Képmagyarázat a „Hercegi hallali. Vadászat az Esterházy udvarban” kiállításhoz Belső udvar A fraknói vár fellegvárának belső udvara. Az 1690 körüli falfestmény, egyike az Alpoktól északra készült legnagyobbaknak és császári portrékat ábrázol. Az udvar közepén I. Esterházy Pál herceg lovasszobra áll, az ő nevéhez köthető az ősgaléria. Fotó: Manfred Horvath, Bécs
Vendégfegyverek Forchtenstein (?), 1820 körül Acél, fa, réz Kaliber: 14,6 - 17,9 mm, sima A 19. században az Esterházy hercegek nagy vadászatainál használták ezeket a fegyverraktárban őrzött, nagy számban fennmaradt vendégfegyvereket. A fegyverek feltehetően a fegyverraktár székhelyének, Fraknó várának a hercegi fegyvergyártó műhelyében készültek. Fotó: Gerhard Wasserbauer, Bécs Esterházy Privatstiftung, Burg ForchtensteinVadászfegyverraktár
Elöltöltős puskák, részlet Caspar Zellner Bécs, 18. század eleje Acél, diófa, réz, csont Kaliber: 13 mm, vontcsövű Caspar Zellner (Zelner) I. József (1678–1711) és VI. Károly császárok (1685–1740) által a legtöbbet foglalkoztatott udvari szállítóként volt ismert. Zellner a szász udvarnak is dolgozott. A fraknói vadászfegyvergyűjtemény kilenc darabja Caspar Zellner műhelyéből való. Fotó: Gerhard Wasserbauer, Bécs Esterházy Privatstiftung, Burg ForchtensteinVadászfegyverraktár
Esterházy Pál herceg udvari- és vadászkutyája: Leon Ismeretlen művész, 1690 körül Az Esterházy hercegek ősgalériájában a családtagokat ábrázoló közel háromszáz éves festmények között hat olyan alkotás is található, amelyek I. Esterházy Pál kedvenc kutyáit ábrázolják. Fotó: Gerhard Wasserbauer, Bécs Esterházy Privatstiftung, Burg Forchtenstein
II. Esterházy Pál Antal herceg bevonulása a kismartoni vadasparkba, részlet a vadasparkfestményből Festmény C.K. jelzéssel, 1760 körül A gigantikus festmény azt a kismartoni vadasparkot ábrázolja, amelyet II. Pál Antal herceg a kismartoni és a donnerskircheni rezidenciája közé építtetett. A kép nürnbergi rézmetsző mester Martin Tyroff 1759-ben készült ábrázolását adja vissza. A festőt a kismartoni vadaspark vadászai és erdőmesterei feltehetően részletes információkkal látták el, mivel tökéletes pontossággal ábrázolja a napjainkban is fellelhető térképészeti különlegességeket és részleteket. Fotó: Manfred Horvath, Bécs Esterházy Privatstiftung, Burg Forchtenstein
Kismartoni vadaspark, Rendezvous kastély Fotó: Manfred Horvath, Bécs
Háromlábú asztalka sólyomvadászati jelenettel Bécs, 1740 Fotó: Gerhard Wasserbauer, Bécs Esterházy Privatstiftung, Schloss Eisenstadt
Vadász Meisseni porcelán 1750 körül Porcelán, diszített; jelöletlen A 18. század kedvelt ábrázolása volt a vadász a kutyájával. Feltehetőleg a figura egy női párjával együtt egy órát vagy csillárt díszített. Fotó: Gerhard Wasserbauer, Bécs Esterházy Privatstiftung, Schloss EisenstadtPorcelán- és ezüstgyűjtemény
Ozorai hercegi vadászat, Reggeli Johann Erdmann Gottlieb Prestel (1804-1885) 1870 Kromolitográfiák összesen 11 lapról Gróf Festetics Leó 1870-ben megjelent, Johann Erdmann Gottlieb Prestel által illusztrált írása fontos bizonyítéka II. Miklós ozorai vadászatainak. Az évente megrendezésre kerülő, rendszerint hat napig tartó fővadászatot a kismartoni Főerdészeti Hivatal hetekig szervezte.
Esterházy Alajos herceg elejti egy tigrist Festmény Franc (?) Thomas Smith-től, 19. század vége A nagyvad-vadász az elefánton és a támadó tigris: ez a kép számos, a 19. századi vadászatot bemutató publikációban megtalálható. Esterházy Alajos herceg vadászbarátja, VII. Edward angol herceg is hasonló módon illusztrálta indiai vadászélményeit. Fotó: Manfred Horvath, Bécs Esterházy Privatstiftung, Schloss EisenstadtEsterházy Alajos herceg hagyatéka
IV. Esterházy Miklós herceg vadászok társaságában Károly Kral Ovar es Moson/ Wieselburg, 1890 körül Fénykép A kép a fiatal herceget ábrázolja (balról a második) vadásztársaival, kezükben sétabotokból és lándzsákból összeállított vadászgerellye. Esterházy Privatstiftung, Schloss Eisenstadtkönyvtár
IV. Miklós herceg és Esterházy Margit hercegnő, szül. Cziráky (1874–1910) 1906 Fénykép IV. Esterházy Miklós (hátsó álló sor, 1. jobbról), Pál örökös herceg (első sor, 1. jobbról) és a Cziráky család tagjai, akik számos kismartoni és eszterházai vadászatban részt vettek.
Egy puskatöltő díszegyenruhája 19. század első fele A puskatöltő tevékenysége a vadászatról reprezentatív funkcióra változott. A díszegyenruha a császári udvar legpompásabb darabja volt és kizárólag ünnepi alkalmakkor viselték. A vadászatra emlékeztető kellékek az egyenruha jobb oldalán a vadásztülök, bal oldalán pedig a vadásztőr. Fotó: Gerhard Wasserbauer, Bécs Esterházy Privatstiftung, Burg Forchtenstein– Vadászfegyverraktár
Michael Huey New England (USA) madarai 2008 Egy 1870-es ezüstnyomat alapján készült anonym sztereográfia. C-print, diasec-mounted on aluminum 130 x 125 cm Edition of five (+2)
Vadászat az Esterházy udvarban, első terem A vadászat II. Esterházy Pál Antal herceg (1711–1762) alatt vált hagyománnyá és érte el fénypontját: Saját solymászatot alapított, Brüsszelből hozatott vadászebeket, vadászait francia kelmékben járatta. Tíz év alatt Kismartonban, Köpcsényben és Tamásiban összesen hét vadasparkot és fácánkertet keríttetett el. Az európai arisztokrácia tagjaival Olaszországban, Hollandiában, és Franciaországban vadászott együtt II. Esterházy Pál Antal herceg és adoptálta az ott látottakat Magyarországra. Vadászatai mellett rendezett vígasságok Európa szerte híresek voltak.
A hercegi vadászat kellékei, második terem Az Esterházy hercegek fegyvertárai értékes és ritka darabokkal büszkélkedhettek: a 18. században garmadával vásárolták az itáliai és francia lőfegyvereket. Eszterháza Kastélyban vadászfegyver-gyűjteményről szóló dokumentumok még drágakő-berakásos arany lőfegyverekről is említést tesznek...… A mindössze 280 darabosra összezsugorodott gyűjtemény máig olyan értékeket és érdekességeket rejt, mint pl. balkezes lőfegyverek, lövő vadászlándzsát vagy 16-tól 20. századbeli gyerek puskákat. Ezek nem csak az Esteházy család vadászati hagyományairól tanúskodnak, hanem a vadászó hercegek kiváló ízléséről és státuszáról is.
Hercegi kalandor nagyvadvadászaton, harmadik terem III. Miklós herceg (1817-1894) másodszülött fiaként Lajosnak csekély esélye volt a család kormányzásának megöröklésére. A monarchia tisztjeként futott be karriert, magasan kitűntetésekkel, lovas tábornokként és a magyar testőrség kapitányaként szerelt le. A lelkes vadász élete során beutazta csaknem egész Európát, Észak-Afrikát, a Közel- és Közép-Keletet, Észak-Amerikát és Ázsiát. Nagyvad-vadászként akkor tett szert hírnévre Lajos herceg, amikor elejtette a dekkáni tigrist. Annak trófeáját Ferenc József császárnak ajándékozta, hitvese, Erzsébet (Sisi) a Hermesvillát díszítette vele.
A hercegi vadászlakok, negyedik terem II. Miklós (1765-1833) volt az utolsó, aki az Esterházy vadasparkot teljes egészében használta, és a kismartoni rezidenciája körüli területre kis klasszicista kastélyokat és vadászházakat terveztetett, mint pl. a Mária templomot a fenyvesben (Föhrenwald, Gloriette). Ő alakíttatta át 1817-ben a miklósvári kastélyt is a távoli Tamásiban, ami az Esterházy hercegek utolsó vadászkastély-építménye volt.
Bepillantás a negyedik terembe
Ottrubay István, az Esterházy Magánalapítvány vezérigazgatója és Stefan Körner, az Esterházy hercegi gyűjtemény kurátora a fraknói vár ezüstszobájában
Sajtócikk készítése esetén a képek jogdíj nélkül felhasználhatóak. Esterházy Privatstiftung
