Kérelem
természetvédelmi mérnök mesterszak indítására
Mezőgazdaságtudományi Kar 2006. október 1
Tartalomjegyzék I. Adatlap........................................................................................................................................................3 1. A kérelmező felsőoktatási intézmény neve, címe .............................................................................3 2. Kari tagozódású felsőoktatási intézmény esetén a képzésért felelős kar megnevezése ....................3 3. Az indítandó mesterszak megnevezése .............................................................................................3 4. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése ......................................................................3 5. Az oklevélben szerepeltetni kívánt szakirány(ok) megnevezése ......................................................3 6. Az indítani tervezett szakirány(ok) megnevezése .............................................................................3 7. A képzési idő.....................................................................................................................................3 8. A szak indításának tervezett időpontja..............................................................................................3 9. A szakért felelős oktató megnevezése és aláírása .............................................................................3 10. Dátum, és az intézmény felelős vezetőjének megnevezése és cégszerű aláírása ..............................3 11. Az adatlap mellékletei .......................................................................................................................3 II. A szakindítási kérelem indoklása, a továbblépés körülményei, a képzési kapacitás bemutatása ..............4 1. A szak képzési és kutatási előzményei az intézményben. .................................................................4 2. Az új típusú szakon végzők iránti regionális és országos igény prognosztizálása, a foglalkoztatási igény lehetőség szerinti bemutatásával/dokumentálásával.......................................6 3. Az indítandó mesterszak hallgatóinak a kutatás-fejlesztésre, illetve a doktori képzésre való felkészítésének, valamint a doktori képzésre való továbblépés lehetőségének bemutatása..............7 4. A kiemelkedő képességű hallgatók alkalmasságát figyelő, azt előmozdító, „tehetség-gondozó” tevékenység beépítésére vonatkozó elképzelések, ill. intézkedések bemutatása. .............................8 5. A felsőoktatási intézmény képzési kapacitásának bemutatása az érintett képzési területen, illetve szakon. A tervezett hallgatói létszám képzési formánként bemutatva...................................9 III. A mesterképzési szak tanterve és a tantárgyi programok leírása A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása......................................................................................10 1. A szak tantervét táblázatban összefoglaló, krediteket is megadó, óra és vizsgaterv.......................10 2. Tantárgyi programok.......................................................................................................................10 3. Kompetenciák elsajátíttatása ...........................................................................................................10 4. A képzési és kimeneti követelményekben előírt idegen nyelvi követelmények teljesítésének intézményi elősegítése, feltételei ....................................................................................................11 5. A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása a szakra való belépés tekintetében (előzményként elfogadott alapszakok, kritérium ismeretkörök és kreditértékek)......11 6. Az értékelési és ellenőrzési módszerek, eljárások és szabályok bemutatása, a (289/2005. Korm. rend. 11.§ (3) bb) bekezdése szerinti) tájékoztató kiadvány internetes elérhetősége. .........12 IV. A képzés személyi feltételei...................................................................................................................13 1. A szakfelelős, a szakirány felelősök és a záróvizsgatárgyak felelősei ............................................13 2. Tantárgylista – tantárgyak felelősei, oktatói ...................................................................................13 3. Az oktatók személyi-szakmai adatai ...............................................................................................15 4. Nyilatkozatok ..................................................................................................................................15 V. A szakindítás kutatási és infrastrukturális feltételei ................................................................................15 1. Országosan (és nemzetközileg) elismert tudományos műhely(ek) és együtt dolgozó szakmai közösséggel bíró alapvető K+F terület bemutatása.........................................................................15 2. A képzés tárgyi feltételei, a rendelkezésre álló infrastruktúra.........................................................17 3. Az intézményvezető nyilatkozata arról, hogy a képzés indításához szükséges szellemi és tárgyi kapacitás rendelkezésre áll, és az évfolyamonként milyen létszámú hallgató képzését teszi lehetővé...........................................................................................................................................18
2
I. Adatlap 1. A kérelmező felsőoktatási intézmény neve, címe: Debreceni Egyetem 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. 2. Kari tagozódású felsőoktatási intézmény esetén a képzésért felelős kar megnevezése: Mezőgazdaságtudományi Kar 3. Az indítandó mesterszak megnevezése: természetvédelmi mérnök 4. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése: okleveles természetvédelmi mérnök 5. Az oklevélben szerepeltetni kívánt szakirány(ok) megnevezése: 6. Az indítani tervezett szakirány(ok) megnevezése: 7. A képzési idő Félévek száma: 4 Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 120 Kontaktórák száma: nappali tagozaton min. 1200, max. 1600 tanóra, valamint min. 80, max. 120 óra szakmai gyakorlat levelező és távoktatási tagozaton min. 300, max. 400 tanóra, valamint min. 60, max. 80 óra szakmai gyakorlat 8. A szak indításának tervezett időpontja: 2007/2008-as tanév 9. A szakért felelős oktató megnevezése és aláírása Dr. habil. Juhász Lajos PhD 10. Dátum, és az intézmény felelős vezetőjének megnevezése és cégszerű aláírása Debrecen, 2006. október 17. Prof. Dr. Nagy János rektor 11. Az adatlap mellékletei ¾ A szenátus támogató javaslata – 1. melléklet ¾ A mesterszak képzési és kimeneti követelményeit (KKK) tartalmazó leírás – 2. melléklet ¾ Felhasználói kapcsolatok és vélemények – 3. melléklet
3
II. A szakindítási kérelem indoklása, a továbblépés körülményei, a képzési kapacitás bemutatása 1. A szak képzési és kutatási előzményei az intézményben Napjainkban már nyilvánvalóvá vált, hogy a környezetvédelmi-természetvédelmi problémákat nem lehet egymástól és a gazdaság működésétől elkülönítetten kezelni. A különböző fejlesztések, területhasználatok, környezeti beavatkozások tervezése, engedélyezése, megvalósítása során törvényi előírások biztosítják a természeti értékek megőrzését, a természeti erőforrások takarékos és célszerű használatát, a környezet- és természetvédelmi szempontok érvényesítését, a sokféleség megőrzését. Ennek ellenére a hatékony természetvédelmi munka megvalósításához nem csak az államigazgatás, hanem az oktatás-nevelés terén is stratégiai jelentőségű tevékenységekre, intézkedésekre van szükség. A természetvédelem rendkívül sokrétű feladatai közé tartozik a területi kezelések és a konkrét védelmi intézkedések mellett a különböző szintű kutatási és oktatási-nevelési tevékenységek koordinálása, kivitelezése is. Ezen feladatok megoldásában hosszú ideje részt vesznek a természettudományos, tanár és mezőgazdász végzettségű szakemberek, de az egyre növekvő hazai és nemzetközi környezet- és természetvédelmi feladatok együttesen arra hívták fel a figyelmet, hogy Magyarországon kívánatos és indokolt megszervezni és elindítani a természetvédelmi mérnök-képzést. A debreceni agrárfelsőoktatást 1867-ben alapították. A képzés hagyományos szerkezete az egyes évtizedekben a mindenkori kor szellemének megfelelően jelentős átalakuláson esett át. A tantervben először 1992-ben jelent meg a természetvédelem tárgy, akkor még környezetgazdálkodási valamint vidékfejlesztési szakirány részeként. A tárgy tematikájának kidolgozása és oktatása ugyanahhoz a tudományos és oktató műhelyhez kapcsolódott, amelyik a természetvédelmi szak alapítását is kezdeményezte és szervezője, gesztora jelenleg is (Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék). Ennek előzményét jelentette az 1985-ben megalakult DATE Természetvédelmi Klub, amelyik döntően hallgató tagjainak önálló kutató, aktív természetvédő tevékenysége révén regionális társadalmi szervezetté fejlődött. Tudományos diákköri pályamunkák, Pro Sciencia díj (1993), Környezetünkért Díj (2002) jelezte ennek elismertségét számos, egyéb programszerű tevékenység mellett (pl.: Ohati Rekonstrukciós táborok, Zempléni, Bükki, Hortobágyi Kutató táborok, szakmai tanulmányutak, külföldi expedíciók). A Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszéken kialakult egy természetvédelmi, zoológiai diákköri iskola, amelybe folyamatosan bekapcsolódnak a hallgatók önálló kutatási munkát végezve. Több felsőoktatási intézmény (Keszthely, Sopron) vállalta fel a múltban a természetvédelmi szakmérnökök képzését. A természetvédelmi mérnök főiskolai szak alapítását a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi Kara kezdeményezte 2001-ben, és a szak engedélyezése nyomán a 2002/2003-as tanévtől levelező képzés formájában megindult a szak tárgyainak oktatása. A folyamatos levelező tagozatos képzés mellett a 2004/2005-ös tanévtől a nappali képzés is beindult. A felsőoktatási képzési rendszer átstrukturálását követően a 2006/2007-es tanévtől kezdődően a korábbi hagyományainkon alapuló, az átalakított képzési formához igazodóan átalakított tanmenettel mind nappali, mind levelező képzés formájában elindult a képzés a Természetvédelmi mérnök BSc szak keretein belül is. Az elmúlt 4 év levelező és 2 év nappali képzési forma tapasztalatain alapulva kialakított elméleti és gyakorlati képzési metodika, terepgyakorlati és nyári szakmai gyakorlati rendszer követelményeit teljesítő hallgatók olyan elméleti és gyakorlati természetvédelmi és
4
gazdálkodási tudás birtokába kerülnek, amely megfelelő alapot nyújt számukra tudásuk mesterszakon történő elmélyítésére, bővítésére. A természetvédelem szervezett oktatásának több mint 10 éves, a természetvédelmi tevékenységnek több mint 20 éves hagyománya jelenti a szakmai, oktatási alapot arra, hogy folytatva az országban graduális szinten elsőként megkezdett természetvédelmi felsőfokú képzést, a természetvédelmi MSc szak programja engedélyezésre beadható és ennek elfogadása esetén hitelesen indítható legyen. A Debreceni Egyetem 2000-ben történt megalakulása új távlatokat nyitott a szakmai együttműködésben a természetvédelmi oktatás tekintetében is. Bár a természetvédelmi mérnök képzés, a szakma jellegénél fogva az agrártudományi képzési ághoz tartozik, de a természetvédelmi képzésben BSc szakon korábban is és az MSc szakon a tantervben és tárgyfelelősi táblázatban is látható módon számos olyan elismert oktató tárgyfelelős, aki a Természettudományi Kar munkatársa. A Debreceni Egyetemnek az országban legszélesebb képzési spektruma lehetőséget ad arra, hogy a Mezőgazdaságtudományi Kar fő részvételével, és koordinálásával, mindössze néhány a természetvédelmi szakma és a felsőoktatás által egyaránt elismert külsős oktató mellett a Természetvédelmi mesterképzést szakmailag hiteles módon felvállalhassuk. Az elméleti ismeretek gyakorlatban történő elmélyítését célzandó a hallgatók ilyen irányú tanulmányait, a képzés gyakorlatcentrikusságának növelését célozva Karunk több külső szakmai szervezettel kötött kétoldalú oktatási-kutatási megállapodást, amelyek során a létrehozott kihelyezett Tanszékek gyakorlatban nagy tapasztalatokkal rendelkező munkatársai is átadják szakmai tapasztalataikat, illetve lehetőséget biztosítanak a szakmai gyakorlatok teljesítésére. Kihelyezett, kifejezetten a Természetvédelmi képzést segítő Tanszékeink működnek az Aggteleki Nemzeti Parknál, a Hortobágyi Nemzetei Parknál, a Nyírerdő ZRTnél és a Nagyerdei Kultúrpark és Állatkert Kht-nál. A kialakult jó és szoros szakmai munkakapcsolatok eredményeként ezen gyakorlati szakemberek közül címzetes egyetemi tanárként 1 fő, címzetes egyetemi docensként pedig 3 fő segíti a természetvédelmi képzésben az oktatói munkát. A Debreceni Egyetem ATC Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszéke Kelet-Magyarország meghatározó kutatói és szakértői feladatokat ellátó szervezete. A tanszék szoros kapcsolatot ápol mind a hivatalos természetvédelmi szervezetekkel (Nemzeti Parkok, Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Hivatalok), mind a civil környezet és természetvédő szervezetekkel, valamint az oktatási társintézményekkel is. Szükségszerű, alkalmi kapcsolat alakult ki tanszékünk és a gazdálkodó szervezetek között, akik számára tanszékünk kutatói rendszeres eseti megbízások alapján hatástanulmányokat és szakértői véleményeket készítenek. Kutatási kapcsolatban vagyunk több határon túli magyar kutatóval és szervezettel, valamint Uniós országbeli oktatási és kutatási intézménnyel. Tanszékünk dolgozói részt vesznek számos szak hallgatóinak képzésében (általános agrármérnök, élelmiszer minőségbiztosító agrármérnök, környezetgazdálkodási agrármérnök, mezőgazdasági szakigazgatásszervező mérnök, környezetgazdálkodási szakmérnök, természetvédelmi szakmérnök, vadgazdálkodási szakmérnök). Az oktatás mellett tanszékünk részt vállal számos kutatásban is. A természetvédelmi mérnök szakhoz a tanszéken számos államilag vagy más forrásból (KKA, KAC, OTKA, FM, MME) támogatott kutatási program csatlakoztatható. Az alábbi kutatási témák az utóbbi 10 évben (1996-2005) reprezentálják a szakot szervező tanszék munkatársainak kutatási tevékenységét: ● A Bódva haltársulásainak ökológiai felmérése ● A borz populáció biológiai felmérése Észak-Kelet Tiszántúlon ● Borz táplálkozásökológiai vizsgálata két eltérő ökotópban
5
Egyes élőhelytípusok biológiai sokféleségének állapota és változásainak vizsgálata a Hajdúsági Erdőspusztákon ● Fürj monitoring a Tiszántúlon ● Galamb- és gerlefajok balkáni gerle állategészségügyi szerepe ● Galamb- és gerlefajok populációdinamikai vizsgálata ● A házi és vadlúdfajok táplálkozásökológiai vizsgálata ● A hörcsög (Cricetus cricetus) és güzüegér (Mus spicilegus) metapopulációs dinamikája változó agrár habitat-szigetekben ● Hortobágyi rókapopulációk gyomortartalmának évszakos elemzése ● Kisemlősfaunisztikai felmérések a Nyírségben ● A korai denevér búvóhely preferenciája Urbán viszonyok között ● A pézsmapocok hazai elterjedése és egyedsűrűsége ● Magyar Emlőstani Adatbázis elkészítése, vezetése ● Mezőgazdasági vadkár elleni védekezés a Tiszántúlon ● Nemzeti Biodiverzitás Monitorozó Program: Pilot Project, Protokollok ● Nyírségi erdők odúlakó madárközösségeinek és védett rágcsálók populációinak ökológiai állapotfelvétele ● Préda-predátor fajok egyedsűrűsége közötti összefüggés a Tiszántúlon ● Részvétel a „Védendő bányák” kijelölő projectben ● Részvétel a NATURA 2000 site jelölő programban ● Sekély tavak élőbevonat vizsgálata ● A szőrmés- és szárnyas kártevők, mezei nyúl, fácán, valamint kártevő rágcsáló fajok egyedsűrűsége közötti összefüggések tiszántúli megyékben ● Telepítéssel beindított fogoly állományregeneráció Bélmegyeren ● Természetes gyepek szerepe az apróvadfajok élőhelyhasználatában ● Természetvédelmi kutatások a BNP, ANP és HNP hatósági területén ● Tiszántúli erdőfoltok, erdősávok és a hullámtéri erdők természetvédelmi és vadgazdálkodási jelentősége ● Tiszántúli vadgazdálkodási egységek fácánkibocsátási technológiája ● Tiszántúli vadon élő emlősfajok elterjedése, dinamikája ● A Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzet gerinces faunájának felmérése ● A Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzet gerinces faunájának feltárása és a szükséges védelmi intézkedések elemzése ● Védetté nyilvánítási javaslatok ● Vízi gerincesek állományának felmérése és monitoringja a Tisza-tavon Ezen a kívül a Debreceni Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karán a természetvédelmi mérnök képzésben részt vevő tanszékek és kutatóhelyek számos a természetvédelemhez is kapcsolódó K+F kutatási témát koordinálnak és végeznek, melyekről részletesen az V.1-es pontban szólunk. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karán jelenleg három doktori iskola működik: Növénytermesztési – kertészeti, Állattenyésztési, Multidiszciplináris agrártudományok doktori iskolák. A Doktori iskolákban 70-80 PhD hallgató képzését végzi a Mezőgazdaságtudományi Kar, amelybe a természetvédelmi jellegű kutatásokat végző hallgatók is helyet kaptak. ●
2. Az új típusú szakon végzők iránti regionális és országos igény prognosztizálása, a foglalkoztatási igény lehetőség szerinti bemutatásával/dokumentálásával. Az új szak bevezetése révén a végzett mérnökök – a korábbi helyzettől eltérően – többirányú, de a korábbi, szakonként oktatotthoz képest jóval speciálisabb képzésben részesülnek. Végzettségük révén, mint közép- és/vagy felsőszintű vezetők tevékenyen
6
közreműködhetnek a természetvédelemmel foglalkozó mezőgazdasági és erdőgazdasági állami, szövetkezeti és magánvállalkozások, valamint egyesületek szakirányú képzettséget igénylő vezetői beosztásainak ellátásában. A természetvédelmi feladatok, gondok sajátja, hogy megoldásuk rendszerint hosszú távú gondolkodást és következetes, tartós cselekvéseket igényel. Így a szakágazat, a gazdasági szféra egyéb képviselői és a társadalom részéről olyan szakemberek iránti igény fogalmazódik meg, amely megköveteli, hogy rendelkezzenek a természetvédelem általános és sajátos feladatainak megtervezéséhez, irányításához és végrehajtásához szükséges magas szintű elméleti tudással és gyakorlati készséggel, munkájukban érvényesíteni tudják a szakiránynak megfelelő elveket és előírásokat. „Felvevőpiacra” lehet számítani a természetvédelmi, valamint szakigazgatási szervek és szakhatóságok szakirányú képzettséget igénylő munkaköreiben. Fontos bázist jelenthetnek továbbá a természetvédelmi oktatással, neveléssel foglalkozó intézetek (alap-, közép- és felsőfokon oktató intézmények és vállalkozások szakoktatói vagy kutatói munkakörben, állatkertek, vadasparkok, botanikus kertek és más bemutató vagy ex situ megőrzéssel foglalkozó intézmények), valamint a hazai és nemzetközi, nem kormányzati – de jelentős számú – természetvédelmi szervezetek (NGO-k), környezeti hatástanulmányt készítő vállalkozások. Ezen kívül az erdőgazdaságok, mezőgazdálkodási üzemek, vízügyi szervezetek, települések önkormányzatai, vadgazdálkodási és vadkereskedelmi tevékenységet végző vállalkozások, valamint regionális fejlesztési központok részéről is várható igény. A természetvédelmi mérnöki szak eddigi tapasztalataink szerint azonban nemcsak olyanokat vonz, akik e szakterületen keresik megélhetésüket. A természethez, a természetvédelemhez való kötődésük miatt nagyon sokan érdeklődnek olyanok is iránta, akik mindennapi életükben, esetleg más szakmai tevékenység mellett akarják hasznosítani természetvédelmi ismereteiket. Ilyenek pl. pedagógusok, családanyák, különböző szervezetek tisztségviselői. A szak iránti érdeklődés ezért nemcsak foglalkoztatási számadatokkal fejezhető ki. A Természetvédelmi mérnök mesterszakon végző szakemberek minden valószínűség szerint az Európai Uniós tagságunk eltelt éveit követően egyre szélesebb körben hozzáférhető nemzetközi állásokra is megfelelő szaktudással felvértezve pályázhatnak. Ilyen irányú tapasztalatok szerzésére a Debreceni Egyetem széles körű nemzetközi kapcsolatrendszerének köszönhetően már tanulmányi idejük alatt is lehetőségük van a hallgatóknak külföldi részképzésben történő részvétel, szakmai tapasztalatszerzés keretében, és a Karon működő Doktori Iskolák programjai között is számos olyan található, amelyhez a mesterképzést követően csatlakozva, a doktori (PhD) képzést elvégezve a majdani tudományos fokozattal rendelkezők még nagyobb eséllyel pályázhatnak nemzetközi állásokra is. 3. Az indítandó mesterszak hallgatóinak a kutatás-fejlesztésre, illetve a doktori képzésre való felkészítésének, valamint a doktori képzésre való továbblépés lehetőségének bemutatása. A természetvédelmi mérnök mesterszakon végzett hallgatók széles körű, a természettudományos alapokból kiinduló, de egészen a jogi, közgazdasági, gazdálkodási kérdéseket is érintő ismeretekkel fognak rendelkezni, hiszen az okleveles természetvédelmi mérnöki MSc fokozattal rendelkező szakemberek képzési célja olyan ökológiai szemléletű, környezettudatos természetvédelmi szakemberek képzése, akik rendelkeznek a természetvédelem általános és sajátos feladatainak megtervezéséhez, szervezéséhez, irányításához és végrehajtásához szükséges elméleti tudással és gyakorlati készséggel. A képzésben megszerzett ismeretek birtokában képesek lesznek a képzéshez kapcsolódó rokon szakterületeken tovább képezni magukat, vagy szervezett képzésben részt venni.
7
A természetvédelemi mérnök MSc képesítést szerzett szakemberek széleskörű ismereteiknek köszönhetően alkalmasnak lesznek arra, hogy PhD képzések keretében folytassák tanulmányaikat és váljanak felsőszintű vezetői, kutatási feladatok megoldására alkalmas szakemberekké. A végzett hallgatók a Mezőgazdaságtudományi Karon működő bármely doktori iskola kapcsolódó programjához képesek csatlakozni. Ezen kívül a Debreceni Egyetem, vagy más felsőoktatási intézmény rokon szakterületi doktori programjaihoz történő csatlakozásuk szintén lehetséges. A Mezőgazdaságtudományi Karon működő, a végzett Természetvédelmi mérnök MSc hallgatók közül évente 1-3 doktorandusz befogadására alkalmas Doktori Iskolák: A doktori iskola neve: Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola A doktori iskola neve: Interdiszciplináris Agrár- és Természettudományok Doktori Iskola A doktori iskola neve: Növénytermesztési és Kertészeti Tudományok Doktori Iskola 4. A kiemelkedő képességű hallgatók alkalmasságát figyelő, azt előmozdító, „tehetséggondozó” tevékenység beépítésére vonatkozó elképzelések, illetve intézkedések bemutatása. Az intézményünk jogelődjében, a Debreceni Agrártudományi Egyetemen (korábban Agrártudományi Főiskola) a Tudományos Diákkör 1962-ben alakult meg. Így a Tudományos Diákköri tevékenység az intézményünkben több, mint négy évtizedes múltra tekint vissza. A Tudományos Diákkör 2000-től az Agrártudományi Centrum két karán közösen működött 2003-ig. 2003-tól a Mezőgazdaságtudományi Kar Tudományos Diákköri Tanácsa önállóvá vált. A Tudományos Diákköri Tanácsot 3 főállású oktató irányítja a hallgatói titkár munkája mellett. A Kar tanszékéin TDK felelősök dolgoznak, akik a Tudományos Diákköri Tanács munkáját segítik (szervezés, konzulensekkel és bizottságokkal kapcsolattartás). A Kari Tudományos Diákköri Tanács tevékenységét a mindenkori oktatási dékánhelyettes felügyeli. A Kar Tudományos Diákköri Tanácsa rendszeres bemutatkozási lehetőséget biztosít a hallgatók számára a tanévenként megrendezésre kerülő Kari Tudományos Diákköri Konferencia formájában. A legtehetségesebb hallgatók részére biztosítja a részvételt és szakmai bemutatkozási lehetőséget az Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon, különböző szekciókban (Agrártudományi, Természettudományi, Környezettudományi). A kari diákköri konferenciák szakmai színvonalát a Diákköri Tudományos Tanács azzal is növeli, hogy rendszeresen lehetőséget biztosít külföldi társegyetemek hallgatói részére kutatási eredményeik bemutatásáról (Szlovák Agrártudományi Egyetem Nyitra, Nagyvárai Állami Agrártudományi Egyetem, Újvidéki Egyetem Agrártudományi Kar, Kolozsvári BabesBolyai Egyetem). A kari vagy országos Tudományos Diákköri Konferencián I-III. helyezést elért hallgatók munkájukat beadhatják diploma vagy szakdolgozatként, amit a tanszéki bizottságok védés nélkül, jeles érdemjeggyel fogadnak el, a Tanulmányi és vizsgaszabályzatban leírtaknak megfelelően. Több tanszéken tudományos diákköri iskola alakult. A hallgatók rendszeresen részt vesznek a tudományos munkában (Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék, Víz- és Környezetgazdálkodási Tanszék, Növénytermesztési és Tájökológiai Tanszék, Gyümölcstermesztési Tanszék). Ennek köszönhetően nagy számban jelentkeznek a kari és országos konferenciákra is. Az országos konferenciákon rendszeresen jó eredményeket érnek el hallgatóink. Általában az Országos Tudományos Diákköri Konferencián részt vett hallgatóknak 30-50 %-a helyezést ér el. A Karunk jó megítélését jelzi az a tény is, hogy 2007ben Karunkon kerül megrendezésre az Országos Tudományos Diákköri Konferencia agrár tagozata. A fenti időszakban és jelenleg is a Debreceni Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karán folyamatosan működik a demonstrátori rendszer. Tanszéki demonstrátornak III-IV-V. éves
8
hallgatók jelentkezhetnek, akik tanulmányi eredménye, szakmai ismeretei, kutatási, oktatási ambíciói kapcsolódnak valamely tanszék tevékenységéhez. A hallgatói pályázatokat a Kar vezetői értékelik a tanszékvezetőkkel egyeztetve. Évente átlagosan 17-20 hallgató kap demonstrátori megbízást, amelyhez havi rendszerességgel anyagi támogatást is nyújt. A demonstrátori megbízások lejárta után az adott hallgatók tevékenységét a tanszékvezetők röviden összegzik, javaslatot téve a hallgató további megbízására, esetleg doktori programba való bekerülésére. A hallgatói elitképzés új rendszerének, új csatornáinak kiépítése történt meg az elmúlt tanévek során. A hallgatói tehetséggondozás sajátos és eredményes formája a Debreceni Egyetem Tehetséggondozó Programja (DETEP). A Kar hallgatói e program megalakulása óta (2001) folyamatosan bekapcsolódtak önálló kutatási téma művelésével. Az évente megrendezésre kerülő hallgatói konferenciák, egyéb rendezvények kiváló alkalmat biztosítanak a jó tanuló, érdeklődő, saját kutatómunkát végző hallgatók szakmai tudásának fejlesztésére. A Tormay Béla Szakkollégium a 2002/2003-as tanévben kezdte meg munkáját a Mezőgazdaságtudományi Karon, valamint az Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Karon. A Szakkollégium keretei között, a kiemelkedő tanulmányi eredménnyel rendelkező hallgatóknak lehetőségük van az érdeklődésüknek megfelelő szakterület mélyebb megismerésére. A Szakkollégium keretei között számos, a hazai és a nemzetközi tudományos életben elismert, tudós, kutató tartott előadást. A tehetséggondozás egyik fontos eredménye a PhD fokozat megszerzése. Ezek a hallgatók PhD tanulmányaik során már bekapcsolódnak az egyetemi BSc, MSc oktatásba, a saját képzésük során kialakult szemlélet továbbadására képesek. Közülük választható utánpótlás a hazai és európai felsőoktatási és egyéb szakmai oktatói és kutatói körbe. Nem elhanyagolható eredmény a BSc, MSc diplomát szerzett mérnökök pozitív hatása gyermekeik pályaválasztására. A Mezőgazdaságtudományi Karon három doktori iskola működik: Állattenyésztési tudományok, Interdiszciplináris agrár- és természettudományok, Növénytermesztési és kertészeti tudományok doktori iskola. A szakok működésében a Tudományos Diákköri Konferenciák, a hallgatók kutatásba és oktatásba való bevonása az országos viszonylatban is átlag feletti és a szakok tudatos tevékenysége következtében növekvő tendencia tapasztalható. A Kar vezetői és egyes szervezeti egységei folyamatos, magas szintű tevékenységet folytatnak a hallgatói tehetséggondozás segítése, fejlesztése érdekében. A tudományos diákkör, a demonstrátori megbízás, a tehetséggondozó program, valamint a Tormay Béla Szakkollégium ezt magas szinten szolgálja. Az elitképzés a Karon több formában is magas szinten valósul meg, általában javuló tendencia mellett. 5. A felsőoktatási intézmény képzési kapacitásának bemutatása az érintett képzési területen, illetve szakon. A tervezett hallgatói létszám képzési formánként bemutatva. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kara a minősített oktatói kapacitás, az infrastrukturális ellátottság és a Kar széles képzési spektrumához igazodóan indítani tervezett MSc szakok jelentette oktatói-kutatói-infrastrukturális leterheltség alapján, valamint a felsőoktatási törvény szellemiségéhez kapcsolódva szakmai hitelességgel évente kb. 20 fő nappali és 20 fő levelező képzésű Természetvédelmi MSc szakos hallgató beiskolázását tervezi, amely hallgatói létszám lehetővé teszi a magas szintű, minőségi oktatást, ugyanakkor biztosítja a doktori képzésre történő tehetség kiválogatást.
9
III. A mesterképzési szak tanterve és a tantárgyi programok leírása A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása 1. A szak tantervét táblázatban összefoglaló, krediteket is megadó, óra és vizsgaterv – 4. melléklet 2. Tantárgyi programok – 5. melléklet 3. Kompetenciák elsajátíttatása A végzett hallgatók a különböző munkakörök és tevékenységek széles skálájának ellátására válnak alkalmassá. A továbbiakban ezen kompetenciákat és azok megalapozását szolgáló képzést soroljuk fel: -természetvédelmi és ökológiai hatástanulmányok elkészítése: Egy igazán multidiszciplinális feladat, melyet valamennyi tárgy megalapoz, de a konkrét tevékenység gyakorlati kivitelezését a „természeti állapotfelmérés és hatásvizsgálat” tárgy tárgyalja elméleti és a gyakorlati kivitelezés vonatkozásában is. -természetvédelmi nevelés: A szak szemléletformálásának eredményeként valamennyi hallgató képessé válik, hogy természetvédelmi szemléletben továbbadja a megszerzett ismereteket. A „környezeti nevelés” tárgy keretében az ismeretek pedagógia szempontú átadásának módjáról is szó lesz. -természetvédelmi turizmus szervezése: Az ökoturizmus a természeti értékek bemutatásáról szól, amit az „ökoturizmus” tárgy keretében sajátítanak el a hallgatók a BSc képzés keretében. Az alapokat a „Magyarország és Európa védett természeti területei” tárgy hallgatása során mélyítik el elméleti ismeretekkel. -természetvédelem hatósági és közigazgatási feladatainak ellátása: A BSc képzés során megalapozott ismereteket a „Környezetpolitika” és a „Nemzetközi természetvédelmi jog” tárgyak bővítik ki, melynek során nemzetközi kitekintéssel is rendelkező tudást sajátítanak el a hallgatók. -bemutató intézményekben vezetői feladatok ellátása: A természetvédelmi ismereteken túlmenően a hallgatók több jogi tárgy keretében ismerkednek meg az intézmények működésével kapcsolatos szabályozással. A vezetői ismereteket a „projekt és pályázati menedzsment” tárgy keretében sajátítják el. -ex situ génmegőrzési feladatok ellátása: A hallgatók a „természetvédelmi biológia” és a „fajvédelmi programok” tárgyak keretében ismerkednek meg védelmi feladatokkal. -természetvédelmi-, vad- és halgazdálkodási, vadászati, halászati és horgászati szakigazgatási szervek és szakhatóságok munkaköreinek betöltése: A BSc képzés során megalapozott ismereteket a „Környezetpolitika” és a „Nemzetközi természetvédelmi jog” tárgyak bővítik ki, melynek során nemzetközi kitekintéssel is rendelkező tudást sajátítanak el a hallgatók. -természetvédelem tervezése, irányítása, természetvédelmi szaktanácsadás: A széleskörű szakmai ismereteken túlmenően, a hallgatót a „tájökológia”, a „természetvédelmi földhasználat” és a „környezetpolitika” tárgyak teszik képessé felelős döntések és tanácsok meghozatalára. -természetvédelem területén tevékenykedő mezőgazdasági és erdőgazdasági vállalkozások, valamint NGO szervezeteknél vezetői feladat ellátása: A természetvédelmi ismereteken túlmenően a hallgatók több jogi tárgy keretében ismerkednek meg az intézmények működésével kapcsolatos szabályozással. A vezetői ismereteket a „projekt és pályázati menedzsment” tárgy keretében sajátítják el. 10
4. A képzési és kimeneti követelményekben előírt idegen nyelvi követelmények teljesítésének intézményi elősegítése, feltételei Az MSc képzéseket alapozó BSc képzések esetén a diplomaszerzés feltétele egy középfokú C típusú állami, vagy annak megfeleltethető szintű nyelvvizsga megszerzése. Ennek megfelelően a mesterszak kimeneti követelményeként előírt középfokú nyelvismeret a hallgató részéről teljesített. Azon korábbi képzési formákból a mesterképzésbe bekerülő hallgatók esetén, amely képzési formákban a középfokú C típusú nyelvizsga megszerzése nem volt feltétele a diploma megszerzésének (főiskolai szakok) a hallgató MSc szakra történő felvételének feltétele a középfokú „C” típusú állami, vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga megszerzése Ezen kívül azon hallgatók számára, akik idegen nyelvi tudásukat szakmai szinten kívánják továbbfejleszteni, szintén a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Agrárszaknyelv Oktatási Központja nyújt lehetőséget szaknyelvi tanulmányok folytatására választható, „C” típusú tárgyak, illetve tanfolyam jellegű oktatás keretében egyaránt. 5. A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása a szakra való belépés tekintetében (előzményként elfogadott alapszakok, kritérium ismeretkörök és kreditértékek) a) bemenethez feltétel nélkül elfogadott alapszakok: Természetvédelmi mérnök (BSc) b) bemenethez megadott feltételekkel elfogadott alapszakok, illetve kreditkövetelmények: Természettudományi szakcsoport: biológiatanári biológus földrajztanári geográfus geológus környezettan-tanári környezettudományi környezetvédelem-tanári Agrártudományi szakcsoport: tájrendező és kertépítő mérnöki kertészmérnöki mezőgazdasági mérnöki állattenyésztő mérnöki növénytermesztő mérnöki állattenyésztő mérnöki vadgazda mérnöki erdőmérnöki környezetgazdálkodási agrármérnöki Műszaki szakcsoport: környezetmérnöki A tanulmányokhoz szükséges kritérium tárgyköröket attól függően kell megállapítani, hogy milyen BSc-ről pályázik a jelölt. A feltétellel elfogadott alapszakok esetében a BSc képzés ismeretanyagából legalább 60 kredit értékű ismeret beszámítandó a bemeneti feltételek teljesítésénél.
11
A bemenethez feltétellel elfogadott alapszakok Természettudományi szakcsoport
Agrártudományi szakcsoport
Műszaki szakcsoport
Az MSc megszerzéséhez szükséges legfontosabb ismeretkörök természetvédelmi állattan és növénytan, műszaki alapismeretek, földnyilvántartási ismeretek, tájés vidékfejlesztési alapismeretek, erdészeti, állattenyésztési, növénytermesztési, vízgazdálkodási, halászati, vadászati és vadgazdálkodási alapismeretek, számvitel és pénzgazdálkodás, vezetési ismeretek, általános és természetvédelmi jogi és igazgatási ismeretek, gazdálkodás védett területeken, növény-, állat- és élőhelyvédelem, környezetgazdasági ismeretek természetvédelmi állattan és növénytan, biogeográfiai és ökológiai ismeretek, természetföldrajzi és földtani ismeretek, térképezési ismeretek, természetvédelmi alapismeretek, általános és természetvédelmi jogi és igazgatási ismeretek, gazdálkodás védett területeken, növény-, állat- és élőhelyvédelem természetvédelmi állattan és növénytan, természetföldrajzi és földtani ismeretek, földnyilvántartási és térképezési ismeretek, táj- és vidékfejlesztési alapismeretek, erdészeti, állattenyésztési, növénytermesztési, vízgazdálkodási, halászati, vadászati és vadgazdálkodási alapismeretek, általános és természetvédelmi jogi és igazgatási ismeretek, gazdálkodás védett területeken, növény-, állat- és élőhelyvédelem
6. Az értékelési és ellenőrzési módszerek, eljárások és szabályok bemutatása, a (289/2005. Korm. rend. 11.§ (3) bb) bekezdése szerinti) tájékoztató kiadvány internetes elérhetősége. A tanulmányi tájékoztatók, a tanulmányi és vizsgaszabályzat, az aktuálisan érvényes tantervek, a hallgatók számára előírt kötelezettségek határideje, a hallgatók jogai és kötelezettségei, valamint egyéb, a hallgatókat és oktatókat érintő aktuális információk a www.agr.unideb.hu/dekania internetes oldalon folyamatosan elérhetők. Ezen kívül az egyetemi honlapon belül az egyes szaktanszékek saját honlapjai is számos fontos, folyamatosan aktualizált, elsősorban az oktatást és kutatást, a pályázati és a szakdolgozati lehetőségeket érintő információkat tartalmaznak.
12
IV. A képzés személyi feltételei1 1. A szakfelelős, a szakirány felelősök és a záróvizsgatárgyak felelősei Felelősök neve és a felelősségi típus (szf: szakfelelős, szif: szakirányfelelős, zvf: záróvizsgatárgy felelős)
Tudományos Munkakör fokozat /cím
Dr. Juhász Lajos
szf, zvf
PhD
Dr. Tardy János
zvf
PhD
Dr. Csorba Péter
zvf
PhD
Dr. Varga Zoltán
zvf
DSc
egyetemi docens c. egyetemi tanár egyetemi docens egyetemi tanár
Munkavi Hány alapszak szony felelőse típusa
T
1
E
-
T
1
T
-
Alap- és mesterképzésben összesen hány kreditértékű tantárgy felelőse a szakon / az intézményben / Mo-on
2. Tantárgylista – tantárgyak felelősei, oktatói A TÖRZSANYAG TANTÁRGYAINAK MEGNEVEZÉSE
alapozó tárgyak
(ALAPOZÓ ÉS SZAKMAI TÖRZSTÁRGYAK)
Biodiverzitás monitorozás Geodézia és távérzékelés Információkeresés és szaknyelvhasználat Projekt és pályázati menedzsment Táj- és vegetációtörténet Természetvédelmi genetika és evolúció Táj- és vidékfejlesztés
Oktató neve (A tantárgy blokkjában elsőként a tantárgy felelősét tüntessék fel)
Tud. fok. /cím
Dr. Bihari Zoltán
PhD
Dr. Tamás János
DSc
Dr. Komlósi István Dr. Szűcs István
PhD PhD
Dr. Csorba Péter
PhD
Dr. Varga Zoltán
MTA doktora kandidátus
Dr. Nagy Géza
A tantárgy oktatói Munka- Munka A Gyakorlati Alap- és kör viszony tantárgy foglalkozást mesterképzés típusa előadója tart I / N ben összesen I/N hány kreditértékű tantárgy felelőse a szakon / az intézményben / Mo-on egyetemi T I I docens egyetemi T I N docens egyetemi T I I docens egyetemi T I I docens egyetemi T I I docens egyetemi T I I tanár egyetemi T I tanár
13
szakmai tárgyaktörzstárgyak
Oktató neve (A tantárgy blokkjában elsőként a tantárgy felelősét tüntessék fel)
Tud. fok. /cím
Környezet földtan
Dr. Kozák Miklós
CSc
Biometria
PhD
Cönológia
Dr. Komlósi István Dr. Papp Mária
Globális környezeti rendszerek
Dr. Zsigray György
PhD
Környezeti nevelés
Dr. Juhász Lajos
PhD
Környezetpolitika
Dr. Tardy János
Phd
Magyarország és Európa védett természeti területei Nemzetközi (EU) természetvédelmi jog Természeti állapotfelmérés és hatásvizsgálat Természetvédelmi biológia
Dr. Juhász Lajos
PhD
A DIFFERENCIÁLT SZAKMAI ISMERETEK TANTÁRGYAINAK MEGNEVEZÉSE
PhD
Dr. Csepregi István Dr. Kerényi Attila
DSc
Dr. Gyüre Péter
PhD
Oktató neve (A tantárgy blokkjában elsőként a tantárgy felelősét tüntessék fel)
Tud. fok. /cím
Állati biotechnológia
Dr. Kovács András
DSc
Biológiai invázió
Dr. Juhász Lajos
PhD
Fajvédelmi programok
Dr. Gyüre Péter
PhD
Hidroökológia
Dr. Nagy Sándor Alex Dr. Pepó Péter
PhD
Ökológiai tájhasználat
Növényi biotechnológia Dr. Fári Miklós és bioetika
DSc DSc
A tantárgy oktatói Munka- Munka A Gyakorlati Alap- és kör viszony tantárgy foglalkozást mesterképzés típusa előadója tart I / N ben összesen I/N hány kreditértékű tantárgy felelőse a szakon / az intézményben / Mo-on egyetemi T I docens egyetemi T I I docens egyetemi T I I docens tud. T I főmunkatá rs egyetemi T I I docens c egyetemi E I tanár egyetemi T I docens t egyetemi docens egyetemi tanár
E
I
-
T
I
I
egyetemi tanársegéd
T
I
-
A tantárgy oktatói Munkakör Munka A Gyakorlati Alap- és viszony tantárgy foglalkozást mesterképzés típusa előadója tart I / N ben összesen I/N hány kreditértékű tantárgy felelőse a szakon / az intézményben / Mo-on egyetemi E I tanár egyetemi T I docens egyetemi T I tanársegéd egyetemi T I I docens egyetemi T I tanár egyetemi T I tanár
14
Talajvédelem Tájökológia Természetvédelmi földhasználat Vadbiológia
Dr. Zsigray György Dr. Nyizsalovszki Rita Dr. Nagy János
PhD PhD
Dr. Szendrei László
PhD
DSc
tud. főmts. tud. munkatárs egyetemi tanár egyetemi tanársegéd
T T
I I
-
T
I
I
T
I
-
3. Az oktatók személyi-szakmai adatai – 6. melléklet 4. Nyilatkozatok ¾ Az intézményvezető nyilatkozata arról, hogy a fenti táblázatokban megnevezett oktatóknak a jelzett módon való foglalkoztatását biztosítja az intézményben az indítandó képzés egy teljes ciklusára, és gondoskodik a személyi feltételek bemutatott szakmai megfelelőségének fenntartásáról. – 7. melléklet ¾ Az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban / munkaviszonyban) nem álló oktatók nyilatkozata arról, hogy vállalják a nevük alatt feltüntetett tantárgyak oktatását és az oktatási követelmények teljesítését. – 8. melléklet ¾ Az intézményben foglalkoztatott, az adott szakon oktatók nyilatkozata arról, hogy kettőnél több munkaviszonya felsőoktatási intézményben nincs. – 9. melléklet
V. A szakindítás kutatási és infrastrukturális feltételei 1. Országosan (és nemzetközileg) elismert tudományos műhely(ek) és együtt dolgozó szakmai közösséggel bíró alapvető K+F terület bemutatása A Mezőgazdaságtudományi Kar oktató-kutató gárdája magas szinten ellátott oktatói feladatai mellett hazai és nemzetközi szinten is elsimert kutatói tevékenységet is folytat. Az alábbi táblázatban a Kar többek között a természetvédelmi képzésben is részt vállaló kutatói műhelyeinek az elmúlt 3 évet felölelő azon nyertes, befejeződött, vagy jelenleg is folyó K+F kutatási témáit összegzzük, amelyek valamely aszpektusukat tekintve a természetvédelmi kérdéskörökhöz is kapcsolódva a szakon folyó oktatás színvonalának emeléséhez, a hallgatók kutatómunkába történő bevonásának, majdan esetleg doktori képzés irányába történő orientálásának jelentős tényezői lehetnek. KIÍRÓ ALTÉMA
NKTH RET 2004
OM
NKFP
GKM
GVOP
OTKA Dokt.iskola
CÍM „Molecular Farming”, illetve egyéb növénybiotechnológiai módszerek kifejlesztése és alkalmazásba vétele új hungarikum zöldség, gyümölcs, dísznövény, valamint takarmánynövény fajták nemesítésére, és egészségjavító piacképes feldolgozott termékeik előállítására. Biohajtóanyag ipari méretű előállításának kidolgozása és környezetvédelmi célú felhasználásának megszervezése Agrár-környezetgazdálkodási geoinformációs szaktanácsadás Fenntartható és precíziós mezőgazdasági rendszerek módszertani támogatása
15
TANSZÉK
FUTAMIDŐ (év)
Zöldségtermesztési
2005-2008
Földműveléstani és Területfejlesztési
2005-2008
Földműveléstani és Területfejlesztési Földműveléstani és Területfejlesztési
2005-2007 2005-2007
Érzékeny Természeti Területek (ÉTT) térinformatikai rendszerének és távérzékelt irányítási módszerének kidolgozása
GKM
GVOP
FVM
Halgazdálkodási tevékenységek A Bódva folyóba torkolló patakok feladataihoz haltársulásainak ökológiai vizsgálata igényelhető támogatásokra
NKTH GAK GKM
GVOP
GKM
GVOP
OTKA
OTKA
Bio juhhús termékek alapanyag termelésének fejlesztése Az öko-gazdálkodásból származó bio-juhhús termékek alapanyag előállításának fejlesztése Agrárökoszisztémák biotikus környezetének vizsgálata hiperspektrális technológiával Hagyományos és talajkímélő termesztéstechnológiai rendszerek talaj fizikai állapotára gyakorolt hatásának értékelése. A hagyományos és az ökológiai gazdálkodási rendszerek hatása a talaj biológiai aktivitására
Víz- és 2005-2007 Környezetgazdálkodás Természetvédelmi, Állattani és Vadbiológiai T.
2005-2006
Állattenyésztés és 2005-2006 Takarmányozástani Állattenyésztés és 2004-2005 Takarmányozástani Víz- és 2004-2005 Környezetgazdálkodás Földműveléstani és Területfejlesztési
2003-2006
Talajtan
2003-2006
OTKA
A talaj termékenységét megőrző fajtaspecifikus kukoricatermesztési technológiák fejlesztése tartamkísérletekben
Növénytermesztési és Tájökológiai
2003-2005
FVM
A szapora merinói juhfajta fenntartása és továbbnemesítése molekuláris genetikai módszerek segítségével
Állatélettani és Állategészségtani Tanszék
2003-2004
Növénytermesztési és Tájökológiai
2003-2004
Növényvédelmi
2003-2004
Földműveléstani és Területfejlesztési
2003-1004
Hagyományos háziállatfajták genetikai és gazdasági értékének tudományos feltárása „Génmegőrzés”
Állatélettani és Állategészségtani Tanszék
2002-2005
FVM
Molekuláris markerekkel történő fajtahasznosítás és fajtavédelem a réghonosult lúd- és pulykafajokban
Állatélettani és Állategészségtani Tanszék
2002-2003
FVM
A humusz vagyon felmérési módszerének kidolgozása a talajvédelem hosszú távú elősegítésére.
Földműveléstani és Területfejlesztési
2002-2003
OTKA
Környezetbarát, agronómiailag és ökológiailag hatékony nitrogéntrágyázási rendszer gabonanövényeknél
Növénytermesztési és Tájökológiai
2002-2003
OTKA
Levél- és kalászbetegségek dinamikájának vizsgálata őszi búza genotípusoknál az integrált és ökogazdálkodási modellek biológiai alapjainak fejlesztése céljából
Növénytermesztési és Tájökológiai
2002-2003
OTKA
Ökológiai Célprogram (2002-2003)
Növénytermesztési és Tájökológiai
2002-2003
Új környezetkímélő tápanyag-gazdálkodási szaktanácsadási randszer kidolgozása szántóföldi zöldségnövényekre Almamoly és levéltetvek elleni védekezési technológia kidolgozása bioalma ültetvényben Üzemi agrár-információs rendszer kialakítása környezetkímélő termesztéstechnológiák megalapozása
FVM
FVM
FVM
OM
NKFP
16
FVM
Környezetkímélő, termőhely- és fajtaspecifikus növénytermesztési modellek interaktív, komplex vizsgálata
Növénytermesztési és Tájökológiai
2001-2003
2. A képzés tárgyi feltételei, a rendelkezésre álló infrastruktúra Az Agrártudományi Centrum előadótermei nagy fejlődésen és modernizáción mentek keresztül. A Táj- és Vidékfejlesztési Központ, valamint a Fényház megépülésével modern és minden oktatástechnikai igényt kielégítő tantermek nyíltak meg a Centrum oktatói és hallgatói előtt. Az ún. Színházterem nagy befogadó képességű, jól felszerelt előadóteremmé vált. Jelentős fejlődésen ment keresztül a főépületben lévő számos előadóterem. Megújult az Agrártudományi Centrum Aulája, amely konferenciák szervezésére, ünnepségek, kiállítások rendezésére nagyszerű lehetőséget kínál. 2000. után készültek el a Víz- és Környezetgazdálkodási Tanszék épületében a környezetgazdálkodás oktatásához nélkülözhetetlen hulladékgazdálkodási, talajszennyezésitalajremediációs ill. vízminőségi laboratóriumok, melyek felszereltsége igen jó ill. korszerű. Ugyancsak korszerűnek tekinthető a számítástechnikai infrastruktúra, mely térinformatikai munkaállomásokból, központi szerverekből, GPS központi állomásból, illetve terepi eszközökből áll. Rendelkezésre áll továbbá egy szabadtéri kísérleti komposztáló. Rendelkezésre áll a Karon egy korszerű, a hazai és nemzetközi rendszerben akkreditált központi laboratórium, melynek műszerellátottsága kiemelkedő, így többek között rendelkezik az országban egyedülálló ICP-MS (THERMOELEMENTAL X-7) készülékkel, ioncsapdás GC-MS tömegspektrométerrel (VARIAN 4000), valamint kitűnően felszerelt lisztminőség-vizsgáló egységgel bír. Ez az egység a graduális és a posztgraduális képzésen túl a doktori iskolákban dolgozó hallgatóknak is egyedülálló lehetőséget biztosít. Az előzőekben felsoroltakon kívül jól felszerelt talajtani, kémiai, mikrobiológiai, állatélettani, növénytani, növénytermesztési, halbiológiai, stb. laboratóriumok állnak a hallgatók rendelkezésére. Az Agrártudományi Centrum területén 2006-ra várhatóan felépül az Élelmiszertudományi épület is. A Karon oktatott valamennyi szak jelentős gyakorlati infrastrukturális hátteret igényel, melyet az Agrártudományi Centrumhoz tartozó három kutató intézet, a Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet, a Karcagi Kutató Intézet, valamint a Nyíregyházi Kutató Központ biztosít. A Kar és a tangazdasági szervezeti egységek speciális integrálása is megvalósult. Mindez a szaktanszékek és a tangazdasági szakmai osztályok együttműködésében valósult meg. A természetvédelmi elméleti ismeretek gyakorlatban történő elmélyítését célzandó a hallgatók ilyen irányú tanulmányait, a képzés gyakorlat centrikusságának növelését célozva Karunk több külső szakmai szervezettel kötött kétoldalú oktatási-kutatási megállapodást, amelyek során a létrehozott kihelyezett Tanszékek lehetőséget biztosítanak a szakmai gyakorlatok teljesítésére. Kihelyezett, kifejezetten a Természetvédelmi képzést segítő Tanszékeink működnek az Aggteleki Nemzeti Parknál, a Hortobágyi Nemzetei Parknál, a Nyírerdő ZRTnél és a Nagyerdei Kultúrpark és Állatkert Kht-nál. Az elmúlt években az előadótermek oktatástechnikai felszereltsége nagyon sokat változott, javult. Az oktatási munkát az infrastrukturális ellátás biztosítja, a fontosabb területeken korszerű feltételek adottak a működéshez. Az infrastrukturális feltételek lehetővé teszik, hogy a hallgatókat is bevonjuk a kutatásokba.
Oktatási termek 61 fősnél nagyobb termek 26-60 fős termek
Debreceni Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar (db) 5 10
17
10-25 fős termek Természetvédelmi szakelőadó Laboratóriumok, gyakorlók
számos 3 12
A 2005. szeptemberében átadásra került Élettudományi Központ nagy számban nyújt kutatási és oktatási lehetőségeket új, rendkívül jól felszerelt labor és egyéb helyiségeivel. Az épület az igények szerint szintén számos tanteremmel, és modern laborral áll a kari oktatás rendelkezésére. Ezen kívül 2006 végére fejeződik be a talajtani és kémia laborok teljes felújítása, amely során 3, nemzetközi színvonalú laborral gazdagodik a Kar. Az Agrártudományi Centrum * informatikai ellátottsága Infrastrukturális elemek
Oktatói laboratóriumok (5)
nincs
Mennyiségi megítélés kevés elegendő jól bőséges elavult ellátott x X
Előadótermek, tantermek
X
x
x
x
Oktatói számítógépek
nemzetközi szintű
x
Oktatói laboratóriumok (5) számítógépek
Szerverek
Színvonal béli megítélés elfogad- megfeszínvoható lelő nalas
x X
x
Szoftverek
x
x
Oktatástechn. eszközök (projektor, nyomtató, fénymásoló)
x
x
Bútorok (asztalok, székek)
x
x
* Az informatikai infrastruktúrát mind az Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar, mind pedig a Mezőgazdaságtudományi Kar közösen használja, az általános informatikai és a szakspecifikus informatikai fejlesztéseket az AVK informatikai tanszéke látja el. A kiépített informatikai hálózat kapacitásának vizsgálata esetén megállapítható, hogy az oktatás elvárásainak kielégítése mellett, az oktatás minőségi szempontjából is fontos elemeket tekintve (térinformatikai laborok), választékában és mennyiségében többletlehetőségek állnak rendelkezésre. Az információk áramlása hatékony, az informatikai rendszer átlagon felüli színvonalú, teljessége egyenletes. Az információk jól áttekinthető adatbázisokkal és megfelelő információmenedzseléssel támogatottak. A Centrum területén az informatikai hálózat kiépítettsége jónak ítélhető. A főépületben található ún. Neptun teremben mintegy 40 számítógép áll a hallgatók rendelkezésére. A hallgatók a Veres Péter Kollégiumban is rendelkeznek internet hozzáféréssel. Egyéb számítástechnikai és oktatástechnikai adatok a további pontokban találhatók. 3. Az intézményvezető nyilatkozata arról, hogy a képzés indításához szükséges szellemi és tárgyi kapacitás rendelkezésre áll, és az évfolyamonként milyen létszámú hallgató képzését teszi lehetővé. – 10. melléklet
18
Természetvédelmi mérnök M.Sc., nappali tagozat Tantervi háló Tantárgy kódja
Tantárgy neve Biometria Cönológia Geodézia és távérzékelés Információkeresés és szaknyelvhasználat Magyarország és Európa védett természeti területei Természetvédelmi biológia Természetvédelmi genetika és evolúció Biodiverzitás monitorozás Környezet földtan Táj- és vegetációtörténet Táj- és vidékfejlesztés Természeti állapotfelmérés és hatásvizsgálat Globális környezeti rendszerek Környezetpolitika Nemzetközi (EU) természetvédelmi jog Környezeti nevelés Projekt és pályázati menedzsment Kredit
Tantárgy kódja
Tantárgy típusa SZ SZ A A SZ SZ A A SZ A A SZ SZ SZ SZ SZ A
ea. 2 2 2 1 2 2 2
Biológiai invázió Hidroökológia Tájökológia Vadbiológia Fajvédelmi programok Talajvédelem Természetvédelmi földhasználat Állati biotechnológia Növényi biotechnológia és bioetika
Tantárgy típusa D D D D D D D D D
kr 3 3 4 3 3 3 3
ea.
2 2 2 2 2
II. félév gyak. v
1 0 1 0 1
K K K K K
kr
ea.
III. félév gyak. v
kr
ea.
0 0 0
K K K
ea.
I. félév gyak. v
15
kr
ea. 2 2 2
II. félév gyak. v 0 K 1 K 0 K
1 1
10
kr 3 3 3
ea.
2 2 2 2
III. félév gyak. v
0 0 0 1
K K
3 3
6
K K K K
kr
ea.
IV. félév gyak. v
0 0
Tárgyfelelős Dr. Komlósi István Dr. Papp Mária Dr. Tamás János Dr. Komlósi István Dr. Juhász Lajos Dr. Gyüre Péter Dr. Varga Zoltán Dr. Bihari Zoltán Dr. Kozák Miklós Dr. Csorba Péter Dr. Nagy Géza Dr. Kerényi Attila Dr. Zsigray György Dr. Tardy János Dr. Csepregi István Dr. Juhász Lajos Dr. Szűcs István 53
Tárgyfelelős kr
3 3 3 3 2 2
19
kr
3 3 4 2 2
22
IV. félév gyak. v
3 3 3 3 3 2 2 2
A+SZ
Tantárgy neve
I. félév gyak. v 1 K 1 K 2 K 2 G 0 K 0 K 1 K
2006.10.03
K K
3 3
Dr. Juhász Lajos Dr. Nagy Sándor Dr. Nyizsalovszki Rita Dr. Szendrei László Dr. Gyüre Péter Dr. Zsigray György Dr. Nagy János Dr. Kovács András Dr. Fári Miklós
Tantárgy kódja
Ökológiai tájhasználat
D
Kredit
D
Szakmai gyakorlatok, diplomamunka Tanulmányút, terepgyakorlat
Tantárgy típusa
2 0
9
I. félév ea.
gyak.
II. félév
v
kr
E
III. félév
ea.
gyak.
v
kr
0
40
G
0
ea.
gyak.
v
E
0
40
G
0
E
0
2
G
15
Diplomamunka
E
II. félév
3
Dr. Pepó Péter 30
IV. félév kr
Diplomamunka
I. félév
K 9
Tanulmányút, terepgyakorlat
Kredit
0
12
ea.
gyak.
v
kr
0
3
G
15
III. félév
IV. félév
ea.
gyak.
kredit
ea.
gyak.
kredit
ea.
gyak.
kredit
ea.
gyak.
kredit
13
7
22
10
3
15
6
0
10
4
2
6
0
6
1
9
8
1
12
6
0
9
1
1
2
2
1
1
0
2
0
3
16
5
11
6
224
110
154
84
Kötelező tárgyak kreditértékei - alapozó modul
22
- szakmai törzsmodul
31
Kötelezően választható tárgyak
30
0
0
Szabadon választható tárgyak
7
0
0
Diplomamunka
30
Összes kredit
120
15
15 Összesen:
Összes óraszám heti
13
7
Összes óraszám félévi
182
98
17
5
238
110
1200
Kollokvium db
6
8
6
5
25
Gyakorlati jegy db
1
2
4
2
9
20
Összes óraszám:
Összes
%
798
67
Gyakorlat
402
34
Előadás+gyakorlat
1200
Előadás
jelmagyarázat: A = alapozó tárgyak SZ = szakmai tárgyak D = differenciált szakmai ismeretek E = egyéb (kötelező kritérium) V = szabadon választható (9 kredit megszerzése kötelező) K = Kollokvium G = Gyakorlati jegy Al = Aláírás
21