Internet. Dr. Kallós Gábor Az internetről általában. Az internet története. Internet áttekintés. Internet történelem

Internet Dr. Kallós Gábor

2008-2009.

Internet – áttekintés

Széchenyi István Egyetem

Az internetről általában • •

• • • • •

Az internet egy egész világot körülölelő hatalmas rendszer, amely számítógép-hálózatokat fog össze Az internet sokféle információs forrást és szolgáltatást nyújt, mint pl. a World Wide Web (WWW, hipertext dokumentumok, adatbázisok), fájl transzfer és megosztás, online chat és játék, elektronikus levelezés A szó eredete: Internetwork (hálózatok hálózata) A globális hálózatot helyi hálózatok, intranetek, különböző távolsági hálózatok alkotják Az adatok a többféle fizikai közegekben „utazhatnak” telefonvonalak, különböző hálózati kábelek vagy kommunikációs műholdak segítségével Az internetet felépítő és szabályozó protokollok (főként: TCP/IP) mindenki számára hozzáférhetőek, ezeket rengeteg gyártó támogatja Az internet sok elemző szerint olyan forradalmi változást hozott az életünkben, amely a könyvnyomtatás feltalálásához hasonlítható – Egykor a hálózat kizárólag csak a kutatók, oktatók és katonai intézmények számára volt elérhető, de kommercializálódott 2

Internet – történelem


Az internet története • •

1946: egy novellában (A Logic Named Joe) egy sci-fi író részletesen ír egy világméretű számítógépes hálózatról 1958-, USA: felmerült egy olyan számítógép-hálózat létrehozásának szükségessége, amelynek megmaradó részei egy esetleges atomtámadás után is működőképesek maradnak – Defense Advanced Research Project Agency (DARPA)

•

Kidolgozták az NCP protokollt, amely egy csomagkapcsolt hálózati kommunikációs rendszer (az adatok továbbítása kisebb csomagokban történik)

• •

Ezen az elven kezdett működni 1969-ben az ARPANET (ARPA Network) A katonai felhasználásokon kívül egyes egyetemek és kormányzati laboratóriumok kutatói is használhatták

•

Az „Internet” kifejezést először 1974-ben használták, egy TCP protokollról szóló tanulmányban 1976: az X.25 hálózati szabvány kidolgozása (CCITT) 1978: az első nemzetközi hálózati összeköttetés az ARPANET, a brit posta, a Telenet, és más USA hálózatok között

– Ez a mai TCP/IP szabvány ősének tekinthető

– 1971-től lehetséges az elektronikus levelezés, az ftp és a telnet

• •

3

1



Az internet története (folyt.) • 1981: (Nyugat-)Európa és az USA mellett Kanada, Hong-Kong és Ausztrália is „be lett csatlakoztatva” • 1983: az addig szigorúan ellenőrzött az ARPANET-ből leválasztották a hadászati szegmenst (MILNET, Military Network), ezzel megszületett a „polgári”, nyílt internet • A National Science Foundation (NSF, USA) felismerte, hogy a hálózat döntő fontosságú lehet a tudományos kutatásban, ezért igen nagy szerepet vállalt az internet bővítésében – 1985-86 között építették ki az NSF szuperszámítógép-központjaira alapozott hálózatot (NSFNET, NSF Newtwork), és összekapcsolták az ARPANET-tel – Az összeköttetést feljavítva (optikai kábelek, új vonalak) a hálózat sebessége rövid idő alatti 56 kbps-ról 1.5 Mbps-ra emelkedett – Az egyetemeknek meghatározó szerepük volt a fejlesztésben, sok sikeres, eredeti ötlet oktatóktól, diákoktól ill. „vegyes” kutató csoportoktól származik

•

1988: a szélesebb körű kereskedelmi alkalmazás kezdete, a céges MCI levelező rendszert összeolvasztották az NSFNET-tel

•

1989: formálisan megszűnt az ARPANET, helyét addigra már átvették a fejlettebb gerinchálózatok 1989, USA: három kereskedelmi internet szolgáltató alakult (UUNET, PSINET, CERFNET)

– Később más levelező rendszereket is beolvasztottak

•

4



Az internet története (folyt.) • 1991: a CERN (Organisation Européenne pour la Recherche Nucléaire, OERN-CERN) közzétette a World Wide Web (Világháló) projektet – A hipertext ötletét már az 1960-as években publikálták – 1989: Tim Berners-Lee angol tudós egy tanulmányban összeötvözte a hipertext ötletét az internettel (URL-rendszer), így jött létre a Világháló • Fontos változás a korábbi hipertext rendszerekhez képest, hogy elég egyirányú linkeket használni, ez jelentősen csökkentette a megvalósítás bonyolultságát

– 1990: Az első Web szerver (NeXTcube, Berners-Lee) → • Ő készítette el az első weblapot és az első böngészőt is

– 1991 (dec.): Az első Web szerver Európán kívül (SLAC, Stanford Linear Accelerator Center, Stanford Egyetem) – 1993.04.30: a CERN bejelentette, hogy a Világháló mindenki számára szabad és ingyenes • Innentől tekinthetjük az internetet igazán „populárisnak”

– Magyarországon is 1993-ban állították üzembe az első WWW szervert (www.fsz.bme.hu) – Az első népszerű böngészőprogram a ViolaWWW volt, X-Window környezetben, később ezt váltotta a Mosaic

•

Az 1990-es években az internet átlagosan évi 100%-kal bővült, leszámítva egy még dinamikusabb rövid időszakot (1996-97)

•

2008.03.31: 1,407 milliárd felhasználója van az internetnek

– A fejlődés spontán, szerves, nincs igazi központi szervezés 5



6

2



7

Internet – szervezés


Az internet szervezése • •

Az internet szerkezetét fizikai és logikai kapcsolatok alapján elemezhetjük (pl. direkt összeköttetések, ill. domain nevek, IP-címek és WWW- vagy URL-címek kapcsolatai) Hatalmas alhálózatok alakultak ki, pl. – – – –

•

ICANN (Internet Corporation for Assigned Names and Numbers) – nemzetközi hatóság, amely az internetes azonosítók (domain nevek, IP címek, egyéb paraméterek) kiosztását, szervezését koordinálja – – –

•

GÉANT – a fő európai „multi-gigabit” hálózat, kutatási és oktatási célra GLORIAD (Global Ring Network for Advanced Application Development) – nagy sebességű hálózat, amely az USA Oroszország, Kína, Korea, Kanada és Hollandia tudományos szervezeteit köti össze Internet2 vagy UCAID (University Corporation for Advanced Internet Development) – nonprofit szervezet, „haladó” hálózati technológiák fejlesztésére és alkalmazására JANET – Anglia, a kormány által létrehozott oktatási-kutatási hálózat

Az internet működéséhez szükséges a korrekt, globálisan egységesített névrendszer (pl. minden lehetséges név csak egyszer legyen kiadva) Székhelye: Marina del Ray, California →, de (!) nem tekinthető az internet „központjának”, ilyen nem létezik Igazgatói tanácsa üzleti, akadémiai és nonprofit szervezetek tagjaiból áll

ISOC (Internet Society) – nonprofit szervezet, amely az internet szervezésével kapcsolatos egyéb (elsősorban kutatási, gyakorlati-mérnöki és oktatási) feladatokat koordinál –

Székhelye: Reston, Virginia 8

Internet – szervezés


9

3

Internet – szervezés/IP-címek


• IP-cím: egyedi hálózati azonosító, amelyet az internet protokoll segítségével kommunikáló számítógépek egymás azonosítására használnak – A DARPA eredeti leírásából (1981): "A name indicates what we seek. An address indicates where it is. A route indicates how to get there."

• Az IP-címek 32 biten ábrázolt egész számok (IPv4 szabvány, Internet Protocol Version 4) – Ezeket (hagyományosan) négy darab egybájtos (0..255), ponttal elválasztott számmal írjuk le a könnyebb olvashatóság érdekében (pl: 192.168.42.1) – A címek felépítése hierarchikus, a legnagyobb helyi értékű bájt a legfelső szint – Elvileg 2^32 darab különböző cím adható ki (kb. 4,3 milliárd), de az IPv4 szabvány bizonyos címeket fenntart speciális célokra – A címrendszert többször is átszervezték • Kezdetben egy 8 bites hálózati azonosító volt az első pozícióban, de ez hamarosan nem bizonyult elégnek → 10

IP-címek


11

IP-címek


– IP-címrendszer tört. folyt. • 1981-ben a kezdő bitek alapján öt csoportot vezettek be (Classful Network szabvány, 0 - A, 10 - B, 110 - C, 1110 - D, 1111 - E) a hálózatok számát és a beköthető gépek számát azonosító bitek száma is rögzített volt, pl. – A típus: 0.0.0.0-tól 127.255.255.255-ig, 8 bit a hálózatokra (24 marad), 127 hálózat, mindegyikben 16.777.214 lehetséges gép – B típus: 128.0.0.0-tól 191.255.255.255-ig, 16 bit a hálózatokra, 16.384 hálózat, mindegyikben 65.534 lehetséges gép – C típus: 192.0.0.0-tól 223.255.255.255-ig, 24 bit a hálózatokra, 2.097.152 hálózat, mindegyikben 254 lehetséges gép

• A lokális hálózatokba kapcsolt gépek számának gyors növekedésével túl kevésnek bizonyult az A és B típusú hálózat, ezért 1993-ban új rendszert vezettek be (Classless Inter-Domain Routing, CIDR) – Itt a (hálózatot azonosító) kezdőbitek száma egyedileg megadható, a cím végén pl. 192.168.0.0/16 – A kiosztás így rugalmasabb, a helyi viszonyokhoz alakítható, de vigyázni kell, mert egyes címek nem használhatóak (abban a hálózatban)! →

• Az internet név terének extrém növekedése miatt az eredeti szabvány mellett egy új, 128 bites címrendszert is megalkottak (IPv6), ez már terjedőben van

12

4

IP-címek


13

IP címek


14

IP-címek •


Minden, az internetre kapcsolt számítógépnek van IP-címe, de egy-egy konkrét cím nem kötődik feltétlenül egy-egy géphez – Egyes gépeknek több címük is lehet (ilyenkor a különböző címek a gép különböző hálózati eszközeit azonosítják) – Több gép is osztozhat egy címen (például proxy szerver használata esetén)

• Proxy szerver: olyan szerver, ami a kliensek kéréseit köztes elemként más szerverekhez továbbítja • A kliens csatlakozik a proxyhoz, valamilyen szolgáltatást (pl. fájlt, weboldalt) igényel, ami egy másik szerveren található. A proxy szerver a kliens nevében eljárva csatlakozik a megadott szerverhez, és igényli az erőforrást a számára.

– Sőt, a gép IP-címe rendszeresen változhat (pl. lakossági szolgáltatón keresztül kapcsolódó otthoni gépeknél)

•

Adatgyűjtés, biztonság – Az internetet használó gépek minden tranzakció során (pl. egy weboldal megjelenítése) megadják IP-címüket, ami révén elvileg be lehet azonosítani az adott gép helyét és tulajdonosát, illetve egy adott géppel végzett tevékenységekről sok információt lehet gyűjteni – A gyakorlatban az azonosítás sokszor csak a szolgáltató együttműködésével lehetséges, aki csak rendőri megkeresésre és más jól meghatározott esetekben adhatja ki az adatokat 15

5

Internet – szervezés/Domain nevek •


Domain név (domén név, tartománynév): hálózati eszközök valamilyen közös tulajdonsággal rendelkező csoportjához (tartomány) hozzárendelt azonosító, amely csoportos kezelést tesz lehetővé – A domain névrendszer (Domain Name System, DNS) tekinthető úgy is, mint egyfajta „telefonkönyv” az interneten, amely „emberközeli” azonosítókat használ a gép közeliek (pl. IP-címek) helyett – A domain név ugyanakkor általánosabb fogalom, mint egy konkrét gép, egy weblap, vagy más szolgáltatás (az adott tartományon belül), hiszen sokféle azonosító része lehet • Használható pl. WWW oldalak címében, e-mail címekben ill. más hozzáférésekben • Pl. a sze.hu domain sok szolgáltatást nyújt konkrét címekkel és gépeken, www.sze.hu, rs1.sze.hu, mail.sze.hu stb.

•

A domain nevek felépítése hierarchikus, jobbról balra haladva – Végződésük alapján két nagy csoportba oszthatók: nemzetközi fődomain és nemzeti domain, pl. • com – üzleti, általános; net – hálózati szolgáltatók; org – nonprofit szerveződések; name – magánszemélyek; gov – kormányzati szervek • .hu – Magyarország, .at – Ausztria, .de – Németország, .ro – Románia, .sk – Szlovákia, .fr – Franciaország, .jp – Japán

– Ezalatt a második szintű tartomány helyezkedik el, amely általában a tartománynév tulajdonosára jellemző (cégnév, személynév, terméknév, védjegy stb.), pl. sze, bme – A harmadik szinten általában egy konkrét kiszolgáló/szolgáltató található (pl. ftp, www vagy mail szerver) 16

Domain nevek •


A domain névrendszer menedzselése – Az általános, felső szintű menedzselést az ICANN végzi – Az alsóbb szintű névadás felelősségét általában a név szerverekhez (Name Server) osztják le egy-egy tartományon belül – A domain nevek regisztrációjával (jogi, üzleti szempontok) egyes speciális szervezetek foglalkoznak (pl. Network Solutions)

•

Értékes domain nevek – A kereskedelmi szolgáltatók számára azok a nevek értékesek, amelyek rövidek, könnyen megjegyezhetők, határozottan utalnak a tevékenységre és a kereső programok is magas prioritással találják meg őket (sokan keresik azokat a kulcsszavakat, amelyek a névben szerepelnek) • Egyes esetekben akár napi több 10.000 $ is múlhat a név jó megválasztásán

– Ennek megfelelően egyes domain nevek konkrét, és akár nagyon magas piaci értékkel bírnak (pl. üzlet, szerencsejáték, szex), és az előre regisztrált domain nevek eladásával egy speciális üzletág alakult ki ("domain aftermarket”, kb. 1995-2005) – Néhány korábbi nagy üzlet: • Business.com, 7,5 millió $, 1999; AsSeenOnTv.com, 5,1 millió $, 2000; Altavista.com 3,3 millió $, 1998; Wine.com, 2,9 millió $, 1999; CreditCards.com, 2,75 millió $, 2004; Autos.com, 2,2 millió $, 1999

– Manapság ez a terület már nem túl kurrens, mert a fontos nevek elkeltek • A mostanában lefoglalt nevek sokszor nem kellenek már senkinek, napi átlag 25000 felesleges nevet törölnek a jegyzékből

17

Internet – szervezés/WWW •


WWW (World Wide Web vagy magyarul sokszor: Világháló) – egymással hiperlinkekkel összekötött dokumentumok rendszere az interneten – Az alapötlet egy globális információs hálózat létrehozása volt a számítógépek, a számítógépes hálózat és a hipertext képességeinek ötvözésével (eml. CERN projekt)

•

A rendszert webböngésző program segítségével lehet elérni, ez képes megjeleníteni az egyes dokumentumokat, a weblapokat – A lapokon található hiperlinkek segítségével további lapok kérhetők le, amelyeken újabb hiperlinkek lehetnek – Ez adja a rendszer háló-jellegét; a dokumentumok a háló csomópontjai, míg a hiperlinkek a háló szálai, amelyeken keresztül más csomóponthoz eljuthatunk – A weblapokon szövegek, képek, videók és más multimédiás elemek is elhelyezhetők

•

A Világháló több fontos szabványra/ajánlásra épül, ezeket a WWW Consortium (1993-) fejleszti és menedzseli (itt dolgozik a „WWW-alapító” Berners-Lee is) – URL (Uniform Resource Locator), szabvány – leírja, hogy milyen egyedi címmel kell rendelkeznie az egyes oldalaknak – Hipertext átviteli protokoll (Hyper Text Transfer Protocol, HTTP), szabvány – megadja, hogy hogyan küld egymásnak információt a böngésző és a kiszolgáló – Hipertext leíró nyelv (Hyper Text Markup Language, HTML), szabvány – az információkódolás eljárása, amellyel a WWW oldal megjeleníthetővé válik 18

6

WWW •

WWW szabványok/ajánlások (folyt.) – – –

• 1. 2. 3. 4.

Stíluslap, ajánlás – hogyan nézzen ki egy weboldal (formai elrendezés, színek), pl. CSS (Cascading Style Sheets) Script nyelv, ajánlás, szabványosítás alatt – elsősorban dinamikus tartalom megjelenítésére, pl. JavaScript Dokumentum objektum modell, szabvány – nyelvfüggetlen objektummodell a HTML, XML és más rokon formátumok szerkezetének leírására

Egy weblap elérése Begépeljük a lap URL azonosítóját a böngésző cím mezőjébe vagy rákattintunk az oldalhoz vezető hiperlinkre A web böngésző az URL-ben szereplő domain név szervert azonosító részét IP címmé alakítja (a domain név rendszer segítségével), ezzel tudja elérni az ottani web szervert A böngésző egy HTTP kérést küld az ottani web szervernek Általában először a weblap HTML szövegét kéri le, és azt fel is dolgozza (parzolás, tdk. szintaktikai és szemantikai elemzés), utána kéri le a képeket és a további fájlokat, amelyek még az oldal részei (ezek külön tárolódnak) –

5.


Az ilyen kérések számolásával mérhető az oldal „nézettsége”

Ezután a böngésző megjeleníti a lapot a képernyőn a HTML, CSS, … meghatározása szerint, ill. –

Ha pl. a link letöltést aktivál, akkor értelemszerűen a kapcsolódó tevékenységet végzi el 19

WWW •


Webcím (URL) – megadja a weblap (dokumentum) megtalálásához szükséges négy alapvető információt: – A protokollt, amit a célgéppel való kommunikációhoz használunk (http, https, sőt: ftp, rtp) • Sok böngészőnél a http rész elhagyható, mert ez az alapértelmezés

– A szóban forgó gép vagy tartomány nevét – A hálózati port számát, amin az igényelt szolgáltatás elérhető a célgépen • Gyakran ez a rész is elhagyható, pl. a http protokoll alapértelmezett portszáma a 80

– A fájlhoz vezető elérési utat a célgépen belül

• •

Példák: http://hu.wikipedia.org:80/wiki, http://rs1.szif.hu/SZ, http://www.sze.hu/~corona/ A webcímek egyéb részeket is tartalmazhatnak – Pl. az elérési út után, egy kérdőjel mögé helyezve keresési kérdés szerepelhet • http://ivi.sze.hu/main.php?fajl=munkatars&szervegys=sz&SID

– Ill. az elérési út után, kettős kereszttel (#) elválasztva szerepelhet a szöveg egy részére hivatkozó azonosító • http://hu.wikipedia.org/wiki/1999#Események 20

WWW • •


A weblapok részei: Bemutatott, érzékelhető információ – Szöveges információ, változatos bemutatási lehetőséggel – Nem szöveges információ • Statikus képek, bitmap ill. vektor formátumban (pl. GIF, JPG, PNG ill. SVG) • Animációs képek (pl. GIF, vagy Flash ill. Java Applet) • Zenék (pl. MIDI, WAV, ill. Java Applet) • Videók (WMV – Windows, RM – Real Media, FLV – Flash Video, MPG, MOV)

– Interaktív információ, dinamikus weblapokon • Lapon belüli kommunikációra: interaktív szöveg, illusztrációk, gombok (DHTML, pl. legördülő menükre) • Lapok közötti kommunikációra: hiperlinkek, formok

•

Belső (rejtett) információ – – – –

Kommentek (HTML), stílusinformációk (CSS) Metadata információk, DTD leírások (Document Type Definition) Scriptek (általában JavaScript), az interaktivitás növelésére A weblapok egyéb rejtett, dinamikusan beillesztett információs elemeket is tartalmazhatnak (létrehozhatnak), pl. cookie-süti 21

7


WWW •

A HTML (XHTML) egy leíró nyelv, amelyet weboldalak készítéséhez fejlesztettek ki, és mára uralkodóvá vált – A HTML az SGML (Standard Generalized …) általános leíró nyelv egy konkrét alkalmazása – Az XHTML a szigorúbb XML (Extensible …) szabványból ered – A legelső HTML leírást Berners-Lee adta meg 1991-ben, az SGML szabványt 1993-ban dolgozták ki, 1996-tól a HTML-t a WWW Consortium gondozza és fejleszti

•

A HTML dokumentum (leíró) elemeket/szimbólumokat, attribútumokat, adattípusokat és referenciákat tartalmaz – Az elemeknek nevük van, attribútumok és tartalom tartozhat hozzájuk • <element-name attribute="value">Content

– Prezentációs szimbólumokkal beállítható a szöveg megjelenése • boldface

– A hipertext elemekkel linkek, hivatkozások hozhatók létre • Wikipedia

– A (karakter) referenciák speciális karakterek megadására szolgálnak, táblázatos formában rögzítve, pl. ' – A HTML adattípusai az elemek leírásához ill. az attribútumokhoz tartoznak (pl. számok, színek, dátum és idő)

•

A HTML-ben minden struktúrának van eleje és vége, kivéve egyes speciális vezérlőket, pl.
22


WWW •

Egy HTML szöveg általában három fő részre bontható: – A leírás a dokumentum típus deklarációval kezdődik (Document Type Declaration, DOCTYPE) – Ezután következik a HTML fejléc , ami technikai és dokumentációs adatokat tartalmaz, ezeket a böngésző nem jeleníti meg – Végül a HTML törzs , amely a megjelenítendő információkat tartalmazza

• 23

Internet – felhasználók


Az internet felhasználói •

A net nyelve elsősorban az angol (a felhasználók 30%-a, a megtekintett WWW dokumentumok alapján), ezután jön a kínai (17%), a spanyol (9%), a japán (7%), a német és a francia (5-5%), … a magyarok aránya kb. 0,2% (2007-ben) – A használatot az adott nyelvet beszélő országok népessége, gazdasági fejlettsége és a hozzáférés szabadsága határozza meg – Az angol nyelv túlsúlya részben „történelmi” okokkal is magyarázható (a számítógépek az angol karakterkészlet támogatták) – Az utóbbi években a (bővített) Unicode kódrendszer lehetővé tette a nemzeti karakterkészletek (népesebb nemzetek) használatát, de idegen karakterkészletek hibás megjelenítése most is előfordul

• •

Kontinens szerinti megoszlás: Ázsia (38%), Európa (27%), Észak-Amerika (18%), Dél-Amerika (10%), Ausztrália (7%) Az EU-ban a lakosság 51%-a rendszeresen használja az internetet, ugyanakkor 40% egyáltalán nem – Kimagasló használat: • Hollandia (81% ), Dánia (76%), Finnország és Svédország (75%) • Izland (86%), Norvégia (81%) – európai, de nem EU országok

– Átlag alatti használat: • Bulgária, Görögország (28%), Románia (22%)

– Magyarország az alsó-középmezőnybe tartozik 38%-kal • Hasonló használat: Olaszország, Szlovákia

•

Egy német felmérés szerint a felhasználók átlagosan 8 oldalt látogatnak rendszeresen

24

8


Internet – felhasználók

25


Internet – e-mail

E-levelezés •

E-mail (electronic mail) – elektronikus levél, írása és továbbítása elektronikus – A hagyományos levélküldést „csigaposta” (snail mail) néven emlegetik internetes körökben – A mai e-mail rendszerek leggyakrabban az internetet használják közvetítőnek, így az e-mail az internet használatának egyik legkedveltebb formája lett

•

Története – Az e-mail ötlete az 1960-as években az időosztásos nagygépes (mainframe) környezetben merült fel, hogy a felhasználók közötti kommunikációt biztosítsa – Az első e-maileket 1965-ben küldték el CTSS (MIT) és Q32 (SDC) gépeken (ekkor még nem működött az ARPANET!), ezután jött létre a hálózati e-mail – Az ARPANET nagyon megnövelte az e-mail népszerűségét, és a fejlődésre is jelentősen hatott – A @ jel használatát Ray Tomlinson 1971-ben vetette fel, a felhasználó neve ill. gépe azonosítójának elválasztására • Korai levelezőprogramjai (SNDMSG és READMAIL) nagyon fontosak voltak a mai e-mail forma kialakulásában

– Ekkoriban még a különböző hálózatok (pl. ARPANET, BITNET, NSFNET) között a mainál sokkal nehézkesebb volt az összeköttetés • Az e-mailhez csatolni kellett az üzenet útjának „kézi” megadását (a küldő és a fogadó gépe közötti útleírást), ez sok (akár 8-10) „ugrásból” állt • A „bizonytalan” telefonos kapcsolatok miatt sokszor előfordult, hogy az e-mail akár egy héttel később érkezett csak meg, sőt az üzenetek el is veszhettek az ugrások útvesztőjében 26

E-mail


• Az e-mail küldése és fogadása modern környezetben (általában): 1. Alice (most: [email protected]) megírja az üzenetet a levelezőrendszerében (Mail User Agent, MUA, pl. Mozilla), begépeli Bob címét vagy kiválasztja az adress-book tárból (most: [email protected]), és elküldi az üzenetet 2. A levelezőrendszer internetes e-mail formára alakítja az üzenetet, és elküldi a helyi levélküldő szolgáltatónak/szervernek (Mail Transfer Agent, MTA, most: smtp.a.org) az SMTP (Simple Mail Transfer Protocol) protokoll segítségével 3. Az MTA megkeresi a cél/címdomain nevét (most: b.org) a DNS-ben (Domain Name System), hogy beazonosítsa az adott domain levélfogadó szerverét (Mail Exchange Server) 4. A címdomain DNS szervere (most: ns.b.org) válaszként elküldi a címdomain MX szervereinek listáját (most: mx.b.org) a hívó MTA-nak 5. A helyi levélküldő szolgáltató (smtp.a.org) elküldi az üzenetet a címdomain MX szerverének (mx.b.org), az pedig kézbesíti a levelet Bob postafiókjába 6. Bob rákattint az új üzenetre, és azt levelezőrendszere megjeleníti a képernyőn a POP3 (Post Office Protocol) protokoll használatával

27

9


E-mail •

Az e-mail rendszer máshogy is megvalósítható, ilyenkor a folyamat nem pontosan az előző forgatókönyv szerint zajlik, pl. – Alice és Bob webmail szolgáltatást is használhat, ekkor nem kell (MUA) levelezőrendszer – Egyes más jellegű programok tartalmazhatnak beépített levelezéstámogatást, ilyenkor más konverziók történnek a lépések során

•

Manapság szinte minden e-mail közvetlenül az internethez kapcsolódó gépekre érkezik (DNS, MX rekord és SMTP segítségével)

•

Spam (levélszemét): kéretlen, rosszindulatú, ill. téves levél

•

Fajtái:

– Nagyon kevés mail kiszolgáló engedélyezi az útdefiniálást (routing), sem az automatikust, sem pedig a kézit, az ezzel való visszaélések miatt (spam-ek) – Mivel az e-levelezés költségei igen alacsonyak, a „szemetelők” akár napi több száz millió e-mailt is szétküldhetnek – Leggyakrabban kéretlen kereskedelmi hirdetéseket kapunk (szoros értelemben vett spam, pl. egy cégnek megadtuk a címünket vagy megszerezte valahogy…) – Férgek, vírusok (önmagukban vagy csatolt állományként, ld. korábban) – Levelező listáról érkező, általunk nem várt levelek – Előfordulhat az is, hogy valakinek a címe hasonlít egy népszerű címre, így egyszerűen tévedésből neki küldenek leveleket

•

Védekezés: spam-szűrés, ill. azonnali törlés 28


E-mail •

A modern internetes e-mail üzenetek tipikusan két fő részből állnak:

•

A fejléc fontosabb részei:

– Fejléc (header) és törzs (body) – Az üzenet rövid tartalma (tárgy, subject), a küldő/feladó címe (from), a fogadó/címzett címe (to), a küldés dátuma és ideje – Másolat (cc, carbon copy) – ki kapja még meg a levelet – Válaszcím (reply-to) – egyes levelezőprogramok megengedik a feladóétól eltérő e-mail cím megadását is – Típusmező (content-type) – az üzenet típusát tartalmazza (karakterkészlet, kódolás) – Csatolt fájlok (attachments) – felsorolásszerűen helyezkednek el, általában látszik a típusuk

•

A törzsben helyezkedik el maga az üzenet – Különösen hivatalos jellegű levél esetében fontos a hagyományos levélírásban megszokott konvenciók alkalmazása • Udvarias megszólítás, búcsúzás, megfelelő hangnem

– A levélhez fájlok csatolhatók (képek, további dokumentumok) 29

Internet – fájlcsere/fájlmegosztás


Fájlcsere és fájlmegosztás • •

Az internet segítségével letölthetünk/megnézhetünk (távoli szervereken és gépeken) közzétett anyagokat, ill. Fájlcserélő programok használatával az egyes felhasználók hozzáférnek mások gépein által tárolt fájlokhoz, miközben ők is elérhetővé teszik a saját gépükön tárolt egyes fájlokat – Ez a két kategória kicsit összemosódott, hiszen vannak olyan fájlmegosztó rendszerek is, amelyek nem igényelnek feltöltést – A 2. esetben a beszerezhető fájlok általában nem egyetlen központi szerverről kerülnek a felhasználó gépére, hanem a fájlt (vagy a fájl feldarabolt szeleteit) birtokló személyek feltöltési kapacitásának és sebességének felhasználásával, decentralizált módon (egyenrangú csere, peer-to-peer modell, P2P)

•

Történeti áttekintés (90-es évek végétől) – A P2P programok első generációja kliens-szerver típusú volt, egy központi szerver szabályozta a forgalmat • Ide tartozik a Napster fájlmegosztó program, amely napjainkban fizetős szolgáltatásként működik

– A második generációban jelent meg a decentralizáció, a központi szerver léte miatti jogi problémák kiküszöbölésére (Gnutella, Kazaa, eMule) – A harmadik generációban indirekt és titkos azonosítást vezettek be (GNUnet, Tor) – A negyedik generáció folyamokkal dolgozik fájlok helyett, ezzel lehetőség nyílik on-line rádióhallgatásra és tévézésre is (a BitTorrent broadcast technológiáját alkalmazzák) 30

10

Fájlcsere/fájlmegosztás •


Média megosztás – Sok rádiós, televíziós és webkamerás szolgáltató használja a „folyamos” megoldást élő internetes közvetítésre • Az egyik első, interneten megjelenő óriáscég a BBC volt

– Az elérhető anyagok nagyon változatosak • Nézhetjük pl. élőben akár a SZE campust, vagy a Panama-csatorna forgalmát • Vannak ingyenes és fizetős szolgáltatók is

•

YouTube – a vezető ingyenes videómegosztó napjainkban – 2005.02.15-én alapították – Flash-alapú web lejátszót használ – Nagyjából 64 millió videó van rajta, és napi több százezer újat tesznek fel (persze sokat törölnek is) – Bárki megnézheti az anyagokat, de feltölteni csak regisztrált felhasználók tudnak, akik saját profilt is létrehozhatnak

•

Piaci hatások – A nagy sebességű internetes kapcsolatok kiépülésével és viszonylag kis méretű és jó minőségű tömörített formátumok megjelenésével a fájlmegosztás nagyon népszerűvé vált, és a globális piacra is érzékelhető hatást gyakorolt – A zeneipari eladások pl. egy tanulmány szerint az 1999-es 38 milliárd dollárról 32 milliárdra csökkentek 2003-ra, elsősorban a Napster program hatására • Egyes elemzők szerint az internetes „fekete” letöltések nem hatnak drasztikusan a zenei piacra (tehát a csökkenésnek inkább más okai vannak)

– Tény, hogy több neves hagyományos cd-forgalmazó zárt be az utóbbi években, ugyanakkor sikeres internetes fizetős forgalmazók is feltűntek 31

Fájlcsere/fájlmegosztás •


Piaci hatások (folyt.) – A moziipar esetében a „kalózkodás” szintén jelentős • Az MPAA (Motion Picture Association of America, Amerikai mozgókép szövetség) jelentése szerint 2005-ben a filmstúdiók vesztesége 2,3 milliárd $ volt • Mások itt is úgy érvelnek, hogy a letöltő nem feltétlenül nézné meg a moziban is a filmet ill. venné meg videón vagy dvd-n, tehát a veszteség nem egy az egyben számolható • A letöltések száma itt viszont a zeneiparnál dinamikusabban nő, mégpedig elsősorban a felsőoktatási intézmények köré szerveződve (18-25 éves korosztály)

– Ugyanez a hatás a szoftverpiacon is kimutatható – Egy tipikus Torrent szolgáltató aktuális napi adatai: 12 millió felhasználó, 33 millió aktuálisan elérhető fájl, 1074 Terabájt összmérettel

•

Szerzői jogi kérdések

•

A szerzői jogi védelem alá eső művek ily módon történő „beszerzése” általában illegális és büntethető tevékenységnek számít

– Az egyes országokban eltérő lehet a jogi szabályozás, ill. sokszor a szakemberek véleménye sem teljesen egységes, de:

– Egy svéd felmérés fiatalokat kérdezett meg a következő kijelentésről: ”I think it is OK to download files from the Net, even if it is illegal” • 38% maximálisan egyetértett, 39% pedig részben egyetértett

•

A központi szolgáltatók által leggyakrabban alkalmazott megoldások: – Az anyagok egy része ingyenes, mások fizetősek (a kurrensek ill. a jobb minőségűek), és erősen „bátorítják” a felhasználókat arra, hogy fizessenek – A vitatott anyagokat eltávolítják – „Jó viszonyt” próbálnak kialakítani a jogtulajdonos cégekkel, lehetőleg kerülve a peres megoldásokat

Fájlcsere/fájlmegosztás

32


33

11


Internet – keresés

Keresőprogramok •

Keresőrendszer: az interneten megtalálható dokumentumok, adatbázisok, multimédiás tartalmak megadott szempontok szerinti nyomon követését és az eredmény megjelenítését végrehajtó szoftver – –

Címszavas keresés (leggyakrabban): a rendszer megjeleníti azokat a tartalmi egységeket, találatokat, amelyek megítélése szerint az adott címszóhoz kapcsolódnak Kereső kifejezés is megadható (ez szavakat, logikai műveleteket és egyéb attribútumokat tartalmazhat), ilyenkor a rendszer a megadott feltételek szerinti összetett keresést végez • •

•

Látható és láthatatlan web –

A rendelkezésre álló „össznépi” tudásnak csak kisebb része van fent a weben, és a keresők ennek is csak kisebb hányadát tudják megtalálni

– –

„Kicsit” máshogy megfogalmazott keresőkérdés más releváns találatokat is kiadhat Általában angolul vagy németül több hasznos találatot kaphatunk

•

•

Túl sok találat esetén szűkítést kell alkalmazni, a feltételek pontosításával (pl. milyen szó ne szerepeljen a dokumentumban) Nem megfelelő találatok esetén helyesírási, nyelvtani és fogalmi módosítással érdemes folytatni

Weblapok szándékosan is elrejthetők a keresőrobotok elől

Problémás keresések – –

Nagy bevételt hozó témák esetén sok webmaster érdekelt abban, hogy oldala lehetőleg minél előrébb kerüljön a találati rangsorokban, akkor is, ha az adott keresésben nem releváns (web-spam) Ha nem ismerjük a kulcsszavakat sem, akkor tematikus közelítést kell alkalmazni (pl. a Wikipediából indulva)

34

Internet – keresés


•

Keresők összehasonlítása

•

Google – a legnépszerűbb netes kereső napjainkban, előnyös tulajdonságai:

– Adatbázisok mérete, használhatósága, frissessége alapján – A Google és a Yahoo szerepel ezekben a felmérésekben a legjobban – Egyszerű (minimalista) alap kezelőfelület – ünnepi logókkal, meglepetésekkel :-) – Több mint 100 nyelven elérhető, többnyelvű országokban nemzetiségi változatokban is (pl. szlovákiai magyar Google) – Nemcsak weblapok között keres, hanem sok más állományban is (pl. pdf, doc, xls, ppt, rtf, txt fájlokban)

• •

Keresőrobot: olyan program, amely egy keresőrendszer számára információkat gyűjt a weblapokról, és bizonyos szabályok szerint követi az egyes weboldalakon található linkeket A keresőrobotok működése – Felgöngyölítés: a keresőrobot meglátogatja a weboldalt, letölti az ott található adatokat, majd az adatközpont a gyors kereshetőségnek megfelelően feldolgozza a letöltött információt – Beindexelés: az oldal helyezésének kialakítása a találati listában (ez több látogatás után alakulhat ki) • Kulcsszavak megjelenése, bejövő linkek (Google), weblapok „értéke” alapján

•

Kiegészítő technikák a háttérben: oldaltérkép létrehozása, régiós központi adatbázisok, stopszavak rögzítése (amikre nem érdemes keresést végrehajtani, nem minden keresőben) 35

Internet – keresés •


Meglepő találatok – Kockázatosnak ítélt oldal (kémprogram lehet)

– :-)

– A Google alapvetően egy másik Magyarországban gondolkodik…

– Sok hasonló példa található 36

12

Internet – e-kereskedelem


E-kereskedelem • • •

Elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem): árucikkek interneten történő eladása, vásárlása, illetve cseréje Webáruház: olyan honlap, amelynek fő profilja bizonyos árucikkek értékesítése Az e-kereskedelem sajátosságai – A webáruházakban csak közvetett módon találkozhatunk a termékekkel (kép + valamilyen szintű leírás) • Ugyanakkor az emberek szívesebben vesznek olyan termékeket, amiket „élőben” meg tudnak nézni, érezhetik az anyagát, felpróbálhatják stb.

– Ezért általában (pl. nálunk is) azokat a termékeket rendelik meg a vásárlók (esetleg) az internetről, ahol az előző szempontok nem lényegesek a vásárlás szempontjából (pl. dvd-k, könyvek, egyszerűbb háztartási cikkek) • Fejlettebb internetes kultúrával rendelkező országokban az e-vásárlás más régóta népszerű, nagy a vásárlási fegyelem, nagyobb bizalommal fizetnek az emberek a neten keresztül

– A vásárlás történhet postai utánvéttel, bankkártyával, készpénzzel és átutalással – A szállítás történhet postával vagy futárszolgálattal, de lehetőség van az árut a boltban is átvenni, ha az adott webáruház rendelkezik ilyennel – A webáruházak nagy részénél lehetőség van értékelni, véleményt írni a termékekről • A vélemények általában vagy nagyon pozitívak, vagy nagyon negatívak :-) 37

E-kereskedelem •


Hogyan lehet sikeres egy webáruház? – Egyszerű és biztonságos a rendelés lehetősége, megbízható, állandó működés • Hitelkártyák elfogadása (a világban a vásárlások 90%-a banki átutalással valósul meg, a bankkártya számának megadásával)

– Kialakult üzleti modellt (stratégiát) sugall, fejlett számítógépes technológiát használ, közelít a hagyományos vásárlási élményhez – Naprakészen frissíti a termékskáláját és lépést tart a vásárlói igényekkel, reagál a gazdasági, szociális vagy fizikai környezet változásaira – Kellemes a megjelenése, ízléses színvilággal, grafikákkal, fotókkal rendelkezik, így a vásárlók szívesebben térnek vissza máskor is (akár néha csak nézelődni) – A termékek a kiszállítás után nem okoznak csalódást, működőképesek/hibátlanok – (Sokszor) Árelőnyt biztosít a hagyományos vásárláshoz képest • A rezsivel és az alkalmazotti élőmunkával lehet spórolni

•

Lehetséges problémák a webáruház készítése és üzemeltetése kapcsán – Tapasztalt gazdasági és számítógépes szakemberek hiánya – A vásárlók félreismerése, hibás piackutatás, hibás vagy nem kellően követett projekt tervek – Az emberek internetezési szokásainak nem megfelelő ismerete – Rossz versenytűrő-képesség

38

E-kereskedelem •


Mire ügyeljünk az e-vásárlásnál? – Bizalmas adataink védelme, pénzügyi biztonság • Gyanús, ha olyan adatokat kérnek, amelyek nem tartoznak szorosan a vásárláshoz! • Mindig olvassuk el az adatvédelmi elveket!

– A választékról, az eladó cégről és a szállításról nyerhető információk • A megvásárolt termék bármilyen hibájáért a boltot üzemeltető cég a felelős!

•

Kis történeti áttekintés – 1989-90 (eml.): a WWW projekt kezdete (Berners-Lee) – 1992: igényes tudományos publikáció az e-kereskedelem várható hatásairól – 1994: a Netscape Navigator megjelenése, a Pizza Hut bevezeti a webes pizzarendelést – 1995: indul az Amazon.com és az e-Bay, a Dell és a Cisco cég beindítja az internetes kereskedelmi tranzakciókat – 1998: indul a PayPal (készpénzmentes pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújtó intézet) – 2008: az éves e-kereskedelmi forgalmat 204 milliárd dollárra becsülik az USA-ban, ez 17%-os növekedés az előző évhez képest 39

13

Internet – további érdekes kérdések


Néhány további érdekes kérdés •

További üzleti aspektusok – Elektronikus levelezés vs. képeslapok, hagyományos levelek, bélyegek (?) – Online-újságírás vs. nyomtatott újságok

• •

E-közigazgatás („elektronikus város”) Gyerekek, fiatalkorúak védelme – Hogyan lehet korlátozni a hozzáférést bizonyos oldalakhoz – Cybertér vs. valós világ

•

Szabad vélemény és cenzúra – Meddig terjed a véleménynyilvánítás szabadsága, egyén szabadsága vs. közösségi jogok – Bele lehet-e/szabad-e avatkozni állami/központi eszközökkel az információ szabad áramlásába (pl. Kína, Irán)

• •

Személyes adatok biztonsága (nemcsak vásárlásnál, pl. iwiw) Mennyire hiteles az internetről beszerzett információ? (pl. szótárak vagy wikipedia) – Wikipedia • Hasznos, de sok elírás, félrefordítás, nehézkes, zavaros fogalmazás, sőt hiba, tények hibás ismerete, rossz súlypontok, nem a lényeg jön át… • Az angol és a német a legjobb, de pl. általában a szlovák is jobb, mint a magyar! 40

14

Internet. Dr. Kallós Gábor Az internetről általában. Az internet története. Internet áttekintés. Internet történelem

Recommend Documents