409
JEGYZŐKÖNYV Készült: 2014. február 18.-án tartott Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sport Bizottság nyilvános ülésén Az ülés kezdő időpontja: 17.00 óra Helye: Jászfényszaru Városháza tanácskozó terme Jelen vannak: Berényi Ferenc, Bizottsági Elnök Lovászné Török Magdolna Tóth Norbert Zsámboki Sándor Balázsné Dobák Angelika Holló-Szabóné Görbe Éva Győríné dr. Czeglédi Márta polgármester Dr. Voller Erika jegyző Acsné Csontos Mária intézményvezető Bordásné Kovács Katalin intézményvezető Sándor Sándor képviselő Mezeiné Folyó Angéla Mezei Zsolt Kocsis Edina Illés Péter Berényi Ferenc Bizottsági Elnök megállapítja, hogy az ülés határozatképes, a Bizottság 7 tagjából 6 tag jelen van. Hiányzik ifj. Pethő Ferenc. A jegyzőkönyv hitelesítésére felkéri Zsámboki Sándort. Gvöriné dr. Czeglédi Márta polgármester: A civil szervezetek február 24.-ig nyújthatják be pályázataikat. Továbbá van olyan pályázat, amelyben a 7. illetve 8. osztályos gyerekek között levő, hátrányos helyzetű gyerekek között, ami mintegy 43 főre tehető, lehetőség nyílhat, hogy egyénileg lehessen velük foglalkozni. Tehát 5 gyereknek 1 mentort lehet biztosítani. 1 gyerek/l l.OOO.-Ft/hó, heti egy órában jelent foglalkozást, ami azt is jelenti, hogy 1 gyerekkel heti egy órában, mintegy 11.000.-Ft ellenérték fejében lehet foglalkozni, továbbtanulást elősegítő tárgyakra kiterjedően. Miután a Tantestületben nincs meg a kellő mennyiségű idő, Internetes portálon tudnánk hirdetni a lehetőséget, helyi munkanélküli pedagógusok számára. A fentiekre hivatkozva sikerült egyeztetni az Általános Iskola igazgatójával, így annak megfelelően a pályázat közzétételére sor fog kerülni, és amennyiben jelenteni fog
foglalkozást, felkészítést a gyermekeknek, érdemes benyújtani a pályázatot.
410
Berényi Ferenc Bizottsági Elnök: Tisztelt Bizottság! Tisztelt megjelentek! A jegyzőkönyv vezetésére felkérem Pető Petrát, valamint a jegyzőkönyv hitelesítésére Zsámboki Sándor képviselő urat. 'Továbbá a napirendeket tekintve, a 4. napirendi pont zárt ülés keretében fog történni.
További kérdés, hozzászólás nem hangzott el. A Bizottság egyhangúan, 5 igen szavazattal a következő döntést hozta: 1/2014. (11.18.) Oktatási Bizottsági határozat A napirendek jóváhagyásáról Jászfényszaru Város Önkormányzat Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Bizottsága elfogadta a meghívóban szereplő napirendi pontokat a melléklet szerinti tartalommal és a további felvett napirendi pontokat az alábbi sorrendben: Nyílt ülés napirendjei: 1. Jászfényszaru Város Esélyegyenlőségi Programja, Civil Ankét 2. Az OKSI Bizottság 2014. évi munkaterve 3. Civil szervezetek elszámolása, támogatása Zárt ülés napirendjei: 1. Az „Elöljárók, Élenjárók" című könyv kiadásával összefüggő munkák elismerésére
1. NAPIREND Jászfényszaru Város Esélyegyenlőségi Programja, Civil Ankét Előadó: Illés Péter, projektvezető Illés Péter: Tisztelt Bizottság! A Helyi Esélyegyenlőségi Programot 2013. július l-jétől úgy tették kötelezővé, hogy az azt követő időszakban pályázaton nem nyerhet csak az a település, önkormányzat, amelyik rendelkezik Helyi Esélyegyenlőségi Programmal.
411
Jászfényszaru korábban is rendelkezett ezen programmal, így az előbb említett időpontra, a programját átgondolta, újraírta, melyet a Képviselő Testület elfogadott, tehát teljesítette azt a feltételt, hogy 2013. július l-jét követően is pályázhasson Uniós forrásokra. Az Esélyegyenlőségi Program elkészítéséért felelős munkatársunk dr. Aladics László volt, aki már nem dolgozik a szervezetnél, tehát ki kell jelölni egy újabb személyt. Továbbá azon túl, hogy elkészült a program, a város felelős azért, hogy ezt a programot végrehajtsa. A program egy helyzetelemezésből és egy intézkedési tervből áll. Az intézkedési terv szabja meg a feladatokat, és az éppen aktuális események, történések határozzák meg, hogy a programot milyen módon alakítja a város. Az erre megfelelő szervezeti leírást a program tartalmazza. A csúcs szerve a Helyi Esélyegyenlőségi Fórum, amelyben a helyi intézményvezetők vesznek részt. Tulajdonképpen az Esélyegyenlőségi Program végrehajtásának gyakorlatában az intézményvezetők megismerik a programot, majd elősegítik azon feladatok betartását. Tehát meg kell alakítani ezt a fórumot, és még 5 munkacsoportot kell létrehozni, ami egyébként a program tartalmában és a kiosztott anyagban szervezeti ábraként le van írva. Romák mélyszegénységben élők esélyegyenlőségével foglalkozó, idősek esélyegyenlőségével foglalkozó, gyerekek esélyegyenlőségével, nők esélyegyenlőségével, illetve a fogyatékkal élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoportok. Továbbá a fórumnak gondoskodni kell, hogy mindenki megismerhesse és közzétételre kerülhessen a program, ennek megfelelően kérem a Város honlapján megjelenítetni, hogy mindenki számára elérhető lehessen. Az aktuális feladat a programmal kapcsolatban a fórum létrejötte, megalakulása, illetve újabb személy kijelölése, aki részt vesz Összekötő feladatokat ellátásában. Berényi Ferenc Bizottsági Elnök: Kérem a Bizottságot, szíveskedjen elfogadni, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Program Fórum megalakulását azon tagok közreműködésével hozhassuk létre, akik intézményvezetők, úgy mint Szakali János igazgató, Ácsné Csontos Mária intézményvezető, Karizsné Csontos Terézia Gamesz vezető, Kiss Jánosné Gondozóház vezető, Bordásné Kovács Katalin Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár vezető, és Önkormányzat nevében Lovászné Török Magdolna. További kérdés, hozzászólás nem hangzott el. A Bizottság egyhangúan, 5 igen szavazattal a következő döntést hozta: 2/2014. (11.18.) Oktatási Bizottsági határozat Jászfényszaru Város Esélyegyenlőségi Programja, Civil Ankét aktuális feladataínak megh atározására
412
Jászfényszaru Város Önkormányzata Oktatási, Kulturális Sport és Ifjúsági Bizottsága kezdeményezi a Helyi Esélyegyenlőségi Program Fórum megalakítását a következő tagok közreműködésével: Szakali János igazgató
IV. Béla Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Szakiskola Ácsné Csontos Mária vezető Jászfényszara Város Óvodai Intézménye Karizsné Csontos Terézia vezető Gazdasági Ellátó és Szolgáltató Szervezet Kiss Jánosné vezető Gondozási Központ Bordasné Kovács Katalin igazgató Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár Lovászné Török Magdolna képviselő Jászfényszaru Város önkormányzata Jászfényszaru Város Önkormányzata Oktatási, Kulturális Sport és Ifjúsági Bizottsága a HEP végrehajtásáért felelős személyként Lovászné Törők Magdolna-t javasolja. Berényi Ferenc Bizottsági Elnök: Következő lépésként szükséges az egyes munkacsoportok tagjainak megnevezése. Lovászné Török Magdolna: Miután a program végrehajtásáért én lettem megjelölve, mint felelős személy, akkor nem gondolnám, hogy nekem ott vezetőnek kellene lennem. Javasolnám továbbá a Romák Esélyegyenlőségéért foglalkozottak esetében Mezei Zsoltot, valamint Mezei Tamást. Javasolnám a gyerekek esélyegyenlőségéért foglalkoztatottak esetében Nádudvariné Jáger Juditot. A fogyatékkal élők esélyegyenlőségéért foglalkoztatottak körében Varga Józsefhét. Továbbá a nyugdíjas klub vezetőjénél mindkét vezetőre kell gondolni? Berényi Ferenc Bizottsági Elnök: Mindkettő alkalmasnak tűnik. Lovászné Török Magdolna: Kónya Sándorné, illetve Csáki Sándomé. Bordasné Kovács Katalin: A nők esélyegyenlőségét tekintve nem megalakult helyi szervezetről kell beszélni. Lovászné Török Magdolna: Tóthné Basa Éva, Kovács Béláné Pető Magdolna, valamint a női klub valamely tagja is alkalmas lehet.
413
Bordásné Kovács Katalin: A női klub tagjai; Bognár Ildikó, Nagyné Anikó, Réz Mária, Nagy Ildikó, Kiss Mária, Kaszainé Ocskó Györgyi. B erényi Ferenc Bizottsági Elnök: Célszerű olyan vezetőt kijelölni, akikkel hosszabb távon is össze tud dolgozni. Zsámboki Sándor: Nevet kell beírni, vagy elegendő a mindenkori képviselő megnevezése? Illés Péter: Célszerűbb megnevesíteni, ettől függetlenül a fő vonalat az alkotja, hogy az intézményvezetők az intézményeikben elősegítik a programot. Továbbá a fórumnak 2 évente kell ülést tartania, de lehet 1 évente is. Lovászné Török Magdolna: Akik meg vannak nevezve, ők tudják vállalni, vagy ezen nevek még csak javaslatként merültek fel? Bérénvi Ferenc Bizottsági Elnök: Nem mindenki tud róla. Továbbá az intézményvezetőknek közre kell működniük, vagy valakit ki kell jelölni, akit az intézményükből alkalmasnak tartanak, ugyanis az intézményhez kötött feladatokat egy teljesen kívülálló nem tudja megvalósítani. Dr. Voller Erika jegyző: Javasolnám továbbá, hogy általános jelleggel, név nélkül szerepeljen a mindenkori Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke, akár itt, akár a munkacsoportban a Romák, mélyszegénységben élők esélyegyenlőségével foglalkozó rovatban. Berénvi Ferenc Bizottsági Elnök: Természetesen. A vezető, elnök személyére javasolva, Lovászné Török Magdolnát jelöltük meg. Kérem, a Bizottságot a fent megemlítetteket elfogadni szíveskedjen!
További kérdés, hozzászólás nem hangzott el. A Bizottság 4 igen, 1 tartózkodás mellett a következő döntést hozta:
414
3/2014. (11.18.) Oktatási Bizottsági határozat A Jászfény szaru Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért felelős személy elfogadása Jászfényszaru Város Önkormányzat Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Bizottsága elfogadta a Jászfényszaru Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért felelős személyként Lovászné Török Magdolna képviselő asszony személyét.
Berényi Ferenc Bizottsági Elnök: Az elkövetkezendő időszakban tartani kell egy ülést, amelyen a kijelölt személyek is részt tudnak venni. Elsődleges cél ugyan, hogy a munkafolyamatban kompenzálni tudjuk az egyes csoportoknál, hogy mire lehet számítani. Továbbá Lovászné Török Magdolna ne kerüljön be, mint vezető. Jelen állás szerint a Romák, mélyszegénységben élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoportnál Mezei Zsolt foglalkozási manager, Turjányi Annamária, Szalainé Varga Erzsébet, valamint a Nemzetiségi Önkormányzat vezetője szerepeljen. Bordásné Kovács Katalin intézményvezető: Szeretném javasolni a roma származású dolgozókat, akik az Önkormányzat áttételes alkalmazásában vannak. Hollóné-Szabó Görbe Éva megérkezett.
Győriné dr. Czeglédi Márta polgármester: Nem javaslom. Egyébként szükséges a Képviselő-testület jóváhagyása? Továbbá név szerint kell megjeleníteni ezen személyeket, vagy elegendő úgy, mint Szociális Ügyintéző, Család -Gyermek Jólét, Foglalkozási Menedzser, Nemzetiségi Önkormányzat? Illés Péter: Mindkettő megoldás elfogadható.
415
Gvőriné dr. Czeglédi Márta polgármester: Helyi foglalkozási menedzser: Mezei Zsolt. Család - Gyerek Jólét: Turjányi Annamária. Előadó: Szalainé Varga Erzsébet. Szociális előadó: Kovácsné Pető Katalin. Család - Gyerek Jólét: Pető Erika. Tehát a titulust kell feltüntetni. Kocsis Edina: Észrevételként szeretném jelezni, a Romák, mélyszegénységben élők esélyegyenlőségénél foglalkozó munkacsoportnál Turjányi Annamária van megjelölve, a Gyerekek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport esetében Pető Erika. Tehát a nevek nem a megfelelő helyre kerültek. Gvőriné dr. Czeglédi Márta polgármester: Azért lenne célszerű a titulust megjelölni. Mezei Zsolt: Turjányi Annamária a Gyermek - Jóléti Szolgálat, Pető Erika a Családsegítő - Jóléti Szolgálat munkatársa. Balázsné Dobák Angelika: Felmerült még Mezei Tamás neve is a javaslatok között. Lovászné Török Magdolna: A munkacsoportok vezetője a legszükségesebb, ezt követően célszerű a tagok kiválasztása. Győriné dr. Czeglédi Márta polgármester: Tehát, Mezei Zsolt, mint a Romák, mélyszegénységben élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport vezetője, vállalja a tagok toborzásában való elősegítést. Berényi Ferenc Bizottsági Elnök: Tehát a kiegészítésekkel egyetért a Bizottság, időpont meghatározása nem szükséges. Lovászné Török Magdolna: A közeljövőben célszerű lenne egy ülés keretében meghatározni a feladatokat, megismertetni a Helyi Esélyegyenlőségi Programot.
416
Bordásné Kovács Katalin intézményvezető: Ami a humánpolitikát illeti, célszerűbb lenne a Fogyatékkal élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport vezetőjének Karizsné Csontos Terézia, valamint a Nők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport vezetőjének Bordásné Kovács Katalin intézményvezetőt megjelölni. Berénvi Ferenc Bizottsági Elnök: Természetesen, a lehetőség adott. Kérem a Bizottságot, az elhangzottakkal egyetérteni szíveskedjen! További kérdés, hozzászólás nem hangzott el. A Bizottság 5 igen, 1 tartózkodás mellett a következő döntést hozta: 4/2014. (11.18.) Oktatási Bizottsági határozat .i
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Fórum létrehozásánakt munkacsoportok összetételének elfogadása Jászfényszaru Város Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Bizottsága elfogadta a HEP Fórum létrehozását, a munkacsoportok összetételét.
Illés Péter távozott
2. NAPIREND
Az OKSI Bizottság 2014. évi munkaterve Előadó: Berényi Ferenc bizottsági elnök
Berényi Ferenc Bizottsági Elnök: Az évi munkaterv kiadásra került, tartalmazza a feladatokat, amit év közben kell elvégezni, továbbá összhangban van a város munkatervével és a jelenleg kialakult szokásrenddel, Kérem a Bizottságot, hogy az Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Bizottság 2014. évi munkatervét szíveskedjen elfogadni a melléklet szerinti tartalommal! További kérdés, hozzászólás nem hangzott el.
417
A Bizottság egyhangúan, 6 igen szavazattal a következő döntést hozta: 5/2014. (11.18.) Oktatási Bizottsági határozat Az OKSI Bizottság 2014, évi munkaterve Jászfényszaru Város Önkormányzat Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Bizottsága elfogadta az Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Bizottság 2014. évi munkatervét a melléklet szerinti tartalommal.
3. NAPIREND Civil szervezetek elszámolása, támogatása Előadó: Berényi Ferenc bizottsági elnök
Berényi Ferenc Bizottsági Elnök: A Civil szervezetek mindegyikének sikerült az időbeni elszámolás, mely 2,2 millió forintra tehető. A Civil szervezetek részletes elszámolása az Önkormányzat Titkárságán tekinthető meg. A legnagyobb 450.000.-Ft, a legkisebb tétel 50.000.-Ft. Amennyiben szabályos, javaslom ezen elszámolásokat az Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Bizottság részére egy határozati javaslatként elfogadni. További kérdés, hozzászólás nem hangzott el. A Bizottság egyhangúan, 6 igen szavazattal a következő döntést hozta: 6/2014. (11.18.) Oktatási Bizottsági határozat Civil szervezetek elszámolása, támogatása Jászfényszaru Város Önkormányzat Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Bizottsága elfogadta a 2013. évi költségvetésében szereplő civil keretben meghatározott támogatások felosztását a támogatott szervezetek melléklet szerinti beszámoló alapján. A Bizottság elfogadásra ajánlja Jászfényszaru Város Önkormányzat Képviselő-testületének a civil szervezetek beszámolóit.
418
Erről értesül: 1. Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Bizottság elnöke, helyben 2. Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Bizottság tagjai, helyben 3. Érintett civil szervezetek, székhelyükön
Berénvi Ferenc Bizottsági Elnök: A Civil szervezetek külkapcsolati elszámolását tekintve minden civil szervezet elszámolt, illetve vannak civil szervezetek, amelyek szeretnék áthozni a 2014. évre. Miután az Iglice nem költötte el a 260.000.-Ft-ot, ez évben kívánja felhasználni. A SZIBAKO elszámolását tekintve 532.440.-Ft-os összeg szerepel. Bordásné Kovács Katalin intézményvezető: A SZIBAKO a 2012. évről hozta át 2013. évre, arról akét évről számolt el. Berénvi Ferenc Bizottsági Elnök: Köszönöm a kiegészítést. Tehát a SZIBAKO az elmúlt két évet számolta együttesen 510.000.-Ft-tal. A Bedekovich Lőrinc Népfőiskolai Társaság elszámolását tekintve felhasználta a 75.000.-Ftos összeget. A Jász íjászok 2013. évi elszámolása sikerült. Tehát minden civil szervezet együttesen a külkapcsolati keretből 750.000.-Ft-os összeget felhasználta. Az Iglice esetében a 2013. évi Összeget át kívánja hozni a 2014. évre, illetve további összegek támogatására is igényt tart. Gvőriné dr. Czeglédi Márta polgármester: Van még olyan szervezet, aki a tavalyi évből át kíván hozni az idei évre? Amennyiben nincs, én azt javasolnám, hogy miután lezárjuk a költségvetési évet, pénzmaradvánnyal pillanatnyilag még nem foglalkozunk a költségvetés tekintetében, továbbá az Iglice az idei évben ünnepli a 20. évét, így ennek tekintetében történhetne az elszámolás, jutalmazás. Berénvi Ferenc Bizottsági Elnök: A külkapcsolati keretnél annyi az összeg, hogy nem minden évben* elegendő egy külföldi kimenetelre. Továbbá van olyan szervezet, mint az Iglice, akiknél maradt annyi pénz, hogy 2014. évben nem kívánnak további összeget felhasználni. A SZIBAKO a két. évet összevonva 510.000.-Ft-tal számolt el. A BLNT, valamint a Jász íjászok civil szervezete felhasználta a kellő keretet.
419
Az Iglice Folklór Kulturális Alapítvány 2013. évi támogatásáról a 2012. és 2013. év összevonva, együtt 510.000.-Ft-ot az idei évben használhassa fel. Zsámboki Sándor: Tehát a 2012. évi, 2013. évi összeget nem használta fel, és azt akarja még egy évvel továbbvinni? Berényi Ferenc Bizottsági Elnök: Tehát az Iglice esetében 510.000.~Ft, melyet ebben az évben kíván felhasználni. Lovászné Török Magdolna: Az Iglice az első esetben nem fogadtak, másodszor nem jöttek, tehát ezen oknál fogva nem tudta felhasználni a kellő összegű támogatást. Zsámboki Sándor: A rendező elvet tekintve, maximum 1 év, vagy megyünk vendégségbe, vagy jönnek vendégségbe, más a kiadási töltet, tehát a költségvetés szempontjából nehezen kezelhető. Fentiekre hivatkozva akár egy 750.000.-Ft-os keret, ha indokolt, adjuk oda más forrásból, de így 4-5 éveket is össze lehetne göngyölni, ugyanakkor a költségvetés sorai lenullázódnak két év felhasználásával, de ettől függetlenül meg lehet tenni. A külön keret, az ominózus tétel, amely 8 millió forint, alkalmas lenne, tehát bele is tehetnénk. Berényi Ferenc Bizottsági Elnök: Rendben, viszont ezen összeg már átutalásra került a számlájukra. Miután tudunk arról, hogy 510.000.-Ft~juk van, ennek tekintetében hagyjuk jóvá, tehát az idei évet tekintve nem fognak kapni. Kérem a Bizottságot, hogy az Iglice Folklór Kulturális Alapítvány 2013. évi külkapcsolati támogatásának elszámolását szíveskedjen elfogadni a melléklet szerinti tartalommal! További kérdés, hozzászólás nem hangzott el. A Bizottság egyhangúan, 6 igen szavazattal a következő döntést hozta: 7/2014. (11.18.) Oktatási Bizottsági határozat
Az Iglice Folklór támogatásának elszámolásáról *■
Kulturális
Alapítvány
2013.
évi
külkapcsolati
420
Jászfényszaru Város Önkormányzat Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Bizottsága elfogadja az Iglice Folklór Kulturális Alapítvány kérelmét, amely szerint a 2012. évi és a 2013. évi külkapcsolati támogatását 510.000.-Ft-ot, összevontan a 2014. évben használhassa fel A Bizottság elfogadásra ajánlja Jászfényszaru Város Önkormányzat Képviselő-testületének a kérelem elfogadását. Erről értesül: 1. Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Bizottság elnöke, helyben 2. Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Bizottság tagjai, helyben 3. Érintett civil szervezetek, székhelyükön
Lovászné Török Magdolna: Az átutalás akkor történik, amikor a felhasználás történik, tehát nem került még átutalásra az összeg. Dr. Voller Erika jegyző asszony kiment. Berényi Ferenc Bizottsági Elnök: A Színjátszók Baráti Kőre 2013. évben együtt számolta a 2012. évi, és 2013. évi összeget, 510.000.-Ft-ot. Kérem a Bizottságot, hogy a Színjátszók Baráti Köre külkapcsolati elszámolását szíveskedjen elfogadni a melléklet szerinti tartalommal! Dr. Voller Erika jegyző asszony visszajött. További kérdés, hozzászólás nem hangzott el. A Bizottság egyhangúan, 6 igen szavazattal a következő döntést hozta: 8/2014. (11.18.) Oktatási Bizottsági határozat A Színjátszók Baráti Köre Egyesület 2013. évi külkapcsolati támogatásának elszámolásáról
421
Jászfényszaru Város Önkormányzat Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Bizottsága elfogadja a Színjátszók Baráti Köre Egyesület beszámolóját, amely szerint a 2012. évi és a 2013. évi külkapcsolati támogatás 510.000.- Ft-, összevontan a 2013. évben került felhasználásra. A beszámoló az előterjesztés mellékletét képezi. A Bizottság elfogadásra ajánlja Jászfényszaru Város Önkormányzat Képviselő-testületének a beszámoló elfogadását. Erről értesül: 1./ Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Bizottság elnöke, helyben 2./ Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Bizottság tagjai, helyben 3./ Erintett civil szervezetek, székhelyükön
Berényi Ferenc Bizottsági Elnök: A Bedekovich Lőrinc Népfőiskolai Társaság a 2013. évi külkapcsolati támogatásának elszámolásában azon 75.000.-Ft-os összeget használta fel, melyet korábban a Bizottság megszavazott. Kérem a Bizottságot, a Bedekovich Lőrinc Népfőiskolai Társaság külkapcsolati elszámolását jóváhagyni szíveskedjen! További kérdés, hozzászólás nem hangzott el. A Bizottság egyhangúan, 6 igen szavazattal a következő döntést hozta: 9/2014. (11.18.) Oktatási Bizottsági határozat a Bedekovich Lőrinc Népfőiskolai Társaság 2013. évi külkapcsolati támogatásának elszámolásáról Jászfényszaru Város Önkormányzat Oktatási, Kulturális, Sport ós Ifjúsági Bizottsága elfogadja a Bedekovich Lőrinc Népfőiskolai Társaság beszámolóját a 2013. évi külkapcsolati támogatás felhasználásáról, mely az előterjesztés mellékletét képezi. A Bizottság elfogadásra ajánlja Jászfényszaru Város Önkormányzat Képviselő-testületének a beszámoló elfogadását. Erről értesül: 1./ Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Bizottság elnöke, helyben 2.1 Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Bizottság tagjai, helyben 3./ Érintett civil szervezetek, székhelyükön
422
Berénvi Ferenc Bizottsági Elnök: A Jász íjászok 2013. évi külkapcsolati támogatásának elszámolását tekintve, a 2012. évből megmaradt összeg, és a 2013. évben együttesen 305.000.-Ft-ot használtak fel. Kérem a Bizottságot a Jász íjászok külkapcsolati támogatásának elszámolását jóváhagyni szíveskedjen! További kérdés, hozzászólás nem hangzott el. A Bizottság egyhangúan, 6 igen szavazattal a következő döntést hozta: 10/2014. (11.18.) Oktatási Bizottsági határozat a Jász íjászok 2013* évi külkapcsolati támogatásának elszámolásáról Jászfényszaru Város Önkormányzat Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Bizottsága elfogadja a Jász íjászok beszámolóját, mely szerint a 2012. évi és a 2013. évi külkapcsolati támogatás 305.000.- Ft-, összevontan a 2013. évben került felhasználásra. A beszámoló az előterjesztés mellékletét képezi. A Bizottság elfogadásra ajánlja Jászfényszaru Város Önkormányzat Képviselő-testületének a beszámoló elfogadását. Erről értesül: 1./ Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Bizottság elnöke, helyben 2./ Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Bizottság tagjai, helyben 3./ Érintett civil szervezetek, székhelyükön
Berénvi Ferenc Bizottsági Elnök: A Kolibrik női focicsapata, melynek mai neve Futsal csapat, a 2013. évben kapott 250.000.-Ft-os Összeggel sikerült elszámolni. Dr. Voller Erika jegyző: Visszatérve a Civil szervezetek támogatásának elszámolására a testületi döntés alapján a támogatási szerződés meg lett kötve az Iglicével, ezt az Összeget részükre átutaltuk, vártuk volna az elszámolást, de nem tudjuk becsatolni a felhasználásról a számlát, ennek következtében nem a pénzmaradványban van benne, így lenullázódott, tehát az elszámolás késleltetését kell jóváhagyni.
423
Berényi Ferenc Bizottsági Elnök: Tehát a Sporttámogatásról mindkét Civil szervezet elszámolt. Kérem, a Bizottságot a Kolibrik női focicsapat által benyújtott elszámolást elfogadni szíveskedjen! További kérdés, hozzászólás nem hangzott el. A Bizottság egyhangúan, 6 igen szavazattal a következő döntést hozta: 11/2014. (11.18.) Oktatási Bizottsági határozat a Kolibrik női focicsapat 2013. évi sport támogatások elszámolásáról Jászfényszaru Város Önkormányzat Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Bizottsága elfogadja a Kolibrik női focicsapat 2013. évi sport támogatás elszámolásáról szóló beszámolóját a melléklet szerinti tartalommal. A Bizottság elfogadásra ajánlja Jászfényszaru Város Önkormányzat Képviselő-testületének, a beszámoló elfogadását. Erről értesül: 1./ Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Bizottság elnöke, helyben 2.1 Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Bizottság tagjai, helyben 3./ Erintett civil szervezetek, székhelyükön
Berényi Ferenc Bizottsági Elnök: A Jász íjászok szintén határidőben nyújtották be a beszámolójukat a sport támogatás felhasználásáról. Kérem, a Bizottságot a Jász íjászok által benyújtott elszámolást elfogadni szíveskedjen! További kérdés, hozzászólás nem hangzott el. *■
A Bizottság egyhangúan, 6 igen szavazattal a következő döntést hozta: 12/2014. (11.18.) Oktatási Bizottsági határozat a Jász íjászok 2013. évi sport támogatások elszámolásáról
424
Jászfényszaru Város Önkormányzat Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Bizottsága elfogadja a Jász íjászok 2013. évi sport támogatás elszámolásáról szóló beszámolóját a melléklet szerinti tartalommal. A Bizottság elfogadásra ajánlja Jászfényszaru Város Önkormányzat Képviselő-testületének a beszámoló elfogadását. Erről értesül: 1./ Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Bizottság elnöke, helyben 2./ Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Bizottság tagjai, helyben 3./ Érintett civil szervezetek, székhelyükön
Berénvi Ferenc Bizottsági Elnök: Tájékoztatásképp a Városi Sport Egyesület határidőben benyújtotta beszámolóját a 2013. év gazdálkodásáról. Zsámboki Sándor: A Civil szervezetnél a költségvetést az Önkormányzat elfogadta, a jelenlegi összegében került megtervezésre, a külkapcsolati keretnél 750.000.-Ft szerepel. A Nemzetközi keret elszámolása évről évre kerül megállapításra, két éves keret elszámolást megállapítani. Lovászné Török Magdolna: Nem lehetne csak akkor, amikor igénylik? Zsámboki Sándor: Tervezhetnénk 2 éves felhasználásra. Lovászné Török Magdolna: A költségvetést évente tervezzük. Bordásné Kovács Katalin intézményvezető: Tehát 2 évente kellene elszámolni? Győriné dr. Czeglédi Márta polgármester: Folyamatosan. Mindössze lehetőség nyílik arra, hogy lehessen gyűjteni.
425
Berénvi Ferenc Bizottsági Elnök; Ettől az évtől gondoltad? A külkapcsolatoknál lehetne azon megegyezés, hogy egyik civil szervezet átadja a kapott 200.000.~Ft-ot, hogy jövőre a másik civil szervezet adja, ami viszont az elszámolásnál okozhat problémát. Zsámboki Sándor: Nem. Továbbá egy Civil szervezet kér, megkapja, és két év elteltével kiderül, hogy még nem történt meg az elszámolás, tehát a valós igények függvényének alapján kellene pályázni. Berénvi Ferenc Bizottsági Elnök: Tehát egy 10%-on belüli emelés reális lehet. Lovászné Török Magdolna: Valóban nem nagy Összeg a 2.200.OOO.-Ft, mert sok Civil szervezet szervez rendezvényt, melyekre volt pályázati forrás az elmúlt időszakban pályázati. Jelen állás szerint szinte nincs, vagy nagyon kevés, tehát a Civil szervezetek biztosan nagyobb összegeket fognak igényelni. Az egyház kérelme, Sándorné Tóth Évi adta nyújtotta be, amelyben jóval nagyobb összeget kér. A tavalyi évhez hasonlóan, nem a civil keretből kaptuk a támogatást, hanem más forrásként kaptuk meg az Önkormányzat részéről. Tehát a Hittanos táborra azért kér jóval nagyobb támogatást, mert messzire mennek, a Virgonc tábor esetében olyan helyre megyünk, ahol kis km-en belül indul több túra lehetőség, látnivaló, ahova el kellene tudni jutni. Ennek következtében szeretnénk, ha a busz ott tudna maradni, ugyanis egy ottani vállalkozótól igényelni közlekedési eszközt, nem éri meg. A Virgonc tábor 8 napra 30.OOO.-Ft. A szállás és étkezés költsége 8 nap 7 éjszakára 28.000.-Ft, mely nem tartalmaz útiköltséget, belépődíjat. A Hittanos tábor 6 napra 25.OOO.-Ft. A Virgonc tábor esetében az eddigi jelentkezők száma 85 fő, ami minimum 10 felnőttet von maga után. Berénvi Ferenc Bizottsági Elnök: A Művészeti tábor kerül megrendezésre az idei évben. Lovászné Török Magdolna:
*
Penczner Pál tábor nem lesz, illetve jelen állás szerint nem találkoztunk még igénnyel. Továbbá a Napközis táborral is igyekszünk a szülőket segíteni, mely tavaly tanórán kívüli program keretében, pályázati forrásként történt, viszont jelenleg nincs hozzá pályázati lehetőség.
426
Berényi Ferenc Bizottsági Elnök: Tehát ezzel megvilágítva a Civil keret nem lesz elegendő. Amennyiben kérdés, hozzászólás nincs, zárt ülés következik.
További kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Több napirend nem volt. Berényi Ferenc Bizottsági Elnök az ülést 18,12 órakor bezárta.
Kmf.
Zsán\bokrS^ndor jkv. hitelesíti
AT" .
/ Berényi Ferenc Bizottsági Elnök
Jászfényszaru Város Önkormányzat Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Bizottságának Elnöke 5126 Jászfényszaru, Szabadság tér 1. S 57/520-101 1 57/520-103 fi
[email protected]
MEGHÍVÓ az Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Bizottságának nyilvános ülésére Ezúton tisztelettel meghívom az Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Bizottság ülésére, amely 2014. február 18- án, kedden 17, 00 órakor a Városháza I. emeleti Tanácstermébe (Jászfényszaru, Szabadság tér 1.) kerül sor. Napirendek: 1. Jászfényszaru Város Esélyegyenlőségi Programja, Civil Ankét Előadó: Illés Péter projektvezető 2. Az OKSI Bizottság 2014. évi munkaterve Előadó: Berényi Ferenc bizottsági elnök 3. Civil szervezetek elszámolása, támogatása (A 2013. évi civil szervezetek elszámolása, támogatása a terjedelem hosszúsága miatt a Titkárságon megtekinthető!) Előadó: Berényi Ferenc bizottsági elnök 4. Tájékoztató, Egyebek
Amennyiben bármilyen kérdése merülne fel, kérem 2014. február 18. 15:00 óráig szíveskedjen jelezni! A napirendek fontosságára való tekintettel részvételére feltétlen számítunk!
Jászfényszaru, 2014. február 14. Tisztelettel, Berényi Ferenc
bizottsági elnök
Jászfényszaru Város Önkormányzat Oktatás, Kulturális, Sport és Ifjúsági Bizottsága Jelenléti ív 2014. február 18. Oktatás, Kulturális, Sport és Ifjúsági Bizottság nyílt ülésen megjelentekről
r Berényi Ferenc Bizottsági elnök, Tóth Norbert.
...A?;?/.t;!...?>..^rrhv Lovászné Török Magdolna..
.!^^"MT7 ..................................................... l?.^/. *.A.?>. .^r
Zsámboki Sándor ...................... Balázsné Dobák Angelika: Holló-Szabóné Görbe Éva. ifj. FethŐ Ferenc ...............
Győriné dr. Czeglédi Márta polgármester ....................... Dr.Voller Erika jegyző ........................ .^/.r^.í^fí.
//&§$..T£7£& .................................................................
.tófe.^...£t?.iJU!^ ............................................ ^Qc^s^ec^ k&ZL.X^.hL ......................................... .yé^L^ír^r .Hf^í^cl^^-A^/ft................................... ^Mi^^A.lÁ^d-.^.^^S...í%.^?.^.!^.4^/..^. .......................... .^.^M..^R^^.4ÍÓ1^^-
'^e^^pe^?^'^^^^................ 3 .................... '
V -
f*
Jászfényszaru Város Önkormányzata Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Bizottság 2014. évi munkaterve A Bizottság a munkáját Jászfényszaru Város Önkormányzatának SZMSZ-e alapján, ahhoz igazítva végzi. Időrendben alkalmazkodik a Képviselő-testületi ülések bizottságunkat érintő napirendi pontjaihoz. Napirendjére tűzi a Képviselő-testület a rá vonatkozó döntéseit, a Bizottság feladataiba utalt Képviselő-testületi döntések előkészítését, a működési területéhez kapcsolódó aktuális önkormányzati rendeletek felülvizsgálatának előkészítését. Munkájába szükség esetén külső szakértőket von be. Az előző években kialakult szokásrend érvényesítésével a fentieken túl a Bizottság számára kiemelt feladatok a következők: 1. Az óvodai közoktatás helyzetének értékelése, a fenntartói kötelezettségek teljesítésében való közreműködés 2. A kötelező közművelődési és közgyűjteményi fenntartói feladatokban való közreműködés 3. A település sport támogatásának koordinálása 4. Az önként vállalt feladatok: Oktatás:
a) az általános iskola és alapfokú művészeti iskolai oktatás feltételeinek biztosítása, intézményüzemeltetés b) egyéni képességekhez alkalmazkodó oktatás c) óvodai angol nyelvű szakkör
Kultúra:
a) ingyenes helyi újság kiadása b) honlap működése c) Trió Tv
Sport:
a) férfi labdarúgás b) női kézilabda c) női labdarúgás, futsal d) sakk e) tömegsport támogatása
5. Esélyegyenlőségi jogok érvényesülése. A halmozottan hátrányos helyzetűek felzárkóztatása az esélyegyenlőségi törvény szellemében. 6. Ifjúsági korosztály tanulási, kulturális, sportolási lehetőségeinek segítése a költségvetés függvényében. 7. Rendszeres kapcsolattartás a gyermekvédelem területén dolgozókkal.
8. Figyelemmel kíséri a helyi civil szervezetek munkáját, támogatását, a művészeti csoportok működését. 9. Közreműködik a városi ünnepségek koordinálásában. 10. Szünidei programok figyelemmel kisérése. 11. Jogszabályi változások figyelemmel kisérése, rendelet felülvizsgálat kezdeményezése. A Bizottság üléseinek várható napirendjei 2014. február: 1. Az OKSI Bizottság 2014. évi munkaterve Előadó: Berényi Ferenc, Bizottság Elnöke 2. Jászfényszaru Település Esélyegyenlőségi Programja Előadó: Illés Péter, projektvezető 3. Civil szervezetek elszámolása, támogatása Előadó: Berényi Ferenc, Bizottság Elnöke 2014. március: 1. Civil szervezetek 2013. évi támogatásának elszámolása Előadó: Berényi Ferenc, Bizottság Elnöke 2. Civil szervezetek 2014. évi támogatása Előadó: Berényi Ferenc, Bizottság Elnöke 3. Intézmények továbbképzési terve Előadó: Intézményvezetők 4. A Sportegyesület beszámolója Előadó: Vitányi Szabolcs JVSE Elnök 2014. április: 1. Város Napja programjai koordinálásával kapcsolatos kérdések Előadó: Bordásné Kovács Katalin, intézményvezető 2. Beszámoló a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról 2013. évben Előadó: Gyámhivatal vezető, Gyámügyi ügyintéző, Családgondozó, Gyermekjóléti Szolgálat Képviselő 2014. május: 1. Javaslat a 2014/15. tanévben induló óvodai csoportok számára, csoportlétszámok meghatározása, továbbá a szükséges óvodapedagógusi létszám. Előadó: Ácsné Csontos Mária, intézményvezető
1
ff"
2014. június: 1. Nyári szabadidős programok a közintézményekben Előadó: Intézményvezetők, felelősök 2. Javaslat a helyi kitüntetések adományozására Előadó: Győriné dr. Czeglédi Márta, polgármester 2014. szeptember: 1. Az Oktatási nevelési intézmény vezetői írásos beszámolója a 2013/14. évi szakmai tevékenységről, továbbá a 2014/15. évi tervekről, feladatokról Előadó: Ácsné Csontos Mária, intézményvezető 2014. november: 1. A Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár beszámolója Előadó: Bordásné Kovács Katalin, intézményvezető 2. Samsung SMART School tájékoztatója az első évi tapasztalatok alapján Előadó:
Jászfény szaru, 2014. február
Herényi Ferenc Bizottság Elnök
Záradék: Az Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Bizottság 2014 .............. -i ülésén ......../2014. ( ...... ) számú határozatával a fenti munkatervet elfogadta. Felkéri a napirendeknél szereplő felelősöket és előadókat, hogy írásos dokumentumaikat a napirendjük tárgyalását megelőző hónap utolsó napjáig elektronikusan és papíralapon is adják le a Bizottság elnökének vagy jegyzőkönyvvezetőjének.
Berériyi Ferenc Bizottság
Elnök
Jászfényszaru Város Önkormányzata Oktatási, Kulturális Sport és Ifjúsági Bizottság Előterjesztés a Helyi Esélyegyenlőségi Program aktuális feladatainak meghatározásáról A Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013-2018 (HEP) dokumentumot a Képviselő-testület 361/2013.(VI.26.) határozatával fogadta el. A Program rögzíti a település esélyegyenlőségi helyzetét és meghatározza az esélyegyenlőség biztosításához szükséges feladatokat. Az HEP idevonatkozó részét előterjesztésünkhöz csatoljuk. A HEP aktuális feladatainak végrehajtása érdekében a Bizottságnak a következő döntéseket kell előkészítenie: 1. A megvalósítás érdekében a Bizottság feladata a HEP Fórum létrehozása, mely szervezet feladatát, összetételét, kötelezettségi és felelőségi körét a HEP pontosan meghatározza. feladat: a HEP Fórum megalakítása 2. A HEP végrehajtásáért az Önkormányzat részéről (A HEP-ben is) felelősként megjelölt személy dr. Aladics László aljegyző, akinek megszűnt a jogviszonya. feladat: személyi javaslat a feladat ellátására. Kérem a Bizottságot, hogy az alábbi határozati javaslat elfogadásával biztosítsa a HEP Fórum megalakítását, illetve a HEP végrehajtásáért felelős személy kiválasztását! Határozati javaslat: .... /2014.(II.18.) Oktatási Bizottsági határozat a Helyi Esélyegyenlőségi Program aktuális feladatainak meghatározására Jászfényszaru Város Önkormányzata Oktatási, Kulturális Sport és Ifjúsági Bizottsága kezdeményezi a Helyi Esélyegyenlőségi Program Fórum megalakítását a következő tagok közreműködésével: Szakali János igazgató IV. Béla Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Szakiskola Ácsné Csontos Mária vezető Jászfényszaru Város Óvodai Intézménye Karizsné Csontos Terézia vezető Gazdasági Ellátó és Szolgáltató Szervezet Kiss Jánosné vezető Gondozási Központ Bordásné Kovács Katalin igazgató Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár Lovászné Török Magdolna képviselő Jászfényszaru Város önkormányzata Jászfényszaru Város Önkormányzata Oktatási, Kulturális Sport és Ifjúsági Bizottsága a HEP végrehajtásáért felelős személyként .............................. -t javasolja. Jászfényszaru, 2014. február 13.
/ Berényi Ferenc bizottság elnöke
kivonat a Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013-2018 anyagból „Intézkedési Terv" és „Megvalósítás"
Jászfényszaru Város Önkormányzata
■1- í "■*■■■'" ~ *.
»
Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013-2018
Hatályos: 2013. júliusi.
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)
1. A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése Célcsoport
Következtetések
problémák beazonosítása rövid megnevezéssel Romák és/vagy mélyszegénységben élők
fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel
alacsony iskolázottság, szakképzetlenség
ingyenes, versenyképes, lehetőleg munkahelyteremtéssel, munkaerő közvetítés egybekötött felnőttképzés
munkavállalási kedv, munkaképesség elvesztése, a számukra megfelelő munka hiánya életviteli, lelki, mentális problémák
Munkára vissza- vagy rászoktató projektek (Pl.: közmunka, start munka, önkéntes munka, szociális szövetkezet stb.) Életviteli, mentális előadások szervezése, tanácsadás biztosítása
előítéletesség a kulturális, antropológiai különbségek miatt
szociológiai, komplex közösségfejlesztés elősegítése egymás komplexmegismerése által
az integráció
Gyermekek
testi, lelki elhanyagolás
- A hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása (beleértve szülőknek nevelési tanácsadást, előadássorozat, mentális segítségnyújtást is, pszichológus bevonásával)
Nők
A nők elleni erőszak áldozataival foglalkozó ellátás, megelőzés
Áldozatvédelem Ellátó partnerek felkutatása, együttműködés megvalósítása A jelzőrendszer kiépítése
A gyermeküket nevelő nők munkaerő-piaci kiszolgáltatottsága
Gyermekre felügyelő szolgáltatás bölcsőde, családi napközi, egyéb gyermekgondozó szolgáltatás - Az óvodai nyitva tartás évenkénti felmérése, igényekhez való alakítása
magányosság
Az egyedüllét oldása klubközösségek támogatása napközi jellegű ellátás gondozási központfejlesztése mentális ellátás
Idősek
elesettség gondozás)
Fogyatékkal élők
(biztonságérzett,
egészségügy,
alacsony foglalkoztatási arány
az önkormányzati középületek akadálymentesítése nem teljes körű
idősek gondozásának fejlesztése (jelzőrendszer, házi segítőszolgálat, gondozási központ fejlesztése, támogató szolgálat kialakítása, közétkeztetés biztosítása, mobilitás erősítése, szállítási lehetőség megteremtése) ingyenes, versenyképes, lehetőleg munkahelyteremtéssel, munkaerő közvetítés egybekötött felnőttképzés az akadálymentesítés folytatása
elesettség (egészségügy, gondozás)
- a fogyatékkal élők gondozásának fejlesztése {házi segítőszolgálat, támogató szolgálat kialakítása)
A beavatkozások megvalósítói Célcsoport
Romák és/vagy mélyszegénységben élők
Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése felnőttképzés
Munkára vissza- vagy rászoktató projektek
Életviteli, mentális előadások szervezése, tanácsadás biztosítása
Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek kiemelve a felelőst ■ képzést vállaló célcsoporttagok ■ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezető, • Petőfi Művelődési Ház és Könyvtárvezető, . közmunkaprogram vezető, . polgármesteri hivatal projekt irodája ■ Munkaügyi Kirendeltség, . a munkát vállaló célcsoporttagok • Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatvezető, • start és közmunkaprogram vezetők, . polgármesteri hivatal projekt irodája ■ Munkaügyi Kirendeltség, . a célcsoporttagok ■ Petőfi Művelődési Ház és Könyvtárvezető, ■ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatvezető,
komplex közösségfejlesztés
■ célcsoporttagok és bárki • Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezető, ■ Petőfi Művelődési Ház és Könyvtárvezető, . polgármesteri hivatal projekt irodája
Gyermekek
A hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása
hátrányos helyzetű gyermekek ■ Védőnők, gyerek- és házi orvosok ■ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat ■ Iskola, Óvoda
Nők
Gyermekre felügyelő szolgáltatás
célcsoporttagok ■ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatvezető, • polgármesteri hivatal projekt irodája ■ Petőfi Művelődési Ház és Könyvtárvezető ■ Iskola, Óvoda
Áldozatvédelem
■ célcsoporttagok «, • Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat
Idősek
Fogyatékkal
Egyedüllét oldása
■ célcsoporttagok • Gondozási Központvezető •Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatvezető, • polgármesteri hivatal projekt irodája, JVF Kft, Ügyvezető • Petőfi Művelődési Ház és Könyvtárvezető
Idősek gondozásának fejlesztése
• célcsoporttagok ■ Gondozási Központ vezető ■Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatvezető, ■ polgármesteri hivatal projekt irodája, JVF Kft, Ügyvezető
Képzés, kompetenciafejlesztés
• képzést vállaló célcsoporttagok • Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezető, ■ Petőfi Művelődési Ház és Könyvtárvezető, . közmunkaprogram vezető, . polgármesteri hivatal projekt irodája ■ Munkaügyi Kirendeltség,
akadálymentesítés
- célcsoporttagok •Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezető, • polgármesteri hivatal projekt irodája • intézményvezetők, JVF Kft, Ügyvezető
élők
a fogyatékkal élők gondozásának fejlesztése
■ célcsoporttagok ■ Gondozási Központ vezető ■Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezető, • polgármesteri hivatal projekt irodája,
2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez A Intézkedés sorszáma
Az intézkedés címe, megnevezése
B A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése
C
D
Az intézkedéssel elérni kívánt cél
A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal
munkaerőpiacon való helytállás
Integrált Városfejlesztési Stratégia, Antiszegregációs terv. Gazdasági programja.
£
F
Az intézkedés tartalma
Az intézkedés felelőse
Igényfelmérés projekttervezés, pályázati munkák Képzések lebonyolítása Közvetítés
• Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezető, . közmunkaprogram vezető, . polgármesteri hivatal projekt irodája -Petőfi Művelődési Ház és Könyvtár vezető, . közmunkaprogram vezető,
G Az intézkedés megvalósításának határideje
H
1
J
Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai)
Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága
Képzés létszáma, tanulmányi szerződés, jelenléti ív, időszaki jelentések, statisztikák, tanúsítvány
pályázati források, saját források helyi szakemberek bevonása
munkaerőpiacon való
munkaszerződés, jelenléti ív, időszaki jelentések, statisztikák.
pályázati források, saját források, helyi szakemberek bevonása
munkaerőpiacon való
Az intézkedés eredményességét mérőindikátor(ok)
1. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége 1
2
felnőttképzés
Munkára visszavagy rászoktató projektek ■
alacsony iskolázottság, szakképzetlenség
munkavállalási kedv, munkaerőpiacon munkaképesség való helytállás. elvesztése, Önfenntartó, a számukra probléma megfelelő munka megoldó hiánya képesség erősítése
Integrált Városfejlesztési Stratégia, Antiszegregációs terv, Gazdasági programja.
közmunka, start munka. Önkéntes munka, szociális szövetkezet stb Igényfelmérés projekttervezés, pályázati munkák projekt lebonyolítása
■ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezető, - start és közmunkaprogram vezetők, .polgármesteri hivatal projekt irodája ■ start és közm un ka progra m vezetők.
2Qld.01.01, azt követően folyamatos
folyamatos
elhelyezkedés esélye
folyamatos
folyamatos
folyamatos
folyamatos
elhelyezkedés esélye
91
• 3
4
Életviteli, mentális előadások szervezése, tanácsadás biztosítása
komplex közösségfejlesztés
életviteli, lelki, mentális problémák
előítéletesség a kulturális, szociológiai, antropológiai különbségek miatt
•
Önfenntartó, probléma megoldó képesség erősítése
Integrált Városfejlesztési Stratégia, Antiszegregációs terv, Gazdasági programja.
Igényfelmérés projekttervezés, pályázati munkák projekt lebonyolítása
• Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezető ■ Petőfi Művelődési Ház és Könyvtár vezető.
a tolerancia a másság elfogadására, az előítéletesség gátjának feloldása
Integrált Városfejlesztési Stratégia, Antiszegregációs terv, Gazdasági programja.
Igényfelmérés projekttervezés, pályázati munkák projekt lebonyolítása beruházás
• Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezető, ■ Petőfi Művelődési Ház és Könyvtár vezető, . polgármesteri hivatal projekt irodája
Integrált Városfejlesztési Stratégia, Antiszegregációs terv. Gazdasági programja.
Igényfelmérés projekttervezés, pályázati munkák projekt lebonyolítása
Integrált Városfejlesztési Stratégia, Antiszegregációs terv. Gazdasági program,
Felmérés, partnerek felkutatása, az együttműködés keretének megállapítása
■ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat
Integrált Városfejlesztési Stratégia, Antiszegregációs terv, Gazdasági program
Igényfelmérés nyitvatartási idő korrekciója, projekttervezés, pályázati munkák, projekt lebonyolítása, beruházás
2014.02.28 - Családsegítő 2013.09.01 és Gyermekjóléti Szolgálat vezető, • polgármesteri IVS szerinti hivatal projekt irodája • Petőfi Művelődési Ház és Könyvtár vezető • Iskola, Óvoda
2014.02.2S.
időszaki jelentések, statisztikák,
pályázati források, saját források, szakemberek bevonása
munkaerőpiacon való
időszaki jelentéseit, statisztikák,
pályázati források, saját források, helyi szakemberek bevonása
Társadalmi
időszaki jelentések,
pályázati források, saját források helyi szakemberek bevonása, KIK partnerként bevonása
Társadalmi
együttműködési megállapodások
saját források, helyi szakemberek bevonása
Társadalmi
jelenléti ív, időszaki jelentések, statisztikák, tanúsítvány
pályázati források, heíyi források, helyi szakemberek bevonása
A munka és a családi élet összehangolásánakképessége
folyamatos
folyamatos folyamatos
elhelyezkedés esélye
integráció
folyamatos
II. A gyermekek esélyegyenlősége 1
A hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása
testi, lelki elhanyagolás
Önfenntartó, probléma megoldó képesség erősítése
• Védőnők, gyerekes házi orvosok - Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat - iskola. Óvoda
folyamatos
statisztikák, folyamatos
kompetencia felmérések
folyamatos
integráció.
Ml. A nok esélyegyenlősége 1
2
Áldozatvédelem 4
Gyermekre felügyelő szolgáltatás
IV. Az idősek esélyegyenlősége
A nők elleni erőszak áldozataival foglalkozó ellátás, megelőzés
A gyermeküket nevelő nők munkaerő-piaci kiszolgáltatottsága
A nők munkába állásának segítése,
2013.12.28
integráció.
92
1
2
Egyedüllét oldása
Idősek gondozásáriak fejlesztése
magányosság
elesettség (biztonságérzett, egészségügy, gondozás)
Önfenntartó, probléma megoldó képesség erősítése
Integrált Városfejlesztési Stratégia, Antiszegregációs terv. Gazdasági program
Önfenntartó, probléma megoldó képesség erősítése
Integrált Városfejlesztési Stratégia, Antiszegregációs terv, Gazdasági programja.
Önfenntartó, probléma megoldó képesség erősítése
Integrált Városfejlesztési Stratégia, Antiszegregációs terv, Gazdasági programja,
V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége 1
Képzés, ko m p ete n ciafej 1 es ztés
*
2
akadálymentesítés
alacsony foglalkoztatási arány
az önkormányzati középületek a ka dáiy m entesítése nem teljes körű
Önfenntartó, probléma megoldó képesség erősítése, Akadálymentes közlekedés biztosítása
integrált Városfejlesztési Stratégia, Antiszegregációs terv. Gazdasági programja.
• Gondozási Központ vezető •Családsegítő projekttervezés, pályázati munkák, és Gyermekjóléti projekt lebonyolítása, Szolgálat vezető, beruházás • polgármesteri hivatal projekt irodája, JVF Kft, Ügyvezető • Petőfi Művelődési • Igényfelmérés Ház és Gondozási Központ kutatás Könyvtár vezető •Családsegítő vezető projekttervezés, pályázati munkák, és Gyermekjóléti projekt lebonyolítása, Szolgálatvezető, beruházás • polgármesteri hivatal projekt irodája, JVF Kft, Ügyvezető • Petőfi Művelődési Ház és Igényfelmérés • Családsegítő Könyvtár projekttervezés, és vezető pályázati munkák Gyermekjóléti Képzések Szolgálatvezető, lebonyolítása • Petőfi Művelődési Közvetítés Ház és Könyvtár vezető, . közmunkaprogram vezető, polgármesteri hivatal kutatás, tervezés •Családsegítő projekt irodája projekttervezés, és Gyermekjóléti páíyázati munkák, Szolgálat vezető, • projekt polgármesteri hivatal lebonyolítása, projekt irodája • beruházás intézményvezetők, JVF Kft, Ügyvezető Igényfelmérés
2014.09.01
jelenléti :v, időszaki jelentések, statisztikák.
pályázati források, helyi szakemberek bevonása
Társadalmi integráció, Időskori prevenció szemléletének erősítése
2014.09.01
jelenléti ív, időszaki jelentések, statisztikák, tanúsítvány
pályázati források, saját források, helyi szakemberek bevonása
Társadalmi
Képzés
pályázati források, helyi szakemberek bevonása
munkaerőpiacon való
pályázati források, helyi szakemberek bevonása
Zökkenőmentes
kutatás
2014.04.01
létszáma, tanulmányi szerződés,
integráció.
elhelyezkedés esélye
jelenléti ív, időszaki jelentések, statisztikák, tanúsítvány 2015.09.01
Építési tervdokumentációk, szakhatósági döntések
közlekedés
I
93
a fogyatékkal élők gondozásának fejlesztése
elesettseg (egészségügy, gondozás)
Önfenntartó, probléma megoldó képesség erősítése
Integrált Városfejlesztési Stratégia, Antiszegregációs tervgazdasági programja.
kutatás, tervezés projekttervezés,
■Családsegítő és Gyermekjóléti
pályázati munkák, Szolgálat vezető, projekt • polgármssteri lebonyolítása. hivatal beruházás irodája projekt * intézményvezetők, JVF Kft, Ügyvezető
2015.09.01
Építési tervdokumentációk.
páiyázati források, helyi
szakhatósági döntések
szakemberek bevonása
Társadalmi integráció,
94
3. Megvalósítás
A megvalósítás előkészítése
Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák, Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak.
A megvalósítás folyamata
A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselő-testületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása * Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakttunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek.
1
' ,
lu:;- I Vi-kk-ilt , .il.
■
-vMv
t-.-.-/..-r.If ■■.-■.■■■P!
|.)..|.iko«::'« ' ■ i.r.-.< -i- -:
HEP Fórum I.I.-J.IÍ.
\
A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP 1T megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre.
Monitoring és visszacsatolás
A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján.
96
Nyilvánosság
A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.
Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről dr. Aladics László aljegyző felel.: Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével. Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni
A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége: - a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása}, a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen - a HEP Fórum összehívása és működtetése. A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői
97
-
-
felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről.
Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáitatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. {Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.)
Érvényesülés, módosítás
Amennyiben a kétévente előírt - de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető - felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és - szükség esetén -felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.
4. Elfogadás módja és dátuma ____________________________________________ I. Jászfényszaru város Heiyi Esélyegyenlőségi Programjának szakmai és társadalmi vitája megtörtént. Az itt született észrevételeket a megvitatást követően a HEP Intézkedési Tervébe beépítettük. II. Ezt követően Jászfényszaru Város Önkormányzata Képviselő-testülete a Helyi Esélyegyenlőségi Programot (melynek része az Intézkedési Terv) megvitatta és 361/2013.{V1.26.) számú határozatával elfogadta.
Mellékletek: 1. Az intézkedési területek részletes kifejtése 2. HEP elkészítési jegyzék 3. Partnerségi Nyilatkozatok
Jászfényszaru, 2013.06.27.
99
Jászfényszaru Város Önkormányzata Oktatási, Kulturális Sport és Ifjúsági Bizottság elnökétől 5126 Jászfénvszaru, Szabadság tér 1. telefon 57/520-101 e-mail:
[email protected] Tárgy: HEP Fórum alakuló ülésére meghívó IV. Béla Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Szakiskola igazgatója Szakali János Jászfényszaru Tisztelt Igazgató Úr! Jászfényszaru Város Önkormányzata elkészítette és jóváhagyta a 2013-2018. időszakra vonatkozó Helyi Esélyegyenlőségi Programját. A program megvalósulása érdekében létrehozzuk a Helyi Esélyegyenlőségi Program Fórumot, amelynek tagjai a helyi intézmények vezetői, illetve az önkormányzat képviselői. Tisztelettel felkérem Önt arra, hogy vegyen részt a Fórum munkájában, hozzájárulva az esélyegyenlőségi programunk végrehajtásához, érvényesítéséhez. A Fórum alakuló ülését 2014. február 18-án 17 órai kezdettel tartjuk a Városháza tanácskozó termében. Az ülés napirendi pontjai: 1. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Fórum (Fórum) megalakulása 2. Munkacsoportok kijelölése 3. Aktuális feladatok meghatározása Megjelenésére feltétlenül számítok! Jászfényszaru, 2014. február 13. Tisztelettel
herényi Ferenc
bizottság elnöke
/
Jászfényszaru Város Önkormányzata Oktatási, Kulturális Sport és Ifjúsági Bizottság elnökétől 5126 Jászfényszaru, Szabadság tér 1. telefon 57/520-101 e-mail: iaszfenyszaruliglvnet.hu Tárgy: HEP Fórum alakuló ülésére meghívó Gazdasági Ellátó és Szolgáltató Szervezet vezetője Karizsné Csontos Terézia Jászfénvszaru Tisztelt Vezető Asszony! Jászfényszaru Város Önkormányzata elkészítette és jóváhagyta a 2013-2018. időszakra vonatkozó Helyi Esélyegyenlőségi Programját. A program megvalósulása érdekében létrehozzuk a Helyi Esélyegyenlőségi Program Fórumot, amelynek tagjai a helyi intézmények vezetői, illetve az önkormányzat képviselői. Tisztelettel felkérem Önt arra, hogy vegyen részt a Fórum munkájában, hozzájárulva az esélyegyenlőségi programunk végrehajtásához, érvényesítéséhez. A Fórum alakuló ülését 2014. február 18-án 17 órai kezdettel tartjuk a Városháza tanácskozó termében. Az ülés napirendi pontjai: 1. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Fórum (Fórum) megalakulása 2. Munkacsoportok kijelölése 3. Aktuális feladatok meghatározása Megjelenésére feltétlenül számítok! Jászfényszaru, 2014. február 13. Tisztelettel
^Berényi Ferenc
b i z o t t s á g e l n ö k e
Jászfényszaru Város Önkormányzata Oktatási, Kulturális Sport és Ifjúsági Bizottság elnökétől 5126 Jászfénvszaru, Szabadság tér 1, telefon 57/520-101 e-mail: iaszfenvszarul(g),vnet.hu Tárgy: HEP Fórum alakuló ülésére meghívó Gondozási Központ vezetője Kiss Jánosné Jászfényszaru Tisztelt Vezető Asszony! Jászfényszaru Város Önkormányzata elkészítette és jóváhagyta a 2013-2018. időszakra vonatkozó Helyi Esélyegyenlőségi Programját. A program megvalósulása érdekében létrehozzuk a Helyi Esélyegyenlőségi Program Fórumot, amelynek tagjai a helyi intézmények vezetői, illetve az önkormányzat képviselői. Tisztelettel felkérem Önt arra, hogy vegyen részt a Fórum munkájában, hozzájárulva az esélyegyenlőségi programunk végrehajtásához, érvényesítéséhez. A Fórum alakuló ülését 2014. február 18-án 17 órai kezdettel tartjuk a Városháza tanácskozó termében. Az ülés napirendi pontjai: 1. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Fórum (Fórum) megalakulása 2. Munkacsoportok kijelölése 3. Aktuális feladatok meghatározása Megjelenésére feltétlenül számítok! Jászfényszaru, 2014. február 13. Tisztelettel
Berényi Ferenc bizottság elnöke
f
Jászfényszaru Város Önkormányzata Oktatási, Kulturális Sport és Ifjúsági Bizottság elnökétől 5126 Jászfényszaru. Szabadság tér 1. telefon 57/520-101 e-mail: jaszfenvszaruliglvnet.hu Tárgy: HEP Fórum alakuló ülésére meghívó
Lovászné Török Magdolna önkormányzati képviselő Jászfényszaru Tisztelt Képviselő Asszony! Jászfényszaru Város Önkormányzata elkészítette és jóváhagyta a 2013-2018. időszakra vonatkozó Helyi Esélyegyenlőségi Programját. A program megvalósulása érdekében létrehozzuk a Helyi Esélyegyenlőségi Program Fórumot, amelynek tagjai a helyi intézmények vezetői, illetve az önkormányzat képviselői. Tisztelettel felkérem Önt arra, hogy vegyen részt a Fórum munkájában, hozzájárulva az esélyegyenlőségi programunk végrehajtásához, érvényesítéséhez. A Fórum alakuló ülését 2014. február 18-án 17 órai kezdettel tartjuk a Városháza tanácskozó termében. Az ülés napirendi pontjai: 1. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Fórum (Fórum) megalakulása 2. A Munkacsoportok kijelölése 3. Aktuális feladatok meghatározása Megjelenésére feltétlenül számítok! Jászfényszaru, 2014. február 13.
Tisztelettel
Berenyi Ferenc
bizottság elnöke
Jászfényszaru Város Önkormányzata Oktatási, Kulturális Sport és Ifjúsági Bizottság elnökétől 5126 Jászfényszaru, Szabadság tér 1. telefon 57/520-101 e-mail:
[email protected] Tárgy: HEP Fórum alakuló ülésére meghívó Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár igazgatója Bordásné Kovács Katalin Jászfényszaru Tisztelt Igazgató Asszony! Jászfényszaru Város Önkormányzata elkészítette és jóváhagyta a 2013-2018. időszakra vonatkozó Helyi Esélyegyenlőségi Programját. A program megvalósulása érdekében létrehozzuk a Helyi Esélyegyenlőségi Program Fórumot, amelynek tagjai a helyi intézmények vezetői, illetve az önkormányzat képviselői. Tisztelettel felkérem Önt arra, hogy vegyen részt a Fórum munkájában, hozzájárulva az esélyegyenlőségi programunk végrehajtásához, érvényesítéséhez. A Fórum alakuló ülését 2014. február 18-án 17 órai kezdettel tartjuk a Városháza tanácskozó termében. Az ülés napirendi pontjai: 1. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Fórum (Fórum) megalakulása 2. Munkacsoportok kijelölése 3. Aktuális feladatok meghatározása Megjelenésére feltétlenül számítok! Jászfényszaru, 2014. február 13. Tisztelettel
hí
^Berényi "Ferenc bizottság elnöke
^
Jászfényszaru Város Önkormányzata Oktatási, Kulturális Sport és Ifjúsági Bizottság elnökétői 5126 Jászfénvszaru, Szabadság tér 1. telefon 57/520-101 e-mail: jaszfenyszarul(q),vnet.hu Tárgy: HEP Fórum alakuló ülésére meghívó Jászfényszaru Város Óvodai Intézménye vezetője Ácsné Csontos Mária Jászfényszaru Tisztelt Vezető Asszony! Jászfényszaru Város Önkormányzata elkészítette és jóváhagyta a 2013-2018. időszakra vonatkozó Helyi Esélyegyenlőségi Programját. A program megvalósulása érdekében létrehozzuk a Helyi Esélyegyenlőségi Program Fórumot, amelynek tagjai a helyi intézmények vezetői, illetve az önkormányzat képviselői. Tisztelettel felkérem Önt arra, hogy vegyen részt a Fórum munkájában, hozzájárulva az esélyegyenlőségi programunk végrehajtásához, érvényesítéséhez. A Fórum alakuló ülését 2014. február 18-án 17 órai kezdettel tartjuk a Városháza tanácskozó termében. Az ülés napirendi pontjai: 1. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Fórum (Fórum) megalakulása 2. Munkacsoportok kijelölése 3. Aktuális feladatok meghatározása Megjelenésére feltétlenül számítok! Jászfényszaru, 2014. február 13. Tisztelettel
Berényi jFerenc bizottság elnöke
Jászfényszaru Város Önkormányzata
Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013-2018
Hatályos: 2013. júliusi.
*■
1
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)
Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (Vi. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Jászfényszaru Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település 1 más dokumentumait , valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. Jászfényszaru város önkormányzata az egyenlő esélyek biztosítása érdekében elkötelezett abban, hogy az esélyegyenlőség területén, az egyes esélyegyenlőségi célcsoportok érdekeit, valamint a törvényi szabályozást figyelembe véve megalkossa települési esélyegyenlőségi programját. Az esélyegyenlőségi szemlélet jegyében eddig elkészítette közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzését, a települési esélyegyenlőségi terv keretein belül pedig a további esélyegyenlőségi célcsoportok helyzetét és a szükséges esélyegyenlőségi beavatkozásokat is meghatározza. A települési esélyegyenlőségi tervben felhasznált dokumentumok: • • • • •
Jászfényszaru város közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzése és terve Jászfényszaru város közoktatási esélyegyenlőségi tervének felülvizsgálata Integrált Városfejlesztési Stratégia Anti-szegregációs terv Önkormányzati adatok az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz kapcsolódóan
Az esélyegyenlőség a társadalom számára fontos érték. Segíti elérni azt a célt, hogy megkülönböztetés nélkül mindenkinek esélye legyen a munkavállalásra, a karrierre, a jó minőségű szolgáltatások elérésére, függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékkal élő, milyen a származása vagy anyagi helyzete, illetve kora. Az egyenlő bánásmód elvének betartása az Európai Unió és a hazai társadalom elvárása. Az Országgyűlés elismerte minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára. Kinyilvánította, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami feladat. Tekintettel az Alkotmány idevonatkozó rendelkezéseire, valamint a Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségeire és az európai közösségi jog vívmányaira, az Országgyűlés megalkotta az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényt. E törvény IV. fejezete tartalmazza a Köztársasági Esélyegyenlőségi Programot, melynek célja: az élet valamennyi területén megelőzze a hátrányos megkülönböztetést és elősegítse egyes társadalmi csoportok tagjainak esélyegyenlőségét, mely a Kormány, az önkormányzatok és ezek intézményei, civil szervezetek és magánszemélyek feladata.
1
Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció
Településfejlesztési 2
A Települési Esélyegyenlőségi Program megalkotása során alkalmazott alapelvek: Szolidaritás Településünk közösségének minden tagjának érdeke a szolidaritás erősítése, amely nagyban elősegítheti a hátrányos helyzetű csoportok, fogyatékossággal élők társadalmi integrációját, foglalkoztatási és érvényesülési lehetőségeit. Ennek érdekében a fennálló fizikai és információs akadályokat meg kívánjuk szüntetni. Méltányos és rugalmas bánásmód A megkülönböztetés tilalma, az egyenlő bánásmód elve nem alkalmas az összes létező egyenlőtlenség megszüntetésére. Olyan pozitív, méltányos és rugalmas intézkedések kidolgozására törekszünk, amelyek elősegítik az érintettek társadalmi és foglalkoztatási pozíciójának javulását, megőrzését. A pozitív diszkrimináció lehetősége Az EU lehetővé teszi a nemek szerinti eltérő bánásmód alábbi formáit, ha annak célja kizárólag az, hogy kiküszöbölje a múltban elszenvedett hátrányos megkülönböztetés hatásait. A pozitív diszkrimináció csak egy lehetőség, amire az EU nem kötelezi a tagállamokat. A gyakorlat azt mutatja, hogy a hazánkban is egyre gyakrabban élnek a pozitív diszkrimináció eszközével, mert a diszkrimináció puszta tilalmánál többre van szükség az előítéletek leküzdéséhez. A pozitív diszkriminációt leggyakrabban a munkaerő-piaci érvényesülés és a közéletben való részvétel segítésére alkalmazzák.
Az Önkormányzat vállalja, hogy • az elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal Összehangolja a megjelölt stratégiákat, fejlesztési terveket, koncepciókat, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. • az Esélyegyenlőségi Program elkészítésébe bevonja partneri kapcsolatrendszerét. A helyzetelemzés adatai az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja.
A település bemutatása
Története Jászfényszaru közel hatezer fős lélekszámú kisváros Jász-Nagykun-Szolnok megyében a Jászság északnyugati szélén, Pest és Heves megyékkel határosán. A város határa már az őskortól lakott, hiszen a régészeti kutatásokból tudható, hogy az újkőkor emberét követően a szarmaták, az avarok, és a honfoglaló magyarok is megtelepedtek itt, az Árpád korban pedig több falu is fennállt a település határában. Városunk területén is végigfut, a Csörsz árkával közel egykorú, attól délre elhelyezkedő árok a Kisárok, melynek felépítése a rómaiakhoz és a szarmatákhoz kötődik (felépülte a legújabb kutatások szerint 332-334 között történt), mely a Dung, mellől indulva Dunakeszitől délre Mogyoród, Gödöllő, Vácszentlászló mellett Jászfényszarun és Jásziványon keresztül Kiskörénél ér véget a Tisza partján. Városunk nevének eredetére többféle elmélet is létezik. A tudálékos magyarázat szerint Lehel vezér kürtjét a település határában találták meg Mátyás király uralkodásának idejében (1458-1490), s minthogy az fényes szaruból készült a települést „Fényszarunak" nevezték el. A „Jász" előtagot pedig az itt élő jász népről kapta. Azonban a tudomány mai állása szerint a Jászberényben őrzött „Lehel kürt" -azaz a Jászkürt a XII-XIII. században készülhetett, és valószínűleg a jászok egy előkelő vezetőjének tulajdona lehetett. 3
Azonban a város nevét a Zagyva szarv alakú (szarv - „szaru") homokos, fövenyes (föveny - „fény") területéről kaphatta, melynek közelében telepedtek le jász őseink. Jászfényszaru nevének első írásos említése Zsigmond király (1387-1437) 1433. augusztus 14-én kelt oklevelében található Fewenzarw alakban. A források a település nevét később Félszaru, Fövenyszaru néven emlegetik. A jászok egy csoportját IV. Béla király a tatárjárás után 1246 körül telepítette le a Zagyva-folyó völgyébe, a mai Jászság területére. A magyar királyoknak nyújtott katonai szolgáltatásaikért cserében kiváltságokban részesültek. Mely erős öntudatot adott a Jászság népének. Településünket a fennmaradt oklevelek szerint 1459-től önálló jász székként említik, így hát biztosan állítható, hogy Fényszaru ekkoriban már a Jászság egyik jelentős települése volt. A középkori virágzásnak 1526 után a fokozódó török támadás vetett végett, hiszen a támadások miatt a település 1557-ben elpusztult, a lakosság egy része a Zagyva és a Galga kiterjedt mocsaraiban húzódott meg, más része a Felvidékre {például Fülekre) menekült. A török kor alatt a községet gyakran pusztította a katonaság, ezért a végleges letelepedésre csak 1632 körül került sor, amikor is az egykori jász lakosság leszármazottai, nagyszámú új jövevénnyel kiegészülve birtokukba vették a pusztává vált Fényszarut. A török uralomtól való végleges megszabadulás pedig 1686-ban történt meg. Ám a szabadság nem tartott sokáig a Jászság számára, hiszen 1702-ben I. Lipót zálogba adta a Jászkunságot a Német Lovagrendnek, így kiváltságaikat elveszítették, jobbágysorba süllyedtek. 1703-ban a zászlót bontó szabadságharcban II. Rákóczi Ferenc táborába álltak, mivel a fejedelem elismerte korábbi kiváítságjogaikat. A szabadságharc leverése után 1711-től újra a Német Lovagrend, majd később a pesti Invalidusok a Jászság urai, bár a kiváltságos tudat eleven élt a jász emberekben. Ennek köszönhető, hogy 1745-ben hatalmas anyagi áldozatok árán sikerült megváltani Mária Teréziától a hőn áhított kiváltságokat. Ezt nevezzük redemptiónak azaz önmegváltásnak. A redemptiókor számos gazdag nem jász származású jobbágy váltott földet Jászfényszarun. 1745 után a föld községi elosztású tulajdonban volt, a családok között a megváltás arányában osztották fel használatra. A szabad paraszti létnek köszönhetően komoly gazdasági fejlődés indult meg a Jászságban. Fényszarun is boltokat nyitottak a görög kereskedők, sor került a település rendezésére, nőtt az iparral foglalkozó mesteremberek száma, fejlődött az iskolai oktatás. 1831-ben a település I. Ferenc királytól mezővárosi rangot kapott, heti vásártartási joggal. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban 94 fényszarui szolgálta katonaként a Hazát. A dicsőséges tavaszi hadjáratkor Fényszarun szállásolták el a Lehel huszárezred 4. századát és egy honvéd zászlóaljat. A tavaszi hadjárat hatvani csatájában (1849. április 2.) Aulich serege innen vonult föl és aratott döntő győzelmet a császári csapatokkal szemben. 1871-ben a magyarországi helységeket város, nagyközség, kisközség kategóriába sorolták be, s minthogy Jászfényszaru nem tudta teljesíteni a városi ranghoz tartozó adót, a Tanács kérte a település visszaminősítését nagyközséggé. Ezt 1872. november 7-én a belügyminiszter engedélyezte. Az 1876-os országos közigazgatási átszervezés következtében pedig véglegesen megszűntek a jász kiváltságok, a jász föld beolvasztásra került az újonnan létrehozott Jász-Nagykun-Szolnok megyébe. A XX. században a nagyközség rengeteget fejlődött, új középületek, utak, járdák épültek, emelkedett az egészségügyi ellátás, oktatás, közművelődés színvonala, a közműhálózat bővült. A városi cím viselésére Jászfényszaru 1993.. január 1. óta jogosult. Az április 2-án megtartott városavató ünnepség során Göncz Árpád köztársasági elnök Jászfényszaru Városalapító okiratát, a település kulcsát Dr. Verebélyi Imre BM közigazgatási államtitkár adta át Győriné dr. Czeglédi Márta polgármester asszonynak.
Földrajzi elhelyezkedés Jászfényszaru város három régió (Közép-magyarországi régió, Észak-magyarországi régió és az Észak-alföldi régió) és három megye (Pest, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok megye), illetve öt kistérség határán fekszik a Jászberényi kistérségben. Ennek következtében a szomszédos települések*többsége nem ugyanazon közigazgatási egységbe tartozik, mint Jászfényszaru.
4
(Forrás: Zentoi László Magyarország térképe) A szomszédos települések: a Heves megyei Hatvan, Csány és Boldog a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Pusztamonostor és Jászágó a Pest megyei Szentlőrinckáta, Zsámbok, Tóalmás és Túra. A szomszédos kistérségek: Gödöllői kistérség; Hatvani kistérség; Nagykátai kistérség; Aszódi kistérség. A települési térszerkezetben elfoglalt helyének megítélése - és ehhez szorosan kapcsolódóan megközelíthetősége is - kettős. Országos viszonylatban tekintve fekvése központi Budapest (70 km), illetve az M3-as autópályához közeli (12 km) fekvésének adódóan, ugyanakkor megyei, régiós és kistérségi szinten is periferikus elhelyezkedése. Speciális fekvésének köszönhetően - három régió határán - gazdasági jelentősége mégis kiterjedt és sokrétű: a város ipari parkjának kiegyensúlyozott fejlődése eredményeképpen jelentős ipari foglalkoztatói bázis alakult ki a városban. Jászfényszaru városa a 311/2007. (XI. 17.) Kormány rendelet 2. mellékletében, „A kedvezményezett kistérségek besorolása" alapján hátrányos helyzetű kistérségben (Jászberényi kistérség) fekszik.
___________ A város szerepe a tágabb térségi munkamegosztásban Jászfényszarut 1993-ban avatták várossá. A település belterülete 398 ha, külterülete 7235 ha. Területét tekintve a harmadik legkisebb méretű város Jász-Nagykun-Szolnok megyében, illetve népsűrűségét tekintve is átlag alatti: a 18 városi rangú település közül mindössze a 10. legnagyobb népsűrűséggel rendelkezik. Vidékfejlesztési bázisként kíván funkcionálni, amelyet a Civil Fórum is évek óta aktívan segít. Iparban betöltött jelentős szerepe ismertté és a térségben meghatározóvá teszi a várost. Ezt alapozza meg az ipari park és a település infrastruktúrájának folyamatosnak tekinthető fejlesztése, és nagymértékben elősegíti az ipari parkba betelepült vállalatok (így a Samsung Eiectronics Magyar Zrt., továbbiakban: Samsung Zrt.) termelési potenciáljának folyamatos fejlődése is. Az egészségügy területén a központi ügyeletben a szomszédos Hatvannal működik együtt Pusztamonostorral egyetemben. A város elhelyezkedéséből adódóan közvetlen kapcsolatot teremthet a térséget megközelítő autópálya (M3) irányába, amely egyértelműen segíti iparban betöltött fontos térségi szerepkörét. Ipari parkjának és előnyös földrajzi
5
fekvésének köszönhetően gazdasági vonzáskörzete a Jászságon is túlnyúlik (például a 100 km távolságra eso Tiszafüredről is járnak munkaerőt szállító autóbuszok a városba).
A város vonzáskörzetének bemutatása
A város önkormányzati szerepe kistérségi szinten Jászfényszaru a Jászberényi kistérségben található, amelynek kistérségi központja Jászberény, így a kistérségi feladatok túlnyomó többségét Jászberény tölti be. Jászfényszaru mikro-térségi szinten tölt be jelentős szerepet, illetve sajátos földrajzi fekvéséből kifolyólag a közigazgatási határokon átnyúlóan, a kistérségen kívüli szomszédos településekre is jelentős hatással van. Jászfényszaru elsősorban a kistérségi foglalkoztatás szempontjából tölt be meghatározó szerepet. Kiegyensúlyozottan fejlődő Ipari Parkjának gazdasági vonzáskörzete jelentősen túlnyúlik a kistérség és a régió határain is. Az Ipari Parkba betelepült vállalatok foglalkoztatási hatása a Jászberényi kistérségen túl érinti a Hevesi, Aszódi, Hatvani, Nagykátai és Gödöllői kistérségeket is. A település közigazgatási intézményei illetékességi területeiken túlmutatóan valamennyi szomszédos településről érkező ügyfelet kiszolgálnak, Pusztamonostor mellett tehát Túra, Zsámbok, Tóalmás és Boldog lakosságát is. Térségi szinten tehát közigazgatási vonzáskörzete meghaladja a település határait és átnyúlnak a kistérség, megye és régió határain is.
Városi közigazgatási funkciók és azok vonzáskörzete
Intézményi ellátottságát tekintve nem tekinthető központi szerepkörrel rendelkező városnak, a kisvárosi intézmények (városi bíróság, ügyvédi szolgáltatás, rendőrkapitányság, földhivatal, közjegyző) és további városi jellegű intézmények (munkaügyi kirendeltség, középiskola, mentő, pénzintézet jelenléte, ingatlanközvetítő, könyvesbolt} vonatkozásában elmondható, hogy azok nagy része esetében Jászberény biztosítja az intézményi szolgáltatást Jászfényszaru lakosai számára is. Ezen túlmenően rendőrőrs is található Jászfényszarun, amely szervezetileg a Jászberényi rendőrséghez tartozik, és amelynek hatásköre szintén kiterjed Jászfényszaru és Pusztamonostor területére. A mindennapi élettapasztalatai azt mutatják, hogy a jászfényszarun található államigazgatási intézmények (pl. Okmányiroda) nem csupán a puszta monostori lakosságot szolgálják ki, hanem számos esetben jelentkeznek ügyfelek a környező településekről, mint Boldog és Zsámbok.
Demográfiai adatok A demográfiai tendenciákat tekintve az IVS-ből megállapítható, hogy Jászfényszaru város lakónépessége 2001-től 2004-ig gyarapodott, azonban 2004-től folyamatos és jelentős visszaesést mutat. A népességcsökkenést valamelyest enyhítette a pozitív vándorlási egyenleg, vafómint a 2008-ban tapasztalt javulás a természetes szaporulatot illetően. A lakónépesség folyamatos csökkenésének legfőbb oka a természetes népességfogyás, ami hosszabb távon a munkaerő-ellátottságot is csökkentheti.
6
1. számú táblázat ■ Lakónépesség száma az év vegén lakónépesség 2007 (fő)
5700 fő
2008 (fő)
5893 fő
Lakónépesség számának változása (%)
103,38 %
2009 (fő)
5856 fő
Lakónépesség számának változása (%)
99,37 %
2010 (fő)
5819 fő
Lakónépesség számának változása (%}
99,36 %
2011 (fő)
5784 fő
Lakónépesség számának változása {%}
99,39 %
2012 (fő)
5764 fő
Lakónépesség számának változása (%)
99,65 %
Forrás: TelR, KSH-TSTAR 2. számú táblázat - Állandó népesség nemek és korosztály szerinti megoszlása 2011-ben állandó népesség száma
5 784 fő
nő
3 043 fő 52,61 %
férfi
2 741 fő 47,39 %
0-2 évesek
134 fő 2,32 %
0-14 éves nők
410 fő 7,09 %
0-14 éves férfiak
428 fő 7,40 %
15-17 éves nők
88 fő 1,52 %
15-17 éves férfiak
103 fő 1,78 %
18-54 éves nők
1498 fő 25,90 %
18-59 éves férfiak
1700 fő
29,39 %
60-64 éves nők
176 fő 3,04%
60-64 éves férfiak
139 fő 2,40%
65 év feletti nők
650 fő 11,24%
65 év feletti férfiak
371 fő 6,41 % Forrás: TelR, KSH-TSTAR
3. számú táblázat - Öregedési index
2001
65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 1403
0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) 906
Öregedési index (%) 1,54
2008
1046
875
1,20
2009
1042
870
1,20
2010
1028
859
1,20
2011
1021
838
1,22
2012
998
833
1,20
Forrás: TelR, KSH-TSTAR
Az öregedési index azt jelzi, hogy 100 fő 14 év alattira mennyi 65 éven felüli fő jut Ha az index 100 felett van, akkor a 65 év felettiek vannak többen, és a település elöregedő.
4. számú táblázat - Belföldi vándorlások
állandó jellegű odavándorlás
elvándorlás
egyenleg
2008
138
140
-2
2009
126
140
-14
2010
96
86
+10
2011
104
120
-16
2012
121
152
-31
Forrás: TelR, KSH-TSTAR
A belföldi vándorlás az adott település vonzerejét mutatja: ha pozitív az egyenleg, akkor az odaköltözes, ha negatív,
akkor az elvándorlás jellemző.
5. számú táblázat - Természetes szaporodás
Élve születések száma
halálozások száma
természetes szaporodás {fő}
67 59 39 39 67
77 89 97 74 74
-10 -30 -58 -35 -7
2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: TelR, KSH-TSTAR
Jászfényszaru roma lakosságával kapcsolatban pontos felmérés nem áil rendelkezésre. Az adatlapokon becsült adatok kerültek feltüntetésre, amelyet a helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat segítségével közölt az önkormányzat. Ezeket az adatokat támasztja alá a településen elkészült Integrált Városfejlesztési Stratégia és az ehhez kapcsolódó anti-szegregációs terv is. Az e területen lévő problémák feltárása, esélyegyenlőségi szempontú elemzése a város számára nem ismeretlen terület. A helyzet javítása érdekében több pályázatot is benyújtott. Az etnikai összetételt tekintve, a 2001-es népszámlálási adatok szerint (KSH forrás) Jászfényszaru lakosságának mintegy 5,8 % százaléka, tehát 339 fő vallotta magát romának. A Cigány Kisebbségi Önkormányzat becslései alapján azonban jelentősen magasabb a romák aránya a lakónépességen belül. A roma népesség számának megbecslésében a nehézséget az okozza, hogy sok a vegyes házasság, ami viszont egyértelműen arra utal, hogy jellemzően nem merülnek fel beilleszkedési problémák a romák és nem romák együttélésben.
Értékeink, küldetésünk
Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja
Jászfényszaru Város Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket - az óvoda kivételével - érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). * A HEP helvzetelemző részének célja
Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen.
9
E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat és azokat a területeket melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza.
A HEP IT célia Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.
10
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)
1. Jogszabályi háttér bemutatása
1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása
Magyarország Alaptörvénye Az Alaptörvény XV. cikk (1-5) bekezdései szerint „A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes." „ Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja." „ A nők és férfiak egyenjogúak." „ Magyarország esélyegyenlőség megvalósulását küiön intézkedésekkel segíti." »Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket." 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról Az egyenlő bánásmódról szóló törvény 31. § (2) bekezdése lehetőségként fogalmazza meg a települési önkormányzatok részére azt, hogy a helyben élő, hátrányos helyzetű csoportok helyzetének javítása céljából ún. esélyegyenlőségi programot fogadjanak el. Az alapelvek között szerepel a megelőzés- és az állapotmegtartás fontossága, a fogyatékos emberek szükségleteinek sajátosságaira kiterjedő figyelem, az egyenjogúság feltételeinek megteremtése és a hátrányok kompenzációjában való állami kötelezettségvállalás. A törvény megfogalmazza a fogyatékos emberek körét: érzékszervi sérültek, beszédbeii nehézségekkel küzdők, mozgáskorlátozottak és értelmi fogyatékosok. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését e törvény előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, 1. a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról" szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai" fejezete és 2. a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMM1 rendelet alapján alkalmaztuk. 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról A települési önkormányzat által készített helyi esélyegyenlőségi program helyzetelemzésből és intézkedési tervből áll. A helyzetelemzésben meg kell határozni a településen élő hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, különösen a mélyszegénységben élők, romák, gyermekek, nők, idősek és fogyatékkal élők teljes lakossághoz viszonyított képzettségi, lakhatási, foglalkoztatási, egészségi, szociális és területi mutatóit, az adott település esélyegyenlőtlenség! problémáit. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésében résztvevők képzését végző szerv a Türr István Képző és Kutató Intézet (a továbbiakban: TKKI). A TKKI a települési önkormányzatok helyi esélyegyenlőségi programjainak elkészítését segítő esélyegyenlőségi mentori hálózatot működtet. A települési önkormányzat helyi esélyegyenlőségi programjának elkészítéséhez ingyenesen igénybe veheti a TKKI által működtetett esélyegyenlőségi mentori hálózat szakértőjének segítségét. A mentorok a TKKI alkalmazásában állnak, a települési önkormányzatok a mentorok közreműködésére vonatkozó igényüket a TKKI felé írásban jelentik be.
11
A települési önkormányzata helyben szokásos módon közzéteszi az általa elfogadott helyi esélyegyenlőségi programot, valamint soron kívül megküldi a TKKI számára, mely azt honlapján közzéteszi. 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól A rendelet meghatározza azoknak a részletes adatoknak a körét, melyet kötelezően be kell építeni a HEP-be. Ezeknek az adatoknak a hozzáférhetőségét, felhasználását segíti a TelR rendszer használata. A HEP megalkotás során különös figyelmet kell fordítani a - a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) - a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Fit.) - a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXiX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) - az egészségügyről szóló 1997. évi CL1V. törvény (továbbiakban: Eütv.) -a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) - a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira.
Számos további jogszabály érinti az esélyegyenlőség egyes területeit: > > > > > >
> > > >
>
2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról 2012. évi I. Törvény, a Munka Törvénykönyve 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 2000. évi LX. törvény a foglalkoztatásból és a foglalkozásból eredő hátrányos megkülönböztetésről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1958. évi 42. ülésszakán elfogadott 111. számú Egyezmény kihirdetéséről 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet, a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról 362/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól 2004. évi CXXIII. törvény a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglakoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról
1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján alkotta Jászfényszaru Város Önkormányzat Képviselő-testületének a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló 9/2004.(1V.30.) önkormányzati rendeletét, valamint a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 10/2*004. (IV.30.) önkormányzati rendeletét, a helyi lakáscélú támogatásról szóló 11/2004. (IV.30.) önkormányzati rendeletét, az idősek Otthona ellátásról, igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjról szóló 16/2003. (X.29.) kormányzati rendeletét, melyek a szociális ellátásokhoz jutást, a segélyezést és egyéb támogatást szabályozza a településen a mélyszegénységben élők, illetve a rászorultak esetében. A fogyatékkal élők, gyermekek, idősek, romák, nők jogait a magasabb szintű jogszabályok alkalmazásával tartják be a város munkahelyein, közlekedésében, intézményeiben, egyéb szolgáltató létesítményeiben.
12
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 8/2004. (IV.30.) önkormányzati rendelet útján gondoskodik Önkormányzatunk településünk veszélyeztetett gyermekeiről. Gyermekeink egészségének preventív megőrzése prioritást élvez, ezért alkotta meg Jászfényszaru Város Önkormányzata Képviselő-testülete a HPV elleni védőoltás költségeinek átvállalásáról szóló 12/2010. (IX.16.) önkormányzati rendeletét, illetve az egyes lakossági védőoltások költségeinek átvállalásáról szóló 4/2013. (11.14.) önkormányzati rendeletét. Városunk vezetése 2009-ben helyi esélyegyenlőségi tervet fogadott el, melyet 2012-ben aktualizált. Ebben a dokumentumban, a fentiek figyelembe vételével Jászfényszaru Város Önkormányzata a társadalmi esélyegyenlőtlenségek csökkentése érdekében megfogalmazta Esélyegyenlőségi Programját. Az Esélyegyenlőségi Program célja a helyi viszonyokhoz igazodó, a hátrányos helyzetben élő jászfényszarui polgárokat segítő, támogató feladatok rendszerezése, ütemezése, az eddig jól bevált, hagyományos tevékenységek megőrzésével és megtartásával. Ezen belül rendkívül fontos: 1. az összetartó, szolidáris, a hátrányos megkülönböztetéstől mentes helyi társadalom erősítése, 2. az összehangolt együttműködés a foglalkoztatási, közoktatási, közművelődési, szociális igazgatási, egészségügyi, területfejlesztési komplex tevékenységrendszerben, 3. az egyenlő bánásmód biztosítása a hátrányos helyzetű csoportok számára, 4. a mindenkori jogszabályoknak megfelelő pénzbeli, természetbeni juttatásokhoz, valamint a közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása. A társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetése természetesen csak a társadalmi szolidaritás megerősítésével, a társadalom megújulási képességének fejlesztésével és erőforrásainak bővítésével érhető el. Ugyanakkor települési szinten is törekedni kell arra, hogy minden állampolgár számára megteremtődjön az esélyegyenlőség a társadalmi élet minden színterén, így a fizikai és kulturális környezetben, a lakhatás és a közlekedési eszközök vonatkozásában, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatás és munkavállalás, valamint a sport és szórakozási lehetőségek területén is.
2. Stratégiai környezet bemutatása
2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal
Jászfényszaru Város rendelkezik Integrált Városfejlesztési Stratégiával, Költségvetési Koncepcióval, Gazdasági Programmal, Vagyongazdálkodási Koncepcióval, Közép- és Hosszú távú tervvel, Közoktatási Esélyegyenlőségi Tervvel, viszont Települési Egészségtervvel nem. A Közoktatási Esélyegyenlőségi Terv főként a HH-ás, HHH-ás, valamint roma gyermekekkel foglalkozik. Az ő esélyhez juttatásukat helyezi a központba. Az önkormányzat rendelkezik szociális bérlakásokkal, összesen 4 db-al, így szociális alapon a lakhatás megoldásában nem tud jelentős segítséget nyújtani. A település fejlődését meghatározó dokumentumok tartalmáról összességében annyi elmondható, hogy az Integrált Városfejlesztési Stratégia, a Gazdasági Program a település egészét érinti. Nincs kiemelve egy célcsoport sem, hanem a település lakosait egészében érintő problémákra, gondokra keres választ. A település életének rövid és hosszú távú fejlesztésében az látható, hogy a városvezetők nem célcsoportokra, hanem megoldandó problémákra fókuszálnak. Nincs Jászfényszarun direkt szegregált környezet, vannak azonban olyan utcák, sorházak, ahol többségben élnek romák, illetve a társadalom szegényebb rétegeihez tartozó emberek. Itt főleg a magántulajdon szab határt a fejlesztésnek, hiszen a leromlott állapotú házak nincsenek önkormányzati tulajdonban, így azok
13
felújítása közpénzek felhasználásával nem lehetséges. A város költségvetési helyzet pedig nem teszi lehetővé, hogy a lakásfelújításhoz, illetve vásárláshoz az önkormányzat támogatást nyújtson. Jászfényszaru Város Önkormányzata kiemelt feladatának tekinti a roma célcsoport élethelyzetének, társadalmi esélyegyenlőségének javítását, munkaerő-piaci (re)integrációjuk elősegítését. A cigány lakosság vezető személyeivel, a szociális, egészségügyi intézményekkel együttműködve törekedni kell a romák életminőségének javítására, a jobb lakhatási körülményeinek biztosítására, a testi-lelki egészségük megőrzésére, az élethosszig tartó tanulás ösztönzésére. A település övezeteinek kialakítása során figyelemmel voltak arra, hogy az ipari, gazdasági övezetek egy része akár gyalogosan is megközelíthető legyen -nincs utazási költség-, ami a mélyszegénységben élők foglalkoztathatóságát, munkavállalását segítheti. Összességében az mondható el, hogy az önkormányzat látja az esélyegyenlőség fejlesztéséhez szükséges lépéseket -városháza teljes akadálymentesítése, könyvtár akadálymentesítése, az Általános Iskola akadálymentesítése, munkahelyteremtés, szociális és más bérlakások építése-, azonban a terveknek az anyagi lehetőségek szabnak határt.' A város folyamatosan pályázik, hogy lakosainak közérzete, akadálymentesítettsége, esélyekhez való hozzáférése minél jobb, teljesebb legyen.
2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Jászfényszaru a Jászberényi Kistérségben a megszűnő Jászsági Többcélú Társulásnak, a Jászberényi Járásnak a tagja. A térségben lévő települések problémái igen különbözőek, azonban a célcsoportok mindegyik helységben megtalálhatóak, ezért a gondjaik kezelésére fel kell készülni minden település vezetésének. Mivel a városok, községek fejlettsége, anyagi lehetősége különböző, ezért nincs összehangolt esélyegyenlőségi stratégia, mindenhol a helyi sajátságoknak megfelelően szeretnék a célcsoportok szükségleteit kielégíteni. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása Jászfényszaru roma lakosságával kapcsolatban pontos felmérés nem áll rendelkezésre. Az adatlapokon becsült adatok kerültek feltüntetésre, amelyet a helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat segítségével közölt az önkormányzat. Ezeket az adatokat támasztja alá a településen elkészült Integrált Városfejlesztési Stratégia és az ehhez kapcsolódó anti-szegregációs terv is. Az e területen lévő problémák feltárása, esélyegyenlőségi szempontú elemzése a város számára nem ismeretlen terület. A helyzet javítása érdekében több pályázatot is benyújtott. Az etnikai összetételt tekintve, a 2001-es népszámlálási adatok szerint (KSH forrás) Jászfényszaru lakosságának mintegy 5,8 % százaléka, tehát 339 fő vallotta magát romának. A Cigány Kisebbségi Önkormányzat becslései alapján azonban jelentősen magasabb a romák aránya a lakónépességen belül. A roma népesség számának megbecslésében a nehézséget az okozza, hogy sok a vegyes házasság, ami viszont egyértelműen arra utal, hogy jellemzően nem merülnek fel beilleszkedési problémák a romák és nem romák együttélésben. A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján az állapítható meg, hogy 1200 fő körül mozog a jászfényszarui romák 2 száma. Ez a lakosság 20,5%-a, amely arány elfogadottnak tekinthető. Korosztályi megoszlásban ezek az adatok nem állnak rendelkezésre, csupán 3 korosztály esetében vannak Eftiataink. Eszerint a 0-2 éves korosztályban a roma gyerekek száma 40 fő, a 3-5 évesek esetében 54 fő; míg a 6-14 éves korosztály esetében 166 fő.
2
Részletesebb adatok a Lakhatási jellemzők vizsgálatánál olvasható. Megjegyzendő azonban, hogy az anti-szegrgációs terv más terminológiát használ, így a két célcsoport nem fedi le teljesen egymást. Szociológiai jellemzői alapján azonban hasonló problémákat fogalmazhatunk meg.
14
Ezeket az adatokat a teljes népesség vonatkozó korosztályos adataival összevetve megállapítható, hogy a 0-2 éves korosztályban a roma gyerekek aránya 24%, a 3-5 éves korosztály esetében ez az arány 32,7%; a 6-14 éves korosztály esetében pedig 30,6%. Ezek az adatok azt mutatják, hogy a jellemzően rosszabb szociális körülmények között élő családok a települési átlagnál magasabb arányban nevelnek gyermeket, amelyre a település intézményeiben fel kell készülni, a Jelenleg működtetett integrációs programokat, a törvényi szabályozási környezetnek megfelelően működtetni szükséges. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekre vonatkozó adatok alapján az állapítható meg, hogy a 0-18 éves korosztályban összesen 166 gyerek van, az ő szüleik tették meg a státuszhoz szükséges jegyzői nyilatkozatot. Ez a korosztályban található gyerekek 14,4%-át jelenti. Az egyes korcsoportokat vizsgálva az arányok a következőképp alakulnak: a 0-2 évesek között 13,2% a HHH-s gyermek, a 3-5 éves korosztályban 17,6%, míg a 6-14 éves korosztályban 14,4%. A településen több éve folyik felzárkóztató és integrációs program, így a vonatkozó adatok megbízhatónak tekinthetők.
Fogyatékossággal élők jellemzői A különböző fogyatékossággal élő lakosok jellemzőit foglalja össze az alábbi táblázat. Az adatokból jól látható, hogy Jászfényszaru lakosságának 9,4%-a tartozik ebbe a csoportba és él valamilyen fogyatékossággal. Fogyatékossági Összesen
Fogyatékkal élő személyek Összesen
%
20
550
9,4
80
2
108
9,4
0
202
10
276
9,5
0
102
8
148
8,6
Értelmi fogyatékos
Autlsta, Autisztikus
44
36
0
402
10
9
7
0
19-54 évesek száma
24
22
18
55 év felettiek száma
14
13
11
Látás fogyatékos {vak, alig látó, gyengén látó)
Hallási fogyatékos (siket, nagyothalló
48
0-18 évesek száma
csoportok szerint differenciált demográfiai adatok Állandó népesség
i
szania
■.* Ját-
Mozgásszervi fogyatékos
Halmozottan fogyatékos
)
1/2/
A fogyatékkal élők között kimagasló a mozgásszervi fogyatékkal élők száma. Összesen 402 fő tartozik ebbe a csoportba, amely a fogyatékkal élők 73%-a, vagyis a város számára az egyik legfontosabb beavatkozást indokló tényadat a fogyatékosságügy területén, az akadálymentes közlekedés biztosítása alapvető feladat. A halmozottan fogyatékos személyek száma 20 fő (3,6%), ők képviselik a legkisebb csoportot a fogyatékkal élőkön belül, de problémáikból kifolyólag itt kell leginkább megvizsgálni, hogy milyen ellátásban részesülhetnek az érintettek és családjaik. A látás-, hallás- és értelmi fogyatékosok száma 48 és 36 fő között változik (8,7-6,5%). Összességében megállapítható, hogy Jászfényszarun a fogyatékossággal élők aránya az alábbi fogyatékosságtípusokban az országos átlag alatti szinten van: * Fogyatékosságtípus értelmi fogyatékosok vakok és gyengénlátók Hallás-, beszédzavar-fogyatékosság
országos átlag 10% 14,4% 10%
Jászfényszaru 6,5% 8,7% 8%
A mozgásszervi fogyatékosok esetében az arány magas az országos átlaghoz képest, hiszen a fogyatékossággal élőkön belül 73% az ide tartozó lakos, míg az országos átlag 43,6%. A településen a
15
fogyatékossággal elok szamara az akadálymentesítés elengedhetetlen feladat, ezért felül kell vizsgálni, hogy melyek azok a közintézmények, amelyek nem akadálymentesek, maga az akadálymentesítés a településen a terveknek megfelelően halad-e. Az akadálymentesítési terv elkészítésénél/felülvizsgálatánál figyelemmel kell lenni az audiovizuális akadálymentesítés követelményeire is. Jelenleg az akadálymentesítés részben megoldott. Az oktatási intézmények vonatkozásában a „nagy iskola" komplex akadálymentesítése megtörtént. A Polgármesteri Hivatal akadálymentesítése 3 éven belül megtörténik. A további közintézmények részben akadálymentesek, leginkább csak a bejáratok, (művelődési ház, kis iskola, posta, egészségház (rendelők, védőnői szolgálat), polgármesteri hivatal, gondozási központ, Rimóczi kastély vidékfejlesztési központ, COOP, CBA, villamossági, ruházati szaküzlet - Bárányi család vállalkozása). A jelenleg megvalósításra váró pályázatok szintén tartalmaznak akadálymentesítési beavatkozásokat, így az akadálymentesítés áttekintése ezen források felhasználásával tervezendő. Az egyes korosztályokon belül a fogyatékossággal élők megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy szignifikáns különbség az egyes korosztályok között nem tapasztalható. A 0-18 éves korosztályban 9,4%, a legnagyobb, 19-54 éves korosztályban 9,5, míg az 55 év feletti korosztályban 8,6% a fogyatékossággal élők aránya. Ez külön beavatkozást egyik korosztály esetében sem igényel, viszont indokolt elkészíteni egy korcsoport szerinti felmérést, amely az egyes korosztályok speciális igényeit tükrözi.
Fogyatékossági csoportok szerint differenciált demográfiai adatok
összes en
Fogyatékkal élő személyek Látás fogyatékos (vak, aliglátó, gyengén látó)
Állandó népesség száma Iskolai végzettségi adatok a) 8 általánost nem végzettek b) 8 általánost végzettek c)szakmunkás/szakiskolai végzettség d) szakközép/technikus végzettség e) gimnáziumi érettségi
1 •■■! *
1 .".: 1 -\"! l-.í'i
f) egyetemi/főiskolai végzettség 5413
Hallási Értelmi fogyaték fogyaték os (siket, OS nagyoth álló1)
48
44
Autista, Mozgass Autisztik zervi us fogyaték OS
36
0
Halmo zottan fogyat ékos
402
20
Összese n
550 Települési Fogyatékk átlag % al élők átlaga % 32,2 6,4
3
4
3
0
24
1
35
31
28
23
0
257
13
352
27,8
64
6
6
4
0
48
2
66
22,6
12
3
2
3
0
32
2
42+40
12,9
14,9
1
4
3
0
29
3
4
0
0
0
12
0
16
4,4
2,9
100
100
Az iskolai végzettséget vizsgálva megállapítható, hogy a fogyatékossággal élők jellemzően részt tudnak venni az oktatásban, de eltérő mértékben. Látható, hogy jellemzően 8 általános iskolát tudnak elvégezni, ilyen intézményben tanult az érintettek 64%-a, amely magasnak mondható. Szakiskolai végzettséggel 12% rendelkezik, míg érettségit adó középiskolai képzésben {szakközépiskola, technikum és gimnázium) 14,9% vett részt. Felsőfokú végzettséggel a csoport 2,9%-a rendelkezik. Az adatokból megállapítható, hogy a város fogyatékossággal élő csoportja számára elérhetőek a különböző oktatási szinteken található intézmények, de a végzettséget tekintve jellemzően az általános iskolai képzés valósul rríeg. A jövőben a közoktatási intézmények esélyegyenlőségi terveiben szükséges beavatkozásokat foganatosítani, hogy a helyben járó és fogyatékossággal élő tanulók számára a különböző tehetséggondozó programok elérhetőek legyenek, az iskolai továbbtanulási mutatókhoz a fogyatékossággal élő tanulók mutatói közelítsenek.
16
Képzettség, a lakosság iskolai végzettsége A 2001. évi népszámláláskor rögzített képzettségi adatokat összehasonlítva területi szinten, megállapítható, hogy a jászfényszarui lakosság képzettségi szintje elmarad a kistérségi, a regionális és az országos adatok mögött is.
,
. .»
■ >,i>.,/i-:i:-k ■•/ nr i
-i. i
.......
1-7. K-..-I .ilv-il -u'M.y.il ., . ur'yi'ltnk i.Minr
..'
K"/-.-M.l!iilui ,
m-l i.l
..... . . .
I:ÍVPIJI:I:OI.II
..:;ytU-nii.
... l.'J/-:l)l-.liu|j|-'lill-VI . ■■:.-t-".i- ;iwi!l
liii-Uí.Ll l.i./flllslíiiljl v-iji.-ilii'-i.-:!*
■ !iy itini. If.i-,t,.l,ii v.'i./i-fi'.i-.líu'k
.*:■-« :::ii-lkiil
.nluv.i ,i 7 ■■■■■■■. i-. i-l- ...... J|I -inul", .i-.:-ii li -In.
Jászberényi kistérság
1,9%
23,3%
28,9%
22,1%
16,3%
1,3%
6,2%
Szolnok
1,3%
14,1%
21,6%
19,0%
26,4%
2,9%
14,7%
JNSz megye
1,9%
22,1%
28,3%
21,9%
17,4%
1,4%
7,0%
Ország összesen
1,7%
18,3%
26,3%
16,7%
24,9%
2,2%
9,8%
Forrás: KSH, 2001 Kiugróan alacsony a felsőfokú végzettséggel és oklevéllel rendelkezők aránya a népességen belül: míg Jászfényszarun mindössze 3,5% volt az arány, addig a megyei átlag is 7%, az országos pedig 9,8%. Jászfényszaru a legfeljebb 8 általánost végzettek aránya tekintetében a középmezőnyben mozog: míg a kistérségi (28,9%) és a megyei arány (28,3%) meghaladja a települési (27,9%) átlagot, addig az országos (26,3%) és a megyeszékhelyi (21,6%) adat mögött több százalékponttal elmarad attól.
Egészségügyi jellemzők a településen A település lakosságának egészségügyi ellátását három házi háziorvos, egy házi gyermekorvos és két fogszakorvos végzi. Az orvosok rendeléseiket részben az Egészségházban, részben pedig egyéni vállalkozóként saját ingatlanban tartják. Az önkormányzati tulajdonú infrastruktúra állapota megfelelő, az akadálymentesítés megtörtént.
1
Ls;t ^7.só;iüSÍv■ dlzincll.ilásu vonatkozó .írlutok
Üv.£t>St'll
rhbol betöltetlen
Háziorvosi praxisok száma
3
1
Iskolaorvosi praxisok száma
1
0
Vegyes praxisok száma
0
0
Gyermekorvosi praxisok száma
1
0
Védőnői státuszok száma
3
1
Közösségi ápolónői státuszok száma
0
0
Az egészségügyi ügyelet megszervezése kistérségi együttműködésben valósult meg, a jogszabályi előírásoknak megfelelően, amely feltételezi a minimum 25ezer fős lakosság közös ügyeleti ellátását. Ez Jászfényszarun Hatvan és kistérsége, illetve Pusztamonostor településekkel együttműködésben valósult meg úgy, hogy a település háziorvosainak többsége részt vállalt az ügyelet ellátásában. Szakorvosi rendelés, illetőleg kórházi ellátás legközelebb Hatvanban vagy Jászberényben vehető igénybe. A városban működik védőnői szolgálat és gyógyszertár is a lakosság rendelkezésére áll. A pillanatnyilag betöltetlen egészségügyi
17
állashelyek, meghirdetés alatt állnak. Pályázati úton kinevezett háziorvos hosszú távú helyben maradását az önkormányzat támogatással segíti.
ÜWI.-SÍÜI
Cijűsisógüxyi s/.ikrlI.itLiMd vonatkozó .idalok Kórházak száma 50 km-en belül Sürgősségi ellátást nyújtó intézmények száma Emlőszűrő-állomás 100 km belü! Méhnyak szűrő szakrendelők száma 30 km-en belül Fogyatékos személyek rehabilitációja, habilitációját biztosító intézmények száma
3 3 1 2 1
Hlntás lii'lyi-(j)
Hatvan, Jászberény, Gyöngyös Hatvan, Jászberény, Gyöngyös Szolnok Hatvan jászberény, Gyöngyös Jászberény
Adathiányok A hátrányos helyzetű csoportokról kevés az adat. Csak akkor lehet valakit cigány (sokan kikérik maguknak, hogy ők nem romák, hanem cigányok!), kisebbséghez tartozónak hívni, ha arról ő kimondottan nyilatkozott, azonban ha ez a kérdés felmerül, akkor máris hátrányként, előítéletként fogadják a „feltételezést". Ezért erről a kérdésről csak a népszámláláskor, vagy a kisebbségi népszavazás előtt lehet nyilatkoztatni az embereket. A családon belüli erőszakot megélő nők nem viszik ki a nyilvánosság elé a problémájukat, mert szégyennek érzik. A hiányos jelzések miatt nem kerülnek felszínre a sürgős segítséget, beavatkozást kívánó esetek, sokszor a jelzőrendszer sem értesül a felmerülő problémákról a fentiek miatt. Az idősek túl büszkék ahhoz, hogy egy ledolgozott élet után segítséget kérjenek, inkább nélkülöznek. A gyermekeik igen gyakran azért nem tudnak segíteni, mert ők is anyagi problémákkal küszködnek. Megszűnt a többgenerációs családi modell, amely segítséget nyújthatott a felmerülő gondok-anyagi, gyermekfelügyelet!, idősgondozási problémák megoldásában. A fogyatékkal élőket a családjuk sokszor szinte eldugja az emberek szeme elől mivel az, hogy nem egészséges gyermek született, az egész családra nézve megbélyegző (az érintettek szerint). Igen szegényes a fogyatékkal élő családok segítése. Segítségen kívüí nehézkes a fogyatékkal élők orvosi, oktatási ellátásának színvonalas megoldása is, főleg ha a szülők a gyermekeket nem szeretnék intézménybe adni, hanem maguk akarnak gondoskodni a fogyatékkal élő személyről. Az otthon tartózkodó fogyatékkal élő személyekről kevés az adat, nem minden esetben kerülnek bele a felmérésekbe, illetve a szülőket sem mindig találják meg az adatgyűjtők.
3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége
3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A roma nemzetiség Magyarország legnagyobb etnikai csoportja. A csökkenő nem-roma népességgel szemben létszámuk nő, és a demográfiai előrejelzések szerint a következő 50 évben népességen belüli arányuk a jelenlegi 5%-ról 11%-ra emelkedik. A roma népesség iskolázottsági színvonala a különböző pozitív intézkedések ellenére is rendkívül alacsony. Képzettségi szintjük az utóbbi években ugyan jelentősen emelkedett, de a többségi társadalomtól való elmaradásuk nem mérséklődött. Munkaerő-piaci szempontból a piacgazdasági átalakulás egyik legnagyobb vesztese a roma lakosság.
18
3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A munkanélküliségre vonatkozó adatok a város Integrált Városfejlesztési Stratégiájához készült részletes elemzést felhasználva készült, kiegészülve a 2010. évi adatközléssel. A városban kistérségi, megyei és regionális szinten vizsgálva a legalacsonyabb a munkanélküliség. Ez, leginkább a helyi nagy foglalkoztatónak köszönhető.
5%-
W
A
* \
7.. 6% 5% 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008, 2009, 2010. 2011. január 4% 3% január január január január január január január január január január január 2% 1% Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján 0% A munkanélküliségi rátát tekintve megállapítható, hogy fokozatos csökkenést követően 2005 óta gyakorlatilag stagnálás volt tapasztalható, egészen 2008-ig, amikor ismét emelkedett ráta, részben a gazdasági válság hatására is. 2009 novemberében 6,53% volt a nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népesség %-ában. Növekedés tapasztalható ugyanakkor az aktivitási rátában is: 2006 januárjában már meghaladta a 62%-ot, ami jelentősen meghaladja mind a kistérségi {44,4%}, mind a megyei (47,1%), illetve a regionális adatokat (49,2%) is (ÁFSZ adatai alapján).
Munkanélküliségi ráta Jászfényszaru
Jászberényi kistérség
JNSZM
ÉA Régió
2000
8,39%
n.a.
10,40%
10,87%
2001 2002 2003
4,41% 3,98% 3,44%
5,41% 4,33% 4,79%
8,79% 6,76% 7,38%
9,10% 7,78% 8,23%
2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011
3,14% 4,14% 4,15% 4,19% 4,61% 4,85% 11,7% 8,5%
4,45% 6,47% 7,37% 6,10% 6,23% 6,38% 8,42% n.a.
6,12% 8,51% 9,86% 9,53% 11,61% 8,94% 11,25% 11,2%
7,12% 8,62% 11,60% 10,95% 14,19% 13,94% 14,16% n.a.
Forrás: ÁFSZ; Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján
19
A munkanélküliségi rátát tekintve látható, hogy a 2010. évi mélypontot követően a településen javulás tapasztalható. Munkanélküliségi ráta: A 15-74 éves munkanélküliek száma a 15-74 éves gazdaságilag aktív (foglalkoztatott és munkanélküli) népesség százalékában {ILO definíció). A munkanélküliség növekedésének több oka is lehet: • a nyugdíjkorhatár fokozatos emelkedésével a „kilépési" oldal forgalma lelassult, ezért a munkaerőpiacra újonnan belépni szándékozók közül többen először álláskeresőként jelennek meg a munkaerőpiacon. • a megváltozott munkaképességűek már nem tudnak olyan könnyen kilépni a munkaerőpiacról, a jogszabályok bizonyos ideig kötelezik őket az álláskeresésre. • a korábban tartósan munkával rendelkező, a válság következményeként munkanélkülivé vált személyek körében is kialakult egy olyan csoport, amely nem tudott visszakapaszkodni a munkaerőpiacra, így ők is tartósan munkanélkülivé váltak. • az aktív korúak szociális ellátásának megszigorított rendszere is aktív álláskeresésre kötelezi a korábban inaktív szociális támogatásban részesülő személyeket • a csekély élénkülés ellenére a munkaerő-kereslet visszafogott volt 2010-ben.
Jászfényszaru munkanélküliséggel kapcsolatos mutatói Mutatók
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
Változás 2011/2000*
Regisztrált munkanélk.
278
146
138
121
112
152
153
156
143
248
225
323
116%
Tartósan regisztrált munkanélk.
70
58
42
10
13
16
14
20
20
25
41
52
74%
Munkaképes korú népesség
3313
3313
3463
3517
3565
3669
3684
3721
3731
3795
3785
3780
114%
Lakosság
5790
5828
5879
5911
5908
5952
5916
5900
5895
5755
5856
5775
99,7%
Aktivitási ráta %
57,2
56,9
58,9
59,5
60,3
61,6
62,3
63,3
63,3
65,9
64,65
65,45
114%
Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai (www.afsz.hu) *változás-a lakossági adatokra és az aktivitási rátára 2011/2000 viszonylatban számított (Az aktivitási ráta, azt fejezi ki, hogy milyen az aránya a munkaképes korú lakossághoz viszonyítva a gazdaságilag aktív népességnek. A gazdaságilag aktívakat a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együttesen jelentik, munkaképes korú népesség/lakosság) Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján a regisztrált munkanélküliek számának alakulásában hasonló trend figyelhető meg, ahogyan a munkanélküliségi ráta mozgott. A munkanélküliek száma jelentősen megnövekedett 2011-re, feltételezhetően a gazdasági válság hatására meghaladta a munkanélküliek száma a 2000. évi szintet. Előnyösen alakult a munkaképes korú népesség száma, amely 2000 óta folyamatosan nő, összességében mintegy 14%-os növekmény figyelhető meg az elmúlt 12 év során. Az ÁFSZ adatai szerint a lakosság szám egy növekedési trend után fogyásnak indult 2006-tól. A lakossági aktivitási ráta pedig 14 százalékponttal nőtt 2000. és 2011. között, a növekedés üteme kiegyensúlyozottnak mondható. A nyilvántartott álláskeresők adatait megyei szinten összehasonlítva megállapítható, hogy magasan a legjobb adatokat hozza a város, mind a megyei átlaghoz, mind a megyeszékhelyhez viszonyítva. Különösen
20
a tartósan munkanélküliek, illetve a diplomás munkanélküliek arányát tekintve kiemelkedően alacsonyak a város mutatói. A fentieken túlmenően általánosságban megállapítható, hogy a regisztrált munkanélküliek nagy része jellemzően nem keres munkát - feketegazdaságban foglalkoztatott vagy egyáltalán nem kíván dolgozni -kisebb, elenyésző részük pedig egyáltalán nem foglalkoztatható (képesítés hiányában, egyéb alkalmatlanság). A fennmaradó munkaerő-kínálat képesítését illetően elsősorban betanított munkásokról, illetve diplomás (tanító, könyvtáros) munkanélküliekről beszélhetünk. Felmerül továbbá két speciális csoport is, amely a jelen munkaerő keresleti viszonyok között nem képes elhelyezkedni: azok a kisgyermekes szülők, akik a jelenleg ajánlott műszakbeosztások (hattól kettőig, kettőtől tízig) miatt nem tudnak elhelyezkedni, illetve azok o 40 év fölötti nők, akik számára az álló munka túlságosan megterhelő. További probléma, hogy akik nem tudnak az ipari parkba betelepült vállalkozásoknál elhelyezkedni, illetve elvesztik állásukat (például az összeszereléssel foglalkozó multinacionális cégeknél a feszített munkatempójú, több műszakos és monoton munkakörnyezete miatt magas fluktuáció), az egyéb helyben rendelkezésre állói munkahelyek szűkössége miatt ingázásra kényszerülnek. Ez pedig csökkenti a település vonzerejét, ami szélsőséges esetben elvándorlást eredményezhet. A településen munkahelyteremtés feltételeinek javítása ezért fontos feladat. Összesen lunkanélküliek száma a településen
323
Hány gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt?
392
_ /■ :on gyermekek száma, akiknek a szülei nyilatkoztak halmozottan ■a :ijtránvos helyzetükről (HHH) ° j Azon gyermekek száma, akinek szülei nem nyilatkoztak
207
Forrás: Jegyzői Gyámhivatal A településen 323 főre tehető a munkanélküliek száma, mely a lakosság - az állandó népesség száma 5775 fő 5,59%-a. Ez a szám nem magasabb az országos átlagénál. Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya Jászfényszarun (2010/2011): - Összes nyilvántartott álláskereső: 225 / 323 fő - Folyamatosan nyilvántartott: 41 / 52 fő - Járadék típusú ellátásba részesül: 54 / 96 fő - Segély típusú ellátásba részesül: 30 / 8 fő - Rendelkezésre állási támogatásban részesül: 60 / 97 fő Foglalkoztatást helyettesítő támogatás - Munkavállalási korú népesség: 3786 / 3780 fő - Relatív mutató: 5.94% / 8,54% - Arányszám: 0.72 /1,04 (Relatív mutató=nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség arányában) (Arányszámba relatív mutatónak az országos relatív mutatóhoz viszonyított aránya) - A munkanélküliségi ráta Jászfényszarun a 2010/2011. december hónapban: 11,7/8,5% (munkanélküliek száma/aktív népesség száma*100)
aj foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya
21
3.2.1. szamu táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma
nyilvántartott álláskeresők száma
15-64 év közötti lakónépesség (fő) nő férfi összesen 2008 2009 2010 2011 2012
2006 1991 1989 2023 1979
1966 1711 1943 1942 1950
3972 3702 3932 3965 3929
nő fő 80 125 135 160 n.a
% 3,98 6,28 6,79 7,90 n.a.
férfi % fő 63 3,20 144 8,42 114 5,87 163 8,39 n.a n.a
összesen % 143 3,60 269 7,27 249 6,33 323 8,15 n.a n.a
fő
Forrás: TelR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A rendszerváltást követően a foglalkoztatáshoz szokott munkaképes korú romáknak több mint a fele veszítette el állását, s így valamennyi foglalkoztatási mutatójuk lényegesen rosszabb, mint a többségi társadalomé. Az iskolázatlan és szakképzetlen romák számára az elsődleges munkaerőpiac alig kínál kereső foglalkozást, és még az alkalmi munkavállalás területén is hátrányban vannak. Foglalkoztatottsági szintjük megközelítőleg a fele, munkanélküliségi rátájuk három-ötszöröse, az egy keresőre jutó eltartottak aránya háromszorosa a nem roma lakosságénak. így sokuknak csupán a családi pótlék és a szociális segélyek biztosítják a megélhetéshez szükséges jövedelmet, ezért a roma háztartások fele él tartós szegénységben. Az állandósuló, immár több mint egy évtizedes munkanélküliség miatt egyre szélesebb körben fenyeget az inaktivitás normává rögzülésének veszélye.
3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint
nyilvántartott álláskeresők száma összesen 20 éves és fiatalabb 21-25 év 26-30 év 31-35 év 36-40 év 41-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év 61 év felett
fő
2008
2009
2010
2011
2012
143
269
249
323
n.a.
fő
14
12
13
7
n.a.
% fő %
9,79 10 6,99
4,46 35 13,01
5,22 31 12,45
2,16 37 11,45
n.a. n.a. n.a.
fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő %
20 13,99 17 11,89 17 11,89 26 20,28 14 9,79 17 11,88 8 5,59 0 0
35 13,01 32 11,89 30 11,15 39 14,50 34 12,64 38 14,12 13 4,83 1 0,37
26 10,44 25 10,04 34 13,65 31 12,45 27 10,84 32 12,85 30 12,04 0 0
36 11,14 35 10,84 39 12,07 39 12,07 43 13,31 52 16,09 32 9,90 3 0,93
n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
Forrás: TelR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
22
A regisztrált munkanélküliek korcsoportonként bontása, illetve idősoros változása rámutat arra, hogy a munkanélküliség a különböző korosztály tekintetében miként változik. Az adatok, különösen az országos és térségi adatokkal összevetésben rámutatnak arra, hogy az egyes korosztályokat tekintve elégséges-e a meglévő problémakezelés vagy további beavatkozásokat szükséges tervezni.
3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma és aránya nemenként
2008 2009 2010
nő 80 125 135
2011 2012
160 n.a
nyilvántartott/regisztrált munkanélküli összesen Fő férfi összesen 63 143 144 268 114 249 163 n.a
180 napnál régebben regisztrált munkanélküli fő % férfi összesen Nő férfi összesen 16 46 47,61 25,40 32,17 1 58 117 40,97 40,28 43,64 45 113 59,64 39,47 45,38
nő 30 59 68
323 n.a
85 n.a
76 n.a
161 n.a
52,15 46,63 n.a n.a
49,85 n.a
Forrás: TelR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
3.2.4. számú táblázat - Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma nemenként
év
18-30 évesek száma
Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma
nő
férfi
összesen
fő
fő
fő
fő
%
fő
%
fő
%
2008
466
455
921
5
1,072961
5
1,0989011
10
1,085776
2009
481
446
927
8
1,663202
4
0,89686099
12
1,294498
2010
483
439
922
9
1,863354
7
1,59453303
16
1,735358
2011
495
438
933
13
2,626263
8
1,82648402
21
2,250804
2012
514
481
995
n.a
n.a
nő
összesen
Férfi
n.a
n.a
n.a
n.a
Forrás: TelR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség
év
15 éves és idősebb lakosság száma összesen összesen nő férfi fő fő fő 2001 5850 3100 2750
15-X éves legalább általános iskolát végzettek száma összesen nő férfi fő fő fő n.a n.a n.a
általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma Összesen nő férfi fő % fő % fő % n.a n.a n.a n.a n.a n.a
2011
n.a
n.a
4931
2622
2309
n.a
n.a
n.a
n.a
n.a
n.a
n.a
Forrás: TelR, KSH Népszámlálás, Önkormányzati adatgyűjtés 23
3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint
Év
2008 2009 2010 2011 2012
nyilvántartott álláskeresők száma összesen Fő 143 269 249 323 n.a
A nyilvántartott álláskeresők megosz ása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség
8 általános végzettség
fő
fő
14 24 23 24 n.a
63 99 101 118 n.a
Forrás: TelR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Az adattábla számszerűen adja meg, hogy a nyilvántartott álláskeresők közül milyen létszámban vannak az alacsony iskolai végzettségűek. A táblázat adatai alkalmasak arra, hogy tervezhetővé tegyék a beavatkozások mértékét, milyenségét 3.2.7. számú táblázat - Általános iskolai felnőttoktatásban tanulók létszáma és a 8. évfolyamot eredményesen végzettek
év
általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma
8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők száma
fő
Fő
%
2009
0
0
0
2010
0
0
0
2011
0
0
0
2012
0
0
0
Forrás: TelR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) Ez az adat arra mutat rá, hogy mennyire sikerül az iskolázatlanok bevonása a felnőttoktatásba. Amennyiben az alacsony iskolázottság probléma a településen, és eközben a felnőttoktatás ezen a területen nem jelenik meg, akkor a későbbiekben egy beavatkozási terület lehet. Ha a településen nincs általános iskolai felnőttképzés, céíszerű felmérni az erre vonatkozó igényt és partnerek bevonásával megszervezni. 3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában
2009 2010 2011 2012
középfokú felnőttoktatásban résztvevők összesen fő 0 0 0 0
szakiskolai felnőttoktatásban résztvevők % fő 0 0 0 0 0 0 0 0
szakközépiskolai felnőttoktatásban résztvevők % fő 0 0 0 0 0 0 0 0
gimnáziumi felnőttoktatásban résztvevők % fő 0 0 0 0 0 0 0 0
Forrás: TelR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ)
Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén: nincs rá adat. 24
3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások 3.3.1. számú táblázat -Álláskeresési segélyben részesülők száma Nyilvántartott álláskeresők szarna 2008.1. negyedév 164 2008. 2. negyedév 131
segélyben részesülők fő
segélyben részesülők %
78 57
47,56098 43,51145
132 122
62 60
46,9697 49,18033
179 256 226 248
100 129 120 127
55,86592 50,39063 53,09735 51,20968
304 242 213 225
155 114 86 84
50,98684 47,10744 40,37559 37,33333
2011.1. negyedév 265 2011. 2. negyedév 280 2011. 3. negyedév 305
109 119 150
41,13208 42,5 49,18033
2008. 3. negyedév 2008. 4. negyedév 2008. átlag 2009.1. negyedév 2009. 2. negyedév 2009. 3. negyedév 2009. 4. negyedév 2009. átlag 2010.1. negyedév 2010. 2. negyedév 2010. 3. negyedév 2010.4. negyedév 2010. átlag
2011.4. negyedév 2011. átlag
326
94
28,83436
2012.1. negyedév 2012. 2. negyedév 2012. 3. negyedév 2012. 4. negyedév 2012. átlag
371 253 230 265
98 38 26 45
26,41509 15,01976 11,30435 16,98113
Forrás: TelR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosult regisztrált munkanélküliek száma
2008 2009 2010 2011 2012
nyilvántartott álláskeresők száma
álláskeresési járadékra jogosultak
fő 143 269 249 323 n.a
fő 196 392 308 350 n.a
% 137,062937 145,724907 123,694779 108,359133 n.a
Forrás: TelR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. 25
ajberlakas-allomany 3.4.1. számú táblázat - Lakás állomány db
összes lakásállomány
Önkormányzati bérlakásállomány
ebből elégtelen lakhatási körülménye ket biztosító lakások száma 2008 2009 2010 2011 2012
2613 2617 2617 2610 2610
n.a n.a n.a n.a n.a
16 18 18 18 31
ebből elégtelen lakhatási körülménye ket biztosító lakások száma 0 0 0 0 0
Önkormányzati szociális lakásállomány
0 0 0 4 4
ebből elégtelen lakhatási körülménye ket biztosító lakások száma 0 0 0 0 0
egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma
0 0 0 0 0
0 0 0 0 0
Forrás: TelR, KSH Tstar, önkormányzati adatok
3.4.3. számú táblázat - Lakásfenntartási és adósságcsökkentési támogatásban részesülők
2008 2009 2010 2011 2012
lakásfenntartási száma 135 174 236 336 291
támogatásban
részesítettek
adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma 0 0
Forrás: TelR, KSH Tstar
A lakhatási helyzet bemutatásánál a vonatkozó adattáblák bemutatása mellett a településen elkészült és szakértő által elfogadott anti-szegregációs terv megállapításait vesszük alapul. A dokumentum 2009-es elkészülte óta lényeges változás nem történt a településen, így annak megállapításai relevánsnak tekinthetők.
A települést jellemző lakhatási mutatók szerint az 5856 fős állandó népesség szinte egésze saját tulajdonú lakásban él. Ez a romák esetében is jellemző lehet. A településen élő romák száma kb. 1200 főre tehető, ebből 800 fő saját tulajdonú lakásban él, a fennmaradó 400 fő tekintetében feltételezhető, hogy több generáció él együtt egy ingatlanban. Megjegyzendő, hogy pontos felmérések ezzel kapcsolatban nincsenek.
Önkormányzati bérlakásban összesen 21 fő él, ebből 2 fő roma származású. Éfcdemes arra kitérnünk, hogy az önkormányzatnak nincs szociális bérlakása, így feltételezhető, hogy nincs lényeges különbség a bérlakások állapota között.
26
Fogyatékkal élő
LAKOSSÁG férfi
Összesen férfi
nő
no
Roma
Összesen férfi
nő
LAKHATÁSI HELYZET MUTATÓI
Összesen 2700
saját tulajdonú lakásban élők önkormányzati bérlakásban élők ebből szociális bérlakásban élők
2900 5800
13
8
21
0
0
0
2
0
2
0
0
0
0
0
0
0
0
800 0
A település infrastrukturális jellemzőit tovább vizsgálva a 2700 db lakás azt jelenti, hogy átlagosan 2,2 fő jut lakásonként Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya 10%, ezek elhelyezkedése döntően későbbiekben ismertetésre kerülő szegregátumokban van. Vezetések víz és csatorna a lakások 99%-ában elérhető, amely jó eredménynek mondható.
a
INFRASTRUKTÚRA A TELEPÜLÉSEN 1. Lakhatás Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Önkormányzati bérlakások száma ebből szociális bérlakások száma 2. Infrastruktúra
2700 10% 10 0
Vezetékes vízhálózat %-ban Csatornázottság %-ban
99 99
Szilárd burkolatú út %-ban Szegregátum/ok száma
86 2
3. Tömegközlekedési a településen: helyi tömegközlekedés távolsági buszjárat vasútállomás tömegközlekedéssel települések száma
lehetőség
közvetlenül
-
van-e nincs van van elérhető 24
Szintén magas a szilárd burkolatú utak aránya, jelenleg 86%-os, de a település folyamatosan igyekszik a település összes utcájában elérhetővé tenni a szilárd burkolatot. A településen a KSH és a 2009-ben készült anti-szegregációs terv szerint két szegregátum található. A településen helyi tömegközlekedés nincs, távolsági buszjárat, valamint vasútvonal elérhető a településen. Tömegközlekedési eszközökkel közvetlenül 24 település érhető el.
27
3.5 Telepek, szegregatumok helyzete 3
A szegregatumok jellemzőinek vizsgálatánál alapvetően a város anti-szegregációs tervének főbb megállapításaira támaszkodunk. A 2009-es vizsgálat alapját a 2001-es népszámlálás adataiból generált adatbázis adta, amely kartogramm formájában kapott meg a település, és ezek alapján kerültek meghatározásra a szegregatumok. A beazonosított szegregatumok: • Szegfű utcai: Szegfű u. - Vörösmarty út - Vörösrózsa u. - belterületi határ (1. számú, 54,7%) • Bajza úti: Bajza út - Vörösmarty út - Honvéd út - belterületi határ (2. számú, 51,6%)
f. V Jászfényszaru
x
^Üí"
Beazonosított szegregatumok Jászfényszarun - KSH térkép A lehatárolt szegregatumok helyzetfeltárása Városszerkezeti elhelyezkedés, megközelíthetőség Ahogy a térképen is látható, a város mindkét szegregátumo a Keleti városrészben található, a városszövetbe ágyazottan, ugyanakkor a belterületi határ közelében. Jászfényszaru méretéből kifolyólag a városban nincs tömegközlekedés, viszont mindkét terület legtávolabb eső pontjai is 15-20 perc sétatávolságra fekszenek a város központjától, a Szabadság tértől. Demográfiai adatok és foglalkoztatottság A Bajza úti szegregált területen - 2001-es statisztikákat alapul véve - 54 fő Korcsoportos megoszlás Bajza élt, a Szegfű utcaiban 108 fő, a szegregációs mutatók pedig rendre 51,6% úti és 54,7%. Ezzel a két terület teljesíti a szegregátum kritériumát. Az Önkormányzati Népességnyilvántartó 2009 októberében lekért adatai alapján a szegregátum területén élők száma 60, illetve 104 fő, vagyis megállapítható, hogy a szegregatumok területén nem nőtt jelentős mértékben a H 0 - 14 éves ■ 15 - 59 éves lakónépesség száma. Cigány Kisebbségi Önkormányzati □ 60 - x éves becslések alapján a Bajza úti szegregátum lakosságának mintegy 90%-a, míg a Szegfű utcaiban a teljes lakosság legalább egyik felmenője roma származású.
3
Szegregátum: Szegregátumnak nevezzük azokat a városi területeket, amelyeken az aktív korú (15-59 év közötti} lakosok legalább 50%-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel, legmagasabb iskolai végzettsége pedig nem haladja meg a 8 osztályt. 28
A korcsoportos megoszlás alapján megállapítható, hogy mindkét területen közel 60%-os arányban van az aktív korúak aránya. A Bajza úti területen 9% a 60 éven felüliek aránya és 33%, tehát egyharmad a fiatalkorúak aránya. Ehhez hasonló, bár némileg magasabb arányú időskorú lakosság él a Szegfű utcai területen: az időskorúak, és 28% a fiatalkorúak aránya. Összességében megállapítható, hogy mindkét területen alacsony az időskorúak aránya, ugyanakkor magas az aktív korúak és a fiatalkorúak aránya. Nagyon magas a legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya (77,4%, illetve 84,4%), és aktív korúakon belül azok aránya, akik nem rendelkeznek rendszeres jövedelemmel (61,3% és
Korcsoportos megoszlás Szegfű Korcsoportos megoszlás utcai
59%
j.3%
13%
—
w«,
.... Eo-i4éves 28% H0-I4éves H
az
15 - 59 eves ü60-xéves
56,3%). Tekintve a városi átlagot (52,1%) alacsony a 15-64 éves korosztályon belül a foglalkoztatottak aránya mindkét területen: a Bajza úti szegregátumra vonatkozóan ez 37,5%, míg a Szegfű utcai szegregátumban 43,8%. A szegregátumban élők lakosságának demográfiai jellemzőinek mélyebb áttekintésére, megismerésére az önkormányzat 2008 tavaszán felkérte az Egészségügyi, Szociális, Idősügyi Bizottság roma tagját (több 4 évtizede tevékenykedik ezen a területen), aki kiválóan ismeri a szegregátumok helyzetét, az ott élőket. A felmérés eredménye azt mutatta, hogy a háztartásméretek átlagosnak mondhatók, 3-4 fős háztartások élnek a szegregátumok területén. A felmérés készítője munkájából kifolyólag személyes ismerettségben áll a lakosokkal és amely alapján kijelenthető, hogy a két szegregátum területén élő aktív korú lakosok közül 20 fő dolgozik a Samsung Zrt-nél és három fő mezőgazdasági őstermelőként és ezen felül további foglalkoztatásokról (pl. alkalmi foglalkoztatás) nincs az tudomása az önkormányzatnak. Szociális helyzet A segélyezési adatokat vizsgálva megállapítható, hogy a szegregált területek lakásszámhoz viszonyított segélyezési mutatói valamennyi területen kiugró adatokat mutatnak a városi átlaghoz képest. Különösen a Bajza úti szegregátum statisztikái mutatnak negatív képet: a lakásfenntartási támogatásban (LFT) részesülők aránya a lakásszámokhoz viszonyítva 136%, a rendszeres szociális segélyben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva 17%, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben (RGYK) részesülők aránya pedig 58%. Ugyanezek az adatok a Szegfű utcai területre 11%, 13% és 92%. Összehasonlítva a város egészére vetített mutatóval megállapítható, hogy a Bajza úti szegregátumban az LFT-ben részesülők aránya 19,9-szerese, a rendszeres szociális segélyben részesütőké 10,4-szerese, az RGYK-ban részesülőké pedig 4,4-szerese a városi átlagnak. Ugyanezek a mutatók a Szegfű utcai szegregátumban a 1,6-szorosa, a 7,8-szerese illetve 6,9-szerese a városi átlagnak. 1
Segélyezési mutatók a szegregátumokban • >....................................... i ii 1 i y , 11k J 1. • .1 1 *
ii ii
<.
1 h II ■
1
r 11 hl 1
,
k
11
1>
1
11
1
v
mutató'1
5709
2SÍ3
a,ai
0,O?
0,13
o,as
<*;**
SjcegHJ utcai (*. 5?;) szeqreqátum Bajza úti (2. sz.J izsoreqatum
104
35
o,u
0,13
0,92
p,5Ö
0,81
ea
14
1,36
ÍU7
0,S8
0,08
2,64
Forrás: Önkormányzati adatok, 2009
A felmérés eredményét rögzítő nyilatkozat az önkormányzatnál került Iktatásra, igény szerint bármikor lekérhető.
29
A kiutalt lakásfenntartási támogatásokat a lakások, családi házak számára vetítve megállapítható, hogy 23 háztartás (19 a Bajza útiban és 4 a Szegfű utcaiban) részesül támogatásban az 50-ből a szegregátumokban. A két szegregátumra vonatkozó, további képzettségi, foglalkoztatási és lakhatási körülményeket leíró adatok az alábbi táblázatban találhatók: Szegregátumok mutatói Mulató megnevezése
Legfeljebb ájtálános iskola 8. osztályával, rendelkezők -aránya a 15=59 éves népesség körében = FefsóTakÚ végzettségűek aránya a 25-év feletti népesség körében Alacsony jireszjlzsü foglatkozfatásí-cs apóitokban foglalkoztatottak aránya A gazdaságilag nem .aktív népesség aránya az akcióterületi lakó népességen belül Munkanélküliek aránya azakcfóterületen (munkanélküliségi ráta) Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig)-aránya. (Számítás: tartág munkán é'ik.üliek s.zama/ munkanélküliek +fogÍaikpztat ott a kizárna] Azon aktív korúak.;(15-59 éves); aránya, akiknek 300.1-b§.n.a jövedelemforrásuk kizárólag állami vag^helvi'támqtiatás volt A komfort" nélküli ..félkomfortos-és szükséglakások aranya a'fekott lakásokon belül AH enysHobáslakások aránya a lakott lakásokon belül
Antiszeg r. Terület (Bajza út - Vörösmarty űt - Honvéd út - belterületi határ)
Antiszegr. Terület (Szegfű u. ■ Vörösmarty út - Vörösrózsa u, belterületi határ)
77 A
84,4
:-O,0 83,3
0,0 09,3,
74,1
72'2
14,3 .0,0
•6;7 3,3
12.9
28,1
64,3-
73,8"
28,6
2t,2-
Forrás: KSH, 2001 Az adatok tanúsága szerint magas ugyan q, munkanélküliek aránya mindkét területen, de a tartósan munkanélküliek aránya már jelentősen alacsonyabb, sőt a Bajza úti szegregátumban nem is beszélhetünk tartós munkanélküliségről. Lakáskörülmények A lakáshelyzetet tekintve megállapítható, hogy a lakásállománnyal kapcsolatban mennyiségi problémák nem merülnek fel: 14, illetve 36 darab lakás van a két területen, ami átlagosan 4 és 3 fős családok együttélését feltételezi. A minőségi lakhatás feltételeinek ugyanakkor igen nagy arányban nem tesznek eleget a lakások, a 2001-es adatok szerint kiugróan magas az alacsony komfortfokozatú lakások aránya a két területen: a Bajza úti szegregátumban 64,3%, a Szegfű utcaiban pedig 80,6%. A két szegregátumban valamennyi ház, felépítmény magántulajdonban van az ingatlanok többsége rendezett, karbantartott állagú. Életveszélyessé nyilvánított ház nincs a szegregátumokban, ugyanakkor az 50 ingatlanból 5 ház bontásra érett, amelyekből kettő a Bajza úti, három pedig a Szegfű utcai szegregátumban van. E leromlott állagú házakból kettő már jelenleg is üresen áll. A Bajza úti szegregatum lakóházainak átlagéletkora 80-100 év, de találhatóak újépítésű és felújított ingatlanok is a területen: három ház is az elmúlt két éven beiül került felújításra, bővítésre. A Szegfű utcai szegregatum lakóházainak átlagos életkora 70-90 év, illetve itt is található három felújított és két újépítésű családi ház. Az ingatlanfejlesztések alapján kimutatható tehát a lakosság helyben maradási szándéka, illetve az, hogy a tervezett 5 infrastrukturális fejlesztések egyértelműen hozzájárulnak a szegregatum területén található házak komfortfokozatának javulásához. Tekintettel arra, hogy a szegregátumok területén a jellemzően kicsi telekméret következtében sűrű a beépítés, illetve szűkek az utcák, a csatornázás jelentős mértékű javulást eredményez hosszú távon a higiéniai körülményekben, lévén a szennyvíz-elvezetésével csökken a felső vízadó réteg vízszintje és javul annak tisztasága. A lakókörnyezet részét képezik a Szegfű utcai szegregatum szomszédságában található, a csapadékvízelvezetését szolgáló záportavak, amelyek vízelvezetésben betöltött szerepe a tervezett útburkolások és járdakialakítások miatt tovább nő. Az infrastruktúra kiépítésével, illetve azt követően szükséges a záportavak mélyítése és a terület rendezése is.
5
Szociális városrehabilitációs pályázat 30
Közszolgáltatások elérhetősége A közszolgáltatások közül a Gondozási Központ az alábbi személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat biztosítja a szegregátumok területén:
•
étkeztetés,
• • •
házi segítségnyújtás, szociális információs szolgáltatás, családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatás.
A városban bölcsődei szolgáltatás nem érhető el. Az oktatási-nevelési és egészségügyi szolgáltatásokat, illetve a közösségi, közművelődési funkciókat a Belvárosban tudja elérni a szegregátum lakossága. Az állami, igazgatási és hatósági funkciók szintén a Belvárosban vehetők igénybe, a Szabadság téren. Mivel a nagyforgalmú Szabadság út mentén 2008-2009 folyamán kiépítésre került a kerékpárút és gyalogút, így a közlekedésbiztonsági problémák megoldódtak, biztonságosan megközelíthető valamennyi közszolgáltatás akár kerékpáron - ami jellemző közlekedési forma a településen -, akár gyalogosan. A közösségi közlekedési formák közül a település belterületén csak a buszközlekedés elérhető. A város központi buszmegállója negyedórányi sétára fekszik a szegregátumoktól. A vasútállomás mintegy 5,5 km távolságra fekszik a szegregátumoktól a 32. számú főútvonal mentén, így csupán valamilyen közlekedési
eszköz igénybevételével közelíthető meg. Mindkét szegregátum bevonásra került a rendszeres szilárd hulladékszállításba is, amelyet az AVE Hevesi Városfenntartó Kft. szervez. Illegális hulladéklerakó nincs a területen, a korábban illegális hulladéklerakásra is használt Újvég-alteiepi-tónál az önkormányzat felszámolta az ilyen jellegű problémákat több mint 15 évvel ezelőtt, azóta ez a probléma nem újult ki a területen. Az infrastruktúra kiépítettsége Bár a 2001-es adatok szerint nagyon magas volt a komfort nélküli lakások aránya a lakott lakásokhoz mérten, az önkormányzat jelentős lépéseket tett az elmúlt években az infrastruktúra fejlesztése érdekében, így az infrastruktúra-ellátottsága a területeknek hasonló a városrész egészéhez: 100%-os kiépítettségű a víz-, gáz- és villanyvezeték-hálózat kiépítettsége. A rácsatlakozási arányt tekintve megállapítható, hogy a víz- és villanyvezeték tekintetében közel 100%-os a rácsatlakozás aránya is (kivételt csupán az az 1-2 lakás jelent, ahol tartozás esetén felfüggesztették a szolgáltatást). A gázvezetékre 85% a rácsatlakozottak aránya. 2008 őszén, a harmadik ütemben a Keleti városrész szennyvíz-hálózata is kiépítésre került, ahogy az első két ütemben a város többi részében is megtörtént már. A beavatkozás eredményeként a Keleti városrész területein is hasonló fejlettségi szintre emelkedett az infrastruktúra ellátottság, mint a város többi részén. A kiépítés óta eltelt egy évben a lakások mintegy 29,5%-a rá 6 is csatlakozott a hálózatra . (Települési szinten a rácsatlakozási arány 59%-os). A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése kapcsán az önkormányzat a GAMESZ által rendelkezésre bocsátott kimutatások alapján próbálta felmérni, hogy a csatorna-kiépítése nem jelent-e túlzott terheket a szegregátum területén élők számára, hiszen a szennyvíz-költségek kapcsolódnak a vízköltségekhez, illetve az önkormányzatnak nincs hozzáférése az egyéb szolgáltatókkal szembeni hátralékok kimutatásaihoz. A GAMESZ, mint a víz- és szennyvíz-hálózat üzemeltetője kimutatásai alapján megállapítható, hogy a 2008. május 31-i állapot szerint a Bajza úti szegregátumban található 14 ingatlanból 6 ingatlannak volt hátraléka 48 513 Ft összegben. A Szegfű utcai szegregátumban a 36 ingatlanból 14 darabnak volt hátraléka, összesen 80 812 Ft összegben. A vizsgált időpontban a város egész területén az összes hátralék 2 227159 Ft volt, ami alapján megállapítható, hogy a két szegregátum hátralékának aránya a település egészére vetve 0,58%, míg a szegregátumban található a település lakásállományának 1,95%. A fentiek alapján megállapítható, hogy a szegregátumokban élők számára nem jelent nagyobb terhet a vízdíjak fizetése, mint a városi átlagnak.
6
A mutató a III, ütemben kiépített szennyvízcsatorna-hálózat szakaszra vonatkozik, nem csupán a szegregált területekre.
31
Mivel a szegregatumok területén jellemzően szűk utcák találhatók, a belterületi utak pormentesítésére és az akadálymentes járdák kialakítására a lehetőség csak a szennyvíz-csatornahálózat kiépítését követően nyílt meg. A Bajza úti és a Szegfű utcai szegregatumok területén nincs pormentes út, valamint az akadálymentes járdák kialakításához is beavatkozásra van szükség. Erre az önkormányzat már rendelkezik a szükséges tervekkel és engedélyekkel. A tervezett ütemezés szerint legkésőbb 2010 októberéig a szegregatumok területén is kiépítésre kerülnek a pormentes utak és akadálymentes járdák.
Összegzés Összehasonlítva a városi és a szegregátumra vonatkozó statisztikákat, megállapítható, hogy a legfontosabb problémák a szegregatumok területén az alábbiak a 2001-es népszámlálási adatok, valamint az önkormányzati adatok alapján: • magas az alacsony végzettségűek aránya; • alacsony a foglalkoztatottak aránya; • kiugróan magas az alacsony komfortfokozatú lakások aránya; • az egy lakásra jutó segélyek aránya magas. Ezzel szemben nagyon jó a területen élő lakosság demográfiai összetétele: alacsony az időskorúak aránya a lakónépességen belül, magas az aktív korúaké és a fiatalkorúaké. Programok Utánunk a közösség TÁMOP-5.3.6-11/1-2012-0062
Komplex
telep
program
Jászfényszarun"
azonosítószáma:
Megvalósító konzorciumi partnerek Jászfényszaru Város Önkormányzata, a Türr István Képző és Kutató Intézet, és a Nemzetközi gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesület. A pályázat célja a Jászfényszaru Keleti városrészében található szegregátumban élők igényeihez és szükségleteihez igazodó komplex humánerő-forrás fejlesztés: egészségügyi, szociális, közoktatási és az elsődleges, nyílt munkaerő-piacon való hosszútávú résztvételt elősegítő felnőttképzési programelemekkel. A projekt előkészítésébe és megvalósításába mind a célcsoport, mind a társadalmi környezet bevonásra került. A szegregatumok vizsgálatának eredmények a Komplex-telep program keretein belül a Szegfű utcai szegreágtumot jelölik ki akcióterületként. Az itt élő 3-45 éves lakosság létszáma 92 fő, ebből a projekt célcsoportjába 56 fő kerül bevonásra (egyéni fejlesztési terv készül). A program során, azonban az egyes részelemekbe a Bajza utcai szegregátumból is kívánunk bevonni embereket, valamint a település nem szegregátumban élő, de alacsony státuszú lakosainak is lehetővé kívánjuk tenni néhány programelem esetében a bekapcsolódást. 1.
A helyi humán szolgáltatások elérhetőségének fejlesztése, koordinációjuk javítása
2.
Helyi
humán
szolgáltatási
kapacitások
fejlesztése
és
a
szolgáltatók együttműködésének megerősítése -TKKI szervezésében 3.
Szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása A szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása érdekében la pályázati előírásoknak megfelelően kialakításra kerül a Bázis Szolgáltatópont (Csillag Szolgáltatópont, Szegfű u. 7., jelenlegi Közösségi Ház), valamint a Teaház (Csillagház).
4.
Szociális,
gyermekjóléti
szolgáltatások
és
közösségfejlesztés
(klubrendezvények, Sport- és szabadidős tevékenységek - a közeli Szabadidő parkban) Oktatási, nevelési
32
szolgáltatások
biztosítása,
Felnőttoktatás,
felnőttképzés,
szakképzes,Foglalkoztatás
elősegítése. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a)
az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés
3.6.1. számú táblázat - Orvosi ellátás Felnőttek és gyermekek részére szervezett háziorvosi szolgálatok száma
Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma
házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma
2008
4
3
1
2009
4
3
1
2010
4
3
1
2011
4
3
1
2012
4
3
1
Forrás: TelR, KSH Tstar
3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma közgyógyellátási száma
igazolvánnyal
2008 2009 2010 2011
324 246 210 209
2012
182
rendelkezők
Forrás: TelR, KSH Tstar
3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma ápolási díjban részesítettek száma 2008 2009 2010 2011 2012
67 67 94 98 38
Forrás: TelR, KSH Tstar
b)
prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés *
7
A 2006-ban készület Települési Egészségterv betegségtípusok Jászfényszarun, az alábbiak: 7
Az egészségterv aktualizálását 2010-ben tervezi a város.
adatai
alapján
a
leggyakoribb
33
Jászfénys?arümörbidit£is!ad3l9í 2000. és 2005. között
aszív és érrendszeri elv. + hypertonia ■ □diabetes mell + hyperlipidaemia □asthrna ■ Jpsychoaktiv szer-használat
2000. 2005.
2001.
2002.
2003.
2004.
Települési Egészségterv, 2006 A háziorvosi szolgálatok adatszolgáltatását feldolgozva egyértelművé válik, hogy legmagasabb arányban a szív- és érrendszeri betegségek fordulnak elő, ezt követik a mozgásszervi betegségek, majd az anyagcsere, elsősorban a diabetes meliitus, illetve az asztmatikus betegségek. A malignus tumorok, illetve a pszichiátriai betegségek előfordulása a településen ritkának tekinthető. A diagramon látható továbbá, hogy emelkedő tendenciát mutat az elmúlt években a diabetes meliitus, valamint a mozgásszervi betegségek előfordulása, ugyanakkor- bár továbbra is a leggyakoribb betegségek közé tartozik - csökken a szív- és érrendszeri betegségek száma. Morbiditási tendencia 2000. és 2005. év között 40,0% -j
2002.
2003.
2004.
2005.
35,0%
■szív és érrendszeri elv. + hypertonia
-30,0%
mozgásszervi
-25,0%
diabetes mell + hyperlipidaemia
-20,0%
■asthma
-15,0% ■malignus tumor -10,0% ■ psychoaktiv szer használat
5,0% • 0,0% 2000.
2001,
Ugyanezek a betegség-csoportok az elmúlt három évben a következő módon alakultak:
Szív és érrendszeri elvált. + hypertonia Mozgásszervi betegs. Diabetes mell.+ hyperlipidaemia Asthma
2006
2007
2008
1588 317 316 188
2166 730 426 231
2266 814 452 255
34
Malignus tumor
174
205
241
Psichoaktív szer használat
164
443
397
A forgalmi adatok csökkenést jeleznek - a lakosság számának változása is ezt indokolja, illetve nem fordulnak azonnal háziorvosukhoz a betegek, de a csökkenés ellenére is a lakosságot jellemző morbiditási betegségek száma növekszik. Az adatsorokat összehasonlítva a malignus tumor és a psychiatriai betegségek településünkön nem fordulnak elő kiemelkedően, de növekvő tendenciát mutatnak. Védőnői szolgálat A településen védőnői szolgálat közel 50 éve működik. Feladata az évek során folyamatosan változik, de mindig az egészség védelmére, betegségmegelőzésre és fejlesztésre irányul. A napi védőnői tevékenységen túl rendszeresen tart szülésre felkészítő tanfolyamot, kismama klubot, családóvó kurzust, természetes családtervezési tanácsadást, mentálhygienés tanácsadást. Ezen felül rendszeresen szűrővizsgálatokat szervez, és bonyolít le. Elvünk, hogy „szűrésekkel csak akkor lehet a népesség halálozási statisztikáját javítani, ha a megszólítottak legalább 70%-a megjelenik a szűrésen". Az országos statisztika szerint a megjelenések aránya 20-40%-os. Ugyanakkor kiemelhető hogy településünkön a mammográfiai szűrővizsgálaton megjelentek aránya évek óta meghaladja a az 50%-ot Rendszeresen végzett szűrővizsgálataink adatai:
Év
Mammográfiai szűrővizsgálat Megjelent %-ban Visszahívott
2001. 2002. 2003. 2004. 2005. Év
223 242 228 294 227 Fő
2002.
99
2003. 2004. 2005.
106 205 99
67 69 71 58 53
Pozitív
20 9 9 10 5
2 2 1 1
2003. 2004. 2005.
30 54 32
Prosztata szűrés
Bőrgyógyászati szűrés
Ev
Fő
Ev
Fő
2003.
14
2004.
23
Rákszűrés
Év 2002. 2003. 2004. 2005. 2006.
Fő 158 81 138 110 116
Vércukor és koleszterin Év
Fő
2004.
103
A szűrővizsgálatok során elsődleges tapasztalatunk volt, hogy a szűrővizsgálatok szervezése igen fontos, kiemelt feladat, személyes megszólítást igényel, és az eredmények tanúsága szerint eredménnyel.
35
Mammografiai szűrővizsgálat Ev Megjelent %-ban 2006. 247 49.9 2007. 2008. 360 51
Visszahívott 10
Pozitív 1
UH szűrés
Csontritkulás
Év
FŐ
Év
Fő
2006. 2007. 2008.
147 138 0
2006. 2007. 2008.
30 54 32
Prosztata szűrés
Bőrgyógyászati szűrés
Ev
Év
Fő
Fő
Rákszűrés
Vércukor és koleszterin
Év
Fő
2006 2007.
-
Ev .
2008.
-
Fő
A szűrővizsgálatok során elsődleges tapasztalatunk volt, hogy a szűrővizsgálatok szervezése igen fontos, kiemelt feladat, személyes megszólítást igényel, és az eredmények tanúsága szerint eredménnyel szolgálja a korai betegség-felismerés által a halálozási arányok csökkenését. Utalunk arra, hogy a korábbi diagram tanúsága szerint a malignus betegségek száma településünkön az országos statisztikával szemben stagnál. Iskolai szűrővizsgálatokon tapasztalt elváltozások Obesitás 120 107 100 80 J5558 aj
60 40
ü 2000/2001
20 ■
1010
i o3oi.
0■
:gásszervi Érzékszervi
Vérnyomás
■ 2001/2002 Q 2002/2003
Golyva
a 2003/2004 ■ 2004/2005
36
Fentiek alapján látványos, hogy a gyermekek köreben is igen magas arányban fordul elő mozgásszervi eltérés, illetve betegség, mely az egyoldalú mozgás, illetve a mozgáshiány következtében alakul ki. Az obesitas előfordulási arány az utóbbi években ugyan stagnál, de arányaiban magas. Mindez a cselekvési tervben a mozgáskultúra, a helyes táplálkozás, és életmódbeli változtatással kapcsolatos edukáció szükségességét jelenti, melyet az oktatási és sport intézményekkel összefogásban kívánunk megvalósítani. Iskolai és óvodai szűrővizsgálatok eredményei az utóbbi két évben: Iskolai szűrővizsgálaton észlelt elváltozásokszázalékos megoszlása (2003/2004-es tanév) 14,44%
m Mozgásszervi ■Látás PHallás pGolyv.a'. ■Vérnyomás
68,45% BNIncs
Iskolai szűrővizsgálaton észlelt elváltozások százalékos met)oszl.ísa(2U04/2ü0r)-östanév) 16,18% Htvlozgásszervi H Látás
13,60%
PHallás □Golyva
.58,46%
■Vérnyomás m Obesitas a Nincs
Óvodai szűrővizsgálaton észlelt elváltozások százalékos megoszlása (2003/?0ö4-es tanévj 1,08% ,_5,91% ^Mozgásszervi
■Utas QHallás □Golyva. ■Vernygmas
El Nincs
37
Óvodai szűrővizsgálaton észlelt élváltozá^okszázaléköjs megpsz]ásaÍ2Qp4/200a-ostanév) 7,81% ÜM% ■ Mozgásszervi
,73%
■ Látás □ Hallás □ Golyva ■Vérnyomás m Öbesíiás • □ Nirics
3.13%
iskolaorvosi vizsgálatok és á szakorvoshoz küldött gyermekek száma
2ÖÖ0/2001
20Ű1/2Ö02
2Ö02/2003
2003/2004
2004/2005
Tanév ^Iskolaorvosi. vizsgálaton rnpaielenteK-szánra
■.Szakpiyő.shoz.külctött gyermekek:. szánna
Gyermekorvosi rendelés statisztikai adatai: Gyermekűrvosi rendelésen megjelentek száma
T -----------------T
2000.óv
2001.év
2002,év
2003.év
2004,év
2005.év
Bejelentkezettek közül fokozott gondozásban részesül
2000. év
2001,év
2002. év
2003.év
2004.év
-20Q5u.éy-
Az évek során a gyermekorvosi rendelésen megjelentek száma csökken, a gondozottak száma növekszik, mely a betegellátás minőségének jelentős javulását jelenti. Mozgásszervi megbetegedés miatt gondozott
2000, éy
2001.év
2002, év
2GQ3. év
2004: &Y
20(55, éy
öbesitás miatt gondozott
2000.év
2001,év
2002. év
2QÖ3.év
2004.év
2005. év
Rákszűrés 2007. és 2008. évben a kitelepülő szűrővizsgálat a kórház személyi feltétele miatt nem valósulhatott meg. 2004 I 2005 I 2006 | 2007 f2008
39
2004
2005
2006
2007
2008
n/a
n/a
7397
7503
8134
n/a
n/a
480
431
411
n/a
n/a
109
111
97
n/a Obesitás miatt gondozottak (fő) n/a Csecsemő
n/a
55
53
35
n/a
321
428
563
Gyermekorvosi rendelésen megjelentek (fő) Gondozásban részesültek (fő) Mozgásszervi megbetegedés miatt gondozottak (fő)
tanácsadáson megjelentések (fő) Várandós tanácsadáson megjelenések (fő)
450
512
321
428
563
Családlátogatások száma (fő)
2510
2766
2573
2314
2611
A település egészségtervének felülvizsgálata a rövid távú feladatok között jelentkezik, ezt legkésőbb 2013. december 31-ig elkészül. A 2010-es adatközlés alapján megállapítható, hogy a fogyatékkal élő és a roma célcsoport esetében adathiány figyelhető meg. Ezek pontosítását folyamatosan e! kell végezni és a vonatkozó megállapításokat, beavatkozásokat, ha szükséges, az adatok ismeretében korrigálni szükséges. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerinti saját jogú nyugellátásban 1230 fő részesül a településen. Ezen beiül 750 nő (60,9%) és 480 férfi (39,1%). Ezek az arányok visszatükrözik azt a demográfiai jellemzőt, amelyet a település korosztályi összetételénél ismertettünk, nevezetesen, hogy a településen a nők aránya a nyugdíjas kor utáni időszakban jelentősen megemelkedik, vagyis a település férfi lakossága kisebb arányban éli meg nyugdíjas éveit. lakosság férfi nő EGÉSZSÉGÜGYI HELYZET MUTAlOl Tny, szerinti sűját jogú nyugellátásban részesülők összesen ebből: öregségi nyugdíjban részesülők száma rokkantsági nyugdíjban részesülők baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülők
Ossz esen
Roma Fogyatékkal élő férf i nő Ossz férf i nő Ossz esen esen
480 Í750 1230 *
■j
480
0
0
0 o
■■J
o
|o
'J
\r.
7fu vJ
A vonatkozó adatsorban nincs adat arra vonatkozóan, hogy a fogyatékkal élők és a romák között ezek az arányok hogyan alakulnak. Ennek felülvizsgálata rövid távon szükséges. Az adatok alapján (vélhetően adatnyilvántartás hiánya miatt) hozzátartozói nyugellátásban nem részesül senki a településen. Vélhetően ez az adat is korrekcióra szorul, így ennek felülvizsgálata is szükséges rövid távú feladatként, egy éven belül.
40
Fogyatékkal élő
lakosság férfi 3. GYES-en, GYED-en lévők száma 5. Közlekedési támogatást
nő
Összesen férfi
nő
168 168 100
153 253
1
3
Roma
Összesen férfi
nő
0
55
55
69
129
4
60
Összesen
kap 6. Népegészségügyi szűrésekre vonatkozóMéhnyak-szűrésen adatok 6.2. résztvevők száma 6.4, Emlőszűrésen résztvevők 250 száma 8. Egészségügyi ellátás keretében végzett felvilágosító tevékenység által az elmúlt évben elért személyek száma
155
155
0
0
161
161
0
0
316
565
0
15
25
40
A GYES-en, GYED-en lévők száma 168 fő. Sajátos, hogy a településen csak a nők részesülnek ebben az ellátásban. Ennek okait érdemes megvizsgálni, és a jövőben olyan példákat megismertetni a település lakóival, amely mintaként szolgálhat a gyermeknevelésre vonatkozóan, a klasszikus nemi szerepek változásával kapcsolatban. A közölt adatokból az is kitűnik, hogy a fogyatékkal élők között a gyermekvállalás nem jellemző, amely okait szintén érdemes tovább vizsgálni. És jellemző az is, hogy a roma lakosság közül 55 fő részesül ebben az ellátásban. Itt arra érdemes a település vezetésének és szakembereinek odafigyelnie, hogy a település lakosságának kb. 20%-a roma származású, a gyermekvállalás tekintetében viszont 32,7%-os az arány. A roma lakosság között a gyermekvállalási hajlandóság tehát magasabb, mint a nem roma lakosság esetében. Mint esélyegyenlőségi célcsoport ezért kiemelt figyelemmel kell lenni arra, hogy az egyes szakmai segítségnyújtáshoz időben és teljes körűen hozzáférjenek. A közlekedési támogatást vizsgálva megállapítható, hogy a településen 253 fő kap ilyen jellegű ellátást. Ezen belül 153 nő (60,5%) és 100 férfi (39,5%). A támogatásban részesülők közül 4 fő (1,6%) fogyatékkal élő van, míg a romák 8 között 129 fő (51%) kapja ezt a támogatást A népegészségügyi szűrésre vonatkozó adatok esetében megállapítható, hogy a rendelkezésre álló adatok szintén hiányosak. A 2010-es adatközlés szerint • méhnyak-szűrésen résztvevők száma 155 fő, • emlőszűrésen résztvevők száma 161 fő. A szűréseken az adatok alapján sem fogyatékkal élők, sem romák nem vettek részt, amely nem valószínű, így ezen adatok pontosítása szükséges. A település vállalja, hogy az aktualizált egészségtervben ezen adatok pontos felmérése megtörténik és korrekcióra kerül. Ennek határideje: 2013. december 31. Korábban az átszűrési mutató közel 50%-os értéket mutatott, ezért ezek az értékek valószínűleg hibásnak tekinthetők. Megjegyzendő, hogy a városban több olyan pályázat van elbírálás alatt, amelyhez ún. szoft programelemként egészségtudatos életmód kialakítása, szűrővizsgálatok megszervezése is kapcsolódik, 8
Az adatgyűjtés során problémaként jelentkezett, hogy míg a demográfiai adatoknál nem szerepeltek romákra vonatkozó adatok, addig itt megjelennek. Ez az adatgyűjtés és adategyeztetés szükségességét jelzi, amelyet a rövid távú intézkedések között kezelni szükséges.
41
Ezen pályazatok pozitív elbírálása esetén további célzott programok kerülnek megvalósításra. Ezen programok során ki kell emelnünk azt is, hogy elsősorban az alacsony státuszú csoportot vonja be a programokba, amelybe a helyi romák jelentős része is tartozik. A programok megvalósításával tehát lényeges előrelépés történik a roma célcsoport egészségügyi szűrésének területén. Egészségügyi ellátás keretében végzett felvilágosító tevékenység által az elmúlt évben elért személyek száma 565 fő, ebből roma: 40 fő. Ettől magasabb számot és arányt mutat a közoktatási- és közművelődési intézményekben elért tanulók száma. Az itt szervezett programokon 192 roma (34%) vett részt, amely a települési átlagnál magasabb arányt jelent (kb. 20%). Ezen tevékenységek elsősorban a közoktatási- és közművelődési intézményekre koncentrálnak, szervezett programok keretében. A település ezt a gyakorlatot a jövőben is fent kívánja tartani.
Az egészségügyről szóló törvény értelmében, az alábbi intézkedések és szolgáltatások a településen biztosítottak: !./-\-Vr. Biztosítottak-e a településen az életminőség javítását és egészségfejlesztést szolgáló intézkedések? Biztosított-e a településen a család és nővédelmi (Eütv.) gondozás? (Eütv.) (Családtervezés, fogamzás előtti ;i gondozás, genetikai tanácsadás, várandós szoptatós anya gondozása) Biztosított-e a településen az ifjúság egészségügyi gondozás speciális feladatainak ellátása? (Eütv.)
Igen
Igen
Igen
A településen tapasztalható, hogy néhányan 18 évesnél fiatalabb korban szülnek gyermeket. A vizsgált korcsoportokban a 17-18 éves korú lányok esetében fordult ez elő, összesen 11 esetben a két vizsgált év során. az elmúlt 2 évben a településen 18 évesnél fiatalabb korban szült anyák száma
2008
200S
ebből iskolai tanulmányait megszakította
17-18 éves 16-17 éves 14-15 éves 14 évesnél fiatalabb
4 0 0 0
7 0 0 0 7
4 0 0 0 4
Ez az arány a korosztályi adatokhoz viszonyítva 7,7%, amely magasnak mondható. (15-18 évesek: 142 fő nő). A 11 főből 4 iskolai tanulmányait is megszakította. Az itt jelentkező probléma többféle beavatkozást igényel. A településen folyó felvilágosító munkára kiemelt figyelmet kell fordítani, hogy a fiatalon szülő lányok száma és arány ne emelkedjen a 15-18 éves korosztályban. Azokban az esetekben, ahol a szülés megtörténik fokozottan kell figyelni arra, hogy az iskolai tanulmányok befejezésre kerüljenek, így az esetleges magántanulói státusz mellett biztosítani kell a sikeres felkészüléshez kapcsolódó szakmai segítséget is az intézményekben. Más, nem a településen található intézmény esetében meg kell vizsgálni 42
annak lehetőségét, hogy a településen levő szakemberek milyen módon tudják elősegíteni a tanulmányok befejezését. Ennek érdekében az intézménnyel folyamatos kapcsolatot kell tartani.
Személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Személyes gondoskodás célkitűzései A Helyi Esélyegyenlőségi Program célkitűzéseinek teljesülését a személyes gondoskodás keretében az alábbi szakmai irányelvek érvényre juttatása alapozza meg: Teljes körű elérhetőség : az Alaptörvényben foglaltakra tekintettel a teljes körű elérhetőség két dimenzióban értendő. Egyrészt a Magyarország valamennyi állampolgárának joga van a szociális ellátások elérésére, függetlenül attól, hogy hol élnek/laknak az ország területén. Másrészt a szociális ellátások teljes körének elérését szükséges biztosítani az egyén szükségleteinek megfelelően. Esélyegyenlőség: a szociális szolgáltatások igénybe vétele során is biztosítani kell az Alaptörvényben foglaltak szerint „az emberi és állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül." Ugyancsak az esélyegyenlőség megvalósulását biztosítja az esélyegyenlőségi törvény 4. § h) pontjában foglaltak érvényre juttatása az ellátások során. Ennek megfelelően az egyenlő bánásmód követelményét a szociális gondoskodást nyújtó intézmény és az igénybe vevő személy közötti jogviszony létesítésekor, a jogviszony fennállása alatt az eljárások, és intézkedések során biztosítani kell. Személyre szabott ellátás : a szociális szolgáltatások megszervezése során az emberi és állampolgári jogok érvényesülésével egyidejűleg az ellátást igénybe vevő személy egészségi-, mentális- és pszichés állapotára, szociális helyzetére tekintettel adekvát, a 'számára megfelelő mennyiségű és minőségű ellátásban részesüljön. Kliens-, illetve egyénközpontú szolgáltatások/ellátások biztosítása: valamennyi, az ellátást megvalósító tevékenység, valamint a személyi-tárgyi feltétel biztosításának fókuszában a szolgáltatást igénybe vevő egyén áll, őt szolgálva, illetve neki alárendelten. Legmagasabb színvonalú szakmai munka: a szakmai irányelvek teljesülése során alapvető és szükségszerű elvárás, hogy a jogszabályokban meghatározott és az egyén szükségleteinek megfelelő ellátás a legmagasabb színvonalú szakmai munka keretében legyen biztosítva. Integráció: annak érdekében, hogy az igénybe vevő személy a komplexitás, differenciáltság, egymásra épülés, és átjárhatóság megvalósulásával jusson hozzá a szociális szolgáltatásokhoz, alapvető feltétel, hogy az ellátási formák különböző szintű integrációban legyenek biztosítva. Tervszerűség: ennek kettős dimenzióban kell érvényre jutnia. Egyrészt a szociális szolgáltatások megszervezése vonatkozásában, másrészt a szakmai munka megvalósulása során. Törvényesség biztosítása : ennek garanciáját fő szabályként a Szociális törvény 92/C. §-ban foglaltak adják, miszerint a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény fenntartója biztosítja az intézmény gazdálkodásának és működésének törvényességét. Az intézmények működését engedélyező szerv a Kormányrendelet 14. § (3) bekezdésében foglaltak alapján legalább kétévente ellenőrzi, hogy a fenntartó az intézményt a szakmai szabályokban foglaltaknak megfelelően működteti-e. Diszkrimináció megakadályozása : a szolgáltatásokat igénybe vevő különböző típusú ellátotti kör tagjai valamilyen szempontból speciális ellátást igényelnek (Idősek, pszichiátriai betegek, fogyatékkal élnek, szenvedélybetegek, vagy hajléktalanok.) Aktuálisan, vagy tartósan fennálló élethelyzetük okán sem az ellátások biztosítása, sem a szakmai munka keretében nem érheti őket sajátos helyzetük miatt megkülönböztetés, nem kerülhetnek hátrányos helyzetbe. A diszkrimináció kialakulásának megakadályozása nem csak az ellátott, hanem az ellátást nyújtó intézmény, és az ott dolgozók vonatkozásában is alapvető elvárás. Társadalomból való kirekesztődés megakadályozása : a diszkrimináció megakadályozása jelentősen segíti a kirekesztődés megelőzését is, melyre az ellátás folyamatának valamennyi területén figyelemmel kell lenni és a szakmai eszközök széles skáláját kell felhasználni a megelőzés érdekében.
43
Rehabilitáció: az ellátás során az igénybe vevők pszichés, fizikai, egészségi és mentális állapotára figyelemmel, ezek valamennyi területén célul kell tűzni a rehabilitációt a gondozási tevékenységben. Ezen túl természetesen a társadalmi életben, a családi és közösségi kapcsolatok terén is érvényesülnie kéli. Hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor nem tapasztalható.
3.7 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák alacsony iskolázottság, szakképzetlenség
munkavállalási kedv elvesztése, munkaképesség elvesztése, a számukra megfelelő munka hiánya
életviteli, lelki, mentális problémák
anyagi lehetetlenülés gátja a munkaszerzésnek
fejlesztési lehetőségek ingyenes általános iskolai, illetve versenyképes, lehetőleg munkahelyteremtéssel egybekötött felnőtt képző tanfolyamok, illetve szakmaképzés szervezése munkára vissza vagy rászoktató projektek (Pl.: közmunka, start munka, önkéntes munka stb.) saját vállalkozás beindításának támogatása, illetve társult önszerveződések támogatása (PL: szociális szövetkezet) Ingyenes, helyben életviteli, előadások szervezése Egyéni terv szerinti életviteli, válságmenedzselő segítő működtetése Ingyenes mentális tanácsadás
mentális
szolgálat
munkaerő közvetítés biztosítása, a hajléktalanná válás megelőzése
A romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák alacsony iskolázottság, szakképzetlenség
munkavállalási kedv elvesztése, munkaképesség elvesztése, a számukra megfelelő munka hiánya
életviteli, lelki, mentális problémák
fejlesztési lehetőségek ingyenes általános iskolai, felnőtt képző tanfolyamok, illetve szakmaképzés szervezése munkára vissza vagy rászoktató projektek (PL: közmunka, start munka, önkéntes munka stb.) saját vállalkozás beindításának támogatása, illetve társult önszerveződések támogatása (PL: szociális szövetkezet) Ingyenes, helyben életviteli, mentális
44
anyagi lehetetlenülés gátja a munkaszerzésnek
előadások szervezése Egyéni terv szerinti életviteli, válságmenedzselő segítő szolgálat működtetése Ingyenes mentális tanácsadás munkaerő közvetítés biztosítása,
alacsony iskolázottság, szakképzetlenség
ingyenes általános iskolai, felnőtt képző tanfolyamok, illetve szakmaképzés szervezése
Információ hiány
a szegregátumra vonatkozó adatbázis létrehozása az integráció elősegítése egymás komplexmegismerése által komplex közösségfejlesztés
előítéletesség a kulturális, szociológiai, antropológiai különbségek miatt
4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma, ezzel a hátrányos helyzetűek száma öt év alatt 53,72 %-kal (255-ről 392-ra) nőtt Ez a növekedés nemcsak a családok rosszabb anyagi helyzetének tudható be, hanem annak is, hogy a szülők felismerték ennek jelentőségét, és többen élnek a lehetőséggel. Ajogszabályváltozás is a kérelmek szaporodását eredményezte. A nyilvántartott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma 369 %-kal (56-ról 207-re) nőtt. Ez a további növekedés nem csak a rosszabb helyzetnek, hanem jobbára a hivatal, a gyermekjóléti szolgálat és az iskola összehangolt felderítő munkájának köszönhető. Minden HH-s szülő megkérdezésre került, hogy kíván-e nyilatkozni az iskolai végzettségéről. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekre vonatkozó adatok-2009-alapján az állapítható meg, hogy a 0-18 éves korosztályban összesen 166 HHH-s gyerek volt, illetve 2011-ben 207 HHH-s gyermek van; az ő szüleik tették meg a státuszhoz szükséges jegyzői nyilatkozatot. Ez 2009-ben a korosztályban található gyerekek 14,4%-át jelenti. Az egyes korcsoportokat vizsgálva az arányok a következőképp alakulnak: a 0-2 évesek között 13,2% a HHH-s gyermek, a 3-5 éves korosztályban 17,6%, míg a 6-14 éves korosztályban 14,4% s a 15-18 éves korosztályban 27%. HHH-s gyerekek száma korcsoportonként a 2011. évben: a 0-2 évesek 10 fő (13%) összesen 79 fő ez a korosztály A 3-5 évesek 26 fő (15%) összesen 172 fő ez a korosztály A 6-14 évesek 113 fő (22%) összesen 516 fő ez a korosztály A 15-18 évesek 58 fő (22%) összesen 264 fő ez a korosztály A 0-18 éves korosztályban összesen 207 fő a HHH-s gyermekek száma, ez 20%-a az összes jászfényszarui gyermeknek (1031 fő). A településen, az általános iskolában több éve folyik felzárkóztató és integrációs program, így a vonatkozó adatok megbízhatónak tekinthetők. *
A jelenlegi adatok alapján a HHH-s nyilatkozattételről történő szülői felvilágosítás, valamint a HHH-a adatbázis pontosítása továbbra is folyamatosan történik, aktualizálásra kerül, hogy a következő nevelési/tanítási év kezdetére, a beóvodáztatás, beiskoláztatás idejére az adatok rendelkezésre álljanak.
45
Az egyes közszolgáltatások elérhetősége Ezen a területen változás, hogy a logopédiai ellátást az óvodában teljes egészében a kistérségi társulás keretein belül működő pedagógiai szakszolgálat végzi, míg az iskolában részben általuk, részben az intézmény által foglalkoztatott fejlesztő pedagógussal történik a beszédfejlesztés. A gyógy testnevel és re a felmérés megtörtént, a lehetőségeket, szakembert az iskola feltérképezte, a pontos gyermeklétszám meghatározása megtörtént s a 2011/2012. tanévben az IPR pályázat finanszírozásában az iskola biztosítja a gyógytestnevelési szolgáltatást. A bölcsődei ellátás, illetőleg a 2 éves kortól történő óvodai felvétel biztosítása még nem megoldott. Pályázati források bevonásával lehet majd az elképzeléseket konkretizálni. A felmérés alapján igény mutatkozik a bölcsődei férőhelyek kialakítására. Óvodai szolgáltatás Jászfényszaru város 2007-ben készült közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzésében problémaként jelentkezett, hogy a 3-5 éves korosztály teljes be óvodáztatása nem valósult meg. Az akkori adatok alapján 12 gyermek nem részesült óvodai nevelésben, közülük 11 gyermek halmozottan hátrányos helyzetű volt. A település szakembereinek összehangolt munkája révén ez az arány a felülvizsgálat idejére lényegesen megváltozott. Ennek során a szülők részletes tájékoztatása megtörtént az óvodai nevelés fontosságáról, ismertetésre került a beóvodáztatási támogatás igénybevételének lehetősége és az ehhez kapcsolódó feltételekkel is megismertették az érintett szülőket. Jelenleg nincs olyan 3-5 éves HHH-s gyermek^aki ne részesülne óvodai nevelésben. A 2010/2011 nevelési év indításakor kevés szülő élt azzal a lehetőséggel, hogy két és fél éves gyermekét beírassa az óvodába. Az októberi statisztikai jelentés szerint a Szivárvány óvodában 2 fő 3 évesnél fiatalabb gyermek volt található. A nevelési év során - októbertől március végéig - jelentősen megnőtt a 3 évesnél fiatalabb gyermekek felvétele, a Napsugár óvodába 8 főt, a Szivárvány óvodába 10 főt vettek fel. Az óvodában elhelyezett gyermekek kor szerinti összetétele az októberi statisztika alapján:
H két és fél éves D 3 éves ü 4 éves Ü 5 éves H 6 éves B 7 éves
Az új Nemzeti Köznevelési Törvény szerint az óvodai ellátást 3 éves kortól kötelezővé kívánják tenni. Az óvodában elhelyezett gyermekek korösszetétele azt mutatja, hogy az 5 éves gyermekek száma -számukra kötelező az óvodai ellátás igénybevétele - jelentősen meghaladja a 4 év&s gyermekek számát. A 3 éveseknek csak egy része érintett az októberi statisztikában. Amennyiben kötelezővé válik az óvodai ellátás igénybevétele 3 éves kortól, jelentős csoportfejlesztésre kell számítani. Az önkormányzat egy telephellyel rendelkező óvoda - bölcsőde építését tervezi a fejlesztés tervezés alatt van.
46
Óvodáztatás Óvodai intézmények száma
1
Óvodai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodába beíratott gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodába beíratott hátrányos helyzetű gyermekek száma (ebből Napsugár: 41, Szivárvány 23) Óvodába beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma (ebből Napsugár 27)
2 193 194 64 32
Az óvodába be nem íratott 3, életévüket betöltött gyermekek száma Az óvodába be nem íratott 3 életévüket betöltött halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma Gyógypedagógiai nevelésben részesülő óvodás gyermekek száma (integráltan neveltek nélkül) SNI-s integráltan nevelt gyermek
0
Az óvodai gyermekcsoportok száma
8
0 0 4
A városban található óvoda biztosítja a helyi gyermekek ellátását, az eredetileg 193 férőhelyes óvodában jelenleg 194 gyermek kap ellátást. Várhatóan tanév végére még 30 gyermek jelenik meg, mindkét épületben a kiscsoport létszáma 30, illetve megközelítően 30 lesz. Erre az évre jellemző a ki-, beköltözés. így a kihasználtság 116%. Néhányan jelezték, hogy a kistestvér érkezése miatt még nem akarják ebben a tanévben járatni gyermeküket az óvodába. Tekintettel a folyamatos beiratkozásra, ezt még a későbbiek folyamán megtehetik, ennek ösztönzésére az óvoda vezetése felveszi a kapcsolatot a szülőkkel. Átmeneti nevelésben részesült gyermekek száma 5 fő. Minden nevelési év szeptemberében a Jászsági Egységes Pedagógiai Szakszolgálat szakemberei felmérik a logopédiai fejlesztésre szoruló gyermekek számát. Minden nevelési évben, heti egy alkalommal vesznek részt fejlesztésen a gyermekek. A 2011-2012. nevelési évben 39 gyermeket jelent intézményi szinten. Pszichológus segítségét 3 gyermek veszi igénybe. Minden nevelési évben, helyben történik az iskolaéletmódra való alkalmassági vizsgálat. Az óvoda közoktatási intézkedési terve alapján: ,,2010. október 11-én 11 gyermek fejlettségi vizsgálatát kértük, illetve ebből kettőt a szülő. Ezek közül a gyermekek közül került ki SNI, BTMN gyermek. 2011. október 5-én Fejlettségi vizsgálat kérése 2 gyermeknek, 2 gyermeknek fejlettségi és pszichológiai vizsgálat. Ezen kívül, nagyon sokat segítene, ha a pszichológus, a mindennapokban látná a gyermeket. Van olyan gyermek, akit még sem visznek el, illetve szükséges a meggyőzés. 2012-ben 11 gyermek vizsgálatára került sor. Közülük kettő gyermeknek Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság további vizsgálatát javasolták. További óvodai nevelését 7 gyermeknek, közülük 2 gyermek BTMN -es. A vizsgált gyermekek közül kettő megy iskolába, egyikük további vizsgálatra kerül, de kora miatt tovább kell mennie az alapfokú oktatásba (SNI gyanú), a másik gyermek szintén kora miatt megy el, de ő BTMN-es, eddig is megsegítést kapott." Az SNI-s gyermek fejlesztését külsős pszicho-pedagógus látja el, melyet az óvoda biztosít számára.
47
A Napsugár Óvoda épületben két SNI-s gyermekhez logopédus jár heti 3 óra fejlesztést, kapnak. A halíásfogyatékos kislányhoz szurdopedagógus jár fejlesztésre, őt most tavasszal viszi az anyuka újabb vizsgálatra. A Szivárvány Óvoda épületben egy SNI gyermek van hozzá tanulásban akadályozottak pedagógiáját végzett szakember jár heti két alkalommal. A BTMN gyermekekkel mindkét épületben fejlesztőpedagógus foglalkozik. Napsugár óvodában 5 fő, Szivárvány óvodában 2 fő és egy fejlesztésre szoruló gyermeket jelent. A Szivárvány Óvoda épülete felújításra került.
4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.)
a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete
4.1.1. számú táblázat -Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma Védelembe vett 18 év Megszűntetett esetek alattiak száma száma a 18 év alatti védelembe vettek 5 10 közül
Veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma
2008
18 év alattiak száma a népességben 1151
2009
1165
10
1
85
2010
1131
16
6
101
2011
1097
12
13
61
2012
1099
12
15
66
66
Forrás: TelR, KSH Tstar b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma 4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma 2008 2009 2010 2011 2012
240 331 347 393 375
Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma 29 18 22 16 14
Kiegészítő gyermekvédelmi támogatásban részesítettek száma 5 0 0 0 0
Ebből tartósan beteg Rendkívüli fogyatékos gyermekvédelmi gyermekek támogatásban száma részesítettek száma 0 0 0 0 0
413 658 568 361 282
Forrás: TelR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok
4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Nincs kellő információnk.
48
4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése a)
védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok)
Védőnői Szolgálat Védőnői Szolgálat is működik a városban, ahol 2006 januárja óta három védőnő látja el a felmerülő feladatokat. Az anya- és csecsemővédelem, valamint az iskolai védőnői ellátás mellett rendszeresen tartanak a felnőtt lakosság körében is egészségügyi felvilágosító előadásokat és szűrővizsgálatokat. A Védőnői Szolgálat továbbá együttműködik az egészségügyi és szociális szervezetekkel, továbbá részt vesz a különböző szociális témájú pályázatok előkészítésében. A különböző szakosított ellátások között, a bentlakást nyújtó intézmények közül csak az időskorúak gondozóháza található meg a településen.
A gyermekekhez kapcsolódó ellátások és szolgáltatások esetében a védelembe vétel 10 gyermek esetében történt meg. Érdemes arra figyelemmel lenni a településen, hogy a gyerekek 50%-a roma származású. Hasonlóan magas a roma gyerekek aránya a családba fogadás esetében is, hiszen a településen 12 fő volt érintett ebben összesen, de ezen belül viszont 7 fő volt roma. Ideiglenes hatályú elhelyezés mindössze 1 volt a településen. Átmeneti/tartós nevelésbe vétel 11 esetben történt, itt is megállapítható, hogy a roma gyerekek aránya meghaladja az 50%-ot. Összefoglalóan elmondható tehát, hogy a roma gyerekek esetében a kedvezőtlen családi körülmények, a rossz szociális helyzet nagyobb arányban érinti a gyerekeket, mint a települési átlag. Ennek pontos okait folyamatosan vizsgálni kell, a különböző szakszolgálatok a prevencióra kell, hogy koncentráljanak.
b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) A gyermekorvosi ellátás biztosított. d) gyermekjóléti alapellátás Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Jászfényszarun Város 1997 óta nyújt gyermekjóléti szolgáltatást. A szolgálat kezdetben a polgármesteri hivatal keretein belül működött, 2000 óta a Gondozási Központ szakmailag önálló szervezeti egységekén. 2004-ben az intézmény feladatköre a családsegítéssel bővült. Jelenleg a gyermekjóléti szolgáltatást 2 fő, a családsegítést 1 fő családgondozó látja el. A Családsegítő Szolgálat tájékoztatást ad a szociális, családtámogatási és társadalombiztosítási ellátások formáiról, az ellátáshoz való hozzájutás módjáról. Közreműködik a szociális gondok megoldásában, a kliensek érdekeinek érvényesítésében, hivatalos ügyeik intézésében. A leggyakrabban felmerülő ügyintézési feladatok: - felhalmozódott közüzemi számlatartozások kiegyenlítésének részletekben történő megkérése; - adó-, tb-kártya igénylése; -
rokkantsági nyugdíjkérelmezés; GYES, GYED, családi pótlék, anyasági támogatásigénylés; bírósági keresetlevelek fogalmazásában segítségnyújtás; bentlakásos otthoni elhelyezésben közreműködés.
49
A gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítése érdekében a szolgálat, tájékoztatást nyújt a gyermeki jogokról. Ezen tájékoztatás a gondozási folyamatba beépítve, valamint az általános iskolában zajló prevenciós előadások keretében zajlik. A szolgálat a tanév ideje alatt az 5-6-7-8 osztályban felvilágosító előadásokat tart az alábbi témakörökben: - 5. osztályban: Gyermeki jogok, kötelességek a GYVT alapján, Szexuális abúzus megelőzése -
6. osztályban: Gyakorlati tanácsok a droghasználat elkerülésére 7. osztályban: Szex és felelősség 8. osztályban: Otthon a béke szigete? (Serdülő a családban), Kinek van igaza? Avagy a tanár-diák konfliktusok A szolgálat egyéb szabadidős tevékenységek szervezésével (ünnepnapokhoz köthető kézműves foglakozások, nyári játszóház) segíti elő a településen élő gyermekek csellengésének, kriminalizálódásának megelőzését. A családgondozók gyermeknevelési, életvezetési tanácsadással segítik, erősítik a szülőket szülői szerepükben. Információnyújtással, szolgáltatások közvetítésével, hivatalos ügyeik intézésével, ellátások igénylésének segítésével támogatják a szülőt. A gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a szolgálat észlelő és jelzőrendszert működtet. A jelzőrendszer tagjai a védőnők, óvodai, iskolai gyermekvédelmi felelősök, a rendőrök, körzeti orvosok. A jelzőrendszer tagjai jelzik a munkaterületükön észlelt problémákat. A szolgálat minimum évi 6 alkalommal tart eset és jelzőrendszeri megbeszélést. A kialakult veszélyhelyzet megszüntetése érdekében a családgondozók a gondozási folyamat során a szociális munka eszközeivel, módszereivel segítik elő a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozását, a konfliktusok rendezését. A szolgáltatást a településen életvitelszerűen tartózkodók ingyenesen vehetik igénybe. Az igénybe vétel jellemzően önkéntes. A családsegítésbe bevontak száma 180 fő volt, ezen belül 10 (5,5%) fő tartozott a fogyatékkal élők célcsoportba, 70 fő (38,9%) pedig a romák köréből került ki. e) gyermekvédelem
ellátást igénybe vevők Fogyatékkal élő Összesen
férfi nő
férfi
Roma
Összesen
nő
férfi nő
Összesen
GYERMEKEKHEZ KAPCSOLÓDÓ ELLÁTÁSOK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK MUTATÓI ■1 0
J Védelembe vétel (Gyvt,) 2. Családbafogadás (Gyvt) 3. Ideiglenes hatályú elhelyezés (Gyvt)
S ■■
6
4. Átmeneti / tartós 9 nevelésbe vétel (Gyvt) 5. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek szama ebből: 5.1. Azon
i
10
e
1
,0
1
1
2
.]L
7
0
n 6
-.
, 1 I ' 1S6
1K9 11C
375
0
111
i
>3 (
1
1 gyermekek
3
'iz
^
Ul
száma, akiknek a szülei nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükről
100
í
1S3
3
72
14"
i
50
5.2. Azon gyermekek száma, akiknek a szülei 8 általánosnál
magasabb 0
0
0
0
101 187
0
0
0
0
0
[)
0
0
39
39
78
0
0
0
2
2
iskolai végzettségről nyilatkoztak 5.3. Azon gyermekek száma, akinek szülei nem 86 nyilatkoztak 6. Óvodáztatást támogatásban részesülő 0
2
2
gyermekek száma A gyermekek szociális helyzetére utal a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma. Ezt a településen összesen 375 gyermek kapta, ez a 0-18 éves korosztályra vetítve (1151 fő) 32,6%, tehát a gyermekek 1/3-a kedvezőtlen anyagi körülmények között él. Az RGYK-ban részesülők között magas a roma gyerekek aránya, összesen 227 fő után igényelték az ellátást, amely az összes igénylő 60,5%-a. A hátrányos helyzetű gyerekeken belül halmozottan hátrányos helyzetű 188 fő (50,1%). Ezen belül 149 fő a roma gyerekek közül kerül ki, vagyis a HHH-s gyerekek 79,3%-a roma származású. A településen a HHH-s státuszhoz történő nyilatkoztatasra nagy hangsúlyt fektetnek a közoktatási intézményekben és a polgármesteri hivatalban egyaránt, évről-évre felülvizsgálatra kerül a nyilatkoztatás. A 187 nem nyilatkozó szülő esetében a 8 általános iskolai végzettségnél magasabb iskolai végzettség megléte feltételezhető. Óvodáztatási támogatásban 2 fő részesült, mindketten roma gyerekek. A szám alacsonynak tekinthető, de ennek az az oka, hogy a településen szinte megvalósult a teljes beóvodáztatás, így az óvodáztatási támogatás bevezetése nem emelte a HHH-s gyerekek beóvodáztatását. Gyermekjóléti alapellátásban 61 fő részesül, 2 fő családok átmeneti otthonában, 8 fő pedig gyermekek átmeneti otthonában került elhelyezésre. A roma célcsoport esetében az átmeneti gondozás nagyobb érintettséget mutat, hiszen a családok átmeneti otthonában elhelyezettek mindegyike roma származású, míg a gyerekek átmeneti otthonában 4 fő (50%) a roma származású gyermek. ellátást igénybe vevők férfi Gyermekjóléti
Fogyatékkal élő
Összesen férfi
nő
Összesen férfi
nő
nő
Összesen
és
gyermekvédelmi !5>7.ol{;áltütü!) mutnlói 1 Gyermekjóléti .................... * .ihipelldt.is 1. gyormekek átmeneti gondozásri : 1 ■. : .. UI--I .il:il-ili-li
11
.
1.2. gyermekek átmeneti otthona 1.3. helyettes szülői hálózat 2. gyermekek napközbeni ellátása 2.1. bölcsőde 2.2. családi napközi 2.3. egyéb alternatív napközbeni ellátás
1
.ül
| I
1
2 L
2.4. házi gyermekfelügyelet
Roma
2
0 ■
6 S
0
4
U
0
0 0
1
0 I
0 0 0
1 0
) 0
i)
0 0
0 0
51
2.5. hetes bölcsőde
■0
0
2.6. játszóház 2.7. klubfoglalkozás
0
u
3. gyermekjóléti szolgáltatás 3.1. gyermekjóléti központ
'
3.2. gyermekjóléti szolgálat
33
3.3. önálló gyermekjóléti szolgáltató II. Gyermekvédelmi 1. otthont nyújtó ellátás szakellátás 1.1. gyermekotthon
u
1.2. különleges gyermekotthon 1.3. lakásotthon 1.4. nevelőszülői hálózat
0
1.5. speciális gyermekotthon 2. területi gyermekvédelmi 3. utógondozói ellátás szakszolgálat 3.1. külső férőhelyen biztosított utógondozói ellátás 3.2. utógondozó otthon
;° 28
61
0 0 t#
0
■0
Ü
;0
0
15 38 0
0 10 0
4 4 1
2 3 0
Ü
£.
0 i:0 fi ■>: 7
0
■1
;o
0 0 0
:o
ü
|o
;i ;i
i
ÍJ
:
0
1 1 1
0 0 0
ü 0
1
3
7 4
0
|o 0
A gyermekjóléti szolgálat által ellátott 61 fő esetében is megfigyelhető, hogy 38 fő (62,3%) roma származású. Az otthont nyújtó ellátások közül a lakásotthon (6 fő), a nevelőszülői hálózat (7 fő), és a speciális gyermekotthon (1 fő) érhető el. Utógondozói ellátásban összesen 6 fő részesül. Ebből 2 fő külső férőhelyen biztosított utógondozói ellátásban, míg 4 fő utógondozó otthonban. A 6 fő között sem fogyatékkal élő, sem roma nincs.
A gyermekes családok adatait vizsgálva megállapítható, hogy az egyszülős családok esetében megállapítható, hogy jellemzően a nőkre hárulnak a gyermeknevelés nehézségei, sok esetben úgy, hogy nem rendelkeznek rendszeres munkajövedelemmel. Az egyszülős családok esetében magas a regisztrált munkakereső nők aránya, valamint a szegreátumban élők aránya. Ezek a tények megerősítik azt a megállapítást, hogy a szegregátumokban élők számára a rendszeres munkajövedelem megszerzése problémát okoz, külön programok megszervezése indokolt esetükben. GYERMEKES CSALÁDOKRA VONATKOZÓ ADATOK
Regisztrált álláskereső
Tartósan munkanélküli
férfi nő
férfi
no
Rehabilitációs járadékban, rokkantsági nyugdíjban részesülő férfi no
Szegregátumban
élő
férfi
no
Rendszeres szociális segélyben részesülő férfi nő
52
1-2 gyerekét nevelő
0
18
3
2
5
18
0
2
3-nál több gyermeket nevelő fogyatékos gyereket nevelő tartósan beteg gyereket nevelő Háztartásban gyerekeken kívül mást eltart
0
3
0
0
0
4
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
1-2 gyerekét nevelő 3-nál több gyermeket nevelő fogyatékos
18
33
0
4
23
23
1
0
21
15
5
0
6
6
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
gyereket nevelő tartósan beteg gyereket Háztartásban nevelő gyerekeken kívül mást eltart
Az egyszülős családok esetében jellemzően az 1-2 gyermek vállalása tapasztalható. A kétszülős családoknál ez az arány emelkedik a 3-nál több gyereket nevelők lényegesen többen vannak, vagyis mondhatjuk, hogy a nagycsaládosok esetében jellemző a kétszülős családmodell. Az viszont elgondolkodtató, hogy a nagycsaládosok esetében magas a regisztrált álláskeresők száma, amely azt jelenti, hogy a nagycsaládos életforma mellett anyagi nehézségek is jelentkeznek a családoknál.
Hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei A településen 2007-ben eljárást folytatott le az Egyenlő Bánásmód Hatóság. Az EBH/775-/2007 számú határozatában az alábbi megállapítást tette: „Az Általános Iskola, Kooperatív Művészeti Iskola és Szakiskola, mint foglalkoztató megszegte az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003.évi CXXV. tv (továbbiakban: Ebktv.) 63.§ (4) bekezdésében előírt esélyegyenlőségi terv elfogadására vonatkozó kötelezettségét. A Hatóság az Ebktv. 16. § (5) bekezdése alapján felszólítja az eljárás alá vontat, hogy a határozat közlésétől számított 45 napon belül fogadja el az intézmény esélyegyenlőségi tervét és azt a Hatóság részére haladéktalanul küldje meg. A Hatóság elrendeli a jogsértést megállapító jogerős és végrehajtható határozatának 30 napra történő nyilvánosságra hozatalát a www.egyenlobanasmod.hu című honlapján, valamint Jászfényszaru Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának hirdetőtábláján és honlapján. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálata a kézbesítésétől számított 30 napon belül kérhető a Fővárosi Bíróságnak címzett, de a Hatóságnál 3 példányban benyújtott keresettel. A vizsgálat során eljárási költség nem merült fel." A határozatnak az intézmény eleget tett, és azóta a településen elkészült a közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és intézkedési terv, valamint az Integrált Városfejlesztési Stratégia részeként az Antiszegregációs terv.
53
4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége
valamint
élő
fogyatékossággal
A település a korábbi években elkészítette közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzését és intézkedési tervét. Ennek felülvizsgálata 2009-ben közoktatási esélyegyenlőségi szakértő bevonásával megtörtént. A településen néhány éve megindult az integrált pedagógiai szemlélet elterjesztése, amely az általános iskolában sikeres megvalósítást tudhat maga mögött, a folyamat jelenleg is zajlik. A településen óvodai nevelés és általános iskolai oktatás kerül megszervezésre. A közoktatási alapvető jellemzői Az általános iskolai oktatás két fel adatellátási helyen kerül megvalósításra. Az egyik az un. Kisiskola, ahol 181 fő tanul, a másik a Nagyiskola, ahol 300 gyermek oktatása történik. Az iskolák elnevezése jelzi, hogy az alsós- és felsős oktatás történik meg az egyes feladatellátási helyeken. A HHH-s arányokat vizsgálva megállapítható, hogy a két épület között a HHH-s gyerekek arányának eltérése 3,11%-os, amely nem igényel beavatkozást a településen.
. .. ■ ,■ ........................................ , , *iM 1
Llllilmk .-/.IMI:!
Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Szakképző Iskola Kisiskola Nagyiskola Jászfényszaru Város Óvodai Intézménye Napsugár Óvoda Szivárvány Óvoda
.
.
HU ,
,
lli-il l»'i!M|>i-li ,
,
„..
l :!Nl l li -l . „ -/:illl I
i
Mim lujllrii , ,
' I.IIIIll nk
■
...... f. w - i i i L - l . i - l i .
SM
■ HI"I1I ki-k. !
, i
.
,
,
,
[III :>iriiii:-LiU. L'li'HHiki'K. tj||l|[-lk
l.lllllliil.
. , .
.
,
. IMIM ! »vi i lik-ki V.
.
I' l i -r i K i ki'k. ÜllHlliik
I.llllll'ik s / i i l i . i
45
■481
165
34,30%
89
18,50%
16
3,33%
telephely székhely, telephely nevelés-oktatás
16
181 300 207
73 92 68
40,33% 30,67% 32,85%
37 52 32
20,44% 17,33% 15,46%
3 13 3
1,66% 4,33% 1,45%
nevelés-oktatás nevelés-oktatás
7 9
95 112
46 22
48,42% 19,64%
26 6
27,37% 5,36%
oktatás
■
2
2,11% * 0,89%
1
Az óvodai nevelés területén másként alakul a helyzet. Az óvodai nevelési feladatokat két telephelyen valósítják meg a városban, a Napsugár óvodában és a Szivárvány óvodában. A létszámadatokat vizsgálva megállapítható, hogy a két tagóvodába megközelítően hasonló számú gyermek jár, de a HHH-arányok nem egyenletesek. A HHH-s arányokat vizsgálva a két tagóvoda között megállapítható, hogy a Napsugár óvodában koncentrálódnak a HHH-s gyerekek többsége s a két tagóvoda között 22%-os különbséget mutat, amely nem felel meg a törvényi előírásoknak. A fennálló helyzetet a roma gyerekek esélyegyenlőségének szempontjából orvosolni szükséges. Az óvodások között eljáró gyerekek jellemzően nincsenek (3 fő), összesen egy SNl-s gyermek jár el más településre. Az általános iskola vonatkozásában is minimális az eljárók száma, összesen 10 gyermek, az összes tanuló 2%-a érintett ebben. Az eljáró tanulók között megtalálható HH-s és HHHs gyerek is, így az eljáró tanulók 54
aránya és összetétele alapján kijelenthető, hogy az eljárás nem jelet a településen szegregációs folyamatokat. A gyógypedagógiai nevelést 1 főállású oligofren pedagógus látja el. A SNI-s gyermekek diszlexiáva! küzdenek, számukra a fejlesztések biztosítottak az intézményben. 4.4.1. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG
db
Az óvoda telephelyeinek száma
2
Hány településről járnak be a gyermekek
1
Óvodai férőhelyek száma
193
Óvodai csoportok száma
8
Az óvoda nyitvatartási ideje {...h-tól ...h-ig):
6.30-1630
A nyári óvoda-bezárás időtartama: ()
4 hét
Személyi feltételek
Fő
Óvodapedagógusok száma
16
1
Ebből diplomás óvodapedagógusok száma
16
1
Gyógypedagógusok létszáma
0
0
Dajka/gondozónő
8
0
0
1
Hiányzó létszám
Forrás: TelR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés 4.4.2. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 2. Kisegítő személyzet
Helyhiány miatt elutasított gyermekek száma
Fő
Ebből hátrányos/ halmozottan hátrányos helyzetű
2008.
0
0
2009.
0
0
2010.
0
0
2011.
0
0
2012.
0
0
2013.
0
0
Forrás: TelR, KSH Tstar, önkormányzati, intézményi adatgyűjtés 55
4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3.
2008 2009 2010 2011 2012
3-6 éves korú gyermekek száma 229 213 206 229 218
Óvodai gyermekcsoportok száma 8 8 8 8 8
Óvodai férőhelyek száma 193 193 193 193 193
Óvodai feladatellátási helyek száma 2 2 2 2 2
Óvodába beírt gyermekek száma 195 187 195 194 200
Óvodai gyógypedagógiai csoportok száma 0 0 0 0 0
Forrás: TelR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés 4.4.4. számú táblázat - Az óvodai ellátás igénybevétele 2012-2013. év
3 éves
4 éves
5 éves
6 éves 7 éves
Összesen
Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma
24
37
24
19
0
104
Más településről bejáró gyermekek létszáma
0
0
0
0
0
0
A beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek íétszáma
2
7
5
3
0
17
A beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma
1
1
0
1
0
3
Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma
18
28
25
20
5
96
Más településről bejáró gyermekek létszáma
0
0
0
0
0
0
A beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma
14
17
12
12
3
58
A beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma
6
9
7
7
3
32
Székhely
Az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten)
Ttii;óvod.i
Az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten)
Forrás: TelR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés
4.4.5. számú táblázat - A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek ellátása
Szeknoly beíratott hátrányos helyzetű gyermekek létszáma
az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott hátrányos helyzetű gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten)
fejlesztő foglalkozásban részesülő hátrányos helyzetű gyermekek száma
beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek létszáma
fejlesztő foglalkozásban részesülő halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma
az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma {az adott évből eltelt időszakra vetítetten)
Csoporti
1
0
0
0
0
0
Csoport 2
6
2
0
1
1
0
Csoport 3
7
3
0
1
0
0
Csoport 4
3
2
0
Összesen
17
7
A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel)
0
0
0
Csoporti Csoport 2
1
1
0
3
2
0
0
0
0
0
0
0'
0
0
0
11
5
0
5
3
0
16
4
0
7
1
0
Csoport 3
13
9
0
7
5
0
Csoport 4
18
11
3
13
8
2
Összesen
58
29
3
32
17
2
A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel)
3
1
1
2
0
0
0
0
0
0
0
0
Tagóvoda
Forrás: TelR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés
4.4„6.a. számú táblázat - Óvodai körzethatár A településen nincs óvodai körzethatár megállapítva.
Feladat ellátási helyek közötti HHH-s megoszlás 2011/2012 nevelési évben Feladatellátás! hely megnevezése
Települése
címe
Napsugár Óvoda
Jászfényszaru Kossuth u. .2
Szivárvány Óvoda
Jászfényszaru Hunyadi u. 2.
Funkció
Főállású pedagógusok létszáma
telephely
8 Teljes munkaidős
székhely
9
Gyermekek, tanulók száma 85
109
HH gyermekek, tanulók száma 41 (64,1%)
HHH gyermekek, tanulók száma 27 (84,4%)
SNI gyermekek, tanulók száma
23 (35,9%)
5 (15,6%)
1
3
2010/2011 nevelési évben Feladatellátási hely megnevezése
Napsugár Óvoda Szivárvány Óvoda
Települése
címe
Funkció
Jászfényszaru
Kossuth u. .2 Hunyadi u. 2.
telephely
7
89
székhely
9
106
Jászfényszaru
Főállású Gyermekek, pedagógusok tanulók létszáma száma
HH gyermekek, tanulók száma
HHH gyermekek, tanulók száma
46 (51,68%) 20 (18,86%)
27 ( 30,33%) 4 {3,77%)
SNI gyermek ek, tanulók száma 1 2
Jászfényszarun az óvodai ellátás két telephelyen működik. A jelenlegi adatokból is jól látszik, hogy a két telephely között lényeges a HHH-s gyerekek arányának eltérése, a Napsugár óvodába koncentrálódik a HHH-s gyerekek többsége (84,4%). A két óvodába való beíratásnak bár hagyományai vannak a településen, szükséges felülvizsgálni a beóvodáztatási gyakorlatot. A - szülők folyamatos tájékoztatása mellett szükséges kidolgozni azt a beóvodáztatási stratégiát, amely felmenő rendszerben meg tudja változtatni a jelenlegi helyzetet és a HHH-s gyerekek arányos megoszlását biztosítani tudja.
Óvodai csoportok közötti HHH-s megoszlás jászfényszaru Város Óvodai Intézménye 5126. Jászfényszaru Hunyadi u. 2. 2011/2012-es nevelési év statisztikai adatai:
évfolyam és/vagy óvodai csoport foka
gyermek és/vagy tanulólétszá m az évfolyamon
gyermek-, tanulólétszám az évfolyamon az osztályszervezés módja szerint
Normál (általános) tanterv Összesen
HH
HHH
HHH aránya
SNI
SNI tanulók aránya (%)
(96) N.ipsuü'ir Üvodci Kiscsoport
12
27
100%
12
2
2
7,4%
-
0,0%
Kis-középső csoport
25
25
12
4
14,8%
-
0,0%
Nagy-középsŐ csoport
25
25
19
10
37,00%
-
0,0%
Nagycsoport
23
23
10
11
40,8%
3
13,04%
5
100%
Szivjrvány Uvocta Kiscsoport
18
18
3
-
-
-
0,0%
Kis-középső csoport
30
30
6
1
20%
-
0,0%
Nagy-Középső csoport
31
31
8
3
60%
.
0,0%
Nagycsoport
30
30
6
1
20%
1
3,33%
A csoportok közötti HHH-s arányt vizsgálva megállapítható, hogy az egyes feladat ellátási helyek csoportszervezési gyakorlata nem eredményez kiegyenlített HHH-s megoszlást, a csoportok között 25%-nál magasabb HHH-s eltérés. Az óvodában a tanévre plusz egy óvodapedagógus került alkalmazásra. így a vezetővel együtt összesen 17 óvónő látja el a 8 csoportban a feladatokat. A 2011-2012-es nevelési évre az óvoda határozott időre teljes munkaidős óvodapedagógust kért és kapott a fenntartótól (2011. augusztus 15- 2012. június 30-ig). Az elmúlt két tanévben az Oktatási Hivatal megadta a csoportlétszám emeléséhez az engedélyt, így a teljes beóvodáztatás megvalósítható. A nevelési évet megelőzően, a beíratást követően az óvoda felkereste a beíratásra nem jelentkező szülőket. A megkeresés hatására volt akit, előjegyeztettek, s volt, aki az közeledő szülése miatt nem hozta évközben, hanem majd a következő nevelési évben viszi óvodába a gyermekét. Illetve van, aki az előjegyzés ellenére sem tudta hozni, mert a gyermek nem lett szobatiszta. Egyiküket, már most pszichológiai vizsgálatra viszik, illetve majd terápiára, s van, akihez utazó gyógypedagógus jár, korai fejlesztésben részesül, még nem beszél.
59
4,4.6.b. számú táblázat - Óvodai létszám-megoszlás Székhely:
Létszám
hhfő
hh arány %
hhh fő
hhh arány %
hh arány a gyermekek összlétszámához viszonyítva
Csoporti
21
Csoport 2
28
1
4,76
6
21,43
0
0
1
3,57
Csoport 3 Csoport 4
30
7
25
3
23,33
1
12,00
1
Összesen
104
17
16,35
A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek
0
0
A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel)
0
Csoporti Csoport 2
hhh arány a gyermekek összlétszámához viszonyítva
sajátos nevelési igényű gyermekek létszáma
sajátos nevelési igényű gyermekek aránya a csoport összlétszámához viszonyítva
0,50
0
0
0
3,00
0,50
0
0
3,33
3,50
0,50
0
0
4,00
1,50
0,50
0
0
3
2,88
8,50
1,50
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
17
11
64,71
5
29,41
5,50
2,50
0
0
25
16
64,00
7
28,00
8,00
3,50
0
0
Csoport 3
28
13
46,43
7
25,00
6,50
3,50
1
3,57
Csoport 4
26
18
69,23
13
50,00
9,00
6,50
1
3,85
Összesen
96
58
60,42
32
33,33
29,00
16,00
2
2,08
A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek
5
2
40,00
3
60,00
1,00
1,50
2
40,00
A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped.
0
0
0
0
0
0
0
0
0
szakszolgálat véleménnyel)
Forrás: TelR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés
60
Általános iskola Általános Iskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Szakképző Iskola Jászfényszaru, Szabadság út 32. 2010/2011 és 2011/2012 nevelési év december statisztikai adatai Általános iskolai intézmények száma:
1
Általános iskolai feladatellátási helyek száma
2
Általános iskolai osztálytermek száma
31
Az általános iskolai osztályok száma
24
Általános iskolai tanulók száma (magántanulókkal együtt)
480 / 477
Általános iskolai magántanulók száma
6/12 12/14
Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók száma (integráltan oktatottak) Beilleszkedési, Tanulási, Magatartási Nehézségekkel küzdő tanulók száma
38/44
Gyógypedagógiai oktatásban részesülő általános iskolai tanulók száma Hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma
0/0
171 /179
Ebből halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma (HHH) december 30-i állapot Általános iskolában tanuló első évfolyamosok száma
90/98
8. évfolyamosok száma a nappali oktatásban
62/63
A napközis tanulók száma az általános iskolában a 4 csoportban Az 1 tanulószobás csoportban résztvevők száma
95/67
Átmeneti és tartós állami nevelésbe vettek száma
51/58
35/31 *
4/8
Az általános iskolában a túl alacsony létszám miatt (2 fő) megszűnt a gyógypedagógiai csoport. Az ilyen irányú képzésre szorulók bejáróként Jászberényben és Hatvanban teljesítik tankötelezettségüket. A sajátos nevelési igényű tanulók és az egyéb fejlesztésre szorulók (BTMN) teljes egészében integrált képzésben részesülnek, mellette fejlesztő pedagógus foglalkozik velük.
61
A képesség kibontakoztató integrációs felkészítés keretében - IPR - a hatékony együttnevelés érdekében, egyéni fejlesztési tervek, fejlesztési naplók és 3 havi szóbeli értékelő megbeszélések történnek. 2008/2009 tanévtől bevezettük az Integrációs Pedagógiai Rendszert (IPR), amely a tanulók hatékony együtt nevelését célozza meg, nem csak az anyagi hátrányok kompenzálását, felzárkóztatást, hanem az esélyteremtést is jelenti, segíti a hátrányos, de tehetséges gyermekek kiemelkedését.
Párhuzamos osztályok közötti HHH-s megoszlás Osztály l.a l.b l.c 2.a 2.b 2.c 3.a 3.b 3.c 4.a 4.b 4.c 5.a 5.b 5.c 6.a 6.b 6.c 7.a 7.b 7.c 8.a 8.b 8.c Ossz. Ö/HHH
Létszám
HH(+HHH)
HHH
18 18 22 16 17 15 22
6 6 8 5 6 6 8 9 8 8 8 9' 8 11 8 9 6 7 7 11
3 2 2 4 5 2 3 3 6 5 5 5 7 2 5 6 3 2 5 7 3 1 5 4 95
21 23 19 19 19 21 21 22 20 21 19 19 20 22 21 20 22 477
4 4 11 6 179
lg.HH IPR 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 24
Százalék HHH(%) 16,66 11,11 9,09 25,00 29,41 13,33 13,63 14,28 26,08 26,31 26,31 26,31 33,33 9,52 22,72 30,00 14,28 10,52 26,31 35,00 13,63 4,76 25,00 18,18
IPR 4 3 3 5 6 3 4 4 7 6 6 6 8 3 6 7 4 3 6 8 4 2 6 5 119
19,91
2011-2012. tanév becsült tanulói létszáma a hátrányos helyzetű gyermekek vonatkozásában 2011. szeptember 29-i állapot
A HHH-s tanulók létszámában folyamatos változás van. További 3 fő tanuló esetében az ügyintézések (RGYVK-s és szülői gazolások) folyamatban voltak szeptember - november között. Ennek eredményeként 2011. december 30-án 98 fő a 3h-s tanulói létszám. A párhuzamos osztályok közötti HHH-s megoszlás nem egyenletes. Az osztályszervezéseknél már az első osztályban ügyelni kell arra, hogy a HHH-s gyerekek aránya az egyes osztályokban ne haladja meg a max. 25%-os eltérést. Ennek érdekében a beiskolázásnál pontosan ismerni kell a HHH-s státuszt, ezért az óvodával és a település illetékes szakembereivel egyeztetni szükséges a HHH-s státusz pontos ismerete érdekében. Az osztáiyszervezéseknél a 25%-os határ mellett célszerű az egyenlő megoszlás elvét követni, 62
amely a későbbiekben előre nem látható események ellenére is megváltozhat {esetleges elköltözések, beköltözések, felső tagozatban osztályismétlések). A folyamatos szakmai egyeztetés, szükség esetén a tanuló megfelelő elhelyezése biztosíthatja a 25%-os határ megtartását A korábbi feladat meghatározásnak megfelelően az iskolában 4 napközis és 2 tanulószobai csoport működik, ahová többségében a hátrányos helyzetű tanulókat irányítja az iskola. A 98 fő jár napközi és tanulószobai foglalkozásra, e létszám 68,36% - a hátrányos helyzetű tanuló. Változás, hogy a sajátos nevelési igény felülvizsgálatánál a 31-ből 14 fő SNI-t állapított meg a szakértői bizottság. Ebből 10 A, 4 fő pedig B kategóriába tartozik. Mellette 44 fő beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel (BTMN) küzdő gyermek van. Összességében tehát 58 külön fejlesztésre szoruló tanulóval kell számolni. A 2011/2012-es tanévben a SNI-s tanulók száma 14 fő (2,93%), amely az országos átlag alatt van. Fejlesztésükre a továbbiakban is figyelemmel kell lenni, erre a lehetséges forrásokat és a megfelelő szakember hátteret biztosítani szükséges. A tanulók eredményessége érdekében az iskola u.n. kéttanítós modellt alkalmaz - az iskolában található jelentős arányú hátrányos helyzetű gyermek ellátása a kéttanítós rendszert indokolttá teheti - illetve iskola otthonos osztályt is indított. Kedvezőtlenül alakult a magántanulók száma. 2007-ben összesen 2 magántanuló volt az intézményben, míg a 2009-es statisztika szerint ez a szám 6 fő, 2011-ben 12 főre változott. A magántanulói státusz felülvizsgálata indokolt, csak kivételes esetben kaphatnak a tanulók magántanulói státuszt. E tanévben több tanulót érintett az élethelyzetében bekövetkezett változás. A gyerekek tanulmányi előmenetele ebből a szempontból általában lényegesen rosszabb képet mutat, mint az iskolában tanuló társaiké, az iskolai felkészítés szintén akadályokba ütközhet, amely a végzettség megszerzését jelentősen rontja. Jelenleg, igény esetén az iskola részükre felkészítő foglalkozást biztosít. Mivel a magántanulók száma emelkedést mutat, ezért szükséges folyamatosan felmérni, hogy a felkészítő foglalkozásokra milyen igény jelentkezik, és ezt az iskola biztosítani tudja.
Tanórán kívüli programokon való részvétel Az iskolában a tanórán kívüli programok esetében az alábbiak működnek: • Alapfokú művészet-oktatás • Napközi, tanulószoba • Szakkörök {felkészítő - versenyre, vizsgára, továbbtanulásra, felzárkóztató, tehetséggondozó) • Iskolai nyári táborok • Sportfoglalkozások, gyógytestnevelés Az alapfokú művészetoktatásban a tanulók közül 252 fő részesül, amely az iskola tanulóihoz viszonyítva 52,8%-os. Ezen belül a HH-s és HHH-s részvétel alacsony, a hátrányos helyzetű tanulók közül 37 fő, míg a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közül csupán 13 fő vesz részt alapfokú művészetoktatásban. Az arányok a HH-s és HHH-s státuszú gyerekek létszámát alapul véve is igen alacsony, hiszen a művészetoktatásban a HH-s gyerekek 14,6%-a, míg a HHH-s gyerekek 5,2%-a vesz részt - a korábbiakhoz képest némi javulás tapasztalható. Az iskola vezetésének törekedni kell arra, hogy a HH-s, HHH-s gyerekek arányosan vegyenek részt az alapfokú művészetoktatásban, a hozzáférést, elérhetőséget javítani szükséges. Itt elsősorban az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások elérését szükséges népszerűsíteni a gyerekek és a szülők körében, rámutatva arra, hogy a művészeti oktatás képesség- és készségfejlesztő hatása az iskolai oktatás más területén is javíthatja a teljesítményt. A napközi megszervezésére az alsós és 5. osztályos (4.-5. osztályos tanulók egy csoportban kerültek elhelyezésre) diákok körében (67 fő), a tanulószoba 6-7-8. osztályos diákok körében (31 fő) kerül sor. A
63
statisztikai adatok szerint 4 napközis csoportban, valamint a felső tagozaton megszervezett 2 tanulószobai csoportban történik a délutáni foglalkozás megszervezése. Napköziben 67 gyerek, tanulószobán 31 gyerek, azaz a diákok 20,5%-a vesz részt. Ez a korábbiakhoz képest némi csökkenést mutat. Ezen belül a HH-s, HHH-s diákok száma és aránya a következőképp alakul: összesen 98 tanuló vesz részt a két foglalkozáson a hátrányos 9 helyzetű (HH; HHH) gyerekek közül 67 fő (68,36%); a HHH-s gyerekek közül 46 fő (68,G6%). Tanulószobai foglalkozáson jelentős a HHH-s diákok száma. A napközis és tanulószobai adatsorokból kitűnik, hogy HH-s és a HHH-s gyerekek részvétele némileg csökkent az előző évi adatokhoz hasonlítva. A napközis nevelés és a tanulószobai foglalkozás fontossága a HH-s, HHH-s gyerekek körében kiemelkedően fontos feladat. A szakköri részvétel tekintetében a 2007-es adatokhoz képest emelkedés figyelhető meg a szakköri kínálat bővülésének köszönhetően. Az elmúlt 3 év részvételi adatai: 2009/2010-es tanévben az összes tanuló közül 391 fő (81,45%) 2010/2011-es tanévben az összes tanuló közül 355 fő (73,95%) 2011/2012-es tanévben az összes tanuló közül 377 fő (79,03%) vett részt a szakköri foglalkozásokon - létszám halmozottan értendő, mert 1 tanuló több foglalkozásra is jár. A 2011/2012-es tanévben a hátrányos helyzetű tanulók közül (HH; HHH) 92 fő (24,40%), a HHH-s tanulók közül 38 fő (41,30%) vesz részt ezeken a foglalkozásokon, vagyis megállapítható, hogy a HHH-s tanulók körében a szakkörökön való részvételi arány az előző tanévhez mérten csökkent, (viszonyítási alap, a hátrányos helyzetű tanulók száma). A továbbiakban is fontos feladat, hogy a HHH-s tanulók részvétele legalább az iskolai átlagnak megfeleljen, ezért az IPR adta lehetőségeket kihasználva a foglalkozásokat célszerű úgy megszervezni, hogy a HHH-s gyerekek érdeklődési területe és az egyéni fejlesztési célok találkozzanak egymással, ezzel segítve elő a készségek fejlesztését. Az iskolai nyári táborokban a HHH-s tanulók részvétele alacsony. Táboroztatásban az iskola tanulói közül 94 fő (19,70%) vett részt - amely szám emelkedett az előző tanévhez képest, de csupán csak 2 fő (2,13%) került ki a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek közül. Alapvető célként kell megfogalmazni, hogy a HHH-s diákok legalább az iskolai átlagnak megfelelő arányban tudjanak részt venni a különböző tanórán kívüli programokban, így a nyári táborokban is. Mivel a táboroztatásban való részvételnek jellemzően - a családhoz való kötődésen túl anyagi korlátai vannak, így meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy a szülők részletfizetési kedvezményt tudjanak igénybe venni, valamint fontos feladat lehet külső források bevonása a táboroztatás biztosításához (alapítványi támogatás, IPR forrás és egyéb pályázati források felkutatása). Erdei iskola eddig nem került megszervezésre az intézményben. Szükséges megvizsgálni annak lehetőségét, hogy ez az oktatási forma milyen módon valósítható meg. A 2011. évben kialakított tanösvény adta lehetőségek kihasználása a kezdő lépés lehet ezen a területen. Az IPR által biztosított hospitálások alkalmával a „jó gyakorlatok" megismerése, átvétele segíti e téren a szemléletváltást.
Iskolán kívüli programok Iskolán kívüli oktatási, felzárkóztató, képző programokban - a művészeti alapiskolát kivéve - az iskola diákjainak egy-egy csoportja részt vesz {Városi Könyvtár, Művelődési ház, Gyermekjóléti szolgálat, Egészségügyi szolgálat). Ezek a programok nagyban elősegíthetik az intézményben folyó szakmai munka hatékonyságát, ezért ezek megszervezésére, létrejöttének támogatására nagy hangsúlyt kell helyezni. Jelentős viszont a civil szervezetek (Sport egyesület, Bedekovich Lőrinc Népfőiskolai Társaság, IGLICE, FÉBE, Penczner Pál Alapítvány, Szűcs Mihály Huszárbandérium, Jász íjász Hagyományőrző egyesület) által biztosított lehetőségek, amelyekkel a diákok rendszeresen élnek. Az Útravaló program esetében a mentordiák viszony túlmutat a formális kapcsolaton és erőteljes motiváló erő lehet a továbbtanulás tekintetében is. A HHH-s gyerekek esetében javasolt Arany János Programba a 2009-2010. (1 fő) és 2010-2011. {6 fő)
9
A %-os megoszlás az alsó és felső tagozatos diákok Összlétszámára, valamint ezen beiül a HH-s, HHH-s diákok Összlétszámára vonatkoztatva került megadásra. 64
tanévben már többen jelentkeztek. A programok célja a HHH-s tanulók érettségit adó középiskolában való továbbtanulásának segítése. Az önkormányzat él a lehetőséggel, hogy a TÁMOP és TIOP programokon keresztül segítse a tanórai és tanórán kívüli programokat: „Partnerségen alapuló iskolabarát programok megvalósítása Jászfényszaru térségében" (tanórai és tanórán kívüli tevékenységek, amelyek az együttműködésen alapulnak) TÁMOP
3.2.11/10-1-2010-0182; „Első lépések Jászfényszarun" TÁMOP 5.3.1-C-09/2-2010-0076 (aluliskolázott szülők bevonásával) segítse a hatékony együtt neve lést, az integrációs képesség kibontakoztató oktatást. Ezt kiegészítik még a TIOP-1.2.3/08/1-2008-0035 „Jászportál - Könyvtári Tudásdepo - Express a Jászságban"; TIOP-1.1.1-07/1-2008-0126 „A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése" című pályázatok is. A Tanoda esetében szükséges felmérni a település civil szféráját, hogy van-e szándéka benyújtani ilyen pályázatot. Az önkormányzat kezdeményezése esetén szakmai segítséget adhat a pályázat formai és szakmai összeállításában. A tervezett pályázati kiírások között erre utalás viszont nem található.
Továbbtanulási mutatók az intézményben Intézménytípusonként megoszlás vizsgálatánál szembetűnő, hogy a gimnáziumban továbbtanuló diákok aránya elmarad az országos átlagtól, összesen 16,39% tanul ebben az intézménytípusban tovább. A szakképző intézmények iránt az igény továbbra is nagy.
2010/2011
8.a 8.b
Gimnázium 1 fő (6,25%)
8 fő (30.77%)
Szakközépiskola (szk)
ebből 2 fő IPR
10 fő (62,50%) Ebből 4 fő IPR
16 fő (100%) ebből 6 fő IPR
14 fő (53,85%)
4 fő (15,38%) ebből 3 fő IPR
26 fő (100%) ebből 4 fő IPR
Ebből 2 fő IPR
6 fő (31,58%) ebből 2 fő IPR
19 fő (100%) ebből 4 fö IPR
31 fő (50,81%)
20 fő (32,80%)
61 fő (100%) ebből 14 fő IPR
5 fő (31,25%)
ebből 1 fő IPR
8.c Összesen
1 fő (5,26 %) 10 fő (16,39%)
Összesen
Szakképző és Szakiskola (szm)
12fő (63,16%)
A szakközépiskolában 31 fő tanul tovább (50,81%), a HHH-s tanulók közül összesen 4 fő, amely a végzős HHH-s tanulók 28,57%-át jelenti. A szakképző iskolában a továbbtanulási arány 32,80%-os, amely az országos átlagot felül múlja. A végzős HHH-s gyerekek közül 9 fő tanult ebben az intézménytípusban, amely azt jelenti, hogy az összes végzős HHH-s tanuló 64,28%-a folytatja itt tanulmányait. Összegezve elmondható, hogy az iskola diákjai közül jelentős számban a szakképzésben tanulnak tovább (szakközépiskola, szakmunkásképzés, szakiskola), a HHH-s gyerekek aránya ebben a továbbtanulási típusban 92,85%-os. •r
Az iskola több évre visszamenőleg elkészítette a nyolcadik osztály elvégzését követő továbbtanulási statisztikát. A végzett tanulók, egy kivételével továbbtanultak valamilyen középfokú intézményben.
65
2004-2005. 2005-2006. 2006-2007. 2007-2008. 2008-2009. 2009-2010. 2010-2011. gimzázium
H szakközépiskola
■ szakiskola
H nem tanul tovább
Az adatok azt is jelzik, hogy a szakiskolába (szakiskola, szakmunkásképzés) jelentkező tanulók számában a csökkenés, a szakközépiskolák iránt nagyobb mérvű, a gimnáziumok iránt mérsékelt emelkedés tapasztalható.
A 8. évfolyamos tanulók középiskolai továbbtanulásának statisztikája 2004-2005 Gimnázium:
2005-2006
2006-2007
2007-2008
17 fő (23,6%) Szakközépiskola: 21 fő (29,2%) 34 Szakképző-, fő szakiskola: (47,2%) Nem 0 tanult tovább:
1 fő (24,4%) 27 fő (34,6%)
9 fő (11,8%)
9fö (15%)
33 fő (43,4%)
32 fő (41%)
17 fő (28,3%) 34 fő (56,7%)
0
33 fő (43,4%) 1 fő (1,4%) 0
Összesen:
78 fő
76 fő
+8,3%
-2,6%
Létszámváltozás az előző évhez képest:
72 fő
-
2008-2009
2009-2010
2010-2011
18 12 fő (22,64%) fő (33,96%) 21 21 fő (39,62%) fő (39,62%) 20 14 fő fő (37,74%) (26,42%)
10 fő (16,39%)
0
0
0
60 fő
53 fő
53 fő
61 fő
-21,1%
-11,7%
0%
+ 15,09%
31 fő (50,81%) 20 fő (32,80%)
A továbbtanulás esetében fontos feladatként jelentkezik, hogy az érettségit adó középiskolákba jussanak el az iskola diákjai. Ennek érdekében a folyamatos felvilágosítás, a tanulók és a szülők informálása rendkívül fontos feladat. Ki kell használni minden lehetőséget, hogy a tanulók motivációja megváltozzon, ebben jelentős segítséget adhat az iskolán kívüli programok megszervezése, valamint a mentori rendszer kialakítása és kiterjesztése. Mivel az IPR-ben megfogalmazott célok szintén prioritásként kezelik e kérdéskört, a feladatok összehangolásával és kiterjesztésével látható, hogy*javulás érhető el ezen a területen.
4.4.8. számú táblázat - Általános iskolák adatai általános iskolai osztályok száma
1-4 évfolyamon 2010/2011 12 2011/2012 12 2012/2013 12
5-8 évfolyamon 12 12 12
általános iskolai osztályok száma a gyógypedagógiai oktatásban
összesen 1-4 évfolyamon 24 0 24 0 24 0
5-8 évfolyamon 0 0 0
általános iskolai feladatellátási helyek száma
összesen
db
0 0 0
1 1 1
Forrás: TelR, KSH Tstar
4.4.12. számú táblázat - A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban 8. évfolyamot eredményesen befejezettek száma / aránya a nappali rendszerű oktatásban Fő/% 2010/2011
60/ 98,36
2011/2012
62/98,41
2012/2013
54/98,18
Forrás: TelR, KSH Tstar Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok
67
4.4.13. számú táblázat - Iskolai ellátás igénybevételé -telephelyi bontásban 2012-2013.tanév Telephelyi (szükség szerint, töröljön vagy szúrjon be plusz sorokat)
Tagozat megnevezése
1. évfolyam A osztály
n.r.
Létszám
Napközis
Bejáró
22
0
0
Hátrányos helyzetűek létszáma
Évismétlők száma
HH tanulók aránya az osztály létszámához viszonyítva
Halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma
HHH tanulók aránya az osztály létszámához viszonyítva
Sajátos nevelési igényű tanulók létszáma
SNI tanulók aránya az osztály létszámához viszonyítva
SNI tanulók számából ahhh tanulók száma
Magántanulók száma
Létszám, amelynek alapján integrációs normatívát igényelnek
6
27
2
9
2
9
0
2
1
25
1. évfolyam B osztály
n.r.
18
18
0
7
39
3
17
2
11
0
1
0
21
1. évfolyam C osztály
n.r.
19
19
0
12
63
6
32
1
5
0
0
0
22
2. évfolyam A osztály
n.r.
17
5
0
6
35
3
IS
0
0
0
0
0
19
2. évfolyam B osztáiy
n.r.
17
1
0
6
35
3
18
0
0
0
0
0
19
2. évfolyam C osztály
n.r.
22
22
0
6
27
3
14
1
5
0
0
0
26
3. évfolyam A osztály
n.r.
18
6
0
6
33
4
22
1
6
1
1
1
21
7
3. évfolyam B osztály
n.r.
17
3
1
4
24
3
' 18
1
6
0
0
0
20
3. évfolyam C osztály
n.r.
15
9
0
6
40
3
20
2
13
0
0
0
19
4. évfolyam A osztály
n.r.
22
5
0
10
45
3
14
0
0
0
0
0
24
4. évfolyam B osztály
n.r.
20
3
1
8
40
4
20
0
0
0
1
0
20
4. évfolyam C osztály
n.r.
23
6
0
8
35
6
26
1
4
0
0
0
29
5. évfolyam A osztály
n.r.
19
0
0
8
42
5
26
3
16
2
0
0
25
5. évfolyam B osztály
n.r.
17
0
0
10
59
7
41
1
6
0
0
0
21
5. évfolyam C osztály
n.r.
19
0
0
S
42
5
26
0
0
0
0
1
23
6. évfolyam A osztály
n.r.
20
0
1
10
50
6
30
0
0
0
0
1
21
6. évfolyam B osztály
n.r.
19
0
0
9
47
3
16
1
5
0
0
1
20
6. évfolyam C osztály
n.r,
20
0
0
6
30
3
15
0
0
0
0
0
21
7. évfolyam A osztály
n.r.
20
0
0
11
55
5
25
0
0
0
0
1
22
7. évfolyam B osztály
n.r.
20
0
0
5
25
4
20
0
0
0
0
0
21
7. évfolyam C osztály
n.r.
19
0
0
7
37
4
21
0
0
0
0
0
20
S. évfolyam A osztály
n.r.
16
0
0
5
31
2
13
0
0
0
0
1
17
8. évfolyam B osztály
n.r.
19
0
0
10
53
7
37
1
5
0
0
0
21
8. évfolyam C osztály
n.r.
23
0
0
4
17
3
13
1
4
0
0
1
26
461
97
3
178
39
97
21
18
4
3
5
8
523
Összesen:
Forrás: Önkormányzati, intézményi adatok, KIR
Kompetencia mérések eredményei A kompetencia mérések eredményeit a következő oldalon szereplő összefoglaló táblázat tartalmazza. A 2010. évi Országos kompetenciaméréstől kezdődően a szövegértés, illetve a matematika területén új évfolyam független skálát vezettek be, amelyen összehasonlítható módon ábrázolható a 6., a 8. évfolyamos tanulók szövegértés illetve matematika eredménye. A korábbi KET vonatkozó számszerű mutatói ezért mások. Megállapítható, hogy az iskolai eredmények kis mértékben térnek el az országos átlagtól. Szövegértés területén a 6. évfolyamon az iskola átlaga 1398, míg az országos átlag 1483 pont. Ezek az értékek 8. évfolyamon 1469 iskolai átlagot jeleznek, az országos átlag pedig 1583 pont. A matematika területén a 6. évfolyamon 1437 pontot teljesített az iskola, az országos áltag 1498, míg 8. évfolyamon 1521 pontot, amely alatta marad a 1622 pontos országos átlagnak. A kompetencia eredmények vizsgálatánál megállapítható, hogy az intézmény nem rendelkezik a HHs és HHH-s tanulók eredményeivel, ezért nem látható, hogy az iskolai teljesítmény milyen különbséget jelez a különböző státuszú tanulók esetében. A jövőben függetlenül az országos mérési rendszertől szükséges kidolgozni egy belső mérési rendszert, amely mérni képes a HH-s és HHH-s gyerekek kompetenciáit. Ennek kapcsán nem elsősorban a számszerűsíthető értékek ismerete a cél, hanem az egyéni fejlesztések tervezésénél adhat segítséget. A kompetenciafejlesztés egyik alapvető módja lehet a kompetencia alapú oktatás elterjesztése, ezért keresni kell azokat a pályázati forrásokat, amelyek a kompetencia alapú oktatási módszer elterjesztését, a kompetenciacsomagok bevezetését segítik elő.
Aieleitfieíif eredménye BE eátügi lt«ra|sefen!á^é^se|a^eip.
•-15ÍE
1437
atfsfL 1G2?
ASam SvCesearaöTíiraa
.Az flüa|tszHite' Möfisliigfflei
Mateiiiaísa
-■KüsvcgeréÉB'
el nrau em ÍBnúfGk_strán$m Évfatjara
mps&ssmmm
AiapGSíI
&
attsfc
j3< fü^u'te£Vjp*fM'
s.
•mim.
4, iSpracft|hjlfafr
fi
fflttefc
a, lepessegszSst
s.
atList
4.tÉfless«gE»t
AzS^ffiöiáaM:^to1aiii*öfeaiSiíifa. pfc)
AtebfÁágm
Qisz^QEaia
53.8
3B#
BM-
*Ptf Mit
41>
'Wi&
UA
.25*;
m»~
m?
69
Aaageretlnréftyafc' MeSWtertfet
iHriemifia
arfhOBÉrtts"
g&JK&ns KttOéű *xtsa
Afaj?rctim£lV Craei£fiítBlűsití btSaaSnaf] A tecpta&ai
~OraajQiM
AI Eda-vísinnjSíaí
Ura
BzbBsSrge
VG.
SfcÖ*-
t*3T
yflnaíiKt
^"* CMHa;í*SSj
B,
satöL
114S71S53 )
vsnssitá.
fi.
M.HÍ.
varad
Í5
4-t WL
jCj,
*
ffir
«s SÍ-lltL
ra a.
Mw*
>rfflJ3St* Üli*.
öt
0
AmamdfcíiinjRíttai 43fgHMÍ
WB3
Viroii **. tat
Ató^tetf OEöníílS«lt3 tdjf^Uaiiai Acsanantftax Ínfűi ÍJÉS.
Forrás: FIT jelentés 2010
Ma tfllBKBC Sthfc
Enaanöint
Kompetencia mérések eredményei a korábbi években
2003 Országos kompetencia-mérés eredménye
Iskola átlaga
2004
Országos átlag
Iskola átlaga
2006
Országos átlag
ÍSk0l3
átlaga
HH tanúlók átlaga
2007
HHH Országos tanúlók átlag átlaga
Iskola átlaga
HH tanúlók átlaga
2003
HHH Orszá tanúlók gos átlaga átlag
Iskola átlaga
HH tanúlók átlaga
HHH tanúlók átlaga
Orszá gos átlag
Szövegértés 6. évfolyam
465,00
500
502,00
509
8. évfolyam
-
-
496,00
500
10. évfolyam
500
512 506,00
499
497
.470,00
516
519
480
506
520
499
466
497
501 Matematika
6. évfolyam
496,00
8. évfolyam
-
10. évfolyam
500
488,00
505
493,00
493
-
458,00
500
483,00
494
500
497
499
451,00 |
4
Kompetencia mérések eredményei 2009. évben Országos kompetencia-mérés eredménye
Iskola átlaga
Szövegértés 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam Matematika 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam
HH tanulók átlaga
HHH tanulók átlaga
Országos átlag
470,00 475,00
448,00 462,00
349,00 388,00
513 502 497
450,00 441,00
432,00 412,00
269,00 432,00
489 484 490
4.4.14. számú táblázat - Kompetencia mérési adatok ISKOLA NEVE Országos kompetenciamérés eredménye Szövegértés
2010 iskola átlaga
2011
Országos átlag
Iskola átlaga
Országos átlag
2012 Iskola átlaga
HHH tanulók átlaga
2013 Országos Iskola átlag átlaga
6. évfolyam
1398
1483
1329
1465
1351
34,40
1472
8. évfolyam
-
-
1503
1577
1500
42,28
1567
10. évfolyam Matematika 6. évfolyam
1437
1498
1359
1486
1290
19,50
1489
8. évfolyam
-
-
1547
1601
1605
33,40
1612
10. évfolyam Forrás: Önkorr nányzati és ntézményfenn tartói, te nkerületi ac atok
n.a.
HHH tanulók átlaga
72
4.4.15. számú táblázat-Továbbtanulási mutatók középfokra nappali tagozaton
Gimnázium {%) összlétszámon belül 2008/2009 2009/2010 2010/2011 2011/2012 országos áüag: 2011/2012
22,64 35,84 16,39 26,98 34,00%
HHH-tan ulók körében 1,8 3,7 1,63 0
Szakközépiskola érettségit adó képzés {%) összlétszámon belül 39,62 37,73 50,81 52,38
HHH-ta nulók körében 11,32 3,7 6,55 9,50
T.3Étoöifi:::; ; !•
Forrás: K1R, Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok
Szakiskolai képzés {%) összlétszámon belül 37,73 26,41 32,80 19,05 i;-]\]{:^y2Í^^
HHH-tan ulók körében 11,32 16,98 14,75 11,10
Speciális szakiskola (%) összlétszámon belül 0 0 0 0
HHH-tan ulók körében 0 0 0 0
'" :.":/!.■::!:.-.::
{■ ::':i:::i.':' :l ;:! 1.!:: :■.:
Nem tanult tovább összlétszámon belül 0 0 1,6
HHH-tan ulók körében
1,6
73
4.4.16. számú táblázat - Lemorzsolódási mutatók az általános iskolában Évfolyamismétlők aránya (%)
összlétszámon HHH-tanulók belül körében
Magántanulók aránya (%)
összlétszámon belül
HHH-tanulók körében
2008/2009
2,90
5,00
2,09
0
2009/2010
4,43
2,80
2,80
2010/2011
4,40
2,80
2,80
2011/2012
1,80
0,25
1,80
■■:'•::
A'.'
rrás: KIR, Ön
íormányzatiéí intézményfer
Az előző tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók aránya (%} összlétszámon belül
HHH-tanulók körében
0
0
0
0
0
0
1,2
0
0
0,8
0,8
;i *.
f v,:
intartói, tanké "ületi adatok
4.4.17. számú táblázat - Hátránykompenzáló programok tanév
tanodái program létszám
HH/HHH tanulók létszáma
tehetséggondozó program ■■■
HH/HHH tanulók létszáma
nyári tábor
HH/HHH tanulók létszáma
Alapfokú művészetoktatás
HH/HHH tanulók létszáma
2008/2009
0
0
0
0
0
0
247
20/1
2009/2010
0
0
0
0
0
0
234
30/6
2010/2011
0
0
0
0
27
3
248
52/26
2011/2012
0
0
0
0
94
12
252
68/36
2012/2013
0
0
0
0
n.a
n.a.
250
68/32
Forrás: KIR, Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok
Integrációs támogatás az egyes intézményekben Az általános iskolában megállapítható, hogy a képességkibontakozó és integrációs támogatást az utóbbi évek során folyamatosan igénybe veszi. 2008-ban 31, 2009. december 31-ig 41+4 fő, 2010. január 1-től 89+9 fő, 2011. december 31-ig 99 tanuló után került megigénylésre az integrációs és/vagy képesség-kibontakoztató támogatás az iskolában. Ezen feladatnak a 2008-as tanévtől, egy kézbe {az intézmény IPR vezetője) kerülését követően jelentősen javult a dokumentációs munka és a gyakorlati megvalósítás az iskolában {pedagógus továbbképzések, hospitációk, szociális hátrányok enyhítése, paradigmaváltás az alkalmazott módszerekben is, tanulók irányítása az Arany János programokba, egyéb pályázati lehetőségek kihasználása, TÁMOP, TlOP pályázatok). Eredmény, hogy a HH-s és HHH-s gyermekek részvétele biztosított az irányított szabadidős elfoglaltságokon és a szervezett tanulásban, felzárkóztatásban, tehetséggondozásban. Az IPR keretein belül az alábbi munkacsoportok alakultak a hatékony együttnevelés érdekében: • IPR Menedzsment • Iskolai környezeti munkacsoport • Óvoda-iskola átmeneti munkacsoport • Mérési-, fejlesztési munkacsoport az alsó tagozatban • Mérési-, fejlesztési munkacsoport az alsó tagozatban • Általános iskola - középiskolai átmenetet segítő munkacsoport
74
Humán erőforrás helyzete az iskolában Az iskolában a szakos ellátottság nem megoldott, hét szaktantárgy esetében részben nem szakos tanár tanítja a gyerekeket (angol, magyar, történelem, matematika, ének, technika, testnevelés). A feladatellátáshoz szükséges nevelői létszám megvan, de a szakos ellátottság megfelelő tantárgyfelosztással, átképzéssel, vagy új hiányszakos kollégák felvételével lenne megoldható. Jászfényszarun szakember ellátottság szempontjából az óvodai nevelés terén, a szociális alapellátásban, az egészségügyi- és gyermekjóléti alapellátásban az előírt képesítési feltételeket hiánytalanul teljesítik az alkalmazottak.
Összességében az esélyegyenlőségi tervben foglaltak megvalósítása folyamatban van, az eddigi eredmények azt támasztják alá, hogy összehangolt és magas színvonalú szakmai munka mellett az esélyegyenlőségi célkitűzések megvalósíthatóak. Az integrációs program segítségével sok helyen előrelépés történt, ezért ennek a gyakorlatát indokolt fenntartani.
Megvalósulást segítő egyéb programok Az intézkedési terv célkitűzéseinek megvalósulásához jelentősen hozzájárulhatnak a célzott esélyegyenlőségi beavatkozások mellett az olyan fejlesztések, programok is, melyek a közoktatás feltételeinek javítását általában célozzák meg. Jelenleg a településen az infrastruktúra fejlesztésére vonatkozóan az alábbi pályázat megvalósulás történt: ÉAOP-4.1.1/2/2/2F-2Í-2009-0013 „A "Nagy Iskola" komplex fejlesztése - a minőségi oktatás feltételeinek megteremtése, valamint a hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók esélyegyenlőségének megteremtése érdekében". További pályázatok segítették a közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervek megvalósulását: „Partnerségen alapuló iskoiabarát programok megvalósítása Jászfényszaru térségében" (tanórai és tanórán kívüli tevékenységek, amelyek az együttműködésen alapulnak) TÁMOP 3.2.11/10-1-2010-0182; „Első lépések Jászfényszarun" TÁMOP 5.3.1-C-09/2-2010-0076 (aluliskolázott szülők bevonásával) segíti a hatékony együttnevelést, az integrációs képesség kibontakoztató oktatást. Ezt kiegészítik még a TlOP-1.2.3/08/1-2008-0035 „Jászportál - Könyvtári Tudásdepo - Express a Jászságban"; TIOP-1.1.1-07/1-2008-0126 „A pedagógiai, infrastruktúra fejlesztése" című pályázatok.
módszertani
reformot
támogató
informatikai
75
Az Esélyegyenlőségi Terv végrehajtását segítő egyéb programelemek, összefüggések
Kiemeli
H.M»k ."il.ipjiín mnilh.itíirozolt Tc-lnd.ituk : i-ll ".
piuf.ianu.'loin L
r
IPR
impIcint'nt.H.io
H;it.irkh>li
i n-r i i ■.
.,:k tanévtől folyamatos
biztosítása. Teljes körű eredményes tankötelezettség teljesítése. Sikeres továbbhaladás.
. , ll'R
3 havonta a terv és fejlesztési értékelés, egyéb dokumentáció, elkészítése, Együtt működések, külső
i
folyamatos
kapcsolatok kialakítása, folyamatos fenntartása
!
AnUszc!!;r^:>'iciós lt»rv a tplepülcVi 1
tzacriv.^ció fi'lwíiinul.is.if.i
Lakhatási körülmények
f(Jjl<".Ztl»S ".\LK":">. 1
1
!
KooTcliii.iciús , fül.irkit j
KoonliMticiuijtl fiiMns sxrmúly
\l.-.'i. ..|.-i
i i -.-.
munkában és más tevékenységben
tok kialakítása, munkatervek
vezető vezető
rá-
eredményesség. Tankötelezettségnek való megfelelés. Hiányzási órák számának csökkenése
összeállítása, operatív programok végrehajtása
Minden tanuló 3 értékelését a szülők folyamatosan megismerjék. Együttműködés a „szülői házzal
Menedzsment Intézménykoordinációs vezető, IPR munkája, a menedzsment munkacsoporto k ösztönzése, ellenőrzése. Pedagógusok
-'
együttműködés ének ösztönzése,
és
IPR
illetve a külső kapcsolatok erősítése Kidolgozása
javítása; oktatási,
foglalkoztatási, foglalkoztathatós ági programok ' LAOP, IÁMOP, ÉAOP; TIOP; v;ii»y TÁMOP projektek TIOP pályázat alnpj.in megvalósultak, l.iniOf 'jtott folyamatban 1
Ft;l.itl .itok it.ít Ui/.j ''
iskolai sikerességének
1
Cótfrtffcrk
2
megtörtén t
3
Projektek fenntartása, megvalósítása
Önkormányzat által kijelölt projektmenedzsment
vannak >
Települési egészségfejlesztési terv keretében megvalósuló programokra
Tervezés alatt
Egészséges életmód programok elterjesztése.
1
Jelenleg nincsen
Fenntartó
Kódok használata javasolt: 1. előkészítés alatt (egyeztetések zajlanak) 2. képviselőtestületi vagy intézményi döntés született a programelem elindításáról, felelősök és határidők kijelölve 3. a feladat végrehajtása folyamatban (rendszeres egyeztetések, találkozók, programok zajlanak) 4. a végrehajtás folyamatban, a célérték eléréséhez további előre nem látott beavatkozásolíra volt szükség, amelyek zajlanak (felsorolásuk) 5. a célérték elérésre került, a folytatólagos programelemek megvalósítása folyamatban felfüggesztve JQ
4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
anyagi nehézségek, nélkülözés
-Alultáplálásra vonatkozó felmérés, gyermekjóléti III. védelmi intézkedés céljából
testi, lelki elhanyagolás
Egészségterv aktualizálása, a nem várt terhesség és a gyermek elhanyagolás megelőzése felvilágosítás útján szülőknek nevelési tanácsadás, előadássorozat mentális segítségnyújtás pszichológus bevonásával
5. A nők helyzete, esélyegyenlősége
5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége aj foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében A nők foglalkoztatottságát kevésbé lehet megítélni, mivel a gyermekvállalási korban lévő nők nagy része nem jelenik meg álláskeresőként a munkaerőpiacon, a munkanélküliség helyett inkább a GYES-t, GYET-et választja, így csak a harmadik gyermek 8 éves kora után jelenik meg, mint álláskereső, vagy munkanélküli ellátást igénylő személy. A HEP célcsoportjai közétartozó mélyszegénységben élők, roma nők esetében igen gyakran ez a képlet. Nem tanulnak tovább, sokszor már az általános iskolából terhesség miatt maradnak ki, vagy válnak magántanulóvá, ami azt eredményezi, hogy elmaradnak a tanulmányaikkal, nem lesznek képesek a középiskolában, szakiskolákban teljesíteni, mivel nincsenek meg az alapok, amire a későbbi tanulmányok épülhetnének. Ez sajnos sorozatos kudarchoz, visszahúzódáshoz vezet, sokan meg sem kísérelik az általános iskola befejezését, illetve a szakma, vagy az érettségi megszerzését. Azok a nők, akik szakmát, illetve különböző végzettséget szereztek a gyermekvállalást követően sincsenek jobb helyzetben, mint a fentebb említett társaik. Amennyiben nincs biztos munkahelyük, esetleg magánvállalkozásuk, akkor a gyermek, gyermekek mellett nehezen tudják ismét vállalni munkahelyükön a több műszakot, az éjszakai műszakot, a korai bejárást, a késői hazamenetelt, hiszen a gyermekeket elhelyező intézmények nyitvatartási idejéhez alkalmazkodni kell. Ha nincsenek mobilizálható nagyszülők, rokonok, akkor ez sokszor a munkahelyek feladásához vezet.
5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében Munkavállalási korúak száma férfiak nők 2008 2009 2010 2011 2012
1966 1711 1943 1942 1950
2006 1991 1989 2023 1979
Foglalkoztatottak
Munkanélküliek
férfiak
férfiak
n.a n.a n.a n.a n.a
nők n.a n.a n.a n.a n.a
63 144 114 163 n.a
nők 80 125 135 160 n.a
Forrás: TelR es helyi adatgyűjtés A nőkre Jászfényszarun ugyanazok a terhek rakódnak -háztartás, gyermeknevelés, idős és vagy beteg hozzátartozók ellátása-, mint az ország többi részén. A képzetlen, álláskereső nőknek a munkaügyi központ képzések biztosításával igyekszik segíteni. Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség): nincs rá egzakt adat.
5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) Jászfényszaruról elmondhatjuk, hogy még elérhető közelségben van a fővároshoz, közel Hatvanhoz, és a járási székhelyhez, Jászberényhez. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az anyukák reggel hat órára beérhetnének a munkahelyükre, mivel 6.30-kor nyitnak az óvodák (bölcsőde, családi napközi nincs). A Samsung reggeli műszakkezdése is 6.00! Ugyanez mondható el a délutáni munkavégzésről is, hiszen a nyitva tartás 16.30 óráig van, és az egymú'szakos munkarend szerint dolgozók általában 4-5 órakor fejezik be a munkát, tehát már nem érnek oda zárás előtt a gyermekekért.
5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe Jászfényszarun a védőnői szolgálat teljes létszámban működik. A szolgálat nyújt segítséget a gyermeket tervező, illetve gyermeket váró, nevelő szülőknek. A védőnők a gyermekorvosokkal együtt, valamint a havonta kijáró nőgyógyászati-szülészeti rendelést adóorvossal segítik a várandós nők életét, adnak választ kérdéseikre. 5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak A településen a védelmet kereső anyák, gyermekek a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálathoz, a Védőnői Szolgálathoz, a Polgármesteri Hivatalhoz, és a Rendőrséghez fordulhatnak segítségért. Természetesen, mint az feljebb a gyermekek esetében már említésre került a jelzőrendszer köteles bármilyen észlelést jelenteni, hogy a szükséges lépéseket meg lehessen tenni. A bántalmazott nők azonban igen ritkán fordulnak segítségért külső személyekhez, így a megfigyelés, a jelek észlelése az elsődleges feladat a gyermekvédelmi szakemberek, a védőnők, és az orvosok esetében. 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) Sajnos a település nem rendelkezik kríziselhelyezés lehetőségével. A krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (családok átmeneti otthona, anyaotthon) csak megyei szinten biztosítottak. Nincs információnk arra vonatkozóan, hogy hányan vették, veszik igénybe. A bántalmazott személyeknek jobb a bántalmazótól távol, általa nem ismert helyen biztosítani menedéket. Jászfényszaru kapcsolatban áll a TEGYESZ-el, az illetékes családok átmeneti otthonával is, ahol szükség esetén el lehet helyezni a védelemre vágyó rászorult személyeket.
78
5.6 A nok szerepe a helyi közéletben 5.6. számú táblázat - A nők szerepe a helyi közéletben
2010 2011 2012
Képviselő-testület tagja Férfi Nő 7 2 7 2 7 2
Forrás: Helyi adatgyűjtés A Jászfényszaru városnak a rendszerváltozás óta női polgármestere, férfi alpolgármestere van. Az intézmények élén nők, férfiak vegyesen, arányosan vannak jelen. Óvoda, GAMESZ, Gondozási központ, Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár intézményekben az igazgatók nők, az általános iskolában férfi vezetése alatt áll. A Polgármesteri Hivatalt vezető jegyző nő, az aljegyző férfi. Az önkormányzat kettő Kft-t tulajdonol, mind kettő élén férfi áll.
5.7 A nőket helyi szinten fokozottan felszámolásukra irányuló kezdeményezések
érintő
társadalmi
problémák
és
Jászfényszarun a nőket főleg a munkavállalás nehézsége érinti. Sok a képzetlen, a roma, a nagycsaládos, de a gyermekét egyedül nevelő anyák is szép számban képviseltetik magukat A roma nők munkába állását a képzési programok segítik. A GYES-ről, GYED~ről visszatérő anyák foglalkoztatását az állam járulékkedvezménnyel támogatja, valamint megalkotta a részmunkaidős foglalkoztatásnak a jogszabályi hátterét. A civil szervezetek önkéntesként szívesen látják a gyakorlattal nem rendelkező, esetleg álláskereső nőket a szervezetükben, illetve a programjaikon. Az egyének jelentkezése esetén a családsegítő szolgálat is támogatást tud nyújtani a vele kapcsolatban lévő szakemberek, illetve a tanácsadóik révén.
5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Információhiány
A nők elleni erőszak áldozataival foglalkozó ellátás, megelőzés A gyermeküket egyedül nevelő nők munkaerőpiaci kiszolgáltatottsága
A háztartásbeli nők anyagi kiszolgáltatottsága
fejlesztési lehetőségek pontos felmérés készítése, feldolgozása, értékelése, a hátrányos helyzet feloldására intézkedési terv kidolgozására Ellátó partnerek felkutatása, együttműködés megvalósítása A jelzőrendszer kiépítése bölcsőde, családi napközi, egyéb gyermekgondozó szolgáltatás Az óvodai nyitva tartás évenkénti felmérése, igényekhez való alakítása Munkaerő-piaci közvetítés, képzés, átképzés -
Alternatív
foglakoztatási
szervezése Nyugdíjjogosultságról való tájékoztatás, tájékozódás
formák
6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége
6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői {pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) Az Európai Bizottság 2002 márciusában kiadott dokumentumában rögzíti, hogy „az idősödési politikáknak széles életpályát és a társadalomra kiterjedő közelítést kell elfogadniuk, figyelembe véve az ENSZ globális kezdeményezéseit és alapelveit". Az ENSZ 1991-ben elfogadott, idősemberekkel kapcsolatos alapelveiben az áll, hogy olyan idős politikákra van szükség, amely az egész élet során biztosítja a: I. függetlenséget, II. részvételt, III. gondoskodást, IV. önmegvalósítást, V. méltóságot. Az Idősügyi Nemzeti Stratégiában foglaltak összhangban vannak az ENSZ alapelveivel, az Európai Unió törekvéseivel, a Társadalmi Befogadásról szóló közös Memorandummal, a Lisszaboni Stratégiával, a Berlini Nyilatkozattal, az AGE vezérelveivel, Madridi Nemzetközi Cselekvési Tervvel, az ENSZ Egészségügyi Szervezete, a WHO által 2001-ben publikált, az idősügyi politikát meghatározó alapdokumentumával, melynek címe az Aktív Időskor (Active Ageing - Policy Framework}. Ez utóbbi dokumentum azért jelentett igazi áttörést, s azért meghatározó ma is idősügyben, az idősödés-politikák alakításában, mert először gondolkodik az idős emberről a maga emberi teljességében. Kihangsúlyozza, hogy a figyelmet az emberi élet kiteljesedésére kell fordítani és nem kizárólag a szociális és egészségügyi vonatkozásokra leszűkíteni. Az uniós tagállamok elsődleges feladata az államadósság csökkentése, a foglalkoztatás javítása, ezen belül az idősek aktivitásának elősegítése, valamint a termelékenység növelése. Indokolt és elkerülhetetlen a nyugdíjrendszer, az egészségügy és a szociális ellátás rendszerének újragondolása, fejlesztése, e területek összehangolása, és minden olyan más terület középpontba helyezése, mely az idősödők és idősek életminőségét közvetlenül befolyásolja, így az élethosszig tartó tanulás, szabadidő eltöltés, önmegvalósítás, életöröm, esélyegyenlőség, valamint a nyitott és versenyképes informatikai gazdaság
fejlesztése. Az idősek száma az elmúlt 40 év alatt az Európai Unióban majdnem megduplázódott, az előrejelzések szerint az idősek aránya a társadalmi korcsoportokon belül 2012-re elérte eléri a 27%-ot. A legdinamikusabban növekvő korcsoport a „nagyon idősek" (80 évesnél idősebbek) csoportja. Jelentős nemi különbségek vannak a várható átlagos élettartamban, jellemző az idősödés elnőiesedése, amely azt eredményezi, hogy jóval több az idős nő, mint idős férfi. Magyarország az EU átlagához képest a születéskor várható élettartamot tekintve még nem zárkózott fel, a tendencia nálunk is azonos. A születéskor várható élettartam 2007-ben férfiak esetében 69,19 év volt, a nőknél 77,34 év, az EU-átlagtól az elmaradás nők esetén 4,5 év, férfiak esetén 6,5 év. (Forrás: EUROSTAT) A 65 éven felüliek 38%-a férfi és 62%-a nő. A születéskor várható élettartam Magyarországon öt-hat évvel rövidebb, mint az Európai Unió nyugati tagállamaiban, bár a halálozási adatok, különösen a korai haláltól veszélyeztetett férfiak esetében az utóbbi években némi javulást mutatnak. Az időskor fogalma Fontos kérdés, hogy kit tekintünk idősnek? Az „időskor" értelmezése több vonatkozásban is tárgyalható. Az, hogy ki milyen idős, kifejezhető az évek számával (kronológiai életkor), ugyanakkor például a biológiai életkor eltérhet ettől, hiszen az, az egészségi állapotfüggvénye. Beszélhetünk pszichológiai életkorról, arról, hogy ki milyen idősnek érzi magát, vagy szociológiai életkorról, amelyen az értjük, hogy a társadalom milyen idősnek tart valakit. Ma Magyarország népessége fogy, korösszetételében változik - idősödik. A nyugat európai országokban, általánosságban 65-70 éves kortól tekintik idősnek az ott élőket. Az Egészségügyi Világszervezet életkor szerinti felosztása, melyet az INS is alkalmaz a következő: idősödő 60-70 év között idős 75- 89 év között nagyon idős 90 év felett A növekvő élettartam hatással van a különböző ellátó és szolgáltató rendszerekre, nem elegendő egy-egy részterület fejlesztését kitűzni célul, a megnövekedett életkorból adódó kihívásokra átfogó változásokkal, stratégiailag fel kell készülni.
80
Magyarországon jelenleg a nyugdíjrendszer szempontjából a 62. életévük betöltésétől számít idősödőnek az ember, míg foglalkoztatás politikai oldalról már a 45. életév betöltésétől. A nyugat-európai országokban, általánosságban 65-67 éves kortól tekintik idősnek az ott élőket.
A magyarországi népességváltozás lehetséges forgatókönyve Jellemző (1ÖQQ fő, %j Mépesséq száma 65~X éveseit száma IIPX évesek aránya
2Ö2Q. 93£8,1 1730,3 18,5
2Q3D. 8987,3 1803.8 20T1
2040. 8512,5 1918.7
i
2050. ÖŰ38,3 2tm,2
22j~T~" 26,2
Forrás: A
#
Szolgáltatások A különböző szolgáltatások modernizációja, a társadalmi bevonódás előmozdítása az idősügy területén is időszerűvé vált. A növekvő élettartam hatással van a különböző ellátó és szolgáltató rendszerekre, a megnövekedett életkorból adódó kihívásokra stratégiailag fel kell készülni. Olyan flexibilis és hatékony idős-politika kialakítása szükséges, mely épít a társadalom, illetve a szolgáltató és humán-védelmi rendszerek résztvevőire, így a szolgáltatásokat igénylők szükségleteire és véleményére. Olyan ellátórendszerre van szükség, amely mindenki számára hozzáférhetően, egységes, egymásra épülő szolgáltatásokat biztosít, folyamatos és megbízható módon. Az időskorúak számára világossá kell tenni, hogy jelenleg a szolgáltatások milyen köre áll rendelkezésükre. Az idősebb személyeknek úgy kell hozzáférniük a különféle szolgáltatásokhoz, hogy azok leginkább igazodjanak a saját szükségleteikhez (a „se többet, se kevesebbet, mint amire éppen szükség van" elv érvényesítése). Szemléletváltás Az időskorúak heterogén csoportot alkotnak, amelyet erőforrásként lehet és kell kezelni, függetlenül hátterüktől, tevékenységeiktől vagy az ellátások iránti szükségleteiktől. Az idősödés pozitív felfogásának érvényre juttatásához az időskorúak tudását, bölcsességét és készségeit is szükséges beépíteni a szolgáltató rendszerek működtetésébe, valamint el kell ismerni hozzájárulásaikat a közjóhoz, például a háztartások, szomszédságok közötti segítő kapcsolatok méltánylása révén. Az önkéntes tevékenység további fejlesztésével elő kell mozdítani a lakóközösségi alapú önkéntes mozgalmakat, a fiatal és idősebb korú személyek együttműködését egymás segítésében. Az önkéntesség erősíti a generációk közötti kapcsolatokat, a tudások és tapasztalatok átadását, az értékek és az alkotó problémamegoldó készségek továbbörökftését Felkészülés az idős korra Az aktív időskor lényege a generációk közötti szerves kapcsolatban és kölcsönös támogatásban rejlik. így a középkorú és a fiatalabb generációk számára sem közömbös az idősek aktivitása, életminősége, ezáltal az ő majdani saját idős koruk lehetőségei. Ezért nem csak az időseket, hanem a középkorúakat, és a 30 éven felüli nemzedéket is meg kell szólítani, célkitűzésekkel hatni rájuk, hiszen a sikeres idősödést már igen korán meg kell alapozni. Fontos, hogy a ma még fiatalabb (30 éven felüliek) generáció tagjai számára és a most idős generáció számára egyaránt pozitív lehetőségeket jelentsen a közeli és távoli jövő. Családi struktúrák A megváltozott családi struktúra a társadalmi és gazdasági körülmények változásainak következményeként egyre több idős ember fog szociális gondoskodásra és intézményi elhelyezésre szorulni. Az idősek egyedül maradása többféle tényező következménye, amelyek közül a legfontosabbak: 1. alacsonyabb termékenység, kevesebb gyermekszám, 2. gyakoribb válások, 3. idős személyek is gazdaság függetlenségre törekszenek, 4. magas az özvegyek száma.
81
A közel négymillió háztartás 40%-ában élnek idős emberek és minden negyedik háztartás csak időskorú személyekből áll. A népesség idősödését mutatja az is, hogy az egyszemélyes, csak idős személyekből álló háztartások száma közelíti az egymilliót és ezen belül közel 150 ezer az olyan egyszemélyes háztartás, ahol 80 év feletti ember él egyedül. 2005 áprilisában a teljes népesség 97,5%-a magánháztartásban és 2,1%-a bentlakásos elhelyezést nyújtó szociális intézményekben élt. Megélhetés A hazai 65 év felettiek jövedelem felhasználását és fogyasztását visszafogottság jellemzi. A pénzhiány miatt meg nem valósított tevékenységek között az üdülés van első helyen, minden más vonatkozásban a többségnél a „nekem nincsen már rá szükségem", „nekem jó így is" dominál, a lemondás és a beletörődés jellemző. Nem a szegénységkockázat a legveszélyesebb számukra, hanem inkább az aktivitás hiányából származó problémák - és ez nem pusztán a munkavégzési, foglalkozási inaktivitás. Hazai értelmezésben az aktivitáson csaknem kizárólagosan a munkavégzési, foglalkoztatási aktivitást szoktuk érteni. A sikeres idősödés koncepciója amerikai eredetű, és akkor beszélünk sikeres idősödésről, amikor az egyén fizikai és szellemi képességeit és aktivitását - az élet minden területén és minél tovább megőrzi, nem csupán a foglalkoztatás vonatkozásában, de társas, társadalmi kapcsolatait is megtartja. Sokan az idősödők és idősek közül sem tekintik olyan éveknek a harmadik életszakaszt, melyek új lehetőségeket, kiteljesedett önmegvalósítást hozhatnak. Gyakori negatív sztereotípia, hogy ez az életkor a második gyermekkor. Ugyancsak gyakori jelenség a szépkorúak kiskorúsítása. Egészség Az egészség nem a betegség hiánya, hanem a szervezet egyensúlyának, adaptációs készségének, a „jói-létének" megőrzése. Az egészségi állapot minden életkorban szoros összefüggésben áll az életmóddal. Ilyen a táplálkozás helytelen volta, a prevencióra fordított csekély figyelem és minimális erőforrás, a mozgás, a szellemi és fizikai aktivitások hiánya, a mentális ellehetetlenülés és önfeladás. Jelentős hányadukat fenyegeti az izoláció és a kirekesztődés veszélye, amely a betegségkockázatok növekedésével jár. Helyi nyugdíjas szervezetek Jászfényszaru Város területén több olyan civilszervezet működik, melynek tagjai főleg nyugdíjasok, és nagyrészt korosztályuk problémáival foglalkoznak. E szervezetekről elmondható, hogy tagjaik aktívak részt vesznek a település életében. A szervezetek önkormányzattal való együttműködése igen jónak mondható, véleményüket a város vezetése a legtöbb, lakosokat érintő témában kikéri. A helyi idősügyi stratégia Az elfogandó helyi stratégia célja az Idősügyi Nemzeti Stratégia alapelemeinek megismerése, majd ebből a helyi önkormányzatot érintő területek megfogalmazása és javaslattétel egy rövid távú cselekvési tervre. Célja továbbá, hogy helyi szinten keressen megoldást, nyújtson alternatívákat a különböző társadalompolitikai, egészségügyi és szociálpolitikai feladatok megvalósításával a demográfiai öregedésből származó problémák kezelésére. A célok megvalósítása érdekében elemezzük a város demográfiai jellemzőit, a lakosság életkörülményeit, figyelembe véve az életminőségüket befolyásoló tényezőket, a meglévő szolgáltatások rendszereit. Annak érdekében, hogy ezen folyamatokat helyileg befolyásolni lehessen, célokat, cselekvési irányokat határozott meg a Képviselő-testület. A kitűzött célok megvalósulásának folyamatát értékelniük, ellenőrizniük kell, ezért 3 évente az Idősügyi Stratégiát felül kell vizsgálni. Az önkormányzat által készített idősügyi koncepció összhangban van az ENSZ alapelveivel, az Európai Unió törekvéseivel, az Európai Szociális Kartával, a Magyarországi Idősügyi Karfával, illeszkedik a város Szociális Szolgáltatás Tervezési Koncepciójához, és Esélyegyenlőségi Tervéhez. A program kidoigozásánaktovábbi céljai: • az idősellátásban résztvevő helyi szervezetek, szervek együttműködésének elősegítése, • a szükségletek felmérése, ■ a stratégiai célok kitűzése, a jelenlegi szociális ellátórendszer tartalmának fejlesztése, megújítása.
82
Altalános cél, hogy az idős ember > a társadalom megbecsült tagja legyen {aktív és független), > egészségét minél tovább megőrizze, betegségi kockázatok minimalizálódjanak, > ne legyen magányos, > biztonságban és védettségben tudjon élni, > idősbarát egészségügyi és szociális szolgáltatásokat tudjon igénybe venni, > élethosszig tartó fejlődés, életöröm, önmegvalósítás jellemezze. Célkitűzések Megvalósítások Cselekvési terv Szemléletformálás Az idősödés pozitív felfogásának érvényre juttatása. A tudatformálásban fontos szerepe van a közoktatásnak, tömegkommunikációnak Esettanulmányok, aktív idősek bemutatása, vonzó példák az idősödés pozitív szemléletének kialakítása civil szervezetek, helyi média Felkészülés, felkészítés az egészségtudatos életmódra Az időskori aktivitás megőrzésének módozatai: Egészséges életmód, táplálkozás, megelőző szűrővizsgálatok, lelki egészség Időskori egészséges táplálkozás és életmód ismérvei, széleskörű tájékoztatás, egészségmegőrző programok szervezése, megelőző szűrő vizsgálatok - civil szervezetek, A szabadidő eltöltésen belül érzelmi feltöltődést jelenthet az amatőr művészeti tevékenységekbe történő bekapcsolódás Az élethosszig tartó tanulás, a felnőttoktatás szervezeti kereteinek javítása. Képzési formák, ismeretterjesztő előadások az időséket érintő témákról. Helyi közéletben való szerepvállalás Többgenerációs kulturális és egyéb közösségi tevékenységek fejlesztése, tapasztalat átadása Az értékes szaktudással és tapasztalattal rendelkezők bevonása a közéletbe - érintett bizottságok vezetői, intézményvezetők Az idősek érdekvédelmének szervezett kiépítése, működésének támogatása, térségi, megyei kapcsolatok kiépítése Segítségre szorulók felkutatása és folyamatos figyelemmel kísérése - civilszervezetek, Egészségügyi és szociális Bizottság, Polgármesteri Hivatal szociális ügyintézője, Családsegítő Szolgálat A cselekvési terv témaköreiből a Képviselő- testület szakbizottságai az éves munkatervükbe - a megvalósítási lehetőségek függvényében - konkrét feladatokat ütemezhetnek be és az érintettek bevonásával tárgyalhatják meg a stratégia szellemiségének megfelelően. 6.2 idősek munkaerő-piaci helyzete a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága A 60 éven felülieknél a gazdasági aktivitás fokozott csökkenését feltételezzük, mivel ezen korcsoport foglalkoztatására nincs megfelelő adat. Természetesen sokan vannak, akik családon belüli munkamegosztásból nagy részt vállalnak, vagy a saját tulajdonukat képező mezőgazdasági földterületen munkát végeznek, és ezzel a család megélhetését elősegítik. A korosztály havi jövedelmének legnagyobb hányadát a nyugdíj biztosítja. Önálló gazdasági szereplőként igen kevesen, csökkenő tendenciát mutatva jelennek meg a nyugdíjasok. Az ebben az évben életbe lépő változások szintén csökkenteni fogják azoknak a körét, akik nyugdíjas korban, nyugdíj helyett, vállalva annak minden kockázatát, fizetésért fognak dolgozni. b) tevékeny időskor {pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) Az idősek közéleti szerepvállalásának erősítése Az idősödő és idős emberek fizikai- szellemi erőforrásaikkal jelentősen hozzájárulhatnak a gazdaság, a társadalom erősödéséhez, tudásuk elősegítheti a nemzedékek közötti szorosabb együttműködést. Az időskorúak 83
képessegeinek közösségi hasznosítása megelőzheti a kirekesztés a diszkrimináció kockázatát. Igen jelentős az idősek szerepvállalása az önkormányzatokban, bizottságokban. Kellő időt tudnak fordítani a lakossággal való kapcsolataikra, a felmerült témák rendezésére, felkészülésre, ismereteik bővítésére. Az élethosszig tartó tanulás igényének és feltételeinek megteremtése Gyorsan fejlődő világunk sürgető igénye az élethosszig tartó tanulás. Az időskorúak esetében különösen hiányos az informatika és az idegen nyelv ismerete. De hasznos lehet az egészség, az aktivitás megőrzésével kapcsolatos tudnivalók megtanulása is képzett szakemberektől. Jelenleg kevés olyan képzés van, amely céltudatosan az idősödők és idősek sajátos igényei szerint szerveződtek. A tanulás ennek a korosztálynak nem csak a társadalomban való részvétel szempontjából fontos és hasznos, de növeli az önbizalmat, csökkenti az elbizonytalanodás érzetét, javítja az önértékelést és az elfogadottságot. A 45 éven felüliek munkavállalását nem segítik a foglalkoztatók, kivéve abban az esetben, ha igen jól képzett, a keresett feladathoz jól értő személy jelentkezik a munkára. Még ekkor is hátrány érheti, ha azonos végzettségű, de fiatalabb -ezért koránál fogva kevesebb tapasztalat birtokában lévő- álláskereső is megjelenik ugyanazon állásra. Az 50 feletti, képzetlen, vagy igen szűk körű tapasztalattal rendelkező, munkanélkülivé vált személyek elhelyezkedése igen nehézkes. Ez az a korcsoport, ahol még valószínűsíthető, hogy a család lakhatásának megoldása miatt hitelek vannak, a felnövekvő gyermekek még közép, vagy felsőfokú képzésben vesznek részt, így ezek havonta megjelenő, kötelező kiadásokat feltételeznek. Feltételezhető az is, hogy élnek a szülők, akik esetlegesen még tudnak segíteni a nyugdíjukból, vagy pont őket kell segíteni a korral együtt megjelenő egészségügyi problémáik miatt. Ez a 45-62 éves korosztály még erőteljesen munkaképes, azonban a foglalkoztatók nem bíznak a teljesítőképességükben, tanulási képességükben, amivel a legújabb technológiákat el tudják sajátítani. Ez igen nagy hátrányt jelent azoknak, akik ebbe a korcsoportba tartoznak, és munkanélkülivé váltak. ii
c) hátrányos
megkülönböztetés a foglalkoztatás területén 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat a lehetőségekhez mérten magas szintű szociális szolgáltatások biztosításával igyekszik hozzájárulni a városi lakosság szociális és mentális „jóllétéhez". Házi gondozás Azon személyek részére biztosít ellátást, akik önmaguk ellátására saját maguktól nem képesek, és róluk nem gondoskodnak, illetve azon gyermekek részére, akik nappali, vagy bentlakásos intézmény ellátása nem biztosítható (beteg, kórokozó-hordozó stb.) és a szülő napközben ellátását a gyermekei napközben nem, vagy csak részben tudják megoldani. A házi segítségnyújtás keretében biztosítják: > az alapvető szükségletek kielégítését, > az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, > az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést, > a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. Azoknak az ellátottaknak, akiknek havi jövedelme alacsony, a lehetőségeket figyelve, hozzásegítették anyagi (átmeneti segély, lakásfenntartási támogatás, gyógyszersegély) és természetbeni (közgyógyellátás, élelmiszer és ruhanemű) támogatáshoz. A házi segítségnyújtás fontos szakmai követelménye a prevenció az egészség megtartásának, a betegségek kialakulásának a megelőzése, a kuráció a kialakult betegségek felismerése és gyógyíttatása és a rehabilitáció a megromlott egészségi állapot helyreállítása. Az egyre korosodó ellátottak körében ennek a „hippokratészi hármas"-nak a megtartása nem könnyű feladat Ezért is szükséges a családsegítő szolgálat és a háziorvosok, kezelőorvosok közötti kapcsolattartás. 84
Nappali ellátás, Idősek Klubja A Gondozási Központ a szakellátás nappali ellátást nyújtó intézményrendszerébe tartozik. A szolgáltatásai közé tartozik: > szabadidős programok szervezése, > szükség szerint az egészségügyi ellátás megszervezése, > hivatalos ügyek intézésének segítése, > életvitelre vonatkozó tanácsadás, > életvezetés segítése Az étel minőségével változóan elégedettek az idősek, szeretnének több gyümölcsöt, és süteményt kapni az ebéd mellé. Étkeztetés A szociális ellátás során azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguknak, ill. önmaguk és eltartottjaik részére tartósan, vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. A napi egyszeri meleg élelem biztosítása során a gondozottnak változatosabb, olcsóbb és szakszerűbb étkezésben lehet része. A főzésre fordított energiái felszabadulnak, amit pihenésre vagy más elfoglaltságra fordíthat és bővülnek segítő emberi kapcsolatai. A középkor végén járó, illetve az időskorba iépő, idős emberek egészségügyi ellátását az általános részben már részletezett egészségügyi szolgáltatók látják el. Igen fontos azonban megemlíteni, hogy a háziorvosok -azokhoz az idős emberekhez, akik nem képesek, vagy nem szeretnének a rendelőbe havonta bejárni „csak" gyógyszerfelíratásért-, azokhoz havonta egyszer kimennek, viszik a recepteket, elvégzik az alapvizsgálatokat, megbeszélik a problémákat, illetve a körzeti nővérrel elküldik az új gyógyszerek receptjeit, amelyek a felmerült új problémákat szeretnék megszüntetni. A körzeti nővér havonta akár gyakrabban is kijár az idősekhez, így tájékoztatva a háziorvost a változásokról. Az idősek igen aktívak a kulturális élt terén saját programokat szerveznek, kirándulni, előadásokra járnak.
6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen Az idősek esetében igen fontos a lehető legjobb egészségi állapot megőrzése. Ennek érdekében szűrővizsgálatok, egészségmegőrzésről szóló rendezvények szervezése folyik a városban, mely feladatból az idősek is kiveszik a részüket. 6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák magányosság
elesettség (biztonságérzett, egészségügy, gondozás)
fejlesztési lehetőségek klubközösségek támogatása napközi jellegű ellátás gondozási központ fejlesztése mentális ellátás jelzőrendszer fejlesztése házi segítőszolgálat fejlesztése gondozási központfejlesztése támogató szolgálat kialakítása közétkeztetés biztosítása mobilitás erősítése, szállítási lehetőséé megteremtése
85
7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége
7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái Az esélyegyenlőtlenségek csökkentésében, a kirekesztés enyhítésében kulcsszerepük van a szociális szolgáltatásoknak. Ide tartozó feladat a szolgáltatásokhoz és ellátásokhoz való hozzájutás, esélyegyenlőségének biztosítása, a lakóterületen integrált formában történő ellátás szervezés a szociális és egészségügyi szolgáltatások összehangolásával. Javítani kell a fogyatékossággal élők és a megváltozott munkaképességű személyek, valamint a pszichiátriai és szenvedélybetegek komplex, egészségügyi, foglalkoztatási és szociális rehabilitációjának hatékonyságát. Biztosítani kell a fogyatékossággal élők és idős személyek részére a tartós gondozáshoz és ápoláshoz való hozzáférés feltételeit. Az ellátások szintjét az önkormányzat mindenkori anyagi helyzete nagymértékben befolyásolja, de törekedni kell arra, hogy olyan szintű és tartalmú ellátás legyen biztosítva a polgárok számára, amely elősegíti, hogy az egyén a családjával a saját otthonában kialakított életét élhesse, és ne veszítsen életminőségének szintjéből. a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának foglalkoztatás, közfoglalkoztatás)
lehetőségei,
foglalkoztatottsága
(pl.
védett
A fogyatékkal élők foglalkoztatása a védett munkahelyeken kívül igen nehézkes. Az akadálymentesítettség megoldatlansága a közlekedésben, a munkáltatóknál nem megoldott. Sokan a tájékozatlanságuk miatt nem mernek fogyatékkal élő t személyeket foglalkoztatni, illetve sok emberben él az a tévképzet, hogy mindenkinél értelmi fogyatékossággal is egybekötött a más irányú fogyatékosság, ezért nem tekintik teljes értékű munkaerőnek a fogyatékos személyeket. Természetesen sok esetben igazuk van, azonban még több esetben nincs. Igen sok mozgás, hallás, látásfogyatékká! élő ember szellemileg teljesen ép, igaz ugyan, hogy a foglalkoztatásukhoz különböző segítséget igényelnek. Ki a megközelítéshez, ki a kommunikációhoz, megint mások a napi munkához -pl. a számítógépjükre hangos programot- igényel támogatást. Sokszor ezektől a plusz befektetésektől félnek, de még mindig vannak előítélettel rendelkezők, mintha a fogyatékosság fertőző betegség lenne, és el lehetne kapni, mint a náthát.
7.2 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége Összességében az mondható el, hogy az akadálymentesítettség terén sok tennivalója van a város vezetésének, azonban ennek alapfeltétele, hogy pályázati lehetőség legyen, mivel a költségvetési helyzet miatt nem gazdálkodható ki a kivitelezés. A közösségi közlekedésnél szintén vannak hiányosságok, mivel a VOLÁN és MÁV nem minden esetben akadálymentesített járműveket közlekedtet a városon keresztül, így a mozgásfogyatékosok munkába járása erősen nehezített. A közutak építése, a járdák kialakítása során már figyelemmel voltak arra, hogy kerekesszékkel, babakocsival is lehessen közlekedni. Az újonnan kialakított játszótereken a fogyatékkal élő gyermekek által való használatra is lehetőség van, mivel a kialakítás eleve az ő figyelembe vételükkel történt meg.
86
7.3 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása
A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
alacsony foglalkoztatási arány
az önkormányzati középületek akadálymentesítése nem teljes körű elesettség (egészségügy, gondozás)
az önkormányzati arányos foglalkoztatás lehetőségének megteremtése speciális képzés támogatása az akadálymentesítés folytatása munkaerő közvetítés házi segítőszolgálat fejlesztése támogató szolgálat kialakítása
8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása _____________________________________________________________________ __ A HEP készítésében és működtetésében a településen működő szervezetek és intézmények munkacsoport szintjén kapcsolódnak be. Ezek főleg jelzőrendszeri feladatok, valamint az aktuális célcsoportok körében a felvilágosítás, tájékoztatás, kapcsolattartás szintjén mozognak. A HEP megvalósításának 5 éve alatt folyamatos partnerkeresés, munkacsoport bővítés zajlik majd, hogy minél szélesebb társadalmi csoportosuláson támaszkodhasson a helyi esélyegyenlőségi program működtetése. Mivel a HEP működtetéséhez, az intézkedési tervekhez való kapcsolódáshoz folyamatosan lehet betársulni, így a partnerek száma várhatóan az idő előre haladtával folyamatosan nőni fog. Jászfényszarun egy nemzetiségi önkormányzat van, a Cigány Nemzetiségi Önkormányzat, akivel a megállapodás megkötése megtörtént a HEP működtetésével kapcsolatosan. Jelenleg egyetlen egy egyház sem kötött HEP partnerségi megállapodást, erre az idő rövidsége a magyarázat. Várhatóan ez a későbbiekben meg fog történni. Az egyházak jelenleg is sok segítséget nyújtanak a mélyszegénységben élő személyek, családok részére, ezért a megállapodás aláírása szinte csak formalitás. A civil szereplők szívesen kapcsolódnak be a helyi programokba, ezért a Helyi Esélyegyenlőségi Program közzététele után várhatóan többen is jelzik majd társulási szándékukat.
9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága
A helyi HEP Fórum ülésén történt meg a HEP felülvizsgálatának, aktualizálásának szükségességéről szóló beszámoló, itt az ülés résztvevői -idősek szervezeteinek képviselői, gyermek és szociális intézmények vezetői, képviselői, képviselők, nemzetiségi önkormányzat tagjai, egészségügyi ellátók képviselői- megismerhették a megváltozott jogszabályokat, az azokból következő aktualizálást követő változásokat, valamint a működtetésnek az eddigiektől való eltérését. A fórum elkészítette az általuk javasolt intézkedési terveket, valamint más célcsoportokhoz intézkedési terveket javasoltak. Ezek, a fórumtagok, valamint Bizottságok, Nemzetiségi Önkormányzat általjavasolt intézkedési tervek kerültek be a HEP-be.
87
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve {HEP IT)
1. A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése Célcsoport
Következtetések
problémák beazonosítása rövid megnevezéssel Romák és/vagy mélyszegénységben élők
fejlesztési lehetó'ségek meghatározása rövid címmel
alacsony iskolázottság, szakképzetlenség
ingyenes, versenyképes, lehetőleg munkahelyteremtéssel, munkaerő közvetítés egybekötött felnőttképzés munkavállalási kedv, munkaképesség Munkára vissza- vagy rászoktató projektek elvesztése, a számukra megfelelő munka (Pl.: közmunka, start munka, önkéntes hiánya munka, szociális szövetkezet stb.) életviteli, lelki, mentális problémák Életviteli, mentális előadások szervezése, tanácsadás biztosítása előítéletesség a kulturális, antropológiai különbségek miatt
szociológiai, komplex közösségfejlesztés - az integráció elősegítése egymás komplexmegismerése által
Gyermekek
testi, lelki elhanyagolás
- A hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása (beleértve szülőknek nevelési tanácsadást, előadássorozat, mentális segítségnyújtást is, pszichológus bevonásával)
Nők
A nők elleni erőszak áldozataival foglalkozó ellátás, megelőzés
Áldozatvédelem Ellátó partnerek felkutatása, együttműködés megvalósítása A jelzőrendszer kiépítése
A gyermeküket nevelő nők munkaerő-piaci kiszolgáltatottsága
Gyermekre felügyelő szolgáltatás bölcsőde, családi napközi, egyéb gyermekgondozó szolgáltatás - Az óvodai nyitva tartás évenkénti felmérése, igényekhez való alakítása
magányosság
Az egyedüllét oldása klubközösségek támogatása napközi jellegű ellátás gondozási központfejlesztése mentális ellátás
Idősek
elesettség gondozás)
Fogyatékkal
élők
(biztonságérzett,
alacsony foglalkoztatási arány
egészségügy,
idősek gondozásának fejlesztése (jelzőrendszer, házi segítőszolgálat, gondozási központ fejlesztése, támogató szolgálat kialakítása, közétkeztetés biztosítása, mobilitás erősítése, szállítási lehetőség megteremtése) ingyenes, versenyképes, lehetőleg munkahelyteremtéssel, munkaerő közvetítés egybekötött felnőttképzés
az önkormányzati középületek akadálymentesítése nem teljes körű
az akadálymentesítés folytatása
elesettség (egészségügy, gondozás)
- a fogyatékkal élők gondozásának fejlesztése (házi segítőszolgálat, támogató szolgálat kialakítása)
A beavatkozások megvalósítói Célcsoport
Romák és/vagy mélyszegénységben élők
Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése felnőttképzés
Munkára vissza- vagy rászoktató projektek
Életviteli, mentális előadások szervezése, tanácsadás biztosítása
Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek kiemelve a felelőst • képzést vállaló célcsoporttagok • Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezető, • Petőfi Művelődési Ház és Könyvtárvezető, . közmunkaprogram vezető, . polgármesteri hivatal projekt irodája • Munkaügyi Kirendeltség, . a munkát vállaló célcsoporttagok ■ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatvezető, ■ start és közmunkaprogram vezetők, . polgármesteri hivatal projekt irodája • Munkaügyi Kirendeltség, . a célcsoporttagok • Petőfi Művelődési Ház és Könyvtárvezető, ■ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatvezető,
komplex közösségfejlesztés
• célcsoporttagok és bárki ■ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatvezető, • Petőfi Művelődési Ház és Könyvtárvezető, . polgármesteri hivatal projekt irodája
Gyermekek
A hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása
hátrányos helyzetű gyermekek • Védőnők, gyerek- és házi orvosok ■ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat ■ Iskola, Óvoda
Nők
Gyermekre felügyelő szolgáltatás
célcsoporttagok ■ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezető, • polgármesteri hivatal projekt irodája ■ Petőfi Művelődési Ház és Könyvtárvezető ■ Iskola, Óvoda
Áldozatvédelem
■ célcsoporttagok ■ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat
Idősek
Fogyatékkal élők
Egyedüllét oldása
■ célcsoporttagok • Gondozási Központ vezető •Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezető, • polgármesteri hivatal projekt irodája, JVF Kft, Ügyvezető - Petőfi Művelődési Ház és Könyvtárvezető
Idősek gondozásának fejlesztése
• célcsoporttagok • Gondozási Központ vezető •Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezető, • poigármesteri hivatal projekt irodája, JVF Kft, Ügyvezető
Képzés, kompetenciafejlesztés
• képzést vállaló célcsoporttagok • Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezető, • Petőfi Művelődési Ház és Könyvtárvezető, . közmunkaprogram vezető, . polgármesteri hivatal projekt irodája • Munkaügyi Kirendeltség,
akadálymentesítés
• célcsoporttagok •Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezető, • polgármesteri hivatal projekt irodája • intézményvezetők, JVF Kft, Ügyvezető
a fogyatékkal élők gondozásának fejlesztése
■ célcsoporttagok • Gondozási Központ vezető •Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezető, • polgármesteri hivatal projekt irodája,
•
•
2. Összegző táblázat-A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez A Intézkedés sorszáma
Az intézkedés címe, megnevezése
B A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése
C Az intézkedéssel elérni kívánt cél
D A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal
E
F
Az intézkedés tartalma
Az intézkedés felelőse
igényfelmérés projekttervezés, pályázati munkák Képzések lebonyolítása Közvetítés
G
H
1
J
Az intézkedés megvalósításának határideje
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)
Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai)
Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága
■ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezető, . közmunkaprogram vezető, . polgármesteri hivatal projekt irodája ■ Petőfi Művelődési Káz és Könyvtár vezető, . közmunkaprogram vezető.
2014.01.01, azt követően folyamatos
Képzés létszáma, tanulmányi szerződés, jelenléti ív, időszaki jelentések, statisztikák, tanúsítvány
pályázati források, saját források helyi szakemberek bevonása
munkaerőpiacon való elhelyezkedés esélye
■ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezető, ■start és közmunkaprogram vezetők, . polgármesteri hivatal projekt irodája ■start és közmunkaprogram vezetők.
folyamatos
munkaszerződés, jelenléti ív, időszaki jelentések, statisztikák,
pályázati források, saját források, helyi szakemberek bevonása
munkaerőpiacon való
!. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége 1
2
felnőttképzés
Munkára visszavagy rászoktató projektek
alacsony iskolázottság, szakképzetlenség
munkavállalási kedv, munkaképesség elvesztése, a számukra megfelelő munka hiánya 4
munkaerőpiacon való helyt állás
munkaerőpiacon való helyt állás. Önfenntartó, probléma megoldó képesség erősítése
Integrált Városfejlesztési Stratégia, Antiszegregációs terv, Gazdasági programja.
1 ntegrált Városfejlesztési Stratégia, Antiszegregációs terv. Gazdasági programja.
közmunka, start munka, önkéntes munka, szociális szövetkezet stb Igényfelmérés projekttervezés, pályázati munkák projekt lebonyolítása
folyamatos
folyamatos
folyamatos
elhelyezkedés esélye
folyamatos
91
3
4
Életviteli, mentális előadások szervezése, tanácsadás biztosítása
életviteli, lelki, mentális problémák
komplex közösségfejlesztés
előítéletesség a kulturális, szociológiai, antropológiai különbségek miatt
Önfenntartó, probléma megoldó képesség erősítése
Integrált Városfejlesztési Stratégia, Antiszegregációs terv, Gazdasági programja.
Igényfelmérés projekttervezés, pályázati munkák projekt lebonyolítása
- Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatvezető • Petőfi Művelődési Ház és Könyvtár vezető.
a tolerancia a másság elfogadására, az előítéletesség gátjának feloldása
Integrált Városfejlesztési Stratégia, Antiszegregátíós terv. Gazdasági programja.
Igényfelmérés projekttervezés, pályázati munkák projekt lebonyolítása beruházás
- Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezető, •Petőfi Művelődési Ház és Könyvtár vezető, . polgármesteri hivatal projekt irodája
Integrált Városfejlesztési Stratégia, Antiszegregációs terv, Gazdasági programja.
Igényfelmérés projekttervezés, pályázati munkák projekt lebonyolítása
Integrált Városfejlesztési Stratégia, Antiszegregációs terv. Gazdasági program.
Felmérés, partnerek felkutatása, az együttműködés keretének megállapítása
Integrált Városfejlesztési Stratégia, Antiszegregációs terv. Gazdasági program
2014.02.28 • Családsegítő Igényfelmérés 2013.09.01 nyitvatartási idő és Gyermekjóléti korrekciója, Szolgálatvezető, projekttervezés, 1VS szerinti polgármesteri pályázati munkák, • hivatal projekt projekt lebonyolítása, irodája beruházás • Petőfi Művelődési Ház és Könyvtár vezető • iskola. Óvoda
2014.02.28.
időszaki jelentések, statisztikák.
pályázati források, saját források, szakemberek bevonása
munkaerőpiacon való elhelyezkedés esélye
időszaki jelentések, statisztikák.
pályázati források, saját források, helyi szakemberek bevonása
Társadalmi
időszaki jelentések,
Társadalmi
kompetencia felmérések
pályázati források, saját források helyi szakemberek bevonása, KIK partnerként bevonása
együttműködési megállapodások
saját források, helyi
Társadalmi
folyamatos
folyamatos folyamatos
integráció
folyamatos
II. A gyermekek esélyegyenlősége 1
A hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása
testi, ielkr elhanyagolás
Önfenntartó, probléma megoldó képesség erősítése
■Védőnők, gyerekes házi orvosok ■Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat ■ Iskola, Óvoda
folyamatos
statisztikák, folyamatos folyamatos
integráció,
III. A nők esélyegyenlősége 1
2
Áldozatvédelem
Gyermekre felügyelő szolgáltatás
A nők elleni erőszak áldozataival foglalkozó ellátás, megelőzés
A gyermeküket nevelő nők munkaerő-piaci kiszolgáltatottsága
A nők munkába állásának segítése.
-Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat
integráció.
szakemberek 2013.12.28
bevonása
jelenléti ív, időszaki jelentések, statisztikák, tanúsítvány
pályázati források, helyi források, helyi szakemberek bevonása
A munka és a családi élet összehangolásának képessége
IV. Az idősek esélyegyenlősége
'
• 1
2
Egyedüllét oldása
Idősek gondozásának fejlesztése
magányosság
elesettség {biztonságérzett, egészségügy, gondozás)
•
Önfenntartó, probléma megoldó képesség erősítése
integrált Városfejlesztési Stratégia, Antiszegregációs terv. Gazdasági program
Önfenntartó, probléma megoldó képesség erősítése
Integrált Városfejlesztési Stratégia, Antiszegregációs terv. Gazdasági programja.
Önfenntartó, probléma megoldó képesség erősítése
Integrált Városfejlesztési Stratégia, Antiszegregációs terv. Gazdasági programja,
V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége 1
Képzés, kornpetenciafejlesztés
alacsony foglalkoztatási arány
*
2
akadálymentesítés
az önkormányzati középületek akadálymentesítése nem teljes körű
Önfenntartó, probléma megoldó képesség erősítése. Akadálymentes közlekedés biztosítása
Integrált Városfejlesztési Stratégia, Antiszegregációs terv. Gazdasági programja.
• Gondozási Központ vezető •Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezető, • polgármesteri hivatal projekt irodája, JVF Kft, Ügyvezető • Petőfi Művelődési • Gondozási Igényfelmérés Ház és Központ vezető kutatás Könyvtár •Családsegítő projekttervezés, vezető pályázati munkák, és Gyermekjóléti projekt lebonyolítása, Szolgálatvezető, beruházás • polgármesteri hivatal projekt irodája, JVF Kft, Ügyvezető • Petőfi Művelődési Ház és Igényfelmérés • Családsegítő Könyvtár projekttervezés, és vezető pályázati munkák Gyermekjóléti Képzések Szolgálat vezető, lebonyolítása • Petőfi Művelődési Közvetítés Ház és Könyvtár vezető, . közmunkaprogram vezető, polgármesteri hivatal kutatás, tervezés •Családsegítő projekt irodája és projekttervezés, pályázati munkák, Gyermekjóléti projekt Szolgálat vezető, lebonyolítása, • beruházás polgármesteri Igényfelmérés
2014.09.01
jelenléti ív, időszaki jelentések, statisztikák.
pályázati források, helyi szakemberek bevonása
Társadalmi integráció, Időskori prevenció szemléletének erősítése
2014.09.01
jelenléti ív, időszaki jelentések, statisztikák, tanúsítvány
pályázati források, saját források, helyi szakemberek bevonása
Társadalmi
Képzés
pályázati ' források, helyi szakemberek bevonása
munkaerőpiacon való
pályázati források, helyi szakemberek bevonása
Zökkenőmentes
kutatás projekttervezés, pályázati munkák, projekt lebonyolítása, beruházás
2014.04.01
létszáma, tanulmányi szerződés,
integráció.
elhelyezkedés esélye
jelenléti ív, időszaki jelentések, statisztikák, tanúsítvány 2015.09.01
Építési tervdokumentációk, szakhatósági döntések
közlekedés
hivatal projekt irodája
•
i ntézményvezetők, JVF Kft, Ügyvezető
93
3
a fogyatékká! élők gondozásának fejlesztése
elesettseg (egészségügy, gondozás)
Önfenntartó, probléma megoldó képesség erősítése
Integrált Városfejlesztési Stratégia, Antiszegregációs terv,Gazdasági programja.
kutatás, tervezés projekttervezés, pályázati munkák, projekt lebonyolítása, beruházás
2015.09.01 •Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezető, • polgármesteri hivatal projekt irodája • intézményvezetők, JVF Kft, Ügyvezető
Építési tervdokumentációk, szakhatósági döntések
pályázati források, helyi szakemberek bevonása
Társadalmi integráció,
94
3. Megvalósítás
A megvalósítás előkészítése
Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak.
A megvalósítás folyamata
A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselő-testületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása -a HEP ITés az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek.
K:H»..K/IIH/ VIM'.I oy:.t-:lji-n »'-H: ..■..■!/■
1//1
lllci'.l Pr.-Vl'l
T(!-* l ;i lrtii/.j
....... I"-
»...,!
No cl i«U; . .-ii-
f.fl..'.i
I ' I. |k.i'\ I .. 1 , ';
HEP Fórum
,j
i>„
■■'.: -i
A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik A Forum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül A Forum javaslatot tesz az HEP 1T megvalósulásáról készített beszámoló atdolgoztatasara, valamint szükség szerinti módosítására
^ZZZ:^,"0^
elfogadására,
vagy
terÜl6t VégrehaJtáSára fe,e,&t iSlÖlh ki
- «*' ^ '"-ve újabb
Monitoring és visszacsatolás
A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi és javaslatot készít
96
Nyilvánosság
A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.
Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről dr. Aladics László aljegyző felel.: Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével. Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az Önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni
A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége: a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen a HEP Fórum összehívása és működtetése. A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői
97
- felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóínak. Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.)
Érvényesülés, módosítás
Amennyiben a kétévente előírt - de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető - felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és - szükség esetén - felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.
98
wrawWüWBSwmm"*"
1
'..—JlJJJipiWIW'JJlMJl'
4, Elfogadás módja és dátuma
L Jászfényszaru város Helyi Esélyegyenlőségi Programjának szakmai és társadalmi vitája megtörtént. Az itt született észrevételeket a megvitatást követően a HEP intézkedési Tervébe beépítettük. II. Ezt követően Jászfényszaru Város Önkormányzata Képviselő-testülete a Helyi Esélyegyenlőségi Programot (melynek része az Intézkedési Terv) megvitatta és 361,/2013,{V1.26.) számú határozatává! elfogadta.
Mellékletek: 1. Az intézkedési területek részletes kifejtése 2. HEP elkészítési jegyzék 3. Partnerségi Nyilatkozatok
Jászfényszaru, 2013.06,27. iyőriné dr. Cze polgárme
99