közösséget fogja össze,- nemzetek feletti - amíg a második és a harmadik kormányközi alapon jött létre, ahol az országok biztosítják a második és a harmadik pillér működését. A második pillér a közös kül- és biztonságpolitika a harmadik pedig a bel- és igazságügyi együttműködés. Amíg a második és a harmadik pillér egy-egy pontosan körülhatárolt területért felelős, addig az első pillér a gazdaság szinte egészére kiterjed. A közösségi pillérbe tartozik az egységes piac létrejöttét szabályozó intézkedések, vagyis a négy alapszabadságot (áru, szolgáltatások, személyek, tőke szabad áramlását) szabályozó rendelkezések, valamint a gazdasági és a monetáris unióra vonatkozó intézkedések. Az egységes piac biztosítása érdekében az első pillérben folyamatosan bővülő közösségi jogrendszer alakult ki, a közös politikák, olyan területekre vonatkoznak, ahol a Közösségnek kizárólagos döntési kompetenciája van. Ilyen például a kereskedelempolitika és az agrárpolitika.
1.2
Közös Agrárpolitika – KAP kialakulása
Minden állam gazdaságpolitikájában különösen fontos szerepet tölt be a mezőgazdasági politika. A mezőgazdaság, mint gazdasági szektor sajátságos jellegével magyarázhatjuk. A 11
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Római Szerződés – az EGK mint gazdasági közösség kiemelten kezelte a KAP kialakítását. Az Európai Gazdasági Közösség annak idején vámunióként indult. Ennek értelmében a tagállamok az egymás közötti kereskedelmi akadályokat lebontották, ezzel együtt védték piacaikat a harmadik országok áruival szemben. Vita tárgyát képezte viszont, hogy a mezőgazdaságnak van-e létjogosultsága a közös piacon. Sokan elképzelhetetlennek tartották a bonyolult, nagy változatosságot mutató egységes szabályozást. Ezért azt javasolták, hogy ez az ágazat maradjon meg az egyes tagországok hatáskörében. Elsősorban a komoly mezőgazdasággal rendelkező Franciaország nyomására kerültek az EGK alapító okiratába, a Római Szerződésbe (1957) a mezőgazdasággal kapcsolatos elemek Nyugat-Európában az ötvenes évek végére, ellentétben a gazdaság más ágazataival, a mezőgazdaság nem indult fejlődésnek. Ennek az volt az oka, hogy a gazdaságok nem tudták kielégíteni a hazai igényeket, fedezni az élelmiszer szükségleteket. Ezzel párhuzamosan a jövedelmek is elmaradtak az iparban tevékenykedőkétől. A Közösségnek mind a hat alapítója támogatta a mezőgazdasági termelést, azonban mindegyikük eltérő mértékben és hatékonysággal. A cél tehát az élelmiszer-import megszüntetése, az egységes piac kiterjesztése és a parasztgazdaságok helyzetének javítása volt. Ennek érdekében stratégiai döntés született, a Közös Agrárpolitika alapelveinek meghozataláról. A Római Szerződés lényeges mezőgazdasági intézkedéseket irányzott elő, de nem rögzítette a Közös Agrárpolitika működését. Az EK Szerződés 32. cikkelye viszont előírta, hogy a mezőgazdaságra ki kell terjeszteni a közös piacot. (Akkor még nehéz lett volna megjósolni, hogy közel negyven évvel később pont a mezőgazdasági politika lesz az Európai Unió neuralgikus pontja.) A Római szerződés 39. cikke (EK Szerződés 33. cikke) öt pontban határozta meg a Közös Agrárpolitika, a KAP céljait:
1
•
„a mezőgazdaság termelékenységének növelése
•
a mezőgazdasági lakosság részére megfelelő életszínvonal biztosítása
•
a piacok stabilizálása
•
az ellátás folyamatos biztosítása
•
a fogyasztók számára a kínálat elfogadható árszínvonalon való biztosítása”1
Horváth Zoltán - Kézikönyv az Európai Unióról 189.o -190o. Magyar Országgyűlés, 2001
12
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Ezt követően 1958-ban az olaszországi Stresaban tartott konferencián elfogadták a KAP alapelveit: „AZ EGYSÉGES PIAC ELVE: a Közösségen belül a mezőgazdasági termékek egységes piacát kell létrehozni, amely magába foglalja a mezőgazdasági termékek szabad mozgását, továbbá a versenyszabályok, a piaci rendtartások és az árszabályozás rendszerének egységesítését. A KÖZÖSSÉGI PREFERENCIA ELVE: a Közösség belső agrárpiacának védelmet kell élveznie a külső versennyel és a világpiaci árak hullámzásival szemben. A PÉNZÜGYI SZOLIDARITÁS ELVE: a közös agrárpolitika finanszírozására közös pénzügyi alapot kell teremteni.” 1962-ben kezdte meg működését a közös mezőgazdasági politika, 1967-re felállt a mezőgazdasági közös piac, amely a belső vámok és mennyiségi korlátozások lebontására, valamint az egymás közötti kereskedelem liberalizálására épült. A Közös Agrárpolitika területei: -
az 1962-ben elfogadott és a közös piaci szervezetek révén megvalósított piac- és árpolitika, illetve azon belül a harmadik országokkal folytatott, a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek kereskedelmét szabályozó külkereskedelmi politika
-
A
mezőgazdasági
struktúrák
illeszkedésének
és
modernizálásának
folyamatát (technológiák, üzemméretek, gazdák szakképzése) koordináló, 1972-től működő agrárstruktúra-politika -
A közvetlenül egyik közös piaci szervezet hatókörébe sem tartozó témakörökben a tagországok vonatkozó jogszabályainak harmonizálása (közegészségügyi,
biztonsági,
állategészségügyi
kérdések,
minőség,
termékjelölés).2 Ennek eredményeként felszámolták a nemzeti agrártámogatási rendszereket és azokat közösségi szintre emelték. Az agrárszabályozást fokozatosan egységesítették, különböző termékekre közös piaci rendtartást dolgoztak ki.
2
Halmai Péter – Az Európai Unió Közös Agrárpolitikája Fogalomtár 10.o Agroinform Kiadó, Budapest,2003
13
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Az agrárpolitika finanszírozására hozták létre 1962-ben az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapot. A Garancia Szekció az intervenciós politikával, a közös piaci
szervezetekkel
kapcsolatos
kiadásokkal,
harmadik
országokba
irányuló
exporttámogatással foglalkozik. Amíg az Orientációs Szekció struktúrapolitikával és szerkezetátalakítás anyagi hátterének biztosításával foglalkozik. A KAP a különféle termékekre egységes nagykereskedelmi árakat, ún. küszöbárakat határoz meg. Mivel ezek az árak általában jóval magasabbak a világpiaci áraknál, ezért a közösségi termelők védelmének érdekében az Unió az importőrt arra kötelezi, hogy az importár és a küszöbár különbségét a közösségi kasszába befizesse. Ezt nevezzük lefölözésnek. A Római Szerződésben kitűzött célokat a KAP elérte. A mezőgazdaság termelékenysége és a termelés volumene folyamatosan nőtt, a Közösség önellátóvá vált. A világpiaci árak alacsonyabbak voltak a Közösség árainál. A hetvenes évektől szükségessé vált az állat és növényegészségügyi, élelmiszer-minőségi, higiéniai előírások egységesítése, annak érdekében, hogy a termelés kielégítse a fogyasztói igényeket. Mivel különböző adottságú területekkel rendelkeztek az államok, így a közös piaci rendtartások keretében nem lehetett megfelelően szabályozni, szükségessé vált a mezőgazdasági struktúra átalakítására. A ’70-es évekre a mezőgazdaság GDP-ben elfoglalt aránya, valamint ebben a szektorban dolgozók aránya is csökkent. A problémát a közvetlen ártámogatás rendszere jelentette. A garantált intervenciós árak (ha egy adott termék ára egy bizonyos szint alá esik, akkor azt a Közösség ezen az áron automatikusan felvásárolja a termelők feleslegeit) nem a termelékenységet, hanem a termelés növelését ösztönözték, ennek következtében óriási feleslegek halmozódtak fel. A ’80-as évekre az ártámogatási rendszer elnyomta a szerkezetátalakítási célokat. Háttérbe került a gazdaság szerkezet átalakítása, a termelékenység fejlesztése, a felhalmozódott feleslegek a közös költségvetési kiadások majd kétharmadát emésztették fel. Ebből kifolyólag 1992-ben került sor a KAP- reformjára. A Bizottság akkori mezőgazdasági biztosa, Mc Sharry a következő tervet javasolta: a Közösségi árakat jelentősen csökkentik, hogy azok a világpiaci árakhoz közelítsenek; azért, hogy a gazdálkodók életszínvonalát megőrizzék, jövedelem kompenzációt vezettek be, így a termelés volumenétől függetlenül közvetlen kifizetésen alapuló támogatást kaptak; a kompenzációs kifizetéseket a gabona szektorban ahhoz kötötték, hogy a gazdák ugaroltassanak (földterület egy részét kivonták a 14
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
termelésből); kiemelt fontosságúvá vált a környezet megóvása; korengedményes nyugdíj az idősebb gazdák részére. E reform hatására a gabona feleslegek csökkentek, továbbá rávilágított arra, hogy a mezőgazdaság nem csupán termékeket előállító szektor, hanem a tájjelleg megőrzése, a vidékfejlesztés is éppolyan jelentős. A kilencvenes években került sor a horizontális szabályozásokra, melyből az alábbit emelem ki: -
Állategészségügy, élelmiszer-biztonság. A 90-es évek második felére az állati
járványok
kitörése
miatt
szükség
volt
közösségi
szintű
állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági szabályozására. Az EU egységes szabályokat alkotott az állatbetegségek terjedésének megakadályozására, meghatározta az élelmiszerek, illetve az azokat előállító üzemekre vonatkozó állategészségügyi-higiéniai és káros anyagokra vonatkozó követelményeket. További intézkedéseket hozott a haszonállatok tartásának előírásáról. A rendelkezések betartását a tagországok hatóságai végzik. Az állattartó telepeket, az élelmiszereket előállító üzemeket, a termékek kereskedelmét, forgalmát folyamatosan ellenőrzik. A fogyasztó érdekeinek megfelelően érvényesül a „farmtól az asztalig” tartó hatósági felügyelet. A szabályozás tehát a fokozott elvárásokat igyekszik kielégíteni. Az Európai Unió Közös Agrárpolitikája nagy hangsúlyt fektet a minőségi élelmiszerek előállítására és az élelmiszerek biztonságára. Az Európai Unió tervezett keleti bővülése miatt elengedhetetlenné vált a KAP újabb reformja. Ennek oka, hogy a mezőgazdasági területek és a mezőgazdasági foglalkoztatottak száma a bővülés következtében kétszeresére fog emelkedni. Ez igen nagy terheket róna a közös költségvetésre, a KAP finanszírozhatóságára, így az Európai Bizottság 1997. júliusában kiadta az AGENDA 2000 programcsomagot. Ennek keretében az ártámogatások helyett a közvetlen jövedelemtámogatás elfogadását szorgalmazták. Az AGENDA 2000 lefektette a 2000-2006-os év költségvetési irányszámait, a már kibővült EU-val számolva. A korábbinál lényegesen nagyobb hangsúlyt kapott a vidékfejlesztés, a hanyatló mezőgazdasági területek támogatása.
15
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
2
Az élelmiszerfogyasztás alakulása a fejlődő és a fejlett országokban
Fontosnak tartom bemutatni, hogy miként fog alakulni az élelmiszerfogyasztás a fejlődő és a fejlett államokban, mielőtt az élelmiszer-biztonság fogalmára rátérek. Ebben a fejezetben mutatom be, hogy az élelmiszerek termelésének volumene miként változott az EU-ban és Magyarországon az elmúlt tíz évben, valamint Magyarország külkereskedelmi forgalmát az élelmiszereket illetően. Néhány fejlődő országban még mindig alacsony az élelmiszerfogyasztás szintje, ahol az étrend leginkább gabonafélékből és gyökgumókból áll. Ezzel szemben a fejlett országokban az élelmiszerfogyasztás és a kereslet a magasabb fehérjetartalmú élelmiszerek, így a hús vagy a tejtermékek iránt nő. Ebből következik, hogy az élelmiszerek iránti kereslet növekedése elsősorban a fejlődő országokban fog bekövetkezni. Számolni kell azzal is, hogy amíg a népességnövekedés üteme lassul, a jól táplált népesség száma az elmúlt időszakhoz képest növekszik és ez jelentősen befolyásolni fogja az élelmiszerfogyasztás alakulását. Az előrejelzések szerint, a fejlődő államokban az élelmiszerfogyasztás növekedésének mértéke 2015-2030 között a jelenlegi évi 3, 7%-ról 1, 7%-ra esik vissza.
16
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Az 1. ábra ennek alakulását mutatja. 1. ábra. Élelmiszerfogyasztás növekedésének üteme a fejlett államokban
Forrás: Udovecz Gábor; Nemzetközi agrárpiaci kilátások 21. o.
Az élelmiszer termelés volumene Az Európai Unió és Magyarország mezőgazdaságában az élelmiszertermelés hozamát figyelembe véve képet kapunk arról, hogy melyik ország gazdaságában játszik igazán meghatározó szerepet az agrárium, illetve hogy hogyan alakult az élelmiszer-termelés 1990 és 1999 közötti években. Mindig 100%-hoz viszonyítva, az előző évhez képest látható a változás. A 2. táblázatban figyelhető meg az élelmiszer termelés volumene az EU 15 államában és Magyarországon.
17
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
2. táblázat Az élelmiszer-termelés volumenindexe ORSZÁG
1főre jutó élelmiszertermelés
1990
1995
1996
1997
1998
1999
Ausztria
100
100,5
100,3
101,7
105,9
104,5
99,8
Belgium és Luxemburg
95,9
113,3
115,5
112,1
110,6
105
94,4
Dánia
102,2
101,4
101,6
104,1
103,4
103
104,2
Finnország
104,9
91,1
92,3
95,3
84,7
89,7
86,6
Franciaország
100,4
100,6
105,4
105,6
105,6
104,6
103,8
Görögország
90,7
107,1
100,6
98
98,2
98,7
92,3
Hollandia
101,3
103,1
104
96,4
97
95,7
96,2
Írország
102,4
102,7
107,2
104,5
107,2
109,8
103,8
Nagy-Britannia
100,1
101,3
101,3
99,7
98,5
98,5
96,7
Németország
101,7
89,3
91,3
92,3
93,2
93,1
91,4
Olaszország
95,6
100
101,5
100,9
101,3
100,9
105,3
Portugália
99,7
98,1
102,5
97,5
93,3
96,1
96,3
Spanyolország
102,6
86,9
107,8
113,8
109,5
110,1
107,4
Svédország
106,7
93,3
99,4
102,7
99,8
Magyarország
96,6
70,8
72,1
79,6
77,2
72,4
77,9
1999.
Forrás: FAO Quarterly Bulletin of Statistics,1999/3-4(FAO,Róma)
A táblázat értékeit vizsgálva kiderül, hogy az előző évekhez képest növekedett az élelmiszertermelés, vagyis erőteljesen növekedett az export Ausztriában, Dániában, Belgiumban és Luxemburgban, Írországban és Spanyolországban. Ezekben az államokban 4-6%-os növekedés tapasztalható az 1990 és 1999-es időszakot tekintve. Enyhébb emelkedést figyelhetünk meg Görögország és Olaszország gazdaságában, itt csupán pár százaléknyit nőtt az országok kivitele az előző évekhez képest. Erőteljes export visszaesés jellemzi Finnországot, ahol a 100%-hoz képest mintegy 16%-ot zuhant a kivitel. Ugyanez mondható el Magyarországról is, nálunk 24%-kal romlottak a mutatók. Enyhébb csökkenést mutat Hollandia, Nagy-Britannia, Németország és Portugália.
2.1
A főbb élelmiszerek fogyasztásának tendenciái 1990-től az ezredfordulóig
Az élelmiszerekben előforduló fertőzések leginkább a tejtermékekben, tojásféleségekben, valamint a húsban található.
18
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
A táplálkozási szakértők jelenlegi állása szerint a szárnyas, halfélék fogyasztása egészségesebb, mint a zsírosabb húsfajtáké, a sertésé, marhahúsé. Emiatt is fontos megnézni, hogy hogyan alakul ezek fogyasztása, miután az elmúlt évek élelmiszer krízisei ezen
élelmiszerektől
indult
ki,
így
például
a
szivacsos
agyvelőgyulladás
a
szarvasmarháknál, vagy a dioxinnal fertőzött baromfihús. Érdemes megvizsgálni, hogy az egyes élelmiszerek fogyasztása milyen mértékű az Európai Unióban illetve Magyarországon. A 3. ábra ezt hivatott bemutatni. Az európai országok táplálkozási szokásainak különbségei az egyes élelmiszercsoportok fogyasztási szintjét és tendenciáit vizsgálva erősen különbözőek. Ritson és Petrovici (2001) úgy találta, hogy élelmiszerfogyasztásuk alapján az alábbi országok sorolhatók egy-egy csoportba (1997. évi adatok alapján, 12 élelmiszercsoportot vizsgálva):3 Ritson és Petrovici a 23 államot három nagyobb csoportra osztotta fel. A vizsgált államok a következőek voltak: -Görögország, Olaszország, Spanyolország, Portugália (mediterrán országok) -Benelux államok, Németország, Magyarország, Csehország -Ausztria, Franciaország, Svájc -Dánia, Finnország -Norvégia, Svédország -Írország, Lengyelország -Románia, Bulgária, Albánia, Jugoszlávia (Balkán) Kutatásukban az Európai Unió államait három csoportra bontották: mediterrán országok, skandináv országok és nyugat-európai országok. A Skandináv országok fogyasztási szerkezete nagyon homogén, jellemzője a magas szintű hal, tejtermék, ugyanakkor viszonylag alacsony cereália,(gabonafélék), zöldség- és gyümölcsfogyasztás. A mediterrán államok élelmiszerfogyasztási szerkezet már kissé heterogénebb, mint a skandináv
államoké.
Táplálkozásuk
jellemzően
cereálikból,
hal,
zöldség
és
gyümölcsfélékből, valamint magas szintű növényi zsiradék fogyasztás, és az átlagosnál kevesebb állati zsiradék bevitelből áll össze. Portugáliában és Spanyolországban a tejtermékfogyasztás is jóval elmarad az EU átlagétól.
3
Orbánné Nagy Mária – Az élelmiszerfogyasztás és a fogyasztói árak konvergenciája Magyarország és az EU között 5.szám, 11.o, AKII, Budapest, 2003
19
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Az említett harmadik csoport –a nyugat-európai államok közül részletesen az EU 15 tagállamáról, valamint Magyarországról voltak érdemi eredmények, melyek a következők: AZ EU és Magyarország elmúlt 10 éves élelmiszer fogyasztási tendenciái. Az Európai Unióban több élelmiszer, illetve élelmiszercsoport fogyasztása tovább emelkedett bár kisebb mértékben. A fogyasztás szerkezete az egészségesebbnek tartott táplálkozás felé mozdul el, ezt jól jelezi, hogy a növekvő húsfogyasztáson belül a baromfihús erőteljesebben emelkedett, mint a sertéshús, nagyobb lett a tej és tejtermék, valamint a zöldség- és a gyümölcsfogyasztás. Ez utóbbi három termékcsoport fogyasztása csupán 6-6 %-kal lett magasabb 10 év alatt. Ugyanakkor magasabb lett a cereália (gabonaféleségek) fogyasztás is. A telítettség jeleit mutatja az állati zsiradék, a tojás, a hal és a burgonyafogyasztás, mert ezekből a termékekből ugyanannyi fogyott 1990-ben, mint 2000ben. A harmadik ábrán ezt a tendenciát figyelhetjük meg. 3. ábra.
2.2 Magyarország külkereskedelmi forgalmának alakulása – az élelmiszerek terén 1998-2001 Lényeges szempont Magyarország külkereskedelmének vizsgálata, ezen belül pedig az élelmiszerek forgalmának alakulása 1998 és 2001 közötti időszakban. Erre azért lesz 20
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
szükség, mivel e két terület élelmiszer-biztonságával fogok szakdolgozatomban foglalkozni. A 4. számú táblázatban látható, hogy az Európai Unióból származó import enyhébb növekedést mutat, míg az oda irányuló export erőteljesen növekszik. A 4. számú táblázat az import-export ország csoportok szerinti alakulását mutatja. 4. táblázat Élelmiszerek, italok és dohány külkereskedelmi forgalma ország csoportok szerint, forintban, (millió Ft) 1998
Megnevezés
1999
2000
2001
Behozatal Fejlett országok
103 322
94 087 125 841 147 420
Fejlődő országok
72 054
71 883 69 976 78 012
27 810
32 130 47 622 55 990
Közép-
és
kelet-európai
országok
Máshova nem sorolt országok 2 135
2 712
4 832
-
Összesen
205 321
200 812 248 271 281 423
Ebből Európai Unió
79 682
74 880 107 343 125 958
OECD
117 097
111 395 147 549 175 738
EFTA
2 968
4 050
CEFTA
22 962
28 672 39 878 48 986
FÁK
1 604
1 376
3 624 3 858
2 613 4 598
Kivitel Fejlett országok
257 913
256 058 280 895 354 406
Fejlődő országok
27 454
22 583 24 390 26 915
225 752
190 297 240 093 274 898
Közép-
és
kelet-európai
országok
Máshova nem sorolt országok 8 951
5 129
5 121
-
Összesen
520 069
474 067 550 500 656 219
Ebből Európai Unió
226 880
231 491 244 780 305 007
OECD
301 521
304 346 335 920 399 515
EFTA
10 323
11 445 11 796 16 551
CEFTA
107 229
104 307 121 959 139 341
FÁK
76 502
38 524 59 881 56 382
Forrás: Mezőgazdasági Statisztikai évkönyv 2001.
21
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
3
3.1
Az élelmiszer-biztonság fogalma
Az élelmiszer (food) meghatározása
Mielőtt rátérnék az élelmiszer-biztonság fogalmára, fontosnak vélem magának az „élelmiszer” szónak a definiálását. Élelmiszer bármilyen termék, melyet emberi fogyasztásra szántak, illetve ésszerű feltételezés szerint emberek elfogyasztanak. Az élelmiszer fogalmába beleértendő az ital, a rágógumi, és az élelmiszer-előállítás során szándékoltan felhasznált bármilyen anyag, beleértve a vizet is, a vízre vonatkozó egyéb jogszabályok figyelembe vételével. Bár az Európai Unióban még nincs egységesen elfogadott meghatározás az élelmiszerbiztonságra, a Codex Alimentaruis (a 4. fejezetben fejtem ki részletesen) ad erre pontos definíciót. Az élelmiszer-biztonság azt a feltételrendszert jelenti, melynek teljesülése esetén az élelmiszer nem ártalmas az egészségre, életminőségre, nem okoz kárt a fogyasztónak.4 Az élelmiszer-biztonság másképpen megfogalmazva, a fogyasztó biztonságát jelenti, az élelmiszerek által bevitt kórokozókkal és fertőzésekkel szemben. Ezt a meghatározást a jelenlegi magyar Élelmiszer Törvény (XC.) végrehajtói rendeletének 1 paragrafusa határozta meg ilyen módon, alapul véve a Codex Alimentariust. A termelőnek és a folyamatot ellenőrző hatóságoknak a feladata, hogy a fogyasztó asztalára mindig jó tápláló és élvezeti értékű, biztonságos élelmiszerek kerülhessenek. Az élelmiszer előállítás nem öncélú tevékenység, hanem a fogyasztó ember számára állít elő táplálékot, ezért az egész társadalmat érintő népegészségügyi hatása vitathatatlan. Közegészségügyi jelentősége van annak, hogy a lakosság számára •
biztonságos,
•
jó minőségű,
•
tápláló és egészséges élelmiszereket szolgáltassanak. Fontos az is, hogy az élelmiszerkínálat legyen elegendő mennyiségű és mindenki által elérhető. Mindez szükséges ahhoz, hogy megvalósulhasson a táplálkozás biztonsága.
4
Kovács Ferenc-Biró Géza-Élelmiszer-biztonság EU-szabályozás, 23.o Agroinform Kiadó, Budapest 2003
22
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Az ötödik ábra ezen feltételek kapcsolatrendszerét szemlélteti. 5. ábra. Az élelmiszer-biztonság kapcsolatrendszere
Táplálkozás biztonsága
Tápláló és biztonságos
Biztonságos
Jó minőségű
Forrás: Kovács Ferenc - Biró Géza; Élelmiszer-biztonság EU-szabályozás 72. o.
3.2
Az élelmiszer-biztonság és az élelmiszer-minőség kapcsolata
Az élelmiszer-minőség: „az élelmiszer azon tulajdonságainak összessége, amelyek alkalmassá teszik a rá vonatkozó előírásokban rögzített és a fogyasztó által elvárt igények kielégítésére.”5 Az előírások alatt az élelmiszerekre vonatkozó szabályozást értjük, az elvárások alatt a lakosság igényeit: hogy elegendő mennyiségben álljon rendelkezésre fogyasztásra alkalmas élelmiszer. Az Európai Unió Tanácsa 1989. június 14-én irányelvet adott ki, mely szerint „a fogyasztó egészségének és gazdasági érdekeinek a védelmében az egészségvédelemnek feltétlenül elsőbbsége van. Ezt érvényesíteni kell a hivatalos élelmiszer ellenőrzésben”6 Másként fogalmazva ez azt jelenti, hogy az élelmiszer mentes a kórokozó, ételmérgezést okozó baktériumoktól, azok toxinjától, mentes a káros maradékanyagoktól.
5
Dr. Biró Géza - Dr. Biró György -Élelmiszer-biztonság Táplálkozás-egészségügy, 27.o. Agroinform Kiadó, Budapest, 2000. 6 89/397 EWG
23
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
6. ábra. SQA -modell A mikrobiológia és az állatorvos élelmiszer-higiénia jeles képviselői, Mossel és van Logtestijn azt az álláspontot
képviselik,
hogy
az
élelmiszer
„elfogadhatósága” magában foglalja a „biztonság” és „minőség” kritériumait. Egy másik megközelítés szerint azonban azt mondhatjuk, hogy a minőség része
a
biztonság
(manapság
talán
ez
az
elfogadottabb). Az előbbi feltételezést szemlélteti a 6. ábra.
Forrás: Mossel, van Logtestijn (1989)
3.3
Az élelmiszer-biztonság jelentőségének változása
Különböző okokkal magyarázható az élelmiszer-biztonság jelentőségének megváltozása. Megváltoztak a mezőgazdasági termékek előállításának, feldolgozásának, eladásának és fogyasztásának módozatai, az állattartási körülmények, az állatok elhelyezése és takarmányozása egyre intenzívebb és iparszerűbb. Új állatbetegségek, illetve állatoktól és ételekből kapható betegségek bukkantak fel és váltak egyre veszedelmesebbé (BSE, salmonella, dioxin-ügy), amelyek befolyásolták a lakosság élelmiszerekről kialakult véleményét. Ezekből a tényekből arra következtethetünk, hogy a jelenlegi tizenöt tagállam, illetve a harmadik országokkal folytatott kereskedelem növekszik,
emiatt
pedig
muszáj
a
szigorú
élelmiszer-biztonsági
és
minőségi
követelményeknek megfelelni, mind az EU-nak, mind pedig a csatlakozni kívánó országoknak. 24
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Előtérbe került az egészséges életmód - társadalmi változások, főleg életmódváltás ment végbe, fokozódik a nyilvánosság figyelme, és növekednek a minőségi igények. A szociális körülmények megváltozása miatt terjedőben van az előre gyártott és félkész ételek fogyasztása Végül pedig, előtérbe került az egyes termékek nyomonkövethetősége az előállítástól a fogyasztásig, amelynek minden egyes "állomásán" ellenőrizhetővé kell, hogy váljon az élelmiszer. 3.4
Az élelmiszer-biztonság társadalmi jelentősége
A káros anyagok egy része az élelmiszerek által kerül az emberi szervezetbe. Az élelmiszer-biztonság tehát népegészségügyi kérdés is. A fogyasztó bizonyos mértékig kiszolgáltatottá válik az élelmiszerek fogyasztásakor, mivel nem ismeri a termelés és a feldolgozás lépéseit. Ezen okokból kifolyólag feltétlenül meg kell jelölni, hogy ki(k) a felelősek a biztonságos élelmiszer fogyasztásáért, vagyis a fogyasztó egészségéért. Mind a nemzetközi, mind pedig a hazai jogszabályok leszögezik, hogy elsődleges felelőssége az élelmiszer előállítójának van. Ezen felül az élelmiszer forgalmazója is felelőséggel tartozik a termékért, melyet értékesít. Az élelmiszer előállító és forgalmazó olyan módon tud eleget tenni ezen feladatának, ha egy saját ellenőrzési rendszert hoz létre, amely önmagában szavatolja az élelmiszer biztonságát.
Az élelmiszer-biztonság közgazdasági hatásai Az Egészségügyi Világszervezet a WHO adatai szerint, az iparilag fejlett országokban a lakosság 5-15%-a szenved évente élelmiszer eredetű megbetegedésben. Érdemes megvizsgálni azokat a tényezőket, amelyek előidézhetik az élelmiszer-minőség romlását, az export csökkenését. Közvetett közgazdasági vonatkozások lehetnek: ¾ az élelmiszer üzem szükséges tevékenysége ¾ az élelmiszer készletek megsemmisítése ¾ az élelmiszer export csökkenése. ¾ az
élelmiszer
eredetű
megbetegedések
költségei
végsősorban
az
államháztartást, tehát az adófizetőket terheli.
25
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Az élelmiszer-biztonság jogi vonatkozásai Az Európai Unió szabályozásában egyértelműen megfogalmazódik az, hogy az élelmiszerekkel kapcsolatban a legfontosabb szempont a fogyasztók biztonsága. Ez a feltétel még az áruk szabad mozgására vonatkozó alapelvet is megelőzi. Ugyanakkor természetesen azt is biztosítani kell, hogy irreális, tudományosan nem megalapozott élelmiszerbiztonsági hivatkozásokkal ne lehessen gátolni az élelmiszerek exportját. Vagyis arra kell törekedni, hogy az élelmiszerek a higiénés szabályoknak megfeleljenek, ne jelentsenek veszélyt a fogyasztókra. Az egész világon, beleértve az USA-t és a nyugat-európai országokat is, megszaporodtak az élelmiszerbiztonsággal élelmiszermérgezések,
összefüggő hamisítások
események, és
csalások.
az Ezen
élelmiszerfertőzések, események
kapcsán
a
tömegkommunikáció joggal kérdezi, ki felelős az élelmiszerbiztonságért.
3.5
Élelmiszer-biztonság az élelmiszerláncban
Most rátérek arra, hogy milyen lépcsőfokokon megy végbe az élelmiszer-biztonság, miközben egy adott termék a fogyasztó asztalára kerül. Első lépésben a beszállítón múlik, hogy milyen forrásból szerzi be az alapanyagot, például, milyen takarmánnyal volt etetve az adott állat. Majd az élelmiszer feldolgozójához kerül tovább az élelmiszer. Itt a gyártás – feldolgozás során a higiéniai előírások betartásán van a hangsúly, hiszen az élelmiszer itt is könnyen megfertőződhet a nem megfelelő kezelés (hűtés, hőkezelés, tárolás során). Ezt követően az élelmiszer forgalmazójához jut el a termék, akinek a feladata, hogy a már elkészült (csomagolt, felcímkézett) árut a piacon értékesítse (áruházláncoknak, nagy-és kiskereskedőknek, stb.). Végül pedig a vevő megvásárolhatja a kívánt élelmiszert a különböző áruházak kínálatából. Ebből is látható, milyen hosszú utat tesz meg egy termék, amíg mi azt megvásárolhatjuk, illetve milyen csatornákon kell megfelelő minőséget végig biztosítani. Ezt a folyamatot az alábbiakkal lehet jól szemléltetni.
BESZÁLLÍTÓK
·
ÉLELMISZERFELDOLGOZÁS
·
ÉLELMISZERFORGALMAZÁS
·
VEVŐ, FOGYASZTÓ
26
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
A felelősség kérdése Az élelmiszer előállítás, forgalmazás hibái következtében kialakuló megbetegedést vagy egyéb károkozást követő leggyakrabban felmerülő kérdés, hogy ki a felelős az eseményekért, továbbá kié a „bizonyítási teher”, tehát az előállítónak, forgalmazónak kötelessége-e bizonyítani azt, hogy minden tőle elvárható intézkedést megtett az élelmiszer biztonságossága érdekében, vagy pedig mindaddig ártatlannak tekintendő, amíg a hatóság rá nem bizonyítja az előírások megszegését (római jog).
Az előállító-gyártó felelőssége A nemzetközi és hazai jogszabályok egyértelműen megállapítják, hogy elsődleges felelőssége az élelmiszer termék előállítójának van. Azonban nem kevésbé fontos a beszállítók tevékenysége, hogy honnan való a például az adott szarvasmarha, milyen takarmányon tartották, nem volt-e járvány abban a gazdaságban. Tehát első lépcsőként már itt magyarázatot kaphatunk egy élelmiszer- betegségre is akár. Elsődleges felelőssége a gyártónak van. Az egyre gyakrabban előforduló élelmiszer-botrányok és ételmérgezések bebizonyították, hogy a termékek folyamatos biztonságosságát és jó minőségét csak az állandó felügyelet alatt álló minőségbiztosítási rendszerek képesek garantálni. Vagyis olyan módszerek, melyek képesek garantálni az élelmiszer-minőségi kritérium teljesítése mellett hangsúlyt fektetnek a biztonsági kérdésekre is. Az újabb jogszabályok az Európai Unióban és Magyarországon is egyértelműen kihangsúlyozzák a gyártó felelősségét. A társadalom eddig elsősorban a hivatalos ellenőrző hatóságoktól várta el, hogy megakadályozza az élelmiszerekkel terjedő megbetegedések előfordulását. Az utóbbi időben azonban az Európai Unió is egyértelművé tette, hogy a biztonságos élelmiszerek előállításának elsődleges felelőssége az előállítót, forgalmazót terheli. A gyártónak a következőket kell tennie az élelmiszerek-biztonságáért:
a fogyasztó elvárásait átfordítja gyártói előírásokra
felhasznált anyagok higiénés előírásait betartja (nyersanyagok fertőzési forrásai, víz, trágyázás, takarmány, környezet, növényvédelem, állatgyógyászat)
csomagolóanyag minősége
személyzet oktatása, szakmai tudása 27
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
berendezések fejlesztése
A gyártó szabályozott, rendszeresen ismétlődő módon dolgozik, folyamatait, termékeit rendszeresen ellenőrzi.
A forgalmazó felelőssége Az élelmiszer-előállító, forgalmazó pedig csak úgy tud eleget tenni ezen kikötésnek, amennyiben folyamatos minőségbiztosítási és élelmiszer-biztonsági rendszereket alkalmaz. Ez a felelősség bizonyos mértékben tovább adódik a forgalmazó felé. A biztonságos élelmiszer előállítása után a forgalmazó felelőssége, hogy az továbbra is biztonságos maradjon és károsodás nélkül jusson el a fogyasztóhoz. Ez a felelősség így megosztott, de egyben az előállító egységes érdeke fűződik ahhoz, hogy az élelmiszer a biztonságát a fogyasztóig megőrizze. (A gyakorlatban azonban nem könnyű szakmai feladat annak megállapítása, hogy a gyártó, vagy a forgalmazó hibájából adódott az esetleges egészségkárosodás).
A fogyasztó felelőssége Az élelmiszerbiztonság elősegítése mindenkinek feladata, aki élelmiszerekhez használt alapanyagok előállításától kezdve a kész élelmiszerek megvásárlásáig, hazaszállításáig, elfogyasztásáig ezen a területen érintett. Nem hagyható figyelmen kívül a fogyasztó felelőssége, hiszen a termékek szennyeződhetnek, károsodhatnak a vásárlás, hazaszállítás, az otthoni tárolás és a nem megfelelő konyhai higiénia következtében. A fogyasztók azonban csak akkor tudnak szabályokat betartani, tanácsokat megfogadni, ha ismerik azokat. Ezért elsőrendű fontosságú a fogyasztók megfelelő tájékoztatás, az élelmiszerek jelölése, feliratozása révén, másrészt a média csatornáinak igénybevételével, oktatással, neveléssel.
A kormányzat felelőssége A kormányzatra hárul az a feladat, amellyel a fogyasztók tájékoztatását ellátja. Bizonyos esetekben (járvány esetén) a lakosság egészségének megőrzése a cél, elkerülni a tömeges megbetegedéseket (BSE-vel fertőzött marhahús behozatalának tilalma), másik oldalon pedig általános kommunikációt végez az élelmiszerek biztonságáról, felvilágosítás az egyes 28
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
élelmiszerek hatásáról. Ezzel a felelősség köre bezárul, a hibát a fenti pontokon lehet megkeresni. Ezen kívül a kormányzatra hárul a jogszabályok meghozatala is.
3.6
Az élelmiszer-biztonsági helyzet bemutatása
Az élelmiszer és az étkezés mind az egyén, mind a társadalom életében jelentős tényező. Az élelmiszer és az étkezés kiemelt helyet foglal el az egyén és a társadalom életében. A táplálék az életerő forrása, életben maradásunk feltétele. Az étkezés ennél jóval több, családi, társadalmi események, hagyományok és szokások őrzője. Ugyanakkor az élelmiszer az egyik legfontosabb összekötő híd, melyben a külvilág szennyeződései az emberi szervezetbe bejuthatnak, és ott különböző megbetegedéseket indíthatnak el.7 Az élelmiszerek fogyasztásával összefüggő egészségveszélyeztetés a következő okokra vezethető vissza: Mikrobiológiai veszélyeket jelentenek:
a baktériumok
a vírusok
a gombák
és a bélférgek petéi és köztes alakjai – az élelmiszerekben, amelyek a fogyasztói megbetegedésekhez, súlyos esetekben akár halálhoz is vezethetnek.
Vegyi szennyezők az élelmiszerekben többek között:
környezeti fémszennyezők ( pl. arzén, ólom, higany, alumínium )
mezőgazdasági tevékenységgel összefüggő vegyszermaradványok (növényvédőszer, rovarirtószer-maradványok, műtrágyázással kapcsolatos nitrát tartalom)
állattenyésztési és állatgyógyászati szermaradványok
csomagolóanyagokból hátramaradó vegyületek, környezeti szennyezők ( dioxinok)
7
Dr. Szabó Mária - Dr. Farkas József – Magyarország élelmiszerbiztonsági helyzete az ezredfordulón, 11.o ÉBTT, Budapest, 2000.
29
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
szándékosan
hozzáadott
élelmiszer-adalékanyagok
helytelen
használata
(tartósítószerek, színezékek, édesítőszerek, állományjavítók)
mérgező növények (gombák, gyomnövények) A gombák az ételmérgezési esetekben első helyen szerepelnek, sokszor az emberi gondatlanság vezet a halálesetekhez. Szinte mindenki találkozott már erdei kirándulás során gyilkos galócával, és a jóízű csiperke helyett ez került elfogyasztásra.
feldolgozás és tárolás során bekerülő anyagok (ólom, réz, fertőtlenítőszer).
Fizikai szennyeződés (kavics, csavar, szilánk) Radioaktív szennyezettség A mezőgazdasági terülteken, szántókon előfordulhat, hogy a megengedettnél nagyobb a radioaktív sugárzás értéke. Ha egy szántó egy villamos energiát előállító üzem közvetlen közelében helyezkedik el, nem kizárt, hogy a szántóföld is sugár szennyezetté válik. Ezért fontos, a megfelelő termőterület megválasztása. Új
technológiai,
biotechnológiai
eredetű
kockázati
tényezők
és
aggályok
(mikroorganizmusok, funkcionális élelmiszerek) Rengeteget lehet olvasni a génmanipulált élelmiszerekről, amelyek az eddig megszokott gyártási technikától eltérnek, de akár jótékony – környezetkímélő hatása is lehet. Nem csupán esztétikai követelményeket szolgál ez az új eljárás, hanem szabályosabb, kórokozóktól is mentes élelmiszereket.
Az élelmiszer-biztonsági helyzet romlásának feltételezett okai Több feltételezés van, miért romlott "látszólag" az élelmiszer-biztonsági helyzet. Ezek pedig a következők: Új kórokozók megjelenése: minél több új technológiát alkalmaz az élelmiszeripar, annál több kórokozóval találkozhatunk. Ezzel együtt a régi kórokozók megváltozása. A lakosság immunállapotának
romlása:
mára
szinte
minden
automatizálva
működik
a
környezetünkben (gombnyomásra). Emiatt kevesebbet mozgunk, ellustulunk. A már említett élelmiszeripari technológiák megváltozása: vagyis sokkal több korszerű gép működik ma egy élelmiszert előállító cégnél, mint 20évvel ezelőtt. Ezek pedig a „természetesebb” élelmiszerek iránti igényeket hivatottak kielégíteni. A világkereskedelem 30
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
mindinkább nyitottabbá válik, vállalatok sora lép fúzióra, a még magasabb profit elérése érdekében. Ezáltal a nemzetközi élelmiszerkereskedelem kitágul, példaként az UnileverBestfoods fúziót említhetnénk. Emellett a nemzetközi turizmus elterjedése is jellemző. Az emberek igénye is megnőtt, hogy világot lássanak, más kultúrákkal, emberekkel, ízekkel ismerkedjenek meg. Ezáltal egyik országból a másikba egyszerűen ’átvándorolhatnak’ az élelmiszerfertőzések is. A fogyasztói társadalom kötelező velejárója a környezet elszennyeződésének. Sokan nem veszik tudomásul, hogy a jövőben óriási veszélyt jelent, a felhalmozott szemét. Végül a globális környezeti hatásokat említhetjük meg, éppen a határokon átnyúló kereskedelemmel magyarázva. A Magyar Élelmiszer-biztonsági Tanácsadó Testület 2000-ben felmérést végzett a magyarországi
élelmiszer-biztonsági
helyzetről.
(A
Magyar
Élelmiszer-biztonsági
Tanácsadó Testületet az 5. fejezetben mutatom be részletesen). Ebből a következőket állapították meg: A megbetegedések és események számának látszólagos növekedéséhez hozzájárul még: a jobb
bejelentési
fegyelem,
a
fejlettebb
laboratóriumi
módszerek,
valamint
a
tömegkommunikáció ébersége.
Az ételmérgezések eredete Érdemes megvizsgálni, hogy hazánkban honnan származnak az ételfertőzések általában. Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet 1993-1997 évi vizsgálatai alapján kimutatta, hogy az ételmérgezési események 95%-ka a vendéglátóegységekben és a háztartásokban előállított élelmiszerek következtében jön létre, melyekből 72%-ban a magánháztartások tehetők felelőssé. A háztartásban tevékenykedők jelentős részének olyan hiányosak a higiéniai ismeretei, hogy ez komoly élelmiszer-biztonsági veszélyforrást jelent. A magánháztartásokban előforduló hiányosságok közül a legfontosabbak: a nyers élelmiszer (nyershús, zöldségek, tej) és a készételek egymás mellett való elhelyezése, amelynél óhatatlanul adódik a fertőzés lehetősége, a készételek hosszabb ideig a hűtőszekrényben való tárolása, a hűtést igénylő élelmiszerek szobahőmérsékleten való tárolása, a konyhai eszközök, mosogató és a mosogató szivacs (amely masszívan fertőzött lehet baktériumokkal) nem megfelelő tisztántartása, illetve fertőtlenítése. 31
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
32
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
7. ábra Ételmérgezési események megoszlása (1993-1997 évek átlaga)
33
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
vendéglátó és közétkeztetés 23%
élelmiszeripar és piac 5%
magánháztartás 72%
34
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Forrás: Dr. Biró Géza – Dr. Biró György: Élelmiszer-biztonság Táplálkozás-egészségügy 120. o.
35
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
4
Élelmiszerbotrányok az Európai Unióban
Az élelmiszer-biztonsági helyzet erősen megingott az elmúlt tíz évben, ennek okát az élelmiszerbotrányokban kereshetjük. Ezen tényekre alapozva fontos áttekinteni, hogy valójában honnan is indult és milyen hatással volt ez az Európai Unió kereskedelmi kapcsolataira. Az
ENSZ
Élelmezési
és
Mezőgazdasági
Szervezete
(FAO)
és
Egészségügyi
Világszervezete (WHO) egy közös szakértő bizottsága már egy 1984-es jelentésben megállapította: „a szennyezett élelmiszer talán a legelterjedtebb egészségügyi problémája mostani világunknak, és egyik jelentős oka a csökkent gazdasági teljesítőképességnek”8 A helyzet azóta sem javult. Az élelmiszerfogyasztás okozta megbetegedések globális mértékét nehéz megbecsülni, de a WHO adatai alapján csupán 2000-ben 2,1 millió ember halálát okozták hasmenéses megbetegedések. Ezek nagy részét bizonyos kórokozókkal szennyezett élelmiszer, vagy ivóvíz okozhatta. Becslések szerint az iparosodott, fejlett országokban az élelmiszerekkel közvetített megbetegedések évente a lakosságnak akár 30%-át is érintik. Az agyvelő degeneratív elváltozásával jellemezhető szivacsos agyvelősorvadás számos állatfajban és az emberben is évtizedek óta ismert, mindig halállal végződő betegség, melyekről már akkor tudósítottak a kutatók, amikor még a megbetegedés okáról mit sem tudtak. Az orvosi és állatorvosi hivatás képviselőin kívül azonban, (kivéve az érintett családokat) a nagyközönséget nem foglalkoztatta, ez a ritka előfordulású betegség. Megváltozott a helyzet azonban az 1985-ben elkezdődött angliai BSE járvány után, s még inkább az 1995-96-ban fellépett BSE eredetűnek vélelmezett új típusú Creutzfeldt Jakob emberi események következtében Angliában pánikhelyzet alakult ki.
4.1
A BSE krízis
A szarvasmarha agy és izomszöveteinek fertőzöttsége élelmezés-egészségügyi fertőzés lehetősége már az 1990-es években előtérbe került, akkor az Európai Bizottság arra kérte a brit kormányt, hogy ne hozza nyilvánosságra a kergemarhakórral (BSE) kapcsolatos vizsgálatok eredményeit, és együttes erővel próbálják eltussolni a problémát.
8
Dr. Biró Géza-Dr. Biró György- Élelmiszer-biztonság Táplálkozás-egészségügy, 5.o.Agroinform Kiadó, Budapest, 2000
36
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
A bovine spongiform encephalopathy (szivacsos agyvelőgyulladás, BSE) 1986-os nagybritanniai kitörését követően, amely közel 200.000 szarvasmarhát érintett- gyakoribbá vált a humán Creutzfeldt-Jakob betegség, valószínűleg a központi idegrendszer szöveteivel szennyezett marhahúsfogyasztás következtében. Noha a járvány 1994-es megjelenése óta csak 10-15 esetet regisztráltak évente, a betegség jelentőségét és földrajzi elterjedését nehéz megjósolni. Több ország importált fertőzött marhahúst vagy élő marhát Nagy- Britanniából. Látszólag
egészséges
emberek
eszközök
közvetítésével
(pl.
sebészeti
úton,
vérátömlesztéssel, szervátültetés kapcsán) is átadhatják a fertőzést.9 (Azt azonban le kell szögezni, hogy nem bizonyított a BSE és a Creutzfeldt-Jakob betegség összefüggése) Szükség volt a szarvasmarhák kényszervágására a kötelező elővigyázatosság elve miatt, melyet később fejtek ki bővebben. Ez az elv az Európai Unióban alkalmazott elv, más ezt a fogalmat nem ismeri). A brit közvéleményt sokkolták a hírek, ennek következtében a marhahús vásárlás szinte szünetelt. Az 1995-ben még 903,000 tonna marhahús értékesítés 1996-ra 732,000-re esett vissza. Az EU exporttilalmat vetett ki a marhahúsra, így a szokásos évi 200,000 tonna marhahúsexport leállt.10 A bejelentést követően az Európai Unió három és fél évre teljes kiviteli tilalmat rótt ki a brit marhahúsra. A botrány azonban rendkívüli élelmiszer-biztonsági szigorításokat léptetett életbe egészségügyi szempontból a brit szarvasmarha-ágazatban, s sokak szerint ma már a brit marhahús egyike a világ legbiztonságosabbjainak. Ezt ismerte el a brüsszeli uniós bizottság is, amikor 1999-ben feloldotta a brit marhahús exporttilalmát. Miután Spanyolországban és Németországban is diagnosztizálták a kergemarha-kórt, az Európai Unióban soha nem látott élelmiszerválság alakult ki. A marhahúspiacot a kereslet csökkenése és az árak zuhanása jellemezte. Az EU mezőgazdasági miniszterei kötelező vizsgálat bevezetéséről állapodtak meg, mely a 30 hónaposnál idősebb, az élelmiszerláncba bekerülő szarvasmarhák kötelező jellegű szűréséről szól. Eredetileg 2001 júliusában kívánták az intézkedést bevezetni, de a kialakult körülmények miatt már 2001 év elejétől csak egy gyors teszt elvégzése után kerülhetnek az állatok a vágóhídi feldolgozásra. Az Unió illetékesei rendkívül fontosnak tartják az elvégzett mérések nyomonkövethetőségét, a feldolgozott termékeken ismertetőjegy elhelyezését, valamint a monitoring (ellenőrzési) program fejlesztését. 9
Centers for disease Control and Prevention 2001. jan . Vol. 7.www.melania.hu/eos
37
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
A biztonsági intézkedések másik csoportja az állati eredetű takarmányok felhasználására vonatkozik. A hús- és csontlisztre, valamint az egyéb feldolgozott állati fehérjére 6 hónapos korlátozás bevezetését határozták el. Itt tartanám lényegesnek a szárított takarmány közös piacai szabályozásának ismertetését. A rendtartás hatálya alá ugyan több növényfaj is tartozik, messze a legjelentősebb azonban a lucerna, pontosabban a lucernából ipari eljárással előállított takarmányféleségek. A kérődzők, valamint a ló esetében a takarmány 10-30%-kát teheti ki a szárított zöldtakarmány, a sertés esetében 5-15%, a szárnyasoknál 2-5% a felső határ. A szárított takarmányokra vonatkozó piacszabályozást, illetve támogatási rendszert 1978ban vezették be azzal a céllal, hogy növeljék az Európai Közösség fehérjetakarmány termesztését. Ennek érdekében változó mértékű támogatást biztosítottak a magas fehérjetartalmú takarmány termékeke egy meghatározott körére. Az 1990-es évek elején azonban jelentősen megnőtt a szárított takarmányok termelése, és ez egyre nagyobb költségvetési kiadást eredményezett. Emiatt elkerülhetetlenné vált a rendtartás átalakítása, melyre 1995-ben került sor. Az ágazatra vonatkozó két legfontosabb európai uniós rendelet: -A Tanács 1995. február 21-i 603/95 (EK) rendelete a szárított takarmány közös piacszervezetéről. -A Bizottság 1995. április 6-i 785/95 (EK) rendelete a Tanács 603/95 számú rendelete részletes szabályainak megállapításáról.11 Összegzésként elmondható, hogy 1985-óta tudunk a kergemarha-kórról, amely a legtragikusabb
méreteket
Nagy–Britanniában
öltötte,
amelynek
során
180
ezer
szarvasmarha kényszervágására került sor. A 8. ábra jól mutatja, hogy a járványt megelőzően 1995-ig 200 000-300 000 tonnát is elérte a marhahús kivitele az Egyesült Királyságból, 1996-ra már 100 000 tonna alatt maradt, végül 1997-98-ra szinte a nullával volt egyenlő. Bár a CJ- betegség és a BSE közötti összefüggés nem bizonyított, de az élelmiszerbiztonsága - a jelen esetben a marhahús – előtérbe került és a kétes biztonság miatt az export jelentősen csökkent.
10 11
United Kingdom Parliament jelentése 2002.11.16. www.parliament.the-stationery-office.co.uk Zsugyelik Gábor - A Szárított takarmány közös piaci szabályozása FVM-EU kiadványa,Budapest,2002.
38
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
A 8. ábra az Egyesült Királyság marhahús exportjának alakulását mutatja 1992-2001 között, mivel forrásom angol nyelvű, ezért a mértékegységet és a kiemelt területek - az EU, és a világ többi része angol nyelven olvasható. 8. ábra. Egyesült Királyság marhahús exportja 1992 és 2001 között
Forrás: www.parliament.the-statinery-office.co.uk/pa/cm200102/ 2000. októberében Észak-Franciaországot rázta meg a terjedő marhahús kór. 39 élelmiszer áruház teljes marhahús kínálatát hulladékszállító kocsikra pakolták, amikor Európa legnagyobb élelmiszer lánca, a Carrefour bejelentette, hogy boltjaiba kergemarhahússal fertőzött állatok húsa került. Ezt követően a Cora, és az Auchan- csoport is hasonló kínos lépésre kényszerült. Már a vágóhídon derült ki, hogy egy francia gazda egyik állatáról, hogy az emberre halálos Creutzfeldt-Jacob-kór kórokozójával fertőzött, valamint a farmer szarvasmarhájának húsát szállították a pórul járt üzletekbe. A feldolgozás és a kereskedelem minden egyes pontján dokumentálni kell a termék útját, emiatt fontos, hogy a termék nyomonkövethető legyen. A „farmtól az asztalig” jelszó jegyében az élelmiszerlánc minden lehetséges gyenge láncszemét ki kell iktatni. Az Európai Unió tagállamainak szakértőiből álló tudományos tanácsadó testület (SSC) a jelenlegi tagállamait rangsorolta a kergemarha-kór előfordulásának veszélye alapján. A tizenötök egytől-egyig a 2-4-ik kategóriába kaptak besorolást, ami még a BSE-től eddig mentes tagállamokat (például Finnországot vagy Svédországot) is arra kötelezi, hogy a 39
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
piacra kerülő marhahúsból automatikusan eltávolítsák az úgynevezett „magas veszélyességi kategóriába sorolt szerveket és szöveteket”. A tudományos tanácsadó testületet azzal bízták meg, hogy az unió piacára marhahúst szállító harmadik országokat is górcső alá vegye, a célból, hogy felmérje, mekkora a BSE-kór előfordulásának veszélye ezekben az országokban. Az Európai Unió tagállamainak szakértői testülete – a SSC négy kategóriát állított fel, a vizsgált államok között: 1. kategória: a marhakór (BSE) előfordulása nagyon valószínűtlen. Az ide tartozó államok: Argentína, Ausztrália, Brazília, stb. 2. kategória: valószínűtlen, de a BSE-kockázata nem kizárható, Kanada, Kolumbia, India 3. kategória: ha bizonyítottan nem is fordult elő, a BSE-veszély jelenléte valószínű vagy kis számban fordult elő marhakóros megbetegedés. Ebbe a körbe tartozik: Ciprus, Csehország, Magyarország 4. kategória: a marhakór előfordulása kiterjedt, eddig egyetlen harmadik ország sem kapott ilyen minősítést. Ezzel párhuzamban az EU jelenlegi tagállamait a BSE előfordulásának veszélye alapján az alábbi kategóriákba sorolta: 1. kategória: - egyik ország sem tartozik ide, 2. kategória: Ausztria, Finnország, Svédország 3. kategória:
Belgium,
Dánia,
Franciaország,
NSZK,
Írország,
Olaszország,
Luxemburg, Hollandia, Spanyolország 4. kategória: Portugália és Nagy-Britannia (Görögországról nincs jelentés)12 Miután az Európai Unió félelmei beigazolódtak a marhakórt illetően, az uniós tagállamoknak megközelítően kétmillió szarvasmarhát kell majd megsemmisíteniük, annak a rendszer keretében, amelyet 2001. január 1-től léptetett életbe az Európai Bizottság a kór megállításának érdekében. Az uniós mezőgazdasági miniszterek tanácsa hozta meg ezt a döntést, vagyis egyetlen 30hónaposnál idősebb szarvasmarha sem kerülhet be a táplálkozási láncba, amelyen előzőleg nem végezték el a BSE kiszűrésére szolgáló tesztet. A nem tesztelt
marhákat
levágják,
a
tenyésztőket
pedig
kárpótlásban
részesítik.
A
megsemmisítésre felvásárolt szarvasmarhákért a tenyésztőknek járó kártalanítás 70
12
EuroAtlanti hírlevél 2001. április 5. 5. o.
40
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
százalékát az unió, 30 százalékát a tagországok fizetik. A megsemmisítés költségei ugyanakkor a tagországokat terhelik. A farmereknek nyújtott kártalanítás mértéke az állatok mindenkori piaci árától függ. (Egy szarvasmarha értéke körülbelül 700 euróra, azaz kb. 180.000 Ft-ra becsülhető).
4.2
Dioxin-botrány
Az 1995-ös brit kergemarha-kór óta a belga dioxin ügy volt az unió legnagyobb élelmiszerbotránya. Az egész belga kormány belebukott, két miniszter az állását vesztette el, a szupermarketek üzletei kiürültek amiatt, hogy a belga szárnyasokban mérgező anyagot találtak. A belga gazdákat igen nehéz helyzetbe hozta az unió, hiszen olyan intézkedéseket léptetett életbe Belgiummal szemben, amely az egész élelmiszerexportot megbénítja. Elsősorban azt kellett tisztázni, hogy hogyan került dioxin a csirkébe. Valószínűsíthető, hogy az állatok tápanyagába beszivárgott motorolaj volt az okozója a rákos megbetegedést is okozó súlyos szennyeződésnek. A szennyeződést kezdetben nem vették komolyan, 1999 nyarára viszont 1200 farm került karantén alá. A dioxin nemcsak a csirke, de a disznó- és a marhaállományt is veszélyezhette, ezért az unió mindenféle belga hústermékre kiterjesztette a laboratóriumi vizsgálatokat, amelyeket az export feltételéül szabtak. Ettől kezdve az Európai Bizottság minden belga terméket, amely 2 százaléknál több állati zsiradékot tartalmaz, kötelező laboratóriumi vizsgálatnak vetették alá. Az akkori belga egészségügyi miniszter asszony, Magda Aevolvet szerint, az unió ezzel a kemény intézkedéssel az egész belga élelmiszerexportot lenullázta, hiszen lehetetlen, hogy a sok ezer állati zsiradékot tartalmazó terméket (kekszek, csokoládék) laboratóriumban ellenőrizzék. A belga laboratóriumok a rengeteg húsáru vizsgálata miatt teljesen le lettek terhelve, más tagállam laboratóriumától vártak segítséget a feladat elvégzésére. Ami hazánkat illeti, a belga hússtop jó lehetőséget biztosított a magyar termelők számára a megüresedett piaci pozíciók betöltésére. Miután bebizonyosodott, hogy a dioxin szennyezés forrásait izolálni lehetett, a belga csirkefarmoknál feloldották a vágási és szállítási tilalmat. A 12 napon át tartó botrány, amelynek nyomán szinte minden húsféle kivitelét leállították az országból, mintegy 50 milliárd frank (1,29 milliárd dollár) kárt okozott a belga élelmiszeriparnak. Magyarországon 2001. áprilisában az állat-egészségügyi hatóság rendelkezése az Európai Unió országaiból és Svájcból tilos volt élő kérődző állatok és azokból készült termékek 41
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
behozatala. Az agrártárca azzal indokolta lépését, hogy további intézkedésig a BSEmegbetegedések kapcsán az élelmiszerbiztonság megóvása érdekében hozták ezen intézkedést. 4.3
Egyéb esetek
A fent említett botrányokon kívül, sajnos történtek és történnek is, - ha nem is ekkora krízist okozó – élelmiszer botrányok. Ezek közül emelnék ki néhányat.
Mosószermaradvány a kólában Alig múlt el a dioxin ügy, máris kitört 1999. júniusában az újabb élelmiszerbotrány Belgiumban. A 113 éve sikeresen működő, a szénsavas üdítőitalok piacának felét uraló amerikai Coca-Cola Co. nehéz napokat élt át. Antwerpenben az üveges palackozásnál nem megfelelő minőségű szén-dioxidot adagoltak a koncentrátumhoz, bár ezt a gáz svéd szállítója cáfolta. A dunkerque-i gyárban dobozolt italok azoktól a szállító raklapoktól szennyeződhettek, amelyeket gombaölő szerrel kezeltek. Csak ebből az üzemből származó italokra vonatkoztak az intézkedések. A Coca-Cola Co. vizsgálatai szerint semmilyen egészségre ártalmas anyag jelenléte nem mutatható ki, de furcsa íz és szag okozhatták azokat a panaszokat, amelyekről a belga fogyasztók beszámoltak. Luc Van den Bossche, egészségügyi miniszter úgy döntött, hogy a Coca-Cola valamennyi termékét ki kell vonni a piacról. Ennek oka, pedig, hogy a kólafogyasztók körében rejtélyes betegségsorozat ütötte fel fejét. Közel száz, főleg iskoláskorú gyermeken mutatkoztak enyhébb, vagy súlyosabb, de sohasem tartós rosszullét jelei. A minisztérium akkor elrendelte a kisebb kiszerelésű kólaféleségek kivonását. Később valamennyi Coca-Colatermék bevonásáról döntöttek, mert fogyasztásra alkalmatlannak találták. A miniszter azzal indokolta döntését, hogy súlyos megbetegedések fordultak elő, és még a vörös vérsejteket romboló hemolízisről is érkezett bejelentés. Az ilyen botrányok komoly károkat tudnak okozni egy-egy cégnek. Nem véletlen, hogy üzleti etika és public relations szakértőkre hallgatva, maga a Coca-Cola Co. elnöke, Doug Ivester szólt a fogyasztókhoz fizetett hirdetések formájában. Bocsánatot kért a Coca-Cola ivóktől minden kellemetlenségért, igyekezett megnyugtatni a közvéleményt.
42
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Merci csokoládé Németországban és Magyarországon 2002. januárjában a Merci csokoládé adott újabb példát
az
élelmiszerbiztonság
érzékeny
voltára.
Magyarországon
nem
okozott
megbetegedést a szalmonellával fertőzött tejcsokoládé, de a forgalmazó Storck Hungária Kft. egészségügyi kockázatai miatt a kereskedelmi forgalomból visszavonta a 2002. májusi minőség megőrzési idejű termékeket. Újólag felhívta a figyelmet ez az eset is az áru nyomonkövethetőségének fontosságára.
Fogamzásgátlóval szennyezett ételek Az Európai Unió nyolc országában illegális szteroid hormonokkal fertőzött állateledelek és üdítőitalok kerültek a piacra 2002. júliusában. Az élelmiszerbotrány többek között Belgiumot, Hollandiát, Németországot, Franciaországot és Spanyolországot érintette. David Byrne, az Európai Bizottság egészségügyért és fogyasztóvédelemért felelős megbízottja kijelentette, hogy „a gyógyszerészeti hulladék tisztességtelen kereskedelme és elhelyezése” felelős az incidensért. A botrány július elején, néhány hollandiai sertésfarmon kezdett kibontakozni, ahol szokatlan terméketlenségi hullámot tapasztaltak a kocáknál. Az állatok eledelének tesztelésekor egy terméketlenséget okozó szintetikus progeszteron(MPA) jelenlétét mutatták ki. Az MPA-t emberi fogamzásgátló tablettákban és hormonterápiák során alkalmazzák. Észak-Amerikában és Ausztráliában a haszonállatok növekedésének elősegítésére is felhasználható, az Európai Unióban azonban ez szigorúan tilos. Ebből az esetből is jól kitűnik, hogy minden térség más-más előírásokat alkalmaz mezőgazdasága területén.13
4.4
Újabb problémák
Pár éve elteltével, az idén 2003-ban is történek hasonló esetek, bár kevésbé nagy horderejűek, mint korábban, azonban világosan látszik, hogy az élelmiszeriparban kisebbnagyobb hibák előfordulnak.
13
Az Európai Unió Agrárgazdasága, VIII. évf. 6-7.szám, 23.o. Agroinform Kiadó, Budapest, 2003
43
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Ez év januárjában dioxint találtak a német takarmányban. A vizsgálatok rámutattak, hogy egy kelet-németországi cég által gyártott állati takarmányban- a több mint 100 tonna esetlegesen szennyezett tápszert Hollandiába exportálták, informálta a szóvivő az EU Food Law című újságot. A januári vizsgálatok kimutatták, hogy a megengedhető dioxin szintnek a tizenötszörösét találták a thüringiai cég termékeinél. A dioxin tüdőrákot, és több más rákbetegséget is okozhat, bár tudományosan még ez nem bizonyított. Mintegy 300 sertést takarmányoztak és miután magas mérgezési szintet mértek náluk, valamennyi kényszervágásra és elkobzásra került. Hollandiában 2003. márciusában baromfi influenza tört ki. Emiatt a holland hatóság a Waal folyótól délre eső területeken az Észak-Brabanti tartomány határán kiterjesztette a zárlatot és megszigorította a területi hatósági ellenőrzéseket. A vírusfertőzés miatt megfigyelési zónát létesítettek, a zónán belüli élő állatok vágóhídra történő szállítását jóváhagyták. Becslések szerint 5 millió baromfival csökkent az állomány.
Genetikailag módosított élelmiszerek Nem lehet figyelmen kívül hagyni a genetikailag módosított élelmiszerek elterjedését, s az ezzel járó problémákat. Az elmúlt években egyre több szó esik a génkezelt élelmiszerekről, amelyről igen eltérő véleményeket hallani. A biotechnológia olyan terület, ahol a tudományos kutatás sokkal nagyobb léptekkel halad, mint ahogyan azt a jogalkotók, az etikai normák követni tudnák. A génkezelt élelmiszerek megítélése teljesen különböző az Egyesült Államokban és Európában. Az Európai Unió komoly harcot vív a génkezelt élelmiszerek Európában történő terjesztése ellen. Mai napig tart a vita, hogy mikor engedi be az EU a GMO-kat (genetikailag módosított élelmiszer). Mielőtt azonban az okokat megvizsgálnánk, nézzük meg miért is van szükség az élelmiszerek génkezelésére. Az embernek már évezredek óta álma a természet átalakítása a saját igényei szerint. A mezőgazdaság célja, hogy a termesztett növény- és zöldségfélék minél szebbek legyenek, nagyobbak, álljanak ellen a kártevőknek, minél jobban bírják a szélsőséges időjárást, valamint egységnyi területen minél többet lehessen belőlük termeszteni. A felsorolást a végtelenségig lehetne folytatni, hiszen minden egyes termékkel különböző elvárások merülhetnek fel (pl. az ivóléhez használt gyümölcsök legyenek lédúsak, a krumpli ne 44
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
legyen göcsörtös, a hagyma a pucolásnál ne csípje az ember szemét). A tudomány fejlődésével ezek az igények egyre nagyobb számban elégíthetőek ki az adott termék bizonyos génjeinek kezelésével.
Természetesen, mint minden új eljárás, ez is komoly vitákra ad okot a szakértők között. Abban mindenki egyetért, hogy a génkezelés sok problémát megold, és lényegesen megkönnyíti a növények és az állatok tenyésztését, valamint környezetvédelmi szempontból sem elhanyagolható, hiszen például a kártevőknek jobban ellenálló növények kevesebb permetezést, vagy az állatok kevesebb antibiotikumot igényelnek. Azonban a gén módosítás aggályaként felvetődhet bizonyos allergén hatás, vagy antibiotikum rezisztencia létrejötte az emberekben. Állatoknál a betegség elleni génmanipulált szervezetek kialakulása lehetséges, bár a cél ennek ellenkezője lenne.
4.5
A táplálkozási szokások változásának élelmiszer-biztonsági vonatkozásai
A táplálkozási szokások első megközelítésben nem tartoznak szorosan az élelmiszerbiztonság fogalmi körébe, azonban éppen a megváltozott étkezési szokások és fogyasztói elvárások miatt alakultak ki olyan új technológiák, melyek élelmiszer-biztonsági szempontból veszélyesebbek, és szorultak háttérbe más módszerek, melyek eddig megfelelő biztonságot nyújtottak. A fogyasztó „természetesebb” élelmiszereket szeretne, de minél kényelmesebben. Az ipar pedig igyekszik ezt az igényt minél inkább kielégíteni. Új fogyasztói igényként kell kielégíteni az élelmiszereknek, és ezek pedig a következők, kevesebb só, cukor, zsír, kevesebb adalékanyag. Ezeken kívül a nagyobb kényelmet biztosító élelmiszerek előállítására kell törekedni.
4.6
Élelmiszer-biztonsággal foglalkozó külföldi illetve nemzetközi szervezetek
Az élelmiszer-biztonság fontos szerepére világít rá, hogy több nemzetközi szervezet is foglalkozik vele. Több államban is felállítottak már élelmiszer-minőséggel, higiéniával és élelmiszer-biztonsággal foglalkozó szervezeteket. Ezek közül hármat emelek ki.
45
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Nemzetközi testületek Az ENSZ szakmai szervezetei közül első helyen említendő az Egészségügyi Világszervezet (WHO), amelynek élelmiszer-biztonsággal foglalkozó részlege a Food Safety Unit. Nagy-Britannia Az Egyesült Királyság Mezőgazdasági, Halászati és Élelmiszer Minisztériuma (MAFF) élelmiszer-biztonsági posztot hozott létre, amely azt mutatja, milyen nagy súlyt kap ott is az élelmiszerbiztonság problémaköre. 1998. januárjában a brit kormány létrehozta a Food Standars Agency-t. Németország Az élelmiszerbiztonsági ügyek szövetségi központja a Bundesinstitut für gesundheitlichen Verbraucherschutz und Veterinmedizin. Írország Az Ír Kormány az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos, tudományosan megalapozott tájékoztatás elősegítése céljából hozta létre a Food Safety Advisory Board-ot, amely a közelmúltban hatósági jogkört kapott Food Safety Authority of Ireland elnevezéssel. Ezek a szervezetek-hatóságok megteremtik a kommunikációt a gyártók és a fogyasztók között, az esetleges járvány kitörésekor óvintézkedéseket tesznek, máskor pedig koordináló funkciót töltenek be.
46
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
5 5.1
A Közös Agrárpolitika és az élelmiszer-biztonság
Nemzetközi szervezetek az élelmiszer-biztonság és –minőség területén
Lényeges szót ejteni két szervezetről, valamint két megállapodásról. Az első szervezet a FAO, Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete ( Food and Agriculture Organization of the United Nations) az ENSZ 1945-ben Kanadában alapított mintegy 140 tagországot tömörítő szakosított szervezetet. Célja a tagországok táplálkozási színvonalának emelése, valamint a fejlődő országok mezőgazdaságának kifejlesztése. (Világélelmezési programjában Magyarország is részt vesz). A FAO és a WHO (World Health Organisation) már igen hosszú idővel ezelőtt felismerte a nemzetközi élelmiszerkereskedelem fejlesztésének szükségességét. A második szervezet a WTO – Kereskedelmi világszervezet (World Trade Organisation). 1994-ben jött létre, az Általános Vámtarifa-és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) jogutódjaként. Célja a kereskedelem előmozdítása, a vámjellegű kereskedelmi akadályok eltörlése, a nem vámjellegű akadályok hatásának mérséklése. Céljai között szerepel még, az azonos irányelvek alapján konform export-import rendszerek kialakítása, az ellenőrzési és tanúsítási rendszerek megtervezése. A két fontos WTO megállapodás:
SPS
(Sanitary-
Növényegészségügyi
and
Phyto-Sanitary):
Intézkedések
Egyezmény
Alkalmazásáról.
Az
az
Egészségügyi
egyezmény
felszólítja
és a
tagállamokat, hogy kezdeményezzenek egymással konzultációt az egészségügyi és növényegészségügyi intézkedések egyenértékűségéről. Intézkedési körébe tartozik pl.: végtermékekkel kapcsolatos kritériumok, vizsgálat, tanúsítás, élelmiszer-biztonságra vonatkozó csomagolás, jelölés.
TBT (Technical Barriers on Trade): Egyezmény a Kereskedelem Technikai Akadályairól. Ide tartozik minden, ami nem egészségügyi, illetve növényegészségügyi intézkedések által szabályozott terület.
47
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
FAO/WHO Codex Alimentarius bemutatása Az SPS és TBT egyezmény munkájához a megfelelő tudományos hátteret a Codex Alimentarius Főbizottság szolgáltatja. Ezt mutatom be az alábbiakban. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) és az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) az élelmiszerbiztonsággal foglalkozó bizottsága már 1984-ben megállapította, korunk egyik legelterjedtebb egészségügyi problémáját jelentik a fertőzött élelmiszerek, ezáltal csökkentik a gazdasági teljesítőképességet. Az elképzelés már az 1943-as FAO- kongresszuson felmerült, de 20 év kellett a feladat érdemi elindításához. Ezt követően a világkereskedelem szerves részévé vált a Codex Alimentarius. Új probléma előtt állt az élelmiszerszabályozás. Az addig csak elkülönült nemzeti keretekben működött szabályozást, a fogyasztók egészségének védelmét, tájékoztatásukat, a kereskedelmet segítő, és a csalásokat megakadályozó szabályok kidolgozását mind nemzetközivé kellett tenni. E nemzetközi szabályozásnak vissza kellett hatnia a meglévő vagy létrehozandó nemzeti szabályozásokra, és csupán a tradíciókból következő szükségszerű eltérések maradjanak meg. E célokat tűzte ki a Codex Alimentarius Főbizottság. A Codex a világ élelmiszer-szabályozását fogja össze, munkájában megfigyelőként, illetve teljes tanácskozási joggal minden, az élelmiszer-szabályozáshoz valami módon kapcsolódó nemzetközi szervezet részt vesz, néhány közülük például: Nemzetközi Szabványosítási Szervezet, Világkereskedelmi Szervezet. A FAO a WHO- val közösen 1962-ben hozta létre a Codex Alimentarius Bizottságot. Ma 163 ország a tagja, ennek a bizottságnak, akik követik a Codex előírásait. A
FAO/WHO
Codex
Alimentarius
Bizottsága
az
élelmiszerszabványosítás
világszervezetének tekinthető. A Codex célja a fogyasztók egészségének, érdekének, és a piac tisztességének védelme a nemzetközi kereskedelemben. A Codex három alapelvet fogalmazott meg: ¾ „Élelmiszer-bizonság: Annak a biztosítása, hogy az élelmiszer nem okoz ártalmat a fogyasztónak, amikor azt a felhasználás szándékának megfelelően feldolgozzák és/vagy elfogyasztják. 48
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
¾ Élelmiszer-alkalmasság: Annak biztosítása, hogy az élelmiszer emberi fogyasztásra elfogadható annak tervezett felhasználási módja szerint. ¾ Élelmiszer-higiénia: Az összes feltételek és rendszabályok, amelyek az élelmiszer biztonságának és alkalmasságának biztosításához szükségesek az élelmiszer-lánc minden szakaszában.”14
5.2
Az Európai Unió élelmiszer-biztonsági szabályozása
Egy 2002-es felmérés alapján az EU tagállamok polgárainak 90%-a, míg a társulni kívánó államokénak 80%-a a KAP legfontosabb céljaként az élelmiszerbiztonságot jelölte meg. Ezek a számok arról árulkodnak, hogy egyik tagállamnak sem szabad figyelmen kívül hagynia lakosai aggodalmát. Nem múlt el nyomtalanul a belgiumi dioxin - botrány vagy az angol kergemarha- kór. Több mint negyven évvel ezelőtt, 1962-ben született meg az első irányelv, a „Tanács irányelve
az
emberi
fogyasztásra
szánt
élelmiszerekben
történő
felhasználásra
engedélyezett színezőanyagokra vonatkozó tagállami előírások közelítéséről” címmel. Ennek néhány rendelkezése mind a mai napig hatályos. 1993. január 1-jén létrejött egységes belső piac kardinális szerepet játszott az élelmiszerbiztonság terén. Ennek értelmében, az egyik tagállamban forgalmazott terméket korlátozás nélkül másik országban is szabadon forgalomba hozható. A belső határok nélküli, szabad áruforgalom igen magas igényeket állít az élelmiszer-biztonságért felelős hatóságok felé. A tagállamok részéről lényeges volt, egy olyan dokumentum elkészítése, mely egyfajta iránytű, másrészt viszont útmutató a csatlakozni kívánó országok számára, a belső piaci viszonyok átvételére. Ez volt az úgynevezett "Fehér Könyv ", amelyet az 1994-es esseni Európai Tanács ülésén fogadtak el a tagállamok. A Fehér Könyv lefedi az egységes belső piac minden ágazatát, meghatározza a kulcsfontosságú lépéseket, amelyeket a leendő tagállamoknak végre kell hajtaniuk. A Fehér Könyv elismeri a társult országok előrehaladását és útmutatót ad a jogszabályok átvételére, közelítésére. Ehhez az Unió segítséget nyújt – a PHARE- programon keresztül. Ez a könyv minden termékcsoportot, ágazatot lefed, így a mezőgazdaság, élelmiszer-biztonságra is kitér. 14
Dr. Biró Géza - Dr. Biró György - Élelmiszer-biztonság Táplálkozás-egészségügy, 20.o Agroinform Kiadó, Budapest, 2000, Alinorm, (97/13. Appendix II.)
49
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
A „Mezőgazdaság” című fejezetben említésre kerülnek az állatok megbetegedésével kapcsolatos hiányok. Megelőző intézkedésekkel, oltással elejét lehet venni a száj- és körömfájás, a sertéspestis, valamint egyéb állatbetegségeknek.15
Az Európai Unió élelmiszer-szabályozásának elvei 5.2.1.1 A súlypontok áthelyeződnek Az Európai Unió egyik nagy erőssége a körülményekhez, lehetőségekhez, a változásokhoz és a polgárok elvárásaihoz való folyamatos igazodás. Ez a változás-igazodás az élelmiszerszabályozásban is nyomon lehet követni. Az Európai Unió már a Római Szerződésben jólétet és biztonságot ígért polgárai számára. 1957-ben a biztonság alatt mást értettek, mint manapság. Akkoriban a higiénés és minőségi, biztonsági követelményekre nem fektettek akkor hangsúlyt, mint a későbbiekben. Az élelmiszerhiánnyal küzdő, az újabb háborúktól rettegő Európában senki sem sejtette, hogy ötven év elmúltával mennyire más veszélyforrásokra irányul majd a figyelem. Minél magasabb színvonalon él a lakosság, annál inkább átalakul a veszélyekhez való hozzáállás. Az egészség felértékelődik, hiszen e nélkül az általános jólét semmit sem ér. Az egyre növekvő élelmiszer forgalom tette szükségessé a fogyasztóvédelem, valamint a tisztességes verseny definiálását. A globalizáció következményei, a vegyszerezés, a génmanipuláció, a klónozás, ezen felül a járványos megbetegedések veszélye súlypont áthelyezéshez vezetnek Európa mezőgazdaságában.
5.2.1.2 A verseny tisztasága Az EU előírásai között legfontosabbak a fogyasztó egészségét, a piaci verseny tisztaságát szolgálók, melyeknek legfontosabb területei az alábbiak: -adalékanyagok felhasználása, -élelmiszerek minőségi előírásai, -csomagoló anyagokra vonatkozó szabályok, -élelmiszer higiénia, -címkézés, -gyorsfagyasztással készült termékek, 15
Kovács Ferenc - Biró Géza Élelmiszer-biztonság EU-szabályozás- 15.o. Agroinform Kiadó, Bp. 2003
50
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
-biotechnológiai eljárással készült termékek. 5.2.1.3 Az Euro-recept elv A Közösség létrejötte utáni elképzelések szerint minden egyes termékre közösségi előírást kell létrehozni. Az elképzelés lényege az, hogy az Egységes Európában minden, a szokások, a kultúra- az élelmiszerek- egységesek lesznek. Az Euro-recept elv életképtelensége a gyakorlatban mutatkozott meg. A legtöbb fogyasztási cikk, az élelmiszerek terén nem született egyetértés arról, hogy egy-egy terméknek milyennek kell lennie. Ez a kudarc rámutatott arra, hogy az emberek, fogyasztók szokásai, kultúrája milyen sokrétű. Egyértelművé vált, hogy ezt a sokszínűséget nem szabad megszüntetni, hanem meg kell őrizni. Ebből kifolyólag nem szabad az élelmiszerek összetételére vonatkozó előírásokat egységesíteni.
5.2.1.4 A másság védelme Mivel az egyes tagországokban az élelmiszerekkel kapcsolatban eltérő előírások voltak életben, kezdetben az Európai Unió politikusai úgy képzelték, hogy ezeket az előírásokat EU szinten egységesíteni kell. Az egységes élelmiszerszabályozás nem könnyű feladat, hiszen Európa vonzerejében jelentős szerepet játszik a sokféleség, az élelmiszerek és a konyhaművészet gazdag választéka. Az egyes nemzetek konyhái és étkezési szokásai mélyen gyökereznek a lakosság tudatában, és nem utolsó sorban szorosan hozzátartoznak az adott ország képéhez. Ezen okokból kifolyólag nem vált be az Euro-recept elv.
5.2.1.5 Vertikális szabályozás Vertikális szabályozásról akkor beszélhetünk, ha minden egyes élelmiszernek a pontos leírását megadják, és azt meg is követelik. Vannak olyan élelmiszerek, melyekre a vertikális szabályozás az egész EU-ban egységesen alkalmazható. Így például a tejre, tojásra, mézre, cukorra, kávékivonatra, lekvárra, csokoládéra élnek vertikális szabályok. Hasonló vertikális szabályokat találunk egyes gyorsfagyasztott élelmiszerekre, speciális célú termékekre, például a bébiételek, diétás ételek, melyeknél az élelmiszer biztonság a motiváló tényező.
51
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Mikor világossá vált, hogy nem lehet egységes előírást alkalmazni az összes élelmiszerre, akkor a szabályozás más irányt vett. Áttértek az egyes élelmiszerekkel szemben támasztott beltartalmi és egészségügyi követelmények leírására. A vertikális szabályozás összességében nem vált általánossá, a megoldást más irányban kellett keresni. 5.2.1.6 Horizontális szabályozás A magasabb életminőség új igényeket támasztott, így léphetett a vertikális szabályozás helyére a horizontális szabályozás. A horizontális szabályozás célja a terméktől önmagától függetlenül ajánlásokat adni a fogyasztók egészségének, biztonságának védelme érdekében. Lényege, hogy nem a termék pontos leírása, hanem a fogyasztók egészségével kapcsolatos előállítási és beltartalmi követelmények megfogalmazása. A horizontális szabályozás nem egy adott termékre, hanem termékcsoportra vonatkozik. A gyártás biztonságát tartja szem előtt.
5.2.1.7 Szubszidiaritás elve Ezen elv lényege, hogy minden döntést (élelmiszer szabályt) azon a szinten kell meghozni, ahol annak a meghozásához a legtöbb információ áll rendelkezésre. Vagyis azon a területen kell Közösségi „brüsszeli” szintű szabályt hozni, amennyiben azt alacsonyabb, nemzeti szinten nem lehet kellő eredménnyel megtenni. Ezt az elvet már a Római Szerződésben rögzítették. Ezen elv alkalmazásának fontos lépése volt az Európai Bíróság ’Cassis de Dijon’ ítélete. A Bíróság kimondta, hogy „egy tagállamban törvényesen előállított termék szabadon forgalmazható bármelyik másik tagállamban még akkor is, ha az adott tagállam nemzeti szintű szabályaitól eltér.”16Az eset lényege, hogy egy német cég a 15-20%-os alkoholtartalmú Cassis de Dijon francia likőrt Németországba akarta importálni, de a német jogszabályok tiltották a 25% alkoholtartalom alatti gyümölcseredetű italok forgalmazását. Az Európai Bíróságig jutott el az ügy, ahol a német hatóság azzal védekezett, amennyiben feladná szigorúbb szabályozását, akkor neki kellene alkalmazkodnia a Közösségen belüli legalacsonyabb szintű szabványokhoz, másrészt a közérdek kívánja meg a magasabb alkoholtartalom fenntartását. A Bíróság nem fogadta el a német érveket és precedens értékű határozatot hozott. Kimondta, hogyha egy terméket jogszerűen állítanak elő és 16
Élelmiszer-szabályozás az EU-ban, 13.o- FVM-EU-Integrációs sorozat, 15.füzet, 1998
52
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
forgalmaznak egy tagállamban, akkor ezt a terméket a Közösség egész területén szabadon forgalmazhatónak kell tekinteni. Î Megfogalmazódott az egyenértékűség elve. A Cassis de Dijon ítélet alapján vált általánossá a kölcsönös elismerés fogalma, azaz, hogy az áruk szabad áramlását a tagállamok nemzeti jogrendszereik különbözősége alapján csak akkor korlátozhatják, ha erre az Európai Bíróság erre ítéletet hoz.17
5.2.1.8 A Kötelező Elővigyázatosság elve Az egészségkárosítás lehetőségének fennállása esetén – még ha ennek bizonyítására a kellő tudományos eredmények nem is állnak rendelkezésre-, meg kell minden szükséges intézkedést az esetleges veszély elhárítására. Az EU először 1998-ban, a szarvasmarhák Egyesült Királyságban fellépő szivacsos agyvelőgyulladás (BSE) kapcsán alkalmazta látványosan ezt az elvet.18 Bár kellő tudományos megalapozottság nem támasztja alá a Creutzfeldt Jakob- betegség és a BSE összefüggését, mégis azt feltételezve, hogy az okozott CJ-betegségek száma növekedett, a fogyasztók védelmének érdekében tiltották meg a marhahús forgalmazását.
5.2.1.9 Az "istállótól az asztalig" elv (from stable to table) Ezen elv célja, hogy egybefogja az élelmiszer termelésének teljes láncolatát, az állatok takarmányozásától kezdve egészen addig a pillanatig, amikor az élelmiszer a fogyasztó asztalára kerül.
5.3 5.3.1
A kockázat elemzés bemutatása A kockázatelemzés jelentősége az élelmiszer-biztonság elérésében
Az élelmiszer-minőségi és –biztonsági programok jelenleg a világ számos országában átértékelés és továbbfejlesztés alatt állnak. A kor követelményeit kizárólag olyan egységes, kellően harmonizált intézkedések elégítik ki, amelyek tudományos szempontból jól megalapozottak, hatékonyak és jogszerűek. A kockázatok elemzését sokáig csak formálisan
17
Horváth Zoltán - Kézikönyv az Európai Unióról, 197-198.o. Magyar Országgyűlés, 2001 Jazigián Dikránné - Az Európai Unió agrárszabályozása - Élelmiszerszabályozás az Európai Unióban , 3.o.FVM,2002
18
53
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
kezelték, ám ez a gyakorlat napjainkra megváltozóban van. E módszer célja a kockázatok okainak, jellegének, mértékének jobb megértése és szükség esetén csökkentése. Az élelmiszer-termelésben is szükség van a kockázatot középpontba állító szemléletre. A kockázatelemzés módszereit sokáig rögtönzésszerűen alkalmazták, de az utóbbi időben – egyes tényezők előtérbe kerülésének köszönhetően – egyre inkább kezd kibontakozni egy formális módszertan. Ugyanis világszerte növekszik az aggodalom az élelmiszerek vélt és valós egészségügyi kihatásai miatt. A kockázatelemzés alapelveit nemzeti jogszabályokba kell foglalni. A kereskedelmi egyezmények egyik alapkövetelménye a tudományos kockázatelemzés alkalmazása az egyes kormányok által hozott élelmiszer-biztonsági intézkedések értékelésekor. A kockázat-kezeléssel kapcsolatos döntések meghozatalakor elsődleges szempont az emberi egészség védelme. A kockázat-elemzés a legkisebb költség beruházásával a legnagyobb eredmény elérésére törekszik, annak érdekében, hogy a megállapítsa, az egyes élelmiszerekben jelenlevő egészségkárosító anyagok a lakosságra nézve milyen veszélyeket rejtenek. Az 1980-as és az 1990-es évek élelmiszer botrányai miatt elengedhetetlenné vált, olyan társadalom-és gazdaságpolitika, amely az egészséget értékként kezeli és döntései népegészségügyi hatásait rendszeresen elemzi. Lényegessé vált az alábbi fogalmak meghatározása: Kockázat: egy egészségkárosító hatás lehetősége és annak súlyossága, mely az élelmiszerben lévő veszélyre vezethető vissza. Veszély: az élelmiszerben lévő olyan biológiai, kémiai vagy fizikai anyag, vagy olyan körülmény, mely egészségkárosító lehet. Kockázat elemzés: a kockázat becslésből, kockázat menedzsmentből és kockázat kommunikációból álló folyamat. 5.3.2
A kockázat – elemzés lépései
A kockázat-elemzésnek három fázisát különböztethetjük meg: Kockázat felmérés (becslés) – elemzés (ebben a fázisban észlelik a veszélyt, felmérik és elemzik azt) Kockázat kezelés (a már felárt veszély orvoslása, kezelése) Kockázat kommunikáció (a fogyasztók, illetve az érintettek felé). 54
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
A 9. ábra a kockázat-elemzés lépéseit szemlélteti, majd az egyes fázisokat fejtem ki.
55
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
9. Ábra. A FAO/WHO Római szakértői tanácskozásán 1997-ben elfogadott kockázat elemzési módszer
Kockázat-becslés • Veszély azonosítása • Veszély leírása • Veszélymérték meghatározása • Kockázat meghatározása
Kockázat menedzsment • Kockázat értékelése • Eljárások meghatározása • Eljárások bevezetése • Ellenőrzés, monitoring
Kockázat-kommunikáció
Kockázat felmérés, becslés
A kockázat felmérése magában foglalja a komplex mikrobiológiai-toxikológiai elemzését, (a szennyező anyagok szintjét és előfordulási gyakoriságát) valamint a környezeti terhelés hatásának értékelését, a szennyezett élelmiszerek fogyasztásának mértékét és szokásait. A veszélyek jellemzését, amely a kedvezőtlen hatások, betegséget okozó szennyeződések szintjét és a megbetegedések gyakorisága és súlyossága közötti összefüggések meghatározását tartalmazza. Ennél a fázisnál figyelembe kell venni, hogy több tényező együttesen van jelen.
Kockázat kezelés
A kockázat kezelés(menedzsment) az egyes intézkedéssorozatok közötti lehetőségek mérlegelését jelenti a kockázat értékelése alapján. Azokat az intézkedéseket foglalja 56
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
magába, melyek eredményeként az adott veszély előfordulásának valószínűsége elfogadható szintre csökken, vagy megszűnik. A kockázat kezelés már túllép a tudomány hatáskörén, ez már a döntéshozók, vezetők feladata.
Kockázat kommunikáció
A kockázat-elemzés lényeges eleme a kommunikáció. Ennek elsősorban a kockázatbecslést végzők és a kockázatot kezelők között kell működnie. Eredményeiket széles körben meg kell ismertetni. Vagyis ez nem más, mint az összes érdekelt fél – a fogyasztók, az ipar, a termelők, a tudósok, a törvényhozók, az élelmiszer felügyelet közötti kölcsönös információcserét jelenti. (Élelmiszerbiztonsági Tanácsadó Testület tanulmánya, 2000) Nem lehet elégszer hangsúlyozni a kommunikáció fontosságát, amely a kormány(ok) és a média feladata. Sok esetben láthattunk már példát a lakosság félretájékoztatására, példaként említhetném az "E"számok körüli teljes káoszt. Amióta a Codex Alimentarius minden adalékanyagnak adott egy E- számot, azóta beszélhetünk róluk. Ma már a legtöbb fogyasztó tudja, hogy ez az E betűből és a háromtagú számcsoportból álló jelölés a termékben található adalékanyagra utal. Ezzel szemben sokan úgy gondolják, hogy ezek mérgező anyagokat jelentenek. Ilyen adalékanyagok például a színezékek, tartósítószerek, zselésítő anyagok, ízfokozók, édesítőszerek, stb. Ezek tehát nem mérgező anyagok, de szinte a legtöbb élelmiszerben találkozhatunk valamelyikükkel.
5.4
Zöld Könyv
A közelmúltban sajnálatos módon bekövetkezett élelmiszer-botrányok miatt megingott az európai fogyasztók bizalma az élelmiszerek biztonságosságában. Az élelmiszer-szabályozás egyre bonyolultabbá vált, új technológiák és új típusú élelmiszerek jelentek meg a piacon. Mindezek miatt vált szükségessé az élelmiszer-szabályozás megújítása, különös tekintettel az élelmiszerek biztonságára. A fogyasztók egészségének védelmében elsődleges szempont az élelmiszer-biztonság garantálása a teljes élelmiszerláncolatban. Ez az elv érvényesül az Európai Közösségek Bizottságának az élelmiszer-szabályozás általános elveit tartalmazó ún. "Zöld Könyvében". Ez a dokumentum már az új évezredben érvényesülő szabályozás elveit határozta meg, tehát a magyar belépéskor érvényesülő szabályozást érinti, ezért ismerete elengedhetetlen az élelmiszer-gazdaság szereplői számára. A Zöld könyv leszögezi, hogy a szabályozásnak 57
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
ki kell terjednie a teljes élelmiszerláncra az elsődleges mezőgazdasági termeléstől a fogyasztó asztaláig, ezért a mezőgazdasági termelést és élelmiszer-feldolgozást azonos általános szabályok alá kell vonni. Biztosítani kell a tudományos tanácsadók és tudományos bizottságok függetlenségét és objektivitását. Az Európai Bizottság hosszas előkészítő munka után 1997. áprilisában tette közzé az élelmiszertermelés irányelveit, tekintetbe véve a korszerűsítés követelményeit. Itt szerepel elsőként az egészségvédelem prioritása az áruk szabad mozgásával szemben. Ebben helyezték át a hangsúlyt a végtermék ellenőrzéséről a folyamatok kontrolljára, monitoringjára. Itt emelték ki a gyártók felelősségét, és terjesztették ki a termékfelelősség szabályait az alapanyag termelőkre is. Bár az élelmiszertermelés aránya a nemzeti összterméken belül folyamatos csökkenést mutat, ez korántsem jelenti az élelmiszergazdaság jelentőségének csökkenését. Különösen ott nem, ahol a megtermelt mezőgazdasági termékek mennyisége önmagában nem csökken, minőségi mutatói viszont egyre igényesebb keresletnek felelnek meg. A Zöld Könyv hat alapvető célt fogalmaz meg: o „a közegészség és a fogyasztók magas szintű védelmének biztosítása; o az áruk szabad mozgásának biztosítása a belső piacon ; o az ipari versenyképesség biztosítása; o a jogalkotó testület munkájának elsődlegesen tudományos eredményeken és kockázat elemzésen kell alapulnia, ugyanakkor figyelembe kell vennie az ésszerű elvárásokat és a fogyasztó aggodalmait; o az élelmiszer-biztonságért elsődlegesen az ipart, az előállítókat és a szállítókat terhelje felelősség o a jogalkotás következetes, ésszerű és gyakorlatias jellegének biztosítása.”
5.5
Az Európai Unió Fehér Könyve az Élelmiszer-biztonságról
A Fehér Könyv megerősíti a Zöld Könyvben (1997) már rögzített szabályozási elveket, s meghatározza az élelmiszer-biztonsági politika alapvető elemeit. Az Európai Bizottság elnöke, az élelmiszer-biztonságot a bizottság egyik legfontosabb feladataként jelölte meg. 2000 januárjában az Európai Bizottság „Élelmiszerbiztonsági Fehér Könyv”-et bocsátott ki. Körvonalazza azt az átfogó, alapjaiban új programot, amellyel a Bizottság az élelmiszer-szabályozás területén az elérhető legmagasabb szintű egészségvédelmet, amelyet az európai fogyasztók számára biztosítani akarnak. A számos jelentős kezdeményezés közül a következőket emelném ki: 58
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
az Európai Élelmiszer Hivatal felállítása; az élelmiszer-biztonsági szabályozás továbbfejlesztése és modernizálása; élelmiszer-biztonsági ellenőrzések;
a közösségi jogszabályok Európai Unió szerte heterogén alkalmazásának és ellenőrzésének mielőbbi felszámolása céljából egy, a tagállamok bevonásával elkészítendő keretprogram kidolgozása;
a fogyasztói információs rendszer mélyreható átszervezése révén a fogyasztókkal folytatott dialógus elősegítése és kibővítése, s ezáltal az élelmiszer- biztonsági kérdések
iránti
érdeklődésük
felkeltése,
valamint
aktív
együttműködésük
megnyerése; tekintettel arra, hogy az EU a világ legnagyobb élelmiszer exportőre és importőre: az élelmiszer-biztonsági politika nemzetközi dimenziójának hangsúlyozása.19 A Fehér Könyvben lefektetett célok megvalósításának eredményeként javulnia kell az EU élelmiszer-biztonságának, és ennek a fogyasztók megelégedettségében is ki kell fejeződnie. Ezen cél elérését a fogyasztók rendszeres és alapos tájékoztatása segíti elő. Le kell szögezni azt, hogy az élelmiszer-biztonsági előírásoknak a gyakorlatban történő betartása elsődlegesen az élelmiszer-termelők és –előállítók, valamint az ellenőrző szervezetek szakemberein, azok elkötelezettségén alapul. A fentiek szerint az Európai Élelmiszer Hivatal lenne felelős a gyors veszélyjelző rendszer működtetéséért. A kockázat-kezeléssel kapcsolatos teendőket azonban az Európai Bizottság látja el. Az Európai Élelmiszer Hivatal felállítása után is megőrizné az Európai Bizottság szabályozási és ellenőrzési hatásköreit és jogosítványait. Jogilag nem kényszerítik a tagállamokat egységes élelmiszer-biztonsági rendszer kiépítésére, de a szakmai követelmények a hatékony együttműködés érdekében közelíteniük kell.
5.6
Az Európai Unió polgárainak bizalma az élelmiszer-minőségét végző szervezetekben.
Lényeges megvizsgálni, hogy az Európai Unió egyes országainak polgárai miként vélekednek az élelmiszer-biztonságról.20A következő kérdést tették föl az embereknek: Ön
19
Kovács Ferenc-Biró Géza – Élelmiszer-biztonság EU-szabályozás,19.o.Agroinform Kiadó,Budapest,2003 Bánáti Diána-Lakner Zoltán-N. Vajdai Teréz – Élelmiszer-biztonsági Közlemények,I.kötet,61.o,Környezet és Fejlődés Kiadó,Budapest,2003
20
59
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
mikor tekint biztonságosnak egy élelmiszeripari terméket? A termék akkor biztonságos, ha azt: A: a nemzeti élelmiszer-ellenőrzési rendszer keretében ellenőrizték B: az európai élelmiszer-ellenőrzési rendszer keretében ellenőrizték C: a nagy méretű kereskedelmi vállalatok ellenőrizték D: a kis méretű kereskedelmi vállalatok, vagy a kis élelmiszertermelők szövetségesei ellenőrizték E: maguk az élelmiszeripari termelők ellenőrizték 10. ábra. Az Európai Unió polgárainak bizalma az élelmiszer-minőségét végző szervezetekben Országok
A
B
C
D
E
Belgium
64
59
36
34
37
Dánia
77
22
22
28
20
Németország
65
45
33
48
37
Görögország
75
58
13
14
20
Spanyolország
77
57
20
16
27
Franciaország
67
47
29
30
34
Írország
54
30
29
27
41
Olaszország
63
45
23
17
32
Luxemburg
70
49
18
20
19
Hollandia
75
48
21
28
24
Ausztria
62
28
31
44
31
Portugália
68
32
14
10
22
Finnország
78
31
36
38
26
Svédország
85
19
28
35
24
Egyesült Királyság 54
28
42
31
37
66
43
29
30
33
EU 15
Forrás: Eurobaromettre, 1998
Összességében a táblázatból jól látszik, hogy az EU lakosainak többsége a nemzeti élelmiszer-ellenőrzési rendszerekbe fekteti a bizalmat. Ezt az európai ellenőrzési 60
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
rendszerek követik, amíg legkevésbé a nagy méretű kereskedelmi vállalatok ellenőrzés tűnik a legkevésbé megbízhatónak.
5.7
Az Európai Unió élelmiszer-biztonsági követelményei
Az Európai Unióban érvényes szabályban „az áruk, szolgáltatások, személyek és a tőke szabad áramlását gátló akadályok megszüntetésé”-ben benne foglaltatik az élelmiszerek szabad kereskedelmének, forgalmának lehetősége is. Az EU követelményrendszere Az Európai Unióban az élelmiszer-biztonságot érintő témakörök szinte teljes mértékben Közösségi szinten szabályozottak. Az élelmiszer-szabályozás alapelveit azonban egészen 2002-ig nem fektették le jogi formában, az egyes tagországok szabályozásai pedig a több száz éves nemzeti élelmiszer-törvényi szabályozás hagyományainak és jellegzetességeinek megfelelően nagy eltéréseket mutattak már az "élelmiszer" fogalmi meghatározásában is. A BSE-vel kapcsolatos események és egyéb kiterjedt hatású élelmiszer-botrányok felgyorsították a Közösségi szintű fogyasztóközpontú egészségvédelmi rendelkezések megalapozását, az élelmiszer-biztonsági politika megújítását, melyet szükségessé tett a fogyasztók bizalmának megrendülése, valamint a gyanakvásból eredő kereskedelmi hátrányok kivédése. Mindenképpen szükségessé vált tehát az általános alapelvek egységes rendezése. 2002. január 28-án az Európai Parlament és az Európai Bizottság együttesen bocsátotta ki a 178/2002/EK-es rendeletet, amely egységes alapelveket adott az európai élelmiszer törvénynek és irányelveket az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal felállítására. A rendelet az élelmiszer-biztonság terén a következőket jelöli meg: •
átfogó, egységes megközelítés;
•
felelősség az élelmiszer-biztonságért;
•
nyomonkövethetőség
•
következetesség, hatékonyság, dinamizmus és átláthatóság;
•
kockázat elemzés;
•
elővigyázatossági alapelv.21
21
Kovács Ferenc - Biró Géza - Élelmiszer-biztonság EU-szabályozás 21.o. Agroinform Kiadó, Budapest, 2003
61
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Összefoglalva tehát a 178/2002-es irányelv elsődlegesen a fogyasztók magas szintű védelmét szolgálja. Ezen kívül az áruk szabad áramlását segíti elő – az ipari versenyképességet serkenti (ezáltal a korszerű versenyfeltételekre törekszik). 5.8
Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA)
Az Európai Unió Bizottságának kezdeményezésére került megalakításra egy független Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal, melynek fő feladata a kockázat-elemzés három fő lépése: a kockázat becslés, kockázat kezelés és ellenőrzés. "Biztonsági Hivatal", ez is rámutat, hogy a biztonság hangsúlyozását mennyire fontosnak tartják. A kockázat becslés célja a tudományos tanácsadás, amelynek feltétele a széles körű információgyűjtés és elemzés. A kockázat kezelés két eleme a jogalkotás és az ellenőrzés. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal megalakítása ellenére a jogalkotás továbbra is a Bizottság, a Parlament és a Tanács felelőssége lesz. A jogalkotás az Európai Tanács által egyedül vagy az Európai Parlamenttel közösen együtt-döntési eljárásban elfogadott elsődleges jogforrásokból, valamint a Bizottság által alkotott másodlagos szabályozásból áll. A Hivatal feladata a tudományos tanácsok előkészítése és hozzáférhetővé tétele, mindazon információ összegyűjtése és elemzése, amely szükséges a tudományos vélemények elkészítéséhez. Felállításának elsődleges célja, hogy gyors, rugalmas választ adjon az új kihívásokra. A fogyasztók számára is elérhető, fontos élelmiszer-biztonsági kérdésekben tanácsadó és útmutató is legyen egyben. A Hivatal feladata továbbá, hogy olyan intézkedéseket hozzon, amelyek szükségesek a magas szintű fogyasztóvédelem biztosítására, a fogyasztók bizalmának visszanyerése és fenntartása érdekében. Jogilag független a többi európai közösségi szervezettől, az ipari és politikai érdekektől, tevékenységét a legkorszerűbb tudományos ismeretekre alapozza. A Hivatalnak nemzetközileg elismertnek kell lennie, hiszen tudományos vitás kérdéseket kell megoldania. Ehhez a szakmailag legkiválóbb személyeket kell kiválasztani, valamint biztosítani kell az elérhető legjobb információs rendszereket. A Hivatalnak megfelelő kell tevékenykednie az élelmiszer-biztonsági veszélyhelyzetekben, valamint a hosszú távú projektek esetében. A Hivatal tehát célul tűzte ki, hogy egy világszerte létező tudományos hálózat részeseként működjön. Nyitott a közvéleménnyel való párbeszédre, tudományos tekintéllyel rendelkezik és együttműködik a nemzeti tudományos intézményekkel és testületekkel. Az EFSA-t a Bizottság, Brüsszel külvárosában Evere-ben állította fel mintegy 62
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
40 millió eurós éves költségvetéssel és a tervek szerint optimális esetben 250 fővel, melyet 2005-re terveznek elérni. Ezen számokat 3 év múlva felülvizsgálják. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal működésének alapelvei, melyekkel igyekszik az élelmiszer-biztonságban megrendült bizalmat visszaállítani, hogy élelmiszer-biztonsági ügyekben mindenki hozzá forduljon elsőként: - függetlenség; - átláthatóság, egyszerűség; - megbízhatóság; - kommunikáció; - nyilvánosság. Összegezve tehát tevékenysége kiterjed: - a tudományos tanácsadásra, - információ gyűjtését, elemzésére, - kommunikációra, - válsághelyzetek felismerését és jellemzésére. Az újonnan felállított Hivatal első ügyvezető igazgatója Geoffrey Podger, aki 2002 decemberében történt kinevezését követően 2003. február 1-jén lépett hivatalába. Tudományos munkacsoport működik a következő területeken: - élelmiszeradalékok és ételízesítők, élelmiszeripari segédanyagok és élelmiszerrel érintkező anyagok; - állati takarmányban használt adalékok és termékek vagy anyagok; - növény-egészségügyi, növényvédelmi termékek és maradványaik; - genetikailag módosított szervezetek; - diétás termékek, táplálkozás és allergiák; - állategészségügy. A tagállamok nemzeti élelmiszer törvényeivel ellentétben az EU élelmiszer szabályozása csak rövid történelmi múltra tekinthet vissza. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal megteremtette a modern élelmiszerszabályozás tudományos alapjait, a jogszabályok gyökeres átdolgozásával és korszerűsítésével egy hatékony európai élelmiszer-szabályozási rendszert léptetett életbe, továbbá a fogyasztók érdekeinek figyelembevételével a fogyasztói bizalom visszaszerzésére törekszik. 63
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Élelmiszer-biztonsági követelmények - Európai Uniós jogszabályok Az Európai Unió döntéshozatali mechanizmusában a legfelső szerv az Európai Parlament. A Parlament tevékenysége az Unió politikai,- költségvetési,- felügyeleti szerepében nyilvánul meg. A Parlament felügyelete alatt áll az Európai Bizottság. Feladata javaslattétel a közös politika kialakítására a legfontosabb területeken, így a mezőgazdaság, ipar, külkereskedelem, energia, környezetvédelem, szociális és regionális témák megoldására. Az élelmiszer-biztonságot is érintő szakmai szabályozásokat a különböző Főigazgatóságok érvényesítik. Az élelmiszerekben leginkább két Főigazgatóság: a Mezőgazdasási Ügyek Főigazgatósága (Agriculture) és az Ipari Ügyek Főigazgatósága (Industrial Affairs) érdekelt. A Mezőgazdasági Főigazgatóság egyik igazgatósága foglalkozik az állategészségügyi kérdésekkel. Ebben alapvetők a járványügyi szempontok, amikor az élő állatok országok közötti forgalmának szabályait írják le. Az Ipari Ügyek Főigazgatóságán belül egy igazgatóságon foglalkoznak az élelmiszer kérdéseivel. Az általános jogi szabályozás mellett az új élelmiszerek, az élelmiszer-jelölés, adalékanyagok, különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszerek, az ellenőrzés kérdései szerepelnek az Igazgatóság munkájában. A Főigazgatóságok munkáját különböző szakmai bizottságok segítik. Az élelmiszerekre vonatkozó szabályozások rendeletek (regulation), irányelvek (directive) és döntések (decision) formájában születnek meg és kerülnek az Unió hivatalos közlönyében közzétételre. A közösségi jogforrások kötelező illetve nem kötelező jogforrások lehetnek. A kötelező jogforrásoknak három típusa van: a rendelet, az irányelv és a határozat. A rendelet: olyan általános hatályú jogi norma, amely minden tagállamban kötelező és közvetlenül alkalmazandó. Ez azt jelenti, hogy nincs szükség a tagállamokban külön jogszabály kibocsátására, hanem minden további aktus nélkül (ugyanazzal a szövegezéssel) alkalmazható a tagállamok jogrendjében. Az irányelv: olyan közösségi jogszabály, amely kötelezi a tagállamokat, hogy az elérendő célokat, a cél megvalósításának formáját, az eszközök megválasztását és saját jogrendjükbe való beillesztését átengedi nemzeti hatáskörbe. A rendeletekkel ellentétben a tagállamok kötelesek a nemzeti jogalkotás útján az irányelvnek megfelelő jogszabályt kibocsátani. Az élelmiszer-szabályozásában az alábbi irányelveket emelném ki, hiszen ezekben az élelmiszer-biztonság és az élelmiszer-higiénia van előtérben.
64
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
A következőkben néhány fontos közösségi jogforrás jól illusztrálja, hogy az élelmiszerbiztonság szabályozása több rendelet, irányelv megalkotásával, alkalmazásával történik. Lényeges elmondani, hogy az EU-ban jelenleg folyamatban van az alábbi irányelvek rendeletté formálása, amely a téma fontosságát jelenti, hiszen ha már rendeletek születnek, azok nem engednek a tagállamoknak szabályozási mozgásteret. EU- irányelv a hivatalos élelmiszer ellenőrzésről (89/397. EEC) Az irányelv a következőket állapítja meg: Minden tagországnak gondoskodnia kell állampolgárai egészségének és gazdasági érdekeinek védelméről. Ebben az esetben az egészségvédelemnek feltétlen elsőbbsége van. Ahhoz, hogy az ellenőrzés hatékony legyen rendszeresen kell történnie és végrehajtását semmi sem korlátozhatja. Az ellenőrzés kiterjed a termelés minden fokozatára, azaz a gyártásra, kezelésre, tárolásra, szállításra, forgalomba hozatalra, a Közösségbe való behozatalra. EU- irányelv az élelmiszer-higiéniáról (93/43. EEC) Az irányelv tartalma: Az élelmiszerek higiéniájára vonatkozó előírásokat harmonizálni kell az ember egészségének megóvása érdekében. A tagállamoknak szorgalmazni kell a helyes gyakorlat kialakítását, amelynek alapja a Codex Alimentarius által ajánlott élelmiszerhigiéniai általános alapelvek. Az élelmiszeripari vállalkozó felelős a higiénikus körülményekért a saját vállalkozásában.22 A Tanács irányelve az élelmiszerek feliratozásáról (2000/13/EC) A Tanács 79/112/EGK irányelve az élelmiszerek jelöléséről és reklámozásáról szól. A Tanács és a Parlament rendelete az új élelmiszerekről (258/97/EK) Az Európa Parlament és a Tanács rendelete az új élelmiszerekről és az új élelmiszerösszetevőkről.
22
Dr. Biró Géza - Dr. Biró György: Élelmiszer-biztonság Táplálkozás-egészségügy 50-51.o. Agroinform kiadó,Budapest,2000
65
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
6
6.1
A magyar élelmiszer-biztonsági helyzet bemutatása
Az agrárágazat jelentősége
Magyarországon a mezőgazdaság (és részben ráépülő feldolgozóipar) mindenekelőtt az ország kitűnő, csaknem egyedüli természeti kincsének, a bőséges és a zömében jó minőségű termőtalajának, klimatikus adottságainak és szakképzett munkaerő-állományának közepes mértékű kihasználásán alapul.23 A magyar gazdaságban a feldolgozóiparban az élelmiszeripar az egyetlen, amely jelentéktelen
importból
származó
erőforrást
használ
fel,
miközben
a
termelés
importigényessége itt a legkisebb 20%-ot alig éri el. Így az élelmiszer- ipari termelésnek a legnagyobb a hazai hozzáadott tartalma. Az élelmiszer-iparitermelés hazánkban is igen anyagigényes, mint ahogyan az a világban mindenhol. A magyar mezőgazdaság árutermelésének csaknem 75%-át az élelmiszeripar hasznosítja. Az élelmiszeripar lényegében a vidék ipara. Az élelmiszeripar termelésének mintegy 80%át vidéken állítják elő a vállalkozások. A sajátos mezőgazdasági, vidéki kapcsolat mellett az élelmiszeripar naponta vizsgázik az egész társadalom, a lakosság előtt. Magyarországon a lakosság élelmiszerekre fordított kiadásai rendkívül magasak. A teljes fogyasztói kosáron belül az élelmiszerek vásárlására fordított kiadás eléri a 33, 7%-ot. A magyar agrárgazdaság export piaca két térségre koncentrálódik, az EU- n belül Ausztria, Dél-Németország és Észak-Olaszország, illetve Ukrajnára és Oroszországra. Mivel Magyarország számára meghatározó jelentőségű az élelmiszeripar, ezért meg kell említeni az ipar kereskedelmi vonatkozásait is.
6.2
A magyar élelmiszer-biztonság
EU taggá válva a ma még részben védett hazai piac teljesen nyitottá válik, ahol a hazai termékek és szolgáltatások szabadon versenyeznek a többi tagállam termékeivel. Az 1997ben elkészült és széleskörű szakmai konszenzusra alapozott élelmiszer-minőségpolitikai irányelvek, az EU csatlakozásig terjedő időszakra vonatkozó fő célkitűzése, hogy a magyar élelmiszergazdaság minőségi fejlődése biztosítsa a magyar termékek versenyképességét az Európai Unió egységes belső piacán. 23
Varga Gyula: Az agrárágazat jelentősége -Őszinte könyv az Európai Unióról 54.o
66
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
A Fehér Könyv 115. pontja a tagjelölt országok számára is előírja az élelmiszer- biztonsági szabályozás, valamint az ellenőrzési rendszernek a Közösségivel való összhangját és az ehhez szükséges szabályozási és ellenőrzési intézkedések alkalmazásához – különös tekintettel a megfelelő intézményrendszer kialakítására – szükség esetén segítséget is nyújt. A magyar élelmiszer-szabályozás a biztonságra vonatkozó előírásokat nagy mértékben átvette és folyamatosan veszi át a még hiányzó elemeket. A magyar élelmiszer-szabályozás világszinten elismert. A magyarországi élelmiszer-biztonsági helyzetre vonatkozóan 2000-ben elkészült az Élelmiszer-biztonsági Tanácsadó Testület tanulmánya. A felmérés szerint Magyarország élelmiszer-biztonsági helyzete a statisztikai adatok alapján rosszabbodó tendenciát mutat. A rosszabbodó helyzet okait kutatva a tanulmány megállapította, hogy: ¾
a hatósági ellenőrzés megosztott, átfedésekkel és információáramlási zavarokkal terhelt, financiális problémákkal küzdő;
¾ az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos képzés, oktatás helyzete kritikus; ¾
az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos kutatás-fejlesztés alulfinanszírozott, széttagolódott, nemzeti szinten előre nem tervezett.
Itt teszek említést az Élelmiszerbiztonsági Tanácsadó Testületről. Az Élelmiszerbiztonsági Tanácsadó Testület 1997 novemberében alakult meg az Egészségügyi Minisztérium égisze alatt, a Földművelésügyi Minisztériummal együttműködve azzal a céllal, hogy elsősorban a kormányzat és intézményrendszerei, de szélesebb értelemben valamennyi élelmiszerbiztonságban érdekelt résztvevő számára tudományosan megalapozott, széleskörű konszenzuson
alapuló
tanácsadással,
információ-átadással
és
egyéb
koordinált
tevékenységgel segítséget nyújtson. A Testület tagjai között megtalálhatók az élelmiszer-biztonsággal közvetlenül foglalkozó minisztériumok, hatóságok, intézetek, társadalmi szervezetek tagjai, valamint az élelmiszerelőállítók és a fogyasztók képviselői is. Hasonló összetételű testületek a világ több országában léteznek, melyek jelentős szerepet játszanak a kormányzati élelmiszerbiztonsági (táplálkozási) politika kialakításában és formálásában. Legnagyobb szabású munkaprogramja volt Magyarország élelmiszer-biztonsági helyzetének teljes körű felmérése, melyet a fent említett tanulmányban jelentett meg, „Magyarország élelmiszerbiztonsági helyzete az ezredfordulón” címmel.
67
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Élelmiszer-ipari termékek külkereskedelme Az élelmiszeripar általában nem exportorientált ágazat. Ugyanakkor az összes értékesítésünk 20%-kát exportáljuk, amelynek értéke az elmúlt 12 év átlagában évi 2 milliárd dollár volt. Az export nemzetgazdasági jelentősége nagy. Az élelmiszer-ipari termékek importja az elmúlt 12 év átlagában nem több 800 millió dollárnál.24 Átlagosan az exporttöbblet 1,2 milliárd dollár. Egy olyan országban, ahol a termékek és szolgáltatások külkereskedelme tartósan passzív, ez rendkívül nagy érték. Kevés olyan ország van Európában, ahol az élelmiszerexport minden országgal szemben aktívumot ér el, a magyarországi élelmiszer-külkereskedelem ilyen. Élelmiszerexportunk közel a fele az Európai Unióba irányul. A másik fele, mintegy egyharmados megoszlásban a CEFTAországokba, Kelet-Európába és a tengeren túli piacokra. Az utóbbi három évben (2000-2003) az élelmiszeripari termékek exportja évről-évre csökkent, 2000-ben már alig volt több mint 1,6 milliárd USD. Az EU piaca élelmiszerhiányos, a csatlakozást megelőzően érdekünk lenne a forgalom növelése, avagy a korábbi pozíció visszaszerzése. Az Európai Unió hosszú távon importőr régió, és ez a bővítés után is fennmarad. Összehasonlításként
a
magyar
élelmiszeriparral
az
alábbi
táblázat
az
EU
agrárkereskedelmét mutatja be. A 11. táblázat az agrártermékek külkereskedelmének alakulását mutatja az Európai Unióban. 11. táblázat. Agrártermékek külkereskedelmének alakulása az EU-ban ÉV
Export Import
Egyenleg
1996
44,0
53, 48
-9,48
1997
48, 59
56,69
-8,10
1998
47, 05
58,09
-11,04
1999
46,68
56,61
-9,93
2000
52,90
62,41
-9,51
Forrás: Az EU csatlakozás feladatai az élelmiszeriparban, 2002. 31.o Magyarország exportpozíciója szempontjából rendkívül fontos a hazai termékek minőségének, 24
élelmiszer-biztonságának
folyamatos
és
hiteles
biztosítása,
annak
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara: Az EU-csatlakozás feladatai az élelmiszeriparban 31.o.MKIK,2002.
68
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
prezentálása, elfogadtatása más országok fogyasztóival, élelmiszer-biztonsági hatóságaival. A táblázat 2000. évi import mutatói magasabbak, mint a kiviteli mutatók, tehát mindenképp jelzés értékű adatok Magyarország számára. Nagy feladatokat jelent ez a vállalkozóknak, az ország képét építő agrárszervezeteknek. A magyar élelmiszergazdaság új kihívások előtt áll. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás, a világkereskedelem liberalizálása új feladatok elé állítja Magyarországot. 2001. szeptemberében Franz Fischler, az EU mezőgazdasági biztosa szerint "A legfontosabb prioritás a csatlakozó országok felvételekor az élelmiszerbiztonság. Ezért a tárgyalások részét képezi, amíg nem tagok, a mezőgazdaság területén segítjük őket. Az EU 15-ök ülésén is fontos napirendi pont az élelmiszerbiztonság.”25 A 2001. decemberében tartott Leakeni Csúcstalálkozó leszögezi, hogy tíz csatlakozásra váró ország, közöttük Magyarország 2004-től az Európai Unió tagja lehet, ha a tárgyalásokat 2002-ben eredményesen tudja lezárni. Ez 2002. decemberében megvalósult, ezért
indokolt,
hogy
felkészülésünkben
különösen
nagy
gondot
fordítsunk
a
mezőgazdaságra, amelynek részét képezi az élelmiszer-biztonság, mely csatakozásunk alapkérdése, a tárgyalásoknak kiemelt fejezete. Át kell venni az Unió szabályozó rendszerét. Az elmúlt évek állategészségügyi problémái gyengítették az emberek élelmiszerbiztonságba vetett hitét, emiatt fontos ezen terület figyelembe vétele. Magyarországon is számolni kell azzal, hogy a fogyasztók belföldön is mind érzékenyebben reagálnak az élelmiszer-biztonság kérdésére. Az élelmiszerek minőségével illetve az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos esetleges botrányok több évtized tudatos belföldi piacépítő munkáját dönthetné romba.
6.3
Magyarország és a Codex
A magyar élelmiszer-szabályozás már korábban is követte, átvette a nemzetközileg elfogadott előírásokat. A hetvenes évek elején Magyarország is a Codex Alimentarius tagja lett. Az akkori elzárkózásból bekapcsolódott a világ vérkeringésébe. Magyar szakemberek is részt vesznek a bizottságok munkájában.
25
Húsos- 2001. IX. évf. 5.szám.www.edosz.hu
69
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
A magyar élelmiszer-szabályozás megújításának fő célja az Európai Unió szabályozásának átvétele. Ez az ország teljes jogú EU tagságának fontos feltétele és a magyar élelmiszer szektornak alapvető érdeke. Az élelmiszerszabályozás legfőbb célja, a teljes termelési folyamat nyomon követése, a fogyasztók egészségének és környezet védelmének maximális figyelembe vétele. Valamennyi összetevő előállítási technológiáját is eszerint kell kialakítani, törvény által védeni.
6.4
Élelmiszer-biztonság az élelmiszer láncolatban
A magyarországi közvélemény hosszú időn keresztül úgy gondolta, hogy a biztonságos élelmiszerek előállításának feladata már teljes mértékben megoldott, holott a biztonságos élelmiszerek előállítása és forgalmazása még a leggazdagabb országokban is igen komoly kihívást jelent az élelmiszerlánc szereplői elé. Az élelmiszer-biztonság szempontjából a teljes élelmiszer láncolatnak nagy jelentősége van. A FAO/WHO Codex Alimentarius az élelmiszer-higiénia megfogalmazásában is az élelmiszer-lánc szerepel. Az angol kifejezésben „az élelmiszer-lánc minden szakaszában” (at all stages of the food chain) még az is kihangsúlyozott, hogy ezen az egész folyamatot értjük, mindazokat a szakaszokat és tevékenységeket, amelyeken keresztül az élelmiszer a fogyasztóig eljut.26 A nagy nemzetközi élelmiszerbotrányok világméretekben bizalmi válságot váltottak ki. Mint ahogyan az a 4. fejezetben is látszott, Európában a válság politikai rangra emelkedett. A politika rádöbbent, hogy felelőséggel tartozik saját lakossága egészségéért. Ez a felelősség pedig kormányzati síkra terelődött. Ezt követően a mezőgazdasági megközelítés helyett az egészség lépett előtérbe. Egy tagállam lakosai még az Európai Unióban is saját kormányától kéri számon az élelmiszer-biztonságot, és nem valamilyen nehezen megfogható uniós intézménytől. A csatlakozandó országok között Magyarország rendelkezik a viszonylag legkorszerűbb, legszigorúbb állat-és növényegészségügyi előírásoknak leginkább megfelelő, egyben az élelmiszerhigiéniai követelményeket is teljesítő mezőgazdasággal. A magyar áruk zöme tehát nem okozhat- mint ahogy eddig sem okozott- minőségi problémákat az EU piacain. 26
Dr. Biró Géza-Dr. Biró György - Élelmiszer-biztonság Táplálkozás-egészségügy, 112.o,Agroinform Kiadó,Budapest,2000
70
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Az elmúlt évek során több jelentős élelmiszer okozta megbetegedés fordult elő hazánkban is, ezek közül kiemelendő példa a paprika hamisítás ügye, de emellett erőteljesen növekszik a mikrobiális eredetű élelmiszerfertőzések száma és aránya is. A magyar fogyasztó az élelmiszer import liberalizálását és a multinacionális élelmiszerkereskedelmi vállalatok magyarországi megjelenését követően korábban soha nem látott, folyamatosan bővülő élelmiszer választékkal találkozik. Ezek az áruház óriások zúdítva kínálják a több százféle terméket. Ennek hatására gyakran szembesül azzal a kérdéssel, hogy vajon ezek az élelmiszerek mennyire biztonságosak. A 12. ábra a magyarországi élelmiszermérgezési események számát és trendjét mutatja 1960 és 2000 között. 12. ábra. A magyarországi élelmiszermérgezési események száma és trendje
Jól látható, hogy az élelmiszerfertőzések száma az 1980-as és az 1990-es évek közepéig folyamatosan csökkent, majd ezt követően 1995 után megnőtt az ilyen esetek száma. Az ételmérgezések terén a salmonellosis estek száma volt kiugróan magas, 1996-ban több mint 28.000 bejelentettről lehet tudni. Felmerül a kérdés, hogy mi okozta ezt rendkívül sok megbetegedést. Az 1990-es években az élelmiszer termelés, feldolgozás nagymértékben kiszélesedett. Ez azt is jelentette, hogy 71
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
nagyszámú kis- és középüzem, vágóhíd, húsfeldolgozó jött létre. Míg az 1970-es években 300-400 vágóhíd működött az országban, ez a szám az 1990-es évek közepén 1000 feletti volt. Sajnálatosan sok kis- és középüzem nem tudott a korszerű technológia szintjén dolgozni, így ez csökkentette az élelmiszer-biztonságot. Az élelmiszer kereskedelem és forgalmazás is nagymértékben kiszélesedett, ami sokszor az ellenőrizhetetlen higiéniai állapotokat jelentette. Átalakul az élelmiszerek biztonságával kapcsolatos kommunikáció tartalma és formája. Az elmúlt évtizedekben a lakosság iskolázottsági foka nő, de magas az élelmiszerek biztonságával kapcsolatos félrevezető információ aránya is.
6.5
Az élelmiszerfertőzést,- mérgezést közvetítő élelmiszerek
Az ételmérgezési események legnagyobb részét a Salmonella fertőzések okozzák. A nem fertőző anyagok közül ételmérgezéskor viszont a gombának és a tojásnak van kiemelkedő szerepe. A 13. ábra ezt a helyzetet mutatja 1993-2000 között. 13. ábra. Élelmiszer-fertőzési,-mérgezési események számának megoszlása a közvetítő élelmiszer szerint 1993 – 2000 900 800 700 Hús,Húsétel Tojás-étel Gombaétel Egyéb élelmiszer Ismeretlen Összes
600 500 400 300 200 100 0 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000
Forrás: Kovács Ferenc – Biró Géza; Élelmiszer-biztonság EU-szabályozás 92. o.
72
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
6.6
Az élelmiszer-biztonság három új területe
Az élelmiszer-biztonságot szennyező, fertőző anyagok a környezetből kerülnek az ételünkbe, italunkba. A szennyezés 70%-át az élelmiszerrel, 20%-át az itallal, míg a fennmaradó 10%-át a beszívott levegővel juttatjuk a szervezetünkbe. Az élelmiszerbiztonság első nagyobb területe a kockázatelemzés, különösen a kockázatbecslés és ezzel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség, kommunikáció. A szennyező anyagok egy része a természetből származik, növényeken élősködő rovarok, vagy a feldolgozás során, adalékanyagok, csomagolószerekből. Az élelmiszerbiztonság második nagy feladata a járványok, tömeges megbetegedések azonnali felismerése és intézkedés a fogyasztók tájékoztatására, a hatóságok által elvárt lépésekre (tiltás, karanténba zárás). Növényi anyagokkal a műtrágyák szennyező anyagai, növényvédőszerek, rovarölő anyagok kerülhetnek szervezetünkbe. Az élelmiszer-biztonság harmadik nagy feladata a szennyező anyagok nyomonkövetése a talajtól a fogyasztó asztaláig. Az élelmiszeriparban csökkenni látszik a korszerűtlen kisüzemi kényszervállalkozások száma, mivel ezek a szigorú követelmények és a konkurencia miatt nem bizonyultak versenyképesnek.
6.7
Az élelmiszer-biztonságot érintő jogi szabályozás az élelmiszeriparban
Az EU csatlakozási tárgyalásokra való felkészülés keretében az Élelmiszerek EU Harmonizációs Munkacsoport hazai szakértői is meghatározták az élelmiszerszabályozás feladatait, amelyek négy főbb csoportba oszthatók: - joganyag átvétele, - a társadalom és a gazdaság szereplőinek tájékoztatása az átvett és az átvételre készülő jogszabályokról, - az átvett jogszabályok bevezetésének és alkalmazásának elősegítése, - felkészülés a tagfelvétel utáni feladatokra az élelmiszerszabályozás területén.
Élelmiszer – szabályozás - jogharmonizáció Felmerülhet a kérdés minden emberben, hogy mit is takar a magyar Élelmiszer Törvény, miért volt erre szükség, mit jelent mindez a fogyasztóknak és az előállítóknak. 1895-óta 73
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
létezik élelmiszer törvény Magyarországon, azóta viszont lényegesen átalakultak a termelési viszonyok és a fogyasztói szokások is. Az egyik legegyszerűbb magyarázat, az Európai Uniós tagságra való felkészülés, a másik, hogy olyan életminőséget szeretne megvalósítani, mint ami az EU 15 tagállamának polgárainak van. Ennek első lépcsője jogi rendszerünk – így az élelmiszer jog – harmonizálása. A magyar élelmiszerjog megújításának az a lényege, hogy fokozatosan – a magyar fogyasztók igényeit, a magyar élelmiszeripar lehetőségeit és az EU elvárásait egyaránt figyelembe véve – átvegyük az Európai Unió előírásait, amely már meg is történt. Az elemzések azt mutatták, illetve a harmonizációs folyamat azt tükrözi, hogy az élelmiszerbiztonsággal
és
minőséggel
kapcsolatos
szabályokat
Magyarország,
a
magyar
élelmiszeripar különösebb megrázkódtatás nélkül át tudta venni. Más szóval, az EU csatlakozás idejére, vagyis már ma is az ott érvényes szabályok szerint fog termelni a magyar élelmiszeripar. A változás a fogyasztóknak biztonságosabb és jobb minőségű élelmiszert jelent, ami lényeges eleme lenne, annak a bizonyos és annyira várt jobb élet-minőségnek. További lényeges szempont a piaci verseny erősödése. Az előállítónak első megközelítésben persze gondot és költséget jelent. Gondot, mert az előírások száma, mennyisége, bonyolultsága növekszik, költségeket, mert ezek egy részének anyagi kihatása van. Távolabbra nézve esélyt jelent arra, hogy az élelmiszeripar megtartsa vagy javítsa a piaci pozíciót az EU országok piacain. Az EU élelmiszerjogi szabályozásának átvételét jelentős mértékben megkönnyítette, hogy nyugati exportbeli érdekeltségünknek, a jelentős nemzetközi szervezetekben való aktív részvétel és az élelmiszeripar fejlettségének köszönhetően a magyar előírások jelentős hányada már a harmonizáció megkezdése előtt is korszerű, előremutató volt és nagymértékben megfelelt a közösségi szabályozásnak. Az élelmiszerszabályozást, azaz az 1995. évi XC. Élelmiszertörvényt, valamint a végrehajtására kiadott többször módosított 1/1996. (I.9.) FM-NK-IKM számú rendeletet és a törvény végrehajtására megalkotott rendeletek sorának szükségességét indokolja az európai élelmiszerjoggal való harmonizálás, a fogyasztók biztonságosabb és jobb minőségű élelmiszerrel való ellátása, és a magyar termékek piaci esélyének javítása. Az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény kimondja, hogy „az élelmiszerszabályozásnak közvetlenül: az egészség- és fogyasztói érdekvédelemmel, de közvetve is : a piaci verseny tisztaságának és az élelmiszer szabad áramlásának biztosításával a fogyasztókat kell szolgálnia.” 74
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
A
törvény
szerint,
élelmiszer:
minden
olyan
növényi,
állati
–
beleértve
a
mikroorganizmusokat is – vagy ásványi eredetű anyag, amely változatlan, előkészített, vagy feldolgozott állapotban emberi fogyasztásra alkalmas. Nem minősül élelmiszernek a gyógyszer, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyag és készítmény, a gyógytápszer, az anyatejet pótló tápszer, a gyógyvíz, továbbá a nem csomagolt ivóvíz és ásványvíz. A fogyasztók tájékoztatása: A belföldi forgalomba kerülő élelmiszer csomagolásán jól olvashatóan,
magyar
nyelven
közérthető
módon
kell
feltüntetni
a
fogyasztók
tájékoztatásához és az ellenőrzéshez szükséges jelöléseket. Jelölésnek minősülnek az adott élelmiszerre vonatkozó szavak, számok, védjegyek, képek, ábrák és jelek.27 Az 1995. évi XC. törvény az élelmiszerekről, a módosításáról szóló 2001. évi LIV. Törvény, valamint a 43/2002. évi FVM-EÜM-GM rendelet módosítása alapján. Az Európai Unió egységes belső piacához való csatlakozás során számolni kell azzal, hogy a jelenlegi tagországok élelmiszer-előállító és –forgalmazó vállalkozásai a Codex által támasztott követelményeket teljesíteni tudják és ezt meglévő piacaik védelmére, illetve a magyar piacok megszerzésére versenyelőnyként tudják hasznosítani. Így a magyar élelmiszeriparban, vendéglátásban is fel kell készülni egyrészt e követelmények teljesítésérre, másrészt annak bizonyítására, hogy ezeket a követelményeket teljesítették. Az egyik legfontosabb alapdokumentum a Codex Alimentarius "Az élelmiszerhigiénia általános alapelveinek ajánlott nemzetközi szabályzata". Ebben a teljes élelmiszerláncra a Veszélyelemzés és a Kritikus Szabályozási Pontok rendszer (HACCP) elveinek követését ajánlják, amelyet a nemzetközi gyakorlatban a leghatékonyabb eszköznek tekintenek az élelmiszer-biztonság elérésére.
6.8
Veszélyelemzés és a Kritikus Ellenőrzési Pontok – HACCP bemutatása
HACCP: Hazard Analysis Critical Control Points Veszélyelemzés, Kritikus Szabályozási Pontok A HACCP a Veszélyelemzés és Kritikus Szabályozási Pontok angol elnevezésének rövidítése ez egy mozaikszó. A HACCP az élelmiszerek biztonságának elérésére irányuló módszer. Eredetileg az 1960-as években az amerikai űrkutatási program keretében 27
Rácz Endre - Amit az Élelmiszer Törvényről a vállalkozóknak tudni kell 67.o- Mezőgazda Kiadó Budapest,1997
75
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
fejlesztették ki, és 1973-ban ismertették először az űrhajósok biztonságos élelmiszerekkel történő ellátására a HACCP rendszert. 1993-ban adták ki a FAO/WHO Codex Alimentarius Bizottság élelmiszer-higiéniai munkabizottságának a HACCP módszer alkalmazására vonatkozó irányelveit, amelyet a módszer nemzetközi alapdokumentumának tekintenek. Ennek módosított változata 1997ben jelent meg. Az Európai Unióban 1993-ban fogadták el az EGK 93/43. számú direktívát, amely 1995-től előírta a HACCP rendszer alkalmazását. Azonban valamennyi tagországnak be kellett építenie élelmiszerjogrendjébe azt a követelményt, hogy az élelmiszerekkel foglalkozóknak a megfelelő óvintézkedések alkalmazását és rendszeres felülvizsgálatát a HACCP rendszer elvei szerint. A rendszer működésének elvi alapja egy elemzési folyamat, amely a költséges késztermék ellenőrzésről a megelőzésre helyezi át a hangsúlyt azáltal, hogy a termék előállítási folyamatában veszélyeket azonosít és küszöböl ki. „Olyan szakmai alapokon nyugvó, részletes élelmiszertechnológiai, mikrobiológiai ismereteket és gyakorlati élelmiszeripari tapasztalatokat igénylő döntést segítő eszköz, amelynek segítségével a nyersanyagoktól az előkészítésen, feldolgozáson, tároláson keresztül a termék forgalmazásáig és fogyasztásáig az élelmiszerekkel kapcsolatos tevékenység valamennyi lépéséhez meghatározhatók a jellemző veszélyek, a szabályozásukra szolgáló megelőző intézkedések és a kritikus szabályozási pontok.”28 A módszert alkalmazva a vállalat felelős vezetése szakmailag megalapozott és módszeresen kidolgozott információkhoz jut arról, hogy: -tevékenységének melyek az élelmiszerbiztonság szempontjából döntő jelentőségű, úgynevezett „kritikus lépései”, -milyen módszereket használhat a megelőzési rendszer megfelelő működésének felügyeletére, -mit kell tenni az előírt követelményektől való eltérés esetén, -melyek azok a feladatok, amelyek felelőseit ki kell jelölni, -hogyan kell ellenőrizni az előírt tevékenységek végrehajtását.
28
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara - Az EU-csatlakozás feladatai az élelmiszeriparban 43.o.MKIK,2002
76
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
A HACCP módszer elősegíti az élelmiszer-feldolgozási, tartósítási folyamatok lényegének, ok-okozati összefüggéseinek jobb megértését, és gyakorlati működtetéséhez szükséges hatásköri és felelősségi rendszer megállapítását.
Az élelmiszerbiztonság és a minőségbiztosítás rendszere (Piramis ábra) Az élelmiszer-biztonsági szabályozás alapját a Jó Higiéniai Gyakorlat (GHP) követelményei alkotják. A GHP azokat az általános módszereket és intézkedéseket tartalmazza, amelyeket az adott ágazatban mindig alkalmazni kell. Más szóval, azokat az ipari tapasztalatok szerint a gyakorlatban bevált és reálisan elvárható intézkedéseket összegzi, amelyek a szakma által elvárt színvonal. A Jó Higiéniai Gyakorlat (GHP) megvalósítása előfeltétele a HACCP eredményes alkalmazásának. A Jó Gyártási gyakorlat (GMP) ennél szélesebb területet ölel fel, általánosabb érvényű szempontrendszer, mivel a kereskedelmi partnerek ágazatra jellemző élelmiszer-biztonsági és minőségi követelményeit egyaránt tartalmazza, miközben a Jó Higiéniai Gyakorlat (GHP) ennek egyik, az élelmiszer-biztonsággal foglalkozó fejezete. A Menedzsment-orientált Minőségi Rendszer, a (TQM) módszer segítségével el lehet érni, hogy az élelmiszer-biztonsági célok megvalósítását a szervezet minden tagja fontosnak tartsa, a termékek megfeleljenek az élelmiszer-biztonsági követelményeknek, és feltehető, hogy a vállalkozás nem bocsát ki nem biztonságos vagy emberi fogyasztásra alkalmatlan termékeket. Az élelmiszer-biztonság és a minőség érdekében alkalmazott rendszerek és módszerek egységes egésszé szervezhetőek. Sem az ISO 9000 szabvány szerinti rendszerek, sem a TQM módszerek alkalmazása nem kötelező. Azonban a jelentősebb kereskedelmi láncok és ipari vásárlók az élelmiszer-biztonsági rendszerek részeként általában elvárják a minőségbiztosítási rendszerek valamilyen mértékű alkalmazását. A 14. ábra az élelmiszerbiztonság és a minőségbiztosítást rendszerét szemlélteti.
77
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
14. ábra Az élelmiszer-biztonság és a minőségbiztosítás rendszere
Forrás: Élelmiszerbiztonsági Tanácsadó Testület tanulmánya, 2000
A HACCP rendszer nemcsak az élelmiszeripari gyártási gyakorlatban használható, hanem a mezőgazdasági termelésre, az étkeztetési létesítményekre, sőt a háztartásvezetésre is adaptálható. Az alábbiakban a piramis ábrán látható rövidítéseket ismertetem. TQM
= Total Quality Management = Menedzsment-orientált Minőségi Rendszer
HACCP
= Hazard Analysis Critical Control Point = Veszély Elemzés, Kritikus
Ellenőrzési Pontok GAP
= Good Agriculture Practice = Jó Mezőgazdasági Gyakorlat
GHP
= Good Hygiene Practice = Jó Higiéniai Gyakorlat
GMP
= Good Manifacturing Practice = Jó Gyártási Gyakorlat
GCP
= Good Catering Practice = Jó Vendéglátóipari Gyakorlat
GKP
= Good Kitchen Practice = Jó Konyhai Gyakorlat
6.9
A magyarországi élelmiszerellenőrzésben részt vevő hatóságok
Magyarországon az élelmiszerellenőrzés egyidejűleg több tárca hatáskörébe is tartozik. Az élelmiszerekről
szóló
1995.
évi
XC.
törvény
három
hatóságot
nevesített
az
élelmiszerellátásban: o a közegészségügyi, járványügyi és egészségvédelmi feladatokat ellátó szervezet (ÁNTSZ) o a
fogyasztóvédelmi
feladatokat
ellátó
szervezetet
(Fogyasztóvédelmi
Felügyelőségek) 78
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
o a területi szervként működő állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomásokat. A 15. táblázatban az élelmiszerellenőrzéssel foglalkozó magyar hatóságokat szemléltetem. 15. táblázat. Az élelmiszerellenőrzéssel foglalkozó hatóságok Magyarországon Élelmiszer- ellenőrzéssel kapcsolatos hatóságok és feladataik Tevékenységi terület Élelmiszer-előállító
Engedélyező hatóság hely-
működési engedélyének kiadása Új
adalékanyagok
és
technológiai
segédanyagok
gyártásának
felhasználásának
engedélyezése
Megyei
Állat-egészségügyi
Közreműködő szakhatóság és Állami
Népegészségügyi
Élelmiszer-ellenőrző Állomások Tisztiorvosi (ÁÉEÁ) Országos
Szolgálat
és
(ÁNTSZ),
Környezetvédelmi Felügyelőség (KF) Élelmezés
Táplálkozástudományi
és Adalékanyag hazai előállításánál és Intézet technológiai
(OÉTI)
segédanyag
felhasználásánál ÁÉEÁ
Új csomagolóanyagok, új mosóés
fertőtlenítőszerek OÉTI
KF
engedélyezése Élelmiszer-higiéniai
és
minőség-védelmi
ÁÉEÁ, ÁNTSZ
minimumvizsga Új élelmiszerek előállításának engedélyezése
FVM
ÁÉEÁ,OÉTI
Különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszerek gyártási OÉTI
ÁNTSZ
engedélye Új termék jóváhagyása Lejárt
ÁÉEÁ
Adalékanyag és aroma OÉTI
minőség-megőrzési
időtartamú termék forgalomba ÁÉEA hozatala Ionizáló
energiával
történő
kezelés Új terméknek minősülő import élelmiszerek előzetes vizsgálata
FVM
ÁÉEÁ,OÉTI
KERMI Kft., MERTCONTROL
OÉTI
Import élelmiszer-nyersanyag és adalékanyag
közegészségügyi OÉTI
alkalmassága Forrás: dr. Hajdu Istvánné-dr.Lakner Zoltán: Az élelmiszeripar gazdaságtana,478.o.
79
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
6.10 A magyar fogyasztó élelmiszer-biztonsági ismeretei Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) 2001. évben felmérést végzett a magyar fogyasztók élelmiszerek által hordozott veszélyeinek tájékozottságáról. A következő kérdéseket tették fel: 1. Mi a véleményük a BSE okozta problémákról, illetve ennek kapcsán a marhahús fogyasztással kapcsolatos álláspontjukról? 2. 2.
Hallottak-e a GMO, vagyis a génmanipulált élelmiszerekről. Veszélyesnek
tartják-e? Mindkét témában az adatok hasonlóak voltak, és az Európai Uniós felmérések eredményeihez is közel álltak. A fogyasztók mintegy 60%-a ismeri a problémákat, vagy legalábbis hallott róla, e csoport felét zavarja és veszélyesnek tartja a marhahús, illetve GMO élelmiszerek fogyasztását, a többiek nem tartották különösebben veszélyesnek. A fogyasztók közel egyharmada nem is olvassa el az élelmiszerek feliratát, nem játszik szerepet vásárlásuknál a címke, illetve az élelmiszereken feltüntetett jelölés. Ennek ellenére a válaszadók több mint 90%-a szeretné, ha az élelmiszereken mindezen információk szerepelnének, és meg lenne a lehetőségük a döntésre, elolvassa, vagy nem, megveszi-e, vagy sem. Magyarországon nehéz elérni, hogy a fogyasztó ezen jogos igényét teljesítse. Más kérdés, hogy a bizalmatlanság egyes esetekben odáig fajul, hogy nem hisznek a fogyasztók a feliratoknak, hiszen ők maguk nem tudják ellenőrizni, hogy igazak-e. Dömölki Lívia szerint: „folytatni kell minden korosztály számára az oktatási tevékenységet. Jelenleg Magyarországon "vevők" vásárolnak, őket fogyasztókká kell képezni, akik tudatosan elvárják, hogy a pénzükért megkapják a megfelelő értéket. Fontos továbbá, hogy a fogyasztók tisztában legyenek a táplálkozás fontosságával, valamint az élelmiszerek egészségre gyakorolt hatásával és az általuk hordozott veszélyekkel is. Sajnos általánosan elmondható, hogy az emberek nem veszik komolyan azt a tényt, hogy a megbetegedések nagy része elkerülhető helyes táplálkozással, illetve az élelmiszerek helyes kezelésével. Más oldalról közelítve pedig elengedhetetlen a szakmailag helyt álló tájékoztatás. Fontos, hogy ne fordulhasson elő olyan eset, amikor egy ásványvízről azt állítja a reklám, hogy nem tartalmaz tartósítószert, amikor eleve kizárt, hogy legyen benne. Ezáltal félrevezetik a vevőt, hogy esetleg a többi ásványvízben van, továbbá lejáratják a magyar ásványvizeket is. Az élelmiszerlánc valamennyi szereplője, dolgozzon a mezőgazdaságban, az iparban, vagy a kereskedelemben, akár fejlesztéssel, termeléssel, vagy szállítással foglalkozik -tanácsos 80
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
lenne elgondolkodnia, hogy amit kitalál, amit termel, szállít, vagy elad, holnap az ő asztalára kerül, mert az ő családja vásárolja meg. Lehet, hogy a "selejt" rajta áll bosszút.” 29 6.11 A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal megalakulása A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal 2003. július1-től működik, ennek felállítását részletesebben fejtem ki. Az Európai Unióban az élelmiszer-biztonságról szóló Fehér Könyv kibocsátása után, 1999 óta a tagországok többsége felállította a saját élelmiszer-biztonsági hivatalát, a hálózat azonban még most sem mondható teljesnek. A döntő fordulatot az EU 2002. január 27-i 178/2002 számú rendelete jelentette. Ez egységes alapelveket adott az európai élelmiszer törvénynek és irányelveket az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal felállítására, melyre 2002. évben került sor, ahogyan ezt már korábban említettem. Hazánk az európai integráció keretében szoros együttműködést kíván létrehozni az Európai Unió és a magyar hivatal között, a hatóságok munkájára támaszkodva, a hazai és a nemzetközi kapcsolattartást koordinálva. A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal felállítására olyan időben kerül sor, amikor a tagállamokban már több különböző funkciójú és szerkezetű élelmiszer-biztonsági hivatal, iroda működik, így ezek valószínűleg átalakulnak és egységes rendszert alkotnak az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatallal. Ezért Magyarország a néhány éves tapasztalatokat még jókor veheti át, illetve tanulhat belőle, amikor saját szervezetét felállítja. A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal a hatóságok munkájának szükséges koordinációját akarja ellátni, hogy a magyar kormány felé, illetve majdani tagországként az Európai Unió kormányszerve felé egységes fellépést, véleményt közöljön, továbbítson. A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal felügyeletét egy Irányító Testület látja el, melyben a három leginkább érintett minisztérium felső szinten, valamint a hátteret biztosító hatóságokat felügyelő főosztályvezetőkkel képviselteti magát. A Hivatal semlegességét garantálja, hogy elhelyezését nem valamely minisztérium égisze alatt oldották meg, hanem külön irodaházat kapott. Bár Magyarországon eddig is biztos alapokon állt az élelmiszer-biztonság ellenőrzése, ám – az uniós reformoknak megfelelően - új hivatalra Magyarországon is szükség van, hiszen a meglévő szervezetek munkáját koordinálni kell, s meg lehet szüntetni a párhuzamosságokat. Ezért született az a döntés, hogy nem egy már meglévő intézményre épül rá az új hivatal, hanem az új feladatok miatt teljesen új szervezet áll fel.
29
Dömölki Lívia: A magyar fogyasztó élelmiszer-biztonsági ismeretei. Élelmezési Ipar LVI. Évf. 2002.11.sz
81
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal szervezete A korábbi években igen sikeresen működő Élelmiszer-biztonsági Tanácsadó Testület, ezért az új Hivatal építeni kíván ezen értékes anyagokra, az érdekképviseleti szervek munkájára. Kezdetben 25 fős testület látja el a Hivatal feladatait. A Hivatal működését négy minisztérium közösen látja el, a következőképpen: a legfelsőbb döntések – az FVM felelőssége mellett -, de miniszteri egyetértéssel jönnek létre (finanszírozási kérdések, a Hivatal vezetőjének kinevezése) ez az első szint. A második szint a Hivatal Irányító Testülete, ahová mindkét minisztérium 2-2 főt javasolhat, továbbá a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium is küld megfigyelőt. A harmadik a bizottságok szintje: a szakvéleményeket, a szaktanulmányokat készítő, 16 főből álló Tudományos Tanácsba az FVM és az Egészségügyi Szociális és Családügyi Minisztérium 3-3 képviselőt delegál, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium pedig 2-2 tagot. A fennmaradó helyeket „civil” szakmai,
tudományos
és
érdekképviseleti
szervezetek
tölthetik
be
(kamarák,
fogyasztóvédelmi szervezetek).
A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal főbb feladatai A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fennhatósága alá tartozó intézmények elsősorban az élelmiszer előállítókat és feldolgozókat ellenőrzik. Az új Hivatalnak már az úgynevezett élelmiszer-biztonsági kockázatelemzéssel,- fertőzés, járvány, vagy nagyobb szennyezés esetén – gyorsriasztással és kockázatkommunikációval is foglalkoznia kell. A kockázatelemzés nem ismeretlen a magyar szakemberek előtt, de a kockázatkommunikációban még muszáj fejlődnie ennek a területnek, hiszen ez lényegesebben többet jelent az ügyekről szóló híradásoknál. Az Unióban eddig működő élelmiszer-biztonsági szervezetek között többen választották a szakértői panelekre épülő költségtakarékos módszert, ugyanis a szaktekintélyek mögött a legtöbb esetben - eredeti munkahelyükön rendelkezésre áll a költséges laboratórium, vagy országos ellenőrző hálózat. (Ilyen csoportok Magyarországon is működnek már. 1998. évi géntechnológiai törvény hatására a 17 főből álló Géntechnológiai Véleményező és Ellenőrző Bizottság.)30
30
Sütőiparosok, Pékek - L. évf. 4.szám 25-27.o,2003.
82
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Az új Hivatal feladata lesz az egységes belső és külső kommunikáció, vagyis a jövőben a különböző – népegészségügyi, minőségellenőrző hatóságok, stb.- egyféle hiteles nyilatkozatot tesznek közzé, s a szóvivő tájékoztatja az illetéke hatóságokat is. Az Európai Unióban már működő hivatalok társadalmi elismertségére jó példa, hogy a francia kormány – a tiltást követően – a francia élelmiszer-biztonsági hivatal véleménye alapján engedélyezte a brit marhahús újbóli behozatalát. Ez a francia közvéleményt megnyugtatta, hiszen a kormány nem politikai, hanem tudományosan megalapozott döntést hozott. A Hivatal külön sajtókommunikációs személyt kíván alkalmazni, valamint saját honlappal is fog rendelkezni.31 A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal kiemelt feladatai közé tartozik a kormány részére biztosított szakmai döntéselőkészítő, véleményező, javaslattevő, információs tevékenység. Ez utóbbi a fogyasztók teljes körű tájékoztatását is magában foglalja.
6.12 A
Magyar
Élelmiszer-biztonsági
Hivatal
munkáját
segítő
szerv
-
a
Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszeripari Főosztálya Gyakorlati félévemet az FVM EU Integrációs Főosztályán töltöttem, és ekkor nyílt alkalmam bepillantani az Élelmiszeripari Főosztály működésébe. Mint azt imént említettem, a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal már működik, azonban munkájukhoz a legtöbb segítséget a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszeripari Főosztálya nyújtja. Az Élelmiszeripari Főosztályon két részleg felelős a szakmai munkáért: a Kisvállalkozási és Iparpolitikai Osztály, valamint az Élelmiszer- és Minőségszabályozási Osztály. A főosztály felelős az élelmiszeripari iparpolitika, a fejlesztési és szerkezetátalakítási irányelvek, valamint a kormány agrárpolitikájával összhangban a főbb célkitűzések meghatározásáért. Mindez az élelmiszeripar versenyképességének javítását, a kiváló minőségű és biztonságos élelmiszerek előállítását segíti. Részt vesznek az EU élelmiszeripari
szerkezet-átalakítást
is
szolgáló
támogatási
rendszerének
egyes
programjaiban, ezen programok szervezésében, továbbá az élelmiszer-előállítók, különösen a kis-és középvállalkozások felkészülését, versenyképességének javítását szolgáló fejlesztési és beruházási projektek előkészítésében és szervezésében.
31
Az Európai Unió agrárgazdasága VIII. évf. 6-7. szám.19-20.o Agroinform Kiadó,Budapest,2003
83
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Rendszeresen készítenek elő jogszabálytervezeteket, élelmiszer-előállítást szabályozó előírásokat és irányelveket. Az Élelmiszeripari Főosztály működteti az eredetvédelmi rendszert, ellátják a géntechnológiai szabályozási feladatokat az élelmiszer-feldolgozás területén, közreműködnek a kiváló minőségű és hagyományos, különleges tulajdonságú élelmiszerek tanúsítási rendszerének működtetésében. A Főosztály működteti az élelmiszerek biztonságos előállítását szolgáló projekteket, ezzel is segítve a HACCP élelmiszer-biztonsági rendszer elterjedését az élelmiszeriparban, a mezőgazdaságban és az élelmiszer-kereskedelemben. Egyik legfontosabb tevékenységük és jövőben céljuk az élelmiszer-előállítók minőségjavítási és élelmiszer-biztonsági tevékenységének segítése.
84
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
7 7.1
Esettanulmány
A Globus Konzervipari Részvénytársaság
Ebben az esettanulmányban mutatom be, hogy az egyik legrégebbi magyar vállalat, a Globus miként jött létre, mi a társaság tevékenysége, stratégiai célkitűzései. Ezen kívül célom a minőségbiztosítás és az élelmiszerbiztonság alkalmazásának ismertetése, illetve, hogy miként állja meg a Globus a helyét a hazai és az Európai Unió piacán. A Globus rövid történeti áttekintése A Globus egyike a legrégebben alapított, ma is működő magyarországi konzervgyáraknak. 1882-ben a Weiss Manfréd Acél- és Gépjárművek Csepel- szigeti konszernjének leányvállalata tekinthető a Globus elődjének. A Weiss Manfréd Első Magyar Konzervgyár Rt. volt, amely tevékenységét a Magyar Királyi Hadsereg számára konzervipari termékek szállítójaként kezdte. A Globus márkanevet 1924-ben jelentették be, azóta a világ több mint 50 országában védett márka. 1947-ben került állami tulajdonba, és Budapesti Konzervipari Nemzeti Vállalat néven működött tovább. 1958-ben kapta az első nagy nemzetközi elismerést. 1965-ben, ekkor már Budapesti Konzervgyár néven, exportjogosítványt kapott, az Európai Gazdasági Közösség országaiba húskonzervet exportálhatott. 1991-ben "Globus a megbízható minőség" szlogennel értékesítési kampányt folytatott és tovább bővítette termékei körét. A vállalat privatizációjára 1993-ban került sor, melynek során Globus Konzervipari Részvénytársasággá alakult át. A tőzsdei bevezetésre szintén ez évben került sor. A Globus Konzervipari Rt 1995-ben elnyerte az SGS Certification Service Ltd ISO 9002 minőségbiztosítási rendszer szerinti tanúsítványt. A társaság 1998-ban megvásárolta az egyik legjelentősebb konzerv- és hűtőipari céget, a Debreceni DEKO-Food Rt-t, valamint ugyanebben az évben tárgyalásokat folytattak a Bestfoods Hungary Rt-vel és a Knorr Nährmittel AG-val, amelynek során a Globus márkanév alatt gyártott ételízesítők és mártások forgalmazása ezt a két céget illeti meg. 2000-ben a Csabai Konzervgyár Rt 53, 3%-os tulajdonhányadát vásárolta meg a Globus, így Magyarország legnagyobb konzervipari társaságává vált.
A társaság tevékenysége A Globus Konzervipari Részvénytársaság több mint 300 féle terméket gyárt. Főleg Globus, kisebb részben DEKO és CSAKO márkanéven forgalomba, de jelentős a nagyobb 85
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
üzletláncok által használt saját márkanév alatti termékgyártás is. GASRTO márkanév alatt, 1999-ben a nagyfogyasztói igények kielégítésére vezette be a 4250 ml-es üveges zöldségés gyümölcskonzervek forgalmazását. A termelés három helyen folyik. Az anyavállalat Maglódi úti székhelyén húskonzervek, valamint a Bestfoods Hungary Rt-vel és a Knorr Nährmittel AG-vel kötött gyártási szerződés alapján ételízesítők és mártások gyártása itt történik. Debrecenben készétel konzervek és gyorsfagyasztott termékeket, Békéscsabán pedig a termőterületek közelségét figyelembe véve- a zöldség és gyümölcs-alapanyagú termékeket állítanak elő. A Globus Konzervipari Rt végzi a csoport kereskedelmi tevékenységének irányítását és szervezi a kereskedelmi kapcsolatokat. A csoport 101 995 tonnás értékesítésének 63%-át a Globus adja.
A Globus Konzervipari Rt stratégiai célkitűzései A Globus Rt a fejlesztésein keresztül kívánja biztosítani versenyképességét a közelgő Európai Uniós csatlakozás fényében. A stratégiai céljai a következők:
a Globus márkanév erősítése
a magyarországi belföldi piaci pozíció erősítése
Közép-kelet európai meghatározó márkaimázs felépítése a konzerv és gyorsfagyasztott termékek teljes palettáján
a termékfejlesztés középpontba helyezése
a meglévő piaci szegmenseken kívül erős fejlődés elérése a gyorsfagyasztott üzletágban
tevékenységével, termékei egyenletes minőségével nemcsak vevői elvárásait elégítse ki, hanem látens-szavakkal nem megfogalmazott igényeit is
költség csökkentésekkel fokozni a termékeik profitábilitását A Globus csoport piaci helyzetének erősítése érdekében akvizíciós tevékenységet folytat. Ennek eredményeképpen megvásárolta a Nagykőrösi Konzervgyárat. Tárgyalások folytak a lengyelországi Eisner Hűtőgyárak átvételérő, amellyel Európa egyik vezető mélyhűtött zöldség termékeket előállító vállalatává fejlődhet. Ez 2003. szeptemberében meg is valósult, a Globus Rt a lengyel, ELSNER Poland négy gyárát megvásárolta. A Globus Rt lengyelországi cégének hivatalos elnevezése „Globus Polska”. Technológiai és gyártmányfejlesztési részlegben dolgozó, évtizedes tapasztalatokkal rendelkező szakemberek, technológusok folyamatosan vizsgálják és korszerűsítik a 86
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
meglévő termékeket, gyártási és csomagolási technológiákat. Céljuk a piackutatási és egyéb marketing eszközökkel feltárt igények eredményes és hatékony kielégítése.
7.2
A minőségbiztosítás szerepe a GLOBUS csoportnál
A Globus csoport gyárai az ISO 9000-es szabványsorozat követelményeinek megfelelő minőségbiztosítási rendszert működtetnek, melynek első tanúsításai 1995-96-ban történtek meg.
A
társaság
minden
gyára
a
megbízható,
állandó
minőségbiztosítási
rendszert
és
élelmiszer-biztonsági
minőségbiztosítási
rendszer
a
megbízható
minőséget
rendszert
minőséget,
az
garantáló
működtet.
A
azonosíthatóság,
nyomonkövethetőség, ellenőrzöttség, dokumentáltság biztosításán keresztül garantálja. Mindennek
megvalósulásához
minőségellenőrzési
osztályt
hoztak
létre.
A
minőségellenőrzési osztály feladata: a gyártási folyamat valamennyi fázisát (az alapanyagok beérkezésétől a kiszállításig), ellenőrzési pontjait meghatározza és megfelelő szakmai felkészültséggel vizsgálja. A kötelező érvényű előírások betartását, valamint a Helyes Gyártási Gyakorlatot és a Helyes Higiéniai Gyakorlatot valamennyi munkatársuktól megkövetelik, a személyi higiénia betartását folyamatosan ellenőrzik. Fokozott figyelmet fordítanak takarítási, fertőtlenítési rendszereik hatékonyságára, gazdaságos felhasználású, környezetkímélő takarító szerek felkutatására. Személyesen a Maglódi úti anya-gyárban, valamint a debreceni DEKO-ban jártam, és valóban elmondható, hogy mind a személyzet higiéniai tevékenysége, mind gépeik felszereltsége megállja helyét egy külföldi partnercéggel való verseny esetén is. Ezen kívül a szervezett és fegyelmezett munka alapvető követelmény ekkora volumenű gyártás esetén. Budapesti telephelyükön integrált rovar- és rágcsáló irtási rendszert vezettek be, jól működik a szelektív hulladékgyűjtés is.
Minőségbiztosítás, minőség-ellenőrzés, élelmiszer-biztonság A Globus Konzervipari Rt- nél a belső vállalati minőség-ellenőrzés jól szervezetten és hatékonyan működik. A társaság az elsők között volt azok sorában, akik az élelmiszeriparon belül minőségbiztosítási rendszerüket a nemzetközi követelményeknek megfelelően, az
87
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
ISO 9002 szabvány szerint kidolgozták, tanúsítatták és folyamatosan működtetik. A Globus Rt minőségbiztosítási rendszerét az SGS Yarsley angol bejegyzésű független testület tanúsította 1995-ben, azóta félévenként rendszeres felülvizsgálat történik. A tanúsítvány a hús- és ételkonzervek, gyümölcs- és zöldségkonzervek, valamint az ételízesítők előállításának és forgalmazásának minőségbiztosítására terjed ki. A minőségbiztosítási rendszer a termékek előállításának folyamatában foglalkozik azokkal a tevékenységekkel, amelyek a tervezéstől a fogyasztókhoz való eljuttatásig a minőséggel valamilyen kapcsolatban vannak. A minőségbiztosítási rendszernek köszönhetően a Globus Konzervipari Rt biztosítani tudja, hogy vevőihez termékei mindig az elvárt és állandó minőségben jussanak el. A beltartalom megfelelőségén túl fokozott figyelmet fordítanak a csomagolási problémák kiküszöbölésére, a fogyasztói és gyűjtőcsomagolás fejlesztésére. Az 1990-es évek óta a stratégiai fontosságú termékek élelmiszer-biztonsági szempontú HACCP elemzésével is foglalkozik a vállalat. A HACCP rendszer működését 2000-ben független külső cég, a Certop Kft. igazolta. A rendszer tanúsítattására a honvédségi pályázat elnyeréséhez volt szükség, de más vevőkkel kapcsolatban is előnyt jelent. A társaság élelmiszer-biztonsági valamint minőségpolitikájának alapelve: „Célunk, hogy tevékenységünkkel, termékeink egyenletes minőségével megfeleljünk a nemzetközi előírásoknak és vevőink termékeinkkel szemben támasztott követelményeinek.”
7.3
A Globus piaci helyzete
Belföldi értékesítés A Globus hazai és export értékesítése – az elmúlt évek viszonylatát tekintve – egyaránt rendkívül dinamikus fejlődést mutat. A belföldi értékesítés árbevétele 2001. évben meghaladta a 17,5 milliárd forintot, amely 38%-kal, azaz közel 5 milliárd forinttal magasabb az előző évi értékeknél. 2001-ben 60,514 tonna konzervipari termék értékesítésével 13,885 millió forint árbevételt realizáltak, mely a hazai értékesítés 80%-kát jelentette, a fennmaradó 20% a belföldi anyageladásokból származott. A hazai termékértékesítések meghatározó részét, több mint 74%-át az ételízesítők, főzelékkonzervek és a húskonzervek jelentik.
88
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Külföldi értékesítés Az export értékesítés árbevétele 2001-ben meghaladta a 9,7 milliárd forintot, amely jelentős mértékben, mintegy 50%-kal, azaz 3,2 milliárd forinttal magasabb az előző évi értékeknél. Exportjukban
a
legjelentősebb
termékcsoportot
a
főzelékkonzervek
képviselik
(csemegekukorica, zöldborsó), amelynek összes mennyisége a 2001. évben meghaladta a teljes exportpaletta 76%-át. 2001-ben a teljes termékexportjuk közel 63%-át Németországba és Oroszországba értékesítették. 2002-ben az exportárbevétel már 10 milliárd forintot tett ki, legnagyobb piaca az Európai Unió. Az említett két országon kívül a világ számos országába szállítja a Globus a termékeit. A hazánkhoz közeli országok közül Litvániát, Horvátországot, Szlovákiát és Romániát, a távoliak közül Libanont emelhetjük ki. Legfontosabb partnereik között lehet említeni a METRO-t, a SPAR-t , a TESCO-t, a CORA-t és az AUCHAN-t.
89
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
ÖSSZEFOGLALÁS Szakdolgozatom célja az élelmiszer-biztonság jelenlegi helyzetének bemutatása volt, érintve az Európai Uniót és Magyarországot. Ennek első lépéseként az Európai Uniót létrehozó szerződéseket, és az egységes piac kialakulását ismertettem, így jutottam el az egyik legrégebben kialakult közösségi politika – a Közös Agrárpolitika - KAP kialakulásához. Ez a politika az egyik leginkább vitatott és leginkább neuralgikus pontja az Európai Unió politikáinak. A KAP-on belül pedig az élelmiszerek kereskedelme, azok biztonsági-higéniai előírásai a legnehezebb része ennek a politikának. Az egységes belső piac ismertetése azért volt lényeges, mert az áruk szabad áramlásának megteremtése volt az egyik legfontosabb kritériuma az élelmiszerek szabad mozgásának. Dolgozatomban a Közös Agrárpolitikához kapcsolódva, – az élelmiszer-biztonsággal foglalkoztam részletesen, hiszen azáltal, hogy a négy alapszabadság egyike kimondja az áruk szabad mozgását, így az élelmiszerekre vonatkozó minőségi-biztonsági előírások betartására van szükség. Azonban szükséges volt megvizsgálni, hogy az élelmiszerek kereskedelme miként alakult, és hogyan fog változni a világ egyes térségeiben, beleértve az Európai Uniót és Magyarországot is. Ezáltal teljes képet alkottam, arról, hogy melyek azok az államok, ahol az élelmiszerkereskedelem a gazdaság meghatározó eleme, és ezzel pedig, hogy
milyen
élelmiszer-biztonsági
rendeletekkel
védik
lakosaikat,
az
esetleges
fertőzésekkel szemben. Így jutottam el az EU-ban előfordult élelmiszer botrányokhoz, a szarvasmarhákat megtámadó szivacsos agyvelőgyulladáshoz (BSE), és a csirkéknél feltárt dioxin mérgezéshez. Ezek az esetek alapjaiban rengették meg a fogyasztók bizalmát abban, hogy egyáltalán biztonságosak-e az általuk fogyasztott élelmiszerek. (Érintőlegesen a genetikailag módosított élelmiszerekre is kitértem, hiszen nem lehet kihagyni ezeknek az élelmiszereknek a jövőre vonatkozó hatását, amelytől az Európai Unió mereven elzárkózik, az USA ezzel szemben támogatja ezt). Az imént említett problémák hívták fel az EU döntéshozói figyelmét arra, hogy égetővé vált ezen probléma orvoslása, jogszabályok általi ellenőrzése. 1997-re az Európai Bizottság Zöld Könyvet adott ki az élelmiszer-szabályozás általános alapelveiről. Ebben a teljes élelmiszerláncolatra kiterjedő mezőgazdasági szabályozásról, a fogyasztók magas szintű védelméről van szó. 2000-ben ezt a politikát tovább mélyítve (Zöld Könyvben megerősített célokat), az élelmiszer-biztonsági politika alapvető elemeit már az „Élelmiszer-biztonsági Fehér Könyvben” rögzítette a Bizottság. Ekkor az élelmiszer-biztonsági ellenőrzések szigorítását, a közösségi jogszabályok Európai 90
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Unió- szerte történő alkalmazását, a kockázat elemzés alkalmazását, valamint az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal felállítását tűzték célul. Fontossá vált, hogy az élelmiszer kezdve a termelőtől - egészen a fogyasztó asztaláig ellenőrizhetővé váljon. Tulajdonképpen az egész élelmiszer-biztonsági politika magja ezeken a pontokon dől el. Ezután a magyar agrárágazat jelentőségét mutattam be, hiszen hazánk adottságai a mezőgazdasági termelésre kitűnőek, majd pedig a magyar élelmiszer-biztonsági helyzetről adtam képet. Itt tartottam lényegesnek azt, hogy az agrártermékek külkereskedelmének forgalmát ismertessem. Élelmiszerexportunknak csaknem a fele az Európai Unió piacain kerül gazdára, emiatt vált lényegessé, hogy ezek a termékek mind minőségi, mind pedig élelmiszer-biztonsági szempontból megfelelőek legyenek.
Vannak olyan ágazatok, (az
élelmiszeripar is ilyen) melyek meghatározóan az EU piacaira épültek, ezért alapvető, hogy az Európai Unió kritériumait teljesítsék. Magyarország átvette az Unió által lefektetett rendeleteket, irányelveket és alkalmazza is azokat. (A 2003. évi LXXXII. számú törvény az élelmiszerekről, amely 2004. május 1-től hatályos, már az EU követelmények szerint lett megalkotva). Magyarország a csatlakozni kívánó országok közül az élelmiszer-biztonság terén élen jár, ezt jól példázza a 2003. nyarán felállított Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal felállítása is. Végül esettanulmányomban a Globus Konzervipari Részvénytársaságot mutattam be. Választásom azzal indoklom, hogy ez a magyar vállalat már több mint 100 éves tapasztalattal és élelmiszerkereskedelmi múlttal rendelkezik. A Globus termékei szigorúan ellenőrzött minőségbiztosítási rendszeren (ISO 9002) és élelmiszer-biztonsági ellenőrzésen mennek keresztül, amíg értékesítésre kerülnek. A társaság 2002-ben mintegy 10 milliárd forintnyi exportbevételt könyvelhetett el, legnagyobb piaca az Európai Unió. Összességében elmondható a magyar élelmiszer biztonság helyzetéről, hogy az Európai Uniós jogszabályoknak Magyarország megfelel, bár a valóság kissé mást mutat. Tény, hogy a nagyobb élelmiszer botrányok az EU- ból indultak, és gyűrűztek tovább, igazából ezek a problémák nagyon súlyosak voltak, gondolok itt Nagy-Britanniára, Belgiumra. Vagyis élelmiszer- biztonsági-minőségi gondok ott is, és Magyarországon is akadnak. Ha a magyar helyzetet nézzük, elég csak a kisebb vágóhidakra gondolni, melyek többsége még a magyar jogszabályoknak sem felel meg, vagy a szinte minden év nyarán előforduló tömeges szalmonella fertőzésekre gondolni, amikor egy ártatlan eperkrém leves miatt több száz ember kerül kórházba. Úgy vélem nagyon sokat fejlődött az élelmiszer-biztonság Magyarországon, de a jogszabályi előírások ellenére sajnos előfordulhatnak ilyen esetek, melyekért az emberi 91
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
mulasztás, a meglévő rendszerek hibája, valamint a pótlólagos beruházások hiányát lehet felelőssé tenni. Erre pedig az állami és Európai Uniós pályázatok útján lehet további támogatásokat igénybe venni. Szakdolgozatomban nem tértem ki a 2003. novemberében megkapott országjelentésre, amely a Közös Agrárpolitikának bizonyos területeit igencsak elmarasztalta, de úgy vélem fontos megemlíteni, hogy a jövő évi, 2004-es csatlakozásunk előtt ez a terület kapott figyelmeztetést az Európai Unió részéről.
92
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
IRODALOMJEGYZÉK 1. Agrárium – A magyar Agrárkamarák lapja : Működik a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal, 13. évf. 6-7. szám, 2003. július. 20.o 2. Bánáti Diána – Lakner Zoltán – N. Vajdai Teréz: Az élelmiszer-biztonság megítélése és a magyar fogyasztók kockázat-észlelése – Élelmiszer-biztonsági Közlemények, I. kötet. Környezet és Fejlődés Kiadó, Budapest, 2003. 7-9.o, 11.o, 23.o, 61.o 3. Bánáti Diána: Fehér Könyv az élelmiszer-biztonságról – Az Európai Unió Agrárgazdasága, 2000. V. évf. 3. szám. Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ, Budapest, 2000. 22-23.o 4. Bánáti Diána – Lakner Zoltán: Kockázat-érzékelés és kockázat-kommunikáció a mai magyar élelmiszerpiacon – Élelmezési Ipar, LVII. Évf. 3. szám, 2003. (A Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakfolyóirata) 5. dr. Biacs Péter: A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal megalakulásának jogi és szervezeti feltételei – Sütőiparosok, Pékek L. évf. 4.szám, 25-28.o. 2003. 6. Biacs Péter- Biró Géza: Élelmiszer-biztonság- negyedéves szakmai folyóirat, I. évf. 1-2. szám, 7-9.o, 19.o, 45.o, Agroinform Kiadó, Budapest, 2003. 7. dr. Biró Géza – dr. Biró György: Élelmiszer-biztonság Táplálkozás-egészségügy Agroinform Kiadó, Budapest, 2000. 5.o, 19-21.o, 27-28.o, 33-37.o, 41.o, 49.o, 51.o, 58.o, 112.o, 120.o 8. Czauner Péter: Az élelmiszer-termelésben a biztonságé lesz a főszerep – Népszabadság, 2003. szept. 24. 9. Dömölki Lívia: A magyar fogyasztó élelmiszer-biztonsági ismeretei – Élelmezési Ipar LVI. Évf. 11. szám, 345.o 2002. 10. EuroAtlanti Hírlevél: EU-marhakór, IV. évf. 282. szám 5-6.o, mti, Budapest 2001. ápr. 5. 11. EuroAtlanti Hírlevél: EU- ügyek- Marhakór-igazolódnak az EU félelmei, IV. évf. 262. szám 15, 7-8.o, mti Budapest, 2001. jan. 15. 12. Élelmiszerbiztonsági Tanácsadó Testület Tanulmánya – Magyarország élelmiszerbiztonsági helyzete az ezredfordulón, Budapest, 2000. 13. Globus Konzervipari Részvénytársaság – Éves jelentés 2001, 2002. 14. Globus Konzervipari Részvénytársaság Minőségügyi Kézikönyv 1999. 93
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
15. Hajdu Istvánné- dr. Lakner Zoltán: Az élelmiszeripar gazdaságtana, Mezőgazda Szaktudás Kiadó, 1999. 478.o 16. Halmai Péter: Az Európai Unió Közös Agrárpolitikája Fogalomtár, Agroinform Kiadó, Budapest, 2003. 9-12.o 17. Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, Magyar Országgyűlés, 2001. 27-31.o, 34.o 41-42. 182.o, 193-198.o, 235.o 260-268 18. Jazigián Dikránné: Az Európai Unió agrárszabályozása, FVM, Szaktudás Kiadó, 2001/2002. 19. Kocsis Györgyi: Élelmiszer-biztonság – HVG, 2000. nov. 25.81-87.o 20. Kovács Ferenc – Biró Géza: Élelmiszer-biztonság EU-szabályozás, Agroinform Kiadó, Budapest, 2003. 15-24.o, 31-34.o, 67.o, 71-73.o, 92.o 285.o 21. Lakner Zoltán – Bánáti Diána – Szabó Erzsébet – Kasza Gyula: A magyar fogyasztó és az élelmiszerek biztonsága – A HÚS (A magyar húsipar szakmai folyóirata) 2003/1 4952.o 22. Mezőgazdasági Statisztikai évkönyv 2001. Kiadva 2002. KSH 23. Moskovits Lászlóné dr.: Drogok felhasználási lehetőségei az élelmiszeriparban, 2003. november 10. 24. Dr. Nagy Frigyes: Az Európai Unió élelmiszergazdasága, Agrárszakoktatási Intézet, Budapest, 2002. 25. Nemzetközi Statisztikai Évkönyv – Központi Statisztikai Hivatal, 2001. 318.o 26. Népszabadság – Szigorított állatbehozatal, 2001. ápr. 13. 27. Népszabadság – Piac – Gazdaság melléklet - Új Hivatal az élelmiszer-biztonságért, 2003. július 2. 28. Orbánné Nagy Mária: Az élelmiszerfogyasztás és a fogyasztói árak konvergenciája Magyarország és az EU között, Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet, Budapest, 2003. 11-15.o 29. Pallóné dr. Kisérdi Imola: Hagyományos és táj jelegű termékeink perspektívái az Európai Unióban, KONZERV újság (A Tartósítóipar és a MÉTE Konzervipari szakosztályának lapja), LI. Évf. 2003/3. szám, 88.o 30. Papp Levente: Terjed a dioxinbotrány Belgiumban – HETEK Országos Közéleti Hetilap, III. évf. 32. szám, 1999. aug. 14. 31. Pete Nándor: A magyar mezőgazdaság és az Európai Unió – Engem is érint – A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma, Budapest 94
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
32. PHARE-ÉFOSZ-CIAA Szemináriumi Programja – „A PHARE BSP Program keretében készült ágazati Jó Higiéniai Gyakorlat útmutatók hazai gyakorlati alkalmazása, élelmiszer-biztonsági célok és követelmények” , 2002. márc. 18-19. 33. Piros László – Marosi Zsuzsa – Pauer István – Sebők András – Fábián Attila: Az EUcsatlakozás feladatai az élelmiszeriparban, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, Budapest, 2002. 11.o, 30-33.o, 40-44.o 34. Rácz Endre: Amit az Élelmiszer Törvényről a vállalkozóknak tudni kell, Mezőgazda Kiadó, Budapest, 1997. 12.o, 67-69.o 35. Székely Sándor: Felállt az Élelmiszer-biztonsági Hivatal – Az Európai Unió Agrárgazdasága, Agroinform Kiadó, Budapest, 2003. VIII. évf. 6-7. szám 18-20.o 36. Székely Sándor: Élelmiszerbotrányok az Európai Unióban – az Európai Unió Agrárgazdasága, Agroinform Kiadó, Budapest, 2003. VIII. évf. 6-7. szám 22-23.o 37. Szeitzné Szabó Mária: Az Európai Unió "élelmiszertörvényének"(178/2002 EC Regulation) előzményei, előírásai és a belőle adódó változások, feladatok – Élelmezési Ipar LVII. Évf. 7. szám 193-197.o, 2003. 38. Udovecz Gábor: Nemzetközi Agrárpiaci kilátások, Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet, Budapest, 2002. 21o. 39. Varga Gyula: Őszinte Könyv, Euro Info Service, Budapest, 1999. 54-55.o, 71.o Idegen nyelvű források 1. Agra Europe 2001. márc. 16. No. 1943 2. Economist 2001. febr. 17-23. 358. szám, 69.o Internet címek www.globus.hu/html/m4s1s1.htm 2003. 10. 31. 12:25 www.globus.hu/html/m4s1s2.htm 2003. 10. 31. 12:30 www.eszcsm.hu/bovebb.php?hirsz=274 2003. 11. 01. 10:45 www.fvm.hu/miniszterium?kat 2003. 10. 18. 13:14 www.edosz.hu/husus/01/10/01 2003. 09. 24 16:36 www.melania.hu/eos/hirlevel/0202/ 2003. 09. 22. 10:19 http://web.f-m.hu/miniszterium 2003. 08.27 09:10 www.fvm.hu/friss/hatter/mebh/mebh.htm 2003. 08. 26. 10:33 www.ean.hu/hirek/hir.asp 2003. 09. 24 18:15 www.hetek.hu/index.php 2003. 09. 22 15:56 95
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
www.fvm.hu/~euint/EUTaj 2003. 09. 26. 14:25 www.eum.hu/eum/politika/prion.html 2003. 09. 21. 08:35 www.parliament.the-stationery-office.co.uk/pa 2002. 11.16. 14:32
96