AZ INTERNET ÉS KERESŐESZKÖZEI Az internetet, ezt a világméretű hálózatot a tudományos kutatók alakították ki, mert nekik volt a legnagyobb szükségük a gyors elektronikus kommunikációra. Eredeti feladatát azonban hamar kinőtte, hatalmas népszerűségének köszönhetően ma már nem tudjuk elképzelni mindennapjainkat nélküle. Az internet nem más, mint világméretben összekapcsolt hálózatok rendszere. Egy szabályozás nélküli, nyilvános és globális kommunikációs hálózat, amelyen az információ lényegében majdnem korlátlan mennyiségben és áttekinthetetlen formában található meg. (szöveg, kép, hang, szoftver, szolgáltatás, adatbázis, linkgyűjtemény, honlap, interaktív források, virtuális valóság stb.) Az elérhető dokumentumok száma egymilliárd fölött van és számuk, nem egészen egy év alatt megduplázódik. Lényegében akármilyen adatot begyűjthetünk a föld bármely pontjáról. Nem az elérés okoz problémát, hanem a túlságosan is szabad információáramlás. Az interneten elérhető adatok rendezetlennek tekinthetők, többnyire nem hitelesek. Mivel bárki bármit feltehet a világhálóra, az adatok ellenőrzése nem megvalósítható. Az internetes kapcsolatok nem állandóak és nem stabilak. A tartalmakat folyamatosan változtatják. Ahhoz, hogy az internet valóban hasznos tájékozódási eszköz legyen, meg kell tanulni keresni benne. Ez pedig nem egyszerű feladat. Az internethasználók legnagyobb problémája, hogy nehezen találják meg a sok adat között a megfelelő információt. Ennek enyhítésére szolgálnak az ún. keresőszerverek, vagy internetes keresőszolgáltatások. Ezek olyan számítógépes programok, amelyek a hatalmas információtengerből kiszűrik a szükséges oldalakat. Végignézik az interneten elérhető lapokat és különböző szempontok alapján adatbázisba rendezik őket. Az interneten számos keresőeszköz létezik, elsősorban szokásainkon múlik, hogy melyiket használjuk. A webkereső eszközök: o Keresőgépek: Olyan nagy teljesítményű számítógépek, amelyek a sok millió internetes oldal tartalmai között képesek megtalálni a keresett információt, akár kulcsszavas, akár téma szerinti keresés eredményeként. Ezek a keresőgépek maguk is egy-egy weboldal címén érhetők el. Az egyik legsokoldalúbb keresőszolgáltatás a Google. (www.google.com). A keresőgépek az internet feltérképezésére keresőmotorokat használnak, olyan számítógépes programokat, amelyek képesek felismerni az egyes internetes oldalakon azokat a kódokat, amelyek alapján a különböző tartalmak kigyűjthetők. A keresőmotor képes szinte bármilyen információ megkeresésére. o Témakatalógusok (subject directory): Olyan keresőhelyek, ahol - általában különböző témák szerint - kategóriákba rendezik a weblapokat. Minden kategóriához kulcsszavakat rendelnek, amelyek alapján kereshetünk bennük. o Metakeresők: Az általunk előállított kérést (keresési feladatot) egyszerre több keresőeszköznek is eljuttatják és az eredményt egyesítve, jelenítik meg. o Portálok (kapuk, kirakatok): Nagyobb tartalomszolgáltatók által fenntartott webhelyek, ahol a lehető legszélesebb körben, különböző rovatokba, jól áttekinthető témakörökbe helyeznek el információkat. Kiindulási pontként is használhatók az internetes böngészéshez. A jó portálok egy vagy több hatalmas adatbázisra épülnek, és akkor igazán jók, ha gyakran frissítik oldalaikat.
KERESŐGÉPEK, KERESŐMOTOROK A keresés során az információhalmazból kulcsszavak alapján szedegetik ki a számunkra (kereső-kifejezésnek megfelelő) érdekes információkat. A kereső azoknak a dokumentumoknak az internetes címeit listázza ki, amelyek tartalmazzák a keresett szót, illetve amelyek megfelelnek a keresés feltételeinek. A keresőmotorok tehát a weboldalakon található szavakat indexelik (adatbázisba rendezik), erre a célra készített programok segítségével (robotok, pókok (spider)) Vannak olyan programok, amelyek összetettebb szempontok szerint is képesek végigbogarászni a weblapokat. (intelligent agent – intelligens ügynökök). Az indexelés a címek szavai vagy a 10-nél többször előforduló szavak vagy a HTML szöveg (Internetes oldal formátuma) fejlécében elhelyezett ún. metaadatok alapján is történhet. Felmerülhet a kérdés, hogy hogyan dönti el a program, mely lapokat kell egyáltalán végignéznie. Az egyik megoldás, hogy automatikusan figyelik az internetet és az új lapokat próbálják megtalálni. A másik, hogy a weblap készítője maga „kéri” a keresőmotort (pl. metaadatokban elhelyezett megfelelő kulcsszavak segítségével), hogy nézze végig a webhelyét és építse be a lapokat az adatbázisába. Mivel az internet állandóan változik - egyes lapok eltűnnek, újak jelennek meg, vagy változtatják a lapok tartalmát - ezért a keresőgép adatbázisát időről időre frissíteni kell. Fontos kritérium a keresőgépekkel szembeni elvárások szempontjából, hogy milyen gyakran frissülnek. További jellemzésükre a pontosságot, a találati arányt, és a lefedettséget használják. Bár az információ-visszakeresésre az esetek többségében a keresőgépek a legalkalmasabbak, azt nem szabad elfelejteni, hogy a legjobb keresőgépek is csak az interneten található weblapok egyötödét képes indexelni. Altavista (www.altavista.com ) A világ egyik legnépszerűbb keresőmotorja, a legnagyobb adatbázissal. Támogatja a legkülönfélébb nyelveket. Webtartalmak, képek, zenék, videók és hírek keresésére használható.
Google (www.google.hu; www.google.com) A weben a legismertebb kereső, számos nemzeti változata is létezik, így magyar nyelvű felülete is van. Az oldal bejelentkezés után személyre szabható (a kiválasztott témacsoportok, információk jelennek meg), a weblapokon kívül képek, csoportok és egyéb webes elemek keresésére is használható.
Ha valamit meg szeretnénk keresni a weben, akkor a keresést a Google-al kezdhetjük. Ma már sokkal többet nyújt, mint egy egyszerű kereső. Számos egyéb szolgáltatása van, már a keresőoldalnak is (időjárás, elektronikus naptár, levelezőrendszer,stb.), de más témákkal is foglalkozik. TÉMAKATALÓGUSOK Ezek a keresőhelyek egészen másképp működnek. Itt általában emberek végzik a weblapok katalogizálását. Minden kategóriához - leginkább a tartalom alapján megállapított kulcsszavakat rendelnek. A katalógus ezek alapján kereshető. Az azonos kulcsszavak által indexelt weblapok halmazát nevezzük kategóriáknak. A keresés során az átfogó kategóriák felől, majd ezeket a keresés profiljának megfelelően egyre finomítva (alkategóriák és azok alkategóriáinak kiválasztásával) juthatunk el a megfelelő információhoz. A kategóriák rendszere általában hierarchikus jellegű (alá, fölérendeltségi viszony van közöttük). Ha például a szemüveggyártókra vagyunk kíváncsiak, akkor itt könnyen meg fogjuk találni egy értelemszerű kategóriában: egészség/életmód/gyógyítás/gyógyászati segédeszközök/szemüveg-forgalmazók stb. Az egyik legnagyobb webkatalógus, a „Yahoo!” például, több mint 2000 különböző kategóriát tart nyilván. Ha egy kategóriában a dokumentumok száma eléri az ezret, akkor a „Yahoo!” szakemberei megosztják a kategóriát, és ún. alkategóriákat hoznak létre a dokumentumok számára. Az ilyen keresőeszközökkel szemben támasztott követelmények egyik legáltalánosabb problémája, akkor adódik, ha egy dokumentum (weblap, információ) megnyugtatóan egyik meglévő kategóriába sem fér bele, akkor ugyanis csak nagyon körülményesen lehet megtalálni a kapcsolódó témaköröket. A másik probléma az egyre növekvő számú internetdokumentum katalogizálásához szükséges ember és pénzeszköz előteremtése.
Yahoo! (www.yahoo.com) Webtartalmak, képek, videók, webáruházak és egyéb elemek keresésére használható. Tematikus keresőfunkcióval is rendelkezik, jól használható kulcsszavas kereséshez, ilyenkor a találati listában nemcsak a saját katalógusából válogat weblapokat, hanem a Google keresőmotor adatbázisából is.
Témák
Kurzor (www.kurzor.hu) Folyamatosan bővülő témakörökkel jelentkező katalógus.
PORTÁLOK A portálok kapuk, kirakatok az internet folyamatosan mozgásban lévő és egyre növekedő „szupersztrádáján”. Ezek használatával ingyenesen informálódhatunk az előttünk álló utakról, kiválaszthatjuk a legjobb lehetőséget, rendezve kapjuk az információkat. A portálok többnyire nagyobb tartalomszolgáltatók által fenntartott webhelyek, ahol rengeteg információt helyeznek el. A jó portálok egy vagy több adatbázisra épülnek, és gyakran frissítik az oldalaikat. Általában kétféle portálról beszélhetünk: o Vertikális portál: függőleges, vagyis mélységében növekvő oldalak, ahol egy-egy közös téma köré rendezett információkat találunk, egyre részletesebb feldolgozásban. Egy-egy témában, témakörben kínálnak alapos precíz, sokoldalú tartalmat. Például www.prim.hu az informatika híreit tartalmazza, vagy a Magyar Színházi Portál a www.szinhaz.hu címen. Itt színházakról, színészekről, műsorokról, jegyvásárlásról, fesztiválokról, színházzal kapcsolatos más eseményekről tájékozódhatunk. o Horizontális portál: Vízszintes, azaz széles, sok mindennel foglalkozó portál, ahonnan a különféle felhasználók szerteágazó érdeklődésének megfelelően érhetők el a tartalmak (hírek, háttéranyagok, elemzések, publicisztikai írások, képgaléria stb.) Például a kezdőlapnak is gyakran használt www.startlap.hu is ilyen, ahol rendkívül sok témában találunk linkeket, szinte nincs olyan téma, amit meg ne találnánk vagy a www.index.hu. Mindkét portáltípusra jellemző egyedi szolgáltatások a következők: kereső, fórum, chat, vendégkönyv, e-mail, a cikkek, írások kinyomtatásának, továbbküldésének lehetősége vagy hozzászólási felület biztosítása az egyes írásokhoz. Ahhoz, hogy a portálok nyitólapja gyorsan letöltődjön, mégis minden információ és szolgáltatás elérhető legyen, több speciális alkalmazást is találunk ezeken az oldalakon. Ilyen például a jól ismert legördülő menü, amelynek segítségével a különféle választási lehetőségek kis helyen elférnek az oldalon, mivel egyszerre csak egy lehetőséget jelenít meg, és így egy sort foglal el.
Témák
Keresőoldal
Index: www.index.hu) A kereső a magyar honlapok között keres, de szűkíteni lehet a keresését például az index hírmagazin tartalmára is. Erénye, hogy jól áttekinthető tájékoztató szöveggel segíti (Help) a gyors, könnyű és hatékony keresést.
Mindkét portáltípusra jellemző egyedi szolgáltatások a következők: kereső, fórum, chat, vendégkönyv, e-mail, a cikkek, írások kinyomtatásának, továbbküldésének lehetősége vagy hozzászólási felület biztosítása az egyes írásokhoz. Ahhoz, hogy a portálok nyitólapja gyorsan letöltődjön, mégis minden információ és szolgáltatás elérhető legyen, több speciális alkalmazást is találunk ezeken az oldalakon. Ilyen például a jól ismert legördülő menü, amelynek segítségével a különféle választási lehetőségek kis helyen elférnek az oldalon, mivel egyszerre csak egy lehetőséget jelenít meg, és így egy sort foglal el.
LINKGYŰJTEMÉNYEK A nagyobb tartalomszolgáltatók, (például könyvtárak is) a portálok mellett gyakran készítenek olvasóik számára tájékozódáshoz szükséges linkgyűjteményt. Összegyűjtik az általuk lépviselt tevékenységi kör fontos weblapjainak címét és internetes elérhetőségét, és rövid tartalmi összefoglalót kapcsolnak hozzájuk. Olyan ez, mint egy ajánló bibliográfia.
A legismertebb ilyen magyar linkgyűjtemény a www.startlap.hu oldalról elérhető lap.hu család, amelynek aloldalain mára már sok ezer oldalból tudunk választani. Az aloldalak közvetlenül is elérhetők. (kulcsszavas keresésre kapott találatok között). Az oldalakon is lehet kulcsszóra keresni, illetve betűrendben is böngészhetjük az oldalak listáját. Tematikus keresésre is van lehetőség:
Kiemelt témák:
METAKERESŐK Nem saját adatbázisokat építenek, hanem egyszerre több adatbázist keresnek végig és az eredményt rendezett formában adják tovább számunkra. Egyszerre több keresőgépet futtatnak, nem ritkán akár 10-15-öt is. Minden meta-kereső más algoritmust használ. Időkímélő eljárás, de csak a felszínen keres, még a keresőgépek által feltárható teljes mélységet sem tárja fel. MetaCrawler Az egyik legnagyobb meta-kereső. Több tucat webkereső és webkatalógus adatbázisában keres egyszerre. Elsősorban angol nyelvű keresésre alkalmas, nagy lefedettséget nyújt.
INTERNETES LEXIKONOK, SZÓTÁRAK
Ha valamely kifejezésre szeretnénk leírást, magyarázatot, vagy szóra szeretnénk definíciót találni, úgy a legjobb megoldás az internetes szótárak, lexikonok, enciklopédiák fellapozása. Ezek között találunk hagyományos szótárakat, lexikonokat, illetve szabad tartamú enciklopédiákat. Mindegyik típusnak vannak előnyei és hátrányai. Egy normál lexikon például csak azokat, a szavakat tartalmazza, amelyeket a szerkesztők feldolgoztak, viszont tartalma hitelesebb. A legismertebb szabad internetes enciklopédia, a Wikipédia, amely egy többnyelvű, nyílt tartalmú, bárki által kiegészíthető és fejleszthető webes lexikon. Egy nonprofit alapítvány üzemelteti, tartalmát szabad forrásként önkéntes közösség alakítja, és az egész világon hozzáférhetővé teszi. Építése 2001 elején kezdődött. Kezdetben csak angol nyelven létezett, majd fokozatosan kialakultak a különböző nyelvű változatai, és 2004 őszére már 194 nyelven volt elérhető.
Az elnevezés a wiki és enciklopédia szavak összevonásával keletkezett. A wiki szó olyan weboldalakat vagy más hipertext forrásokat takar, ahol lehetővé teszik a használók számára a tartalmi közreműködést. A projekt célja az volt, hogy olyan globális, bővíthető tartalmú enciklopédia jöjjön létre, amely hiteles információkat közvetít. A Wikipédia mellett más projektek is tartoznak a szervezethez: o Wiktionary: szótár és tezaurusz, o Wikibooks: szabad hozzáférésű könyvek és kéziratok gyűjteménye, o Wikiquote: idézetgyűjtemény, o Wikisource: szabad hozzáférésű dokumentumokat tartalmaz, a Meta-Wiki pedig a Wikimédia összes projektjének koordinátora. A Wikipédia nem tökéletes enciklopédia, sok hibát és bizonytalanságot tartalmaz, de tartalma felülmúlja számos lexikon tartalmát, ráadásul a szövegbe beágyazott linkek és kereszthivatkozások további információkhoz vezetnek el. A szócikkek szerkezete egyszerű. A témák többségét azonos minta alapján, fokozatosan dolgozzák fel. Ennek a feldolgozási módszernek persze megvan az a veszélye, hogy a népszerű témák fel lesznek dolgozva, a kevésbé népszerűbbek viszont nem. Nem úgy, mint egy hagyományos enciklopédiában, ahol következetesen és rendszerezetten minden témakört visszakereshetővé tesznek, egyenlő mélységben.
Egy szócikk az angol változatban
Magyar változat:
Magyar változat: A magyar felület
Portálok a nagyobb tudományterületekhez:
WBIS - Életrajzi lexikon A World Biographical Information System (WBIS) a világ egyik legnagyobb átfogó életrajzi adatbázisa. A hatnyelvű kezelőfelülettel használható online adatbank.
Keresés: Keresési lehetőségek: egyszerű, biográfiai, bibliográfiai
Megjelenítés:
KERESÉSI LEHETŐSÉGEK AZ INTERNETEN Mint már volt róla szó, hogy az interneten található adatok, információk mennyisége meglehetősen nagy, ezért kereséskor a találati halmaz is nagy lehet, fontos tehát, hogy megfelelően átgondolt, pontos keresőkérdést tegyünk fel a rendszernek. A keresés fajtái: o Téma szerinti keresés: egy pontról kiindulva fokozatosan finomítjuk a keresendő információ tárgyát, témakörét. Ez a módszer témakatalógusokban való kereséskor (pl. Yahoo) alkalmazható. Az ilyen típusú szolgáltatások ugyan kevesebb weblapot tárnak fel, de ezeket gondosan osztályozzák, rendszerezik, téma szerint csoportosítják a címeket. A kezdőoldalon a főmenüből kiválasztva a megfelelő kategóriát, az átfogó kategória felől a speciális felé haladunk, így egyre szűkebb csoporthoz jutunk. Kéthárom lépés után áttekinthető mennyiségű listát kapunk a keresett témájú weblapokról. A tájékozódásnak ezt a módját böngészésnek is szokták nevezni. o Tartalom szerinti keresés: A webes keresések leggyakoribb formája a tartalom szerinti keresés. Ilyenkor végig kell gondolnunk, hogy a keresendő oldal milyen (jellemző=releváns) szavakat tartalmazhat és ezeket, a kulcsszavakat adjuk meg a keresőmezőben. Tehát azon lapokat kutatjuk fel, amelyek egy vagy több adott kulcsszót tartalmaznak. (Keresés keresőgéppel, pl. Google) Fontos, - a keresendő halmaz nagysága miatt - hogy milyen szavakra keresünk rá, hiszen ez jelentősen befolyásolja a találati listát. Ha ugyanis egy gyakran előforduló szót gépelünk be (föld, nap), előfordulhat, hogy azt több százezer oldal is tartalmazza. (akár csak említve a témát). Ilyenkor célszerű más szavakkal összekapcsolni, keresőoperátorok használatával.
Több szó beírása mindig jó ötlet. Például, ha valamilyen terméknek az ára érdekel, be lehet írni a „Ft.” Szót, feltételezve, hogy előfordul a szövegben.
A találatok nyelve is meghatározó szempont, érdemes például bekapcsolni a keresőoldalon, hogy csak a magyar nyelvű találatokat jelenítse meg a keresőgép.
A keresés hosszabb időt is igénybe vehet, de sikeres keresés esetén a kívánt oldalak listáját a gép megjeleníti a keresőkérdésnek pontosan megfelelőkkel kezdve. A további sorrend a szerint alakul, hogy az adott oldalra hány link hivatkozik. Azok az oldalak tehát, amelyekre nem mutat a weben hivatkozás, nem is biztos, hogy rajta lesznek a listán, pedig elképzelhető, hogy azok lennének számunkra megfelelőek. A különböző keresők különböző találatokat hozhatnak ki, ezért célszerű többel is megpróbálkozni. A Google például az alapján állapítja meg a sorrendet, hogy hány független webhelyről mutat link az adott oldalra. o Szörfölés, szörfözés: Az internetes keresés speciális lehetősége. A hipertext (a weboldalak nyelve: HTML: Hyper Text Markup Language = hiperszöveges jelölőnyelv) adta lehetőségeket kihasználva az olvasási útvonalról maga a felhasználó dönthet, az információkat összekötő kapcsolatok (élek) mentén, pillanatnyi szükségletei, érdeklődése, hangulata alapján navigálhat. Ugyanis a hiperszöveg segítségével kapcsolat létesíthető a dokumentum egyes elemei és más dokumentumok között. Így egyik információforrásról (hullámról) a másikra ugrálhatunk. KERESÉSI OPERÁTOROK ÉS KULCSSZAVAK Az egyszerű keresés (egymezős) folyamata általában minden keresőszerveren hasonlóan történik. A keresőmezőbe beírt keresőszó, vagy szavak (kulcsszavak) megadásával. A találati lista tulajdonképpen linkekből áll, melyek weblapokra mutatnak. Továbbá megadják a dokumentumok nagyságát, készítésük dátumát, illetve néhány sor részletet a szövegből. A kiválasztott linkre kattintva a kívánt weblapra ugorhatunk. Ha a keresőmezőben több szó szerepel, akkor azok mindegyikének elő kell fordulnia a dokumentumban. Ha csak kisbetűt használunk a kereséskor, akkor a program nem figyeli a kis- és nagybetűket, de ha nagybetűt is használunk, akkor annak jelentősége lesz a kereséskor. Ha idézőjelbe teszünk egy több szóból álló kereső-kifejezést, vagy egy szöveget, mondatot, akkor a program csak azzal pontosan egyező szöveget fog keresni. (pl. személynév, verssor)
Keresés idézőjel nélkül:
Keresés idézőjel használatával:
A keresőmezőben a kulcsszavak által megadott keresőkérdés kiegészítésére, pontosabb definiálására, a keresőszavak összekapcsolására különféle jeleket, operátorokat használhatunk. Ezek parancsszavakat helyettesítenek és az adatokat küldő számítógépek értelmezni tudják őket. * jel: Csonkolás. A jeltől kezdve a szó bárhogyan folytatódhat % jel. Egyetlen karaktert helyettesíthet a szóban AND, OR, NOT: Logikai operátorok használata a keresőszavak közötti kapcsolat definiálására. NEAR: Közelségi operátor használatával, két keresőszó között maximum tíz szó távolság lehet. Mivel a keresőgépek a dokumentumok teljes szövegében keresnek, a két szó közötti nem túl nagy távolság (egy mondaton belüli előfordulás) növelheti a találatok megfelelőségét. AZ INTERNET SZOLGÁLTATÁSAI Az internet két legnépszerűbb és legismertebb szolgáltatása a weboldalak megtekintése és az elektronikus levelezés. Emellett alkalmas adott felhasználói körbe tartozó felhasználók nyilvános társalgására, információik megosztására is. A weblapok, weboldalak olyan internetes oldalak, amelyek többnyire szövegeket, képeket, hiper-hivatkozásokat (olyan kiemelt szövegrészek vagy képek, amelyekre kattintva egy másik oldalra juthatunk) tartalmaznak. Lehet:
o statikus: egyszerű információközlő o dinamikus: változó tartalommal bíró (gyakran látogatott portálok) A tárolt információk jellegét tekintve: o tudományos, ismeretterjesztő o kereskedelmi o politikai, kulturális o hírszolgáltatások o személyi. Követelmények a weboldallal szemben, hogy legyen: o átlátható, o a felhasználó szempontjából hatékony, o karbantartott, o minden felhasználó számára elérhető, o felhasználó-központú, o lehetőség szerint többnyelvű, o átjárható, o interaktív, o hosszú távú megőrzésre törekvő, o jogkövető Készítésének néhány szempontja: o céljainak pontos meghatározása, o keresőbarát tartalom kialakítása, o kreatív és hatékony szövegezés, o egyszerű navigációt biztosító oldalstruktúra létrehozása, o tartalom folyamatos frissítése, o vonzó grafikai megjelenés kialakítása, o a fontos tartalom kiegészítése villogó gombokkal, „gif”és „flash” animációkkal o képgaléria kialakítása, „flash” animációkkal vagy anélkül. A weblapok nézegetése történhet célzottan, konkrét szándékkal egy adott oldal vagy információ megtekintésére irányulóan (Keresés) és szabadon, csupán szórakozásból (Böngészés, Szörfölés), vagy tájékozódó célzattal. Gyakori, hogy az előszeretettel látogatott lapokat felvesszük a kedvencek közé, így a későbbiekben egyetlen kattintással rendszeresen visszatérhetünk a kedvelt oldalainkra. Egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a kapcsolatteremtő, közösségi oldalak is, ahol megtalálhatjuk régi ismerőseinket, és újakkal kerülhetünk kapcsolatba. Megtekinthetjük adataikat, megjelölhetjük őket (saját profilunkon belül ismerősként), kategóriákat hozhatunk létre (iskolatársak, barátok, rokonok stb.), megjegyzéseket fűzhetünk hozzájuk. Erre az oldalra belépve mindig megtaláljuk őket, megnézhetjük új képeiket, értesülünk róla mi történt velük, írhatunk nekik, chat-elhetünk velük stb. A chat-ről, csevegésről megoszlanak a vélemények. Van aki, szeret úgy beszélgetni másokkal, hogy valódi önmagát nem fedi fel, mások viszont felszínes és hasztalan dolognak tartják. Tény azonban, hogy az azonos érdeklődésű személyeket „összehozza” (chatszobákban) és ledönti a távolság korlátait. Chat-oldallal számos helyen találkozhatunk, közösségi oldalakon, játékok felületén, tematikus lapokon, külön chatoldalakon. Különösen kedvelt például ez a módszer, névtelen véleménynyilvánításkor.
Az interneten történő megnyilvánulás másik formája a különböző fórumok használata. A chat-tel ellentétben ezek szövegei tovább megőrződnek, később is visszaolvashatók. A regisztrált felhasználók itt is egy adott téma (topic) köré csoportosulnak, ennek megbeszélésére, kérdésekre és válaszokra, véleménynyilvánításra, a témához való hozzászólásra van itt lehetőségük. Hasznos módja ez a véleménynyilvánításnak és az információszerzésnek. Honlapok, adatbázisok is használják a bejelentkezett használókkal való kapcsolatfelvételre, információcserére. A fórumok lehetnek moderáltak, azaz a beírt tartalmat egy moderátor ellenőrzi, és ha nem felel meg az adott fórum által előírt követelményeknek, például a színvonalnak ki is törölheti. Manapság egyre népszerűbbek a video megosztó oldalak is. Ezek olyan weboldalak, ahol a használók videókat nézhetnek meg és tölthetnek fel. Online video-tárak alakultak ki, amelyek a rögzített video-anyagok tárolásán és visszakereshetőségén kívül számos más szolgáltatást is nyújtanak. Egyre nagyobb szerephez jutnak például az oktatásban és a kutatásban. Jó példát szolgáltatnak arra, hogy az új módszerek új kihívások elé állítják az oktatókat, kutatókat, könyvtárosokat is. Ha egy professzor vagy egy kutató előadásait, kísérleteit meg szeretné örökíteni, majd mások számára is elérhetővé tenni a video-tárak alkalmas megoldást kínálnak erre, ráadásul megfelelő módon rendszerezik, tudományos igénnyel feltárják és a felhasználók számára a lehető legegyszerűbb módon prezentálják az oldalukon elhelyezett tartalmakat. A módszer annál is inkább hatékony, mivel a hallgatók szokásai az utóbbi években megváltoztak, számukra az előadáson való személyes megjelenés már nem olyan magától értetődő. Megszokták, hogy mindent elérnek a „laptopjukról” (az internetet elsősorban és ennek minden szolgáltatását). Kétségtelen, hogy akár új eszközök használatáról, akár új oktatási-tanulási modellek befogadásáról van szó, mindenképpen szükséges hozzá az oktatók szemléletének változása is. Külföldi egyetemeken már elfogadott dolog, hogy a professzorok előadásait videóra veszik és az egyetem publikus „Youtube” csatornáján közzéteszik őket. Az oktatókat nem éri hátrány ezzel kapcsolatban, sőt…, hiszen egy online előadás megnézése nem pótolja az óra végi kérdésfelvetést, személyes konzultációt, egyetemi jegyzetek elolvasását, kötelező laborgyakorlatokat. Ez csak (!) egy új lehetőség a tudás szétsugárzására, akár még népszerűsíti is az adott oktató, kutató munkáját. A legismertebb magyar tartalmak feltöltésére is használt videotár a Youtube (www.youtube.com). Könyvtári környezetben például adatbázisok bemutatására is használható:
Videotórium: A Videotórium (www.videotorium.hu) felsőoktatási és kutatási video megosztó szolgáltatást hosszas tervezési és megvalósítási fázis után 2010 júniusában indította útjára a hazai felsőoktatási és kutatási infrastruktúra üzemeltetője a NIIF intézet. A rendszer, mint tudományos és oktatási célú videoportál egy egységes platformot kíván nyújtani az oktatói és kutatói közösség által készített digitális multimédia-tartalom befogadására és hosszú idejű szolgáltatására. A szolgáltatás által kínált feltöltést, szerkesztést és visszakereshetőséget támogató speciális funkciók a tudományos igényű ismeretszerzés és tartalommegosztás követelményeihez igazodnak.
A portál elsősorban a felsőoktatási szereplők (hallgatók, oktatók), kutatási és közgyűjteményi közösség felhasználói számára nyújt segítséget, de a nagyszámú nyilvános felvételnek köszönhetően bárki használhatja tanulásra vagy éppen szórakozásra. Főbb funkciói röviden: o Hang- és videó-felvételek feltöltése hossz- és minőségi korlátozások nélkül (akár High Definition), ingyenes és korlátlan tárterület. o Előadás diák feltöltése és szinkronizálása a felvételekhez. Powerpoint vagy Open Office prezentáció feltöltése és a felvételhez időzítése o Rugalmas, a tudományos publikációk követelményeihez igazodó metaadat séma biztosítása, amely biztosítja a hatékony visszakereshetőséget. o Flash alapú lejátszás, kompatibilitás az összes elterjedt böngészővel. o Felvételek megosztása közösségi oldalakon keresztül (pl. Facebook), beágyazás külső weblapokba. o eduID föderatív azonosítás és jogosultság-kezelés (Shibboleth AAI). o Tartalom aggregációs funkció szabványos metaadat cserével (OAI-PMH). o Élő streaming: a Videotorium nagykapacitiású szervereinek köszönhetően nézők ezreihez képes eljuttatni s sugározott tudományos eseményt
TOVÁBBI INTERNETEN ELÉRHETŐ TARTALOMSZOLGÁLTATÁSOK Google egyéb szolgáltatásai: A Google keresőhöz jól használható tematikus aloldalak csatlakoznak. Dokumentumok feltöltésére alkalmas oldal:
Térképek aloldal, útvonaltervezés:
Hírek:
Google Books: A Google Könyvkereső segítségével több, mint 7 millió könyv adataihoz lehet hozzáférni. Könyvei két forrásból származnak. Egyrészt együttműködésre törekszik a világ vezető könyvtáraival, hogy azok gyűjteményei elérhetővé váljanak a szolgáltatáson keresztül, másrészt könyvkiadókkal és szerzőkkel kötött megállapodások értelmében az érintettek dokumentumai feltérképezhetővé váltak a Google számára. Ezeknek többnyire csak az előnézeti oldalai tekinthetők meg teljes szöveggel (A könyv tartalmának 20, 30, 40 %-a). A szerzői joggal védett könyvek esetében a bibliográfiai adatokat és néhány oldalt szolgáltat csak a könyvről. A szerzői jogi védelemmel már nem rendelkező könyvek azonban teljes egészében elolvashatók és letölthetők.
Speciális keresés a könyvek fontosabb adatai alapján:
Vannak olyan kiadók és szerzők, akik lemondanak - fenntartván a szerzőség jogát - a mű megjelenéséből adódó kereskedelmi jogokról, az open access (nyílt hozzáférés) filozófiájának jegyében. Céljuk, hogy a tudomány gyorsabb haladását és saját munkájuk nagyobb hatását segítsék elő. Mindazonáltal ez nem jelenti kereskedelmi jogaik teljes elvesztését. A tudományos irodalomhoz való nyílt hozzáférésről szóló berlini nyilatkozat szerint azonban, csak a digitális példányhoz való hozzáférésnek kell nyíltnak és ingyenesnek lennie a papír kiadványnak nem.
A legnagyobb és legáltalánosabb magyar tartalomszolgáltatások az interneten az Országos Széchényi Könyvtár kezelésében vannak. Nemzeti könyvtári feladatainak jegyében „Digitális Könyvtár” elnevezésű gyűjteménye számos szolgáltatást foglal magába, melyek között az általa őrzött elektronikus dokumentumokra épülő online adatbázisok, tartalomszolgáltatások és tematikus összeállítások is megtalálhatók. A könyvtár arra törekszik, hogy a digitalizálás, gyűjtés és önkéntes beadás révén egyaránt gazdagodó elektronikus dokumentumok közül - a szerzői jogi lehetőségek figyelembe vételével - minél több megtalálható és elérhető legyen az olvasók számára. A könyv jellegű, teljes szöveggel elérhető digitális példányokat az OSZK Digitális Könyvtárában és a Magyar Elektronikus Könyvtár adatbázisában, az online valamint a digitalizált folyóiratokat az Elektronikus Periodika Adatbázis és Archívumban kereshetők, míg a képi dokumentumok elsősorban a több könyvtár állományából összeállított reprezentatív válogatásban, a Magyar Digitális Képkönyvtárban, illetve a főként felajánlásokra alapozott Digitális Képarchívumban találhatók. A Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) http://mek.oszk.hu/ A legnagyobb múltú magyar nyelvű online digitális könyvtári gyűjtemény. Születésének folyamata 1994-95-re datálódik. A webes felület kialakítása 1996-ra nyúlik vissza, a modern kezelőfelület saját szerveren 2001-től érhető el. 1999 szeptemberétől az OSZK keretei között működik. Tevékenységét ugyanakkor ugyanezen évtől közhasznú egyesület is segíti.
1996 és 2002 között - sok ember önkéntes munkájának és néhány intézmény támogatásának köszönhetően - több mint 4 ezer darabra nőtt a könyvtár állománya, havi 60-70 ezerre a látogatóinak száma, s kialakult a jelenlegi gyűjtőköre: csak magyar nyelvű vagy magyar ill. közép-európai vonatkozású, tudományos, oktatási vagy kulturális célokra használható dokumentumok kapnak helyet: elsősorban szöveges művek, kisebb részben pedig térképek és kották. Gyűjti továbbá az elektronikus újságokat és folyóiratokat, valamint egyéb, könyvtári szempontból érdekes információforrások, szolgáltatások és dokumentumok címeit is. Az elmúlt évek alatt a MEK a magyar Internet egyik legismertebb szolgáltatásává és legnagyobb szöveg-archívumává lett. Webes felülete lehetővé teszi mind a kulcsszavas, mind a kategóriák szerinti keresést, hasonló a könyvtári katalógusok felületéhez.
A nagyobb kategóriákon belül alkategóriák között választhatunk:
Keresés szerző műveire:
Összetett keresés számos lehetőséggel:
Listák rendezése
Betűrendes mutatók az egyes adatmezőkhöz
A megtalált dokumentum oldala is sok lehetőséget kínál:
Szabványos bibliográfiai adatok
Letölthető formátumok Rövid tartalmi ismertető
Olvasói vélemények, hozzászólások:
A Magyar Elektronikus Könyvtárat kiegészíti az Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis. (EPA), mely a weben elérhető elektronikus időszaki kiadványok nyilvántartása. A 2004 nyarán megnyílt bibliográfiai adatbázis, az EPA által archivált tételek mellett leírja az Interneten hozzáférhető, valamint offline módon (CD-n vagy DVD-n) megjelent magyar vagy magyar vonatkozású elektronikus időszaki kiadványokat is. Az adatbázisban könyvtári szempontokat alkalmazva készítik el a kiadványok lírását és igyekeznek minél több hasznos információt és forrást csatolni azokhoz. Ahogy gyarapszik a tételek száma, úgy válik egyre teljesebbé a kép a magyar online sajtóról. Az adatbázis tételei sok szempont alapján visszakereshetőek a szolgáltatás nyitólapjáról. Keresőfunkciói hasonlóak az elektronikus könyvtáréhoz.
Folyóirat adatai:
Számai:
Cikk-kereső is csatlakozik hozzá, mely közös keresőfelületen jeleníti meg a három legnagyobb magyar cikkeket tartalmazó adatbázist. Külön-külön és egyszerre is lehet keresni bennük.
A MEK-hez hasonló könyvtárat a legtöbb nemzet szolgáltat. Az európai elektronikus könyvtárak közös keresőfelülete az EUROPEANA (www.europeana.com)
A partnereket felsoroló oldalon a szolgáltató neve és az országok szerint választhatunk, ha egy konkrét adatbázisban szeretnénk keresni. A találatokat a rendszer dokumentumtípusonként osztályozva mutatja.
FELHASZNÁLT IRODALOM Bártfai Barnabás: Az internet és lehetőségei. Budapest: BBS-INFO, 2008. ISBN 978 963 9425 29 3. 239 p. Farkas Éva: Elektronikus és virtuális könyvtárak [Online] http://www.bdf.hu/konyvtar/informaciokereses/hivatkozas.htm [2011.09.06.] Farkas Éva: Az Interneten található információk, dokumentumok [Online] http://www.bdf.hu/konyvtar/tempus/ [2011.09.06.] Fülöp Hajnalka: Internetezzünk. Budapest: Panem, 2004. ISBN 963 545 395 7. 176 p. Guerrini, Mauro: „A könyvtárak a használókért vannak”. Könyvtári Figyelő, 2012. 1. sz. 123128. Guitman Barnabás: Google keresési technikák. In: Dudás Anikó – Guitman Barnabás: In: Könyvtárinformatika - bölcsészet, társadalomtudomány. Egyetemi jegyzet. ISBN 978-963308-059-7. p. 223-236. Kovács András: Videotorium: videomegosztó a hazai felsőoktatás-kutatás és közgyűjtemények számára. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 2011. 10. sz. 437-448 Szűcs Viktor: Online videotárak az oktatás-kutatás szolgálatában. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 2011. 10. sz. 430-436.
