Jegyzőkönyv Készült: Kunmadarasai Roma Nemzetiségi Önkormányzat 2012.február 23-i ülésén
9./2012.II.23/sz. határozat
Jegyzőkönyv-hitelesítő személyére tett javaslat elfogadásáról
10./2012.II.23/sz. határozat
A két ülés között történt fontosabb eseményekről szóló tájékoztató elfogadásáról
11./2012.II.23/sz. határozat
A napirend kiegészítésére tett javaslat elfogadásáról
12./2012.II.23/sz. határozat
2012.évi költségvetést-tervezetének elfogadásáról
13./2012.II.23/sz. határozat
A Kunmadarasi Roma Nemzetiségi Önkormányzat a települési önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás felülvizsgálatának előrehozásáról.
14./2012.II.23/sz. határozat
A Kunmadarasi Roma Nemzetiségi Önkormányzat adminisztrációs ügyeinek és jegyzőkönyv-vezetésének díjazásáról
Jegyzőkönyv Készült: Kunmadarasi Roma Nemzetiségi Önkormányzat 2012.február 23-i ülésén Jelen vannak: Botos Imre elnök, Farkas Tibor alelnök, Farkas Lászlóné képviselő, Horváth Henrietta képviselő és Molnár Bálint alpolgármester. Botos Imre elnök: Köszönti a képviselő-testületi ülésen megjelenteket. Külön köszönti Molnár Bálint alpolgármestert. Megállapítja, hogy a testület határozatképes. Jegyzőkönyv-hitelesítő személyeknek javasolja Horváth Henrietta képviselőt és Farkas Tibor alelnököt. A javaslattal a képviselő-testület 4 igen szavazattal egyhangúan egyetért. 9./2012.II.23/sz. határozat Jegyzőkönyv-hitelesítő személyére tett javaslat elfogadásáról Kunmadarasi Roma Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testülete Farkas Tibor alelnököt és Horváth Henrietta képviselőt jegyzőkönyv-hitelesítő személyeknek elfogadta. Erről: 1./ Márki Sándor polgármester 2./ dr. Vincze Anita jegyző 3./ Botos Imre elnök értesül Botos Imre elnök: Megkérném a testületet, hogy ülésünk kezdése előtt egy perces néma csönddel emlékezzünk a Tatárszentgyörgyön február 23-án lelőtt édesapára és kisfiára. Kérem, ezt felállva tegyük meg. ( Egy perc néma csönd.) Ez az évforduló azt gondolom, hogy a romák szívében mindig is fájdalmas emlék lesz, hogy ok nélkül miért kellett romákat, romák házát felgyújtani, lelőni és egyéni romákat támadni. Azt gondolom, hogy az igazságszolgáltatás és a jóisten majd megfelelő büntetést mér a tettesekre és hogy csak ez az egy dolog az, ami enyhíteni tudja a hátramaradottak fájdalmát. Két ülés közötti fontosabb eseményekről szóló tájékoztató: Botos Imre elnök: Kezdjük el a testületi ülésünket. A két ülés közötti fontosabb eseményekről kívánok tájékoztatást adni. Január 25-én volt nemzetiségi önkormányzatunknak az előző ülésre, amely után folyamatosan tárgyaltam a Munkaügyi Központ vezetőjével, Domokos Gyulával, illetőleg Kunmadaras polgármesterével és az MTBSZSZ vezetőjével. Ezek a tárgyalások eredményt szültek. Azt gondolom jól és diplomatikusan tudtam tárgyalni, a közfoglalkoztatásról, illetve a foglalkoztatásról, hogy ki végezze a foglalkoztatást. Ezekben az ügyekben többször egymásnak feszültünk, és azt gondolom, hogy többször egymással vitatkoztunk is. De eredményes volt a tárgyalás, azt gondolom, hiszen a nemzetiségi önkormányzat a Kunmadaras településnek odaítélt 80 főből 10 főt tudott a tárgyalások alkalmával kieszközölni, tehát kétszer 5 főt. Az első 4,5 hónapra 5 főt, és a második 5 hónapra is 5 főt tudott kialkudni a 40-ből. Azt gondolom, hogy ez 12-12,5%-os arány a roma lakosság tekintetében. Nem feltétlen tükrözi ez az arány a
roma lakosság arányát, de azt gondolom, hogy a másik 35 főből is kellő számú roma kerül foglalkoztatásra és ez már enyhíti azt a körülményt, mint amelyet a nemzetiségi önkormányzat úgymond el akart érni ebben az ügyben. Több helyről érkeznek a meghívók és folyamatosan jönnek ezek a munkaerő-piaci megfelelőségi fórumokra, illetve hogy hogyan lehet enyhíteni ezeknek a költségét a nemzetiségi önkormányzatoknak, illetve bármely más foglalkoztatónak. Kettő meghívónk is van, egy február 27-re, Szolnokra, ahova érdemes lenne elmennünk, ott is ez ügyben lesz folyamatos tárgyalás. Azt gondolom, hogy ez mindenképpen kihagyhatatlan, mert most olyan lehetőségeket ad, amely a nemzetiségi önkormányzat számára megfelelő, illetve nyitnunk kell egy olyan irányba a nemzetiségi önkormányzat részéről, hogy ne csak a települési önkormányzat számára, illetve egyes képviselők kénye-kedvére kelljen a nemzetiségi önkormányzatnak, úgymond, ugrani. Bár nem ugrunk, mert attól több eszünk van. Majd ugrani fog lehet az a képviselő, akinek ugrani kell, arra, amit majd a nemzetiségi önkormányzat számára kötelezően biztosítania kell a települési önkormányzatnak, nem pedig csak vagy adja vagy nem adja. Mert az előző testületi ülésen, ami január 26-án volt, azon az ülésen azt gondolom, hogy nem tudom, hogy sok helyen szégyenítettek-e már meg nemzetiség önkormányzati elnököt úgy, ahogyan engem. Szó szoros értelmében sértve érzem magam, hiszen egyes képviselők már-már személyeskedő jelleggel beszéltek az én hatáskörömről, a hozzáállásomról, a magatartásomról. Pedig azt gondolom, hogy ez a nemzetiségi önkormányzat sokkal inkább Kunmadaras közösségét szolgálja, mint az előző nemzetiségi önkormányzat. Amíg az előző nemzetiségi önkormányzatot nem illette kritika sohasem, sőt, még inkább örültek neki, hogy van, mert ugye az akkori vezető elég erélyes volt és elég arrogánsan tudta az önkormányzattal közölni azt, hogy mik is azok a lehetőségek, amelyeket neki köteles biztosítani. Én nem szeretnék az önkormányzattal a továbbiakban feszülten együttműködni. Én azt szeretném, hogyha az együttműködés együtt működés lenne, nem pedig kikényszerített, kierőszakolt támogatást adnának, hanem azért adnának támogatást, mert azt a nemzetiségi törvényben előírt feladatokat ellátó intézmény vagyunk, és ehhez biztosítanának megfelelő vagyoni költséget. Mert a nemzetiségi törvény azt írja elő, hogy köteles biztosítani igény szerint. Tehát mi az igény? A mi igényünk elég nagy, a mi közösségünk igénye elég nagy. Köteles az önkormányzat biztosítani igény szerint, de legalább 18 órát havonta, de hát nekünk nem 18 óra havonta az igényünk. Ezzel a közösséggel nem 18 órát kell foglalkozni egy hónapban. Ez a közösség itt van Kunmadarason. A választások alkalmával 498 regisztrált szavazóval. Ez nem jelentéktelen, elsöpörnivaló, ez egy település 10 %-a, hiszen közel 6000-en élnek Kunmadarason, ez abból 498 romának vallotta magát egy választás alkalmával. Sokkal több vallotta volna, de valamiért nem feleltek meg a választási törvénynek. S akkor egy kérdés. Hogyha nemzetiségi ösztöndíj pályázat van kiírva az állam részéről, mennyi az a roma, aki Kunmadarason fellelhető? Én tapasztaltam az elmúlt években is, tapasztaltam tavaly is, nem 10, nem 50, hanem 500-600-700, csak felnőtt. És akkor annak hány gyereke van? Rengetegen vagyunk roma nemzetiségiek Kunmadarason és szerintem közel aránylik már a feléhez, de ha roma nem is, de hátrányos helyzetűek igen, akiket úgyszintén gondolkodni kellene az önkormányzatnak, hogy hogyan és miképpen támogat. Nem gondolom, mert nem szeretek olyanról beszélni, amikor valaki nincs itt, hogy adott esetben mást mondjon vagy mást nem, de azt sem szeretem, hogyha a testület előtt valaki engem próbál hátrányos helyzetbe hozni és aztán egy folyosós beszélgetés alkalmával békéről beszél illetve békülésről, békességről. Én azt szeretem, amikor nyílt a testület előtt is, és nyílt akkor is amikor ketten beszélünk, vagy hárman, vagy adott esetben nem veszik körbe azok az emberek, akiknek ő meg akar felelni valamilyen módon. Gyakorlatilag ez üzenet is, és remélem, hogy ez az üzenet célba ér, mert ez a képviselő olvassa a jegyzőkönyveinket, hát ezt is elolvassa. A továbbiakban arról tudok még beszámolni, hogy a nemzetiségi önkormányzatnál a foglalkoztatás sikeresen elindult, jól dolgozunk. A roma közösség igényeit nagyon-nagy mértékben kiszolgáljuk és azt gondolom, hogy bár nehéz együttműködni most a települési önkormányzattal, de még mindig, ennek a nehézkes együttműködésnek köszönhetően is nincs roma kérdés Kunmadarason, nincs aromák felől támadás az önkormányzat irányába, nincs a romák részéről még olyan helyzet, amelyet kezelnie kellett volna az önkormányzatnak. Úgyhogy azt gondolom, hogy továbbra is valahogyan védenünk kell a romák érdekeit és csak úgy tudunk megfelelni, ha ismerjük jól a törvényeket és ismerjük azt, hogy mik a legfontosabb teendőink nemzetiségi önkormányzatként. S mik azok a törvény adta lehetőségei, amelyekkel élnie kell.
Köszönöm szépen. Ennyit tudnék elmondani a két ülés között történt fontosabb eseményekről. Ha bárkinek kérdése van, azt kérem, tegye fel. Farkas Tibor alelnök: Az ügyben, hogy ugyebár mondod, hogy szinte-szinte alázott voltál az elmúlt ülésen, az ügyben tettél-e már valami lépést, így hivatalosan? Vagy hagyod? Botos Imre elnök: Válaszolhatok rögtön, vagy valaki másnak van még kérdése? Én azt gondolom, hogy az a reális, hogyha valaki feltesz egy kérdést, arra rögtön választ is kapjon, nem pedig utána még meg is feledkezzen róla, hogy mit is kell válaszolni. Én felhívtam azután a testületi ülés után a polgármesterünket és megkérdeztem tőle, hogy ez miért történt. Elmondta nekem, ezt nem szeretném jegyzőkönyvbe mondani, hogy mit mondott akkor, s én úgy döntöttem, hogy mivel én gyakorlatilag keresztény ember is vagyok, nemcsak mondom azt magamról, hogy református vagyok, vagy katolikus, vagy baptista, de egyébként bemerítkezett baptista vagyok, nemcsak mondom, hanem meg is élem a hitem. Mert azt mondta Jézus Krisztus, hogy ne menjen le úgy a nap a ti haragotokkal, hanem bocsájtsatok meg azoknak, akik ellenetek vétkeznek. Én megbocsájtottam, de ugye hülye én sem vagyok, tehát hogyha adok egy lehetőséget valakinek, akkor én azért adom azt a lehetőséget, hogy engem gyakorlatilag már ne támadjon, mert hogyha eltelik egy idő, akkor azt mondom, hogy nem és nem és betelik a pohár, és köszönöm szépen, innentől szeretném tudni azt, hogy mi a helyes és mi a helytelen. De azt gondolom, hogy egy lehetőség mindenkinek jár. Hogy lássa a testület az együttműködési szándékomat, nem vonulok el abba az irányba, hogy elkezdek lázadni és küzdeni, hanem inkább az irányba megyek, hogy minél inkább szorosabban tudjon együttműködni a két testület, és nem az ellentéteket kívánom szítani és fokozni, hanem adott esetben megértem azokat a dolgokat is, amelyek adott esetben polgármester úrnehézségei is, a jegyző nehézségei is, illetve a testület nehézsége is. De még egyszer elmondom azt, hogy valaki csak azért mással úgy beszél egy testület előtt, hogy ott embereknek megfeleljen és aztán a folyosón kimenve pedig békességről és együtt szivarozásról beszél, az nekem smafu. Tehát vagy nyíltan legyen mindig olyan amilyen, vagy pedig tartsa magát ahhoz, hogy innentől kezdve ellenkezik velünk, és akkor tudjuk, hogy mire számíthatunk, mert én megtanultam már 13 éves politikai pályafutásom alatt, hogy jobb egy őszinte ellenség, mint egy jó barát, aki majd egy hónap múlva hátba szúr. Tehát én ezekkel tisztába vagyok, ha valaki ellenségeskedni akar a nemzetiségi önkormányzattal, akkor tegye azt. Ne burkoljon, ne báránybőrbe bújt farkas legyen, aztán meg amikor ott van a helyzet, akkor pedig támad, mint egy farkas. Vagy legyen bárány, vagy legyen farkas, de akkor döntsük el, hogy mi és hogyan, mert akkor mi is úgy tudunk a kérdésekhez hozzáállni. Elégedett vagy a válasszal Tibor? Farkas Tibor alelnök: Persze. Botos Imre elnök: Köszönöm. Molnár Bálint alpolgármester: Arra szeretnék én még reagálni, hogy én sajnáltam azt a szituációt, én megmondom őszintén, meg voltam döbbenve és sajnáltalak, mint embert. Nemzetiségi önkormányzat vezetője más lapra tartozik, tehát ez némi pluszt hozzátesz. Tehát nem is értettem az egészet, hogy miért és hogyan is ment ez a dolog. De én csak azt állapítottam meg, hogy emelt fővel és győztesen jöttél ki ebből a dologból, más szerintem sokkal agresszívabban reagált volna erre az egészre. Tehát én megsajnáltalak, abban a helyzetben és így felállni és elmondani és átülni a régi helyre, tehát igazán arra vallott, hogy igen komoly emberről van szó, aki nem megy bele, mint ahogy mondtad is, különböző szituációkba és akkor nem gerjeszt haragot, mert gerjeszthetett volna az egész szituáció egy komoly haragot. Mert azért tudjuk nagyon jól, hogy csatlakozhatnak olyan emberek mellétek, aki azért igazán komolyan ki tudják verni a balhét és hát így is,
hogy a nemzetiségi önkormányzat vezetőjéről van szó, aki esetleg állíthat egy ilyen céltáblát is föl az önkormányzat ellen. És ha már nálam van a szó, szeretnék kérdezni is. Hány embert alkalmaztok most a nemzetiségi önkormányzatnál? Botos Imre elnök: Hát egyszerűen válaszolok, 5 főt alkalmazunk február 15-től június 30-ig, és július 1-től újabb 5 főt fogunk alkalmazni egészen november 30-ig. Molnár Bálint alpolgármester: Nincs több lehetőség? Botos Imre elnök: Nincs, egyelőre nincs. Az viszont, ugye folyamatosan ezért kell ezeket a Szolnoki meghívókat illetve egyéb meghívókat előnyben részesíteni és most már erre ráfeküdni és ezeket a dolgokat hajtani, illetve a megyei önkormányzattal szorosabbra fűzni a kapcsolatot, és még az se baj, ha az országossal is, és az sem baj, ha végre már ledobjuk ezt a nyűgöt, hogy mi politikailag nem akarunk hova tartozni, mert nehéz ezt a nyűgöt is cipelni. Tehát, hogy mi most már politikailag szabadok vagyunk, míg a kunhegyesi, kisújszállási Lungro Drom-os társaság, akik kevésbé. Én nem mondom azt, hogy alulmúlnak minket vagy mi tőlük többre volnánk képesek, amíg ők 500.000 Ft-ot kapnak rendezvényre, addig mi semmit és nem és nem, és semmilyen pályázatunk nem nyer. Tehát ezek azok a nehézségek, amelyekkel küszködik a nemzetiségi önkormányzat, mert nem akar politikailag függővé lenni senki számára, de holott függővé válik egy testületnek, amely nem feltétlenül mindig olyan helyzetet teremt. Tehát próbálunk munkaügyben is minél több helyre elmenni, most majd minél több ilye fórumon részt venni, minél szélesebb körben figyelemmel kísérni a képzéseket, átképzéseket, hogy hogyan és miképpen lehet majd ezekkel a dolgokkal államilag finanszírozott munkahelyeket teremteni, amely gyakorlatilag hasznos lenne a nemzetiségi önkormányzat számára. Próbálunk abba az irányba is elmenni, hogy esetleg a nemzetiségi önkormányzat, mint foglalkoztató lépjen fel olyan rokkant emberek, tehát akik legalább 67 vagy 50 %-os rokkantak, azoknak munkát tudna biztosítani, mert akár a nemzetiségi önkormányzaton belül is olyan megtermelhető és értékesíthető eszköz előállítására, amelyekre megfelel a nemzetiségi önkormányzat terve. Mondjuk napi 4 órában akár, mert az is már higgyétek el a nyugdíj mellett a napi 4 órás munka az még hasznossá is válik, mert ugye gyakorlatilag meg kell keresni ezeket a lehetőségeket, hogy kik azok akik ilyeneket finanszíroznak és most erre is fogja a nemzetiségi önkormányzat ráfektetni a hangsúlyt, hogy az olyan hátrányos helyzetű, illetve a hátrányos helyzetben élő személyek kívánjanak ezekbe a dolgokba belefogni. Hiszen mint ahogy több pályázat is volt, amelyet az országos nemzetiségi önkormányzatnak írt ki a nemzeti és fejlesztési minisztérium. Ezeket a pályázatokat az országos nemzetiségi önkormányzat sikerrel abszolválja, akkor a területi és helyi nemzetiségi önkormányzatok ezekből tudnak profitálni, hogyha jó kapcsolatot ápolnak természetesen az Országos Roma Önkormányzattal, ami jelenleg, mint tudjuk most teljes mértékben Lungro Drom-os. Én már felvetem ez ügyben a kapcsolatot, ezt el is mondom a testületnek, felvettem Csóka Jánossal, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei területi roma nemzetiségi önkormányzat alelnökével a kapcsolatot, melyet folyamatosan tartok is ez ügyben és kívánom, hogy helyben változások legyenek a Lungro Drom terén, illetve a Lungro Drom-ot mint alapvető politikai erőt a nemzetiségi önkormányzat életébe behozzuk. Hiszen árva gyerekek vagyunk és gyakorlatilag a jogainkat sem tudjuk úgy érvényesíteni. De ha megjelenek egy testület előtt egy országgyűlési képviselővel, aki mellesleg a Lungro Drom elnöke és el tudja mondani, hogy mit és hogyan kell a nemzetiségi önkormányzatoknak biztosítani, az nyílván nagyobb erővel hat egy testületre, mint hogyha én mondom. Mert azt mondják, hogy ez a Szilvási fia és nem biztos, hogy olyan okos gyerek, mert csak 8 általánosa van, meg ne jogászkodjon, mert azt nem szeretik, ha valaki jogászkodik, de nem jogász. Én nem vagyok jogász és nem is jogászkodom. Én csak a jogaimat gyakorlom és gyakoroltatni szeretném. Tehát én nem feltétlenül vagyok ezeknek a híve, de ha most itt lett volna a polgármester úr és azt mondtam volna, hogy: ,,Sándor, te vegyél külön egy széket és tedd oda a hátsó falhoz és te most ide
üljél, mint a lakosság részéről. Bár részt vehetsz az ülésünkön, de ott foglalj helyet.” Nem tudom neki hogyan esett volna, vagy bárki másnak, aki részt vesz a nemzetiségi önkormányzat ülésén. Nem egy a két testület, meg nem feltétlenül nagy a két testület, de én még mindig azt mondom, hogy én ilyet nem tennék, mert én a békesség irányába törekszem és a békességet kívánom előtérbe helyezni, és ez a legfontosabb mondandóm, a békesség. Farkas Tibor alelnök: Én ott voltam azon az ülésen, ezen a szakaszában. Nem az nem tetszett, hogy most azt mondja, hogy hol ülj, mert te ott is jó voltál. Az, hogy te kinek akartál bizonyítani az egy dolog. Nekem az nem tetszett, amikor egy képviselő azt kérdi tőled, azaz úgy nyilvánul meg, úgy állít be dolgokat, hogy az negatívumként hasson az ott lévő vezető emberekre, vagy ugyebár a lakosságra. Úgy akarja beállítani a kérdést, hogy az negatív legyen a mi önkormányzatunk számára, de ha nem engedi megválaszolni a testület vezetője, akkor ott kerül bajba a mi önkormányzatunk. Azaz kérdezi, hogy mit csináltál, hogy csináltál, mi jogon csináltad, s nem engedi megválaszolni, mert az vitát szül. De erről van szó, vitás kérdés van, először megengedi válaszolni, gyakorlatilag a testületi ülés is ad 5 percet arra, hogy megválaszolja. Megválaszolta, ugyanazon képviselő felől egy újabb vád érkezik, egy újabb kis csikli, hogy megint sár van az RNÖ részéről. Azt meg azt mondja, hogy nem, maradj ülve. Nekem ez nem tetszett. Ez a megalázó, nem az, hogy ülj a helyedre, mert az még oké is. Az is megalázó, de neked jó volt ott is, meg itt is, neked teljesen mindegy, én azt tudom nagyon jól. De az nem mindegy, hogy nem engedi megválaszolni azt a kis vitás kérdést, azt mondja, hogy maradj ülve, mert újabb vitát szül. De akkor a lakosság részéről benne hagyja a képviselő által hagyott mocskot, amit csak ugyebár elhintett, mint ahogy el szokta hinteni mindenkinek, a polgármesternek, az alpolgármesternek, bárkinek. Mindenkiről elhinti. De persze neki jogában áll megmagyarázni, akár 20 percben is, mert ő vezeti az ülést. Neki 20 perc, sőt, egy egész regényt felolvas az összes képviselőről. A Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke nem magyarázhatja meg 2 percben a mondandóját, mert az újabb vitát szül. Nekem ez nem tetszett. Botos Imre elnök: Nemcsak neked, nekem sem. Ugye én erre mondtam, hogy békesség, hogy ne szüljön tovább pert. Nem arra, hogy hol ülök, mert az csak egy teszt volt, egy olyan jellegű, hogy lemérjem azt, hogy a nemzetiségi önkormányzat elnökét mennyire veszi komolyan a testület. Azt gondolom komolyan vette, mert Sándor is azt mondta, hogy kiérdemeltem, hogy ott üljek közöttük, de én olyan emberek között nem kívánok ülni, akik adott esetben be akarnak mocskolni. Nem azért, mert bajom van vele, én ezt nem is úgy mondom, nincs is nekem emberileg senkivel sem bajom, mert miért is lenne. De azt gondolom, hogy ez vitát szült volna, ez generálta volna a továbbiakban azt, hogy itt feszültség keletkezzen a két testület között. Meg a másik kérdés az, hogy a polgármester úr és a jegyző azt mondta nekem nincs jogom ott ülni. Ha ez a jegyzőkönyv jól íródik, akkor ez a jegyzőkönyvben fel lesz tüntetve, hogy azt mondta nekem a polgármester úr és a jegyzőnő, hogy nekem nincs jogom ott ülni. Még akkor is vállalta ezt Sándor, hogyha erre a Közigazgatási Hivatal figyelmezteti, akkor is azt mondja, hogy nekem nincs jogom ott ülni. Én felálltam és eljöttem, mert ha nekem nincs jogom valamihez, akkor én azt nem kérem. Bár én pontosan tudom, hogy nekem jogom van, csak ez megítélés kérdése. Meg a törvény is ilyen, hogy ide is hajlik, oda is hajlik. Itt zárjuk le ezt a napirend előtti pontot, hogy a célunk a békesség, a békés irány megtartása és a békeség iránya. Farkas Tibor alelnök: De hagy mondjam még el, hogyha én vagyok abban a helyzetben, amibe Te, én a Bálint szavára adom most ezt, bizony én lehet, hogy így felhajítottam volna a testületi anyagot és azt mondtam volna, hogy tegyétek bele a micsodátokat barátaim. Mert úgy nem lehet vitázni senkivel, ha nem adod meg a másik félnek azt, hogy válaszoljon. Ha én nem bírtam volna megválaszolni, ott helyben, a torkomban olyan görcs keletkezett volna, hogy megfulladnék, olyan ideg szállna belém. Bármelyik képviselő ellen, még a polgármester ellen is, itt a Bálintnak a szemébe is megmondom, olyan vitás kérdés merülne fel és nem tudnám megválaszolni, megfulladnék az idegben.
Botos Imre elnök: Nehéz ezeket kezelni. Nagyon komoly lélekjelenlét kell az ilyenhez, meg nagyon-nagyon komoly politikai tapasztalat. Kell az, hogy tudjad azt, hogy mer nem először ver át, mondjuk csak ez egy példa, vagy tudjad azt, hogy ez az ember a folyosón meg bratyizni fog, mert valamiért meg mégiscsak fél tőlem. Tehát ezeken így át kell futni az agyadnak előtte, és utána kell mindig mérlegelned. Én nem hülye vagyok, vagy félős, vagy megalázkodó, de azt tudom, ahogy a nemzetiségemet … És látod ezt a szót? Nemzetiség. Miről beszéltünk, Tibi, egy évvel ezelőtt a testületnek? Miről beszélünk? Sokkal előrébb járunk mint a testület. Arról beszéltünk, vissza lehet idézni a 2011-es beszámolókat, azt mondtuk, hogy a kisebbség most már önálló nemzetiséggé kíván formálódni. Pedig akkor még nem tudtuk ezt, hogy mi majd valamikor roma nemzetiség leszünk. Nem tudtuk, de már éreztük, mert valamilyen szinten előreláttunk. És ez egy nemzet lesz hosszú távon. Ezt vegye tudomásul mindenki, hogy ez egy nagy, nagyon-nagy nemzet lesz. Farkas Tibor alelnök: Ez tényleg nem ide tartozik, de nem a cigány nemzetről van itt szó. Mert a kisebbség szó a nemzetiségi szóra változott. Hogyha figyelsz, itt tudod kiket alázott? A különböző másik tizenakárhány nemzetiséget gyalázta azzal, hogy kisebbségként szólította őket. A magyar állam azt sem bánná, ha hiperpigmentáltnak hívnának. Egy németnek még a kisebbség elnevezés sem tetszik. Botos Imre elnök: De még nagyon sok más sem. De mi ezt éreztük. A romát nem zavarta a kisebbség szó. Farkas Tibor alelnök: Ezt a roma csak kihasználja, hogy nemzetiségnek kell nevezni. Botos Imre elnök: De mi annyira előtte járunk a testületnek, Tibi. Nemzetiségi szempontból most is, meg akkor is előtte jártunk, mert mi ezt tudjuk. És mi lesz akkor, hogyha nemzetiségi ünnepséget tart majd a roma? A romáknak lesz nemzeti ünnepe, akkor mi lesz? Farkas Tibor alelnök: Hát pedig ezt is meg fogja lovagolni a roma, meglátod, mert a roma mindent meglovagol. Botos Imre elnök: Lesz nemzeti ünnepe. Lóg még itt roma zászló az önkormányzat erkélyén, de lóg ám. Farkas Tibor alelnök: A törvény meghatározza, hogy mikor lóghat. Botos Imre elnök: Majd akkor fognak sírni, amikor ott mosolyog a kék-zöld-sárga zászló piros cigánykerékkel a romák nemzetiségi ünnepén. Farkas Tibor alelnök: A mostani törvény meghatározza, hogy mikor kell kirakni a nemzetiségi zászlót. Meg van határozva, a törvényt onnantól kezdve be kell tartani. Akkor kellene, ha itt lenne az irodád ebben az épületben. És bizonyos százalékot el kell érni a mostani népszámláláson, egy jó erős százalékot, mint nemzetiség. Farkas Lászlóné képviselő: Isten őrizzen, hogy az a tömeg idejöjjön.
Farkas Tibor alelnök: És akkor a zászlódat ki kell rakni, törvény írja elő. És most nem jogászkodom, csak olyan hétszer olvastam el a nemzetiségi törvényt. Botos Imre elnök: Én is nagyon sokszor elolvastam. Betűre tudom, bármelyik paragrafusát el tudom mondani. Én a 81 és 82 §-ra hívom fel a figyelmedet, Bálint, azt tekintsd meg és akkor megérted, hogy miről beszélünk. Onnantól kezdve te már el tudod mondani a többieknek, hogy nem feltétlenül kell kekeckedni a nemzetiségi önkormányzattal. Farkas Tibor alelnök: Én most nem mondom azt, hogy a polgármesterünk nem tudja a törvényt. Jobban tudja, mint bárki. Botos Imre elnök: Biztos tudja, biztos tudja Anita is a törvényt, én biztos vagyok benne. Farkas Tibor alelnök: Tudja, csak úgy van vele, hogy nem muszáj azt a törvényt alkalmazni. Botos Imre elnök: De muszáj, most már muszáj. Farkas Tibor alelnök: Nem muszáj, Imi. Akkor nem mondja neked a második felszólalásodnál, hogy ülj le, mert vitát szül. Botos Imre elnök: Akkor nem, az biztos. Farkas Tibor alelnök: Innen is látszik, hogy nem muszáj alkalmazni. Mert azt mondja, hogy újabb vitát szül. Akkor nem szólalhatsz fel, ha ugyanabban a kérdésben már többször felszólaltál. De nem ugyanabban a kérdésben voltunk már, mert már egy másik kérdést tett fel a képviselő. Botos Imre elnök: Illetve a közoktatási törvény. Egyetértési jog beszerzését követeli, amikor az iskolában és az óvodában nemzetiségi oktatás van. Tehát a közoktatási törvénynél, ha nem értek egyet az iskola és az óvoda költségvetésével, akkor nem lesz neki, tehát egyet kell értenem, Tibi. El kell fogadnom, amit a testület állít össze. És hogyha azt mondom, hogy nem? Ha valamilyen pontot találok benne, ami nekem nem felel meg? Farkas Tibor alelnök: Ez az előző nemzetiségi önkormányzatnak a technikája volt, s ezért volt meg neki a 3,5 millió Ft-ja. Botos Imre elnök: Köszönöm szépen. És ezért volt meg neki a 3,5 millió Ft-ja. Mert én ott voltam azon a testületi ülésen, én végigültem. Amikor azt mondta Ács Sándor, hogy ezt, mint egy koloncot, úgy dobjuk oda az Ernőnek, mert kötelesek vagyunk odaadni a 3,5 millió Ft-ot, mert máshogy nem a Marek Györgyné lesz az igazgató. Hogyha valaki visszaolvassa azt a jegyzőkönyvet, ott szerepel benne. A többi képviselő meg csak csendben felemelte a kezét, mert nem tehetett mást, mert akkor nem az lett volna az igazgató aki akkor lett, mert a Botos Ernő azt mondta, hogy nem lesz.
Farkas Tibor alelnök: Ez borzasztó. Botos Imre elnök: De én nem tartom ezt a diktatúrát helyesnek, mert a normális együttműködést tartom helyesnek. Farkas Tibor alelnök: Ez szégyen az önkormányzattól, hogy ilyet megengedett az akkori nemzetiségi önkormányzatnak. Az akkori testülettől tudod mi volt? Szégyen, gyalázat. Most meg jól működünk és azt mondja, hogy mínusz 1 millió Ft. Botos Imre elnök: Így van, és ez a nem mindegy. Ezt kell elmondani majd, ezt. Ezek a dolgok még békés dolgok. Farkas Tibor alelnök: Elméletileg, amit ő ott felemlített, az a képviselő, akire célozgatunk már, az azt mondta, hogy 2 millió Ft, 500 ezer Ft-ot adjunk át a Művelődési Háznak. Szóval nem adjunk át, hanem vonjanak meg tőlünk, hogy átadhassák a Művelődési Háznak. Szóval ilyen testületet én még nem láttam. Farkas Lászlóné képviselő: A mi akaratunk ellenére. Horváth Henrietta képviselő: Az hagyján, hogy a mi akaratunk ellenére, de az együttműködési megállapodás? Botos Imre elnök: A mi akaratunk ellenére. Én, hogyha gondolok egyet, és azt mondom… Azt gondolom, hogy én elmondom a költségvetésnél a mondandómat, de még most azért a két ülés közötti eseményeknél tartunk. Kérdezem, hogy van-e még vélemény? Molnár Bálint alpolgármester: Még lenne egy félig vélemény félig kérés. Én ugye a múltkori, vagy azelőtti soros testületi ülésünkön említettem a Héra Alapítványt. Régebben működött itt, akkor még a kisebbségi önkormányzat írogatta össze, talán emlékeztek rá. És az egyik lakos hívta erre fel a figyelmemet, hogy jó lenne ha újra kötne az önkormányzat megállapodást. Kérném ebben a ti segítségeteket. Majd különben megkérdezem a jegyzőasszonyt is, hogy hogyan állunk. Körülbelül egy hónapja beszéltük meg, hogy elmegyünk ez irányba. Én le is töltöttem az internetről, tehát nekem megvan a pályázati anyag, még csak félig tudtam elolvasni. Gáztámogatást, villanytámogatást ad, igaz, hogy tervezett formában egy évben csak egyszer adhat egy rászorulónak. Összegben nem tudom pontosan, hogy mennyi, nem beszéltem velük még telefonon, csak nem akarom megelőzni a jegyzőasszonyt, nehogy az legyen, hogy két vonalon beszélünk. Ebben kérném a ti segítségeteket, hogy gondolom, el tudunk indulni ez ügyben, hogy végül is pénzébe nem kerül ez az önkormányzatnak, hogy köt egy együttműködési megállapodást a Héra Alapítvánnyal, ez csak egy szerződés, ami talán 2-3éve járt le és újabb nem lett kötve. Sok Kunmadarasi lakos van, akinek csak egy havi vagy félhavi villanyszámláját tudják fedezni, mert pénzt nem adnak ki, hanem a szolgáltatónak utalják. Mert akkora szegénység van, hogy akkora luxus lenne, ha elszalasszuk, hogy nem segítünk. Biztos, hogy járna valamiféle kötelezettséggel, mert lehet éppen valami formában támogatót kell nekik szerezni, vagy nem tudom, hogy mit kell, mert csak félig olvastam el az anyagot, tehát nem vagyok teljesen naprakész. Farkas Tibor alelnök: Ezt az Imre meg tudja ígérni, hogy segít.
Molnár Bálint alpolgármester: De szerintem nagyon sokat veszítene Kunmadaras lakossága, azért mert évek óta nem történik ezzel az alapítvánnyal együttműködés. Botos Imre elnök: Aktivizáljuk magunkat mi is, én is, mint nemzetiségi önkormányzat elnöke. Ennek utána fogok járni, hogy minél előbb és minél gyorsabban… Molnár Bálint alpolgármester: Feltételezem, valakinek ezen az egy támogatáson múlik, hogy kikapcsolják a villanyát, vagy sem. Botos Imre elnök: Tudom milyen nehéz egy 14.000 Ft-os villanyszámla, saját tapasztalatból, hogy nehéz feltenni. Ebben az ügyben segíteni kell mindenféleképpen, amiben a lakosságot segíteni lehet, azokat meg kell próbálni. Nem gondolom azt, hogy annyira sok munka volna az önkormányzatnál, bár nem becsmérlem le, hogy ne legyen idő arra, hogy mondjuk ez ügyben valaki lépjen, adott esetben kihasználjuk, vagy például arra, hogy a nemzetiségi önkormányzat ülésén részt vegyen. Hiszen a nemzetiségi törvény előírja, hogy a nemzetiségi önkormányzat ülésein a jegyző, vagy a jegyző által kijelölt személy részt vegyen,aki a törvényességi észrevételeket tegye, a törvénytelenség történik. Farkas Tibor alelnök: Erre akartam utalni, hogy nem muszáj azt a törvényt betartani. Nem muszáj, mert látod, hogy nem. Botos Imre elnök: Igaz, hogy most nem jön el, de nem is jelöl ki senkit, mert biztos volna, akit kijelöljön, hogy kötelezően eljöjjön. Vele egyszintű, tehát jogász személyt köteles kijelölni. Amennyiben nem köteles, tehát ez egy álca dolog. Ebbe most vagy belelépünk, vagy nem. Van egy medvecsapda, ezt vagy kikerüljük, vagy nem. Mert azt mondja, hogy ha törvénytelenséget követsz el, akkor lecsapok rád. De nincs, aki észrevételt tegyen a törvényességre, akkor ott hibát követtél el. De én meg vagyok annyira okos, hogy ha adott esetben törvénytelenséget követek el, akkor hivatkozom arra, hogy én a meghívómat időben elküldtem. Tehát arról nem én tehetek, hogy nincs itt jelen az aki adott esetben törvényességi észrevételt tegyen, tehát ez nem lesz az én hibám. Azt gondolom, hogy ha én valakit meghívok és jelzem számára, hogy most és ekkor testületi ülést lesz, akkor valakit köteles kirendelni az önkormányzat. Nem lehetséges, nem elképzelhető, hogy kirendel, hanem köteles. A törvény egyértelmű. Ebbe most nem akarok belemenni. Nem jogászkodok, de a köteles meg a lehetséges között van különbség. Kérdés van-e még? Nincs? Akkor lezárhatom ezt a pontot? A testület egyhangúan, 4 igen szavazattal a beszámolót elfogadta. 10./2012.II.23/sz. határozat A két ülés között történt fontosabb eseményekről szóló tájékoztató elfogadásáról Kunmadarasi Roma Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testülete a két ülés között történt fontosabb eseményekről szóló tájékoztatót elfogadta. Erről: 1./ Márki Sándor polgármester 2./ dr. Vincze Anita jegyző 3./ Botos Imre elnök értesül
Képviselő-testületi tagok kérései, bejelentései: Botos Imre elnök: Van-e kérdés, bejelentés? Amennyiben nincs, javaslom, hogy térjünk át a napirendi pontunkra. De én még javaslom, hogy vegyünk fel még két napirendi pontot. Az egyik a két önkormányzat közötti együttműködési megállapodás tárgyalásának időpontjáról, a másik a jegyzőkönyv írás és a nemzetiségi önkormányzat adminisztrációs ügyeinek rendezése. Kérdezem a testületet, elfogadja-e az általam javasolt két napirendi pont felvételét? A testület egyhangúan, 4 igen szavazattal a javaslatot elfogadta.
11./2012.II.23/sz. határozat A napirend kiegészítésére tett javaslat elfogadásáról Kunmadarasi Roma Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testülete a napirendet az alábbiak szerint egészíti ki: 2. A két önkormányzat közötti együttműködési megállapodás tárgyalásának időpontjáról 3. A jegyzőkönyv írás és a nemzetiségi önkormányzat adminisztrációs ügyeinek rendezése Erről: 1./ Márki Sándor polgármester 2./ dr. Vincze Anita jegyző 3./ Botos Imre elnök értesül
Napirend: 1./ 2012. év költségvetés-tervezete: Botos Imre elnök: Azt gondolom, hogy elég keserves, de még hiányol ez a költségvetés legalább 500.000 Ft-ot. Gyakorlatilag maradt minden a múltkoriba, egyedül a foglalkoztatás változott, de hát az ott látszik is, hogy a foglalkoztatás magasabb lett, mégpedig 3061 ezer Ft-ba abszolválódott. Ez köszönhető annak, hogy meg kellett oldani a megbízási szerződésekkel a foglalkoztatást egészen február 15-ig. Illetve köszönhető annak, hogy megfeleljünk a törvényességnek, adminisztrációs feladatra egy főt valahogyan alkalmaznunk kell, aki nem közfoglalkoztatott, mert a közfoglalkoztatás nem ad lehetőséget adminisztrációs feladatok ellátására, sem a nemzetiségi önkormányzatoknak, sem pedig a települési önkormányzatoknak. Gyakorlatilag így 420 ezer Ft-ban biztosítania kell a nemzetiségi önkormányzatnak az adminisztrációs munkát. Ezt nem fogja tudni végrehajtani, ezt már most látom, mert 420 ezer Ft annyira kevés ahhoz, hogy valaki flottul vezesse a nemzetiségi önkormányzatot, hogy az már nevetséges. Mert az elnök számára annyi mozgásteret ad, hogy szabadon végezhesse a nemzetiségi önkormányzat adóügyeit, munkaügyeit, jogi ügyeit és olyan nemzetiségi önkormányzatot érintő feladatokat, amelyek már gyakorlatilag szinte bénítják a nemzetiségi önkormányzat munkáját. Viszont az időközben
tudomásomra jutott, hogy jegyzőkönyvet vezethet nemzetiségi önkormányzat alkalmazottja, a közfoglalkoztatottja is. Tehát ezt már a jövőben a nemzetiségi önkormányzat valamely alkalmazottja végzi. Tehát a nemzetiségi önkormányzat ezért megbízási díjat nem számolhat, mert akkor sérti magát a nemzetiségi önkormányzatot és hátrányos helyzetbe hozza. Azt gondolom, hogy egy alkalmazottja van a nemzetiségi önkormányzatunknak, aki ezt majd fogja csinálni, mert rá most ez a feladat vár, de nyílván majd segítséget fog kérni, meg hát segíteni fogjuk valamilyen szinten a munkáját, hogy haladjon ez a dolog. Hát így még a terveimről többet nem mondok, mert még csak terv. Tehát ezt ma délután tudtam meg, hogy a közfoglalkoztatásban foglalkozatott személy is vezethet jegyzőkönyvet a nemzetiségi önkormányzatnál. Tehát eddig az alkalomig viszont kénytelenek vagyunk megbízási szerződés alapján fizetni a jegyzőkönyvekért. Ez a 420 ezer Ft már tartalmazza ezt az összeget. A nemzetiségi önkormányzatnak 500 ezer Ft plusz pénzre még csak azért is szüksége lenne, mert a nemzetiségi önkormányzatnak nincs pályázati önrész tervezve. Van egy 300 ezer Ft-os feladatalapú támogatás betervezve, de ez a feladatalapú támogatás vagy sikerül, vagy nem. Ha nem nyer, akkor adott esetben 98 ezer Ft szabadon mozgatható tőkéje lesz, azon felül, hogy a működésére maradt pénz. Mert ugye a személyi juttatások 3061 ezer Ft-ot visznek el úgy, hogy ebből Munkaügyi Központos támogatás 2612 ezer Ft. Tehát még gyakorlatilag több is, mint az előző évi. Így összesen 5626 ezer Ft-tal zár a nemzetiségi önkormányzat, de ugye, mint látható, a 2612 ezer Ft az nem a végleges összeg. Ahhoz még hozzákerül pénz, hogy 3157 ezer Ft-tal zárja majd a személyi juttatásokat. Ebből jön ki a 420 ezer Ft. Érdekes helyzet elé fog állítani bennünket ez a dolog. A dologi kiadások nagyon-nagy mértékben megcsappantak, hiszen 2430 ezer Ft volt, most csak 1962 ezer Ft. Ettől jobban nem tudunk tervezni, mert a nemzetiségi önkormányzat így is itt bukta el a 300 ezer Ft-ját. Tehát ez az előző évhez mért működés nem várható el, mert ezt tükrözi a költségvetésünk. És akkor kérdezem én a testületet, ugyanazt az együttműködési megállapodást akarja még hagyni tovább? Hát azt ne hagyja tovább, hogyha kevesebbet ad. Hát már bocsánat, ha kevesebbet adok, kevesebbet kérek. Nálam ez az elv működik. Én nem tudom, hogy a képviselő-testületnél miért működik ez az elv. Tehát ugyanazt a színvonalat ne várja el tőlem egyes képviselő, hogy ugyanazt a színvonalat képviseljem éveken át, amikor nem biztosítja ugyanazt a fedezetet. És, ha észreveszi a testület, nincs rendezvény tervezve. Akkor lehet rendezvényt tervezni, ha megnyerjük a feladatalapú támogatást, mert akkor olyan pénzeszköz áll rendelkezésünkre, amely most jelenleg úgy van berakva, hogy egyéb különféle dologi kiadás. Gyakorlatilag szabadon marad 398 ezer Ft-unk. De ez úgy tervezett, hogy ez nincs meg még, ez nincs a kezünkben, ez nem kézzelfogható. Erre pályázni kell, ez a pályázat, ha sikerül, akkor lesz meg csak ez a 300 ezer Ft. Ha ez nem lesz meg, akkor bizony a költségvetésünk, nem mondom, hogy megbukott, de a költségvetésünk hiányolni fogja. Én már előre szeretném biztosítani magunkat és az önkormányzat elé február 29-én azzal a kéréssel fogok állni, hogy ne 2,5 millió Ft legyen a támogatás ez évre, hanem 3 millió Ft, mert abból a plusz 500 ezer Ft-ból tudna a nemzetiségi önkormányzat igazán jó gazdálkodást, igazán jó munkát végezni. Azt gondolom, hogyha erre nem lesz partner a testület, akkor sajnos én se tudok. Tehát van pénz, én úgy látom a költségvetésen, hogy volna miből adni, csak puszta akarat kérdése, hogy fog-e menni, vagy sem. Ez már vagy személyi kérdés, de nem gondolom én azt, hogy bárkinek bármilyen baja lehetne velem, mert én nem ártottam senkinek sem a testületből. azt gondolom, hogy a nemzetiségi önkormányzat sem ártott senkinek ebből a testületből, vagy ennek a testületnek. Hiszen most is, még ha megalázó helyzetbe is kerül adott esetben a nemzetiségi önkormányzat vezetője, akkor is bölcsen és jól átgondolva hagyta ott ezt a dolgot és nem pedig a vitát erősítve. De azt gondolom, hogy a nemzetiségi önkormányzatnak legalább 3 millió Ft-ra lenne szüksége látva ezt a költségvetést és látva azt a nehézséget, hogy úgy kellett sakkozni a számokkal, hogy valami legyen, és valahogy össze legyen hozva egy költségvetés. De kitűnik a költségvetésünkből, hogy nincs program. Nincs gyermekfoglalkoztató program, márpedig annyira felkészültek vagyunk, mint tavalyi évben. Nincs környezetvédelmi program, nincs roma kulturális nap tervezve. Annak nem véletlenül az volt a neve, hogy Első Kunmadarasi Roma Kulturális Nap. Annak lenni kell folytatásának is, ott lenni kell Második Kunmadarasi Roma Kulturális Napnak is. Az nem tévedés volt az az Első előtte. Úgyhogy én ebben az ügyben már tárgyaltam Csóka Jánosékkal, folyamatosan és mondta is, hogy a feladatalapú támogatásban nagy segítséget kívánnak nyújtani. Készül látogatásra is önkormányzatunkhoz. Tehát mindenben segítenek ahhoz, hogy ezekhez a dolgokhoz
hozzájuthassunk. De ezekhez az kellett, hogy politikai mentességünket, úgymond, fel kellett áldoznunk. És ezt a politikai mentességet kell odadobnunk csak azért, mert az önkormányzat most kevesebb pénzt akar adni. De hát nem biztos, hogy kevesebbet is ad. Ezt elmondom majd a testület előtt, hogy miért van erre a pénzre szükség, hogy normálisan tudjon működni a nemzetiségi önkormányzatunk, és meg tudja tartani azt, hogy legyen környezetvédelmi programja, hogy a gyermekfoglalkoztató programja továbbmenjen. Mert azoknak a gyermekeknek, akik rendszeresen odajárnak még hozzánk, azok a reményt vesztik el, amikor azt mondod, hogy most már tovább ide nem tudsz jönni, mert nincs pénzünk színes ceruzára, vagy nincs pénzünk gyurmára, vagy papírra, hogy te rajzolgassál, mert az apapír szükséges ahhoz, hogy elkészítsük a testületi anyagot. Ennél szorosabb költségvetést nem lehet csinálni. Ennyi még az amit szóbelileg el tudtam mondani ehhez az anyaghoz. Kérdezem, van-e még kérdés az anyaggal kapcsolatban? Akkor én összefoglalnám. A Roma Nemzetiségi Önkormányzat a 2012.évi költségvetését 5.626 ezer Ft bevételi és 5.626 ezer Ft kiadási főösszeggel tervezi, de a települési önkormányzat felé azzal a kérelemmel fordul, hogy a 2,5 millió Ft-ban megállapított önkormányzati támogatás mértékét 500 ezer Ft-tal növelni szíveskedjen, amennyiben lehetősége nyílik rá. Mert a jelenlegi érvényben lévő együttműködési megállapodásunk betartására képtelen lesz a nemzetiségi önkormányzat, tekintettel arra, hogy az abban foglalt feladatokra a nemzetiségi önkormányzat költségvetési tételt nem tervez, pl. környezetvédelmi program, gyermekfoglalkoztató program, illetve közbiztonsággal kapcsolatban. A határozati javaslatot ezen módon kívánja határozatban elfogadni a költségvetéssel kapcsolatosan? Szavazásra bocsátom, hogy aki ezekkel egyetért, kérem, kézfelnyújtással jelezze. Megállapítom, hogy a testület egyhangúan, 4 igen szavazattal a határozati javaslatot elfogadta és a költségvetését az alábbi módon a jegyzőkönyv mellékletét képező táblázat és írásos előterjesztés alapján kívánja végrehajtani.
12./2012.II.23/sz. határozat 2012.évi költségvetést-tervezetének elfogadásáról A Roma Nemzetiségi Önkormányzat a 2012.évi költségvetését 5.626 ezer Ft bevételi és 5.626 ezer Ft kiadási főösszeggel tervezi, de a települési önkormányzat felé azzal a kérelemmel fordul, hogy a 2,5 millió Ft-ban megállapított önkormányzati támogatás mértékét 500 ezer Ft-tal növelni szíveskedjen, amennyiben lehetősége nyílik rá. Mert a jelenlegi érvényben lévő együttműködési megállapodásunk betartására képtelen lesz a nemzetiségi önkormányzat, tekintettel arra, hogy az abban foglalt feladatokra a nemzetiségi önkormányzat költségvetési tételt nem tervez, pl. környezetvédelmi program, gyermekfoglalkoztató program, illetve közbiztonsággal kapcsolatban. Erről: 1./ Márki Sándor polgármester 2./ dr. Vincze Anita jegyző 3./ Botos Imre elnök értesül
2./ A két önkormányzat közötti együttműködési megállapodás tárgyalásáról Botos Imre elnök: Az én javaslatom az, tekintettel arra, hogy írásos anyag nem készült az ülésre, de tekintettel arra, hogy tudomásomra jutott, hogy az önkormányzat szeptemberben kívánja a két önkormányzat együttműködését felülvizsgálni, amely sem a törvénynek felel meg… Farkas Tibor alelnök: Megint jogászkodik az Imre? Botos Imre elnök: Nem jogászkodok. Július 1-ig kötelesek vagyunk együttműködési megállapodást aláírni. Nem vagyok én jogász sem, meg nagyon okos ember sem. Farkas Tibor alelnök: Honnan jött ez a szeptember? Botos Imre elnök: Ez az önkormányzat munkatervéből, amely elfogadott munkaterve az önkormányzatnak, és amit közzé is tett a helyi sajtóban. Egészen addig, amíg a helyi sajtóban nem tette közzé, addig még nem savaltam, mert úgy gondoltam, hogy esetleg valami tévedés történt és a jegyző időben felhívta a figyelmét a testületnek, hogy nem lehet ezt a dolgot, mert már július 1-ig el kell fogadni a törvény szerint. A helyi sajtóban így jelent meg, amelyet én a mai napon fogtam a kezemben, és olvastam, hogy az önkormányzat szeptemberben kívánja az együttműködési megállapodást felülvizsgálni. Tehát az én javaslatom az, hogy kérjük meg az önkormányzatot, hogy ezt minél előbb tisztázzuk le, hogy ez az együttműködési megállapodás ne legyen törvénytelen. Mert a nemzetiségi önkormányzat felhívja a figyelmét a települési önkormányzatnak, hogy a jelenleg hatályos együttműködési megállapodásunkat nem tudjuk betartani, a költségvetésünk határozata alapján. Tehát, hogy nincs környezetvédelmi program, nincs gyermekfoglalkoztató programunk, nincs közbiztonsági programunk, tehát nem tudjuk gyakorlatilag betartani és kérjük, hogy ezeket a feladatokat, amelyeket pénz nélkül kívánnak elvárni a nemzetiségi önkormányzattól, ezeket nem kívánjuk az együttműködési megállapodásba. Ha benne marad, mint feladat és erre együttműködés kötelez bennünket, akkor én kérem, hogy ezeket a dolgokat olyan jellegűnek foganatosítsák és biztosítsák az ezekhez szükséges összeget. Ha nem, akkor ez kerüljön ki az együttműködési megállapodásból. Más kérésem nincs. Kérdezem a testületet, van-e kérdése vagy véleménye ezekkel kapcsolatban? Farkas Tibor alelnök: Az időpontja? Botos Imre elnök: Márciusi testületi ülésére kérjük, készüljön fel ebből a települési önkormányzat, hiszen, ha a 30 napot meghaladó kérés van a nemzetiségi önkormányzat részéről, abban az esetben köteles napirendre tűzni a következőülése alkalmával a nemzetiségi önkormányzat előterjesztését. Farkas Tibor alelnök: De azért tudjátok, hogy mire megy ki a játék? Most van 2,5 millió Ft-unk, hogyha adott esetben az a képviselő be bírja vinni a 2 millió Ft-ot, akkor onnantól számított időarányosan a 2 millió Ft fog élni. Botos Imre elnök: Nem véletlen a márciusi előrehozott ülésre.
Molnár Bálint alpolgármester: Jó, de most ha elfogadott költségvetés van, azért kell most elfogadni a költségvetést. Botos Imre elnök: Egyébként a nemzetiségi önkormányzat határozata is már kötelező jellegű a települési önkormányzatra nézve. Mert nem épül be ugyan az ő költségvetésébe, de ha én meghoztam volna már januárban a határozatot, hogy 2,5 millió Ft-tal készül a nemzetiségi önkormányzat, és nem hozom most napirend elé újra ezt a költségvetést, hanem hagyom úgy, hogy én ezt elfogadtam, akkor elfogadott költségvetésem lett volna 2,5 millió Ft-tal. Farkas Tibor alelnök: És abba időarányosan belepiszkálni nem lehet? Botos Imre elnök: Nem. Abban az esetben nekem a költségvetést módosítanom kellene, azt nekem el kellene fogadnom, hogy 2 millió Ft-ot ad. Tehát nem fogadom el, Tibi, egyszerűen nem fogadok el 2 millió Ft-ot, ezt elmondtam a testületi ülésen. Én kérem, a testületet hatalmazzon fel, hogy akkor én ez ügyben eljárjak, hogy a két önkormányzat közötti együttműködési megállapodást minél előbbre hozzam. És még arra is felhatalmaz a testület, hogy én arról gondoskodjak, hogy a két önkormányzat közös ülésén tárgyaljuk ezt meg, tehát hogy a nemzetiségi önkormányzati képviselők illetve a települési önkormányzat képviselői is egy ülésen hozzanak határozatot a nemzetiségi önkormányzattal való együttműködésről. Farkas Tibor alelnök: Ott vita is lehet. Botos Imre elnök: Lesz is. Nem kell félni a vitától. Farkas Tibor alelnök: Nem. Én ezt azért mondtam, hogy én garantálni fogom a vitát, mert én nem engedek le olyat a fülem mellett, ami a RNÖ nem tud 2,5 millió Ft-ból megvalósítani. Botos Imre elnök: Azért kell, hogy ott legyenek, hogy közös testületi ülés legyen, hogy a vita vita legyen, és nem pedig beseperjük a szőnyeg alá a problémákat. Tegyük ki. Nyíltan mondjuk el, hogy mi a baj. Nyíltan vállaljuk fel, hogy mit kell megtennünk azért, hogy a roma közösség előtérbe integrálódjon és fejlődjön. Ezeket oda kell mondanunk, hogy igenis most erre van szükség. És vállalja fel a testületi képviselő is, hogy miért nem. Tehát mondja el nyíltan, hogy azért nem, mert te egy huncut ember vagy. Az nem ok arra, hogy egy nemzetiséget hátrányba szorítson. Farkas Lászlóné képviselő: Imre, az a gyermekfoglalkoztató, ami nálunk volt, a bokáját nem érdekli egyik képviselőnek sem. Botos Imre elnök: De minket igen, mert mi tudjuk,hogy ez az út ahhoz, hogy a gyermekek fejlődjenek. Nekünk ez a legfontosabb, nekünk ezek a legfontosabb dolgaink, amikre nekünk pénz kell, és tessék biztosítani, mert ez az elvárása a nemzetiségi közösségnek is. Farkas Lászlóné képviselő: Mert kimosolyogtak engem, amikor mondtam, hogy hozzánk igenis bejárnak a gyerekek és volt ott tanárnő is a gyerekekkel, ott volt a roma közösségfejlesztő is a gyerekekkel, s mégis odahozta a kislány a
mesekönyvet, hogy olvassak neki egy mesét. És amikor volt időm felolvastam neki a mesét, s oly hálás volt, megpuszilt. De őket ez nem érdekelte. Kimosolyogták. Pedig hát erről beszélsz. Botos Imre elnök: Nekünk ez kell, Rózsika néni, nekünk erősíteni kell a roma közösségi szellemünket. Ebben az ügyben engem felhatalmaz a testület? Farkas Tibor alelnök: Ha mi véletlen nem vagyunk ott, meg a testület sincs ott, ugyanúgy helyt tudsz állni, ebben biztos vagyok, ha a testület vagy bárki nem vállalja. Botos Imre elnök: Természetesen, minden további nélkül. Tehát felhatalmaz engem a testület? Farkas Tibor alelnök: A mi részünkről mi ott vagyunk, csak akkor én azt megint csak érvénytelennek tartom, hogyha most az aki a 2 millió Ft-ot akart adni a múltkor, az nem lesz ott, és hogyha nem ad normális magyarázatot, hogy miért 2 millió Ft. Ő szépen benyújtotta, hogy 2 millió Ft-ot javaslok. Aztán a többi képviselő, aki szívesen odaadná neked a 3,5 millió Ft-ot is, mert tudják, hogy jól dolgozol, örültek, ha a 2,5 millió Ft-ot meg tudják védeni. Tudják, hogy milyen szinten állította már talpra a RNÖ egy bizonyos százalékát a roma lakosságnak, mert talpra vannak állítva olyan értelemben, hogy bejönnek, és azt mondják, hogy ilyen is van? be tudok jönni és kitöltitek helyettem a papírt, mert én nem tudom? Botos Imre elnök: Hát igen, ezek a fontos dolgok. Molnár Bálint alpolgármester: De ezt megvédeni is csak úgy lehet, hogy az együttműködési megállapodásra kell hivatkozni. Farkas Tibor alelnök: Muszáj hozzá ragaszkodni, míg a 2,5 millió Ft-ba bele nem mennek, hogy nehogy véletlen szabályt sértsen az önkormányzat. Mi már ott ülvén az Imrével, azon könyörögtünk, hogy fogadja el a testület a 2 millió Ft-ot, mert akkor megint csak törvényt sértett volna az önkormányzat, mert az együttműködési megállapodásban 2,5 millió Ft van. Botos Imre elnök: De hogy lehet valaki ennyire a saját testülete ellen? Nem én ellenem van, mert nekem, ha azt mondja, hogy 2 millió, én megkeresek egy jogászt. Nekem nem 2 milliót fog fizetni az önkormányzat, hanem 5öt. El is mondom, hogy miért. Mert eddig nem követte azt a tényt, hogy az inflációval növelt összeget kell adja. Sőt most már írásos dokumentációt kérek arról, hogy a 20110-es évben miért vont el tőlünk 375 ezer Ft-ot az önkormányzat, amikor megalakult az újonnan alakuló testületünk. Farkas Tibor alelnök: Ezt én kérdeztem akkor is. Botos Imre elnök: Most bizonyítania kell az önkormányzatnak, hogy erre miért volt szükség. Lehet itt sok mindent említeni az önkormányzat részére. Hát azóta, mióta az első megállapodás született eltelt 8 év. Mennyi infláció volt azalatt?
Farkas Lászlóné képviselő: Nem is értem, hogy miért nyugodtunk mi abba bele. Botos Imre elnök: Belenyugodtunk. Belenyugszunk akkor, ha bizonyos képviselők nem lesznek a saját testületük ellen és ha tényleg azt mondja, hogy jó, működjünk együtt. De akkor menjen az együttműködés, akkor nincs a másikba fricska-keresés, nincs a másikat piszkálódás, nincs a másik ellen jogi kérdés. Farkas Tibor alelnök: Én nem bánom, ha keres. Ha talál, akkor fricskázódjon. Botos Imre elnök: Ha talál, csak akkor. Farkas Tibor alelnök: De ne azzal fricskázódjon, hogy adtunk a DSE-nek 20 ezer, meg 40 ezer Ft-ot, hogy elmenjenek focizni a gyerekek. Botos Imre elnök: A nemzetiségi önkormányzatnak önálló költségvetése van. Arra költ amire szeretne. Farkas Tibor alelnök: Azt éppen meg bírtad magyarázni, arra még éppen kaptál szót. Botos Imre elnök: Jaj, hát ott meg is tudták a jelenlévők is, hogy nem arról van szó, hogy én a közpénzeket elkótyavetyélem, hanem arról, hogy egy közösséget támogatok. Farkas Tibor alelnök: Akkor mit mondtam, Imre? Meg bírtad védeni magad. A számítógépes esetben is meg bírtad volna védeni magad, mert ugyebár nekünk elmondtad. Akkor ugyanúgy megvéded magad, ami azt jelenti, hogy nem kerülsz ki sárosan abból a helyzetből, amibe éppen belekevertek. Botos Imre elnök: Én úgy érzem, hogy ebből nem sárosan jöttem ki, akkor kerültem volna ki sárosan, hogyha hagyom azt, hogy én felüljek annak a dolognak, amit ott elkövetett. Én ha hagytam volna azt, hogy ott felrobbanok és tényleg feldobom a papírt, akkor azzal én tudod mit értem volna el, azt értem volna el, hogy azt mondják rám, hogy ez egy olyan ember, akivel nem lehet tárgyalni. Mert a legkisebb olyan dologra, ami ellenem szól , azonnal így reagál. Ezzel az emberrel nem érdemes tárgyalni. Farkas Tibor alelnök: De, Imre, én akkor mivel vagyok szerencsésebb, hogyha azt mondják rólam a vezető emberek, az intézményvezetők, vagy bárki más, mert nem hagyták neked elmondani amit akarsz, azt mondja rám, hogy én elloptam az RNÖ-től egy gépet, a saját részemre. Botos Imre elnök: Én nem loptam el a gépet, mert arról egy érvényes testületi határozat van. Farkas Tibor alelnök: De a közösség azt mondhatja.
Molnár Bálint alpolgármester: A számítógép-ügyben én úgy éreztem alul maradtál. Botos Imre elnök: Alul persze. Nem engedte megmagyarázni a polgármester úr, azt mondta, hogy innentől kezdve nem adok neked szót. A polgármester úr azt mondta, hogy nem ad szót nekem, elmondta, hogy miért nem. Azt mondta, hogy mert vitát szül. Farkas Tibor alelnök: Ezáltal az intézményvezetők, illetve a lakosság részéről megjelentek azt hitték, hogy önkényesen fogtál egy gépet és elvittél haza. Botos Imre elnök: Igen, azt hitték, hogy egy gépet önkényesen fogtam és hazavittem, nem testületi határozattal, nem megmagyarázott okkal, hanem csak fogtam és hazavittem, ami maximálisan szabályellenes. Botos Imre elnök: Egy kérdés. Szerinted az első felszólalásom a két ülés között mi lesz? A következő települési testületi ülésen. Szerinted az lesz, hogy “Hú-ha, már most csendbe leszek” ? Hanem azt mondom, hogy “Sándor, lehet, hogy leültetsz, és lehet, hogy azt mondod, nem adsz szót, de meg fogom védeni magam akkor is, és felhívom a testület figyelmét, hogy jogomban áll megszólalni, mert egyedül csak a nemzetiségi önkormányzat elnökének van olyan jogköre, hogy bármikor veletek egyetemben köteles szót adni a polgármester. Nem pedig csak akkor, amikor a hallgatóságnak, hanem akkor, amikor én felnyújtom a kezemet és időarányosan én következem, köteles szót adni.” Na ehhez mit szólsz mert ez tényleg már a törvényesség. Farkas Tibor alelnök: Rendben van, én ezt elhiszem neked, nem is firtatom. Botos Imre elnök: És akkor majd ott mondom, hogy felhívjam a figyelmet a törvényességre.
Farkas Tibor alelnök: Én abba a helyzetbe mondtam most. Én nem mondom, hogy a következő 50 ülésen nem véded meg magad. Botos Imre elnök: Így van, mert tapasztalt leszel, meg dörzsöltebb. Horváth Henrietta képviselő: Térjünk vissza már a napirendhez. Botos Imre elnök: Tehát akkor kérjük, hogy a következő testületi ülésére tűzze ki a települési önkormányzat a két önkormányzat közötti együtt működési megállapodás tárgyalását. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelnyújtással jelezze. Köszönöm.
A testület egyhangúan, 4 igen szavazattal a javaslatot elfogadta.
13./2012.II.23/sz. határozat A Kunmadarasi Roma Nemzetiségi Önkormányzat a települési önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás felülvizsgálatának előrehozásáról. A Kunmadarasi Roma Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testülete arra kéri a települési önkormányzatot, hogy minél előbb, a márciusi soros testületi ülésén, tisztázza le, hogy a nemzetiségi önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás ne legyen törvénytelen. A nemzetiségi önkormányzat felhívja a figyelmét a települési önkormányzatnak, hogy a jelenleg hatályos együttműködési megállapodást nem tudja betartani a költségvetési határozata alapján, és javasolja, hogy az együttműködési megállapodást a két önkormányzat közös ülésen tárgyalja meg. Erről: 1./ Márki Sándor polgármester 2./ dr. Vincze Anita jegyző 3./ Botos Imre elnök értesül
3./ A jegyzőkönyv-vezetés és a nemzetiségi önkormányzat adminisztrációs ügyeinek rendezése Botos Imre elnök: A jegyzőkönyvről már elmondtam. Én javaslatot teszek arra, hogy a jegyzőkönyv-vezetői díjként a két alkalomra, illetve a rendkívüli ülésre, amely rögtön az települési önkormányzati ülést követi, mert az települési önkormányzati ülést követően egyetértési joggal rendelkezik a nemzetiségi önkormányzat a költségvetésre tekintettel, tekintve az iskolában és az óvodában működő roma nemzetiségi oktatást. Erre az egyetértési jogra tekintettel csak a költségvetés tárgyalása után nyilatkozzunk egyetértéssel az önkormányzat testületi ülésén történtek fényében. Tehát ez tekintetben kerüljön az egyetértési jog gyakorlására lehetőség. Az adminisztrációs ügyek szülnek nehézséget. 420 ezer Ft van rá. Ebből a jegyzőkönyvet ki kell fizetnünk, ez összesen három jegyzőkönyv. Én javaslom, hogy a három jegyzőkönyv, mivel 15 napot fog vele eltölteni, ennyi idő van rá, tehát a 15 napra én javaslom, hogy legalább napi 1500-1600 Ft körül kijöjjön, hogyha ezzel foglalkozik naponta 3 órát, akkor azt gyakorlatilag meg is érdemli. Tehát én azt gondolom, hogy ezért bruttó 22500 Ft-ot javaslok egyszeri alkalomra, én ezt már kiszámoltam. Ez bruttó bér, tehát neki még ebből adókötelessége van és egyéb teendői. Ezt három alkalomra javaslom megszavazni, mivel tekintettel arra, hogy még azt a rendkívüli ülésnek a jegyzőkönyvét is kérem, hogy majd a megbízási díjjal jelenlévő jegyzőkönyv-vezető vezesse és gondoskodjon ezeknek a jegyzőkönyveknek az elkészítéséről. Illetve az adminisztrációs ügyek. Tehát, ha nincs valaki, akit foglalkoztassunk megbízási díjjal, akkor nem tudom még bejelenteni az embereket sem, nem tudom a nemzetiségi önkormányzat adóbevallását elkészíteni, tehát számos és számtalan feladat van, amellyel most jelen pillanatban működünk és csak kizárólag a februári hónapra tervezzünk még, illetve ebből a 420 ezer Ft-ból, amely most jelenleg a rendelkezésünkre áll adminisztrációs költségekre. Javaslom, hogy a4 órás bérnek megfelelő megbízási díjat adjunk egy hónapra.
A megbízási szerződéseket nem kötheted munkához, csak feladathoz. Gyakorlatilag jelenléti ívet sem lehet róla vezetni, nem köteles a megbízott személy akár még jelen sem lenni a nemzetiségi önkormányzatnál, csakis kizárólag a feladatát kell ellátnia. Tehát úgy köttetődik minden egyes megbízási szerződés, hogy nincs helyhez és időhöz kötve, kizárólag a feladat ellátásáról köteles gondoskodni. Március 1-től változik a helyzet. Március 1-től egyszerűsített foglalkoztatásba kerül. Tehát, ha szükségem lesz egy napon rá, akkor azt reggel lejelentem az adóhivatalnak, azon a napon dolgozik és arra a napra elszámolom. Ez a megbízási szerződés kizárólag március 1-ig szól. A kifizetésről majd megbeszéljük, hogy mikor gondoskodunk. Szóval a lényeg az, hogy a megbízási szerződéssel a munkakörülményeknek a dolgait szabályozzuk. Törvény előírja, tekintettel arra, hogy március 1-ig szól a szerződése, már a márciusi hónapot is érinti, március 30-ig vagyok köteles elszámolni. Tehát ez valamelyik nap lesz a márciusi hónapban és ezt egy összegben lesz köteles rendezni a nemzetiségi önkormányzat, nem részleteiben. Tehát erre kért meg engem a testület a január 25-i ülésünkön, hogy dolgozzam ki ennek a körülményeit. Ezt kidolgozva, hogy lássák, hogy nem lopom és otthon a napot, meg nem potyán hoztam én el a számítógépet, amit a testület számomra kiadott. Ezen a gépen készítem el majd a megbízási szerződést is, ezen a gépen készítettem el a meghívót, az előterjesztést, stb., stb. Tehát, hogy lássa ezt a testület, ez azért van, hogy nehogy majd a települési testületi ülésen valaki felálljon és nagy mellénnyel azt mondja, hogy “A nemzetiségi önkormányzat közfoglalkoztatottja adminisztrációs feladatokat végez, melyeket a közfoglalkoztatási törvény nem írja elő, és ezzel szabálytalanságot követ el.” Ez most csak azért van, nem akarunk szabálytalanságot, szeretnénk betartani a törvényeket. Köszönöm szépen. Akkor, aki egyetért azzal, hogy bruttó 22500 Ft-ban szabjam meg egy jegyzőkönyv elkészítési díját, illetve a magyarországi átlag 8 órás bér 50%-ával, azzal számoljam el az adminisztrációs tevékenységet végző személyt, január 15-től március 1-ig, mert már január 15-től volt munka a nemzetiségi önkormányzatnál, hiszen már készültek a meghívók és az anyagok a testületi ülésre. Amennyiben ezt el tudja fogadni a testület, úgy kérem, kézfelnyújtással jelezze.
A testület egyhangúan, 4 igen szavazattal a javaslatot elfogadta
14./2012.II.23/sz. határozat A Kunmadarasi Roma Nemzetiségi Önkormányzat adminisztrációs ügyeinek és jegyzőkönyv-vezetésének díjazásáról A Kunmadarasi Roma Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testülete a jegyzőkönyv-vezetés és az adminisztrációs ügyek kezelésének díját az alábbiak szerint határozza meg: A jegyzőkönyv-vezetésért alkalmanként bruttó 22500 Ft-ot állapít meg, illetve az adminisztrációs ügyek kezeléséért megbízási díjként havi, a Magyarországon átlagos 8 órás munkabérnek az 50%-át számolja el a 2012. január 15-től március 1-ig terjedő időszakra. Erről: 1./ Márki Sándor polgármester 2./ dr. Vincze Anita jegyző 3./ Botos Imre elnök értesül
Botos Imre elnök: Kérdezem a testületet, van-e még valakinek egyéb kérdése, felvetése? Köszönöm szépen, az ülést berekesztem.
Botos Imre elnök
Farkas Tibor jkh. személy
Horváth Henrietta jkh. személy