CSALÁDUNK. erõvel, Szentlélekkel és meggyõzõdéssel. Hirdessük az Örömhírt. Négy Mercedes egy udvarban. Ha újra itt a nyár

A 2009. ÉVRE:

Hirdessük az Örömhírt erõvel, Szentlélekkel és meggyõzõdéssel

M OTTÓNK

Szül õ -nagyszül õ kapcsolat

Négy Mercedes egy udvarban

Ingabiztonság a bizonytalanságban

Ha újra itt a nyár

C s a l Æ d p asztorÆci s foly irat 2009. XI. Øvfolyam 2. szÆm

CSALÁDUNK

GONDOLAT

Tartalomjegyzék 2.-3. old. Pünkösd, Szentlélek és közösség 4.-5. old. Misztérium és liturgikus idõ Beszélgetés Kocsis Fülöp görög kat. püspökkel 6. old. A Szûzanya mosolya Bemutatjuk - Eszes Zoltán diakónust 7. old. Pünkösd népi emlékezete 8. old. Jegyesoktatás az érem egyik oldala 9. old. Jegyesoktatás az érem másik oldala 10. old. Az újrakezdés dinamizmusa A Veszprémi Fõegyházmegye családos lelkinapja 11. old. Elõdeink Gizella napok Veszprémben 12. old. Mit szeretnénk, milyenek legyenek a gyerekeink 13. old. Elsõáldozásra készülve a Veszprémi Padányi Iskolában 14. old. Család az érsek közelében Beszélgetés a Pálfalvi házaspárral 15. old. Családok a Biblia fényében 16. old. Lelki egészség Kísértetek a múltból 17. old. Hírek 18. old. Ingabiztonság a bizonytalanságban 19. old. Táborra fel 20. old. DVD és könyvajánló 21. old. Két élet - két sors 22. old. A gyereknevelés 10 csapdája 23. old. Gondolatok a szülõ - nagyszülõ kapcsolatról 24. old. A Balaton 25. old. Ha újra itt a nyár 26. old. Négy Mercedes egy udvarban 27. old. Megszülettem, gyerekszáj

Pünkösd: Szentlélek “Isten Országa köztetek van!" (Lk 17,21) "Isten Lelke bennetek lakik!" (1Kor 3,16b) Az Egyház születése Pünkösdkor születésnapot ül Krisztus Egyháza: saját születésére emlékezik hálás szívvel. "Mit tegyünk hát, testvérek?" tette fel a kérdést azon a bizonyos jeruzsálemi Pünkösd-ünnepen az apostolok igehirdetésétõl megrendült hallgatóság. "Térjetek meg, és keresztelkedjetek meg valamennyien Jézus Krisztus nevében bûneitek bocsánatára, és megkapjátok a Szentlélek ajándékát!" válaszolta nekik Péter. A mintegy háromezer testvér, aki hitt az üdvösségrõl szóló örömhírnek, megtért és megkeresztelkedett, valóban megtapasztalta ugyanazt, amit nem sokkal korábban az apostolok is: a Szentlélek sodró erejû folyamként áradt ki rájuk, és lángoló tûzzel töltötte el õket. De nemcsak erre az egyszeri igehirdetésre gyûltek egybe, nemcsak egyénileg élték át a Szentlélekben való megmerülést, hanem együtt is maradtak, és hagyták, hogy a Lélek vezesse tovább õket. "Ezek pedig állhatatosan kitartottak az apostoli tanításban, a testvéri közösségben, a kenyértörésben és az imádságban." (V.ö. Csel 2,37-42). Az így megszületett elsõ jeruzsálemi keresztény közösség hajóját a Szentlélek áradó folyamának hullámai lendítették elõre, vitorláit az Õ szele duzzasztotta, "legénységének" szívét az Õ tüze lelkesítette és gyullasztotta lángra. Ez a pünkösdi esemény nem maradt egyszeri élmény az õsegyház történetében: ha naptárilag nem is éppen a Húsvétot követõ ötvenedik napon, de hatásait tekintve hasonlóképpen ismétlõdött meg mindenhol, ahol nyitott szívvel hallgatták az apostoli igehirdetést, befogadták a hitet, megtértek és kérték a Lélek ki-

2

áradását: Szamáriában (Csel 8,48.14-17), Cezáreában (Csel 10,3448) vagy akár Efezusban is (Csel 19,1-8). És sehol sem mentek tovább mindaddig az igehirdetõk, amíg a Szentlélek munkálkodása nyomán közösség nem született! A Szentlélek az Egyházban Szentlélek nélkül elképzelhetetlen az Egyház: vallási szakmunkások szolgáltatóháza, pontos szabályzat és vallásos szokások által irányított szervezet lenne csupán. Szentlélek nélkül legfeljebb vegetálnának a keresztény közösségek, pusztán emberi ötletek alapján erõlködve gyorsan belefulladnának emberi programjaik szervezésébe. A Szentlélek adja a vezetést, az ötleteket, az erõt, a kitartást és a gyümölcsöket is. Ha Pál apostol nyomán valljuk, hogy az egész egyház és a kisközösségek egyenként is Krisztus Testeként mûködnek, akkor azt is mondhatjuk, hogy ennek a Testnek a Szentlélek a lelke. A Szentlélek és a közösség Mindez fordítva is igaz: bár minden egyes hívõ is a Szentlélek temploma, Isten Lelke ott érzi legjobban magát, ahol keresztény közösségeket éltethet! Ahol segítheti megszületését, növekedését és kibontakozását, ahol ajándékaival, karizmáival a különféle szolgálatok végzéséhez adhat támogatást, ahol a tagok Istenre és egymásra figyelõ szeretetén keresztül megteremheti gyümölcseit, ahol a közösség kötõanyagaként mûködhet! Mindez része Pünkösd titkának. A Pünkösd közösségi ünnep. Teljes mélységében azok tudják ünnepelni, akik nemcsak azért gyûlnek egybe, hogy egy régmúlt eseményre emlékezzenek vissza, hanem újra maguk közé hívják, majd örömmel tapasztalják meg, hogy ugyanúgy él és mûködik közöttünk, ahogy kétezer évvel ezelõtt.

GONDOLAT

és közösség Örömmel számolhatunk be róla, hogy a Veszprémi Fõegyházmegyénk területén is mûködnek olyan katolikus közösségek, melyek - megalakulásuk tényleges napi dátumától függetlenül - hangsúlyos módon Pünkösdöt tartják születésnapjuknak. Létrejöttükben ugyanis döntõ szerepet játszott tagjaik személyes Krisztus melletti döntése és a Szentlélek életüket átalakító munkájának megtapasztalása. Isten Lelke általában egy Fülöp kurzusra vagy egy Szentlélek szemináriumra gyûjtötte egybe õket, sokuk élete ott vett gyökeres fordulatot, és aztán a Lélek ösztönzésének engedelmeskedve együtt is maradtak, hogy egymást segítsék a krisztusi úton járásban. "Mid van, amit nem kaptál?" - kérdezi Pál apostol a korintusiaktól (1Kor 4,7), és ennek igazsága alaptapasztalat közösségeink életében is. Sokszor saját bõrünkön tapasztaljuk, hogy a magunk erejébõl nem jutunk messzire, a Szentlélek azonban minden szükségeset megad, hogy Isten Országa bontakozzék ki közöttünk. Hálás szívvel, alázattal és felelõsségtudattal fogadjuk a Lélek karizmáit, tudván, hogy a közösség építésére és az örömhír hirdetésére kapjuk. Az Apostolok Cselekedeteinek könyve nyomán életünk négy alappilléren nyugszik: az apostoli tanítás befogadását Isten Igéjének olvasása és megbeszélése által, a testvéri közösséget belsõ kincseink: örömeink és nehézségeink megosztásával gyakoroljuk, az imádság területén nagy hangsúlyt fektetünk a saját szavainkkal való imádkozásra, a dicsõítésre és az egymásért való közbenjárásra, a kenyértörésnek pedig döntõ szerepe van hitéletünkben: különös kincsnek tartjuk, ha olykor közösségi keretek között is Eukarisztiával, szentmisével ünnepelhetünk. Igyekszünk komolyan venni Jézus missziós parancsát: személyes tanúságtétellel és közösségi evangelizációs szolgálatokkal is hirdetni az Igét a megkeresztelt, de hitüket nem gyakorló testvéreink, valamint a világ felé. Hol mûködnek karizmatikus közösségek a Veszprémi Fõegyházmegyében?

A Bakony déli lábainál Veszprém és Ajka a két központ. Az érsekség székhelyén már az 1980-as évek végén megszületett az elsõ közösség, majd az 1990-es évek második felében tartott Szentlélek szemináriumok gyümölcseként több imacsoport is szervezõdött. Az Ajka-Padragkúton tizenkét éve mûködõ Szent Mihály Közösség létrejöttében egy Szentlélek szeminárium és egy Fülöp kurzus egyaránt szerepet játszott. A legutóbbi években szintén egy Szentlélek szemináriumnak köszönhetõen a Zirc melletti Olaszfalu népét érte el a megújulás, a helyi plébános, Alberik atya szolgálata révén.

Dr. Márfi Gyula érsek úr a veszprémi idei I. jegyeskurzust kísérõ házaspárokkal és gyermekeikkel

A Bakony túloldalán, Pápa környékén az 1990-es évek közepétõl szervezõdnek az elsõ karizmatikus közösségek. A Néri Szent Fülöp Közösségcsalád két ifjúsági, két felnõtt és egy fiatal házas ("öregifi") kisközössége Bakonyszentiván, Pápateszér, Csót, Bakonyság és Béb területén mûködik, a Szegletkõ Közösség Nagytevel, Adásztevel és Ugod Szentlélekben megújult keresztényeit fogja egybe. A két közösség közös szolgálata a Szent András Evangelizációs Iskola kurzusainak szervezése. Ezeknek köszönhetõen Vaszaron ifjúsági és felnõtt közösség, Pápán pedig két felnõtt közösség született a legutóbbi évek során.

3

Mi tulajdonképpen ez a két evangelizációs eszköz? A Szentlélek szemináriumot Ernst Sievers missziós atya állította össze. Ez voltaképpen egy 8 héten át tartó lelkigyakorlat, mely közös alkalmakból és szentírási szakaszok otthoni egyéni átelmélkedésébõl áll. A közös alkalmak heti egy estét vesznek igénybe. Az ott elhangzó tanítások az apostolok alap-igehirdetésére, a kérügmára épülnek, ennek elmélyítését kiscsoportos beszélgetések és közös imák segítik. A szemináriumnak két csúcspontja van: az egyik a 6. héten a Szentlélek kiáradásáért mondott ima, a másik a lelkigyakorlatot lezáró küldetési szentmise. A Szent András Evangelizációs Iskolát José H. Prado Flores mexikói civil teológus alapította elsõsorban a megkereszteltek újraevangelizálása érdekében, Magyarországon 1995 óta mûködik. Az iskola alapkurzusa az egy hétvégén át tartó Új élet - Fülöp kurzus, melynek tanítása - a Szentlélek szemináriumhoz hasonlóan - a kérügma hat pontja (Isten szeretete, bûn, megváltás, hit és megtérés, Szentlélek, közösség), emellett a résztvevõket közös tevékenységekbe (ún. dinamikákba) vonja bele, ami erõteljessé és személyessé teszi az elhangzottakat. Az iskola többi kurzusa az Egyház megújulását segítõ célokat tûz ki (pl. az Emmausz kurzus a Biblia olvasását szeretteti meg, a Pál kurzus az evangelizátorok, az Apolló kurzus a tanítók, a Mózes kurzus pedig a közösségvezetõk képzését segíti). 2008 nyarán a Pápa környéki közösségek számára Nagytevelen ötnapos Isten Országa - Közösség kurzust szerveztünk, ami a közösségi élet továbbfejlesztésében nyújtott segítséget. Pünkösdöt ünneplünk. Emlékezünk arra, hogyan született tûzben és erõben a jeruzsálemi egyház. Csatlakozunk XXIII. János pápa zsinati imájához, aki új pünkösdöt kért Istentõl az Egyház számára. És hálát adunk közösségeinkben azért, hogy az új pünkösd megkezdõdött! Köblös József Néri Szent Fülöp Közösség

INTERJÚ

Misztérium és liturgikus idõ Beszélgetés Kocsis Fülöp görög katolikus püspökkel Kocsis Fülöp atyát alig egy éve szentelték püspökké a Hajdúdorogi Egyházmegyében. Egyik elõadója volt a 2009-es Teológiai Napoknak, ahol arról beszélt, hogy a liturgiának izzania kell ahhoz, hogy Valakivel találkozzon az, akit sikerült meghívnunk a templomba. A beszélgetés ott készült vele.

meggyújtják mécseseiket, és otthonaikban kihelyezik az ikonjuk elé. Tudjuk, hogy a Biblia a protestáns családoknál is ott van. Ezeken a dolgokon túl mit lehetne még mondani, hogy lehetne segíteni abban, hogy az emberek hétköznapokon is, otthon is megélhessék a misztériumokat külsõ eszközök segítségével, vagy akár más spirituális módon?

- Egyházunkban a Szent Pál évét éljük. Az Evangélium hirdetésében most különös hangsúlyt kap a misztériumok egyháza. Igen fontos, hogy a liturgiában, az egyház életében megtapasztalt misztériumok valahogy eljussanak az emberekhez. Püspök atya elõadásából nagyszerû példát hallottunk errõl a Városmisszió idején. Hogy lehetne az embereket az igehirdetés által elvezetni a mélyebb misztériumok felé? Hogy lehetne õket bevezetni ezekbe az igazi misztériumokba?

A külsõnek mondott eszközök nagyon sokat számítanak. A keleti egyházban ezeknek nagyon nagy erejük volt és van ma is. Meglepõ dolgokat lehetett tapasztalni a kommunizmus idején, amikor templomba sem járhattak a hívõk Oroszországban és a Szovjetunió sok - sok országában. Mégis tovább vitték a hétköznapi életben megjelenõ eszközöket, szimbólumokat. Ez õrizte meg hitüket. Meg lehet ugyan kérdõjelezni annak a hitnek a valódiságát, mely abban merül ki, hogy a húsvéti pászka szentelés ételét viszi haza és ünnepli meg. Most kicsit sarkítottam. És mégis ezek a húsvéti szokások például Kelet- Jugoszláviában, bizony tovább tudták adni a hitet. Fontos, hogy az egyházi életünk érjen túl a templom falain, hogy a megszentelt dolgok - gyertya, víz, ikonok jussanak el a családi otthonokba. Ünnepeink is így lehetnek jobban jelen az egyház, illetve a család életében. Tervezek olyan buzdítást, amely a liturgikus idõket is átviszi a családok életébe. Nálunk nagyon fontos az idõ megszentelése, gondolom így van a nyugati egyházban is, de jobban a bizánci egyházra látok rá. Itt szeptember elsejével kezdõdik az egyházi év, és ünneprõl- ünnepre haladunk az üdvösségtörténeti eseményekben. Az elsõ ünnep Isten születése. A karácsonyi ünnepkör általában 8 napig tart, utána újabb és újabb ünnepkör következik. Vannak nagy böjti idõk, Karácsony elõtt 40 nap, Húsvét elõtt 40 nap, az Apostolok ünnepe elõtt bizonyos idõszak, vagyis június 29. elõtt valamikor 3-4 hét, máskor sokkal több,

Nem biztos, hogy jó választ tudok adni, mert egyelõre ezt én nem látom. A látómezõm még csak addig terjed, hogy megpróbáljuk az egyház misztikus erejét felfedezni, megélni. Kapunk buzdítást a pápától, a keleti kongregációnak az iránymutatásából, hogy tovább kell lépni. Fiatal püspökként ez az egyik fõ célkitûzésem - felfedezni és megélni az egyháznak ezt a kimeríthetetlen gazdagságát. Jobban, mint eddig. Hiszek abban, hogy ha ezen az úton elõrejutunk, akkor ebbõl kibontakozik a következõ lépés. Világosabb lesz számunkra, miként álljunk az emberek elé, hogyan szólítsuk meg õket. Hiszem azt, hogyha az Istennel való mélyebb kapcsolatra törekszünk, és ebbõl élünk, ebbõl tovább fejlõdik és erõsödik az igehirdetés. Hiszen a missziós küldetés, az odaadó emberszolgálat, az igehirdetés, valamint a szeretet szolgálatok is csupán stratégiák, ha nem a mélyre merítkezésbõl, a valóságos Istenkapcsolatból fakadnak. Néha a felszínes életbõl is születnek látványos megmutatkozások, de nem lesznek hosszú életûek.

Kocsis Fülöp életrajza 1963. január 13-án született Szegeden. Felsõfokú filozófiai és teológiai tanulmányait a Hajdúdorogi Egyházmegye növendékeként a nyíregyházi Görög Katolikus Papnevelõ Intézetben végezte. 1989. aug. 20-án szentelték pappá. 1989-1990 - pedagógiai tanulmányokat folytat Rómában, a Pápai Szalézi Egyetem növendékeként. 1990-1992 - hittanár a hajdúdorogi Görög Katolikus Általános Iskola és Gimnáziumban (Hajdúdorogi Egyházmegye). 1992-1995-paróchus Tornabara-konyban (Miskolci Apostoli Exarchátus). 1995-1999 - A Chevetogne-i (Belgium) bencés monostorban él. 1998. november 6-án teszi le a szerzetesi fogadalmakat megyéspüspöke elõtt, felvéve a Fülöp szerzetesi nevet. A Chevetogne-ban eltöltött noviciátus után 1999 Karácsonyától Dámócon (Haj-dúdorogi Egyházmegye, BorsodAbaúj-Zemplén megyében) él szerzetestársával együtt, a megyéspüspökük által 2000-ben alapított monostorban. 2008. június 30. - Püspökké szentelése Hajdúdorogon.. Jelmondata: “Erõm a gyöngeségben”

- A veszprémi egyházmegyében mi néhányan elköteleztük magunkat a családpasztorációra. Tudomásom szerint Nyíregyházán is vannak szépen mûködõ családreferensek. A misztériumra irányulás a Schönschtatt mozgalom családi otthonaiban is érezhetõ. Õk kialakítanak egy kis háziszentélyt a Szûzanya képével. Az ortodoxok pedig egy kis ikont helyeznek ki otthonaikban. Húsvét éjjel a húsvéti gyertyáról

4

INTERJÚ aztán Nagyboldogasszony böjtje, augusztus 1-tõl, augusztus 15-ig. Ezek természetesen köznapi dolgok is, hiszen a táplálkozást befolyásolják. Szeretném, ha a családokban az esti ima, családi ima legyen párhuzamban ezekkel a liturgikus idõkkel, az életük részévé váljon. Például énekeljék és imádkozzák a megfelelõ imákat és énekeket. Ez különösen a felcseperedõ nemzedék gondolkodását alakítaná jótékonyan, és jobban be is vonná az embereket az egyházi életbe. - Emlékszem gyerekkoromban, a hálószobámban Jézusra a Getszemáni kert címû olajfestményen. Együtt van egy imádkozó kéz és a feszület. Egy másik kép - emlékem: õrangyal vigyáz a hídon átmenõ kisgyerekekre. Milyen óriási hatással voltak rám! Vajon szokás-e ma a görög katolikus családokban az Istenszülõ ikonját, vagy a Pantokrátor ikont elhelyezni? Ahol ezek a képek fellehetõk, ott vigyázni kell a viselkedésre, kerülni kell a civakodást. Mennyire terjedt ez el a görög-katolikus családoknál?

turgikus évben? A híveknek elõírás-e a hetenkénti részvétel a liturgián, vagy esetleg sûrûbben kell-e menniük? Tehát, hogy épül fel a misztériumnak ez a megjelenése a görög katolikus egyházban?

Családi nap Kisvárdán

Az egyházi év egy nagy rendszert épít fel a kezdetektõl a beteljesülésig. Az Istenszülõ, Mária születése a távoli elõkészülete, a megtestesülés titkának. Aztán utána november 21-én, Mária templomba vezetését ünnepeljük. A gyermek Máriát ekkor viszik a templomba. Utána jön el a Karácsony. Ezután Vízkereszt, amikor Jézus színre Hála Istennek, terjedõben van. lép, elkezd tanítani, és kezdi hirdetni, Mostanában már beszerezhetõk az ikohogy térjetek meg, mert közel van az nok, akár csak egy papír nyomatos, Isten országa. A következõ események akár festett alakban. Van sok családban már Nagyböjthöz kötõdnek. Jézus taní- ahogy elõbb említetted is - ikonsarok. tása itt már elõkészület, amelynek vége Szép saroknak is nevezik ezeket, és az az utolsó vacsora és a keresztre feszíotthon keleti oldalára teszik. Az esti tés. Majd a halál és a feltámadás. A ima a mécses meggyújtásával kezdõHúsvét ünneplése után a folyamat todik, így még teljesebbé válik. Remévább megy. Átéljük Jézus megjelenését lem, hogy siaz apostolokkerül még nak a fényes bensõségesebhét egyes napbé tennem az jain, Tamás imaéletet, és vasárnapnak segítenem a nevezzük a terjedését. feltámadás utáni 8. napot, - Gyermekmert akkor újkoromtól kezdra megjelenik ve tisztelem a az Apostolok Fülöp püspök liturgia közben görög liturgiát. között. Ezután Megéreztem benne azt a misztériumot, a Kenethozó asszonyok vasárnapját ami az õsi hagyományokhoz és a keleti ünnepeljük, vagyis a feltámadás esemivolthoz való hûséget tükrözi. Ez a ményeit mintegy tovább bontogatjuk. magyar kereszténység elterjedésében A Húsvét utáni 40 nap ezzel telik el. A jelentõs vonulat. Kincs, amelyet meg 40. napon üljük meg a mennybemenekell õriznünk. Püspök atya kiemelné-e telt, majd 10 nap múlva a Pünkösdöt. valamelyik misztériumot a következõ liA Pünkösd utáni idõszak már az

5

egyházi élet kezdete, hiszen Pünkösd, az egyház születésnapja. Így jutunk el az utolsó nagy ünnepig, Mária Mennybeviteléig, Nagyboldogasszony ünnepéig, amikor az Istenszülõ, mint elsõ szent a Mennyben, megnyitja a szentek sorát. Ez már augusztus 15. és hamarosan kezdõdik az újabb esztendõ. Évrõl-évre olyan programunk van, amit nemigen lehet felülírni, kétlem, hogy jobbat lehetne kitalálni. Nem hiszem, hogy egy-egy titok kiemelésével ennél többet adhatnánk. Inkább úgy gondolom, ahhoz kell az embereket segíteni, hogy mindezeket élhetõvé tegyük, közelebb vigyük hozzájuk. Mert ha erõsebben bekapcsolódnak ebbe a folyamatba, akkor ez nem csak körbe-körbe megy, hanem spirálszerûen emeli a híveket, az embereket. Még annyit tennék hozzá, hogy ezen belül aztán több belsõ kör is van, például Pünkösd után, 8 héten át, vasárnapról- vasárnapra mindig más hangon énekeljük a feltámadást. Vasárnap a Feltámadás ünnepe. Elsõ, második, 3., 4., 5., 6., 7., 8., hangon énekeljük egy héten keresztül az énekeinket. Tehát kétszer 4 hetes, azaz 2 hónapos ciklus körforgásáról van szó, amely más és más oldalról, másképpen kapcsolja be az embereket a liturgiába. Van egy még szûkebb kör: egy héten belül minden napnak megvan a maga teológiai gondolata. Egy titkot vagy egy szentet ilyenkor külön tisztelünk. Hétfõn az angyalok tisztelete, kedden Keresztelõ Szent János tisztelete, szerdán és pénteken a kereszté, csütörtök az apostolok és Szent Miklós tisztelete, szombat pedig a vértanúk tisztelete. Ha erre is odafigyelnek az emberek, akkor hétfõtõl- vasárnapig megint olyan gondolatokat, imaköröket kapnak, amely még klasszikusabban, idõtállóbban, még hétköznapibb módon tudja bekapcsolni õket a spirituális életbe. Egyházunk ezekben nagyon gazdag, többet jobbat nehéz lenne kitalálni. mm

BEMUTATJUK

A Szûzanya mosolya “A buzgóságban ne lankadjatok, legyetek tüzes lelkületûek. Az Úrnak szolgáljatok.” (Róm. 12,11)

Eszes Zoltán diakónus, hitoktató-kántor Várpalota - Inota Szentlélek Úristen, kicsi, gyenge és erõtlen vagyok, az elõttem álló feladatok hatalmasak. A gonosznak bár nincs keze, nyelve, mégis tarol. Sokszor gondviselõ jóságodban megingott, gyenge hitünket kihasználva arra buzdít, hogy féljünk egymástól, testvéreinktõl. De az Istenben bízó lélek tudja, hogy van valaki, aki gondját viseli, törõdik vele, mint atya a gyermekével, és ezért szerényen, egyszerûen élve életünket, boldogok lehetünk ezen a Földön. XVI. Benedek pápa szavait idézve: "Küzdelmes az élet. De van, aki erõsít. Aki újból és újból küzdelemre hív, aki mosolyát is felvillantja számunkra. Õ a boldogságos Szûz Mária, kinek lássuk meg mosolyát!"

áldása kíséri, hisz gyöngyszemekként születtek gyermekeink, Péter, Kincsõ, Csenge. Péter és Kincsõ a székesfehérvári Ciszter Gimnázium tanulói, Csenge keresztyén óvodába jár Várpalotán.

1965. 02. 17-én születtem Várpalotán, édesanyám öt éves koromban elvitt az inotai templomba, hogy ez a kisgyermek minden vasárnap ott szolgáljon Isten oltáránál. Azóta eltelt majd 40 év, és én minden vasárnap Istent szolgálom, mint ministráns, majd kántor, hitoktató és diakónus. Nádi Ferenc atya derûs mosolya és alázatos lelkülete segített már kisgyermekkoromtól, hogy bekapcsolódhassak az inotai egyházközség életébe, így nyolcadikos koromra már megtanított harmóniumon játszani, és azóta az inotai templom kántoraként is tevékenykedem. Középiskolába Székesfehérvárra jártam, teológiát a Pázmány Péter Hittudományi Fõiskola levelezõ tagozatán tanultam. Nagyon sok szép emlék, zarándoklat, kápolnaépítés és elsõáldozás, bérmálás, templomszentelés van emlékezetemben fiatalkorom Istent szolgáló hitéletébõl. 1992-ben kötöttem házasságot Dr. Erdõs Katalinnal, akinek lelki támogatása, napi rózsafüzér imádsága nélkül aligha tudtam volna az elmúlt évtizedben Isten szolgálatát tovább folytatni. Házasságunkat a Jóisten

Családi körben

1992-tõl vagyok fõállású hitoktató Várpalotán és Inotán. Nagy Károly tb. kanonok, ker. esperes plébános úr mellett dolgozom immár 17. esztendeje. Károly atya kitartó, küzdelmes, Szûz Mária szeretetével átitatott napi élete az én családom életét is szorosan összekötötte, hiszen a házasságkötés, a gyermekeim keresztelése, édesapám temetése, diakónussá szentelésem, oltárszolgálatom és a sok hitéleti tevékenység, zarándoklat, hittantáborok, templom felújítások, mind azt jelzik, hogy a Jóisten és Károly atya segítségével tudtam egyházamat, Jézus Krisztust tovább szolgálni.

Nagy Károly atya

6

Dr. Márfi Gyula érsek atya felkérésére lettem diakónussá szentelve. "Nevedet hirdetni fogom testvéreim elõtt, és a közösségben dicsõítelek téged.” (Zsolt. 22, 23) Érsek úr sokszor látta Várpalotán, hogy Károly atya munkáját segítve, milyen lelkülettel szolgáltam a Jóistent és keresztény testvéreimet, különösképpen a gyermekeket. Ma is hivatásomnak érzem, hogy a sok-sok hittanosomból legyenek tiszta lelkû, alázatos, Jézust és az embereket szolgálni vágyó papok, szerzetesnõvérek, akikre Szûz Mária mosolya vigyáz.

Diakónusként szolgálva

Hittanosaimmal, a várpalotai Nepomuki Szent János Katolikus Iskola tanulóival (közel 30 gyermekkel) majd 1 órás színdarabban állítjuk példaként szüleik elé Szent Bernadett életét. S ahogy Bernadett mondja: "Lássuk meg egymás mosolyát is!" (Hisz õ látta Szûz Mária mosolyát.) A mosolyt, mely szebbé varázsolja az életet. A mosolyt, mely nélkül szegényebbek lennénk. A mosolyt, melynek szüntelenül eszünkbe kell juttatnia: Érdemes jót tenni, érdemes jobbnak lenni … "Szeressetek tettetés nélkül, irtózzatok a rossztól, ragaszkodjatok a jóhoz.” (Róm. 12, 9)

BEMUTATJUK

Pünkösd népi emlékezete Pünkösd - tavaszünnep Minden népnél megtalálható valamilyen formában a tavasz megünneplése, elõvarázsolása: a telet jelképezõ szalmabábot vízbe dobják, esetleg elégetik. Mégis legjellegzetesebb talán a pünkösdi király és pünkösdi királyné választása, akik a tavasz eljövetelét, a termést, szaporodást akarják titokzatos, részben már értelmük-vesztett szertartásokkal biztosítani. Ezek az õsi tavaszi ünnepek az európai népek megkeresztelkedésével leginkább pünkösdhöz tapadtak. Az Egyház keresztény tartalommal iparkodott megtölteni õket, a tavaszi virágzásban mintegy a Szentlélek ajándékát hirdette a híveknek. Pünkösdi király A pünkösdi királyságért a Dunántúlon a legények lóversenyben vetélkedtek. Csepreg városában a versenynek az volt a föltétele, hogy minden legény a tulajdon lován nyereg és kengyel nélkül, egymásután háromszor futott és kifeszített kötélakadályokat ugratott át. A gyõztes lett a pünkösdi király, akinek tilosba tévedt lovát, jószágát büntetés nem érhette. Ha kocsmába tért, koronaformára font virágkoszorút kapott a lányoktól, és azt az egész mulatság alatt a fején hordta. Engedelme nélkül táncot nem rendezhettek. Egyes helyeken kiváltságai közé tartozott, hogy minden lakodalomra, mulatságra hivatalos volt. A község rovására minden kocsmában ingyen ihatott, jószágát ingyen õrizték, büntetést nem szabhattak rá. Dicsõsége egy álló esztendeig tartott. A pünkösdi királyságért tartott lóversenyek leírása olvasható Jókai Mór: Egy magyar nábob címû regényében. A kiegyezés után Ferenc Józsefet pünkösd vasárnapján akarták királylyá koronázni. Valakinek azonban még idejében eszébe jutott a pünkösdi királyság egynapos dicsõsége. A kedvezõtlen elõjel elkerülése végett a koronázást elõrehozták pünkösd szombatjára.

Pünkösdi királyné járás

Pünkösdi királyné A pünkösdi királyné archaikus alakja a pünkösdölés néven országszerte ismert, Kodály Zoltán kóruskompozíciója révén már az urbánus magyarság tudatába is belekerült. Egyes részletei a Cantus Catholici (1651) pünkösdi énekével egyeznek, az énekgyûjtemény õsi élõszavas népi gyakorlatot is rögzített. Így föltételezhetõ, hogy a hagyomány már a magyar középkorban élt. A pünkösdölés emlékeztet a májusi grófnõ ünneplésére, amely Bologna városában már a XIII. században virágzott. A szokás a vándordiákok révén onnan terjedhetett el az Alpokon túli országokba, így hazánkba is. Meghonosodását tanúsíthatja, hogy a tavasz királynõje ünnepe Nagy Lajos udvarában már ismeretes. Természetesen nemcsak a tavasz természetes emberi öröme, hanem az egyházi ünnep liturgiája is tükrözõdik benne.

Pünkösdi liturgiatörténet A liturgiatörténetbõl tudjuk, hogy a középkorban a szél zúgását, amely a Szentlélek eljövetelét megelõzte,

7

úgy akarták utánozni, hogy a nagymise szekvenciája (Veni Sancte Spiritus) elõtt kürtöket és harsonákat szólaltattak meg. A tüzes nyelveket helyenként égõ kócokkal jelképezték, amelyeket a templom padlásáról a hívek közé dobáltak. E veszélyes szokást sok helyen rózsának és a felhõt jelképezõ, természetesen szenteletlen ostyának hullatásával cserélték föl. Néhol galambokat eresztettek széjjel a templomban. A székelyföldi Csíkdelne templomának középkori szentségházába régebben pünkösd napján fehér galambot zártak, amelyet mise alatt szabadon eresztettek. Somorja jámbor asszonyai még a közelmúltban is földíszítették pünkösd hajnalán az egész templomot piros pünkösdi rózsával, és amikor elkészültek, a templom ajtaját, ablakát sarkig kinyitották, hogy széljárás legyen az elsõ pünkösdi szélvihar emlékezetére. Budaörs német népe pünkösd reggelén nyitva szokta tartani az ablakokat, hogy a Szentlélek átjárja a házat. A pünkösdi esõvizet (Heiligengeistwasser) eltették, és szemborogatásra használták. A hazai népi ikonográfia érdekessége a felvidéki Zsigra templomának egyik falképe, amelyen a Szentlélek glóriás öregember alakjában jelenik meg. Két kézre fogott kendõben kilenc gyermek látható, akik a Léleknek Szent Pál által felsorolt kilenc ajándékát személyesítik meg. "Az egyik ugyanis a bölcsesség ajándékát kapja a Lélektõl, a másik a tudás adományát ugyanattól a Lélektõl, a harmadik a hitet kapja ugyanabban a Lélekben vagy pedig a gyógyítás adományát szintén ugyanabban a Lélekben. Van, aki csodatevõ hatalmat kap, van, akinek a prófétálásnak vagy a szellemek elbírálásának képessége jut osztályrészül. Más különféle nyelveket vagy pedig a nyelvek értelmezését nyeri el ajándékul. Mindezt azonban egy és ugyanaz a Lélek mûveli, tetszése szerint osztva kinek-kinek.” Kondor Kolos

JEGYESEK

Jegyesoktatás - az érem egyik oldala Hogyan látta a kurzust az egyik csoportot vezetõ Munkácsi házaspár Eleinte féltünk, késõbb már vártuk ... Ezeket a szavakat hallhattuk több jegyespártól is, amikor véget ért a Veszprémi Fõegyházmegye Családpasztorációs Munkacsoportja által szervezett idei elsõ jegyeskurzus. Nagy örömünkre az idén is szép létszámban vállalkoztak a jegyespárok a hat alkalomból álló jegyesképzésre Az alábbiakban a szolgáló családok és a résztvevõk részérõl is ismertetünk egy-egy beszámolót.Tapasztalataikról a férj, János számol be. "Ezért a férfi elhagyja apját és anyját, feleségéhez ragaszkodik, s a kettõ egy test lesz." ( Ter. 2,24 )

Noha mi elsõ alkalommal vettünk részt a már hosszú évek során megrendezett jegyeskurzusban, mégis úgy éreztük, mintha kezdettõl fogva benne lennénk. Jó volt a "stábbal" együtt dolgozni, érdeklõdõek voltak a szentségi házasságra készülõ fiatalok. Mindegyik találkozó után olyan örvendezéssel számoltak be a csoportvezetõk a kiscsoportban szerzett élményeikrõl, mintha csak Jézus tanítványai tértek volna vissza Mesterükhöz. Igen, áldás volt ezen a kurzuson. Ezt éreztük belül, errõl beszéltünk egymással, s errõl meséltek utolsó alkalommal a jegyespárok is.

A felkérésre, hogy elõadó/csoportvezetõ házaspár legyünk, örömmel mondtunk igent, mert kezdettõl fogva éreztük, hogy a fiatalok elvezetése a szentségi házassághoz talán az egyik legszebb, egyben leghitelesebb diakónusi feladat. Hirtelen igazi lelki testvéreimnek érezhettem Szent István elsõ diakónust, vagy akár Fülöpöt, akik az írások nyomán vezették el az embereket Jézus ismeretére.

A fenti szentírási idézet akár mottója is lehetett volna a Veszprémi Egyházmegye Családpasztorációs Irodájának szervezésében megrendezett idei elsõ jegyeskurzusnak. Bizony a sok-sok egyeztetés, megbeszélés, szervezés közepette nem is gondolhattunk arra, hogy milyen ajándékot készít nekünk az Úr : a jegyeskurzus elsõ találkozójának napján - február 12-én - éppen ez volt ugyanis a szentmise olvasmánya! A felkészülés öröme, minden izgalma után, immár bizonyossággá vált - áldás lesz ezen a kurzuson. És nem csalódtunk. A közvetlen, lendületes, tartalmas elõadásoknak mintha csak az idézet adta volna a vezérfonalat. Dr. Munkácsi János és felesége, Bea

Elsõ alkalommal a spontán megalakult kiscsoportokban "a család ahonnan jövünk" témát dolgoztuk fel ("a férfi elhagyja apját és anyját ..."). A késõbbi elõadásokban az "egymáshoz ragaszkodás" szentségi, kommunikációs és konfliktuskezelési oldalával ismerkedhettünk meg Márfi érsek atya, a Havér házaspár és a Palásti házaspár elõadásában. S hogy miként lesz "a kettõ egy test", arról az ötödik elõadásban a Matykó házaspár, az utolsó elõadáson pedig mi magunk beszéltünk.

Miközben valamennyi elõadó és csoportvezetõ házaspár nagy szeretettel azon fáradozott, hogy a jegyesekkel megoszthassa tapasztalatait, segítse õket az örömteli és felelõs döntésben, érezhettük, hogy az Úr találkozóról - találkozóra erõsítette házasságunkat, szeretetével átkarolt minket, új lendületet adott másfél évtizede tett házassági ígéretünknek. Ráadásul állandó nõs diakónusként a szentségi vonatkozásait is mélyebben élhettem meg - nemcsak saját házasságomnak, de a házasuló fiatalokénak is.

A hathetes kurzus bõven tartogatott még meglepetéseket. Lassan 15 éve gyakorló házaspárként, immár 12 éve szülõként megélhettük, hogy bizony nekünk is napról-napra feladatot, kihívást, vagy még inkább lehetõséget jelent elhagyni megszokott dolgainkat, tudatosan ápolni, gondozni házasságunkat, hogy megélhessük annak az "egy testté" levésnek minden örömét, melyre Isten alkotta a férfit és a nõt.

8

Valami hasonló valósult meg a jegyeskurzuson is: a találkozók elején énekelt közös imádság, az átgondolt, tartalmas elõadások, a szeretetteljes, bizalmas beszélgetések a kiscsoportokban, a felvetett kérdésekre a Szentírásból, vagy az Egyház tanításából adott válaszok, s végül a találkozókat lezáró imádság valóban Jézus ismeretére vezethette a fiatalokat - és minket is. Azt gondolom, hogy Isten kegyelmébõl az egyik legszebb diakónusi szolgálatnak lehettem munkatársa feleségemmel együtt: elvezetni az embereket Jézushoz, és osztani az Egyház kincseit szolgálattal, tanúságtétellel, a valódi élet tapasztalataival. Munkácsi János állandó diakónus

JEGYESEK

Jegyesoktatás - az érem másik oldala Egy résztvevõ jegyespár véleménye

A záróalkalomra készült torta

Az esküvõ gondolata már 4 éve, megismerkedésünkkor megfogalmazódott bennünk. Azóta folyamatosan érett, és tavaly nyáron, egy augusztusi délután testet öltött az eljegyzés formájában. Nem volt kérdés számunkra, hogy jegyben járásunk egy tanulási idõ is egyben, amelyet jól kell tudnunk kihasználni. Elterveztük az esküvõ napját és helyszínét - majd számba vettük a feladatokat és az ehhez rendelkezésre álló idõt. A szentségi házasság megkötése mindkettõnk számára alapvetõ követelmény volt közös életünk elindításához. Mindketten vallásunkat gyakorlók voltunk már megismerkedésünk elõtt is, azonban nem volt ismert számunkra az egyházi házasságkötés eljárási rendje. Ehhez nagy segítségünkre volt Takáts István atya - aki esketõ papunk is egyben. Azt tudtuk, hogy a házasságkötéshez jegyeskurzuson való részvétel szükséges. Beszélgettünk olyan ismerõseinkkel, akik már jártak jegyesoktatásra. Sok pozitív és sok negatív példát hallottunk, de az emberben természetesen a legnagyobb jószándék és hit mellett is a kételyek és kérdések fogalmazódnak meg legelõször. Szóval félve léptük át elsõ alkalommal az Érseki Hivatal ajtaját. A tágas lépcsõház egy tetõtéri szobájából fiatalok zsivaja szûrõdött ki. Az elsõ döntést én hoztam meg, mert bátran beléptem, majd lehetõleg minél hátrább két szabad széket kerestünk. Ezután már nem vert annyira a szívünk, ráértünk nézelõdni és cso-

dálkozni. Régi ismerõsök, rég nem látott iskolatársak ültek a teremben. Olyanok is akikrõl nem gondoltam, hogy szentségi esküvõre vállalkoznak. Hamar oldódott a feszültség. Elõször Márfi érsek atya tartott egy köszöntõt, majd kis csoportokba szervezõdtünk. A csoportunk tagjai mind hasonló korúak voltak, egy részüket már nagyon rég ismertük is. Összesen közel negyvenen voltunk. Már elsõ alkalommal oldott, jó hangulatú beszélgetésben volt részünk. Egyszer csak azt vettük észre, hogy elrepült az a két óra, ameddig a foglalkozás tartott.

szexualitásról és a gyermekekrõl. Nem szeretnék egyet sem kiemelni, mivel akkor azt sugallnám, hogy valamelyik nem volt eléggé jó, holott pont az ellenkezõjérõl van szó, az egyik jobb volt, mint a másik. Minden elõadás után 1-1 óra beszélgetés volt 8-10 fõs csoportokban, részben a hallottakról, részben a jegyesek elképzeléseirõl. Igazán ezek voltak a legértékesebb percek számunkra, a mai napig is eszünkbe jutnak. Természetesen minden elõadásról vázlatot is kaptunk, hogy késõbb is vissza tudjuk idézni a hallottakat. Ha valakinek egy mondatban kellene írnom a jegyesoktatásról az a következõ lenne: "Gyere próbáld ki, csak nyerhetsz, együtt nyertesek lesztek!" A mai rohanó világban minden jegyesnek, házasodni szándékozó fiatalnak is kellene, hogy legyen a jegyesoktatásra 2 órája egy héten. Azt kívánom mindenkinek - nem csak a szentségi házasságra készülõknek -, hogy vegyenek részt egy jegyesoktatáson házasságkötésük elõtt. Kellõen fel kell készülni életünknek erre a fontos lépésére. Nem csak az esküvõ megtervezésére kell figyelmet fordítani, de egymás jobb megismerésére, a kapcsolatunk építésére is. Segítette a felkészülést a csapatmunka, a jó hangulat, baráti légkör.

Klaudia és Levente

Amikor hazamentünk, leendõ feleségem áradozott a hallottakról, szinte le sem tudtam állítani. Mikor sikerült, újra kezdte, csak akkor már a szüleinek mesélt, telefonon. Természetesen nem maradtak el a barátok kérdései sem, na milyen volt, mit hallottatok? Csak pozitív válaszokat tudtunk adni. Egyszer csak azt vettük észre, hogy már várjuk a következõ alkalmat, szinte elröpült az elsõ hét. Hallottunk elõadásokat a családról, a kommunikációról, az élet apró örömeirõl,

9

A veszprémi központi jegyesoktatás 2009. évi elsõ kurzusából üzeni: dr. Horváth Klaudia dr. Szalay Levente

Kiscsoport a kurzuson

AMIT HALLOTTUNK

Az újrakezdés dinamizmusa C s a l á d o k l e l k i n a p j a D e v e c s e r b e n D r. C s ó k a y A n d r á s s a l A Veszprémi Fõegyházmegye családjainak szervezett nagyböjti lelkinapot az egyházmegye Családpasztorációs Irodája Devecserben, a Családok Házában 2009. március 7-én. A lelkinap a zsúfolásig megtöltött teremben a Jézus-ösvényrõl készült rövidfilm bemutatásával kezdõdött. A családoknak, családos és hittanos közösségeknek szép programot, lelki elmélyülést is kínáló zarándokút a Somló környékét járja körbe, bemutatja a szentföldi emlékhelyeket, a betlehemi barlangot, a názáreti házat. A Kolontártól a Somló-hegy csúcsáig vezetõ úton visszaidézhetik Jézus életét a születéstõl a kereszthalálig, az egyes állomások pedig módot adnak az elmélkedésre is.

dr. Csókay András

A lelkinap elõadója dr. Csókay András idegsebész volt, elõadásának címe a jelmondattal volt azonos. Utalt rá, hogy az örömhírt ne zárjuk magunkba, a legkülönfélébb helyeken legalább érintõlegesen kell beszélni róla. Személyes tanúságtétele is elhangzott: elhagyta a hitét, sérült az élete, nem volt jó a házassága. Újra meg kellett találnia Istent, aki viszszavezette õt a családjához. A megbocsátásban tanulta meg, hogy vétkezett a család ellen. A megbocsátás kényszerítette térdre, visszaszerette a családja.

"Egy szellemi szennyözön vesz körül minket. Istenhez kell fordulni, aki a mi kreatív bátorságunkon keresztül fogja megmenteni az országot. Magyarország intenzív osztályon van, hogy errõl elkerüljön, kell Isten segítsége. Szükség van hétköznapi kis csodákra, amik a mi kreativitásunkon keresztül történnek meg. Kinek van kreativitása? Akinek gazdag belsõ világa van. A belsõ érzelemvilágot építi a vallás és a kultúra. Párbeszédet kell folytatni azokkal, akik elfordultak az evangéliumtól. A Tízparancsolat lehet a kiindulás, senki sem akarja, hogy megöljék, vagy a feleségét elcsábítsák. Emberi erõvel az indulatok levezetése nagyon nehéz. Csak Isten segítségével, kreativitással, belsõ érzelmi gazdagsággal lehet leküzdeni. Mindez lassú folyamat. Az a lényeg, mindig tegyünk be egy téglát a megtérés falába. Szükség van az ország szellemi ébredésére, amely az Egyház és a civil szerveztek aktív közremûködésével lehetséges." - zárta mondanivalóját. Az elõadás után fórum következett, ahol a résztvevõk feltehették kérdéseiket az elõadónak.

A fórum

A családokért felajánlott szentmise fõcelebránsa az egyházmegye fõpásztora, dr. Márfi Gyula érsek volt.

10

Szentbeszédében arról beszélt, hogy minden helyen és sokféle módon evangelizálhatunk, megszentelhetjük akár sporttevékenységünket is. Mellette celebráltak az egyházmegye diakónusai közül többen.

A szentmise résztvevõi

A jó légkörben eltöltött szeretetvendégség alkalmat adott a résztvevõknek a beszélgetésre, egymás jobb megismerésére. Ezt követõen a Családpasztorációs Iroda által mûködtetett Lelki Egészség Szolgálat helységeiben "A gyógyító Jézus"-ról megrendezett kiállítást tekinthették meg a látogatók. Ennek fõ mondanivalója, hogy a megélt Ige ma is gyógyít, és nagyon fontos feladat foglalkozni lelkünk egészségével, folyamatosan ápolni, építeni Istenkapcsolatunkat. A lelkinap zárásaként az érdeklõdõ családok bejárták a Jézus-ösvény állomásait. Lelkinapunk legfõbb üzenete Szentatyánk nagyböjti gondolatai nyomán az volt, hogy tartsuk fontosnak a nagyböjtöt minden családban és közösségben, mert általa tudjuk megerõsíteni a lelkünket, megnyitni szívünket Isten és felebarátaink felé. fgy

AMIT HALLOTTUNK

Elõdeink - az elsõ misszionárius család hazánkban G i z e l l a N a p o k Ve s z p r é m b e n Különös jelentõséget kapott az idén Veszprémben a Gizella Napok ünnepségsorozata. 2009. május 9én ünnepi szentmisét mutattak be Erdõ Péter bíboros, Juliusz Janusz nuncius és a Püspöki Konferencia tagjainak jelenlétében a királyné halálának 950. évfordulója alkalmából. Felemelõ ünnepnek lehettem részese szombaton Veszprémben. Valamikor a nyolcvanas években született meg a Gizella Napok ötlete a városatyák fejében, s azóta minden év május elején városunk egyre szélesedõ kulturális programokkal ünnepli legelsõ királynõnk neve napját. Veszprém ezer évvel ezelõtt az õ kedvenc városa volt, az õ ragaszkodása tette királynõi székhellyé a kereskedelmi útvonalakon amúgy kívül esõ kisvárost. A Gizella Napok idén különösen ünnepélyes idõponthoz érkezett. Szent István királyunk Bajorországból hozott felesége, Boldog Gizella halálának 950 éves évfordulóját együtt ünnepelték a város egyházi és világi elöljárói, a bajor szülõföld és nyughelyének városa, Passau küldöttsége Veszprém lakóival. Erre az ünnepélyes alkalomra a magyar Szent Korona is városunkba látogatott. Ünnepélyes, méltóságteljes felvonulással, katonazenekar kíséretében indult el a korona az Óváros térre, majd Debreczenyi János polgármester ünnepélyes köszöntõje után megindult a menet a Várba. Szívmelengetõ érzés volt látni a menetben városunk minden keresztény felekezetének képviselõit. A tömeggel együtt haladva felmerült bennem a kérdés: miért is jó ünnepelni? A látottak bizonyították a feleletet: az ünneplés összetart bennünket. Ha olyan dolgot ünneplünk,

ami mindannyiunk számára értékes, elõremutató és oktató, az egymáshoz is közelebb visz minket.

A szentmise

Az ünnepi szentmise szónokai, Erdõ Péter bíboros úr, Márfi érsek úr, a pápai nuncius, nagyon sok részlettel gazdagították ismereteinket Gizelláról, példaképként állítva elénk szent királyunk asszonyát. Az engedelmes asszony, a férjét támogató feleség, a fiát szeretettel körülvevõ anya képe ma nem divatos. A család ma nem érték. Az egyenjogúság, az egyéni ambíciók divatja az önmagától megittasult emberben elnyomta azt a hagyományos értékrendet, amely pedig nemzetünk ezer évében a túlélést biztosította. Ebbe nekünk nem szabad belenyugodnunk, hiszen itt a példa elõttünk! Ez a szinte gyerekfejjel idegen országba, idegen családba férjhez adott bajor hercegnõ példát mutatott arról, hogy a gyenge nõ lehet erõs és egyenrangú társa férjének a szeretet erejével.

Az ereklyék

11

Az ünnepi emelvényen a Szent Korona és mellette a Passauból ideszállított Gizella-ereklye - jobb alkarcsontja egy díszes üvegkoporsóban - is ezt az egymás melletti egyenrangúságot jelképezte. A Gizellával kötött házasság a magyarság számára azt is jelentette, hogy a nyugati világot jelentõ német birodalom elfogadta, befogadta a Kárpát-medencében alig száz éve megtelepedett magyarokat. A szívet-lelket eltöltõ szentmise után körül lehetett nézni a templomokban, és a vári zártudvarokban, a színházkertben, ahol gyermekeknek, felnõtteknek kínáltak érdekes, ötletes középkori programokat. A Szent Korona és a Gizellaereklye elõtt délután le lehetett róni kegyeletünket a székesegyház altemplomában. Este került sor az ünnepélyes Gizella-díjkiosztásra. Az ünnepség elején Szendi József nyugalmazott püspök atya osztotta meg velünk személyes emlékeit a Gizella napok indulásáról, passaui látogatásának emlékeirõl. Bár Gizella nem dicsõséggel övezve hagyta el országunkat szeretett és védelmezõ férje halála után, élete utolsó éveiben, visszavonulásának helyén sem szûnt meg szeretni idegen hazáját. Ezt bizonyítja az a gyümölcsözõ testvérvárosi kapcsolat is, amely Veszprém és Passau között több évtizede kialakult. Szombat este én úgy hajtottam álomra a szemem, hogy az aznapi, eufórikus hangulaton gondolkodtam. Jól, felszabadultnak éreztem magam minden helyszínen, s az embertársaimon is ezt éreztem. Kedves, szeretetreméltó, emberek vettek körül. Együtt ünnepeltünk! Rácz Katalin

AMIT HALLOTTUNK

Mit szeretnénk, milyenek legyenek a gyerekeink? Baba-mama Klub Devecserben Helyes önértékelésre is meg kell golódást is ki kell alakítani, a dolog akkor mûködik jól, ha ezeket a teen- tanítani a gyerekeket, ez számos feldõket a férj és a feleség együtt teszi nõttkori probléma alapja, a személyiség kialakulásában fontos. A gyemeg. rek azt szûrje Ma minden a csale, õ elfogadlád ellen van, azt ható, szeretmondják, nyûg a gyehetõ, fontos a rek, nem kell társ, vaszülõ számálósítsd meg önmara. Ne fukargad. De vajon bolkodjunk a didoggá tesz-e ez az csérettel, de életmód? Csak látA beszélgetést az anyukákhoz inha valami szólag! tézett kérdéssel kezdte az elõadó: nem jót csiA gyermeknek sem “Mit szeretnénk, milyenek legyenek Közös játék nál, azt is jelezjó, ha úgy nevelik, hogy a gyerekeink?” A szülõk válasza erre semmilyen korláttal nem találkozik. ni kell felé. Minden gyerekhez másaz volt, hogy legyen boldog és eléNem szabad a gyermeket megbánta- ként kell viszonyulni, el kell tudni fogedett. ni, de ki kell alakítani egy olyan kap- gadni a gyermekeinket olyannak, A doktornõ ezek után elmondta csolatot, hogy érezze a gyerek, szere- amilyenek. Tudjuk egyéniséggé nehogy ennek érdekében mire figyeljetik õt. Ebbõl a szo- velni a gyerekeinket. Segítsük bennek a szülõk. Az ros kapcsolatból nük kibontakozni a tehetséget, amialábbiakban ealakul ki a nevelés. ben õk különlegesek. Önállóságra lõadásából idéHa mindent meg- neveljük õket, támogassuk, hogy zünk. engedünk neki, a egyedül tudjanak helyzeteket megol"A gyermekgyerek nem tud dani, engedjük õket próbálkozni. nevelés a szülõk Nem könnyû az ellenõrzés és a bimajd küzdeni. lelkiállapotával zalom egyensúlyát megtalálni, beA személyiségis összefügg. fejlõdés szempont- széljük meg velük. Legyen tiltás, de Ahhoz, hogy a jából az elsõ évek próbáljuk a nemek miértjét megmagyerek kiegyenBabák és mamák a legfontosabbak. A gyarázni, azt, hogy miért kellenek a súlyozott legyen, gyerek sok mindent megért. Az igazat korlátok. biztonság, nyugalom szükséges a Ma teljesítményorientált világmondjuk neki, mert õ látja, érzi, számára. Ha veszekedés van, az ne a ban élünk. Mi ne a teljesítményre tögyerek elõtt történjen. rekedjünk, elég jó anyának lennünk! A gyerek megszületése egy új Szeressük a gyerekeket! helyzetet vált ki, át kell hangolni a Ha meg tudjuk találni az életünk család életét, mert új feladatok, új értelmét, megtaláljuk a helyünket a célok jönnek. Minden baba születése világban, így lehetünk mi magunk és új feladat az anya számára is, az ela gyermekünk is boldogok. “- fejezesõ gyereknél meg kell tanulni az te be elõadását Széplaki doktornõ. anya szerepet, a következõnél pedig Az anyukák a gyermeknevelésaz új kis jövevényhez átalakítani. hez kapcsolódó kérdéseikre is váVannak veszteségei a gyerek szülaszt kaptak. A gyermekek az elõletésének. Néha az apák úgy érzik, adás alatt különbözõ játékokkal fogkívül rekednek, perifériára kerülnek. lalkoztak. Figyeljenek az anyukák a férjükre is, Játékos foglalkozás A találkozó végén a kicsik Anyák ne csak a babára koncentráljanak. hogy ha valami nincs rendben. (Azt napja alkalmából köszöntötték édesNagyobb teher jut az apukára is, mondom, szeretlek, de a viselkedé- anyjukat. Énekkel és körtánccal zátöbbnyire neki kell gondoskodni a sem nem ezt tükrözi). Úgy kell nevel- rult a program. megnövekedett család anyagi biztonnünk õt, hogy életének csak egy réságáról, és a családban is több felfgy - mamo szében van velünk. adat hárul rá. A gyerekre való hanDevecserben már több éve mûködik a Baba-Mama Klub a helyi Védõnõi Szolgálattal közös szervezésben. Találkozásaik alkalmával az édesanyákat érintõ kérdésekkel foglalkoznak, de figyelmet fordítanak a gyerekek különbözõ készségeinek fejlesztésére is. Áprilisi programjukon dr. Széplaki Annamária családterapeuta volt a vendégük.

12

NEVELÉS

Elsõáldozásra készülve Keresztény nevelés a veszprémi Padányi Iskolában "Kenyered és borod táplál engem, Te gyógyítod szívem, hogy ha fáj. Maradj velem, úgy kérlek, Jézus, Tiéd leszek neked élek már."… Ezt a dalt énekelték a veszprémi Padányi Iskola harmadik osztályos gyerekei elsõ szentáldozásukon. A húsvét utáni 3. vasárnap nagy nap volt az életükben, elõször találkozhattak Jézussal az Oltáriszentségben! Az egész tanév során erre a fontos eseményre készültek más katolikus iskolában tanuló és plébániai hitoktatásban résztvevõ társaikhoz hasonlóan. A mi iskolánkban több évre visszatekintõ hagyománynak megfelelõen nem egyszerre veszik fel a szentségeket a gyerekek. Így tudatosítjuk bennük, hogy az elsõ szentgyónás és az elsõ szentáldozás két szentség. A hittan órai készület mellett az iskolánkban a katekumen (hittanuló) szentmisék segítségével próbáljuk a felkészülést még bensõségesebbé tenni. Ezeken a katekumen szentmiséken válnak a közösség részeseivé. A szentmisékre örömmel hívjuk és várjuk szüleiket, családtagjaikat, hiszen nagyon fontos, hogy a gyerekek érezzék, hogy családjaik ott állnak mögöttük, és támogatják õket hitbeli fejlõdésükben.

Az elsõ szentáldozás

Öt ilyen felkészítõ szentmise volt a tanév során. Az elsõ szentmisén ünnepélyesen befogadtuk õket kis közösségünkbe, és megkapták az Újszövetségi Szentírást. A másodikon megajándékoztuk õket a Hitvallás és az Úr imádsága szép, ünnepi kiadásával, és arra biztattuk õket, hogy

merjenek tanúságot tenni hitükrõl. A következõ szentmisén Krisztus-követõ életükért, a gonosz lélek hatalmának megtöréséért imádkoztunk, hogy tiszta lélekkel, megerõsödve lépdeljenek Jézus követésének útján. Így a soron követõ alkalommal bát-

Elsõáldozók 2007-ben

ran nyilatkozhattak arról, mit jelent számukra az Istenbe vetett hitük. Végül kiválasztottuk, ill. alkalmasnak találtuk õket a szentségek vételére. Ezeken a szentmiséken a tanító nénik is szolgáltak, a könyörgéseket, melyek a gyerekekért szóltak, mindig õk olvasták fel. A nagyobb korosztály, a gimnazisták is örömmel kapcsolódtak be kisebb társaik készülésébe. A szentmiséken az énekeket gitárjaik segítségével õk szólaltatták meg. Mintegy példaként álltak kisebb társaik elõtt, hogy érdemes nyitott szívvel megvallani hitüket és szeretetüket Isten felé. Mindezek mellett elengedhetetlenül fontos volt, hogy vasárnaponként szüleikkel, családjaikkal együtt vegyenek részt a vasárnapi szentmiséken. Az egész tanév során a gyerekek értették, hogy a hittan órák talán még fontosabbak, mint eddig voltak, hiszen mindent jól át kellett beszélgetnünk, hogy igazi kis Krisztus-követõkké válhassanak. Talán ezért sem esett nehezükre velem együtt mondaniuk az órákon: "Tudjuk, minden perc számít!" Március utolsó napján a Bazilikában azért gyûltünk össze, hogy a

13

gyerekek elvégezzék elsõ szentgyónásukat. Nagyon izgultak, de érezték, hogy ezt az izgalmat igazi öröm fogja felcserélni. Ebben elsõsorban a gyóntató atyák segítettek nekik, akik bátorították az elsõ gyónókat. A gyóntatószék elõtt társaik, szüleik, tanítóik várták õket, hogy megölelhessék a már gyónó gyerekeket, akik mint kis megtérõ bûnösök egy-egy báránykába beleírták nevüket. Elvégezve az elégtételüket, széttépték a még kis segítségként szolgáló papirkáikat, melyekre bûneiket írták fel, végül pedig egy-egy kis mécsest gyújtottak meg, jelezve szívük tisztaságát, azt, hogy fényként ragyognak, és követni szeretnék Jézust, a világ világosságát! A gyermekek lelkesedését, felszabadultságát látva igazi ünnep volt az elsõ szentgyónás. Ettõl kezdve a másik, kívülrõl is látványosabb nagy ünnepre készültünk, a találkozásra Jézussal az Oltáriszentségben! Ekkor vették magukhoz elõször az Úr Jézus szent testét az Eukarisztiában. Nagy volt az izgalom és készülõdés, hiszen elõször élhették át Jézussal ezt a fajta szentségi találkozást! Átérezhették, milyen is az, amikor az Úr Jézus eljön közénk, megölel és bíztat arra, hogy mondjunk ki mindent neki, ami a szívünkben van. A Jóisten kegyelmében bízva a gyermekek átélhették ezt a nagy Csodát! Tánczos Eszter hitoktató

Elsõáldozók 2009-ben.

MI TÖRTÉNT VELÜK

C s a lá d az é r se k k öz el éb e n BESZÉLGETÉS A PÁLFALVI HÁZASPÁRRAL

Attila a Veszprémi Érsekség gondnoka, érsek atya gépkocsivezetõje. Felesége Judit közgazdász. Hét éve házasok. Három gyermekükkel az 5 éves Áronnal, a 2 éves Gáspárral és az 5 hónapos Sárával patinás környezetben, a várban, az Érsekség közelében élnek és szolgálnak. - Amikor elõször találkoztunk két nagyon különbözõ alkatú embert ismertem meg bennetek. Attila egy lehiggadt, kiegyensúlyozott férfi, Judit pedig egy tûzrõlpattant, temperamentumos nõ. Mi tetszett meg nektek egymásban? Hol ismerkedtetek meg? Judit: A szombathelyi ferenceseknél ismertük meg egymást. Az ottani ifjúsági közösségben alakult ki köztünk barátság. Ebbõl fokozatosan bontakozott ki az egymás iránti kölcsönös érdeklõdés, elkötelezõdés. Hosszú éjszakákat beszélgettünk át. Együtt jártunk taizéi találkozókra. Attila: A Gondviselés szerepét hangsúlyoznám a kapcsolatunkban. Anélkül nincs szentségi házasság. - Honnan kaptátok ehhez a lelkülethez a hitet? Judit: Gyakorló katolikus családban nevelkedtem. Számomra ez természetes volt. Gyerekkoromban még nem járhattam katolikus iskolába (húgom, öcsém már igen). Éppen ennek köszönhetõen viszont a templomban erõsebb volt a közösség. Attila: Számomra a nagyszülõi háttér jelentett sokat. Õk vittek el templomba. Szüleim a honvédségnél dolgoztak. Ez kizárta a vallásos élet lehetõségét. Egy baráti család révén kerültem be a szombathelyi ferences közösségbe. Itt találkoztam Márfi Gyula atyával, aki ebben az idõben Szombathelyen volt püspöki titkár. Minden kedden a ferences templomban misézett. Hittant tartott, ifjúsági csoportot vezetett. Elindította a

szombat esti gitáros miséket. Hatással volt a fiatalokra. Nála kezdtem ministrálni. Késõbb barátokká váltunk. Jártam hozzá sakkozni, sokat tanultam tõle. Mikor kinevezték veszprémi érsekké, közvetlen munkatársának hívott meg. - Mit takar a gondnoki munkakör? Attila: Feladatom az érseki palota és a hozzá tartozó épületek mûködésének biztosítása, az ezzel kapcsolatos ügyek intézése. Én felelek a rendezvények szervezéséért, elõkészítéséért. Gépkocsivezetõként érsek atyát elkísérem a legtöbb útjára.

Judit és Attila

- Judit, feleségként hogyan éled meg férjed sûrû távollétét? Judit: A vasárnapok nehezek családfõ nélkül, de a hétköznapokban megpróbáljuk pótolni a hiányt. Olyankor tölthetjük együtt az idõnket, amikor mások ezt nem tehetik meg. Ehhez persze hozzájárul, hogy itthon vagyok a gyerekekkel. Attilának pedig rugalmas munkaideje van. Alkalmazkodik a programokhoz. Érsek atya is nagyon toleráns, hiszen tudja, hogy gyermekeink vannak.

14

- Mi a legnagyobb érték ebben a szolgálatban? Attila: Olyan helyekre jutok el érsek atyával, ami halandónak ritkán adatik meg. Részt vehettem II. János Pál pápa horvátországi marija bistricai miséjén, valamint Rómában pápai audienciáján, XVI. Benedek altöttingi szentmiséjén. Ilyenkor a kísérõ is majdnem ugyanolyan helyre kerül, mint a fõpásztor. - Mi tetszik nektek Veszprémben? Judit: Veszprém benne van az ország vérkeringésében, ugyanakkor egy olyan kisváros, ahol mindenki ismer mindenkit. Korábbi lakhelyünk, Szombathely nagyobb város volt, és Ausztria is nagyon éreztette hatását. Attila: Mind a három gyermekünk Veszprémben született. Ezért, bár mi máshonnan származunk, kezdjük veszpréminek érezni magunkat. - Magyarországon erõsen egybeforrt a keresztény és a nemzeti gondolat. Korábbi beszélgetéseinkbõl tudom, hogy sokat jelent számotokra is a magyar nemzethez tartozás. Miért? Attila: A nemzeti érzület az értékmegõrzésbõl fakad. A kiindulópont Szent István. A kereszténység évszázadokon át erõs volt ebben az országban. Mai problémáink orvoslásához vissza kellene csak nyúlni a gyökerekhez. Erkölcs nélkül nincs felemelkedés. Ezt próbáljuk továbbadni a gyermekeinknek, ismerõseinknek. Gerstmár Ferenc

HÁZASSÁG

Családok a Biblia fényében A Fokolare lelkiséget élõ családok az Evangélium igéibõl merítkezve élik mindennapjaikat. Ebben a havonta megjelenõ Életige is segíti õket. Az Életige mindig az adott hónap liturgiája szerint felolvasott szentírási részletbõl származik, a hozzáfûzött magyarázatokkal. Az alábbiakban a júniusi Életige részletét, a hozzá kapcsolódó elmélkedést, valamint egy tapasztalatot olvashatnak. "Én vagyok a szõlõtõ, ti a szõlõvesszõk. Aki bennem marad, s én benne, az bõ termést hoz. Hisz nélkülem semmit sem tehettek." (Jn 15,5) El tudsz képzelni egy szõlõvesszõt, amelyet levágtak a tõrõl? Nincs jövõje, nincs már semmi remény számára, nem képes már gyümölcsöt teremni. Nem vár rá más, mint hogy elszáradjon és tûzre vessék. Hogyan maradhatsz Krisztusban, és Krisztus hogyan maradhat benned? Hogyan lehetsz zöldellõ, dús szõlõvesszõ, amely egy testet alkot a szõlõtõvel? Mindenekelõtt Krisztusban kell hinned. Ez azonban nem elég. Hitednek hatással kell lennie konkrét életedre. E hitnek megfelelõen kell élnünk, és tettekre kell váltanunk Krisztus szavait. Nem hagyhatod tehát figyelmen kívül azokat az isteni eszközöket, amelyeket Krisztus adott ehhez neked. Ezek segítségével létrejön vele az egység, vagy visszaszerezhetõ, ha netán elszakadtunk volna tõle. Krisztus azonban nem tekinti úgy, hogy igazán hozzá tartozol, ha nem igyekszel beilleszkedni egyházi közösségedbe, a helyi egyházba. Krisztus arról beszél, hogy egyek lehetünk vele, ugyanakkor az Õ velünk való egységérõl is szól. Ha egyek vagyunk vele, akkor bennünk van, jelen van szívünk legmélyén. Így bontakozik ki a vele való kapcsolat, a kölcsönös szeretet párbeszéde, együttmûködés Jézus és köztünk, tanítványai között. S az eredmény a bõ termés, mint amikor a szõlõtõhöz szorosan kapcsolódó vesszõ zamatos fürtöket terem. "Bõ termés" azt jelenti, hogy képes leszel az eredményes apostolkodásra, arra, hogy kinyisd az emberek szemét, s õk megértsék Krisztus egyedülállóan forradalmi szavait. Erõt is tudsz majd önteni beléjük, hogy követni tudják majd azokat. ...

Aki bennem marad Esténként, ha az idõjárás is megengedi, a rózsafüzért egy esti sétával szoktuk egybekötni. Ilyenkor a közelünkben lévõ téren mondjuk el az esti imánkat is. Egy ilyen alkalommal, amikor elmondtuk a rózsafüzért, hosszú és mély beszélgetés alakult ki közöttünk. Mindketten éreztük, hogy szent pillanatot élünk meg. A séta alatt családunk örömei és gondjai kerültek elõtérbe. Különösen aggasztott egy probléma mindkettõnket, melyre sehogy sem találtunk megoldást. És ebben a szent pillanatban az az ötletünk született, hogy elhívjuk gyerekeinket egy étterembe vacsorára, és ott osztjuk meg velük gondolatainkat. Reméltük, hogy ez így együtt közelebb visz a megoldáshoz minket. Az étteremben aztán tudtunk a lényeget érintõen is beszélgetni, és mi úgy éreztük, hogy

A kép a Fokoláre Mozgalom Új Családok ágának egyik rendezvényén készült

jó ötlet volt ez a vacsora, és mindnyájan jó hangulatban mentünk haza. Ahogy azonban múltak a hetek, lehetett érezni, hogy nem minden családtag örült annak, ahogy alakultak a dolgok. Nyíltan meg is mondták nekünk, hogy mi rontottunk el mindent azzal az esti beszélgetéssel. Kétségek támadtak bennünk, hiszen láttuk, hogy nem boldogok, és telje-

15

sen elbizonytalanodtunk. Megfordult bennünk az is, hogy minek avatkoztunk bele az õ dolgaikba, minek tettünk javaslatokat, miért nem hagytunk mindent a maga útján menni. Amikor elõjöttek ezek a sötét gondolatok, egyetlen vigaszunk volt. Mégpedig az, hogy a döntés akkor született meg bennünk, amikor a rózsafüzért imádkozva Jézus jelenléte egész nyilvánvalóvá vált számunkra. Nem a mi ötletünket akartuk megvalósítani, hanem Jézus javaslatát követtük, Õ volt az, aki szülõi felelõsségünkben akkor megerõsített minket. Így telt el fél év. Mígnem egy esti beszélgetésben gyerekeink elmondták, hogy nem is tudják, miért nem hittek nekünk, hiszen a lehetõ legjobban alakultak a dolgok, és már látják, hogy abban a helyzetben igazunk volt. Gy. és K.

LELKI EGÉSZSÉG

K Í S É RT E T E K A M Ú LT B Ó L A f e l e b a r á t / h á z a s t á r s n e m e l é g s é g e s s z e re t e t é n e k l e h e t s é g e s o k a i "Mikor a farizeusok meghallották, hogy a szaddúceusokat elnémította, összegyûltek egy csoportba, és az egyikük, egy törvénytudó, hogy próbára tegye, megkérdezte tõle: Mester, melyik a legnagyobb parancs a törvényben? Õ azt felelte neki: Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedbõl, teljes lelkedbõl és teljes elmédbõl. Ez a legnagyobb, az elsõ parancs. A második hasonló ehhez: Szeresd felebarátodat, mint önmagadat. Ezen a két parancson alapul az egész törvény és a próféták." ( Mt 22, 34 - 40 ). A fenti perikópákat olvasva legalább három kérdés merülhet fel bennünk rögtön: Mit jelent helyesen szeretni? Hogyan kell önmagamat helyesen szeretni? Miért van az, hogy sok esetben nemcsak a saját magunk megfelelõ szeretetében, hanem a felebarát elégséges szeretetében is kudarcot vallunk? Olyan dilemmák ezek, amelyek kellõ mértékû szerénységgel és alázattal történõ megválaszolása (vagy legalább megközelítésük) elemi szükséglete az önmagát keresztényként meghatározó embernek. Közülük ( az elsõ kettõrõl le nem hasítható ) a harmadikat emelném ki, mely még húsbavágóbb lehet az érintettek számára akkor, ha a felebarát terminus helyébe a házastársat tesszük: Szeresd házastársadat, mint önmagadat! Az önmaga "sze-

retõ társ képét" kevésbé kozmetikázó fél meg meri fogalmazni a problémát, és elsõsorban a saját maga számára: Miért van az, hogy a házastárs szeretetében gyakorta szégyenteljes kudarcot vallok? Cikkemben e nehézséget próbálom megközelíteni a pár - és családterápia irányából, mégpedig egy bizonyos lélektani tényezõ/jelenség mûködési mechanizmusára koncentrálva, melyet szimbolikusan és

plasztikusan a személyes élettörténetünkbõl, a múltunkból a jelenünkre ható kísértet(ek)nek nevezek. De miféle kísértetek ezek? Olyanok, amelyek erõteljesen rombolhatják az aktuális interperszonális létünket: mindenek elõtt a házastársi -

családi életünket, de a baráti és munkahelyi kapcsolatainkat is veszélyeztethetik. E kísértetek olyan lelki traumatizációink (a szükséges egészségestõl a patológiásig), amelyeket az önálló személyiséggé válásunk során a korai gyermek években szenvedtünk el, s amely traumatizációk a jelenben, a jelenlegi kapcsolatainkban, pl. házasságunkban kiáltanak gyógyulás után. A témáról gondolkodva fontosnak tartom a determinizmustól való elhatárolódást. Nem gondolom, hogy a múltbeli életeseményeink, esetleges sérüléseink a szabad akaratunktól függetlenül végérvényesen meghatároznák a jelenünket, de azt igen, hogy ezek a múltbeli, a tudattalanból ható tényezõk lényeges aspektusai a jelen kapcsolatok formálódásának. Nem kizárólagos, de lényeges aspektusai! Jelenünk a múltunkból forrásozik. Ezt a részigazságot ( sok sok tévedése mellett ) S. Freud a következõképpen fogalmazta meg: "Az ember távolról sem ura anynyira önmagának, mint ahogyan azt korábban önhittségében gondolta." E megállapítás megköveteli és indokolja, hogy miért bölcs dolog mértéktartással és szerénységgel nyilatkozni önmagunk jó házastársi voltáról. ( A cikk folytatása a következõ számban olvasható ). Berkes János klinikai lelkigondozó pár - és családterapeuta Tel.: 06 - 20 / 770 - 8253

LELKI EGÉSZSÉG SZOLGÁLAT Dr. Sallai János klinikai gyermekpszichológus várja azokat, akiknek segítségre, tanácsra van szüksége. Dr. Széplaky Annamária családterápiás rendelést tart. Dr. Folly Éva és Berkes János segítõ beszélgetésre hívja a lelki problémákkal küzdõket. A rendelésekre elõzetes bejelentkezés, idõpontkérés szükséges.

16

Címünk: 8460 Devecser Miskei út 47. Tel.: 88/223-960, 30/436-2449, 20/770-4755 E-mail: [email protected]

HÍREK

A Veszprémi Fõegyházmegye családpasztorációs hírei Ifjú házas kurzus

Családtábor 2009-ben központi egyházmegyei családtábort szervezünk. A tábor idõpontja 2009. július 12-16. A helyszín Kaposvár.

2009 õszén tervezzük a kurzus beindítását mindazoknak a fiatal házaspároknak, akik szeretnének többet tenni párkapcsolatukért, házasságuk teljesebbé tételéért.

Családiskola Várjuk azoknak az iskoláknak, plébániáknak a jelentkezését, akik Családiskolai kurzust szeretnének beindítani.

A programokra jelentkezni lehet a Családpasztorációs Irodában.

Mozi a közösségi házban Devecserben a Családok Közösbõl adódóan és a beépített techniká- zásra igényt tartanak. ségi Háza egy év alatt nõtt ki a földAz idáig levetített filmek között nak köszönhetõen alkalmas filmvetíbõl, 2007 nyarának közepén kezdõtésre is. Egy ötlet alapján "Mi lenne volt a "Legyetek jók, ha tudtok." dött az építkezés. Nagy összefogásha…" elkezdõdtek a vetítések. Fõleg Vetítésre került templomunk védõsal és sok társadalmi munkával kéa fiatalok érdeklõdnek, õk már nem szentjének története is, bemutatta szült el. tapasztalhatták meg a régi mozik pádovai Szent Antal megtérésének Többféle funkciót is betölt. Volt hangulatát. Ugyanakkor a szórako- és munkálkodásának történetét. már itt konferenTovábbi tervek vancia, családos lelnak újabb filmek vetíkinap koncerttel tésére. Pl.: Jézus egybekötve, BaKrisztus Szupersztár, ba-mama Klub, Assisi Szent Ferenc, idõsek karácsoTeréz anya, Pió atya nya. Ezen kívül történetére. Természehelyet kapnak itt tesen a szórakoztató az egyházi évben filmek sem maradnak aktuális rendezki. Az "Abba Gold" c. vények. zenés film is a tervekA hely kialakíben szerepel. tásából, méretei- A Parentes együttes zenei programja a devecseri Családok Közösségi Házában Albert Dezsõ

A VESZPR M

M E G Y E I N K O R M ` N Y Z A T H˝REIB L

Jól haladnak az "Ezeréves megyék" rendezvénysorozat elõkészületei. Folyamatban van a sólyi oklevél nemes másolatainak készítése, az oklevelet bemutató és ismertetõ szórólap megyénk koordinálásával már elkészült. Veszprémben, a Megyeházán tartotta összejövetelét a Veszprém Megyei Várak Fõkapitánysága Alapítvány is. A várak kapitányai üdvözölték a megyei önkormányzatnak azt a tervét, hogy a rendezvénysorozat keretében "Várról várra az ezeréves Veszprém megyében" programsorozat egyik központi rendezvénye lesz az ezeréves ünnepségeknek. Készül az "Ezer év - ezer emlék" címû megyei emlékkönyv, amelynek 1000 oldalán az év végéig ezer kiemelkedõ közéleti személyiség írja be gondolatait Veszprém megyérõl, a megye jelentõségérõl.

17

KÖZÖSSÉGEK

Schönstatt

Ingabiztonság a bizonytalanságban Hol vannak a fogódzók? A bizonytalanság ma alapvetõ probléma: nem érezzük magunkat biztonságban a munkahelyen, egészségi állapotunk, anyagi helyzetünk is megrendülhet, gyermekeinket sem érezzük biztonságban az utcán, az iskolai közösségben; a politikai életben zajló események, a válság okozta krízis is megrendíthetik biztonságérzetünket. A gyerekek a családból kifelé repülnek. De hová? A világ, amelyben majd élnek, másmilyen, mint amilyennek mi szeretnénk. Mi lesz belõlük, ha felnõnek? Ha megházasodnak? Vagy ha nem házasodnak meg? Mi magunk is változunk, nem vagyunk ugyanazok, mint amikor megismertük egymást. Bizonytalanok lehetünk a társunk hûségét illetõen. Nincsenek magától értetõdõ fogódzók. Abban az esetben is, ha éppen jól mennek a dolgok, senki sem tudja, mi lesz néhány év múlva. Nincsenek garanciáink. Saját felelõsség és Isten akarata Egyfelõl felelõsséget hordozunk, másfelõl Isten azt várja el tõlünk, hogy bízzunk mindent rá. Kentenich atya ehhez a következõt mondja: "Úgy kell cselekednünk, mintha minden csak rajtunk múlna, mintha Isten nem is lenne. És úgy kell bíznunk, mintha nekünk semmit sem kellene tennünk." Természetesen nem tudjuk mindig megérteni Isten akaratát, mert Õ nagyobb nálunk. Ha tudjuk szeretni a Jóistent úgyis, hogy nem értjük, az óriási erõt ad. Ha gondviselõ szeretetére rá tudunk hagyatkozni, béke és nyugalom költözik a szívünkbe bármi történik is, és szert teszünk arra a bölcsességre, hogy el tudjuk dönteni, mi az, amit magunknak kell elvégezni és mikor mondjuk: “ Istenem, többet nem tudok, most te jössz.” A kezemben lévõ rózsafüzéren szeretném bemutatni, hogyan élünk. A végén levõ kis kereszt jelképezi a keresztény embert, és a kéz, ami a füzért tartja pedig Isten kezét. Van, hogy úgy fogja, hogy a kereszt az asztallapon fekszik, ekkor az embernek szilárd talaj van a lába alatt: az

országában uralkodó politikai helyzet, a keresete, a családja, a foglalkozása rendben van. Vasárnap elmegy a templomba, imádkozik, igazi mély közösségi és szép, jó keresztény életet él. Aztán néha a kéz felemeli, meglengeti, sõt megpörgeti a füzért a levegõben - ekkor kicsúszik a szilárd talaj az ember lába alól, ami biztonságunk megvolt, összeomolni látszik. Nem tudjuk, hogy mi lesz. Csak egyetlen biztonság van: a lánc, ami a jó Istenhez köt, a bizalom.

Monocikli - Dabóczi Tamás fotója

Ez a jó Istenhez fûzõdõ kapcsolat új lépcsõfoka: az ingabiztonság. Természetesen ilyen bizonytalan állapotban függve az ember szenved, mint egy kutya, de a szívünkben biztonság van: sorsunk fonala ott van Isten kezében, mi pedig két kézzel kapaszkodunk a kötélbe, amely összeköt minket Vele. Isten célja velünk A Jóisten célja, hogy mi keresztények erre az ingabiztonságra szert tegyünk. Elveszi tõlünk a természetes biztonságot, hogy megajándékozzon bennünket a biztonsággal az Õ szívében. Egy ilyen helyzet azonban felelõsséget is hoz magával. Tenni kell valamit. Itt is szeretnék két veszélyt bemutatni, és az utunkat megmutatni.

18

Veszélyek A fecsegés kísértése az egyik veszély: zengnek a nagy szavak. Mindenki jobban tudja. Mindenki megújítja a világot. Mindenki tudja, ki a hibás. Ez még jobban megy egy korsó sör mellett. Ez egy egészen sajátos élvezet. Becsapjuk magunkat, hogy tettünk valamit, lebénítjuk ezzel a cselekvést, mert az energiáink egészen más irányban mennek el - a felelõsségtudat elvész az üres fecsegésben. A másik kísértés, ha elveszítjük a bátorságunkat: "Már nem tehetünk semmit. Ez van." Ez a szomorúság is "ízlik" az embernek (bár természetesen nem mondja senki, hogy szomorkodni szeretne). A szomorúsághoz hozzátartozik a "színház": azt várjuk el, hogy mások is játsszák velünk. Ezt a közösségben is lehet csinálni. Ülünk a körben, valaki elkezdi: "Jaj, de szörnyû a helyzet!". A másiknak hozzá kell tennie valamit, és akkor már kétszer fáj. A harmadiknak egy új szempontot kell megneveznie. Aztán jön a negyedik, az ötödik... Kedves Barátaim, ezt igazi "keresztény" élvezetnek hisszük, mert Jézus is szenvedett, és most mi is szenvedünk. Ez veszélyes, mert ha így teszünk, nem értettük meg Krisztus szenvedését: Jézus nem azért szenvedett, mert élvezni akarta a szenvedést, hanem meg akarta váltani a világot. Mi a mi válaszunk? A gyermekség. Talán nem tehetünk sokat, de amit tehetünk, megtesszük. És bízunk. De, kedves Barátaim, ez nem könnyû. Ha odamegyünk valakihez, aki élvezi a szomorúságát, és azt mondjuk neki, hogy mi a mennyei Atyában bízunk, akkor a másik neheztelni fog ránk, mert szomorú akar lenni, és nem akar bízni. Korábban a keresztény hitünk talán díszítõelem volt. Most élõvé tesszük: bízunk Isten hatalmában. (Tilmann atya 1998-ban tartott elõadása alapján)

KÖZÖSSÉGEK

Táborra fel

k

A közösségépítés egyik fontos eleme a nyári tábor, akár családokról, akár hittanosokról van szó. Az alábbiakban egy hittantábor közösségépítõ szerepérõl olvashatunk, a szervezõk közül Fódi Ákos balatonedericsi plébános és Horváth Marietta hitoktató vall tapasztalatairól. Horváth Marietta hitoktató Fódi Ákos atya - Miért választottad a papi hivatást? Minden férfiember hordoz valamilyen papi karaktert, bár a mai világ ezt csírájában el is fojtja. Szerencsére, az én környezetemben olyan papi és emberi példák voltak, hogy csak erõsítették ilyen irányú vágyamat. Persze, nem könnyû döntés ez, hanem fokozatos küzdelem, míg az ember igen mond, míg kimondja: Itt vagyok! - Mikor foglalkoztál elõször gyerekekkel? A herendi plébánián már egészen fiatalon bekapcsolódtam a nyári táborozással kapcsolatos teendõkbe, mint segítõ. - Mikor és hol volt az elsõ táborod? Varga Gáborral közösen terveztük meg az elsõt azért, hogy nyáron is legyen kapcsolatunk a gyerekekkel. Esztergom volt a helyszíne. - Miért folytattátok tovább? Egyértelmûen kiderült, hogy gyermekek és felnõttek egyaránt igénylik a közösséget, hogy erre szükség van a vallásos tartalomtól függetlenül is. Fontos a közösség általi tanulás és nevelõdés, hiszen itt egymást erõsíthetik a keresztény viselkedésben. Szülõtõl a gyermek, gyermektõl a szülõ is lát pozitív és negatív példát, amelyeket aztán helyre tudunk tenni. - Van- e kézzel fogható eredménye a tábornak? Nincsenek egetverõ változások, hiszen a tábor csak egy csepp a tengerben, de mégis érzõdik a gyerekek viselkedésén, az emberi kapcsolatokban, hogy hittanra járnak, vagy hogy részt vettek ilyen táborokban. Például a tábor nehézségei kiváltották a szolidaritást, az egymásra figyelést. Így az is könnyebb lett, hogy megértsük, ki miért olyan, amilyen. Fontos lenne még több személyes beszélgetés.

Ákos atya a gyerekekkel az egyik szentmisén

Csoportkép a jáki templomban

Kerékpárral a rönöki templom elõtt

Horváth Marietta

19

- Miért választottad a hitoktatói hivatást? Gyerekekkel szerettem volna foglalkozni. Vallásos családban nevelkedtem, ministráltam. Korábban más foglalkozásom volt, de nem találtam meg ott a helyem. Így kerültem ide, ezért lettem hitoktató. - Mikor foglalkoztál elõször gyerekekkel? A táborok elõtt nem volt erre alkalmam. Itt viszont megerõsödött a hivatásom is. - Hogyan, honnan állítottad össze a feladatokat? Adódott az a gondolat, hogy a Biblia évében ezen a helyszínen úgy alakítsam a csoportokat, hogy a négy evangélista köré rendezõdjenek. Játékos feladatokat azért adtam, mert ezekbõl több maradhat meg a gyerekekben. Kerestem ötleteket az Interneten is. Interaktív ötleteket gyûjtök, a mai gyerekek igénylik a képi megjelenítéseket, hogy minél érdekesebb legyen a téma feldolgozása. - Milyen eredménye van a tábornak? Egészen más, közvetlenebb lett a kapcsolatunk, törekszenek a jobb viselkedésre, segítõkészebbek, jobban odafigyelnek a másikra. Fontosak a gyerek - példaképek, hiszen közvetlenül õk is hatással voltak a közösségre. A táborban megkapták a gyerekek az odafigyelést, a feltétlen szeretetet. Ez az, ami talán az egyik legnagyobb dolog. Aki részt vesz egy ilyen táborban, az élményekkel tér haza. A gyerekek, ha az mondják, hogy "szarvas", összemosolyognak, és tudják, mirõl van szó. Késõbb is lesz mire emlékezni, és igazi közösség formálódhat. Szabóné Takács Mária

EZT NÉZD MEG!

DVD AJÁNLÓ

Az áruházak polcait elárasztották a DVD-k. Sorozatunkban a keresztény családoknak segítünk a válogatásban.

VARÁZSFUVOLA Varázsfuvola (Die Zauberflöte;1994 - Rendezte: Volker Weicker) Mi késztethet óvodás-kisiskolás gyermekeket arra, hogy nyelvtudás nélkül végig nézzenek egy német nyelvû operát? Nem egyszer. Sokszor. A saját kérésükre. Persze, a történetet Halász Judit tolmácsolásában már régrõl ismerik. A zene rendszeresen segítette õket esténként álomba. Mégis, a több mint másfél órás figyelemhez kell valami plusz. A felvételen a világhírû Salzburgi Marionett Színház elõadásában láthatják és hallhatják a nézõk Mozart zenés daljátékát. A Varázsfuvolát Mozart életének utolsó évében komponálta. A librettót barátja, Emanuel Schikaneder írta. Ez a salzburgi bábelõadás és táncszínház igyekezett megteremteni azt az atmoszférát, amely 1791-ben lenghette körül a mûvet, amikor azt Bécsben, a "Theater auf der Weiden"-ben elõadták. A Varázsfuvola a mélység, a sötétség és a gonosz erõk küzdelmérõl szól - a szépség, a jóság és a bölcsesség eszméjének hirdetésével. E páratlan értékû bábelõadás minden korosztály számára érdekes, élvezetes és különleges mûvészi élményt nyújt. Tamino, Pamina, Papageno, Papagena, Sarastro, az Éj királynõje, Monostatos egytõl-egyig míves bábok, amelyek teljesen más dimenzióba helyezik a Varázsfuvolát. Az egész elõadás mesterien világított. Mesés fényekben pompázik. A gyermeki (és felnõtt) képzeletet megnyitja egy olyan álomvilágra, amelyben jó elmélyedni. Mozart zenéjérõl bármilyen dicsérõ szó közhely. Szakemberek vélekedése szerint Bach az isteni, Beethoven az emberi, Mozart az angyali dimenzió. Miközben újra és újra pörög a film ez az angyali dimenzió visz egyre közelebb a boldogsághoz. A boldogsághoz, ami egyszerû dolgokból építkezik: gyönyörködünk a szépben, izgulunk a jó gyõzelméért, nevetünk az emberi esendõségen. Együtt érzünk a hõsökkel, akik Alfred Gradl, Andy Jerfy, Bert Oberdorfer, Diana Eustrati, Dietrich Fischer-Dieskau, Ernst Haefliger, Eva Füdler, Eva Orler, Franz Wyzner, Josef Greindl, Lisa Otto hangján szólalnak meg. A Berlini Szimfonikusokat Fricsay Ferenc vezényli. Gerstmár Ferenc

KÖNYVAJÁNLÓ

Új rovatunkban értékes olvasmányokra szeretnénk felhívni a családok figyelmét! Dr. Barsi Balázs - Telek-Péter Pál: MAGASSÁG ÉS MÉLYSÉG

Az elsõ, amit Dr. Barsi Balázs atya és Telek Péter-Pál Magasság és mélység címû könyvének köszönhetek, hogy behozta az életembe a Szentírást, "amelyben a Mennyei Atya végtelen szeretettel siet fiai elé és beszélget velük" (Lisieux-i Kis Szent Teréz). Ez a négykötetes könyv minden napra tartalmaz egy rövid elmélkedést, igemagyarázatot a liturgikus olvasmányrend szerinti napi Szentírási szakaszokhoz kapcsolódóan. Ha valami olyat ajándékozunk Istennek, amibõl kevés van nekünk, az nagyon értékes ajándék, ilyen dolog pl. az idõ. Hallottam olyan atyáról, aki azzal a feltétellel vállalta a nála jelentkezõ hívek lelki gondozását, hogy azok cserébe napi fél óra imádságot beépítenek napirendjükbe. A Magasság és mélység címû könyvben található elmélkedések mind terjedelmüket, mind pedig gondolatmenetüket tekintve "emberi" léptékûek, alkalmasak arra, hogy a napi imádságunk részévé tegyük õket. Az egyes elmélkedések elején fel van tüntetve, hogy aznap a szentmisék igeliturgia részében melyik Szentírási szakaszok kerülnek felolvasásra, majd ki van emelve valamelyik szövegrészbõl egy mondat, amely az aznapi elmélkedés címének vagy alapgondolatának tekinthetõ. Külön szeretném megemlíteni, az elmélkedések szép irodalmi stílusát. A Szentrõl való beszéd mindig igényel egyfajta ünnepélyességet, az erre érzékeny olvasó számára külön örömet jelent az írásokban megvalósuló kifejezésmód. Hogy ezekben a kötetekben micsoda kincs van, nehéz érzékeltetni. Zsúfolásig megtelnek az elõadótermek, a templomok, amikor Balázs atya valahol megjelenik, elõadást, konferenciabeszédet tart. Miért? Rajongásig szereti a Jóistent és hatalmas tudása mellett megvan az a karizmája, hogy Isten és az Egyház iránti hûség értékét, szépséges életformáját szavaival meg tudja jeleníteni. Tanítását meghallgatva a hazafelé úton mindig elhatározom, hogy jobb ember leszek. A megvalósítás munkájának egyik elsõ feladata a Teremtõ és Megváltó Isten megismerése, amelyhez a leghatékonyabb eszköz a Szentírás és egy Szentírás-magyarázat Krisztus emberének tollából. Szilágyi Loránd

20

ÉLETVÉDELEM

Két élet - két sors Két rövid életút állt elõttem az elmúlt hónapban. Szinte két egymás utáni héten, szinte azonos szituációban. Sokat gondolkodtam róla, megírjam-e? Végül úgy éreztem, talán elgondolkodtat, s mindenki eldöntheti, õ ilyen helyzetben hogy döntene.

1. történet Lilla tizenegyedikes. Nem számított arra, hogy kismama lesz, de örül a magzatnak. Mikor felhívom figyelmét, hogy szüleivel, iskolájával is egyeztetni kell ebben a helyzetben, komolyan dönt. Igen, mindent próbál elintézni és majd jelentkezik. 1 hét múlva elmeséli: szülei mellé állnak, otthon maradhat, a magzat apukája vállalja a gyermeket. Az iskolában megbeszélte, nem halaszt, magántanuló lesz és a baba mellett majd leteszi az osztályvizsgát és az érettségit. Örülök. A jövõt pedig majd meglátjuk.

Védõnõként dolgozom, mint már említettem. Mindig nagyon örülök, amikor egy kismama jelentkezik nálam felvételre, hiszen végig követhetem, segíthetem a várandósságot, mellette lehetek félelmeiben, örömeiben, majd a megszületett új kis ember körüli teendõkben biztonságot nyújthatok, van aki2. történet hez forduljon. Jó látKata is 17 éves. Egy ni azt is, hogy egy középiskolában tizediidõ után el lehet enkes. Sajnos korábban gedni a kezet, kicsit nem volt mindig fontos olyan, mint mikor számára a tanulás. Zakamasz gyerekem vartan nevetgél, hát a fiú szállni próbál. nem szólt semmit, miAz elmúlt hónapkor megmondta neki a ban két 17 éves kishírt. Anya, ja õ még nem mama felvételénél tudja. Kéri, ne mondjam voltam ott. Állíthael neki, mert õ meg szetom, nemcsak õk retné tartani a kicsit, a Vigyázz rám! féltek, én is. Mi lesz család pedig biztos mást velük, mit szól hozzá a családjuk, akar. Elmondom neki, hogy az édeshogy fogják gondozni majd a meganyjának tudni kell errõl. született gyermeket, hiszen még õk Megkér, hogy egy hetet várjak, is gyerekek. Én senki helyett nem majd jelentkezik és akkor majd én is dönthetek, csak támogathatom õket legyek ott a "nehéz" beszélgetésnél. döntésükben. Az õ esetükben mivel Eltelik a hét, nem jelentkezik. Híkiskorúak, korlátozottan dönthetnek vom, nem veszi fel. Az utcán látom maguk felõl, családjuk is felelõssémeg. A családjával van. Int, köszön, get vállal. Mindkettejüket ismertem de mutatja: ne még! Délután újra híszinte születésüktõl fogva, ugyan távom. Felveszi. Ne tessék aggódni, volról. Mindketten középiskolába megbeszéltünk mindent, kedden lesz járnak, a gyermek tanulmányaikat is a mûtét, jobb így, hiszen még fiatal befolyásolja majd. Mindketten "életvagyok, meg a tanulás is… a fiú is társi" kapcsolatból vállalják a gyerazt mondta, lehet még gyerekem. Így meket. A szövegben szereplõ nevek sokkal jobb lesz. Csend. Majd jelentnem egyeznek meg a valósággal. kezem utána. Csókolom.

Féltem õket. Mind a kettõt. Vajon én hogy döntenék anyaként. Kolléganõm erre azt mondta, nagyon sok múlik azon, milyen a családi indíttatás. Az iskolában nem készítenek fel az ilyen helyzetekre.

Ekkora a három hónapos magzat

Néhány éve a Magyar Szülészeti és Nõgyógyászati Társaság elindított egy programot, hogy csökkenjen az abortuszok száma. Néhány évi munkálkodás után a statisztikák tényleg azt mutatták, hogy kevesebb terhesség megszakítás történt. Nem tudom ez a program eredménye-e, de én magam is részt vettem benne, használtam anyagaikat. Ugyan teljesen orvosi szemmel, de jó szándékkal láttak hozzá a középiskolás korosztály felvilágosításához. Azt gondolják, ha a fiatalok többet tudnak errõl a témáról, meggondolják majd, hogyan létesítenek kapcsolatokat. Fontos dolognak tartják a fogamzásgátlást is. Programjuk elérhetõ a www.a-ha.hu internetes portálon. Szabóné Takács Mária

A Reményforrás Embertárs Segítõ Egyesület 2008-ban a személyi jövedelmeadó 1%-nak felajánlásából 8956 Ft-hoz jutott, melyet az egyesület mûködésére fordított. Köszönjük mindazoknak, akik támogattak bennünket, egyben várjuk további nagylelkû felajánlásaikat, adományaikat a 72800054-10002261 számlaszámra. 21

GYEREKNEVELÉS

A g y e re k n e v e l é s 1 0 c s a p d á j a 1. Ne legyen bûntudatunk gyerekeinkkel szemben! Ne érezzük magunkat bûnösnek amiatt, hogy munkába járunk, és nem töltünk 24 órát a közvetlen közelükben. A tapasztalatok szerint az óvodába, iskolába járó gyerekek jobban beilleszkednek a társadalomba, mint az otthon dédelgetett kicsik. 2. Ne azzal mutassuk ki az érzelmeinket, hogy mindenféle fölösleges dolgot vásárolunk a gyerekeknek! A kis jutalmakhoz fûzõdjenek konkrét teljesítmények. 3. Ne akarjunk százszázalékos szülõk lenni! Senki nem tud mindent tökéletesen végrehajtani. Ne hajszoljuk tehát túl magunkat. Inkább várjuk el, hogy a gyerekek is megfelelõen teljesítsék a maguk napi feladatát. 4. Ne engedjük, hogy a gyerekek naponta 6-8 órát tévézzenek, és igyekezzünk ellenõrizni a nézett filmek tartalmát. 5. Vacsora közben ne nézzünk tévét! Az esti étkezés legyen kellemes családi esemény, amikor mindenki elmeséli a napi élményeit. 6. Ne veszekedjünk a gyerekek elõtt! Igyekezzünk a vitákat egymás között elintézni. Ne használhassa ki a gyerek, hogy a szülõk nem egyformán ítélnek meg bizonyos dolgokat. 7. Ne a gyereken vezessük le a feszültséget! Próbáljunk meg többet pihenni, relaxálni vagy sétálni. Menjünk el néha a gyerekek nélkül színházba vagy moziba. 8. Legyünk egységesek a gyereknevelés kérdéseiben! A fontos dolgokat lehetõleg már a gyerekek születése elõtt tisztázzuk. 9. Ragaszkodjunk az elképzeléseinkhez és elveinkhez! Ne hágjuk át a saját magunk által felállított szabályokat. 10. Szeressük egyformán a gyerekeket! Ne hasonlítgassuk õket össze egymással. Ne kényeztessük el az egyiket a másik rovására.

22

A PSZICHOLÓGUS GONDOLATA

Gondolatok a szülõ - nagyszülõ kapcsolatról Házaspárokkal beszélgetve sokszor kiderül, hogy a párok és szüleik kapcsolata nem problémamentes, még akkor sem, ha külön laknak. Engedjük el gyerekeinket A baj az új család születésével kezdõdik, ha a szülõk nem tartják tiszteletben a fiatalok függetlenségét, irányítani akarnak, beleszólnak konfliktusaikba, sokszor a legjobb indulattal akarják rájuk erõltetni tanácsaikat, tapasztalataikat. Mintha nem akarnák elengedni gyerekeiket. Pedig a Szentírás egyértelmûen közli Isten házassággal kapcsolatos elképzelését: "Ezért a férfi elhagyja apját és anyját, a feleségéhez ragaszkodik, és egy testté lesznek" /Ter. 2.24/.

Szülõk és gyerekek

A feleség ugyanis már elõbb elhagyta apját, anyját, mert az akkori szokások szerint õ költözött a férje családjához. A fiataloknak tehát el kell hagyniuk szüleiket, és a szülõknek el kell engedniük õket. Ez sokszor nem könynyû, különösen az egyedülálló szülõnek. A házasság a legfontosabb emberi közösség. Halálig tartó kötelék, és megelõzi a szülõ-gyermek kapcsolatot. Problémás helyzetben a házastársaknak egymással kell szolidárisaknak lenniük szüleikkel szemben akkor is, ha nem a párjuknak

van igaza. Ez nem azt jelenti, hogy nem szeretik már õket, csak azt, hogy másképp és a társukkal képeznek egységet. Ritkábban látják õket, nem avatják be életük legtöbb részébe, de érdeklõdnek irántuk, együtt ünnepelnek; ha szükséges, segítenek / szerelések, cipelések/ s szeretettel, törõdéssel kísérik életüket. A fiataloknak sokszor lelkiismereti konfliktust okoz, szabad-e ellentmondani szüleiknek. Mennyire ütközik ez a "Tiszteld apádat és anyádat!" parancsolattal. Nagykorú felnõtt gyermekeink szabad akarattal, elveik, meggyõzõdésük szerint élhetnek akkor is, ha ez ellentétes szüleik véleményével. Persze legyenek udvariasak, barátságosak szüleikkel, de határozottan álljanak ki álláspontjuk mellett. Egyedülálló szülõ Különösen egyedülálló anyukák tudnak nehezen leválni egyetlen fiukról. Napi telefonhívást várnak el tõle, félnek, hogy fiacskájuk nincsen úgy ellátva, kényeztetve, mint otthon volt. Mindenért kritizálják menyüket. A lányos mamák is követnek el hibákat, mikor uralni akarják az ifjú pár háztartását, mindenrõl tudni akarnak, kéretlenül osztják tanácsaikat. Nélkülözhetetlennek érzik magukat, állan-

Nagyszülõk és unokák

23

dóan segíteni akarnak. S ha a fiatalok kiállnak eltérõ véleményük mellett, hamar megkapják, hogy bezzeg õk mindent megadnak, megcsinálnak, milyen hálátlanok velük szemben, már nem is szeretik õket. Aki jót akar az ifjú családnak, az - fõleg az elején - tartsa magát tisztes távolságban tõlük. Hagyja, hogy mindent úgy csináljanak, ahogy akarják - hacsak nem kérnek tanácsot - akkor is, ha eleinte sok mindent el fognak rontani.

Egy újabb egység

Tanácsok a szülõknek Segíteni annyit jelentsen, hogy akkor segítek, amikor kérnek, és abban, amiben kérik. Nem toppanok be váratlanul, nem ülök a nyakukon, távollétükben nem tartok terepszemlét a lakásukban, szobájukban, nem akarom megoldani konfliktusaikat, nem pártoskodom. A felnõtt gyerek elengedése nehéz. Nem könnyû elfogadni, hogy menyünk, vejünk fontosabb a gyerekünk számára, mint mi. Jó, ha mellettünk van még szeretõ házastársunk, vannak barátaink, hobbink, programjaink. S ha sikerül szeretõ kapcsolatot kialakítani a fiatal családdal, elengedett gyerekünk házasságával nyerünk menyet, võt, nem is beszélve az unokákról. Dr. Sallai János és Anikó

TERMÉSZET

A Balaton

"Munkafáradt ember, ha a Balaton víztükrét meglátja, új életkedvet érez ereiben csörgedezni." [ Széchenyi István] Bízom benne, hogy mindenki szívesen fogadja, ha a Annak idején a természeti erõforrásokat ki tudták haszSomló és a Bakony bemutatása után tovább folytatom nálni úgy, hogy évszázadokon át minõségi romlás nélkül Veszprém megye természeti értékeinek feltárását. Sorren- megélhetést biztosított az itteni lakosságnak. Az elsõ szõdiség nélkül tettem a harmadik helyre az ország legna- lõtõkéket a rómaiak ültették csaknem kétezer évvel ezgyobb természetes tavát, a Balatont, bár talán mégis ezzel elõtt. Innen származik a méltán híres balatoni szõlõ- és kellett volna kezdenem, hiszen csak rá kell pillantanunk a borkultúra, mely elõször tette híressé a Balatont. A halátérképre, rögtön szembetûnik a Dunántúl közepén a 78 szat is sok nemzetség megélhetését biztosította. Aztán jött km hosszan elhúzódó, közel 600 km2 vízfelületû, 3 m át- a XX. századi ember és gyakorlatilag körbebetonozta a lagos mélységû tó. Balatont, megfosztva õt a természetes tisztulás lehetõséTalán hihetetlennek hangzik, de a Balaton földtörténe- gétõl. Szállodák, kempingek és hétvégi házak tízezrei ti korral mérve igen fiatalnak számít, hiszen "csupán" épültek, és hamar elvesztette a tó azt a hangulatát, amiért húszezer éves. Korábbi területe a jelenleginél sokkal na- az idegenek is annyira megszerették, mint a balatoni emgyobb volt, szigetként emelkedtek ki belõle többek között berek. A rombolás és a tájidegen építkezések tovább folyTihany, Szigliget és Fonyód bércei és dél felé mélyen be- nak. Hogy mi lesz a vége? Ki tudja… nyúlt a somogyi völgyekbe. A legenda szerint a TapolcaiA télen ideérkezõ vízimadarakat azonban sem a törtémedence is víz alatt állt és az akkori város déli szélérõl nelmi fordulatok, sem a tájromboló építkezések, sõt abcsónakkal ki lehetett jutni a ban az idõben már a vízi nyílt vízre. Akkoriban a tavat jármûvek sem zavarják. óriási láp- és mocsárvilág szeÉvezredek óta választják gélyezte, ami a tatár, a török és pihenõhelyül tavaszi és a német világban a lakosság õszi vándorútjuk alkalszámára menedéket nyújtott. A mával a sekély vizû taXVI. században a Balaton a vat ezek az északi venMagyar Királyság és a török dégek, és a tó teljes behódoltság közötti határvidék fagyásáig általában mavolt, környékének egy része radnak is. A Balaton tékettõs adózású terület. A vullen a vízimadarakat óvó káni kúpokra és mészkõszirramsari nemzetközi etekre pompázatos erõdöket gyezmény védelmét élépítettek eleink, melyek harcavezi. Ebben az októberBalatoni nádas it mondák õrizték meg, a vérrel tõl márciusig tartó idõáztatott kövekkel teli falakból pedig csak romok marad- ben egy terepmadarász számára nincs szebb élmény, mint tak. Nem csupán hõsi, hanem megszentelt föld is ez, hi- a tó felett alacsonyan szálló ritka réce-, bukó-, búvár- és szen bencés, ciszterci és pálos kolostorok húzódtak a part vöcsökfélékre nagy nagyítású távcsõvel "vadászni". menti települések határában, melyek közül egyedül a tihaMost kivételesen nem bíztatok senkit arra, hogy kiránnyi bencés apátság élte túl az évszázadok történelmi viha- duljon a Balatonhoz, hisz' szinte mindenki megy - legrait. alább nyaranta - strandolni, fürödni, túrázni, kerékpározNa, de a természettõl kissé elkanyarodtunk. Nehéz is ni, vizisportokat ûzni. Inkább arra kérek mindenkit, úgy a balatoni tájról beszélni, hogy az embert ne igézné hogy… VIGYÁZZUNK RÁ! meg az itt élt emberek emlékezete és a történelem szele. Bruckner Attila

24

CSALÁDI ÉLET

Ha újra itt a nyár Lassan itt a nyár és gyermekeinknek is úgy kell a pihenés, mint egy falat kenyér. Az õszi és téli szünet túl hosszúra nyúlt, így a tavaszi pihenés elmaradt, de hálát adhatunk a húsvéti ünnepekért. Krisztus feltámadása erõt és reményt nyújtott mindannyi-

Feltöltõdés nyáron

unknak. A nyár az ifjak számára a pihenésé, a feltöltõdésé. A nagyobb iskolások számára tapasztalatszerzés, kipróbálni a napi munka nehézségeit, örülni a diákmunka keresetének. Mindig szeretettel emlékezem vissza gyerekkori balatoni strandolásainkra. Édesanyám felpakolt elemózsiával és a fürdéshez szükséges kellékekkel. Vonatra ültünk, és irány Badacsony. Hatalmasakat fürödtünk, az egész napot ott töltöttük. Nem is gondoltam akkor, milyen szerencsések vagyunk. Mivel szüleim tanárok voltak, így az egész nyár szabad volt. Nem kellett azon gondolkozniuk, hogy hova tegyenek bennünket, amíg õk dolgoznak. Sajnos nincs mindenki ilyen szerencsés helyzetben, de talán a nyarat munkával töltõ szülõk is tudják biztosítani a gyerekek nyaralását.

A balatoni nyaralásokon mindig új barátságokat kötöttünk. Remek volt találkozni, együtt élvezni a strand hangulatát a régi ismerõsökkel is. Szeretném, ha a mi ifjainknak is lenne ebben része. Az egész napos fürdõzés ma már nem szerencsés, de négy óra után minden szempontból megéri lemenni a "Balcsira". A vízközelség nagyon sok gyereket vonz. Csemetéink sem kivételek ez alól. Szeretik a fürdést. A Balaton mellett mi a nyaralásaink során - nagybátyám jóvoltából - élvezhetjük a Kõrös-parti tájat is. Szarvason nyaralva elõször az üdülõsor strandján, késõbb Békésszentandráson, nagybátyám nyaralójánál találhattuk meg a vízparti örömöket. Ott tanultunk meg úszni édesanyám szárnyai alatt. Számomra nagy élmény volt, hogy a mi gyerekeink is ott lettek vízbiztosak. Emlékszem Lillára 2008 nyarán. Az elsõ hosszabb úszást két nyaraló között tette meg. Közelítve a papához a vízbõl kiabált: "Nézd, Papa, nincs karúszóm!" Papa még meg is könnyezte és bíztatta, hogy "na, még egy kicsit, és ideérsz hozzám!" Jó érzés hallani Mátétól, hogy várja a nyarat és az alföldi nyaralást. Távoli rokonainkkal jövünk ott öszsze. Hasonló korosztályú és összetételû gyerekek. Ez a két hét mezítlábasan és vizesen telik sok-sok beszélgetéssel és nevetéssel. Megismerik a víz világát. A Kõrös partján lát-

ni lehet kidõlt fákon pihenõ teknõsbékákat, vízimadarakat, rákokat. Szerintem nem minden gyerek találkozik szembe úszás közben vízisiklóval és kiskacsákkal. Papa is horgászhat. Így a gyerekek a horgászás örömeit és kudarcait is tanulhatják. Gyakoroljuk az egymásra utaltságot, a toleranciát. Ilyenkor kicsit el vagyunk zárva a városi hangulattól és ez jó érzéssel tölt el bennünket. Ha a szúnyogok is megengedték, kiültünk este a hintaágyba beszélgetni, énekelni, furulyázni, és hallgatni a vízparti éjszaka hangjait. Bízom benne, hogy ezek a nyarak sokáig megmaradnak gyermekeink emlékezetében.

Fürdés közben

Leírhatatlan élmény az a nyugalom, ami ott, a Kõrös partján fogad bennünket. A Balaton partján már más világ van. Mindkét hangulatra szükségük van a gyerekeknek. Ezért is jó, hogy így alakulnak a nyarak. A Jóisten adjon mindenkinek lehetõséget arra, hogy élményekben gazdag nyarat adhassunk gyermekeinknek, és mi is fel tudjunk kicsit töltõdni ezekkel a ritka pillanatokkal! Bruckner Zsuzsanna

Egy vélemény a gender ideológiáról "... a gender ideológia terjesztõi is egy új embertípust akarnak megalkotni. Csakhogy még ha jó szándék vezérelné is õket, a történelem megtanította az emberiséget: minden ilyen utópia káros. De a legnagyobb gond mégis az, hogy e gátlástalan liberalizmus terjesztõi elfelejtették a közjó fogalmát, ami a következõ, sõt az azt követõ generációk érdekeit is szem elõtt tartja. A nemi identitásról való lemondás téveszméje ugyanis a családok ellen ható folyamatokat indít el." – mondta Baranyi Károly, a Nemzeti Pedagógus Mûhely elnöke. Szerinte az eredetileg az Egyesült Államokból származó "divat" megszünteti annak lehetõségét, hogy a fiatalságot a valódi emberi értékek tiszteletére lehessen nevelni. Magyar Hírlap 25

CSALÁDI OLDAL

Négy Mercedes egy udvarban Januárban egy rövid hír számolt be arról, hogy Németország 5. leggazdagabb embere, mivel óriási pénzösszeget vesztett el, vonat alá vetette magát. Még így sem szegényedett el, de sajnos az életénél jobban szerette a pénzt! Míg egyik oldalon a mérhetetlen gazdagsággal találkozunk, addig egyre többen a mindennapi megélhetésért küzdenek. A Herenden élõ Papp Árminnal és feleségével, Gabival arról beszélgettem, hogy az Istenbe vetett hit segítségével hogy "gazdálkodik" egy 4 gyermekes család?

tásait. Ha kevesebbszer mész boltba, kevesebbszer teszel a kosaradba felesleges dolgokat. - Mit jelent számotokra a gondviselésbe vetett gyakorlati hit? Ez a témakör talán a házépítésünket juttatja eszünkbe. Tõke nélkül belevágni egy építkezésbe- ehhez kellett a gondviselésbe vetett hit. A telek felét tudtuk csak kifizetni, amikor az építkezést elkezdtük. Amennyink volt, annyit építettünk. Az OTP kölcsönt elkerültük, aminek most a kamatemelkedések idõszakában különösen örülünk.

- Kérlek, mutatkozzatok be! Herenden egy családi házban élünk négy gyermekünkkel, akik életkora 7 és 13 év között van. Gabi a helyi iskolában tanít, én pedig egy bútorgyárban dolgozom mérnökként. - Családi pénzgazdálkodásotokra gondolva az evangéliumi életstílus szellemében hogy tudtok ellenállni a "fogyasztói stílusú életformának"? A nõi lélek hiszékeny típus, így elõbb bedõl a reklámnak. Alapvetõen én óvatos ember vagyok, ha a pénztárcámra gondolok. Az áruházak polcain szereplõ árleszállító címkékre mindig azt mondom, hogy "Ennek a terméknek valójában ennyi az ára. A többit csak odaírták." A vásárlásban az is segít, ha tudatosítjuk, hogy sok áruházláncban a nyugat "szemetét" árulják nálunk árleszállítás címén. Próbáljuk kerülni a "multi" típusú áruházakkal való találkozást. Egyébként hetente egyszer megyünk csak bevásárolni, ezzel is kerülve az árleszállító címkék csábí-

A Papp család

- Kilógnak-e gyerekeitek a többiek közül, mert az anyagiakról másként gondolkodtok, mint általában a világ? Az iskolában a gyerekek "nasit" esznek, az automatából Colát isznak. A mi gyerekeink nem visznek az iskolába finomságokat. Mivel ez a kezdetektõl így van, talán nem is alakult ki az igényük az e fajta nyalánkságokra. Az osztálykirándulásra sem kapnak annyi zsebpénzt, mint a többi gyerek. Mégis sokszor visszahozzák a nagy részét, mondván nem költik felesleges dolgokra a pénzt. Ezt látják otthon. Mivel még elég kicsik a gyere-

26

kek, a ruházkodás terén még nem jelentkeztek különösebb problémák. - Megéreztétek-e már a lemondásban rejlõ erõt, örömet? Fontos szempont-e ez a gyerekek nevelésében? Gyermekeinket próbáljuk arra nevelni, hogy megbecsüljük a dolgainkat. Ha szeretnének valamit megkapni, akkor azért õk is tegyenek valamit. Például gyûjtsenek pénzt házimunkával. Vagy egy másik módszerünk, ami nem csak a gyerekekre, hanem ránk is hat, ez a selejtezés. Évente átfésüljük a lakást, és amire nincs szükség, régóta csak kallódik az egyik helyrõl a másikra, az kikerül a házból. Így megtanuljuk, hogy mennyi felesleges holmink van, amit jobb lett volna meg sem venni. Legközelebb már biztosabb szívvel tudunk dolgokra nemet mondani. Nem csak a mai rossz gazdasági helyzetben, de korábbi idõkben is volt/van néhány szempont, amivel "megfoghatjuk" a pénzt. Külföldi családi nyaraláson még nem voltunk. Inkább hazánk szép tájait keressük fel. Az élelmiszerek közül csak a legszükségesebbek kerülnek a bevásárlókosárba. Szeretünk lekvárt, szörpöt és befõttet készíteni. Elfogadjuk a másoktól levetett ruhákat. Ezek apróságok és biztosan sokan élnek ezekkel a lehetõségekkel. Így szorgoskodva, jut pénz az értékesebb dolgokra is, még ha egy kis idõt várni is kell rá.. Gabi és Ármin vagyona, négy Mercedese az udvaron szaladgáló négy gyermeke... söcsi

ISTEN GYERMEKE LETTEM

MEGSZÜLETTEM

Pálfalvi Sára Veszprémben, 2009.április 13-án

Csurgai Márta 2009. április 3-án Csurgai István és Zsuzsa 1. gyermeke Veszprémben

Varga Gergely György 2009. február 9-én Varga István és Judit 3. gyermeke Kisapátiban

Sári Bence Devecserben, 2009.április 19-én

Gyerekszáj Beni:- Megyek fürödni. Édesanyja kérdi: - Miért? A válasz:- Mert egyszer nem fürödtem.

Sára lányunk az emésztés rejtelmeirõl így beszélgetett ovis társaival: " Ha lefekszel, nem fog fájni a hasad, mert a gyomrod megfejlõdik és az étel lelágyad."

Beni azt mondja a büdös helyett: bidös, mire Hanka:- Beni, neked parasztnak kéne lenned! Beni:- Inkább valami mívésznek!

Szintén Sára mondása: "Eddig lusta voltam, de már haladok a szorgalmasság felé. " Kirándulni mentek és másnapra hideg élelmet kért az óvó néni tõlük. Sára így adta tovább: " Anya holnap csomagolj nekem enni, innivalót és egy kis elemorzsiát."

Hanka reggel megkukucskálta az adventi naptárban elõre a kis képeket, mire mondom neki, hogy azt nem lehet. Hanka válasza:- Jól van, mama, majd elfelejtem, jó?

Havér család, Szentkirályszabadja

Bodrogi család, Németország

Véleményeket, cikkeket, keresztelési és családos fényképeket, újabb elõfizetéseket az alábbi címre várjuk:

Kiadja a Reményforrás Egyesület és a Veszprémi Fõegyházmegye Családpasztorációs Irodája

Családpasztorációs Iroda, 8460 Devecser, Miskei u. 47. Tel.: 88/223-960 Mobil: 30/436-2449, 20/770-4755 E-mail: [email protected] Ugyanitt kapható bõvebb felvilágosítás az újságban olvasható cikkek témájával kapcsolatban felmerült kérdésekre. www.ersekseg.veszprem.hu/intezmenyek/csaladpasztoracio

Fõszerkesztõ: Mód Miklós Szerkesztõ: Czaun-Kõrösi Edina, Fekete Gyöngyi Munkatársak: Berkes János, Bruckner Attila és Zsuzsa, Gerstmár Ferenc, Karikó Éva, Kondor Kolos, Léner-Pintér Sára, Marosszékyné Csósza Mária, Mayer Mónika, Munkácsi János, Papp Ármin, dr. Sallai János és Anikó, Sötét Béla és Csilla, Szabóné Takács Mária ISSN 1788-4144 Készült a TRADEORG Nyomdában, Fûzfõgyártelepen

27

Az öröm és a boldogság napsugárrá teszi az embert.