Jövő Internet Kutatáskoordinációs Központ
FUTURE INTERNET RESEARCH COORDINATION CENTER
Jövő Internet kutatások az elmélettől az alkalmazásig
Jövő Internet Kutatáskoordinációs Központ (FIRCC)
Céljaink A Debreceni Egyetem Informatikai Kar (DE IK), mint vezető konzorciumi partner által koordinált „Jövő Internet kutatások az elmélettől az alkalmazásig” (Future Internet Research, Services and Technology – FIRST) TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0001 című projekt 2012. október 1. – 2014. december 31. között valósul meg.
Future Internet Research Coordination Center bemutatkozó kiadványa
Kiadó
FIRCC
Székhelye:
Debreceni Egyetem Informatikai Kar
4028 Debrecen, Kassai u. 26.
Telefon:
+36 52 512 900/75351
Fax:
+36-52/512996
w w w.f i rcc .u n ideb.hu www.first.tamop422.unideb.hu
1. ábra: A projekt alprojektjeinek egymáshoz való illeszkedése
A FIRCC kiemelt feladatai az alábbiak: •E llátja a Jövő Internete területhez kapcsolódó kutatások országos szintű menedzsmentjét, és elvégzi az érintett kutatóhelyek koordinációját. Létrehozza a Jövő Internet Nemzeti Kutatási Programot más intézmények bevonásával. •B ekapcsolódik EU-s és más nemzetközi projektekbe, amelyek a Jövő Internet tématerületet érintik, illetve a FIRST projekt témáihoz kapcsolódnak. •A Jövő Internete területen végzett hazai kutatásokhoz támogató szolgáltatásokat nyújt, amely kooperációs, illetve know-how transzfer útján valósul meg. •K apcsolatokat épít ki és tart fenn a potenciális FP7/FP8 és Horizon 2020 partnerekkel. Ennek érdekében látogatásokat, illetve vendég meghívásokat szervez kiemelt fontosságú belföldi és külföldi szervezetekkel, intézményekkel. •K onferenciákat szervez az adott kutatási területen kutatási eredmények, tapasztalatok, és legjobb gyakorlatok megosztása érdekében. A projekt keretében létrehozott Jövő Internet Kutatáskoordinációs Központ (FIRCC) alapvető szerepe a Jövő Internete témakörhöz kapcsolódó hazai kutatások és kutatási projektek összefogása, koordinálása és projekt szintű továbbfejlesztése. Az internet által generált technológiai, tudományos, gazdasági és társadalmi fejlődés elősegítése, jótékony hatásainak kibontakoztatása az FP7, valamint a 2014-2020 között az ezt követő Horizon 2020 Európai Unió szintű pályázatokban mindinkább az Internetre épülő K+F+I tevékenységek kapnak teret és támogatást. A Jövő Internete témakört is felölelő, zászlóshajó IKT (Információs és Kommunikációs Technológia) projektek meghatározó szerephez jutnak az elkövetkező hét éves időszakban, mivel ezekre tudnak ráépülni a társadalmi élet más korszerű szolgáltatásai is.
• J övő Internete területen a tudományos eredmények, nemzetközi együttműködések tapasztalatainak disszeminációja érdekében folyamatos és szoros kapcsolatot tart fenn a FIRST projekt menedzsmentjével és kutatási alprojektjeivel. • F igyelemmel kíséri és feltárja az EU-s és más forrásokat a Jövő Internete területen kutatásokat végzők számára, valamint a Kutatáskoordinációs Központ és egyéb kutatóhelyek fejlesztése érdekében.
A FIRCC központ célja és feladata a hazai Jövő Internet kutatások támogatása és koordinációja, az EU-s és más pályázati kiírásokra való felkészülés és sikeres pályázás. Ennek keretében szoros kapcsolatot épít ki a brüsszeli IKT pályázati kiírásokat készítő fórumokkal, a belföldi és külföldi neves kutató intézményekkel, szervezettekkel, valamint a nemzetközi szinten elismert, komoly know-how-val rendelkező IKT profilú cégekkel, társaságokkal. Ezekkel szakmai és kooperációs együttműködéseket alakít ki és a Jövő Internete témakörben potenciális projekteket generál.
2. ábra: A Jövő Internet Kutatáskoordinációs Központ (FIRCC) felépítése
Prof. Dr. Terdik György
Dr. Bakonyi Péter
Terdik György, Dr., Habil. a Debreceni Egyetem profes�szora. 1973-ban szerzett matematikusi oklevelet, 1975-ben doktori, 1981-ben kandidátusi, 2006-ban pedig akadémiai doktori fokozatot. 1973-tól tanársegéd, 1979-től egyetemi adjunktus, 1985.-től egyetemi docens, 1999-ben habilitált, 2007-től egyetemi tanár. 1986 és ‚89 között az Alkalmazott Matematika és Valószínûségszámítási Tanszék vezetõjeként dolgozott, 10 évig vezette az ISZK-t. 2001 május 1-tõl a DISZKben , majd 2002 márciustól az Információ Technológia Tanszéken dolgozik 2005-től annak vezetője. 2007. szeptember 1-től egyetemi tanár. 2007-2010 Oktatási dékánhelyettes, IK Doktori Iskolában programvezető. 2010. szeptember 1-től Dékán. Tudományos és oktató tevékenységet a matematikai statisztika egyik részterületén az idõsoranalízisben fejt ki (lsd. a fontosabb publikációi és legutóbbi munkái ). Ehhez kapcsolódnak külföldi tanulmányutjai meghivásai (USA, Anglia stb.). 1997-2001 között Széchenyi Professzori Ösztöndijas aztán Széchenyi István Ösztöndijas. Rendszeresen vesz részt és tart elõadásokat nemzetközi konferenciákon. 1996-ban, a magyar kultúra napján a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (polgári tagozat) kitüntetést vette át Göncz Árpádtól. Széleskörű tudományszervezési és K+F menedzsment tapasztalatokkal rendelkezik, számos K+F projekt vezetésében vállalt már szerepet; A felsőoktatás minőségének javítása a kutatás-fejlesztés-innováció-oktatás fejlesztésén keresztül a Debreceni Egyetemen (TÁMOP-4.2.1./B-09/1/KONV-20100007) című projekten belül az Adat és információs rendszerek kutatása az információ technológia eszközeivel címet viselő kutatási téma vezetője. A Kelet-magyarországi Informatika Tananyag Tárház (TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0046) című pályázat projektvezetője volt.
Dr. Bakonyi Péter 1965-ben a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki karán diplomázott, 1970-ben doktori címet szerzett. 1974-ben a műszaki tudományok kandidátusa lett, kutatási területe a számítógép-hálózatok. 1987-ben vendégprofesszorként az Észak-Karolinai Egyetemen tanított. 1991től másodállásban a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárának informatikai tanácsadója. 1965-től az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézetének (SZTAKI) tudományos munkatársa, majd főosztályvezetője. 1982-ben tudományos igazgató-helyettesnek nevezték ki. 1975 és 1990 között az MTA számítóközpontját irányította. 1986-tól 1999-ig a Nemzeti Információs Infrastruktúra Programot vezette. 2002-ben ismét csatlakozott a SZTAKI-hoz, mint igazgató-helyettes. 2002. júniustól 2004. év decemberig az Informatikai és Hírközlési Minisztérium Információs Társadalom Stratégia helyettes államtitkára. 2004 decembertől az MTA SZTAKI igazgató-helyettese. 2011-től Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen vezető tanácsadó. 2004 és 2008 között a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács kormány által delegált tagja. A Magyar Internet Társaság elnöke. A BME címzetes docense. 2007. szeptemberében címzetes főiskolai tanári kinevezést kapott a BMF-en. 1964-ben és 1968-ban megkapta a Sport érdemérem arany fokozatát, 1986-ban pedig az Eötvös Loránd díjjal jutalmazták. 1993-ban Széchenyi-díjjal tüntetik ki
Prof. Dr. Sallai Gyula
Vilmos András
Prof. Dr. Sallai Gyula okleveles villamosmérnök, az MTA doktora, egyetemi tanár, az Egyetemközi Távközlési és Informatikai Egyesület (ETIK) elnöke, a FIRST projekt tanácsának tagja, a FIRCC tudományos igazgatója. Széleskörű szakmai és vezetői tapasztalatokkal rendelkezik, számos intézmény-, kutatásés oktatásszervezési feladatban vállalt már felelős szerepet. 2002 és 2010 között a BME Távközlési és Médiainformatikai Tanszékének vezetője, 2004 és 2008 között egyidejűleg a BME stratégiai rektor-helyettese volt. Pályafutása során a Magyar Posta kutatóintézetének (PKI) kutatója, igazgatója, a Magyar Távközlési Vállalat stratégiai igazgatója, majd szolgáltatási és K+F területért felelős vezérigazgató-helyettese, a Hírközlési Főfelügyelet nemzetközi igazgatója, majd infokommunikációs elnökhelyettese volt. Hat-hat éven át elnökölte az MTA Távközlési Rendszerek Bizottságát, illetve a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesületet. 2011-ben a budapesti Future Internet Assembly hazai elnöke volt.
Vilmos András 1987-ben közgazdaságtanból szerzett diplomát a Budapesti Corvinus Egyetem elődjén, az MKKE-n, Külkereskedelmi Szakon. Ezt követően tanulmányait az ELTE jogi karán folytatta, majd később pénzügyi tárgyú posztgraduális képzésen vett részt Kaliforniában, a UCLA-n. Angol és német nyelvből felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezik. 1987-től 12 éven át a MALÉV-nél dolgozott, ahol előbb a légitársasági kapcsolatokkal foglalkozott, majd rövid amerikai kitérő után a kontroling terület vezetője lett. MALÉV-es karrierje végén a társaság Vállalkozási és Kontrolling vezetője volt. Vilmos András pályáját 2000-ben az MVM Zrt. pénzügyi igazgatójaként folytatta, és tagja volt a Paksi Atomerőmű igazgatóságának is. 2001-től irányítja saját tanácsadó cégét, amely előbb általános jellegű pénzügyi tanácsadással foglalkozott, majd egyre inkább a mobil pénzügyi szolgáltatások kerültek fókuszba, különös tekintettel a mobil fizetési és mobil banki megoldásokra. Vilmos András ezen a területen európai úttörőnek számít, az elsők között kezdett foglalkozni a mobilszolgáltatások kidolgozásával és bevezetésével. Az elmúlt években számos európai uniós kutatás-fejlesztési projektben vett részt – FP5, FP6, FP7, eTen –, amelyek közül többnek technikai és műszaki vezetője, koordinátora volt. Vilmos András rendszeres előadója nagy nemzetközi konferenciáknak, mobil fizetés és az NFC technológia tárgykörében, amely területeken számos publikációja jelent meg. Innovációs tevékenységéért, ami több mint 20 hazai és nemzetközi szabadalomban testesül meg, 2011-ben megkapta a Jedlik Ányos Díjat.
Pajna Sándor
Pajna Sándor mérnök-közgazdász, az eKözig Zrt vezérigazgatója, az INFÓRUM ügyvezető elnöke 2006-tól, az NJSZT Hajdú–Bihar megyei elnöke 1994-től, a FIRCC kommunikációs igazgatója. Széleskörű szakmai, vezetői és projekt tapasztalatokkal rendelkezik, számos helyi és országos fejlesztésben vett részt a közigazgatásban és az üzleti életben. Eddigi pályafutása során dolgozott a Tiszántúli Áramszolgáltatónál, hosszú ideig vezette a Hajdú–Bihar Megyei Önkormányzat Informatikai Központját, helyettes államtitkári funkciót töltött be az Informatikai és Hírközlési Minisztériumban. 2012-ben a Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma címzetes egyetemi docensi címmel ismerte el tevékenységét.
F I R S T
P r o j e k t
a l a p í t ó k
Debreceni Egyetem (DE) Az Informatikai Kar 2004. szeptember 1-jén lett a Debreceni Egyetem önálló Kara. A Kossuth Lajos Tudományegyetemen, a Debreceni Egyetem egyik jogelődjén, már 1972-ben elkezdődött az informatika oktatása a programozó matematikus főiskolai szintű szakon, később ez kibővült a programtervező matematikus, az informatika tanárszak és informatikus könyvtáros egyetemi szintű szakokkal. A hazai felsőoktatás többszintűvé történő átalakítását eredményező Bolognai folyamatban úttörő szerepet játszott a Kar, hiszen már 2004-ben, az országban elsőként elindította a programtervező informatikus alapképzési (BSc) szakot. Ezt követték a mérnök informatikus, gazdaságinformatikus és informatikus könyvtáros alapszakok, majd 2007-ben és az azt követő években a programtervező informatikus, gazdaságinformatikus (MSc) és informatikus könyvtáros (MA) mesterképzések. A Karon felsőfokú szakképzés is folyik akkreditált műszaki informatikai mérnök asszisztens szakon, kooperálva a környező városok középiskoláival. 2008 márciusában kezdte el működését a Karon az önálló, Informatikai Tudományok Doktori Iskola is, teljessé téve a többszintű képzések palettáját. A Kar által oktatott hallgatók létszáma évről évre növekszik: jelenleg a hagyományos oktatás kifutó szakjain és az új szakokon nappali és levelező tagozaton mintegy 2200 hallgató tanul. Az oktatásban a Kar által gondozott szakokon olyan komplex szakmai elméleti ismeretekkel rendelkező szakemberek képzése a cél, akik képesek a mindennapi élet által felvetett gyakorlati problémák tudományos igényű modellezésére, a megfelelő megoldási módszerek megkeresésére, illetve kidolgozására. Végzett hallgatóink alkalmasak ilyen feladatok elvégzésére szerveződött csoportok szakmai irányítására, rendelkeznek a szakterületükön folytatható kutatásokhoz szükséges alapvető elméleti-, módszertani- és nyelvi ismeretekkel. 2011-ben új korszak kezdődik az Informatikai Kar életében. Az eddigi matematikusokkal megosztott épületből a Kar a Debreceni Egyetem Kassai úti campusán felépült új, korszerű, önálló épületbe költözött. Az oktatómunkát tíz, korszerű gépekkel felszerelt számítógépes laboratórium szolgálja. A Kar épületében kiépült a hallgatók számára is hozzáférhető vezeték nélküli hálózat. A Kar hat tanszékén dolgozó oktatók jelentős, nemzetközileg is jegyzett szellemi potenciált képviselnek. Az Informatikai Kar az egyetemi oktatás és a tudományos kutatás területén is meghatározó szerepet játszik a régióban. Oktatóink évtizedek óta nemzetközileg is elismert szinten képezik az informatikusokat. 2008 márciusában a Debreceni Egyetemen elsőként részt vettünk európai akkreditálásban, az Informatikai Kar programtervező informatikus (PTI) szak alapképzését sikeresen akkreditálta az Euro-Inf szervezet. Fontosnak tartjuk az iparral és a szolgáltatókkal való együttműködést. 2010-ben a Kar kihelyezett tanszéket hozott létre az IT Services Hungary Kft-nél, így hallgatóink közvetlenül vehetnek részt gyakorlati képzésben. Célunk, hogy a Debrecenben végzett szakemberek ne vándoroljanak el, hanem minél nagyobb részük találjon munkát a régióban. Ennek érdekében a Kar részt vállal a Debreceni Informatikai Kutató-Fejlesztő Központ, valamint a Szilícium Mező Regionális Informatikai Klaszter projektjeiben. Kooperatív képzési formában több cég szakemberei tartanak kurzusokat, hallgatóink pedig gyakornoki programokban vehetnek részt, szakdolgozati témákat dolgozhatnak ki a cégeknél. 2010-ben a Debreceni Egyetem kutatóegyetemi címet kapott, ebben a nagy jelentőségű projektben az Informatikai Kar 4 kutatócsoport programjával vesz részt. A sikeres
kutatások eredményeként az egyetem 2013-ban ismét elnyerte a Kutatóegyetemi címet, és tevékenységével kiemelt felsőoktatási intézmény lett. 2012-ben a “Jövő Internet kutatások az elmélettől az alkalmazásig” című, TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0001 azonosítószámú pályázatunkat az HEP IH támogatásra alkalmasnak ítélte. A kialakított FIRST projekt 8 alprojektből épül fel, felügyeletét és megvalósulásának ütemét, a szakmai tartalom teljesülését a Debreceni Egyetem Informatikai Kara, mint projektgazda ellenőrzi. A projekt konzorciumban valósul meg, melynek tagjai a Debreceni Egyetem, az Egyetemközi Távközlési és Informatikai Központ, a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet és az MTA Atommagkutató Intézete.
Debreceni Egyetem Informatikai Kar
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) A BME , mint a magyar felsőoktatás magas presztízsű intézménye, hivatásának tekinti az erős alapképzésre épülő differenciált, többszintű minőségi oktatást és tudományos képzést, a kutatást, fejlesztést és innovációt, valamint a tudományos minősítést a műszaki- és természettudományokban és a gazdaság- és társadalomtudományok egyes területein. A BME 2010-ben, mint Magyarország legjelentősebb felsőoktatási intézménye, a mérnöki és üzleti tudományok területén elnyerte a Kutatóegyetemi címet. Az oktatói/ kutatói létszám 1345, amelynek 61%-a minősített. A hallgatói létszám megközelíti a 25 ezret. A posztgraduális és mesterképzésben mintegy hatezer fő. BME és az MTA tizenhárom akadémiai kutatócsoport létesítéséről kötött megállapodást, a BME doktori iskoláinak száma 14. A BME nemzetközi kapcsolatairól: nemzetközi szerződések, partneregyetemek száma: 206, nem-
zetközi programokban való részvétel: 10, nemzetközi szervezeti tagság: 15. A BME 29 873 m2 laboratórium területtel rendelkezik. A szakmai fejlődés természetes folyamatait követve oktatásunk a 80-as években kibővült a számítástechnika és számítástudomány témaköreivel, a műszaki informatikával is, ezért 1992-ben az addigi Villamosmérnöki Kar felvette a Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) nevet. Mára a BME VIK a hazai informatikai oktatás és kutatás egyik legfontosabb bázisává vált. A VIK tanszékei aktív részt vállalnak kutatás-fejlesztési programokban és igen jelentős munkát végeznek a nemzetközi fórumok által meghirdetett pályázati rendszerekben, valamint szoros kapcsolatot építettek ki hazai, és nemzetközi iparvállalatokkal és kutatóintézetekkel. BME VIK a hazai villamosmérnöki és informatikai oktatás és kutatás egyik legjelentősebb bázisa, elismert kutató és fejlesztő hely, ahová a világ vezető infokommunikációs vállalatai telepítették laboratóriumaikat. A bejutott hallgatók átlagpontszáma messze kiemelkedik az országos átlagból, valamint a munkáltatói felmérés szerint a diploma presztízse a legmagasabb az országban.
sület kapcsolatai a kis és közepes vállalkozásokkal szorosabbra fonódtak, az Egyesület tevékenységének meghatározó részét a kutatás-fejlesztési pályázati források fedezik. Az Egyesület tagjai különféle pályázatok keretében szakmai kompetenciáikra építve számos kutatási, fejlesztési és innovációs feladatot oldottak meg, például:
Egyetemközi Távközlési és Inormatikai Központ (ETIK)
MTA Atommagkutató Intézete (ATOMKI)
1998 februárjában a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), valamint az Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE) az infokommunikáció területén meghatározó ipari cégekkel (mint a Magyar Telekom, Ericsson, Sun Microsystems, Antenna Hungária…) közösen hozta létre az egyesületi formában működő Egyetemközi Távközlési és Informatikai Központot, röviden az ETIK-et. Az ETIK célja, hogy az alapító egyetemi tagok és tanszékeik, valamint a csatlakozó ipari tagok között elősegítse a szoros kutatási-fejlesztési együttműködés megvalósítását. Az Egyesület szakmai területe a távközlés és az informatika, szakmai kompetenciája az alapító egyetemek közreműködő tanszékei által lefedett infokommunikációs tématerületekre terjed ki. Az Egyesület kutató-fejlesztő munkája jelenleg az Internet és a mobil kommunikáció technológiáira és rendszereire, a nagysebességű multimédia hálózatokra és a mobil alkalmazásokra fókuszál, kiemelten kezeli az adat- és médiabányászati eljárásokat, a különféle kommunikációs technológiák és szolgáltatások integrációját. Az Egyesület törekszik az ipari alkalmazás számára hasznos eredmények szabadalmi oltalom alá vonására. A tagok tájékoztatását, szakmai együttműködését az Egyesület által szervezett szakmai események segítik. Az ETIK budapesti regionális működésének kiterjesztése kapcsán jelenleg a Debreceni Egyetem által vezetett FIRST pályázati projekt konzorciumának tagja, részt vesz mind a nyolc alprojektben, háromnak, köztük a FIRCC alprojektnek vezetője. Az ETIK, mint egyesület non-profit gazdálkodást folytat. Az Egyesület első időszakát a nagy ipari vállalatokkal való szakmai kutatás-fejlesztési együttműködés dominálta. Az „Internet alapú infokommunikációs hálózatok működése és menedzselése”, a „Mobil infokommunikációs technológiák és rendszerek”, valamint a „Matematikai módszerek a műszaki kutatásokban” területeken közel egy évtizedig végzett alkalmazás orientált kutatásokat a Magyar Telekom, Ericsson, Sun Microsystems, valamint az Antenna Hungária részére. A szakmai környezet változásával az elmúlt években az Egye-
A Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézete (ATOMKI) fizikai kutatóintézet, amely kb. 190 főt foglalkoztat. Ebből közel 100 fő a kutató. Alaptevékenysége a természet törvényeire irányuló mikrofizikai kutatás, amellyel hozzájárul a világban folyó élvonalbeli tudományos kutatások eredményeihez és a hazai tudományos kultúra fenntartásához. Kutatásait széleskörű hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerbe ágyazódás, az élvonalbeli kutatóhelyekkel folytatott együttműködés jellemzi. Tevékenységében az alapkutatás mellett az alkalmazásoknak is fontos szerep jut. Az eredmények közvetlenül hasznosulnak például a környezetkutatásban, a földtudományban, a régészetben, az anyagtudományokban, a gyógyászatban és a gyógyszer-kutatásban. Az intézet az MTA felügyelete alá tartozik. Az Atomki a fő tudománymetriai mutatók szerint az MTA természettudományos intézeteinek rangsorában az első helyet foglalja el. Az intézetnek számos hazai és külföldi partnere van. Hagyományosan jó kapcsolatokat ápol a Debreceni Egyetem különböző tanszékeivel, közös kutatások vannak folyamatban mind az Orvos- és Egészségtudományi Centrum, mind az Agrártudományi Centrum, mind pedig a Tudományegyetemi Karok Természettudományi és Technológiai Karának egyes egységeivel. Az ATOMKI komoly szerepet vállal az egyetemi oktatásban, aktivitása kiemelkedő a posztgraduális képzésben, és hagyományos, népszerű rendezvénysorozataival nagy súlyt fektet a tudomány népszerűsítésére. Jelentősek az ATOMKI hazai és határokon átívelő kutatási-oktatási együttműködései is. Az intézet több kutatója vesz részt a Nagyváradi Egyetemen, a Babeş-Bolyai Egyetemen és az Ungvári Egyetemen folyó oktatási tevékenységben is. A széleskörű kapcsolatrendszerre és a saját erőforrásokra alapozva az ATOMKI-ban nemzetközi szintű multidiszciplináris kutatások folynak sok évtizede a legkülönbözőbb területeken (részecske-és magfizika beleértve a neutronfizikát is, elektronhéj fizika, gyorsítók fejlesztése és alkalmazása, anyagtudomány, környezettudomány, stb.).
• a z Ericsson-nal és a Magyar Telekommal közösen megvalósított „Adaptív médiafolyam szolgáltatási architektúra a legújabb mobil távközlési rendszerek céljaira” projekt, • a z AITIA International Kft-vel közös „Új vizsgálati és mérési módszerek kidolgozása korszerű távközlési szolgáltatások minőségének biztosítására” projekt, • a z Answare Kft-vel által vezetett „A rádiófrekvenciás azonosítás ipari felhasználásának továbbfejlesztési lehetőségei” projekt, valamint • a z ArtKlikk Kft-vel közös „MobilVideo - élő videotartalom generáló rendszer közösségi kommunikációs szolgáltatások céljaira” című kutatás-fejlesztési projekt.
Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program Az intézet fő tevékenységi területei: alap-és alkalmazott kutatások folytatása az atommagfizikában, az atomfizikában és a részecskefizikában, alkalmazott kutatások, gyakorlati alkalmazások, módszerek és eszközök fejlesztése. A régióban folyó kutatási, fejlesztési és innovációs aktivitás egyik centruma. Tudásközpont szerepe mellett több országos jelentőségű, EU projekteket is szolgáló, ún. stratégiai infrastruktúrát üzemeltet, gyorsítóközpontjában összpontosul a kutatási célú magyarországi gyorsítópark túlnyomó része.
Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIFI) Az NIIF (Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési) Intézet az 1980-as évek második fele óta tartó folyamatos fejlődés eredményeként az európai élvonalnak megfelelő színvonalon biztosít elektronikus (informatikai) infrastruktúrát a hazai kutatás, fejlesztés, felső-és közoktatás, valamint közgyűjtemények számára. A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően ellátja Magyarországon az NREN (National Research and Education Network, azaz Nemzeti Kutatási és Oktatási Hálózat) szerepét. Az Intézet a világ élvonalának megfelelő kutatói számítógéphálózatra és a ráépülő alkalmazásokra és szolgáltatásokra építve a tudományos kutatás, felsőoktatás, és közgyűjtemények (közel 400 intézmény, több mint 600.000 felhasználó), valamint mindezeken túl 2013 eleje óta egyebek mellett a közoktatás és közkönyvtárak (további közel 5000 intézmény, közel 2 millió felhasználó) számára nyújt legerősebb külföldi versenytársaikéval és egyúttal együttműködő partnereikével azonos színvonalú e-Infrastruktúrát. Az infrastruktúra szolgáltatásai minden szempontból kielégítik a különleges igényeket támasztó, ugyanakkor rendkívüli kölcsönös előnyöket kínáló partnerkapcsolatokra is kész felhasználói kör elvárásait. Az elmúlt évek munkájának eredményeként – elsősorban a hazai fejlesztési projektek kiemelkedő fejlesztési támogatásának, a rendkívüli előnyöket biztosító össz-európai fejlesztési és üzemeltetési együttműködésnek (egyebek között a hatalmas információsebességet és irdatlan átbocsátóképességet biztosító, egész Európát lefedő közös GÉANT hálózatnak), és nem utolsó sorban az NIIF Intézet különleges felkészültségű és rendkívüli elkötelezettségű munkatársainak köszönhetően – a 2000-es évekre kivételes adottságokkal rendelkező e-Infrastruktúra épült ki. Az óriási információáradat átvitelére képes és ugyanilyen nemzetközi kijáratot is biztosító HBONE+ hálózat – valamint egyebek mellett a rákapcsolódó regionális és lokális infrastrukturális részrendszerek, az őket összekapcsoló grid és cloud klaszterek, a szuperszámítástechnika és információtárolás robusztus elosztott rendszerei, a nagytávolságú, sokrésztvevős közös kutatást segítő kollaborációs szolgáltatások széles választéka – együtt járul hozzá a hazai e-Infrastruktúra nemzetközi színvonalához, az itthoni kutatás-fejlesztés lehetőségeihez, és ezáltal Magyarország innovációs adottságainak és versenyképességének erősítéséhez.
A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program célja egy olyan összehangolt kutatás-fejlesztés-innovációs program elindítása, amely kapcsolódik a nemzetközi és kiemelten az EU kutatási főirányához és jelentős hatást gyakorol Magyarország technológiai fejlődésére, a gazdaság versenyképességére és a társadalomra is. További célok: • Alapvető célkitűzés a világ élvonalába tartozó K+F+I tevékenység és eredmények •E gyes kitörési pontokon vezető szerep betöltése, az erre épülő K+F eredmények, gyakorlati, üzleti hasznosítása • A hazai kutatási eredmények nyomon követése, szinergiák keresése • Új kutatási irányok indítása • Az EU kutatási programokban való részvétel erősítése • Felkészülés a Horizon 2020 programban való ere es szereplésre • Az egyetemi-akadémiai szféra egymás közti együttműködésének előmozdítása • Az egyetemi-akadémiai szféra és a vállalkozások együttműködésének elősegítése
3. ábra: a FIRCC kapcsolódásai