Kiskunfélegyháza Város Települési Esélyegyenlőségi Programja
Készítette: Kecskemét Kistérségi Pedagógiai Intézet 2007. október
1
Tartalomjegyzék 1, Bevezetés
3.
2, A településen élő hátrányos helyzetű csoportok
4.
3, A hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célok
4.
4, Helyzetelemezés
5.
4.1., Lakáskörülmények
5.
4.2., Oktatásügy
6.
4.3., Egészségügy
12.
4.4., Foglalkoztatás
13.
4.5., Szociális helyzet
15.
4.6., Közművelődés
16.
5, A célok megvalósításának forrásigénye, a program végrehajtásuk tervezett ütemezése 17. 1. sz. melléklet: jellemző települési adatok: 22.
2
1. Bevezetés Az Országgyűlés „elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára, kinyilvánítva azt, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség, tekintettel az Alkotmány 54. § (1) bekezdésére, 70/A. §-ára, valamint a Köztársaság nemzetközi kötelezettségeire és az európai közösségi jog vívmányaira” a megalkotta a 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról” Ennek megfelelően „a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni.” A Köztársasági Esélyegyenlőségi Program célját, mely jelen Települési Esélyegyenlőségi Program alapját adja, a IV. fejezet tartalmazza. Ennek megfelelően • célja, hogy az élet valamennyi területén megelőzze a hátrányos megkülönböztetést és elősegítse egyes társadalmi csoportok tagjainak esélyegyenlőségét • magában foglalja valamennyi, az (1) bekezdés szerinti célt szolgáló kormányzati intézkedést • a Kormány - a társadalmi és érdek-képviseleti szervezetekkel, valamint a munkáltatói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezetekkel való egyeztetést követően, az esélyegyenlőségi ügyek koordinációjáért felelős miniszter előterjesztése alapján javaslatára az Országgyűlés kétévenként jóváhagyja • a Program az országgyűlési határozat mellékletét képezi • elemzi az érintett társadalmi csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az esélyegyenlőséget elősegítő célokat. „A Program tartalmazza a) a társadalmi szemlélet kedvező irányú megváltoztatásához szükséges intézkedéseket, b) a jogsértésekkel szembeni fellépés lehetőségeire vonatkozó felvilágosító intézkedéseket, c) a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzetének javításához, valamint a munkaerő-piaci aránytalanságok csökkentéséhez szükséges intézkedéseket, d) a hátrányos helyzetű csoportok részvételének növeléséhez szükséges intézkedéseket a döntéshozatal valamennyi szintjén, e) a munkáltatóknak a Program eredményességében való érdekeltségét növelő állami intézkedéseket, f) a hátrányos helyzetű csoportoknak az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokhoz való hozzáférésének elősegítéséhez szükséges intézkedéseket, g) a hátrányos helyzetű csoportok részvételének növeléséhez szükséges intézkedéseket a köz- és felsőoktatásban, valamint h) a kitűzött célok megvalósításához szükséges jogalkotási feladatok meghatározását.”
Az esélyegyenlőség a társadalom minden tagja számára fontos érték. Biztosítékul szolgál annak a célnak az elérésében, hogy mindenkinek - bárminemű megkülönböztetés nélkül legyen esélye a munkavállalásra, a szociális és egészségügyi ellátásra, lakhatási, oktatási és képzési ellátásra, szolgáltatások elérésére, igénybevételére. Legyenek ezek elérhetőek függetlenül attól, hogy milyen a neme, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása
3
hovatartozása, fogyatékossága, vallási vagy világnézeti meggyőződése, nemi identitása, életkora, vagyoni helyzete, foglalkoztatási jogviszonya, stb. Az egyenlő bánásmód elvének betartása az Európai Unió és a hazai társadalom azonos célja. Míg 1975 előtt a Közösség az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elvét követte, az ezután következő 5 évben fokozatosan az egyenlő bánásmód tagállami szabályainak harmonizálása vált a közösségi szociálpolitika legkidolgozottabb területévé. A 80-as évek végétől napjainkig pedig az egyenlő bánásmód garantálásán túllépve az esélyegyenlőségi koncepció pozitív programokkal és pozitív diszkriminációval igyekszik valódi esélyegyenlőséget biztosítani.
A Program céljaival összhangban Kiskunfélegyháza Város Esélyegyenlőségi Programjában • elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását • meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat • tartalmazza különösen a helyi közügyekkel és a települési önkormányzat által ellátott feladatokkal kapcsolatos célokat • megvalósításuk forrásigényét és • végrehajtásuk tervezett ütemezését.
2. A településen élő hátrányos helyzetű csoportok Kiskunfélegyháza Városában jól körülhatárolhatóan hátrányos helyzetű csoport a roma lakosság. Hivatalosan mindössze 230 fő sorolta magát a roma kisebbséghez, azonban a helyi CKÖ által végzett számítás szerint létszámuk meghaladja az 1000 főt. A társadalom más csoportjainak elszegényedése, a depriváció jelenleg néhány izolált esetben érhető tetten Kiskunfélegyházán. A hátrányos helyzetű, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű besorolás a közoktatási törvény meghatározása alapján történik, és a gyermekek helyzetére vonatkozik. E fogalmak nincsenek összhangban a hétköznapi szóhasználattal. Hátrányos helyzetű az, akit a település jegyzője védelembe vesz, vagy rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesít. Ha ezen felül a gyermek szüleinek iskolai végzettsége nem magasabb, mint 8 általános iskola, akkor a gyermek –a törvényi besorolás szerint- halmozottan hátrányos helyzetű.
3. A hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célok Kiskunfélegyháza Város Települési Esélyegyenlőségi Programjának célja a helyi sajátosságokat és az eddig elért eredményeket, hagyományokat figyelembe véve a hátrányos megkülönböztetés további csökkentése, az esélyegyenlőség biztosítása, a társadalmi igazságosság helyi viszonyainak megteremtése. Ezen belül: • Az összetartó, szolidáris, a hátrányos megkülönböztetéstől mentes helyi társadalom erősítése.
4
•
• • •
Az összehangolt együttműködés biztosítása a foglalkoztatási, közoktatási, közművelődési, szociális igazgatási, egészségügyi, területfejlesztési komplex tevékenység-rendszerben. A közszolgáltatások minél jobb elérhetőségére, ezzel elősegítve a lakosság egyes jogainak minél jobb érvényesülését. Az egyes érintett csoportok tagjainak helyzetét javító intézkedéseket egybegyűjtése, megvalósításuk ütemezése. Az egyenlő bánásmód megerősítése.
4. Helyzetelemzés 4.1. Lakáskörülmények Földrajzi környezet: Kiskunfélegyháza Bács-Kiskun megyei középváros, 31653 fő lakossal (2007. 01. 01.-én) , a Duna-Tisza közén található. Közlekedési szempontból jelentős csomópont, mivel a városon áthalad az 5-ös számú főút, az M5-ös autópálya. Budapesttől közúton alig 100 km-re található, amely az autópályának köszönhetően mindössze egyórás utat jelent. A város vasúti forgalma is kiemelkedő: a Budapest-Szeged vasútvonalon fekszik, de közvetlen vonatok közlekednek Kiskunhalasra, Szentesre, Lakitelekre, Szolnokra is. A távolsági közlekedés szervezettsége: a KUNSÁG VOLÁN ZRT. és Társ Volán vállalatok közreműködésével valósul meg. Kiskunfélegyháza városa 256,30 négyzetkilométeren a térségközpont szerepét is betölti.
Településszerkezet: A városszerkezet laza, jól tagolt. A belvárosi lakókörnyezet mellett jelen van a lakótelepi-, a családi házas -, az elővárosi - és a tanyás beépítésű lakókörnyezet egyaránt. A lakosság 85%-a a központi belterületen, 14%-a külterületen és 1%-a egyéb belterületen él. Az egyes városrészek infrastruktúrájában jelentős különbségek nincsenek. Az élet és lakáskörülmények között sincs szignifikáns eltérés a belterületi részeken. A tanyavilágban jelentkező hiányosságok (villamosítás, útállapotok, szolgáltatások hozzáférhetősége..) jóval az országos trend alatti mértékben jelentkeznek. Nehezen megközelíthető tanya Kiskunfélegyháza közigazgatási területén: 128 db. A lakófunkciójú villany nélküli tanyák száma kistérségi szinten 24 db. A gazdasági funkciójú tanyák közül öt esetben hiányzik az elektromos áramellátás. A tanyavilág esélyegyenlőségét is javító, 2006-ban született, a kistérséget is magában foglaló tanyavillamosítási koncepció részletes tényfeltárást és megoldási tervet tartalmaz.
Közmű, lakhatás: A közmű- és lakhatási körülményeket a Hivatali adatok alapján 2000-ben az alábbi grafikon mutatja.
5
Közműves ivóvízellátásba bekapcsolt lakások száma
Lakhatási ellátottság 13541 15000 10000
10417
Szennyvíz elvezetésbe bekapcsolt lakások száma
5482 Magántulajdon száma
469 5000 0
Önkormányzati tulajdon száma
Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások nagy többsége komfortos. Komfortnélküli 4%, szükséglakás pedig mindössze 6%. A település úthálózata megfelelő, a részletes műszaki helyzetelemzést és a fejlesztéseket részletesen a már elfogadott és jelenleg is hatályos Gazdasági Koncepció tartalmazza.
4.2 . Oktatásügy A települési esélyegyenlőség egyik kulcskérdése a közoktatás. Bár deklaráltan épp az iskola a helyszíne annak, ahol a „velünk született” hátrányos helyzet ellensúlyozható, mégis jellemzően az esélyegyenlőtlenség újratermelésének színhelye az ezredforduló utáni magyar közoktatás. Kiskunfélegyháza a közoktatás terén jelentős intézményhálózattal rendelkezik. Óvodai neveléssel összefüggő feladatait helyben és Gátér, valamint Petőfiszállás településeken intézményfenntartó társulási formában látja el. Az általános iskola alsó tagozatát helyben és Gátér községben, felső tagozatát Gátér községben működteti. Az általános iskolai oktatást önkormányzati fenntartással és intézményfenntartói társulással látja el. Az alapfokú művészeti oktatás helyben önkormányzati fenntartással működik. A közoktatási szakszolgálati feladatokat - úgymint a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás, továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás és gyógytestnevelés - helyben biztosítja a fentieknek megfelelő változó fenntartási formában. A Város területén működő közoktatási intézmények 2006/2007 tanévben (dőlt betűvel szedve a nem önkormányzati fenntartású intézmények): Óvodák: 1./ Kiskunfélegyházi Napköziotthonos Óvoda Intézményei:
- Dózsa György Utcai Napköziotthonos óvoda (Kossuthváros, Bercsényi utca, Kossuth utca) – 15 csoport, 31 fő pedagógus - Móravárosi Napköziotthonos Óvoda (Szegedi út, Mór F. utca, Nagyszőlő) 12 csoport, 25 fő pedagógus - Százszorszép Óvoda (Bankfalui) – 11 csoport, 25 fő pedagógus 6
2./ Constantinum Katolikus Óvoda a Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Iskolanővérek Társulatának fenntartásában (Arany J. u. 10.)
Alapfokú oktatási intézmények: 1./ Bankfalui Általános Iskola – 8 osztály, 3 napközis csoport, 1 tanulószoba,
- 19 fő pedagógus
2./ Darvas J. Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat
– 22 osztály, 8 napközis csoport, 2 tanulószoba, 51,6 fő pedagógus
3./ Kiskunfélegyházi Összevont Általános Iskola Intézményei:
- Dózsa Gy. Általános Iskola – 16 osztály, 8 napközis csoport, 2 tanulószoba, 36,5 fő pedagógus - József A. Általános Iskola – 16 osztály, 8 napközis csoport, 1 tanulószoba, 38,1 fő pedagógus - Platán Utcai Általános Iskola – 16 osztály, 7 napközis csoport, 1 tanulószoba, 35,4 fő pedagógus 4./ Többcélú Közös Ig. Közokt. Int.- 28 osztály, 10 napközis csoport, 2
tanulószoba, 84,8 fő pedagógus Intézményei:
Constantinum
-
Batthyány Lajos Általános Iskola
-
Petőfi Sándor Általános Iskola
-
Művészeti Alapiskola
Intézmény
Móra
Ferenc
Katolikus
Általános
Iskolája
a
Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Iskolanővérek Társulatának fenntartásában (Petőfi u. 2.)
7
Középfokú oktatási intézmények:
1./ Móra Ferenc Gimnázium – 696 fő nappali létszám, (összes létszám: 1452 fő), 36 osztály, 44 fő pedagógus 2./ Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium Intézményei:
- Kossuth KSZI – 1210 fő nappali létszám (összes létszám: 1349 fő), 55 osztály, 87 fő pedagógus - Mezőgazdasági és Élelmiszeripari KSZI – 560 fő létszám, 20 osztály, 33 fő pedagógus, - Közgazdasági Szakközépiskola – 463 fő nappali létszám (összes létszám: 473 fő), 18 osztály, 42 fő pedagógus, •
Petőfi Sándor Gépészeti Szakközépiskola a PG Alapítvány fenntartásában (Kossuth u. 24.)– 525 fő létszám, 20 osztály, 154 fő pedagógus
•
Constantinum
Katolikus
Gimnázium
és
Informatikai
Szakközépiskola a
Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Iskolanővérek Társulatának fenntartásában (Petőfi u. 2) •
Euroszféra Magángimnázium az Euroszféra Alapítvány fenntartásában (Kossuth u. 35.)
Óvodai nevelés Kiskunfélegyházán az óvodai feladat-ellátási helyek száma 10. A 893 férőhelyen 859 gyermek nevelkedik. Közöttük, halmozottan hátrányos helyzetű óvodás gyermek 142 fő . A szülők részéről történő nyilatkozatok száma –csakúgy, ahogy az országban- kevés.
Az óvodai ellátás terén minden beiratkozni kívánó gyermek felvételt nyert és még van lehetőség az év közbeni beiratkozásra is. Ebből következően a városban a teljes körű óvodáztatáshoz a feltételek adottak. Ez a lehetőség jelentős mértékben segíti a szülők munkavállalását, a kiszámíthatóságot, amely a szociális biztonságot növelő tényező.
8
Általános Iskola Az általános iskolai tanuló száma 2286 fő. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma 508 fő, az SNI tanulók száma 184 fő. Az intézményenkénti megoszlást az alábbi grafikon illusztrálja.
Hátrányos helyzetű tanulók aránya 251 177 145
1009 609 76 101 KÖÁI
T KIKI
Bankfalui ÁI
467 Darvas J.ÁIésPSz
Látható, hogy a város iskoláiban, különböző arányban vannak jelen a hátrányos helyzetű tanulók. Legkevesebb a Kiskunfélegyházi Összevont Általános Iskola esetében. Ezt követ6i a TKIKI Általános Iskola a Darvas József Iskola és EPSZ tanulói , a Bankfalui Általános Iskolában viszont nagyon magas ez az arány, A 101 tanuló közül 76 gyermek hátrányos helyzetű. Kiskunfélegyházán biztosítottak a hátrányos helyzetű gyermekek óvodai és iskolai ellátásának feltételei. Elégséges számú férőhely van, minden gyermek felvételt nyert. Az általános iskolákban minden tanköteles korú gyermek tanulói jogviszonnyal rendelkezik, magántanuló nincs. Egyenlőtlen a hátrányos helyzetű gyermekek intézményenkénti megoszlása. Ennek az aránytalanságnak a korrekciója megkezdődött. Az SNI gyerekek száma a városban 184 fő, . Kiskunfélegyháza SNI gyermekeinek létszáma megközelíti az országos átlagot. Az együttnevelésre alkalmas SNI gyerekek közös oktatásának feltételei adottak. Mutatja ezt az is, hogy jelen vannak a normál tantervű oktatásban és az emelt szintű oktatásban is. A város valamennyi közoktatási intézményében és a szakszolgálatban a pedagógusok és szakszolgálati dolgozók végzettsége megfelel a törvényi előírásnak. Az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében figyelmet kell fordítani minden infrastrukturális és szakmai fejlesztés esetén a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatási helyzetére a beruházásban, fejlesztésben. A közoktatási törvény vonatkozó előírásának megfelelően az első évfolyamtól felmenő rendszerben szükséges az intézkedéseket megkezdeni: A közoktatási törvény 66§ (2) értelmében az általános iskola - beleértve a kijelölt iskolát is - köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található. Mivel a kerületben több általános iskola működik, az egymással határos felvételi körzeteket oly módon kell kialakítani, hogy a
9
halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknak az adott körzetben felvehető összes tanköteles tanulóhoz viszonyított aránya az egyes körzetekben egymáshoz viszonyítva legfeljebb huszonöt százalékban térjen el. Ha az általános iskola a kötelező felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, köteles előnyben részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen található, ahol az iskola székhelye, telephelye található. E körben a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló felvételét csak helyhiány miatt tagadhatja meg. Ha az általános iskola a kötelező felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, és valamennyi felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az általános iskola sorsolás útján dönt. A sorsolásra a felvételi kérelmeket benyújtókat meg kell hívni. Sorsolás nélkül is felvehető a halmozottan hátrányos vagy sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az a tanuló, akinek sajátos helyzete azt indokolja. A sajátos helyzetet a helyi önkormányzat rendeletben állapíthatja meg. Az NFT II. pályázatokba való bekapcsolódás lehetőséget teremt a város oktatási intézményeinek a kompetencia alapú tanítás-tanulási pedagógiai módszereinek és eszközeinek folyamatos és rendszeres alkalmazására. Az oktatási programcsomagok rendszere a közoktatás teljes időtartamát átfogva segíti az élethosszig tartó tanulás képességének megalapozását, a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítását. A kompetencia alapú oktatási programcsomagok alternatívákat kínálnak a tanuláshoz, a tanításhoz, az új pedagógiai gyakorlatok kipróbálásához. Mindez azt is jelenti, hogy egy elkészült programcsomag keretén belül ugyanarra a feladatra többféle differenciálást, hátránykompenzálást, akár tehetséggondozást is felkínáló tanítási egység jelenik meg. A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési célokkal adekvát tanítási folyamat, tevékenység. A Nemzeti Alaptanterv azt a felfogást képviseli, hogy a tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése. Az a pedagógus, aki jól ismeri tanítványai motivációit, képességeit, érdeklődéseit és tanulási szokásait, eredményesen tudja megoldani a tanulásszervezéssel kapcsolatos feladatait … A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez az iskolának (az iskolafenntartókkal, a családdal, a gondviselőkkel, szakmai és civil szervezetekkel együttműködve) a következő elvek szerint kell biztosítania a nevelőoktató munka feltételeit: - kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása az 1-6. évfolyamon, folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés, a kulcskompetenciák bővítése az iskolázás további szakaszain; - a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelésoktatás egész folyamatában és valamennyi területén; - a tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása; - a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül; - adaptív tanulásszervezési eljárások (lásd az előző fejezetet) alkalmazása; - egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása.
Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programjának megfogalmazásakor kinyilvánítja azon véleményét, hogy hátrányos helyzeten speciális problémái miatt semmilyen csoport vagy egyén ne legyen a táradalomban megkülönböztetve,
10
illetve valamilyen módon kirekesztve. Az integrált óvodai, illetve iskolai nevelés, oktatás megszervezését jogszabály segíti. A befogadó intézmény, a befogadó óvoda, illetve iskola az integrált fogyatékos tanulót a társadalmi integrálódás felé vezeti. Az együttnevelés vállalása mind a hátrányos helyzetű, illetve sajátos nevelésű gyermekre vonatkoztatva, mind pedig az ép gyermekekre vonatkoztatva előnnyel jár. A szociális hátránnyal, illetve képességfejlődési hátránnyal küzdő gyermekek, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek számára jelentős húzóerőt jelent az egészséges társakkal együtt tanulás, közösségi együttlét. Az egészséges gyermekek, illetve tanulók estében pedig az együtt nevelődés során egész életükre kiható, meghatározó humán értékek és viszonylatok kifejlődését eredményezi. Az elfogadás és a felértékelés személyiségjegyeivel gazdagodnak. A közoktatási intézményekben történő integráció, illetve együtt nevelés legelső színtere annak, hogy a gyermekek minél fiatalabb életkorban találkozzanak egymással. Természetessé váljék mindannyiuk számára az elfogadás, a tolerancia, a segítőkészség és a segítség elfogadása egyaránt. A város sem integrációs, sem képesség-kibontakoztató támogatást nem igényel, a pontos kimutatás azonban lehetőséget teremt arra, hogy szükség esetén élni lehessen ezzel a lehetőséggel, melyek a gyermekek egyenlő esélyhez való jutását szolgálja. A normatíva igényléséhez el kell érni, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szülői nyilatkozatukat megtegyék iskolai végzettségük tekintetében. Középfokú oktatás: A fentebb megfogalmazott elveken túl, a közoktatási esélyegyenlőség növelésére a középfokú oktatásban, mivel a városnak anyagi lehetősége nincs ösztöndíj programok finanszírozására, az kormányzati ösztöndíjprogramokkal valósulhat meg: Útravaló - Nemzeti Ösztöndíj Program: Az Útravaló program célja az ösztöndíj-rendszer megújítása, a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének javítása. A program illeszkedik a kormány olyan intézkedéseinek (pl. Fészekrakó program, családi támogatások) sorába, melyek célja, hogy az állam a születéstől a nyugdíjig támogassa a rászorulókat, amikor erre szükség van. Az oktatási rendszer jelenleg nem biztosítja az esélyegyenlőséget valamennyi fiatalnak: a hátrányos társadalmi helyzetű, de tehetséges fiatalok előtt nem nyílnak olyan lehetőségek, amelyek nyitottak a megfelelő családi és anyagi háttérrel rendelkező diákok előtt. A kormány egyik legfontosabb feladata a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődésének megakadályozása, amelynek érdekében a hátrányos helyzetű tanulókat nagyobb mértékben kell támogatni. Ezt a célt szolgálja az új ösztöndíj program, melynek keretében a kormány továbbfejleszti a már működő programokat, illetve újakat indít.
11
Az útravaló ösztöndíj program alprogramjai: - Út a középiskolába program - Út az érettségihez program - Út a szakmához program - Út a tudományhoz program A közoktatási esélyegyenlőség tekintetében fontos, hogy a tehetséggondozás a fent megfogalmazottak mellett ne szoruljon háttérbe. A tehetség felismerése csakúgy, mint az egyéni képesség fejlesztés, a tanulmányi versenyeken való részvétel továbbra is feladata a kiskunfélegyházi közoktatási intézményeknek.
4.3. Egészségügy Egészségi potenciálból adódó esélykülönbségek: A lakáskörülmények, munkakörülmények, és szociális körülmények, csakúgy ahogy az egyéni (öröklött) adottságok és az egyén tanult magatartása, határozza meg az egészségügyi potenciált. Cél, hogy a város minél szélesebb körben, minden polgára által egyformán hozzáférhető módon, a lehető legjobb színvonalon, lehetőségeinek függvényében, egy költséghatékony egészségügyi ellátást biztosítson.
Az egészségügyi feladatokat a Városi Kórház Rendelőintézet Gyógyfürdő és Rehabilitációs Központ látja el. Ennek megfelelően a járó beteg, illetve fekvő beteg ellátási feladatokat egyaránt. A városban 13 felnőtt háziorvos, 6 gyermek háziorvos, védőnői szolgálat működik. A fogászati ellátás az alapellátás körében. vállalkozási formában történik. Az önkormányzat jelentős mértékű támogatást nyújt a közgyógyellátásra is, mind az alanyi jogon, a méltányossági alapon, mind a normatív alapon járókra egyaránt. A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum Kiskunfélegyházán 2001-ben alakult meg. Céljait négy területen határozta meg. Így a • közösségépítés, • prevenció, • ellátás és kezelés, a • hozzáférés lehetőségének csökkentése. Feladataikat a veszélyeztetett családok minél jobb felkészítésével látják el. Annak megláttatásával, felismertetésével, hogy a megváltozott életmódok, túlterheltségek következtében fokozottabban szükség van egymás segítségére, az odafigyelésre, s mindazon információkra, melyekkel adott helyzetben bírni szükséges. Kire mikor és milyen ügyben számíthat. A városban aktív, kiterjedt sportélet folyik. Minden fiatalnak lehetősége van valamelyik sportegyesületben, vagy szakosztályban a mozgásra. Az idősebb generáció is megtalálja a sportolási lehetőségeket az e célra létrehozott egyesületekben (KHK Nyugdíjas Sport Klub, Szív Egyesület…) A város sportéletének további fontos szegmenseit a 2004-ben a Képviselőtestület által elfogadott Sportkoncepció tartalmazza.
12
Akadálymentesítés:
A város a jogszabályban előírt (2007. évi XXIII Trv.) akadálymentesítési kötelezettségének folyamatosan eleget tesz. Teljes mértékben akadálymentesített intézmények: Városháza, Darvas József Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Darvas József téri Általános Iskolája, Kapocs Segítő Szolgálat Darvas József téri Bölcsődei telephelye, Városi Kórház Rendelőintézet, Gyógyfürdő és Rehabilitációs Központ, „Szivárvány” Személyes Gondoskodást Nyújtó Intézmény Idősek Emeltszintű Otthona, valamint az idősek ellátását biztosító Nádasdy utcai telephelye. Részben akadálymentesített intézmények: Például: Kiskunfélegyházi Napköziotthonos Óvoda Darvas József téri tagintézménye, „Szivárvány” Személyes Gondoskodást Nyújtó Intézmény további négy telephelye, valamint a középfokú oktatási intézmények, Petőfi Sándor Városi Könyvtár. Folyamatban levő akadálymentesítés: A Kapocs Segítő Szolgálat épületében működtetett egészségügyi alapellátást biztosító földszinti épületrész (gyermekorvosi rendelők). A gyalogos közlekedés megfelelő rámpák kialakításával akadálymentesített, nemcsak a belvárosi részeken. A gyalogátkelőhelyeken a rendőrlámpák hangjelzéssel is segítik a fogyatékkal élőket. A járda, illetve úttest felújítások, beruházások egyik alapelve továbbra is a megfelelő rámpák kialakítása.
4.4.
Foglalkoztatás
A KSH adatokból látható (2003), hogy a városban a munkavállaló korúak száma 17298 fő. A 2004-es helyi kimutatás szerint a foglalkoztatási hátránnyal küzdő csoportokon belül a lakosok esélyeinek növelése érdekében az alábbiak helyzetén szükséges változtatni:
Foglalkoztatottság helyzete 2004 1000
Aktív korú regisztrált munkanélküliek száma
821
Közhasznú foglalkoztatottak száma
800 600
320
M unkanélküli járadékban részesültek száma
400 200
12
0 1
13
48
M egváltozott munkaképességűek száma
Tovább nehezíti a helyzetet az ezzel szemben lévő, 2007. februárjában a nyilvántartott álláskeresők száma, mely 993 fő. Az álláskeresők hátrányos helyzetéből adódó nehézségeket tudva, a város különböző módon próbálja enyhíteni, kompenzálni hátrányaikat. Ennek megfelelően: járadék típusú ellátásban részesül 334 fő, segély típusú ellátásban részesül 125 fő és rendszeres szociális segélyt kap79 fő. A 2007. szeptemberi adatok szerint a munkanélküliek száma a városban 1495 fő, ebből tartósan munkanélküli 287 fő, rendszeres szociális segélyt kap 93 fő. Láthatjuk, hogy február óta a foglalkoztatásból adódó hátrányt szenvedők száma növekedett. Visszautalva a „Társadalmi környezet” című fejezetre, ahol is kifejtésre került a lakosság 35 és 55 éves létszámának csökkenése, megerősíti azt a szükségletet, mely a munkavállalási lehetőségek alakulásának megvizsgálását eredményezi. Adalékul szolgál ehhez még az a növekvő tendencia is, melyet 2004-től látunk.
Munkanélküliek száma 1600 1400
1495
1200 1000
2004
800 600 400 200 0
821 854
993
2006 2007 február 2007 szeptember
A Megyei Munkaügyi Központ számos eszközzel igyekszik a foglalkoztatásokat, elhelyezkedéseket támogatni. Így például különböző típusú és szintű képzésekkel, átképzésekkel, vállalkozóvá-, önfoglalkoztatóvá válás támogatásával, bér- és egyéb járulékfizetési támogatással, közhasznú foglalkoztatás támogatásával, stb.
14
A foglalkoztatáspolitikai szempontból hátrányos helyzetű társadalmi csoportok – munkanélküliek, megváltozott munkaképességűek, romák, stb. - egyre tartósabban szorulnak ki a munkaerőpiacról, egyre nagyobb számban kerülnek ki a munkaügyi regisztrációból. Ezzel elveszítik a szervezett segítségnyújtás legfontosabb esélyét, valamint gyengül önbizalmuk, esetlegesen depresszióssá válnak, mely állapot még inkább megnehezíti az újrakezdést, az újbóli munkába-állást. Az esélyegyenlőséget megerősítő pozitív intézkedések azért is szükségesek számukra, mert e csoportok a munkaerőpiacon összetett szemléletbeli hátrányokkal küzdenek. A tartós egészségi problémával, fogyatékkal élő emberek munkaerő-piaci lehetőségei is erősen behatároltak. Országos átlagban tíz érintettből mindössze csak egy dolgozik. A foglalkozatás-politika számukra is próbál kedvezőbb helyzetet teremteni, így például a munkáltatók ösztönzésével. A városban több vállalkozás él a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztatói támogatással, ennek következtében alkalmazásukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy a fogyatékkal élők a munkájukon keresztül is a társadalom hasznos tagjainak érezhessék magukat. A fogyatékkal élők tekintetében a civil szervezetek szerepe igen jelentős.
4.5. Szociális helyzet A város demográfiai helyzetelemzése KSH, valamint a Polgármesteri Hivatal birtokában levő adatok alapján készült. Az elmúlt 50 év népességnövekedési, illetve csökkenési változását jól szemlélteti a következő adat. Kiskunfélegyháza lakossága 1849-ben 31 470 fő volt, napjainkban 31 653 fő. Láthatjuk, hogy ezen időszak alatt szinte alig változott. Az elmúlt három év adatait vizsgálva viszont tendenciózus csökkenés látható. A változás arányosan mutatkozik a férfiak és a nők között.
35000
Állandó népesség megoszlása Kiskunfélegyházán
30000 25000 20000
2005
15000
2006
10000
2007
5000 0 Férfiak
Nők
Összesen
2005
15161
16951
32112
2006
15072
16821
31893
2007
14960
16693
31653
A népességcsökkenés látható oka a magas halálozási arány. Az utolsó három évre visszatekintő statisztikai adatok a lényegesen magasabb halálozási arányt mutat be a születésekkel szemben.
15
Születés és halálesetek 2003-2006
420
346
243
239
245
232
2003
2004
2005
391 276 2006
Halálozás Születés
A KSH adatok alapján a város népességének korcsoportszerinti összetételében számottevő eltérések három esetben vannak. A 15-19 évesek száma jelentősen megemelkedik a 10-14 évesekhez képest. (1982 főről 2585 főre). A 35-39 éves korcsoport száma pedig jelentős mértékben csökken (2052 főről 1968 főre). A harmadik nagyobb változás az 55-59 éveseknél látható, a létszám 2581 főről 1949 főre esik, majd fokozatosan tovább csökken. A bevándorlási és elvándorlási mutatók szerint a városba történő bevándorlás a közeli településekről, városokból inkább jellemző, mint a bevándorlások. Mivel a város „Diák városnak” is nevezhető, valószínűleg a fiatal korosztály létszám növekedése ennek köszönhető. A 30-50 éves korosztály létszáma viszont csökkenő tendenciát mutat. E generácói veszélyeztetettsége országos tendencia, amely a stresszes élet, a túlhajszolt munkavállalás következménye elsősorban. A 60 éven felüli lakosok száma 6815 fő. A város eddig is nagy hangsúlyt fektetetett e korosztály szociális segítségnyújtásra, melyet ez az adat a továbbiakban is szükségesnek mutat. A szociális, ill. egészségügyi intézmények kihasználtsági mutatói rendszerint 100% fölött vannak. Az intézményi ellátások mellett a pénzbeli ellátású segítségadás mértéke is jelentős. Ennek megfelelően az önkormányzat támogatja a rászorulók lakásfenntartási kiadásait, átmeneti-, rendszeres nevelési- és szociális segéllyel megélhetési nehézségeit. A természetben nyújtott szociális ellátások terén igényelhető az adósságcsökkentési támogatás és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás is. Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat Képviselőtestülete jóváhagyta a város „Szolgáltatás-tervezési koncepcióját”, mely részletesen tartalmazza a szociális-egészségügyi gondoskodás területén tervezett megvalósítandó feladatait.
4.6. Közművelődés A városban a közművelődési lehetőségeket az alábbi intézmények nyújtják: • Móra Ferenc Művelődési Központ • Petőfi Sándor Városi Könyvtár • TEMI • Szakmaközi Művelődési Ház • Kiskun Múzeum
16
A közművelődéshez való hozzáférés esélyének biztosítása a különböző típusú hátrányokkal küzdő csoportok számára eltérő módon történik. A város vezetése igyekszik intézményeit akadálymentesíteni, a jeltolmács közreműködését, illetve a feliratozás gyakoriságát növelni, az idősebb korosztály és a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek művelődéshez való hozzájutását elősegíteni.
17
5. A célok megvalósításának forrásigénye, a program végrehajtásuk tervezett ütemezése Lakáskörülmények ssz.
feladat
indikátor
felelős
határidő
forrásigény
1.
A közműves ivóvízellátásba bekapcsolható háztartások száma növekedjen 73%-ról min 90%-ra
belterületen: 99% külterületen: a műszaki lehetőségeknek megfelelően
polgármester
2014-re
4 milliárd Ft pályázati támogatásból
2.
Szükséglakások fokozatos felszámolása Földút stabilizálás
44 db
polgármester
2015-re
200 000 000 Ft
11 km
polgármester
Évente 1 Km
Út, kerékpárút bővítése
Évi 1 km
polgármester
folyamatos
20 000 000 Ft/év 20 000 000 Ft/év
3. 4.
hálózat
Oktatásügy ssz.
feladat
1.
2.
3.
4. 5.
IPR iskolai bevezetése az igényekkel összhangban: HH HHH adatok pontosítása Normatíva igénylés, a szakmai munka megszervezése SNI inklúzió megvalósítása: a sajátos nevelési igényű gyermekek szegregált oktatásának megszüntetése Felkészülés a kompetencia alapú oktatásra
Intézményösszevonásoknál kiemelten kezelni a CKÖ álláspontját 3 éves kortól biztosítja a város az óvodai ellátást
indikátor
felelős
határidő
forrásigény
…. fő
jegyző
2008. febr. 01.
-
-
okt. int. vezetők
folyamatos
-
100%
területileg illetékes alpolgármester
2010-ig
normatíva terhére
területileg illetékes alpolgármester
jogszabály szerint (nem szakrendszerű oktatás bev.) értelemszerűen
pedagógus továbbképzési normatíva terhére
területileg illetékes alpolgármester
folyamatos
létszám függvényében változó. Fajlagos mutatószám: 450 000 Ft/fő/év
Kérelmezők 100%-a
18
Általános alapelvek: • A közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség elősegítése, biztosítása a város közoktatási intézményeiben. • Az esetleges szegregációs és szelekciós gyakorlatok kiszűrése. • Az egyenlő hozzáférés biztosítása a minőségi oktatáshoz. • A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása. • Az oktatási-nevelési folyamatokban támogató lépések, szolgáltatások bevezetése, melyek csökkentik a meglévő hátrányokat, javítják az iskolai sikerességet. • A diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, az oktatási és társadalmi integráció támogatása.
Egészségügy ssz. 1.
2.
feladat Az önkormányzati közintézmények akadálymentesítésének folytatása pályázati források felhasználásával Óvodai , iskolai szűrővizsgálatok zökkenőmentés biztosítása az új intézménystruktúrában
indikátor
felelős
határidő
forrásigény
100%
polgármester
értelemszerűen
pályázati forrás keretösszegéből
100%
területileg illetékes alpolgármester
folyamatos
többletköltséget nem igényel
3.
19
Foglalkoztatás ssz.
feladat
1.
2.
3.
4.
Folyamatos együttműködés a Megyei Munkaügyi Központtal: munkaerő képzés összehangolása a kereslettel felvilágosítás szervezéses: (start prg, lépj egyet előre prg…stb.) Munkahelyteremtő beruházások, vállalkozások segítése, támogatása : pályázatírási segítségadás , váll. fejlesztési alap lehetőségének áttekintése A munkanélküliek munkaerőpiacra történő visszakerülésének elősegítése: önismereti tréningek, keresleti információk közzététele stb… Közhasznú, közcélú foglalkoztatás fenntartása kibővítése Védőmunkahelyek megvalósítási lehetőségének kivizsgálása
indikátor
értelemszerűen -
felelős
határidő
forrásigény
területileg illetékes alpolgármester
folyamatos
-
jegyző polgármester
folyamatos 2008. október
-
jegyző
folyamatos
pályázati forrás keretösszegéből
polgármester
2008. jún. 01.
-
Szociális helyzet ssz.
felelős
határidő
forrásigény
1.
feladat A hátrányos helyzetű csoportok információhoz való hozzájutásának elősegítése: segélyezési rendszerről, munkaügyi központok tájékoztató napjairól, civil szervezeti, egyházi támogató programokról
területileg illetékes alpolgármester
folyamatos
-
2.
Az elektronikus ügyintézés lehetőségének kiszélesítése. Prevenciós programok biztosítása: mentálhigiénés tréningek, egyházi, civil önsegítő mozgalmak támogatása
jegyző
1010
polgármester
folyamatos
pályázati forrás keretösszegéből 300 000 Ft/év
3.
indikátor
4.
20
Általános alapelvek: A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 28/2005. , a gyermekek védelméről szóló 30/2005., a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátásokról szóló 29/2005. számú helyi rendeletekben foglalt elvek, segítségnyújtási formák fenntartása, törekvés a keretösszegek éves, inflációarányos emelésére.
Közművelődés ssz.
feladat
1.
2.
3.
Az esélyegyenlőség szemléletét segítő, előítéletes gondolkodást visszszorító városi kulturális programok/ részprogramok megvalósításának támogatása, ösztönzése (pl. kisebbségi napok) A város polgárai számára ismertető anyagok, tájékoztatók kiadása a helyi média bevonásával (kábel TV, újság, honlapok, intézményi tájékoztatók) A hátrányos helyzetű csoportok közművelődési lehetőségének növelése (térítésmentes rendezvény, vagy jegy biztosítása)
indikátor
felelős
határidő
forrásigény
területileg illetékes alpolgármester
folyamatos
többlet forrásigény nélkül
havi rendszerességel
területileg illetékes alpolgármester
folyamatos
többlet forrásigény nélkül
100 000 Ft/év
területileg illetékes alpolgármester
folyamatos
100 000 Ft/év
4. Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata vállalja, hogy a programban megfogalmazott célok és a hozzárendelt feladatok megvalósítása érdekében figyelemmel kíséri az adódó forrásfeltárási és egyéb lehetőségeket. Ezek, valamint a szükséges a gazdasági szereplők, civil szervezetek, az egyház és a lakosság aktív közreműködése segítségével céljait fokozatosan és folyamatosan megvalósítja. A Polgármesteri Hivatal ügyintézései alkalmával biztosítja az esélyegyenlőségi kritériumokat a Közigazgatási Ügyfélszolgálati Kartájában megfogalmazottaknak megfelelően: minden lakos számára átláthatóvá, nyitottá váljék, az ügyeket gyorsan, segítőkészen, objektíven, felesleges bürokrácia nélkül oldja meg. Kiemelt figyelmet szentel a közszolgáltatások teljes körű elérhetőségére, ezzel segítve a lakosság egyes jogainak megfelelő érvényesülését. Az Esélyegyenlőségi Program végrehajtását 2 évente felülvizsgálja, ennek eredményeként az aktuális helyzethez és lehetőségekhez igazítja. Jelen programból következő feladattervek elkészítése, a feladatok konkrét megvalósítása, felelősökre, határidőkre való lebontása az intézményi esélyegyenlőségi terv elkészítésével együtt, az érintett intézmények feladata.
Kiskunfélegyháza, 2007. október 25.
Ficsór József polgármester
21
1. számú melléklet Jellemző települési adatok
1. Demográfia
Lakónépesség száma Állandó népesség száma Állandó népességből a 0-2 évesek száma Állandó népességből a 3-5 évesek száma Állandó népességből a 6-14 évesek száma Állandó népességből a 15-18 évesek száma Állandó népességszám változása 1990-2006 (- / +)
31528 31653 870 799 2842 1536 - 3297
2. Népességvándorlás
Mennyire jellemzők az alábbi típusú bevándorlások a településen? Kérem jellemezze a települési helyzetet (1=Egyáltalán nem jellemző …5=Nagyon nagy mértékben jellemző) Közeli településekről Közeli városból Távolabbi településekről Távolabbi városokból Megyeszékhelyről Budapestről Külföldről
3 3 2 2 2 2 2
Mennyire jellemzők az alábbi típusú elvándorlások a településről? Közeli településekre Közeli városba Távolabbi településekre Távolabbi városokba Megyeszékhelyre Budapestre Külföldre
2 2 2 2 2 2 1
22
3. Szociális helyzet a településen
ebből
Munkanélküliek száma a településen Ebből tartósan munkanélküli Hányan kapnak rendszeres szociális segélyt? Hány gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi támogatást? Azon gyermekek száma, akiknek a szülei nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükről Azon gyermekek száma, akiknek a szülei 8 általánosnál magasabb iskolai végzettségről nyilatkoztak Azon gyermekek száma, akinek szülei nem nyilatkoztak összesen Külterületen élők száma:
ebből
4739 3-5 éves gyermekek száma ebbő l óvodába jár általános iskolás tanulók száma
ebből
Etnikailag szegregált (telepszerű) lakókörnyezetben élők száma: 3-5 éves gyermekek száma ebbő l óvodába jár általános iskolás tanulók száma
29
89
29
538
75
-
1478
halmozottan hátrányos helyzetűek
119
összesen
Összesen 1495 287 93 1478 -
halmozottan hátrányos helyzetűek
-
-
-
-
-
-
23
4. Közszolgáltatások elérhetősége
A település népessége jellemzően hol tudja elérni az alábbi közszolgáltatásokat? Amennyiben az adott szolgáltatást nem helyben, hanem más településen veszi igénybe a lakosság, tüntesse fel a település nevét (akár többet is) és a távolságot (km) az érintett cellában! A megfelelő rubrikába tegyen X-et (illetve nevezze meg a település(eke)t, amennyiben szükséges) Más településen, A szolgáltatás Helyben Közszolgáltatások éspedig... (km) ellátatlan KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI FELADATOK
Óvodai nevelés
X
Plusz Gátér, (10 km ) Petőfiszállás (11 km) Gátér Gátér
Általános iskolai oktatás 1-4. X Általános iskolai oktatás 5-8. Alapfokú művészetoktatás X KÖZOKTATÁSI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK Gyógypedagógiai tanácsadás X Korai fejlesztés és gondozás X Fejlesztő felkészítés X Plusz kistérségi Nevelési tanácsadás X megállapodás alapján Plusz kistérségi Logopédiai ellátás X megállapodás alapján Továbbtanulási, pályaválasztási X tanácsadás Gyógytestnevelés X GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK Gyermekjóléti szolgáltatás X Bölcsőde X Családi napközi X Iskolai napközi X Házi gyermekfelügyelet GYERMEKJÓLÉTI SZAKELLÁTÁSOK Családok átmeneti otthona X
X
24
5. A szolgáltatásnyújtás fenntartói/szervezeti háttere A településén igénybe vehető közszolgáltatások esetében milyen szervezeti-intézményi formában történik a feladatellátás? Több válasz is lehetséges, több válaszkategória is megjelölhető! A megfelelő rubriká(k)ba tegyen X-et, a helyben ellátatlan feladatok rubrikáit hagyja üresen. A feladatellátás fenntartói háttere Kiszervezett Önkormányzat formában non saját profit, civil, fenntartású egyházi intézménye szervezet, vagy Intézményvagy gazdasági gazdasági fenntartó Többcélú Megyei Közszolgáltatások társasága társaság társulás Társulás önkormányzat Egyéb Óvodai nevelés X X Általános iskolai oktatás X X Alapfokú művészetoktatás X Gyógypedagógiai tanácsadás X X Korai fejlesztés és gondozás X Fejlesztő felkészítés X Nevelési tanácsadás X X Logopédiai ellátás X X Továbbtanulási-, pályaválasztási tanácsadás X Gyógytestnevelés X Gyermekjóléti szolgáltatás X Bölcsőde X 25
Családi napközi Iskolai napközi Házi gyermekfelügyelet Családok átmeneti otthona
X X
X
26
6. Óvodáztatás
Óvodai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodába beíratott gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodába beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma Az óvodába be nem íratott 3-5 éves gyermekek száma Az óvodába be nem íratott 3-5 éves halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma Gyógypedagógiai nevelésben részesülő óvodás gyermekek száma (integráltan neveltek nélkül) Az óvodai gyermekcsoportok száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)
10 893 859 142 ------------38
7. Általános iskola
Általános iskolai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Általános iskolai osztálytermek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Az általános iskolai osztályok száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással és magántanulókkal együtt)
130 110 2286
Általános iskolai magántanulók száma Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók száma Gyógypedagógiai oktatásban részesülő általános iskolai tanulók száma (integráltan oktatott SNI gyermekek nélkül) Halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma Általános iskolában tanuló első évfolyamosok száma (gyógypedagógiai előkészítő osztályok tanulóival együtt) 8. évfolyamosok száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) A napközis tanulók száma az általános iskolákban (iskolaotthonos tanulókkal együtt)
-------
Átmeneti és tartós állemi nevelésbe vettek száma
-------
184
246 508
280 300 961
27
8. A településen élő óvodás gyermekek, általános iskolás tanulók száma, eljárók száma
Összesen:
ebből
ebből
Településen élő óvodás gyermekek, tanulók száma Óvodába jár helyben más településre eljáró
859 859 ------
ebből
ebből
Alsó tagozatos (1-4.) helyben más településre eljáró
-----1031
Gátér
ebből
224
települések nevei:
Felső tagozatos (5-8.) helyben más településre eljáró ebből
142 142 -----
települések nevei: -------
ebből
Halmozottan hátrányos helyzetű:
-------1255
284
települések nevei: Gátér
-----
28
9. Óvodás gyermekek és általános iskolás tanulók száma a településen, bejárók, utazási feltételek
ebből ebből ebből
ebből ebből
ebből
ebből
Halmozotta Összesen n hátrányos : helyzetű: A gyermekek, tanulók létszáma a település óvodáiban és általános iskoláiban Óvodába jár 859 más településről bejáró 28 tömegközlekedéssel iskolabusszal falugondnoki szolgálattal egyéni (szülők szgk.-val) Alsó tagozatos (1-4.) 1078 más településről bejáró 153 tömegközlekedéssel iskolabusszal falugondnoki szolgálattal egyéni (szülők szgk.-val) Felső tagozatos (5-8.) 1377 más településről bejáró 230 tömegközlekedéssel iskolabusszal falugondnoki szolgálattal egyéni (szülők szgk.-val)
29
10. Gyermekek, tanulók száma a település intézményeiben Kérjük, minden intézményt tüntessen fel, beleértve a nem önkormányzati fenntartásúakat is. Amennyiben szükséges, a táblázat tetszőleges számú sorral bővíthető tanulólétszám az iskolában az osztályszervezés módja szerint (csak általános iskola!)
OM azonosít ó
intézmény neve
gyermek-, tanulólétszám az intézményben
Összese n Kiskunfélegyházi Összevont Általános Iskola TKIKI Általános Iskola Bankfalui Általános Iskola Darvas József Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat
HHH
Normál (általános) tanterv
Összese n
SNI
HHH
SNI
Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás
Gyógypedagógiai tagozat
Összese n
Összese n
HHH
SNI
HHH
1009
188
63
462
103
51
640
55
12
------
------
609
148
29
280
112
20
329
36
9
------
------
101
67
9
101
67
9
-----
-----
-----
------
467
62
83
-------
-------
30
11. A település szakember-ellátottsága A megfelelő rubrikába tegyen X-et Az előírt képesítés feltételeket a személyzet Feladatok hiánytalanul Teljesít Nem i teljesíti X Óvodai nevelés X Általános iskolai oktatás Pedagógiai szakszolgálat Egészségügyi alapellátás Szociális alapellátás Szociális intézményi ellátás Gyermekjóléti alapellátás Gyermekjóléti szakellátás
Hiányok megnevezése
Kistérségi feladatellátáshoz hozzávetőlegesen 3-4 fő pedagógus
X X X X X -
-
-
31
12. Hány tanuló után igényelték, ill. tervezik igényelni az integrációs és/vagy képesség-kibontakoztató támogatást az egyes intézményekben? Amennyiben szükséges, a táblázat tetszőleges számú sorral bővíthető tanulók létszáma tervezett tanulói létszám OM azonosít ó
2004/2005 intézmény neve
2005/2006
2007/2008
2008/2009
képességképességképességképességintegráció integráció integráció integráció kibontakozta kibontakozta kibontakozta kibontakozta s s s s tó tó tó tó
27797 Bankfalui
-
24
-
32
-
55
27791 Darvas
-
59
-
65
-
97
27792 Dózsa
-
-
-
-
-
32
32
13. Az önkormányzat/társulás hozzájárulásának mértéke a település intézményeiben Kérjük, minden intézményt tüntessen fel, beleértve a nem önkormányzati fenntartásúakat is. Nem önkormányzati intézmény esetén a fenntartónak juttatott támogatást is tüntesse fel. Amennyiben szükséges, a táblázat tetszőleges számú sorral bővíthető
OM azonosít ó
intézmény neve
Önkormányzati /társulási hozzájárulás (Ft) 2004 2005 2006
1 gyermekre, tanulóra jutó hozzájárulás (Ft) 2004 2005 2006
027552
Dózsa Óvoda
64089000
74095000
81485000
175426
199180
218263
027555
57633000
63029000
64483000
216665
225372
226256
52029000
59075000
60951000
245806
265705
277050
027797
Móravárosi Óvoda Százszorszép Óvoda Bankfalui Ált. Iskola
32085000
36479000
39143000
287328
326678
368116
999998
TKIKI
133363000
153474000
161620000
121019
144696
159441
027791
Darvas
60763000
77091000
79301000
108248
149885
164184
027792
Dózsa
32017000
38849000
46627000
76352
96559
121109
027794
József
23525000
29838000
32406000
56915
72954
80015
027801
Platán
31718000
37053000
42407000
95249
109841
123876
038455
Göllesz
50118000
59783000
68236000
326148
410410
476065
027550
33
