Jegyzet
Localinfo Önkormányzati Havilap
Kell-e e nekünk önkormányzati rendõrség?
Tartalomjegyzék !
Reflektorban a közigazgatási reform 4–8. oldal
!
Brüsszelbõl jelentjük 9. oldal
!
Petrétei József: a közszerzõdésrõl 10–11. oldal
!
Közbeszerzési tanácsok 12. oldal
!
Készül a víziközmûtörvény 17. oldal
!
Egyre több az önhikis 18. oldal
!
Lesz-e önkormányzati rendõrség? 19. oldal
!
Nemzeti Vidékfejlesztési Terv 20–21. oldal
!
Pályázatfigyelõ 22–23. oldal
!
Visszatekintõ 24–25. oldal
!
Kastélyért szociális otthont 26. oldal
A Localinfo szerkesztõsége szakmai lapunkon keresztül is igyekszik friss, hasznosítható információkkal és tartalmas, az álláspontok kialakítását elõmozdító cikkekkel segíteni az önkormányzati tisztségviselõk és közalkalmazottak mindennapos felelõsségteljes munkáját. Kiadványunk azonban támaszkodni kíván olvasóink észrevételeire is, ezért várjuk az önök véleményét, reflexióit az önkormányzati hírekre, megjelent cikkeinkre és konferenciáinkon elhangzott elõadásainkra. Címünk: 1106 Budapest, Fehér út 10. Telefon: 264-3333, fax: 264-3232, e-m mail:
[email protected]
Kell! – mondom én határozottan, és hallom egyre több polgármestertõl is. Mégis, mintha a politikusok és jogalkotók nem ugyanazokkal a helyi vezetõkkel beszélgetnének. Hisz míg két ciklussal ezelõtt mármár konszenzus volt a rendõrség ilyen típusú átalakításáról, – no persze csak a jelszavak szintjén –, és még négy éve is fel-felbukkant ez a kifejezés a pártok kampányfüzeteiben, mára már minden a centralizációtól, a regionális átszervezéstõl hangos. Pedig itt valami nagy-nagy félreértés lehet, amit mellesleg a rendõrség is jól tud. Hisz számtalan diadaljelentést olvashattunk például a lakótelepi rendõrõrsök sikerérõl, amelynek hátterében éppen az áll, hogy a rend õreit közelebb telepítették a lakossághoz, ugyanazokkal a járõrökkel találkoznak naponta az ott élõk, bizalmi viszony alakul ki közöttük, megismerik a helyi jellegzetességeket. Ezzel szemben, mondjuk egy középvárosban mûködõ rendõrõrs, adott esetben akár húsz környékbeli települést is elláthat, így – kis túlzással – az ügyeletben lévõk mindig vannak valahol, de soha nem ott, ahol a legnagyobb szükség lenne rájuk.Ebben a helyzetben persze a polgármesterek is teljesen tehetetlenek, hiába igyekeznek jó viszonyt kialakítani a kapitányokkal, hiába adnak pénzügyi támogatást, senki nem garantálhat semmit, a rendõri vezetõk felfelé mutogatnak – nekik onnan parancsolnak. A települések lakói viszont a polgármestert, az önkormányzatot, a képviselõket teszik felelõssé a közbiztonság hiányáért. Mi több, az önkormányzati törvény nevesítetten rögzíti, hogy a helyhatóságnak gondoskodnia kell a település közbiztonságáról. Hát persze, de hogyan? Sokan kényszerûségbõl mindenféle kerülõutakon próbálkoznak: erõsítik a polgárõrséget, a közterületfelügyeletet, városõrséget állítanak fel, mezõõrökkel és parkõrökkel kísérleteznek, miközben mindenki tudja, hogy ezek csak pótmegoldások. A lakosság – de fõleg a renitensek – szemében nincsen tekintélye ezeknek a testületeknek. Sokaknak fogalmuk sincs arról, hogy melyiknek milyen jogosítványai vannak, mit tehetnek és mit nem. Egyszóval ez így nem megy. Egyre több pénz folyik el a legkülönfélébb csatornákon, ám a biztonságérzet növekedése egyáltalán nincsen arányban ezzel. Sokak szerint a megoldást az önkormányzati rendõrség jelenthetné: az állam adja át az állomány egy részét az önkormányzatoknak, természetesen a finanszírozással együtt, és ruházza fel utasítási jogkörrel a polgármestereket. Olyan pillanatban vagyunk, amikor mindez nem csak fantázia. A kormány ugyanis most dolgozik a rendõrség reformkoncepcióján, amelyet 2007-ben kíván a parlament elé vinni. Miért tartjuk annyira nyilvánvalónak, hogy a polgármesterek soha nem szólhatnak bele érdemben semmibe? L. László János
[email protected]
2006. szeptember
3
Reflektor – Közigazgatási reform
Localinfo Önkormányzati Havilap
Kevesebb pénzbõl nagyobb teljesítményt Konvergenciaprogramba csomagolt államreform Pénzügyi eszközökkel fogja ösztönözni a kormány a megyék régiós integrációját, akárcsak a kistérségi összefogásokat – jelentette ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a XIV. Országos Jegyzõ-K Közigazgatási Konferencián. Magyarország elsõ számú köztisztviselõje – miként a kormányfõt a konferencián nevezték – kevesebb pénzbõl nagyobb teljesítményt vár el a közigazgatástól. A köztisztviselõi kar létszámának húszszázalékos mérséklése mellett öt éven belül a közszférára szánt állami kiadások mértéke huszonöt százalékkal csökkenne. A közigazgatás nem reformellenes, de cselekvõ részese kíván lenni a reformfolyamatnak – hangoztatták a konferencia résztvevõi. Noha az elmúlt hetek elsõsorban az egészségügy, illetve részben a nyugdíjrendszer reformjáról szóltak, a háttérben az államigazgatás reformján is dolgozik a kormány, vállalva, hogy „természetesen” feles törvényekkel kénytelen kalkulálni. Gyurcsány Ferenc a jegyzõkonferencián úgy fogalmazott: „elegendõ az elszántság és a belsõ szakmapolitikai támogatás, hogy a reformelképzelésekbõl mindazt, amit feles törvényekkel végre lehet hajtani, végrehajtsuk”. A miniszterelnök Új Magyarország – Új közigazgatás címmel tartott elõadást a helyi közigazgatások elitje elõtt.
Olcsóbban és jobban A reformfolyamattal egyfajta kulturális változásnak is végbe kell mennie – jelentette ki a miniszterelnök. Tudniillik szakítani kell azzal a beidegzõdéssel, amely alapján ma százezrek, milliók kérdezik, hogy „mi jár nekem”, s elmulasztják hozzátenni, hogy „én mit adok ennek a közösségnek, városnak, országnak?” Gyurcsány Ferenc szerint a rendszerváltást tizenhat év után muszáj kiegészíteni legalább egy elemmel: azzal, hogy a szabadsághoz a felelõsség is hozzátartozik. „Az országot valamennyi polgár erõfeszítése teremti. És ha igaz, hogy ezt az államot valamennyi polgárának anyagi és nem anyagi természetû erõfeszítése tartja fenn, akkor a közigazgatásnak azon kell dolgoznia, hogy hogyan lehet cserébe a lehetõ legolcsóbban a lehetõ legjobb szolgáltatást biztosítania“ – szögezte le a miniszterelnök A vállalkozói szférában már végbement ez a kívánatos átalakulás: a magyar gazdaság legjobbjai töredék erõforrásból ma sokkal jobb szolgáltatást nyújtanak, mint korábban – fûzte hozzá.
Csökkenõ mozgástér Ma Magyarországon minden száz állami forintból tizenkilencet a közszférára fordítunk – húzta alá a miniszterelnök, megjegyezve: végig kell gondolni, hogy való! 4
ban szükséges-e mindazt nyújtania a közszférának, amit ma nyújt. Közölte: négy-öt év múlva tizennégy-tizenöt milliárdforintra kívánják csökkenteni a közszférára szánt állami forrást. Ez persze azzal jár, hogy kevesebb embernek kevesebb pénzbõl több feladatot kell ellátni – hangsúlyozta. A százezres köztisztviselõi kar mintegy húsz százalékát kívánják leépíteni. A másik oldalon viszont – tette hozzá Gyurcsány Ferenc – a jók jobban járnak: jobb munkafeltételek, magasabb jövedelem vár rájuk. Igaz, nagyobb munkatempót kell felvenniük. Az átalakulás ezen szakasza 2009–2010-ig fog tartani, s mintegy negyven-ötvenmilliárd forintot költenek rá – ismertette a terveket a kormányfõ.
Teljesítménybérezés a központi igazgatásban Az átalakítás a központi közigazgatásban veszi kezdetét, ahol már 2007-ben világos elvárásokon alapuló teljesítménymérést vezetnek be, mivel jelenleg sok esetben egyszerûen a hivatalban eltöltött idõ határozza meg a jövedelmet illetve az elõrejutást. A személyre lebontott teljesítménymérés differenciált bérezést tesz lehetõvé. A központi közigazgatásban lévõ hatezer fõ esetében radikáli-
www.otm.gov.hu 2006. szeptember
Reflektor – Közigazgatási reform
Localinfo Önkormányzati Havilap san átalakul a mai szabályozás, és személyre lebontott, közvetlen teljesítménykitûzéseket, -méréseket, kompetenciaalapú javadalmazást és ehhez kötött, differenciált bérezést vezetnek be – hangsúlyozta. A miniszterelnök szólt a közigazgatás szervezeti átalakításáról is. Elmondta: olyan költségvetési szabályozókat terveznek bevezetni, amelyek arra ösztönzik a megyéket, hogy regionális alapon szervezzék meg a közszolgáltatásokat, illetve bizonyos feladatokat adjanak át a települési önkormányzatoknak.
Kétharmados törvények helyett ösztönzõk A kormány közvetlen irányítása alá tartozó szerveknél 2007 végéig teljeskörûen megtörténik a regionális integráció; a rendõrségtõl az adóhivatalig. A közszféra más területein azonban sok esetben csak ajánlások fogalmazhatók meg. Szintén pénzügyi úton kívánják ösztönözni a kistérségi összefogásokat is. Ezzel kapcsolatban a miniszterelnök rámutatott: az önkormányzatisághoz fûzõdõ jogokat nem sértve az önkormányzati intézmények közös fenntartását kívánják ösztönözni, emellett támogatják, hogy a kistérségi központokban jöjjön létre a szükséges kapacitás, amely hatékonyan ellátja az igazgatási feladatokat.
Versenyvizsgán alapuló kiválasztási rendszer A kistérségek ügyét a szeptember elején benyújtott konvergenciaprogram is érinti. Itt az szerepel: „a kormány az önkormányzati társulások pénzügyi ösztönzésével segíti elõ a kiadások növekedését korlátozó méretgazdaságossági megtakarításokat a közigazgatási, a szociális és közoktatási intézményfenntartási feladatok esetében”. A konvergenciaprogram is kitér a teljesítménybérezés bevezetésére, és az is kiderül belõle, hogy versenyvizsgán alapuló kiválasztási rendszert terveznek a közszférában. Említést tesz továbbá az elektronikus közigazgatás elterjesztésérõl is, valamint az is megtudható: még az idén tárgyalja a kormány a normatívák rendszerének átalakítását, 2008-tól pedig bevezetik az ingatlanadózást.
A közigazgatás részt kér a reformtervezésbõl A jegyzõknek és a közszolgálat dolgozóinak nem az a problémája, hogy változik a közigazgatás; ha módosul a társadalmi környezet is, ez természetes. Azonban a jegyzõi kar általános vélekedése szerint nem pontosan ismerik, hogy merre indult el az ország ezen a téren. Mészáros Miklós, a Jegyzõk Országos Szövetségének elnöke határozottan leszögezte, hogy részesei akarnak lenni a „finom forgatókönyvek” megírásának. Ezt erõsítette meg Bíró László, a Köztisztviselõk Szakmai Szervezeteinek Szövetsége elnöke is, aki szerint a közigazgatás nem reformellenes, de cselekvõ részese kíván lenni a reformfolyamatnak. Hasonló szellemben fogalmazott Verebélyi Imre, a Magyar Közigazgatási Kar elnöke is: „olyan közigazgatási reformot tudunk támogatni, amely nem azzal akarja !
bizonygatni saját nagyságát, hogy becsmérli a közigazgatást, hanem a valós helyzetbõl indul ki”. Ez pedig szerinte az, hogy a magyar közigazgatási kar nemzetközileg elismert, s a lakosság közigazgatással szembeni elégedettségi mutatója is az egyik legmagasabb Európában. Meggyõzõdése: a jogalkotóknak elõször egyszerûsítõ, ésszerûsítõ lépéseket kellene tenniük, utána következhet a lényeget érintõ reform. Az országos tanácskozáson Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének fõtitkára hangsúlyozta: az önkormányzatok mozgásterét kellene bõvíteni: a fölösleges és túlzott megkötéseket kellene kivenni az egyes ágazati törvényekbõl, melyek megnehezítik és fölöslegesen megdrágítják a mûködést. Nagy Ildikó Emese
[email protected]
Protestál a szakszervezet A demonstrációt és a sztrájkot sem tartja kizártnak a Szakszervezetek Együttmûködési Fóruma, amennyiben a kormány továbbra sem fogadja el a szakszervezetek véleményét a közszférát érintõ lépésekkel kapcsolatban. A szervezet szerint elfogadhatatlan a bérbefagyasztás, valamint a közszolgálati életpályamodell teljes megváltoztatása. A bérek befagyasztása súlyos reálbércsökkenéshez vezetne, mivel nõ az infláció és a járulékok is emelkednek – nyilatkozta a Duna Tv Híradójának Szabó Endre, a SZEF elnöke. „Próbálják meg az emberek tûrõképességét is figyelembe venni!“ – fakadt ki az elnök, aki szerint a kormány nem méri fel kellõ felelõsséggel a társadalom túlnyomó többségének teherbíróképességét, ráadásul nem veszi figyelembe a szakszervezetek javaslatait sem. „Az egyeztetõ intézmények mûködnek, tehát ezt nem kifogásolhatjuk. Kellõ rendszerességgel ülésezik az Országos Érdekegyeztetõ Tanács, kevésbé rendszeresen a Közszolgálati Érdekegyeztetõ Tanács; a gond az, hogy az ott elhangzottak közül, a javaslataink, észrevételeink közül egyelõre úgyszólván semmit nem akceptált a kormány“ – mondta el még Szabó Endre. A szervezet elképzelhetõnek tartja a közszféra jelenlegi életpályarendszerének átalakítását, de csak úgy, ha a jelenlegi elõmeneteli rendszer megmarad. Szabó Endre szerint nem lehet kritikátlanul átvenni a versenyszféra hasonló rendszereit. A szakszervezet arra kéri a kormányt: mondja el végre nyíltan és világosan, valójában milyen tervei vannak a közszférával kapcsolatban.
www.szef.hu 2006. szeptember
5
Reflektor – Közigazgatási reform
! 6
Localinfo Önkormányzati Havilap
Forrás: Magyar Köztársaság Kormánya • Magyarország Konvergencia Programja 2005 – 2009 (2006 szeptember)
2006. szeptember
Reflektor – Közigazgatási reform
Localinfo Önkormányzati Havilap
Regionális identitástudat(-h hasadás?) „A megye már ma sem jelent organikus egységet“ A közvélemény a „fékezett habzású” közigazgatási reformok indulásával is pontosan érzékeli: régiókra márpedig szükség van. De az is nyilvánvaló, hogy csak tájékozott polgárok felelõs döntésére építõ, önkéntes társuláson alapuló régiók alakulásával kereshetõ a tartós, mûködõképes megoldás. A rossz kompromisszum többnyire megalkuvás.
Az Új Magyarország Fejlesztési Tervnek egyebek közt épp az A tervezett intézkedések kapcsán az ellenzék a megyék, a célja, hogy az országot ne csak közigazgatási, hanem tar- a megyei önkormányzatok ellehetetlenítésérõl beszél. Péltalmi értelemben is decentralizálja – jelentette ki Bajnai Gor- daként említik, hogy az illetékek behajtásának joga maholdon kormánybiztos; történetesen a dél-alföldi régió lehetõsé- nap a regionális APEH-hivatalokhoz kerül át. „Amit nem tugeit ecsetelve, amely az Európai Unió kétszázötvenegy régi- dott a kormányzati többség az alkotmány módosításával elója közül a kétszáznegyvenkettedik helyen áll. érni – magyarul a regionális rendszer kialakítását –, azt most A regionális fejlesztés hajtóereje lehet az úgynevezett Pó- megpróbálja gazdasági úton kikényszeríteni“ – protestál a lus program, amelyben például Szeged mint regionális pólus Fidesz, mely viszont, a kormányzó párt megfogalmazása szerepel, de – az elképzelés szerint – a hozzá kapcsolódó szerint, „az egész országot próbálja ellehetetleníteni a gyenmegyeszékhelyek, Kecskemét és Békéscsaba önálló részpó- ge hatékonysággal mûködõ önkormányzati rendszer konlus-programjai is helyet kapnak. Hasonló zerválásával.“ AZ EGY FÕRE JUTÓ munkamegosztás másutt is konszenzusA kormányzat eltökélt: továbbra is a GDP RÉGIÓK SZERINT gyanús megoldás lehet. regionális együttmûködési intézményrend(Az EU 25 tagországában) Tény, hogy a reformtörekvések elleszer létrehozását ösztönözi, s a közigazga(átlag, EU25 = 100) nére a választások után is a jelenlegi tás súlypontját a megyébõl a régióba Forrás: Eurostat 2006. május közigazgatási és a régi vágású önkorhelyezné át, szem elõtt tartva „a regionális mányzati modell él tovább. A választók identitástudat erõsítésének“ fontosságát. pedig, akik október elején megyei önkorCsakhogy hiába helyezõdik át a politikai mányzatot (is) választanak, nem is gyanítretorikában a hangsúly, ha idén õsszel ják, hogy a megye helyett „tulajdonképmég a régi módon választunk. Jobb (törpen a megyékbe belógatott, úgynevezett vény) híján ugyanis most egy túlméretezett, dekoncentrált szervek végzik a közigazgadrága, meglehetõsen szétaprózódó, de rátási funkciók a többségét. A való életben a tarti, mondatnánk „hétszilvafás” önkormegye ma már nem jelent organikus egymányzatokban bõvelkedõ intézményrendséget szinte semmilyen értelemben.” Legszer fenntartására szavazunk, a régiókban alábbis így érvelt egy ismert közgazdász. gondolkodó rendszer helyett ténylegesen A regionalizáció közjogi mozgásterémeghosszabbítva a megcsontosodott rõl a kormánykoalíció oldalán megoszla(vár)megyerendszer mandátumát is. nak a vélemények. Annak ellenére „megcsináljuk“ a regioMert legyünk õszinték: Magyarország jelenleg inkább tûnális önkormányzati reformot, hogy a kétharmados törvé- nik háromezer-kétszáz önkormányzat laza konföderációjányeket leszavazta a parlament – tartja az egyik álláspont. Az nak, mintsem modern államszervezetnek. S a parlamenti ellenkezõ nézet képviselõi viszont arra intenek, hogy kellõ döntés fényében nincs itt az ideje, hogy a háromezer-kétszáz alkotmányos felhatalmazás hiányában nem valósítható meg települési önkormányzat, illetve a légiónyi helyi képviselõ létaz intézményrendszer teljes átalakítása. száma csökkenjen… Hovatovább egy nagyhatalom is elbolA reálpolitika ma valahol e két véglet között toporog. Ke- dogul néhány száz helyhatósággal; ehhez képest igencsak resi a kiutat a kétharmados alkotmányjogi csapdákból, a vitatható, hogy a fõvárosban szükség volna hatszázhusfeles törvények által is kezelhetõ költségvetési juttatásokban zonhaz városatyára, huszonhárom kerületi, plusz egy fõpollelve meg a még hiányzó eszközt, azt a hatásos érvrendszert gármesterre. Ám a megyét s õsi jussát konszenzus híján és alternatívát, amely a széttagolt megyerendszertõl a mo- közvetlen veszély nem fenyegeti. dern régiók (de legalábbis az önkéntes regionális összefoBár két lovat egy nyereggel nehéz megülni, október elegás) felé terelheti az arra „fogékony“ helyhatóságokat. Az jén a választópolgárok zöme paradox módon mégis e proönkormányzati választásokhoz közeledve így válhat egyre iz- dukciót kénytelen gyakorolni: regionális identitástudattal – galmasabb politikai kérdéssé, hogy a kormány mely nagyvá- identitástudat-hasadással – szavazatával alkalmasint a merosokat teszi meg regionális fejlesztési központtá, vagyis ho- gyerendszer további fenntartását lesz kénytelen legitimálni. vá telepítik késõbb a „dekoncentrált“ államigazgatási intézményeket – a hozzájuk rendelt fejlesztési forrásokkal. Bodnár Lajos
[email protected] !
www.regio.lap.hu 2006. szeptember
7
Reflektor – Közigazgatási reform
Localinfo Önkormányzati Havilap
Több ezer közszolgától válhatnak meg A piaci szféra élénken érdeklõdik a magasan képzett hivatalnokok iránt A lassan kibontakozó államreform egyik kulcskérdése, hogy a hatékonyabb közigazgatáshoz vajon hány közalkalmazottra van valóban szükség. Végleges döntés még nem született az ügyben, ám az eddig kiszivárgott tervezetekbõl egy dolog biztosnak látszik: jelentõsen csökkeni fog a közszférában dolgozók száma. Az elképzelések szerint elsõ lépésként kétezer közszolgának szûnne meg a munkaviszonya. Az állam átalakítása során kiemelt figyelmet kap, hogy a bevételek növelése mellett jelentõsen mérséklik a kiadásokat, aminek az egyik legegyszerûbb módja, ha csökkentik a közszférában dolgozók létszámát. Erre a lépésre azért van szükség, mert egyes információk szerint jelenleg évi 2 420 milliárd forintot – ez több, mint a GDP tíz százaléka – költenek a közalkalmazottak bérezésére. Ezek után nem meglepõ, hogy egyes lapinformációk szerint 2007-ben csak a minisztériumokban és háttérintézményeikben mintegy tizenháromezer közszolgától válhatnak meg.
Megszûnõ kedvezmények Az eddig napvilágot látott információk alapján az elbocsátások mellett a legfontosabb változás az lenne, hogy a Draskovics Tibor vezette államreform-bizottság megszüntetné a különbözõ pótlékokat, az alanyi jogon járó juttatásokat, és a helyébe a teljesítményalapú bérrendszert honosítanák meg. Így a közalkalmazottak nem kapnának alanyi jogon
! 8
13. havi bért, ötvenszázalékos utazási kedvezményt, megszûnne a nyelvi és a gépkocsi-vezetõi pótlék, valamint az eddigi,a versenyszférához képest több szabadságot is megvonnák. A tervek szerint azonban ezekkel az új szabályokkal sem csökkenne a közszférában maradók fizetése, mivel a teljesítményalapú bérezéssel akár többet is hazavihetne egy közszolga. Érdekesség, hogy arról sehol nem jelent meg információ, hogy mi alapján mérnék a munkahatékonyságot. Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter azonban sietett kijelenteni, hogy mindezek csak elképzelések; végleges döntést a kormány még nem hozott az ügyben.
Támogatás az elbocsátottaknak Több céggel kötött együttmûködési megállapodást a Foglalkoztatási Hivatal azzal a céllal, hogy biztosítsák az elbocsátottak mielõbbi elhelyezkedését – tájékoztatott a Szociális és Munkaügyi Minisztérium. A cégek között találhatjuk a Spar Kft.-t, a Suzuki Rt.-t és az Aviva Életbiztosítási Zrt.-t. Emellett a Budapesti Közlekedési Vállalat is ajánlott munkalehetõségeket, míg a Budapest Bank csoport hat-hétszáz közszolgát várna szívesen soraiba. A kormány létrehozott egy úgynevezett Szolgáltatócentrumot is, melynek célja, hogy pontos információkkal segítse az utcára került dolgozókat. Az érdeklõdés egyelõre meglehetõsen csekély; a minisztérium augusztus végi adatai szerint mindössze háromszáznyolcvanheten jártak ebben személyesen, s telefonon is csak négyszázan érdeklõdtek. A legtöbben arról tájékozódnak, hogyan lehet képzési támogatást igénybe venni, mivel a kormány erre ígéretet tett. Ennek értéke személyenként maximum háromszázezer forint lehet. A Szolgáltatócentrumban érdeklõdhetnek álláslehetõségek után, valamint az önéletrajzot is feltehetik az ott mûködõ adatbázisra. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium tájékoztatása szerint augusztus 21-tõl minden megyében megkezdi mûködését egy hasonló centrum. Önerõ nélküli hitelhez is hozzásegíti a kormány az elbocsátott dolgozókat, mivel egy megállapodás értelmében a Magyar Fejlesztési Bank húszmilliárd forint keretösszegig biztosítja a kedvezményes, tíz éves lejáratú hitelt. Ezt a programot, melynek során maximum hárommillió forintos támogatásban részesülhetnek az érdeklõdõk, azért indította a kormány, hogy a volt munkatársai saját vállalkozásba kezdhessenek. Dzindzisz Sztefan
[email protected]
www.szmm.gov.hu 2006. szeptember
Európai Unió
Localinfo Önkormányzati Havilap
Mérlegen a magyar egyensúlypolitika Nem elég elfogadtatni a konvergenciaprogramot, be is kell tartani Szeptember elseje idén képletesen a magyar kormány számára is az „iskolakezdés“ napja volt; ekkor küldte meg Budapest az Európai Bizottságnak a beharangozott módosított konvergenciaprogramot, amely a 2006 és 2011 közötti idõszakra szóló gazdaságpolitikai célokat és elképzeléseket vázolja. Az uniós szabályok értelmében az kell. A kormánynak tehát ez után kell eurózóna tagjainak minden évben akbizonyítania, hogy a program reális tualizált stabilitási programot, az eurócélokat fogalmaz meg. zónán kívüli EU-tagállamoknak pedig A programból sokan hiányolták, konvergenciaprogramot kell benyújtahogy nem nevez meg céldátumot az niuk, felrajzolva azt a pályát, amelyen euró bevezetésére. Valójában ez nem a következõ években a tartós államelõírás, miként azt nemrég az illetékes háztartási egyensúly elérése felé közeuniós biztos szóvivõje is megerõsítette; lítenek. más kérdés, hogy a dokumentumban A közhiedelemmel ellentétben igaszereplõ számokból következtetni lezán nem az a kérdés, hogy az Európai het arra, hogy a kormány mikorra terBizottság elfogadja-e a most benyújtott vezi az egységes valutára való áttéJoaquín Almunia konvergenciaprogramot (amelynek elrést. A korábbi céldátum 2010 volt, bírálását szeptember végére-október ám ezt Budapest egyszer és mindenelejére ígéri). Az elõzõ, tavaly december végén készült vál- korra feladta, nem utolsósorban azért, mert ehhez már tozatot Brüsszel azért dobta vissza még januárban, mert – 2008-ra teljesíteni kellett volna a hiánykritériumot. A száa közelgõ választások miatt – egyszerûen nem volt hiteles. mokat szemügyre véve megállapítható, hogy a kormány Az új program benyújtását ezért is szeptember elsejére kér- 2010-re tervezi az elõírt, GDP-arányosan háromszázalékos te, amikorra a választások után megalakult új kormány szint alá levinni az államháztartás hiányát, 2012 elõtt tehát már eléggé „képben lehet” ahhoz, hogy hiteles programot nem számol az egységes valuta bevezetésével. Mielõtt fogadjon el. A kulcsszó Brüsszel számára is a magyar költ- ugyanis ez bekövetkezne, a forintnak legalább két évig az ségvetési politika hitelessége, amit a kormány az elmúlt európai árfolyamrendszerben (ERM-II-ben) egy központi években – a középtávú programban rögzített éves hiány- árfolyamtól számított plusz-mínusz tizenöt százalékos sávígéretek sorozatos megszegésével – az Európai Bizottság, ban kell lebegnie. De a hiány csak az egyik kritériuma az és ami ennél is fontosabb, a piacok szemében elveszített. euró bevezetésének, amelyhez meghatározott inflációs, kaJoaquín Almunia, az Európai Unió gazdasági és pénz- mat- és államadóssági szintet is produkálni kell. Így együgyi biztosa már a programról történt elõzetes egyezteté- elõre úgy tûnik, hogy legkorábban 2012-ben lehet majd sek során is azt nyilatkozta, hogy a magyar kormány – el- euróval fizetni Magyarországon, de az sem kizárt, hogy ensõ ízben – láthatóan komolyan elkötelezte magát az állam- nél is késõbbre tolódik a valutacsatlakozás. háztartás rendbetétele mellett. Ami azt illeti, nem érheti szó A konvergencia program értékelése mellett az Európai a ház elejét: hiszen a most benyújtott program amellett, Bizottságnak várhatóan október elején a hazánkkal szemhogy végre õszintén feltárja az államháztartás helyzetét (az ben indított deficiteljárás keretében is újabb ajánlásokkal idei hiány a Gyurcsány-csomag nélkül elérné a GDP 11,6 kell fordulnia a tagállamokhoz. Mint ismeretes, az EU még százalékát), drákói szigorítások révén a következõ három 2004 júliusában indított eljárást hazánkkal szemben a évben jelentõs hiánylefaragást irányoz elõ. A konvergen- megengedett háromszázalékos hiány túllépése miatt, és az ciaprogram szerint a deficit az idei 10,1 százalékról (a ma- akkor érvényes magyar konvergenciaprogrammal összgán-nyugdíjpénztárakkal korrigált hiány 8,6%) 2009-re hangban 2008-ig adott határidõt Magyarországnak a túl3,2 százalékra zsugorodna, hogy elvileg 2010-ben süly- zott mértékû hiány kiküszöbölésére. Nyilvánvaló, hogy az lyedjen a háromszázalékos referenciaérték alá, mely az új konvergenciaprogram fényében ez az idõpont is felülegységes valutára való áttérés egyik feltétele. Ezt a célkitû- vizsgálatra szorul majd. Hazánk eddig azzal vétette észre zést, és megvalósításának kormány által felvázolt módját magát, hogy rendre nem teljesítette a pénzügyminiszteri taBrüsszel nagy valószínûséggel üdvözölni fogja; ám arra nács ajánlásait, kiprovokálva azt, hogy egyesek hangosan csak a jövõ ad majd választ, hogy a programban szereplõ szankciókon kezdjenek morfondírozni. Ebbõl is következik növekedési hipotézisek reálisak-e, vagy – amiként azt a az, hogy Magyarország többet már nem nagyon hibázhat: Magyar Nemzeti Bank állítja – aránytalan nagy mértékben bár az igazi büntetést, miként eddig is, nem az EU, hanem fókuszál a bevételek növelésére, ahelyett, hogy jobban a piacok mérhetik az országra. hozzányúlna a kiadásokhoz. Magyarán: a konvergenciaprogram jóváhagyása egy dolog, azt tartani is tudni Gyévai Zoltán/Brüsszel !
www.europa.eu 2006. szeptember
9
Jogalkotás
Localinfo Önkormányzati Havilap
Új jogintézmény születik: a közszerzõdés Más köntösben ismét kopogtat a régió – Hatékonyabb kistérségi feladatellátás Önálló törvényben szabályozná a kormány a közszolgáltatási szerzõdések keretrendszerét. Ha minden a terv szerint halad, januárban hatályba léphet az errõl rendelkezõ új jogszabály – jelentette be Petrétei József igazságügy-m miniszter a XIV. Országos Jegyzõ-K Közigazgatási Konferencián. A jogszabály alapján többek között a minisztériumok is átadhatnának feladatokat az önkormányzatok regionális társulásainak. Az országgyûlés az elmúlt években több korlátok érvényesülnek. A jogszabály olyan törvényt alkotott, melyek közigazelfogadásával e közjogi és magánjogi gatási jellegû megállapodásokat intézelemeket ötvözõ szerzõdéstípusok új ményesítettek. Ilyenek például: a hullajogintézményként jönnek létre, közdékkezelési közszolgáltatási szerzõdés, igazgatási jogviszonyt teremtve. a kegyeleti közszolgáltatási szerzõdés, az egészségügyi és szociális ellátási Többletjogok a közszerveknek szerzõdés, a közoktatási megállapodás, a települési önkormányzat és a rendõrA közszerzõdések esetében érvényesül ség között kötött közbiztonsági megálugyan a felek szerzõdési szabadsága, lapodás, valamint a vasúti közszolgálde a közfeladat ellátásáért felelõs tatási szerzõdés. szervet a közfeladat hatékony és folyaE szerzõdések azonban sokfélék: matos ellátása érdekében többletjogok nincs egységes keretrendszer, kidolgoilletik meg. zott dogmatika, amely általános jellegA polgári jogi szerzõdések körében gel szabályozná a közszerzõdéseket, sem érvényesülhet teljes körûen a szerazok személyi és tárgyi hatályát, vagy a zõdési szabadság; a közszerzõdések Petrétei József jogviták esetén eljáró bírói fórumot. E esetében pedig még erõsebb közjogi hiányosság megszüntetése, a közfelkorlátok állíthatók. Ennek indoka a adatok ellátásának dinamizálása, valamint az egyértelmû, közigazgatás alapvetõ rendeltetésében: a közszolgáltavilágos, átlátható jogintézmény megteremtése a célja a tások ellátásában keresendõ. A közigazgatás szabadsága közszerzõdésekrõl szóló törvény megalkotásának – jelen- egyrészt korlátozott abban a tekintetben, hogy egyes terütette ki Petrétei József. Hozzátette: a közszerzõdések intéz- leteken az egyoldalú hatósági aktusok helyett (pl. a rendéményesítése és alkalmazásának elterjesztése hatékonyab- szeti közigazgatás, vagy az adóztatás területén) nem bá és rugalmasabbá teheti az állami cselekvést, egyben al- hozhat létre szerzõdéses jogviszonyt. Másrészt a szerzõdõ kalmas kerete lehet a – fõként európai uniós – pályázati partner megválasztásának szabadsága sem teljes, és a források felhasználásának. A közszerzõdésre vonatkozó szerzõdési feltételek meghatározása a jogszabályok által törvény normaszövegének elsõ változata elkészült az Igaz- rendkívül szûk keretek közé szorított. ságügyi és Rendészeti Minisztériumban; a tervezet közigazAz európai jogrendszerek általánosan elismerik, hogy gatási egyeztetése lapzártánk után vette kezdetét. a közigazgatási szerv a szerzõdés végrehajtása során egyoldalú beavatkozási jogosítványokkal rendelkezik szerzõdési partnerével szemben. Ez magában foglalhatja Kikerülve a magánjog hatálya alól a szerzõdõ fél tevékenysége feletti kontrollt, irányítást, a A közszerzõdés a közszolgáltatások ellátását szolgáló, köl- szerzõdés egyoldalú módosításának jogát, a közérdekû csönös megállapodáson alapuló, szerzõdéses együttmûkö- okból, objektív alapon foganatosított felmondási jogot, dési forma. A közszerzõdés kizárólag valamely közszolgál- valamint a közérdekû feladat ellátásának biztosítása tatás ellátásának biztosítására és az ehhez szükséges beru- végett szankció alkalmazásának lehetõségét. A közigazházások lebonyolítására irányulhat. A közszerzõdésnek gatási elõjogokat a szerzõdõ fél oldalán a vagyoni egyenazonban nem lehet tárgya közhatalmi jellegû feladat, mi- súly (pl. kártalanítás) fenntartását szolgáló jogi szabályovel a közszerzõdés célja a közfeladat közhatalom gyakor- zás korlátozza, biztosítva, hogy az alkotmányjogi tulajlása nélküli ellátása. donvédelem körében egyfajta értékgarancia illesse meg a A közszerzõdések minõsítése sem a jogalkotás, sem a felet. jogalkalmazás területén nem kellõen tisztázott. A magyar A közigazgatási szerzõdések esetében tehát a feltéjoggyakorlat jelenleg az e szerzõdések alapján létrejött telek és kikötések egyoldalú meghatározása tekinthetõ a jogviszonyokat magánjogi jogviszonyoknak tekinti, ame- fõszabálynak. A közigazgatás követelményeket támaszt, lyekben a külön jogszabályok által meghatározott közjogi rögzíti a szerzõdéses kikötések összességét; vele szerzõdõ ! 10
www.irm.gov.hu 2006. szeptember
Jogalkotás
Localinfo Önkormányzati Havilap partnere saját javaslatát, „ajánlatát“ általában leginkább csak az ellenérték meghatározásánál tudja érvényesíteni. Tipikusan alkalmazható a közszerzõdés az egészségügyi feladatok ellátása körében. Ily módon a kötelezõ feladat címzettje szerzõdést köthet az egészségügyi szolgáltatóval, illetõleg az egészségbiztosítás rendszere is mûködhet finanszírozási szerzõdéseken keresztül.
Közszerzõdés és régiós feladatok Közszerzõdéseket önkormányzati társulások is köthetnek majd, közös érdekû feladataik ésszerûbb, gazdaságosabb, hatékonyabb ellátása érdekében. Sõt, arra is lehetõséget biztosítana a jogszabály, hogy a központi közigazgatás, a minisztériumok egyes feladataikat közszerzõdés keretében regionális együttmûködésekre ruházzák át. Az ilyen közszerzõdések alkalmasak arra is, hogy az állam és az önkormányzatok közötti feladat- és hatáskörmegosztás a decentralizációs folyamat keretében hatékonyabban érvényesüljön – érvelt a miniszter a konferencián. Ilyen esetben a hatáskör átruházása nem normatív úton történik, hanem az államigazgatási szerv és az önkormányzat közötti közszerzõdés segítségével. Miután az állami feladatok átvállalására az önkormányzatok szabadon és önkéntesen szerzõdhetnek, a megoldás szabályozása nem igényel minõsített többségû törvényalkotást – húzta alá Petrétei József. A közszerzõdések az európai uniós források felhasználása kapcsán is alkalmazhatóak. E szerzõdésben az egyik fél az állam vagy egy központi közigazgatási szerv, a másik pedig a kedvezményezett lesz.
Közelkép a közszerzõdésekrõl Hogyan nézne ki tehát egy közszerzõdés? A közszerzõdés megkötésének kezdeményezõje a közszolgáltatás ellátásáért jogszabály alapján felelõs szerv – a szabályban „ellátásért felelõs szerv” – lenne, amely elsõsorban minisztérium, vagy más, központi vagy helyi közigazgatási szerv, illetõleg helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás lehet. A közszerzõdés határozott idõre jön létre, és minimálisan tartalmaznia kell a felek megnevezését, a közszerzõdés tárgyát képezõ közszolgáltatás vagy beruházás pontos megjelölését, a közszolgáltatás mennyiségi és minõségi követelményeit, a közszolgáltatási feladatok ellátásáért járó ellentételezés módját és mértékét, teljesítésének szabályait, az elszámolással kapcsolatos kötelezettségeket, a szerzõdés érvényességi idejét, a szolgáltatás finanszírozásának rendjét és ütemtervét, a szolgáltatáshoz szükséges eszközök menynyiségi és minõségi elõírásait és rendelkezésre bocsátásának módját. Ágazati jogszabály a szerzõdéses kikötéseken túl a közszerzõdés további kötelezõ tartalmi elemeit is meghatározhatja. A közszerzõdés alapján a szolgáltató köteles a közszolgáltatás folyamatos ellátására vagy a fejlesztési beruházás megvalósítására; az ellátásért felelõs szerv pedig köteles a közszerzõdésben meghatározott módon és mértékben az ellenértéket megfizetni vagy állami támogatást nyújtani. A szerzõdést megkötõ közszolgáltatást ellátó szerv és a vele szerzõdõ partner a konkrét feltételek meghatározásá!
Jegyzõkonferencia Siófokon Karcsúbb, hatékonyan mûködõ államigazgatásban valamennyien érdekeltek vagyunk és az átszervezést úgy kell végrehajtani, hogy az a minõségi munkavégzéssel járjon együtt – foglalta össze a közigazgatás átszervezésének célját az önkormányzati és területfejlesztési miniszter a háromnapos XIV. Országos Jegyzõ- Közigazgatási Konferencia záró elõadásában szeptember elsején, Siófokon.Lamperth Mónika a tervezett döntésekrõl szólva leszögezte: a települési önkormányzatok számát nem akarja csökkenteni a kormány, azonban az indokolatlanul sok feladat ellátása miatt szükség van a deregulációra, így a jegyzõi hatáskör áttelepítésére.
ban, a kötelezettségvállalás egyediesítésében szabad lenne, de új konstrukciót nem alakíthat ki, olyan új kötelezettséget nem vállalhat, amelyre nem kapott kifejezett jogszabályi felhatalmazást. Az ágazati jogszabályok természetesen – a közszerzõdésekrõl szóló törvény keretszabályozási jellegével összhangban – e mérlegelési kört bõvíthetik, a szerzõdés tartalmát akár eltérést engedõ rendelkezésekkel is kiegészíthetik. Az állam és az állami fenntartású költségvetési szerv által kötött közszerzõdés megkötéséhez – bizonyos értékhatár esetén – az Országgyûlés, a Kormány vagy az államháztartásért felelõs miniszter elõzetes jóváhagyása szükséges. A helyi önkormányzat rendeletben határozhatná meg azt az értékhatárt, amely felett a saját fenntartású költségvetési szerv által kötött közszerzõdés a képviselõ-testület elõzetes jóváhagyását igényelné.
Megtérül a „közigazgatási kockázat” A szolgáltató jogaiként rögzíteni kell a finanszírozási jogokat, a kártalanításhoz való jogot és a rendkívüli felmondási jogot az ellátásért felelõs szerv felróható magatartása esetén. A közszerzõdés szerinti közszolgáltatás teljesítését vállaló félnek ugyanis nemcsak a folyamatosan fennálló gazdasági kockázatokkal kell felvennie a harcot, hanem a „közigazgatás kockázatával“ is, vagyis hogy a közigazgatás egyoldalúan beleavatkozhat a jogviszonyba, többletterheket róhat rá a közszolgáltatásra tekintettel. Ez elsõsorban a közszolgáltatás-ellátási kötelezettség körében jellemzõ, ahol nem hagyhat fel a vállalkozó tevékenységével, de jogosult – ha nem is feltétlenül azonnal – az elszenvedett veszteségek megtérítésére. A közszerzõdésekkel kapcsolatos perekben – hasonlóan a közigazgatási perekhez – a megyei bíróságok, illetõleg a Fõvárosi Bíróság járna el. A közszerzõdésre vonatkozó törvény tervezetérõl kormánydöntés után még az õszi ülésszakon határozhat az országgyûlés. Ha a törvényt a parlament elfogadja, akkor hatálybalépése már 2007. január 1-jén megtörténhet. Petrétei József azonban azt is elmondta: a jelenleg létezõ közszerzõdéseket nem lesz kötelezõ felülvizsgálni az új törvény alapján. Munkatársunktól
www.parlament.hu 2006. szeptember
11
Közbeszerzés
Localinfo Önkormányzati Havilap
Közbeszerzés a szakértõ szemével Kedves olvasók! Cikkünkben azt az esetet vizsgáljuk meg, milyen következményei lehetnek annak, ha az ajánlatkérõ nyílt közbeszerzési eljárásban az ajánlattevõktõl várja el a szerzõdéses feltételek megfogalmazását, a szerzõdés elkészítését.
A közbeszerzés tárgya szolgáltatás megrendelése. Az ajánlatkérõ közösségi eljárási rendben nyílt eljárást folytat le. Az ajánlati felhívás szerint az ajánlattevõnek kell a szolgáltatási szerzõdést benyújtania ajánlatában. Az ajánlatkérõ szerzõdéses minimumkövetelményeket adott meg a dokumentációban, melyeknek szerepelni kell a szerzõdésben. Néhány a megadott minimumkövetelmények közül: Szolgáltatás részletezése, a vállalt határidõk, szavatossági jogok. Az ajánlatkérõ a minimumkövetelmények körében megadta az ajánlattevõ súlyos szerzõdésszegésének eseteit is, melyek bekövetkezése esetére többmillió forintos kártérítési kötelezettséget írt elõ az ajánlattevõ terhére. Az ajánlati felhívásban meghiúsulási kötbér címén írt elõ az ajánlatkérõ nagy összegû kötbért. Az ajánlattevõ a szolgáltatási szerzõdést lényegesen bõvebb tartalommal készítette el, mint az ajánlatkérõ által meghatározott minimum követelmények. Az ajánlattevõ – teljes joggal – a saját érdekeit is szem elõtt tartva kétoldalúra formálta a szerzõdését, azaz saját üzleti érdekeit is megfogalmazta a szerzõdésben. Az ajánlatkérõ az ajánlatban benyújtott szolgáltatási szerzõdést több ponton kifogásolta, és a felvilágosításkérésben értelmezési kérdéseket tett fel, egyben utalt arra is, hogy némely szerzõdési pont nem szolgálja az ajánlatkérõ érdekeit. Megjegyezzük, hogy a szerzõdéses minimumkövetelmények és az ajánlati felhívásban megfogalmazott szerzõdési feltételek elég egyoldalúra sikeredtek, csak az ajánlatkérõi érdekeket tükrözték. A közbeszerzésekrõl szóló 2003. évi CXXIX. tv. (Kbt.) 85.§-a szerint az ajánlatkérõi kérésre adott ajánlattevõi felvilágosítás nem eredményezheti az ajánlat módosítását. Az eset igen érdekes kérdéseket vet fel; nézzünk ezek közül néhányat. Kérhet-e az ajánlatkérõ nyílt eljárásban szerzõdést az ajánlattevõktõl? Elegendõ-e nyílt eljárás esetében az, ha az ajánlatkérõ csak néhány, az ajánlatkérõ részletes elvárásait nem tükrözõ követelményt ad meg az ajánlattevõknek részletes szerzõdési tervezet helyett? Az ajánlat módosításának minõsül-e, ha a felvilágosítás-adás körében eltér az ajánlattevõ az általa benyújtott szerzõdéstõl? Ez utóbbi kérdéshez tegyük hozzá, hogy olyan változásokról lenne szó, amelyeket az ajánlatkérõ a kérdés felvetésben sugall. Álláspontunk szerint ez az eljárás a Kbt. 54.§ (1) bekezdésével ellentétes. A Kbt. hivatkozott rendelkezése az ajánlatkérõ kötelezettségének írja elõ azt, hogy dokumentációt készítsen és abban „részletes szerzõdési feltételeket“, vagy „szerzõdéstervezetet“ adjon meg. A nyílt közbe! 12
szerzési eljárásban – kivéve a nemzeti rendben lefolytatott eljárás esetén néhány törvényi kivételt – nincsen mód arra, hogy az ajánlatkérõ és az ajánlattevõ a szerzõdés tartalmáról tárgyaljon. Ezért rendelkezik a Kbt. úgy, hogy a szerzõdést (részletes szerzõdési feltételeket, vagy magát a szerzõdéstervezetet) az ajánlatkérõ bocsássa az ajánlattevõk rendelkezésére. Esetünkben mit tesz az ajánlatkérõ akkor, ha az ajánlattevõ által készített szerzõdést nem kívánja elfogadni teljes terjedelemben? Érvénytelennek nyilvánítja az ajánlatot? Hivatkozhat az ajánlatkérõ a Kbt. 88.§ (1) bekezdése f) pontjára, nevezetesen arra, hogy az ajánlat (ez esetben az ajánlattevõ által benyújtott szerzõdés) nem felel meg az ajánlati felhívásban vagy dokumentációban meghatározott feltételeknek? Ha a dokumentációban nem adott meg részletes szerzõdési feltételeket az ajánlatkérõ, akkor nem hivatkozhat az ajánlat érvénytelenségére; az ajánlattevõk nem gondolatolvasók, nem tudják kitalálni az ajánlatkérõ elvárásait. Nézzük ezt a kérdést az ajánlattevõk oldaláról! Köteles-e az ajánlattevõ ilyen esetben a kiegészítõ tájékoztatás körében részletes szerzõdéses feltételeket kérni az ajánlatkérõtõl, vagy élje ki a kreativitását, és készítsen további információk nélkül olyan szerzõdést, amilyent a maga számára megfelelõnek tart? Az ajánlattevõ kétféle módon gondolkodhat: ha az ajánlatkérõ ilyen kevés feltételt írt elõ, úgy õ ezt tekinti lényegesnek, a többi szerzõdési feltétel megfogalmazását az ajánlattevõre bízza; de gondolhatja azt is az ajánlattevõ, hogy részletesebb feltételekre van szüksége a szerzõdés készítéséhez. Hibáztatható azért az ajánlattevõ, ha nem kér további információt, hanem a megadott feltételek alapján készíti el a szerzõdést? Véleményünk szerint ez esetben az ajánlatkérõ kockázata az, hogy mennyit bíz a szerzõdéses feltételek kialakításából az ajánlattevõre. Ezzel az eljárással az ajánlatkérõ az eljárás eredményességét teszi kockára: mert ha a szerzõdést nem fogadja el, akkor hiába teljesült minden más feltétel, az ajánlattevõ nem lehet a közbeszerzési eljárás nyertese.
Várjuk kérdéseiket! Dr. Littmann Éva, hivatalos közbeszerzési tanácsadó Hivatalos Közbeszerzési Tanácsadók Szövetsége PPP Munkabizottsága társvezetõje Telefon/fax: 373-0 0421 E-m mail:
[email protected]
www.kozbeszerzes.hu 2006. szeptember
Jogalkotás
Localinfo Önkormányzati Havilap
Készül a víziközmûtörvény A vízdíjaknál hatszoros, a csatornadíjaknál hússzoros az eltérés országszerte Magyarországon hatalmas különbségek vannak az egyes víziközmû-ttársaságok által szedett díjakban. Ennek oka a törvényi szabályozás hiányában keresendõ. Nincsenek egységes árképzést kikényszerítõ rendelkezések, így semmi sem korlátozza az önkormányzatokat a vízdíjak – gyakran önkényes – kiszabásában. Emiatt alakulhatott ki az az abszurd helyzet, hogy az ország különbözõ településein akár öt-h hatszoros eltérés is elõfordul a vízdíjnál; a csatornadíjról nem is beszélve.
A rendszerváltást követõen a víz- és csatornaszolgáltató társaságok az általuk mûködtetett közmû-infrastruktúrával együtt a települési önkormányzatok kezébe kerültek. A helyi képviselõ-testületek többek között pozíciójuk biztosítása miatt érdekeltek a vízdíjak alacsonyan tartásában; ugyanezért a hosszú távú – több választási cikluson át tartó – fejlesztésekben kevésbé. A kisebb díjak a lakosságnak is nyilvánvalóan kedveznek: emiatt természetesen nem hibáztathatjuk a települések vezetését, õk pusztán az embereknek tett ígéreteiket próbálják betartani. Ez a fajta stratégia azonban nem tartja szem elõtt sem a szolgáltatás fenntartásához szükséges gazdasági szempontokat, sem az amortizáció miatt keletkezõ felújítási költségeket. Néhány esetben még az is elõfordul, hogy az elõállítási árnál alacsonyabb összegeket határoznak meg vízdíjként. Az ország víz- és csatorna cégeinek többségét tömörítõ Magyar Víziközmû Szövetség (MaVíz) állítása szerint a másik probléma a képviselõ-testületek felkészületlenségében keresendõ. Ez fõként akkor nyilvánul meg, amikor a vízszolgáltatókat érintõ szakmai kérdésekben kell döntést hozniuk. Az elmúlt tizenhat év alatt a folyamatnak több káros következménye is jelentkezett: ilyen például a cégek folyamatos feldarabolódása. 1990-ben mindössze harmincöt vízmûtársaság mûködött az országban, ez a szám mára közel négyszázra duzzadt, miközben Nagy-Britanniában ötvenmillió embert tizenöt vízmûtársaság lát el vezetékes ivóvízzel. Nagy kérdés az is, hogyan lehet egy természetes monopolhelyzetben lévõ szervezetet piaci elvek szerint mûködtetni. A Magyar Víziközmû Szövetség legújabb adatai alapján az országos súlyozott lakossági átlagár a vízdíj esetében 203,84 forint (275 forintos euróárfolyammal számolva; 0,74 euró) volt köbméterenként. Ezzel szemben az európai uniós átlag 5 euró (1 375 forint) körül mozog. A számokból azt is megtudhatjuk – és ez a legérdekesebb –, hogy Magyarország legolcsóbb lakossági vízdíja 92,4 forint, míg a legdrágább településen ez az összeg 500 forintra rúg. Ugyanez a különbség a csatornadíjaknál még szembetûnõbb: 32 illetve 650 forint. Az árakban való eltérés (nem számolva a domborzat és a távolság okozta árkülönbségekkel) nem a szolgáltatás minõségébõl fakad, kizárólag az önkormányzatok döntésen !
alapul. Az üzemeltetõ cégeknek alig van befolyásuk az ármegállapításra. Becslések szerint az átlagárnál ötven százalékkal magasabb víz- és csatornadíjakra lenne szükség, ez az, ami fedezné a fejlesztéseket és eleget tenne az EU Vízkeret Irányelvében foglaltaknak is. A Magyar Víziközmû Szövetség annak érdekében, hogy az ágazat helyzete ne romoljon tovább, elvárja az országgyûléstõl, hogy tizenhat évvel a rendszerváltás után végre törvényben szabályozza a víz- és csatornaszolgáltatók mûködését – jelentette ki Ányos József, a szakmai szervezet elnöke. A javarészt felszíni vizekrõl és vízbázisokról szóló 1995-ös vízgazdálkodási törvény ugyanis nem foglalkozik részletesen a szolgáltatási ágazattal. „Az Országgyûlés a vizek hasznosításával, hasznosítási lehetõségeinek megõrzésével és kártételeinek elhárításával összefüggõ alapvetõ jogok és kötelezettségek meghatározására a környezet- és természetvédelmi követelményekre figyelemmel“ – a jogszabály csupán ezekre a témakörökre tér ki, és figyelmen kívül hagyja a szolgáltatók mûködésének kontrollálását. Az elnök fontosnak tartaná egy olyan felügyeleti szerv felállítását is, amely a tulajdonos önkormányzatok ármegállapító határozatait lenne hivatott szakmai szempontból felülvizsgálni. Ányos József szerint a magyarországi vízmûszolgáltatók számát mintegy százra kellene redukálni, amely ugyan még mindig nem nevezhetõ ideális állapotnak, de költséghatékonyság szempontjából lényegesen egészségesebb lenne a jelenleginél. Papp Mária, a Magyar Víziközmû Szövetség fõtitkára kérésünkre elmondta, hogy ugyan már készülõben van egy átfogó törvénytervezet a víziközmûcégek és a vízdíj árképzésével kapcsolatban, de valószínûleg az idén ez még nem kerül az Országgyûlés elé. Leszögezte: semmiképp sem azt szeretnék, hogy az egész országban ugyanozok legyenek az árak, csupán a számítás módszerében törekednének egységesítésre. A fõtitkár szerint addig is járható út lenne, ha két részre bontanák a fizetendõ összeget: egy minden esetben felszámolt állandó díjra és egy olyan részre, amelyben a tényleges fogyasztást vennék figyelembe. Ez a megoldás már több helyen sikeresen mûködik – tette hozzá Papp Mária. László Kornél
[email protected]
www.maviz.org 2006. szeptember
17
Közbeszerzés
Localinfo Önkormányzati Havilap
Szegényebbek lettek a szegények Tovább nõtt az „önhikisek” száma – Hét megyében csökkent a vásárlóerõ Gazdasági szempontból egyre inkább kettészakadt az ország; tovább nõtt a különbség Nyugatés Kelet-M Magyarország között. Jól jelzi ezt, hogy míg idén is több lett az „önhikis” támogatást kérõ település, addig a leggazdagabb megyének tartott Gyõr-M Moson-S Sopron tovább gyarapodott. Néhány település a turizmus fejlesztésével ki tud törni, ám a legtöbb kis falunak továbbra is az állami támogatás jelenti az egyetlen bevételi forrást. Szegények…. Az idén a tavalyinál száznyolcvannal több úgynevezett „önhikis” (önhibáján kívül finanszírozhatatlan) település van, legalábbis az aktuális adatok szerint – jelentette ki Veres János pénzügyminiszter a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Balsán. Hozzátette: nemcsak a számuk, hanem az általuk igényelt összeg is nagyobb, hiszen közel tizenkétmilliárd forinttal több támogatást kértek a hátrányos helyzetû települések – miközben a feltételrendszer egyre szigorodik: az önkormányzatnak, amennyiben lehetõsége van rá, meg kell próbálnia helyi adót kivetni, a kistelepüléseknek pedig körjegyzõségekhez kell csatlakozniuk. A rendszer 1991-es bevezetése óta átlagosan minden harmadik magyarországi település kapott már ilyen jellegû támogatást, hiszen évente átlagosan ezerkétszáz-ezerháromszáz igény érkezik. Ezeknek a településeknek nagy szükségük van az állami pénzre, mivel gyakran ez az egyetlen bevételi forrásuk. A növekvõ számú igénylõnek köszönhetõen azonban nem jut túl sok pénz fejenként illetve helyenként, mivel a rendelkezésre álló összes forrás tizenöt-tizenhatmilliárd forint; vagyis egy-egy település tíz-tizenötmillió forintot kaphat. Néha azonban ez a kis összeg is hatalmas segítség, mivel ennek köszönhetõen nem kell bezárni például az iskolát. Az idén támogatott önkormányzatok kilencven százaléka község, tíz százaléka város. A megítélt támogatás tizenhat-tizenhat százaléka a két legszegényebb megyébe, Borsod-Abaúj-Zemplénbe és Szabolcs-Szatmár-Beregbe érkezik – közölte a pénzügyminiszter. Hozzátette: összességében e két megye „önhikis” települései tíz és félmilliárd forinthoz jutnak, ez harmincnyolc százaléka a teljes összegnek.
…és gazdagok Az egy fõre jutó vásárlóerõ szempontjából idén Hévíz lett a vidéki mezõny abszolút gyõztese – derült ki a GfK Hungária Piackutató Intézet augusztus végi tanulmányából. Az ismertetés szerint a település a Balaton közelségének, termálvizének és az erre épülõ turisztikai vállalkozásoknak köszönheti gazdagságát. Hévíz vásárlóerejének növekedésében az is közbejátszott, hogy könnyítettek a lakosság terhein, így például nem kell építményadót fizetniük a helyieknek – nyilatkozta a Nap-keltének Vértes Árpád, a város polgármestere. Ezzel mintegy százhetvenmillió forint marad a hévízieknél, amit fel ! 18
tudnak használni a szálláshelyek korszerûsítésére is. Hévíz az utóbbi években indult el a gazdagodás útján, hiszen 2002ben még „csak“ a huszonhatodik helyen állt; két éve viszont a második helyet érte el. Az idei rangsorban Telki követi, majd Balatonföldvár és Tihany következik. A tanulmány megállapította azt is, hogy a szegények körében nem történt jelentõs változás 2004-hez képest, hiszen az öt legkisebb egy fõre jutó vásárlóerõvel rendelkezõ település (sorrendben: Kiscsécs, Csenyéte, Rakaca, Gilvánfa és Szakácsi) esetében ugyan egy kis javulás volt érzékelhetõ, azon-
ban még így is az országos átlag alig harmadát érik el. Érdekesség, hogy ezek a települések kivétel nélkül Dél-Dunántúlon, Baranyában, illetve az egyik legszegényebb megyében, Borsod-Abaúj-Zemplénben találhatók. Ugyancsak fennmaradt a Nyugat–Kelet ellentét az országban, hiszen legtehetõsebb megyénk továbbra is Gyõr-Moson-Sopron, mely ráadásul tovább növelte elõnyét vetélytársaival szemben. Csökkent viszont Békés, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-NagykunSzolnok, Nógrád, Somogy és Tolna megyében is az egy fõre jutó vásárlóerõ – míg a többi megyében nem változott számottevõen az elmúlt idõszakban. A legkevesebb vásárlóerejû megye nem túl hízelgõ címét idén Szabolcs-Szatmár-Bereg nyerte el. Ha a fõvárost külön megyének tekintjük, akkor Budapest vezeti a megyei rangsort; ráadásul 2000 óta tíz ponttal növelte vásárlóerejét, ami nagyon jelentõs emelkedés.
www.irm.gov.hu 2006. szeptember
Dzindzisz Sztefan
[email protected]
Közigazgatás
Localinfo Önkormányzati Havilap
Lobbizás az önkormányzati rendõrségért A rendõrségi reform csak 2007-b ben kerül a parlament elé Egyre erõsödik azon szakemberek, önkormányzati vezetõk hangja, akik nagyobb szerepet szánnának az önkormányzatoknak a rendõrségi feladatok ellátásában. Így Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere is ahhoz szeretné megnyerni polgármestertársait, hogy támogassák az önkormányzati rendõrség koncepcióját, Demszky Gábor fõpolgármester pedig Petrétei József igazságügy-m minisztertõl kért találkozót, mivel elfogadhatatlannak tartja a Budapesti Rendõrfõkapitányság beolvasztását egy regionális rendõri szervezetbe. Az önkormányzati törvény nevesítetten rögzíti, hogy a települési önkormányzatnak a közbiztonság helyi feladatairól is gondoskodnia kell; ehhez azonban ma egyetlen önkormányzatnak sincsenek meg az eszközei, hatáskörei – érvel Wittinghoff Tamás, aki szerint a hatékonyabb, olcsóbb rendõrség megteremtéséhez az önkormányzati rendõrség felállításán át vezet az út. A budaörsi polgármester nem tartja elegendõnek a közterület-felügyelõk jogkörének esetleges megerõsítését, vagy az úgynevezett városõrség létrehozását sem. Mint rámutatott: közvélemény-kutatások is megerõsítik, hogy a lakosság elsõsorban a rendõrökben bízik, míg a közterületfelügyelõk iránti bizalom lényegesen kisebb – a polgárõröknek pedig sokan még a létezésérõl sem tudnak. Az önkormányzati rendõrség fõként bûnmegelõzési és közbiztonsági feladatokat látna el – véli a polgármester. A koncepció szerint az önkormányzati rendõrség nem rendelkezne nyomozati jogkörrel, de szorosan együttmûködne az Országos Rendõr-fõkapitánysággal. Felügyeletét az önkormányzat és az azt ellenõrzõ közigazgatási hivatal látná el. Hozzátette: az okmányirodák átszervezésének tapasztalatai is jól mutatják, hogy ha egy adott feladat a rendfenntartó szervektõl átkerül a szolgáltató szemléletû önkormányzathoz, akkor az lényegesen jobb színvonalon, sokkal inkább polgárbarát módon tudja ellátni. Wittinghoff Tamás szeretné elérni, hogy a rendõrségi reformfolyamat részévé, vagy legalább a viták témájává váljon az önkormányzati rendõrség koncepciója. Elképzelhetõnek tartja azt is, hogy közigazgatási kísérletek induljanak, amelyek modellezik az önkormányzati rendõrségek mûködését. Az Országos Rendõr-fõkapitányság egyébként augusztus utolsó napján elkészítette az igazságügy miniszter által megrendelt koncepciót arról, hogyan alakítsák át a rendõrséget; de az eddig nyilvánosságra került részletek nem túl sok újdonsággal szolgálnak. A koncepció kapcsán kiadott sajtókommüniké arra helyezi a hangsúlyt, hogy a határõrség beolvad az ORFK-ba, s hogy „a reform eredményeként a rendõrség ügyfélorientált, közbiztonságot szolgáltató, reagáló-megelõzõ szervezetté alakul“. Ennek mikéntjét azonban egyelõre homály fedi. A közleménybõl kiderül még, hogy a reform eredményeként „jelentõsen megerõsödik az úgynevezett végrehajtói szint, erõsödik a vezetõk döntési kompetenciája és önál!
lósága, javul az együttmûködés a helyi önkormányzatokkal, egyszerûsödik az ügyintézés.“ Épp az önkormányzatokkal történõ együttmûködésrõl szólva Garamvölgyi László, az ORFK szóvivõje a Localinfónak nyilatkozva sem tudott nagy újdonságokról beszámolni. Mint elmondta: az átalakítás lényege szerint az irányítás szintje változik a rendõrségen belül, s megyeiek helyett regionális fõkapitányságok jönnek létre. „Az önkormányzatokkal eddig is megvolt az együttmûködés és megmarad ezután is“ – fogalmazott. Az önkormányzati rendõrség koncepciójának kommentálásában nem tartotta illetékesnek magát, mondván; ennek átgondolása a törvényhozás feladata. Annyit azonban megjegyzett: Európában mûködnek ilyen rendszerek. Demszky Gábor a rendõrségi reform eddig nyilvánosságra került elemei miatt személyes találkozót kért Petrétei József igazságügy-minisztertõl. A fõpolgármester ugyanis, mint az MTI-nek nyilatkozta, minden eszközzel kész megakadályozni a rendõrség regionális átszervezését. Közölte: a Budapesti Rendõr-fõkapitányság (BRFK) munkájának hatékonyságát csökkentené, ha a közigazgatás átszervezésével párhuzamosan a központi régióban a Pest megyei Rendõr-fõkaptányság és a BRFK összevonásával egységes rendõri szervezetet hoznának létre. Értesülésünk szerint a találkozóra augusztus hónapban nem került sor; de mint a fõpolgármester sajtóirodájában tájékoztattak, a hivatalos megkeresés megtörtént Demszky Gábor részérõl. A fõvárosi önkormányzatnál egyébként a városõrség koncepciója élvez támogatottságot: Danielisz Béla, a rendészeti bizottság elnöke néhány hónapja Varsóban is járt, tanulmányozni az ottani városõrség mûködését. A koncepció lényege, hogy a közterület-felügyeletet olyan jogosítványokkal lássák el, amelyek már szinte a rendõrökével vetekszenek (bûnügyi nyomozati jogkör nélkül). Már 2005-ben benyújtottak egy erre vonatkozó törvénymódosító javaslatot, ám azt végül nem tárgyalta meg a parlament. Egy biztos: a rendõrségi reformhoz szükséges jogszabály-módosításokat 2007 tavaszán szeretné az igazságügyi tárca a parlament elé terjeszteni. Kérdés, hogy addig megerõsödhet-e annyira az önkormányzati lobbi, hogy a jelenleginél nagyobb szerepet tudjanak kiharcolni az önkormányzatok a közrend védelmében. Nagy Ildikó Emese
[email protected]
www.police.hu 2006. szeptember
19
Localinfo Önkormányzati Havilap
A bioüzemanyag lehet a kitörés alapja Az FVM államtitkára a megújuló energiaforrások támogatásáról Magyarország meghatározó bioüzemanyag-e elõállító országgá akar válni; ebben számít a vidéki agrárvállalkozásokra is. A jövõ évtõl támogatják a biodízel- és a bioetanol-ü üzemek létrehozását, illetve a gazdák is támogatást kapnak majd az ilyen alapanyag termesztéséhez – tájékoztatott Gõgös Zoltán, a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára. Gõgös Zoltán szerint jövõ év elejére elkészült az a koncepció, amely segítségével Magyarország meghatározó bioüzemanyag-elõállító ország lehet Európában. Kormányrendelet is született errõl, s az érintett minisztériumok is megkapták a bioüzemanyaggal kapcsolatos feladataikat. A biodízel- és a bioetanol-gyártás fejlesztése, az alapanyag termesztése nem csak környezetvédelmi szempontból fontos. A szakértõk szerint legalább részben megoldást
kínálhat az évek óta tartó gabona-túltermelési gondokra is. Így a gazdák biztos piacra lelnének, ahol tervezhetõen értékesíthetik kukoricájukat, repcéjüket. A bioüzem-anyag elõállításakor keletkezõ mellékterméket takarmányként használhatnák fel az állattartó telepek; ahol pedig erre nincs lehetõség, a termelés során megmaradó fehérjemelléktermékbõl biogázt lehet elõállítani. A biodízelt, illetve a bioetanolt hazánkban az uniós tagállamokhoz hasonlóan a szénhidrogén alapú gázolajba, illetve benzinbe keverve hasznosítják. Jövõ év július 1-jétõl az autókban használt motorbenzinnek legalább 4,4 százalék bioetanolt kell majd tartalmaznia a jelenleg is alkalmazott adalékanyagok mellett. A gázolaj esetében fél évvel késõbb, 2008. januárjától kell elérni a 4,4 százalékos biodízelarányt a dízel üzemagyagban. Az uniós irányelvek szerint 2010-re ezek az arányok Magyarországon is elérik majd az 5,75 százalékot. Az új lehetõség kihasználása révén Magyarország nemcsak önellátó lehet bioüzemanyagból, de kivitelre is juthat az új energiaforrásból – mondta az államtitkár. A statisztikai adatok szerint napjainkban az uniós országok mintegy ! 20
nyolcszázezer tonna bioetanolt használnak fel évente. Az uniós célkitûzés szerint azonban 2015-re e felhasználásnak többszörösére kell nõnie. Az FVM államtitkára szerint Magyarország a megnövekedett uniós bioetanol-szükséglet mintegy tíz százalékát állíthatná elõ. Így Magyarországon három-négymillió tonna gabonából lehetne bioetanolt elõállítani. A bioüzemanyagtermelés fellendítéséhez a szükséges alapanyag rendelkezésre áll. Így számos kistérségben lehetõség nyílik arra, hogy a következõ években helyi bioetanol-gyártó üzemek jöjjenek létre, részben uniós források felhasználásával. Ezek termelését azután nagyobb feldolgozókban lehetne tovább finomítani. A kisebb üzemek kialakításához maximum egy millió euró támogatás adható – tájékoztatott Gõgös Zoltán. A biodízel és a bioetanol alapanyagának termesztéséhez a gazdák külön területalapú, azaz többlettámogatásra számíthatnak: ez hektáronként elérheti akár a nyolckilencezer forintot is. A kisebb kapacitású üzemek alapítását 2007-tõl az Egységes Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) lehet majd támogatni, a nagyobb léptékû – tízmilliárd forint nagyságrendû – beruházások pedig a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és más források bevonásával indíthatók el. Mindehhez hozzátette: az elsõ fecskék már megjelentek, mivel mind a kisebb üzemek építésére, mind a nagyobb beruházások megvalósítására már több cég is jelentkezett. A bioetanol elõállításához szükséges növényi eredetû alkohol hasznosításának bõvítéséhez kezdetét vette az úgynevezett E85-ös üzemanyag program. Ennek lényege, hogy az üzemanyag nyolcvanöt százaléka bioetanol, s ehhez kevernek tizenöt százalék benzint. Jelenleg a szénhidrogén-származékokból finomított motorhajtóanyagok jövedéki adó tartalma százhárom forint literenként. Az E85-ös programnak köszönhetõen az adó összege nyolcvan forintot meghaladó mértékben csökkenhet. Ez már vonzóvá teheti az autósok számára a nagyrészt bioalkoholt tartalmazó üzemanyag tankolását – igaz, egyelõre kevés gépkocsi motorja alkalmas bioüzemre. A tervek szerint az E85-ös program elõször városi közlekedésben és a taxisok számára kínál majd költségkímélõ tankolási lehetõséget. Egyebek mellett Gyõrben és Pécsett azok a kísérletek is elkezdõdtek, amelyek nyomán ezekben a városokban a tömegközlekedésben tiszta alkohollal hajtott buszok közlekedhetnek. A bioetanol-termelés várhatóan 2008. végén kezdõdhet meg.
www.fvm.hu 2006. szeptember
Localinfo Önkormányzati Havilap
Károly Róbert Fõiskola: pályáztak és nyertek Már lehet készülni az új LEADER-kkiírásokra A gyöngyösi Károly Róbert Fõiskola igazi tudásközpontként sorra-rrendre sikeresen szerepel a vidékfejlesztési pályázatokon. A rektor, Magda Sándor szerint a fõiskola tevékenysége mintaként szolgálhat a többi régió agrár-ffelsõoktatási intézményei számára is. A mezõgazdasági termékek feldolgozákell változtatnia a pályázati kiírásokon. A fõsának és értékesítésének fejlesztésére kiírt iskolai központ tevékenysége mintaként pályázaton tavaly tizenégymillió forint támoszolgálhat a késõbbiek során a többi régió gatáshoz jutott a fõiskola. A minõségi teragrár-felsõoktatási intézményei számára is mék-elõállítást segítõ, a hozzáadott értéket – nyilatkozott Magda Sándor. növelõ beruházás lehetõvé tette egy olyan A gyöngyösi fõiskola gesztora lett a – korszerû, az európai uniós akkreditációs 2006-2008 idõszakot felölelõ – „Leader+ elõírásoknak is megfelelõ laboratóriumi Életminõség javítása a Dél-Mátra 11 telepüháttér kialakítását, amely az észak-magyarlésén“ programnak is. (A LEADER+ keretéországi régióban ellátja a környezetgazdálben közel ötven kistérség pályázhatott kodás, és egyben az egyes termékek minõegyenként maximálisan százmillió forint ségének ellenõrzését is. Mindez azt jelenti, támogatásra a helyi fejlesztési projektek hogy az e térségben gazdálkodónak már megvalósítására.) A támogatást infrastrukDr. Magda Sándor nem kell átutazniuk a fél országot a bor-, a túrafejlesztésre, illetve olyan beruházások gyümölcs- vagy talajminta bevizsgáltatásámegvalósítására vehetik igénybe a telepühoz. A gyöngyösi fõiskola laboratóriumában elvégzett vizs- léscsoportok, amelyek javítják a térség foglalkoztatási és tõgálat eredményérõl kiállított tanúsítvány az EU-ellenõrzések kevonzó képességét. során a gazdálkodók számára garanciát jelent. A Dél-Mátra tizenegy települése által elnyert, közel A rendszert a jövõben továbbfejlesztik: a gazdának elég százmillió forintos támogatásból tizenkét és félmillió forintot lesz e-mailben vagy telefonon megadni az elérhetõségét, és különítettek el a fõiskola részére. Ebbõl a pénzbõl menea fõiskola munkatársa kimegy a helyszínre a mintáért. Ez dzselték a tizenegy településbõl álló közösség pályázatait, egyben a szaktanácsadást is elõsegíti, mivel a termelõk hely- közremûködtek a programok kidolgozásában. Munkájuk ben megkapják a talaj, illetve a termék minõségének javítá- eredményességét mutatja, hogy az elbírálások során mind a sához szükséges információkat. Például azt, miként, milyen tizenegy mátrai település pályázata az elsõ négy között volt. tápanyaggal tudnák növelni az általuk termesztett növény Az Európai Unió 2007 és 2013 közötti finanszírozási vagy gyümölcs beltartalmi értékét. idõszakában évente ötmilliárd forint forrás használható fel a Korábban nem túlzottan érdekelte a termelõket a kajszi LEADER+ program keretében a településcsoportok együttes vagy a búza beltartalmi értéke; de amikor tavaly az interven- fejlesztésére. Az új LEADER program elsõ pályázatait 2007 ciós felvásárlás meghirdetésénél csak az uniós szabványok- elején írják ki. nak megfelelõ gabonát lehetett felajánlani, sok konfliktus támadt azok körében, akik erre nem figyeltek oda. RemélSzaktanácsadói központok hét régióban hetõleg az idei intervenciós felvásárlás alkalmával a felajánlott gabona többsége már megfelel az uniós szabványokElkészült a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) regionális szaktanácsadói hálózatának koncepciója. Eszerint – nak, köszönhetõen a kiépült laboratóriumi háttérnek – az agrárkamarai szakértõk és a falugazdászok közremondta a rektor. mûködésével – hét tudásközpont fogja össze majd a A Károly Róbert Fõiskola – szintén NVT-pályázat útján – gazdálkodók tájékoztatásának, technikai segítésének megkapta a lehetõséget egy Nemzeti LEADER Központ létrefeladatát. A javaslat szerint az észak-alföldi régió közhozására is. Ezzel a Nemzeti Fejlesztési Terv bázisközpontja pontja a debreceni, a dél-alföldi térségé a szegedi, a lett az Észak-Magyarországi Régióban. A kétéves – 2006közép-magyarországi térségé a gödöllõi; a dél-maban és 2007-ben végrehajtandó – programhoz elnyert gyarországi régió központja a kaposvári, a közép-dutámogatás összege ötvennégymillió forint. nántúli régióé a veszprémi egyetem – a keszthelyi kara A Nemzeti LEADER Központ megalakulásával a fõisko– a nyugat-magyarországi térség központja pedig a lán belül – tanárok, közgazdászok részvételével – létrejött soproni egyetem mosonmagyaróvári kara lesz. egy pályázatíró csoport, amely olyan pályázatok készítésére A miniszterelnök várhatóan szeptemberben adja át vállalkozik, amelyekben az uniós az ellenõrzések sem talála megbízólevelet a hét régiós központ rektorának. hatnak hibát. A munkacsoport szükség esetén jelzi a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak (MVH), hogy hol !
www.localinfo.hu/nvt
Az összeállítás megjelenését a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Vidékfejlesztési programja támogatta
2006. szeptember
21
Pályázatok
Localinfo Önkormányzati Havilap
P á l y á z a t f i g y e l õ Magyar Kultúra Lovagja cím adományozása Kiíró: Falvak Kultúrájáért Alapítvány Támogatás célja: A magyar államalapítás millenniuma alkalmából a kulturális örökség megõrzése, felkutatása, ápolása, népszerûsítése, alkotó fejlesztése, az egyenrangú kultúrák nemzetközi együttmûködésének elõsegítése érdekében huzamos idõn át kifejtett önzetlen tevékenység elismerésére a Falvak Kultúrájáért Alapítvány 1998ban Magyar Kultúra Lovagja címet alapított. Hosszú távú céljaink megvalósítása érdekében meghirdetett programjaink átfogják a kultúra fõbb ágait, a legkisebb települések számára is lehetõvé tesszük az önkéntes kapcsolódást és az együttmûködést. Mûködésünk kiemelt célja a kulturális értékteremtésre és az életminõség javítására való törekvés. Alapítványunk lehetõséget teremt a nemzetközi együttmûködés fejlesztésére és az egyenrangú kultúrák párbeszédére. A pályázatról: • Pályázhatnak azon szervezetek – a jelölt tudta nélkül is –, amelyek tagjaik, munkatársaik, támogatóik áldozatos munkáját az elismerés ezen formájával kívánják megköszönni. • A pályázat benyújtása kizárólag postai úton történik; formája kötetlen. A pályázat tartalmazza a pályázó szervezet nevét, címét, tevékenységének rövid bemutatását, a jelölt nevét, életútját és munkásságát, ezen belül külön részletezve önzetlen, lovagias tevékenységét. • A döntés és értesítés: Az alapítvány kuratóriuma a Tanácsadó Testület és a Kultúra Lovagrendje javaslatára 2006. december 5-ig hozza meg döntését, melyrõl a jelölõ szervezetet értesíti. • Az elismerések 2007. január 22-én, a Magyar Kultúra Napja Gálán kerülnek átadásra Budapesten. Pályázhatnak: Társadalmi szervezetek és önkormányzatok Beadási határidõ: 2006. november 5. Információ: Falvak Kultúrájáért Alapítvány, 1143 Bp., Stefánia út 33. További információ: http://www.alkotohazak.shp.hu, e-mail:
[email protected]
Befogadó Munkahely Díj Kiíró: Fõvárosi Esélyegyenlõség Módszertani Iroda Támogatás célja: A CSR, azaz a vállalati társadalmi felelõsségvállalás egyre inkább terjed a hazai társaságok körében is. Így egyre gyakrabban jelenik meg pozitív értékként a munkáltatói érzékenység a dolgozók „másságának“ figyelembe vétele iránt. A 2005-ben az EQUAL közösségi kezdeményezés támogatásából elindult Befogadó Budapest program lehetõvé teszi, hogy idén is díjazhassuk a példás befogadó munkahelyi gyakorlatot folytató munkáltatókat. A díjat ezúttal is két kategóriában hirdetjük: 22
• költségvetési és nonprofit szervezetek, • forprofit vállalkozások Pályázhat: Azon önkormányzati, kormányzati, vagy magántulajdonú munkáltató (szervezet, intézmény, vállalkozás stb.), amely Budapesten székhellyel vagy telephellyel rendelkezik, és munkavállalói (beleértve a köztisztviselõket és közalkalmazottakat is) létszáma meghaladja az ötven fõt. Beadási határidõ: 2006. szeptember 30. Információ: A pályázatot mellékletekkel együtt 1 eredeti és 1 másolati példányban, valamint 1 digitális példányban kell benyújtani (CD-n vagy lemezen, azon mellékletekkel, melyek elérhetõk ilyen formában) a Fõvárosi Esélyegyenlõség Módszertani Iroda címére (1091 Budapest, Üllõi út 47.) További információ és pályázati ûrlap honlapunkon www.pestesely.hu, vagy a
[email protected] e-mail címen, illetve telefonon Tóth Annamáriánál a 216-0809-es számon szerezhetõ.
Hagyományos közmûvelõdési tevékenységek támogatása Kiíró: Mûvészeti és Szabadmûvelõdési Alapítvány Támogatás célja: Olyan hagyományos közmûvelõdési tevékenységek támogatása, melyek kifejezetten a helyi lakosság kulturális alapismereteinek a bõvítését szolgálják elõadások, képzések formájában. Pályázhatnak: Civil szervezetek (egyesületek, alapítványok) és községi szintû mûvelõdési intézmények, könyvtárak, faluházak. Nem pályázhatnak gazdasági társaságok, állami vagy önkormányzati fenntartású intézmények, közalapítványok, valamint olyan szervezetek, akik az MSZÁ-tól korábban kapott támogatással még nem számoltak el. Egy szervezet csak egy pályázatot nyújthat be. Pályázható összeg: A pályázat keretében adható támogatás legmagasabb összege általában a 300 000 Ft-ot nem haladhatja meg Beadási határidõ: 2006. október 14. Információ: Pályázni csak az Alapítvány által kiadott pályázati ûrlapon lehet, amely az alapítvány honlapjáról (www.vigado.hu) letölthetõ, vagy levélben igényelhetõ a Mûvészeti és Szabadmûvelõdési Alapítvány címén (1369 Budapest, Pf. 329) felbélyegzett válaszboríték megküldésével. A pályázat részvételi díja 4 000 Ft, melyet az ûrlaphoz mellékelt csekken, postai utalvánnyal vagy átutalással lehet befizetni az alapítvány 1178600121033878 sz. számlájára. Az adatlap beszerezhetõ és a pályázatokkal kapcsolatban információ kérhetõ az alapítvány titkárságán: Mûvészeti és Szabadmûvelõdési Alapítvány; 1064 Budapest, Vörösmarty u. 47/a.; tel.: 354-3750, 354-3755, fax: 354-3752; e-mail:
[email protected]; http://www.vigado.hu.
2006. szeptember
Pályázatok
Localinfo Önkormányzati Havilap
P á l y á z a t f i g y e l õ Önkormányzati fejlesztési célú európai uniós pályázatok elõkészítésének támogatása Kiíró: Veszprém Megyei Önkormányzat Támogatás célja: hogy elõsegítse Veszprém megye települési önkormányzatai és társulásai felkészülését az európai uniós pályázatok kihasználásához szükséges pályázat-elõkészítési munkák (terv, hatástanulmány, pályázatírás) támogatásával. Pályázhatnak: Veszprém megyei települések önkormányzatai – Veszprém város kivételével –, Veszprém megye önkormányzati társulásai. Pályázható összeg: A támogatás mértéke: a pályázatok elkészítésének megvalósítására vonatkozó költségvetés maximum 30%-a, de legfeljebb tizenötmillió Ft. Beadási határidõ: 2006. október 30 . Információ: Az adatlap letölthetõ a http://www.veszpremmegye.hu honlapról. A pályázatokat folyamatosan, de legkésõbb 2006. október 30-ig lehet benyújtani. A pályázatok benyújtásának helye, illetve címe: Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyûlésének Területrendezési és Kommunális Bizottsága, 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. A borítékon kérjük feltüntetni: „Pályázatelõkészítés“. A pályázót a döntésrõl a hivatal értesíti, a döntést követõ tizenöt napon belül, kedvezõ döntés esetén egyúttal kezdeményezi a nyertes pályázókkal a támogatási szerzõdés megkötését.
A helyi önkormányzatok létszámcsökkentési döntéseivel kapcsolatos egyszeri költségvetési támogatás Kiíró: Belügyminisztérium Támogatás célja: A helyi önkormányzatokat a feladatellátás racionálisabb megszervezésébõl adódó – önkormányzati szintû álláshely megszüntetéssel együtt járó – létszámcsökkentési döntéseikhez kapcsolódó jogszabályi kötelezettségeik teljesítéséhez illeti meg. Pályázhatnak: Helyi önkormányzatok. Pályázható összeg: Az igényelt állami támogatás mértéke a bekerülési költség maximum negyven százaléka, de lakásonként legfeljebb 80 000 forint lehet. Beadási határidõ: 2006. október 15. Információ: A pályázatokat 2006. június 30-áig, 2006. augusztus 31-éig, 2006. október 15-éig kell a Magyar Államkincstár illetékes megyei Területi Igazgatóságaihoz, illetve a Fõvárosi és Pest Megyei Regionális Igazgatósághoz két – egy eredeti és egy hiteles másolati – példányban megküldeni. Amennyiben az önkormányzat a támogatásról szóló döntést követõ öt éven belül a megszünte-
tett álláshelyet annak ellenére visszaállítja, hogy azt – önkormányzati rendeleten kívüli – jogszabályváltozásból adódó, és az adott helyi önkormányzat számára kötelezõen ellátandó többletfeladatok nem teszik szükségessé, úgy ezen álláshely megszüntetésére jóváhagyott támogatásról köteles haladéktalanul lemondani, és a támogatást a központi költségvetés javára visszafizetni.
Pályázati felhívás a köztisztviselõk továbbképzésében, vezetõképzésében közremûködõ oktatói névjegyzékre való felvételre Kiíró: Magyar Közigazgatási Intézet Oktatási és Módszertani Igazgatósága (MKI OMI) Támogatás célja: A Magyar Közigazgatási Intézet Oktatási és Módszertani Igazgatósága (MKI OMI) a 199/1998. (XII. 4.) Korm. rendelet 11. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján pályázatot hirdet a köztisztviselõk – központi költségvetésbõl támogatott – továbbképzésében, vezetõképzésében oktatóként közremûködõk névjegyzékére való felvételre. A központi költségvetésbõl támogatott köztisztviselõi továbbképzési, vezetõképzési programokban csak a névjegyzékre felvett személyek mûködhetnek közre oktatóként a programlebonyolító megbízása alapján. Az oktatói névjegyzéket a Belügyminisztérium hivatalos lapjában, illetve a Magyar Közigazgatási Intézet honlapján /www.mki.gov.hu/ tesszük közzé. Pályázhatnak: • felsõfokú iskolai végzettség; • legalább ötéves, közigazgatásban vagy az iskolarendszerû, illetve felnõttoktatásban szerzett oktatói vagy tudományos kutatóként szerzett gyakorlat; • a pályázó munkáltatójának hozzájárulása a pályázaton való részvételhez; • nyelvoktatás esetében nyelvoktatói képesítés és öt év nyelvoktatási gyakorlat. A pályázati anyagnak tartalmaznia kell: • a pályázati felhíváshoz mellékelt, hiánytalanul kitöltött „Adatlap“-ot, az abban foglalt nyilatkozattal együtt; • felsõfokú iskolai végzettséget igazoló oklevél másolatát; • legalább ötéves közigazgatási vagy oktatási, kutatói gyakorlat munkáltatói igazolását. Beadási határidõ: Folyamatos. Információ: A pályázatokat a Magyar Közigazgatási Intézet Oktatási és Módszertani Igazgatóságához kell benyújtani (1118 Budapest XI., Kelenhegyi út 28., postacím: 1518 Budapest, Pf.: 26.). A borítékra rá kell írni: „Oktatói pályázat“. A pályázatok elbírálására a negyedévenként kerül sor. A döntésrõl (a pályázat elutasítása esetén a pályázati anyag egyidejû visszaküldésével) az elbíráló bizottság a pályázókat közvetlenül írásban értesíti.
2006. szeptember
23
Visszatekintõ
Localinfo Önkormányzati Havilap
Augusztusban történt – Augusztusban történt Új ROP-kképzések indultak
Zajlik az árvízvédelmi mûvek helyreállítása
A VÁTI Kht. ismét megnyitotta a Regionális Fejlesztési Operatív Program (ROP) képzési pályázatát – közölte a lebonyolításban közremûködõ szervezet. A VÁTI Kht. 2006. június 28-án függesztette fel a jelentkezési lehetõséget a program elõrehaladásának szakmai felülvizsgálata érdekében. A felülvizsgálatot a jelentkezésekben tapasztalt aránytalanságok tették szükségessé. A pályázati rendszer újbóli megnyitásakor a felülvizsgálat alapján korlátozták egy-egy intézménybõl adott képzésen résztvevõk számát. A ROP képzési programban eddig mintegy ötezer-nyolcszázan vettek, illetve vesznek részt, és még mintegy háromezer szakember képzésének támogatására van lehetõség. A Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) hét régiót lefedõ országos képzési programja 2005-ben indult mintegy kétmilliárd forint keretöszszeggel. A program keretében a területfejlesztésben érintett intézmények és civil szervezetek munkatársainak továbbképzése támogatható, az akkreditált képzési programok a regionális fejlesztéshez, az uniós támogatások felhasználásához, a közszféra hatékony mûködéséhez, a horizontális témákhoz illetve a projektmenedzsmenthez kapcsolódó ismeretek elsajátítását segítik. 2006.08.08.
Partbiztosítási munkák a Körös-ttorkolatnál Befejezõdtek a Körös-torkolat alatti partbiztosítási munkák a Tisza bal partján Csongrádnál; a Vásárhelyi terv részeként elkészült beruházás háromszázhatvanhatmillió forintba került – közölte Persányi Miklós vízügyi miniszter. Ennek köszönhetõen a folyószakaszon rendezett áramlási viszonyok alakulnak ki, megszûnik a bal part jelentõs eróziója, és megmarad a homokos csongrádi strand is – mondta a miniszter a beruházás átadásakor. A fejlesztésnek köszönhetõen javul a nagyvízi meder vízszállító képessége is. Kunszentmárton és Csongrád között bõ egy esztendõn belül összesen négy és félmilliárd forintot fordítottak árvízvédelmi fejlesztésekre – jelentette ki a politikus, aki emlékeztetett rá, az elõzõ kormányzati ciklusokban az ország teljes területén évente csupán ötmilliárd forint állt rendelkezésre erre a célra. A tavaszi rekordárvíz során tönkrement töltésszakaszok helyreállítási munkái között elkezdõdött a Csongrád város északnyugati részének csapadékát a Tiszába vezetõ sárkányfalvi zsilip százhatvanmillió forintba kerülõ rekonstrukciója is – mondta Dobi László, az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetõje. A beruházás során a mûtárgy acél- és betonszerkezetét is újjáépítik, és a 2006-os tetõzés szintje fölé érõ zsilipkamrák készülnek – tudatta a szakember. 2006.08.11.
24
Megkezdõdtek az idén tavasszal levonult rendkívüli árvíz során a Közép-Tisza és a Hármas-Körös mentén megrongálódott töltésszakaszok védõképességének helyreállítási munkái – közölte a területi vízügyi igazgatóság. A beruházás összértéke meghaladja a hatmilliárd forintot – tette hozzá a KözépTisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Kötikövizig) sajtóreferense. Vona Titusz tájékoztatása szerint a munkák a Hármas-Körös jobb partján négy, a Tisza mindkét partján pedig három-három területet érintenek.A rekonstrukciós munkák során négy szakasz esetében a vízoldali töltéstestet egy-két méter vastagságban átgyúrják, és vízzáró agyagéket építenek be. 2006.08.14
E-ü ügyintézés Kecskeméten A kecskeméti önkormányzati hivatal munkájában az elektronikus ügyintézés feltételeinek megteremtését szolgálja egy csaknem egymilliárd forintos fejlesztési program. Az elektronikus ügyintézés, a digitális önkormányzatiságra való áttérés feltételeinek megteremtéséhez a Gazdasági Versenyképességi Operatív Program keretében nyert elsõ ízben pályázatot Kecskemét. Akkor a beruházási volumen négyötödét kitevõ félmilliárd forintos támogatással és a hozzá rendelt önrésszel az infrastrukturális feltételek kialakítását, az online ügyintézésre való áttérés feltételeinek megteremtését kezdték el. A program kidolgozásán azóta is csaknem hetven közalkalmazott dolgozik. Ennek eredményeként a kecskeméti önkormányzati hivatalban rövid idõn belül áttérnek az elektronikus ügyintézésre, egyelõre tizenhét ügykörben. 2006.08.15.
Hitelgarancia önkormányzatoknak Az MFB megkötötte az elsõ, a Hitelgarancia Zrt. által garantált önkormányzati hitelszerzõdéseket – közölte a Magyar Fejlesztési Bank (MFB). A közlemény szerint az önkormányzati hitelgarancia szolgáltatás segítségével, a MFB Rt. Sikeres Magyarországért Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Hitelprogramja keretében Dunaföldvár Város Önkormányzata, Karcsa Község Önkormányzata és a Pécsváradi Többcélú Kistérségi Társulás összesen százhatvanegymillió forintos hitelhez jutott, és ehhez 95,3 millió forintnak megfelelõ készfizetõ kezességvállalásra volt szükség. A program keretében az elmúlt egy évben hétszáznyolcvankét önkormányzat több mint kilencvenhatmilliárd forint hitelt igényelt. 2006.08.16.
2006. szeptember
Visszatekintõ
Localinfo Önkormányzati Havilap
Augusztusban történt – Augusztusban történt Irtják a parlagfüvet Kaposváron
Belvízelvezetés Békésben
Kaposváron nagy erõkkel irtják az immár virágzásnak indult parlagfüvet; az önkormányzat több mint félszáz közmunkást, valamint vállalkozókat foglalkoztat a mentesítéshez – mondta Szita Károly, a város polgármestere. Somogy az ország egyik legfertõzöttebb megyéje, a mintegy hetvenezer lakosú Kaposváron tízezer ember allergiás, többségûk a parlagfûre – emelte ki Szita a sajtótájékoztatón. Az önkormányzat az idén mintegy ötvenmillió forintot költ parlagfûmentesítésre; ebbõl közel kétmillió négyzetméternyi belterületet és háromszázötvenezer négyzetméternyi külterületet kaszáltatnak. 2006.08.17.
Panelfelújítási láz Szegeden Az idei esztendõben 189 társasház nyújtott be pályázatot az épületek szigetelésére, a nyílászárók cseréjére – közölte Botka László polgármester. A benyújtott pályázatok 7183 lakást érintenek, a tervezett beruházások összértéke 6,7 milliárd forint; ezzel Szeged továbbra is az egyik legsikeresebb város a panel-felújítási programban – mondta a politikus sajtótájékoztatóján. Míg 1998 és 2002 között mindössze százkét panellakást újítottak fel Szegeden, a jelenlegi önkormányzati ciklusban – az idei jelentkezõkkel együtt – összesen tizenháromezer lakás újul meg mintegy 11,5 milliárd forintból – közölte a polgármester. Hozzátette: a Tisza-parti város lakosságának harmincnyolc százaléka él a település mintegy huszonnyolcezer panellakásában, vagyis a felújítási program a lakások csaknem felét érinti. A politikus elmondta, a 6,7 milliárd forintos – szinte kivétel nélkül a legteljesebb mûszaki tartalommal megvalósuló – beruházás költségeinek egyharmadát a lakóközösségek állják – ehhez tizenöt éves kedvezményes kamatozású kölcsönt vehetnek igénybe. 2006.08.22.
Nem emelkednek a közmûdíjak Pécsett A tervezettõl eltérõen nem emelkednek a víz, a távfûtés és a buszközlekedés díjai szeptembertõl Pécsett, miután a közgyûlés rendkívüli ülésén lekerültek a napirendrõl az áremelést célzó javaslatok. A képviselõ-testület arról szavazott volna, hogy érvényesítsék a szolgáltatások áraiban az általános forgalmi adó szeptemberi változásait. Gonda Tibor gazdasági ügyekért felelõs alpolgármester és Juhász István, a gazdasági bizottság elnöke azonban visszavonta a vonatkozó elõterjesztéseket. Juhász István indoklása szerint a lakosságra éppen elég teher hárul az országos megszorító intézkedések bevezetésével, ezt pedig nem kívánják tovább növelni. 2006.08.23.
Várhatóan még az idén lezárul Békés megye több milliárd forintos belvíz elvezetési programjának harmadik üteme, amelynek keretében a többször belvíz által sújtott Gyomaendrõdön és Csárdaszálláson is megépülnek az elvezetõ csatornák, illetve tározó holtágak. Varga Zoltán, a Békés Megyei Önkormányzat elnöke elmondta, hogy a program harmadik ütemének költsége ötszáznyolcvanmillió forint. A megyei önkormányzat már a következõ lépést tervezi, amelynek során már uniós támogatásra is számítanak. A megyei önkormányzat 2002 õsze óta több ütemben közel 3,1 milliárd forintos címzett támogatás segítségével huszonhárom településen finanszírozta a belvízelvezetési, csatornaépítési munkálatokat – mondta Varga Zoltán. Az elsõ ütem munkálatai nyolc településen, például Eleken és Lõkösházán már tavaly befejezõdtek, s az eredmények már az idei esztendõ tavaszán jelentkeztek, az érintett települések megmenekültek a belvíztõl – mondta az önkormányzati vezetõ. Hamarosan befejezõdnek a második – szintén címzett támogatásból megvalósuló – ütem beruházásai is, az érintett települések jelentõs részénél már a mûszaki átadások zajlanak. Varga Zoltán kiemelte: a belterületi víz elvezetése mellett gondolni kell a külterületek állami vagy társulási tulajdonban álló csatornáinak, befogadóinak karbantartására is. A megyei önkormányzat tervei szerint a II. Nemzeti Fejlesztési Tervben lesz forrás arra, hogy a belterületekrõl kivezetett vizet olyan korszerûsített csatornákba továbbítsák, amelyek képesek befogadni a nagymennyiségû vizet. 2006.08.25.
Ingyenes hirdetés önkormányzatoknak A Magyar Rádió Kossuth adója reggeli programajánló mûsorának szerkesztõsége térítésmentes lehetõséget kínál a települések részére rendezvényeik programjának megismertetésére. A szerkesztõség várja az önkormányzatok, a rendezvényszervezõk jelentkezését. „A Magyar Rádió Kossuth adóján hétfõtõl szombatig reggelente jelentkezik a Programajánló címû mûsor, alkalmanként három percben. A mûsor kezdete óta legfontosabb célunk azoknak a településeknek a támogatása, amelyek nem tudnak reklámra pénzt költeni, de szívesen felhívnák a figyelmet egy-egy rendezvényükre. Szerkesztõségünk örömmel venné, ha több önkormányzat élne ezzel az ingyenes megjelenési lehetõséggel. Ehhez semmi mást nem kell tenni, mint a népszerûsíteni kívánt rendezvényt a
[email protected] címre pár figyelemfelkeltõ sorban megírni. A 06-30-278-0888 telefonszámon is fel lehet venni velünk a kapcsolatot”– közlik a mûsorkészítõk. 2006.08.30.
2006. szeptember
25
Településfejlesztés
Localinfo Önkormányzati Havilap
Kastélyért szociális otthont Húsz év óta a legnagyobb lehetõség Nagymágocson Új, modernebb és jobb ellátást biztosító idõsek otthonát kap Nagymágocs, ráadásul ingyen. Hogy hogyan lehetséges ez? A jelenleg a Károlyi-kkastélyban mûködõ szociális otthon helyére egy befektetõ turisztikai paradicsomot épít: elvállalta az ingatlanért cserébe az új idõsek otthona felépítését, valamint a település teljes csatornázását is. Ez a történet egyszerûen egy álom: Nagymágocs utóbbi húsz évének a legnagyobb lehetõsége elõtt állunk – nyilatkozta a Localinfónak Czabarka János, a település polgármestere. A megyei tulajdonban lévõ Károlyi-kastélyban jelenleg háromszázhatvan bentlakó és százhatvan dolgozó él; ezzel a szociális otthon a nagyközség legnagyobb munkáltatója. A júliusban megkötött szerzõdés értelmében a beruházó vállalta, hogy a magyar és az EU-normáknak is megfelelõ
A nagymágocsi Károlyi-kastély
egy–háromágyas szobákkal ellátott idõsek otthonát épít mintegy tizenegy hektáron. A településvezetõ szerint az új építményben a mostaninál sokkal jobb körülmények között élhetnek a rászorultak, hiszen a kastélyban csak tíz-tizenkét férõhelyes szobák vannak, és az igényeknek megfelelõ átépítést sem lehetett végrehajtani, mivel mûemléki védelem alatt áll az épület. További gondot okozott, hogy bár a kastély és
Localinfo
környéke gyönyörû, hosszabb távon idõsek otthonaként nem felelt volna meg az EU-normáknak: így mindenképpen lépni kellett. Az új beruházó a kastélyt turisztikai paradicsommá fejleszti, s ehhez fontos szerepet szán a kastély mellett található termálkútnak, amelynek vizét korábban gyógyvíznek minõsítették. A területre Nagymágocs már korábban is akart egy fürdõt építeni, de ezt pénzhiány miatt sosem tudta megvalósítani – magyarázta Czabarka János. Elmondta: mivel az épület mûemléki védettséget élvez jelenleg csak huszonhárom lakosztály építhetõ a kastélyban, ám ez a befektetõ szerint nem lenne kifizetõdõ, ezért az önkormányzat átadott nekik egy tízhektáros területet, ahova egy kétszázötven szobás szállodát is építenek. A csatornázást szintén elvégzi a cég, ezt azonban már nem ingyen: háztartásonként azonban így is keveset, mindössze harmincezer forintot kell befizetniük a nagymágocsiaknak. A maradék összeget a befektetõ és az önkormányzat állja. Mivel a település nem költötte el a privatizációs bevételeit, körülbelül ötven-hatvanmillió forintot képesek visszaforgatni a beruházásba, hogy végre meglegyen a régóta várt csatornahálózat – magyarázza Czabarka János. Nagymágocs nemcsak az új szociális otthon és az új csatornahálózat miatt jár jól, hanem a számítások szerint a beruházásnak köszönhetõen mintegy ezer új munkahely is létrejön. Erre a település is megpróbál felkészülni; felvették a kapcsolatot a helyi középiskolával, hogy nagyobb hangsúlyt helyezzenek a nyelvoktatásra, a szakmunkásképzõben pedig a szakács és a pincér képzés kerüljön elõtérbe – magyarázta a polgármester. Dzindzisz Sztefán
[email protected]
Polgármesterek, döntéshozók és vállalkozók független havilapja
Kiadja a Localinfo Információ Szolgáltató Kft. Felelõs kiadó: Énekes Zoltán ügyvezetõ igazgató telefon: 264-3333, fax: 264-3232 e-mail:
[email protected] Fõszerkesztõ: L. László János Szerkesztõség: 1106 Budapest, Fehér út 10. telefon: 264-3333, fax: 264-3232 e-mail:
[email protected]
Hirdetési és terjesztési igazgató: Perutek János telefon: 264-3333, 06-70-333-5070, fax: 264-3232 e-mail:
[email protected] Hirdetésfelvétel és elõfizetés: 1106 Budapest, Fehér út 10. telefon: 264-3333, 06-70-333-5070, fax: 264-3232 e-mail:
[email protected]
Tervezõszerkesztõ: Neményi Zsolt
Nyomás: Press+Print Kft. 2340 Kiskunlacháza Gábor Áron u. 2/a www.press-print.hu Felelõs vezetõ: Tóth Imre telefon: 06-24-433-433 ISSN nyomtatott: 1589-3103 on-line: 1589-4029 Terjeszti: Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletág információ: 06 80/444-444 A lap ára számonként 250 Ft
A lapot ingyenesen kapja Magyarország valamennyi polgármestere, országgyûlési képviselõje, megyei önkormányzati vezetõje, kistérségi megbízottja, régióvezetõje, minisztériuma, valamint a jelentõsebb közszolgáltatók, bankok, biztosítók vezetõi.
26
2006. szeptember