3-1/2006.
Jegyzőkönyv
Készült Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 2006. január 26-i üléséről
Jelen vannak: Bókay Endre, dr. Bretter Zoltán, Cservék Ágnes, De Blasio Antonio, Erb József, Fratanolo János, dr. Fekete Éva, dr. Füredi Péter, dr. Gáspár Gabriella, Gonda Tibor, Hering Gyula, Horváth Zoltán, Hódosi Vera, dr. Hudvágner Sándor, Juhász István, Kablár János, Kittl János, Kővári János, Kukai András, dr. Kunszt Márta, Meixner András, Molnár Ferenc, Mindum Károly, Molnárné Garai Edit, Molnár Géza, Németh Balázs, Nagy Csaba, Nyőgéri Lajos, Papp Gábor, Pintér János, Sík László Lajos, Soó László, Staub Ernő, Székely Géza, dr. Toller László, dr. Tóth Bertalan, Tóth Mihályné, Trombitás Károly, Várbíró Péter, Várnai Márton, Weller János
Távollévő képviselők: dr. Mikes Éva, dr. Schmidt József
Jelen vannak továbbá: dr. Papp Judit címzetes főjegyző, dr. Modrovits Sándor aljegyző, dr. Varga István, dr. Tolnai Márta, dr. Sohár Endre, Póla József, dr. May Gábor, Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető, dr. Nász László, Kelemen György, Decsi János, dr. Milter Anna osztályvezetők, dr. Kovács Katalin csoportvezető, Farkas Gabriella a Gyámhivatal képviseletében, Nyirati István, Kerényi János vezérigazgató, Cseri László az Új Dunántúli Napló képviselője, Marton Ferenc Pécs TV, Murányi László Pécsi Hírek képviseletében, dr. Síkfői Tamás az Iparkamara titkára
2 Dr. Toller László: köszönti a jelenlévő képviselőket, kisebbségi önkormányzati képviselőket, érdeklődő állampolgárokat, a városi televízió nézőit. Megállapítja, hogy a megjelent 34 fő képviselővel az ülés határozatképes és azt 9.30 órakor megnyitja. Megkérdezi, az írásos meghívóban szereplő napirendhez van-e észrevétel? Soó László: kéri napirendre venni a „SZILVESZTER 2005. ünnepség támogatása” című előterjesztést. Meixner András: előterjesztőként kéri levenni a napirendről a 14-es sorszám alatt szereplő „Pécsi Kulturális Központ többletkérelme a Tavaszi Fesztivál megrendezéséhez”, a 15-ös sorszámú „Pécsi Állatkert Kht. 2006. évi működtetésének feltételei”, valamint a 18-as sorszámú „Jelenkor Alapítvány előleg kérelme” című előterjesztéseket, melyek napirendre vételét a Költségvetési Bizottság nem támogatta. Nyőgéri Lajos: kéri levenni a napirendről a 13. sorszám alatt szereplő „Szociális intézmények kötelező szakdolgozói létszámának biztosítása” előterjesztést. Erb József: kérdést kíván feltenni a polgármesternek alkotmányellenesnek vélt diszkrimináció Pécs város Önkormányzata részéről címmel. Dr. Toller László: kéri képviselőtársát, halassza el kérdését a következő Közgyűlésre, mert a mai ülésen 10.00 órától hivatalos elfoglaltsága miatt nem tud részt venni. Erb József: kérdése az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos felújításával kapcsolatos, ezért a Lakásfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság elnökének válasza is elegendő lesz számára. Trombitás Károly: kérdést kíván feltenni Kukai András bizottsági elnöknek az Alkotmány utca, Petőfi Sándor utca kereszteződésénél lévő forgalomirányító berendezés költségével kapcsolatban. Várbíró Péter: „Igen vagy nem” címmel a polgármesternek kívánna kérdést feltenni, de a Költségvetési Bizottság elnökének válaszával is megelégszik, mivel a téma a költségvetést érinti. Dr. Toller László: a napirenddel kapcsolatosan további kiegészítés nem lévén, szavazást kér a „SZILVESZTER 2005. ünnepség támogatása” című előterjesztés napirendre vételéről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 29 .igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 4 tartózkodás mellett az előterjesztést napirendre vette.
3 Szavazást kér az ülés napirendjéről az elhangzott kiegészítésekre figyelemmel. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 33 egybehangzó igen szavazattal elfogadta a mai ülés napirendjét az alábbiak szerint: N a p i r e n d: 1.)
Tisztségviselői beszámoló; beszámoló lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, bizottságok átruházott döntéseiről
2.)
Személyes gondoskodást nyújtó ellátások 2006. évi térítési díjairól szóló rendelet
3.)
Rendelet az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól és a sportfeladatok támogatásáról
4.)
Pécsi Nemzeti Színház magasabb vezetőjének (igazgatójának) megbízása
5.)
Mecsek–Dráva Kht. ügyvezető igazgatói munkakörének betöltése
6.)
Az Oktatási Bizottság tagjának megválasztása
7.)
Együttműködési megállapodás kötése a Pécs–Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarával
8.)
„Pécs–Baranyai elfogadása
Gazdaságfejlesztési
koncepció
és
közgyűlési hatáskörű
program”
K é r d é s e k: a.) Erb József:
alkotmányellenesnek vélt diszkrimináció Pécs város Önkormányzata részéről.
b.) Várbíró Péter: „Igen vagy nem?” c.)Trombitás Károly: az Alkotmány utca, Petőfi Sándor utca kereszteződésénél lévő forgalomirányító berendezés költségéről. 9.)
A Pécs EKF-2010 program irányítási szerkezetének kialakítása, és I. negyedéves rendezvényeinek finanszírozása
10.)
Az ISPA-Kohéziós Alap projekt II/A. és II/B. építési ütemének közbeszerzése és finanszírozása
11.)
Turisztikai pályázat benyújtásához önrész biztosítása
4
12.)
Sportcélú előleg biztosítása a Sportbál megrendezéséhez
13.)
A pécsi kistérség területén állati hulladék begyűjtő rendszer kialakítása és pályázat beadása
14.)
„Városok és Változások” projekt önerőrésze
15.)
Pécsi Vízmű ZRt. alapító okiratának módosítása és hitelkeretének bővítése
16.)
A PK ZRt. hitelfelvételének tulajdonosi önkormányzat készfizető kezességvállalása
17.)
SZILVESZTER 2005. ünnepség támogatása
18.)
A PVV Városüzemelési és Vagyonkezelő ZRt. ingatlan-együttesének eladásához alapítói hozzájárulás megadása
19.)
Dunántúl Autópálya Kht. tevékenysége
20.)
Pécs Megyei Jogú Város Ifjúságpolitikai Koncepciója és Cselekvési Programja
21.)
A köztisztviselők teljesítménykövetelményeinek alapját képező 2006. évi célok meghatározása
22.)
Pécs Városi Rendőrkapitánysággal megállapodás módosítása
23.)
A Közgyűlés 2006. évi munkatervének jóváhagyása
24.)
Pécs testvérvárosainak ifjúsági találkozója a Pécsi Nemzetközi Kultúrhét keretében ( EU-s pályázat)
25.)
Együttműködési megállapodás a beilleszkedést segítő program megvalósításához
26.)
Idősek otthonaiban demens részlegek működésének engedélyezése iránti kérelem
27.)
A 2005–2006. évi szociális bérlakások pót-bérlőlistája
28.)
Bencze Attila művészlakás kérelme
29.)
Szlavisztika Alapítvány módosítási kérelme
30.)
A Vizuális Nevelésért Alapítvány módosítási kérelme
az
jóváhagyása,
ÖBIR
projektre
és
az
kötött
5 31.) 32.)
Ismételt árverési eljárás kiírása a Pécs, Szigeti út 35. sz. alatti ingatlanra Vezetékes hálózatok építéséhez biztosított közterület használatának pénzbeli ellenértéke
Zárt ülésen történő tárgyalással: Önkormányzati szilárd burkolatú közutak burkolat-felújítására kiírt közbeszerzési eljárás lezárása Közgyűlési vita anyaga 1–8 kazettán. Dr. Toller László: tájékoztatja a testületet, hogy a 2005. december 15–ei zárt ülésen a 654/2005. (12.15.) számú határozattal közgyógyellátási ügyben, a 655/2005. (12.15.) számú határozattal lakásfenntartási ügyben, a 656/2005. (12.15.) számú határozattal rendszeres gyermekvédelmi ügyben másodfokon fellebbezést bírált el a testület.
1.)
Tisztségviselői beszámoló; beszámoló lejárt határidejű közgyűlési határozatok végrehajtásáról, bizottságok átruházott hatáskörű döntéseiről Előterjesztő: dr. Toller László polgármester
Dr. Toller László: tisztségviselői beszámoló keretében bejelenti, hogy felkérték az EB Szervező Bizottságába tagként való részvételre. A felkérést mint polgármester kapta, Kósa Lajos a másik polgármester, aki a bizottság munkájában részt vehetne. A Szervező Bizottságot az MLSZ Közgyűlése jóváhagyta. A felkérést elfogadta, azért megtisztelő feladat számára, mert Eszék lesz az egyik EB helyszín, és a Pécs-Eszék kapcsolatot ily módon tudják erősíteni. A mai ülésről 10.00 órai távozásának az az oka, hogy a magyar és a horvát szervező bizottság a mai napon találkozik a két ország miniszterelnökével. Elmondja még, meglehetősen furcsa cikkek jelennek meg az Európa Kulturális Fővárosa címmel kapcsolatosan. Sokan nyilatkoznak elemi tárgyi ismeretek nélkül, illetve előzetes egyeztetés nélkül mondanak véleményt, ez a Közgyűlés tagjaira és néhány intézményvezetőre is vonatkozik. Bejelenti, hogy – korábban már elrendelte – azok nyilatkozhatnak az Európa Kulturális Fővárosa ügyben – kivéve a politikusi nyilatkozatokat, amit nem lehet korlátozni – a hivatal rendjében, akik érdemben foglalkoznak vele; polgármester, alpolgármester asszony, és az intézményvezetők abban az esetben, ha felhatalmazást kapnak erre. Nem szerencsés, hogy az egyik azt mondja, van koncertterem, a másik pedig azt, hogy nincs, valaki bejelenti, hogy 8 Milliárd forintos kell, amikor még azt sem tudják, mennyi áll rendelkezésre, a másik közli, nem jó helyen van, ugyanakkor a
6 Közgyűlésnek van egy erre vonatkozó döntése. Nem szeretné, ha ezek a példálózások tovább folytatódnának, e tekintetben rendet kíván tartani, egy 36 Mrd forintos projekttel nem lehet ezt megtenni, és a közvélemény előtt az összes értékét lerontani. A sajtó szabad, azt ír, amit akar, önmaguknak kell korlátokat szabni a nyilatkozatok tekintetében. Szigorúan fog eljárni a hatáskörébe tartozókkal szemben. Örömmel vette, hogy civil mozgalom indult az ügy segítésére, egyben bejelenti, hogy a mai nappal bejelentkezik az egyesület tagjai közé, mert szeretné civilként is támogatni ezt a munkát. Dr. Kunszt Márta alpolgármester, és az MSZP frakció tagjai szintén csatlakoztak a mozgalomhoz. Staub Ernő: minden politikus egyben pécsi polgár is, sok esetben nem is tartja szerencsésnek a politika és a civil szféra szétválasztását. Egy politiológiai nézőpont szerint a pártok is valamilyen szinten a társadalom civil akaratát testesítik meg. Ez a polgármester úr és az MSZP frakció tagjainak szuverén döntése, de megjegyzi, nem tartja célszerűnek, mert nyilvánvalóan nem azzal a céllal hozták létre a szervezetet, hogy a város vezető politikusa és egy teljes frakció jelen legyen. A FIDESZ frakció is meghozhatná azt a döntést, hogy belép a szervezetbe, és akkor Közgyűlés tagjaival szemben lenne néhány civil, akik kénytelenek lennének új egyesületet alakítani, ha meg akarnak szabadulni tőlük. Dr. Toller László: úgy gondolja, a mai meghirdetés arra vonatkozott, hogy az egyesület teljesen nyitott, személy szerint végre szeretne egy civil közösség részévé válni. Bókay Endre: pontosításként elmondja, nem egyesületről, hanem társaságról van szó, ez teljesen más, hiszen az egyesületnek kötött tagsága van, a társaság viszont elsősorban arra szerveződik, hogy egy mozgalmat indítson. Céljaik között az is szerepel, hogy nyitottak a politikai elit felé, és véleménye szerint nagyon jó, ha egy párbeszédet nem a Közgyűlésen folytatnak le, hanem olyan rendezvényeken, ahol nem derül ki, hogy ki a civil és ki a politikus, hanem a mondanivaló a döntő. De Blasio Antonio: bejelenti, hogy csatlakozik ehhez a civil szervezethez, és úgy gondolja, a FIDESZ frakcióból is többen megteszik, hiszen vannak dolgok, amelyeket nem itt a testületi ülésen kell megtárgyalni. Staub Ernő: megköszöni Bókay képviselőtársa pontosítását, azonban mondanivalója lényegét nem érinti, ha társaság, akkor is ugyanaz a véleménye. Természetesen nincs akadálya a csatlakozásuknak, de véleménye szerint nem erre találták ki a szervezetet. Dr. Toller László: hisz a tiszta szándékban, amit leírtak, ahhoz csatlakozik. Erb József: bejelenti, hogy szintén csatlakozik ehhez a civil szervezethez. Örömmel veszi, hogy az Európa Kulturális Fővárosa a téma, amelynek a
7 sikerét mindannyian szeretnék, de talán több tettre lenne szükség és kevesebb szóra. Dr. Toller László: egyetért képviselőtársával, de ez nem olyan munka, amelyről minden nap sajtótájékoztatót kellene tartaniuk. Kicsit túlzásnak tartja azt sugallni, hogy még mindig nem készült el a zenepalota, amelyre éppen egy hónappal ezelőtt nyújtották be a pályázatot. Kővári János: egy civil szervezet képviselőjeként örömmel veszi, ha a politikai pártok ilyen fontosnak tartják a civil szervezeteket. Kéri, senki ne tiltsa meg a véleményszabadságot. Reméli, jól értelmezte a polgármester úr szavait, hogy a hivatal dolgozóira gondolt, akiktől nyilván elvárható a kellő komolyság. Úgy gondolja, ha tájékoztatást adnak, az nem bűn, hanem kötelesség, hiszen a képviselők kérhetnek információt tőlük. Ismételten kéri, a véleménynyilvánítás szabadságát senki ne korlátozza semmilyen területen. Dr. Toller László: nagyon pontosan elmondta, mire gondolt. A képviselő azt mond, amit akar, legfeljebb igaz, vagy nem igaz, de a hivatal dolgozói ne nyilatkozzanak. Az intézményvezető is akkor nyilatkozzon, ha van kompetenciája az ügyben. Tudomása szerint például a Filharmonikusok vezetője nem épít koncerttermet. Természetesen a szakma véleményére odafigyelnek. Előbb egyeztetni kell, és akkor hiteles véleményt tudnak nyilvánítani. A képviselők számára is nyitva áll ez a lehetőség. A civil szervezetek támogatását illetően jelzi Kővári képviselőtársának, hogy a jelenlegi városvezetés ideje alatt évente 400 M F-ot fordítanak civil célra, amelybe a sportot is beleérti, és általában egyéb támogatásokra is több mint 100 M Ft-ot. Nyolc év alatt ez 3,2 Mrd forint. Ha ezt valaki alultámogatottnak tartaná, annak garantálja, hogy a vészköltségvetés keretei között nemcsak a hivatal működési költségét veszik le. Dr. Fekete Éva: a lejárt határidejű határozatokról szóló beszámolóban szerepel a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság 545/2005. (12.05.) sz. határozata, melynek 3 pontjában a bizottság az újhegyi közösségi ház tervezési tevékenységének ellátásával megbízott egy kft-t. Kérdése, hogy a területen működő részönkormányzat mikor tárgyalt a közösségi házról, mivel a polgármester úrtól származó legutolsó információja szerint Újhegyen nem tervezik a közösségi ház létrehozását. Juhász István: az 545/2005. (12.05.) sz. határozat arra vonatkozik, hogy a beérkezett három ajánlat közül a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság kiválasztotta a legelőnyösebbet, amelyet tervezési megbízással kíván ellátni, amennyiben a költségvetés egyszer lehetővé teszi. Nem érti képviselőtársa felvetését, mert a határozat tárgya nem a közösségi ház létesítése, ezért nem tartozik a napirendi ponthoz, és nem is kíván rá most reagálni. Dr. Fekete Éva: mi a napirend témája, ha nem a tartalma? Másik kérdése, miért költenek 3 M Ft-ot egy olyan tervezésre, ami majd egyszer esetleg valahol lesz?
8
Juhász István: a napirendi pont kapcsán a lejárt határidejű határozatokról szólt. Ha képviselő asszony a határozat előzményeire kíváncsi, a terület önkormányzati képviselője, Sík László képviselőtársuk az illetékes. Bókay Endre: már korábban tervbe vették a külvárosi területeken lévő művelődési, illetve közösségi házak fejlesztését, és ez a döntés annak a része. A pályázaton történő részvételhez szükség van az építési tervekre, tehát nemcsak az újhegyi közösségi házra vonatkozik, hanem a szabolcsfalusira is, melyekből képviselő asszony az egyiket emelte ki. Sík László Lajos: ha Fekete Éva képviselőtársa részt vett volna a Közalapítvány az Újhegyi Városrészért legutóbbi kuratóriumi ülésén, akkor észlelte volna azt a szándékot, amely a közösségi ház előkészítő munkáira irányult. Az itt elhangzottak alapján kértek kiegészítést a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság ülésén, hogy abban a sorban, amely a közösségi terek kialakításával kapcsolatos, részt vehessenek. A Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság és a Kulturális Bizottság is úgy ítélte meg, hogy erre a létesítményre szükség van a területen. Nem tudja, miről folyik a vita. A Közgyűlés hozott egy határozatot, melyben a központi téren történő elhelyezéssel kapcsolatosan területmódosításra vonatkozó szabályozást tett az elmúlt időszakban. A szakemberek véleménye szerint az egyetlen terület, amely erre a célra alkalmas, a Bor utca melletti önkormányzati tulajdonban lévő telek. Molnárné Garai Edit: szintén a közösségi házakkal kapcsolatban érdeklődik. A tervezés alapján úgy látja, hogy 40-50 M Ft nagyságrendű lesz a beruházás. Az iskola tetőszerkezetének felújítása csak 27 M Ft + áfa lett volna, akkori felvetésére azt válaszolták, hogy ilyen összeget nem tud az önkormányzat biztosítani. Kérdése, hogy a 40-50 M Ft-os beruházási összeget az önkormányzat finanszírozza-e, vagy valamilyen pályázat útján kívánják megszerezni. Talán Fekete Éva képviselőtársában is azért vetődött fel a kérdés, mert többször elhangzott, hogy nem lesz közösségi ház PécsÚjhegyen. Dr. Toller László: kéri, hogy az újhegyi képviselők illetve képviselőjelöltek ne most folytassák le a kampányt. Dr. Fekete Éva: örömmel hallja, hogy képviselő úron és rajta kívül – akik tudomása szerint mind ketten képviselők – más is kíván Pécs-Újhegyen indulni, legalább többen lesznek. Továbbra is fenntartja a kérdését, hogy a Pécs-Újhegyi Részönkormányzat mikor tárgyalta, véleményezte, és milyen határozatot hozott? Megkérdezi jegyző asszonyt, hogy csak etikátlan a részönkormányzatot kihagyni egy ilyen jellegű döntésből, vagy a területet érintő nagyobb beruházásaival kapcsolatos döntésekbe kötelező bevonni? Bókay Endre: Molnárné Garai Edit képviselőtársa kérdésére válaszolva elmondja, jelenleg van egy 6 M Ft-os nyertes pályázat, ez képezi a beruházások, illetve a felújítások alapját, és további forrásokkal számolnak, hiszen újabb pályázatokat fognak kiírni. Úgy kívánják megvalósítani a
9 beruházásokat, hogy az épületet alapjaiban működőképessé teszik, majd az elkövetkező években fokozatosan további bővítéseket végeznek. Nem egyszerre ruháznak be 50, vagy 60 M Ft-ot, mert azt valószínűleg nem tudják megtenni. Sík László Lajos: Fekete Éva képviselőtársának elmondja, tudomása szerint a terület önkormányzati képviselője, ha képviselő asszony másként értékeli is. Úgy gondolja, hogy képviselőként jogában áll önálló indítványokat tenni a bizottsági üléseken és a Közgyűlésen is. Nem érti, miért kellene a részönkormányzattal megtárgyaltatnia ezeket a dolgokat. Ha a részönkormányzat a későbbiekben megtárgyalja és ajánlást tesz, vagy véleményezi, az más kérdés. Ő úgy gondolta, ez szükséges, két bizottság támogatta, a későbbiekben eldönthetik. Dr. Fekete Éva: továbbra is szeretne választ kapni az erre illetékes személytől, hogy a részönkormányzatok működése mire való? Bókay képviselőtársa azt mondta, hogy az a pályázatról december elején egy hét alatt kellett dönteniük. Erről tudott a részönkormányzat, de ismeretei szerint azóta nem volt részönkormányzati ülés, ahol véleményt nyilvánítottak volna. Megkérdezi jegyző asszonyt, milyen jogköre van egy részönkormányzatnak? Dr. Papp Judit: ketté kell választani a kérdést, teljesen más, hogy a lejárt határidejű határozatok között szerepel egy Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottsági döntés, amely a közbeszerzési szabályzat alapján oda tartozik, a bizottság hatásköre annak eldöntése, hogy a tervezési folyamatot ki fogja végül befejezni. Más kérdés, hogy a részönkormányzat véleményt nyilvánít abban a kérdésben, hogy a területen legyen-e közösségi ház, ez pedig oda tartozó kérdés. A részönkormányzatnak véleményezés céljából meg kell kapnia ezt az előterjesztést és át kell néznie. Két dologról beszélnek, és két kérdést vetettek fel, csak kicsit összemosódott. Egyébként a részönkormányzatnak igen erőteljes véleményezési jogai vannak az ottani területet érintő kérdésekben, ezt az SZMSZ is tartalmazza. Molnár Ferenc: a részönkormányzatok nyertek a pályázaton, az összeg felhasználását ők fogják kidolgozni. A teljes rendszert azonban az önkormányzat koordinálja, hiszen az elszámolás felelőssége az övé. Az önkormányzat kidolgozza, milyen keretek között lehet felhasználni a pályázati összeget, és ezt követően a Pécs-Újhegyi Részönkormányzat természetesen megtárgyalja és véleményezi a rá vonatkozó részt. Tudomása szerint a az újhegyi részönkormányzati pályázatban az újhegyi közösségi ház építése nem szerepelt, viszont az Üszögi Részönkormányzat pályázatában igen, ezért úgy gondolja, az a részönkormányzat tárgyalta. Dr. Toller László: több hozzászólás nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról, valamint a tisztségviselői beszámoló elfogadásáról.
10 Megállapítja, hogy a Közgyűlés 23 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 8 tartózkodást az előterjesztést a határozati javaslatot és a szóbeli tisztségviselői beszámolóját elfogadta.
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2006. (01.26.) sz. határozata beszámoló lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, bizottságok átruházott hatáskörű döntéseiről és tisztségviselői beszámolóról A Közgyűlés dr. Toller László polgármester lejárt határidejű közgyűlési határozatok végrehajtásáról és bizottságok átruházott hatáskörű döntéseiről szóló beszámolóját tudomásul veszi és az alábbiak szerint, fogadja el: dr. Toller László polgármester 461/2005. (09.22.) kgy. határozat végrehajtására készített jelenését az előterjesztés 1. számú mellékletében írak alapján, A Közgazdasági Főosztály 523/2004. (12.09.) Kgy. határozatra adott jelentését az előterjesztés 2. számú melléklete szerint; A Tisztségviselői Kabinet lejárt határidejű közgyűlési határozatok végrehajtására készített jelentését az előterjesztés 3. számú melléklete szerint; A Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztály lejárt határidejű határozatok végrehajtása tárgyában készített jelentését az előterjesztés 4. számú melléklete alapján; A Lakásfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság 391, 394, 422/2005. (11.23.) sz., 430, 431, 432, 433, 434, 435/2005. (12.15.) sz. határozatokra adott jelentését az előterjesztés 5. számú melléklete szerint; A Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság 165, 166, 167, 168/2005. (11.24.) sz., a 180, 181, 182, 183/2005. (12.06.) számú határozatait az előterjesztés 6. számú mellékletében írtak szerint; A Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság 519, 528, 530/2005. (11.28.) sz., 536, 545, 553, 559/2005. (12.05.) sz., 563, 564/2005. (12.15.) sz. határozatait az előterjesztés 7. számú mellékletére figyelemmel; A Város- és Környezetfejlesztési Bizottság 124/2005. (11.30.) számú határozatát az előterjesztés 8. számú melléklete szerint;
11
A Költségvetési Bizottság 324, 325, 331, 333/2005. (12.07.) számú határozatait az előterjesztés 9. számú mellékletében találhatóak szerint; Az Oktatási Bizottság a 108, 109, 110/2005. (12.08.) számú határozatait az előterjesztés 10. számú melléklete alapján; Az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság 197/2005. (12.08.) számú és a 9/2006. (01.05.) számú határozatát az előterjesztés 11. számú melléklete szerint; A Kulturális Bizottság 156, 162/2005. (12.08.) számú határozatait az előterjesztés 12. számú melléklete alapján; Az Ifjúsági és Civil Kapcsolatok Bizottsága 97, 98, 99, 100/2005. (12.15.) sz., a 101/2005. (12.19.) sz. határozatait az előterjesztés 13. számú melléklete alapján; Az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság zárt ülésen hozott 184, 185/2005. (12.01.) sz., a 195/2005. (12.08.) sz. ,az 1, 2, 3, 4, 5/2006. (01.05.) számú határozatát, valamint a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság zárt ülésen hozott 562/2005. (12.05.) sz. határozatát a képviselőknek rendelkezésre bocsátottak szerint. A Közgyűlés dr. Toller László polgármester szóbeli tisztségviselői beszámolóját tudomásul veszi. Kapják:
2.)
dr. Toller László polgármester, Bókay Endre, dr. Schmidt József, Juhász István, Hódosi Vera, Soó László, Tóth Mihályné, Nyőgéri Lajos, Meixner András, dr. Tóth Bertalan bizottsági elnökök, dr. Tolnai Márta, dr. Varga István, Póla József főosztályvezetők
Személyes gondoskodást nyújtó ellátások 2006. évi térítési díjairól szóló rendelet Előterjesztő: Nyőgéri Lajos bizottsági elnök
Kővári János: a bentlakásos intézmények esetében a díjemelés a tavalyi nyugdíj emelés – 5, 3 % – mértékéhez hasonló, ugyanakkor az időskorúak gondozóházában 10 %. Kérdése, mi az oka ennek a különbségnek? A támogató szolgálatok térítési díja esetében a személyi segítés térítési díja megegyezik a házi segítségnyújtás díjával, azaz 520,- Ft/óra összegben van előirányozva. Annak ellenére, hogy az alapítványukat is hátrányosan érintené, ha kevesebb lenne, az a tapasztalatuk, hogy a fogyatékos emberek
12 ezt az összeget nem tudják megfizetni. Ha lehetőség van rá, kéri ezen térítési díjak csökkentését. Dr. Toller László: több hozzászólás nem lévén, az általános vitát lezárja. Jelzi, módosító indítvány nem érkezett, így részletes vitára nem kerül sor. Szavazást kér az előterjesztésről és a rendelettervezetről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 26 igen szavazattal, 5 ellenszavazattal, 4 tartózkodás mellett az előterjesztést elfogadta és megalkotta 1/2006. (01.31.) sz. rendeletét a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekvédelmi ellátások, oktatási, nevelési intézményekben biztosított szolgáltatások térítési díjairól. A változtatás nélkül elfogadott rendelet a jegyzőkönyv 1. sz. melléklete.
3.)
Rendelet az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól és a sportfeladatok támogatásáról Előterjesztő: Juhász István bizottsági elnök
Juhász István: a rendelettervezet 8. § (1) bekezdésében „A” és „B” változat szerepel. A kettő közül az „A”-változatot támogatják, melyet a következő módosítással javasol elfogadásra: „A sportfeladatok finanszírozása az önkormányzat mindenkori induló költségvetése költségvetési főösszegének legalább 1, legfeljebb 2 %-a, amelyet az önkormányzati sportfeladatok ellátására és a sportszervezetek támogatására kell fordítani.” Hozzáfűzi, a Közgyűlés az elmúlt években mindig is ilyen mértékű sporttámogatási főösszeget állapított meg. Az egyeztetések megtörténtek a Költségvetési Bizottsággal és az érintettekkel is. Dr. Toller László: megkérdezi a bizottsági elnököt, hogy a Sportbizottság módosító indítványát ismertette az imént? Juhász István: jelzi, nem módosító indítványról van szó, mert az előterjesztésben „A” és „B” változat szerepel, és az általa tett kiegészítéssel az „A” változat elfogadását javasolja. Dr. Toller László: ezek szerint az előterjesztő módosította az előterjesztést, és így nem szükséges írásos módosító indítvány. Jegyző asszony jelezte, hogy a módosító indítványt írásban kell benyújtani, ezért 5 perc szünetet rendel el. Szünet után: Dr. Toller László: jelzi, hogy az előterjesztésben van még egy hiba, a sportlétesítmények között nem szerepel a MATÁV pálya.
13 Juhász István: valóban, alpolgármesterrel.
a
szünetben
egyeztettek
Horváth
Zoltán
Dr. Toller László: az nem oldja meg ezt a problémát, ki kell egészíteni az előterjesztést a hiányzó adattal. Dr. Toller László: nagyobb alaposságot kér a szakmai apparátus részéről az előkészítés során. Kéri jegyző asszonyt, ez esetben tekintsen el a módosító indítvány benyújtásától, mivel ez természetes kiegészítése az előterjesztésnek, hiszen mindenki tudja, hogy egy korábbi döntés alapján a MATÁV pálya önkormányzati tulajdonban van. Az előterjesztés kijavításra kerül. A módosító indítványt a bizottsági elnök benyújtotta, mely szerint az „A’ változat „legfeljebb 2 %” szövegrész helyett „legalább 1, legfeljebb 2 %-ra” módosul, erről fognak szavazni. Nagy Csaba: megérti, hogy a polgármester úr siet, azonban mivel rendeletről van szó, kéri, hogy tartsák be az ennek megfelelő eljárási szabályokat. Akkor is így kell eljárni, ha a változtatás minimális eltérést jelent. A módosító indítványokat a képviselők számára ki kell osztani. Sok száz millió forintról, egy sportpálya területének a sorsáról döntenek, ezért célszerű lenne, ha írásban megkapnák, hogy tudják, miről szavaznak. Ez esetben javasol két perc szünetet, az anyag sokszorosítása céljából. Dr. Toller László: a képviselőtársa által említett eljárás nem elterjedt gyakorlat ebben a Közgyűlésben, hiszen a FIDESZ frakciónak nagyon sok módosító indítványáról szavaztak különböző rendeleteknél, elegendő, ha a levezető elnöknek leadják írásban. Az SZMSZ nem tartalmaz olyan szabályt, amely szerint ki is kell osztani. A lényeg az, hogy írásban be kell nyújtani a levezető elnöknek. Ha valaki kéri – mint ahogyan most képviselőtársa is kérte – akkor kiosztásra kerül. A módosító indítvány kiosztása miatt 5 perc szünetet rendel el. Az ülés vezetését átadja Gonda Tibor alpolgármesternek, és az ülés elején jelzett hivatali elfoglaltsága miatt eltávozik az ülésteremből. Szünet után. Gonda Tibor: a módosító indítvány kiosztását követően megkérdezi, van-e még hozzászólás a rendelethez? Kővári János: megjegyzi, az előző napirendi pontnál a rendelethez tett szóban egy módosító indítványt, és nem érti, neki miért nem volt lehetősége írásban beterjeszteni, és most miért van erre lehetősége Juhász István bizottsági elnöknek? Gonda Tibor: képviselőtársának teljesen igaza van, azt gondolja, talán átsiklott a Közgyűlés a szóban tett módosító indítvány felett, de azt a napirendi pontot már lezárták. Legközelebb erre jobban figyelnek, a
14 lehetőség meg lett volna. Kéri, ne térjenek vissza az előző napirendi ponthoz, hanem a jelenlegit fejezzék be. Több hozzászólás nem lévén, elsőként szavazást kér a kiosztott módosító indítványról, amely a 8. § (1) „A” változatának a módosított változata. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 31 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodás mellett a 8. § (1) „A” változatának módosított változatát elfogadta. Szavazást kér az előterjesztésről és a rendelettervezetről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 31 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül az előterjesztést elfogadta, és megalkotta 2/2006. (01.31.) sz. rendeletét az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól és a sport feladatok támogatásáról. A módosított rendelet a jegyzőkönyv 2. sz. mellékletében szerepel. Szavazást kér a rendelethez tartozó határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 33 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 2/2006. (01.26.) sz. határozata az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól és a sportfeladatok támogatásáról szóló rendeletének végrehajtásáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól és a sportfeladatok támogatásáról szóló rendeletének végrehajtására az alábbi határozatot hozza: 1.)
A közgyűlés utasítja a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztály vezetőjét, hogy a rendelet 7. § (1) bekezdésében írtak végrehajtására vizsgáltassa felül az önkormányzat fenntartásában működő Sportlétesítmények Igazgatósága szervezeti és működési szabályzatát.
2.)
A közgyűlés átruházza a Sportbizottságra a Sportlétesítmények Igazgatósága szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyásával kapcsolatos fenntartói hatáskörét. A Közgyűlés felkéri a Sportbizottságot, hogy módosítsa ügyrendjét, majd terjessze a Közgyűlés elé jóváhagyás céljából.
3.)
A közgyűlés felkéri a Sportbizottságot, hogy a közgyűlés által átruházott hatáskörében hagyja jóvá a Sportlétesítmények Igazgatósága felülvizsgált szervezeti és működési szabályzatát.
15
4.)
Határidő:
az 1. pont végrehajtására: 2006. március 31. a 2. és 3. pont végrehajtására: 2006. április 30.
Felelős:
Juhász István bizottsági elnök Póla József főosztályvezető
Kapják:
dr. Toller László polgármester, Horváth Zoltán alpolgármester, Juhász István, Soó László, dr. Schmidt József bizottsági elnök, Póla József, dr. Tolnai Márta főosztályvezető, Pap Dezső csoportvezető
Pécsi Nemzeti Színház magasabb vezetőjének (igazgatójának) megbízása Előterjesztő: Meixner András bizottsági elnök
Meixner András: Balikó Tamás pályázatát javasolja a Közgyűlésnek elfogadásra az előkészítő bizottság és a Kulturális Bizottság is. Úgy gondolja, Balikó Tamás eddigi tevékenységét meg kell köszönniük, és reméli, a következő 5 éves időszakban hasonló jó teljesítményt nyújt. Staub Ernő: az előterjesztés látszólag nagyon egyszerű, mert ahogyan Meixner András bizottsági elnök is elmondta, két ciklus óta a színház élén működő kipróbált igazgatóról van szó. Ennek ellenére mégis felmerülnek különböző kérdések. Bár a napirendi pontnak nem a műsorpolitika a témája, mégis megragadja az alkalmat, hogy elmondja, célszerű lenne a népszínház koncepció finom korrigálása a művész színház irányába. Valószínűleg a város művészetet kedvelő közönsége is egyetért ezzel. Ezen kívül érdekesnek tartják, hogy nem volt több pályázó. Az Európa Kulturális Fővárosának színházáról van szó, és ennek ellenére az egész országból nem volt érdeklődő. A színházi évadnyitón volt egy polgármesteri felszólalás – nagyon sajnálja, hogy a polgármester úr nincs jelen –, amelynek az volt a lényege, hogy amíg Toller László a polgármester, addig Balikó Tamás lesz a színház igazgatója. Ez a megnyilvánulás a baloldali kulturális sajtóban rosszallást is váltott ki, és ő sem tartja ezt szerencsésnek. Lehetséges, hogy ez a polgármesteri kijelentés szerepet játszott abban, hogy szűkült a jelentkezők köre, történetesen egyre. Felvetőd továbbá, hogy Balikó Tamás az Országos Nemzeti Színház művészeti vezetője, tulajdonképpen társigazgatói szerepe van Jordán Tamás mellett. Bizonyára nagy munkabírással rendelkezik, de ezzel együtt nem tartják célszerűnek e két munkaterület együttes végzését.
16 Gonda Tibor: több hozzászólás nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslattól. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 27 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 10 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 3/2006. (01.26.) sz. határozata a Pécsi Nemzeti Színház magasabb vezetőjének ( igazgatójának) megbízásáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a magasabb vezetői pályázatot véleményező szakmai bizottság és a Kulturális Bizottság javaslata alapján, a Pécsi Nemzeti Színház magasabb vezetői (igazgatói) feladatainak ellátására Balikó Tamás 1051 Budapest, Hercegprímás út 19. szám alatti lakost bízza meg, 2006. február 16-tól 2011. február 15-ig szóló öt éves határozott időtartamra, jelenlegi alapilletményének változatlanul hagyása mellett, 300%-os magasabb vezetői pótlékkal és 50%-os nyelvpótlékkal (439.100.-Ft + 56.700.-Ft + 9450.-Ft = 505.250.-Ft). A közgyűlés felkéri dr. Toller László polgármestert, a megbízással kapcsolatos munkáltatói intézkedések megtételére.
5.)
Határidő: Felelős:
2006. február 10. dr. Toller László polgármester Póla József főosztályvezető
Kapják:
dr. Toller László polgármester, dr. Kunszt Márta alpolgármester, Meixner András bizottsági elnök, Póla József főosztályvezető
Mecsek–Dráva Kht. ügyvezető igazgatói munkakörének betöltése Előterjesztő: Gonda Tibor alpolgármester
Erb József: a Mecsek-Dráva KhT egy közösen elfogadott, és ma már a megvalósulás vége felé közeledő projekt, amely a BIOKOM Kft. reprivatizációja kapcsán jött létre. Az a szerepe, hogy a BIOKOM Kft és a bank közé beékelődve a BIOKOM kft reprivatizációját finanszírozza. A KhT ügyvezetője Genczler István, aki a FIDESZ frakció bizalmát is élvezi, támogatják az igazgatói megbízásának meghosszabbítását.
17
Gonda Tibor: több hozzászólás nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 37 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 4/2006. (01.26.) sz. határozata Mecsek- Dráva Kht. ügyvezető igazgatói munkakörének betöltéséről
6.)
1.)
A Közgyűlés megválasztja 2006. január 27-től 2007. január 26-ig tartó határozott időtartamra, 50.000 Ft/hó díjazással, Genczler Istvánt a Mecsek-Dráva Kht. ügyvezető igazgatójának. Határidő: azonnal Felelős: dr. Toller László polgármester
2.)
A Közgyűlés felhatalmazza dr. Toller László polgármestert, hogy Genczler István munkaszerződését – a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottságnak a szerződésre vonatkozó állásfoglalása figyelembevételével – Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata nevében aláírja. Határidő: a munkaszerződés bizottsági megtárgyalását követően Felelős: dr. Toller László polgármester
3.)
A Közgyűlés utasítja a Tisztségviselői Kabinet vezetőjét, hogy értesítse a Mecsek-Dráva Kht. ügyvezető igazgatóját, és felügyelő bizottságát az e határozatban hozott közgyűlési döntésekről, továbbá utasítja a Kht. ügyvezető igazgatóját a változások cégbírósági bejelentésére. Határidő: azonnal Felelős: dr. Varga István főosztályvezető
4.)
A Közgyűlés felhatalmazza dr. Toller László polgármestert, hogy a változás kapcsán módosuló alapító okiratot Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata nevében aláírja. Határidő: Felelős:
az alapító okirat módosítását követően azonnal dr. Toller László polgármester
Kapják:
dr. Toller László polgármester, Gonda Tibor alpolgármester, Juhász István bizottsági elnök, dr. Varga István főosztályvezető
Az Oktatási Bizottság tagjának megválasztása
18 Előterjesztő: Várbíró Péter frakcióvezető Várbíró Péter: a szakbizottságok hatékony működésének feltétele, hogy teljes létszámban dolgozzanak. Lengvárszky Attila volt képviselőtársuk – az Oktatási Bizottság tagja – 2005. december 1-én lemondott képviselői mandátumáról, és helyette az Összefogás Pécsért Egyesület listáról Kővári Jánost delegálta. Az Oktatási Bizottság megüresedett helyére Kővári János képviselőt javasolják megválasztani. Staub Ernő: Kővári János képviselői mandátumának nyilvánvaló következménye a bizottsági tagság, ráadásul elődje Lengvárszky Attila is az Oktatási Bizottság tagja volt. Ezzel nincs semmi probléma, azonban nem egészen értik az előterjesztő személyét. A civil társaság kapcsán is szóba került Kővári János hangsúlyozott civilsége. Ha egy civil egyesület politikai választáson indul, és egy politikai testület tagja lesz, ahol ugyanazok a feladatai, mint más képviselőnek, és ez esetben a civil egyesület helyi pártnak tekinthető. De ha annyira civil, akkor miért az MDF-MIÉP frakció készítette az anyagot? A testületben van civil képviselő Kővári Jánoson kívül, ő is megtehette volna ezt az előterjesztést. Kérdése továbbá történt-e egyeztetés – amit az MDF-MIÉP frakció olyan sokat emleget – az ügyben bármely más frakcióval? Egyébként úgy gondolják, Kővári Jánosnak az Oktatási Bizottságban a helye. Bókay Endre: Staub Ernő kérdésére válaszolva elmondja, az MSZP frakcióval nem egyeztettek ez ügyben. Szintén az a kifogásuk, hogy Várbíró Péter nagyon sokszor szóvá teszi az egyeztetések hiányát, de jelen esetben ő sem kereste az MSZP frakciót. Egyébként egyetértenek a személyi javaslattal. Juhász István: egyetért Kővári János oktatási bizottsági tagságával, ugyanakkor megjegyzi, hogy a sportkoncepcióval és a sportrendelettel kapcsolatos munkák több éven keresztül folytak. Kővári képviselőtársától toleranciát kér a jövőben az Oktatási Bizottság tagjaként, jelzi, aki ilyen kategórikusan „Nem”-mel tudott szavazni a sport rendelet és a határozat ellen, akkor ezt a toleranciát újra kell gondolni az Oktatási Bizottságban is, különösen akkor, ha valaki személyesen csak véleményt fogalmaz meg, és nem része egy közösen frakcióval és ellenzékkel – átgondolt tevékenységnek. Kővári képviselő társa ugyanazzal a toleranciával rendelkezzen, mint amivel ő, amikor a bizottsági tagságát megszavazza. Erb József: természetesen támogatja Kővári János bizottsági tagságát, és a továbbiakban is rendelkezésre áll az egyeztetésekre. Várbíró Péter: mindenek előtt megköszöni a támogató nyilatkozatokat. Staub Ernő képviselőtársa felvetette a kérdést, hogy miért az MDF-MIÉP frakció terjesztette elő ezt az anyagot. A Kerekasztal a Városért formáción – amely a jobb oldali pártokat, egyesületeket fogta össze – belül a mandátumok szakbizottságokban történő elosztása tekintetében változás volt, mivel ő lemondott a Pénzügyi bizottsági tagságról, és ez által egy kettős cserével juthatott az Összefogás Pécsért Egyesület korábbi tagja,
19 Lengvárszky Attila az Oktatási Bizottságba. Miután paritásos alapon a jobb oldalnak ez a hely fenntartott a korábbi egyeztetés alapján, ezért mindenképpen úgy tűnt célszerűnek, hogy ő teszi meg ezt a javaslatot. Bókay Endre frakcióvezető által hiányolt egyeztetés pedig az előbb elmondottakból következik. Csupán ennyi történt. A legutóbbi alkalommal, amikor bizottsági, vagy felügyelő bizottsági tag cserére került sor, amit akkor Bókay Endre – az MSZP frakció részéről – kezdeményezett, ugyancsak nem történt egyeztetés. Kérdésére, miért nem történt egyeztetés, azt a választ kapta, hogy: "ez a mi oldalunk, megürült a hely, ezért javaslatot tettünk". Természetesen ennek nincs semmi akadálya. Megtehette volna, hogy erről a tervezett lépésről a három frakcióvezetőt telefonon tájékoztatja, de úgy gondolja, az előző példa alapján ezt nem kellett megtennie. Bókay Endre: Várbíró Péter frakcióvezető társát kérdezi, Kővári János az MDF–MIÉP frakció tagja? Az MSZP ugyanis saját frakciója-tagjára tett javaslatot az elmúlt időszakban. Ezt érdemes tisztázni azért is, hogy ismerjék a közgyűlés frakciótagjainak a számát és nevét. Várbíró Péter: válasza, Kővári János nem tagja frakciójuknak. Az MDFMIÉP frakció azért javasolta a szakbizottságba történő választását, mert paritásos alapon az ő oldaluk jelölhetett, és méltónak ítélték ezen tisztség betöltésére. Jelzi, hogy Kővári János frakción kívüli képviselő. Kővári János: köszöni a bizalmat. Várbíró Péter képviselőtársa már elmondta, milyen módon került sor a bizottsági taggá jelölésére. Egyértelmű, hogy nem tagja az MDF–MIÉP frakciónak. Még egyszer megköszöni a bizalmat, Juhász Istvánnak pedig – aki visszautalt a sportfeladatokról szóló rendeletről történt szavazására – a toleranciát. Azért szavazott "nem"-mel, mert formailag nem tartotta megfelelőnek. Hasonló hibába esett, mint Juhász István képviselőtársa, hogy módosító indítványát nem írásban terjesztette elő, aki erre lehetőséget kapott, ő pedig nem, csupán ezt kifogásolja. A sport feladatait természetesen fontosnak tartja, és ebben a városnak sikeres közreműködést kíván. Ő maga is erre törekszik majd, adott lehetőségei szerint. Gonda Tibor: további hozzászólás nem lévén szavazást előterjesztésről és a határozati javaslatban foglaltakról.
kér
az
Megállapítja, hogy a közgyűlés 34 igen szavazattal, ellenvélemény nélkül, 2 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 5/2006. (01.26.) sz. határozata az Oktatási Bizottság tagjának megválasztásáról
20
7.)
1.)
A Közgyűlés az MDF-MIÉP Frakció javaslatát elfogadva – Lengvárszky Attila képviselő és bizottsági tag lemondása miatt – az Oktatási Bizottság tagjává Kővári János képviselőt 2006. január 26-ai hatállyal megválasztja.
2.)
A Közgyűlés felkéri dr. Papp Judit címzetes főjegyzőt, hogy a változással kapcsolatban tegye meg a szükséges intézkedéseket. Határidő: Felelős:
2006. január 26. dr. Papp Judit címzetes főjegyző
Kapják:
dr. Toller László polgármester, dr. Papp Judit címzetes főjegyző, dr. Modrovits Sándor aljegyző, Tóth Mihályné bizottsági elnök, Walter Terényi Mária, Major István csoportvezető
Együttműködési megállapodás Kereskedelmi és Iparkamarával Előterjesztő:
kötése
a
Pécs–Baranyai
dr. Toller László polgármester
Gonda Tibor: köszönti az előterjesztéshez meghívottként megjelent dr. Síkfői Tamást, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara titkárát. Utal arra, hogy a következő napirendi pontban szereplő előterjesztés kapcsán is bebizonyosodott, hogy az elmúlt évben sokkal szorosabb együttműködést alakítottak ki a kamara vezetőivel, és úgy gondolja, a jövőben a gazdaságfejlesztési folyamatok szervezésében indokolt egy megállapodásban is szabályozott szorosabb tartalmi együttműködés kialakítása. Erb József: elmondja, a kamara és az önkormányzat közötti együttműködésnek eddig sem volt akadálya. Olyan cél érdekében dolgoznak, ami Pécs jobbítását, gazdaságának fejlesztését szolgálja. Nem hallgathatja el azonban azokat a tényeket, hogy a kamara sokszor igen megalapozott szakmai véleményét a pécsi önkormányzat nem vette figyelembe. A költségvetés, az iparűzési adó, közüzemi díjak, építmény-ingatlan adó kiterjesztése kapcsán a Kereskedelmi és Iparkamara részéről jelenlévő dr. Síkfői Tamás személy szerint sokszor kritikával élt és módosító javaslatokat is tett. A ciklus elején maximalizálták az iparűzési adó mértékét a lehető legmagasabbra, nyilvánvalóan a költségvetés bevételi kényszeréből adódóan. Jogosan és szakmailag megalapozva kritizálta a Kamara a közüzemi díjak folyamatos emelését, ami Pécs versenyképességének romlását vonja maga után. A Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási bizottsági ülésen az építményadó kiterjesztése során értékes összefoglaló hangzott el részéről, amelyet a közgyűlés nem vett figyelembe, frakciójuk a közgyűlés döntését nem fogadta el.
21
Ilyen előzmények után jelentős előrelépésnek tartja, ha a pécsi önkormányzat és a kamara kölcsönös kötelezettségvállalással megállapodást ír alá. Feltételezi, nem csak a 100 milliós tervezési összeg inspirálja őket, hanem egy hosszú távú, megalapozott szakmai, gazdasági együttműködésről van szó, amelyből kiemel néhány pontot. A megállapodás "Gazdaságfejlesztés" főcím alatt lévő f) pontjában szerepel, hogy a két fél együttműködik a város gazdaságát érintő stratégiai döntések előkészítésében, a fejlesztéseket megelőző hatástanulmányok elkészítésében és adatgyűjtésben. Ha ez érvényesült volna az általa már említett döntéseknél, akkor biztos abban, hogy ezek mások lettek volna. A megállapodás g) pontjában a Kamara vállalja, hogy az önkormányzat rendelkezésére bocsátja a periodikus és egyedi gazdasági felméréseinek és elemzéseinek eredményeit, amelyeket másik oldalról a döntéshozatali rendszerben figyelembe vesznek. Ezt mindenképpen pozitívnak értékeli, csak azt sajnálja, hogy eddig nem érvényesítették az adottságokat, valamint azt, hogy az önkormányzat egyik tagja a kamara egyik fő-tisztviselője. Kritikai észrevétele: a 2. főpont – "Gazdasági infrastruktúrafejlesztés" címen – c) bekezdésében szerepel a Pécsi Akadémiai Kutatóközpont, amely tudomása szerint a regionális kutatások központja az Akadémia alárendeltségében; továbbá a Pécsi egyetemi kutatóközpontok. Egy harmadik félről dönt a pécsi önkormányzat és a kamara. Ezt mindenképpen meggondolandónak tartja. A megállapodás kötését előremutatónak tartja, és javasolja. Várbíró Péter: volt már megállapodás a város közigazgatási és gazdasági központjának a szervezetei között. Tart attól, hogy ez a jelenlegi megállapodás is hasonló sorsra jut. A bevezető első bekezdése néhány megalapozott negatív jelzőt tartalmaz, pl. a város gazdasági fejlődésének meglévő problémái, kihívásai, megfelelése, fokozása. Sajnálatos, hogy korábban nem így működött, mivel a két szervezetnek eddig is szorosan együtt kellett volna működnie. A harmadik bekezdésben egy elírásra hívja fel a figyelmet, a "kamara" helyett a "kamarával" kötendő együttműködés a helyes szó. Az ötödik bekezdésnél, a "készült" szó a helyes. A megállapodás lényegét tekintve 6 módosító javaslatot kíván tenni, melyek az alábbiak: a Preambulum harmadik sora azzal fejeződik be, hogy: "..... regionális környezetben kell megőriznie, sőt fokoznia versenyképességét, adottságaira alapozva gyorsítani gazdasági fejlődését." A realitások alapján, a helyi viszonyokat értelmezve, az utolsó 5 szót javasolja törölni, mert nincs gazdasági fejlődés, ezért nincs mit gyorsítani. Ennek elérése az eredeti cél. Második javaslata az Együttműködési megállapodás I. 2. és 3. pontjának összevonása. A 2. pontban található a Gazdasági infrastruktúrafejlesztés, a 3. pontban pedig a Közlekedés, úthálózat-fejlesztés. Gyakorlatilag
22 infrastruktúra fogalmában a közlekedés- és úthálózat fejlesztés is benne van, ezért az összevonást indokoltnak tartja. Kéri Gonda Tibor alpolgármestert, az előterjesztő nevében fogadja be ezeket a javaslatokat. Problémát jelent számára, hogy folyamatosan iparról beszélnek, amikor egészségiparról, kulturális, környezetiparról van szó. Tehát fantomszöveget "sütnek el" a "termelőipar" helyett. Tudomása szerint a kamara a termelőipar legfontosabb képviselő szerve, ezért indokolatlannak tartja az előterjesztésbe belekeverni azt, ami a következő napirendi pont fellengzős jelszava. Következő javaslata az Együttműködési megállapodás III. 2. pont Térségi Integrált Szakképző Központra (TISZK) vonatkozó részének törlése. A TISZK-ek jelenlegi formája ugyanis átgondolatlan, párhuzamos fejlesztéseket von maga után, létének a formája országos vita tárgya. Tudomása szerint a területi és szakképző központok párhuzamos fejlesztés kvótával jelentős összegeket emésztenek fel ahelyett, hogy a meglévő és jól felszerelt szakképző intézményeket fejlesztenék tovább, illetőleg azok épületeinek felújítására fordítanák a forrásokat. Tisztában van azzal, hogy ez országos szinten szakmai vita tárgya, de ha így van, akkor kéri, hogy ezt ne emeljék be az együttműködési megállapodásba. Nem lehet tudni, mi lesz néhány hónap, vagy talán egy év múlva. További javaslata a IV. 1. pontról „A globalizált világban és az Európai Unió térségében ..." szövegrész törlése. Véleménye szerint nincs szükség fellengzős szavakra. Javaslata elfogadásával az 1. pont "A nemzetközi kapcsolatok jelentős fejlődési impulzusokat adhatnak városunknak." mondattal kezdődne. Sajnálja, hogy az előterjesztést tárgyaló két szakbizottság a megállapodás ezen részét felületesen nézte át. Utolsó módosító javaslata a IV. 1. a) pontra vonatkozik. A ".... város valós gazdasági, társadalmi érdekeire épül" szövegrészt a következőképpen javasolja módosítani: "... a város történelmi, gazdasági, társadalmi és kulturális értékeire épül". Vélemény szerint így teljesebb a megfogalmazás. Bízik abban, hogy a szerződéstervezetet aláírni kívánó, - dr. Toller László és dr. Kéri István helyett jelenlévő – képviselők ezen javaslatokkal nagyrészt egyetértenek. Kéri javaslatai és elfogadását. Bókay Endre: Erb József felvetésére elmondja, a kamara véleményét többször kikérték, ez kötelességük is, de az nem fedi a valóságot, hogy ezeket a szakmai véleményeket nem vették figyelembe. A döntéseik során mindig figyelembe kellett venni azok társadalmi hatásait. Elfogadják, hogy bizonyos körökre negatív hatással vannak egyes szolgáltatások áremelkedései, a szolgáltatást azonban biztosítaniuk kell. Egyensúlyi állapotot kell teremteniük. Azzal a kijelentéssel sem ért egyet, hogy az iparűzési adót a maximum 2 %-os összegre emelték fel. Megnézték, az ország minden városában, ahol iparűzési adót szednek, ezt a 2 %-os összeget beszedik. Ezt nem valamiféle sarcként kellene felfogni. Nagyot lépne előre az ország, ha ezekre az adónemekre nem úgy tekintenének, mint
23 egyfajta sarcra, hanem úgy, hogy vannak bizonyos szolgáltatások, amelyeket maga a tőke, saját működése érdekében közvetlenül nem termel meg, nem állít elő. A legjobb példa erre a szakképzés. Magas színvonalú szakképzés hiányában adott területen nem jelenik meg a tőke. Hiába építenek autópályát a város mellé, elmegy mellette a forgalom. Példaként említi, a múlt század elején, az országban a vasúthálózatot kiépítése során, ahol nem volt szaktudás, oda nem települt ipar. Hangsúlyozza, vannak bizonyos szolgáltatások, amit a tőke közvetlenül nem teremt meg, de szükséges ahhoz, hogy működését kifejtse. Ma, amikor a fenntartható fejlődésről beszélnek, ennek különösen jelentős érvénye van, mert ha pl. egy erdőből a fákat kiirtják, és a bútorgyár termelni kezd, és rengeteg terméket állít elő, úgy tűnik, hogy mennyire jól járnak, de a termék költségében, a bútor árában nem szerepel, hogy ezeket az erdőket ki fogja pótolni. Emiatt nem szabad felélni a közvetlen környezetet. Hasonlóan az utak használatánál, mindenkinek be kell szállni, hogy azok színvonalát megfelelő szinten tudják tartani. Képviselőtársa hozzászólásában azt is említette, hogy nincs gazdasági fejlődés. Ezt a kijelentését cáfolja, igenis van. Azon pénzforrásokat tekintve, amelyeket a kamara, az egyetem és a város akár közösen összefogva, akár külön-külön, az elmúlt 2-3 év alatt pluszként a városba hozott, elmondható, hogy igenis, elindult. Ez azonban nem klasszikus értelemben – pl. a termelőipar fejlődésére – értendő. Ma az ország össz nemzeti jövedelméből az építészet kb. 3,6–3,8 %-os GDP-ben részesül.– Az ún. kulturális ipar, amely a szoftverkészítéssel, műsorkészítéssel, rádiózással, digitalizálással, reklámkészítéssel, stb. van összefüggésben, 4,6 %-os. A nem éppen látványos, konkrétan nem megfogható iparágaknál – ahol nem láthatók a konkrét beruházások – úgy értékelik, mintha nem lenne ilyen típusú fejlődés, de van. A város egyik fő célja - de ez a következő napirendi pont témája lesz -, hogy a kulturális ipar miként fejleszthető. A maguk részéről támogatják az együttműködési szerződést, a kamarának pedig megköszönik az aktív részvételt, amelyet mind e napirendi pontban foglaltak, mint a következőben, a város gazdaságfejlesztési koncepciójának kidolgozásában tett. Dr. Bretter Zoltán: Várbíró képviselőtársa a területi integrált szakképzési központokról úgy nyilatkozott, hogy átgondolatlan dolog. Képviselőtársa figyelmébe ajánlja az együttműködési szerződésnek a szakképzésre vonatkozó első mondatát, amely az alábbi: "A magyar, így a megyei és pécsi szakképzési rendszer súlyos gondokkal küzd." Évek óta ez a probléma, amelyet az egymás után következő kormányok nem tudtak megoldani. Most először jelentős kísérlet történik arra, hogy a szakképzéssel tegyenek valamit, ez nem más, mint a német szakképzési modell bizonyos mérvű átvétele. Így alakulnak ki az integrált területi szakképzési központok, ahol a legmodernebb technikával, sok iskola tud versenyképes szaktudást nyújtani. Szakképzési, politikai vita során beszélhetnek arról, hogy ez jó-e, vagy sem. Véleménye szerint jó, meg kell próbálni. Az országban elég sok ilyen szakképzési központ kialakulása várható. A kormány erre pályázatokat hirdetett meg, melyből Pécs városa
24 elnyert egy több mint 1 milliárd Ft-os összeget. Ha Várbíró képviselőtársa javaslatát megfogadnák, akkor most – mivel úgymond átgondolatlan a történet – visszaadnák a kormánynak az elnyert támogatási összeget azzal, hogy ossza szét különböző iskolák között. Vagy pedig, ha a szerződésből kivennék az erre vonatkozó részt, akkor a kamara megköszönné képviselőtársának azt, hogy nem vehet részt modern szakképzési intézmény kialakításában, működtetésében valamilyen formában. Úgy gondolja, nem kell ennyire előreszaladni. Nagyon fontos, ami itt e tekintetben történik. Fontosnak tartja továbbá azt is, hogy a kamara ebben a szakképzési központ működtetésben, valamilyen módon részt vesz. Véleménye, ne avatkozzanak olyan dolgokba, amelyekbe nem feltétlenül szükséges. Nagy Csaba: a felek által megkötendő mindenféle együttműködést támogatandónak tart. Meglátják azonban, hogy ez a kialakítandó rendszer és együttműködés miként történik majd. Az előttük lévő anyagban egy-két olyan alapvető újdonság is található, amelyekről még a szereplők sem tudják, hogyan fog működni. Két konkrét dologról kíván szólni. Az együttműködési megállapodás második oldalán, az 1. i) pontban, az Európai Kulturális Főváros cím kapcsán leírtak szerint: "A Kamara támogatja és közadakozással segíti a Zsolnay szobor tervezett felújítását." Úgy gondolja, ha az anyag ilyen részletességgel foglalkozik a témával, akkor a másik aláíró fél részéről meg kell hogy jegyezze, jó lenne, ha az önkormányzat is odatenné a maga részét nemcsak szavakban, hanem anyagi értelemben is ehhez. Megfontolásra javasolja a közgyűlésnek egy olyan szövegrész beillesztését, amelyben a város elkötelezi magát, hogy a közadakozást a költségvetési forrásokból kiegészíti annak érdekében, hogy az "Európa Kulturális Fővárosa" címet elnyert városban a szoborcsoport jelenlegi állapota a lehető legrövidebb időn belül megszűnjék. Másik észrevétele, hogy az M6-os autópálya és a Pécshez vezető gyorsforgalmi bekötőút legyen a kamara és az együttműködő felek által kitűzött, megvalósítható cél. Azt már lehet tudni, hogy ez 2006-ban nem valósul meg. Részteljesítések várhatók, amelyek egy részeként valószínűleg tavasszal elkészül az autópálya Dunaújvárosig. Az is biztos, hogy Dunaújváros és Szekszárd között 2006-ban tulajdonképpen nem történik semmi, talán a Szekszárd–Bóly, illetve a Bóly–Pécs közötti szakaszok épülnek meg 2006. év végéig, de e tekintetben is kétségek merülnek fel. Arról ma már nem is esik szó, hogy mikor készül el a Dunaújváros és Bóly közötti autópálya-szakasz. Véleménye szerint az anyagba mindenképpen bele kell foglalni, hogy ez a régió és ez az együttműködési közösség autópályát kér. Azért csak ezt a két dolgot emelte ki az anyagból, mert úgy gondolja, hogy ezek egy város vágyai, amelyeket mindenképpen úgy kellene beleilleszteni az anyagba, hogy ebből valódi előrelépés is legyen. De Blasio Antonio: az előterjesztés tartalmazza az együttműködési megállapodást, melynek I. pontja a Gazdaságfejlesztés. Ennek c) pontjában leírtak szerint új szervezetet hoznak létre. Szeretné tudni, mi ez az új
25 szervezet, hogy néz majd ki, mire alakul, kikkel? Hogyan nyilatkozhat a zárójelben felsorolt ún. nagy autonómiák nevében, akikről nem tudja, hogy akarnak-e egy ilyen szervezethez csatlakozni, vagy sem? Nem tartja jónak, ha egy együttműködési megállapodásban mások nevében vállalnak elkötelezettségeket, hiszen nem látható az anyagban, hogy az egyetem látta, egyetért vele. A másik észrevétele, hogy burkoltan, előzetesen döntést hoznak arról, ami még nincs kifejtve. Nem tartja helyesnek, hogy egy szervezet létrehozásáról a kamara és a város közötti megállapodásban egy félmondattal tesznek említést. A város egyébként eldöntheti, akar-e új szervezetet létrehozni, a kérdés csupán az, hogy a kamarával, vagy valaki mással? A megállapodásba bevehető, hogy a saját cégeivel egy szervezetet kíván létrehozni, amelynek a későbbiekben lehetnek csatlakozó tagjai. Ismételten hangsúlyozza, nem tartja jónak, ha félmondatban döntenek egy nagyon fontos dologról, mások nevében, akiknek a nevében nem nyilatkozhatnak. Kéri, az általa említett mondatokat fogalmazzák át, vagy hagyják ki a megállapodásból, mert nem abba tartozik. Erb József: a megállapodásra vonatkozó kritikák mindenben megállják a helyüket. Az előterjesztő majd eldönti, hogy befogadja a Várbíró Péter képviselőtársuk által ismertetett javaslatot. Véleménye szerint is módosítani, változtatni kell az anyagon. Az iparűzési adóval kapcsolatosan Bókay képviselőtársa említette, hogy azért szükséges, mert bizonyos gazdasági tevékenységekhez az önkormányzat infrastruktúrát nyújt. Ez így van, de olyan infrastruktúrát tud nyújtani, amilyennel rendelkezik. Felhívja viszont a figyelmet az iparűzési adó mérték elfogadásának körülményeire. Annak idején az előterjesztő és a kormányzati oldal az Unióra hivatkozott, amikor még nem voltak annak tagjai. Az iparűzési adót a maximálisan megállapítható 2 %-ra emelték, függetlenül attól, hogy közben ezt a lépést más városok is megtették. De sokan nem tették meg azért, mert az Unió kötelezte Magyarországot, hogy ezt az adófajtát – ami egyébként nem versenysemleges – el kell törölni, s erre határidőt is szabott. Tudomása szerint az iparűzési adó, mint olyan, ez évben, vagy a jövő év során megszűnik. Az iparűzési adó a bruttó bevételhez mérten – amely rendkívül magas is lehet a nyereség mellett – kerül kiszabásra, és így nem veszik figyelembe, hogy a vállalkozás mekkora nyereséget termel. Még egyszer hangsúlyozza, hogy a két fél közötti együttműködésnek helye van, és a közeljövőben, valamint a későbbiekben is szükséges sokkal jobban figyelniük egymásra. Ezért csak támogatni lehet ezt a megállapodást. Várbíró Péter: a Zsolnay szobrot illetően az MDF-MIÉP frakció teljes mértékben egyetért Nagy Csaba frakcióvezető felvetésével, és kérik, hogy a későbbiek során a közgyűlés ezt a javaslatot fogadja el. Úgy érzi, az SZDSZ frakcióvezető – feltehetően tévedésből – félreértette, félremagyarázta az előterjesztésben szereplőeket. Ő csak azt kérte, hogy az előterjesztés részét képező együttműködési megállapodás 2.) pontját ne szerepeltessék. A pályázaton nyert pénz és a pályázati projekt végig vitele ettől még nyilvánvalóan helyes. Mint már említette, a szakmai viták tárgya az,
26 hogy a Területi Szakképző Központok ilyen formában mennyire működnek helyesen, és ez a fogalom itt mennyire helyes. Hosszabban is részletezhetné a felkészülés során kezébe került és általa hitelesnek tartott anyagokat, de csupán egyetlen mondatot idéz: "Elfogadhatatlannak tartjuk a nyugati minták kritika nélküli átvételét, a költséges, nemzeti sajátosságainktól idegen rendszerek meghonosítását." Ez a fórum nem alkalmas szakmai, vagy politikai vita lebonyolítására. Nem ezt kérte, csak utalt arra, hogy az együttműködési megállapodásba való beemelése nem indokolt. Kéri az ülést levezető elnököt, ennek megfelelően kezelje a két frakció véleményét, illetve az álláspontokat. Szeretné, ha az általa tett 6 észrevételt alpolgármester úr figyelembe venné, melyeket írásban átadott részére. Gonda Tibor: jelzi, hogy a polgármester helyébe lépett előterjesztőként a záró hozzászólásában kitér majd ezekre az észrevételekre. TISZK ügyben azonban látja, egy polémia kezd kialakulni, ezért megadja a szót dr. Bretter Zoltán frakcióvezetőnek. Dr. Bretter Zoltán: kéri Várbíró képviselőtársát, ha lehet, felejtsék el ezt a dolgot, hogy "idegen minták átvétele" – kérdezi, miről beszélnek? Inkább a Területi Integrált Szakképzési Központról, meg szakképzésről beszéljenek, mert ennek több értelme van. Erb József: Bretter képviselőtársa hozzászólása – mint több alkalommal – most is gondolatokat ébresztett benne. Eszébe jutott Kóka János gazdasági miniszter, aki – talán életében először – egy nagyon jó mondatot mondott Brüsszelben, hogy: "Addig fogunk kiabálni, amíg meg nem hallják" - már mint Magyarország energia-ellátása érdekében. Lehet, hogy véletlen volt, de lehetséges az is, hogy Pécs 1 milliárd forintos szakképzési, fejlesztési pénzére az oktatási miniszter nem figyelt oda, és így hozták meg a korábban említett rendeletet, ami mindenképpen pozitív dolog. Az általános oktatási helyzet és az oktatási tárca teljesítményének ismeretében lehet, hogy a tárca véletlenül jó döntést hozott. Egyébként a gazdasági szférában az "idegen" és hasonló kifejezés ismeretlen. Várbíró Péter: kéri, felejtsék el Bretter képviselőtársuk által elmondottakat. Erről a témáról nem itt és most kell vitatkozni. Megismétli, ő csupán azt jelezte, hogy ebből az együttműködési megállapodásból vegyék ki az általa javasolt bekezdést. Kővári János: az Együttműködési megállapodás 6.) pontjának h) alpontját idézi: "Az önkormányzat a helyi gazdaság 100 mindenkori legfontosabb szereplője számára évente megrendezi a TOP 100 tanácskozást, ....." melynél kéri, értsenek egyet azzal a módosítással, hogy az önkormányzat az ilyen típusú tanácskozást ne csak 100 vállalkozás számára tegye lehetővé, annál is inkább, mert az idők folyamán változik, hogy melyik vállalkozás nevezhető a 100 legfontosabb szereplőnek. Valamennyi érdeklődő vállalkozás számára tegyék ezt nyitottá. Fontosnak tartja, hogy ebben a megállapodásban is egyenlő versenyhelyzettel kínálják meg a vállalkozásokat, függetlenül attól, hogy ma éppen szerepelnek-e a 100
27 vállalkozó között, vagy sem. Ezért módosító javaslata az együttműködési megállapodás szövegét illetően, hogy: "Az önkormányzat a helyi gazdaság valamennyi szereplője számára szervezi évente ezt a tanácskozását." Gonda Tibor: megkéri a jelenlévő dr. Síkfői Tamást, a kamara titkárát, mondja el, észrevételeit, majd ezt követően – mint ahogy már jelezte – a képviselők konkrét felvetéseire kíván reagálni. Dr. Síkfői Tamás: tájékoztatja a jelenlévőket, a megállapodás tervezetét több fordulóban készítették elő, amelyet a kamara elnöksége január 18-án már jóváhagyott. Általános megjegyzése, kétségkívül többen észrevették, hogy ez az együttműködési megállapodás megfelel az ún. fejlesztési pólus gazdaságfejlesztési stratégiának, és abból kiindulva az operatív programnak. Ez így is kell, hogy legyen, hiszen a kamarának is - saját kamarai törvényük miatt -, illetve az önkormányzatnak is kötelességei vannak egy ilyen horderejű fejlesztési program végig vitelében, ami a Nemzeti Fejlesztési Terv 2-nek az integráns része. Az ezzel kapcsolatos három stratégiai irányt majd a következő napirendi pontnál tárgyalják (egészségipar, kulturális ipar és környezetipar). Ebből a szempontból az ipar egy tradicionális, profitorientált ágazatot megtestesítő kifejezés. Ez azért van, mert ahogy többen is említették, a tradicionális iparfejlesztésnek Pécsett nincsenek bázisai – sem szakember-, sem más bázisai. Tehát Pécsett az adottságokra kell alapozni. Nagyon fejlett a kulturális élet, fejlett az egészségügyi háttér, és mivel a környezetipar, a megóvott környezet, illetve a jövő szempontjából a környezettechnológiák jelentős piacot képeznek, ezek piacosításával, és a nemzetközi piacra történő értékesítésével lehet tovább lépni. Az "ipar", mint kifejezés jelen esetben ezt tükrözi. Ebben egyrészt a piaci tudást, illetve az önkormányzat által felügyelt kulturális és részben felügyelt egészségügyi hátteret össze kell kapcsolni. De Blasio Antonio említette, hogy a szerződésben az önkormányzat kötelezettséget vállal egy új cég megalapításával. Erre Gonda Tibor alpolgármester részletesen kitért. Arról van szó, hogy van egy standard rendszer a versenyképességi pólusokra vonatkoztatva Magyarországon, amely keretében minden pólusra a Miniszterelnöki Hivatal, mint felügyeleti szerv előír egy bizonyos szerződési formát, és kötelezettségeket. Jelen esetben a fejlesztési Pólusban szerződésben nevesített autonómiák (megye, kamara, egyetem és a város) alapítanak egy olyan céget, akik utána gyakorlatilag koordinálják majd a Pólus-projekt végrehajtását. Ez természetesen a város részéről fölvet bizonyos szabadságfokot. Annyiban nem, hogy nyilván a nevesített autonómiákat ebben a cégben szintén be kell majd fogadni. Ez a kitétel erre vonatkozik, akár benn van, akár nem az együttműködési megállapodásban, nyilván az aláírt szerződés miatt ez így lesz. De Blasio Antonio: úgy tűnik - nem a maga dicséretére mondva -, ezek szerint az a Pólus projekttel és a megállapodás azon részével kapcsolatban általa elmondottak nagy valószínűséggel az egyik legfontosabb része ennek a megállapodás-tervezetnek. Egyetért a kamara titkárának véleményével, hogy egy ilyen megállapodásba fontos utalásokat tenni, de nem ebbe a megállapodásba, mert ez a megállapodás nem a Pólus-projektről, hanem a
28 kamara és a város közötti együttműködésről szól. A Pólus ügye egy különálló ügy. Nehogy már beleessenek abba a hibába, hogy egy nagy városi keveréket képeznek az Európa Kulturális Fővárosa, a Pólus-projekt, és még néhány más projektre, és akkor majd jó lesz. Nem lesz jó, mert ezzel csak veszítenek; anyagiakat, nyilvánvalóan az adott ügy presztízsét is veszítik, ha ezeket megpróbálják egymásba belekeverni. A maga részéről nem tartja jónak, és még nem látott olyan törvényt, amely előírná, hogy a Pólusprojektek felállása csak egy ilyen közös cégben valósulhat meg. Ne tegyenek úgy, mintha ez csak közös cégként valósulhatna meg. A város létrehozza, és ahhoz a külső szervezetek bármilyen más formában csatlakozhatnak. A Kamara titkára mondta, hogy céget akar létrehozni a város és a kamara. Számára ez új, de ha ez egy közös cég, akkor még rosszabb, mert akkor ezek szerint egy közös cég létrehozásáról egy ilyen megállapodás félmondatában rendelkeznek. Ez nem jó. El kell dönteni, ez-e a megoldása a Pólus-projektnek, avagy sem. Ebben a megállapodásban erről ne rendelkezzenek, hanem a hosszú távú együttműködésről, amivel ő maga is egyetért és fontosnak tart. Az a baj, hogy közben belekeverik az egyetemet, meg mindenkit, aki ebben az ügyben nyilvánvalóan ott kell majd, hogy legyen. De cégként, partnerként kell, hogy ott legyen, avagy szakmai résztvevőként, mint ahogy a kamara is cég-partnerként kell, hogy ott legyen a város Pólus-projektjében, avagy szakmai résztvevőként? És ettől még nem feltétlenül kell cég-partnerként részt vennie a projektben. Van még ezernyi módja annak, hogy hogyan lehet ez. Továbbra is az a véleménye, hogy ez egy előre gondolkodás amire nincs szükség, hiszen a következő napirendi pont témája lesz a Pólus-projekt. Továbbra is fenntartja módosító indítványát, hogy ez a pont kerüljön ki a megállapodás-tervezetből. Gonda Tibor: Erb képviselőtársa az együttműködési megállapodás 2.) pontjához tett észrevételt, amelynek tartalma az volt, hogy tőlük független szervezetekre vonatkozóan fogalmazzanak meg javaslatokat. Kéri képviselőtársa egyetértését, fogadja el, hogy maradjon az eredeti szöveg, hiszen ezekkel a szervezetekkel több, mint egy éve, éppen a Pólus-projekt kapcsán szoros együttműködést folytattak. Az együttműködés kiemelt induló projektjei között az egyetem orvosi részlegének van egy nagy ívű fejlesztési elképzelése, miszerint élettani kutatásokban létrehozni egy olyan egyetemi tudásközpontot, amely akár akadémiai kutatóközponttá fejlődhet. Ezen kérdések tekintetében egyetértés van a szereplők között. Egyik se úgy éli majd meg, ha a kamara és város közötti megállapodásban ezeket nevesítik, mint hangsúlyos projektet, hogy az ő autonómiájukba bele szeretnének szólni, és helyettük akarnák kitalálni ezeket a dolgokat. Szükségét érezték, hogy ebben az együttműködésben is deklarálják, hogy a városban meglévő egyéb fontos szereplőknek a projektjeire is gazdaságfejlesztési szempontból oda kívánnak figyelni, és lehetőségeik szerint segíteni kívánják. Örül annak, hogy Várbíró képviselőtársa ilyen mélységében áttekintette az anyagot. Tiszteli azt, hogy igyekezett szakmai javaslatokat megfogalmazni. Előterjesztőként egyetlen javaslatát sem tudja befogadni, mert a szakmai véleménye a képviselőtársa által felvázolt mind a 6 kérdésben eltérő.
29 Képviselőtársa első javaslata a preambulumra vonatkozott, melyben kérte, hogy az a rész, amit úgy jelöltek meg, hogy adottságaikra alapozva gyorsítsák a gazdaságfejlesztést, kerüljön ki a megállapodásból, mert megítélése szerint nincs gazdaságfejlesztés, így nem lehet gyorsítani. Ezt szakmailag nem fogadja el. Az effajta együttműködésnek, amikor a gazdasági élet autonóm szervezetével, a kamarával kötnek egy megállapodást, mi más lehetne a legfontosabb, kiemelt célja, minthogy együttműködjenek a város és térségének gazdaságfejlesztése érdekében. Teljesen helytállónak tartja ezt a preambulumban megjelölni. A 2.) és a 3.) pont összevonásával adott esetben szakmailag egyet is lehetne érteni, hiszen ő maga is azt gondolja, hogy a gazdasági infrastruktúra része a közlekedési infrastruktúra is. Ami miatt javasolja - fogadja el képviselőtársa is -, hogy maradjon ez két külön részben, mert a régió gazdasági felzárkózása szempontjából már tulajdonképpen a rendszerváltás óta valamennyi politikai erő megfogalmazta, hogy a legnagyobb hátrányuk a földrajzi elszigetelésből és a közlekedési nehézségekből adódik. Ebbe a régióba nem vezet autópálya, nincs működő regionális repülőtér, a régió belső úthálózata fejletlen. Úgy érzi, ezen a téren az elmúlt egy évben áttörés kezd kialakulni; egyrészt az autópálya építésének meggyorsításával, másrészt az önkormányzat szerepvállalásával a regionális reptér kifejlesztésében. Ez most nagyon fontos prioritás, amit a Regionális Területfejlesztési Tanács legutóbbi ülésén is újra megerősített, amikor megfogalmazta, melyik közlekedésfejlesztési projekteket tekintsen kiemelt fontosságúnak, és ezért érzik helytállónak, hogy ebben az előterjesztésben is egy külön hangsúlyozott fejezettel foglalkozzanak a közlekedés- és úthálózat-fejlesztés témakörével. Szomorúan nyugtázta, hogy képviselőtársa az egészségipar, kulturális ipar megnevezést fellengzős jelszónak tekinti. Ezzel az új kifejezéssel arra kívánnak utalni, hogy ebben a kérdésben egy paradigmaváltás megy végbe. Eddig az önkormányzat az egészségüggyel, oktatásüggyel, kulturális üggyel elsősorban mint önkormányzati intézményrendszer fejlesztésével foglalkozott. A jövőben az önkormányzati intézményrendszer megtartása és színvonalas működtetése mellett sokkal fontosabbnak érzik, hogy ebben - a Pólus-projekt által is felvállalt - három fő stratégiai irányban a gazdaság aktív ágazatát is lássák. Ma az amerikai gazdaságban az egészségipar megelőzi a fegyveripart és az olajipart. Úgy gondolják, hogy Európában is az egyik legdinamikusabban fejlődő gazdasági ágazat maga az egészségipar, ami nem egy az egyben az egészségügy, de a mostani hozzászólás terjedelme nem ad lehetőséget arra, hogy ebbe a témába mélységében belemenjenek. A szakmai viták során eddig senki nem kérdezte meg, hogy e három ágazat effajta megközelítésmódja jó-e és kezelhető-e. Úgy gondolja, hogy a város adottságait alapul véve ez az a három terület, ahol a jövő gazdaságfejlesztésének dinamikus részét el tudják képzelni. A TISZK-kel kapcsolatosan Várbíró és Bretter képviselőtársai kicserélték véleményüket. Ehhez azért kíván hozzászólni, mert éppen Várbíró képviselőtársa logikájából következően fontos, hogy az általa kivenni javasoltak bent maradjanak. 800 M Ft-ot nyertek konkrét beruházási
30 fejlesztésre, közel 400 M Ft-ot tartalmi fejlesztésre. Hogy ez a város számára a legelőnyösebb és a legjobb módon valósuljon meg, ahhoz nagyon fontos a kamarával - akik azon vállalkozásokat képviselik, amelyek majd a TISZK-ben végzett szakmunkásokat alkalmazni fogják – már most, a TISZK véglegesítése, a beruházási folyamat megkezdése előtti szoros együttműködés. Úgy gondolja, Pécs város képzési struktúrájának korszerűsítéséhez a TISZK hozzájárulhat. Kollégái és az illetékes főosztály már dolgozik a TISZK 2-ön. és a TISZK 3-on, mert remélik, hogy a következő Nemzeti Fejlesztési Tervben is lehetőséget kapnak ilyen típusú fejlesztések elnyerésére. A Városmarketing fejezeténél egy stilisztikai jellegű javaslat volt, hogy kerüljön ki a mondat elejéről a "globalizált világban és az Európai Unió térségében" mondatrész. Nem kívánja különösképpen indokolni, miért nem tudja befogadni ezt a javaslatot. Véleménye szerint stilisztikai és tartalmi szempontból jól került megfogalmazásra ez a szöveg. Képviselőtársa a megállapodás IV. 1. pontjának végén szövegszerű javaslatot fogalmazott meg. Az alpontot elolvasva képviselőtársai láthatják. Ebben a mondatban nem azzal kívánnak foglalkozni, amivel képviselőtársa módosító javaslatában. Egy aktív, előre mutató cselekménysort próbálnak felvázolni, hogy a gazdasági, társadalmi érdekekből kiindulva, ezt segítve próbálnak egyfajta marketing-tevékenységet megvalósítani. Tehát nem visszamutató magatartás, hogy az "eddigi értékeiket alapul véve". Ez a kettő lényeges különbség, és emiatt javasolja, hogy az eredeti szöveg maradjon a megállapodásban. Reméli, hogy néhány észrevételét képviselőtársa elfogadja, a végén lehetősége lesz még, hogy szóljon. Nagy Csaba képviselőtársuk javaslatával kapcsolatban – melyben azt kérte, hogy a Zsolnay szobor felújításához adjon az önkormányzat költségvetési juttatást – jelzi, hogy a költségvetés tervezetében szerepel. Kéri a Költségvetési Bizottság elnökét, erősítse meg, hogy ez valóban így van. Ezért az előterjesztést most nem szükséges módosítani, február 16-án Nagy Csaba frakcióvezető kérésével találkozni fog a közgyűlés. De Blasio képviselőtársa módosító javaslatát, amely arra vonatkozott, hogy kerüljön ki az új szervezetre vonatkozó rész az előterjesztésből, szakmailag nem tudja elfogadni. A mai ülésen ezen napirendi pont keretében arról döntenek, hogy szándékuk van ilyen szervezetet létrehozni. A február 16-i közgyűlésre a mai Együttműködési megállapodásnak megfelelően a polgármester úr be fogja terjeszteni ezt az előterjesztést. Természetesen a közgyűlés dönthet úgy, hogy nem alakítja meg ezt a szervezetet. Jelen előterjesztéssel tehát semmi kompetenciát nem vonnak el a közgyűléstől, csak jelzik, hogy ilyen szándék fennáll. Nem beavatkozás más szervezetek autonómiájába az sem, hogy jelzik, társként hívják ebbe a szervezetbe az egyetemet, az akadémiát, hiszen polgármester úr ezen szervezetek között már egyeztetést végzett, és hivatalosan is megkereste, éppen azért, hogy február 16-án teljes információ birtokában tárgyalhassák a napirendi pontot,
31 hogy ki kíván részt venni egy ilyen típusú együttműködésben. Kéri képviselőtársát, higgye el, ebben a kérdéskörben egy jó szándékú munka folyik, – és valóban a következő napirendi pontnál is bizonyára rákérdeznek majd a leendő intézményi struktúrában – és a városvezető koalíciónak szándéka – különösen a polgármesternek –, hogy a cégeikkel együttműködve, az önkormányzat aktív részvételével, és a város más fontos szereplőinek partnerséget felajánlva egy kft-t hozzanak létre a Pólusstratégia további munkáinak folytatására. Befogadja Kővári János képviselőtársa módosító indítványát, aki azt vetette fel – szerinte teljesen jogosan –, hogy ne tegyenek különbséget a nyilvánosság szempontjából a 100 legnagyobb adófizető és valamennyi vállalkozó között. A város gazdaságfejlesztési feladataival foglalkozó nyílt fórumot szerveznének, melyre a városban székhellyel rendelkező vállalkozásokat és gazdasági társaságokat beengednének. Ennek megvalósításához partnerként kéri fel a Kamarát az évenkénti együttes rendezéshez. A nyitott várospolitika jegyében a polgármester úr szívesen vállalja, hogy ilyen típusú fórumokon tájékoztatja a gazdasági szféra szereplőit a város fejlesztési elképzeléseiről. Várbíró Péter: jelzi a levezető elnökhöz írásban eljuttatott módosító javaslatai közül a „Preambulum”-mal kapcsolatos módosító javaslatát visszavonja. Az infrastruktúrára vonatkozó módosító javaslatában a két pont összevonását javasolta, mert úgy értelmezte, hogy azok az infrastruktúra fogalmába beletartoznak és így logikailag a különálló fejezet nem megfelelő. Egyetértene az indoklással, amennyiben a 3.) pont úgy kezdődik, hogy „Kiemelten a közlekedés, úthálózat fejlesztés”. A logika helyes, emeljék ki, valóban ez a legfontosabb probléma, de a „kiemelten” szó szerepeljen ott. A TISZK-kel kapcsolatban is elfogadja az elhangzott véleményt. Az iparra vonatkozóan pedig tudomásul veszi azt, hogy a termelőipar ilyen formában nem szerepel. Egyértelmű, hogy stratégiai irány és a gazdaság aktív ágazata a bizonyos három iparnak nevezett ágazat. Ettől függetlenül hiányolja, hogy a Kamara - amely a termelőiparnak alapvetően a képviselője – a termelő gazdasággal összefüggésben nem kívánt pozitívabban hozzá állni, és elfogadta ezt az új struktúrát. A IV. 1. pontban véleménye szerint nyelvtanilag és logikailag is helytelen a „A globalizált világban és az Európai Unió térségében” szóösszetétellel induló bekezdés, ezért az erre irányuló módosító javaslatát fenntartja. A IV. 1. a.) ponttal kapcsolatos javaslatára tett észrevételt elfogadja és így azt visszavonja. Kéri viszont, fogadják el azt, - ami az anyagban több helyen szerepel - hogy évenként történik az egyeztetés az anyag utolsó előtti gondolatában az szereplőek helyett, „A felek legalább kétévente…”, kerüljön be, hogy „évente”. Ezzel a módosítással minden további aktuális probléma megbeszélésére lehetőség van, ami nagyon fontos a város részére. De Blasio Antonio: Gonda Tibor alpolgármester sajnálatát fejezte ki, hogy nem azonos logikai rendszerben gondolkodnak. Jelzi ő ezt kevésbé sajnálja, sőt mondhatja, néha örül is ennek. Valószínűleg ebben az esetben is örülnie
32 kell, hogy másfajta rendszerben gondolkodik, másfajta rendszerben képzeli el ezeket a dolgokat. Nem hiszi, hogy egy általános megállapodás részévé kell tenni egy másik megállapodásnak az ilyen fajta megelőlegezését, és kvázi kötelezettségvállalását, még akkor is ha majd a részletekről a közgyűlés később rendelkezni fog. Bejelenti, továbbra is fenntartja módosító indítványát, és kéri, hogy arról majd szavazzanak. Nagy Csaba: emlékeztet korábban két javaslata volt, az egyiket szövegszerűen szeretné ismertetni annak ellenére, hogy Gonda Tibor alpolgármester azt mondja, hogy álláspontja szerint a költségvetési rendelet rendezni fogja ezt a kérdést. Ismerve a Költségvetési Bizottság helyzetét fenntartja a javaslatát azért, mert így könnyebb helyzetbe kerül a bizottság, hiszen ez a tétel nem azok között szerepel majd, amit mérlegelhet. Mindezekre figyelemmel javasolja, hogy „az i.) pont egészüljön ki a következő szöveggel: Az Önkormányzat a közadakozást támogatva a 2006. évi költségvetésében biztosítja a pénzügyi forrásokat a Zsolnay szobor felújításához.” Ha mind a kettőjüknek ez célja, és mindketten úgy gondolják, hogy ez a cél megvalósul, akkor nincs semmi akadálya annak, hogy ez a mondat bekerüljön az együttműködési megállapodás említett pontjába. A másik javaslata a 3. pontra – Közlekedés, úthálózat fejlesztése – irányult. Itt egy szócserét kér az első felsorolásnál, mégpedig az „M6/M56-os autópályá”-t kéri beírni az ott lévő „M6/M56-os gyorsforgalmi út” helyett. Módosító indítványairól - ha nem fogadja be Gonda Tibor alpolgármester szavazást kér. Gonda Tibor: jelzi konszenzusra kíván jutni Nagy Csaba képviselőtársával, ezért az együttműködési megállapodás „i” pontjára tett módosító javaslatának szövegében a „biztosítja” helyett a „hozzájárul” szót el tudja fogadni. Erre azért lenne szükség, mert nem tudnak felelősséggel döntést hozni, hogy 130 M Ft-ra tervezett beruházás költségét teljes egészében a város biztosítja. Tudomása szerint a kamarai gyűjtés 2.5 – 3 M Ft körüli összegnél tart. A városnak szándékában áll komoly összeggel – több tízmillió forinttal – hozzájárulni a felújításhoz. Ha Nagy Csaba képviselőtársa elfogadja ezt a szócserét, akkor befogadja ezen módosító indítványát. Nagy Csaba: bejelenti, elfogadja a szócserét, a „biztosítja” helyett a „hozzájárul” szót. Gonda Tibor: jelzi így a megállapodás i. pontjában írtak kiegészülnek Nagy Csaba képviselő szószerinti módosító javaslatával, azonban a szövegben az általa szereplő „biztosítja” szó helyett a „hozzájárul” szó kerül. Befogadná Nagy Csaba képviselőtársa másik a gyorsforgalmi út helyett az autópályára irányuló módosító javaslatát, de véleménye szerint ez szakmai kérdés, amit a testület nem tud megítélni, például azt, hogy az M56-osnál indokolt-e végig az autópálya minőség vagy elegendő a 2x2 sávos gyorsforgalmi út megépítése. A Regionális Területfejlesztési Tanács döntést hozott arról, hogy Dunaújváros és Szekszárd között nem a gyorsforgalmi
33 útért, hanem az autópályáért lobbizzon a régió. Abban összhang van, és akár azt be is fogadná, hogy Szekszárdig autópálya legyen, mert tudja, erről van egy regionális döntés, de hogy utána mi az indokolt, Szekszárd és Bóly között nem elég-e a következő 10-15 évben gyorsforgalmi út vagy a Bóly – pécsi bekötés, örülne egy 2x2 sávos gyorsforgalmi utas bekötésnek, ami utána autópályává bővíthető. Ilyen szakmai okok miatt nem tud mit kezdeni ezzel a módosító indítvánnyal, ha itt is meg tudnak „egyezni”, hogy Szekszárdig autópálya, utána meg marad a mostani szöveg az anyagban, akkor befogadja Nagy Csaba módosító javaslatát. Nagy Csaba: jelzi, ebben az esetben szavazást kér a módosító javaslatáról. Gonda Tibor: ismétli, előterjesztőként nem támogatja módosító javaslatot, tehát erről szavazni fognak, ugyanígy. De Blasio Antonio képviselőtársa javaslatáról is, Várbíró Péter képviselőtársa javaslatait elfogadja, reméli, hogy a kamarai partnerek ezt nem fogják sérelmezni. Emlékeztet, a 3. pontnál a „kiemelten” szó befogadásra került, a IV. 1. pontból kimarad a szöveg eleje, a „A globalizált világban és az Európai Unió térségében” szövegrész, ennek az elhagyását is elfogadta. Várbíró Péter képviselőtársa további javaslatairól nem kell szavazni, mert visszavonta indítványait. Bókay Endre: tudomása szerint az M6/M56 azért lesz gyorsforgalmi út, mert a leállósávok nem lesznek szilárd burkolatúak, de minden más feltételnek autópályaként felelnek meg. Elválasztásra kerül a két út, nem lesz egyetlen kereszteződés sem, megépülnek mindenütt a felüljárók, csak a leállósáv nem lesz pillanatnyilag szilárd burkolatú, arra majd a későbbiekben kerül sor. Amit Nagy Csaba képviselőtársa felvetett ilyen értelemben teljesülni fog. Nagy Csaba: szerinte nem így lesz. El kell olvasni a beruházó szervezet honlapján leírtakat, ahol látható, hogy sajnos nem ez lesz. Ha csak az lenne a különbség, hogy nem építenek oda egy leállósávot, akkor a beruházás összegének pár százalékát spórolja meg a beruházó. Az egész autópálya építésben a leállósáv megépítése a legolcsóbb. Ilyen vonatkozásban úgy véli lényeges különbség lesz a kettő között. Nem véletlenül nevezi a KRESZ és minden más jogszabály a két közlekedési útvonalat teljesen másként. Gonda Tibor: további hozzászólás hiányában bejelenti először a módosító indítványokról szavaz a testület. De Blasio Antonio azt javasolta, hogy az együttműködési megállapodás I. 1. c. pontja kerüljön elhagyásra. Erről kéri a szavazást. Megállapítja, hogy a közgyűlés 12 igen szavazattal, 12 ellenszavazattal, 12 tartózkodás mellett nem fogadta el a módosító indítványt. Nagy Csaba módosító javaslata a 3. pontra vonatkozott, mégpedig a kiemelt fejlesztési célok között az M6/M56-os gyorsforgalmi út helyett „autópálya” szerepeljen. Szavazást kér a javaslatról.
34 Megállapítja, hogy a testület 10 igen szavazattal, 4 ellenszavazattal, 22 tartózkodás mellett nem fogadta el a módosító indítványt. Gonda Tibor: jelzi az MSZP frakció számára is fontos lenne, hogy a várost mielőbb végig autópályán lessen megközelíteni. Bókay Endre szakmai véleményével ért egyet, mely szerint a tervekben egy 2x2 sávos gyorsforgalmi út szerepel, ennek látják realitását és indokoltságát a következő időszakban. A Területfejlesztési Tanács döntésével - amely úgy szól, hogy Szekszárdig autópálya épüljön – a város vezetése maximálisan azonosul. Köszöni, hogy ebben a fontos kérdésben ilyen tartalmas munka folyt. Ezt követően szavazást kér az előterjesztésről, a határozati javaslatról, az együttműködési megállapodásról a befogadott módosításokkal együtt. Megállapítja, hogy a közgyűlés 30 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 8 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést, a határozati javaslatot, az együttműködési megállapodást figyelemmel a befogadott módosításokra. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 6/2006. (01.26.) sz. határozata együttműködési megállapodás kötéséről a Pécs- Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarával 1.)
A Közgyűlés megtárgyalta a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarával kötendő az előterjesztéshez mellékelt Együttműködési megállapodást és azt az Önkormányzat részéről jóváhagyja az alábbi módosításokkal: -
az együttműködési megállapodás I.1/i. pontja egészüljön ki a következő mondattal: „Az önkormányzat a közadakozást támogatva 2006. évi költségvetéséből hozzájárul a Zsolnay szobor felújításához.
-
az I.3/a. pont első mondatában szerepeljen a „kiemelten” kifejezés.
-
a IV.1. pont első mondatából „a globalizált világban és az Európai Unió térségében” szövegrész kerüljön törlésre.
-
az V.6/h. pont első mondata a következőként módosul: „Az önkormányzat a helyi gazdaság valamennyi szereplője számára évente tanácskozást szervez.”
A Közgyűlés utasítja a Tisztségviselői Kabinet vezetőjét, hogy a fenti módosításokat az együttműködési megállapodáson vezesse át.
35
Határidő: Felelős: 2.)
A Közgyűlés felhatalmazza dr. Toller László polgármestert a PécsBaranyai Kereskedelmi és Iparkamarával kötendő Együttműködési megállapodás Önkormányzat részéről történő aláírására. Határidő: Felelős:
3.)
8.)
2006. január 31. dr. Varga István főosztályvezető
2006. január 31. dr. Toller László polgármester
A Közgyűlés utasítja a Tisztségviselői Kabinet vezetőjét az Együttműködési megállapodásban foglalt feladatok végrehajtásának koordinálására és szervezésére. Határidő: Felelős:
folyamatos, beszámolásra 2007. december 31. dr. Varga István főosztályvezető
Kapják:
dr. Toller László polgármester, Gonda Tibor alpolgármester, dr. Papp Judit címzetes főjegyző, Juhász István, dr. Schmidt József bizottsági elnök, dr. Varga István főosztályvezető
„Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztési koncepció és program” elfogadása Előterjesztő: dr. Toller László polgármester
Gonda Tibor: ezt a munkát egy közgyűlési döntéssel indították, melynek lényege, hogy a testület, hogy a megyével és a Kamarával együttműködve megrendelik a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karától ezt a koncepciót és programot. Idéz az Országos Településfejlesztési Koncepció határozatából: „Az Országgyűlés az innováció elősegítése, valamint a versenyképesség javítása érdekében a tudomány, a felsőoktatás, a kutatás-fejlesztés, a gazdaság és az infrastruktúra térbeni koncentrációjára alapozva kölcsönhatásuk és regionális szervező funkciójuk erősítésével az európai versenyképességű pólusok hálózatába illeszkedő fejlesztési pólusok kialakítását kezdeményezi, és Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged városokat fejlesztési pólussá jelöli ki.” Úgy gondolja, nincsenek mindannyian tisztában azzal, hogy milyen nagy jelentősséggel bír ez az országgyűlési határozat. Tudomásuk szerint 1971-ben volt utoljára egy olyan reformkísérlet, amely Magyarország túlzott centralizációját oldani kívánta és néhány nagy város – köztük Pécs – intenzívebb fejlesztését szolgálta. 34 évnek kellett eltelni, hogy ez a téma újra napirendre kerüljön. Abból, hogy ezt a parlament egyhangúlag elfogadta, úgy gondolja végre a politikai erők elfogadták a szakmának azt az érvelését, hogy Magyarország versenyképessége szempontjából hátrány az, hogy túlzottan Budapest centrikus és ún. ellenpólusokat érdemes fejleszteni.
36
Egy hosszabb hozzászólással készült, az előző napirendi pont vitáját tekintve azonban úgy gondolja most is tartalmas vita kerekedik ki, ezért lerövidíti mondandóját. Nem arról van szó, hogy meg akarja ajándékozni Pécs városát a kormány vagy a parlament milliárdokkal, hanem arról, hogy az ország versenyképessége szempontjából fontosnak tartja, hogy legyenek olyan nagy városok, régióközpontok, amelyeknek a gazdasági – társadalmi térszervező ereje növekedik, amelyek az innováció központjává válhatnak, a gazdasági fejlődésnek úgy, hogy közben a kulturális, közigazgatási funkciójában is erőteljes pozíciót tölt be. A fejlesztési pólus nem más, mint Pécs város esélye és lehetősége arra, hogy felzárkózzon a fejlett európai középvárosok hálózatába. Ezzel a lehetősséggel három dolgot kezdhetnek. Kihagyhatják, hiszen ha nem megfelelő projekteket készítenek el, akkor hiába van a város számára ilyen helyzeti előny, hogy a pólus projektjeit a következő Nemzeti Fejlesztési Terv különböző operatív programjaiban plusz ponttal helyzeti előnyből indulóan fogják kezelni. Lehet visszaélni vele, hiszen ha olyan projekteket fogalmaznak meg, amellyel nem azt a célt érik el, hogy az ország versenyképességéhez hozzájárulnak, akkor a jövőre vonatkozóan okoznak gondot, mert olyan intézményeket, fejlesztéseket valósítanak meg, amelyek további fenntartási költséget kérnek majd az önkormányzattól vagy adott esetben az állami ellátó szféra más rendszeréből. Úgy gondolja mindannyiuk szándéka az, hogy ezzel a lehetőséggel éljenek. Ezt szolgálja az is, mint ahogy jelezte a következő közgyűlésen kimondottan a pólus projektjeinek az előkészítésére egy kft-t kívánnak alakítani. A cégeik felismerték az ebben rejlő lehetőséget és konzorciummá szerveződtek. Úgy véli a város a gazdaság-szervező funkciója tekintetében szintén váltott, és egy új korszak kezdődik. 1990-től 1996-ig az volt az uralkodó nézet, hogy a városnak nem kell aktív szerepet folytatnia a városfejlesztés, gazdaságfejlesztési témában, inkább mint fenntartói önkormányzat működött. 1996-ban fogadta el a közgyűlés az első korszerű városfejlesztési koncepciót, innentől kezdődik az a korszak, amely véleménye szerint a tavalyi évvel véget ért, amikor a különböző stratégiai irányok megalapozására, korszerű városfejlesztési koncepció készítésére fektették a hangsúlyt. Ezen előterjesztés elfogadását követően megindul az a munka, amikor a projekt előkészítésre, projekt generálásra, a hatékony projektek érdekében a partnereikkel való szorosabb együttműködésre kell a hangsúlyt fektetni. Ehhez ajándékként kaptak 100 M Ft-ot előkészítésre. A tekintetben ez sok, hogy nem szokása a kormányoknak megajándékozni a városokat, másik oldalról nézve pedig kevés, pl. amikor 100 milliárdos fejlesztésnél ha csak 2 %-os előkészítési pénzösszeggel számolnak, az is 2 Mrd Ft, tehát attól ez távol áll. Mégis úgy gondolja, hogy kellő összefogással, szakmai felelősséggel eredményes munkát tudnak végezni ezen a területen. Végezetül megköszöni, hogy az elmúlt egy év során sikerült a 4-5 helyi szereplőnek harmonikus rendszert kialakítani, és első hívó szavukra a PécsBaranyai Kereskedelmi és Iparkamara, a Baranya Megyei Önkormányzat, a
37 Pécsi Tudományegyetem, az MTA Regionális Kutatási Központja segítségükre volt, és együtt tudták ezt a projektet a jelenlegi stádiumáig fejleszteni. Innentől kezdve februárban a munka döntő részét átveszi a megalakuló kft. Az önkormányzat nem szállhat ki az előkészítő munka során ebből. Szakmai véleménye szilárd – már több mint két éve – a tekintetben, hogy stratégiai tervezéssel és projekt generálással foglalkozó főosztályra vagy osztályra szükség lenne az apparátusi struktúrában. Ilyen lehetőségek előtt - amikor várhatóan a következő Nemzeti Fejlesztési Tervben 100 milliárdok a városba, régióba érkezésének aktív szereplői lehetnek – elengedhetetlen, hogy ez a struktúra előbb vagy utóbb kiépüljön. Erb József: egyik volt az ellenzéki képviselők közül, akihez eljuttatták „Az Életminőség Pólusa” című tanulmánynak a teljes anyagát. Ezáltal alkalma volt annak alakulását, fejlődését végig követni. Jónak tartja, hogy végre elkezdődött valami, az önkormányzat kezdeményezésére, de a többiek részvételével és finanszírozásával, mert hiszen a Kamara, a Baranya Megyei Önkormányzat is biztosított forrást. Elkészült egy anyag, amire alapozva tovább lehet lépni. Ennek a továbblépésnek a mikéntje természetesen még nem teljesen kristályosodott ki, de mint hallották Gonda Tibor alpolgármestertől vannak már elképzelések. Az anyag elkészült, és Pécs adottságai olyanok, hogy az egészség, a környezet, a kultúra témakörében a város talán erősnek érzi magát. Iparról talán nem kellene beszélni, mert egészségügy az van, és az utóbbi időben rendkívül sok vita van róla, gondoljanak csak a Megyei Kórház privatizációjára, és a különböző egyéb privatizációs akciókra, amelyek felborzolták a kedélyeket. Az tény, hogy a városban az Orvostudományi Egyetem – ebben az esetben erre az egyetemre gondol - jelenléte valóban húzóerő, és ez lehetővé tenne sok mindent. Így például azt, hogy a háttéripar kiépüljön, továbbá a kutatóbázisok, és talán egészségügyi termelőegységek, egészségügyi eszközök, akár gyógyszerek vagy helyettesítő gyógyszeripari kutatásokra gondol elsősorban. Így az ipart is idetehetik. A részletes anyagnak van egy melléklete, amelyben az egyes projekteket sorolják fel. Ide sok minden bekerült, ami nem ide való, és szerinte előbb vagy utóbb kiderül éppen ezért ennek nem tulajdonit különösebb jelentőséget. Arra jó volt, hogy a gondolatokat összegezze. Kifogásai az alábbiak: Az anyag kiemelten foglalkozik az idősgondozással, az ezüst korosztállyal. Elsősorban az idősek, rászorulók és gondozásra szoruló emberek ellátását szolgáló intézményeknek a létesítéséről és ezeknek az üzletszerű üzemeltetéséről van szó. Amikor a jelenlegi magyarországi helyzetet és a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetését ebbe a gondolkodásba bevonják, látható, hogy ez egy kicsit illuzórikus, mert a szociális kiadásokat közel 20 %-kal csökkentették ebben a költségvetésben. Göncz Kinga miniszter asszony nem tudta megfelelően képviselni az ágazatot. Ezt mindenképpen át kell gondolni, mert az Európai Uniós gondozási igénynek a kielégítése, valamint a nyugdíjasok ugrásszerű növekedése, az életkor kitolódása generál egy fajta igényt, az viszont, hogy ebből nagy
38 gazdasági sikereket tudnának elérni számára kétséges. Ha ebbe az irányba elindulnak, akkor a gazdaságosság kérdése merül fel. Jónak tartja a témában a gyógyfürdő turizmust. A Széchenyi Terv kapcsán is ország szerte gyógyfürdők létesültek, így Hévízen, Zalakaroson, Kehidakustályon, ami az egész környezetnek egyfajta fellendülést hozott. Ebbe a körbe tartozónak érti még Harkányt, Sikondát is. A környezetipar a másik fejlesztési ipar. A pécsi fejlesztés ebbe az irányba a leginkább megalapozott. A város működteti a BIOKOM Kft-t, amely szakmailag és most már szervezetileg is alkalmas arra, hogy ezt az ágazatot gondozza és továbbfejlessze. Arról nem kíván beszélni, hogy Pécsen a környezet jelenleg hogy néz ki vagy a levegő állapota milyen pl. a Rákóczi úton csúcsforgalom idején. Hangsúlyozza, ebbe az irányba mindenképpen szükséges a továbblépés. Pl. a bányászattal összefüggő tájrehabilitáció az, amely még szintén beleillett volna az anyagba. A kulturális ipar kapcsán elsősorban mindenkinek az Európa Kulturális Fővárosa jut az eszébe. Erről egy eléggé részletes vitát folytattak a napirendi pontok tárgyalása előtt. Úgy gondolja ebben a kérdésben most elsősorban munkára lenne szükség, mert mindenki részt akar benne venni, az ellenzék is rendkívül pozitívan áll ehhez a kérdéshez. Szükséges egy aktív vezetés, amelynek a keretét talán a mai nap meg tudják szabni, de szükséges az is, hogy az ellenzék erről a tevékenységről értesüljön és első kézből információkat kapjon. Az anyag meghatározza a versenyképességi pólus kereteit, és a várható milliárdokban mérhető fejlesztéseket. Kész projektek állnak rendelkezésre, ha erre szükség van, illetve a pályázatokat be kell nyújtani. A Polgári Szövetség elkészítette a saját pécsi gazdasági tervét, megújulási programját, amely a „Megújulásért” címet viseli. Ebben orvosoltak egy olyan hiányosságot, amit az „Életminőség Pólusa” nem tartalmaz, ez pedig a munkahelyteremtés és a foglalkoztatás elősegítése. A kamera és képviselőtársai felé felmutat egy anyagot jelezvén, hogy ez pécsi gazdaság megújulásának a terve, amelyet hatalomra jutásuk esetén szeretnének megvalósítani. Ígéri ezt az anyagot időben a várost vezető koalíció képviselőkkel is megismertetik. Az anyag elején Zsolnay Vilmos szobra látható mely az egész programnak a szellemiségét is tükrözi. Visszatérve a munkahelyteremtésre és a foglalkoztatás elősegítésére, ez rendkívül aktuális dolog - mert 5 %-os munkanélküliségről beszélt dr. Toller László polgármester szeptember 1-jén, de kiderült ez 7 % - ami több ezer embernek a megélhetése, munkahelye, illetve a munkahely révén normális és nem segélyekből történő megélhetésének a lehetősége. Várbíró Péter: jelzi mondanivalója kapcsolódik az előző napirendi ponthoz is. Az előterjesztésben három kifejezés-sorozat ismétlődik: „Stratégia Pécs város fejlesztésére”, „Pécs, az Életminőség Pólusa”, és maga az előterjesztés megnevezése: „Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztési koncepció és program” elfogadása. Hasznosnak érzi az előterjesztés utóbb
39 megfogalmazott mondatát olyan értelemben, hogy egy koncepció akkor ér valamit, ha abból minél több megvalósul. Azért sorolta fel mind a három megnevezést, mert „gazdaságfejlesztés” szerepel itt. Az anyag 2. oldalán ismételten látható az egészségipar, környezetipar, kulturális ipar elnevezés. Ha elfogadja azt a megfogalmazást, hogy ipar-e az egészségipar, környezetipar, kulturális ipar, a pólus program megfogalmazása szerint igen, akkor a termelőgazdaság, a nem termelő gazdaság itt megjelenik. Az egészségipar, környezetipar, kulturális ipar nem termelő gazdaság. Tehát termelő gazdaságról itt ilyen értelemben nincs szó. Az előterjesztés megnevezése „Gazdaságfejlesztés”, ehhez képest ezt el tudná fogadni úgy, hogy „Iparfejlesztés”, amennyiben ez az ipar valóban az egészségre, a környezetre, a kulturális témára fókuszál a pólus program szerint. A három egymást átfedő megnevezés így, ilyen formában nem kompatíbilis. Egyértelmű a stratégia Pécs város fejlesztésére, az is egyértelmű, hogy Pécs az életminőség pólusa, de legyen egyértelmű, hogy „Pécs-Baranyai Iparfejlesztési koncepció és program elfogadása”. Véleménye szerint ez lenne az előterjesztés precíz és pontos megnevezése. Kéri, hogy Gonda Tibor alpolgármester fogadja be ezen javaslatát. Horváth Zoltán: a fogalmak körül próbál rendet tenni. Úgy érzi egy dologról beszélnek, egyre gondolnak valamennyien, csak a fogalmi zűrzavarban elsiklanak egymás mellett. A versenyképességi pólus elképzelésnek aminek „Pécs, az Életminőség Pólusa” lett a címe, más városokban más az elnevezése – az alapgondolata, alapötlete arról szól, hogy ezek a pólusok, térségek láthatóak legyenek gazdasági szempontból, méghozzá nem is akárhogyan, hanem nemzetközileg is. Úgy, ahogy régen a Zsolnay nevet és a Zsolnay gyárat összekapcsolták mindig is Péccsel, illetve Pécset a Zsolnay-val, a cél igazából az lenne ezekben a pólusokban, hogy olyan termékek és szolgáltatások kerüljenek kifejlesztésre, amiről Pécs vagy maga a pólus, a régió, a megye, a város nevezetes, illetve látható nemcsak magyarországi, hanem minimum európai szinten, de ha lehet világméretekben is. A végcél, az alapvető cél valahol itt keresendő. Amikor „ipar”, „nem ipar” kifejezésről beszél, akkor mindig idézőjelbe teszi az „egészségipar”, „környezetipar”, „kulturális ipar” kifejezést, mert nem a klasszikus hagyományos értelemben vett iparról beszélnek. Itt egy teljes vertikumról beszélnek, főleg amikor a pólusról van szó, mert vannak alapkutatások, alkalmazott kutatások, és van ipari termelés, aminek végtermék vagy szolgáltatás a vége. Nyilván az egész pólus kérdés erre épül, hogy találják meg a végső termékeket, szolgáltatásokat Pécsett, Baranyában, a régióban. Szétbontható innentől kezdve, hogy ezek kulturális területen, környezetügyi területen vagy az egészségügy területén találhatóak, és el kell menni egészen a végéig, tehát nem az egészségügyről mint húzóerőről van szó, hanem konkrét termékről. Melyek azok a konkrét termékek, szolgáltatások, amiket majd el tudnak adni, és jövedelem termelhető belőle. A környezetipar területén melyek azok a technológiák, amelyek nemcsak a helyben élők gondjait, problémáit oldják meg vagy javítják az életkörülményeket, hanem mint árucikkel megjelenhetnek vele a piacon és el tudják adni Európában vagy másutt a világban. Mindez itt kapcsolódik ahhoz, – amit Erb József képviselőtársa és Gonda Tibor alpolgármester is említett – hogy már túlmutat azon, hogy bizonyos
40 területeken ipart fejlesztenek. Ebben implicite benne van, lehet, hogy explicite nem szerepel benne pl. a munkahelyteremtés vagy a foglalkoztatás kérdése, de implicite mindenképpen benne van, ha olyan termékekig sikerül eljutni – és ez a cél – ami világméretekben látható, mert a versenyképessége olyan jó, akkor nyilván erre egy vertikumnak a végén ipart, szolgáltatóipart vagy pedig a hagyományos értelemben vett ipart, termék előállítást tudnak csatlakoztatni. Ebben benne van implicite az, hogy nyilván munkahelyeket fognak teremteni. Ezt így kell felfogni az elejétől a végéig, mégpedig a városnak az a célja, hogy termékeket, szolgáltatásokat tudjon előállítani – nemcsak kampányszerűen – folyamatosan. Nem az a cél, hogy az Európa Kulturális Fővárosa cím kapcsán 2010-ben megmutatják magukat, mert ez nyilvánvalóan látható lesz 2010-ig és 2010-ben, a cél az, hogy folyamatosan láthatóak legyenek, híresek, nevezetesek, hogy Magyarországon, ezen belül Pécsett, Baranyában olyan kulturális szolgáltatás, kulturális élet van, amelyre büszkék, és ami jövedelmet biztosít a helybelieknek. Hasonlóképpen kell tenni a környezetiparban és az egészségiparban is. A továbblépésről, és arról, hogyan kerekedik ki az egész egy jó példát tud felhozni: pl. az ÖKO-város, ÖKO-régió koncepció, - amit még bőven a pólus kérdés előtt, 2002-ben kezdtek el fejleszteni, és amely beleépült a pólusba – az elején környezetvédelmi mentalitásból adódó egyeztetés volt, és néhány projektet indítottak el, de mára ez jóval túl haladta azt, hogy pusztán környezetvédelmi kérdésként beszéljenek róla. Térségfejlesztésről, városfejlesztésről, munkahelyteremtésről van szó, a fenntartható fejlődés elvén belül, pl. a környezetipari vertikumon belül. Az energiatermelésben megjelent az a koncepció, hogy a kívülről behozott gázt például helyben megtermelt energiával váltsák ki, óvva ezáltal egyrészt a környezetet, másrészt pedig jövedelmet, munkát adva a helyben – Pécsett, Baranyában – élőknek. Hozzászólásával azt kívánta demonstrálni, hogy az összes vertikális oszlopon: az egészségipari, a környezetipari és a kulturális ipari területen belül is folyamatos munka zajlik, mely kerekedik, gömbölyödik, csiszolgatják a benne dolgozók, és egyre komplexebb, összetettebb és jobban működő dolgok állnak elő. Nem lezárt a kérdés. Ha elfogadja a közgyűlés az előterjesztést, nem áll meg a munka, tovább folyik. Minden jó kezdeményezést, jó ötletet szívesen várnak. Bókay Endre: a testület előtt lévő anyag sokkal részletesebb formában is megjelent - mely több száz oldalas – egészen az operatív kezdeményezésig lebontva. Javasolja, ne maradjon meg a vita a közgyűlés falai között. December elején került sor egy színvonalas konferenciára a pólusok fejlesztésével kapcsolatosan, ahol az egyetemi oktatók voltak az előadók, továbbá a Kamara, a megye vezetői, és úgy gondolja ezt valahogy most folytatni kellene. Így nehéz megértetni a várossal és azokkal a polgárokkal, akiket érintenek ezek a dolgok, hogy tulajdonképpen miről van szó. A klasszikus értelemben vett „ipar” ma már gyakorlatilag nem létezik. A technikai fejlődés olyan magas szintűvé vált, hogy kiváltotta azokat a típusú munkákat, melyeket korábban a dolgozók futószalag mellett végeztek. Sok ember elvesztette ezt a klasszikus munkalehetőséget. Úgy gondolja
41 felelősséggel tartoznak az emberek többségével szemben, új munkalehetőségeket, jövedelemtermelő-képességet kell biztosítani számukra. Az egészségipar, az ÖKO-város, ÖKO-régió és az ehhez kapcsolódó környezetipar, és a különösen a kulturális ipar egy egészen más dimenziót nyit meg a város számára. Gyakran elfeledkeznek arról, hogy az igazi termelés – aminek itt a szellemét próbálják visszaidézni – a világ fejlett területein visszaszorult. Ez a tényleges jövedelemtermelésnek kb. 30 %-át adja, a szolgáltatások pedig a 70 %-át biztosítják egy-egy nemzet vagy terület jövedelmének. Ez a program errefelé mozdul el, ezért korszerű, újszerű. Talán nehezen megérthető, nehezen fogadható el, de más kitörési pontja ennek a városnak nincs. Ha csak az Európa Kulturális Fővárosa program beruházásait nézik, - ami ismert, 5 nagy programot készítenek – mindegyik program több száz munkahelyet létesít önmagában, és új iparágakat, új technikákat fejleszt ki, valósít és honosít meg, említhetné pl. a Zsolnay gyár területén lévő inkubátorházat, a Kulturális Zene és Konferencia Központot, ahol rendkívül fejlett színvonalú stúdiókat hoznak létre. Nem esett szó eddig egy igen lényeges dologról az egyetemről, annak Művészeti Karáról, a Műszaki Főiskolai Karról. Ma a nemzetközi életben csak az a régió, az a város tud kitörni és megmaradni, ahol a termelés mellett ott vannak a kutatási lehetőségek is. Olyan jövőt, iparágakat kell kidolgozni, olyan munkahelyeket kell teremteni, ami hosszú távon biztosítja a város fejlődését, és ennek megfelelő szakmai tudásháttérre kell épülnie, amely a mai kor követelményeinek mindenben megfelel. Horváth Zoltán alpolgármester az ÖKO-város, ÖKO-régió koncepció kapcsán említést tett a drága gáz – ami most különösen aktuális téma – kiváltásáról, mégpedig bizonyos energiaerdők telepítésével, melyet a PANNON POWER Rt, Pécs város egyik legnagyobb szolgáltatója készíti, készítteti elő. Ez azt jelenti, hogy 10-14 ha-os területet kell beültetni energiaerdővel. Két éves növekedés után folyamatosan tudják biztosítani azt a biomasszához kapcsolódó energiát, amely kiváltja a gázt. Ezáltal a város nem lesz kiszolgáltatva a Szibériából érkező energiának, hiszen azt maga is elő tudja állítani. Egyúttal a város nemcsak a saját szolgáltatásait, hanem a vidék felemelkedését is biztosítja, hiszen ezeken a területeken új munkalehetőségeket ad az ott élőknek. Megjegyzi, az energiaerdők telepítésére felhasznált földek gyakran másra nem is hasznosíthatók, csupán erre, illetve energiafüvek telepítésére. Dr. Fekete Éva: speciális a helyzet, mert az egészségiparba befektetők nagy része külföldi, és szembesül azzal a ténnyel, hogy piaci feltételek között termel és innovációval termékeket fejleszt, majd pedig szociális körülmények között kell értékesítenie. Ebbe ne menjenek bele. Alapkérdése kicsit kapcsolódik Bókay Endre hozzászólásához. Itt van az egyetem, amely komoly és jól képzett értelmiségi réteget bocsát ki, de kérdés, hogy hova? Hova termeljék, ha már iparnak nevezik az egészségügyet, akkor az oktatás legalább annyira tekinthető iparnak. Azért termelik az értelmiséget, hogy Magyarországon, Pécsen tervezzék a jövőjüket? Megkérdezi, ki fogja végezni az orvosi ellátást és a szakdolgozói
42 munkát ezekben a nagy ívű elképzelésekkel létrehozandó egészségügyi bázisokban? Orvosi ellátásra szükség van, de ilyen feltételek mellett – amit jelenleg biztosítani tudnak – az is kérdéses, hogy egyáltalán a város lakosságát el tudják-e látni. Tudomása szerint rövid ideig egy katétergyártó üzem működött Pécsen, melynek a tevékenysége kérész életű volt. Megkérdezi, milyen fajta implantátumok gyártását tervezik, és ki az, aki Pécsen szeretetne implantátumokat gyártatni, és ezeket hol és hogyan fogja értékesíteni? Az egészségiparral kapcsolatban alapvetően az a kérdése, hogy kik fogják ott a munkát végezni, ha ez létrejön? Németh Balázs: az előterjesztéshez mellékelt anyag 12. oldalán olvasható, hogy kik a közszereplői a pólus kidolgozásának. Nagyon hiányzik ebből a munkaerő-fejlesztés mint szemlélet. Nyilván egyetért Bókay Endrével, hogy ennek megvan a szakmai fóruma, ahol ezt elmondhatják, de véleménye szerint ha a város gondolkodik a saját terében, környezetében, hogy kivel kellene együttműködni ahhoz, hogy ez a pólus valóban hatékonyan működjék, úgy gondolja a regionális munkaerő-fejlesztés és képzés területét be kellene kapcsolni ebbe a fejlesztésbe. Megnyugtatónak tartja az anyagot és a hozzá kapcsolódó projekttáblázat jelzi, hogy nyitott a rendszer és lehet hozzá kapcsolódni. Ennek ismeretében javasolja, hogy az önkormányzat a munkaerő-fejlesztést akár a horizontális projektek tekintetében, akár külön is emelje ebbe be javaslatként. Véleménye, ha a közgyűlés már támogatott egy oktatási és képzési regionális fejlesztést, ún. tanuló régiók program ügyében, akkor ennek a kidolgozását is javasolhatnák ebbe a horizontális fejlesztésbe. Finnországi példát említ, ahol a gazdaság teljesítményét megelőzte egy komoly oktatási és képzési fejlesztés. Meg kell nézni, hogy pl. Finnországban hányan beszélnek és használnak idegen nyelvet. Ne gondolják azt, úgy lesz gazdasági fejlesztés, hogy ehhez az egyes embereknek nem kell hozzátenni. Nem lesz gazdasági fejlesztés, hogy ma is fiatalok, felnőttek úgy szereznek diplomát, hogy idegen nyelvet nem nagyon beszélnek és használnak. Az egyetemi együttműködésben az is egy pólus pont, hogy az önkormányzat ösztönözze az egyetemet az idegen nyelvű oktatás és képzés fejlesztésére. Az egyetemnek ez egyébként célja, de olykor nem kerül kellőképpen előtérbe. Olyan szellemi bázis, amely Pécsett megtalálható - különösen a fiatal oktatók és kutatók részéről – nem nélkülözheti a magas szintű idegen nyelvű szakmai oktatást és képzést az egyetem egyes karain. Ha ez nem így történik, akkor nem lesz az egyetem és így a város sem versenyképes. Erb József: egyetért azzal, hogy ez a program még alakul. Úgy gondolja, hogy ezzel mindent el is mondott. Ez a program nem azért készült, hogy fix pontokat rögzítsen, és ahhoz kell mindenkinek Pécsen alkalmazkodnia. Az „ipar” szót valóban szerencsésebb lett volna másképpen nevezni, például azt mondhatnák, hogy „egészségügyi vertikum”, ez érthetőbb mindenki számára. Maximálisan egyetért Németh Balázs képviselőtársával abban, hogy a munkaerő-fejlesztés, a munkahelyteremtés - habár hosszú távú fejlesztési szempontból lehetséges, hogy a második sorba kerül - aktuálisan mindig a legfontosabb téma lesz. Abban a programban, amelyről előző
43 hozzászólásában említést tett a Németh Balázs által felhozott problémákra megoldást javasolnak. A „Program Pécs gazdaságának a megújulásáért” című Polgári Szövetség által készített programban pontosan erről van szó. Még egyszer elmondja, rendkívül örül annak, amit Bókay Endre mondott. Ugyanis először hallott a másik oldalról a PANNON POWER Rt. fejlesztési projektjéről. Az energiaerdő és biomassza tüzelésű 50 megawattos kazán európai szinten egyedülálló és üzemel két éve, ez egy pécsi know-how, amire a jelenlegi energiaínséges világban rendkívül szükség van. Természetesen a két éves átfutás is lehetséges, de alapvetően az egy éves termelésre lehet beállni. Gyakorlatilag ugyanúgy lehet kezelni mint bármilyen más mezőgazdasági terméket, sőt mi több a meglévő eszközöket is át lehet alakítani. A meglévő, kihasználatlan földeken energiatermelés folytatható. Ez a jövő útja. Információként elmondja, a második 50 megawattos blokkot is tervezik, ami szintén biomassza felhasználásával fog működni, egy másik technológiával, amely nemcsak darabos anyagot tud elégetni, hanem szalmát és egyéb energiafűnek nevezett anyagot is. Úgy gondolja Pécs városának ez a rendszer büszkesége már most is, és a későbbiekben egyre inkább az lesz. Éppen ezért kicsit sajnálja, hogy még mindig nem került sor a PÉTÁV Kft-vel a megegyezésre, reméli a város minél előbb megoldást talál erre. Gonda Tibor: bízik benne, hogy egyszer majd módjukban áll a „Program Pécs gazdaságának a megújulásáért” program belső tartamával is megismerkedni, mert Erb József képviselőtársa ma már másodszor is hivatkozott erre a programra. Közgyűlésen nem illik olyan koncepciókra hivatkozni, aminek a tartalmát a képviselők többsége nem ismeri. Ha érettnek gondolják az időt arra, hogy minden képviselő bepillantást nyerjen ebbe az anyagba, akkor köszönettel vennének egy-egy példányt. Várbíró Péter: köszöni Horváth Zoltán alpolgármesternek az indokló magyarázatát a hármas cím választáshoz. Az egész anyag nagyszerű, amely mindenképpen támogatandó. Azonban távol tartja magát attól a véleménytől, hogy az iparra mint termelőiparra, mint termelő gazdaságra ne lenne szükség. Nem kell messze menni, meg kell nézni Magyarország nyugati részén nemcsak az idegenforgalom, nemcsak az ehhez kapcsolódó szolgáltatás az, ami a fejlesztésnek az egyik fontos szempontja, hanem a gazdaság, a termelő gazdaság. Ez az, ami előreviszi az adott területnek a fejlődését. Az más kérdés, hogy itt nincs Adria, és nincs idegenforgalmi „ipar”, van viszont egészségipar, környezetipar, kulturális ipar. Elfogadja, ha az „ipar” szót valóban ebben a szóösszetételben és azzal a magyarázattal értelmezik, ahogy az elhangzott. Nem tudja elfogadni - és ez a határozati javaslatban szerepel – „Pécs, az Életminőség Pólusa” főcímű „Stratégia Pécs Város Fejlesztésére” alcímű anyagot. Javasolja „Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztési Koncepció és Program” szöveget fogadják el. Az anyag „Pécs, az Életminőség Pólusa”, ez van előttük, más kérdés, ezt hívják úgyis, hogy „Stratégia Pécs Város Fejlesztésére”, de még mindig Pécsnél tartanak, Baranyáról nem esik szó. Nem is ez az alapvető problémája, hanem az, amit már korábban jelzett, hogy „Gazdaságfejlesztési Koncepció”-ról van szó. Iparról beszélnek a hármas tagozódásban, egészségipart, környezetipart,
44 kulturális ipart írnak. Ismételten kéri, - a hozzászólások alapján is – hogy a napirendi pont elnevezésében „gazdaság” szó összetétel helyett „iparfejlesztés”-ről legyen szó, amennyiben az „ipart” így értelmezik. Nagy Csaba: azon kevesek közé tartozik, akik a közgyűlés tagjai közül megkapták, a teljes kb. 100 oldal terjedelmű anyagot. Megkérdezte több képviselőtársát, értik-e, tudják-e, hogy mi az, ami az anyagban van. Többféle választ kapott, de az volt a legérdekesebb, hogy egy 34 éves áttörésnek minősített anyagot csak és kizárólag egy bizottság és egy ülésén – nem tudja hány perc alatt – tárgyalta. Gondolja, ezt majd a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság tagjai meg tudják mondani azoknak, akiket ez érdekel. Ismétli egy bizottság tárgyalta ezt a témát, viszont nem vitatta meg sem a Költségvetési Bizottság, sem a Pénzügyi Bizottság, nem tárgyalta a Kulturális Bizottság, és az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság sem. Annak ellenére, hogy az anyagban ilyen címszavak olvashatók: „kutatás, innováció, egészségipar, környezetipar, kulturális ipar, horizontális projektek előfeltételei”. Humorosan megjegyzi: a „vertikális projekteket is szerette volna az anyagban látni”. Visszatérve az előbbire mindez azt jelzi, mintha ezt az egész ügyet igyekeztek volna azok, akik gondozzák elemelni a politikától és az önkormányzattól. Úgy gondolja ilyen vonatkozásban ez nem helyes. Szép, és jó dolgok szerepelnek az anyagban, bár egy-kettőről nem lehet érteni mit foglal magába. Ehhez példaként említi a következő megfogalmazást: „Szelektív és permanens (periodikus) kulturális kínálat kialakítása, amely folyamatosan ellátja az itt tanulók, üdülők, gyógyulók, az idősként idetelepülők, a beutazó turisták és a pólus regionális vonzáskörzete lakosságának kulturális igényét”. Szeretné tudni ez a mondat mit jelenthet. Leírják azt, hogy színház- és filmművészeti kutatások még nem rendelkeznek akadémiai intézettel. Jó lenne, ha lenne egy ilyen intézet. Azt gondolja, ezt támogatni kell. Számtalan hasonló dolgot tudna idézni az anyagból, mert szól a világörökségről, különböző művészethez köthető, annak nevével fémjelzett iskolák megteremtéséről számos művészeti területen a szükséges személyi import révén. Nagyon sok olyanról beszél amivel egy kulturális ipart, egy kultúrát lehet fejleszteni. Ugyanakkor nem talál utalást arra, mindezt kik fogják finanszírozni. Az önkormányzat? Vagy netán arra várnak, hogy gazdasági vállalkozók fogják az egyes művészeket ide importálni? Az előterjesztésben nagyon fontos fejlesztési folyamatok fogalmazódnak meg, de nincs utalás arra, ezek egy része az önkormányzatnál hogyan fog megjelenni, ezeket a közfeladatokat, intézmény ellátási feladatokat miből és hogyan teremti meg, illetve finanszírozza. Az Európa Kulturális Fővárosa címnek és ahhoz kapcsolódó projekteknek egy kérdéses része van, hogyan tudják ezeket 2010 után fenntartani, és működtetni, mekkora pénzügyi, anyagi terhet ró ez az önkormányzatra. Azért kérdezi mindezt, mert nyilván nem a gazdaság szereplői fognak ide importálni különböző művészeket, vagy olyan intézményeket nyitni ahol a kultúrát valamilyen szinten tanítani fogják. Nyilván ezek gondolat felvetések, illetőleg fejlesztési felvetések, de azoknak a közszereplőknek akik ebben a pólusban majd szerepet kapnak erre tudatosan válaszolni kell, viszonylag elég gyorsan úgy, hogy közben meg fogják teremteni ezek anyagi lehetőségeit.
45
Szerepel az anyagban a múzeum-business beindítása. Idézi: „A jelentős múzeumi kínálathoz kapcsolni kell a tradicionális piacgazdaságokra jellemző kiegészítő piaci szolgáltatásokat.” 2006-ban a Baranya Megyei Önkormányzat az elé a dilemma elé állt, hogyan csökkentse intézményei fenntartási költségeit. Tudják azt, hogy a Baranya megyei intézményekhez milyen levelek érkeztek a megyei önkormányzattól. Akkor, amikor az Európa Kulturális Fővárosa címre készülnek, a Baranya Megyei Önkormányzat igyekszik a legkisebb költséggel üzemeltetni a múzeumokat. Emiatt úgy gondolja, az anyagnak ezt a részét jobban ki kell majd domborítani. Ezt még akkor is el kell mondania, ha tisztában van azzal, hogy nem ennek a programnak a feladata e kérdéskört kezelni. Véleménye, a részletek között elveszik a cél. Az anyag 11. oldaláról idézi: „Racionalizálni kell a rendezvény kínálatot, határozott elmozdulás szükséges a minőségi fesztiválok felé.” Ha egyfelől leírják azt mi a célközönség, akkor a mostani kínálat mindenképpen szükséges, hogy itt maradjon. Ha valóban azt akarják, hogy a középiskolás réteg, és az ezüst korosztály itt letelepedjen, akkor a kultúrának minden szegletében kell olyan kínálatot nyújtani, ami versenyképes más régiókkal szemben. Egyetértenek azzal, - és ezt a közgyűlésben is sokszor említették – hogy a minőségi fesztiválokat is meg kell erősíteni. Közös program a POSZT, és közös akarat az is, hogy a hazai filmfesztivált Pécsre tudják hozni. Azt gondolja, ezt a célt nem szabad föladni. Az ilyen jellegű, operatív kérdésekre is válasz kell adnia az anyagot összeállítóknak. Szeretné látni, hogy a nyilvánosság kontrollja hogyan fog megjelenni a pólus megvalósíthatósága során. Az anyagban szereplő pólus projekt irányító testületek, illetve technikák ezt nem biztosítják. Mivel itt sok tízmillió, sok százmillió, sok milliárd forintról van szó, erről mindenképpen kell majd beszélni. Sok olyan testületet megjelölnek az anyagban, amelyek túl nagy létszámúak ahhoz, hogy átláthatóan, a közszféra, az állampolgárok számára ellenőrizhetően tudják úgy végezni a tevékenységet, hogy mindenki számára egyértelműen kiderüljön a pólus keretében elköltött támogatások milyen módon hasznosulnak. Bókay Endre: az MSZP frakció úgy kezeli ezt a napirendi pontot és a kidolgozott anyagot, mint a viták sorozatának egyik állomását. Akik a megvalósításban részt vesznek (egyetem, kamara, akadémia, megyei közgyűlés) azok is meg fogják vitatni ezt a programot, és nem tekintik ezt most semmilyen módon lezártnak. Elkészítettek egy olyan írásos összetett anyagot, amiről lehet vitatkozni, és véleményt cserélni. Azt szeretnék, ha ez nem állna meg itt, és például legutóbb a kamara vezetője előadásában külön kihangsúlyozta, hogy minden egyes vállalkozót ebbe be kell vonni, érdekeltté kell tenni abban, hogy a pólus programok megvalósuljanak. Ha őket nem sikerül bevonni, vagy ellenzik netán ezeket a programokat, akkor a program kudarcra van ítélve.
46 Kérdésként hangzott el, kik fogják a programokat finanszírozni. Ismert, hogy az uniós támogatások – amiket az ország megkapott – 2007 és 2013 között érkeznek. Ennek az előkészítéséről van szó. A város kapott 100 M Ft-ot a tervek még részletesebb, konkrétabb elkészítésére. Hangsúlyozza ez az összeg kevés a kiviteli tervek kidolgozására. Két konkrét dolgot említve mondja, van egy olyan CD amit „Határtalan város” címmel készítettek. Tudomása szerint ezt a közgyűlés minden tagja megkapta. Ezen a CD-n szerepel például, hogy a Zenei- és Konferenciaközpont fejlesztésére készült egy hatástanulmány; valamint az hogyan fog alakulni ennek a költségvetése 2010-ig és azt követően milyen elvárások vannak. Pontosan szerepel ezeken a terveken hány zenei rendezvényt szerveznek a Pannon Filharmonikusok, hányat szervez meghívott vendégekkel, hány nemzetközi jellegű rendezvény lesz, és ezeknek várhatóan milyen jegy árbevételei lesznek, valamint azt, hogy megközelítőleg hányan látogatják ezeket a rendezvényeket. Nyilván minden ilyen beruházásnak van célja. Példaként említi a Modern Magyar Képtárat, – ami jelenleg 2 helyen van – amely egy helyre kerül a régi vármegyeháza felújításával. Most éves szinten 50 ezer látogatót vonz, és ezt a látogatói számot kell megdupláznia. Az épület mellé épült un. Nagy Kiállítótérben – hasonló jelleggel, mint ahogy most a Munkácsy kiállítást is látogatják – nagy látogatottságú, évente 3-4 két-három hónapos rendezvényt kell tartani, és így ezek a szolgáltatások rentábilissá válnak. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a múzeum üzemeltetése válik sokkal könnyebbé, esetleg gazdaságosabbá, hanem azt is jelenti, az eddigiekhez viszonyítva a turisták sokkal nagyobb számban érkeznek a városba, hiszen azt mondják, itt vannak fejlesztések, kitörési pontok, amelyek a már említett „Határtalan város” illetve a pólus részletesebb tanulmányaiban benne foglaltatnak. Változatlanul fenntartja a korábban már elmondott véleményét, hogy az olyan típusú konferenciákra szükség van, mint amilyenre 2005. december 5-én került sor, amikor a város nagy szövetségei, az egyetem, a megye, a kamara képviselői együttesen leültek és elmondták véleményüket a pólusról. Hasonló módon, mint ahogy a 2010-es kultúra fővárossal kapcsolatban most alakult egy civil társaság, erre is célszerű lenne egy civil társaságot létrehozni, ahol a párbeszéd folyamatos lenne az érintettek között. Weller János: három dolgot akart a pólus program kapcsán elmondani, de az eddig elhangzottak alapján valószínűleg kénytelen lesz néhány olyan témát is érinteni, amiről eredetileg nem akart szólni. Miről is szól a pólus program? Életminőség pólusa, ami elsősorban az emberről szól, és csak másodsorban a gazdaságfejlesztésről. Képviselőtársai keresték, mennyiben szociálpolitika, mennyiben kultúrpolitika, stb. A program az emberről szól, az emberi élet minőségéről. Ennek a három jegyét próbálták a programalkotók összeszedni. Úgy, mint lehet egészségesebben élni: mit tud az egészség hozzátenni ehhez, milyen formában tud hozzájárulni, és itt nem a gyógyászatról, hanem annak fejlesztési lehetőségeiről szól a program. Milyen környezetvédelmi problémákat kell megoldani, és itt nem a napi problémákról van szó, hogy hány gépjármű közlekedése rontja a levegőt, hanem a környezeti ipar mit tud
47 tenni annak érdekében, hogy az emberi életminőség alapvetően megváltozzon. A harmadik: éljenek kultúráltabban, és a kultúrának azok az innovatív lehetőségei, amikről már több ízben tárgyaltak akár az Európa Kulturális Fővárosa, akár más téma kapcsán. Ezeket tartalmazza a pólus program, ami minden korábbi programhoz képest más, újszerű két alapvető témában. Az egyik, hogy partnerségre épít már a kidolgozás időszakában. Már a megrendeléskor összefogott három szervezet, hogy közösen rendelje meg ezt az anyagot, közösen alakítsa ki a fő irányvonalakat, amit azután az egyetem papírra vetett és kidolgozott. Tehát ez egy olyan előny volt, amit kevesen tudtak elmondani Magyarország más, pólusnak jelölt városaiban. Itt összefogott négy nagy szervezet, hogy ez egy megfelelő programként jöjjön létre és alakuljon ki. A megoldásban nagyon fontos, hogy az együttműködés megmaradjon, sőt bővüljön a gazdaság szereplőivel, hisz ebben az intézményrendszertől kezdve a gazdasági társaságokon keresztül sok mindenkinek lesznek lehetőségei. A megvalósításban fontos, hogy ez a partnerség bővüljön, és fennmaradjon. Ha ezt elrontják valahol, akkor az csak hátrányosan fogja érinteni az elkövetkezendő hét évet, ami alatt ezt a projekt sorozatot meg kell valósítani. Sok koncepció készült az elmúlt évtizedekben, az utolsó tíz évben is reneszánszát élte ez a műfaj, de többségükben a fióknak készültek. Ha kérte valaki őket, elő tudták venni, hogy megvannak a programok, de a megvalósítás nem volt fontos. Ez egy olyan program, ami kimondottan projektekre épít, hiszen ha megnézik a táblázatot, illetve a grafikont ami az anyag végén szerepel, akkor látják, hogy konkrét projekteket sorol fel, amelyek a megvalósítást segítik. Nyilván ezek a projektötletek javaslatok, és ahhoz, hogy megvalósítható projektekké váljanak még nagyon sokat kell tenni. Nem a már sokat említett 100 M Ft fogja megoldani a problémát. Ez csak egy indító lehetőség, az elkövetkezendő egy-két évben még nagyon sokat kell tenni, sok forrást kell mozgósítani annak érdekében, hogy a 2007-ben megnyíló uniós forrásokat ennek keretében is el tudják érni. A hozzászólások kapcsán reagálni kíván arra, amit egyrészt Erb József képviselőtársa hiányolt, ez pedig a munkahelyteremtés. Az egész program csak a munkahelyekről, és a munkahelyteremtésről szól. Ez a fő célja. Lehet, ez közvetlenül nem érződik ki az anyagból. Elhangzott az is, hogy a termelő gazdaság valahogy kimaradt az egész rendszerből. Az a véleménye, - és ismerve nem ezt a testület előtt lévő rövid anyagot, amit az előterjesztés címszó alatt megkaptak, hanem a teljes anyagot – hogy ez a termelőipar jelentős részéről szól, azt érinti, hisz annak ajánl föl fejlődési lehetőségeket, ha úgy tetszik egyfajta szinergia hatása is van. Megfogalmazták, és nyilvánosságra került, hogy az egészségipart fejleszteni akarják. Többen jelentkeztek már termelő ágazatok, hogy gépműszer fejlesztésben gondolkodnak, és ide szeretnék telepíteni gyáraikat, üzemeiket. Ennek már egy pozitív hatása volt, holott a pólus program igen
48 csak kezdeti stádiumban volt, amikor már ilyen megoldásokra születtek javaslatok. Amit Nagy Csaba kérdésként vetett fel, azzal indokolta, miért pont azok kerültek be a programba. Ha csak a múzeumra gondol, elmondta a múzeumok nagyszerű lehetőségeit, amelyekre mint muzeális értékekre vigyáznak, és azt a lehetetlen működési feltételrendszert, ami az elmúlt években kialakult. Ezért fontos, hogy ha úgy tetszik, akkor iparszerűvé tegyék és ne egy önkormányzati finanszírozási lehetőségtől tegyék függővé, hogy működőképes-e vagy sem, hanem próbálják iparrá fejleszteni a szó igazi értelmében. Lehetne még sok mindenről beszélni. A városban több honlap van, ahol a pólussal kapcsolatos egyes részek, projektek, elemek megtalálhatók, megtekinthetők lettek volna. Hozzáférhetővé tették az anyagot minden képviselő számára, aki kíváncsi volt a 197 oldalnyi terjedelmű anyagra megismerhette. Egy kritikát meg kell fogalmazni önmagukkal szemben is. Lehet, hogy kevés volt az egy – december 5-ei – fórum, amikor erről a készítők, a résztvevők vitatkoztak a képviselők egy jelentős részének jelenlétében. Úgy érzi, nem ment át a teljes üzenet még a képviselői körben sem, további nyilvánosságot kell majd biztosítani, hogy ezt a város lakossága, gazdaság szereplői, és a program megvalósításában résztvevő szervek minél jobban megismerjék. Kővári János: az Összefogás Pécsért Egyesület nagy örömmel vette tudomásul, hogy elkészült ez az anyag azt is, hogy elfogadta a kormány azt, hogy Pécs az életminőség pólusa legyen. Különösen örülnek annak, Pécs városa egy olyan stratégia mellett döntött, ami valóban az emberről kell, hogy szóljon, mellesleg az életminőség javításáról. Régóta várnak arra, Pécs ne a nehézipar, hanem a tudásipar városa lehessen. Az itt megfogalmazott stratégiával abszolút koherens ez a gondolat, ezért különösen támogatják ennek megvalósítását. Felsorol néhány olyan részletet a koncepcióból, ami kissé zavaró. Nem volt teljesen ok nélküli az a polémia, ami az „ipar” fogalom meghatározása körül bontakozott ki. Ha valóban az emberről szól ez a projekt, - amit ő maga elhisz, és egyértelműen így gondol – akkor az anyag 10. oldaláról idézi azt a gondolatot, ami ezzel egy kicsit ellentmondásba kerül: „Kulturális iparról akkor beszélhetünk, ha az anyagi javak jelentősége és a létrehozott produktum piacképessége a dominánsabb a szellemiekkel szemben.” Ez a mondat arra utal, hogy nagyobb hangsúlyt kap a kulturális ipar fejlesztésénél maga a piaci megfontolás, mint a szellemi értékteremtés. Szerinte a mondat ezt sugallja, de lehet, hogy félreértette. Sőt, ezt az érzését támasztja alá az a mondat is, hogy a fejlesztésnek „… olyan keretek között kell megvalósulnia, amely elősegíti a kulturális szféra piachoz történő közelítését, felkészülését a teljesítményelvű megmérettetésre, a piacképtelen aktivitások mérsékeltebb támogatását…” írja elő. Ha egy picit ezt előbbre veszik a kultúra vonatkozásában, mi piacképes és mi nem, mi mennyiben szolgálja az embert adott esetben, ami nem piacképes? Gondolhatnak itt például egy könyvtárra, mennyire fontos a támogatása, ha annak nem közvetlenül látható a piaci értéke, hanem nyilván a szellemi javak gyarapodását szolgálja, és ezáltal
49 közvetett módon járul hozzá majd a piaci értékteremtéshez is. Tehát az a félelem, hogy a kultúra fogalmához az ipar fogalmát ragasztják, és ezáltal a kultúra a szellemi értékteremtéstől elmozdul a piacosodás irányába, nem ok nélküli. Azt gondolja, talán erről szóltak azok a hozzászólások amelyek az ipar és a kultúra fogalmának összeragasztásától félnek. Úgy gondolja, egy gazdasági koncepcióban nyilván a kultúra, az egészségügy, és a környezet is termelőképességi szempontból, piaci megfontolásból kerül elsősorban előtérbe és nem szellemi értékteremtés szempontjából. Ismétli, a „C) A kulturális ipar” fejezetben részletezett megközelítés egy picit abba az irányba mutat, hogy fontosabbnak tartják – és szerinte ez nem az emberről szól – a kultúra piacosítását, mint sem annak szellemi értékteremtő képességét. Ettől féltik egy kicsit a dolgot, remélik nem így lesz. Másik észrevétele a célcsoportra vonatkozik. A koncepcióban megjelölt két fő célcsoport a letelepülők és a látogatók fogalom alatt is, a letelepülők között említi az un. „ezüst” és az „érett” korosztályt. Ha ez a két célcsoport most piaci megfontolás szempontjából került itt homloktérbe, akkor az megfontolandó, igaz hogy elöregedő a magyar társadalom, sőt egész Európa elöregedő, tehát ilyen értelemben indokolt az idős korosztályról mint jelentős fogyasztói rétegről is beszélni, de azért szeretné felhívni a figyelmet a magyar kereseti viszonyokra is. A mai nyugdíjas korosztály, vagy a hamarosan nyugdíjba kerülő korosztály mennyiben lesz valódi kereslet ezeknél az egyébként költséges szolgáltatásoknál, mint az egészségügyi, vagy kulturális szolgáltatások. Tehát, nem biztos, hogy tényleg ez a legmegfelelőbb, vagy legkiemeltebb célcsoport piaci szempontból. Ezt mondja, mint szociálpolitikus aki elég jól ismeri az ilyen összefüggéseket. A másik megnevezett korcsoport a pályakezdők fogalom alatt is összefoglalható lenne, hiszen érettségizett fiatalemberekről beszél. Ehhez tenné a fiatal diplomásokat is. Ők megint csak nem az igazán fizetőképes kereslet ma Magyarországon. Nem hangzott ma még el itt az a statisztika, de talán fontos lehet, hogy a munkanélküliség Pécsett is nőtt az elmúlt évben, majdnem 1 %-kal. Ezen belül is, - és most már tendenciaként mutatható ki – a diplomás munkanélküliek számának növekedése. Ebből a szempontból abszolút indokolt az, hogy éppen tudásalapú iparágakat választott ez a projekt, hiszen itt nyilván diplomás emberek számára jelentős foglalkoztatási lehetőségek nyílnak. Ebből a szempontból indokolt a három iparág kiválasztása. Ugyanakkor ők mint célcsoport, mint a szolgáltatások használói nem nevezhetők pénzügyileg a legerősebb keresletnek, hiszen munkanélküliségük, vagy alacsony keresetük okán. A pályakezdők ritkán keresnek annyit, hogy ezzel egyidőben a család fenntartása mellett jusson még e szolgáltatások igénybevételére is. Összefoglalóan ezen két célcsoport kiemelése gazdasági szempontból nem tűnik indokoltnak. Azt viszont hiányolják, hogy nem beszél a koncepció – mint kiemelt célcsoportról – az un. középgenerációról, akiknek a megemlítése két szempontból volna fontos. Egyrészt ez az a korosztály a felmérések szerint, - gondolnak itt a 30-50 év közötti korosztályra – akik a kereslet szempontjából ezen iparágak vonatkozásából vélhetően jóval jelentősebb mértékben jelentkezik igénnyel. Tapasztalhatják kik azok, akik leginkább használják ezeket a szolgáltatásokat, éppen ez a korosztály jelenleg is. Más szempontból is fontos volna az un. termelő korosztály
50 támogatása. Ez pedig az a megfontolás – megint visszanyúlva az emberhez – ha életminőségről beszélnek, akkor fontos volna, hogy a város különösen fontosnak tekintse a családok – és ez most nem szorosan gazdasági koncepció, de ide tartozik – támogatásának végiggondolását. Ez az anyag, és a civil koncepció is arra utal, hogy 20-30 év múlva a koncepció megvalósulása során nem biztos, hogy lesz a nyugdíjak fizetésére pénze az országnak. Ezért tartanák fontosnak, hogy kiemelten jelenjen meg ebben a koncepcióban a középkorosztály, ami nem kifejezetten gazdasági szempontú megközelítés, de indirekt módon mégis. Az irányító testületekre vonatkozó megállapításból nem átlátható számukra, hogy a struktúrában melyik testület milyen feladatot fog ellátni. Az Irányító Testület elsősorban stratégiai lesz, az Életminőség Pólusa Közhasznú Társaság pedig egy menedzsment szervezet. Nem világos számára ennek a menedzsment szervezetnek és az Irányító Testületnek a egymáshoz való viszonya. Ezt azért tartja fontosnak, hogy a források elosztása megfelelő civil kontroll alatt történjen. A 14. oldalon a 3. pontban szerepel, hogy a menedzseléssel foglalkozó Kht. pályázhat a Pólus forrásaira. Ha ez így lesz, akkor óriási felelősség hárul erre a menedzsment szervezetre. Megjegyzi, ebben a menedzsment szervezetben nincs benne minden szereplő. Kérdése kik lennének jelenleg a munkaszervezet szervezet tagjai. Az anyagban nevesítették Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatát, a Baranya Megyei Önkormányzatot, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarát, és a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karát. Jónak tartja, hogy ezek a szervezetek szerepelnek a testületben, de vajon kell-e nevesíteni külön azt, hogy a Közgazdaságtudományi Kar vesz részt az egyetem részéről ebben a projektben akkor, amikor beszélnek a kulturális ipar, a környezetvédelmi ipar és az egészségipar fejlesztéséről. A városnak önálló orvostudományi kara van az egyetemen, és művészeti kara is. Erb József: Weller János képviselőtársa hozzászólásában azt mondta, az egész a munkahelyteremtésről szól. Ennek ellenére még a rendelkezésre álló kibővített anyagban sem fordult elő a munkahelyteremtés szó. Elismeri, hogy majd áttételesen teremt munkahelyeket ez a program. Véleménye szerint azonban a jól képzett, magasan kvalifikált embereknek. Ezzel szemben ez az ominózus program, ami után ilyen nagy lett az érdeklődés – felmutatja a kamera felé még egyszer – a gazdaság fejlesztés olyan programra fókuszál, amiből csak egyet emel ki, a járulékcsökkentést. Mind a két oldal járulékcsökkentést akar különböző százalékokkal. Lényeg az, hogy az irány egy, az ütem biztosan más lesz, és előbb-utóbb alpolgármester úrnak is rendelkezésére áll majd ez a fejlesztési program. Nagy Csaba: több képviselőtársa beszélt az egészségiparról, az életminőségről. Ha közösen azt gondolják, hogy ezek fontos célok, akár úgy is mondhatná, hogy kitörési pontjai lehetnek a városnak és a régiónak. Így például egy olyan esetben, amikor olyan fejlesztéseket terveznek a város környékére, a városra, amik ebbe a koncepcióba nem illenek bele, akkor közösen kellene fellépni, függetlenül attól milyen politikai erőik vannak, hogy a lobbi erejüket latba tudják vetni. Gondol itt arra, hogy a Tubesre ne
51 telepítsenek lokátort, mert ebben az esetben egészségiparról, életminőség javításról felemás érzésekkel lehet beszélni. Az anyag 18-19. oldalán olvashatnak a különböző programokról. Számára az itt leírtakból nem derül ki, hogy mik azok, amiket a város a pólus projektben a magáénak tudhat. Ismertetőt kér ezekről a programokról, arról hogy ki a program gazdája, ki az érdekeltje, ki az a gazdasági társaság vagy vállalkozás aki esetleg ezt a programot elindítja, vagy tervezi megvalósítani. Kérdezi, az un. 100 M Ft-os támogatás ami a pólus kiteljesítésére érkezik a városba, hogyan kerül elköltésre? Ezt az összeget a város kapja meg, vagy az egyetem, vagy a kamara? Kik lesznek azok, akik ehhez a pénzhez hozzájutnak, amiből ezeket a fejlesztési elképzeléseket kidolgozhatják, kik vehetnek ebben részt? Gonda Tibor: a konkrét észrevételekre – mint előterjesztő – reagál. Szerencsés helyzetben van, mert a vita során sok érv hangzott el, és a képviselők egymással is vitatkoztak, reméli bizonyos kérdésekben egymást meg is győzték. Ezért nem szeretné megismételni például Horváth Zoltán alpolgármester társa hozzászólását; maximálisan egyetért azzal, amit a gazdaságfejlesztés, iparfejlesztés témakörben kifejtett. Várbíró képviselőtársa erre vonatkozóan tett egy módosító indítványt; kéri fogadja el Horváth Zoltán alpolgármester érvelését. A gazdaságfejlesztés egy tágabb kategória, mint az iparfejlesztés, nyilván beleértik, mint ahogy Weller képviselőtársuk is elmondta hozzászólásában. Nem iparellenesek, örömmel fogadják, ha korszerű, környezetbarát termelőipar települ a városba. Egy olyan városba, ahol a foglalkoztatottak több mint 60 %-a a tercier gazdaságban dolgozik már jelenleg is, ott elsősorban nem a termelőipart kell feltétlenül erősíteni. A kettőt együtt kell erősíteni. A címben javasolt változtatással nem ért egyet, de ha képviselőtársa szeretné, akkor valahol még pluszként betehetik azt a részt, hogy a termelőipar megtelepítését, fejlesztését fontosnak érzik. Valóban fontosnak érzik, csak nem ezt hangsúlyozták. Nagy Csaba első hozzászólásában az előkészítésről szólt. Sajnálja, hogy ennyire kritikusan látja, mert mielőbb még a bizottsági tárgyalást megkezdték volna, minden frakcióvezetőnek a teljes anyagot egy kísérőlevéllel megküldte, ismerve az ellenzéki legnagyobb frakció - a Fidesz érzékenységét, ezért a frakción belül három személynek is elküldte. Úgy gondolta, hogy Erb Józsefet mint a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság tagját be kell vonni ebbe a munkába, és dr. Mikes Évát, aki Magyarország területfejlesztési államtitkára volt korábban, nem szabad megkerülni egy ilyen területfejlesztést ennyire mélyen érintő kérdésben. Tehát, nekik külön-külön is küldött egy-egy anyagot. A frakcióvezetőknek pedig felajánlotta, hogy nemcsak ő, hanem kollégái és a partnerszervezetek képviselői is egy-egy frakció ülésen szívesen mélységében megismertetik a koncepciót. Jó lett volna ha erre sor kerül, mert akkor bizonyos kérdések ma itt nem kerültek volna elő. Azt, hogy a bizottságok elé nem tartották szükségesnek bevinni ezt az anyagot azzal indokolja, hogy úgy gondolja egy ilyen anyagot nem lehet rákényszeríteni egy képviselőre, ha érdekli, ha nem
52 foglalkozzon vele. Minden testületi tagot viszont meghívtak a decemberi konferenciára. Akit érdekelt, és ideje engedte az részt is vett. Ott viszont egy egész nap állt rendelkezésre, hogy kellő mélységgel és alapossággal feldolgozzák ezt a témát. Ezt követően úgy gondolta, elegendő ha a témát a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság formálisan megtárgyalja a közgyűlési tárgyalást megelőzően. Azt gondolja, a tartalmi előkészítésnek egy remek módszertani lehetősége volt, hogy egy konferenciát szerveztek a témakörben. Az anyag készítése során a kamara - egy évvel ezelőtt - az első változatot a honlapján nyilvánossá tette, a projekt gyűjtés nyilvános volt. Ezúton is megköszöni dr. Kéri István és dr. Síkfői Tamás uraknak, hogy a kamara részéről közel 30-40 tájékoztató fórumot tartottak e témakörben. Az elmúlt évben ő maga is közel 10 tájékoztató fórumon vett részt ebben a témában. Véleménye szerint az anyag kellő társadalmi nyilvánosságot kapott. A városi televízióban egy önálló sorozatot szponzorált a kamara ebben a témában, amikor is a pólus három ágát, utána pedig a horizontális szempontokat is külön egy-egy másfél órás műsor keretében 15-20 szakértő bevonásával végig elemezték. Véleménye szerint az elmúlt 10 évben nem volt olyan koncepció, amely ennyi előzetes nyilvánosságot kapott, tehát ezért is bántja, hogy így se sikerült elérni azt a szintet ami a Fidesz frakcióvezetője számára megfelelő lett volna. Kővári János képviselőtársa nagyon hasznos észrevételeket tett. Reagálnia kell ezekre, pedig úgy gondolja ez is az a kategória, amit frakció szinten meg tudtak volna beszélni. Igen jól értelmezi a piacosodási folyamatot előtérbe helyezik a kulturális iparnál a szellemi értékteremtésnél. A szellemi értékteremtésnek meg vannak az államilag finanszírozott intézményrendszerei. Ezeket nem kívánják gyengíteni. Azt szeretnék, ha piacorientáltan, gazdasági alapon lennének befektetői az ágazatnak, ott viszont nem fogalmazhatják meg azt az elvárást azokkal szemben akik a pénzüket kockáztatják, hogy feltétlenül szellemi értékeket hozzanak létre, illetve nehéz a határt meghúzni, hol a határa a szellemi értékteremtésnek, vagy csak a szórakoztatásnak. Ha valaki egy piacorientált, profitorientált opera fesztivált akar ide a városba szervezni, ezt örömmel fogadnák. Működik is a környező országokban ilyen típusú rendezvény. Szerepel az egyetemnél a kreatív kutatási központ ami tulajdonképpen a művészeti campus fejlesztésnek egy elképzelése. Ott megfogalmazták, nem csak ő, hanem a regionális ügynökség vezetői is, mert ők nyertek pénzt a kidolgozásra – hogy nem munkanélküli kőszobrászok és festők tömeges előállításában és doktorképzésében látják a kapcsolódást a kulturális iparhoz, hanem úgy, hogy piacorientáltabb művészeket kell előállítani, akik a termékeiket értékesíteni tudják és meg tudnak állni a lábukon. Fontosnak tartaná ha kialakulna egy megfelelő iparos struktúra a régióban. A nyugdíjas korosztálynál hajlamosak arra, hogy a kispénzű, szegény nyugdíjasokból induljanak ki és ezért számukra, ők nem jelentenek fogyasztó réteget. A magyarországinál kedvezőbb fejlődési folyamaton végigment nyugat-európai országokban a nyugdíjas réteg az egy erőteljesebb vásárlóréteg. Bíznak abban, hogy a hazai gazdaság fejlődésével,
53 életszínvonal növekedéssel a nyugdíjasok életszínvonala és vásárlóereje is növekedni fog. Itt alapvetően nem a 14. havi nyugdíjra gondol, bár éppen a bevezetése ezt a folyamatot erősítheti. Véleménye szerint helyes a cél, hogy a nyugdíjasok helyben tartását, és visszacsalogatását célozzák meg. A nyugat-európai magánbiztosítási pénztárak, különböző TB alapok finanszírozzák a hazai betegellátást is. A gyógyturizmusba külföldieknek is be lehet már úgy kapcsolódni, hogy erre otthon, a magánbiztosító pénztárakból finanszírozást kapnak. Nyugat-Európában hihetetlenül dinamikus mértékben nő a nyugdíjasok száma, akiknek egy más életstílusuk van. Szeretnék ha Magyarországon, azon belül is Pécsett és Baranyában megjelennének mint fogyasztók. A pályakezdők esetében nem elsősorban a fogyasztásra apellálnak, hanem azt szeretnék, hogy a gazdaságfejlesztési program keretében létrejönnének azok a munkahelyek, amelyekkel a nagy tudású, jól képzett fiatalokat a városban tudnák tartani. Azt gondolja, mindannyian egyetértenek azzal, komoly városfejlesztési cél, hogy a gyerekek ne kényszerüljenek Budapesten munkát vállalni, mert ott kapnak jól fizetett állást, hanem éppen a fejlesztési pólusnak köszönhetően föl lehet pörgetni úgy a város gazdaságát, hogy ezt a korosztályt helyben tudják tartani, és alkotó energiájuk itt fog hasznosulni. Ilyen szempontból kerültek a pályakezdők kiemelt célcsoportként a programba. Kővári képviselőtársuk félreérthetőnek vélte a Kht-ra vonatkozó részt. Szó sincs arról, hogy csak a Kht. pályázhat. Emlékezete szerint az anyagban úgy szerepel, hogy kizárólagos feladata az előkészítés. Kővári János: közbeszól, az anyag 14. oldalán a 3. pont (1) bekezdése szerint „Kizárólag a Kht. pályázik a Pólus forrásaira.” Síkfői Tamással a kamara titkárával is beszéltek erről, ez valami tévedés. Gonda Tibor: folytatja hozzászólását és elmondja ez félreértés. Szeretné pontosítani, hogy a pólus forrásait a Nemzeti Fejlesztési Terv különböző operatív programjai keretében lehet elnyerni, pályázati formában. Nyilván lobbiznak azért, hogy a pólus néhány kulcsprojektje ne a pályázati mechanizmus keretében kapjon támogatást, hanem valamiféle központi zsűri, vagy szűrő alapján pályázat nélkül is. Alaphelyzetben különböző operatív programokban pályázni kell. Nem tilthatják meg senkinek, hogy pólushoz illeszkedő programmal pályázzon. Azt szeretnék elérni, hogy például a Pólus Kht. által generált projekteket – amelyeket együtt dolgoznak ki, egymásra ügyelve, figyelve a projektek közötti megfelelő szinergiára – az értékelési kritérium rendszerben helyzetelőnyt élvezzenek, valószínűleg plusz pontot fognak kapni. Így nagyobb eséllyel tudnak a pályázati forrásokért folytatott harcban részt venni. Előterjesztőként javasolja a 14. oldal 3. pont (1) bekezdésében írt „Kizárólag a Kht. pályázik a Pólus forrásaira.” mondat elhagyását, mert ez így törvényellenes is lenne. Lehetséges, hogy azért került így be ez a mondat, mert 100 M Ft-ról van szó, amire Nagy Csaba képviselőtársuk is rákérdezett. A 100 M Ft-ot a pécsi
54 önkormányzat kapta, folyószámlájára utalják, és nem kívánják továbbadni egy az egyben senkinek. Alapvetően az önkormányzat saját kht-jának, vagy kft-jének projekt előkészítő tevékenységére kívánják fordítani ezt az összeget. A részletek még nem ismertek. Nem tudja adott esetben kell-e közbeszerzést lefolytatni, vagy tovább adhatják saját kft-jüknek azt, hogy a tevékenységet koordinálja. Elképzelhető, a kft. egyedül nem lesz olyan munkaerő-állománnyal fölvértezve, hogy minden projekt előkészítését elő tudja mozdítani, tehát valószínűleg kisebb összegeket konkrét projektekre ki kell szervezni, és alvállalkozókat be kell vonni éppen azért, hogy minél előbb, minél hatékonyabban elő tudják készíteni ezt a projektgeneráló munkát. Lehetséges, hogy ez a mondat erre irányult, de félreérthető, és ezért javasolja töröljék az anyagból. Úgy gondolja ezzel a válasszal Nagy Csaba frakcióvezető kérdésére is megadta a választ, a kérését pedig támogatja. Valóban fontos, hogy a képviselők rálássanak, melyek ezek közül a városi projektek, de egyfajta aktivitást is kér a képviselőtársaitól, azoknak biztosítják ezt az anyagot, akik tőle kérik. Használják az internetes formát és akik kérik, azoknak e-mail-en keresztül elküldik. Nem tudják ezt egy-két nap alatt produkálni, kell egy-két hét, hogy az adatokat még jobban összefésüljék, és ezt a fajta listát és a mögötte lévő háttér információkat megadják. Erre ígéretet tesz. Nagy Csaba: úgy gondolja Gonda alpolgármester másképp látja az anyagnak a megvitatását. Nem kívánja minősíteni azt, hogy a kamara saját működési területén hogyan ismertette az anyagot a vállalkozókkal, vállalkozásokkal, az érdeklődőkkel. Ez az ő dolga, felelőssége, ő tartozik számadással a kamarai tagoknak. Ebbe nem kíván belemenni. Amit mondott azt továbbra is fenntartja, ilyen nagyjelentőségű anyag önkormányzati részt érintő megtárgyalásához nem elég az, hogy dr. Mikes Éva, Erb József, és Nagy Csaba megkapja a 100 oldalas anyagot, és nem elég az sem, hogy csak a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság tárgyalja meg. Az anyagban szerepel az állatkert kapcsán a szafari-park lehetősége, mint fejlesztési cél, miközben az önkormányzat pár hónappal ezelőtt mondta ki, hogy nem kíván szafari-parkot létrehozni, helyette megvalósítja az állatkert projektet a Mecseken. Évek óta e szerint dolgoznak, e szerint választották ki a Kht. vezetőjét, e szerint pályáznak, és éppen a mai közgyűlés napirendjén is szerepel egy ezzel foglalkozó napirendi pont. A kultúra kifejezetten olyan dolog, amivel foglalkozni kellett volna, méghozzá nagyon szorosan kötve a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa pályázathoz kapcsolódóan. Az egyetemen, a megyei és városi önkormányzaton kívül más piaci szereplő igazából nincsen. A városi önkormányzat ennek a hármasnak az egyik része, és erre vonatkozik kritikája, nem a kamarára, vagy a többi részre. Persze ezt lehet az elkövetkezendő időben pótolni, főleg ha már rendelkezésre áll ez a fejlesztési pénz. Várbíró Péter: ahogy az ülést levezető Gonda Tibor alpolgármester jelezte, Horváth Zoltán alpolgármester által elmondottakkal ő is egyetért. A probléma nem is ez, hanem az alapkérdés, ami az előterjesztés nevében van. Időközben kiderült számára, hogy más ok miatt kötelező ezt a nevet, ezt a tárgyat elfogadni. Ha ezt a magyarázatot kapta volna, akkor nyilván
55 másképpen reagál. Végül is megtudta a lényeget, ha nem is itt a közgyűlés ülésén. Kompromisszumos javaslata: miután van főcím és alcím, a határozatban is utalás történik erre, ha a levezető elnök elfogadja a következő javaslatát, akkor visszavonja módosító indítványát. A határozat tervezet 1. pontja idézőjelekben a főcímet és az alcímet taglalja; „…versenyképességi pólusokat taglaló, - az előterjesztéshez mellékelt – koncepciót elfogadja.” szövegrész helyett javasolja a következő négy szó beszúrását: „…versenyképességi pólusokat taglaló pécsi fejlesztési koncepciót és programot – az előterjesztéshez mellékelt – koncepciót elfogadja.” A határozat szövegébe a kötőjel elé a „pécsi fejlesztési koncepciót és programot” szöveget kéri betenni. Módosító javaslatának elfogadását kéri, bár a legpontosabb az lett volna, ha a főcím és az alcím mellett magának a koncepciónak a megjelenésében egy harmadik cím a hivatalos, a projekt igazi elfogadott pályázati címe is szerepelt volna. Gonda Tibor: a javaslatot elfogadja és e szerint módosítják a határozatot. Nagy Csaba képviselőtársuk javaslatával összhangban tájékoztatja a közgyűlést, tervezik a pólus ügy folytatásaként egy konferencia szervezését, amely konferenciában várhatóan három szekcióban, a pólus három stratégiai irányának projektjei kerülnének bemutatásra, és ebben a témában egy szakmai vitára sort tudnak keríteni. Ígéri, ha ez a konferencia megszervezésre kerül, akkor valamennyi képviselőt meghívják. Nem sajnálja, hogy másfél órát vitatkoztak e témáról, hiszen – mint ahogy a felvezetőben is jelezte – úgy gondolja a város hosszú távú fejlődése szempontjából egy meghatározó napirendi pontról tárgyaltak. További hozzászólás hiányában kéri a szavazást. Megállapítja, hogy a közgyűlés 29 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 5 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 7/2006. (01.26.) sz. határozata „Pécs –Baranyai Gazdaságfejlesztési koncepció és program” elfogadásáról A Közgyűlés a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar által elkészített „Pécs, Az Életminőség Pólusa” főcímű „Stratégia Pécs Város Fejlesztésétre” alcímű versenyképességi pólusokat taglaló, pécsi fejlesztési koncepciót és programot az előterjesztés melléklete szerint elfogadja azzal, ha a 14. oldaláról a 3. pont (1) bekezdésében szereplő „Kizárólag a KhT pályázik a Pólus forrásaira” szövegrész törlésre kerül.
56 A Közgyűlés utasítja a Tisztségviselői Kabinet vezetőjét, hogy a koncepcióban ezen változás átvezetéséről gondoskodjon. A Közgyűlés felkéri dr. Toller László polgármestert, hogy a stratégia megvalósításához szükséges szervezet létrehozása érdekében tegye meg az intézkedéseket. Határidő: 2006. február 16. Felelős: dr. Toller László polgármester Kapják:
dr. Toller László polgármester, Juhász István bizottsági elnök, dr. Varga István főosztályvezető
Gonda Tibor: 14.45 óráig ebédszünetet rendel el. Ebédszünetet követően Gonda Tibor alpolgármester létszám ellenőrzést rendel el, melynek során megállapítja, hogy a testület 24 fővel határozatképes, így a délutáni ülésszakot a kérdésekkel folytatják. Kérdések: a.) Erb József: egy, az Alkotmánybíróság előtt lévő üggyel kapcsolatban teszi fel kérdését. Mindannyiuk által elismert és támogatott program a panelházak hőszigetelése, melynek kapcsán kiderült, hogy egy-két tízemeletes háznak a pályázatát sorozatosan, legalább három alkalommal elutasították, illetve a Lakásfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság nem foglalkozott a kérelmükkel. Mivel polgármester úr nincs jelen, Bókay Endrét a Lakásfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság elnökét kérdezi. Kérdezi, szabad-e ma Magyarországon bárkit magánszemélyt, vagy egy lakóközösséget arra kötelezni anyagi büntetés terhe mellett, hogy bármelyik szomszédja magánjellegű közmű tartozásáért anyagi felelősséget vállaljon, illetve arra, hogy szomszédját magántartozásának megfizetésére rábírja. Pécsett az Uitz Béla utca 15-17. számú tízemeletes lakóházról lakásainak a tulajdonosairól van szó. Ez a közösség lassan 2 éve, három alkalommal pályázatot nyújtott be a panel hőszigetelés támogatására. Mind a három alkalommal a Belügyminisztérium pályázati útmutatójának szövegére hivatkozva a pályázatot az alábbiak szerint elutasították: „Nem vehet részt a pályázaton az a pályázó, amelynek 60 napon túl meg nem fizetett köztartozása van, illetve adósságrendezési eljárás alatt áll.” Nagyon fontos az „amelynek” szó kihangsúlyozása, mert nem az „akiknek”, hanem az „amelynek” szót használja a Belügyminisztérium, ugyanakkor a közgyűlés a támogatási rendszer részletes szabályairól szóló 47/2001.(06.29.) sz. Ör. alapján pályázati feltételek c.) fejezet 3.) pontja a következő kikötést fogalmazza meg: „Nem nyerhet támogatást az a lakóközösség, amelynek lakástulajdonosa 60 napon túli közmű hátralékkal rendelkezik, illetve annak rendelkezésére érvényes megállapodással nem rendelkezik.” Úgy gondolja, ezzel az üggyel mindenképpen foglalkozni kell, mert tudomására jutott, hogy nemcsak az általa említett tízemeletes lakóháznak, hanem ezen kívül még
57 többnek is hasonló a problémája. Pontosan nem tudja, de talán az illetékesek meg tudják mondani, hány házról van szó. Egyértelmű a probléma kezelése, mert az „amelynek” szó a lakóközösséget jelenti, tehát a társasházat. Az „akiknek” az nyilván az egyes lakókat, a tulajdonosokat. Ha valaki mondjuk 64 lakásból nem fizeti ki a közmű tartozását, akkor nem kaphat támogatást a jelenlegi rendszer mellett, mert az az egy illető elmaradt két hónapos közmű befizetéssel. Ezt eléggé diszkriminatív jellegű dolognak tartja, különösen akkor, amikor a közös költségeket általában fizetik, amikor a társasház semmiféle külső tartozással nem rendelkezik. Bókay Endre: a Lakásfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság senkinek a pályázatát nem utasította el. Ezt azért szeretné hangsúlyozni, mert a bizottságnak nincs módja arra, hogy tartozás esetén egyáltalán mérlegeljen. Van egy BM rendelet, és van egy másik rendelet, amit az önkormányzatnak természetesen át kellett venni. Ez egy pályázati előírás, egy pályázati feltétel, és ha valamely lakóközösség ennek nem felel meg, akkor annak a pályázatát nem fogadhatják el. Felhívja a figyelmet arra, hogy 2000. óta van ilyen pályázati lehetőség Pécs városában, és most először találkozik azzal, hogy alkotmánysértő lenne ez a rendelet. Ezt itt, önkormányzati szinten nem tudják megoldani, természetesen központi szinten kell megoldást keresni ha alkotmánysértő a rendelkezés, és akkor ezt az arra illetékes, az Alkotmánybíróság bírálja el. Ez a dolog egyik oldala. Arra törekednek, hogy segítsenek minden pályázó közösségnek, és ebben az esetben is van mód arra, hogy a panaszt orvosolják. Ha a pályázók közül valakinek tartozása van – például a PÉTÁV Kft felé – módjában áll azt átütemeztetni. Ez azt jelenti, ha nem képes arra, hogy megfizesse ezt a tartozását, akkor kérheti, hogy több hónap alatt, több részletben fizethesse meg. Hangsúlyozza, öt éve ezen rendelkezés alapján végzik el ezeket a feladatokat. Egy olyan központi előírásról van szó, amire nincs hatásuk. Mód van arra, hogy ezeket az eseteket többféle módon rendezzék. Nagyon sok esetben meg is tették. Arra kéri az érintett közösséget, próbáljanak hatni a tartozókra. Természetes, ha lehetséges, segítséget nyújtanak a megoldáshoz. Tájékoztatásul elmondja, eddig 14.000 lakástulajdonos adta be a pályázatát, ez a néhány hasonló eset, ami történt, nem fogja rontani azt a szép összképet, amit Pécs városában eddig elértek. b.) Várbíró Péter: „Ami a hírekből kimaradt, igen, vagy nem.” Ez mondandójának összegzése. Miután kérdésének háttéranyagait a válaszoló bizottsági elnöknek átadta írásban, ezért most csak a lényegéről kíván szólni. Az alapprobléma az, hogy tavaly egy rendkívüli közgyűlésen a polgármester rendkívüli kijelentést tett, miszerint a városban az állami és egyházi kapcsolat példaértékű. Ezzel kapcsolatban az őszi ülések egyikén egy kérdést tett fel a polgármesternek. A válaszban az fogalmazódik meg, hogy nem sérül az esélyegyenlőség a kapcsolatrendszerben. Ez kétségtelen így igaz, de a jelenlegi anyag, amit szeretett volna megjelentetni a közismert néven „Toller újságban”, a Pécsi Hírekben, anyagtorlódás miatt kimaradt. Legyen mentségükre mondva, máskor bekerült már olyan anyag, amit ők kívántak megjelentetni.
58 Szeptember 22-én kérte a polgármester urat, elvi egyetértése mellett az önkormányzat vagy egy eseti bizottság felállításával, vagy az Oktatási, Kulturális, illetve Költségvetési Bizottság általi megtárgyalás után a helyi lehetőségek figyelembe vételével az esélyegyenlőséget segítse elő. Egyrészt ebből kiindulva szeretné megtudni, valóban van-e ilyen jellegű lehetőség, kezdeményezés, elindult-e ez a folyamat, mert azóta erre még érdemi válasz nem érkezett. Ehhez kapcsolódik, hogy legutóbb, december 30-án, a Líceum templom felújítását befejező tételnek a 2006. évi költségvetésben való szerepeltetésére tett frakciójuk javaslatot. Idén lesz ugyanis 250 éve, hogy felszentelték a templomot. Arról van szó, hogy a különböző pályázati, önerős összegekből sikerült a templom felújítása, a padozat kivételével 7 M Ft-os költséget jelent. Ez az, amivel kapcsolatban a fenntartó rend vezetője részéről is több kérés elhangzott, már az előző időszakban a költségvetés készítése során szó volt erről, de nem volt rá mód és lehetőség. Szeretné, ha ezúttal a Költségvetési Bizottság elnöke elvi támogatásáról biztosítaná, nem csak a Líceum templom padozatának felújítását, hanem az úgynevezett esélyegyenlőség példaértékű volta miatt esetleg belső bizottsági egyeztetésre is sor kerülhetne, részben a felvetettekkel kapcsolatban, részben pedig az óvodák, iskolák, kulturális intézmények vonatkozásában. Soó László: a kérdéseket köszöni, de úgy érzi, nem kellett volna ennyire barátságtalanul nevezni az önkormányzati médiumot. Valóban a polgármestertől származik az idézet, jó a viszony, kielégítő és szeretnék példaértékűvé alakítani. Ez az állítás most is teljes mértékben megfelel a szándékaiknak. Ami a részkérdéseket illeti, hogy az erkölcsi értékeket képviselő egyházak tényleges súlyuknak megfelelően kapnak-e szerepet a városban, a válasz igen. Ezt a választ egyrészt arra alapozza, amelyeket képviselőtársa is felsorolt: a Pécsi Advent közös megnyitása, a Kultúra Napján rendezett hangverseny közös megnyitása a Püspök úrral. Még jó néhány olyan rendezvény van, ahol demonstratívan is látható a jó együttműködés. Azt azonban meg kell említenie, az együttműködésre és a közös szerepvállalásra is igaz a közmondás, miszerint a vásár kettőn áll. Ez nem csupán az egyházat és az önkormányzatot jelenleg képviselő személyeken múlik, hanem egyes egyházak tradicionális szerepvállalási készségén, illetve lehetőségén. Példaként említi, a Sopianae Örökség Kht. létrehozása majd’ egy évig ezért késett, mert a katolikus egyház semmilyen formában nem kívánt abban részt venni. Nem személyes szándék miatt, hanem azért, mert tradicionálisan semmiféle politikai, gazdasági társasági jellegű ügyletben nem vehetnek részt. Ilyen formán a város közéletében való szerepvállalás az egyházakon is múlik, ezért mondta válaszában, hogy igen, mert úgy látják, megteszik. Egyháza válogatja, milyen mértékben kíván ezzel élni. Az önkormányzat messzemenően támogat minden részvételi szándékot, ami részükről megnyilvánul. A másik részkérdés, hogy esélyegyenlőség van-e az oktatásban a katolikus óvodák, iskolák, szociális otthonok anyagi finanszírozásában. A válasz, megint igen. A közelmúlt elég éles tárgybeli vitáira visszautalva szeretné tájékoztatni a közvéleményt is, hogy az egyházi intézmények úgymond hátrányos finanszírozása nem azt jelenti, hogy kevesebb támogatást kapnának, mint az önkormányzati intézmények. Csupán annak az eshetősége merült fel, hogy egyébként a jogos versenyhátrány miatt eddig
59 megállapított magasabb támogatást esetleg kisebbre lehetne venni. Ez nem olyan diszkrimináció, amely az önkormányzati intézményeknél alacsonyabb normatívát állapított volna meg, annál csak magasabb lehet. A következő részkérdés a polgármester állításával függ össze Várbíró képviselőtársa szerint egy eseti bizottság felállításával, a helyi lehetőségek figyelembe vételével példaértékűvé lehetne tenni a kapcsolatot, az egyházak esélyegyenlőségét. A válasz igen és nem. Igen olyan értelemben, hogy ez a szándék elvileg változatlan, a város részéről ez a szándék megvan, a konkrét megnyilvánulás, a bizonyos bizottsági napirend kérdése még nem merült fel. Azzal, hogy a kérdés felmerült, talán lendületet kaphat az ügy. Nem látja akadályát, hogy ez megvalósulhasson. A Líceum templom felújításával kapcsolatos válasza vagy. A költségvetés tervezése, készítése most zajlik. A későbbi napirendi pontoknál kiderül, hogy más ügyekben is hasonlóan zárkózott a nyilatkozattétellel összefüggésben, ugyanakkor nem zárja ki a lehetőségét. A mértéket illetően a 0-tól az ígért 7 M Ft közötti összegig bármi lehet. Január 31-én tartják azt a költségvetési bizottsági ülést, ahol a 2006. évi költségvetés tételeit pontosan meg fogják határozni. A maga részéről támogatni fogja, hogy a templom felújítására valamilyen mértékben jusson pénz a költségvetésből. Kéri a válasza elfogadását. c.) Trombitás Károly: tudomása szerint a rendőrség bevonásával készült egy tanulmány, amelynek célja, hogy feltárják a városban a legbalesetveszélyesebb helyeket. Ebben a tanulmányban vezető helyen szerepel a Kodály Zoltán─Petőfi Sándor─Alkotmány utcai csomópont. Ez nem mostani probléma, 10 éve napirenden szerepel, hogy forgalomtechnikai megoldást alkalmazzanak, pl. jelzőlámpa, vagy körforgalom. Az utóbbi időben több baleset is történt, még gyermekbaleset is. A 2006. évi költségvetésben szerepel-e ez a beruházás, illetve milyen tervek készültek a forgalmi helyzet szabályozására? Mekkora összegbe kerülne a beruházás? Kérdéseit a Közlekedési és Kommunális Bizottság elnökéhez intézi. Kukai András: képviselőtársa információi jók. Tavaly szeptemberben Pécs Balesetmegelőzési Bizottsága hozott egy határozatot, miszerint közlekedésbiztonsági szemlét fog tartani a város közigazgatási területén belül, valamint a Pécsi Rendőrkapitánysághoz tartozó, közigazgatási területen kívül is. A bejárás október–novemberben megtörtént, a napokban kapta meg ennek az összefoglaló jelentését. A rendőrkapitánnyal történt megbeszélés alapján az anyagot a Közlekedési és Kommunális Bizottság napirendjére tűzi. Több olyan észrevétel is van a jelentésben, amely alapján a közút kezelője intézkedéseket tett, a problémát megoldotta, de ezek a kisebb helyzetek voltak. A bizottság majd javaslatot tesz, mi az amiben az idei évben javítani kell a közlekedésbiztonság érdekében, és mi az, amit a jövő fejlesztései közé kell sorolni. Amit képviselőtársa említett, forgalomtechnikai megoldással elintézhető. Nem rangsorol az összesítő táblázat, csupán tényszerűen tartalmazza a szükséges beavatkozásokat. Nehezíti a helyzetet, hogy a PÉSZ szerint észak felől a Bálicsi útról erre a csomópontra van egy kikötés. Még nem történt döntés arról, hogy az útfejlesztés megvalósul, de már érkeztek
60 ellenérvek, miszerint a Xavér utca északi területét nem kellene útépítés céljára igénybe venni. Ha a város érdeke azt kívánja, hogy a csomópont kiépítésére szükség van, akkor már más beavatkozás szükséges, négyágú csomópontot kell kiépíteni. Zavaró tényező még az Alkotmány utca Petőfi utcába torkolása is, amely nem a csomóponthoz illeszkedik. Ezeket majd be kell építeni a programtervbe. Egyelőre 2006. évre a város nem tervezi, de a Közlekedési és Kommunális Bizottság elé kerül a felmérés, és mindenképpen foglalkoznak vele, javaslatot tesznek a rangsorra is. Nyilván ehhez pénz és pénz kell.
9.)
A Pécs EKF–2010 program irányítási szerkezetének kialakítása, és I. negyedéves rendezvényeinek finanszírozása Előterjesztő:
dr. Toller László polgármester
Dr. Kunszt Márta: a délelőtt folyamán más napirendi pontok kapcsán már több szó esett a kultúra fővárosa programról. A pályázat készítői megszokták, hogy valamennyi városlakó saját sikerének is tekinti az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerését, és ez nagyon helyes. Természetesen ez azzal is jár, hogy mindenki sajátosan értelmezi a programot, és úgy gondolja, a saját értelmezése a helyes. Ebből időnként zűr-zavar támad. Ezért arra kíván kitérni, milyen feladatok állnak a város előtt, és azok elvégzésében meddig jutottak el. A sajtóból mindenki érzékelte, hogy a civilek, akik élénk figyelemmel kísérik a programot, aggódnak a tempó miatt. Valóban nincsenek egyszerű helyzetben, mert párhuzamosan sok dolgot kell elindítani, ugyanakkor olyan periódusban vannak, amikor az anyagiakról semmit nem tudnak mondani. Mindenkitől türelmet kér. Bizonyos tekintetben a szerkezeti struktúra kialakítása koncepcióbeli eltérések miatt váratott magára, de leginkább azért, mert nem ismerik még a költségvetési kereteket. Röviden ismerteti az elkövetkező 1- 1,5 hónapban miről kell dönteni. Először a beruházások finanszírozási kérdését kell fixálni, hogy miből szeretnék megvalósítani a 36 Mrd-os beruházást. Ebből 30 Mrd-ot európai uniós forrásokból, a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében kívánnak elkölteni. Az azonban, hogy a Nemzeti Fejlesztési Tervnek melyik programcsomagjába tudják a beruházásokat elhelyezni, a most folyó tárgyalásokon dől el. Annyit biztosan lehet mondani, teljes egyetértés van a tekintetben, hogy a 30 Mrdos csomag befogadásra kerül a Nemzeti Fejlesztési Tervbe. A hiányzó 6 Mrd a város önereje. A másik biztos pont, hogy szerződést kötnek még ezzel a Kormánnyal, hogy miként fogja támogatni a kultúra fővárosa program megvalósítását. Azért kötnek szerződést, hogy ha esetleg új kormány lesz, akkor is kötelező érvényű legyen a program végrehajtása a mindenkori Magyar Kormányra nézve. A beruházási keretekről és a működési költségekről is szeretnének szerződéseket kötni. Ezen kívül a szervezeti struktúra kialakítása folyik, mert megváltoztak a feladatok. Eddig pályázatot kellett írni, most viszont a pályázat menedzseléséről van szó. Nem szeretnék a személyeket cserélni,
61 hiszen akik megírták a pályázatot, és akik közreműködtek a kommunikálásban, azok tudják a legjobban, hogy mire vállalkoztak, de bizonyos hangsúlyeltolódásokra van szükség. A beruházási teendőket áttennék az amúgy is azzal foglalkozó, kialakítandó munkacsoport hatáskörébe. Ezt kivennék az Európa Kulturális Fővárosa menedzsment kezéből. Most a programszervezők munkája fog felerősödni, hiszen ezen túl a programok megvalósítása az, amivel a világ elé kell állni. Ilyen értelemben a struktúra egy kicsit megváltozott, és ebben el kellett helyezni a már működő városi intézményeket, valamint a város kultúrával foglalkozó főosztályát is. Végül meg kell tervezniük részben a 2006. évi programokat, részben a felvezető évek, illetve a 2010. év programját. Ahol „szorít a cipő”, az a 2006os programok megtervezése. Itt elsősorban németországi és európai kulturális fővárosi bemutatkozásokról van szó, amit az Európa Centrum Kht. fog menedzselni, illetve a városi programokról az örökség éve felvezető programjaként. Természetesen mindehhez anyagi forrásokat is kell rendelni. A határozati javaslatban az első negyedévre 20 M Ft-ot kérnének a részletezett feladatokra. Itt hívja fel a képviselők figyelmét arra, hogy kiosztásra került egy új határozati javaslat, majd arról kell dönteniük. Soó László: ahogy az anyag is jelzi, a Költségvetési Bizottság két alkalommal is tárgyalta az ügyet. A múlt év végén egyhangúlag olyan elvi állásfoglalást fogadtak el, hogy a bizottság a programot teljes egészében támogatja, azonban a pénzügyi finanszírozás kérdésében mindig az éves költségvetés elfogadásakor tud végleges véleményt kialakítani. A program szervezői türelmetlenek, már szeretnének működni, emiatt a legutóbbi költségvetési bizottsági ülésen tárgyalták a 20 M Ft-os előleg kérelmet, ami az előterjesztés része. A Költségvetési Bizottság két esetet kivéve az előlegre vonatkozó kérelmeket elutasította, mivel nem tudják a költségvetés végleges számadatait. A kulturális főváros program előirányzata is meghatározatlan. Ilyen formán az előleg biztosítása is nagyobb óvatosságot igényel. A program készítői tudomásuk szerint jóval nagyobb léptékben gondolkodnak, több végrehajtandó programban, mint ahogy azt a Költségvetési Bizottság finanszírozni tudja. Ha nem lenne a nagy különbség, kevésbé lenne gond az előleg összegével. Így azonban azt javasolják, hogy 20 M Ft helyett 10 M Ftos előleg-biztosítását fogadja el a közgyűlés. Bár soha sem fordulna meg a fejekben, hogy a program szakmai lépéseit szükségességi szempontból véleményezzék, azt a véleményt határozottan képviselik, hogy valójában a pénzügyi lehetőségek teljes ismeretében lehet igazán programokat tervezni. Amennyiben a szervezők látják a végső számot, lehetséges, hogy takarékosabban, vagy éppen bővebben határozzák meg a programjaikat. A rendelkezésükre bocsátott ütemezés alapján azt látják, hogy a február 16ai közgyűlésig nem történik olyan esemény, amit ebből az összegből ne tudnának finanszírozni. Úgy tűnik, hogy a 10 M Ft-ból minden kiadás „megrendelhető és legyártható”, a többi esemény február 16-a után történik, akkor már a programtervezők is látják, mekkora összeg áll rendelkezésre erre az évre.
62 Összegezve, a Költségvetési Bizottság módosító indítványként a 10 M Ft előleg elfogadását javasolja a közgyűlésnek. Staub Ernő: a vázolt irányítási szerkezettel a Fidesz frakció lényegében egyetért, de néhány megjegyzésük van. Nagyon fontos a stratégiai-politikai és a menedzsment szint megkülönböztetése. A határozatban szerepel, hogy a Pécs 2010 Irányító Tanács tagjait, a polgármester kéri fel. Szeretnék tudni, hogy kik alkotják a nemzetközi tanácsadó testületet és ki a vezetője. A programtanács vezetőjét ki kéri fel, az irányító tanács tagjai, vagy esetleg a polgármester? Nyilvánvaló, hogy a minőséget a tagok személye dönti el. Azt jónak tartják, hogy a „Programtanács tagjai egy-egy kulturális, művészeti terület országos tekintélyű, szervezési vagy intézményvezetői tapasztalattal is rendelkező helyi alakjai.” Nem mindegy azonban, hogy kiket kérnek fel erre a posztra. A Kulturális Bizottság december eleje óta nem tárgyalt a témáról, csupán a mai közgyűlés előtt, pár percet. Szólni kell a Pécs 2010 Menedzsment Központ kialakításáról. Miután a feladatkörök bővülnek, öt, a kht. állományába nem tartozó munkatárs alkalmazását teszi mindez szükségessé. Marad a kérdés, a kht. vezetője dönt-e erről, beleszól-e a város, stb.? Nem lassítani kívánják az ütemet. Ha az ügynek nincs nyilvánossága, és egy szűk kör ismeretségi alapon tölti fel a helyeket, akkor az baj és azt jó lenne elkerülni. A Kulturális Bizottság rálátását is szeretné tudni. A Programtanácshoz kapcsolódóan a politikai-stratégiai szint a kormányzati és városi „kormányzati” pozíciókhoz kapcsolódik. Szeretnék, ha a Programtanácsba az ellenzék is delegálhatna személyt, nem politikusra gondol. A kulturális sokszínűség jobban biztosítható, ha több helyről érkeznek a javaslatok. A város stratégiáját illetően az Európa Kulturális Fővárost tartják a fő csapás irányának. Ebben nincs véleménykülönbség közöttük. Mivel nem szeretnének szégyenben maradni, az az aggodalmuk, hogy elmaradást érzékelnek a program előkészítésében. Nincs külön fejlesztési igazgató, nincs önálló beruházási csoport, mint korábban volt. Erre azt a magyarázatot kapták, hogy a polgármester szeretné egy kézben látni a város összes fejlesztését. Erre pro és kontra érvek bőven vannak. Nincsenek meggyőződve arról, hogy ez így a jó. Lehet, hogy az a jobb, ha van fejlesztési igazgató, és fejlesztési csoport a menedzsmenten belül. – Ezek a gondolatok fogalmazódtak meg bennük, de a alapvetően jónak tartják az irányításai szerkezetet. Kablár János: az alpolgármester asszony teljesen jogosan mondta, hogy minden pécsi személyes sikerének értékeli, hogy elnyerik a Kultúra Fővárosa 2010 címet. Így vannak ezzel a Pécsett élő kisebbségek, és nemzetiségek is. Szeretnének tevékenyen részt venni a programokban, és szeretnék saját sikerükként is értékelni a 2010. évet. A közelmúltban a Kisebbségi Társulási Tanács megtárgyalta és elfogadta az előterjesztést. Ebben a felvezető évek, illetve a 2010-es év programjához javaslatokat tett a közgyűlés felé. Kérte a Társulási Tanács, hogy a közgyűlés éves munkatervébe ütemezze az előterjesztést, ami meg is történt. Kérésük, a tárgyalásra legkésőbb március hónapban kerüljön sor azért, hogy a tavaszi programokba a kisebbségek már bele tudjanak szólni.
63 További kérése a Kisebbségi Társulási Tanácsnak, hogy egy képviselője, illetve maga a tanács kapjon lehetőséget arra, hogy az irányítási szerkezet egy lépcsőjében – itt a Programtanácsra gondolnak – állandó meghívottként részt vehessen. Meixner András: a Kulturális Bizottság valóban minden ülésén foglalkozik az Európa Kulturális Fővárosa program aktuális kérdéseivel. Legutóbbi ülésükön erre azért nem került sor, mert a decemberi közgyűlésre beterjesztett anyag módosítása a bizottsági ülés időpontjáig nem készült el, még tartottak az egyeztetések. Ebben az időszakban alakult ki az a vélemény, hogy a városnak egy olyan szervezetet kell létrehoznia, amely a kultúrfőváros projekt fejlesztéseit, illetve a már tárgyalt Pólus program fejlesztési projektjeit egy kézben tartja. Logikusabb, ha nem párhuzamos szervezeteket hoznak létre. Ezért jó, ha a szerkezet így valósul meg, mert ebben az esetben minden a helyére kerül, és el tudják kezdeni a munkát. Megjegyzi, a kultúrfőváros infrastrukturális fejlesztési ügyeinek a programszervezőkkel való koordinálására szükség van. A menedzsmentközpontban kell, hogy legyen egy olyan személy, aki a fejlesztések ügyével foglalkozik, és összehangolja azt a programszervezőkkel. Példaként említi, hogy a hangversenyterem átadását követően azt meg kell tölteni programokkal. Előre kell tudni, kiket akarnak meghívni, ezért az összhangot az építkezésekkel meg kell teremteni. Ami az előterjesztésben nem kellően hangsúlyos, az a regionális együttműködés. A város pályázati anyagában nagy hangsúlyt kapott, hogy nem csak önmaga kultúráját kívánja bemutatni, hanem regionális partnereiét is. Az ő tevékenységük hangsúlyos lesz a következő időszakokban is, csak más területeken jelennek meg a hangsúlyok. Mint ahogy az alpolgármester asszony is említette, a szervező munkára kell helyezni a hangsúlyt, nem a politikai együttműködések és deklarációk szintjére. Ezért a menedzsmentközpont mellett, illetve a Programtanácsban különböző albizottságok jönnek létre, amelyeket most nem jelöltek külön, mert akkor alakulnak ki, amikor az éppen aktuális feladat azt megköveteli. Ezekben kapnak majd helyet partnereik, és a kisebbségi önkormányzatok is. Úgy gondolja ez jó irányba tett lépés, és megnyugtatja azokat a civileket, akik kevés információ birtokában aggódtak, hogy elmaradások vannak. Tény, hogy nagy projektnek álltak neki, több egyeztetésre volt szükség, mint előzetesen gondolták, de még mindig jobb előzetesen tisztázni kérdéseket, mint menetközben változtatni. Hiszi, hogy Pécs város épülésére szolgál, az ami megvalósul. Kővári János: elhangzott, a beruházások koordinálására egy csoportot kívánnak létrehozni. Ebben az irányítási szerkezetben nem jelenik meg, a csoport hol helyezkedik el, melyik testülethez fog tartozni, hol tud a koordinációban részt venni? Staub Ernő: korábbi hozzászólásában hiányolta a csoport létét, tehát nem tervezik, hogy a kulturális főváros programhoz tartozzon, hanem a város összes nagyberuházásához kapcsolódjék. Pontosan ezen folyik a vita. Két határozati javaslat van előttük, a ma reggel kiosztott módosítottban is a 20 M Ft-os előlegkérelem szerepel. A Költségvetési Bizottság a tegnapi
64 ülésén ehhez képest 10 M Ft-ról döntött. Hangsúlyozza, folyamatos nemzetközi marketingmunkára van szükség, ami költségigényes. Ha a program mellé álltak, akkor a lelkesedésre nem csak akkor van szükség, ha nincs anyagi konzekvenciája, hanem akkor, is, amikor van. A Fidesz frakció a 20 M Ft előleg biztosítását támogatja. Erb József: az alpolgármester asszony említette, hogy a szerződéseket még a kormányváltás előtt megkötik, ezzel azt sugallta, hogy esetleg valaki nem akarja finanszírozni a pécsi programot. Szó sincs erről. Úgy gondolja az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat független mindentől. Biztos benne, ha bekövetkezik a váltás, akkor sem lesz a finanszírozással probléma. Várbíró Péter: a határozati javaslat 4.), a támogatás összegére vonatkozó pontjához kíván hozzászólni. A költségvetés elfogadásáig annak terhére előlegként szerepel a 20 M Ft-os támogatás biztosítása. Úgy gondolja, minden frakció egyetért azzal, hogy a projektet végig kell vinni. Annak tartalma megalapozott, költségterhe szintén. Ha ő lenne e Költségvetési Bizottság elnöke, szintén óvatosságra intene, de szükséges az előrelátás is. A költségvetés elfogadása előtt, az első negyedév programjairól döntéseket kell hozni az Európa Kulturális Fővárosa projektben, ezért arra kéri képviselőtársait, hogy az eredeti előterjesztés szerinti 20 M Ft-os előleg megadását támogassák. Molnár Géza: az előterjesztésben szerepel a Menedzsment Központ a program és a város intézményei, kulturális szereplői regionális és nemzetközi kapcsolatainak bővítésével foglalkozik. Később pedig úgy fogalmaz az előterjesztés, hogy a központ nem foglalkozik kulturális programszervezéssel, ezen a területen működését partnerségben végzi az ezzel foglalkozó városi intézményekkel. Ez azt jelenti, a városi kulturális intézményeknek kell megkeresni a Menedzsment Központot azzal kapcsolatban, hogy a felvezető években különböző programokat javasolnak, és azt a központ fogadja el, és ha elfogadja, valamilyen formában finanszírozza is? Dr. Kunszt Márta: először a Kormánnyal kötendő szerződés kérdésére tér ki. Természetesen bízik abban, hogy az MSZP fog győztesen kikerülni a választásokból, de ez nem jelenti azt, hogy a kormányzat emlékezni fog az előző ígéretére. Nagyon fontos a pénzügyi kereteket és tartalmakat tisztázni, mert így nem lehet vita. A beruházási csoporttal kapcsolatban Staub Ernő értelmezte jól a mondandóját. A város összes nagyberuházására kívánnak létrehozni egy munkacsoportot, így az Európa Kulturális Fővárosa beruházásait is az kezelné, menedzselné. Ezért látható most az ábrában a korábban ott található beruházási csoport. A változás nem jelenti azt, hogy a munkatársak között nem lesz, aki figyelemmel kíséri a határidőket, és a teendőket nem tudatosítja az illetékesekkel. A személyi összetételre kitérve, mindenki számára megnyugtató, hogy azok vigyék tovább a folyamatot, akik eddig is dolgoztak benne. A kht.-ban résztvevők saját maguk választották ki a munkatársaikat, mind minden
65 intézményvezető. Az önkormányzat nem szól bele, hogy a megjelölt öt fő kikből tevődik össze. Elhangzott az is, hogy szeretnék az ellenzéket is képviseltetve látni a Programtanácsban. Nem lesz akadálya, hogy szakértőt delegáljanak. A többi kívánságot már nem tudja tolerálni, mert akkor egy hitetetlenül széles skálájú szervezet jönne létre. Ezért a továbbiakat a Programtanács mellett működő szervezetként albizottságokban tudnák elképzelni. Látszik, hogy a sok programigényt, a sokak által támasztott követelményt egységbe szervezni és jól működtetni, még sok gondolkodást igényel, bizonyos szempontból annak filozófiáját ki kell alakítani. Egyébként a Programtanács eddig is működött, csak nincs felhatalmazva. A közreműködők a bejött programokat eddig is szűrték, de semmi nem gátolja, hogy ha más formát, vagy konstrukciót kell felállítaniuk, azt ne tegyék meg. Várják mindenki jó ötletét. Pályázatot fognak kiírni, hogy milyen fajta programokat kívánnak megversenyeztetni. Különböző típusú programok lesznek. A Kulturális Fővárossal kapcsolatban nagy félreértés van. Mindenki azt gondolja, hogy az ő programját fogják ebből a nem létező pénzből menedzselni. Bókay Endre úgy hiszi, hogy lakásokat fognak építeni, Kukai András, hogy az utakat hozzák rendbe. Minden bizottsági elnökről elmondható, mit szeretne beleálmodni a programba. Egyetlen dolgot nem szeretnének, a kulturális programok finanszírozását. A maga részéről viszont ehhez fog ragaszkodni, mert ha 1000 fős hangversenytermet fognak átadni 2010-ben, ki fog oda estéről estére beülni? Honnan veszik azt az 1000 főt, ha nem szoktatják ide a régió kulturális fogyasztóit, ha nem szoktatják ide Horvátországból, ÉszakOlaszországból, Ausztriából azokat a fizetőképes látogatókat, akik hajlandók végigülni a város komolyzenei programjait? Nem lehet 2010-ig nem tenni semmit, távlatokban kell gondolkodni, és mint tőkebefektetést kellene a kulturális programokat tekinteni, nem csak úgy, hogy viszi a pénzt. Ez egy kiemelt, országos esemény, tudomásul kellene venni, és legalább annyi pénzt rászánni évente a kultúrára, mint a sportra. Szeretne olyan teljesítményt látni a sportegyesületektől, mint amilyent a Pannon Filharmonikusok előadnak évről-évre. A Költségvetési Bizottság elnökének jelzi, nagy küzdelem lesz a kulturális pénzekért, szokjanak hozzá a gondolathoz. Bókay Endre: a lakásokat nem a programba, hanem a mellé álmodják, hiszen kell otthonokat építeni. Ez nem azt jelenti, hogy nem támogatja a Kulturális Főváros programot. Ez közös munka eredménye, és mindannyian azon dolgoznak, hogy megvalósuljon. Ezt összekötve a turisztikai szolgáltatásokkal, a város gazdasági fejlődését fogja eredményezni, minek következtében újabb lehetőségek lesznek a városban élők számára is. Munkahelyeket teremtenek ezek a célok, a hatások tovább gyűrűznek, vállalkozások, iparágak, szolgáltatások, szállodák fognak kiépülni. Megélénkül a közlekedés is. Úgy gondolja, a kultúrára költött minden 1 Ft legalább kettőt, vagy hármat fog fialni. Kővári János: előző kérdését, hogy hol jelenik meg a beruházási csoport, azért tette fel, mert arra kívánt volna rákérdezni, az építész szakma hivatalos képviselete, annak véleménye hol jelenik meg. A stratégiai döntések után,
66 vagy meg tud jelenni az Irányító Tanácsban is, mint ahogy ott van a PTE, az Iparkamara, a megyei és a pécsi önkormányzat. Módosító indítványa, hogy az Irányító Tanács testületébe a Dél-Dunántúli Építész Kamarát is képviseljék. Ha a stratégiai tervezésben nincs jelen építész, lehet, hogy nem a legjobb megoldásokra kerül sor, ami a költségek szempontjából is gond. Példával illusztrálja indítványa szükségességét: a balokányi helyszín kiválasztásáról koncertterem céljára eltérnek a vélemények, de több építész szerint a mostani az egyik legdrágább megoldás a négy vizsgált helyszín közül. Ennek nem csak az épületre, a kisajátításra, hanem az infrastruktúrára, a forgalmi rend átalakítására is kellene költeni, ami majdnem megduplázná a költségeket. Dr. Bretter Zoltán: a garancia arra, hogy pl. az építész szakma részt vegyen az Európai Kulturális Fővárosa programban az a nemzetközi pályázat, melyen építészek vesznek részt. Nagyon jó példája ennek a 7 Mrd Ft-tal létesülő koncertterem, amely a több mint 30 Mrd forintos beruházás egyik legnagyobb tétele, melynek összegét nemzetközi építész pályázaton kívánják elbírálni. Úgy gondolja, nem a testületek oldják meg a problémákat, hanem az ha valóban színvonalas verseny-pályaművek érkeznek be egy-egy beruházási egységre, egy –egy építkezéshez. Véleménye szerint az előterjesztést támogatni kell. Nem azt mondja, hogy késében vannak, nem lehet ezt most megállapítani, hogy mihez képest vannak késében. Mindenestre biztos, hogy már most nagyon komolyan kell venni, s ha így gondolják, akkor nagyon komolyan kell folynia a tevékenységnek. Jelzi, az európai kulturális programok pályázatok sikerességének garanciája világszerte egy nagyon erős menedzsmenttel valósultak meg. Több ilyen helyszínre ellátogattak az előkészítési folyamatban. Az egyik példája ennek Liwerpool esete, melyre sokszor hivatkoztak az előkészítő folyamatban is, ahol 70 fős külön személyzetet hoztak létre a 2008. évi EKF programsorozat lebonyolításának előkészítésére. Nem ugyanazt a módszert javasolja, hiszen ott a Városháza kulturális szekcióját kiszervezték 4 évre, hogy csak azon a projekten dolgozzon. Mindenesetre a szándék, hogy csak egy nagyon erős szervezeti háttérrel lehet megvalósítani az elképzelést, s ez a garanciája annak, hogy a nemzetközi felügyelet, amely majd végigkíséri az Európai Kulturális Fővároshoz vezető utat – mint pl. egy olimpiai beruházásnál is jelen van a nemzetközi szervezet -, és vizsgálja az adott beruházások megvalósulását, időbeni és megfelelő színvonalon történő teljesítését annak érdekében, hogy nemzetközi téren is megállja a helyét. Úgy gondolja, a szervezetet nagyon gyorsan létre kell hozni, és teljes erővel ezen kell dolgozni. Bókay Endre: reggel értesültek az Új Dunántúli Naplóból, hogy erre egy civil szervezet létrehozott egy társaságot. Nagyon szeretné, ha a Programtanács ábrája mellé bekerülne a civil szervezet is, amelynek tagjai saját szabadidejükből, felajánlásként dolgoznak ezen a területen. Ezt az ágat ki kellene bővíteni; és lehetővé tenni azoknak az embereknek, akik eddig is
67 dolgoztak, és ezután is munkát vállalnának, hogy ebben aktívan tevékenykedjenek. Azért is szükség lenne erre, mert ez az egyik alapüzenete is, hogy a kulturális főváros nemcsak hivatalos, felkért intézményi szervezetekre, menedzserekre, hanem a város közösségének egészére épül Nem kívánja felborítani az elképzelést, de kéri, vizsgálják meg hogyan, milyen formában teszik lehetővé a civil szervezetek rendszeres részvételét, pl. Kerekasztal, Civil Szenátus keretében - ahol beleszólhatnak a programba és folyamatosan tájékozódhatnak a történtekről. Végezetül megismétli, szeretné ha az általa elmondottakkal foglalkoznának majd. Soó László: a vitában elhangzottak alapján látható zavarra utal, mi legyen a 20, illetve 10 M Ft-tal. Aggódik amiatt, ellenzéki képviselőtársai esetleg úgy értelmezték szavait, hogy nem támogatják a kulturális főváros program finanszírozását. Dr. Kunszt Márta alpolgármester asszony hozzászólásában viszont jelezte, hogy harcolni fog a 20 M Ft-os összegért. Számára azt mondja, ha 20 M Fttal megelégszik egész évre, már meg is nyerte a csatát. Attól fél azonban, hogy nem erről van szó, akkor viszont a végeredmény szempontjából a 10 M Ft-os, vagy 20 M Ft-os támogatás nem jelent semmit. Várbíró Péter képviselőtársa által elmondottakra jelzi, hogy február 16-ig - a költségvetés közgyűlési vitájáig - 320 E Ft konkrét kiadásra van szükség ehhez a programhoz. A 10 M Ft-ból valamennyi demonstrációs, reklámanyagot, vagy szórólapot meg lehet rendelni; február 17-étől pedig minden megy tovább. Hangsúlyozza, nem arról van szó, hogy bármiben gátolnák a programot, de az önkormányzat likviditása szempontjából nem mindegy, hogy 10,vagy 20, vagy 30 M Ft kerül ki a kasszából. Várbíró Péter: nincs félreértés, a bizottsági elnök elviekben támogatja a programot, de most konkrét anyagiakról tárgyalnak. Feltételezi, február 16-án is ugyanaz lesz az elvi támogatás – a költségvetés végleges jóváhagyásánál – mint most. Tehát az egész csak egy formai csúsztatás, viszont a tervezéshez, a konkrét megrendelésekhez szükséges ismerni a rendelkezésre álló összeget. Kéri az MSZP és SZDSZ frakció tagjaitól is, hogy dr. Kunszt Márta alpolgármester javaslatát – amellyel azonosulni tudnak – ők is támogassák. Staub Ernő: kapcsolódik az előtte szólóhoz. A mai tárgyaláson nincsenek jelen azok, akik a 20 M Ft-ot igényelték. Véleménye, nem ok nélkül, indokolatlanul tették. Ez látható a mellékletben lévő – hozzáteszi, takarékos – programokból. Ebben a helyzetben, és ügyben nem tartja igazán helyesnek, hogy az összegen vitatkoznak. Továbbra is a 20 M Ft-os támogatás mellett foglal állást. Hozzáfűzi, egyetértenek Kővári János felvetésével, hogy az Építész Kamara delegáltja jelenjen meg az Irányító Tanácsban. Kővári János: pontosítja az elhangzottakat: az Építész Kamara az egész építész szakma képviseletét jelenti. Személyesen azért tartaná fontosnak, hogy már a stratégia tervezésében részt vegyen, mert amikor megtervezik,
68 hogy mi épüljön meg, mekkora koncertterem, kiállítótér, hol, milyen környezetben, ennek több milliárdos vonzata lesz. Ha már megfogalmazódott, a helyszín, a nagyság, és utána kiírják a tervpályázatokat és az építészek csak ott vesznek részt, kapcsolódnak be a munkába, akkor már kész tények előtt állnak, melynek alapján megterveznek valamit. Abban az esetben viszont ha a stratégia tervezésénél is jelen lehetnek, akkor már ott el tudják mondani szakmai érveiket, az építészeti szempontokra felhívják a figyelmet, amely ebben a projektben kulcsfontosságúnak tűnik. Juhász István: nem érti a vitát, mert a 20, vagy 10 M Ft kérdése az éves költségvetés elfogadása után már egyáltalán nem áll fenn. Nem kell mögöttes dolgokat, prekoncepciókat hozzá kitalálni, bár biztosan lehet sok mindent belemagyarázni, de erről nincs szó. Ha pedig utazásra fordítandó az összeg, úgy gondolja, ezt nem márciusig vagy áprilisig kívánják felhasználni. Szerinte elég világosan elhangzott, hogy a pénz a költségvetés jóváhagyása után rendelkezésre áll majd. A mostani csupán egy előzetes döntés, annak érdekében, hogy legalább addig is tudjanak tervezni. Erről szólt a költségvetési bizottsági elnök 10 M Ft-os ajánlata. Kővári János képviselőtársának említi: az EKF-el kapcsolatos projektek, stratégia és a tervezés kérdései szervesen és markánsan különválnak. Úgy gondolja, a stratégiát itt közösen, a Közgyűlésben alkotják, a közvetlen projektek megírása és a pályázatok elkészítése majd egy kft-ben történik, amelyről a következő Közgyűlésen kívánnak dönteni az előkészítési szakaszban. A végrehajtás pedig az építész ágazaté lesz, amiben ők fognak közreműködni. A projekteknél természetesen szükséges a tervezés. A tervezési folyamatokra, adott projektekre pedig minden esetben - amikor kiemelnek egy témát pl. koncerttermet - a megfelelő tervezői apparátus meghívást kap. A stratégiát a testület alkotja, a projekteket a kft fogja kidolgozni pályázatra, és ez ehhez szükséges tervek elkészítése konszenzussal történik, a végrehajtás pedig az építész ágazaté lesz majd. Nagy Csaba: úgy gondolja, akik ezen a programon dolgoznak, megérdemlik a bizalmat, és a 20 M Ft-os előleget, hogy a munka minden gond nélkül induljon, illetve folytatódjon. A munkát még azzal sem szabad megállítani, hogy a plusz 10 M Ft-ot, (az összesen 20 M Ft-ot) három hét múlva biztosítják. Javasolja, fogadják el most a 20 M Ft-ot, és amit még ezen felül kérnek azt is be kell építeni a költségvetésbe. Ez nem lehet vita tárgya. Dr. Kunszt Márta: 3 témára kíván reagálni; az egyik a civil szervezetek bekapcsolása az ágrajzba, - Bókay Endre képviselő vetett fel – melyet nem tartana helyesnek, hiszen a civilek pontosan azért „civilek”, hogy ne intézményesült formában vegyenek részt különböző struktúrákban. Eddig is nagyon jól működtek, polgármester úr jelezte, hogy a képviselők is bekapcsolódnak a civil szervezetbe, tagként vesznek részt majd a munkában. Ennek egyetlen gyakorlati értelme van, ha meghívást kapnak a fórumokra, információval rendelkeznek arról, hogy mit tűznek napirendre, és
69 esetleg tájékoztatással jobban részt tudnak venni az eseményekben. Nem kívánná azonban a civil szervezetek kontrollszerepét becsatornázni egy ilyen struktúrába. Maradjanak meg civil ellenőrként, s amennyiben problémát észlelnek a munka menetében akkor – nagyon helyesen – jelezzék az illetékeseknek. Az Építész Kamarával kapcsolatos felvetés eléggé sikamlós terep. Úgy gondolja, hogy az Európa Kulturális Főváros pályázat előkészítésében elég jól megtalálták a helyüket, ugyanis a háttéranyagok készítésében számos építész részt vesz, amely a kötet impresszáriumában is olvasható. Hét végén kerül sor egy építész kamarai programra. Nagyon jó metódus, hogy elmondhatják véleményüket, de úgy érzi, ha a testület munkájába beleszól ezen szervezet, elég nehezen vagy, soha nem jutnának döntésre. Kb. 15 helyszínt vizsgáltak meg pl. a hangversenyterem helyszínével kapcsolatban, és még mindig vitatják; holott már tegnap elhangzott ezen a civil fórumon, hogy késésben vannak. Szerinte ez egy járhatatlan metódus ebben a kérdésben. Nem beszélve arról, ha valamelyik építész képviseli ebben a programban a kamarát, akkor egy más építészeti kör észrevételezheti, hogy ő miért nem képviseli magát, mert a gazdasági érdekei ott előnyt élveznek. Megismétli, tartózkodna attól, hogy ilyen szervezett módon bekapcsolják az Építész Kamarát. Ragaszkodik a 20 M Ft-os előleg biztosításához, de érti a likviditási problémát is. Kompromisszumra próbál törekedni, ezért kérdése, azzal megoldhatnák-e a dolgot, hogy februárban 10 M Ft a kontingens, de, hogy ne kelljen újra bizottság elé terjeszteni a következő 10 M Ft-os támogatást február 10. után kapnák meg? A folyamatos munka érdekében fogadják el az eredeti kérelmet ezzel a pontosítással. Javaslata kissé gyorsítaná a menetet, az első negyedévként kezelnék ezt, és február 10-ig kerülne sor a 10 M Ft átutalására, és a többi utána folyamatosan mehetne. Gonda Tibor: megkérdezi dr. Kunszt Márta alpolgármestert, indítványát úgy kell értelmezni, hogy marad a 20 M Ft, de olyan megkötéssel, hogy ebből február 10-ig csak 10 M Ft kerül átadásra, és utána a másik 10 M Ft, majd azt követően amennyit a költségvetésben jóváhagynak. Bókay Endre: megjegyzi, a februári közgyűlésen a költségvetés elfogadásakor a teljes összeget fogják megállapítani. Akkor lényegesen nagyobb költséget fordítanak majd erre a programra. Bármelyik megállapodás jó. Kissé nehézkes a dolog, ezt a bizottsági ülésen kellett volna rendezni. Kővári János: az Építész Kamara Iránytó Testületben való részvétele mellett újabb érvet hoz. Bizonyára komoly megfontolás tárgya volt, hogy az Iparkamara is tagja legyen a testületnek. Az Iparkamaránál ugyanígy fel lehetne vetni, hogy meghatározott személy a saját érdekeit képviseli. Nem vetik fel, hiszen a Kamara egy hivatalos testület, és van egy demokratikus működése; a hozzá tartozó szervezetek többségének véleményét képviseli.
70 Az Építész Kamara is ilyen szervezet, nem egy-egy építész elképzeléseit kell képviselnie, hanem az építész szakma képviseletét kellene ellátnia. Azért kéri, hogy javaslata kerüljön be az anyagba, mert kulcskérdés, hogy van-e építészeti szempont a stratégiai tervezésnél, ami megfelelő rálátást ad arra, hogy egy épület megépítése milyen költségekkel jár. Amennyiben nincs ilyen szempont, az egyeztetés későbbi fázisában már lehet, hogy visszafordíthatatlan lesz egy adott projekt megvalósítása, és ez sok-sok milliárd forintjába kerülhet ennek a költségvetésnek. Gonda Tibor: dr. Papp Judit címzetes főjegyző segítségét kéri, hogy Kővári János képviselő indítványát módosító javaslatnak tekintik-e? Mivel kérdésére jegyző asszony igenlően bólogat ezért jelzi, erről az egy módosító indítványról majd külön kell szavazniuk. További hozzászólás hiányában, bejelenti, a napirendi pontról megkezdik a szavazást. Kövári János képviselő indítványozta, hogy az Építész Kamara képviselője szerepeljen a Stratégiai Tanácsban, melyről szavazást kér. Megállapítja, hogy a közgyűlés a módosító indítványt 12 igen szavazattal, 9 ellenvélemény és 14 tartózkodás mellett elutasította. Soó László: dr. Kunszt Márta alpolgármester asszonnyal kompromisszumos javaslatuk a következő: „A határozati javaslat 4. pontja az alábbiak szerint módosulna, „....ahol előlegként 20 M Ft összeget biztosít, melyből február 10ig 10 M Ft használható fel.” Dr. Kunszt Márta: bejelenti, elfogadja a módosító indítványt. Gonda Tibor: mivel az előterjesztő elfogadta a módosítást, erről nem szükséges külön szavazni. Az előterjesztés egészéről, a kiegészített határozat elfogadásáról kéri a szavazást. Megállapítja, hogy a testület az előterjesztést, valamint a módosított határozatot 35 igen szavazattal, ellenvélemény és tartózkodás nélkül elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 8/2006. (01.26.) sz. határozata Pécs Európa Kulturális Fővárosa 2010 program irányítási szerkezetének kialakításáról és I. negyedéves rendezvényeinek finanszírozásáról 1.)
A Közgyűlés egyetért a határozat mellékletét képező Pécs Európa Kulturális Fővárosa 2010-projekt irányításának rendszerével, és javasolja annak létrehozását és működtetését. Határidő: folyamatos
71 Felelős:
dr. Toller László polgármester
2.)
A Közgyűlés egyetért azzal, hogy a projekt legfőbb irányító testülete, a Pécs 2010 Irányító Tanács tagjának dr. Toller László polgármester felkérje a Baranyai Megyei Önkormányzat elnökét, a Pécsi Tudományegyetem rektorát, a Pécsi-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnökét, a Magyar Kormány kijelölt képviselőjét, a fejlesztésekért felelős alpolgármestert, valamint a Pécs 2010 Menedzsment Központ igazgatóját és stratégiai főtanácsadóját. Határidő: folyamatosan Felelős: dr. Toller László polgármester
3.)
Közgyűlés felkéri dr. Toller László polgármestert a Pécs 2010. Irányító Tanács vezetői feladatainak ellátására, állandó helyettesének a város kulturális ügyekért felelős alpolgármesterét. Határidő: folyamatos Felelős: dr. Tolnai Márta főosztályvezető
4.)
A Közgyűlés a költségvetés elfogadásáig az Európa Kulturális Főváros Program rendezvényeire a 2006. éves költségvetés terhére előlegként 20.000.000.-Ft összeget biztosít, melyből 2006. február 10.-ig 10 millió forint használható fel. Határidő: folyamatos Felelős: dr. Tolnai Márta főosztályvezető Kapják:
dr. Toller László polgármester, dr. Kunszt Márta alpolgármester, Soó László, Meixner András, Juhász István, dr. Bretter Zoltán bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta, dr. Varga István főosztályvezető
A határozat melléklete a jegyzőkönyv 3. sz. melléklete.
10.)
Az ISPA - Kohéziós Alap projekt II/A és II/B. építési ütemének közbeszerzése és finanszírozása Előterjesztő: dr. Toller László polgármester
Erb József: az előterjesztésből a problémakör lényege alig látható, a fogalmak és végrehajtási ütemek összekeveredtek. Pontosítja, a módosítás azért szükséges, mert bizonyos területek bevonása – a szennyvíz - és ivóvízvezeték programba - nem történt meg megfelelő időben, és utólag módosítani kell az egész ISPA megállapodást. Erre az ISPA Csoport előkészített egy megoldási változatot, melyet megtárgyaltak. Ebben a verzióban gyakorlatilag arról van szó, hogy minden megvalósul, kivéve az ún. eredeti III. ütemet, ami alatt Pécs-Somogy, Pécs-Vasas, és Pécs-Hird, és ezek pécsi (szennyvíz) bekötővezetékének megépítése értendő.
72 Közben teljes joggal felvetődött, hogy a projekt III. ütemének esetleges elmaradása felmerülhet, s ezen ütem előrehozásáról nem hoztak határozatot, de felkérték a csoportot, hogy módosítsa az előterjesztést. A hiányzó pénzösszegek vonatkozásában a Magyar Kormányhoz írtak levelet, melyre a kormány két minisztere (Baráth Etele és dr. Persányi Miklós) válaszolt. A levélben vállalták a 2007-2013-ig terjedő környezetvédelmi operatív program keretén belül a visszalévő pénzösszeg finanszírozását. Természetesen egyik részt Európai Uniós forrásból, másik részét a magyar kormány finanszírozásával. Időközben a III. ütemből II/A, a II-ből pedig II/B ütem lett. Mindenesetre azt tudni kell, hogy a II/B. ütem pénzügyi fedezete rendelkezésre áll, a II/A. ütemé pedig egy külön pénzügyi megállapodásban mindenképpen meg lesz, legalábbis az ígéretek szerint. A megoldási javaslat 4.) pontjánál, a 2006. év II. felére történő esetleges elhúzódó döntések esetén az előleget – az operatív programok megírásáig – a kormánynak kellene finanszíroznia. Ezzel kapcsolatban megkérdezi dr. Kovács Katalin ISPA Csoport vezetőt, történt kormánydöntés, illetve tárgyalás a megoldás mikéntjéről, a pénzügyi finanszírozásról? Amennyiben ez megvan, akkor úgy gondolja közmegelégedésre ezt a problémát talán sikerült megoldani. Sík László Lajos: a lakosság tájékoztatása érdekében a következőket kívánja elmondani: a II-es ütemben szerepel az Előd u. kimaradt I-es ütemi tervezése is. Ezen kívül Gyárváros és környéke, valamint Üszög és a Sövény u. is ebben a tervben fog realizálódni. A 4. oldalon egy elírásra hívja fel a figyelmet, „Üszögpuszta” elnevezés nincs, csak Üszög major és Üszög, ezért kéri módosítani „Üszögre”. Dr. Kovács Katalin: a jelenlévők figyelmét felhívja a két miniszter által aláírt levél utolsó előtti bekezdés utolsó sorában szereplő szövegre, mely szerint a minisztérium kezdeményezésére jön létre a kormányfinanszírozás. Az ISPA Csoport, bízva a Közgyűlés pozitív döntésében, előkészítette már a két miniszternek szóló levelet, melyben tájékoztatást adnak arról, hogy a javasolt megoldásnak megfelelően a bontás elkészült, és a Közgyűlés ezt támogatja. A Közgyűlés mai döntése után a levelet, és kérik azonnal tegyék meg az általuk vállalt intézkedéseket. Ebben két nagyon fontos elem van, az egyik amire Erb képviselő utalt; a másik, hogy központi projektként kerüljön be az operatív programba, mert attól kezdve amint a két miniszter aláírta - a finanszírozása tökéletesen biztosított. Erb József: a kérdésére megtörtént a válasz; eddig a kormány nem nagyon vállalt kötelezettséget az előlegezésre. A anyagot maximálisan támogatják, így a holnapi nap kezdeményezhető lesz. Abbéli reményének ad hangot, újabb levél érkezik a két minisztertől az előleg finanszírozásának vállalásáról. Gonda Tibor: további hozzászólás hiányában az előterjesztésről és a határozatról kéri a döntést.
73
Megállapítja, hogy a Közgyűlés az előterjesztést és határozati javaslatot 32 egybehangzó igen szavazattal elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 9/2006. (01.26.) sz. határozata az ISPA- Kohéziós Alap projekt II.a.) és II.b.) építési ütemének közbeszerzéséről és finanszírozásáról 1.)
A Közgyűlés úgy dönt, hogy megerősíti szándékát az ISPAKohéziós Alap projekt II.a) és II.b) építési ütemének teljes körű megvalósítására a szennyvíz- és az ivóvízhálózat-fejlesztés tekintetében az alábbi területi szakaszolással, módosítva ezzel az 587/2005. (11.24.) számú határozatának 1. pontját: II.a) ütem (csak szennyvízhálózat-fejlesztés): •
Pécs-Somogy-Vasas-Hird és pécsi bekötővezeték
II.b) ütem (dőlt betűvel szennyvíz- és ivóvízhálózat-fejlesztés egyaránt, normál betűvel csak szennyvízhálózat-fejlesztés): • Hunyadi út – Mikszáth út • Gyükés-Lámpásvölgy • Mecsek-oldal V. ütem • Mecsek-oldal VI-VII. ütem • Zsigmond utca • Füzes dűlő és Bogár utca • Rácváros Észak • Postavölgy • Keleti és Nyugati Kőhíd dűlő • Sövény utca • Fogadó és Minda utca • Málom-Szőlőhegy • György-telep • Fekete út • Mecsekszentkút • Pécsbánya – Komlói út • Borbálatelep-Rigóder • Szabolcsfalu IV. ütem és Andrássy utca • Gyárváros és környéke • Buzsáki út • Mészkemence utca • Üszög • Egyéb kisebb területek (Előd utca, Verőfény utca, Nagyszkókói út egy része, Puskin tér 35528 hrsz-ú út,
74 Szabolcsfalu, Rigóder és Kispostavölgy-tető bekötései, Alsógyükés 70126/4 hrsz-ú telek)
egyes
2.)
A Közgyűlés úgy dönt, hogy a II.a) és II.b) építési ütemet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata két közbeszerzési eljárás keretében és két finanszírozási forrásból valósítja meg, módosítva ezzel az 587/2005.(11.24.) számú határozatának 5. pontját. A II.b) ütemet a projekt eredeti Pénzügyi Megállapodásában elfogadott költségkereteken belül, míg a II.a) ütemet a 2007-2013-as környezetvédelmi Operatív Program keretéből igényelt EU támogatással finanszírozza.
3.)
A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a II.a) és a II.b) építési ütemek közbeszerzési eljárásainak megindításához szükséges intézkedéseket tegye meg. Határidő: Felelős:
4.)
A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy eljárjon a Nemzeti Fejlesztési Hivatalnál és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumnál annak érdekében, hogy a miniszterek írásbeli vállalásának megfelelően, a II.a) építési ütem központi projektként kerüljön be a 2007-2013-as környezetvédelmi Operatív Programok körébe 2006. évi indítással. Határidő: Felelős:
5.)
2006. február 28. dr. Toller László polgármester Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető
A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy eljárjon az 1. pontban vázolt területi szakaszolás miatt szükséges Támogatási Szerződés és Pénzügyi Megállapodás módosítása, és az új Támogatási Szerződés megkötése érdekében, és felhatalmazza a szerződésmódosítások és az új szerződés aláírására, módosítva ezzel az 587/2005.(11.24.) számú határozatának 4. pontját. Határidő: Felelős:
6.)
2006. február 28. dr. Toller László polgármester Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető
2006. február 28. dr. Toller László polgármester Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető
A Közgyűlés kötelezettséget vállal arra, hogy Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata a szennyvízhálózat-fejlesztés II.b) építési üteméhez az alábbi pénzügyi fedezetet biztosítja a 2006-20072008. évi költségvetési rendeletében, mint önkormányzati saját forrást: Összesen
2006
2007
2008
75 Saját forrás (bruttó Ft), amelyből: - Önk. felveendő hitel-előirányzat (Társ.ÁFA) - Társulati előirányzat (nettó Ft)
Határidő: Felelős:
7.)
521 982 102
101 276 421
303 829 261
116 876 420
86 997 017
16 879 404
50 638 210
19 479 403
434 985 085
84 397 017
253 191 051
97 397 017
tárgyévi költségvetések elfogadása dr. Toller László polgármester Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető dr. Tolnai Márta főosztályvezető
A Közgyűlés kötelezettséget vállal arra, hogy Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata a szennyvízhálózat-fejlesztés II.a) építési üteméhez az alábbi pénzügyi fedezetet biztosítja a 2006-20072008. évi költségvetési rendeletében, mint önkormányzati saját forrást: Összesen Saját forrás (bruttó Ft), amelyből: - Önk. felveendő hitel-előirányzat (bruttó+Társ.ÁFA) - Társulati előirányzat (nettó Ft)
Határidő: Felelős:
8.)
2006
2007
2008
453 562 200
68 034 330
226 781 100
158 746 770
242 534 700
36 380 205
121 267 350
84 887 145
211 027 500
31 654 125
105 513 750
73 859 625
tárgyévi költségvetések elfogadása dr. Toller László polgármester Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető dr. Tolnai Márta főosztályvezető
A Közgyűlés kötelezettséget vállal arra, hogy Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata az ivóvízhálózat-fejlesztés II.b) építési üteméhez az alábbi pénzügyi fedezetet biztosítja a 2006-20072008. évi költségvetési rendeletében, mint önkormányzati saját forrást: Összesen Saját forrás (bruttó Ft), 1 398 539 000 amelyből: - Címzett támogatás 576 000 000 előirányzat (bruttó Ft) - Önk. felveendő 192 989 000
2006
2007
2008
119 245 000
670 808 000
608 486 000
48 000 000
276 000 000
252 000 000
18 782 000
93 149 000
81 058 000
76 hitel-előirányzat (bruttó+Társ.ÁF A) - Társulati előirányzat (nettó Ft)
Határidő: Felelős:
9.)
629 550 000
52 463 000
301 659 000
275 428 000
tárgyévi költségvetések elfogadása dr. Toller László polgármester Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető dr. Tolnai Márta főosztályvezető
A Közgyűlés kötelezettséget vállal arra, hogy Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata a szennyvíz- és ivóvízhálózat fejlesztés I. üteméhez, a megkötött szerződésekhez és a II.a) és II.b) ütem projektmenedzsment költségéhez az alábbi pénzügyi fedezetet biztosítja a 2006-2007. évi költségvetési rendeletében, mint önkormányzati saját forrást: NETTÓ Ft Saját forrás, amelyből: - Társulati hozzájárulás - Címzett tám. - Mecsek-Öko Rt. hozzájár. - Áthúzódó hitelek - Önk. felveendő hitelelőirányzat
Határidő: Felelős:
Összesen
2006
2007
355 794 275
354 883 925
910 350
134 628 286
134 628 286
0
8 537 168
8 537 168
0
6 583 845
5 673 495
910 350
146 044 976
146 044 976
0
60 000 000
60 000 000
0
tárgyévi költségvetések elfogadása dr. Toller László polgármester Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető dr. Tolnai Márta főosztályvezető
10.) A jelen határozattal az 587/2005. (11.24.) számú határozat nem módosított pontjai változatlanok maradnak, illetve a 175/2005. (04.28.) számú határozat 3. és 5. pontja értelemszerűen módosul. Kapják:
11.)
dr. Toller László polgármester, Juhász István, Kukai András, Soó László bizottági elnök, Balázsné Donáth Aranka dr. Tolnai Márta főosztályvezető, dr. Kovács Katalin csoportvezető
Turisztikai pályázat benyújtásához önrész biztosítása
77 Előterjesztő: Gonda Tibor alpolgármester Várbíró Péter: az előterjesztésben szerepel, hogy alpolgármester úr tájékoztatja a Közgyűlést, hogy azt a szakbizottság milyen szavazataránnyal támogatta. Gonda Tibor: 3 igen szavazat és 1 tartózkodás mellett fogadta el az előterjesztést a Költségvetési Bizottság. További kérdés, észrevétel nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről. Megállapítja, hogy a az előterjesztést és a határozatot a Közgyűlés 34 igen szavazattal, egyhangúlag támogatta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2006. (01.26.) sz. határozata turisztikai pályázat benyújtásához önrész biztosításáról
12.)
1. )
A Közgyűlés úgy dönt, hogy az Önkormányzat részt vesz a DélDunántúli Regionális Fejlesztési Tanács által kiírt „Decentralizált Idegenforgalmi Fejlesztések” pályázaton.
2.)
A Közgyűlés, a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács által kiírt turisztikai pályázathoz 500.000 Ft pályázati önrészt biztosít a 2006. évi költségvetés terhére. Határidő: Felelős:
a pályázat beadására: 2006. február 15. dr. Varga István főosztályvezető
Kapják:
dr. Toller László polgármester, Gonda Tibor alpolgármester, Soó László bizottsági elnök, dr. Varga István, dr. Tolnai Márta főosztályvezető
Sportcélú előleg biztosítása a Sportbál megrendezéséhez Előterjesztő: Juhász István bizottsági elnök
Várbíró Péter: kérdését a Költségvetési Bizottság elnökéhez intézi, mert nem jelezte, hogy a bizottság tegnapi ülésén milyen arányú volt az előterjesztés támogatása.
78 Soó László: a Költségvetési Bizottság egyhangúlag támogatta az előleg megadását. Gonda Tibor: miután egyéb hozzászólás nem hangzott el, szavazást kér. Megállapítja, hogy a testület az előterjesztést, valamint határozatot 32 igen szavazattal, - ellenvélemény nélkül – és 2 tartózkodással elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 11/2006. (01.26.) sz. határozata sportcélú előleg biztosításáról a sportbál megrendezéséhez Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése egyetért a 2006. évi Sportbál megrendezéséhez szükséges 7,4 MFt-os sportcélú előleg kérelemmel, amelyet az alábbiakban írtak szerint kell felhasználni: Egyéni sportolók felkészítése és a felkészítők sportcélú támogatása: (sporteszköz, sportszer, sportruházat, sportcipő vásárlás, pálya és egyéb bérleti díjak, táplálék-kiegészítők) 2.900.000,Érem, plakett, kupa (felnőtt) tablók készítése 1.128.000,Serdülő, ifi, junior sportolók érem, plakett, kupa Tablók készítése - keretezése – bérleti díj 900.000,Vendéglátás - gyermekek részére 280x2.150, Ft. 602.000,Vendéglátás, (sportolók, edzők, olimpikonok, 340x5.500.-Ft.) 1.870.000,Összesen:
7.400.000,-
A közgyűlés a sportcélú előleg forrásául a Sportbizottság 2006. évi sportpályázatok keretét jelöli meg. A közgyűlés utasítja a Művelődési, Közoktatási és Sport főosztály vezetőjét, hogy gondoskodjon a Pécs Városi Sport Szakszövetséggel megkötendő támogatási szerződés elkészítéséről. A közgyűlés felhatalmazza dr. Toller László polgármestert a támogatási szerződés aláírására. A közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztály vezetőjét, hogy a támogatási szerződésben írtak szerint gondoskodjon a sportcélú előleg összegének átutalásáról. Határidő: Felelős:
2006. február 9. dr. Tolnai Márta főosztályvezető
79 Póla József főosztályvezető Pap Dezső csoportvezető Kapják:
13.)
dr. Toller László polgármester, Horváth Zoltán alpolgármester, Juhász István, Soó László bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta, Póla József főosztályvezető, Pap Dezső csoportvezető
A pécsi kistérség területén állati hulladék begyűjtő rendszer kialakítása és pályázat beadása Előterjesztő: Kukai András bizottsági elnök
Kukai András: az előterjesztés nagyon részletes, csupán a tegnapi bizottsági ülésről kívánja tájékoztatni a Közgyűlést. A Költségvetési Bizottság az előterjesztést 4 igen szavazattal elfogadta. Gonda Tibor: kérdés, észrevétel hiányában szavazást kér. Megállapítja, hogy a Közgyűlés az előterjesztést és a határozati javaslatot 34 egybehangzó igen szavazattal elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 12/2006. (01.26.) sz. határozata a pécsi kistérség területén állati hulladék begyűjtő rendszer kialakításáról és pályázat benyújtásáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése egyetért az „Állati hulladék begyűjtő rendszer kialakítása a Pécsi Kistérség területén” című KIOP-2004-1.2.0 pályázat benyújtásával. A testület a pályázat tartalmának megismerése után úgy dönt, hogy Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata: 1. Részt kíván venni az „Állati hulladék begyűjtő rendszer kialakítása a Pécsi Kistérség területén” című projektben és támogatja a pályázatnak a Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás (továbbiakban Kistérségi Társulás) által 2006. évben történő benyújtását, valamint egyetért azzal, hogy Szigetvár - DélZselic Többcélú Kistérségi Társulás a projektben mint támogatásban részesülő partner részt vegyen. 2. Közigazgatási területén a projekt megvalósulását támogatja. 3. A pályázat támogatásának megítélése esetén kötelezettséget vállal arra, hogy a beruházás megvalósításához szükséges
80 önrészt –11 323 085 Ft-ot - biztosítja és 2006-ban a Kistérségi Társulás rendelkezésére bocsátja. 4. Vállalja, hogy az állati tetemek és állati eredetű hulladékok kezelése feladatkörben csak a Pályázat keretében megvalósuló rendszert veszi igénybe és ezt a vállalását a rendszer üzembe állítását követően legalább 5 évig fenntartja. 5. Vállalja, hogy a rendszer üzemeltetési költségeinek arányos részét folyamatosan megtéríti. A működési költségek településre eső részének meghatározása az üzemelés első két évében – 2007-2008-ban - lakosságarányosan, majd ezt követően a beszállított hulladék mennyiségének arányában történik. A településre eső éves működési költség összege az első két évben bruttó 20 390 716 Ft/év. 6. A rendszer üzemelése során az önkormányzat szükség szerint viseli a létesítmény ráeső működési többletköltségét. 7. A pályázat elnyerése esetén a támogatási szerződés feltételeit elfogadja. A Közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztályt, hogy az önerő összegét -11 323 085 Ft-ot a 2006. évi költségvetésbe építse be. Határidő:
14.)
a határozat megküldésére:2006. január 27. önerő költségvetésbe építésére: a 2006. költségvetés elfogadása
évi
Felelős:
a határozat megküldéséért: Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető önerő költségvetésbe építéséért: dr. Tolnai Márta főosztályvezető
Kapják:
dr. Toller László polgármester, Gonda Tibor alpolgármester, Soó László, Kukai András bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta, Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető
„Városok és Változások” projekt önerőrésze Előterjesztő: Gonda Tibor alpolgármester
Gonda Tibor: az Egészségpolitikai Bizottság 3 igen szavazattal, a Külügyi Bizottság szintén 3 igen szavazattal, a Költségvetési Bizottság pedig 3 igen
81 szavazat és 1 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztésben és a határozati javaslatban foglaltakat. Nyőgéri Lajos: az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság január 17-i ülésén tárgyalta az előterjesztést. A bizottság a következő állásfoglalást hozta, és ezt javasolja a közgyűlési határozatba is beépíteni: „A bizottság javasolja továbbá a szerződésben rögzíteni, hogy a program keretében készülő fejlesztések, tanulmányok Pécs M.J. Város Önkormányzata tulajdonát képezik, és azok felhasználása a projekt partnerei részére csak az önkormányzat jóváhagyásával történhet.” Hozzáfűzi, - a szubszidiaritás elvét figyelembe véve - az önrészt Pécs városa egyedül vállalja, ezért fontos, hogy minden olyan tanulmány, amely ebben a programban létrejön, Pécs városa tulajdonát képezze, illetőleg közlésük, csak a Közgyűlés jóváhagyásával történjen. Gonda Tibor: a bizottság elnökének javaslatát elfogadja, mert nemcsak az önerőt biztosítják, hanem Pécs Önkormányzata hivatalos projektjéről van szó, a projekt vezetőjeként a felelőse, és a partnerség jegyében vontak be más szervezeteket a munkába. Kablár János: javasolja, hogy az együttműködő szervezetek közé ajánlják fel az együttműködést a horvát és a pécsi cigány önkormányzatnak is, miután mindkét kisebbség, illetve nemzetiség közvetlenül is érintett ebben a projektben. Gonda Tibor: a javaslatot el tudja fogadni. Úgy gondolja, meg kell várniuk, hogy a projekt nyerjen, utána fogalmazzák meg a konkrét szerződést. Felvetődött az is, vizsgálják meg, hogy a Misina Egyesület részvétele szükséges-e a projektben. Tehát adott esetben a helyére is beléphet a Cigány Kisebbségi Önkormányzat, vagy a Horvát Kisebbségi Önkormányzat. Hangsúlyozza azonban, az eredményes pályázat után van arra lehetőség, hogy a konkrét munkaterv kidolgozásával párhuzamban konkrét partnerekre bontva meghatározzák a következő évek feladatát. A tisztségviselői egyeztetés során abban állapodtak meg, hogy a projekt benyújtásáig ő menedzseli a projektet, utána dr. Kunszt Márta – a szociális ágazatot felügyelő – alpolgármester lesz a téma vezetője. További kérdés, észrevétel nem lévén, az előterjesztés elfogadását indítványozva szavazást kér. Dr. Fekete Éva képviselő jelzi, hogy szavazatát, amely tartózkodás volt, a gép nem vette be. Megállapítja, hogy a testület az előterjesztést és a határozati javaslatot 27 igen szavazattal, 7+1 tartózkodás mellett dr. Fekete Éva nyilatkozata szerint – ellenvélemény nélkül – elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének
82 13/2006. (01.26.) sz. határozata a „ Városok és Változások „ projekt önerőrészéről 1.)
A Közgyűlés úgy dönt, hogy pályázatot nyújt be az INTERREG 3/A „Városok és Változások” projekt címen, 2006. január 31-ig.
2.)
A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert a pályázati anyaghoz szükséges igazolások kiadására és a pályázati dokumentumok aláírására.
3.)
A Közgyűlés –sikeres pályázat esetén- kötelezettséget vállal a projekt összesen 6.000.000.- Ft-os önerőrészének biztosítására.
4.)
A Közgyűlés 2006., 2007. és 2008. évben a projekt önerőrészének forrásaként a Pályázati Önerő Alapot jelöli meg.
5.)
A Közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztályt, hogy a projekt 2007. és 2008. évi önerőrészét az évi költségvetés Pályázati Önerő Alap tervezésnél vegye figyelembe.
6.)
A Közgyűlés utasítja továbbá a Közgazdasági Főosztályt, hogy nyertesség esetén a pályázati önerő rész 2006. évi 2.000.000.- Ftos összegét a projekt Támogatási Szerződésének aláírását követően a „Városok és Változások” alszámlájára utalja át.
7.)
A Közgyűlés úgy dönt, szerződésben kell rögzíteni, hogy a „Városok és Változások” projekt keretében elkészülő tanulmányok, és fejlesztések Pécs Megyei Jogú Város tulajdonát képezik, és azok felhasználása a projekt partnerek részére csak az Önkormányzat jóváhagyásával történhet.
8.)
A Közgyűlés úgy dönt, hogy sikeres pályázat esetén az együttműködő szervezetek közé ajánlja a pécsi Horvát- és Cigány Kisebbségi Önkormányzatot. Határidő: Felelős: Kapják:
15.)
a pályázat aláírására és benyújtására 2006. január 31. a 2006., 2007. és 2008. évi költségvetés tervezése dr. Toller László polgármester dr. Tolnai Márta főosztályvezető dr. Toller László polgármester, Gonda Tibor alpolgármester, Nyőgéri Lajos, Soó László, dr. Bretter Zoltán bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta, dr. Sohár Endre főosztályvezető
Pécsi Vízmű ZRt. alapító hitelkeretének bővítése
okiratának
módosítása,
és
83
Előterjesztő: dr. Toller László polgármester Gonda Tibor: miután kérdés, hozzászólás nem volt, a testület döntését kéri. Megállapítja, hogy a Közgyűlés az előterjesztést, valamint határozati javaslatot 28 igen szavazattal, 1 ellenvélemény, és 6 tartózkodás mellett elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2006. (01.26.) sz. határozata Pécsi Vízmű ZRt. alapító okiratának módosításáról és hitelkeretének bővítéséről 1.
A Közgyűlés egyetért azzal, hogy a Pécsi Vízmű ZRt. Közgyűlése a Társaság Alapító Okiratának alábbiak szerinti módosítását jóváhagyja: A módosításra kerülő pont a módosítást megelőzően 1.1. - a Társaság rövidített cégneve: Pécsi Vízmű ZRt. A módosításra kerülő pont a módosítást követően 1.1.
- a Társaság rövidített cégneve: Pécsi Vízmű Zrt.
A módosításra kerülő pont a módosítást megelőzően 6.2. (k)a Társaság vagyonának harmadik személy javára történő megterhelése (pl. kezesség vállalása), amennyiben annak mértéke meghaladná az 50 millió forintot; (l) hosszú lejáratú hitel felvétele, amennyiben a hitelállomány ezen hitel felvételével meghaladná az 50 millió forintot ; (m) rövid lejáratú hitel felvétele, amennyiben a hitelállomány ezen hitel felvételével meghaladná az 50 millió forintot; (n) ingatlan tulajdonjogának megszerzése, elidegenítése, a társaság üzemének vagy üzemrészének eladása értékhatártól függetlenül, továbbá ingó és bármely egyéb vagyontárgy, vagy vagyoni értékű jog elidegenítése, amennyiben annak nettó értéke meghaladná az 50 millió Ft-ot;
84 (r) a PVV Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Rt. és a Pécsi Vízmű ZRt. között létrejött Üzemeltetési Szerződés módosítása értékhatártól és fogyasztói létszámtól függetlenül, valamint a Társaság által kötött egyéb megbízott üzemeltetői és közműbérleti szerződés megkötése és módosítása, ha a szerződésben meghatározott szolgáltatási körzetben az éves átlagos fogyasztói létszám meghaladja a 2500 főt; A módosításra kerülő pont a módosítást követően 6.2 (k) a Társaság vagyonának harmadik személy javára történő megterhelése (pl. kezesség vállalása), amennyiben annak mértéke meghaladná a 150 millió forintot; (l) hosszú lejáratú hitel felvétele, amennyiben a hitelállomány ezen hitel felvételével meghaladná a 150 millió forintot ; (m)rövid lejáratú hitel felvétele, amennyiben a hitelállomány ezen hitel felvételével meghaladná a 150 millió forintot; (n) ingatlan tulajdonjogának megszerzése, elidegenítése, a társaság üzemének vagy üzemrészének eladása értékhatártól függetlenül, továbbá ingó és bármely egyéb vagyontárgy, vagy vagyoni értékű jog elidegenítése, amennyiben annak nettó értéke meghaladná a 150 millió Ft-ot; (r) a PVV Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Zrt. és a Pécsi Vízmű Zrt. között létrejött Üzemeltetési Szerződés módosítása értékhatártól és fogyasztói létszámtól függetlenül, valamint a Társaság által kötött egyéb megbízott üzemeltetői és közműbérleti szerződés megkötése és módosítása, ha a szerződésben meghatározott szolgáltatási körzetben az éves átlagos fogyasztói létszám meghaladja a 10.000 főt; A módosításra kerülő pont a módosítást megelőzően 7.1.7. - a Társaság által megkötött megbízott üzemeltetői és közműbérleti szerződés megkötése és módosítása, ha a szerződésben meghatározott szolgáltatási körzetben az éves átlagos fogyasztói létszám nem haladja meg a 2500 főt; A módosításra kerülő pont a módosítást követően 7.1.7. (az Igazgatóság hatásköre) - a Társaság által megkötött megbízott üzemeltetői és közműbérleti szerződés megkötése és módosítása, ha a
85 szerződésben meghatározott szolgáltatási körzetben az éves átlagos fogyasztói létszám 2500- 10.000 fő között van; Fentieknek megfelelően módosulnak a Részvényjegyzési és részvényesi szerződés 5.1.(a) és (b), valamint 5.2. (a) pontjainak vonatkozó rendelkezései
16.)
2.
A Közgyűlés egyetért azzal, hogy a Pécsi Vízmű ZRt. Közgyűlése a Társaság hitelkeretét további 200 millió Ft-tal bővítse.
3.
A Közgyűlés felhatalmazza dr. Toller László polgármestert, hogy a Pécsi Vízmű ZRt. Közgyűlésén e határozati javaslatban foglaltak szerint adja le szavazatát. Határidő: Felelős:
2006. január 27. dr. Toller László polgármester
Kapják:
dr. Toller László polgármester, Juhász István bizottsági elnök, dr. Varga István főosztályvezető
A PK ZRt. hitelfelvételének tulajdonosi jóváhagyása, és az önkormányzat készfizető kezességvállalása Előterjesztő: dr. Toller László polgármester
Gonda Tibor: felhívja a képviselők figyelmét, hogy kiosztásra került egy módosított határozati javaslat, erről történik majd a szavazás. Soó László: a Költségvetési Bizottság tegnapi ülésén tárgyalta az előterjesztésben foglaltakat, és a most kiadott módosított határozatot 3 igen szavazattal támogatta. Gonda Tibor: további hozzászólás hiányában előterjesztés, és a kiosztott határozat elfogadásáról.
szavazást
kér
az
Megállapítja, hogy a testület az előterjesztést, valamint az ülés előtt kiadott módosított határozati javaslatot 26 igen szavazattal, 6 tartózkodás mellett elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 15/2006. (01.26.) sz. határozata a PK Zrt. hitelfelvételének tulajdonosi jóváhagyásáról és az önkormányzat készfizető kezességvállalásáról 1.)
A Közgyűlés jóváhagyja, hogy a Pécsi Közlekedési Zrt. – a Társaság részére 2005. decemberében leszállított 7 db autóbusz ellenértékét biztosító tőkeemelés megvalósulásáig, a járművek vételárának határidőben történő kifizetéséhez - 363 M Ft, azaz
86 háromszázhatvanhárommillió futamidejű hitelt vegyen fel.
összegű,
5
hónapos
2.)
A Közgyűlés úgy határoz, hogy Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata a Pécsi Közlekedési Zrt. részére - a 363 M Ft összegű hitelfelvételhez, a futamidő lejártáig – készfizető kezességet vállal.
3.)
A Közgyűlés felhatalmazza dr. Toller László polgármestert, hogy a kezességvállalást tartalmazó jognyilatkozatot Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata nevében aláírja. Határidő: a jognyilatkozat elkészültét követően azonnal Felelős: dr. Toller László polgármester
4.)
A Közgyűlés utasítja a Tisztségviselői Kabinet vezetőjét, hogy a határozatban foglaltakról tájékoztassa a PK Zrt. Igazgatóságát, vezérigazgatóját és Felügyelő Bizottságát. Határidő: azonnal Felelős: dr. Varga István főosztályvezető Kapják:
17.)
forint
dr. Toller László polgármester, Juhász István, Soó László bizottsági elnök, dr. Varga István főosztályvezető, dr. Járai Ferenc gazdasági tanácsadó
Szilveszter 2005-ös ünnepség támogatása Előterjesztő: Soó László bizottsági elnök
Soó László: a szilveszteri ünnepség pótlólagos támogatására lenne szükség. A Költségvetési Bizottság egyhangúlag támogatja az előleg jellegű többletjuttatást, amely majd beépül a Kulturális Központ 2006. évi költségvetésébe. Gonda Tibor: mivel kérdés, észrevétel e napirendi pont keretében sem volt, döntést kér. Megállapítja, hogy a Közgyűlés az előterjesztést és a határozati javaslatot 25 igen szavazattal, 3 ellenvélemény, és 6 tartózkodás mellett elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 16/2006. (01.26.) sz. határozata Szilveszter 2005. ünnepség támogatásáról
87 A Közgyűlés a Pécsi Kulturális Központnak 2006. január 31-i kiutalási határidővel 5 millió forintot biztosít a Szilveszter 2005. rendezvény költségeihez, melynek fedezete a Pécsi Kulturális Központ 2006. évi költségvetése.
18.)
Határidő: Felelős:
azonnal dr. Tolnai Márta főosztályvezető
Kapják:
dr. Toller László polgármester, Soó László bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta főosztályvezető, Laknerné Brückler Andrea intézményvezető a Közgazdasági Főosztály útján
A PVV Városüzemelési és Vagyonkezelő ZRt. ingatlanegyüttesének eladásához alapítói hozzájárulás megadása Előterjesztő: Juhász István bizottsági elnök
Gonda Tibor: kérdés, észrevétel nem lévén, szavazást kér. Megállapítja, hogy a testület az előterjesztést és a határozati javaslatot 23 igen szavazattal, - ellenvélemény nélkül – 8 tartózkodás mellett elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 17/2006. (01.26.) sz. határozata a PVV Városüzemelési és Vagyonkezelő Zrt. ingatlan-együttesének eladásához alapítói hozzájárulás megadásáról 1.) A Közgyűlés jóváhagyja, hogy a PVV Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Zrt. a tulajdonában lévő 7623 Pécs, Rákóczi út 7678. / Alsómalom u. 1-3. szám alatti 19029, 19030, 19031, 19034, 19035 hrsz.-ú összesen 4865 m2 területű ingatlan-együttest 160.000.000 Ft + ÁFA, azaz százhatvanmillió forint + ÁFA összegért – eladja a DENHILL Kft. által alapítandó korlátolt felelősségű társaság részére azzal a feltétellel, hogy az előterjesztéshez mellékelt adásvételi szerződés 5 pontja az alábbiakra módosul: „5. A felek visszavonhatatlanul megállapodnak abban, hogy az 1. pontban felsorolt terhekkel, igényekkel okozati összefüggésben a Vevő kártalanítást, vagy egyéb jogcímen pénzügyi követelést az Eladóval szemben nem jogosult támasztani, a vételár megállapítása az ott felsoroltak figyelembevételével történt. Vevő tudomással bír arról, hogy
88 az ingatlanok tervezett szabályozási vonal szerinti rendezése az ingatlanokon építendő épület(ek) használatbavételi engedélyének feltétele. Az ingatlanok tervezett közterületi részét a Vevő ellenérték nélkül Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonába adja és a felajánlást az Önkormányzat elfogadja. Ezért az ingatlanok beépítettsége és telekmegosztásnál figyelembe vehető legkisebb telek mérete Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 29 / 2004. (11.26.) sz. Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tevének megállapításáról szóló rendelete 27. § (3) bekezdése szerint számítható.” 2.) A Közgyűlés utasítja a Tisztségviselői Kabinet vezetőjét, hogy a határozatban foglaltakról tájékoztassa a PVV Zrt. Igazgatóságát, vezérigazgatóját és Felügyelő Bizottságát. Határidő: azonnal Felelős: dr. Varga István főosztályvezető Kapják:
19.)
dr. Toller László polgármester, Juhász István bizottsági elnök, dr. Varga István főosztályvezető, dr. Járai Ferenc gazdasági tanácsadó
Dunántúl Autópálya Kht. tevékenysége Előterjesztő: Gonda Tibor alpolgármester
Gonda Tibor: miután az előterjesztéshez kapcsolódó kérdés, észrevétel nem fogalmazódott meg, a testület döntését kéri. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 26 igen szavazattal, 7 tartózkodás mellett – ellenvélemény nélkül - elfogadta az előterjesztést, és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 18/2006. (01.26.) sz. határozata Dunántúl Autópálya Kht. tevékenységéről 1.)
A Közgyűlés úgy dönt, hogy Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata a DUTAP Közhasznú Társaságban meglévő 5.000.000 Ft, azaz ötmillió forint névértékű üzletrészét ajánlja fel 2.000.000 Ft, azaz kétmillió forint vételárért megvételre a Kht. többi tulajdonosa részére. Határidő: Felelős:
azonnal Gonda Tibor alpolgármester
89
2.)
Amennyiben az üzletrész értékesítése 2006. március elsejéig nem történik meg, a Közgyűlés felhatalmazza dr. Toller László polgármestert, hogy az Önkormányzat nevében, a DUTAP Közhasznú Társaság Taggyűlésére napirendi pontként javasolja a Kht. végelszámolással történő jogutód nélküli megszüntetését, illetve annak elfogadására adja le szavazatát. Határidő: Felelős:
3.)
20.)
2006. április 1. Gonda Tibor alpolgármester
A Közgyűlés utasítja a Tisztségviselői Kabinet vezetőjét, hogy döntéséről, és eladási ajánlatáról értesítse a DUTAP Közhasznú Társaság tulajdonosait. Határidő: Felelős:
2006. február 1. dr. Varga István főosztályvezető
Kapják:
dr. Toller László polgármester, Gonda Tibor alpolgármester, Juhász István bizottsági elnök, dr. Varga István főosztályvezető
Pécs Megyei Jogú Város Cselekvési Programja
Ifjúságpolitikai
Koncepciója
és
Előterjesztő: dr. Tóth Bertalan bizottsági elnök Dr. Tóth Bertalan: úgy gondolja, az Ifjúsági és Civil Kapcsolatok Bizottsága 3 éves tevékenységének egyik legfontosabb dokumentumát terjesztette a Közgyűlés elé. Az előterjesztés 3/4 éves munka eredménye, amely egy ifjúságkutatással kezdődött. A megállapításokat elemezve készült el az ifjúságpolitikai koncepció és a cselekvési program. A folyamatát, tartalmát és szerkezetét az ifjúságpolitikában tevékenykedő civil szervezetek, diákönkormányzatok, hallgatói önkormányzatok határozták meg. Az általuk összeállított anyag került az Ifjúsági és Civil Kapcsolatok Bizottsága elé. Ezt követően a kutatás és a koncepció anyagát megvitatták az oktatási intézményvezetőkkel, akik érdeklődést mutattak a tervezettel kapcsolatban. Az általuk megfogalmazott észrevételeket is beépítették a koncepcióba, és cselekvési programba. Az anyag egyrészt képet ad a pécsi fiatalok helyzetéről, szükségleteikről, igényükről; szociológiai összetételükről, az önkormányzattal szembeni elvárásaikról. Úgy gondolja, a hosszú távú fejlesztések – melyekről ma is tárgyaltak – eredményeit a fiatalok fogják élvezni, ezért is szükséges a véleményüket figyelembe venni. A koncepció meghatározza azokat a célokat, és feladatokat, melyeket az önkormányzatnak 2006-2010 között kell megvalósítani. Meghatározza a
90 stratégiai célt, s ebből bontják le a konkrét célokat, melyek igazodnak a pécsi ifjúságkutatás eredményeihez, a legfontosabb problematikákhoz. A legfontosabb számukra a munkahely, a lakhatás, megfelelő oktatás, képzés igénybevétele; ezt követi a megfelelő és tartalmas szabadidő eltöltése, a közösségi tér, és egyéb speciális szakmai programok. A kutatás alapján a célkitűzéseket próbálták úgy megfogalmazni, hogy az ifjúság szociológiai összetételének megfeleljen. A vizsgálat ugyanis kimutatta: nem mindegy, hogy egy fiatal mely városrészben él, hiszen mindegyikben más az elképzelésük a város és a saját jövőjükről. Az anyag ezt is próbálta figyelembe venni. A célkitűzések megvalósítása érdekében tartalmazza az előterjesztés, a cselekvési programot, amely szintén 4 évben határozza meg a feladatokat. Igyekeztek felelősöket, határidőket, az együttműködő partnereket megnevezni, és a hozzárendelt forrásokat megjelölni. Természetesen nem konkrét összegben, hanem a költségvetési soron esetleg szereplő kereteket jelölték meg, amely a bizottsági munka és a költségvetés végrehajtása során kerül előtérbe. Az előterjesztés további specialitása, hogy nyolc bizottság tárgyalta 12 alkalommal. Egy kivételével valamennyi elfogadta és nagyon jó, építő jellegű javaslatokat tettek, melyek beépültek a koncepcióba. Végezetül kéri mindegyik bizottságtól, akiket felelősként, együttműködő partnerként megnevez az anyag, hogy döntéseik során vegyék figyelembe a Pécs városában élő, tanuló, dolgozó fiatalok érdekeit, véleményét. E koncepció sok mindenről nem szól, így a gyermekkorúak ellátásáról, védelméről, hiszen az önkormányzat erre vonatkozóan saját, speciális koncepcióval rendelkezik. Nem foglalkozik az oktatási rendszerrel, hiszen erre a városnak saját intézkedési terve van. Nem szól továbbá a kábítószer fogyasztás megelőzéséről, mivel erről nemrég fogadta el a Közgyűlés a stratégiáját. Az anyag figyelembe veszi a sport, a külügyi, koncepciót, de nem kíván az egyes ágazatokkal ellentétes célokat megfogalmazni, azon ágazatközi, problémákat kívánja figyelembe venni, amelyekkel esetleg az önkormányzat eddig nem foglalkozott, vagy foglalkozott ugyan, de nem került rögzítésre az esetleges kötelezettsége. Ha nem található az előterjesztésben 1-1 terület, az elmondottak indokolják, melyek megtalálhatók az adott ágazati koncepciókban, melyeket említ az anyag, de nem ismétel meg. Kéri a Közgyűlést, hagyja jóvá a koncepciót és a cselekvési tervet és ismerje el azon szervezetek munkáját, amelyek részt vettek az anyag előkészítésében. Várbíró Péter: az előterjesztés példaértékűen részletes és alapos, nem csupán koncepció, hanem határidőkre kibontott cselekvési program is. Van esély arra, hogy ilyen formában megvalósul.
91 Az Ifjúsági és Civil Kapcsolatok Bizottságán kívül 8 bizottság véleményezte és megtárgyalta. Amennyiben a napirenden lévő anyag rendelet lenne, azt mondaná, hogy általánosságában elfogadja, és megvalósításra javasolja. A részletes vitában pedig azt mondta volna, hogy nem fogadja el így. A szakbizottság e témakörrel kapcsolatos záró megbeszélésén a szavazásnál tartózkodott, mert a munkaközi, háttérmegbeszéléseken nem volt lehetőség arra, hogy az MSZP frakciója az általa javasolt módosítást végrehajtsa. Most is tartózkodni fog, mindamellett fenntartva, hogy nagyszerű, nagyon értékes anyagról van szó. Gonda Tibor: Várbíró Péter képviselőtársuk ezen hozzászólásában arra is utalt, hogy egy módosító javaslatot juttatott el hozzá, de most nem él ezzel a lehetőséggel. Várbíró Péter: ilyen értelemben visszavonja a módosító javaslatát. Nem kívánja, hogy a testületet megossza az arról történő szavazás. Tudja, hogy – kellő akarat hiányában – nem sikerült a frakciókat meggyőzni a módosító indítványának szükségességéről. Gonda Tibor: további hozzászólás hiányában az ifjúságpolitikai koncepció, és cselekvési program elfogadását javasolva döntést kér. Megállapítja, hogy a Közgyűlés az előterjesztést, és határozati javaslatot 28 igen szavazattal, - ellenvélemény nélkül – és 4 tartózkodás mellett elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 19/2006. (01.26.) sz. határozata Pécs Megyei Jogú Város Ifjúságpolitikai Koncepciójáról és Cselekvési programjáról A Közgyűlés az előterjesztés mellékletét képező Pécs M. J. Város Ifjúságpolitikai Koncepciója 2006-2010, valamint a Cselekvési Program Pécs M. J. Város Ifjúságpolitikai Koncepciója 2006. évi végrehajtásához című dokumentumokat elfogadja. A Közgyűlés utasítja a Tisztségviselői Kabinet vezetőjét, hogy a koncepcióban meghatározott felelősök és együttműködő partnerek értesítéséről gondoskodjék Határidő: Felelős:
2006. február 28. dr. Varga István főosztályvezető
92 Kapják:
21.)
dr. Kunszt Márta alpolgármester, Juhász István, Meixner András, Soó László, Tóth Mihályné, Nyőgéri Lajos, dr. Bretter Zoltán, dr. Tóth Bertalan bizottsági elnök, Kablár János KBT elnöke, albizottsági elnök, dr. Varga István főosztályvezető
A köztisztviselők teljesítménykövetelményeinek alapját képező 2006. évi célok meghatározása Előterjesztő: dr. Toller László polgármester
Gonda Tibor: tekintettel arra, hogy az előterjesztéshez kapcsolódó kérdés, hozzászólás nem hangzott el, szavazást kér. Megállapítja, hogy a testület az előterjesztést, valamint határozati javaslatot 33 igen szavazattal, ellenvélemény és tartózkodás nélkül elfogadta.
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 20/2006. (01.26.) sz. határozata a köztisztviselők teljesítménykövetelményeinek alapját képező 2006. évi célokról 1.)
A Közgyűlés – a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 34.§ (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – a köztisztviselők 2006. évi teljesítménykövetelményeinek alapját képező célokat a határozat mellékletében foglaltak szerint állapítja meg. Határidő:
Felelős: 2.)
az egyéni teljesítménykövetelmények meghatározására: 2006. február 28. az egyéni teljesítménykövetelmények értékelésére: 2006. december 31. dr. Papp Judit címzetes főjegyző
A Közgyűlés tudomásul veszi dr. Toller László polgármester tájékoztatását arról, hogy dr. Papp Judit címzetes főjegyző 2005. évi munkateljesítményét kiválóra értékelte. Kapják:
dr. Toller László polgármester, dr. Papp Judit címzetes főjegyző, dr. Modrovits Sándor aljegyző, dr. Schmidt József bizottsági elnök
93
A határozat melléklete a jegyzőkönyv 4. sz. melléklete. 22.)
Pécs Városi Rendőrkapitánysággal az ÖBIR projektre kötött megállapodás módosítása Előterjesztő: Horváth Zoltán alpolgármester
Gonda Tibor: kérdés, észrevétel hiányában a testület döntését kéri. Megállapítja, hogy a közgyűlés az előterjesztést, és a határozati javaslatot:34 igen szavazattal, ellenvélemény nélkül és 1 tartózkodás mellett elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 21/2006. (01.26.) sz. határozata a Pécs városi Rendőrkapitánysággal az Önkormányzati bevetésirányítási Rendszer megvalósítása tárgyában megkötött megállapodás módosításáról A Közgyűlés a Pécs Városi Rendőrkapitánysággal az Önkormányzati Bevetésirányítási Rendszer rendőrségi moduljának megvalósítása tárgyában 2005. szeptember 13-án megkötött megállapodás 2. pontját az előterjesztés 3. számú melléklete szerinti szövegezéssel módosítja. A Közgyűlés felhatalmazza dr. Toller László polgármestert a megállapodás módosításának aláírására.
23.)
Határidő: Felelős:
2006. február 15. dr. Toller László polgármester
Kapják:
dr. Toller László polgármester, Horváth Zoltán alpolgármester, dr. Bretter Zoltán bizottsági elnök, dr. Varga István főosztályvezető
A Közgyűlés 2006. évi munkatervének jóváhagyása Előterjesztő: dr. Toller László polgármester
Gonda Tibor: dr. Toller László polgármester megbízásából módosítja az előterjesztést: „ A munkaterv 5. oldalán, az április 20-ára tervezett ülésen a 6-ként szereplő „Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának új
94 sportkoncepcióját kéri elhagyni”, mivel adminisztrációs hiba miatt tévesen került be a javaslatba. Molnárné Garai Edit: nem adta be javaslatát, de tavaly már kérte, hogy „a részönkormányzatok vezetői ugyanúgy számoljanak be munkájukról, mint a tanácsnokok, és egyéb kötelezettek.” Szerinte ez olyan javaslat volt, amiről úgy gondolta a ciklus minden évében számot kellene adni. Ezért javaslata, ez a téma kerüljön be a munkatervbe. Weller János: a munkatervben április 20-ára is terveztek ülést. Javaslata, az országgyűlési választások időpontjára figyelemmel ne tartsanak akkor ülést, hanem tegyék át április 27-ére ezt az ülést. Kővári János: jelzi, az Összefogás Pécsért Egyesület írásban is benyújtotta az általa most javasoltakat; melyben többek között szerepel – a közoktatási intézkedési terv felülvizsgálata, újratárgyalása, amely lassan lejár, hiszen 2006-ig szól. Indoka továbbá az újratárgyalásnak, hogy új kihívások is jelentkeztek, melyek a civil koncepcióban is megfogalmazódtak. Több visszautalás van arra, hogy a közoktatási intézkedési terv néhány pontját újra kellene gondolni. Ezt indokolja még, hogy 2007. az oktatás éve lesz majd, tehát minden bizonnyal több figyelmet érdemel az oktatás. Kéri, ha lehetséges, a téma a februári, illetve márciusi közgyűlésen kerülhessen napirendre; mielőtt még a következő évi iskolai, óvodai, osztálylétszámok megtárgyalásra kerülnek. Ma többször elhangzott a civil szféra és a politika együttműködésének lehetősége. Látható, hogy a politika közeledni kíván a civil szférához, s ez viszont is igaz az együttműködés érdekében. Ezért kéri, hogy az 1998-ban elfogadott civil stratégia, vagy koncepció felülvizsgálatára is kerüljön sor. Kéri, e témáról is tárgyaljanak, szintén a februári, vagy márciusi ülésen. Gonda Tibor: a részönkormányzatok vezetőinek beszámolója beépítéséhez Molnárné Garai Edit nyilatkozatát kéri az időpontra vonatkozóan. Weller János javaslatát elfogadja, április 20-ra tervezett Közgyűlés időpontja április 27 legyen. A közoktatási intézkedési terv felülvizsgálatát támogatja Tóth Mihályné bizottsági elnök is. Tóth Béla csoportvezetőt kérdezi, mikorra lehetne előkészíteni az anyagot? Feltételezi, februárra semmiképpen, kérdezi, március, április hónapban tárgyalhatná a testület? Tóth Béla: tekintettel arra, hogy az előző koncepció előkészítése is több hónapos munkát igényelt, úgy véli, még áprilisban is korai a javasolt témát tárgyalni. Meg lehet tenni, de akkor nem biztos, hogy olyan anyag kerül a Közgyűlés elé, amely támogatható és elfogadható. A téma tárgyalására a június hónapot javasolja.
95 Gonda Tibor: jelzi a módosító indítványt megfogalmazó képviselő egyik érve az volt, hogy a felülvizsgálat a jövő évi beiskolázásra hatással lehet. Az elhangzottakra figyelemmel ez már nem fog érvényesülni, azonban az anyagot szakmailag nem tudják előbb elkészíteni. Kővári János: elfogadja a főosztály képviselőjének érveit, hogy rövid idő áll rendelkezésre az anyag előkészítésére. Ezért nem a februári, márciusi tárgyalást kéri, hanem azt javasolná, hogy legkésőbb a májusi ülésre terjesszék be az intézkedési terv felülvizsgálatát. Németh Balázs: az Oktatási Bizottság legutóbbi ülésén éppen arra tettek javaslatot, hogy a bizottság tavasszal és ősszel tárgyaljon arról, hogy Európa Kulturális Fővárosa programhoz kapcsolódóan konkrétan a 2007. év tervezéséhez, szakmai előkészítéséhez miként járulhatnak hozzá. Értelemszerű, hogy képviselőtársa erről ott még nem tudott tájékozódni, ezért mondja el, hogy akkor a bizottság szavazott róla és elfogadta. Gonda Tibor: kompromisszumos javaslatként a májusi tárgyalást javasolja. Volt még egy felvetés, melyről dr. Tóth Bertalan bizottsági elnökkel szeretne konzultálni. A civil szféra és az önkormányzat kapcsolatát taglaló napirenddel egyetért-e, és ha igen, melyik hónapban javasolja annak tárgyalását? Dr. Tóth Bertalan: igen, egyetért a téma tárgyalásával. A civil szervezeteket illetően a tavasz mindig a pályázati kiírásról és a pályázatok elbírálásáról szól. Ezért úgy gondolja, a szeptemberi közgyűlésre tudnák előkészíteni az anyagot. Gonda Tibor: mindenki javaslatát befogadta, még Molnárné Garai Edit által javasoltakra kell időpontot találni, melyre a jelzésekről a júniusi időpontot látja megfelelőnek. A részönkormányzati elnökök bólintással megerősítették, hogy a júniusi időpont megfelelő lenne. Kérdezi Molnárné Garai Edit képviselőasszonyt, számára is elfogadható-e ez az időpont az általa javasolt napirendi pont tárgyalására? Molnárné Garai Edit: megjegyzi, a tavalyi évről az év második felében beszámolni elég furcsának tűnik. Gonda Tibor: szerinte a június hónap még az év első feléhez tartozik. Molnárné Garai Edit: úgy érzi, az már határeset. Úgy gondolja, március, vagy árpilis lenne megfelelő időpont. Gonda Tibor: így legalább nagyobb időszakot tudnak beszámolójukban felölelni. Képviselőasszony hozzászólása alatt jegyző asszony javasolta a júniusi hónapot a beszámoló időpontjául, mert akkor nemcsak az elmúlt évről számolnának be, hanem az egész négyéves munkáról az idei félév zárásaként.
96 Kéri a szavazást az előterjesztésről és a határozati javaslatról az általa elfogadott módosításokra figyelemmel. Megállapítja, hogy a testület 34 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 22/2006. (01.26.) sz. határozata a közgyűlés 2006. évi munkatervének jóváhagyásáról 1.)
A Közgyűlés az írásban előterjesztett javaslatok alapján a 2006. évi munkatervének ülésrendjét és a napirendi pontokat a határozat mellékletében foglaltak szerint elfogadja.
2.)
A Közgyűlés utasítja a Jogi és Önkormányzati Főosztályt, hogy a beérkezett, de nem tervezett napirendi ponti javaslatokat az illetékes főosztályokhoz küldje meg annak érdekében, hogy az illetékes szakmai bizottságok tegyenek javaslatot az esetleges napirendre vételükre vonatkozóan, melyet a II. félévi ütemezésnél figyelembe kell venni. Határidő: Felelős:
3.)
azonnal dr. Modrovits Sándor aljegyző főosztályok vezetői
A Közgyűlés utasítja az előterjesztőket, hogy a munkatervben szereplő időpontokra készítsék el az előterjesztéseket, illetve amennyiben ennek akadálya van, úgy arról tájékoztassák - a Jogiés Önkormányzati Főosztályon keresztül - a közgyűlést. Határidő: Felelős:
alkalom szerint főosztályok vezetői
Kapják:
dr. Toller László polgármester, Horváth Zoltán, Gonda Tibor, dr. Kunszt Márta alpolgármester, dr. Papp Judit címzetes főjegyző, dr. Modrovits Sándor aljegyző, bizottsági elnökök, főosztályvezetők
A határozat mellékletét képező munkaterv a jegyzőkönyv 5. sz. melléklete.
24.)
Pécs testvérvárosainak ifjúsági találkozója a Pécsi Nemzetközi Kultúrhét keretében (EU-s pályázat)
97
Előterjesztő: dr. Bretter Zoltán bizottsági elnök Dr. Tóth Bertalan: maximálisan egyetért a pályázat benyújtásával és a programsorozattal, melyet az Ifjúsági és Civil Kapcsolatok Bizottsága is támogat, de hiányolja, hogy az Ifjúsági és Civil Kapcsolatok Bizottsága elé nem került be ez az előterjesztés. Megjegyzi, minden bizottsági ülésen nagy gondot fordítanak arra, hogy amikor más bizottság hatáskörét érintheti egyegy előterjesztés, akkor azt oda beterjesztik és megtárgyaltatják. Ez így van akkor is, amikor bármilyen ifjúsági üggyel kapcsolatos nemzetközi vonatkozás merül fel, abban az esetben mindig megkeresik az érintett bizottságot. Támogatja az előterjesztést és bízik abban, hogy a jövőben, amikor ifjúsággal kapcsolatos előterjesztés kerül bármelyik bizottság elé, akkor azt az Ifjúsági és Civil Kapcsolatok Bizottsága is meg tudja tárgyalni. Gonda Tibor: a szólásra jelentkező dr. Bretter Zoltánt kéri a Külügyi, Európai Integrációs, szavazati arányáról is szóljon. Ezt követően a Költségvetési Bizottság elnökétől, Soó Lászlótól kéri, ismertesse, a tegnapi bizottsági ülés milyen szavazati arányokkal fogadta el az anyagot. Bretter Zoltán: igaza van dr. Tóth Bertalan bizottsági elnök társának. Mentségként elmondja, igazából nem ifjúsági ügyről van szó, olyan értelemben nem, hogy egy pályázat benyújtását célozták és azt, hogy amennyiben a pályázat sikeres, hogyan legyen finanszírozva. Gyorsan kellett dönteniük a pályázat beadási határideje miatt is. Ígéri, a jövőben az ifjúságot érintő ügyekben az Ifjúsági és Civil Kapcsolatok Bizottsága elnökének az előterjesztéseket megküldik, illetve közösen hoznak döntéseket. Szeretnék bevenni a kooperáló városok körébe Trieszt városát. A pályázati kiírás úgy szól, hogy testvérvárosokkal, illetve azon városokkal lehet a pályázatban részt venni, amelyekkel szorosabb kapcsolat kialakítására törekednek. Tudvalevő, az Európa Kulturális Fővárosa keretében Trieszt városát megkeresték, ahol az együttműködésükről biztosították őket. Szeretnék, ha a rendezvénysorozatra Triesztből is érkeznének fiatalok, ezért ha az írásos anyagba nem szerepel, azt módosítani kívánja Trieszttel. Gonda Tibor: kérdése, a szavazati arány elhangzott? Bretter Zoltán: a Külügyi, Európai Integrációs és Informatikai Bizottság az előterjesztést és a határozati javaslatot 3 igen egyhangú szavazattal elfogadta. Soó László: a Költségvetési Bizottság 3 igen és 1 ellenszavazattal fogadta el az előterjesztést. Az 1 ellenvélemény azért történt, mert nem teljes körű a testvérvárosok figyelembe vétele a találkozónál, de más oka is lehet, hogy Lahti, vagy egyéb városok nem szerepelnek a listában. Erb József: nem a pályázat tényével szeretne foglalkozni, hiszen az támogatható. Azt kérdezi dr. Bretter Zoltán bizottsági elnöktől, ha már ennyi testvérvárosból fiatalokat küldenek a kultúrhétre, akkor magyar fiatalok vajon részt vesznek-e ebben a programban? A Székesegyháznak van egy Don
98 Bosco Csoportja, aki már egyszer nagyon sikeresen képviselte Pécs városát szintén nemzetközi színtéren. Olyan nehézsorsú gyerekekről van szó, akik több nyelven beszélnek. Javasolja a Külügyi, Európai Integrációs és Informatikai Bizottságnak és a várost vezető koalíciónak, hogy egészítsék ki ezzel a Pécs hírnevét öregbítő programponttal. Várbíró Péter: a Külügyi, Európai Integrációs és Informatikai Bizottság elnökének érve, hogy nagyon gyorsan kellett dönteni a témáról, hamis. Mint ahogy minden közgyűlés előtt, ma reggel is voltak bizottsági ülések, tehát lett volna módja az Ifjúsági és Civil Kapcsolatok Bizottságának is ebben az őket érintő kérdésben dönteni. Kéri, hogy ezt a későbbiek során vegye figyelembe a bizottsági elnök. Bretter Zoltán: ősszel egy nagy nemzetközi találkozóra kerül sor Pécsett. A rendezvénysorozatra, más és más programon való részvételre amúgy is meghív a város sok fiatalt Pécs testvérvárosaiból, azért a testvérvárosokból, mert az ilyen irányú rendezvényre beadható uniós pályázat. Azért nem teljes körű a testvérvárosok meghívása, mert nem tudják a létszámkorlátok miatt valamennyi meghívni. Azon városokból, melyekkel Pécs amúgy is kooperál az Európa Kulturális fővárosa vonatkozásában kb. 10 személyt hívnak meg azért, hogy az ideérkező fiatalok a kulturális főváros marketingjét továbbviszik. Ha Pécs megnyeri a pályázatot, akkor a rendezvénysorozaton megjelenik néhány testvérváros képviselője, akik egyébként is megjelentek volna, csak így nevesítve van a dolog és erre próbál forrást szerezni a város. Ismétli, a pályázati határidő miatt volt indokolt a gyors döntés. Gonda Tibor: további hozzászólás nem lévén, kéri a szavazást az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a testület 33 egyhangú igen szavazattal, ellenszavazat, tartózkodás nélkül elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 23/2006. (01.26.) sz. határozata Pécs testvérvárosainak ifjúsági találkozójáról a Pécsi Nemzetközi Kultúrhét keretében (EU-s pályázat)) 1.)
A Közgyűlés egyetért a Pécs testvérvárosainak ifjúsági találkozója a Pécsi Nemzetközi Kultúrhét keretében című európai uniós pályázat benyújtásával.
2)
A pályázat elnyerése estén az Önkormányzat a támogatást – maximum 10 876€-t – a Pécs testvérvárosaiból érkező 80 fős delegációnak a Pécsi Nemzetközi Kultúrhéten való részvételével kapcsolatos díj megfizetésére fordítja.
99 3.)
25.)
A Közgyűlés a pályázat sikeres elbírálását követően a pályázati támogatás összegének megelőlegezésére a 2006. évi költségvetésben biztosít fedezetet. Határidő: Felelős:
2006. február 1. dr. Toller László polgármester
Kapják:
dr. Toller László polgármester, Horváth Zoltán alpolgármester, dr. Bretter Zoltán bizottsági elnök, dr. Varga István főosztályvezető
Együttműködési megállapodás a beilleszkedést segítő program megvalósításához Előterjesztő: Nyőgéri Lajos bizottsági elnök
Dr. Fekete Éva: már az Egészségpolitikai és Szociális bizottsági ülésen is jelezte, szép a kezdeményezés, de nem lát arra garanciát, hogy ettől gyorsabban, hatékonyabban munkához jutnának az aktív korúak. Kívánja, hogy ez ne így legyen. Nyőgéri Lajos: fontos dologra hívja fel a figyelmet. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény tavalyi évi módosításáról van szó, azaz 2005. szeptember 1-jétől a rendszeres szociális segély megállapításának és folyósításának egyik feltétele, hogy az aktív korú, nem foglalkoztatott személy részére beilleszkedést segítő programot kell indítani az önkormányzatnak. Biztosítékot semmire sem lehet adni. Pécs városától és a Egészségpolitikai és Szociális Bizottságtól egy hatalmas előrelépés, hogy nem a Munkaügyi Központ Kirendeltségével kötött csak egy megállapodást a feladat teljesítéséről, hanem kijelölt egy olyan szervezetet – jelen esetben az Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot – amelyiknek az a feladata, hogy ezt a segítő programot működtesse. Nem egyedül a családsegítő központnak kell a programot működtetnie. Minél nagyobb garanciát biztosíthat az önkormányzat a program sikeres működtetéséhez, ha egy nagy együttműködői kört tud létrehozni. Már a bizottság ülésén is említette, hogy szükséges, de nem elégséges feltétel az együttműködési megállapodás ahhoz, hogy a program megfelelőképpen működjön. A résztvevő partnerek köréhez tartozik a Baranya Megyei Munkaügyi Központ is a pécsi kirendeltségen kívül, valamint több olyan pécsi civil szervezet, melyek HEFOP programokat nyertek. Országosan 40 szervezet nyert, melyből három pécsi, ez igen jó arány. Itt is a rendszeres szociális segélyt igénybe vevő és tartós munkanélküliek segítéséről van szó. Biztosítékok nincsenek, azonban nagy előrelépésről van szó, mert a munkát eddig is elvégezte Pécs városa, azonban törvényi előírás nélkül a területi szociális központ segítségével, vagy a Munka Pécs-Baranyáért Kht. látta el ezt a munkát, akik szintén nevesítve vannak ebben a megállapodásban. Ezen szeretne most a város túllépni és egy jobb ellátást biztosítani a rászorult személyek részére és nemcsak a foglalkoztatásban, a képzés
100 lehetőségét is segítségül hívják azért, hogy ne maradjanak abban a helyzetben, hogy időlegesen foglalkoztatnak személyeket azért, hogy a rendszeres szociális segélyhez hozzájussanak, mert utána ugyanabba a problémakörbe kerülnek vissza, ahol szintén jogosulttá válnak majd a munkanélküli járadékra, azután a rendszeres szociális segélyre. Most a város a partnerek segítségével ebből próbál kiutat keresni. Dr. Fekete Éva képviselőtársa mindig biztosítékokat kér, azonban azt erre sem lehet adni. Úgy gondolja, hogy egy nyilvános program mindig nagy biztosítékot jelenthet. Ez a program nyilvános. Az együttműködő partnereknek sok sikert kíván a munkához. Gonda Tibor: egyéb hozzászólás nem lévén, kéri a szavazást az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a testület 28 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 5 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 24/2006. (01.26.) sz. határozata együttműködési megállapodásról a rendszeres szociális segélyezettek beilleszkedését segítő programjának megvalósításához A Közgyűlés – az előterjesztés melléklete szerinti – a Baranya Megyei Munkaügyi Központ Pécsi Kirendeltségével, az Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal valamint a „Munka Pécs Baranyáért” Tranzit Foglalkoztatási Kht.-vel együttműködési megállapodást köt. Az Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert az együttműködési megállapodás aláírására. Határidő: Felelős:
azonnal dr. Sohár Endre főosztályvezető
Kapják:
dr. Toller László polgármester, dr. Kunszt Márta alpolgármester, Nyőgéri Lajos bizottsági elnök, dr. Sohár Endre főosztályvezető
Dr. Fekete Éva kérésére a napirendi pont vitája szó szerint került jegyzőkönyvezésre.
26.)
Idősek otthonaiban demens engedélyezése iránti kérelem
részlegek
működésének
101
Előterjesztő: Nyőgéri Lajos bizottsági elnök Gonda Tibor: „Bizottsági elnök úrnak nincs kiegészítése, kérdés, észrevétel van-e? Parancsoljon képviselő asszony! Dr. Fekete Éva: Köszönöm szépen a szót elnök úr. Sajnálom, hogy lekerült a napirendről az a napirendi pont, amelyben indoklásképpen szerepelt ez a napirendi pont. Megpróbálok világosan fogalmazni. Tehát az álláshelyek növelésénél az egyik indoklásként szerepelt az, hogy egy következő napirendi pontban a demens részlegek működési engedélyeztetését fogjuk pályázni, illetve kérni. Szintén nagy vita volt a bizottsági ülésen evvel a napirendi ponttal kapcsolatban. Egyrészről tényállás, hogy jelenleg is a szociális otthonokban, ezek közül is van néhány kiemelt szociális otthon, ahol zömében demens betegeket látnak el most is, tehát egyrészről teljesen egyértelmű, hogy ezt a működési többlettámogatást érdemes és kell leigényelni, másrészről az intézményvezetők részéről merült föl az a probléma, hogy avval az erőforrással, amivel rendelkeznek, személyi erőforrással hogyan fogják tudni megoldani ezen betegeknek az ellátását, illetve ilyen típusú betegségben szenvedő idős emberek, illetve nem feltétlenül idős emberek gondozását. Másrészről felmerült az egyik szakértő részéről egy olyan probléma is, hogy mi van akkor, ha erre felbuzdulva az összes szociális intézménybe csak demens betegek fognak kerülni és ez teljesen felőrölné a jelenleg is nagyon leterhelt ott dolgozóknak a lehetőségeit. Ambivalens vagyok a napirendi ponttal kapcsolatban, mégis azt gondolom, hogy meg fogjuk szavazni, de ezt mindenképpen el akartam mondani. Köszönöm szépen. Gonda Tibor: Köszönöm. Bizottsági elnök úr, parancsoljon. Nyőgéri Lajos: Köszönöm szépen a szót. Csak azért jelentkeztem, hogy hozzászólok, hogy akkor a tévénézőknek is világos legyen, hogy miről van szó és ne keverjük esetleg a fogalmakat, amikor elhangzik az, hogy kiemelt szociális otthon. Itt ugyanis én visszamennék akkor arra, hogy a Szociális törvény módosításával és a Költségvetési törvény módosításával ugye az idősellátásban különbséget tesz, tehát egy differenciált normatívát állapít meg, ahol az, hogy kiemelt szociális, tehát az emelt szintű ellátás az nem került – tehát, hogy itt nehogy másra gondoljanak a kedves nézők és a teremben lévők – tehát az emelt szintű ellátás normatívája csökkent. Amiről beszél a képviselő asszony az a demens rész, ami nem az emelt szintű ellátást veszi figyelembe, tehát hogy én ezt kettébontanám. Emelt szintű szociális otthon Pécsett jelen pillanatban nincs, ehhez én hozzá tudom tenni, hogy sajnos, de dolgozunk azon, hogy természetesen legyen. A létszámok, tehát amiért az a napirendi pont ma lekerült, az nagyon egyszerű. Ugye itt, ebben a napirendi pontban azt kérjük, hogy tegyük lehetővé azt, hogy demens ellátásra képes otthonokat hozzunk létre, hiszen ennek a normatívája jelen pillanatban 85 ezer forinttal több, hiszen a sima idős ellátási normatíva 730 ezer forintba van megállapítva, a demens ellátás pedig 815 ezer forintba. Ahhoz azonban, hogy ezt az ellátást biztosítani tudjuk, végleges működési engedéllyel kell hogy rendelkezzenek az
102 intézményeink. Ehhez kell a létszámot, hiszen jelen pillanatban az intézményeink nem rendelkeznek végleges működési engedéllyel, ezen természetesen dolgozunk és a képviselő asszony ma kapta meg a jövő hét csütörtöki szociális bizottsági ülés anyagot, ahol a harmadik napirendi pontként pont ezeknek az intézmény a létszámbővítése szerepel pontosan azért, hogy ne terheljük a mostani dolgozói létszámot, illetve ugye hogy végleges működési engedélyhez juthassanak ezek az intézmények és el tudják látni ezt a létszámot. Nem tartanám egyébként gondnak azt, hogy ha a pécsi intézményekben mondjuk csak a demens embereket és idős embereket gondoznák, hiszen ki szeretném emelni, hogy Pécs városának, tehát az összes megyei jogú város közül Pécs városának van a legnagyobb ellátó intézménye, ami nem biztos, hogy korszerű. Mindenesetre nagyon jó, hogy ez így van, de nem korszerű. Ennél vannak korszerűbb ellátási formák, amikkel élni fogunk és ez a tendencia, nemcsak a mi városunkban, hanem a többi magyarországi nagyvárosban is politikai vezetéstől függetlenül, illetve a tőlünk nyugatabbra lévő országokban. Egy nagyon érdekes dolog, hogy ezzel ne az önkormányzat próbálja önmagát mentesíteni az ellátási kötelezettsége alól. Az idős emberek nem szívesen költöznek be ezekbe az otthonokba, ami érthető is, ha valaki járt az otthonainkban, ezt leginkább a család hozzátartozói szeretnék. Itt azonban a városvezetés egy olyan programot szeretne indítani, hogy ugyanazt az ellátást a saját otthonaiba is megkapja a rászoruló idős ember. Ez most egy másik vonulat volt, tehát mielőtt még a létszámbővítésre mennénk rá. Tehát összhangban van ez az elképzelés Pécs város elképzeléseivel. Tehát ezeknek az intézményeknek a dolgozói létszámát természetesen növeljük, az majd a következő közgyűlésen kerül elfogadásra. Köszönöm szépen. Gonda Tibor: Köszönöm én is. Fekete Éva szeretne rá válaszolni. Dr. Fekete Éva: Csak egyetlen mondat. Nem emlékszem rá, hogy egy szóval is említettem volna kiemelt szociális otthonokat. Én ezt nem állt szándékomban sem emelt szint, sem ilyesmiről beszélni. Egyszerűen problematikusnak tartom azt, hogy kevés létszámmal és nem tudom, miért került le. Én értem azt, hogy jövő csütörtökön tárgyalja a bizottság, de arra nem kaptam választ és nem indokolta meg az elnök úr, hogy a mai ülésen a közgyűlés elől miért került levételre, miután a bizottsági elnök úr utána meg is indokolta, hogy szükség van erre a létszámra ahhoz, hogy a működési engedélyt megkapja, úgyhogy nem tudom, hogy miért kell idekeverni olyan dolgokat, amikről nem is volt szó, tehát nem beszéltem emelt szintű szociális ellátásról. Köszönöm. Gonda Tibor: Bizottsági elnök úré a szó. Nyőgéri Lajos: Köszönöm szépen, tényleg csak egy gyors reakció. Én azért használom ezt a nagyszerű találmány, hogy toll, hogy közben még valamilyen felvetés érkezik, akkor jegyzeteljek, tehát a kiemelt szociális otthoni ellátás elhangzott, tehát egyrészt, amiért erre reagáltam. A másik, itt két napirendi pontról beszélünk akkor ugye. Az egyik az, amit – mint előterjesztő – levetettem és azt, ha jól tudom, indoklás nélkül megtehetem, tehát hogy ezt most nem is indokolnám, hogy miért vetettem le. Csak azért,
103 hogy ne húzzuk most ezzel az időt, bár ha képviselő asszony kíváncsi rá, akkor gyorsan csak mondom. A 93/3-as Szociális törvénynek van egy végrehajtási rendelete, az úgynevezett 1/2000-es végrehajtási rendelet, amely módosítás alatt áll. Decemberben fogadta azt el a Szociális Minisztérium mindenféle fórumon átfuttatva és ez körülbelül márciusban kerül majd bevezetésre. Tehát, hogy a most hatályban nem lévő 1/2000-es végrehajtási rendelet alapján mi nem is hozhatnánk ugye létszámban döntéseket. Tehát ezért vetettem le egyrészt. Másrészt pedig ott nemcsak az idős ellátás intézményei voltak felsorolva. De a kettő nincs összhangban. Azt azonban még egyszer szeretném megnyugtatni egyrészt az intézmény dolgozóit, másrészt az intézmény vezetőit, hogy a dolgozói létszámokat emelni fogja Pécs Város Közgyűlése. Köszönöm szépen. Gonda Tibor: Köszönöm szépen. Szavaznánk, igen, de nem tudunk még, mert Fekete Éva képviselő asszony szeretne még hozzászólni. Dr. Fekete Éva: Szó szerinti jegyzőkönyvet szeretnék kérni erről a napirendi pontról. Köszönöm. Gonda Tibor: Jó. Szó szerinti jegyzőkönyvet. Tisztelt Közgyűlés! Talán eljutottunk ahhoz a pillanathoz, hogy szavazhatunk a napirendről. Kérek mindenkit, hogy szavazzon. Megállapítom, hogy a testület 33 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot.” Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 25/2006. (01.26.) sz. határozata idősek otthonaiban demens engedélyezése iránti kérelemről
részlegek
működésének
1.) A Közgyűlés kérelmet nyújt be a Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatalához, demens részlegek működésének engedélyezése érdekében az alábbi telephelyeken működő szociális intézmények vonatkozásában: − − − − − − − −
Integrált Szociális Intézmény Pécs, Malomvölgyi u. 21, Tüzér utcai Egyesített Szociális Intézmény Pécs, Tüzér u. 7. Tüzér utcai Egyesített Szociális Intézmény Pécs, Mártírok u. 9. Xavér utcai Egyesített Szociális Intézmény Pécs, Xavér u. 10. Xavér utcai Egyesített Szociális Intézmény Pécs, Alkotmány u. 77. Xavér utcai Egyesített Szociális Intézmény Pécs, Felsőbalokány u. 1. Xavér utcai Egyesített Szociális Intézmény Pécs, Barátság u. 18. Tímár utcai Idősek Otthona Pécs, Tímár u. 5.
2.) A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert engedélyek módosítása iránti kérelmek aláírására.
a
működési
104
3.) A Közgyűlés utasítja a Népjólét Főosztályt, hogy a működési engedélyek módosítása érdekében szükséges intézkedéseket tegye meg. Határidő: azonnal Felelős: dr. Sohár Endre főosztályvezető 4.) A Közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztályt, hogy a működési engedélyek birtokában intézkedjen a Magyar Államkincstár felé, a demens betegek ellátásának állami normatív támogatása megigénylése érdekében. Határidő: a működési engedélyek jogerőre követően Felelős: dr. Tolnai Márta főosztályvezető Kapják:
27.)
emelkedését
dr. Toller László polgármester, dr. Kunszt Márta alpolgármester, Nyőgéri Lajos, Soó László bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta, dr. Sohár Endre főosztályvezető
A 2005-2006. évi szociális bérlakások pót-bérlőlistája Előterjesztő: Bókay Endre bizottsági elnök
Molnárné Garai Edit: kérdése, vannak-e olyanok, akik kaptak értesítést arról, hogy ha majd átadásra kerül a 116 lakásos bérház, akkor a megüresedő lakásokban lesz helyük. Vannak-e ilyen családok, vagy esetleg erre lesz-e megoldás? Egyetért a bérlőlistával, hiszen ő is javasolta, készüljön ilyen lista. Kérdése, továbbá lesz-e még további ilyen hasonló lista? Bókay Endre: majdnem 210 családot érintenek a közelmúltban átadott –116, a 61 és az István-aknán felújított és átadott – lakások. Ekkora létszámban mindig van, amikor valakinek valami nem felel meg, vagy cserélnek, illetve más változás történik. A bérlőlistánál más a helyzet, azt az önkormányzati rendeletben foglaltak alapján fogadta el a város. A rendkívüli élethelyzetekre tekintettel természetesen továbbra is tud biztosítani a város arra lehetőséget, hogy valakit lakáshoz juttasson. Gonda Tibor: további hozzászólás nem lévén, kéri a szavazást az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a testület 32 egyhangú igen szavazattal, ellenszavazat, tartózkodás nélkül elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének
105
26/2006. (01.26.) sz. határozata a 2005- 2006. évi szociális bérlakások pótbérlőlistájáról A Közgyűlés jóváhagyja a 2005-2006.évi szociális bérlakások pótbérlőlistáját a határozat mellékletében foglaltak szerint. A Közgyűlés utasítja a Népjóléti Főosztály Szociális Lakásgazdálkodási Csoportját, hogy a pótbérlőlistán szereplő családok elhelyezéséről a lakások bérbeadásával gondoskodjon. Határidő: Felelős:
2006.december 31. dr. Varga-Pál Józsefné csoportvezető
Kapják:
dr. Toller László polgármester, Bókay Endre bizottsági elnök, dr. Sohár Endre főosztályvezető, dr. Varga-Pál Józsefné csoportvezető
A határozat melléklete a jegyzőkönyv 6. sz. melléklete.
28.)
Bencze Attila művészlakás kérelme Előterjesztő: Meixner András bizottsági elnök
Meixner András: Bencze Attila és Vermes Tímea művészházaspár lakáshoz jutásáról szól az előterjesztés. Nem szerepel benne, hogy mind a televízió, mind a színház vezetése úgy nyilatkozott, fontos számukra nevezett művészek Pécshez kötése, ezért támogatják kérelmük teljesítését. Nagy Csaba: kérdése, Bencze Attila milyen művészi tevékenységet folytat, mert ez nem derül ki az előterjesztésből? Mondják többen, hogy életművész, de százszámra több ilyen ember is van a városban, mégsem kapnak művészlakást. Ha Vermes Tímea lakásigényléséről lenne szó, akkor ezt nem kérdezné meg. Sokat idézett mondat, a Mitől művész a művész? hangzott el a kilencvenes évek elején a közgyűlési teremben. Úgy gondolja, az elmúlt évek gyakorlatának nem megfelelő a döntési javaslat, ezért tette fel a kérdést. Meixner András: lehet azon vitatkozni, hogy mitől művész a művész. Úgy gondolja, Bencze Attila egy showman, tehát a határeset kategóriájába tartozik. Simon István a Pécsi Nemzeti Színház ügyvezető igazgatója szinte szó szerint a következőt mondta: A Nemzeti Színháznak létérdeke az, hogy Vermes Tímeát Pécshez kösse, ezért a színház vezetése támogatja a kérelmet. Lehet, hogy Vermes Tímea nevével kellett volna fémjelezni az előterjesztést, mert akkor nem merült volna fel a kérdés. Tájékoztatásul elmondja, a művészlakások tekintetében a művészség értelmezése korábban is viszonylag szabadabban történt, hiszen olyan egyetemi oktatók
106 is kaptak művészlakást, akiknek – ugyan irodalmat tanítottak, tanítanak az egyetemen – a művészethez igazából csak mint oktatóknak van közük. Ilyen értelemben nemcsak az előadóművész, vagy alkotóművész kategóriában találnak meg embereket művészlakásokban. Ezért javasolja az előterjesztés elfogadását. Nagy Csaba: egy egyetemi oktató és egy kereskedelmi televízió showman-je között lényeges különbség van. Kéri, alakítsák át az előterjesztést Vermes Tímea lakáskérelmévé, akkor semmi kifogása nem lesz, de így az elmúlt évek gyakorlatával szembeforduló az előterjesztés. Nyilván mindenkinek van egy olyan férje, felesége, aki nem művész, de akkor vissza kellene fordulni ahhoz a gyakorlathoz, hogy művészházaspárok részére adjanak művészlakást. Meixner András: érti a problémát, tulajdonképpen egyet is érthetne vele. Ám nem tudja, hogy jogilag megfordítható-e a kérelem, hiszen a beadvány végig Bencze Attila nevén futott. Jegyző asszonytól kérdezi is, hogy megvalósítható-e, hogy átírják Vermes Tímea részére? Azt is el tudja képzelni, hogy például a határozatba Bencze Attila neve mellé Vermes Tímea neve is bekerüljön. Ezzel a megoldással eleget lehetne tenni Nagy Csaba frakcióvezető igényének. Gonda Tibor: jegyző asszony bólintásából úgy érzi, egyetért ezzel a változattal. Reméli, így mindenki számára elfogadható lesz az előterjesztés. Más hozzászólás nem lévén, kéri, hogy az elhangzott módosítás figyelembe vételével szavazzon a testület az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a testület 27 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést és a módosult határozati javaslatot.
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 27/2006. (01.26.) sz. határozata Bencze Attila és Vermes Tímea művészlakás kérelméről Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése úgy dönt, hogy az önkormányzat művészlakás keretét a szociális bérlakás keret terhére 1 db, 2 szobás összkomfortos bérlakással megemeli. A közgyűlés a művészlakás bérlőjéül Bencze Attila és Vermes Timea 7621 Pécs, Toldi M. u. 4. 1/3 szám alatti lakosokat jelöli ki 2006. január 31-től 2009. február 1-jéig tartó 3 éves meghatározott időtartamra.
107 A közgyűlés utasítja a Népjóléti Főosztály Szociális Lakásgazdálkodási Csoportjának vezetőjét, hogy a kijelölt bérlőkkel a lakásbérleti szerződést kösse meg.
29.)
Határidő: Felelős:
2006. február 15. dr. Varga-Pál Józsefné csoportvezető
Kapják:
dr. Toller László polgármester, dr. Kunszt Márta alpolgármester, Meixner András, Bókay Endre bizottsági elnök, dr. Sohár Endre, Póla József főosztályvezető, dr. Varga Pál Józsefné csoportvezető
Szlavisztika Alapítvány módosítási kérelme Előterjesztő: dr. Tóth Bertalan bizottsági elnök
Gonda Tibor: kiegészítés, kérdés, észrevétel nem lévén, kéri a szavazást az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a testület 30 egyhangú igen szavazattal, ellenszavazat, tartózkodás nélkül elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 28/2006. (01.26.) sz. határozata a Szlavisztika Alapítvány módosítási kérelméről 1.) A Közgyűlés a 285/2005. (06.09.) sz. határozatát módosítja, és hozzájárul ahhoz, hogy az alapítvány az 1-1332-3/2005 sz. támogatási szerződésben meghatározott célok helyett a támogatás összegét a "Kultúrák Dialógusa a soknyelvű Európában" című konferencia tanulmánykötetének nyomdaköltségére használhassa fel. 2.) A Közgyűlés felkéri dr. Toller László polgármestert a támogatási szerződést módosító szerződés aláírására. 3.) A Közgyűlés utasítja a Tisztségviselői Kabinet vezetőjét, hogy a támogatási szerződést módosító szerződés elkészítéséről gondoskodjék. Határidő: Felelős:
2006. február 15. dr. Varga István főosztályvezető
108 Kapják:
30.)
dr. Toller László polgármester, dr. Kunszt Márta alpolgármester, dr. .Papp Judit címzetes főjegyző, dr. Tóth Bertalan bizottsági elnök, dr. Varga István főosztályvezető, dr. Nász László főosztályvezető helyettes
A Vizuális Nevelésért Alapítvány módosítási kérelme Előterjesztő: dr. Tóth Bertalan bizottsági elnök
Gonda Tibor: kérdés, észrevétel nem lévén, kéri a szavazást az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a testület 26 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 7 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 29/2006. (01.26.) sz. határozata a Vizuális Nevelésért Alapítvány módosítási kérelméről 1.) A Közgyűlés a 164/2004. (04.22.) és a 337/2004. (06. 24.) sz. határozatát módosítja és hozzájárul ahhoz, hogy a Vizuális Nevelésért Alapítvánnyal kötött 1-732-5/2004., 1-1085-2/2004., 11086-2/2004 sz. támogatási szerződések elszámolási határideje 2005. december 20-ra módosuljon. 2.) A Közgyűlés a Vizuális Nevelésért Alapítvány fenti három szerződése elszámolási határidejének, valamint a támogatási összeg további felhasználásának módosításához nem járul hozzá. 3.) A Közgyűlés felkéri dr. Toller László polgármestert a támogatási szerződést módosító szerződések aláírására. 4.) A Közgyűlés utasítja a Tisztségviselői Kabinet vezetőjét, hogy a módosító szerződések elkészítéséről gondoskodjék. Határidő: Felelős:
2006. február 15. dr. Varga István főosztályvezető
Kapják:
dr. Toller László polgármester, dr. Kunszt Márta alpolgármester, dr. Papp Judit címzetes főjegyző, dr. Tóth Bertalan bizottsági elnök, dr. Varga István főosztályvezető, dr. Nász László főosztályvezető helyettes
109
31.)
Ismételt árverési eljárás kiírása a Pécs, Szigeti út 35. sz. alatti ingatlanra Előterjesztő: Juhász István bizottsági elnök
Gonda Tibor: kiegészítés, kérdés, észrevétel nem lévén, kéri a szavazást az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 29 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 5 tartózkodás mellet az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 30/2006. (01.26.) sz. határozata ismételt árverési eljárás kiírásáról a Pécs Szigeti út 35.sz. alatti ingatlanra
32.)
1.)
A Közgyűlés tudomásul veszi a Pécs, Szigeti út 35. sz. ingatlanra kötött adásvételi szerződéstől való egyoldalú elállást.
2.)
A Közgyűlés egyetért azzal, hogy az ingatlan értékesítése érdekében ismételt árverés kiírására kerüljön sor. Az ingatlan induló árverési árát 155.000.000.-Ft + ÁFA összegben határozza meg.
3.)
A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert nyertesével kötendő szerződés aláírására.
az
Határidő: Felelős:
az árverés lebonyolítására 2006. III. 30. dr. Toller László polgármester Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető
Kapják:
dr. Toller László bizottsági elnök, főosztályvezető
árverés
polgármester, Juhász István Balázsné Donáth Aranka
Vezetékes hálózatok építéséhez használatának pénzbeli ellenértéke
biztosított
közterület
Előterjesztő: Juhász István bizottsági elnök Gonda Tibor: kiegészítés, kérdés észrevétel nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról.
110 Megállapítja, hogy a közgyűlés 32 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 31/2006. (01.26.) sz. határozata vezetékes hálózatok építéséhez használatának pénzbeli ellenértékéről
biztosított
közterület
A Közgyűlés úgy dönt, hogy az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken, illetve azok alatt, vagy felett lévő közművek és közcélú távközlési eszközök, egyéb vezetékes létesítmények létesítésével, bővítésével és áthelyezésével kapcsolatos megállapodás megkötése és pénzbeli ellenértékének megállapítása a következők szerint történjen: 1. Az önkormányzat megállapodást köt a közmű tulajdonosokkal és üzemeltetőkkel a közműveik létesítésével, bővítésével és áthelyezésével kapcsolatos közterület használat pénzbeli ellentételezéséről. 2. Az ellenérték mértéke területrészenként a következő: - történelmi és egyéb belvárosi terület: 1.000.000 Ft/km - a város egyéb területein (pl. Pécsújhegy): 600.000 Ft/km - a város külső területein (pl. Pécsbánya, Vasas): 300.000 Ft/km 3. A Közgyűlés utasítja a Városfejlesztési keretszerződés tervezetek előkészítésére.
Főosztályt
a
4. A Közgyűlés felkéri a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási, valamint a Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottságokat, tárgyalják meg a keretszerződés tervezeteket. 5. A közgyűlés felkéri a polgármestert a állásfoglalásukban elfogadásra javasolt aláírására.
bizottságok által keretszerződések
Határidő: Felelős:
2006.02.28. Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető
Kapják:
dr. Toller László polgármester, Juhász István bizottsági elnök, Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető
111 Gonda Tibor: megköszöni az aktív közreműködést és a nyílt ülést 17.45 órakor bezárja azzal, hogy a TV kamerák leszerelése után közgyűlés zárt ülés keretében folytatja munkáját.
K.m.f.
Gonda Tibor alpolgármester
Dr. Papp Judit címzetes főjegyző
1. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 1/2006. (01.31.) rendelete a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekvédelmi ellátások, oktatási nevelési intézményekben biztosított szolgáltatások térítési díjairól 1.§ A Közgyűlés a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások intézményi térítési díját a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. tv.(továbbiakban: Szt.) 115.§-ában, valamint a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI tv. (továbbiakban: Gyvt.) 147.§ában kapott felhatalmazás alapján az önköltséget figyelembe véve az alábbiak szerint állapítja meg: (1) Gyermekétkeztetési térítés napi összege (ÁFA nélkül) Megnevezés
Intézményi térítési díj
Bölcsőde 227.-Ft/fő bentlakásos bölcsőde 320.-Ft/fő Nyitott bölcsőde (időszakos 300.-Ft/óra gyermekfelügyelet) 4 órai igénybevétel felett 800.-Ft/fő Heti igénybevétel esetén 4.000.-Ft/fő Havi igénybevétel esetén 16.000.-Ft/fő Óvodai ellátás 199.-Ft/fő Általános iskolai napközi 251.-Ft/fő Általános iskola ebéd 165.-Ft/fő Általános iskolai diákotthon 376.-Ft/fő Sajátos nevelési igényű gyermekek egész 526.-Ft/fő napi ellátása Középiskolai kollégium 398.-Ft/fő Középiskolai ebéd 183.-Ft/fő Általános iskolai gyermeküdültetés 501.-Ft/fő Diétás óvodai ellátás 239.-Ft/fő Általános iskolai lisztérzékenyek napközi 315.-Ft/fő (2) Gyermekétkeztetésnek nem minősülő élelmezés napi térítési díja (ÁFA nélkül) reggeli vagy uzsonna ebéd vacsora
90.-Ft/fő 318.-Ft/fő 130.-Ft/fő
(3) Házi segítségnyújtás óradíja (ÁFA nélkül) hivatásos gondozó foglalkoztatásakor tiszteletdíjas gondozó foglalkoztatásakor
520.-Ft/óra 260.-Ft/óra
(4) Ápolást, gondozást nyújtó intézmények térítési díja: Integrált Szociális Intézmény Malomvölgyi úti Otthonának régi időskorú részlegében napi havi
1.700.-Ft/fő 51.000.-Ft/fő
Integrált Szociális Intézmény Malomvölgyi úti Otthonának új időskorú részlegében napi havi
1.900.-Ft/fő 57.000.-Ft/fő
Integrált Szociális Intézmény Malomvölgyi úti Otthonának mozgásfogyatékos részlegében napi havi
1.400.-Ft/fő 42.000.-Ft/fő
Tímár utcai Idősek Otthonában napi havi
1.700.-Ft/fő 51.000.-Ft/fő
Tüzér utcai Egyesített Szociális Intézmény Pécs, Tüzér u. 7.szám alatti telephelyén napi havi
1.700.-Ft/fő 51.000.-Ft/fő
Tüzér utcai Egyesített Szociális Intézmény Pécs, Mártírok u. 9.szám alatti telephelyén napi havi
1.700.-Ft/fő 51.000.-Ft/fő
Xavér utcai Egyesített Szociális Intézmény Pécs, Xavér u. 10.szám alatti telephelyén napi havi
1.700.-Ft/fő 51.000.-Ft/fő
Xavér utcai Egyesített Szociális Intézmény Pécs, Alkotmány u. 77..szám alatti telephelyén napi havi
1.700.-Ft/fő 51.000.-Ft/fő
Xavér utcai Egyesített Szociális Intézmény Pécs, Felsőbalokány u. 1.szám alatti telephelyén napi havi
1.600.-Ft/fő 48.000.-Ft/fő
Xavér utcai Egyesített Szociális Intézmény Pécs, Barátság u. 18.szám alatti telephelyén napi havi
1.700.-Ft/fő 51.000.-Ft/fő
5) Életminőség-fejlesztő Szolgáltatások Intézménye (ÁFA nélkül) Átmeneti szállás az Életminőség-fejlesztő Szolgáltatások Intézménye Pécs, Endresz Gy. u. 21-23 szám alatti telephelyén napi havi
1.000.-Ft/fő 30.000.-Ft/fő
Nappali ellátást nyújtó intézmény az Életminőség-fejlesztő Szolgáltatások Intézménye Pécs, Endresz Gy. u. 21-23 szám alatti valamint az Acsády u. 8. szám alatti telephelyén napi havi
408.-Ft/fő 12.240.-Ft/fő
(6) Időskorúak gondozóháza Tüzér utcai Egyesített Szociális Intézmény Pécs, Zipernovszky u. 1.szám alatti Időskorúak gondozóháza napi havi
1.250,-Ft/fő 37.500.-Ft/fő
Tüzér utcai Egyesített Szociális Intézmény Pécs, Garai u. 33. szám alatti időskorúak gondozóháza napi havi
1.250.-Ft/fő 37.500.-Ft/fő
(7) Utógondozói ellátás (Pécsi Gyermekotthon 18 év feletti gondozottjai) napi havi
810.-Ft/fő 24.300.-Ft/fő
(8) Gyermekek átmeneti otthoni ellátása napi havi
810.-Ft/fő 24.300.-Ft/fő
(9) Családok átmeneti otthona Étkezés nélkül Étkezéssel
napi havi napi havi
345.-Ft/fő 10.350.-Ft/fő 648.-Ft/fő 19.440.-Ft/fő
(10) Támogató szolgálat térítési díja személyi segítés térítési díja személyi szállítás díja
520.-Ft/óra 80.-Ft/km
2.§. (1) Az e rendelet 1.§.-ában szereplő ellátási formáknál – az idősek otthona és a mozgásfogyatékosok ápoló-gondozó otthona ellátás Szt.117.§.(3) bekezdésének eseteit kivéve – a személyi térítési díj megállapítása az intézményvezető hatáskörébe tartozik. (2) Amennyiben az idősek otthonában, vagy a mozgásfogyatékosok ápológondozó otthonában ellátott a havi jövedelméből nem tudja megfizetni az intézményi térítési díjat, a fenntartó határozattal állapítja meg a személyi térítési díjat a Szt. 117.§. (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően. Ilyen esetben a polgármester határozattal dönt a személyi térítési díjról a beutaló határozatban, vagy a térítési díj felülvizsgálata során. (3) A szociális étkeztetés, a nappali ellátást nyújtó intézményekben történő étkeztetés és a házi segítség nyújtás személyi térítési díját az e rendelet 1.sz. melléklete alapján kell meghatározni. Szociális étkeztetésben azt a szociálisan rászorult személyt lehet részesíteni akinél az egy főre számított havi családi jövedelemhatár, illetőleg egyedülálló esetén a jövedelemhatár, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át nem haladja meg. (4) A házi segítségnyújtás valamint a támogató szolgálat keretében végzett mentális gondoskodás szolgáltatás térítésmentesen vehető igénybe. (5) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás térítésmentesen vehető igénybe. (6) Az 1.§. (4)-(5)-(6) bekezdéseiben felsorolt személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokért az Szt. térítési díj fejezete-, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjairól szóló 29/1993. (II.17.) számú Kormányrendelet adott ellátásra vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően kell a személyi térítési díjat megállapítani. (7) Az 1.§. (7)-(8)-(9) bekezdéseiben felsorolt személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti illetve gyermekvédelmi ellátásokért a Gyvt. térítési díj fejezete-, valamint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 133/1997. (VII.29.) sz. Kormányrendelet adott ellátásra vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően kell a személyi térítési díjat megállapítani. Gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményekben (1.§. (1) bek.) a személyi térítési díjak megállapításánál az 1993. évi III.tv. és a gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. tv. 148.§-ban foglaltakra kell figyelemmel lenni.
(8) A személyi térítési díj nem lehet magasabb az intézményi térítési díjnál. (9) Amennyiben a szociális vagy gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmény vezetője által megállapított személyi térítési díjat a kötelezett vitatja – a díjmegállapítás módjával nem ért egyet - a térítési díjról szóló értesítés kézhezvételéről számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Ilyen esetben a polgármester határozattal dönt a személyi térítési díjról. 3.§. (1) Ha a térítési díj megfizetése a kötelezett saját vagy családja létfenntartását veszélyezteti, illetve a szociális körülményei azt indokolttá teszik - az 1.§.(1) bekezdésében foglalt esetek kivételével – a személyi térítési díj méltányosságból történő csökkentésére vagy elengedésére van lehetőség. (2) A személyi térítési díj csökkentése, vagy elengedése a kötelezett kérelme és az intézményvezető javaslata alapján történik. A kérelemhez jövedelemigazolást kell csatolni és az intézményvezető javaslatával együtt a Polgármesteri Hivatal Népjóléti Főosztálya III. számú Területi Szociális Központjához kell benyújtani. A személyi térítési díj méltányosságból történő csökkentéséről illetve elengedéséről a polgármester határozattal dönt. 4.§. (1) Amennyiben az intézményvezető által megállapított személyi térítési díjat a kötelezett nem fizeti meg határidőben az intézményvezető a fenntartóhoz fordul a díjhátralék megállapítása céljából. Ilyen esetben a Népjóléti Főosztály III. számú Területi Szociális Központja előkészítésében, a polgármester határozattal megállapítja a hátralékot és intézkedik a térítési díj behajtása érdekében. A jogerős határozatokat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv., valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII.tv. alkalmazásával kell végrehajtani. (2) Amennyiben a térítési díjhátralékot a végrehajtás során végrehajthatatlannak nyilvánítják, a fenntartó a külön önkormányzati rendeletben foglaltak alapján intézkedik a behajthatatlan hátralék törlése érdekében. (3) Ahol e rendeletben a polgármester átruházott hatáskörben gyakorolja az elsőfokú hatáskört, határozata (végzése) ellen a kézhezvételt követő 15 napon belül Pécs Megyei Jogú Város Közgyűléséhez címzett, de Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Népjóléti Főosztály III. számú Területi Szociális Központjánál benyújtott illetékmentes fellebbezésnek van helye.
Záró rendelkezések 5.§. (1) E rendelet 2006. február 1-én lép hatályba. (2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekvédelmi ellátások, oktatási nevelési intézményekben biztosított szolgáltatások térítési díjairól szóló 8/2005. (03. 01.) számú önkormányzati rendelet hatályát veszti.
Gonda Tibor alpolgármester
Záradék: Elfogadva a Közgyűlés 2006. január 26- i ülésén Kihirdetve: 2006. január 31-én
Dr. Papp Judit címzetes főjegyző
1.sz.melléklet A szociális étkeztetés, nappali szociális intézményekben történő étkeztetés és a házi segítségnyújtása személyi térítési díjának kiszámításához (a térítési díjak ÁFA-t nem tartalmaznak) 2006. évi Jövedelem kategó riák Ft térítési díj %
25.800.-
25.801.30.200.-
30.201.34.800.-
34.801.39.200.-
39.201.43.800.-
43.80148.200.-
48.201,52.800.-
52.80157.200.-
57.201.61.800.-
61.801.66.200.-
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
66.20177.400-ig
100%
SZOCIÁLIS ÉTKEZTETÉS – NAPPALI ELLÁTÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEK (Ft/fő/nap) reggeli v. uzsonna ebéd vacsora
0
9
18
27
36
45
54
63
72
81
90
0 0
32 13
64 26
95 39
127 52
159 66
191 79
223 92
254 105
286 118
318 130
HÁZI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS (Ft/óradíj) hivatásos gondozónál tiszteletdíj as gondozónál
0
52
104
156
208
260
312
364
416
468
520
0
26
52
78
104
130
156
182
208
234
260
2. sz. melléklet Pécs Megyei jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 2/2006. (02.01.) számú rendelete az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól és a sport feladatok támogatásáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében és a sportról szóló 2004. évi I. törvény 55. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Európai Sport Charta rendelkezéseivel összhangban az alábbi rendeletet alkotja. Preambulum A modern társadalmakban a testnevelés és a sport egyre inkább az emberek mindennapi életének részévé válik, mint a testkultúra illetve az egészséges életmód része és a szabadidő eltöltésének hasznos módja. A testnevelés és a sport a regeneráció és a rekreáció eszköze. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) biztosítja a testkultúrához fűződő állampolgári alapjog megvalósulását és az állampolgárok számára a sportolási lehetőség megvalósítását. Az önkormányzat alapvető feladata, hogy az élsport és a versenysport mellett támogassa a szabadidősportot, a fogyatékosok sportját, valamint a diáksportot, esélyegyenlőséget biztosítva ezzel a város valamennyi állampolgárának. Az önkormányzat a testnevelési és sportfeladatainak ellátásával jelentős szerepet tölt be az ifjúság erkölcsi és fizikai nevelésében. A rendelet célja 1. § (1)
A rendelet célja, hogy meghatározza az önkormányzat helyi sportfejlesztési koncepciója megvalósításához szükséges feltételrendszert és a sport támogatására rendelt költségvetési valamint önkormányzati támogatások évenkénti elosztásának és felhasználásának egységes alapelvek szerinti szabályait. A rendelet hatálya 2. §
(1)
E rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat által fenntartott sport intézményre, közoktatási intézményekre, valamint az önkormányzat által alapított gazdasági társaságokra, amennyiben azok sport feladatot látnak el.
(2)
A rendelet hatálya kiterjed továbbá mindazokra a pécsi székhellyel rendelkező nem önkormányzati fenntartású vagy alapítású sport feladatot ellátó intézményekre, gazdasági társaságra, társadalmi és civil szervezetekre,
társulásokra és magánszemélyekre is, ha velük az önkormányzat sport feladat ellátására támogatási szerződést köt. A sport feladatok ellátásának alapelvei 3. § (1)
A sporthoz való jog alapvető emberi joga minden állampolgárnak. E jogok, nemre, korra, vallásra, politikai meggyőződésre, nemzeti vagy társadalmi származásra való tekintet nélkül mindenkit megilletnek. Az önkormányzat a testnevelés és sporttevékenység feltételeinek szabályozása során arra törekszik, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmánya 70/D. §-ában emberi alapjogként rögzített rendszeres testedzést minél szélesebb körben biztosítsa az állampolgárok számára.
(2)
Az önkormányzat a sport fejlesztésének és támogatásának a hatékonysága és koordinációja érdekében figyelembe veszi az oktatás, az egészségügy, a szociális, a városfejlesztési, a környezetvédelmi, a közművelődési, a költségvetési és más ágazatok véleményét és javaslatait, és biztosítja a sport integráns szerepét és helyét a helyi kultúra fejlődésében.
(3)
Az önkormányzat a testnevelés és a sport rendszerét úgy működteti, hogy értékei a lakosság minél szélesebb körében érvényesüljenek, hozzájárulva a lakosság egészségi állapotának megőrzéséhez, illetve fejlesztéséhez, javításához, továbbá a szabadidő hasznos eltöltéséhez.
(4)
Az önkormányzat a testnevelés és sport részterületeinek a szabályozása során arra törekszik, hogy az óvodai és iskolai testnevelés, a diáksport, a versenysport, a lakossági szabadidősport, a hátrányos helyzetűek sportja egymással összefüggő, egymással kölcsönhatásban álló egészet képezzenek, egyik fejlesztése sem indokolt a másik rovására.
(5)
Az önkormányzat által működtetett, illetve támogatott sportszervezetek által szervezett sportrendezvények egyetlen vallás, világnézet, vagy politikai irányzat mellett nem lehetnek elkötelezettek. A testnevelési és sporttevékenység szervezése és gyakorlása közben tilos bármilyen hátrányos megkülönböztetés. Az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatai 4. §
(1)
Az önkormányzat a helyi sportfeladatok ellátása és támogatása kiemelt feladatának tekinti:
során
a.) a sport hosszú távú fejlesztési céljainak megfelelő helyi sportkoncepció meghatározását és megvalósítását,
b.) az egészséges életmód iránti állampolgári igény kielégítését és a szabadidősport helyi feltételeinek javítását, c.) a helyi sportélet alapját képező óvodai, iskolai testnevelés és a diáksport személyi és tárgyi feltételeinek javítását, d.) az utánpótlás-nevelés támogatását, fejlesztését, a városi és a diákolimpiai sportverseny rendszer működtetését és fejlesztését, illetve az olimpiai utánpótlás-nevelési program segítését és olimpiai műhelyek létesítését, e.) az élsport és a versenysport eredményesség alapján történő támogatását, valamint a hátrányos helyzetűek sportjának támogatását és a sportolási feltételeinek javítását, f.) a tulajdonában álló sportlétesítmények fenntartását és fejlesztését,
működtetését,
g.) a sportági szakszövetségek városi szervei működésének segítését, a sportmúzeum működtetését és támogatását, h.) az Egészséges Városért Alapítvány együttműködésével a városi Egészségfejlesztési Program figyelembe vételét, az amatőr, a szabadidősport és a hátrányos helyzetűek sportjának fejlesztése érdekében. (2)
Az (1) bekezdés a.) – h.) pontjaiban írt sportfeladatok évenkénti végrehajtására az önkormányzat illetékes bizottságai tesznek javaslatot a közgyűlésnek. Az önkormányzati sportfeladatok irányítása 5. §
(1)
Az e rendeletben meghatározott sportfeladatok ellátásával kapcsolatos hatásköröket a közgyűlés, illetve a közgyűlés által átruházott hatáskörében a Sportbizottság gyakorolja.
(2)
A közgyűlésnek és a Sportbizottságnak a sportfeladatok ellátásával kapcsolatos feladat-és hatásköreit az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata, tárgyévi költségvetési rendeletei és az önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló 29/2002. (05.10.) számú önkormányzati rendelet, (a továbbiakban: Övr.) valamint a Sportbizottság ügyrendje határozza meg. A helyi sporttevékenységgel kapcsolatos feladatok ellátásában együttműködő intézmények és társadalmi szervezetek
6. § (1)
Az önkormányzat a testnevelési és sportfeladatok ellátása érdekében biztosítja az alap- és középfokú oktatási intézmények testnevelési és diáksport tevékenységének működési feltételeit, sportlétesítményeket tart fenn az oktatási intézményekben, valamint sportszervezeteket, egyesületeket és sport tevékenységet folytató gazdasági társaságokat támogat.
(2)
Az önkormányzat a sportfeladatainak ellátásához az (1) pontban felsorolt szervezeteken kívül, az alábbi intézményeket, létesítményeket és szervezeteket kérheti fel sportfeladat ellátására: a.) b.) c.) d.)
(3)
a nem testnevelési és sport feladatokat ellátó intézményeket, a nem önkormányzati fenntartású sportlétesítményeket működtető szervezeteket, a sportcélú társadalmi szervezeteket és egyesületeket, sport tevékenységet folytató vállalkozásokat, illetve gazdasági társaságokat.
A (2) bekezdésben megjelölt intézményeknek és szervezeteknek a testnevelés és sport feladatok ellátásába való bevonása az önkormányzat által fenntartott intézmények, sportlétesítmények és szervezetek által el nem látott feladatok teljesítése érdekében történhet. Az önkormányzati sportfeladatok ellátásának szervezeti keretei 7. §
(1)
Az önkormányzat a helyi sportfeladatok ellátása érdekében sportintézményt tart fenn, illetve a tulajdonában álló sportlétesítmények működtetését gazdasági társaságokkal és civil szervezetekkel az Övr. szabályai szerint megkötött vagyonhasznosítási szerződések alapján biztosítja az alábbiak szerint: a.) A Pécs Városi Sportlétesítmények Igazgatósága az alapító okiratában írtak alapján az alábbi sportlétesítmények kezeléséről gondoskodik: 1.) 2.) 3.) 4.) 5.) 6.) 7.)
Lauber Dezső Városi Sportcsarnok, Várkői Ferenc Diák-és szabadidő Sportközpont, Városi Műjégpálya, Városi Lőtér, Utánpótlás Labdarúgó Sporttelep, (Pécs, Gyöngyvirág u.) Uránvárosi Szabadidő Park Sporttelep Pécs, Verseny u. 13.
b.) A Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Zrt. kezeli: 1.)
PMFC Sporttelep (Pécs, Stadion u. )
2.)
közterületi sportpályák és játszóterek
c.) A Pécs Városi Tennis Club haszonkölcsön szerződés alapján kezeli Pécs, Universitas úti teniszpályákat d.) Az oktatási-nevelési intézmények az alapító okiratukban írtak szerint gondoskodnak a kezelésükben álló szabadtéri és fedett sportlétesítmények és játszóterek fenntartásáról. (2)
Az önkormányzat a Sportlétesítmények Igazgatósága évenkénti költségvetésében biztosítja a 7. § (1) a.) pontjában felsorolt sportlétesítmények fenntartását és működtetését.
(3)
Az (1) bekezdés a.) – d.) pontjaiban felsorolt sportlétesítmények fejlesztésére, valamint új sportlétesítmények létrehozására a Sportbizottság évente fejlesztési programot készít a közgyűlésnek.
Az önkormányzat sportfeladatainak finanszírozása és a sport támogatási rendszere 8. § (1)
A sportfeladatok finanszírozása az Önkormányzat mindenkori induló költségvetése költségvetési főösszegének legalább 1 %, legfeljebb 2 %-a, amelyet az önkormányzati sportfeladatok ellátására és a sportszervezetek támogatására kell fordítani.
(2)
Az önkormányzat az (1) bekezdésben írtakon felül, a fenntartásában működő intézmények tárgyévi költségvetésében biztosítja a nevelési, oktatási intézményekben az óvodai, iskolai testnevelést, valamint az iskolai diáksportkörök működését, valamint a tárgyévi költségvetési rendeletében biztosítja a sport szakfeladatok költséghelyen az óvodai és iskolai alapfokú városi és diákolimpiai sportverseny rendszerek működtetéséhez szükséges pénzeszközöket. Az önkormányzat az utánpótlás nevelés keretében szervezett úszásoktatást biztosít az óvodai nevelésben és alsó tagozatos általános iskolai oktatásban részesülő tanulóknak, amelynek éves költségvetési fedezetét az önkormányzat tárgyévi költségvetésében tervezni kell.
(3)
A Sportbizottság a közgyűlés által átruházott hatáskörében minden év december 31-ig megállapítja a sportszervezetek körét és eredményesség alapján kategóriába sorolását. A Sportbizottság a minden év január 10-ig nyilvánosan meghirdetett pályázat alapján, évente működési vagy sportrendezvény támogatásban részesíti a sportszervezeteket. A Sportbizottság a benyújtott pályázatokat a (4) – (5) és a (7) bekezdésben írtak figyelembe vételével, minden év március 15-ig bírálja el. A támogatásban
részesülő sport szervezettel az önkormányzat egy évre szóló támogatási szerződést köt. (4)
Az önkormányzat a Sportbizottság javaslatára a pécsi székhelyű sportegyesületeket a (3) bekezdésben hivatkozott pályázat alapján, akkor részesíti sportrendezvény támogatásban, ha a sportrendezvényt az illetékes városi, megyei, vagy országos sportági szakszövetség jóváhagyta és a rendezvény a versenynaptárban szerepel.
(5)
Az egyes kategóriák támogatására kiírt pályázati kereteket az önkormányzat tárgyévi költségvetésében meghatározott keretszámok alapján, a közgyűlés által átruházott hatáskörben a Sportbizottság állapítja meg.
(6)
A Sportbizottság javaslatára a közgyűlés 3 évre szóló támogatási keretszerződést köt a sportága területén kiemelkedő eredményeket elért sportegyesületekkel és szakosztályokkal.
(7)
A sporttámogatási összegek elosztásának alapja az előző bajnoki és versenyévben elért eredmények.
(8)
Az önkormányzat a Sportbizottság javaslatára minden olimpiai ciklus kezdetén négy évre szóló Olimpiai Tehetséggondozó Programot készít, amelynek éves időszakra lebontott költségvetését a Sportbizottság állapítja meg az (1) bekezdésében írt keretösszeg terhére.
(9)
Az önkormányzat a Sportbizottság javaslatára az élsport, a versenysport, és az utánpótlás nevelés területén azokat a sportegyesületeket, szakosztályokat, és egyéni versenyzőket támogatja, amelyeknek országos sport szakszövetségét a Nemzeti Sporthivatal elismeri és támogatja és a szakszövetség tagja a Nemzeti Sportszövetségnek.
(10)
Az önkormányzat a Sportbizottság javaslatára a (3) bekezdésben írtak szerint támogatja a Pécs Városi Sport Szakszövetségeket.
A felnőtt, a serdülő, ifjúsági-és junior versenyeken eredményesen szereplő sportolók és sportvezetők kitüntetése és jutalmazása 9. § (1)
A hazai illetve a világversenyeken elért helyezések alapján, a felnőtt sportolók, edzők, és sportvezetők a kitüntetések és szakmai kitüntető díjak alapításáról és adományozásáról szóló 5/2002. (03.05.) számú önkormányzati rendeletben szabályozott valamennyi kitüntetésére felterjeszthetők.
(2)
A sportága területén kiemelkedő eredményt elért felnőtt sportoló vagy sportszakember az önkormányzat által alapított „Pécs Város Testnevelési és Sport Díja” kitüntetésre terjeszthető fel, amelyből évente egy kerül kiosztásra.
(3)
Az önkormányzat a Sportbizottság javaslatára évenként jutalomban részesíti azt a pécsi székhelyű sportegyesületben igazolt sportolót, sportcsapatot és sportszakembert, aki valamely olimpiai sportág, hivatalos olimpiai, valamint a nem olimpiai sportágak versenyszámában a felnőtt, ifjúsági, junior, serdülő, gyermek korosztályban kiemelkedő helyezést ér el.
(4)
A sportegyesület, szakosztály elnöke az (1) – (3) bekezdésben felsorolt helyezések elérését követő 15 napon belül írásban értesíti Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztálya Sportcsoportját, (a továbbiakban: Sportcsoport) amely az eredményeket nyilvántartásba veszi. A nemzetközi eredményeket a Sportcsoport az egyes szövetségeknél ellenőrizni köteles.
(5)
A jutalmazásra fordítható keretösszeget a 8. § (1) bekezdésében írt keret terhére - évenként - a Sportbizottság határozza meg. A jutalmakat évente egy alkalommal a polgármester adja át. Záró rendelkezések 10. §
E rendelet 2006. február 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő támogatási szerződések megkötése során is alkalmazni kell.
Gonda Tibor alpolgármester
Záradék: Megalkotta a Közgyűlés 2006. január 26-ai ülésén. Kihirdetve: 2006. február 1-jén.
Dr. Papp Judit címzetes főjegyző
3. sz. melléklet a 8/2006. (01. 26.) Kgy. számú határozat melléklete Pécs 2010 Irányító Tanács A stratégiai döntések szintje A Pécs 2010-program szerkezete
irányítási
Nemzetközi Tanácsadó Testület Konzultatív szint
Programtanács A kulturális programtervezés szintje
Pécs 2010 Menedzsment Központ (Európa Centrum Kht.) Operatív szint
Kulturális intézmények A kulturális programszervezés szintje Partneri viszonyban a Pécs 2010 Menedzsment Központtal
Polgármesteri Hivatal Művelődési, Oktatási és Sport Főosztály
4. sz. melléklet A 20/2006. (01. 26.) Kgy. számú határozat melléklete MELLÉKLET Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése által 2006. évre megállapított – a köztisztviselők teljesítménykövetelmények alapját képező – célok: Tevékenységi célok
-
-
-
-
-
-
-
-
Át kell tekinteni az Önkormányzat ciklusprogramjában meghatározott célok teljesítését, illetve meghatározni a hátralévő feladatokhoz szükséges intézkedéseket, korrekciókat. A területfejlesztési rendszer megújításából eredő feladatok koordinálása, valamint az uniós és hazai pályázati lehetőségek feltárása, előkészítése, lebonyolítása fokozottabb összehangoló tevékenységet igényel a hivatali szervezeten belül. Ennek érdekében el kell végezni azokat a szervezeti és szervezési változtatásokat, amelyeket a II. Nemzeti Fejlesztési Terv, a Versenyképességi Pólus programjainak, valamint a város stratégiai fontosságú programjainak sikeres megvalósítása megkíván. Ki kell alakítani a pályázatok sikeres megvalósításának feltételeit: a pályázati menedzselés kereteit, a pályázati szabályzat érvényre jutását és a nyilvántartás teljességét. Fel kell készülni a közigazgatási szolgáltatások reformjából várhatóan az önkormányzatra háruló feladatok ellátására, így a kistérségi rendszer kialakításából, a regionális modellkísérletből a térségi közszolgáltatási és területfejlesztési feladatok ellátásának megszervezéséből a hivatalra háruló tennivalókra. El kell kezdeni az Önkormányzat kiemelt fontosságú programját képező „Európa Kulturális Fővárosa” cím elnyerésével összefüggő feladatok megvalósítását. Tervszerűbbé, átláthatóbbá és az európai uniós előírásoknak is megfelelővé kell tenni az önkormányzat támogatási rendszerét és gyakorlatát. Ennek érdekében új szabályozási és nyilvántartási rendszert kell kialakítani, illetve a hatályos szabályozási feltételeket és gyakorlatot módosítani kell. Meg kell határozni a vagyongazdálkodás éves fő célkitűzéseit és irányelveit, illetve meg kell szervezni ezek érvényre jutását és megvalósítását. Következetesebbé és tervszerűbbé kell tenni az Önkormányzat vagyongazdálkodását, tulajdonosi irányítás módszereinek kialakítása, a vagyongazdálkodási koncepció elveinek érvényre juttatása révén is. Az önkormányzati társaságokkal szembeni teljesítmény elvárások megfogalmazásának és kitűzésének, valamint a tulajdonosi beszámoltatási rendszernek a gyakorlatát hatékonyabbá kell tenni. A városmarketing tevékenységet tervszerűbbé, szervezettebbé és hatásosabbá kell tenni, ennek érdekében el kell végezni a városmarketing koncepció, valamint az arculati kézikönyv megújítását. El kell végezni, illetve ösztönözni kell – pl. pályázati úton – a város megújított turisztikai koncepciójából származó feladatok összehangolását, végrehajtását.
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Az Önkormányzat rendezvénykoordinációs tevékenységének kiterjesztése, szervezettebbé, teljesebbé tétele érdekében erősíteni kell az összehangoló, információs tevékenységet. Szervezettebbé kell tenni a befektetői, turisztikai promóciós tevékenységet a kiadványszerkesztés és rendezvényszervezés hatékonyabbá tételével is. Össze kell hangolni az Önkormányzat és szervei, intézményei kommunikációs és közönségkapcsolatait. Szervezettebbé, rendszeresebbé, interaktívvá kell tenni a kommunikációs rendszert, a város honlapjának megújításával is. A sajtó és kommunikációs rendszert hatékonyabbá, szervezettebbé, tervszerűbbé, aktivitásának fokozásával kezdeményező jellegűvé kell tenni. Az önkormányzat külügyi koncepciójában foglaltaknak megfelelően a nemzetközi kapcsolatok szervezését, alakítását hatékonyabbá, tervszerűbbé tételét a külügyi szabályzat elfogadásával is biztosítani kell. Ki kell alakítani és működtetni kell a város külügyi kapcsolatainak adatbázisát és a partnerek számára kölcsönös információ áramlást biztosító rendszert. A civil, ifjúsági és kisebbségi ügyek ellátásának javítását, a tevékenység hatékonyabbá tételét a kommunikáció, a koordináció és a feladatellátás javításával, valamint a civil és ifjúsági stratégia megalkotásával kell elérni. Erősíteni kell az önkormányzati szövetségi (MJVSZ, MVSZ) tagságból származó feladatok koordinálását, az érdekérvényesítő tevékenységet. Ki kell dolgozni a vagyongazdálkodás éves irányelveit úgy, hogy azok megfeleljenek a város fejlesztési terveinek és szolgálják a 2006. évi költségvetés kiadási és bevételi terveinek teljesülését. A város különböző fejlesztési terveiből (különösen az „Európa Kulturális Fővárosa 2010”/ adódó feladatok teljesítése érdekében össze kell hangolni az Önkormányzat és társaságai ingatlan-gazdálkodását az ebben rejlő tartalékok feltárásával. Az önkormányzati társaságokkal szembeni teljesítmény-követelményeket úgy kell meghatározni, a kontrolling rendszert úgy kell hatékonyabbá tenni, hogy jobban érvényesüljenek a szakmai szempontok, továbbá az ezen követelmények teljesítésével kapcsolatos ellenőrzések és beszámoltatások emeljék a közszolgáltatások és városüzemeltetés színvonalát és tárják fel a mozgósítható tartalékokat is. Tekintettel a 2007. évtől megnyíló Európai Uniós forrásokra ki kell dolgozni ezek fogadására a megfelelő intézményi hátteret, továbbá ki kell dolgozni és egymással egyeztetni kell a város fejlődését biztosító terveket és programokat. A kistérségi és regionális fejlesztési tervek készítésében való részvétel, ezekben a tervekben a város érdekeinek megfelelő érvényesítése. Az önkormányzati vagyongazdálkodás általános szabályaiból adódó konkrét szabályok, különös tekintettel a vagyonkezelői jog alapítására és hasznosítására vonatkozó szabályok és eljárások kidolgozása. Az önkormányzati utak felújítására irányuló Sopianae terv alrendszereinek előkészítése a pályázatok, a felújítások ütemes lebonyolítása, továbbá a terv jogszabályi hátterének kidolgozásában és a megvalósításhoz szükséges források feltárásában való részvétel. ISPA projekt II. III. ütemének előkészítése, végrehajtása /beleértve az ércbányászattal kapcsolatos al-projektek feladatainak végrehajtását./
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Az „Európa Kulturális fővárosa 2010” projekt végrehajtására is tekintettel egységes műemlékvédelmi koncepció kidolgozása az ilyen jellegű önkormányzati tulajdonú létesítmények állagmegóvásáról és a szakszerű hasznosítást biztosító projektek elkészítéséről való gondoskodás. A 2006. évben lejáró közszolgáltatói szerződések megkötéséről, a szükséges pályázatok kiírásáról, illetve a jogszabályok által előírt szakmai és egyéb fogyasztóvédő szervezetekkel történő egyeztetésről való gondoskodás. A város közterületeinek és az egyéb ilyen jellegű ingatlanterületek állapotának, a közterületek és a közterület jellegű területek hasznosítása módjának felülvizsgálata, terv kidolgozása a használatok ellentételezésének egységesítésére, a hasznosítási összegek növelésére és az ingyenes használat lehetőség szerinti megszüntetésére. A város közlekedési koncepciójából adódó feladatok végrehajtási tervének kidolgozása, különös tekintettel a kerékpáros közlekedés lehetőségeinek javítására és az akadálymentesítés megvalósítására. Önkormányzati tulajdonú beépítésre szánt területek előkészítése, a közművesítési és hasznosítási programok kidolgozása. A közművek nyilvántartásáról, továbbá a közutak és a közterületek kataszteri nyilvántartásáról való gondoskodás. A közmű-nyilvántartás digitalizálása. A közmű és kataszteri nyilvántartásoknak az e-közigazgatás szerinti működtetése. Az önkormányzati fenntartású intézmények működése során feleslegessé váló ingatlanok hasznosítása. A PEA II. programba bekerült település rehabilitációs projektek előkészítése, a 2007. évi pályázatok előkészítésének folytatása. A II. Nemzeti Fejlesztési Terv tervezési folyamatában való részvétel, Pécs város fejlesztési projektjei EU finanszírozási feltételeinek kialakítása érdekében. A II. Nemzeti Fejlesztési Tervhez kapcsolódó projektek előkészítése. Részvétel az Ökoprofit Interreg projekt megvalósításában az önkormányzati társaságok együttműködésével. A Miroslav Krleza Horváth-Magyar Oktatási Központ kivitelezése. Belső képzés, tájékoztatás a Polgármesteri Hivatal és intézményei partnerei számára az EU pályázati lehetőségekről, az elért eredményekről, sikeres példákról. Északmegyer dűlő Megyeri úti kikötésének és a füzes dűlő Dél-nyugati elkerülő útra való kikötésének előkészítése, ütemezett megvalósítása. A város tűzbiztonságának javítása, az oltóvíz-ellátottság hiányosságainak ütemezett felszámolása. A felszíni vizek kártétel nélküli elvezetése érdekében az elöntés-védelmi koncepció részleteinek kidolgozása, a kijelölt célok ütemezett megvalósítása. A közvilágítási korszerűsítési munkák további ütemezése. Aktuális munkák előkészítése és megvalósítása, a közvilágításnak a közigazgatási terület egészére történő kiterjesztése érdekében. Hulladékgazdálkodás tervezése, a levegőtisztaság-védelmi és egyéb környezetvédelmi követelmények kiemelt érvényesítése az önkormányzati feladatok tervezésénél, a hatásvizsgálati és egyéb hatósági eljárásokban. A lakosság aktivitásának növelése, környezettudatos gondolkodásának elősegítése a tájékoztatás megfelelő eszközeivel, a Környezetvédelmi Program eredményének minél szélesebb körű ismertetésével. A Pécsi Építési Szabályzat módosítása utáni, az Önkormányzat tulajdonában álló ingatlanokat érintő terület-felhasználási kategóriák változásainak átvezetése.
-
-
-
-
-
-
-
Gyűjtőkémények felújítási programjának végrehajtása. Intézmények energia korszerűsítése. A szabályozási tervvel nem rendelkező területekre koncepció-program alkotás. A városrendezési, fejlesztési tervek kommunikációja. A volt Petőfi laktanya önkormányzati tulajdonba kerülése miatt a hasznosítási terv kidolgozása és a helyi szabályozási előírások meghatározása. A Kossuth téri parkolóház befektetői pályázat lebonyolítása. A költségvetési rendeletben jóváhagyott beruházások szakszerű végrehajtása, ezen belül kiemelten: Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Szakiskola felújítása és bővítése. Panelprogram pályázatainak végrehajtása. ANK kiviteli terv és kivitelezés ütemterv szerinti megvalósítása. Pécs-Pogányi Repülőtér fejlesztés keretében a forgalmi épület bővítése. Intézmény-felújítási program ütemezett végrehajtása. Intézmények akadálymentesítése. Az oktatás, kultúra és sport területén – az önkormányzat alapvető céljaival összhangban – magas szinten kell biztosítani a lakossági igények mind teljesebb kielégítését. Ebben legyen kiemelt szempont: az ágazathoz tartozó intézmények magas színvonalú szakmai munkájának, költségtakarékos gazdálkodásának elősegítése az elektronikus információáramlás és adatszolgáltatás feltételrendszerének további kiépítése és a rendszer használata, különös tekintettel az E önkormányzat eredményes működéshez szükséges kompetenciák megszerzésére és alkalmazására. Az Európai Uniós tagságunk és eddigi pályázati tapasztalatunk felhasználásával hatékonyan kell segíteni az önkormányzat művelődési, oktatási és sport intézményeinek pályázati tevékenységét. Segíteni kell az intézmények meglévő nemzetközi kapcsolatainak fejlődését, kiteljesülését, valamint új kapcsolatok kialakítását, különös tekintettel az uniós csatlakozás előtt álló országokkal. Elő kell készíteni az önkormányzat 2007. január 1-jétől érvényes Közoktatási Intézkedési Tervét. Biztosítani kell az Önkormányzati Minőségirányítási Program és az ennek alapján készült intézményi minőségirányítási programok maradéktalan érvényesülését. Pécs vezető szerepét figyelembe véve elő kell segíteni a Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás közoktatási és közművelődési feladat-ellátását. Az érettségi vizsgák új rendszerének eddigi eredményei alapján tudatosítani kell a annak előnyeit. Az oktatási intézmények pedagógusainak aktív közreműködésével segíteni kell a tanulókat a versenyképes tudás megszerzésében. Az oktatási intézmények pedagógusainak segítésével fel kell készíteni a középiskolás tanulókat a felsőoktatás új rendszerében való tökéletes eligazodásra. A szakképzés területén elsődleges feladat a térségi integrált szakképző központ építése, a projektek pályázat szerinti megvalósítása. Emellett szükséges a Szakiskolai Fejlesztési Program folytatása és kiszélesítése. Fontos követelmény, hogy a képzések struktúrája minél jobban feleljen meg a munkaerőpiac elvárásainak.
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Európa Kulturális fővárosa 2010 kapcsán a pályázati programtanáccsal együttműködve meg kell teremteni az oktatási intézmények projekthez való csatlakozásának lehetőségét. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a felvezető évek programjaira, köztük a 2007. évi – az oktatás éve – program ez évi előkészületeire. A főosztály 2006. évi tevékenységében a közművelődési és művészeti tevékenység irányításában, az intézmények működésében, programjaikban és a szükséges koordinációban legyen meghatározó az EKF 2010 pályázat eredményes megvalósítása. Kapjon megkülönböztetett figyelmet a 2006-ban megrendezésre kerülő fesztiválok, nagyrendezvények előkészítése, sikeres lebonyolítása és a 2007. évi programok előkészítése, különös tekintettel az EKF „felvezető évek” tematikáira. Erősíteni kell a kialakított kapcsolatrendszert a helyi közművelődési feladatokat ellátó intézményekkel és egyéb kultúraközvetítő szervezetekkel. Támogatni kell az amatőr alkotó közösségek tevékenységét. Részt kell vállalni az ifjúsági iskolarendszeren kívüli életminőséget és életesélyeket javító lehetőségeinek megteremtésében, valamint a fiatalok kultúrált szabadidő eltöltéséhez szükséges feltételek biztosításában. Részt kell venni a helyi szellemi, művészeti értékek, hagyományok megismertetésében, elő kell segíteni a helyi kisebbségek kulturális identitását, társadalmi közeledését, felzárkóztatását, hagyományápolását. A testnevelés és a sport helyi rendszerét – az elfogadott Sportkoncepcióval összhangban – úgy kell működtetni, hogy értékei a lakosság minél szélesebb körében érvényesüljenek, hozzájárulva a lakosság egészségi állapotának megőrzéséhez, illetve javításához, valamint a szabadidő hasznos eltöltéséhez. Az egészséges és edzett nemzedékek érdekében ösztönözni kell a rendszeres sportolási igényt, továbbra is támogatni kell a diáksport rendezvényeket, működtetni és fejleszteni kell az óvodai és az iskolai sportversenyek rendszerét. Részt kell venni a 2006-ban megrendezésre kerülő diákolimpiai országos döntők (kosárlabda, teremlabdarúgás) sikeres lebonyolításában. Tovább kell erősíteni a testvérvárosi sportkapcsolatokat. A Pécsi Tudományegyetem, Baranya Megye, a NEURO CT Kft. és Pécs Megyei Jogú Város által kötött egészségügyi Együttműködési Megállapodásból adódó feladatok előkészítése, végrehajtása. Folytatni kell a kistérségi rendszerből (Pécsi Többcélú Kistérség) adódó alapellátási ügyeleti rendszer továbbfejlesztését. Meg kell teremteni az iskola-egészségügyi ellátásban az arányosabb tanulói létszám elosztást. A város kábítószer-ellenes stratégiájából adódó célok és feladatok megvalósítása. Az egészségügyi rehabilitáció keretén belül a megváltozott munkaképességűek rehabilitációja kapcsán a foglalkoztatás érdekében történő együttműködés kialakítása a munkáltató civil szervezetekkel. A szociális alapellátás területén törekedni kell arra, hogy az alapszolgáltatások minél szélesebb köre kistérségi szinten kerüljön megoldásra. A helyi szociális intézményrendszer jogszabályoknak megfelelő és a szociális szolgáltatás-tervezési koncepcióval összhangban történő fejlesztése. A család- és gyermekvédelem területén az egyes hatóságok és intézmények közötti együttműködés erősítése és koordinálása.
-
-
-
-
-
-
-
-
Hatékonyabb foglalkoztatáspolitika megvalósítása érdekében külső források bevonása pályázati lehetőségekkel. A helyi rendeleteket folyamatosan igazítani kell a törvényi változásokhoz. Az adósságkezelési szolgáltatás, valamint a lakáskísérési program gyakorlati lebonyolításában fokozott figyelmet kell fordítani az ügyfelekkel való kapcsolat során a család életterének figyelembevételére, az ügyfél központú ügyintézésre. A helyi civil közösségeket be kell vonni a szociális munkába oly módon, hogy az az ellátásban minőségi javulást eredményezzen. A hatályban lévő 1994. évi VIII. sz. Ör. szerint a lakásigénylési kérelmek megújítása a jelenleg nyilvántartott kérelmezők írásbeli tájékoztatása, a megújított kérelmek nyilvántartásba vétele. Megüresedő garzonházi lakások pályáztatása, bérlő lista készítése, lakások bérbeadása. Lakbér-támogatási rendeletünk alapján az elnyert lakbér-támogatási pályázat működtetése, lakbér-támogatási kérelmek előkészítése, szerződések megkötése, pályázati pénzek visszaigénylése. A veszélyeztetett városrészek rehabilitációja folytatásaként a Csaba utca és környékén lévő, romos épületekből a lakók ütemterv szerinti elhelyezésének megkezdése, a kiüresített épületek bontása. Üresen álló lakások árverésen történő értékesítése, ennek döntés előkészítése, majd adás-vételi szerződések készítése. Üresen álló garázsok árverésen történő értékesítése, ennek döntés előkészítése, majd adás-vételi szerződések készítése. Műszakilag felújításra szoruló üres lakások pályázatának előkészítése, pályázat kiírása és lebonyolítása. Hatósági közigazgatási ügyintézésben tovább kell erősíteni a szolgáltatói jelleget, egyúttal érvényesíteni kell a polgárbarát igazgatás eszközeit és módszereit. Szükséges az ügyintézési határidő további csökkentése, ennek minden személyi és tárgyi feltételének biztosításával. Az ügyfelek tájékoztatása és felvilágosítása eredményesebbé váljon, különös jelentőséget kapjon az interneten keresztül történő tájékoztatás. Az e-közigazgatás bevezetésével egyidejűleg az ügyfelekre háruló feladatok csökkenjenek. Javuljon az ügyintézés törvényességi színvonala, ennek eredményeként csökkenjen az eredményes jogorvoslatok száma. Javítani kell a hivatal szervezeti egységei közötti kommunikációt az eredményesebb döntéshozatal, valamint az ügyfelek tehermentesítése céljából. Javítani kell a társhatóságokkal, a helyi civil szervezetekkel való kapcsolattartást az eredményesebb ügyintézés érdekében. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény előírásai maradéktalan betartásának megkövetelése és ellenőrzése folyamatosan történjen. A közterületek rendje és a lakosság közérzetét zavaró jelenségek felszámolása érdekében a közterületi jelenlét, valamint az intézkedések hatékonysága tovább erősödjön, a rendvédelmi szervekkel, továbbá a civil szervezetekkel való együttműködés szorosabbá váljon. A hatósági vonalon kiemelt szerepet kapjon a parlagfű visszaszorításával kapcsolatos intézkedés, valamint a szabálytalan építkezések visszaszorítása.
-
-
-
A gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézmények és a gyámhatóságok közötti együttműködés további erősítése. A hatósági munka korszerűsítésének, a szolgáltató közigazgatás jelleg erősítésének biztosítása érdekében el kell sajátítani az e-közigazgatás működésével kapcsolatos tudni- és tennivalókat. A törvényesség, a határidők maradéktalanul pontos betartása – különös figyelemmel a 30 napnál rövidebb határidő alatt intézendő közigazgatási ügyekről szóló 28/2005. (X. 20.) sz. önkormányzati rendeletre. A közigazgatási végrehajtási eljárás új szabályozásának való megfelelő joggyakorlat kialakítása, továbbá a jogszabályokból adódó új feladatok ellátása. Az E-közigazgatás megvalósítása érdekében a Hivatalnál bevezetett új ügyiratkezelési-iktatási rendszer zökkenőmentes, gyors, hatékony alkalmazása.
Funkcionális célok -
-
-
-
-
-
-
-
A testületi munka hatékony előkészítése, szervezése, a Közgyűlés, a bizottságok, a részönkormányzatok és kisebbségi önkormányzatok eredményes feladatellátásának elősegítése. A törvényességi felügyeleti munka hatékonyságának növelésével a testületek és a hivatal jogszerű működésének biztosítása, a testületek, részönkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok munkájának jogi segítése. A hivatal szervezetében képzett, a megnövekedett követelményeknek megfelelő köztisztviselői állomány kialakítása. Az önkormányzat által kötött szerződések, megállapodások formai és tartalmi színvonalának növelése, a kötelezettségvállalás rendjének maradéktalan betartása. Az Ügyrend felülvizsgálata, különös tekintettel a feladatbővülésekre és szervezeti változásokra. Az önkormányzat belső szabályzatainak felülvizsgálata, korszerűsítése. A közigazgatás átszervezésének a helyi önkormányzatokat érintő feladataiban való közreműködés. A szakmai főosztályok között egyeztetés erősítése egyes kiemelt önkormányzati célok megvalósítása során Az országgyűlési és a helyi önkormányzati képviselői választások sikeres és hatékony lebonyolítása. A mindenkor hatályos költségvetési törvény szerinti önkormányzati költségvetés összeállítása, határidőben történő bizottsági, illetve közgyűlési előterjesztése a törvény szerinti mellékletekkel együtt. A Közgyűlés, a szakbizottságok és a vezetés döntésének megfelelően az önkormányzat és intézményei éves költségvetésének, számszaki adatainak összeállítása. Az évközi tervmódosítások, a féléves, a háromnegyed éves és az éves beszámolóról, valamint a pénzmaradványról készülő testületi előterjesztések számítási anyagainak elkészítése. A költségvetési intézmények gazdálkodásának a közgyűlési döntéseken és központi jogszabályokon alapuló elvi irányítása, a költségvetés összeállítására, beszámolásra, a pénzmaradványokra vonatkozó intézményeket érintő körlevelek elkészítése. Az önkormányzat gazdálkodására vonatkozó adatszolgáltatás a Baranya Megyei MÁK és az Állami Számvevőszék részére.
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Zárszámadás elkészítése, a féléves és háromnegyed éves beszámolók, valamint a pénzmaradványról készült testületi előterjesztések számszaki anyagainak elkészítése. Zárszámadást alátámasztó leltárak biztosítása, az önkormányzat adó- és pénzügypolitikájának kialakítása és előkészítése, adók kivetése és beszedése, valamint végrehajtása. Az önkormányzat és intézményhálózata egységes pénzügyi és számviteli rendszerének FORRÁS-SQL ügyviteli programrendszeren keresztül történő működtetése. Az önkormányzatot megillető normatív állami támogatás igénylésének, elszámolásának koordinálása, végleges összeállítása. Az Önkormányzat fizetőkészségének megőrzése, likviditási helyzetének elemzése és előrejelzése. A belső ellenőrzés megállapításaival, javaslataival segítse az ellenőrzött szervezet pénzügyi, gazdálkodási és szakmai munkájának jogszerűségét, a belső irányítási rendszer hatékonyságát és a vezetés informáltságát. A külső szervezetek részére adott önkormányzati források célirányos felhasználásának ellenőrzése. Biztosítani kell az éves ellenőrzési terv végrehajtását. Kiemelt figyelmet kell fordítani a könyvviteli nyilvántartások és az intézményi alapdokumentumok ellenőrzésére. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló jogszabály egyes elemeinek ellenőrzése, visszajelzés az alkalmazás tapasztalatairól. A hivatali belső ellenőrzés segítse a vezetést a közszolgálati feladatok minőségi, hatékony, eredményes ellátásában. A vizsgálati jelentések mutassák be a szervezeti célok, tervek, programok megvalósulását, értékeljék az adott szervezet döntéseinek a tevékenységre, költségvetésre gyakorolt hatásait. Az önkormányzati intézmények átfogó, cél- és utóellenőrzése útján biztosítani kell a jogszabályi előírásokkal összhangban álló, hatékony intézményi működést és gazdálkodást. Az információs társadalom követelményeinek megfelelően a hivatali ügyintézés magasabb színvonalú ellátásának biztosítása az alábbi eszközökkel: informatikai eszközpark korszerűsítése, folyamatos, hatékony működtetése, informatikai szerverszolgáltatások bővítése, kiterjesztése a Hivatal egészére. A GVOP (Gazdasági Versenyképesség Operatív Program) „Az önkormányzatok információ-szolgáltató tevékenységének fejlesztése (GVOP-2204-4.3.1.)” pályázat kapcsán bevezetésre kerülő informatikai rendszer fejlesztésében, bevezetésében való részvétel: Olyan informatikai rendszer tervezése, fejlesztése és bevezetése, melyen megvalósul a 3. szintű (Európai Unió által meghatározott Szolgáltatások Elektronizáltságának Szintje (Common List of Basic Public Services) szerint önkormányzati e-ügyintézési szolgáltatás, közgyűlési folyamatok elektronizálása.
5. sz. melléklet A 22/2006. (01.26.) Kgy. számú határozat melléklete 2006.ÉVI MUNKATERV Sportcélú támogatása
január 26
Tisztségviselői beszámoló, Beszámoló a lejárt határidejű határozatokról, átruházott hatáskörben hozott bizottsági döntésekről Felelős
tisztségviselő:
polgármester
Dr.
Toller
László
Előterjesztő: Dr. Toller László polgármester Előkészíti: Jogi és Önkormányzati Főosztály Térítési díjakról szóló Önkormányzati Rendelet módosítása (szociális, gyermekvédelmi, oktatási) Felelős tisztségviselő: Dr. Kunszt Márta alpolgármester Előterjesztő: Nyögéri Lajos bizottsági elnök Előkészíti: Népjóléti és Művelődési Közoktatási Sport Főosztály A sportról szóló helyi ÖR - megalkotása Felelős tisztségviselő: Horváth Zoltán alpolgármester Előterjesztő: Juhász István bizottsági elnök Előkészíti: Művelődési, Közoktatási, Sport Főosztály Mecsek Dráva Kht. ügyvezető igazgatójának megválasztása Felelős tisztségviselő: Gonda Tibor alpolgármester Előterjesztő: Gonda Tibor alpolgármester Előkészíti: Tisztségviselői Kabinet Pécsi Nemzeti Színház igazgatói pályázatának elbírálása Felelős tisztségviselő: Dr. Kunszt Márta alpolgármester Előterjesztő: Meixner András bizottsági elnök Előkészíti: Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztály PK ZRt hitelfelvételéhez való Önkormányzati hozzájárulás és kezesség vállalás Felelős tisztségviselő: Dr. Toller László polgármester Előterjesztő: Dr. Toller László polgármester Előkészíti: Tisztségviselő Kabinet Vezetékes közműhálózatok építésének pénzbeli ellentételezése Felelős tisztségviselő: Dr. Toller László polgármester Előterjesztő: Juhász István bizottsági elnök Előkészíti: Városfejlesztési Főosztály Ifjúsági Koncepció és Cselekvési Program Felelős tisztségviselő: Dr. Kunszt Márta alpolgármester Előterjesztő: Dr. Tóth Bertalan bizottsági elnök Előkészíti: Tisztségviselői Kabinet
előleg
biztosítása,
Felelős tisztségviselő: Zoltán alpolgármester
sportbál
Horváth
Előterjesztő: Juhász István bizottsági elnök Előkészíti: Művelődési, Közoktatási, Sport Főosztály Oktatási Bizottság tagjának megválasztása Felelős tisztségviselő: Dr. Kunszt Márta alpolgármester Előterjesztő: Várbíró Péter frakcióvezető Előkészítő: Várbíró Péter frakcióvezető A Pécs EKF-2010 program irányítási szerkezetének kialakítása és I. negyedéves rendezvényeinek finanszírozása Felelős tisztségviselő: Dr. Toller László polgármester Előterjesztő: Dr. Toller László polgármester Előkészítő: Tisztségviselői Kabinet Az ISPA-Kohéziós Alap projekt II/A. és II/B. építési ütemének közbeszerzése és finanszírozása Felelős tisztségviselő: Dr. Toller László polgármester Előterjesztő: Dr. Toller László polgármester Előkészíti: Városfejlesztési Főosztály Turisztikai pályázat benyújtásához önrész biztosítása (kiosztásos) Felelős tisztségviselő: Gonda Tibor alpolgármester Előterjesztő: Gonda Tibor alpolgármester Előkészíti: Tisztségviselői Kabinet Szociális Intézmények kötelező szakdolgozó létszámának biztosítása Felelős tisztségviselő: Dr. Kunszt Márta alpolgármester Előterjesztő: Nyögéri Lajos bizottsági elnök Előkészíti: Népjóléti Főosztály Pécsi Kulturális Központ többletkérelme a Tavaszi Fesztivál megrendezéséhez Felelős tisztségviselő: Dr. Kunszt Márta alpolgármester Előterjesztő: Meixner András bizottsági elnök Előkészíti: Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztály Pécsi Állatkert Kht. 2006. évi működtetésének feltételei Felelős tisztségviselő: Dr. Kunszt Márta alpolgármester Előterjesztő: Meixner András bizottsági elnök Előkészíti: Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztály Jelenkor Alapítvány előleg kérelme Felelős tisztségviselő: Dr. Kunszt Márta alpolgármester Előterjesztő: Meixner András bizottsági elnök Előkészíti: Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztály
A pécsi kistérség területén állati hulladék begyűjtő rendszer kialakítása és pályázat beadása Felelős tisztségviselő: Gonda Tibor alpolgármester Előterjesztő: Kukai András bizottsági elnök Előkészíti: Városfejlesztés Főosztály Városok és Változások projekt önerőrésze Felelős tisztségviselő: Gonda Tibor alpolgármester Előterjesztő: Nyögéri Lajos bizottsági elnök Előkészíti: Népjóléti Főosztály Együttműködési megállapodás kötése a PécsBaranya Kereskedelmi és Iparkamarával Felelős tisztségviselő: Dr. Toller László polgármester Előterjesztő: Dr. Toller László polgármester Előkészíti: Tisztségviselői Kabinet „Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztési koncepció és program” elfogadása Felelős tisztségviselő: Dr. Toller László polgármester Előterjesztő: Dr. Toller László polgármester Előkészíti: Tisztségviselői Kabinet Pécsi Vízmű ZRt. alapító okiratának módosítása és hitelkeretének bővítése Felelős tisztségviselő: Dr. Toller László polgármester Előterjesztő: Dr. Toller László polgármester Előkészíti: Tisztségviselői Kabinet A PVV Városüzemelési és Vagyonkezelő ZRt. ingatlan-együttesének eladásához alapítói hozzájárulás megadása Felelős tisztségviselő: Dr. Toller László polgármester Előterjesztő: Dr. Toller László polgármester Előkészíti: Tisztségviselői Kabinet Dunántúl Autópálya Kht. tevékenysége Felelős tisztségviselő: Gonda Tibor alpolgármester Előterjesztő: Gonda Tibor alpolgármester Előkészíti: Tisztségviselői Kabinet A köztisztviselők teljesítménykövetelményeinek alapját képező 2006. évi célok meghatározása Felelős tisztségviselő: Dr. Toller László polgármester Előterjesztő: Dr. Toller László polgármester Előkészíti: Jogi és Önkormányzati Főosztály Pécs Város Rendőrkapitánysággal az ÖBIR projektre kötött megállapodás módosítása Felelős tisztségviselő: Dr. Toller László polgármester Előterjesztő: Horváth Zoltán alpolgármester Előkészíti: Tisztségviselő Kabinet Pécs testvérvárosainak ifjúsági találkozója a Pécsi Nemzetközi Kultúrhét keretében (EU-s pályázat) Felelős tisztségviselő: Dr. Toller László polgármester Előterjesztő: Dr. Bretter Zoltán bizottsági elnök Előkészíti: Tisztségviselő Kabinet Együttműködési megállapodás a beilleszkedést segítő program megvalósításához Felelős tisztségviselő: Dr. Kunszt Márta alpolgármester Előterjesztő: Nyögéri Lajos bizottsági elnök Előkészíti: Népjóléti Főosztály
Idősek otthonaiban demens részlegek működésének engedélyezése iránti kérelem Felelős tisztségviselő: Dr. Kunszt Márta alpolgármester Előterjesztő: Nyögéri Lajos bizottsági elnök Előkészíti: Népjóléti Főosztály A 2005-2006. évi szociális bérlakások pótbérlőlistája Felelős tisztségviselő: Dr. Toller László polgármester Előterjesztő: Bókay Endre bizottsági elnök Előkészíti: Népjóléti Főosztály Bencze Attila művészlakás kérelme Felelős tisztségviselő: Dr. Kunszt Márta alpolgármester Előterjesztő: Meixner András bizottsági elnök Előkészíti: Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztály Szlavisztika Alapítvány módosítási kérelme Felelős tisztségviselő: Dr. Kunszt Márta alpolgármester Előterjesztő: Dr. Tóth Bertalan bizottsági elnök Előkészíti: Tisztségviselő Kabinet A Vizuális Nevelésért Alapítvány módosítási kérelme Felelős tisztségviselő: Dr. Kunszt Márta alpolgármester Előterjesztő: Dr. Tóth Bertalan bizottsági elnök Előkészíti: Tisztségviselő Kabinet Ismételt árverési eljárás kiírása a Pécs, Szigeti út 35. sz. alatti ingatlanra Felelős tisztségviselő: Dr. Toller László polgármester Előterjesztő: Juhász István bizottsági elnök Előkészíti: Városfejlesztési Főosztály Vezetékes hálózatok építéséhez közterület használatának pénzbeli ellenértéke Felelős tisztségviselő: Dr. Toller László polgármester Előterjesztő: Juhász István bizottsági elnök Előkészíti: Városfejlesztési Főosztály Önkormányzati szilárd burkolatú közutak burkolatfelújítására kiírt közbeszerzési eljárás lezárása (zárt ülés) Felelős tisztségviselő: Dr. Toller László polgármester Előterjesztő: Juhász István bizottsági elnök Előkészíti: Városfejlesztési Főosztály A Közgyűlés 2006. évi munkatervének jóváhagyása Felelős tisztségviselő: Dr. Toller László polgármester Előterjesztő: Dr. Toller László polgármester Előkészíti: Jogi és Önkormányzati Főosztály Február 16.
Tisztségviselői beszámoló, Beszámoló a lejárt határidejű határozatokról, átruházott hatáskörben hozott bizottsági döntésekről
Felelős tisztségviselő: Dr. Toller László polgármester Előterjesztő: Dr. Toller László polgármester Előkészíti: Jogi és Önkormányzati Főosztály
Külügyi Szabályzat elfogadása Felelős tisztségviselő: Horváth Zoltán alpolgármester Előterjesztő: Horváth Zoltán alpolgármester Előkészíti: Tisztségviselői Kabinet Tájékoztató az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület Baranya Megyei Szervezete és az Önkormányzat közötti megállapodás hatályosulásáról Felelős tisztségviselő: Dr. Toller László polgármester Előterjesztő: Dr. Schmidt József bizottsági elnök Előkészíti: Városfejlesztési Főosztály Sportegyesületek előlegkérelme Felelős tisztségviselő: Horváth Zoltán alpolgármester Előterjesztő: Juhász István bizottsági elnök Előkészíti: Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztály A 2006. évi költségvetés tárgyalása és elfogadása Felelős tisztségviselő: Dr. Toller László polgármester Előterjesztő: Dr. Toller László polgármester Előkészíti: Közgazdasági Főosztály A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról és gyermekvédelmi támogatásokról szóló 27/2003 (06.27.) ÖR rendelet módosítása Felelős tisztségviselő: Dr. Kunszt Márta alpolgármester Előterjesztő: Nyögéri Lajos bizottsági elnök Előkészíti: Népjóléti Főosztály A helyi adókról szóló rendelet módosítása Felelős tisztségviselő: Dr. Toller László polgármester Előterjesztő: Dr. Toller László polgármester Előkészíti: Közgazdasági Főosztály Adóügyi Osztály Az önkormányzati lakások bérletéről szóló új rendelet megalkotása Felelős tisztségviselő: Dr. Toller László polgármester Előterjesztő: Bókay Endre bizottsági elnök Előkészíti: Népjóléti Főosztály
A 2006. évi Sajtó Díj- kitüntetés adományozása (zárt ülés)
Felelős tisztségviselő: Dr. Toller László polgármester Előterjesztő: Dr. Toller László polgármester Előkészítő: Tisztségviselői Kabinet
Támogatási Szabályzat
Felelős tisztségviselő: Dr. Toller László polgármester Előterjesztő: Dr. Toller László polgármester Előkészíti: Tisztségviselő Kabinet Borbála 1. projekt támogatása Felelős tisztségviselő: Dr. Kunszt Márta alpolgármester Előterjesztő: Nyögéri Lajos bizottsági elnök Előkészíti: Népjóléti Főosztály Megüresedő garzonházi lakások pályáztatása Felelős tisztségviselő: Dr. Toller László polgármester Előterjesztő: Bókay Endre bizottsági elnök Előkészíti: Népjóléti Főosztály
Önkormányzati tulajdonú garázsok értékesítése Felelős tisztségviselő: Dr. Toller László polgármester Előterjesztő: Bókay Endre bizottsági elnök Előkészíti: Népjóléti Főosztály Művészlakások bérbeadása Felelős tisztségviselő: Dr. Kunszt Márta alpolgármester Előterjesztő: Meixner András bizottsági elnök Előkészíti: Művelődési Közoktatási és Sport Főosztály Pécsi Horvát Színház SZMSZ-ének felülvizsgálata Felelős tisztségviselő: Dr. Kunszt Márta alpolgármester Előterjesztő: Meixner András bizottsági elnök Előkészíti: Művelődési Közoktatási és Sport Főosztály Az Európai Kulturális Főváros (EKF) projekt szerződés megkötése a Magyar Köztársaság Kormányával Felelős tisztségviselő: Dr. Toller László polgármester Előterjesztő: Dr. Toller László polgármester Előkészíti: Tisztségviselő Kabinet A 116 szociális bérlakás építésének elszámolása és pótmunkái Felelős tisztségviselő: Dr. Toller László polgármester Előterjesztő: Juhász István bizottsági elnök Előkészíti: Városfejlesztési Főosztály Belterületi közutak felújítása II. pályázat közbeszerzési eljárást lezáró döntés Felelős tisztségviselő: Dr. Toller László polgármester Előterjesztő: Juhász István bizottsági elnök Előkészíti: Városfejlesztés Főosztály Ezerszínű Baranya Kht. ügyvezető igazgatójának megválasztása Felelős tisztségviselő: Gonda Tibor alpolgármester Előterjesztő: Gonda Tibor alpolgármester Előkészíti: Tisztségviselői Kabinet A Zsolnay Kulturális Negyed pályázat előkészítése Felelős tisztségviselő: Dr. Toller László polgármester Előterjesztő: Dr. Toller László polgármester Előkészíti: Európai Fejlesztési Iroda március 9.
Tisztségviselői beszámoló, Beszámoló a lejárt határidejű határozatokról, átruházott hatáskörben hozott bizottsági döntésekről
Felelős tisztségviselő: Dr. Toller László polgármester Előterjesztő: Dr. Toller László polgármester Előkészíti: Jogi és Önkormányzati Főosztály A 2005. évi költségvetési rendelet módosítása Felelős tisztségviselő: Dr. Toller László polgármester Előterjesztő: Soó László bizottság elnök Előkészíti: Közgazdasági Főosztály
A Pécsett élő nemzetiségek (kisebbségek) részvétele az EKF projekt megvalósításában Felelős tisztségviselő: Horváth Zoltán alpolgármester Előterjesztő: Kablár János tanácsnok Előkészíti: Tisztségviselő Kabinet Marketing Koncepció és Arculati Kézikönyv elfogadása Felelős tisztségviselő: Gonda Tibor alpolgármester Előterjesztő: Gonda Tibor alpolgármester Előkészíti: Tisztségviselő Kabinet Tanácsnokok 2005. évi tevékenységéről beszámoló Felelős tisztségviselő: Dr. Toller László polgármester Előterjesztő: Dr. Toller László polgármester Előkészíti: Tisztségviselő Kabinet Orfű Pécsi-tó Kht. felügyelő bizottság tagjának megválasztása Felelős tisztségviselő: Dr. Toller László polgármester Előterjesztő: Dr. Toller László polgármester Előkészíti: Tisztségviselő Kabinet Beszámoló ISPA- projekt 2005. évi teljesítéséről és a 2006. évi végrehajtás menetéről műszaki, pénzügyi vonatkozásában
Felelős tisztségviselő: Dr. Toller László polgármester
Előterjesztő: Juhász István bizottsági elnök Előkészíti: Városfejlesztési Főosztály Intézmények felújítási tervezési keretfelosztás Felelős tisztségviselő: Dr. Kunszt Márta alpolgármester Előterjesztő: Meixner András bizottsági elnök Előkészíti: Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztály, Népjóléti és Városfejlesztési Főosztály Intézmény felújítási keret felosztása Felelős tisztségviselő: Dr. Kunszt Márta alpolgármester Előterjesztő: Meixner András bizottsági elnök Előkészíti: Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztály, Népjóléti és Városfejlesztési Főosztály Antall gyűjtemény elhelyezésére szolgáló épület rekonstrukciója (Pécs, Rákóczi u. 11.) Felelős tisztségviselő: Dr. Kunszt Márta alpolgármester Előterjesztő: Meixner András bizottsági elnök Előkészíti: Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztály és PVV ZRt. Irodalomház átalakítási munkálatai (Jókai tér) Felelős tisztségviselő: Dr. Kunszt Márta alpolgármester Előterjesztő: Meixner András bizottsági elnök Előkészíti: Városfejlesztési Főosztály és Művelődési Közoktatási és Sport Főosztály Hangversenyterem közbeszerzési eljárás megindítása Felelős tisztségviselő: Dr. Kunszt Márta alpolgármester Előterjesztő: Dr. Kunszt Márta alpolgármester Előkészíti: Városfejlesztési Főosztály
Önkormányzati tulajdonú lakások bentlakó bérlői részére történő értékesítése Felelős tisztségviselő: Dr. Toller László polgármester Előterjesztő: Bókay Endre bizottsági elnök Előkészíti: Népjóléti Főosztály Pécsi Közlekedési Rt. jegyzett tőkéjének ingatlan apporttal történő emelése, telephely kialakítása Felelős tisztségviselő: Dr. Toller László polgármester Előterjesztő: Dr. Toller László polgármester Előkészíti: Városfejlesztési Főosztály és Tisztségviselői Kabinet A költségvetési rendelet mellékletében felsorolt kulturális társadalmi szervezetek támogatási szerződése Felelős tisztségviselő: Dr. Kunszt Márta alpolgármester Előterjesztő: Meixner András bizottsági elnök Előkészíti: Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztály A helyi önkormányzatok közművelődési érdekeltségnövelő támogatásához pályázati önrész biztosítása Felelős tisztségviselő: Dr. Kunszt Márta alpolgármester Előterjesztő: Meixner András bizottsági elnök Előkészíti: Művelődési, Oktatási és Sport Főosztály Állatkertek fenntartására, működésére kiírt pályázat beadása Felelős tisztségviselő: Dr. Kunszt Márta alpolgármester Előterjesztő: Meixner András bizottsági elnök Előkészíti: Művelődési, Oktatási és Sport Főosztály Közterek újrafogalmazása, pályázati felhívás Felelős tisztségviselő: Dr. Toller László polgármester Előterjesztő: Hódosi Vera bizottsági elnök Előkészíti: Európai Fejlesztési Iroda, Városfejlesztési Főosztály Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont Kht pályázati támogatása Felelős tisztségviselő: Gonda Tibor alpolgármester Előterjesztő: Fratanolo János albizottsági elnök Előkészíti: Népjóléti Főosztály Beszámoló a 2005. évi közcélú és közhasznú foglalkoztatásról Felelős tisztségviselő: Gonda Tibor alpolgármester Előterjesztő: Fratanolo János albizottsági elnök Előkészíti: Népjóléti Főosztály A 2006. évi közcélú foglalkoztatás támogatása Felelős tisztségviselő: Gonda Tibor alpolgármester Előterjesztő: Fratanolo János albizottsági elnök Előkészíti: Népjóléti Főosztály A 2006. évi közhasznú foglalkoztatás pályázati kiírása Felelős tisztségviselő: Gonda Tibor alpolgármester Előterjesztő: Fratanolo János albizottsági elnök Előkészíti: Népjóléti Főosztály Üresen álló önkormányzati tulajdonban lévő lakások árverésen történő meghirdetése
Felelős tisztségviselő: Dr. Toller László polgármester Előterjesztő: Nyögéri Lajos bizottsági elnök Előkészíti: Népjóléti Főosztály
március 30.
Tisztségviselői beszámoló, Beszámoló a lejárt határidejű határozatokról, átruházott hatáskörben hozott bizottsági döntésekről Felelős tisztségviselő: Dr. Toller László polgármester Előterjesztő: Dr. Toller László polgármester Előkészíti: Jogi és Önkormányzati Főosztály Az „Év Rendőre” kitüntetés adományozása (zárt ülés) Felelős tisztségviselő: Dr. Toller László polgármester Előterjesztő: Dr. Toller László polgármester Előkészíti: Jogi és Önkormányzati Főosztály Családsegítő Szolgálati Rendszer felülvizsgálata Felelős tisztségviselő: Dr. Kunszt Márta alpolgármester Előterjesztő: Nyögéri Lajos bizottsági elnök Előkészíti: Népjóléti Főosztály Beszámoló Pécs 2005. évi közbiztonsági helyzetéről, a 2006.évi feladatokról Felelős tisztségviselő: Dr. Toller László polgármester Előterjesztő: Dr. Cserép Attila kapitányság vezető Előkészíti: Dr. Cserép Attila kapitányság vezető Az általános iskolákban indítható osztályok számának meghatározása Felelős tisztségviselő: Dr. Kunszt Márta alpolgármester Előkészítő: Tóth Mihályné bizottsági elnök Előkészíti: Művelődési, Oktatási és Sport Főosztály
Az óvodák működésének meghatározása Felelős tisztségviselő: Dr. Kunszt Márta alpolgármester Előkészítő: Tóth Mihályné bizottsági elnök Előkészíti: Művelődési, Oktatási és Sport Főosztály Az EEI. Alapító Okiratának módosítása Felelős tisztségviselő: Dr. Kunszt Márta alpolgármester Előterjesztő: Nyögéri Lajos bizottság elnök Előkészíti: Népjóléti Főosztály, EEI
Foglalkoztatáspolitikai Albizottság beszámolója A Munka Pécs-Baranyáért Kht. 2005. évi munkájáról
Felelős tisztségviselő: Gonda Tibor alpolgármester Előterjesztő: Fratanolo János albizottsági elnök Előkészíti: Népjóléti Főosztály Betegirányítási rendszer, betegutak szabályozása Felelős tisztségviselő: Dr. Kunszt Márta alpolgármester Előterjesztő: Nyögéri Lajos bizottsági elnök Előkészíti: PTE, EEI, Népjóléti Főosztály
Laboratóriumi együttműködés a PTE és Pécs Megyei Jogú Város között Felelős tisztségviselő: Dr. Kunszt Márta alpolgármester Előterjesztő: Nyögéri Lajos bizottsági elnök Előkészíti: PTE, EEI, Népjóléti Főosztály Európa Kulturális Fővárosa projekt megvalósítása érdekében a beruházások pénzügyi finanszírozása és ennek érdekében a megvalósíthatóság alakulása Felelős tisztségviselő: Dr. Toller László polgármester Előterjesztő: Dr. Toller László polgármester Előkészíti: Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztály, Közgazdasági és Városfejlesztési Főosztály
április 27.
Tisztségviselői beszámoló, Beszámoló a lejárt határidejű határozatokról, átruházott hatáskörben hozott bizottsági döntésekről Felelős tisztségviselő: Dr. Toller László polgármester Előterjesztő: Dr. Toller László polgármester Előkészíti: Jogi és Önkormányzati Főosztály A 2005. évi költségvetési zárszámadás Felelős tisztségviselő: Dr. Toller László polgármester Előterjesztő: Soó László bizottsági elnök Előkészíti: Közgazdasági Főosztály Az „Év Tűzoltója” kitüntetés adományozása (zárt ülés) Felelős tisztségviselő: Dr. Toller László polgármester Előterjesztő :Dr. Toller László polgármester Előkészíti: Jogi és Önkormányzati Főosztály Beszámoló a Tűzoltóság munkájáról Felelős tisztségviselő: Dr. Toller László polgármester Előterjesztő: Dr. Góra Zoltán városi parancsnok Előkészíti: Dr. Góra Zoltán városi parancsnok A térfigyelő kamerarendszer megvalósításának feltételei Felelős tisztségviselő: Dr. Toller László polgármester Előterjesztő: Dr. Schmidt József tanácsnok Előkészíti: Jogi és Önkormányzati Főosztály, Városi Rendőrkapitányság Ellátási szerződéssel rendelkező civil szervezetek támogatása Felelős tisztségviselő: Dr. Kunszt Márta alpolgármester Előterjesztő: Nyögéri Lajos bizottsági elnök Előkészíti: Népjóléti Főosztály A 2006. évi közhasznú foglalkoztatásra beérkezett pályázatok elbírálása Felelős tisztségviselő: Gonda Tibor alpolgármester Előterjesztő: Fratanoló János albizottsági elnök Előkészíti: Népjóléti Főosztály
Pannon Filharmonikusok Pécs igazgatói pályázatának elbírálása Felelős tisztségviselő: Dr. Kunszt Márta alpolgármester Előterjesztő: Meixner András bizottsági elnök Előkészíti: Művelődési, Közigazgatási és Sport Főosztály Művészlakások bérbeadása Felelős tisztségviselő: Dr. Kunszt Márta alpolgármester Előterjesztő: Meixner András bizottsági elnök Előkészíti: Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztály
Az alternatív színházaknak a NKÖM által megítélt pályázati támogatásához szükséges szerződések megkötése
Felelős tisztségviselő: Dr. Kunszt Márta alpolgármester Előterjesztő: Meixner András bizottsági elnök Előkészíti: Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztály Az Oktatási Bizottság keretéből alapítványok támogatása
Felelős tisztségviselő: Dr. Kunszt Márta alpolgármester
Előterjesztő: Tóth Mihályné bizottsági elnök Előkészíti: Művelődési, Oktatási és Sport Főosztály Sportcélú alapítványok támogatása Felelős tisztségviselő: Horváth Zoltán alpolgármester Előterjesztő: Juhász István bizottsági elnök Előkészíti: Művelődési, Oktatási és Sport Főosztály Panelprogram pályázati felhívás, pályázatok benyújtása Felelős tisztségviselő: Dr. Toller László polgármester Előterjesztő: Dr. Toller László polgármester Előkészíti: Városfejlesztési Főosztály, Népjóléti Főosztály Kéményfelújítások támogatási pályázata Felelős tisztségviselő: Dr. Toller László polgármester Előterjesztő: Juhász István bizottsági elnök Előkészíti: Városfejlesztési Főosztály Pécs Kossuth téri mélygarázs építésére befektetői pályázat kiírása Felelős tisztségviselő: Dr. Toller László polgármester Előterjesztő: Hódosi Vera bizottsági elnök Előkészíti: Városfejlesztési Főosztály Városrész rehabilitációs keret felosztása Felelős tisztségviselő: Dr. Toller László polgármester Előterjesztő: Juhász István bizottsági elnök Előkészíti: Városfejlesztési Főosztály EKF szerződések megkötése a partner megyei városi és megyei önkormányzatokkal Felelős tisztségviselő: Dr. Toller László polgármester Előterjesztő: Dr. Toller László polgármester Előkészíti: Művelődési, Oktatási és Sport Főosztály, Tisztségviselői Kabinet
Zsolnay szobor rekonstrukciós munkálatainak tervezése Felelős tisztségviselő: Dr. Kunszt Márta alpolgármester Előterjesztő: Dr. Kunszt Márta alpolgármester Előkészíti: Városfejlesztési Főosztály Regionális könyvtár és informatika központ tervezésének előkészítése Felelős tisztségviselő: Dr. Kunszt Márta alpolgármester Előterjesztő: Dr. Kunszt Márta alpolgármester Előkészíti: Városfejlesztési Főosztály PÉTÁV Kft. 2005. évi beszámolója Felelős tisztségviselő: Dr. Toller László polgármester Előterjesztő: Juhász István bizottsági elnök Előkészíti: Tisztségviselő Kabinet
Pécsi Temetkezési Vállalat 2005. évi beszámolója Felelős tisztségviselő: Dr. Toller László polgármester Előterjesztő: Dr. Toller László polgármester Előkészíti: Tisztségviselői Kabinet
Pécsi Vízmű beszámolója
ZRt.
2005.
évi
Felelős tisztségviselő: Dr. Toller László polgármester Előterjesztő: Dr. Toller László polgármester Előkészíti: Tisztségviselői Kabinet május 11.
Tisztségviselői beszámoló, Beszámoló a lejárt határidejű határozatokról, átruházott hatáskörben hozott bizottsági döntésekről Felelős tisztségviselő: Dr. Toller László polgármester Előterjesztő: Dr. Toller László polgármester Előkészíti: Jogi és Önkormányzati Főosztály Közoktatási intézkedési terv felülvizsgálata Felelős tisztségviselő: Dr. Kunszt Márta alpolgármester Előterjesztő: Tóth Mihályné bizottsági elnök Előkészíti: Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztály A „Felzárkóztató” pályázathoz a könyvtárak állománygyarapításának fejlesztésére önkormányzati támogatás biztosítása Felelős tisztségviselő: Dr. Kunszt Márta alpolgármester Előterjesztő: Tóth Mihályné bizottsági elnök Előkészíti: Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztály Az indítható 9. osztályok és felvehető tanulók számának meghatározása az oktatási intézményekben Felelős tisztségviselő: Dr. Kunszt Márta alpolgármester Előterjesztő: Tóth Mihályné bizottsági elnök Előkészíti: Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztály
A 2005/2006. tanévben felhasználható óraszükséglet és pedagógus álláshelyek számának meghatározása az oktatási intézményekben Felelős tisztségviselő: Dr. Kunszt Márta alpolgármester Előterjesztő: Tóth Mihályné bizottsági elnök Előkészíti: Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztály Sport egyesületekkel kötendő 3 éves támogatási megállapodások Felelős tisztségviselő: Horváth Zoltán alpolgármester Előterjesztő: Juhász István bizottsági elnök Előkészíti: Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztály EKF pályázattal kapcsolatos közlekedési vizsgálat eredménye Felelős tisztségviselő: Dr. Kunszt Márta alpolgármester Előterjesztő: Kukai András bizottsági elnök Előkészíti: Városfejlesztési Főosztály
Sopianae Terv közbeszerzése
I.
alrendszer
Felelős tisztségviselő: Dr. Toller László polgármester Előterjesztő: Juhász István bizottsági elnök Előkészíti: Városfejlesztési Főosztály Pécs Városi Környezetvédelmi alap felhasználásáról beszámoló Felelős tisztségviselő: Dr. Toller László polgármester Előterjesztő: Hódosi Vera bizottsági elnök Előkészíti: Városfejlesztési Főosztály EUNET Kht. felügyelő bizottsági tagjainak, könyvvizsgálójának megválasztása Felelős tisztségviselő: Dr. Toller László polgármester Előterjesztő: Dr. Toller László polgármester Előkészíti: Tisztségviselői Kabinet DUTAP Kht. ügyvezető igazgatójának ,felügyelő bizottsági tagjainak és könyvvizsgálójának megválasztása Felelős tisztségviselő: Dr. Toller László polgármester Előterjesztő: Dr. Toller László polgármester Előkészíti: Tisztségviselői Kabinet BIOKOM Kft. 2005. évi beszámolója Felelős tisztségviselő: Dr. Toller László polgármester Előterjesztő: Dr. Toller László polgármester Előkészíti: Tisztségviselői Kabinet Pécsi Ipari Park 2005. évi beszámolója Felelős tisztségviselő: Dr. Toller László polgármester Előterjesztő: Dr. Toller László polgármester Előkészíti: Tisztségviselő Kabinet Pécsi Közlekedési Rt. 2005. évi beszámolója Felelős tisztségviselő: Dr. Toller László polgármester Előterjesztő: Dr. Toller László polgármester Előkészíti: Tisztségviselő Kabinet
A PVV ZRT 2005. évi beszámolója Felelős tisztségviselő: Dr. Toller László polgármester Előterjesztő: Dr. Toller László polgármester Előkészíti: Tisztségviselő Kabinet Alapítvány támogatása a 2006. évi „Autómentes nap” szervezéséhez Felelős tisztségviselő: Dr. Toller László polgármester Előterjesztő: Kukai András bizottsági elnök Előkészíti: Közgazdasági Főosztály Az iskolafogászati körzetek módosítása Felelős tisztségviselő: Dr. Kunszt Márta alpolgármester Előterjesztő: Nyögéri Lajos bizottsági elnök Előkészíti: Népjóléti Főosztály Gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok 2005. évi értékelése Felelős tisztségviselő: Dr. Kunszt Márta alpolgármester Előterjesztő: Nyögéri Lajos bizottsági elnök Előkészíti: Népjóléti Főosztály Üresen álló és műszakilag felújításra szoruló lakások pályáztatása Felelős tisztségviselő: Dr. Toller László polgármester Előterjesztő: Bókay Endre bizottsági elnök Előkészíti: Népjóléti Főosztály és PVV ZRT. Önkormányzati tulajdonban lévő lakások tárgyévi felújítási címjegyzéke Felelős tisztségviselő: Dr. Toller László polgármester Előterjesztő: Bókay Endre bizottsági elnök Előkészíti: Népjóléti Főosztály és PVV ZRT. június 1.
Tisztségviselői beszámoló, Beszámoló a lejárt határidejű határozatokról, átruházott hatáskörben hozott bizottsági döntésekről
Felelős tisztségviselő: Dr. Toller László polgármester Előterjesztő: Dr. Toller László polgármester Előkészíti: Jogi és Önkormányzati Főosztály Tájékoztató a Pécs Megyei Jogú Város tulajdonában lévő gazdasági társaságok 20022006. évi tevékenységéről Felelős tisztségviselő: Dr. Toller László polgármester Előterjesztő: Dr. Toller László polgármester Előkészíti: Tisztségviselő Kabinet Air Horizont Kht. ügyvezető igazgatójának, felügyelő bizottsági tagjainak, könyvvizsgálójának megválasztása Felelős tisztségviselő: Dr. Toller László polgármester Előterjesztő: Dr. Toller László polgármester Előkészíti: Tisztségviselő Kabinet Pécsi Fürdő Kft. 2005. évi beszámolója Felelős tisztségviselő: Dr. Toller László polgármester Előterjesztő: Dr. Toller László polgármester Előkészíti: Tisztségviselői Kabinet
A város drogellenes cselekvési terve Felelős tisztségviselő: Dr. Kunszt Márta alpolgármester Előterjesztő: Nyögéri Lajos bizottsági elnök Előkészíti: Népjóléti Főosztály Hulladékszállítási díj megállapítása Felelős tisztségviselő: Dr. Toller László polgármester Előterjesztő: Kukai András bizottsági elnök Előkészíti: Városfejlesztési Főosztály
Intézményi és egyéb művészlakások bérbeadása
Felelős tisztségviselő: Dr. Kunszt Márta alpolgármester Előterjesztő: Meixner András bizottsági elnök Előkészíti: Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztály A Pécsi Ifjúsági Központ igazgatói álláshelyének pályázati kiírása Felelős tisztségviselő: Dr. Kunszt Márta alpolgármester Előterjesztő: Meixner András bizottsági elnök Előkészíti: Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztály
EEI. szakmai tervének felülvizsgálata Felelős tisztségviselő: Dr. Kunszt Márta alpolgármester Előterjesztő: Nyögéri Lajos bizottsági elnök Előkészíti: Népjóléti Főosztály Alapító Okiratok mosósítása Felelős tisztségviselő: Dr. Kunszt Márta alpolgármester Előterjesztő: Tóth Mihályné bizottsági elnök Előkészíti: Művelődési, Oktatási és Sport Főosztály Részönkormányzatok vezetőinek beszámolója Felelős tisztségviselő: Dr. Toller László polgármester Előterjesztő: Részönkormányzatok Vezetői Előkészíti: Részönkormányzatok Vezetői Pécs TV Kft. 2005. évi beszámolója Felelős tisztségviselő: Dr. Toller László polgármester Előterjesztő: Dr. Toller László polgármester Előkészíti: Tisztségviselői Kabinet A Közgyűlés hatáskörének átruházása a nyári szünet idejére Felelős tisztségviselő: Dr. Toller László polgármester Előterjesztő: Dr. Toller László polgármester Előkészíti: Jogi és Önkormányzati Főosztály július 1. – augusztus 31-éig nyári szünet Közmeghallgatás szeptember 1.
június 22.
Tisztségviselői beszámoló, Beszámoló a lejárt határidejű határozatokról, átruházott hatáskörben hozott bizottsági döntésekről Felelős tisztségviselő: Dr. Toller László polgármester Előterjesztő: Dr. Toller László polgármester Előkészíti: Jogi és Önkormányzati Főosztály
A 2006. évi költségvetés módosítása Felelős tisztségviselő: Dr. Toller
László polgármester Előterjesztő: Soó László bizottsági elnök Előkészíti: Közgazdasági Főosztály Oktatási és nevelési intézmények magasabb vezetőinak megbízása Felelős tisztségviselő: Dr. Kunszt Márta alpolgármester Előterjesztő: Tóth Mihályné bizottsági elnök Előkészíti: Művelődési Közoktatási és Sport Főosztály.
Kitüntetések adományozására javaslatok (zárt ülés)
Felelős tisztségviselő: Dr. Toller László polgármester Előterjesztő: Dr. Toller László polgármester Előkészíti: Tisztségviselői Kabinet
A város ünnepe szeptember
Tisztségviselői beszámoló, Beszámoló a lejárt határidejű határozatokról, átruházott hatáskörben hozott bizottsági döntésekről
Felelős tisztségviselő: Dr. Toller László polgármester Előterjesztő: Dr. Toller László polgármester Előkészíti: Jogi és Önkormányzati Főosztály
Civil szféra és a politika együttműködésének lehetősége
Felelős tisztségviselő: Horváth Zoltán alpolgármester Előterjesztő: Dr. Tóth Bertalan bizottsági elnök Előkészíti: Tisztségviselői Kabinet
Melléklet
Minden ülésen várhatóan napirendre kerülő feladatok - PÉSZ módosítása Felelős tisztségviselő: Előterjesztő: Előkészíti:
Gonda Tibor alpolgármester Város- és Környezetfejlesztési Bizottság Városfejlesztési Főosztály
- Egyedi lakásvásárlási ügyek, elővásárlási jogról történő lemondások, nem lakáscélú ingatlanok hasznosítása: Felelős tisztségviselő: Dr. Toller László polgármester Előterjesztő: Lakásfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság Előkészíti: Népjóléti Főosztály - Vagyonelemek fejlesztése, értékesítése, hasznosítása (egyedi ügyek) Felelős tisztségviselő: Dr. Toller László polgármester Előterjesztő: Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság Előkészíti: Városfejlesztési Főosztály A beruházások előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos közgyűlési döntések Felelős tisztségviselő: Dr .Toller László polgármester Előterjesztő: Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság Költségvetési Bizottság, illetékes szakbizottság Előkészíti: Városfejlesztési Főosztály - Tulajdonosi nyilatkozatokról kéthavonta jelentés összeállítása a közgyűlés számára, az átruházott hatáskörben hozott döntések Felelős tisztségviselő: Dr. Toller László polgármester Előkészíti: Városfejlesztési Főosztály - Egyedi szociális, állattartási ügyek, fellebbezések elbírálása foglalkoztatási, támogatási szerződések, egyedi hatósági ügyek másodfokú elbírálása, művészlakások bérlőkijelölése kitüntetések felterjesztése társadalmi szervezetek és alapítványok támogatása támogatási kérelmek elbírálása
6. sz. melléklet a 26/2006. (01. 26.) Kgy. számú határozat melléklete A 2005 – 2006. évi szociális bérlakások pótbérlőlistája 2001.december 31-ig igénylést benyújtott három és többgyermekes családok 1. Balogh József és élettársa Horváth Erika Pécs, Névtelen u. 6 sz. alatti lakosok. 2000 óta rendelkeznek érvényes bérbevételi kérelemmel. Három kk. gyermekükkel a fenti címen jogcímnélküli lakáshasználóként laknak. Igénylő a BS AXIS Kft-nél nehézgépkezelő, élettársa gyes-en van. Havi jövedelmük: 120.000.-Ft. 2. Valder Csilla Pécs, Malomvölgyi u. 15 sz. alatti lakos. 2001 óta rendelkezik érvényes bérbevételi kérelemmel. A fenti címen három kk. gyermekével albérlőként lakik. Gyermekeit egyedül neveli. Kérelmező autóbuszvezető. Havi jövedelme: 79.000.-Ft. 1998. december 31-ig igénylést benyújtó egy gyermekes családok. 1. Soós Ferenc és élettársa Tóth Cserne Mária Pécs, Kálvária u. 32.sz. alatti lakosok. 1997 óta rendelkeznek érvényes bérbevételi kérelemmel. A fenti címen egy kk. gyermekükkel albérlőként laknak. Kérelmező alkalmi munkákból él, élettársa az Apáczai Nevelési és Általános Művelődési Központban ügyviteli alkalmazott. Havi jövedelmük: 116.000.-Ft. 1999. december 31-ig igénylést benyújtó kettő gyermekes családok. 1. Szegő Zsombor és neje Bicsérd, Kossuth L. u. 31.sz. alatti lakosok. 1998 óta rendelkeznek érvényes bérbevételi kérelemmel. A fenti címen kettő kk. gyermekükkel családtagként laknak. Kérelmező az Elektro Uno Bt-nél villanyszerelő, felesége gyes-en van. Havi jövedelmük: 92.000.-Ft. Leadandó lakással rendelkező 1997. december 31-ig igénylést benyújtó családok. 1. Berger János és élettársa Mohácsi Margit Pécs, Szántó T. u. 11. II. 31. sz. alatti lakosok. 1994 óta rendelkeznek érvényes bérbevételi kérelemmel. A fenti címen három kk. gyermekükkel kettő szobás összkomfortos önkormányzati bérlakásban laknak. Igénylő a Pécsi Plázában biztonsági őr, élettársa jelenleg gyes-en van. Havi jövedelmük: 143.000.-Ft.
2. Jancsik Roland és Zsikó Eszter Pécs, Szántó T. u. 11. II. 32. sz. alatti lakosok. 1994 óta rendelkeznek érvényes bérbevételi kérelemmel. A fenti címen három kk. gyermekükkel kettő szoba összkomfortos önkormányzati bérlakásban laknak. Igénylő a Roll and Art Bt-nél üzletvezető, felesége gyes-en van. Havi jövedelmük: 102.000.-Ft. 3. Angyal Gábor és neje Pécs, Szántó T. u. 15. I. 12. sz. alatti lakosok. 1995 óta rendelkeznek érvényes bérbevételi kérelemmel. A fenti címen három kk. gyermekükkel kettő szoba összkomfortos önkormányzati bérlakásban laknak. Igénylő rokkantnyugdíjas, felesége gyes-en van. Havi jövedelmük: 90.000.-Ft. 4. Hortobányi Nikoletta és férje Pécs, Szántó T. u. 15. I. 8. sz. alatti lakosok. 1996 óta rendelkeznek érvényes bérbevételi kérelemmel. A fenti címen három kk. gyermekükkel kettő szoba összkomfortos önkormányzati bérlakásban laknak. Igénylő jelenleg gyes-en van, férje a Hidrot Kft.-nél hidraulika szerelő. Havi jövedelmük: 190.000.-Ft. 5. Fényes Sándor és neje Pécs, Népfront u. 4 sz. alatti lakosok. 1996 óta rendelkeznek érvényes bérbevételi kérelemmel. A fenti címen három kk. gyermekükkel egy szobás komfortnélküli önkormányzati bérlakásban laknak. Kérelmező a Stefl Sport Kft-nél dolgozik, felesége a Tutus Security Kft-nél takarítónőként dolgozik. Havi jövedelmük: 110.000.-Ft.
