Jeles napok – néphagyományok helyi vonatkozásai és az egészségmegőrzés kapcsolata (Szülői segítséggel készítette: Laczkó Bettina 4. osztály és Laczkó Anna 6. osztály Vértesboglár, 2012. 07. 16.) Télűző A téli napforduló után tartott téltemető-tavaszkezdő ünnepségek az egyházi évben a karácsonyi és a húsvéti ünnepkör közé szorult. Mivel azonban a húsvét a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtöltétől függ, az azt megelőző negyvennapos böjt kezdő napja, a hamvazószerda is ennek megfelelően változik. Az előtte levő időszak, a farsang húshagyókeddel végződik. E napnak német neve Fastnacht (böjtelőéj) volt. Ebből lett a mi farsang szavunk. A farsang január 6-ától, vízkereszttől hamvazószerdáig tart. A télűző mulatságot az első alkalommal a templom mögött tartottuk, még az Anya-tanya szervezésében. A kiszebáb égetés a tájház udvarán történt. A nagy tűz mellett mindannyian reméltük, hogy ezzel végleg elégettük a telet. Az anyukák finomabbnál finomabb fánkokat szoktak sütni erre az alkalomra. Bogláron közkedvelt a farsangi füles fánk készítés.
A leghíresebb magyarországi farsang a Mohácsi Busójárás. Itt is télűzés folyik. Farsangfarkán (kedden) egy nagy máglyán koporsót égetnek. Elégetik a telet. Mi az egyik évben Ildikó néni műtermében készítettünk egy mohácsi kiállításra agyagképeket. Nagyon örültünk, hogy a mi remekműveinket is megcsodálhatta az a sok ember.
Pünkösd Pünkösd ünnepe 3 napos ünnep, melyen a Kereszténység a Szentlélek kiáradásának emlékét ünnepli meg. Ezen az ünnepen pünkösdi királyt és királynét választottunk. Játékos ügyességi feladatokban mérjük össze ilyenkor az erőnket és a mellénk pártolt szerencse mértékét. Titkon mindenki bizakodik, hogy azzal a fiúval vagy lánnyal nyernek, akiért éppen a szívük hevesebben kalapál, de sajnos, ez csak keveseknek adatik meg. Az idén Attila lett a király, én pedig a királylány.
Szent Iván éj Európa számos vidékén napjainkban is él a nyárközépi tűzgyújtás szokása. A Nap, amely a téli napfordulótól kezdve fokozatosan egyre magasabbra hágott az égen, ezen a napon éri el pályájának csúcsát. Ez a nap a Nap életének felezőpontja, amit majd a hanyatlás féléves periódusa
követ.
Ilyenkor
szokás
a
tűzugrás.
A
régi
hagyományoknak
fontos
egészségmegőrző és betegség megelőző szerepük van, úgy a testi, mint a lelki viszonylatban. A játék sok egyéb hasznos tulajdonsága mellett segíti az időbeli, térbeli tájékozódást, a tudatrendezést (információrendezést az agyban), így komoly gyógyító szereppel bír. Ezért fontos, hogy a rítusokat a hagyományoknak megfelelően, a megfelelő alkalomkor végezzük. Ezek az ősi szokások magukban hordozzák elődeink bölcsességét. Szent Iván éj alkalmából az idei évben 24 fős csapatunk a Rozi néniék pincéjénél sátorozott. Finom vacsora után, játék következett. Volt, aki ½ 2 tájt aludni tért, de jó páran egész éjjel virrasztottak. Másnap aztán jó fáradtak voltunk.
Nagyboldogasszony- és Kisasszony napja Nagyboldogasszony napja a legnagyobb katolikus Mária ünnep, melyet augusztus 15-én tartanak. Neve az ősmagyar hitvilág istennőjének nevétől ered, akinek az alakja a magyar kultúrában egybemosódott Jézus édesanyjáéval. Ezen a napon a katolikus hívők Szűz Mária mennybemenetelét ünneplik. Erre a napra virradóan, régi hagyomány szerint, az asszonyok hajnalban kimentek a rétre virágokat szedni, kis csokrokat kötöttek belőle, s a szentmisén a pap megszentelte. Ezeket a csokrokat többnyire a szekrény tetején vagy terménytárolókban helyezték el, hogy távoltartsák a betegséget házaktól. Az augusztus 15 – szeptember 8 közötti időszakot „két Boldogasszony közének” is szokták nevezni. Számos gyógyítással, asszonyi munkával és egészségmegőrzéssel kapcsolatos hagyomány fűzödik ehhez az időszakhoz. A vértesboglári svábok régi hagyományát új elemekkel színezve újra életre hívtuk, ezzel egy régi – új értéket teremtettünk Tavaly a Rozi néni és a Kriszti néni már javában szedték a harmatos réti virágokat, míg mi jót aludtunk a Somosban felállított sátrakban, de a felkelő Nap bennünket is símogatón és hívogatón ébresztett, és munkára szólított. Az ünnepnapon a temető alatti parkban, az új Kálváriánál kirakodóvásár, gyógynövény bemutató, táncház, mézkóstolás, bemutatók, kiselőadások és ügyességi játékok várták az érdeklődőket.
Szent Ferenc napja Assisi Szent Ferenc (Assisi, 1182.07.05—Porcinkula 1226.10.03) a ferences rend megalapítója; Itália, az állatok, a kereskedők és a természet védelmezője. Ő a vértesboglári templom védelmezője is. Októberben ünnepeljük, akkor van a Búcsú. Ekkor szoktunk kirándulni, tematikus túrákat szervezni. Rozi néni ilyenkor ki nem hagyná az állatokat, különösen a madarakat. Egyszer, nagy élmény volt számomra, hogy a madárháló fogságába került Barátposzátának én adhattam vissza a szabadságát. A hagyományőrzés, a jeles napokról való megemlékezés, a helyi szokások feltárása számos lehetőséget, értéket és élményt rejt a falvak minden lakosa számára.
Felhasznált irodalom: www.jelesnapok.hu
