Karácsony van Évezredes a biológiai és az ezzel összefüggô mentális ritmus a természetben. Nagyon fontos ezt tudatosan is ismernünk és megélnünk, hiszen csak így vagyunk képesek arra, hogy egymást elfogadva új erôtartalékokra tegyünk szert a folytatáshoz. Van, amin nem kell változtatnunk, mert jó. Van, amit építenünk kell tovább és van olyan kérdés is, amit újra kell gondolnunk. Az ôsz a betakarítás, az értékelés és az intellektus, a tél – fejtettem ki már sokszor – a tapasztalatok összegzése, az erôgyûjtés, a megpihenés és a békesség idôszaka. Most itt vagyunk a kettô határán, kicsit már benne is a télben. Sok volt az erôfeszítésünk, sok a bánatunk, de vannak eredményeink is és rendezettek a célkitızéseink. Meg kell kicsit állnunk, hiszen vágyunk az örömre, a békességre. A Karácsony az év legszebb része. A várakozás idôszaka. A természet megpihen, rövidek a nappalok, a földek betakaróznak, hosszabbak a beszélgetések, a közösségek közelebb kerülnek egymáshoz.
Gyógyszertár a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének Kiadványa Felelôs kiadó: dr. Mikola Bálint Szerkeszti a szerkesztô bizottság: Hankó Zoltán (szerkesztésért felel), dr. Feller Antal, dr. Herczeg János, Mátyásné Simon Zsuzsa, dr. Mikola Bálint, dr. Samu Antal, Sándor Árpád, Schlégelné Békefi Csilla, dr. Simon Kis Gábor, dr. Varga Imre A MOSZ címe: 1134 Budapest, Huba utca 10. Telefon: 236-0974 E-mail:
[email protected] ISSN 1588-8231 Nyomdai elôkészítés: Recsi István Nyomda: Innova 2000 – Innovariant Nyomda Hirdetésszervezô: G-Management Rt. 1134 Bp., Huba u. 10. Telefon: 320-4848 E-mail:
[email protected] Ára: 1000 Ft + 20% ÁFA
Ha nem így van, akkor nem jól van. Vissza kell rendezni a dolgokat. Rengeteg a baj mostanában. Felpörgött a világ. Kevés a nap huszonnégy órája, torzult az értékrend, silányult a morál, fogynak a kapaszkodók és nônek az indulatok a kis- és nagyközösségekben egyaránt. Vannak, akik ezt erôsítik, vannak, akik küzdenek ellene. Vannak, akik látják és vannak, akik észre sem veszik. Vannak, akik céltudatosak és ismét vannak, akik tehetetlenül sodródnak. Rendezzük gondolatainkat, jelöljük ki és óvjuk az értéket. Ha megvan a csillag, kövessük. Ha sokan ugyanarra megyünk – együtt vagyunk a csillagnál – vegyük észre és segítsük egymást. Ezért van Advent – a várakozás, és Karácsony – az újjászületés.
Boldog Karácsonyt! Legyen békesség közöttünk mindenkor! Dr. Mikola Bálint
Gyógyszertár V. évf. 11–12. szám 1
A Gyógyszerészi Diabetes Prevenció Bizottságának jelentése A Gyógyszerészi Diabetes Prevenció program 2005. november 14-én a WHO és az Euro-Pharm Fórum ajánlásai figyelembevételével, a gyógyszerészi és orvosi szakmai szervezetek, az Egészségügyi Minisztérium, valamint a Parlament Egészségügyi Bizottsága támogatásával, az OTH-tól kapott engedély alapján indulhatott el. A program gyakorlati megvalósítása egy – eddig páratlan és példaértékû – hatékony együttmûködés eredménye, amely a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége, az Egy csepp figyelem Alapítvány és a Roche Magyaroszág Diagnosztikai Divíziója között jött létre, és ahol az egyes szereplôk jól definiált feladatot látnak el a következôk szerint: – A MOSZ az elkészített szakmai program protokollja alapján biztosítja a résztvevô gyógyszerészek elméleti és gyakorlati felkészítését, felügyeli a megvalósulását, gondoskodik annak folyamatos megújításáról. – Az Egy csepp figyelem Alapítvány – amelyet Erôs Antónia hozott létre a cukorbetegség korai felismeréséért – 2005 novembere óta a patikai vércukormérés teljes kommunikációs hátterét, valamint a gyógyszertárakban a program egységes megjelenését biztosítja. Médiapartnerei (RTL Klub Televízió, Magyar Televízió, Minimax Televízió, Danubius Rádió, Info Rádió, Sanoma Lapkiadó, Index internetes hírportál) támogatásával egy év alatt három, egyenként mintegy 20 millió forint médiaértékû országos kommunikációs kampányt folytatott. 2005 novemberében társadalmi célú és fizetett hirdetésekkel, PR megjelenésekkel érte el, hogy szinte az egész ország tudjon a patikai vércukormérés lehetôségérôl. 2006 tavaszán hasonló terjedelemben a cukorbetegség szövôdményeirôl szólt a kampány, amelynek szintén az volt a célja, hogy ezeknek tudatában minél többen menjenek a narancssárga felkiáltójeles patikákba vércukrot mérni. A 2006. ôszi kommunikáció az elsô év eredményeirôl, a résztvevôk (MOSZ, MGYK, ÁNTSZ, támogatók, Alapítvány) munkájáról és a mindezeket összefogó Egy csepp világnapról szólt, amely a Diabétesz Világnap tiszteletére egy ingyenes családi egészségnap során 11-féle egészségügyi szûréssel, családi és gyermekprogramokkal, az egészséges életmódhoz köthetô nyereményekkel hívta fel a diabetes prevenció szükségességére a figyelmet. A rendezvény és a kommunikációs kampány költségértéke mintegy 30 millió forint volt. Az Egy csepp figyelem Alapítvány tervei szerint folytatja a közös munkát a gyógyszerészekkel és kiterjeszti egyéb programjait a jövôben a középiskolák után a fôiskolákra, egyetemekre, valamint az ország hátrányos helyzetû területeire.
A gyógyszertári vércukor méréseink során a következô szempontok voltak kiemeltek: – az egyéni prevencióra helyeztük a hangsúlyt, – méréseink eseti jellegen alapultak és tájékoztató értékû eredményt adtak, ezt hangsúlyosan közöltük a kiszûrt személyekkel (betegekkel), – kerülni kívánjuk a háziorvosi, szakorvosi ellátórendszerrel való konkurenciát és annak még a gyanúját is. Rendszeresen tájékoztattuk a háziorvosokat és a diabetológusokat a program mûködésérôl és az elért eredményekrôl, – nem kívántunk alternatív „kezelési pontokat” létrehozni, ellenkezôleg a diabétesz elleni küzdelemben a program célja elsôsorban a veszélyeztetettek korai kiszûrése, a betegek mielôbbi orvoshoz irányítása, a már diagnosztizált betegek és kezelôorvosaik támogatása, segítése, – a kiszûrt személyeket házi- és/vagy kezelôorvosaikhoz irányítottuk, és felvettük a kapcsolatot a diabetológiai ellátó hálózattal. A Gyógyszerészi Diabetes Prevenció programunkkal kapcsolatosan a következô megállapításokat tesszük: – Prevenciós programunk keretén belül létrejött az eddigi legnagyobb létszámú hazai, országos vércukormérési (szûrési) program. A programban ezen felül azonban nagyon komoly gyógyszerészi gondozói, edukációs munka is folyik, amely segíti a lakosság egészségismereteinek széles körben történô fejlesztését, javítja a diagnosztizált betegek együttmûködését kezelôorvosukkal és hosszútávon segíthet a gyógyszeres terápia menedzsment minôségének javításában is. – A lakosság kiemelkedô érdeklôdése egyértelmûen igazolja a program helyét a gyógyszerészi munkában. – A kiemeltek (kiszûrt személyek és a már diagnosztizált, de nem megfelelô vércukor értékû betegek) magas aránya – több mint 17% – indokolja a szolgáltatás létjogosultságát (lásd: 1. és 2. ábra). – Bebizonyosodott, hogy megfelelô szervezéssel megvalósítható egységes szemléletû prevenciós (szûrési) program, és erre vonatkozóan határozott lakossági igény fogalmazódik meg. – A gyógyszerészeknek helye van a diabetes prevencióban. A gyógyszerészek a kezdeti nehézségeket követôen egyértelmûen pozitívan fogadták a program indulását (a gyógyszerészek körében végzett felmérés eredményét a Gyógyszertár V. évf. 5. számában – 2006. május-június – közöltük). – A gyógyszertárak alkalmas helyek a diabetes prevenció szolgáltatás megvalósítására. – A lakosság és a háziorvosok részérôl megnyilvánuló pozitív viszszajelzések indokolják a program folytatását és továbbfejlesztését (a háziorvosok körében végzett felmérés eredményét a Gyógyszertár V. évf. 5. számában – 2006. május-június – közöltük).
– A Roche a vércukormérés gyakorlati és technikai ismereteinek átadásával, az in vitro diagnosztikai eszközök használatának szakismeretével, a szükséges eszközök biztosításával, valamint az Alapítvány támogatásával járul hozzá a program sikeréhez. Az elmúlt idôszak során 2006. augusztus végéig elért, a programot reprezentáló összesítô eredményeinket az I. sz. táblázatban foglaltuk össze. 2 Gyógyszertár V. évf. 11– 12. szám
1. ábra: A vizsgálatban résztvevôk megoszlása a DiabéTesz(t) pontértékei alapján (2006. júniusi adatok szerint) (6 pont alatt nem veszélyeztetett, 6-15 pont között veszélyeztetett, 15 pont felett orvosi ellátásra szoruló beteg)
Dyslipidaemia Gyógyszeres Terápia Menedzsment továbbképzések Az akkreditált továbbképzések idôpontja 2007. március – május A résztvevôk a továbbképzéseken elsajátítják a dyslipidaemia
1. táblázat A Gyógyszerészi Diabétesz Prevenciós program eredményei, fô számokban A programban résztvevô gyógyszertárak száma Folyamatban levô engedélyek száma Regisztrált vércukormérések száma összesen Normál vércukorszint mérése Emelkedett vércukorszint mérése Magas vércukorszint mérése 2006-ban összesen (12 alkalommal) a 44 órás diabetes továbbképzés során résztvevôk száma A programhoz rendszeresített egyszerhasználatos ujjbegyszúró felhasználása*
354 48 26.270 21.589 2.522 2.059 1.379
terápia menedzsmentjének és a koleszterin/triglicerid mérés végzésének ismereteit. A továbbképzések 3 nap idôtartamúak (péntek-vasárnap). A továbbképzések idôpontjai és helyszínei ✗ ✗ ✗ ✗ ✗
2007. március 30. – április 1. (péntek-vasárnap): Debrecen 2007. április 13-15. (péntek-vasárnap): Budapest 2007. április 20-22. (péntek-vasárnap): Szeged 2007. április 27-29. (péntek-vasárnap): Pécs 2007. május 4-6. (péntek-vasárnap): Sopron
~80.000
*Az ujjbegyszúró felhasználásából jól valószínûsíthetô a ténylegesen megtörtént (de nem minden esetben regisztrált) mérések száma.
A közeljövôre megfogalmazódó feladatainkat az alábbiakban összegezhetjük: – Az eredmények kritikus értékelése, a felmerült hiányosságok, hibák elemzése és megoldása. – A résztvevôk körének szélesítése (mérôhelyek, mérési háttér, szakmapolitikai kapcsolatok). – Szorosabb együttmûködés kialakítása az egészségügyi ellátórendszer diabetes prevenció, gondozás területén érintett szereplôivel (visszajelzések a kiszûrtek további sorsáról, részvétel az utánkövetésben stb.). Bár a program részletesen foglalkozik a visszajelzések rendszerével, az elmúlt 1 év tapasztalatai alapján kijelenthetjük, ezen a területen komoly fejlôdésre van szüksége a programnak. Az orvoshoz irányított beteg további sorsáról egyelôre az automatikus visszajelzések inkább alkalomszerûek, ez azonban a gyógyszerész direkt rákérdezésével javítható. A program félidejében, kb. 10.000 regisztrált mérésnél végzett telefonos utánkérdezésünk alapján az ekkor kórházba vagy szakrendelésre küldött és ott megjelent betegek száma 122 volt. Az elkövetkezô 1,5 év kiemelt feladatának tekintjük a visszajelzések rendszerének fejlesztését. – A vércukormérés (szûrés) további folytatása – együttmûködve az egészségügy más szakembereivel és a betegekkel, betegszerve-
Kérjük részvételi szándékát postafordultával jelezni szíveskedjen! G-Management Zrt. 1134 Budapest, Huba u. 10. Tel.: 320-4848; 320-4860; Fax: 239-0349; E-mail:
[email protected]
zetekkel – a diabetes és elôállapotai idôben történô felismerése és hatékony kezelése elôsegítése érdekében. – A Gyógyszerészi Diabetes Prevenció 3. szintjének megkezdése, amely a gyógyszerészek jelenleg kevésbé kihasznált ismeretanyagának – gyógyszermellékhatás, interakciók, compliance-javítás stb. – kiaknázását jelentené a diabétesz elleni fellépésben. – A veszélyeztetettek – a metabolikus szindróma jellemzôi értelmében – más kockázati tényezôkkel, például kóros lipidértékekkel rendelkezhetnek (hiv.: Magyar Diabétesz Társaság állásfoglalása). Ezért prevenciós tevékenységünket erre a területre is ki kívánjuk terjeszteni, így a dyslipidémia program keretében koleszterin- és trigricerid-szint méréseket tervezünk. Hosszútávon szükségesnek tartjuk – a már elindult hipertónia program (MGYK) tapasztalatain alapulva – a vérnyomás-ellenôrzés bevezetését is. – A Gyógyszerészi Diabetes Prevenció végzéséhez szükséges jogszabályi háttér megteremtése, a tevékenység rendeleti szintû szabályozásának kidolgozása is az elkövetkezendô idôszak fontos feladata. A Gyógyszerészi Diabetes Prevenció kedvezô fogadtatására és sikereire való hivatkozással kértük dr. Bujdosó Lajos országos tisztifôorvos urat, hogy prevenciós programunk OTH engedélyének határidejét (2008. június 30-ig) meghosszabbítani szíveskedjen. Az elért eredmények birtokában ezen kérésünket az illetékesek támogatólag elfogadták. A Gyógyszerészi Diabetes Prevenció Bizottsága nevében:
2. ábra: Kapilláris vércukor mérés eredményeinek megoszlása (2006. júniusi adatok alapján). A betegek jelentôs része (99,2%) posztprandiális állapotban jön a gyógyszertárba. A vércukor eredmények 8,1%-a a DM elôállapotainak, 4,6%-a a DM lehetôségét veti fel (mindkét esetben orvoshoz irányítjuk a beteget).
Prof. dr. Winkler Gábor orvos–szakmai elnök Dr. Samu Antal gyógyszerész-szakmai elnök Dr. Hankó Balázs titkár Gyógyszertár V. évf. 11–12. szám 3
Törvénytelen törvények – megszavazva, aláírva A parlamenti végszavazáson november 20-án a koalíciós képviselôk egyöntetû támogatásával simán átmentek azok a törvények, amelyek a gyógyszerellátás rendszerét gyökeresen átalakítják. A parlament elfogadta a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól, továbbá az egészségügyi kamarákról szóló törvényeket, egyben hatályon kívül helyezve az eddig alkalmazott gyógyszertári és a három egészségügyi szakmai kamaráról szóló törvényeket. A jogalkotás szokványos, évente nagyon sokszor megismétlôdô eseményeire évszázados idôtávban is emlékezô, sokat látott parlamenti falak sem mesélhetnek nagyon sok hasonló történetet. Az elôírt egyeztetési kötelezettségbôl csúfot ûzô kormány által tudatos és sorozatos törvénysértésekkel parlamenthez benyújtott, mindenki által elôkészítetlennek tartott törvényekhez – annak ellenére, hogy a nagyobbik ellenzéki párt önmérsékletet gyakorolt – példátlanul
sok módosító indítvány érkezett, elsôsorban a koalíciós képviselôk részérôl. Ha valaki kronológiájában és tartalmában is követte a parlament elé benyújtott törvénytervezetek sorsát, vagy utólag a parlamenti dokumentumokat feldolgozva akarja rekonstruálni a történteket, megállapíthatja: nemcsak a kormány nem állt feladata magaslatán a törvény-elôkészítés során, hanem a parlamenti képviselôk is olyan bizonyítványt állítottak ki magukról, amellyel senki elôtt sem büszkélkedhetnek. A legkülönfélébb, egymásnak ellentmondó, kapkodó, vegyes színvonalú módosító indítványok érkeztek többszázas nagyságrendben, melyekrôl aztán a parlamenti bizottságok (különösen az egészségügyi bizottság) mondtak elôzetes ítéletet, utólag is nehezen követhetô logika alapján. Volt olyan módosító indítvány, amelyet az elôterjesztôje sem támogatott – és nem azért, mert ugyanabban a témában más jobb javaslatot nyújtott volna be. Volt olyan, hogy a reggel tett ígéretét alig egy órával késôbb már nem tartotta be a képviselô, és van információnk arról is, hogy a gyógyszerészek számára kedvezôbb javaslatok mellett
A rendszerváltozásnak nevezett idôszak lezárult. Ennek az egyenlege negatív, de az a politikai elit pozícióban maradt, amely végigvitte a rendszerváltást. A politikai elit legitimációs bázisa már elsôsorban nem az a társadalom, amelynek segítségével annak idején hatalomba került, hanem a legitimációja más gyökerekbôl (is) táplálkozik. Az új legitimációs erôtérben meghatározó szerepet játszanak azok a gazdasági erôk, amelyek a politikai élet mûködtetéséhez, a költségvetés fenntartásához és az ország gazdasági mûködôképességének megôrzéséhez szükséges forrásokhoz valamilyen módon hozzájárulnak. Emiatt a politika a döntés-elôkészítés és döntéshozatal során már nem a régi legitimációs bázis elvárásainak akar megfelelni, hanem az újhoz igazodik, így viszont nincs szüksége azokra az eddig bejáratott társadalmi és szakmai mechanizmusokra, amelyek alapján az eddigi tárgyalópartnereket, így pl. a gyógyszerészi szervezeteket, méltán hívta nemcsak a hivatalosan elôírt, hanem a politikailag és szakmailag indokolt egyeztetésekre is.
Lajos) személyén, az ôt kormányba delegáló párt (SZDSZ) akaratán, az államigazgatási háttér (dr. Matejka Zsuzsanna) elkötelezôdésén és személyes attitûdjén, valamint a szakértôi holdudvar szerepén. Ez persze fordítva is igaz, mert semmi szükség nem volt arra, hogy ilyen stílusban, az egész szakmát megalázva kerüljön sor a törvények elfogadtatására, ezért ez már inkább a minisztériumban a tavaszi választásokat követôen meghonosodott emberi minôséget jellemzi.
Ennek a legitimációs bázisváltozásnak a következménye az, amit az egészségügyi kormányzat az elmúlt hónapokban a gyógyszerellátás átalakítása kapcsán megengedett magának, és ami már körvonalazódik az egészségügyi reformmal kapcsolatban is. A kormányzat nemcsak a gyógyszerpiaci szereplôkkel, hanem a betegekkel és az orvosszakmával is súlyos konfliktust vállal magára, mert ezzel egy talán ennél is nagyobb konfliktustól akarja magát megkímélni az ôt legitimáló gazdasági erôtér meghatározó szereplôivel szemben. Ami tehát nekünk felfoghatatlanul ésszerûtlen és arrogáns magatartásnak látszik, az – ezen logika alapján – politikailag racionális, logikus és érthetô is. A probléma tehát túlmutat a jelenlegi miniszter (dr. Molnár
Ha igaz a fenti fejtegetés, a gyógyszerpiaci konfliktusokhoz hasonló helyzetek elôbb-utóbb szükségszerûen minden olyan területen meg kell hogy jelenjenek, ahol az államnak finanszírozó, szabályozó vagy az adott területet illetôen komoly befolyásoló szerepe, az ôt legitimáló gazdasági hatalomnak pedig markáns önérdeke van. Ezért az egyeztetési mechanizmusok és maguk a döntések is hosszabb távon gyökeresen meg fognak megváltozni. Erre nekünk reagálnunk kell és a pozícióinkat illetôen egy egészen új modellben kellene elkezdenünk gondolkodni. Kérdés persze az is, hogy a társadalom többi erôcsoportja mikor szembesül ezzel az új helyzettel és hogyan fog reagálni rá.
4 Gyógyszertár V. évf. 11– 12. szám
A politika nyers elkötelezôdésével szemben nem tudtunk mit felvonultatni, hiába ragaszkodtunk makacsul ahhoz, hogy a régi és jogszabályokban is rögzített rend szerint a véleményünket kikérjék és a döntésekbe beépítsék. Hiszen mi vagyunk azok, akik ezen a területen professzionális ismeretekkel és mindenfajta szakmai legitimációval rendelkezünk. A szakmai és a politikai racionalitás tehát végletesen szembekerült egymással. Ez okozza a nagy feszültséget, amelynek az igazi következményeit még nem mértük fel.
Heves város nagyforgalmú gyógyszertárába fiatal gyógyszerész kollégát keresek.
Gyógyszerész házaspár, vagy gyógyszerészasszisztens házaspár jelentkezését is szívesen fogadom. Minden megoldásra nyitott vagyok.
Telefon: 06 30 229-9783 következetesen érvelô képviselôt „„elbeszélgetésre” hívták be frakcióbeli felettesei. Különbözô lobbicsoportok házaltak a különbözô képviselôknél és tudakolták, vajon melyikük vállalja egyik-másik javaslat képviseletét. Lehet, hogy ennek tudható be, lehet, hogy más az oka, de az is elôfordult, hogy kapcsolódó módosító indítványként negyedórával az utolsó bizottsági ülés megkezdése elôtt negyven (!) kéziratoldalas, a 85 §-ból 56-ot módosító (!) javaslat azonnali tárgyalási igényével állt elô az egyik képviselô, felülírva több olyan korábbi módosító javaslatot is, amelyre vonatkozóan elôzetesen már egyezség született. Az elfogadott törvény a kormány által eredetileg beterjesztetthez képest érdemi módosítást – legalábbis a gyógyszerészeket közvetlenül érintô passzusokban – nem tartalmaz. Mégis a szakmával folytatott egyeztetésrôl érdeklôdô – nem szakpolitikus – parlamenti képviselôket (elmondásuk szerint) frakcióvezetésük a végszavazást megelôzôen néhány nappal úgy tájékoztatta, hogy a törvény a gyógyszerészeknek már elfogadható, mert a parlamenti szakaszban a számukra fon tosabb módosításokról a szakmával megegyezés született. Tény, hogy a gyógyszerészek képviselôi is beálltak a lobbizók sorába és menteni akarván a menthetôt, minden lehetôséget megragadtak arra, hogy kormánypárti képviselôkkel találkozzanak, tájékoztassák ôket a kialakult helyzetrôl és azok számára, akik hajlandóságot mutattak rá, módosító indítványokat készítsenek. Volt, aki a személyes találkozást is elhárította, de tény az is, hogy több esetben érdemi fogadókészséggel és az ágazati minisztériummal szembeni igen erôs kritikával is találkoztunk, azonban a végeredmény igencsak lehangoló: sajnos azoknak az ígéreteknek, amelyek ezeken az egyeztetéseken elhangzottak, sokszor még a nyomait sem lehetett felfedezni a képviselôk késôbbi parlamenti tevékenységében. Sajnos a gyógyszerészi és gyógyszerpiaci szolidaritás is összeomlott és csôdöt mondott, bár a MOSZ és a Kamara eddig soha nem tapasztalt együttmûködést alakított ki az elmúlt hónapokban. Szakmai hatóságaink és a minisztériumi szakfôosztály álláspontja ez idô szerint ismeretlen és voltak, akik elôkelô idegenként figyelték a történéseket. Sôt jó néhány olyan gyógyszergyár is akadt, amely bár még néhány évvel ezelôtt elôszeretettel terelte a számára nagy érdeksérelemmel járó ügyekben (ilyen volt, pl. a GTV) a konfliktusok tûzvonalába a gyógyszerészeket, most azonban csupán anynyit közölt az illetékesekkel: a gyógyszerellátó rendszer átalakításáról, mint érdekkörén kívüli ügyrôl, érdemben nem kíván véleményt alkotni. A restrikciós és a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló rendelkezéseket most nem érdemes felsorolni és elemezni: a közlönyben mindkét törvény szövege megjelent. A rendelkezések elemzése és a hogyan tovább tisztázása olyan árnyalt megkö-
Közepes forgalmú (11,5 m/hó) gyógyszertár tehermentes, saját tulajdonú, kertes ingatlanban személyi jog átadással eladó.
Telefon: 06 30 382-0377 zelítést igényel, ami ennek a beszámolónak a kereteit szétfeszíti. A történtek ismeretében azonban nyilvánvaló, hogy a kormány és a kormánypártok több ezer nemzeti és szakmai kézben lévô gyógyszertári kisvállalkozás tönkretételét és az eddig világszintû összehasonlításban is kimagaslóan érvényesülô gyógyszerbiztonsági rendszer tudatos lebontását is vállalják csak azért, hogy a hozzájuk közelálló tôketulajdonosok minél gyorsabban és minél olcsóbban juthassanak be a gyógyszerforgalmazás piacára és vehessék át annak irányítását. (Ezzel kapcsolatban az íráshoz kapcsolódó keretes szövegre is szeretnénk felhívni a figyelmet – a szerk.) Az orvosok és a gyógyszerészek kötelezô kamarai tagságának megszüntetése és a kamarák teljes ellehetetlenítésének a szándéka mögött pedig nemcsak az húzódik meg, hogy az egészségügy átalakítását és a forráskivonást szakmai ellenállás nélkül lehessen végigvinni, hanem az a törekvés is felismerhetô, hogy az egészségügyi intézmények és a gyógyszertárak kormányhoz közelálló eljövendô új tulajdonosainak az alkalmazottjait szakmai és etikai ügyekben a kamarák ne felügyelhessék. Az indokolhatatlan változtatások mögött ezen túl a szimpla politikai bosszú is felsejlik. Bosszút kell állni ugyanis azért, mert az orvosok és a gyógyszerészek a kormánnyal szemben is következetesen kiálltak önmagukért és betegeikért, és példát kell statuálni, nehogy másnak is eszébe jusson a kormány akaratával szembeni fellépés. A parlamenti végszavazást követôen a köztársasági elnökre szegezôdött minden szem, mert reálisnak látszott, hogy – a kormány törvényelôkészítô munkája során elkövetett jogszabálysértések és a két törvény több vitatható passzusa miatt – elôzetes normakontrollt kér az Alkotmánybíróságtól. Sajnos ez elmaradt, pedig az Alkotmánybíróság a jelenlegivel analóg eljárási mulasztások miatt, közjogi érvénytelenségre hivatkozással már megsemmisített jogszabályt. Miután a köztársasági elnök – e sorok írójának ôszinte meglepetésére – aláírta az új törvényeket, nem maradt más hátra, mint szervezeteinknek az Alkotmánybírósághoz fordulni és ezzel párhuzamosan az új helyzetre egyénileg és a szakmai szervezetek szintjén is felkészülni. A szakma stratégiai vereséget szenvedett. Azt, hogy ennek a vereségnek mi volt az elsô állomása és a végére értünk-e a politika által ránk rótt megpróbáltatásoknak, külön írás(ok)ban és egyéb fórumokon kell elemezni. Az azonban már most tudható, hogy a válsághelyzetekben oly gyakori két hibát nekünk már nem szabad elkövetni: nem szabad apatikus tétlenségbe süllyedni és nem szabad elkezdeni kapkodni. Csak akkor remélhetô a jelenlegi válságból bármiféle kiút, ha ezeket a hibákat nem követjük el.
Hankó Zoltán Gyógyszertár V. évf. 11–12. szám 5
Vég-szavazás
hiánya stb.? Hatással van-e a gyógyszergazdaságossági törvény, különösen annak patikaliberalizációra vonatkozó része a gazdaság problémáinak megoldására? Van-e összefüggés a patikaliberalizáció és a konvergencia-programban vállalt egyensúlyi feltételek megvalósulása között? Ha szakemberként, újságolvasóként, állampolgárként nem érted, kérdezz másképp: Qui prodest?
Magam nem vagyok gyógyszerész, de szüleim, testvérem, férjem gyógyszerészek, sôt továbbmegyek a licitben, a gyógyszertár inspekciós szobájában születtem. Részben a nap nagy részében piros, kék, zöld dobozokat kiadó, folyamatosan ügyeletet ellátó szüleim példája tántorított el attól, hogy ezt az akkor pusztán szakmának, ma már hivatásnak látszó pályát válasszam. Közgazdász, adótanácsadó vagyok gyógyszerészethez kötôdô múlttal és jelennel. Azért bátorkodom a gyógyszerészetrôl írni, mert disszertációm témája (1989-ben) a gyógyszerforgalmazás rendszerének elemzése volt. Nagyrabecsült statisztika professzoromtól plagizálok, aki annak idején arra figyelmeztetett minket, hallgatókat, hogy egy jól képzett statisztikus rendelkezik azzal az eszköztárral, amelynek birtokában akár azt is be tudja bizonyítani, hogy kapcsolat áll fenn a gólyafészkek száma és az élveszületések száma között. Azonban a felelôsség is az övé, hogy ezt a tudást mire használja fel. Ma azt tapasztaljuk, hogy módszertani eszközök gazdag tárházával rendelkezô szakemberek nyújtanak segítséget ahhoz, hogy a politika érveket kapjon szinte bármilyen, politikai vagy gazdasági érdeken alapuló döntéshez. (Nota bene: a politika koncentrált gazdaság – ez egy újabb idézet egy mára népszerûtlenné vált szerzôtôl.) Mi köze vajon a patikaliberalizációnak a gazdaságban, különösképpen az egészségügyben ma létezô olyan problémákhoz, mint pl. az államháztartási hiány, finanszírozhatatlan egészségügy, a gyógyszerkassza 6 Gyógyszertár V. évf. 11– 12. szám
Különösen kilóg a lóláb a szakmai kamarák kötelezô tagságának megszüntetésével kapcsolatban, hiszen annak nyilvánvaló célja a kamarai jogosítványok ismételt állami kézbe vonása és egy érdekegyeztetési kötelezettség kiiktatása. A törvénykezés idôszakában pedig a kamarát saját létéért folytatott küzdelembe igyekeztek terelni a szakmai érdekképviselet mellett, helyett. (Mellesleg a jogosítványok átadása az állami kiadások növekedését fogja maga után vonni.) A kormányzat részérôl a törvény megalkotásának folyamatában fel sem merült az „igennem” kérdése, csupán a „hogyan” – egy szilárd eltökéltséggel szemben csak arra szolgált a látszategyezkedés, hogy a szakma érdekképviselete kompromittálódjék – kvázi részese legyen a döntésnek. Ha nem? Akkor nélküle születik a döntés. A kormányzat szempontjából nézve a probléma a gyógyszerkassza állandó túllépése és költségvetési kiegészítô források iránti igénye, politikai síkon pedig a „gondoskodó állam” szerepében a lakosság pénztárcájának kímélése – úgy is, mint népszerûsítési eszköz. A kormány egy általa axiómának tekintett megállapításból indult ki, miszerint a kiadások a gyógyszerpiac szereplôinek megrendszabályozásával csökkenthetôk. Archimédesz azt mondta: adjatok
Kíváncsi vagyok, vajon a vasaló-forgalmazók milyen hajlandóságot mutatnának a kistelepülések vasaló-ellátásának finanszírozásában való részvételre, vagy saját konkurenciájuk megteremtésére. egy szilárd pontot, és kimozdítom helyérôl a világot! A pont pedig szilárd azért, mert… csak! A törvényt a liberalizáció szelleme hatja át, (mindaddig, amíg az
A törvény tehát a szereplôk egy részének megrendszabályozásával, a piac egyidejû liberalizálásával és kemény központi szabályozásával akarja megoldani a gyógyszerellátás központi problémájának tekintett kérdést: a gyógyításban-megelôzésben indokolt-indolkolható és szükséges mennyiségû gyógyszeres terápia költségeinek kordában tartását. állam szabályozó szerepét maga a piac nem korlátozza. Ha igen, nosza, átlép rajta!), ám nem tud megbirkózni a mind a mai napig meg nem válaszolt kérdéssel: az egészségügy piac vagy közszolgáltatás.
Liberalizáció – önmagáért, és néhány piaci szereplôért Még a liberalizáció is „féllábas”: az állam nem veszi le a kezét a gyógyszer-kereskedelemrôl, az egészségügyi feladatkör továbbra is államilag szabályozott, az eredményességet a maximált árrés keretei közé fogja. A patika piaci szereplôként vásárolja az erôforrásokat, az egyik legátláthatóbb gazdasági szereplôként fegyelmezetten fizeti a nem csekély közterheket, adókat, járulékokat, ám a piac egyéb szereplôitôl eltérôen csak meghatározott szervezeti formában mûködhet, árrése (ezzel eredményessége) törvényileg szabályozott, a gyógyszer-keresletet a gyógyszertárak a szokásos piaci, marketing eszközökkel nem tudják növelni (a kereslet adott, a kiszolgáló egységek számával nem nô). Amennyiben azonban a piac önmagában nem képes az ellátási feladatok megoldására, gondoskodó államként piac-idegen elemeket alkalmaz a legcsekélyebb habozás nélkül: meghatározott árréstömeg felett szolidaritási alapba történô befizetések a gazdaságilag megélhetést nem biztosító patikák fennmaradására vagy a nyújtott többletszolgáltatásra ellátási indokból, orvoslátogatók regisztrációs díja és gyártói kötelezô rabatt a tb büdzsé részére. Kíváncsi vagyok, vajon a vasaló-forgalmazók milyen hajlandóságot mutatnának a kistelepülések vasaló-ellátásának finanszírozásában való részvételre, vagy saját konkurenciájuk megteremtésére. A törvény tehát a szereplôk egy részének megrendszabályozásával, a piac egyidejû liberalizálásával és kemény központi szabályozásával akarja megoldani a gyógyszerellátás központi problémájának tekintett kérdést: a gyógyításban-megelôzésben indokolt-indokolható és szükséges mennyiségû gyógyszeres terápia költségeinek kordában tartását.
Mi a baj ezzel a teóriával? „Szürke minden elmélet, de az élet aranyfája zöld.” (Goethe). A valós világ problémái ún. soft problémák, nem írhatók le zárt algoritmusokkal, állandó kölcsönhatásban állnak a folyamatosan változó környezettel. Ráadásul a problémák természete olyan, hogy megoldásuk folyamat, nem pedig valamilyen célállapot elérése. Gyakran a célt sem egyszerû meghatározni, hiszen az emberek alkotta rendszerek egyidejûleg több, akár egymásnak ellentmondó célt tûznek maguk elé. Mi is a probléma? Megfogalmazható-e egyértelmûen? A probléma egyáltalán a gyógyszerügyön, különösen a gyógyszerkereskedelmen belül van-e? A gyógyszerpiac egy sokszereplôs, bonyolult rendszer, legfôbb szereplôje humán tényezô: a beteg, akinek ellátásáért szervezôdik rendszerré a többi szereplô: gyógyszerész, gyógyszertár, nagykereskedô, gyártó, orvos, társadalombiztosítás. Talán ismerôs érzés a macskajaj, ezért bátorkodom elôhozakodni egy CATWOE névre hallgató problémaelemzési modellt, amely a következô kategóriákban, rendszerszemléletben vizsgálja a soft, véges számú, függvényszerû összefüggésekkel nem leírható problémákat.
Ki kicsoda a gyógyszerellátás rendszerében? C – fogyasztó
A – szereplô
T – transzformáció W – világnézet
C – customer, a fogyasztó, A – actor, szereplôk, T – transzformáció, a rendszerben végbemenô átalakítási folyamat, W – Weltanschauung, ahogyan a világot szemléljük, O – owner, a „tulajdonos”, aki képes kézben tartani a dolgokat, E – environment, a környezet. Who is who? Ki kicsoda a gyógyszerellátás rendszerében? A teljesség igénye nélkül a modell keretei között vázoljuk fel a gyógyszerellátás rendszerét. Ma ugyanis az önmagának vindikált szerepek, szándékos szereptévesztések jellemzik a döntéshozatal mechanizmusát. (I. táblázat)
Hozzáférés Idézzünk „klasszikusoktól“ (kormányszóvivôi tájékoztató): „A törvény kényelmesebb hozzáférést biztosít egyrészt a patikaliberalizáció által kialakuló verseny segítségével, másrészt az egyes vény nélkül kapható gyógyszerek kereskedelmének felszabadításával. Sok millió rászoruló polgártársunk életét tesszük ezzel könnyebbé, elsôsorban a kistelepüléseken, de a városokban is.“ (Danks Emese) Nézzük a hozzáférést. Több patika – jobb hozzáférés. A formális logika szabályai szerint igen, de a piac természete miatt a nagy forgalmú helyeken fognak koncentrálódni a gyógyszertárak. Ha összevetjük a gyógyszertárhoz vagy a gyógyszertári
O – tulajdonos
E – környezet
I. táblázat
A végsô fogyasztó a beteg, azonban a keresletet nem ô határozza meg, hanem a gyógyszert rendelô orvos. A szükséglet valójában nem a gyógyszer, hanem az egészség iránt lép fel. A beteg nem egyedül fizet vásárlóként, hanem a kiadásokat megosztja a társadalombiztosítással, aki részben fizet (nem finanszíroz!), és igyekszik a lakosság co-paymentjére terhelni a költségek növekvô hányadát. Szerepet játszanak még a gyógyszersegélyt nyújtó önkormányzatok, amelyek szociális és nem egészségügyi indokok alapján vesznek részt a terhek fizetésében ✔ lakosság (beteg és betegséget megelôzni szándékozó), ✔ orvos – háziorvos, szakorvos, fekvôbeteg intézeti orvos, ✔ gyógyszergyártó (hazai, külföldi, innovatív, generikus), ✔ nagykereskedô, ✔ gyógyszertárak, -láncok, -tulajdonosok, alkalmazottak, érdekképviseletek, ✔ gyógyszerészek, ✔ társadalombiztosítás, ✔ kiegészítô egészségbiztosítók, ✔ szakhatósági felügyelet (ÁNTSZ, OGYI). orvos (felír) – beteg – gyógyszertár – nagykereskedô – gyártó – tb, egészségbiztosító fizet Minden szereplônek van sajátos nézôpontja: ✔ Lakosság: a lehetô legjobbat a legkevesebb ráfordítással (ideál: ingyenes, szolidáris egészségügy), ✔ Orvos: a lehetô legjobbat az adekvát ellátás érdekében, ✔ Gyártó (elsôsorban piaci szereplô, ô áll a legtávolabb az egészségügy humán szempontjaitól): profitmaximalizálás, piaci érdekérvényesítés, ✔ Nagykereskedô: maximális érték, nagy koncentráltságú kiskereskedelem, minimális készletezés, ✔ Gyógyszertár: elsôsorban egészségügyi szolgáltatás, másodsorban gazdasági szereplô, ✔ Gyógyszerész: hivatás, Magyarországon hagyományos nem drug-store típusú, hanem tiszta, etikus gyógyszerészet, szolgáltatásbôvítés, szakmai kompetencia, „Gyógyszert szed – Beszéljen a gyógyszerészével!”(MOSZ 1991), „gyógyszert a gyógyszertárból”, gyógyszerészi gondozás, gyógyszerterápia menedzsment, ✔ Érdekképviselet: hivatásrendi kamara hatósági jogosítványokkal, egységes szakmai, etikai normák, külön artikulált, nemzeti tulajdonosi gazdasági érdekképviselet (MOSZ), szakmai tudományos és oktatási innováció (MGYT), ✔ Tb: a limitált gyógyszerkassza lehetô legjobb allokációja: adott költség mellett a leghatékonyabb terápia megfizetése. A gyógyszerpiac legnagyobb vevôjeként elônyös alkupozíció az árak kialakításában. Nota bene: amíg kasszákban gondolkodik a Tb, nem versenyez egymással a relatíve olcsó adekvát gyógyszeres terápia az igen költséges magasabb szintû járó- vagy fekvôbeteg- és táppénzes ellátásokkal Kormányzat – a mindenkori kormányzó többség (pártok!) törvénnyel, a járulékbevételeken (PM) keresztül szabályozza a gyógyszerkassza nagyságát, kényelmes parlamenti többséggel megalkotja a gyógyszergazdálkodásra vonatkozó törvényeket. Nem az egészségügyi tárca kezében van az irányítás, mert a politika primátusa érvényesül. A szakmaiság a kassza elköltésében érvényesülhet, de a kassza nagyságának meghatározásában nem. Romló egészségügyi mutatók, EU viszonylatban lemaradás, általános egészségi állapot romlása, lakosság korösszetételének változása (idôsödô populáció), morbiditás, várható élettartam alakulása, lakosság növekvô általános és mentális terhei, elégedetlenség a szolgáltatásokkal, GDP alakulása, életszínvonal, fizetôképes kereslet, infláció.
ügyelethez való hozzáférést a mára ismertté vált orvosi, kórházi, ügyeleti ellátáshoz való hozzáféréssel, akkor még nyilvánvalóbb a kontraszt. Az összehasonlításban
szembetûnô, hogy a gyógyszertári ügyelet finanszírozásában nem vesz részt a tb, azt a vállalkozó gyógyszerész ÁNTSZ által elôírt kötelezettségként saját költségére, Gyógyszertár V. évf. 11–12. szám 7
deficittel végzi, mert a felszámítható díj és a nem számottevô forgalom nem nyújt rá fedezetet.
II. táblázat A gyógyszerpiac szereplôinek viszonya a liberalizációhoz Beteg
Ha a vény nélküli gyógyszerek kikerülnek a gyógyszertárból, a benzinkútnál vagy a nagy bevásárlóközpontokban, távol a lakóhelytôl (autóval…) lehet majd hozzáférni. Ez ugyebár nincs közelebb, és nem a rászorulók érdekét szolgálja. Olcsóbb biztosan nem lesz, hiszen speciális kiszerelés, tárolóhely, ellenôrzés szükséges a forgalmazáshoz, a nagykereskedô számára pedig kritikusan alacsony mennyiségeket jelent. Egyáltalán: jó-e, ha könnyû hozzáférni a gyógyszerhez? Ha a hozzáférés könnyû, akkor is gyógyszerhez folyamodunk, ha nincs rá kellô indok. Olyan gyógyszer nincs, aminek nincs káros mellékhatása és/ vagy kockázata, ha mégsincs, akkor nem is hatásos. Tudvalévô, mekkora felesleges gyógyszerkészletet tart ma a lakosság otthon a fiókban. A törvény megalkotása közben 20-30 készítmény gyógyszertáron kívül kerülése szerepelt a tervek között, ami szép fokozatosan 150-re kúszott fel, aktuálisan „mintegy” 300, és média-közelségbôl látható a minisztériumban lobbizók buzgósága, amellyel tovább kívánják bôvíteni a kört. A lakosság persze nem utasítaná el, hogy bármikor, bárhol gyógyszerhez jusson. Azonban ha így tesszük fel a kérdést, a lakosság szívesen intézné akár banki vagy hivatali ügyeit is bárhol, bármikor. Legalább a szokásos munkaidôn túl. Például. A közgazdaság alapproblémája: végtelen szükségletek – szûkös erôforrások. Az is az erôforrások hibás allokációja, pazarlása, ha a meglévô, a nemzeti vagyon részét képezô gyógyszertári infrastruktúra egy része megszûnik, máshol pedig újak létesülnek. A „sok millió” és a „rászoruló” szavak retorikájára talán nem is kell sok szót vesztegetni…. A média felelôssége is számon kérhetô abban, hogy a lakosság számára folyamatosan hangoztatják: a gyógyszer ugyanolyan termék, mint az élelmiszer; hogy nem szükséges gyógyszerész az eladáshoz stb. Egy magas végzettséggel, nagy szakmai kompetenciával, elhivatottsággal végzett értelmiségi pálya a szocializmus idôszakában már egy alkalommal kereskedelemmé degradálódott, tekintélyét, a szakmai tudása iránti bizalmat a gyógyszerészeknek 16 év kemény munkájával sikerült visszaállítani, ez ismét veszni látszik. A bizalom- és tekintélyvesztés igazi vesztesei a betegek.
Verseny A jelenleg is nagyon alacsony árrés rovására az árversenyben csak azok lesznek 8 Gyógyszertár V. évf. 11– 12. szám
Orvos Tb Nagykereskedô Gyártó Gyógyszerész
Ma jól mûködik a gyógyszerellátás. A 300 m-en belüli elérést lehetôvé tevô szabályozás reálisan senki helyzetén nem javít. Nem csökkennek az árak, sôt gazdasági képtelenség az árcsökkentés, kivéve, ha olyan gazdasági szereplô áll mögötte, aki a máshol megszerzett jövedelmébôl fizetni tudja a piac megszerzéséért folytatott versenyt, de ha megnyeri, rögtön árat növel. Árdifferenciálás csak az OTC körben jelenik meg. A gyógyszer különleges áru, a beteg áru- és árismerete korlátozott. Az olcsóbb cikk nem azonos az olcsóbb terápiával – és ez csak a problémák töredéke. Indifferens vagy zavarja az orvos terápiáját. A büdzsét nem érinti. Növeli a kiszolgálandó egységek számát, de a forgalmat nem. Indifferens, esetleg a különleges kiszerelés miatt hátrányos. A mûködési költségeket az árrés fedezi. Ha több a patika, több a feladat, nagyobb a költség ugyanabból az árréstömegbôl, az eredményesség csökken. A befektetett vállalkozói tôke elértéktelenedik, a szakma presztízst és piacot veszít. Az elhivatottságból vállalt, nem finanszírozott feladatok (gyógyszerészi gondozás) mellett a tulajdonos önkizsákmányolása fokozódik. A nemzeti és szakmai tulajdonlás háttérbe kerül.
képesek átmenetileg árengedményt adni, akik a versenytársak kiszorítását célzó idôszakban máshol keletkezett jövedelembôl – tôkébôl ki tudnak tartani. Jó ideje lezajlott a gyógyszer-nagykereskedelem liberalizációja, aminek folyamatát sematikusan ráhúzhatjuk az elkövetkezendôkre: Egy állami tulajdonú nagykereskedô ➞ sok nagykereskedô ➞ árverseny, kiszorítás ➞ kicsik tönkremennek, felvásárlás, beolvadás, megszûnés➞ marad 2 nagy (1 külföldi) ➞ nyomásgyakorlás: árrés megosztás növelése a nagykereskedelem
A gyógyszerpiac egy bonyolult, sokszereplôs rendszer, egészségügyi és piaci elemekkel. Ennek egyetlen jól, közmegelégedéssel mûködô részéhez nyúlt hozzá drasztikusan a kormányzat. A kitûzött célok a jelenlegi rendszerben már megvalósultak, vagy a gyógyszergazdaságossági törvénnyel nem elérhetôek, ám irreverzibilis strukturális változásokat okoznak. Ez a vég, amirôl szavaztak, képviselôink, nevünkben. részére, a kiskereskedelmi árrés rovására, a nagykereskedô ezzel finanszírozza saját piacszerzését ➞ a nagyok a nagy vevôknek nyújtanak kedvezményeket. „Aquila non captat muscas.“ (Erasmus). A nagykereskedelem példája bizonyítja, hogy a „nagy” gazdasági szereplôk sokkal sikeresebb érdekérvényesítôk, mint a civil szervezetek (ld. kamara). Velük találja majd magát szemben a kormány, sokkal kemé-
nyebb, az általa hôn óhajtott kíméletlen piaci feltételek mellett.
Qui prodest? Marad a kérdés: kinek érdeke a patikaliberalizáció? Nézzük sorra a gyógyszerpiac szereplôit! (II. táblázat) A gyógyszerügy akut problémája a gyógyszertámogatás növekvô összege, miközben a lakosság co-paymentje és annak aránya folyamatosan nô. Ennek okai ismertek: a gyógyszerpaletta bôvülése, definitív terápia az alapellátás szintjén alapvetôen gyógyszerrel biztosítható stb. A gyógyszerkassza összegét nem önmagában kell vizsgálni, hanem annak tükrében, hogy milyen költségekkel jár az ellátás magasabb szintjein megjelenô beteg kezelése megfelelô gyógyszeres terápia hiányában. Az ellátás „egysége” a beteg, nem a gyógyszer, a gyógyszertár, az orvosi praxis stb. A megoldás nem a gyógyszerkereskedelemben van! Ennek racionálisabb útja rövid távon is az orvosszakmai protokollok alkalmazása, a generikus program kiterjesztése, az egészségmegôrzés komolyan vétele. Hatékony, hosszú távú módja pedig a gazdaság általános növekedése, az egészségügyi kiadások GDP-n belüli arányának növelése.
A gyógyszerpiac egy bonyolult, sokszereplôs rendszer, egészségügyi és piaci elemekkel. Ennek egyetlen jól, közmegelégedéssel mûködô részéhez nyúlt hozzá drasztikusan a kormányzat. A kitûzött célok a jelenlegi rendszerben már megvalósultak, vagy a gyógyszergazdaságossági törvénnyel nem elérhetôek, ám irreverzibilis strukturális változásokat okoznak. Ez a vég, amirôl szavaztak, képviselôink, nevünkben. Bartal Éva
Sajtó, szabadság, korrekt nyilvánosság – 2006. Többen voltak az elmúlt hónapokban, akik különbözô sajtóorgánumokhoz fordulva szerették volna bemutatni egyrészt azt a szemléletet és gyakorlatot, amely a törvény-elôkészítés során a kormányra és a koalíciót alkotó pártok különbözô képviselôire jellemzô volt, másrészt annak az érvrendszernek a hiányosságait, amelyet a politika a liberalizáció mellett felsorakoztatott, harmadrészt azokat a törekvéseket, amelyek a gyógyszerészi oldalra jellemzôek voltak. Néhány kivételtôl eltekintve a (balliberális) sajtó esélyt sem adott arra, hogy korrekt módon
kerülhessenek bemutatásra az egymásnak feszülô álláspontok: a különbözô lapok és az elektronikus média véleményformáló mûsorai többnyire a kormánypropaganda szócsövének bizonyultak. Soron következô összeállításunkban megjelentetünk egy ritka kivételek egyikeként megismert írást a Népszabadságból, kollégáink olvashatják a Heti Világgazdaság október 7-i számában megjelent interjú szövegét Torjákné Amberger Teréziával, és egy olyan reflexiót, amelynek a megjelentetésére – elôzetes egyeztetés ellenére – nem nyílhatott mód.
Antiliberalizáció Apám, anyám, öcsém gyógyszerész, én nem. Így közelrôl, de mégis kívülrôl figyelhettem, mi történt a gyógyszertárakkal az elmúlt két évtizedben. Néhány tételt próbálok bizonyítani, mely szerintem megfelelô értelmezési keretbe helyezi az ún. patikaliberalizációt. Az késztetett írásra, hogy elképzeléseimmel és érveimmel nem nagyon találkoztam a médiában. A liberalizáció a szaktárca elképzelései szerint egyfelôl azt jelenti, hogy könnyítik a patikanyitás feltételeit, másfelôl azt, hogy bizonyos gyógyszerek nemcsak patikákban, hanem más profilú boltokban is hozzáférhetôk lennének. Egyik sem jelent többletbevételt az államnak, de megtakarítást sem. Azért kell ezt hangsúlyozni, mert az ellenzék a megszorító Gyurcsány-csomag részeként beszél a „patikaliberalizációról”, holott nem az. A Magyar Gyógyszerész Kamara tiltakozása, illetve néhány átlátszó érve szintén nem segíti a tisztánlátást. A „patikaliberalizáció” nem liberalizáció. A gyógyszertárak szigorúan szabályozott piacon mûködnek. Az ÁNTSZ például megszabhatja a gyógyszertárak nyitvatartási rendjét, ügyeletre kötelezheti a gyógyszertárakat. Bizonyos mûveleteket csak magasan képzett személyek végezhetnek, és kötelezô ilyen személyeket alkalmazni. A gyógyszereknek szabott áruk van, szabott az árrés is, sajátos, ún. degresszív árrés mûködik, nominális plafonnal. Egy pár száz forintos gyógyszer esetében 22-26 százalék az árrés, ami viszont 850 forintnál akkor sem lehet több, ha százezer forint értékû termékrôl van szó, melynek esetében ez már az egy százalékot sem éri el.
A forgalmazás minden eleme kötött, nem lehet akárkitôl rendelni, csak olyan gyógyszereket lehet árulni, amelyeket az OGYI engedélyezett stb. Az OEP utólag, hetek múlva fizeti ki a gyógyszerek árának támogatott részét, azaz a gyógyszerésznek több hétre elôre meg kell finanszíroznia a gyógyszer teljes árát. Egy újabb szabályozás szerint kötelezô a gyógyszerésznek az azonos hatóanyagú, de olcsóbb generikus készítményt ajánlania még akkor is, ha a beteg ezt sértésnek veszi. Egy liberális pártnak nyilván e mélységesen antiliberális, piacellenes és a vállalkozás szabadságát semmibe vevô szabályok ellen kellene fellépnie. De ezek ellen egy szava sincs. Ha a rendszer egy-két elemét módosítják csupán, miközben számos versenytorzító elemet meghagynak, az nem liberalizáció. Az intézkedések egy kényes egyensúlyt borítanak fel. A patikusok az évek során sok megszorítást szenvedtek el. Kivették a kezükbôl az állatgyógyszerek forgalmazását, a kötszereket, pelenkákat, tápszereket. Beletörôdtek a degresszív árrésbe, az utófinanszírozásba és még sok másba. Mert cserébe piacvédelmet kaptak. Patikát csak gyógyszerész nyithatott, 5000 fôre juthatott egy-egy patika, és a patikák nem lehettek egymáshoz túl közel. És természetesen gyógyszert csak patikában lehetett kapni. Így aztán a patikák jól kiszámíthatóan jövedelmeztek. Emiatt elfogadták a legvadabb ötleteket is, mert tudták, hogy egy kis szervezéssel, önkizsákmányolással és igyekezettel a védett piacon még megélhetnek. Ha ebbôl a rendszerbôl pár gyógyszert kiveszünk, az a patikáknak súlyos csapás.
Mert ezek a gyógyszerek nagyon népszerûek, gyakran reklámozzák ôket, relatíve olcsóbbak, magasabb rajtuk az árrés, ezekbôl élnek a gyógyszerészek. Ezeknek a kereskedelmét felszabadítani, miközben az antiliberális rendszer összes többi eleme kötöttségként megmarad, kifejezetten aljas húzás. Ha pedig a patikanyitást tesszük szabadabbá, a tervezhetô piacot tesszük tönkre. Ugyanazért a vásárlóért kezdenek el versenyezni a patikák, és mivel a jelenlegi keretek között ugyanannyi ember valószínûleg nem képes több patikát eltartani, a gyengébb forgalmú, rosszabb helyen lévô vagy kevésbé tôkeerôs patikák tönkremennek, hogy más, erôsebb háttérrel rendelkezô patikák vegyék át a piacot. Képzeljünk el egy kisvárost, 12.000 lakossal. Két patika mûködik, viszonylag közel egymáshoz, ezért a vevô mindig dönthet, melyikbe megy be. A két patika szolíd, többé-kevésbé kooperatív versenyt folytat. Árakban nem versenyeznek, mert azt öngyilkosságnak tartják, meg talán nem is nagyon lehet, viszont a szolgáltatásban igen. Igyekeznek minden gyógyszert készletben tartani, csökkenteni a várakozási idôt, kedvesen kiszolgálni a vevôket. A verseny nyilván lehetne élesebb is, de igazán bántani nem akarnák egymást. Mondjuk egy tôkeerôs befektetô úgy gondolja, hogy kell neki ez a város. Megvesz a rendelô mellett egy üzlethelyiséget, és olcsóbban kezd el gyógyszereket árulni az amúgy is jövedelmezôbb helyen. Az se baj, ha veszteséges, csak csábítsa el a vevôket a másik két patikától, akik egy ideig küszködnek, majd bedobják a törülközôt. Ekkor az új patika megszerezte a piacot, árat emelhet, és azt csinál, amit akar. Hiteles beszámolók szerint ez történt több országban, ahol liberalizálták a piacot. NorGyógyszertár V. évf. 11–12. szám 9
végiát három lánc uralja, a kis patikák tönkrementek, hasonlóképp Dániában, hol pár évvel a liberalizáció után jóval kevesebb patika van, mint elôtte. Jelenleg a piacot lényegében a gyógyszerész-tulajdonosok tartják a kezükben, fôleg ôket képviseli a kamara. A gyógyszerészek megtanulták, hogy az ún. befektetôkkel nagyon kell vigyázni, mert ôk maguk könnyen látszattulajdonossá válhatnak egy erôszakosabb tôkéstárs mellett. Sajátos aszimmetria, hogy míg minden
felelôsséget a tulajdonos-patikus vállal, addig ez nem mindig jelent valódi döntési lehetôséget a társasági jogviszony miatt. Ezért az utóbbi pár évben – ellentétben a privatizáció idôszakával – külsô befektetôk ezen a piacon nem nyertek teret, a patikusok összezártak.
akkor csak a nagyok és gátlástalanok maradnak életben, ôk viszont akkor már tôkeerejük és piaci pozíciójuk miatt komoly zsarolási potenciállal rendelkeznek majd, könnyedén elérik a jelenlegi kötöttségek oldását, és akkor ôk majd nagyon jövedelmezôek lehetnek.
A patikanyitás felszabadítása a tôkeerôs, láncba szervezett gyógyszertárak elôtt nyitja meg az utat. Ha a patikák szabályozása eközben egyebekben változatlan marad,
Horváth András vállalkozó (Népszabadság, 2006. november 13.)
„A patika éppen olyan bolt, mint egy élelmiszerüzlet” Élôlánccal, tiltakozó nagygyûléssel, munkalassító demonstrációval akarják megvédeni a patikusok a betegeket a piacliberalizációtól. Valóban veszély fenyegeti-e a vásárlókat, ha jövô évtôl megszûnik a patikák monopolhelyzete? – kérdeztük Torjákné Amberger Terézt (52 éves), a Gazdasági Versenyhivatal versenyszakértôjét.
HVG: Valósággal kérkedett a Magyar Gyógyszerészkamara (MGYK) azzal, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) azonnal reagálva a múlt csütörtöki patikasztrájkra, eljárást kezdeményezett ellene. Mi volt a céljuk ezzel az állami hivataloktól egyébként szokatlan gyorsasággal? T.A.T.: Valóban már május elején versenyfelügyeleti eljárást indítottunk az MGYK ellen, amit most csak kiegészítettünk. Akkor egyebek mellett azt tettük szóvá, hogy bár tilos a vállalkozások közötti gazdasági versenyt torzító megállapodás és összehangolt magatartás, az MGYK mégis éppen az effajta összefogást bátorítja. Például az etikai kódexük szerint tilos árengedményt adni, de a legapróbb szóróajándék, cukorka, papír zsebkendô sem adható a vevôknek, vagyis az önálló gazdasági egységek nem dönthetnek egymástól függetlenül saját marketingtevékenységükrôl. A szeptember 15-ei nagygyûlésükön pedig abban állapodtak meg a piaci szereplôk, hogy együtt korlátozzák majd a vásárlók kiszolgálását. Ezt a versenyjog kartellgyanúnak tekinti.
HVG: A kamara pedig érvénytelennek, amely törvény adta joga, miként a gyógyszertárnyitás helyérôl és a mûködtetô személyérôl való döntés is. Érthetô, ha nem szívesen mond le arról, hogy kötelezô tagság mellett „élet-halál ura” legyen. T.A.T.: Csak két esetet mondanék, amelybôl kiviláglik, hogy mennyire fogyasztóbarát szempontok mûködtetik a kamarai vétót. Az egyik fôvárosi pályaudvaron egy vállalkozó 24 órán át mûködô – tehát nem külön pénzért ügyeletet adó – gyógyszerüzletet akart nyitni. Nem engedték, mert már volt „elegendô” patika a környéken. A mai szabályok szerint ugyanis 5 ezer fôre egy gyógyszertárnál több nem juthat, és 250-
10 Gyógyszertár V. évf. 11– 12. szám
500 méteres távolságon belül nem lehet versenytárs. Hasonló volt a képlet Debrecenben. Ott több mint tíz patika ügyelt felváltva, a betegek keresgélhettek, hogy éppen melyik van szolgálatban. Ennek ellenére nem kapott nyitási jogot az, aki egymaga vállalta volna a 24 órás ellátást.
HVG: Erre szokták azt mondani a kamara vezetôi, hogy az alapítási kötöttségek felszámolásával majd mindenki forgalmas helyeken akar gyógyszertárat nyitni, a kis lélekszámú településeken pedig tönkremennek a patikusok. T.A.T.: Visszakérdeznék. Ha erôs piacvédelem van a gyógyszerészeknél – éppúgy mint például a háziorvosoknál –, az megoldja a vidék gondját? A városi praxisokat betölteni, a patikákat üzemeltetni nem nagy gond, ha extra pénzért lehet patikát vagy praxist venni, a falvak némelyikében azonban ilyen rendszer mellett is orvos- és gyógyszerészhiány van. Éppen ezért, a bevételkülönbség kompenzálására a kis forgalmú patikák most összesen évi 1,1 milliárd forint állami támogatást kapnak, ezt a rendszert pedig a piac liberalizálása után is fenn lehet tartani. Úgy vélem, ha a konkurencia kikényszeríti a versenyt, javulhat a vidéki ellátás is. Például egyes patikák vállalnának csomagküldést, nem kellene a gyógyszerért beutazni a közeli városba vagy egy másik településre.
HVG: A kamara egyik leggyakrabban hangoztatott liberalizációellenes érve, hogy a házhoz szállítással, vagy a még nagyobb „fenyegetést” jelentô internetes rendeléssel éppen a patikusi munka legfontosabb eleme, a gyógyszerbiztonság vész oda. T.A.T.: A patika éppen olyan bolt, mint egy élelmiszerüzlet – legalábbis közgazdasági értelemben. Ott is nagyon kell vigyázni az élelmiszerek minôségére, szavatosságára, a hûtôlánc folyamatosságára, hiszen a romlott áru tömeges ételmérgezést, megbetegedést okozhat. Ami a gyógyszerbiztonságot illeti, az ma már döntôen nem a patikus személyétôl, tudásától függ, mint mondjuk 100 évvel ezelôtt. A törzskönyvezés intézménye vette át ezt a szerepet: a gyártók
dolga a gyógyszerfejlesztés, az engedélyeztetés, a csomagolás, amihez még a használati útmutatást is mellékelniük kell. A patikákban alig készül helyben orvosság, amit mégis kevergetni kell, az is többnyire központi laborokból érkezik. E megváltozott szerepet figyelembe véve NyugatEurópa számos országában gyógyszertári szakasszisztensek is kiadhatnak orvosságot, nálunk azonban nem.
HVG: A liberalizáció ellen tiltakozó patikákban osztogatott szórólapokon alternatívaként jelenik meg a megbízható gyógyszertár és a hamisított orvosságokat kabátja belsô zsebeibôl kínáló nepper. Ön lát valami összefüggést a patikaalapítás szabadsága és a hamisított termékek megjelenése között? T.A.T.: Hamisított – zömükben hatóanyagot nem tartalmazó – tablettákat jellemzôen a szegény afrikai és ázsiai országokban árusítanak. Az USA-ban sem ismeretlen jelenség ez, azért, mert több tízmilliós azok tábora, akiknek nincs egészségbiztosításuk, s ezért nem kapnak támogatott árú medicinát. Vagyis a jelenség nem a patikák számával, hanem a fizetôképesség és a szociális ellátórendszer hiányával függ össze.
HVG: A profitéhség megszünteti a tisztességet, a tôkés diktál majd a bérrabszolgaként alkalmazott patikusnak – ezt vizionálják a gyógyszertár-tulajdonosok. T.A.T.: A 6 ezer hazai gyógyszerészdiplomás közül 2 ezer az úgynevezett személyi jogos, vagyis patikanyitási lehetôséggel rendelkezô szakember. Tehát az alkalmazottak ma is többségben vannak. Még a tulajdonosok egy része sem rendelkezik többséggel abban az üzletet mûködtetô gazdasági társaságban, amelyben beltag. Továbbá ma is mintegy 300-350-re tehetô azon gyógyszertárak száma, amelyek különbözô tôkebefektetô tulajdonosok láncaiba tartoznak. A verseny jellemzôen az árakat csökkenteni, a minôséget meg javítani szokta, nem pedig fordítva. Ezért szeretne mindenki versenyt, aki élvezi ennek az elônyét, és ezért nem szeretik azok, akiket ez a hatékonyságuk fokozására kényszerít.
HVG: A patikusok épp ellenkezôleg, azzal érvelnek: ha néhány tôkeerôs cég az egész gyógyszer-kiskereskedelmet felvásárolja, utána kénye-kedve szerint emeli majd az
árakat. Van-e eszköze arra a versenyhivatalnak, hogy megakadályozza a túlzott piaci koncentrációt? T.A.T.: A jelenlegi versenyszabályok szerint a GVH-nak azt kell bejelenteni, ha egy 15 milliárd forint árbevétel feletti cég 500 millió forint feletti nagyságú vállalkozást vásárol. Csakhogy a hazai patikaméretekbôl következôen könnyedén össze lehet vásárolni 200 milliós forgalmú üzleteket anélkül, hogy azt be kellene jelenteni. Ezért valóban szükségesnek tartok valamilyen átmeneti szabályt, hogy egy-egy körzeten belül ne lehessen valamennyi üzletet egy kézbe gyûjteni.
HVG: A legkevesebb szó arról esik, hogy a személyi jogú gyógyszerészek a bevételüket féltik a versenytôl. A védett piacot eddig az állam garantálta. Elveheti-e most minden további nélkül ezt a privilégiumot? T.A.T.: A piacot ismerôk szerint a patikák közül a legforgalmasabbak havi 2-4 millió forint jövedelmet hoznak, a középmezôny hazai viszonyok között tisztes , a gyengébb forgalmúak szerény megélhetést jelentenek. Persze nem csupán a jövedelem nagysága, hanem a birtokolt gyógyszertár értéke is tükrözi a piac védettségét, hiszen magasabb áron adható el akkor egy patika, ha biztosan nem kell a konkurencia megjelenésétôl tartani. A hirtelen és teljes liberalizálás ezt a befektetést devlválja. A változta-
Az 1100 lakásosra tervezett, szigetszentmiklósi Lakihegyi Lakóparkban 80 nm-es üzlethelyiség gyógyszertárnak eladó. ❖ www.dujmoj.hu
Érdeklôdni: 06 70 332-5548 tást kodifikálóknak arra is gondolniuk kell, hogy ha valaki hitelbôl vásárolta a patikáját, hogyan fogja majd a piaci körülmények miatt megcsappant nyereségébôl visszafizetni a kölcsönt.
HVG: Hogyan lehet a piacnyitást és a szerzett jogokat összebékíteni? T.A.T.: Úgy tudom, a minisztérium tervei szerint elsô lépcsôben csak az kaphatna engedélyt új patika nyitására, aki többletszolgáltatást ígér, például hosszabb nyitvatartási idôt, telefonos, internetes tanácsadást és gyógyszerrendelést. Én inkább azt várom, hogy egy ilyen intézkedés hatására azok fognak többletszolgáltatásokat nyújtani, akik már a piacon vannak, s ezzel fogják tudni megvédeni a szerzett jogaikat. Megjegyzem, szükség lenne a patikai árrések újraszabályozására is, hiszen az árrésmaximálás jelenlegi rendszere nem készteti arra a gyógyszertári vállalkozásokat, hogy harcot vívjanak a beszerzési áraik csökken-
téséért. Márpedig addig nem látunk majd olcsóbb gyógyszereket, amíg a kereskedôk maguk nem akarnak, nem kényszerülnek olcsóbban beszerezni.
HVG: Mennyire tartja reális veszélynek, hogy néhány recept nélkül kapható gyógyszer patikán kívüli szabadpolcos árusítása megnöveli a gyógyszermérgezéses baleseteket? T.A.T.: A patikákban ma sem sokat kérdezôsködnek arról, mit miért veszünk. Inkább arról van szó, hogy a recept nélkül kapható szerek árrése átlagosan 20 százalék, egyeseké a valóságban akár 40 százalék is lehet, tehát a patikákból való részleges kikerülése bevételkiesést jelent. A kölcsönösség és az igazságosság jegyében megfontolandónak tartanám, hogy a gyógyszertárak a jelenleginél többfajta árucikk forgalmazására kapjanak lehetôséget.
Gáti Júlia (HVG 2006. október 7.)
Verseny mindhalálig? Alkalmam nyílt elolvasni Gáti Júlia interjúját Torjákné Amberger Terézzel a GVH irodavezetô versenyszakértôjével a gyógyszerpiac liberalizációjáról (HVG 2006. október 7.). Bár az interjú sok új információt nem tartalmazott Torjákné álláspontjával kapcsolatban, mert évek óta képviseli a most is ismertetett véleményét, meglepett azonban az az elfogultság, ahogy minôsíti a gyógyszerészek érdekvédelmi tevékenységét, másrészt az a felületesség, ahogy elintézi a gyógyszerpiac liberalizációjának kérdését. Torjákné két gyógyszertár-létesítési kérelemre adott vétót hoz példaként a kamara „nem fogyasztóbarát” voltára. Az egyik esetben egy fôvárosi pályaudvaron szeretett volna valaki egy 24 órán át mûködô „gyógyszerüzletet” nyitni, a másik egy debreceni kezdeményezés elutasításáról szólt. Torjákné sérelmezi, hogy a kamara „nem engedte, mert már volt ’elegendô’ patika a környéken”, ugyanakkor hivatkozik a gyógyszertári törvény azon rendelkezésére is, amelynek alapján a kamara a kezdeményezéseket elutasította. Ezek szerint – és máshonnan informálódva is igazolható –, az engedélyezés jogszabályban elôírt feltételei nem voltak meg. A kamara tehát a citált esetekben jogszerûen eljáró jogalkalmazó
volt! Lehet szeretni vagy nem szeretni a gyógyszerész kamarát, de olyan példák citálásával kifogásolni, hogy nem „fogyasztóbarát szempontok mûködtetik a kamarai vétót”, amelyekbôl az derül ki, hogy a „vétó” a hatályos jogszabály alapján és betartásával született, enyhén szólva is meglepô egy hatóság vezetô tisztségviselôjének a részérôl! Vagy tán annak szurkolt Torjákné, hogy törvénysértésen kapja a kamarát? Különösen kellemetlen a téma ilyetén exponálása annak ismeretében, hogy Torjákné az elmúlt években többször bonyolódott internetes honlapokon személyeskedô vitákba különbözô gyógyszerészi csoportokkal, illetve legutóbb is alkotmánybírósági beadványban kérdôjelezték meg a GVH (valószínûleg általa kezdeményezett) kamara elleni eljárásának jogosságát. Torjákné nyilatkozatából kiderül az is, hogy szerinte az „erôs piacvédelem” nem oldja meg a „vidék gondját” – tehát a kistelepüléseken lakók gyógyszerellátását –, ezért a gyógyszerpiacot liberalizálni kell, mert a verseny növelésével „javulhat a vidéki ellátás” is. Több gondom is van ezzel. Egyrészt az, hogy nem ismert olyan tudományosan megalapozott gyógyszerpiaci felmérés (sem Magyarországon, sem másutt),
ami igazolná az állítás (pontosabban az ok-okozati összefüggés) helyességét. Van viszont egy konkrét példa (Norvégia), ahol fehéren-feketén kiderült, hogy a gyógyszerpiac 90-es évekbeli megnyitása egyáltalán nem oldotta meg a „vidék gondját”, viszont a városi gyógyszertárak száma ugrásszerûen megnôtt, brutális áremelkedés következett be és a gyógyszertárak mintegy 90%-a néhány éven belül három gyógyszertárlánc tulajdonába került (hála a sikeres „monopóliumellenes” intézkedéseknek). Másrészt azt a megoldást is problémásnak tartom, amit Torjákné felvázol a vidék gyógyszerellátásának liberalizálást követô biztosítására. Szerinte „fenn lehet tartani” (sic!) az Gyógyszertár V. évf. 11–12. szám 11
állami támogatást, illetôleg a csomagküldés megszervezése esetén „nem kellene a gyógyszerért beutazni a közeli városba vagy egy másik településre”. Joggal tehetem fel ezek után a kérdést: mi köze van a gyógyszerpiac liberalizálásának a vidék gyógyszerellátásához? A gyógyszerek (egy részének) a jelenlegi zárt és szigorúan ellenôrzött forgalmazási rendtôl eltérô forgalmazásának kezdeményezése (patikán kívüli árusítás) egyidejûleg legalább négy, a gyógyszer- és a gyógyszeralkalmazás biztonságával összefüggô problémával való szembenézés kötelezettségét igényli. 1. Biztosítani kell a gyógyszerek minôségének megôrzését, ami a megfelelô szakértelem hiányában egyáltalán nem lesz egyszerû és kockázatmentes feladat. 2. Biztosítani kell a gyógyszerhamisítás kizárását. Nem igaz Torjákné azon állítása, miszerint a hamis gyógyszerek megjelenése elsôsorban a szociális problémákkal függ össze, mert ha ez igaz lenne, Magyarországon is lennének hamis gyógyszerek, másrészt NyugatEurópa egyes országaiban nem kellene pl. legújabban a madárinfluenza ellen „piacra dobott” kisdózisú lázcsillapítót tartalmazó hamis gyógyszer után nyomozni a hatóságoknak. A gyógyszerbiztonság megôrzésének ugyanis együttes feltétele a zárt forgalmazási rend, a szigorú ellenôrzés és a személyes felelôsség érvényesítése! 3. A gyógyszerekhez való hozzáférés jelentôs könnyítése a vásárlási döntéshozatal és a fogyasztói magatartás változásával jár együtt, ami fogyasztásnövekedést von maga után. A gyógyszertárakból kivinni szándékozott gyógyszerek forgalomnövekedése a tb gyógyszerbüdzsé szempontjából elvileg indifferens (mert nem
Téglapor és festék gyógyszer helyett Becslések szerint csaknem 500 milliárd euró értékben forgalmaznak világszerte hamisított termékeket, mindenekelôtt a gyógyszerek jelentenek komoly veszélyt – nyilatkozta november 10-én a Magyar Rádiónak Kovács László, az Európai Unió adó- és vámügyi biztosa, aki szerint hasonló nagyságrendû bóvli jut az uniós országokba is. Hozzátette: több konténernyi szívgyógyszernek tûnô szállítmányt fogtak el. Kiderült, hogy a tabletták összetétele téglapor, az a sárga festék, amellyel az utakat szokták felfesteni útépítésnél, és bútorfény, hogy szép fényes legyen az orvosság.
Magyar Nemzet, november 11. támogatott gyógyszerekrôl van szó), de ha elfogadjuk, hogy a gyógyszer nem élelmiszer és helytelen alkalmazása (vagy indokolt használatának elmulasztása) közvetlen egészségkárosodást okozhat, könnyen belátható, hogy a hozzáférhetôség szabályozásával és a fogyasztásösztönzô kereskedelemtechnikai és marketing eszközökkel nagyon körültekintôen kell bánni. 4. Egy közelmúltban nyilvánosságra hozott amerikai vizsgálat szerint a gyógyszerek írásos felhasználási utasításainak pontos megértése legalább fôiskolai szintû ismereteket igényel. Más felmérések is igazolják, hogy az írásos betegtájékoztatókon és reklámokon túli ismeretekre és az egészségügyi szakszemélyzettel való szoros együttmûködésre van szükség ahhoz, hogy a gyógyszeralkalmazás hasznát maximalizálni, a kockázatát pedig minimalizálni lehessen. Ez viszont rávilágít annak a közgazdasági modellnek a korlátaira, amellyel Torjákné a gyógyszerellátást vizsgálja. A gyógyszerellátó rendszer logisztikai/disztribúciós (szoro-
Új elnöke van a Magyar Gyógyszerész Kamarának
Egy ilyen modellre alapozva el lehet (és el is kell) azon elgondolkodni, hogy a gyógyszerellátásban felgyülemlett feszültséggócokat hogyan és milyen eszközökkel lehet oldani, hogyan érdemes a szolgáltatásokat javítani és bôvíteni. Önmagában azonban a versenykorlátok lebontása csak azt eredményezheti, hogy új tôketulajdonosok olcsón és gyorsan tudjanak a gyógyszerellátás piacára behatolni.
Hankó Zoltán (HVG-nek leadott, meg nem jelent írás)
Prof. dr. Erôs István az MGYT új elnöke
A Magyar Gyógyszerész kamara november 25-én tisztújító küldöttközgyûlést tartott, melyen Horváth Tamás eddigi alelnök személyében új elnököt választott. A kamara alelnöke lett Hankó Zoltán, Hávelné Szatmári Katalin és dr. Zalai Károly. Az EtikaiFegyelmi Bizottság elnökévé Pintér Lászlót, a Felügyelô Bizottság elnökévé dr. Csapi Gézát választották a küldöttek. A MOSZ-ban tisztséget vállaló kollégáink közül az Etikai-Fegyelmi Bizottság tagjává választották dr. Dobos Józsefnét és Rixer Máriát. Az új törvényi rendelkezések értelmében elôírt tisztújítási kötelezettség miatt csupán néhány hónapra mandátumot kapott kamarai vezetôségnek a MOSZ elnöksége és tagsága gratulál és sok sikert kíván.
MOSZinfo 12 Gyógyszertár V. évf. 11– 12. szám
san vett üzemi) költségeinek vizsgálata ugyanis önmagában semmit sem mond arra vonatkozóan, hogy költséghatékonyan (és biztonságosan) mûködik-e a gyógyszerellátó rendszer. Olyan közgazdasági modellt kell felállítani, amely nemcsak a kereskedelmi költségeket és az ehhez kapcsolódó (fogyasztói) hasznokat, hanem az egészségnyereséget, valamint a gyógyszer okozta egészségkárosodások egyéni és társadalmi költségeit is képes mérni.
A prof. dr. Nyiredy Szabolcs akadémikus halálával megüresedett MGYT elnöki posztra a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság küldöttközgyûlése 2006. december 1-én prof. dr. Erôs Istvánt az MGYT eddigi tudományos és továbbképzési alelnökét választotta.
Prof. dr. Erôs Istvánnak, aki többek között a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége Életmûdíjának kitüntetettje, a MOSZ elnöksége és tagsága szívbôl gratulál, tevékenységéhez sok sikert kíván. MOSZinfo
A MOSZ Országos Választmány ülései A siófoki kongresszust követôen a MOSZ Országos Választmány elôször október 26-án Budapesten dr. Mikola Bálint elnökletével ülésezett. Az elnök értékelése szerint a jubileumi kongresszus rendkívül sikeres volt. Az elnök áttekintette és összefoglalta az egyes napok legfontosabb eseményeit, kitért a „Záródokumentum”ban rögzített feladatokra, és megköszönte a jelenlévô vezetôk hatékony segítségét. Külön köszönetet mondott dr. Varga Imre Zala megyei elnöknek, aki a „Jövô Gyógyszertára” megvalósításával, Horváth Csaba és Dudus Balázs segítôtársaival úttörô szerepre vállalkozott, kiválóan oldotta meg ezt a nehéz feladatot. Sajnálatos módon a szaktárca nem képviseltette magát a rendezvényen. Még soha ilyen kiélezett, az egészségügyi kormányzat által gerjesztett kedvezôtlen szakmai és társadalmi környezetben nem szerveztünk Siófokon kongresszust. Ezután az elnök a MOSZ közelmúltban végzett szakmapolitikai tevékenységének ívét vázolta fel. Kitért a MOSZ Budapesti Deklarációja, a gyógyszerészi reprezentációk egyeztetései, a szaktárca és a szakma eredménytelen tárgyalásai, a „Zöld Könyv” gyógyszerészi fejezete újraírása, az MGYK által szervezett
gyógyszerész nagygyûlés, a kormányhatározatok, a GYOK 2006. tárgybani fórumai, a parlamenti törvénymódosítás-kezdeményezések és a nyilvános gyógyszerész-orvos demonstráció sarokpontjaira. Megállapította, hogy a jelen helyzetben a parlamenti frakciók, az országgyûlési képviselôk egyéni meggyôzése és befolyásolása az egyetlen járható út számunkra, a személyes kapcsolatok felhasználásával. A törvénymódosítások parlamenti benyújtásával összefüggésben alkotmányossági aggályok is felmerültek. Döntés született t.k. arról, hogy a MOSZ keresse meg kérdôívvel a diabetes gondozásban résztvevô kb. 350 gyógyszertárat, melyben a gondozás szabályozására és finanszírozására vonatkozó javaslattételhez szükséges kérdésekben a kollégák véleményét kéri. Ennek lebonyolítása olyan idôkeretben történjék, hogy a debreceni januári konferencián ezek ismeretében a témáról szakmai vita lehessen és a javaslatokat a szaktárca részére el tudjuk küldeni. Kezdeményezni kell hivatalos egyeztetések megkezdését szakmai módszertani intézet létrehozására, az etikai audit bevezetésére és az asszisztensképzés reformjára. Meg kell kezdeni a gyógyszerészet új közgazdasági modelljének kialakításához szükséges egyeztetéseket.
MOSZinfo *** A MOSZ Országos Választmánya soron következô ülését dr. Mikola Bálint elnök vezetésével november 22-én tartotta Budapesten. A rendkívüli ülés összehívására a gyógyszerészetet érintô jogszabályok parlamenti végszavazása után kialakult helyzet ismertetése és a várható hatálybalépést megelôzô teendôk összegzése céljából került sor.
MOSZinfo
Halottaink Elhunyt prof. dr. Nyiredy Szabolcs az MGYT elnöke Prof. Dr. Nyiredy Szabolcs akadémikus, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság elnöke, a Gyógynövény Kutató Intézet Zrt. elnök-igazgatója, a Magyar Elválasztástudományi Társaság elnöke, a hazai és nemzetközi tudományos élet aktív tagja, gyógyulásba vetett hittel viselt betegsége után, életének 57. évében, 2006. október 30-ára virradóra befejezte földi életét. Személyében a magyar tudományos közélet pótolhatatlan résztvevôje és nemzetközi hírû tudósa távozott. Búcsúztatására gyászmise keretében 2006. november 13-án 11.30-kor a Zugligeti Szent Család Plébániatemplomban sok száz fô részvételével került sor. A MOSZ elnöksége és tagsága kegyelettel emlékezik Prof. Dr. Nyiredy Szabolcsra és osztozik a család és a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság gyászában.
Elhunyt dr. Brantner Antal a Gyógyszerészet volt felelôs szerkesztôje Dr. Brantner Antal gyógyszerész, vegyész, a Semmelweis Egyetem Gyógyszerészi Kémiai Intézet nyugalmazott docense, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Szenátora, a Gyógyszerészet c. folyóirat volt felelôs szerkesztôje, a Szentlôrinci Brantner – Koncz Mûemlékház alapítója, bölcs türelemmel viselt súlyos betegsége után életének 77. évében 2006. november 5-én elhunyt. Temetésére Szentlôrincen 2006. november 9-én került sor.
Elhunyt prof. dr. Rácz István a Gyógyszerészeti Intézet volt igazgatója Prof. dr. Rácz István a gyógyszerészeti tudomány doktora, a Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar volt dékánja, a Gyógyszerészeti Intézet volt igazgató egyetemi tanára életének 73. évében 2006. október 27-én türelemmel viselt hosszú betegség után elhunyt. Temetésére a Fiumei úti sírkertben került sor november 14-én.
Elhunyt Pillich Lajos a Richter G. Gyógyszergyár Rt. örökös tiszteletbeli elnöke Pillich Lajos Kossuth-díjas rubindiplomás vegyészmérnök, Kôbánya Díszpolgára, a Richter Gedeon Gyógyszergyár Rt. volt mûszaki igazgatója, elnöke, majd örökös tiszteletbeli elnöke, a Richter és a magyar gyógyszerészet szolgálatában eltöltött több mint 70 év fáradhatatlan, aktív munka után életének 94. évében 2006. november 22-én elhunyt. Emléküket kegyelettel megôrizzük!
Gyógyszertár V. évf. 11–12. szám 13
Gyógyszeres Terápia Menedzsment I. Fô téma: Metabolikus szindróma Debrecen, 2007. január 26-28. A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége kongresszusa a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Gyógyszerésztudományi Kar védnökségével A kongresszus rendezôje: Magángyógyszerészek Országos Szövetsége 1134 Budapest, Huba u. 10. Tel: 06-1-236-09-74, Fax: 06-1-239-03-49
BEKÖSZÖNTÔ Tisztelt Kolleginák, Kollégák! Az elmúlt évek során a gyógyszerészet nemzetközi fejlôdési tendenciáinak figyelembe vételével valamint a hazai társadalmi és egészségügyi szakmák részérôl megfogalmazódott igényeknek és elvárásoknak megfelelôen Magyarországon is megkezdôdött a közvetlen lakossági gyógyszerellátás területén a kognitív gyógyszerészi szolgáltatások gyakorlati megvalósítása. A klinikai gyógyszerészettôl, a betegközpontú gondozás szemléletén keresztül a gyógyszerészi gondozás fogalomkörének, elméleti és gyakorlati fejlesztésén át már igen jelentôs utat tettünk meg egy új tevékenységi kör az ún. Gyógyszeres Terápia Menedzsment (GYTM) filozófiájának megjelenéséig. A Gyógyszeres Terápia Menedzsmentje (GYTM) egy megkülönböztetett szolgáltatás vagy szolgáltatások csoportja, amely egyénre szabott módon képes optimalizálni a terápia kimenetelét. A GYTM során a gyógyszerészek egy interdiszciplináris team tagjaiként a gyógyszer hatás(ok), mellékhatások, interakciók, compliance stb. monitorozásával olyan szolgáltatásokat nyújtanak, amelyek célja egy magas szakmai színvonalú, biztonságos, az elérhetô legoptimálisabb és egyben költséghatékony gyógyszeres terápia megvalósítása, a betegek életminôségének javítása. A GYTM tudományos bizonyítékokon alapuló, protokollokra épülô és betegcentrikus feladatai elsôsorban az öngyógyítás- öngyógyszerezés, a jelentôs betegpopulációt érintô (pl. hypertonia, diabetes stb.) krónikus megbetegedések és a generikus program területeire terjed ki. 14 Gyógyszertár V. évf. 11– 12. szám
GM MANAGEMENT
A Kongresszus szervezôje: G-Management Zrt. 1134 Budapest, Huba u. 10. Tel: 06 1 320-48-48, Fax: 06 1 239-03-49
Holisztikus szemléletû megközelítéssel – ezt támasztja alá a nemzetközi gyakorlat is – a szolgáltatás kiegészül a népegészségügy szempontjából fontos egészségfejlesztô, egészségtudatos életvitel megvalósítását célzó edukációs feladatokkal. A gyógyszerész szakma számára megfogalmazott új tevékenységi kör létrehozása, kidolgozása, képzési és gyakorlati programjainak megvalósítása, anyagi elismertetése – még ha alapjaiban a gyógyszerészi gondozás filozófiájára épül is – jelentôs kihívást jelent. A fentiek figyelembe vételével a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének vezetése, a Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Karával karöltve úgy döntött, hogy a gyógyszerellátás különbözô területén érintett oktató és gyakorló gyógyszerészek, orvosok, más egészségügyi szakemberek bevonásával hazánkban elsôként, egy közös konferencia keretei között teremt fórumot a GYTM területén eddig elért eredmények és a jövôvel kapcsolatos elméleti és gyakorlati elképzelések megvitatására. Emellett a tanácskozás további feladata, hogy a megújulás lehetôségeként felvázolt GYTM hogyan képes hazai körülmények között a gyógyszerészi tevékenységek körét kiszélesíteni, magát a szakmát megújítani és elindítani az új évszázad kezdetén. Erre a konferenciára várunk minden, a téma iránt érdeklôdô tisztelt kollégát.
Dr. Samu Antal (MOSZ) a Rendezô Bizottság elnöke Dr. Halmos Gábor (DEOEC GYTK) a Tudományos Bizottság elnöke
ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK A RENDEZVÉNYRÔL 2007. január 26-28. Helyszín: Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Gyógyszerésztudományi Kar (Aula és Díszudvar) 4010 Debrecen, Egyetem tér 1. Regisztrációs díj: 25.000.-Ft/fô
Kiállítási és rendezvény információ: ✗ G-Management Zrt. ✔ Balázs László (e-mail:
[email protected]) ✔ Török Emese (e-mail:
[email protected]) ✔ Tel: 06-1-320-48-48, 06-1-320-48-60 ✔ Fax: 06-1-239-03-49
A regisztrációs díj tartalmazza: ✗ a tudományos programon való részvételt, ✗ a kiállítás megtekintését, ✗ a programfüzetet, ✗ az akkreditációs igazolást, ✗ az elôadáskivonatokat, ✗ a névkitûzôt, ✗ a kongresszusi táskát, ✗ kávéfogyasztást a szünetekben.
Elôadások, absztraktok: A rendezvényen lehetôséget kínálunk minden gyógyszerész számára 15 perces elôadás megtartására, illetve poszter megjelentetésére.
Szálláslehetôségek: Hotel Aranybika***/**** Hotel Lycium****
Lehetôség van helyszíni regisztrációra is, azonban szállásra, étkezésre vonatkozó megrendeléseket csak a szabad kapacitások függvényében áll módunkban elfogadni.
BEKÜLDÉSI HATÁRIDÔ: 2007. január 5. (beküldés kizárólag elektronikus formában) A rendezvény akkreditált (elbírálás folyamatban).
PROGRAMELÔZETES 2007. január 26., péntek: Gyógyszeres terápia menedzsment – a MOSZ szakmai program része (Dr. Mikola Bálint), Klinikai gyógyszerészettôl a gyógyszeres terápia menedzseléséig (Dr. Mohr Tamás), Szolgáltatás menedzsment (Dr. Simon Kis Gábor), A gyógyszerész szerepe a gyógyszeres terápia menedzselésének folyamatában (Dr. Szabó Sándor), Gyorsdiagnosztikai lehetôség a közvetlen lakossági gyógyszerellátás során (Prof. Dr. Falkay György), A terápia és a kommunikáció alapjai (Dr. Csóka Ildikó), A gyógyszeres terápia menedzsment szabályozásának aktuális kérdései (Hankó Zoltán).
A Diabetes Gyógyszerészi Prevenció Program elôkészítése – értékelése (Dr. Hankó Balázs), A Diabetes Gyógyszerészi Prevenció Program értékelése – tárgyi és személyi feltételek (Benkô Zsolt), A Diabetes Gyógyszerészi Prevenció Program értékelése – elért eredmények, hogyan tovább? (Dr. Samu Antal), A 2-es típusú diabeteses beteg együttmûködô készsége (Doró Péter), A Diabetes Gyógyszerészi Prevenció Program szakhatósági értékelése (Antal Csaba), Újabb lehetôségek a diabetes inzulin kezelésében (Dr. Baranyi Éva).
2007. január 27., szombat:
2007. január 28., vasárnap:
Változások a metabolikus szindróma megítélésében (Prof. Dr. Winkler Gábor), Metabolikus szindróma – hypertonia (Dr. Kiss István), Gyógyszerészi közremûködés a metabolikus szindróma gyógyszeres kezelésének menedzselésében (Dr. Takács Gézáné), Trombocita-agregáció gátló kezelés metabolikus szindrómában és diabetes mellitusban (Prof. Dr. Blaskó György), Az antihypertenziv szerek kedvezô és kedvezôtlen hatásai különös tekintettel a metabolikus szindrómára (Dr. Trestyánszky Zoltán), Hypertonia formái és kezelése (Prof. Dr. Tósaki Árpád), A szívelégtelenség és kezelése (Prof. Dr. Édes István), Hypertonia gyógyszeres terápia menedzsment a háziorvos szempontjából (Dr. Hintalan Kornél), Hypertonia gyógyszerészi gondozás magyarországi tapasztalatai (Dr. Dobson Szabolcs), Hypertonia szövôdményeinek kórházi gyógyszeres kezelése – kórházi gyógyszerészi szerepvállalás (Balázsné Dr. Molnár Borbála),
A gyógyszerész szerepe az öngyógyszerezés irányításában (Dr. Soós Gyöngyvér), Gyógyszerészi szerepvállalás obesitasban (Dr. Télessy István), Innovatív és generikus gyógyszerek a lipidcsökkentô terápiában (Prof. Dr. Kerpel Fronius Sándor), Gyógynövények alkalmazása a metabolikus szindrómában (Prof. Dr. Kéry Ágnes), Interakciók a metabolikus szindróma kezelése során (Gável Mónika), Táplálék-kiegészítôk és gyógyszerek interakciói (Prof. Dr. Vecsernyés Miklós), Protectiv effect of greap seed extract on nefrotoxicity in induced by amicacyn (Prof. Dr. Kalantari Heibatullah), Együttmûködés a Tenneessee Egyetem és a Debreceni Egyetem között (Prof. Dr. Halmos Gábor), GYTM oktatói Fóruma (a négy gyógyszerészképzô hely részvételével). Gyógyszertár V. évf. 11–12. szám 15
Ha március, akkor Siófok! Ha március, akkor Siófok! Ha március, akkor Siófok! MAGÁNGYÓGYSZERTÁRAK MÛKÖDTETÉSE – 2007. Siófok, 2007. március 2–4. Tisztelt Kolleganôk, Kollega Urak! Az a tény, hogy lesz mit átgondolnunk és egyeztetnünk 2007 tavaszán, úgy gondolom, evidencia mindenki számára. A március hagyományosan a gyógyszerellátás mûködtetésével összefüggô kérdések munkakonferenciája. Most 2006 októberében úgy gondolom, hogy ha lesz még magyar egészségügy és lesz még mit mûködtetnünk, akkor nagyon nagy szükségünk lesz a közösségi álláspontok kialakítására. Terveink és célkitûzéseink mindig is a hosszú távon való gondolkodást tükrözték. Így alapvetôen a 2006. márciusban elkezdett témakörök folytatása, egyes elemeinek kibontása lesz a feladatunk. Nevezetesen a gyógyszerészi szolgáltatás-fejlesztés szakmai-, gazdasági- és technikai feltételeinek építése, a költséghatékony mûködtetés lehetôségeinek, szervezeti, szervezési kérdéseinek tárgyalása kerül megbeszéléseink homlokterébe. Nyilvánvalóan foglalkoznunk kell a gyógyszerellátás szakmai és közgazdasági környezetét alapvetôen befolyásoló jogszabályok hatásaival is. Találkoznunk kell, konzultálnunk kell, egyeztetnünk kell és mindezt közösen lenne szerencsés. Ennek megfelelôen minden gyógyszerész kollega alkotó közremûködését várjuk a
Magángyógyszertárak Mûködtetése 2007. konferencia március 2-4. között Siófokon megrendezésre kerülô programjain. Dr. Mikola Bálint elnök Magángyógyszerészek Országos Szövetsége
Ha március, akkor Siófok! Ha március, akkor Siófok! Ha március, akkor Siófok! Ha október, akkor Siófok! Ha október, akkor Siófok! Ha október, akkor Siófok!
Elsô értesítô A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége meghirdeti a
Gyógyszerészek Országos Kongresszusa – 2007. rendezvényeit A kongresszus idôpontja: 2007. október 11–14. A kongresszus tervezett fô témái: ✧ gyógyszerbiztonság ✧ ellátás-biztonság ✧ szolgáltatás-fejlesztés Tisztelettel és megbecsüléssel várunk minden gyógyszerész kollegánkat!
Ha október, akkor Siófok! Ha október, akkor Siófok! Ha október, akkor Siófok! 16 Gyógyszertár V. évf. 11– 12. szám
„halat“ adunk, hanem „halászhelyet“. Adományunk segítségével földet vásárolnának, melyen farmot alakíthatnak ki, s tehenet tarthatnak. Ahhoz, hogy e kis gazdaság segítségével tejbôl önellátókká váljanak, 20 ha körüli földterület kell, minimum 15 tehénnel. A romániai föld- és állatárak hasonlóak a mieinkhez, 350-500.000,- Ft/ha a föld és 170220.000,- Ft/db a tehén. Így a Déván élô 400 gyermek naponta egy csésze tejhez juthat. Jelenleg pénz hiányában ez nem valósulhat meg. Valamennyien tudjuk, hogy 0 -14 éves korban mennyire fontosak a tejben lévô kalcium és egyéb tápanyagok.
Felhívás! Siófoki, október 6-i közgyûlésünkön elhatároztuk, hogy a Szent Ferenc Alapítvány Déván mûködô gyermekotthonát segítjük. Nem
Közgyûlésünk óta tisztázódtak a körülmények, így az itthon bejegyzett Dévai Szent Ferenc Alapítvány, (1053 Budapest, Vámház krt. 8., Pf: 1536 Bp. Pf. 234.) bankszámlájára utalhatjuk az adományokat:
Az átutalásra kérjük ráírni, „Déva-földvásárlás”, mert ezáltal, az e célra szánt összeg elkülöníthetô. Kérjük jelezni, hogy kér-e igazolást az adományról, mivel az adomány az igazolás alapján az adóalapból leírható. A föld vásárlásáról szóló adás-vételi szerzôdés egy másolati példányát megkapjuk. Az adomány átutalásának utolsó napja: 2006. december 29. (péntek). Kérünk Benneteket, nagylelkû adományaitokkal tegyük szebbé a dévai gyermekek adventjét, s karácsonyát. A szervezés során, már volt olyan pap, aki jelezte, hogy adventi gyûjtésébôl, a jövendô birtokra, tehenet szeretne vásárolni. Tisztelettel:
MKB. HU42 10300002-20145639-00003285
Új vezetôk, új célok
A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége elnöksége
Bartal Alexandra (cseregyakorlati felelôs), Szekeres Anna (elnök), Domahidi Loránd (titkár), Bödör Anikó (vezetôségi tag), Gál Georgina (IPSF fôtitkár)
Bemutatkozik a Magyar Gyógyszerészhallgatók Egyesülete Új vezetôséget választott magának az 1991 óta fennálló Magyar Gyógyszerészhallgatók Egyesülete szeptember 30-án. Az egyesület új elnöke Szekeres Anna, titkára Domahidi Loránd, akik Bödör Anikó vezetôségi taggal együttmûködve egy aktív, ígéretes évet hozhatnak a HUPSA számára. „Fokoznunk kell a különbözô, általunk szervezett rendezvényeken, és az egyetemi életben való részvételt. Ezt csak úgy érhetjük el, ha érdekeltté tesszük a hallgatókat tevékenységeinkben. Ehhez a kulcs a kezünkben van: olyan programokat kell szervezni, melyeknek témája sok embert érdekel vagy érint. Például, szeretnénk megvalósítani találkozók szervezését, melyeken hozzáértôk által választ kapnának a diákok az egyetem utáni további tanulmányokkal, illetve az elhelyezkedéssel kapcsolatos kérdéseikre.“ – mondta Szekeres Anna. A Zentai Patrícia és Gál Georgina vezetése alatt (2002-2004) virágkorát elô egyesület újra a közélet színterére látszik lépni. Az elsô célkitûzések közt szerepel az internetes oldal felújítása és folyamatosan tartalommal való feltöltése. Ez egy nagyon fontos lépés, hiszen a tagokkal való folyamatos kapcsolattartás egyik alapvetô eszközét képezi. (Az oldal hamarosan elkészül és megtekinthetô lesz a www.hupsa.hu és a www.hupsa.org domain nevek alatt.) Az egyesület tagjai a következô évtôl HUPSA logoval ellátott kitûzôt kapnak a belépéskor. A vidéki egyetemekkel való kapcsolatot sokkal szorosabbra kívánjuk fûzni. Ennél a pontnál kulcsfontosságú a személyes megjelenés és az ottani hallgatók lelkesedése, ami szerencsére fellelhetô. Egy teljesen új ötlet is megvalósításra kerül: mostantól kezdve lehetôvé tesszük a belépést a Magyarországon tanuló külföldi gyógyszerészhallgatók számára. Ez a gondolat olyan célzattal született, hogy mivel ezek a diákok ugyanúgy egyetemünk teljes jogú tagjai, meg kell adnunk nekik is a lehetôséget, hogy a HUPSA tagjaiként tevékenykedve és barátságunkat élvezve megkönnyíthessék, kellemesebbé tehessék ittlétüket.
Az új elnök rengeteg újítást tervez, melyek az egyesület majdnem minden területére kiterjednek. „Eddigi tapasztalataim alapján, melyeket mint Contact Person és cseregyakorlati felelôs szereztem, szeretném tökéletesíteni a cseregyakorlatok szervezettségét.“ – ígérte, miután kiemelte, hogy a szponzorok számát is szükséges lenne megnövelni, hogy a betervezett, új programok költségeit fedezni lehessen. A HUPSA szeretné felvenni a kapcsolatot minden olyan szervezettel, amely szívesen segíti a magyar gyógyszerészhallgatók szakmai tudásának fejlôdését és akik érdekeltek az új gyógyszerész generáció sokoldalú tájékozottságának megteremtésében. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége és a Magyar Gyógyszerész Egyesület szívesen vette a magyar gyógyszerészhallgatókkal való együttmûködésre irányuló kérésünket. Ezáltal neves elôadókkal tartott szakmai teadélutánokkal és elôadásokkal gazdagíthatnánk az egyesület programajánlatát, valamint a hallgatók is mindig értesülhetnének és részt vehetnének konferenciákon és szakmai továbbképzéseken. Az ilyen jellegû szellemi támogatások nagyon sokat jelentenek számunkra, ugyanis ezek teremthetnek lehetôséget arra, hogy a hallgatók naprakészek legyenek, a szakma sok területérôl való ismereteik bôvülhessenek, megismerjék országunk gyógyszerészeti szervezeteit és azok kiemelkedô személyiségeit. Szívesen támogatná a Magyar Gyógyszerészhallgatók Egyesületét adójának 1%-val? Adószám: 18043097-1-42 Köszönjük! Gyógyszertár V. évf. 11–12. szám 17
!
„Gondolat”ÉBRESZTÔ! Gondolatébresztônek szánjuk rövid cikkünket valamennyi gyógyszertárvezetô számára. Egyre több gyógyszer, gyógyhatású termék, étrendkiegészítô jelenik meg a piacon. Ezekre fel kell hívni a betegek, a fogyasztók figyelmét, tehát reklámozni kell! A gyártók, a gyógyszergyárak, kozmetikai cégek rengeteg pénzt költenek reklámra. Ebbôl az összegbôl bôséggel jut a reklámcégek javára. Miért ne részesedhetne a patika is? Hiszen a reklámlehetôségeket mi biztosítjuk gyógyszertárainkban. Ez olyan értéket képvisel, amellyel az amúgy is szûkös árréstömegünket valamelyest kiegészíthetnénk. Manapság, amikor a patikákat mindenfelôl megszorítások fenyegetik, egyre kevesebb energiánk lesz minden részletre odafigyelni. Eközben egyre több cég, vállalkozás keres fel bennünket „üzleti” ajánlataikkal, kihasználva a reklámszakmában való járatlanságunkat. Különbözô fortélyokkal próbálnak bejutni a patikába.
E cégek profitorientáltak és nem céljuk a profitjukat megosztani a gyógyszertárakkal. „Üveggyöngyökért” cserébe kizárólagosságot próbálnak kiharcolni maguknak, miközben az így megszerzett reklámfelületek ára folyamatosan növekszik. Vannak, akik még ezzel sem fáradnak. „Osonó” reklámvállalkozások ezek, akik csak kihelyezik az anyagaikat, majd tovább állnak, nem beszélve a patikalátogatók különbözô reklámfogásairól (szórólapok, atrappok, officinai fényképezések, stb.). Nem lenne jobb, ha mi gyógyszertárak összefogva élnénk a reklám adta lehetôséggel?
Ükösné Fûsz Anna, Müller Mónika személyi jogos gyógyszertárvezetôk
Budapest II. kerületi
Magángyógyszerészek Országos Szövetsége
Missziós nyilatkozat A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége 1991-ben a gyógyszerészek civil szervezôdése során jött létre a gyógyszerészet új ars poeticajának megfogalmazása, a gyógyszerészi hivatás fejlesztése és társadalmi megbecsülése elômozdítása érdekében. • Érdekérvényesítô tevékenységünket a nemzetközi szakmai folyamatokra is figyelemmel tényszerû adatokra, elemzésekre és következtetésekre támaszkodva, a gyógyszerészet stratégiai érdekeit szem elôtt tartva végezzük. • Kiegyensúlyozott kapcsolatot alakítottunk ki és tartunk fenn a mindenkori állami-, szakmai irányítás vezetôivel, egészségügyi- és civil szervezetekkel egyaránt. • Filozófiánk homlokterébe tartozik a magángyógyszertárak mûködési feltételeinek javítása, a kiszámítható szakmai-, gazdasági- és jogi környezet megteremtése. • Kiemelkedôen fontosnak tartjuk a gyógyszerpiac szereplôivel, a gyógyszergyártók és nagykereskedôk szervezeteivel való érdekazonosság hangsúlyozását, a harmonikus szakmai és gazdasági együttmûködést. • Tudatosan törekszünk a gyógyszerészi érdekek megfogalmazására, tagságunk tájékozottságának növelésére, felkészültségének javítására. • Célkitûzésünk a gyógyszertárak szakmai-, gazdasági-, jogi- érdekérvényesítésének és az egyéni érdekérvényesítésnek magas szintre való fejlesztése. • Törekszünk a gyógyszerészet társadalmi presztizse növelésére, a szakmai szolgáltatások színvonala emelésére. • Fontosnak tartjuk a betegek életminôsége javítását, a gyógyszerész gyógyszerterápiás tanácsadó szerepének növelését, a betegorientált gyógyszerészet elterjesztését. • Elôsegítjük a gyógyszerészeti szakterületek érdekérvényesítési gyakorlata harmonizációját, felvállalva a gyógyszertárak és azok mûködtetésével összefüggô kérdések képviseletét.
akkreditált gyógyszertár sürgôsen gyógyszerészt keres. Rezidens, vagy nyugdíjas jelentkezését is szívesen fogadjuk.
Telefon 326 -1503 18 Gyógyszertár V. évf. 11– 12. szám
SZÖVETSÉG A MAGÁNGYÓGYSZERÉSZETÉRT
Beszámoló a GYOK szakmai elôadásairól A Gyógyszertár elôzô számában olvashatták a GYOK siófoki rendezvényeirôl szóló beszámolókat. Az alábbi összefoglaló – anyagtorlódás miatt – az akkori összeállításból kimaradt. A 2006-ban megrendezett 15. jubileumi Gyógyszerészek Országos Kongresszusán az elôzô évekhez hasonlóan megrendezésre került a programban meghirdetett „Szakmai blokk”, melyen – hagyományosan – a különbözô cégek termékeinek és tevékenységének a bemutatására nyílik lehetôség. Idén két elôadás megtartására került sor; mindkettô nagyon érdekes volt és aktuális. Elsôként a homeopátiáról tartotta meg elôadását dr.Zarándi Ildikó abból az apropóból, hogy nemrégen jelent meg egy könyv „Homeopátia a mindennapi gyakorlatban” címmel. Szerzôi Michele Boiron és Alan Payre-Ficot gyógyszerészek, akik a homeopátia elterjesztésében, népszerûsítésében vezetô szerepet töltöttek be. Ez a fajta gyógyítási mód, valljuk meg ôszintén, még nem teljesen ismert és elismert széleskörûen a hazai gyógyszerészek, orvosok körében. Nincsenek meg az alapos ismereteink az alkalmazásához, valószínûleg ez is az oka az idegenkedésnek. A most megjelent könyv a mindennapi gyakorlatban igen nagy segítség lehet a kollégák számára: szerzôi úgy építették fel, hogy könnyen, gyorsan lehessen használni szükség esetén. Az egyes részeknél fényképeket, valamint a „Leggyakoribb javallatok“, „A javallatok rövid leírása”, „Módozatok“ alcímeket találunk. A könyv két fô részbôl áll. Az elsô (terápiás) rész javallatokról, indikációkról szól abc sorrendben. A szemölcsöknél pl. leírja a probléma meghatározását, a szemölcsfajta elkülönítéséhez megvizsgálandó szempontokat, az alkalmazandó fô gyógyszert, illetve azokat, amelyeket kiegészítésképpen lehet szedni. Meg kell vizsgálni a szemölcs elhelyezkedését, színét, értékelni kell a tapintásakor érzetteket. A fô gyógyszer a Thuja, egy adag hetente 15CH hígításban. Kiegészítésképpen Dulcamara 9 CH, Antimonium crudum 9 CH, Nitricum acidum 9 CH, Causticum 9 CH, jöhet szóba.
A másik ismertetett téma a középfülgyulladás volt. Ebben az esetben is számos jellemzôt kell elemezni, hogy eldönthessük, milyen szert ajánlhatunk betegünknek. Tûrhetetlen, heves fájdalom jelentkezése esetén Acotinum 9 CH a megfelelô felnôttek számára, míg gyerekeknél ilyen esetben Chamomilla 15 CH adandó. A stressz – ez volt a harmadik részletezett témája az elôadásnak – fontos jelei a szorongás, rekedtség, görcsök, fejfájás, kopaszodás, kimerültség, gyomorfekély. Fô gyógyszerei pedig a Nux vomica, Ignatia, Argentum nitricum, Arsenicum album, Staphysagria, Aconitum. A második elôadást Dobó György tartotta, aki a Coloplast A/S Magyarországi Képviselet vezetôjeként a sztómákról és ehhez kapcsolódóan a dán cég tevékenységérôl beszélt. A vállalat 1957ben alakult Dániában, Magyarországon 1991-tôl van jelen. Az elsô öntapadós bélsártartót a cég gyártotta, s ez a forradalmian új találmány megváltoztatta a sztómaviselôk életét. Az újítások mind a mai napig jellemzik a vállalatot. A vastag- és végbélrák elôfordulási gyakorisága emelkedik. Ma Magyarországon 15-18 ezer ilyen betegséggel mûtött ember él. Kialakulását gyakran a táplálkozási tényezôk okozzák (rostszegény, zsíros ételek túlzott fogyasztása), de nem lehet kizárni a légköri sugárártalmak szerepét sem. Intô jelzés lehet a széklet véres szennyezettsége, rossz közérzet, fogyás, hasi fájdalmak étkezés után. A korai felismerés alapvetô fontosságú, mert ez esetben elkerülhetôk a nagyobb mûtétek, a betegség teljesen gyógyítható! Súlyosabb esetekben szükségessé válik a daganatos bélszakasz eltávolítása és a vastagbélnek a hasfalra történô kivezetése. Az ilyen módon mûtött embereket nevezzük sztómaviselôknek. Fontos hangsúlyozni, hogy a sztómaviselôk csak addig voltak betegek, amíg mûtéttel béldaganatukat el nem távolították! Ezután teljes értékû életet élhetnek: dolgozhatnak, sportolhatnak, utazgathatnak. A Coloplast A/S többféle termékcsaládot gyárt a rászoruló emberek számára. Létezik egy- és kétrészes rendszer, amelyek sztómazsákból, sztómasapkából, sztómazáró dugóból állnak. A kiegészítô termékek között találhatóak paszták, csíkpaszták, bôrvédô lapok, lemosófolyadékok, védôkrémek, védôfilmek. A sztóma típusának és az életmódnak megfelelôen többféle gyógyászati segédeszköz ajánlható, de minden esetben jogos elvárás a teljes szivárgásmentesség, a megbízható, ám kíméletes tapadás a bôrhöz, a hatékony szagszûrés, a zörgésmentes és hangok nélküli diszkrét megjelenés. Ezen kiváló termékek mellett a cég készségesen áll terméktanácsadással a hozzáfordulók rendelkezésére területi képviselôi, illetve a honlapján található információk segítségével. Összegezve az elôadásokat megállapíthatjuk, hogy mindkettô nagyon hasznos és információ-gazdag volt. Ráadásul az ezen termékekkel való komolyabb „foglalkozás” új lehetôségeket ad a gyógyszertárak kezébe, ebben a túl jónak nem mondható gazdasági környezetben!
Sándor Árpád Gyógyszertár V. évf. 11–12. szám 19
A gyógyszerész szerepe a cukorbeteg gondozásban VI. ösztradiol emelkedésével mutat összefüggést. Többnyire a premenstruális hiperglikémiát hipoglikémia követ.
Idôjárási frontok hatása A kettôs fronthatás vagy a labilis melegfront hipoglikémiához, egyes hidegfrontok hiperglikémiához vezethetnek. Szexuális aktivitás Az ennek kapcsán létrejövô hormonális változások és a fizikai aktivitás együttes hatásából ered a vércukorszint eltérése.
6.1. A kezelést befolyásoló tényezôk Az antidiabetikus terápia beállítása és alkalmazása során gyógyszerészként ismernünk kell azokat a betegtôl független és betegtôl függô – szokásain, viselkedésén alapuló – tényezôket, amelyek a kezelést befolyásolják. E faktorok ismerete már csak azért is elengedhetetlen, mert sokszor válaszul szolgálhatnak a vércukorszint betegek panaszaiban gyakran elôforduló váratlan, „megmagyarázhatatlan” változásainak. Fontos az 1-es típusú betegek remissziós fázisának ismerete („honeymoon” periódus). Ez az állapot minden jól kezelt beteg esetében kialakul. Nem ritkán olyan mértékû, hogy a beteg – látszólag – inzulinkezelés nélkül is egyensúlyban marad. Ilyenkor a beteg együttmûködése – különösen akkor, ha még nem fogadta el e betegség krónikus voltát – nagyon lecsökkenhet, ami akár végzetes is lehet. Tudatosítani kell vele mindenképpen, hogy ez a javulás csak átmeneti jellegû és a terápiát folytatnia kell. Fontos, hogy az inzulin adagját annyira csökkentsék, hogy hipoglikémiák ne forduljanak elô. [1] A korábban már tárgyalt fizikai aktivitás és táplálkozás mellett, további kezelést befolyásoló tényezôk lehetnek az alábbiak.
Menstruációs ciklus Hátterében valószínûleg a szöveti glükózfelvétel ingadozása áll, amely leginkább az 20 Gyógyszertár V. évf. 11– 12. szám
Hajnali jelenség Oka a jelentôs növekedési hormon-elválasztás, melynek hatására a hajnali órákban gyors és jelentôs vércukor-emelkedés figyelhetô meg. Somogyi-effektus A hipoglikémiás vagy ahhoz közeli – esetenként meg nem érzett – vércukorértékek ellenregulációt váltanak ki a szervezetben, amely 12-72 órán keresztül jelentôs hiperglikémiás értékekhez vezethet. [1, 2]
6.2. Speciális kérdések A speciális kérdések, mint például a cukorbetegek pályaválasztása, biztonságos autóvezetése, az utazás, speciális kezelést és tanácsadást igényelnek. Fontos a cukorbetegeket jogaikról, érdekképviseleti lehetôségeikrôl is tájékoztatni. A gyógyszertárunkba járó cukorbetegeknek felhívhatjuk figyelmét a cukorbetegek érdekképviseleti szerveire, valamint azokra a helyi diabéteszes klubokra, ahol további támogatást kaphatnak. Fontos, hogy gyógyszerészként felkeressük ezen klubokat, szakmai információkkal segítsük és ilyen módon is támogassuk a cukorbetegeket, valamint a cukorbetegnek szóló kiadványokat tegyük hozzáférhetôvé gyógyszertárunkban.
Pályaválasztás A pályaválasztás általában a fiatalkori 1-es típusú cukorbetegek és a 2-es típusú cukorbetegeken belül kis csoportot kitevô „maturity onset diabetes in young” (MODY) betegeknél számottevô kérdés. Azonban az idôsebb 2-es típusú cukorbetegeknél is vannak olyan foglalkozások, melyek folytatása nem javasolható a betegség kialakulása
után. A diabéteszes nagyon sok pálya közül választhat, nagyon sok munkát folytathat, de van néhány olyan foglakozás, amit rendeletek tiltanak, illetve akad olyan is, ami csak igen speciális esetekben javasolható. Általános szempontonként a következô tanácsokat adhatjuk az ezen kérdésekkel hozzánk forduló betegeknek, szülôknek.
Olyan pálya javasolható: ✔ amelynek ártalmai nem fokozzák a cukorbetegség szövôdményeinek kockázatát. Így nem javasolhatóak például az édesipari foglalkozások az édesség okozta csábítások miatt. A vegyipar bizonyos munkahelyi ártalmai máj- és/vagy vesekárosodáshoz vezethetnek. A hidegben végzett munka rontja a végtagok keringését; ✔ amelynek terhelése, munkabeosztása nem nehezíti a cukorbetegek számára szükséges életmódot. Ezért kerülendôek a három mûszakos szakmák, az egyenetlenül nehéz fizikai munkával járó foglakozások, a túl szennyes környezetben végzendô feladatok; ✔ amelynek végzése közben egy esetleges rosszullét nem jár súlyos következménynyel a betegre vagy környezetére nézve. Tiltott szakmák például a magasban végzett munkával járók. Nem lehet cukorbeteg hivatásos sofôr, mozdonyvezetô, pilóta, légi kísérô; ✔ amelynek mûvelését a cukorbetegség esetlegesen fellépô szövôdménye nem tenné korán lehetetlenné. Például a retinopathia megnehezíti a finommechanikus, órás, ékszerész, vésnök tevékenységét.[1, 2, 3, 4] Autóvezetés A cukorbeteg magán-személygépkocsi vezetésére alkalmas jogosítványt kaphat – tekintet nélkül arra, hogy inzulinnal, vagy anélkül kezeli magát –, amennyiben azt általános egészségi állapota nem ellenjavallja. Ellenjavallt abban az esetben, ha a cukorbetegség szövôdményei (pl. látászavar, mozgáskorlátozottság) miatt a biztonságos vezetés kockázatos. Inzulinkezelés mellett csupán tömegközlekedési jármûvet nem vezethet és nem kaphat repülési engedélyt sem a cukorbeteg. Azonban minden cukorbetegnek maximálisan tisztában kell lennie azzal, hogy a diabétesz keze-
lésének természetes velejárója a hipoglikémia veszélye (ami kifejezettebb inzulinkezelés vagy szulfanilurea szedése esetében). Ezért fontos, hogy a cukorbeteg tisztában legyen a hipoglikémia bevezetô tüneteivel, kezelésének lehetôségeivel, és mindent megtegyen ezen események megelôzésére.
A vezetéssel kapcsolatosan az alábbiakat kell hangsúlyozni: ✔ Cukorbeteg a vezetést megelôzôen 1216 órán belül alkoholt ne fogyasszon. Természetszerûleg vezetés közben még egy csepp is szigorúan tilos! ✔ A gépkocsiban a kesztyûtartóban, vagy más könnyen elérhetô helyen mindig legyen 10-20 szem szôlôcukor, cukorka és valamiféle keksz, száraz sütemény vagy nápolyi. A vércukoresés legkisebb jelére a sofôrnek azonnal be kell vennie 3-4 szem cukrot, rögtön meg kell állnia és megvárnia, míg az állapota rendezôdik. ✔ Szulfanilurea tablettát szedô vagy inzulinra beállított beteg vezetés közben minden órában fogyasszon el egy kekszet vagy egy szelet nápolyit. ✔ Minden 2 órában meg kell állni néhány percre pihenni. ✔ Soha ne vezessen a megengedett sebességhatár felett. [1, 2, 3, 4] Utazás Ma már köztudott, hogy az utazásban, világot látásban a cukorbetegeket betegségük nem korlátozza, csupán az elôkészületek kissé nagyobb körültekintést igényelnek. Az utazásnak mindig tervezettnek, elôre meggondoltnak kell lennie. Gyógyszerészként az úti patika összeállításakor még néhány általános szempontra is felhívhatjuk cukorbetegünk figyelmét. Fontos, hogy az alábbiak az utazás során mindig nála legyenek: ✔ gyógyszerek (biztonságos mennyiségben) és a beadás eszközei; ✔ az önellenôrzés eszközei; ✔ a hipoglikémia elhárításának eszközei; ✔ biztonsági étkezési csomag; ✔ cukorbeteg-igazolvány. Mindezeket könnyen elérhetô helyen (pl.: kézi poggyászban) kell tartania, hiszen az utazás során bármikor szükség lehet rá. További praktikus tanácsok lehetnek:
Az elmúlt idôszakban sorozatban ismertettük a gyógyszerészi cukorbeteg gondozás (gyógyszerészi diabetes prevenció) szempontjából legfontosabb szakmai ismereteket. Mindegyik témát az elméleti alapok ismertetését követôen a gyógyszerész tevékenységére, a tanácsadás szempontjait és a gyakorlati alkalmazhatóság szempontjait figyelembe véve dolgoztuk fel. Minden egyes rész után a téma iránt érdeklôdôk segítésére felhasznált és javasolt irodalomjegyzéket közöltünk. A sorozat az alábbi témákat vette sorra: ✔ A diabétesz mellitusz ✔ A gyógyszerész cukorbeteg gondozásba történô
✔ ✔ ✔ ✔ ✔ ✔
bevonásának az elônyei
✔ Az egészséges életmód promóciója ✔ A cukorbetegség korai diagnózisának elôsegítése ✔ A diabetes gyógyszeres kezelése. A gyógyszerek ✔ a használt gyógyszerekbôl, tesztcsíkokból mindig vigyen legalább még plusz egy hétre elég mennyiséget; ✔ úti patika (láz, fájdalomcsillapító, hányáscsillapító, hasfogó stb.) összeállításához kérje orvosa, gyógyszerésze segítségét; ✔ csomagoláskor a betegségvezetéshez szükséges dolgokat két helyre elosztva pakolják be; ✔ az inzulint lehetôleg mindig 0 és +15°C közötti hômérsékleten tartsák; ✔ külföldre utazáskor a cukorbetegségrôl tájékoztató igazolvány lehetôleg a célország nyelvén és egy világnyelven is legyen a betegnél; ✔ kössön biztosítást és tájékozódjon a célország egészségügyi ellátási helyzetérôl; ✔ hosszabb utazáskor kérje orvosa segítségét, mivel az idôeltolódás befolyásolhatja az inzulin dózisát, beadási idejét; ✔ hosszabb utazáskor elôre tervezze meg az étkezések és a vércukor-ellenôrzés idôpontjait, az esetleges idôeltolódás figyelembe vételével; ✔ hosszabb utazáskor készüljön fel, hogy az idôeltolódásnak megfelelôen változtatnia kell majd az inzulinadagját; ✔ szerezzen be megbízható információkat a meglátogatandó ország konyhájáról és az étkezési szokások közti különbségekrôl;
✔ ✔
felosztása, típusai, tulajdonságai, alkalmazásának szempontjai ✗ Nem inzulinotróp szerek ✦ Az alfa-glükozidáz-gátlók ✦ A biguanid származékok ✦ A tiazolidindionok ✗ Inzulinotróp szerek ✦ Szulfanilureák ✦ Meglitinid származékok ✦ D-fenil-alanin-származékok A táplálkozás szerepe a cukorbetegségben Fizikai aktivitás szerepe a cukorbetegségben Hipoglikémia Vércukormérés Infekciók és a diabétesz A cukorbetegség késôi szövôdményei: ✗ macroangiopathiak ✗ microangiopathiak ✗ diabéteszes láb szindróma A kezelést befolyásoló tényezôk Speciális kérdések (pályaválasztás, autóvezetés, utazás)
✔ mindig vigyen magával több pár, már kipróbált kényelmes cipôt; ✔ ha utazás közben megszomjazik, elsôsorban palackozott vizet vagy a ma már mindenütt megtalálható light üdítôitalok valamelyikét fogyassza. [1, 2, 3, 4, 5] Ily módon rövid, szakszerû útmutatással a gyógyszerész sokat segíthet a (külföldi) utazással kapcsolatos nehézségek elhárításában. Irodalom
1. Baranyi Éva, Winkler Gábor: Válogatott fejezetek a klinikai diabetológiából, Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 2000. 2. Dr. Halmos Tamás, dr. Jermendy György: Diabetes Mellitus, Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest 1999. 3. The University of Tennessee College of Pharmacy’s: Diabetes Patient Care Certificate Program for Pharmacist, 2001. 4. Dr. Fövényi József, Papp Rita: Cukorbetegek új diétáskönyve, Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1999. 5. EuroPharm Forum: Improved Quality in Diabetes Care The Pharmacist in St. Vincent team, PharmaDiab Protocol and Guidelines, 2001.
Dr. Hankó Balázs
Állás, lakással Gyógyszerész munkatársat (házaspárt is) keres a lajosmizsei székhelyû, 1991-ben alapított Familia Patika, azonnali belépéssel. A munkakör ellátásához új, 2 szoba összkomfortos (54 nm) lakást biztosítunk a gyógyszertár épületében. (06 70 211-7318 vagy 06 70 277-5552) ✦ Dr. Mikola Bálint Gyógyszertár V. évf. 11–12. szám 21
Egészségügy az értékelemzés tükrében („a pazarló koldus”) Az elmúlt évek során az értékelemezés módszerének alkalmazása kiemelt kutatási területemmé vált. A hagyományos ipari alkalmazások mellett figyelmem az egészségügy felé fordult. Értékelemzô szakértôkön kívül kutató munkámat felkarolta egy orvosi Kft., amelynek vezetôi hasznosnak tartották tevékenységemet. Nagyon sok egészségügyet érintô információt kaptam, amelyek lehetôvé tették egy nagyszabású kutató munka elindítását. A munka során kiderült, az együttmûködésben résztvevô orvosok is több tapasztalathoz jutottak, mert többször sikerült olyan megállapításokat számszerûsíteni, amelyeket a szakértôk csak „éreztek”, de nem tudtak pontosan definiálni. Az elmúlt években három egészségügyi tárgyi kutató munkában vettem részt, amelybôl egyet kiemeltem a kutatás jellegének megismertetése céljából. 1. Az értékelemzés módszerének meghatározása Az értékelemzés olyan új szemléleten alapuló döntést elôkészítô vezetéstechnikai módszer, amely a gazdasági hatékonyság javítását szolgálja. Az értékelemzés fogalmának meghatározására többféle definíció terjedt el. E meghatározások közül az Amerikai Értékelemzôk Nemzetközi Társaságáé a legjellemzôbb, amely szerint: „Az értékelemzés bevált technikák szisztematikus alkalmazása, egy gyártmány vagy egy munkafolyamat funkcióinak meghatározása abból a célból, hogy a funkciók értékelése alapján kialakított megoldásokkal a szükséges funkciókat a legkisebb költséggel lehessen megbízhatóan kielégíteni.“ Aszerint, hogy az értékelemzés mire irányul (mi a tárgya, a „termék”), különbözô eljárásai terjedtek el: ✧ meglévô termékek (termék, technológia, szolgáltatás stb.) értékelemzése, értékjavítása (Value Analysis), ✧ új termékek (gyártmányok, beruházások stb.) értéktervezése, azaz már a koncepció és a tervezés szakaszában végzett értéktervezés (Value Engineering), ✧ értékvizsgálat, ami az értékelemzéses javaslat megvalósításának eredményességére irányul (Value Control), ✧ a nem anyagi folyamatok értékelemzése (Value Administration), ✧ a vezetési feladatok értékelemzése (Value Management), ✧ a fejlesztési tevékenységek, innovációs feladatok, újítások értékelemzése (Value Innovation). A felsorolt eljárásokból kitûnik, hogy lényegében minden termék elemezhetô, aminek funkciója és költsége van. Ezzel összefüggésben értelmezhetô az értékelemzés komplex rendszere, amely az egymáshoz szervesen kapcsolódó eljárásfajtákat tartalmazza és alkalmazza. Az ipari alkalmazások szempontjából vizsgálva fontos kiemelni, hogy egyaránt értékelemezhetôk a végtermékek és a közbülsô fázisok is. Ahhoz, hogy az ipari vállalatok napi munkájukban folyamatosan alkalmazzák a módszert, javasolható az értékelemzés öt „egymásra épülô“ szintjének (termék, gyártás, beruházás, termelésszervezés, szervezetfejlesztés) a gondolkodásmódban és a tényleges gyakorlati munkában történô elfogadása.
22 Gyógyszertár V. évf. 11– 12. szám
Az értékelemzés mindig a termékekkel szemben támasztott (elsôsorban felhasználói) elvárásokból indul ki, amelyeket a termék a funkcióival elégíti ki. Tehát az értékelemzés: ✧ meghatározza a termék funkcióit, vagyis azt, hogy mit kell a terméknek tudnia, „csinálnia” az igények kielégítése érdekében, ✧ meghatározza, hogy a funkciók maradéktalan teljesítéséhez milyen tulajdonságok szükségesek, ✧ a tulajdonságokra milyen mértékben van szükség, ✧ milyen megoldással lehet a szükséges tulajdonságokat a legkisebb költséggel elôállítani, vagyis a termék legkedvezôbb értékét meghatározni. A funkciókat több csoportba sorolhatjuk, csoportosításuk történhet a vevô igénye és a funkció teljesítése szerint. A vevô igénye szerint van szükséges és felesleges funkció. Szükséges az a funkció, amit a vevô igényel, feleslegesnek nevezzük azt a funkciót, amit a vevô nem igényel. A funkció teljesítése szerinti csoportosításkor természetesen a szükséges funkciók teljesítésérôl beszélünk, ahol figyelembe kell venni a vevô szemszögébôl, valamint az igény kielégítése szempontjából felmerülô körülményeket. Tehát a vevô szemszögébôl nézve beszélünk: ✧ fôfunkcióról, ✧ mellékfunkcióról, ✧ alfunkcióról. A fôfunkció az, amiért a vevô a terméket megvásárolja. Mellékfunkciónak nevezzük azt a funkciót, amelyet a vevô a fôfunkció mellett igényel. Alfunkción azt a funkciót értjük, amely segíti a termék fôvagy mellékfunkcióinak teljesítését. Az igény-kielégítés szempontjából kétféle funkcióról beszélünk: ✧ használati és ✧ érvényesülési funkcióról. A használati funkció alkalmassá teszi a terméket olyan „feladat“ teljesítésére, amelyet a vevô igényel. Az érvényesülési funkció arra ösztönzi a vevôt, hogy a terméket birtokolja. A használati funkciók általában számszerûsíthetô technikai funkciók, mint például telje-
sítmény, üzemanyag-fogyasztás, paraméterek stb. A felhasználó ezen kívül egyéb, nem vagy csak nehezen számszerûsíthetô technikai funkciókat is elvár, mint pl. minôség, élettartam, megbízhatóság, áttekinthetôség, egyszerûség stb. A tény- és tervállapot szerinti csoportosítás szempontjából beszélünk: ✧ tényfunkciókról, ✧ fölösleges funkciókról és ✧ tervfunkciókról. Az értékelemzési eljárást minden esetben team munkában, projektek keretében, a fogyasztói igényekbôl kiindulva végezzük.
2. Az osteoporosis problémája Magyarországon az osteoporosisos betegek száma nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedôen magas, így súlyos népbetegségnek számít. A hatékony kezelés az eddigieknél aktívabb hozzáállást igényel mind a veszélyeztetett lakosság, mind az ellátást biztosító intézmények, orvosok részérôl. Annak ellenére, hogy az elmúlt években új, pontosabb diagnosztikus eszközök és minden eddiginél hatékonyabb terápiás eljárások váltak elérhetôvé szerte a világon, a diagnosztizált és kezelt osteoporosisos betegek aránya igen alacsony, a legtöbb európai országban a 20%-ot sem éri el az IOF, a Nemzetközi Osteoporosis Alapítvány adatai szerint. A 2001-ben végzett Hungarian Osteoporosis Project (HOPP), amely a Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológiai Társaság (MOOT) irányítása alatt megvalósult és egy vezetô gyógyszergyár által támogatott program, reprezentatív adatokkal és megdöbbentô új tényekkel szolgált a magyarországi lakosság helyzetérôl. A HOPP lakosságra vonatkozó felmérésébôl kiderül, hogy a megkérdezett, veszélyeztetett korban (55 év felett) lévô nôk 96%-a hallott már a csontritkulásról, mégis alig 9%-uk vélte azt, hogy a betegségbôl adódóan fennáll számára a súlyos rokkantság veszélye. A nemzetközi adatok viszont azt mutatják, hogy minden második 55 év feletti nô valamilyen csontritkulásra visszavezethetô törést szenved hátralévô élete során. A MOOT adatai szerint a betegség következtében a csuklótáji alkartörések elôfordulása Magyarországon 20 ezer, a csigolyatörések gyakorisága évente 30 ezer körül van. Az esetek közel 20%-ánál fél éven belül halált okozó combnyaktörések gyakorisága évi 15 ezer. A csontritkulás korai felismerésére lehetôség van ma már az ország minden pontján a 110 helyen mûködô Osteoporosis Centrumokban, és jórészt megelôzhetôk a gyakran rokkantsággal vagy halálos következménnyel járó törések. Mégis, a betegek 59%-ánál csak akkor kerül sor a vizsgálatra, amikor már a betegség okozta fájdalmak miatt kerülnek beutalásra. A betegség és a következményes törések költségei számításaink szerint hazánkban minimálisan évi 12-14 milliárd forintot tesznek ki. A MOOT elnöke szerint az elkövetkezendô évek egyik legfontosabb teendôje az érintett lakosság felvilágosítása és a háziorvosok ismereteinek gyarapítása. Magyarországon az osteoporosis elôfordulása európai viszonylatban a legmagasabbak közé tartozik. Ahhoz, hogy a világ élvonalába tartozó Magyar Osteoporosis Ellátó Hálózat hatékonyabban tudjon mûködni, a rendelkezésre álló támogatási keretet olyan gyógyszerekre kell fordítani, amelyek bizonyítottan hatékonyak az osteoporosis kezelésében. A gyógyszergyárak természetesen saját készítményeik használatát „szorgalmazzák”, és hajlamosak a pozitív jellemzôk hangsúlyozására. Nagy a szakorvos felelôssége, mert a kötelezôen közreadott információkon túlmenôen nehéz a beteg igényeit kielégítô legolcsóbb kezelést kiválasztani.
A fentiek értelmében Magyarországon 50 éves kor felett mintegy 600 ezer nô és 300 ezer férfi szenved osteoporosisban, közel hasonló a D vitamin-hiányos emberek száma. Az osteoporosis több kórházi tartózkodást igényel, mint az asztma, az agyi érbetegségek vagy a szívroham. Annak a veszélye, hogy egy 50 év fölötti nô csípôtáji törés miatt haljon meg, azonos a mellrákéval és nagyobb, mint a méhnyakrák-halálozás veszélye [1]. Ezekbôl az adatokból is látszik, hogy milyen stratégiai kérdéssé vált az osteoporosis, mint országos probléma kezelése. A Nemzetközi Osteoporosis Alapítvány 2000. évi felmérése szerint ezt a gyakori megnyomorodáshoz vezetô betegséget sem a betegek, sem az orvosok nem veszik elég komolyan. A változókor utáni nôk csupán 1/5-e kerül szûrésre, a diagnosztizált betegek 2/3-a pedig semmilyen kezelést nem kap [1]. Európa országainak egészségpolitikája nem ad kellô prioritást a csontritkulás diagnózisának és kezelésének. Mivel sok országban a társadalombiztosítás csak akkor téríti meg a diagnosztikai teszt költségeit, ha a beteg klinikai törést szenved, elvész a lehetôség a csontritkulásos nôk elsô törésének megelôzésére. A gyakorlatban a társadalombiztosítási politika nemcsak a diagnosztikai módszerek igénybevételét, hanem a gyógyszeres kezelést is korlátozza. A magyar társadalombiztosítási gyakorlatban a centrumhálózat szakorvosa csak a már kialakult betegség esetén írhatja fel a gyógyszert magas támogatással. A legolcsóbb megoldás a megelôzô szûrôvizsgálatok és a gyógyszeres kezelés jelentôs kiterjesztése lenne, mert a csontritkulás miatt bekövetkezett törések kezelése, utókezelése és a munkából történô távolmaradás sokkal több pénzt emészt fel. Távlatilag a felvilágosító és ismeretterjesztô programoktól és a szervezett megelôzô tevékenységtôl várható a helyzet javulása. A csontritkulás a csontváz generalizált, progresszív megbetegedése, amelyben a csonttömeg megfogyatkozása, a mikroarchitektúra károsodása és a csontminôség romlása fokozott törékenységhez vezet. Az osteoporosisos csont eltörésének kockázata már kis erôbehatás esetén is fokozott. Legtöbbször az idôskori formával találkozunk, de egyre nô az olyan osteoporosisok elôfordulása is, amelyeket a szervek betegségei vagy a gyógyszerek okoznak. A csontritkulás kezdetben panaszmentes kórfolyamat, de ez nem kedvez a korai felismerésének, miközben a csontkárosodás progressziójával nô a mikroszkópos és makroszkópos törések elôfordulásának valószínûsége. A kórkép klinikai jelentôsége a csonttörésben rejlik. A mikrotörések következménye a fájdalom, a mozgásképesség romlása, az önellátó képesség beszûkülése, az életminôség mérhetô rosszabbodása és a várható élettartam rövidülése. A valódi csonttörések mindezeken túl szövôdményekkel és halálozással is járhatnak. Az anyagcsere-csontbetegségek társadalmi és financiális következményei hazánkban ma még csak részben mérhetôk fel. A végtagtörések elsôdleges traumatológiai ellátásának költsége – utókezelés nélkül is – évente 12 milliárd forint feletti, a csigolyatörésekrôl nem ismert hasonló adat. A társadalombiztosításnak az anyagcserecsontbetegségek felismerése kapcsán azonosítható költsége évente 2-3 milliárd forint, míg a kezelésre körülbelül 9 milliárd forintot költ. A valódi társadalmi költségeket jelentôsen növelik a lakosság további kiadásai a fájdalom és a törések ellátása, szövôdményei, utókezelése, mortalitása, valamint a kórképek gyógyszeres, étrendi és mozgásterápiás kezelése kapcsán. Gyógyszertár V. évf. 11–12. szám 23
Értékelô mátrix Törést megelôz
Súlyszám I. II. III. IV.
A
Kevés mellékhatást biztosít B
Csontsûrûséget növel C
Speciális hatást biztosít D
Szedési kényelmet biztosít E
38
23
25
12
2
4//152 5//190 3//114 2//76
4//92 3//69 2//46 5//115
5//125 4//100 3//75 2//50
3//36 3//36 5//60 4//48
5//10 5//10 3//6 4//8
Az osteoporosis diagnózisa betegvizsgálatból és ehhez csatlakozó egyéb vizsgálatokból áll. A klinikai panaszok és az elôzmények felvétele után fizikális vizsgálat történik. Az anyagcsere-csontbetegségek közös kórélettani háttere a csont szilárdságáért elsôsorban felelôs ásványi tömeg megfogyatkozása, amihez szerkezeti és minôségi károsodások is társulnak. Az ásványi csonttömeg denzitometriás módszerekkel pontosan mérhetô, de hozzáférhetôvé váltak a csont szerkezeti és minôségi változásait tükrözô ultrahangos és egyéb eljárások is. Az osteoporosis kezelésének célja a jövôbeni törések megelôzése és a fájdalom csökkentése. A terápia monitorozható, a csontdenzitás (BMD) változásával. Az osteoporosis ma használatos gyógyszerei általában a csontfelszívódás gátlásával hatnak.
3. A problémák orvoslása az értékelemzés módszerével Magyarországon számos gyógyszer van forgalomban a csontritkulás kezelésére, amelyek közül a leggyakrabban alkalmazott, leghatékonyabb, metaanalízisekkel alátámasztott gyógyszerek kiválasztását értékelemezzük. Négy olyan gyógyszert vizsgáltunk meg, amelyek alkalmasak a betegség kezelésére. Az elemzés eredményét az 1. táblázat mutatja. Az értékelésbôl látható, hogy a I. és a II. jelzésû gyógyszerek közel hasonló minôségûek, áruk és értékük szintén hasonló. A minôségi rangsor és az értékrangsor azonos. Általános vélemény volt, hogy a IV. jelzésû gyógyszer viszonylag alacsony minôségû, és minôségéhez viszonyítva túlságosan drága. A teamek többsége a gyógyszer elhagyását javasolta. Az orvosszakértô nem fogadta el ezt a javaslatot, mert a IV. jelzésû készítmény orrcsepp és injekció formájában létezik. Azok a betegek, akik gyomor- és/vagy nyombélfekélyben szenvednek, a tabletta helyett csak ezt használhatják. A gyógyászatban – az emberi tényezô miatt – bonyolultabb a döntési szituáció, mint az ipar sok területén. Általánosítható az a tapasztalat, hogy a szakorvosnak – bár elôre viszonylag jól „megjósolta” a termékek sorrendjét – a funkcióelemzés pontosította szakmai becslését. A költségek ismerete lehetôvé teszi a gyógyszerek értékrangsorának helyes kialakítását. Jelenleg a magyar szabályozás szerint a támogatás az ár 90%-a. Ez a költségek automatikus támogatása. Célszerûnek látszik ennek az elvnek a felülvizsgálata. További tapasztalat, hogy a team és a szakorvos szoros együttmûködése elôsegíti az értékelemzés eredményes alkalmazását az egészségügy területén is (táblázat).
4. Általánosítható megállapítások Ha a magyar kormányzat javítani kívánja az osteoporosis elleni küzdelem eredményességét, akkor jelentôsen növelni kell a megelôzés funkcióra fordítandó erôforrásokat, beleértve a kedvezményes gyógyszerellátás biztosítását is. Ez azt jelenti, hogy meg 24 Gyógyszertár V. évf. 11– 12. szám
Pont-szám
Rangsor
Érték
Rangsor
415 405 301 297
1. 2. 3. 4.
0,55% 0,53% 0,41% 0,22%
1. 2. 3. 4.
kell változtatni a jelenlegi rendszer mûködési funkciót! Ez összecseng az EU Csontritkulás Jelentés ajánlásaival, amelyet 1998 júniusában publikáltak [1]. Az egészségügy jelenleg alulfinanszírozott terület Magyarországon. Pedig az életminôség egyik kiemelt területe a lakosság megfelelô egészégi állapota. Ma az egészségügy az ország „koldusa”, de a „szegénység” mellett a pazarlás is jelentôsnek mondható. Ezért állítjuk, hogy az egészségügy a „pazarló koldus”. A csontritkulás problémáján túlmenôen általános tényként kimondhatjuk: az egészségügyben a megelôzést sokkal erôteljesebben kell támogatni, csak így csökkenthetô a tényleges gyógyítás költsége, illetve csak így javítható a lakosság egészségügyi állapota. Az értékelemzés hatékonyan segíthetné az egészségüggyel kapcsolatos reformok hatékonyabb megvalósítását. Számos értékelemzési projekt zajlik Magyarországon a MÉT égisze alatt. (MÉT: Magyar Értékelemzôk Társasága, 1450, Bp. 9. Postafiók 112, tel: 061/215-9-129) Irodalom Fasal, J. M.: Practical Value Analysis Methods (New York, Hayden Book Company, INC. 1972. Gáspár Péter Pál: Értékelemzés a szervezetek, folyamatok és szolgáltatások fejlesztésében (Vezetési és Szervezeti Tudományos Társaság, Budapest, 1988. november 10-11.) Green-Tull: Döntés-elôkészítés a marketingben (Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1971.) Hegedûs J. – Fodor Á.: Értékelemzési kézikönyv. OMIKK. Budapest, 1988. Iványi A., Sz.: Értékelemzés-racionalizálás. AULA, Budapest, 1990. Kindler J. – Papp O.: Komplex rendszerek vizsgálata. Budapest, Mûszaki Könyvkiadó, 1977. Lenkey M.: Az értékelemzés szemlélete és gyakorlata. MKKE Közgazdasági Továbbképzô Intézete, Budapest, 1977. Lenkey M.: Értékelemzés. Közgazdasági Továbbképzô Intézet, Budapest, 1982. Maynard, H. B.: Gazdasági mérnöki kézikönyv. Budapest, Mûszaki Könyvkiadó, 1977. Miles, L. D.: Értékelemzés. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1973. Mudge, A. E.: Value Engineering. A Systematic Approach. New-York, Mc Graw-Hill Book Company. 1971. Nádasdi F.: K+F eredmények létrehozásának és elterjesztésének marketingje és értékelemzése. Értékelemzési Szemle. 1991/2. szám, 23-32. old. Dr. Nádasdi Ferenc – dr. Körmendi Lajos: Az értékelemzés elmélete és gyakorlati alkalmazása. Kézirat. Nagyszeghi Ferenc: Átviteltechnikai tápegységek érték-elemzése. Értékelemzési Szemle, 1988/1.szám. Papp O. – Varga A.: Az értékelemzés módszertana és gyakorlati alkalmazása. BME Mérnöki Továbbképzô Intézet, Budapest, 1985. Karpunyin, M. G. (szerk.): Funkcionálno-sztoimosztnüj analiz v elektrotechnicseszkoj promüslennosztyi. Moszkva, Energoatomizdat, 1984. Thomas I. Snodgrass – Muthiah Kasi: Function Analysis. The stepping stones to good value. 44.p. Board of Regentes University of Wisconsin System, USA, 1986.
Vámosi Kornélia e- mail:
[email protected] Nyugat-Magyarországi Egyetem, Közgazdaságtudományi Kar
§
Adófeltöltések elôtt
Az év december 20-ig hátralevô idejét nyugodtan nevezhetem a könyvelôirodák legviszontagságosabb idôszakának, mert ügyfeleinkkel együttmûködve általában az október, esetleg a november havi záró adatok alapján eddig az idôpontig kell meghatározni az adófeltöltések nagyságát, amelyet most még bonyolítanak a részben szeptember 1-tôl, részben 2007. január 1-tôl bekövetkezett illetve bekövetkezô jogszabályváltozások is. Jelen írás célja, hogy áttekintse az adófeltöltés elôtti legfontosabb teendôket, a tulajdonosokkal mindenképpen megbeszélendô kérdéseket. 1. A társasági adóalap, adófeltöltés meghatározása során eldöntendô kérdések 1.1. Beruházási kedvezmény igénybevétele A vállalkozás – amennyiben az adóévben tulajdonosai kizárólag magánszemélyek, továbbá az adóév utolsó napján kis és középvállalkozásnak minôsül (ezek a feltételek a gyógyszertárat mûködtetô betéti társaságok jelentôs részénél fennállnak – beruházási kedvezményt vehetnek igénybe. A kedvezmény összege nem haladhatja meg az adózás elôtti eredményt és nem lehet több 30 millió forintnál. A beruházási kedvezmény a korábban még használatba nem vett ingatlan, valamint a korábban még használatba nem vett, a mûszaki berendezések, gépek, jármûvek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értékével, továbbá az ingatlan bekerülési értékét növelô adóévi felújítás, bôvítés, rendeltetés-változtatás, átalakítás értékével, valamint az immateriális javak között az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett szellemi termék bekerülési értékével kapcsolatosan vehetô igénybe. (1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bekezdés zs) pont és (11) (12) bekezdés). A beruházási kedvezmény igénybevételekor nagyon körültekintôen kell eljárni, mert amennyiben a kedvezmény igénybevételét követô négy éven belül a vállalkozás beruházást nem helyezi üzembe, továbbá a beruházást az említett idôtartamon belül üzemkörön kívüli ingatlanként is használja, vagy a beruházást a kedvezményezett körbôl máshova átsorolja, vagy értékesíti az igénybevett kedvezmény kétszeresével az adózás elôtti eredményt meg kell növelni. (1996. évi LXXXI. törvény 8. § (1) bekezdés u) pont). A fentieket összefoglalva a beruházási kedvezményt csak olyan eszközök esetén szabad igénybe venni, amelyek esetében biztosak vagyunk abban, hogy a kedvezményezett beruházást négy éven belül üzembe tudjuk helyezni és nem kerül sem átsorolásra, sem értékesítésre.
1.2. Fejlesztési (lekötött) tartalék képzése A társasági adóalap megállapítása során csökkentô tételként lehet figyelembe venni fejlesztési tartalékként képzett, az adózás elôtti nyereség 25%-ának (legfeljebb 500 millió Ft) megfelelô összeget abban az esetben, ha a vállalkozás az eredménytartalékból ezt elkülöníti és lekötött tartalékként tartja nyilván. Tehát ha nem akarjuk megfizetni az adózás elôtti nyereség 25%-a után a társasági adót, lehetôségünk van fejlesztési tartalék képzésére, ami egyben kötelezettségvállalást is jelent, ugyanis a lekötés adóévét követô
négy éven belül az összeget olyan a vállalkozás érdekében történô beruházási célra kell fordítani, amely után amortizáció számolható el. A fejlesztési tartalékképzésnél a vállalkozásnak arról kell döntést hoznia, hogy a megelôzô évekrôl még meglevô tartalékállományt és a tárgyévben képzett összeget az elôírt határidôn belül fel tudja-e használni. Célszerû a képzett fejlesztési tartalékokat évente a „lejárati kötelezettséggel” nyilvántartani, hogy a vállalkozás beruházási döntéseinek idôbeli tervezését is segítse. Ha a vállalkozás a határidôn belül nem tudja felhasználni a képzett tartalékot, akkor az erre jutó társasági adót késedelmi pótlékkal növelten meg kell fizetni.
1.3. Beruházási hitel kamatának adókedvezménye A vállalkozás a 2000. december 31-ét követôen megkötött hitelszerzôdés alapján – amennyiben a szerzôdés megkötése adóévének utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minôsül – tárgyi eszköz beszerzéséhez, elôállításához pénzügyi intézménytôl igénybe vett és kizárólag e célra felhasznált hitel (ideértve a felhasznált hitel visszafizetésére igazoltan felvett más hitel) kamata után adókedvezményt vehet igénybe. Az adókedvezmény a hitelre az adóévben fizetett kamat 40 százaléka, amely adóévenként nem haladhatja meg a 6 millió forintot. A társaság az adókedvezményt abban az adóévben veheti utoljára igénybe, amelyben a hitelt az eredeti szerzôdés szerint vissza kell fizetnie és ezen év utolsó napján a tárgyi eszköz a nyilvántartásában szerepel. Az igénybevett adókedvezményt késedelmi pótlékkal növelten vissza kell fizetni, amennyiben a vállalkozás a hitelszerzôdés megkötésének évét követô négy évben a beruházást nem helyezi üzembe, vagy az üzembe helyezés adóévében és az azt követô három évben értékesíti. (1996. évi LXXXI. törvény 22/A. §). Az adókedvezmény igénybevételére vonatkozó döntés meghozatalakor a fenti szankciókra mindenképp kiemelt figyelmet kell fordítani.
1.4. Önkormányzati adók Ezen adónemek közé tartoznak a helyi önkormányzatok adórendeleteiben meghatározott iparûzési, kommunális, építmény- és telekadók. A felsorolt adónemek közül az iparûzési adó esik feltöltési kötelezettség alá, vagyis a befizetett adóelôleg összegét december 20-ig a várható adókötelezettség 90%-ára ki kell egészíteni.
1.5. Társasági adó feltöltése A kettôs könyvvitelt vezetô vállalkozásoknak a befizetett társasági adóelôleget az adóévi várható fizetendô adó összegére ki kell egéGyógyszertár V. évf. 11–12. szám 25
szíteni, e rendelkezés nem vonatkozik azokra a vállalkozásokra, amelyeknek az adóévet megelôzô adóévben az éves szinten számított árbevétele nem haladta meg az 50 millió forintot. (1996. évi LXXXI. törvény 26. § (10) bekezdés). Az elôzôek miatt a gyógyszertárat mûködtetô betéti társaságokra vonatkozik az adófeltöltési kötelezettség. Ha a vállalkozás az esedékességig (december 20.) az adóévi várható adó összegét – figyelemmel az adóév során megfizetett elôleg összegére is – nem fizette meg legalább 90%-os mértékben, a befizetett elôleg és az adó 90%-ának különbözete után 20%-ig terjedô mulasztási bírságot fizet. (2003. évi XCII. törvény172. § (8) bekezdés).
2. Különadó feltöltési kötelezettség A társas vállalkozás 2006. szeptember 1-tôl 4%-os mértékû különadó fizetésére kötelezett, (2006. évi LIX. törvény 3. § (1) bekezdés). A különadó alapja nem azonos a társasági adó alapjával, az adót a vállalkozás adózás elôtti eredménye a jogszabályban meghatározott korrekciókkal (2006. évi LIX. törvény 3. § (1) (2) (3) bekezdés). A különadó tényleges összegét az éves beszámoló készítés határidejére kell megállapítani, az elôlegként és kiegészítésként még meg nem fizetett részét eddig az idôpontig kell befizetni, illetve túlfizetés esetén ettôl az idôponttól lehet visszaigényelni. A különadóra is vonatkozik adóelôleg fizetési és feltöltési kötelezettség a 2006. évre speciális átmeneti szabályokkal, amelyek szerint adóelôleget nem kell fizetni, de a feltöltési kötelezettség fennáll! A 2006. tört évre vonatkozó különadó alap a társaság választása szerint kétféleképpen állapítható meg: ✔ a 2006. adóév egészére megállapított különadó-alapnak a szeptember 1-jétôl az adóév utolsó napjáig számított napoknak a mûködése naptári napjai arányával számítva, vagy ✔ a 2006. adóévérôl készített beszámolóban kimutatott adózás elôtti eredmény (és az azt alátámasztó nyilvántartás) adataiból a 2006. augusztus 31-ére készített közbensô mérleg (és az azt alátámasztó nyilvántartás) megfelelô adatainak levonásával. (2006. évi LIX. törvény 8. § (5) bekezdés).
3. Osztalékfizetés A 2006. éves osztalékfizetési döntés során meg kell határozni, hogy az adózott összeg mekkora hányada fizethetô ki a 25%-os, mekkora 35%-os forrásadóval és alkalmazható-e a 2006. szeptember 1-én hatályba lépett lehetôség, miszerint az eredménytartalék terhére felvett osztalék egy része után 10%-os adó fizethetô. (2006. évi LXI. törvény 223. § (17) bekezdés). Szeretném felhívni a figyelmet, hogy az alkotmánybíróság házipénztáradóról szóló törvénnyel kapcsolatos nemleges döntése nem befolyásolja a fenti szabály alkalmazhatóságának lehetôségét, hisz azt a fent hivatkozott törvény szabályozza. Tehát a 2006. évi osztalékfizetési döntés meghozatalakor mindenképp meg kell vizsgálni, hogy a vállalkozás tudja-e alkalmazni, és ha igen milyen mértékben a 10%-os szabályt. Kiemelten fontos, hogy az egyéb feltételek fennállása mellett ahhoz, hogy ez szóba jöhessen, a teljes 2006. évi adózott eredményt osztalékként fel kell osztani. Mindenképpen el kell végezni egy olyan számítást, amely modellezi, hogy ha a 2006. év adózott eredményének teljes egésze osztalékfizetésre fordítódik, akkor az milyen hányadban adózik 25 illetve 35% forrásadóval és milyen hányadban alkalmazható a 10%-os szabály, illetve adott esetben megéri-e vállalni a 35%-os adófizetést a 10% alkalmazhatósága érdekében. A fentiek feltételezik, hogy a 2006. évi LXI. törvény 223. § (17) bekezdéssel kapcsolatosan jogszabályváltozás nem történik. 26 Gyógyszertár V. évf. 11– 12. szám
4. Kedvezményes önellenôrzési lehetôség Az adózónak 2006. augusztus 1. és 2006. december 31. között, a 2006. június 9. elôtt benyújtott adóbevallások vonatkozásában, lehetôsége van önellenôrzési pótlék mentesen helyesbíteni bevallását, illetve 50 ezer Ft feletti adókülönbözet esetén késedelmi pótlék mentes részletfizetést vehet igénybe az általa feltárt adókülönbözetre. (2006. évi LXI. törvény 240. §). E lehetôség miatt érdemes átgondolni a korábbi idôszakok adóbevallásait és ha szükséges, élni kell ezzel a lehetôséggel.
5. Bejelentések, ingatlan bérbeadás Gyakori hiba, hogy ingatlan bérbeadással is foglalkozók megfeledkeznek arról a szabályról, miszerint az ingatlan bérbeadás alapesetben 2004. január 1-tôl tárgyi adómentes az általános forgalmi adó vonatkozásában. Az általános forgalmi adó alanyainak azonban lehetôségük van az általános szabályok szerint adózni, amennyiben azt írásban az adóhatóságnak bejelentik. (1992. évi LXXIV. törvény (2) bekezdés, 2004. évi IX. törvény 68 § (5) bekezdés 2003. évi XCII. törvény 22.§ (1)bekezdés b) pont). Célszerû minden év végén megvizsgálni a vállalkozás tevékenységi köreire figyelemmel a bejelentési kötelezettségek teljesítését, az esetleges elmaradások pótlását, az ezzel kapcsolatos önrevíziók elvégzését.
6. Elektronikus úton történô adóbevallás miatti regisztráció 2007. január 1-tôl valamennyi gyógyszertárat mûködtetô vállalkozásnak elektronikus úton kell adóbevallásait benyújtani. A kötelezettség teljesítéséhez regisztrációra van szükség, amelyet megtehet maga az adózó, illetve meghatalmazást adhat 06180 számú nyomtatvány kitöltésével valamennyi adóbevallás és adatszolgáltatás elektronikus úton történô benyújtására. Aki esetleg még a szükséges regisztrációt nem végezte el vagy nem adott meghatalmazást, azt haladéktalanul pótolja.
7. Társasági szerzôdés aktualizálása Nem adó- illetve számviteli kérdés, de szeretném felhívni a figyelmét minden olvasónak, hogy a 2007. július 1-én hatályba lépett, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 336. §-ának rendelkezéseire: „336. § (1) Azon gazdasági társaságoknak, amelyeknek a cégbejegyzése e törvény hatálybalépésekor folyamatban van, a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény rendelkezéseinek kell megfelelniük. Ez a rendelkezés irányadó a folyamatban lévô formaváltási, egyesülési és szétválási eljárásokra is. (2) E törvény hatálybalépése elôtt a cégjegyzékbe már bejegyzett, valamint az (1) bekezdés alá tartozó társaságok legfôbb szervüknek az e törvény hatálybalépését követô elsô ülésén, de legkésôbb 2007. szeptember 1-jéig kötelesek társasági szerzôdésüket e törvény rendelkezéseihez igazítva módosítani, és eddig az idôpontig azt a cégbírósághoz benyújtani. E határidô eredménytelen eltelte után a cégbíróság a társasággal szemben a megszûntnek nyilvánítás törvényességi felügyeleti intézkedést alkalmazza (Ctv. 84. §).“ A fentiek értelmében, tekintettel arra, hogy valamennyi gyógyszertárat mûködtetô társaságnak a 2006. évi éves, egyszerûsített éves beszámolót 2007. május 31-ig taggyûlés keretében kell elfogadni, eddig az idôpontig ezt a kötelezettséget is teljesíteni kell, célszerû a társaság ügyvédjével már most idôpontot egyeztetni.
Kerekes Csaba HoKe Bt. üzletvezetô
Mi történik a gyógyszervilágban? Brüsszeli regiszterária Az uniós kormány eljárásokat indított Olaszország, Ausztria és Spanyolország ellen azok gyógyszertári rendszerei, illetve mûködtetésük módja miatt. A bizottság szerint a szóban forgó államok komolyan akadályozzák területükön a versenyt. Egy tavaly decemberi vizsgálat nyomán Brüsszel úgy véli, elegendô bizonyítékkal rendelkezik ahhoz, hogy változást kényszerítsen ki a gyógyszertárak mûködtetésével kapcsolatban, s a bizottság e bizonyítékokat az EU bírósága elé is beterjesztette. Az országonként végzett ellenôrzés számos vitatható jelenségre világított rá. Olaszország terhére rótták, hogy a nagykereskedôk ott nem mûködtethetnek gyógyszertárakat és közvetlenül nem vehetnek részt a kiskereskedelemben, gyógyszertárat pedig csak gyógyszerészek vagy gyógyszerészeket tömörítô jogi entitások birtokolhatnak. Ez, a bizottság szerint, ellentétes az EU-csatlakozási szerzôdéssel – hacsak nem mutatható ki, hogy a bírált helyzet közérdeket szolgál, illetve hogy ennek elômozdításához ez elégséges mértékben szükséges. Az olasz hatóságok a restrikciókat különbözô érdekeltségek és az egészségügy céljainak ütközésével indokolják, a bizottság szerint azonban e konfliktus a kifejezett tiltás mellôzésével is rendezhetô. A törvény, hogy gyógyszertárat csak gyógyszerészek mûködtetnek – így az EU végrehajtó szerve – eleve ellene mond egy másiknak, hiszen az olasz patikus halála után egy-egy közvetlen családtagja akkor is megkapja tíz évre a gyógyszertári engedélyt, ha maga nem rendelkezik szakképesítéssel.
Van-e védelem a hamis gyógyszerek ellen? A biztonságos ellátólánc jobban véd a gyógyszerhamisítványok ellen, mint a rádiófrekvenciás azonosítás – állította az európai generikumgyártók éves budapesti tanácskozásán Emile Loof, a szervezet elnöke – egyébként a holland Pharmachemie (Teva) – elnök-vezérigazgatója. Loof „magatartás-terápiát” sürgetett, mondván, a hamisítás problémaköre inkább követel más hozzáállást, mint technikai megoldásokat. Javasolta, hogy a kereskedôk csak minôsített cégekkel kössenek üzletet, és hogy követeljék meg partnereiktôl a nemzetközi szabványszervezet tanúsítványát, vagy egyéb hasonló kvalifikációt. A generikum-ipar számára, úgymond, óriási költséget jelentene, ha a hamisítványokat bonyolult és kifinomult vonalkód-rendszerrel vagy
ôje Tele a francia ipar hócipô A francia gyógyszeripar (szervezete a LEEM) mindeddig szokatlan tónusban rója fel a kormányzatnak, hogy lebecsüli, méltánytalanul bánik vele, és félreérti. A hangütés-váltásnak elsôsorban a piaci helyzet és a kormány politikája az oka. Franciaországban 1990 óta elôször állt meg a gyógyszerkiadások növekedése: a LEEM szerint az idén a ráta 0 és 1 százalék közt lesz. (Az elmúlt másfél évtizedben általában 5-7 százalék volt.) A folyamatos gyógyászati elôrelépés feltétele, hogy az egészségügyi termékekre fordított kiadások növekedési üteme 2-3 százalékkal meghaladja a bruttó nemzeti össztermékét, s ha nem így történik, a köz egészsége látja kárát – állapítja meg a szervezet. A lassulás, úgymond, az ipar szempontjából „brutális”, fôképp a külön terhek, adók és járulékok miatt, amelyek a LEEM
Ausztriában csak osztrák állampolgárok folyamodhatnak patikaengedélyért, ami a bizottság szerint ütközik az EU-szerzôdés 43. cikkelyével, amely szavatolja az alapítás szabadságát. Patikát nyitni tilos olyan területen, ahol nincsen orvosi rendelô – Ausztria azon kevés ország egyike, ahol az orvosok nemcsak felírhatnak, ki is adhatnak gyógyszereket, s ahol ez jókora gyógyszerkedvezménybotrányhoz vezetett. A kormány úgy gondolja, ezen a módon érhetô el, hogy a távoli mezôgazdasági területek gyógyszerellátása is biztosítva legyen. Bécs megszorító intézkedéseket érvényesít a gyógyszertár-tulajdonos cégek ellen, és a településeken a lakosság arányában korlátozza a patikák számát: a bizottság mindkét esetben restrikcióra hivatkozik. Egy osztrák tulajdonos legfeljebb egy patikát mûködtethet. Spanyolországban, akárcsak Olaszországban vagy Ausztriában, ugyancsak érvényben vannak demográfiai alapú és tulajdonlási korlátozások. A brüsszeli inspekció következményeképpen a három tagállam részletesen megindokolt figyelmeztetésben részesült – elôzményeképpen az illetô kormányok ellen indítandó bírósági eljárásnak. A gyógyszerészek erôs egységfrontot alkotnak a bizottság ellenében. Az EU Gyógyszerészeti Csoportja (PGEU), a nemzeti gyógyszerészszervezeteket összefogó ernyôszervezet a bizottság álláspontját jogilag megalapozatlannak ítélte és rámutatott, hogy negatív hatással lehet a gyógyszerellátásra. Scrip, szeptember 19.
nanoprint alkalmazásával akarná kiszorítani. Loof szerint a megbízható ellenôrzés eszközei a következôk: a folyamatok áttekinthetôségének biztosítása illetve ezek vállalati kontrollja, a felelôsségek egyértelmû meghatározása, a független külsô revíziók. Becslése szerint e rendszer bevezetése saját cégénél 60.000 dollárba kerülne, azaz a gyógyszeripari termékek azonosítását és követését szolgáló technológiához képest „viszonylag olcsó“ volna. A szervezet, mondta az elnök, eddig nem észlelt generikum-hamisítást – bár, tette hozzá, a hamisítók inkább a drága, nagy árréssel forgalmazott termékeket részesítik elônyben. Elismerte azonban, hogy a gyógyszerhamisítás súlyos probléma, és a nyereségvágyból elkövetett bûncselekmények „legerkölcstelenebbjének” nevezte. Scrip, október 11.
szerint a 2007-ig tartó három évben összesen 2,4 milliárd eurót vettek-vesznek ki az ágazat zsebébôl. Az ipar már érzi a nyomást, és hamarosan érezni fogja a következményeket, a csökkenô beruházási kedvet, valamint az alkalmazottak bérének terhét is. A LEEM úgy véli, a helyzetet a gyógyászati fejlôdés is megsínyli majd, és szorgalmazza az állítólagos gyógyszer-túlfogyasztás beható elemzését – különös tekintettel az egészségügyre. A jobb egészségügyi ellátás nem jelenthet kevesebb egészségügyi ellátást, kivéve, ha a cél a szolgáltatások és termékek hozzáférhetôségének szándékos csökkentése. A kormány immár nem hallgatja meg az ipar véleményét – állítja a lobbiszervezet, és miközben közvetlen tárgyalásokat követel a jövôrôl, kilátásba helyezi, hogy a nyilvánosság elé tárja érveit. Ennek nyitánya volt az október 16-án kezdett egyhetes, „Gyógyszerhét” c. kampány. Scrip, október 24.
Gyógyszertár V. évf. 11–12. szám 27
Tényleges mutyi, jelképes büntetés a gyógyszerpiacon A német kartellellenes bizottság összesen 2,6 millió euróra büntetett négy gyógyszer-nagykereskedôt, amiért illegális ár- és piaci megállapodást kötöttek, miután 2003-ban az angró-piacon kitört a „mindenki árháborúja mindenki ellen”. A felügyeleti szerv azt állítja, hogy 2003-ban négy cég – az AndreaeNoris Zahn (Anzag), a Phoenix, a Gehe Pharma és a Sanocorp – „szállítási” együttmûködési megállapodást kötött, amelynek keretében területi alapon megosztoztak az ellátandó gyógyszertárakon. A résztvevôk azért fogtak össze, hogy mindjük számára biztosítsanak
Londoni konferencia a gyógyszeripar stratégiáiról A gyógyszeripari vállalatoknak hihetetlenül sikeres kutatási-fejlesztési (K+F) gépezeteknek kell lenniük, hogy fennmaradjanak a 21. században, s ennek érdekében a promóciós és árszabási technikájukat kell megváltoztatniuk – jelentette ki Andrew Witty, a GSK Pharmaceuticals európai elnöke. Az iparág gyógyszer-promóciójának modellje nem, csak az intenzitása változott és ez oda vezetett, hogy egyes országokban egy-egy orvost egy gyógyszergyárnak akár tíz ügynöke is felkeres, akik ráadásul ugyanazt a gyógyszert árulják. Nem csoda, hogy ez a helyzet próbára teszi az ipart, a vállalatok szeretnék növelni az eladásokat, amelyek alapjául az K+F-befektetések generálta új ötletek és technológiák szolgálnak, s valamiképpen e növekedést is elô kell mozdítaniuk. Elismerte, hogy a promóciós gyakorlat nem egykönnyen változtatható meg, de úgy vélte, hogy a jövôben azok lesznek a sikeres cégek, amelyek „nagyszerû kapcsolatban” vannak fogyasztóikkal, nem pedig azok, amelyek a leginkább igénybe veszik az orvosok idejét. A piaci fizetôknek
ô gyógyszerforgalom Románia: növekvô Terjeszkednek a román gyógyszerkereskedôk – gyorsan növelik forgalmukat a listavezetôk. Románia legnagyobb gyógyszerkereskedôje, az A&D Group reméli, hogy évi 10 százalékos forgalomnövekedéssel sikerül majd 60 százalékra emelnie piaci részesedését – írja a Scrip. A csoport a hazai nagykereskedelmi piacból is nagyobb – 18 helyett 25 százalékos darabot szeretne kikanyarítani, és cégvásárlást is tervez. Az A&D Group nemrégiben vett fel egy 100 millió dolláros kölcsönt raktárainak modernizálására, gyógyszertári hálózatának kibôvítésére, és logisztikájának fejlesztésére (a beruházásokra a nagykereskedelemmel foglalkozó tagvállalatnál, a Mediplus Eximnél, és a Sensiblu gyógyszertári hálózatnál kerül sor). A Mediplusnak tizenhárom romániai raktára körülbelül 4000 terméket szállít összesen mintegy 2800 megrendelônek. A Sensiblu az ország egyik legnagyobb, csaknem kétszáz egységbôl álló gyógyszertár-lánca, az A&D Group pedig tavaly megvásárolta az Europharm patikákat is, melyek addig a GlaxoSmithKline helyi vállalatának tulajdonában voltak. Egy másik kereskedelmi csoport, a Fildas 50 százalékkal 2,2 millió euróra növelte mûködô tôkéjét; forgalma az idei elsô félévben 22 százalékkal 75 millió euróra nôtt. Ebben az idôszakban a nagykereskedelmi piac tíz százalékát birtokolta. A társaság mûködteti
Patikusok sztrájksorozata a reformok ellen? Németország polgárainak számolniuk kell azzal, hogy a jövô év elején a gyógyszertárak munkanapokon nem nyitnak majd ki. A patikusszövetség (BVDA) ugyanis bejelentette, hogy tiltakozásul a kormányzat egészségügyi reformtervei elleni sztrájksorozatot indítanak. A szervezet közölte, hogy decemberben a német városokban gyógyszerészek tiltakozó felvonulásaira kerül sor, és naponta más régióban ugyan, de általános patikasztrájkok is lesznek. A gyógyszerészeket az bôszítette fel, hogy nem kaphatják meg a kedvezményeket, amelyeket a gyártók nagyobb rendelések esetén biztosítanának nekik. (Az eddigi gyakorlat szerint a csökkentett árú gyógyszereket is teljes áron számlázták a betegbiztosítóknak.)
28 Gyógyszertár V. évf. 11– 12. szám
egy bizonyos havi bevételt. Eljárás indult hét természetes személy ellen is. Az egyezkedést állítólag az Anzag kezdeményezte, a három másik cég ezt követôen, egyenként csatlakozott a tárgyalásokhoz. A vállalatok árakkal kapcsolatos információkat cseréltek, kidolgozták a gyógyszertárak úgynevezett „egyensúlyi listáját”, megállapodtak továbbá, mennyit hajlandók fizetni a gyártóknak termékeikért. Közös megegyezéssel különbözô mértékû árengedményeket intézményesítettek, hogy mindegyikük visszaszerezhesse az árháború során elvesztett patikus-ügyfeleket. Egyes vidékeken pozíciókat adtak fel, másutt újakat kaptak (egymás javára, illetve egymástól). Ez az úgynevezett kvótakartell a bizottság szerint közel állt ahhoz, hogy árkartellé alakuljon. Scrip, október 25.
(azoknak, akik az egészségügyben vagy a biztosítóknál a termékek megvásárlásáról vagy támogatásáról döntenek) több rugalmasságot kell tanúsítaniuk, s nem szabad, hogy ezeket olyan árucikkeknek tekintsék, amelyeknek költségeit okvetlenül minimalizálni kell, hiszen megvásárlásukkal a jó minôségû egészséggondozásba invesztálnak. A betegek nem a legolcsóbb, hanem a leghatékonyabb ellátást akarják. Az európai piacon Witty szerint az utóbbi öt évben nemigen törôdtek az értékkel és a minôséggel, pedig éppenséggel az érték az, amely ösztönzi az innovációt, az európai ipart pedig kudarcra ítélné, ha minden gyógyszer árát generikum-szinten állapítanák meg. A K+F aránya a beruházásokon belül ugyancsak fontos, tette hozzá. Megállapította, hogy az utóbbi 15-20 évben a nagy gyógyszeripari vállalatoknak komplexebb kutatási szervezeteket kellett volna mûködtetniük, és itt az ideje, hogy elmélyítsék együttmûködésüket, legyôzzék idegenkedésüket a másutt fejlesztett termékektôl, szorosabb együttmûködést alakítsanak ki a tudományos élet szereplôivel, és például megpróbáljanak részesedni az ázsiai innováció hozadékaiból. Scrip, október 26.
a Fildas Trading nevû, tizennégy raktárral rendelkezô gyógyszerárudisztribúciós egységet, valamint a majdnem 140 Catena patikát. A gyógyszertári franchise-t a terjeszkedés eszközeként alkalmazza, és három éven belül további 300 franchise-egység létesítését tervezi. A csoport bevételeinek háromnegyed része jelenleg a disztribúciós tevékenységbôl származik. Az 1991-ben alapított Fildas 1992-ben 1,5 millió, 2004-ben azonban már több, mint 129 millió dolláros forgalmat produkált, jelenleg több, mint háromezer ügyfelet lát el: gyógyszertárakat, kórházakat, járóbeteg-klinikákat. Ezenközben (a március 1-jével záruló 12 hónapban) megduplázta eladásait a Help Net, Románia második legnagyobb gyógyszertári lánca. Az idei elsô félévben eladásai 50 százalékkal, 8,5 millió euróra nôttek, s a vállalat vezetôi remélik, hogy a növekedés az év végére eléri a 80 százalékot, a bruttó forgalom pedig a 47,5 millió eurót. A Help Net az idei évre 1,5 millió eurót irányzott elô fejlesztésre, és patikáinak száma, amely jelenleg 92, az év végére elérheti a 120-at. A Centrofarm – az ország legrégebbi gyógyszertár-hálózata is változtatni akar egységeinek piaci pozícióján. Magántôkét vontak be (az összeget nem publikálták), és egy tavaly indított felújítási program keretében a mintegy 30 gyógyszertár kétharmadát modernizálták. A cég forgalma 2005-ben 6,5 millió euró volt, 15,6 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Scrip, november 16.
Az úgynevezett természetbeni árengedmény eddig évi körülbelül 500 millió euró volt, ezt az összeget azonban ezután a betegbiztosítóknak kell továbbítani. A BVDA szerint ezen a módon mindössze minimális megtakarítás érhetô el, hiszen az ország teljes gyógyszerköltségvetése 23 milliárd euró, viszont számos gyógyszertár életképessége éppen az ipar engedményein múlik. A szervezet egyik szóvivôje közölte a Scrippel, hogy ha kormányzati tervek eddigi formájukban valósulnak meg, a következô két évben 5-6000 gyógyszertár zárhat be. A patikák száma jelenleg 21476. A BVDA testvérszervezete, az ABDA támogatja a kezdeményezéseket: a kormányzati tervek elleni tiltakozásul Lipcsében nemrég ötezer tiltakozó gyógyszerészt vitt az utcára. Scrip, november 24.
Az összeállítás a weborvos adatszolgáltatására épül.
Hírmorzsák Háromszoros hiány a tb-nél Közel 32 milliárd forintra tervezték az egészségbiztosítás alap idei hiányát, ám a tényleges deficit már az év elsô hét hónapjában elérte a 107,7 milliárd forintot. Ennek egyik oka, hogy az idei gyógyítómegelôzô kasszát úgy tervezték több mint 30 milliárddal kevesebbre, hogy közben nem változott az egészségügyi intézményrendszer szerkezete, s más forrásból sem pótolták a rendelôk, kórházak bevételét. Így az intézményrendszer a mûködôképesség határára jutott – állítja a Magyar Kórházszövetség. Az egészségügyi miniszter az egyéni áralkuk és megállapodások helyett gyógyszer-gazdaságossági törvényt fontolgat. Ebben szabályozná a gyógyszerpiaci folyamatokat, a készítmények árkalkulációját, a tb-támogatás rendszerét, a gyógyszerforgalmazást. Világgazdaság, szeptember 20. Nincs még generikusprogram Nem juthat a textil- és a bôripar sorsára az európai tagállamok gyógyszeripara – hangzott el az Európai Generikus Gyógyszergyártók Egyesületének hét végi budapesti kongresszusán, utalva az ázsiai országokból érkezô termékekre. A konferencia kapcsán Bogsch Erik, az elsôsorban generikus (lejárt szabadalmi védettségû) készítményeket elôállító Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (MAGYOSZ) elnöke a Világgazdaságnak elmondta: világszerte felértékelôdött a gyógyszeripar, ezen belül a generikus készítményeket gyártók szerepe; ezt az államok költségvetési gondjai erôsítették fel. Szükség van a valóban új, innovatív medicinákra is, ám azok komoly szakmai és pénzügyi kontroll mellett kerülhetnek föl a közbiztosítók által támogatottak listájára. Világgazdaság, szeptember 25. Sztrájkolnak a patikusok Országszerte sztrájkolni fognak a patikusok, miután követeléseikre semmiféle érdemi válasz nem érkezett a kormánytól vagy a szakminisztériumtól – ismertette lapunkkal a Magyar Gyógyszerész Kamara vezetôje a testület kibôvített elnökségi ülésén hozott döntést. Hávelné Szatmári Katalin szerint elsôként országos, mindenre kiterjedô kétórás munkabeszüntetést tartanak majd, a részleteket azonban csak holnap hozzák nyilvánosságra. Hozzátette: Molnár Lajos egészségügyi miniszter csütörtök reggelre találkozóra hívta, mivel azonban a kamara ultimátuma múlt pénteken lejárt, ez mostani döntésüket nem, a további lépéseket azonban befolyásolhatja. Népszava, szeptember 26.
Patikaadót vezet be a tárca? Szakértôi szinten a patikaadó bevezetését is fontolgatja az Egészségügyi Minisztérium – tudta meg lapunk. Információink szerint a szaktárca a gyógyszertárak árbevételéhez mérten róná ki az Európa több országában is létezô adónemet. A fizetendô rész százalékos mértéke egyelôre nem ismert, de Németországban például a bevétel 6 százalékát fizetik ki a gyógyszertárak. Népszava, szeptember 27. Késôbb nyitnak ma a patikák Délelôtt 10 órakor, a megszokottnál két órával késôbb nyit ki ma a magyarországi gyógyszertárak túlnyomó többsége, tiltakozásul a kormány patika- és gyógyszer-liberalizációs tervei ellen. Molnár Lajos egészségügyi miniszter az általa jogellenesnek tartott akció azonnali visszavonására szólított föl, s közölte, hogy bírósághoz fordul. Az ÁNTSZ kérésére a jegyzôk is ellenôrzik ma a patikák nyitva tartását. A kétórás munkabeszüntetés ellenére a gyógyszerészek és asszisztenseik ez idô alatt is a patikákban lesznek, s sürgôs esetben kiadják a medicinákat a rászorulóknak. Magyar Nemzet, szeptember 28. Még nem ért véget a patikusper Elutasította a Fôvárosi Munkaügyi Bíróság az egészségügyi miniszter beadványát, amelyben azt kérte: állapítsák meg, hogy a Magyar Gyógyszerész Kamara (MGYK) jogellenesen tett közzé sztrájkfelhívást. A tárcavezetô nem ért egyet a döntéssel, ezért fellebbezett. Érdemi elbírálásra alkalmatlannak minôsítette a bíróság a beadványt, mivel úgy találta, hogy az elôterjesztô perbeli jogképességgel nem rendelkezett. Az indoklásban többek között az áll: „a kérelmezô nem természetes személy minôségében terjesztette elô beadványt. Azt neve mellôzésével, kizárólag miniszteri titulusa feltüntetésével nyújtotta be, lakcíme helyett székhelyként az Egészségügyi Minisztérium székhelyét tüntette föl”. Magyar Nemzet, szeptember 30. Hiába uszít Kóka, a betegek nem lázadnak Kóka János miniszter nem érti, miért nem lázadnak az emberek – most erre a patikusok válaszolnak. A szakértelem miatt kialakult bizalom a beteg részérôl a gyógyszerészek felé egy olyan régi kötelék, amit sem a hipermarketben, sem a benzinkúton nem pótolhatnak. Az ország több pontján gyógyszerészek egyaránt arról számolnak be, hogy a betegek mind mellettük állnak, megértik a tüntetéseket, és nem akarnak a benzinkutakon gyógyszert venni. Magyar Nemzet, október 2. Aláírást gyûjtenek a patikusok Munkabeszüntetés helyett napokon belül aláírás-gyûjtési akcióba kezdenek a gyógyszerészek, így kérve a lakosság támogatását tiltakozásukhoz, amely a kormány liberalizációs tervei ellen irányul – jelentette
be Lestyán Balázs, a válságbizottság elnöke. Egyelôre nem tudni, hogy a vásárlók hol találhatják majd meg a patikákban az aláírásgyûjtô íveket. Az akciót elôzetesen az adatvédelmi biztossal is véleményeztetik. Magyar Nemzet, október 5.
A kormányfôhöz készülnek a kamarák Az egészségügyi reformtervezetet tartalmazó zöld könyvrôl várja az egészségügy három kamarájának állásfoglalását Gyurcsány Ferenc. A kamarák vezetôi pár hete levélben kértek találkozót a kormányfôtôl, hogy kifejthessék véleményüket az ágazatot érintô változtatásokról. A válaszlevél szerint Gyurcsány Ferenc a köztestületek írásos álláspontjának megismerését követôen fogadja azok vezetôit. Világgazdaság, október 10. Molnár Lajos kicsomagolt Drasztikusan megadóztatná a kormány a gyógyszergyártókat, s a patikák többségét is pénzbefizetésre kötelezné. A tegnap elfogadott reformjavaslatok szólnak a patikaliberalizációról és az ingyenes gyógyszer kategória megszûnésérôl is. A patikusok tiltakozásul az Egészségügyi Minisztérium elé vonulnak, míg a gyártók a hazai gyógyszeripar ellehetetlenülését és bizonyos orvosságok eltûnését vetítik elôre. Magyar Nemzet, október 12. Gyógyszerreform: sírunk és nevetünk Túl sok és túl drága gyógyszert szed a magyar, így az egészségügyi reform elsô lépéseként gyógyszerreformra törekszik a kormány. A beteg egyszerre fog sírni és nevetni, hisz a közgyógyellátottak körét kivéve januártól minden medicináért fizetnie kell majd, ám elôny, hogy több patika nyílhat, kevesebbe kerülhetnek a gyógyszerek, s egyes fajtákat akár benzinkútnál vagy szupermarketben is megvehetünk. Blikk, október 13. Kérdezze meg benzinkutasát! Minden sarkon patika. A konvergenciaprogram és az egészségügy átalakításának eddig körvonalazódó elemei szerint a kormány a keresletszabályozást (korlátozást), a kapacitások újragondolását, a méretgazdaságosság szempontjait tartja fontosnak. A gyógyszertár-alapítás teljesen szabaddá tétele pedig keresleti többletet generál, és a többi változtatás is ellentmondásban van az átalakítás említett elvi irányaival. Vajon miért jelenhetett meg mégis a Zöld könyvben? Magyarországon jelenleg 3362 lakosra jut egy gyógyszertár, ami az EU 3500 fô/patika átlagánál kedvezôbb arány, nálunk 13,7 százalék a gyógyszerek átlag árrése, szemben a 25-30 százalék közötti európai átlaggal. Más országokkal összevetve tehát, a magyar a legköltséghatékonyabb rendszer, mert a legkisebb ráfordítással nyújt magas színvonalú ellátást. Magyar Hírlap, október 16. Gyógyszertár V. évf. 11–12. szám 29
Patikusok az utcán Demonstrációt szervez a Magyar Gyógyszerész Kamara a Képviselôi Irodaházhoz az Olimpiai emlékparkba. A gyógyszerészek a patikaliberalizáció ellen tiltakoznak, s petíciót nyújtanak át a parlament elnökének és a frakcióvezetôknek is. Napi Ász, október 17. Politikai vita a civil fájdalomcsillapításról Szellemtelen párbeszédet folytattak a gyógyszertörvény parlamenti vitájában a képviselôk. Az ellenzék önmérgezéstôl félti a lakosságot. Szerdán az Országgyûlésben megkezdôdött az elsô egészségügyi reformjavaslat, a gyógyszer-gazdaságossági törvény vitája. A jogszabály újraszabja az 550-600 milliárdos gyógyszerpiacot. A most még a betegeket terhelô, mintegy 150-200 milliárdos költségek bizonyos hányadát a gyártókkal, illetve a kereskedôkkel fizettetné meg. A gyógyszerek patikán kívüli árusításának lehetôségével, a patikanyitás megkönnyítésével felszámolná a jelenlegi kiskereskedelem védett helyzetét. Molnár Lajos egészségügyi miniszter expozéjában kiemelte: a gyógyszerárakból a kereskedôknek és szolgáltatóknak adott gyártói kedvezmények a jövôben az államot illetik meg. Népszabadság, október 24. Kockázatok és milliós mellékhatások „Nem szeretem azt a jakobinus szemléletet, ami a kamarában eluralkodott, és ezért egy kicsit hátrébb húzódtam. Állandóan csak tiltakozunk és tüntetünk. Saint-Just volt olyan fáradhatatlan forradalmár, aki csak a vérpadon tudta kipihenni magát. … Nem kell mindig csatába hívni az egész gyógyszerész-társadalmat. Túlterheltek a patikusok, többségük 12 órát dolgozik, önmagukat zsákmányolják ki. Olyan vezetôségre lenne szükség, amelyik megfelelô szakértelemmel és komoly szakértôi támogatással tárgyalhatna az egészségügyi hatóságokkal. A problémák zömét ugyanis tisztességes tárgyalási készséggel meg lehet oldani, vagy legalábbis el lehet jutni az alkupozícióhoz.” A fenti idézet a Magyar Gyógyszerész Kamara tiszteletbeli elnökétôl származik. Dr. Szabó Sándor 2003-ban azt követôen nyilatkozott így egy szaklapban, hogy búcsút intett etikai bizottsági tagságának. (Az idézett interjú – akkor – a Gyógyszertárban jelent meg. – a szerk.) Népszabadság, október 26. Molnár javaslatai a Ház elôtt Hiába a gyógyszerész- és az orvoskamara hetek óta tartó tiltakozása, tegnap megkezdôdött a Parlamentben a gyógyszerpiacot érintô törvényjavaslat általános vitája. A kormánypártok reformértékûnek tartják a változtatásokat, míg az ellenzék szerint azok óriási károkat okoznak az egészségügyben, s nem az ágazat valós problémáival foglalkoznak. Utóbbiak úgy látják: az egész nem szól másról, mint bizonyos pénzügyi befektetôk érdekeinek kiszolgálásáról. Magyar Nemzet, október 26. 30 Gyógyszertár V. évf. 11– 12. szám
Párbeszédet követelô civilek Érdemi párbeszédet, valódi érdekegyeztetést követel a kormánytól hét civil és szakmai szervezet. Sólyom László államfôtôl pedig azt kérik az érdekképviseletek, tagadja meg a törvényellenesen elôterjesztett és elfogadott törvények aláírását. A kormányzati egyeztetések elmaradását, az érdemi társadalmi párbeszéd hiányát kifogásolja hét civil és szakmai szervezet. Az utóbbi idôben több olyan jogszabálytervezet került a kormány elé, amelyekkel kapcsolatban nem élhettek – törvényben biztosított – véleménynyilvánítási jogukkal: a tervezetekhez ugyanis nem juthattak hozzá. Szerintük ezen törvénysértô eljárások már nem egyedi, kivételes esetek, hanem általános joggyakorlattá váltak, s alkalmasak a jogalkotás rendjébe, a jogbiztonságba és a jogállamiságba vetett állampolgári bizalom megingatására. Magyar Nemzet, október 27. Vevôcsalogatók lesznek a kereskedôk patikái Bár még a törvényhozók elôtt van a patikatörvény, a láncok már most mérlegelik, hogyan tudnának belépni a gyógyszerpiacra. Komoly forgalomra nem számítanak, inkább a vevôk kényelmét szolgálhatják így ki. Önálló patikák nyitására készül a Tesco, amennyiben zöld fényt kap a parlament elôtt lévô törvényjavaslat – tudtuk meg Hardy Mihálytól, a cég szóvivôjétôl. (A Tesco épületében kamarai engedély alapján jelenleg is mûködik patika.) Az, hogy a patikaszerekbôl származó forgalom hogyan alakul majd, egyelôre több mint kérdéses – azt sem lehet biztosan tudni, egyáltalán hány terméket lehet majd vény nélkül árusítani. Mindenesetre inkább kínálatbôvülésrôl lehet majd szó, mintsem jelentôs pluszbevételrôl. A cég angliai üzleteiben például lényegében elenyészô a gyógyszerekbôl származó árbevétel a teljes forgalomhoz képest. Népszabadság, október 28. Tesztelik az internetes gyógyszerrendelést Elindítja az internetes gyógyszerrendelést és a házhoz szállítást a Magyar Gyógyszerész Kamara tulajdonában lévô Békéshelp Kht jövô januártól – jelentette be Hávelné Szatmári Katalin, a kamara elnöke. A www.gyogyszer.hu tesztjelleggel kétszáz patika részvételével már holnaptól üzemelni fog. A világhálón keresztüli rendelés ingyenes lesz, a házhozszállítás díja azonban patikánként változó lehet, mert azt a gyógyszertárak maguk kalkulálják ki. A neten keresztül kizárólag recept nélkül megvásárolható készítményeket lehet majd rendelni. Magyar Hírlap, október 31. Csúszó gyógyszertörvény Nem lobbicsoportok érdeke miatt csúszik egy hetet a gyógyszer-gazdaságossági törvény végszavazása, hanem mert korrekt egyeztetést kell folytatni a gyógyszercégekkel – mondta lapunknak Kökény Mihály, a parlament egészségügyi bizottságának elnöke. Ám tudomásul kell venni a partne-
reknek, hogy a tb-gyógyszerkassza kordában tartása miatt a kormány nem tekinthet el a gyártói befizetésektôl, a méltányos teherelosztástól. Világgazdaság, november 3.
Gyógyszerészek függetlensége Akkor mûködtethetne gyógyszertárat januártól a személyi jogos gyógyszerész, ha 25 százalékot meghaladó tulajdonosi részesedése lenne a patikában. Ezt a módosító javaslatot fogalmazta meg tegnap a parlament egészségügyi bizottsága. Így biztosítható a gyógyszerészek szakmai függetlensége. A jogszabályról várhatóan jövô hétfôn szavaz a Ház. Világgazdaság, november 9. Marketingre jut közpénz Fizetett hirdetésekkel népszerûsíti az Egészségügyi Minisztérium a reformintézkedéseket, egyebek mellett a patikaliberalizációt. Eközben már nemcsak szakmai szervezetek, hanem a Legfelsôbb Bíróság elnöke is panaszt emelt, amiért a szaktárca az elôírt egyeztetések nélkül terjesztette a parlament elé a törvényjavaslatokat. Képeslapot osztogattak Budapesten a multiplex mozik környékén, amelyen az Egészségügyi Minisztérium patikaalapítást és gyógyszerforgalmazást liberalizáló intézkedéseit népszerûsíti. A törvényjavaslatot még nem fogadta el a Ház, de rövidesen szavaznak róla a képviselôk. A képeslapon egy patika, s a sorban álló vásárlók láthatók. Fölül az olvasható: MEGSZÜNTETJÜK A SORBAN ÁLLÁST! Aláírás: Egészségügyi Minisztérium. Magyar Nemzet, november 10. Gyógyszer a benzinkúton: a hatóanyag számít Alaposan átformálták a gyógyszergyártók megadóztatására vonatkozó egészségügyi minisztériumi terveket. Nem szabhatja meg név szerint az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI), hogy mely gyógyszereket lehet patikán kívül is árusítani január elsejétôl. Az Országgyûlés ugyanis elutasította ezt a módosító indítványokról szóló hétfô esti szavazáson, így az OGYI csak a patikán kívülre vihetô hatóanyagokról készíthet listát. Magyar Hírlap, november 15. Sínen a patikaliberó Patikán kívül is kapható lesz a gyógyszerek és gyógyhatású készítmények egy meghatározott köre 14 év felettiek számára 2007tôl – ennek végleges kimondásához már csak a jövô hétfôi, formálisnak tekinthetô parlamenti végszavazás, majd a köztársasági elnök aláírása hiányzik. A biztonságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszközellátásról, valamint a gyógyszerforgalmazásról szóló törvényjavaslathoz érkezett módosítói indítványok megszavazását követôen az eredeti tervezet néhány lényeges ponton módosult. Napi Gazdaság, november 15. -péel-
Hírmorzsák külföldrôl Idegen és többes tulajdonlás – egyelôre – kizárva! Szeptember 28-án a német „Bundestag” idei 54. ülésén történelmi jelentôségû és meglepôen magas színvonalú vita kerekedett. A Zöldek ugyanis törvénymódosítást kezdeményeztek, mely szerint a patikák többes és idegen tulajdonlását kizáró gyógyszertári törvényt akarták módosítani. Az egyes parlamenti frakciók vezérszónokai (CDU/CSU, FDP, SPD, PDS) rég nem látott egyetértésben utasították el az indítványt. Szinte mindegyik szónok kiemelte a gyógyszerészek kiemelkedô szerepét a gazdaságos és hatékony gyógyszerellátásban. DAZ 146. Jahrg. Nr. 41. 68. old. A hamburgi „Parmapharm”patikák visszavonulót fújnak Mint korábban hírül adtuk, 35 hamburgi, a „Parmapharm” kooperációhoz tartozó patika még tavasszal hatalmas árversenybe kezdett. Számos márkás OTC gyógyszerüket akár 10-15%-kal olcsóbban kínálták a többi patikánál. Azonban úgy tûnik, a célt nem sikerült elérniük. Ugyan a helyi sajtó és hirdetések segítségével sikerült a vásárlók számát valamelyest növelni, de ez is kevés volt a kedvezmények hatására kiesô árréstömeg biztosításához. Ismét csak kiderült, a gyógyszer különleges áru és nem kommersz fogyasztási cikk. Senki sem vásárolt csak azért több doboz Aspirint, mert néhány Euróval olcsóbb volt. Amit azonban elértek: kivívták a nagy gyártók (pl. Bayer) nemtetszését. A Bayer gyógyszergyár nem
engedheti meg, hogy közel 100 év alatt felépített márkáját lerombolják. De a „diszkont-patikák” akciója az értékes „Patika” márkanevet is veszélybe sodorta. www.pharmazeutische-zeitung.de
Keressen pénzt receptjeivel! A holland DocMorris internetes patikát szinte hetente érik jogi csapások. Még alig száradt meg a tinta a saarbrückeni fiók bezárását elôíró verdikten, megérkezett az újabb ítélet. A Doc-Morris ugyanis minden egyes generikus orvosságért és bizonyos esetekben ingyenesen kiváltható receptért 2,5 Eurót írt jóvá a beteg virtuális számláján. Havonta gyakran soktucatnyi Euró ütötte a szorgalmas internetes vásárló markát. Tehát annak, aki a DocMorrisnál vásárolt, szerencsés esetben nemhogy nem kellett fizetnie a gyógyszerért, hanem még kereshetett is az e-patikában. Ezt a gyakorlatot szüntette meg most végérvényesen a müncheni tartományi bíróság. DAZ 146. Jahrg. Nr.39. 23. old. ProPharm kooperáció internetes kereskedelemre Októberben 24 dél-németországi patika megalakította a legújabb szakmai szövetséget ProPharm néven. A kooperáció együttmûködik a medicamo.de internetes portállal. A honlapon bárki megrendelheti a gyógyszereit, elsôsorban a 24 tagpatika egyikétôl. Tájékoztatójuk szerint egy év alatt az elsô három német internetes patika közé szeretnének kerülni. A helyi kamara és más szakmai szervezetek máris bírálják a 24 patikát, mert a hagyományos gyógyszerbeszerzés helyett az internetes kereskedelem felé fordultak Apotheker Zeitung Nr. 44. 6. old. Sorozatos tüntetések a német nagyvárosokban A német gyógyszerészek novembertôl az utcára mennek. Az elsô lipcsei demonstráción több mint tízezer patikatulajdonos, alkalmazott gyógyszerész, asszisztens és gyógy-
szerészhallgató vett részt. A szervezôket is meglepte a magas létszám. Ötezerrel is elégedettek lettek volna. A tüntetés legfôbb oka az egészségügyi reform közelgô bevezetése. Ha az eredeti elképzelések megvalósulnak, az a német patikák közel negyedét a padlóra küldheti. További követelés, hogy a gyógyszerészet maradjon az ún. szabad foglalkozások között és a patikákat továbbra is csak gyógyszerész birtokolhassa. Tüntetések várhatók egész novemberben Münchenben, Düsseldorfban és Hamburgban. Apotheker Zeitung Nr.45. 9.old.
15.000 – büntetés a német Versenyhivataltól A legtöbb német patikában az OTC gyógyszerek árai a kormány által remélt verseny ellenére megegyeznek. Ez nem is csoda, hiszen rentabilitási okokból és a viszonylagosan magas árrés miatt szinte mindegyik patika a gyártó ajánlott fogyasztói árát alkalmazza. De ha több patikatulajdonos ezekrôl az árakról egymás között egyeztet, súlyosan megsérti a törvényt. A fentieket valószínûleg figyelmen kívül hagyta Gerd Frettlöch a herteni „Distel-Apotheke” tulajdonosa. 2003-ban ugyanis egy helyi rendezvényen – ahol több kolléga is részt vett – a következô évben életbe lépô változásokról beszélt. Többek között elmondta, hogy ô milyen árképzést fog kialakítani. Ez lett a veszte. Ezért a cselekedetéért a düsseldorfi bíróság 15.000 euro pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet szerint ugyanis az azonos piacokon egymással konkurens piaci szereplôknek az árakról, árképzési mechanizmusokról egymással még csak beszélgetni sem szabad. Az eljárás nem egy feljelentéssel, hanem tesztvásárlásokkal kezdôdött. A versenyhatóság így eljutott több, patikatulajdonosok részvételével lezajlott összejövetelhez. DAZ. 146. Jahrg. Nr.43. 24. old. Az összeállítást készítette: Horváth Csaba
Gyógyszertár V. évf. 11–12. szám 31
Fókuszban a bôr VIII. A vitaminok szerepe a kozmetikában Sokat gondolkoztam azon, hogy mivel kezdjem. Kezdjem 1888-al, amikor Lunin elôször figyelte meg, azt a jelenséget, hogy ha kísérleti állatokkal, élettanilag megfelelô mennyiségû, de vegytiszta fehérjét, szénhidrátot, zsírt és ásványi sót tartalmazó keveréket etet, azok állapota fokozatosan romlik, megbetegszenek, végül elpusztulnak Vagy kezdjem a vitamin szó eredetével? Vita = élet, amin = nitrogéntartalmú vegyület egy csoportja. Az elnevezés onnan ered, hogy a kutatók a B-vitamin-csoport néhány tagjának kémiai szerkezetét ismerték fel elôször és azok mind aminovegyületek voltak. Idôközben kiderült, hogy az utóbb felfedezett vitaminok többsége egészen más vegyületcsoportba tartozik, de addigra a vitamin szó annyira elterjedt, hogy nem változtattak rajta. Aztán arra gondoltam, hogy a Kedves Olvasó bizonyára nem erre kíváncsi – hiszen ennél mélyebb ismereteket szerzett annak idején a vitaminokról –, hanem a bôrtünetekkel járó vitaminhiányra a kozmetikai gyakorlatban. Akkor tehát nézzük! A vitaminok a szervezetben a biokémiai folyamatokat elôsegítô szerves katalizátorok. Táplálék útján kerülnek a szervezetünkbe, némelyiket bélbaktériumaink is termelik. Életünkhöz nélkülözhetetlenek. A vitaminok többnyire oldott állapotban hatékonyak, megkülönböztetünk, zsírban és vízben oldódó vitaminokat.
A zsírban oldódó vitaminok A-vitamin Hiányának jellegzetes bôrtünetei vannak. A bôr kiszárad, megvastagszik és fokozott mértékben elszarusodik. A bôr és a nyálkahártya gyulladásra, fertôzésre való hajlama megnövekszik. Az A-vitamin-hiány a szem különbözô betegségeinek elôidézôje is lehet, súlyosabb esetben vakságot is okozhat. Az A-vitamin szerepe a kozmetikában igen jelentôs, szarú-felhalmozódást gátló és gyulladáscsökkentô hatása révén a bôrt
32 Gyógyszertár V. évf. 11– 12. szám
selymessé, simává és puhává teszi. Legnagyobb mennyiségben a halak májában, tejfelben, tejszínben, vajban és a tojássárgájában fordul elô. A növényekben az A-vitamin provitaminja, a karotin található, mely szintén nagyon gyakori és közkedvelt hatóanyag a kozmetikai készítményekben. A karotin általában a színes gyümölcsökben (pl. cseresznye, málna, narancs, áfonya) és fôzelékekben (pl. paraj, saláta, sárgarépa, sütôtök, paradicsom) fordul elô. Az A-vitamin a májban, a nemi mirigyekben és a zsírszövetben raktározódik el.
D-vitamin A szervezet kalcium- és foszforanyagcseréjét szabályozza. Biztosítja a csontok szilárdságát adó mészsók képzôdését. Hiánya felnôtteknél a fogállomány romlását és a csontok lágyulását idézi elô. A D-vitamin túladagolása súlyos ártalmat okozhat, mész rakodik le az erek falában, a szívizomban, az emésztô- és kiválasztó szervekben, a tüdôben, az ízületekben és a bôrben. Érelmeszesedést, ízületi bántalmakat, epe- és vesekövet okozhat. A kozmetikai gyakorlatban a D-vitamint fôként az érzékeny, vékony, gyulladásra hajlamos bôrnél alkalmazzuk. Elôfordulása legnagyobb mennyiségben a halak májolajában, a tojás sárgájában, a vajban és a tejben van. A D-vitamin provitaminjait a táplálékkal vesszük magunkhoz, a belekbôl az epesavak segítségével szívódnak fel. D-vitaminná való átalakulásukhoz napfény szükséges. A májban, a vesében, a mellékvesében, a csecsemômirigyben, az agyvelôben és a bôrben raktározódnak el. E-vitamin Napjaink legismertebb szabadgyök-falóinak egyike! Regeneráló és enyhe ösztrogén hatása révén, a korán öregedô, klimaxos bôrök kiváló ellenszere. Serkenti a szervezet építô folyamatait, elôsegíti a sejtek növekedését és szaporodását. Helyileg alkalmazva meggyorsítja a sebgyógyulást. A szervezetbe került karotinokat megóvja az oxidációtól és elôsegíti A-vitaminná való átalakulásukat, így támogatja az A-vitamin hatását. Tápanyagaink közül a tojássárgája, a saláta, a marhamáj és a marhahús, valamint a növények csirarészei (búzacsira, kukoricacsira) a leggazdagabbak E-vitaminban.
F-vitamin A nagymértékben zsírhiányos, valamit zsírés vízhiányos, túlérzékeny bôrök csodálatos ellenszere. A jól ismert „tavaszi bôrgyulladás” tünetei F-vitamint tartalmazó készítmények hatására megszûnnek. Védi a hámot és kedvezô hatással van a gyulladásos folyamatokra. Legnagyobb mennyiségben a len-, a kukorica- és szójaolajban fordul elô, de a csukamájolaj és az állatok mája is bôven tartalmazza. Az F-vitamint, létfontosságú zsírsavaknak (linol-, linolén- és arachidonsav keveréke) is szokták nevezni, melyek életfolyamatainkban fontos szerepet töltenek be. Ugyanakkor szervezetünk ôket felépíteni vagy más zsírsavakból átalakítani nem tudja, tehát a táplálékunknak e zsírsavakat készen kell tartalmazniuk. K-vitamin A kozmetikai gyakorlatban nemigen használatos, hiánya vérzékenységet okoz, ami bôrtünetekkel járhat. A K-vitaminnak a véralvadás folyamatában van fontos szerepe, hiányában a máj nem termel protombint, ilyenkor a bôrön és a nyálkahártyán apró, pontszerû bôrvérzések, un. purpurák keletkezhetnek. A K-vitamin a természetben két alakban található meg, mint a K1- és K2-vitamin. A K1-vitamin a növényekben (pl. kel, paraj, paradicsom, csalán, lucerna), míg a K2-vitamin az emlôsök beleiben képzôdik. Mivel bélbaktériumaink termelik, hiánya csak a felszívódás zavara esetén fordul elô. Most következnének a vízben oldódó vitaminok, de a cikk terjedelme véges. A következô lapszámban, e téma végén, egy pár mondatban megismertetném Önöket a legdivatosabb kozmetikai készítményekkel, melyek fô hatóanyaga a vitamin. Tartsanak velem akkor is!
Nagy örömömre szolgál, hogy immáron harmadszor zárhatom a következô mondattal soraimat: Minden Kedves Olvasónak Nagyon Boldog, Békés Karácsonyt és Reményteli Új Esztendôt Kívánok! Barabás Éva
Sintek International www.sintek.se
GYÓGYSZERTÁRI RAKTÁROZÁS FELSÔFOKON
• ERGONOMIKUS • GAZDASÁGOS • ESZTÉTIKUS
RÉSZLETES FELVILÁGOSÍTÁSÉRT FORDULJON IRODÁNKHOZ: SINTEK MAGYARORSZÁGI KÉPVISELET G-MANAGEMENT RT. 1134 BUDAPEST, HUBA UTCA 10. TELEFON: 320-4848, 320-4860, 320-4918, 320-5016 FAX: 239-0349 E-MAIL:
[email protected] http\\:www.gmrt.hu
GM MANAGEMENT
Magángyógyszerészek Országos Szövetsége V. évf. 11–12. szám • 2006. november–december
GM Tours Utazási Iroda az Önök szolgálatában
• szakmai utak • külföldi és belföldi ajánlatok kedvezô áron
• rekreációs programok • wellness hétvégék • nyelvtanfolyamok • repülôjegy értékesítés • szállásfoglalás kül- és belföldön • autó kölcsönzés • utasbiztosítások
Bôvebb információ és jelentkezés a GM TOURS Utazási Irodában:
Utazzon Velünk!
cím: 1134 Budapest, Huba u. 10. tel.: 320-4848, 320-4860 fax: 239-0349 e-mail:
[email protected]
HELP
↵
MOSZ-Portál OnLine Saját honlap Az elektronikán alapuló kommunikációs változások elérték a gyógyszertárakat. www.sajat-gyogyszertar.hu Az új törvény versenyfeltételként kezeli a patika saját honlapját. Érdemes tehát röviden áttekinteni az ezzel kapcsolatos fogalomkört:
A patika saját honlapját célszerû saját domain-név alatt megjeleníteni az Interneten. A saját domain név legyen egyértelmû, lehetôleg a gyógyszertár teljes neve, hogy tényleges, mûködô patikai példákat hozzunk: pl. www.csikipatika.hu, vagy www.reflex-gyogyszertar.hu Célszerû, ha a domain-név regisztrációját a honlap-gazda, a honlap készítôje intézi. A honlapot ún. WEB-szerveren kell elhelyezni, ezért havi, vagy éves szinten tárhely-díjat kell fizetni. Összege néhány száz forinttól havi 15002000 forintig terjed, a honlap méreteitôl, az igénybe vett szolgáltatásoktól is függôen. A saját domain névhez saját postafiók nevek is kapcsolódnak, nevenként általában 3-5 db. Pl.
[email protected], (és még néhány csikipatika.hura végzôdô) vagy pl.
[email protected],
[email protected], stb. Célszerû az internet-szolgáltatótól kapott felhasználó-nevet és jelszót, valamint a saját domain-név alatt mûködô postafiókok felhasználó neveit és jelszavait egy FIX ÉS BIZTOS HELYEN TÁROLNI. Ha a számítógéppel bármilyen esemény történt – felújítás, áthelyezés, szerelés – csak a fenti adatok birtokában tudja a szervízes visszaállítani a postafiókok beállításait! Ezt minden esetben ellenôrizzük le, amíg a szervizes jelen van. Késôbb már nehéz lesz utólérni. További információ: www.helpnet.hu •
[email protected]
PHARMA
MOSZ-Portál – Augusztus óta mûködik közvélemény-kutató rovatunk. Közvélemény – szavazás – A gyógyszerészdemonstrációk várható eredményét az alábbiak szerint becsülték meg a kollégák: www.magangyogyszereszek.hu 48 % szerint talán 1-2 részletben enged a kormány, 48 % pedig azt feltételezte, a kormány nem enged. Mind összesen 4 % volt olyan optimista, hogy a rendelet-tervezet visszavonásában bízott. A gondolatmenet folytatásaként arról szeretnénk képet kapni, milyen mértékû forgalom-csökkenést feltételeznek a gyógyszerész-kollégák az új törvény életbe lépésének következtében.
OnLine
Kérjük a kollégákat, szavazatukkal nyilvánítsanak véleményt. Ha bárkinek van ötlete, arra vonatkozóan, milyen kérdésben végezzünk a jövôben közvélemény-kutatást, hívja a WEB-szerkesztôt, vagy küldjön egy e-mailt. (30 932 0319,
[email protected])
Gyógyszertár, személyijog-átadással eladó. Telefon: 06 82 314-364 ✦ 06 30 209-4522 (Kaposvár, Dózsa György u. 11.)
A pilisszentiváni gyógyszertárba részmunkaidôs gyógyszerészt keresünk.
Telefon: 06 30 922-8990
Vízszintes: 1. Egy betegség (tünetegyüttes), amelynek gyógyszerészi gondozási programja elô készítés alatt áll (I, I). 14. Nevezô vel ellátó. 15. Arany János „Családi kör”-ének kezdô szavai. 16. Nitrogén és technécium vegyjele. 17. … Banzai, népszerû popzenekar. 19. Lézerfénnyel olvasható lemez, röv. 20. Orosz helyeslés. 21. Erdészeti objektum. 22. Foghús. 24. Arrafele! 25. Egyesülés. 27. Nyilvántartásba vesz. 30. Ázsiában és Afrikában járt zoológus (Lajos). 32. Apró nyílás, gyermeknyelven. 34. Európium és kén vegyjele. 35. Illem, régies szóval. 36. Épületrész. 37. Vesepecsenye. 40. Európai ûrkutatási központ, angol betûszóval. 41. Utazás, németül (REISE). 42. Ritka férfinév. 44. Tulok belseje! 46. Diakockákat mutat. 48. Tusolás része! 50. Titokban figyelve. 52. A közepén megérintô ! 53. Tevékeny. 55. Kötetlen. 56. Hatóság. 58. Semmikor. 59. Argon vegyjele. 60. Dafrikai autójel. 62. …hal, békaporonty. 64. Tova. 65. Rövid angol férfinév. 67. Szilárd anyagba mélyedést vájó. 70. Palindrom férfinév. 71. Savval keresztüllyukaszt. 73. Látható levegô vétel. 75. Shakespeare vígjátéka. Függô leges: 1. Lázas betegség a torokban. 2. Megfigyeléssel elsajátít. 3. Fejér megyei település. 4. Csatvég! 5. Becézett nô i név. 6. Nyíregyháza egyik részén lakik. 7. Keletkezett, elavult szóval. 8. Kenyeret zsíroz. 9. Bujtogat. 10. Pan párja. 11. Xenon vegyjele. 12. Némán suvadó! 13. Áttekinthetetlen. 18. Cselekvés. 21. … Angeles, USA-város. 23. Neves építész (Miklós). 26. Daidalosz fia. 28. Egykori hajítófegyver. 29. Kecskelábú erdei istenség a görögöknél, névelô vel. 31. Felém szaladó. 33. Ibolyka. 35. Várpalotával egyesült. 38. Részben elkésik! 39. … Amin, Uganda diktátora volt. 43. A Bikini együttes egyik nagylemeze. 45. Betakarító. 47. Kenyai futóatléta (Paul). 49. Kamasz. 51. Seben keletkezik. 54. Központi Sportiskola, röv. 56. Idegen nô i név. 57. Vas megyei község. 61. Dús. 63. A kolozsvári egyetem filozófia tanára a XVIII. században (Károly). 66. Gazdasági Munkaközösség, röv. 68. Részben betódul! 69. Félig elemez! 70. A lábaihoz. 72. Költô i sóhaj. 74. Remi egynemû betûi. Beküldendô : vízsz. 1. Elôzô rejtvényünk megfejtôi közül 1 db regisztrációt nyert a 2007. január 26–28. között megrendezésre kerülô „Gyógyszeres terápia menedzsment I.“ konferenciára: Schügerl Mátyás, Sopron, Vasvári Pál u. 10. A helyes megfejtést beküldôk között a 2007. január 26 –28. között megrendezésre kerülô „Gyógyszeres terápia menedzsment I.“ konferencia állófogadásán történô résztvételt sorsolusnk ki.