JEGYZŐKÖNYV az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Monitoring Bizottságának üléséről

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA EFOP ÉS RSZTOP IRÁNYÍTÓ HATÓSÁGI FELADATOKAT ELLÁTÓ FŐOSZTÁLY IKTATÓSZÁM: …………/2015/EFOP

JEGYZŐKÖNYV az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Monitoring Bizottságának üléséről

Helyszín: Nyíregyháza, Váci Mihály Kulturális Központ (4400, Nyíregyháza, Szabadság tér 9.), 2. napon helyszíni látogatások Időpont: 2015. november 26-27. Résztvevők: mellékelt jelenléti ív szerint (1. melléklet) Az ülést vezette: Dr. Rétvári Bence, az EFOP Monitoring Bizottság elnöke, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára.

1. A monitoring bizottság elnökének köszöntője Dr. Rétvári Bence: Nem látom az akadályokat, hogy lássam Önöket. Úgyhogy most már el is kezdhetjük. Nagyon szépen köszönöm, először a házigazdáknak, Nyíregyházának, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének, hogy vendégül látnak itt minket. Talán emlékeznek, az első ülésen az ismertetőkben elhangzott, hogy az Európai Unió előírásai szerint egy ülést Budapesten tarthatunk, egy ülést pedig olyan régiókban kell, megtartsunk, ahol korábban a TÁMOPTIOPnak, most pedig az EFOP-nak valamilyen nagy-nagy projektjét megvalósítjuk. Azt hiszem, hogy ez az épület, ahol vagyunk egy TIOP projektből újul meg és hát mindenki látja a programban, hogy még számtalan egyéb hasznos területet lehet meglátogatni, aki megteheti és a holnapi napon is itt marad. Nagy tisztelettel köszöntöm a Helyettes Államtitkár Urakat, köszönöm szépen mindenkinek, hogy eljött. Ugye, 20 szavazati joggal rendelkező tagból 18-an itt vannak, én nem gondoltam volna, bevallom őszintén, az elején, hogy ilyen lelkesedéssel lesznek itt, úgyhogy igyekszünk majd minél kevésbé elhúzni az idejüket és minél inkább hamar rátérni az érdemi, napirendi pontokra. Köszöntöm az EMMI-ből jötteket, köszöntöm a különböző más tárcáktól, a civil oldalnak a képviselőit. Külön köszöntöm az Európai Bizottság képviseletében megjelenteket: Jack Engwegen urat, Varga-Lencsés Viktória asszonyt, Deák Sarolta asszonyt, Balog Zoltán urat, valamint az Európai Beruházási Bank részéről Llorens Abando Lourdes Úrhölgyet. Az ülésről majd egy hangfelvételt készítünk, úgyhogy mindenki vigyázzon, hogy mit mond, mert rögzítve lesz és az unokái is hallani fogják, mert addig is a transzparencia szabályai szerint gondolom fent lesz valamelyik európai honlapon, úgyhogy onnan újra lehet mixelni a mondandóját. A delegálási mandátumok ellenőrzése és elfogadása, határozatképesség megállapítása Dr. Rétvári Bence: Tehát, ahogy mondtam a 20 fő a Monitoring Bizottság szavazati jogú tagja, abból 14-en lennénk határozatképesek, de 18-an itt vagyunk, úgyhogy határozatképesek vagyunk. A szavazatok összeszámolása után megállapításra került, hogy az ülés határozatképes az alábbiak szerint: Szavazati jogú tagok száma

20

Ebből jelen van 18

2. Monitoring Bizottsági ülés napirendjének elfogadása, jegyzőkönyv hitelesítők megválasztása

Emberi Erőforrások Minisztériuma 1054 Budapest, Akadémia utca 3.

|

1

Napirend elfogadása Dr. Rétvári Bence: Éppen ezért tudunk is dönteni a napirendi pontokról. Mindenki megkapta a napirendi pontokat, eléggé tágak, úgyhogy mindenbe minden belefér, ehhez képest valakinek van-e módosító javaslata? Nem, nem látok jelentkezőt. De. Parancsoljon. Azt kérem mindenkitől az elején, hogy a nevét és a delegáló szervezetét is mondja be. Varga Anikó: Varga Anikó Nagycsaládosok Országos Egyesülete, az lenne a kérdésem, hogy az egyebekbe még belefér – e más is? Egy-két megjegyzés. Dr. Rétvári Bence: Igen, ugye itt három dolog volt feltüntetve az „Egyebek”-ben. De igen. Az „Egyebek”-ben egyéb „egyebek” is voltak. Varga Anikó: Akkor majd még egy picit hozzászólnék. Dr. Rétvári Bence: Köszönjük szépen! Akkor, ha lemegy a nap, úgyhogy majd este 8 fele rátérünk. Még valakinek van-e valami megjegyzése, indítványa? Nincsen, akkor szavazásra bocsájtom a kérdést. Ki az, aki elfogadja a napirendi pontokat? Ezt kérem, hogy számoljuk meg, mindenki tartsa addig a kezét, támassza alá. Letehetik. Ki az, aki ellene szavazott? Ki az, aki tartózkodott? Hány igent számoltunk? Dr. Fedor Mihály: 18. Dr. Rétvári Bence: 18. Akkor tényleg 18-an vagyunk. Igen: 18 igen, tartózkodás nélkül el is fogadtuk. A javasolt napirend a következő volt:

I. A MONITORING BIZOTTSÁG ELNÖKÉNEK KÖSZÖNTŐJE II. A KÉTNAPOS ÜLÉS NAPIRENDJÉNEK ELFOGADÁSA, JEGYZŐKÖNYVVEZETŐK MEGVÁLASZTÁSA Elnök III. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE FEJLESZTÉSI TERVE Seszták Oszkár, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Közgyűlésének elnöke IV. TÁJÉKOZTATÓ AZ EFOP 2015. ÉVI ÉVES FEJLESZTÉSI KERETÉNEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL, AZ EFOP VÉGREHAJTÁSÁNAK ELŐREHALADÁSÁRÓL ÉS ELŐTERJESZTÉS AZ EFOP 2016. ÉVI ÉVES FEJLESZTÉSI KERETÉRŐL Dr. Sági Zsolt, helyettes államtitkár V. TIOP – NYÍREGYHÁZI AGÓRA PROJEKT BEMUTATÁSA Dr. Ulrich Attila Nyíregyháza Megyei Jogú Város alpolgármestere VI. EGYEBEK - TÁJÉKOZTATÓ AZ ÉRTÉKELÉSI TERV ELŐKÉSZÍTŐSÉRŐL Dobos Krisztina, elemző, Miniszterelnökség Értékelési és Tervezési Osztály - EX-ANTE FELTÉTELEK ELŐREHALADÁSÁNAK BEMUTATÁSA Dr. Sági Zsolt, helyettes államtitkár - OP SPECIFIKUS KOMMUNIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉGEK BEMUTATÁSA Dr. Sági Zsolt, helyettes államtitkár 2. NAP (NOVEMBER 27., PÉNTEK) HELYSZÍNLÁTOGATÁSOK: VII. TIOP – SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE KÓRHÁZI PROJEKTEK BEMUTATÁSA Dr. Adorján Gusztáv főigazgató VIII. TÁMOP – TÜRR ISTVÁN KÉPZŐ ÉS KUTATÓ INTÉZET NYÍREGYHÁZI PROJEKTJEINEK BEMUTATÁSA Takács Eszter igazgató, TKKI Nyíregyházi Igazgatóság IX. AZ ÜLÉS LEZÁRÁSA

6/2015. EFOP MB határozat:


|

2

A Monitoring Bizottsága az ülés napirendjét egyhangúan, tartózkodás nélkül elfogadta.

Jegyzőkönyv hitelesítők megválasztása Dr. Rétvári Bence: Így rá is térhetünk, jegyzőkönyvvezetőt és hitelesítőt kell, hogy válasszunk. Kérnék szépen 3-4 javaslatot! Dr. Fedor Mihály: Várhelyi Gábort szeretném… Dr. Rétvári Bence: Várhelyi Gábor. Elfogadja? Elfogadja. Dr. Fedor Mihály: Kovács Bence. Dr. Rétvári Bence: Elfogadja? Kovács Bence, szintén mint hitelesítő. Elfogadja? Elfogadja. Ki írja a jegyzőkönyvet? Dr. Fedor Mihály: Azt mi készítjük, csak a hitelesítés. Dr. Rétvári Bence: Csak a hitelesítőket kell megválasztani. Ki az, aki? Mindenki hozzájárul ahhoz, hogy erről nyíltan szavazzunk? Ki az, aki egyetért a jegyzőkönyv hitelesítőkkel? Ki szavazott ellene? Ki tartózkodott? 18 egyhangú igen szavazattal elfogadtuk, köszönöm szépen itt a technikai segítséget. 7/2015. EFOP MB határozat: Az EFOP Monitoring Bizottság az ülés jegyzőkönyv hitelesítőjének Kovács Bencét és Várhelyi Gábort választotta meg egyhangúlag, tartózkodás nélkül.

Dr. Rétvári Bence: Akkor térjünk rá az első napirendi pontunkra, amit elfogadtunk a kiküldöttek szerint. Ez SzabolcsSzatmár-Bereg megye, ugye? Jól tévedek? Köszöntjük Seszták Oszkár elnök urat, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnökét. Köszönjük szépen, hogy vendégül lát minket, illetve megtartja itt az előadását. Elnök Úr! Ahonnan gondolod, van mobilmikrofonunk is, ha közel akarsz menni a vetítőhöz, de itt is szeretettel látunk. Parancsolj. Seszták Oszkár: Tisztelettel köszöntök mindenkit Nyíregyházán, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a vendéglátó nem én vagyok, az intézmény a városi önkormányzaté, tehát ennyiben pontosítanám Tisztelt Államtitkár Urat. És nagy büszkeséggel mondom Nyíregyházának, hogy ezt a régi épületet sikerült valamelyest funkcionálisabbá tenni, így is azért hagy némi kívánni valót maga után, de az építész úgy gondolta, hogy hát itt valósítja meg az életművét. Kevésbé használható, de igyekezték azzá tenni, például egy lifttel. És itt van az Igazgató Úr is, ő erről talán többet tudna mondani. Fehérvári Tamás elnök úr üdvözletét is szeretném átadni, ő a MÖOSZ elnöke és rám delegálta a szavazati jogot, tehát azért emeltem olyan bőszen a kezemet a szavazásoknál, és igyekszem részt venni Elnök Úr helyett is a Monitoring Bizottság munkájában. Nem tudom, fel szoktak állni az előadók, vagy én alakítom ki a rendet? Vagy maradhatok ülve? Jó, köszönöm szépen, akkor a későbbiekben is. Nagyon sok időkeretet kaptam. Háromnegyed órát. Annyit talán nem fogok kimeríteni, tán nem is tudnék annyit beszélni a TOP-ról, hiszen a főbb mérföldköveket gyűjtöttük össze kollégáimmal. Hogy hogyan is jutottunk el a TOP-nak a mai állapotáig és utána lenne a végén egy-egy olyan kerete is az előadásomnak, ami az EFOP-al való együttműködést megcélzó egyik támogatási programunkról szól, s remélhetőleg ennek eredményeképpen a szinergiákat az EFOP-al is jobban össze tudjuk hangolni, illetve a TOP forráskeretét össze tudjuk hangolni az EFOP-al, vagy az EFOP-ot a TOP-al. Kinek-kinek ízlése és vérmérséklete szerint. Nyilván azért is hangzott el az én felkérésem az előadás megtartására, mert a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei TOP forrásszerkezetén keresztül betekintést tudnak kapni az összes megyei operatív program forrásszerkezetébe, hiszen ezek, majdhogynem leképeződései 18 esetben szinte ugyanazoknak a céloknak. Hogyha a számokat kivesszük az egyes célkitűzésekből, akkor azt gondolom, hogy az összes megyei operatív programra rátekintést nyernek, betekintést kapnak. A megyei tervezés mérföldköveiről lenne az első slide. Tehát ezeken az akadályokon kellett túljutnunk, hogy a megyei tervezési folyamatot befejezzük és ilyen módon a TOP forráskeretével, a TOP-ra készen tudjuk hozni a programokat. Az első mérföldkő a megyei területfejlesztési koncepció elkészítése és elfogadása 2014. február 20-i határidővel. A másik, következő fontos mérföldkő a megyei területfejlesztési program elkészítése és elfogadása 2014. szeptember 30-án és végül, de nem utolsó sorban, a legutolsó mérföldkő a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Integrált Területi Program 4.0 verziójának elkészítése és megküldése az Irányító Hatóság részére, ez 2015. augusztus 31. Eddig ez történt, amit az Irányító Hatóság elfogadott. A TOP fő stratégiai céljai a gazdasági szint élénkítése és a foglalkoztatási szint növeléséhez szükséges


|

3

helyi feltételek biztosítása, valamint vállalkozásbarát város, településfejlesztés, az életminőség és a társadalmi összetartozás javítása szükséges, helyi feltételek biztosítása. Egy kicsit talán kevésbé hivatalos nyelven, olyan társadalmi környezet kialakítása, elősegítése, amely a többi operatív programnak, a GINOP-nak megágyazva, egy olyan környezetet teremt, olyan társadalmi, kulturális környezetet teremt a megyékben, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyében, amely alkalmassá teszi a helyi közösségeket, településeket, önkormányzatokat, civil szervezeteket a többi operatív program, elsősorban a GINOP forráskeretének a felhasználására. Én legalábbis így fordítom le a saját küldetésünket, vagy missziónkat a TOP-ban. A TOP és az Integrált Területi Program kapcsolatáról egy következő slide. A TOP területi programcsomagok alapján nyújt támogatást 2014. és 2020. között. A prioritás tengelye tekintetében az első ötös prioritástengelyre a megyei önkormányzatok terveznek, a hatos prioritású tengelyre a megyei jogú városok terveznek, a hetedik prioritási tengely pedig egy városi, helyi akciócsoportok, HACS-ok kísérleti jelleggel korlátozott számú, szakmai alapon kiválasztott városokban valósulnak meg. Erről, őszintén szólva én még keveset tudok módszertanilag, de nyilván az Irányító Hatóság dolgozik ennek a módszertani kidolgozásán is. És akkor készen állunk, természetesen a hetedik prioritásnak a befogadására is. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye forráskerete az 1-5 prioritásra összességében 89,28 milliárd Forint, ez szépen, lassan nőtt az idők folyamán és jelenleg ez a második legnagyobb forráskeret az összeg nagyságát tekintve, és ha jól emlékszem, akkor az egy főre eső források tekintetében is a második helyen állunk. Az első ügyben Borsod Megye előz meg bennünket, hiszen nagyobb megyéről van szó. Az egy főre eső források tekintetében pedig Nógrád Megye, hiszen lehet, hogy ott még nagyobb a baj. Nyilván indikátormutatók alapján ezek a forráskeretek jöttek ki az előkészítés során. És hát Nyíregyháza forráskerete ehhez nem hozzáadódik, de mellérendelődik, ezért erről fontos beszélnünk. A hatos prioritás tekintetében Nyíregyházának, majd 25 milliárdos a forráskerete. Ugye, mint a megyei jogú városok, így Nyíregyháza is önállóan saját módszertana szerint, illetve a megyei jogú városokra kialakított eljárásrend szerint dolgozott ki programokat. Az Integrált Területi Program indokoltságáról néhány, illetve egy-két gondolatot: Fontos volt, hogy a forrásfelhasználást hatékonyabbá tegyük, illetve a helyi igényekre alapozott forráskeret felhasználás szervezetének, elvárt eredményeinek és ütemezésének alátámasztása a 2014-2020-as költségvetési időszakra vonatkozóan, az Integrált Területi Programnak ez volt a szakmai indokoltsága és ez alapján dolgoztuk ki az Integrált Területi Programunkat. A megye forráskeret allokációi a TOP prioritásokon belül a következő mondandóm. A megye forráskeretének megoszlása, a felhasználási módok négy típus között az egyes szintek intézkedésein belül, ezt kellett bemutatnunk, a megye indikátor vállalásait, a megyei forrásfelhasználás ütemezését, és hát végül, de nem utolsó sorban tartalmazott az ITP, Integrált Területi Program egy szöveges dokumentumot, a megyei Integrált Területi Program céljainak levezetése a megyei területfejlesztési programból adódó céloknak megfelelően. A megye, a megyék forrásfelhasználás ütemezéséről a következő gondolatsor. A megyei információt ad az Éves Fejlesztési Keret meghatározásához. Igen, igen. Egy kicsit lemaradtam a vetítéssel, de remélem, hogy így is tudtak követni. Tehát az éves fejlesztési keret meghatározásához információt adunk. Az Éves Fejlesztési Keret összeállítását követően az ütemezés ismeretében tud az Irányító Hatóság tervezni és felhívásokat készíteni a megye számára. Intézkedésenként meg kell jelölni az évente felhasználható összeget, forráskeretet, és hát alig várjuk az első támogatási felhívások megjelenését. A megye feladata-és hatásköréről próbáltuk valamelyest a jogszabályi környezetet egy-egy emészthető, vagy talán érthető – nem biztos, hogy innen látszik, én már innen nem látom –, valamilyen ábrában összefoglalni, vagy valamilyen folyamatábrában összefoglalni, hogy milyen feladata lesz a megyei önkormányzatnak, és milyen hatásköre a programozás során. Ahogy látszik bal oldalt, illetve bal oldalt van az Irányító Hatóság, amely ugye impulzusokat ad, támogatási felhívásokat ad a TOP-ban, a felhívás elkészítésében kikéri a megyei önkormányzat véleményét. Ott a zöld, jobb oldali felső kockában van a megyei önkormányzat, mint a felhívás elkészítésében közreműködő területi szereplő. A beérkező támogatási kérelmek befogadása következik, ezt követően a beérkező támogatási kérelmek értékelése ugyancsak az Irányító Hatóság által. Következő lépésben a beérkező támogatási kérelmek bírálata, a döntés előkészítő bizottság döntési javaslata, ebben a megyei önkormányzat a közgyűlés elnökén keresztül részt vesz, tehát itt véleményt nyilvánít, egy úgynevezett együttdöntési eljárásban. Ezt követi az Irányító Hatóság vezetői döntés, a projektfejlesztés szakasza, amelyben a megyei önkormányzat ugyancsak részt vehet, hogy ha a kedvezményezettek úgy döntenek, hogy igénylik a megyei önkormányzat részvételét. S végül, de nem utolsó sorban a végrehajtásban is a megyei önkormányzat részt vesz a projektmenedzsmentben, vagy leginkább a projektmenedzsmentben a folyamat végigkövetésében. A megyék feladata ezen túlmenően és hatásköre a kiválasztási folyamatba építve, ami az alábbiak során érvényesül, még egyszer: A program szintű horizontális kiválasztási kritériumok terület specifikus szempontjainak kidolgozásában. Az ITP és benne a forrás felhasználási keretek és módok meghatározásában. Az Integrált Területi Program keretén belül az indikátor vállalások megtétele és az Integrált Területi Program végrehajtása során azok teljesítése. A felhívás véleményezése és a felhívás szintű értékelési szempontrendszer terület specifikus szempontjainak kidolgozása, részvétel, ahogy már említettem a döntés előkészítő bizottságban, ez az a bizonyos DEB, szavazati joggal, valamint az Integrált Területi Program nyomon követése is és monitoringja. És három nappal ezelőtt, vagy négy nappal ezelőtt jelent meg.az ugye mindannyiunk számára ismert 272-es Kormányrendeletnek, ha jól tudom a végleges szövege. És abban pedig a megyei önkormányzat specifikus szerepe is, illetve a kedvezményezettek szerepe le van írva, illetve a jogszabályban ki van dolgozva, hogy milyen módon vesz részt a megyei önkormányzat a végrehajtásban. Az a


|

4

sajátos helyzetevan például a megyei önkormányzatnak ebben a folyamatban, hogy ha a kedvezményezett nem vállalja, akkor a megyei önkormányzatnak kötelezően el kell vállalnia, mondjuk a programmenedzsmenti feladatot a programok végrehajtása során. A TOP és a többi operatív program közötti kapcsolódásról szólna a következő dia. A TOP elsősorban a települési önkormányzatok fejlesztésére fókuszál, mint ahogy már talán említettem, amelyben vidékfejlesztést célzó intézkedései is megjelennek. A TOP szolgálja a megyék városaira és a vidék térségeire kiterjedő módon a foglalkoztatás bővítését szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciókat, közlekedési hálózat javítását, szociális és egészségügyi alapellátások fejlesztését, valamint a kapcsolódó közösségi programok kialakítását. Emellett a TOP, Területi Operatív Program ösztönzi az önkormányzatok energetikai fejlesztéseit is. És hát akkor végül, de nem utolsó sorban, amit megelőlegeztem, hogy az EFOP-al való együttműködésünket megcélzó programról mondanék néhány szót, amely éppen most van a megvalósítás fázisában. Ennek keretében néhány megyei önkormányzat hét, ha jól tudom, vesz részt ebben a programban és hát remélhetőleg olyan eredményeket tudunk produkálni, amit az EFOP végrehajtása során mind a TOP-ban, mind pedig az EFOP-ban reményeink szerint hasznosítani tudunk. Ugye az volt, ugyanis a programozás kezdetekor a cél, hogy az egyes operatív programok jobban átjárhatóak legyenek, jobban reflektáljanak a valódi igényekre és ne legyenek felszabdalva nagyon szigorú és rigorózus határok közé, mert az emberi igények sem, az emberi, vagy hát a közösségi igények sem operatív programok mentén szerveződnek. Tehát, hogy ha azt akarjuk, hogy valódi fejlesztés legyen, akkor az, lehetőség szerint, az operatív programot kellene a fejlesztési igényekhez igazítani, ezért is vettük örömmel ezt a fajta megkeresést. Igyekszünk hát hozzájárulni az EFOP és a TOP összehangolásában, ebben a programban is. Ennek keretében egy stratégiai tanulmányt készítünk, amely bemutatja a megyei területfejlesztési tervdokumentumok fejlesztési prioritásait és a jelenlegi operatív programok által támogatott fejlesztési lehetőségek közötti szinergiát. A cél a 2014-2020-as időszakban a megyei fejlesztések összehangolása az ágazati operatív programokkal, kiemelten az EFOP-al. Ezt szolgálja civil helyzetértékelési tanulmány, amelynek keretében igyekszünk olyan irányelveket meghatározni, melyek a kistérségek hátrányos helyzetű rétegeit specifikusan érintik a társadalmi és gazdasági szinten. Kérdőíves kutatást végzünk, amely a megye kompetens civil szervezetei, tapasztalatainak felhasználásával elkészülő civil helyzetértékelési tanulmányt eredményez. A megyét érintő konkrétan meghatározható, teljes körű áttekintést és mélyreható elemzést nyújt a jövőbeli konkrét fejlesztések, programok, komplex projektek megvalósításához. Biztosítjuk természetesen a partnerséget is, meggyőződésünk szerint hozzájárul ez a munka számunkra a TOP és az EFOP hatékonyabb felhasználását eredményezze, segíti a pályázat eredményeként létrejövő stratégiák, informatikai fejlesztések minél szélesebb körben történő ismertetését nyilvánosság biztosításával, valamint a dokumentumokban foglalt célok elérését. Intézménystratégiát is tervezünk a program végrehajtása során a területfejlesztési célok és jogszabályokban meghatározott – uh, nagyon lemaradtam, elnézést – itt ezt, elmulasztottam követni a diával, hogy ha valaki vizuálisan is jobban akarja követni – a partnerségről volt szó és az intézménystratégiáknál tartunk immár. Tehát intézménystratégiát is dolgozunk már ki, a területfejlesztési célok és a jogszabályban meghatározottak területfejlesztési feladatok végrehajtása, meggyőződésünk szerint csak felkészült intézményi háttérrel valósítható meg, azonban jelenleg nem áll rendelkezésünkre még olyan szervezetfejlesztési stratégia és informatikai rendszer, ami ezt teljes körűen ki tudja szolgálni, ezért szükséges ennek a stratégiának a kidolgozása. Elsősorban ugye a vidéken, már Budapesthez képest Nyíregyháza is vidék, elnézését kérek a Budapestiektől, de hozzánk is képest vannak vidéki területek, tehát a vidéki területen valósítjuk meg ezt a programot, tehát ezért nagyon fontos, hogy megfelelő partnereket tudjunk bevonni ebbe a programba, ezért ezt is járási referensi hálózat kialakítását tervezzük a programban, hogy remélhetőleg a későbbiekben is tudja segíteni a TOP illetve az EFOP végrehajtását. Egy adatbázist terveztünk ennek segítségével létrehozni. Igen. Online felületet tervezünk, az online felületet is tervezünk létrehozni a program keretében, egy online felületet és adatbázist, melynek célja a megyei fejlesztési célkitűzésekkel szinergiában lévő projektek indukálása a TOP, az EFOP és egyéb ágazati operatív programok vonatkozásában. Tervezett elemei ennek az online felületnek interaktív felület kialakítása, célcsoportok tájékoztatása a pályázati lehetőségekről, kapcsolattartás a megyei önkormányzattal, segítségnyújtás és tanácsadás a pályázók részére, az operatív programok és a köztük lévő kapcsolatok közérthető bemutatása, valamint egy naprakész adatbázis készítése, amely egyrészt segíti a további tervezési munkák megalapozását, másrészt a pályázók projektjei szinergiájának biztosításához ad segítséget. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket, nem tudom milyen a munkamódszer, van e esetleg kérdés? Rétvári Bence: Van-e valakinek kérdése az Elnök Úrhoz? Van-e valakinek hozzászólása a témához, napirendi ponthoz? Parancsoljon. Balogh Zoltán: Köszönjük szépen az előadást, ami számunkra fontos és egy előremutató dolog a megyei önkormányzatokat ugye nem az EFOP, hanem a TÁMOP Irányító Hatóság helyzetbe kívánja hozni és segítséget kíván nyújtani ahhoz, hogy a technikai segítségnyújtás révén, ilyen típusú projektet tudjanak létrehozni. Mi ezt nagyon előremutatónak tartjuk és tudjuk, hogy egy folyamatban lévő munkáról van szó tizenegy megyében, csak hogy a számok.


|

5

Seszták Oszkár: Én nyolcról tudok, de lehet, hogy az úgy… Balogh Zoltán: Mi örülnénk, neki, ha mindegyik megyére kiterjeszthető lenne ez a tevékenység és szeretnénk kérni az Irányító Hatóságot. Itt a TÁMOP-TIOP Irányító Hatóságot, hogy amennyiben ezek a munkák befejeződnek megyei szinten az év végével, akkor ezeket az anyagokat az Európai Bizottság is megkaphassa, hogy lássuk, hogy milyen elképzelései vannak a megyei önkormányzatoknak. Ugyanis az eddigi időszakban kommunikációs területen mi azt éreztük egy kicsit, hogy a kormányzati célok a nyár közepi szuper roadshow révén is elsősorban a vállalkozói szférát célozták meg. És fontosnak tartanánk azt, hogy a megyei önkormányzatok, illetve a megyei önkormányzatok területén működő civil szereplők és helyi önkormányzatok is minél több információt kapjanak az induló szektorális operatív programokról. És ez a civil tanulmány rész is, vagy az online platform pont arra adna lehetőséget, hogy ezek az információk minél mélyebben eljussanak ezekbe a szektorokba és a kiemelten fontos vállalkozói szféra mellett. Úgy, hogy ezt előre is megköszönjük, hogyha erre lehetőséget adna az Irányító Hatóság. Dr. Garai Péter: Köszönjük szépen az észrevételt, egész pontosan nyolc megyei önkormányzatról van szó, természetesen beszámolunk, és részletes tájékoztatót küldünk a tapasztalatokról. Dr. Rétvári Bence: Van-e még másvalakinek valami hozzáfűznivalója? Ehhez a napirendi ponthoz, a harmadik napirendi ponthoz? Parancsoljon. Jack Engwegen: Köszönöm szépen. Először is szeretnék elnézését kérni, hogy angolul fogok beszélni, biztos vagyok benne, hogy Önök jobban értik az angol nyelvet, mint én a magyar nyelvet. Szeretnék mindenkinek köszönetet mondani, először is az előadónak. Nagyon érdekes volt és hát lenne mindenképpen egy kérdésem: a beszédében megpróbálta elmagyarázni, hogy az együttműködés a TOP és az EFOP között működhetne és ez természetesen nagy jelentőséggel bír számunkra is Brüsszelből nézve, mert nagyon fontos, hogy az egyes OP-kba allokált összegek integrált módon valósuljanak meg. Mert ugyanazt a célkitűzést akarjuk megvalósítani. Tehát a fő kérdésem az lenne, hogy ez hogyan is fog pontosan megtörténni? Tehát milyen eszközöket akarnak arra felhasználni, hogy ez valóban megvalósuljon? Tehát tudom, hogy vannak az EFOP-ok, vannak az IT-k, vannak, nagyon jó ötleteik vannak, már a Kormány is elfogadta az ITP-ket is. Összesen 114-115 milliárd forintról beszélünk, ugye ez nagyon sok pénz. Tehát a kérdés az, hogy hogyan lehet ezt az összeget még hatékonyabban elkölteni, például integrált projektek által, amelyek érintik az EFOP-ot is, de más programot is? Akár mondjuk az IKOP-ot, vagy a GINOP-ot. Tehát hogyan lehetne ezt a valóságban megvalósítani? Mert természetesen mindenkinek remek ötletei vannak és nemcsak Magyarországon, hanem Brüsszelben is nagyokat álmodunk, de a realitás gyakran az, hogy ez igazából nem valósul meg. Tehát ezért az a kérdésem, hogy hogyan tudjuk ezt a fontos lépést mégiscsak megtenni, hogy hogyan tudjuk az OP-kat jobban megvalósítani? Hiszen mindenkinek közös a célja, hogy ezt a régiót, ezt a megyét fellendítsük. És nagyon remélem, hogy az IH is meg tudja velünk osztani a véleményét, hogy ez gyakorlatban mit is fog jelenteni? Köszönöm. Seszták Oszkár: Vissza is kérdezhetnék. Vissza is kérdezek. Nem tudom, hogy az Európai Bizottságban hány ember és hány évtizede foglalkozik ilyen fajta programokkal? És még nem találták meg a bölcsek kövét. Nem akarok egy egyszerűen ilyen szónoki fordulattal kitérni a probléma elől, hiszen a problémát helyi szereplőként, polgármesterek, közgyűlési elnökök, ismerjük és érzékeljük. És hát keressük annak az útját, módját, hogy hogyan lehetne, nem szétszabdalva operatív programok mentén, hanem integrálva segíteni a helyi közösségeket, egyéneket, intézményeket, önkormányzatokat, kormányzati szereplőket, hogy ilyen módon tudják ezeket a programokat végrehajtani. Ugye mindenki a saját lovát dicséri, én azt gondolom, hogy helyi szereplőként, települési önkormányzatok és hát, hogyha már a sajátunknál tartunk, akkor a területi szereplők, ez lehet megyei jogú város a magyar közigazgatásban, vagy a megyei önkormányzat rendelkezik talán olyan fajta helyi tudással, hiszen nekünk a legközvetlenebb az érintkezésünk az emberek igényeivel, a helyi közösségek igényeivel, hogy ha nálunk sikerül kialakítani egy olyan platformot. Én értem, hogy nem dönthet mindenről a települési önkormányzat, vagy a helyi közösség, de legalább tudjunk egymásról. Legyen egy olyan felület, és ezt célozza meg ez a program, amelyet az Irányító Hatóság kezdeményezett, nyilván ők is érzékelik ezt a problémát, amiben a helyi szereplők igényei, elvárásai, tudással becsatornázható valamiféleképpen a folyamatba. És egymásra építhetőek lennének a programok. Tehát az előző tervezési időszakban ezt a problémát érzékeltük, több fórumon kormányzati szereplőknek is jeleztük, illetve ez volt a tervezési folyamat indításakor is a szándék, hogy jobban átjárhatóbb, integráltabb programok jöhessenek létre. Én nem vagyok annyira ennek a kérdésnek a szakértője, hogy az Irányító Hatóság helyett tudnám mondani, hogy ez most sikerült-e. Hogy mennyiben sikerült ezt az elméleti problémát megoldani, de remélem, hogy lesz annyi időnk még az európai uniós programozásban, hogy némi finomítást mi is tudjunk ebben a folyamatban végrehajtani. Nálunk sincs a bölcsek köve, természetesen. Dr. Rétvári Bence: Nem tudom, hogy kíván-e most reagálni, vagy akar Helyettes Államtitkár Úr?


|

6

Dr. Sági Zsolt: Had egészítsem ki akkor a minisztérium részéről, a feltett kérdésekre hadd reagáljak. Az első és legfontosabb dolog, amit kiemelnék, azon túl, hogy ez a kezdeményezés, ami egyelőre nyolc megyét fed le, reményeink szerint hozzájárul majd ahhoz, hogy olyan módszertanokat és konkrét tervezési vagy végrehajtási eszközöket eredményezzen, ami ténylegesen szolgálhat a programok hatékonyságának növelésére. De, ami a legfontosabb, és egy ágazati kezdeményezés, hogy egy Kormányhatározat szól arról, hogy a területi differenciálás, mint fontos fejlesztési platform szolgálja a következő években azt az emberi erőforrás fejlesztésben nagyon fontos irányt, hogy az a sok fajta humán szolgáltatást, amit biztosítunk a tárca felügyeletével, ezeket területileg differenciáljuk. Hiszen elég sok intézmény a minisztériumi háttérintézmény felügyeletével és irányításával végzi munkáját, annak érdekében, hogy az egységes szolgáltatás minőséget szerte az országban tudjuk biztosítani. Tehát természetesen ezeknek a szolgáltatásoknak egy része továbbra is az önkormányzatok fenntartásában és irányításával működik. És ez a területi differenciálási program, amit idén december végével nyújtunk be a Kormánynak, illetve annak intézkedési terve szolgálná azt, egyrészt, hogy olyan integrált eszközöket, integrált szolgáltatásokat hozzunk létre, amelyek próbálnak a területi igényekre valamilyen módon reflektálni és minden ágazat, – ugye nyolc ágazatról beszélünk az Emberi Erőforrások Minisztériuma esetében – tett erre vonatkozóan javaslatokat. Az elkövetkezendő hónap fog arra szolgálni – mielőtt benyújtjuk a Kormánynak a végleges intézkedési tervet –, hogy a többi ágazattal, kiemelten a foglalkoztatással, szakképzéssel, felnőttképzéssel is egyeztessük ezeket az elképzeléseket. Mit jelent ez a gyakorlatban? Egyrészt, próbáljuk holisztikusan megközelíteni ezt a probléma területet, egyrészt a hazai jogalkotási, szabályozási gyakorlatba – akár a normatív finanszírozásra gondolok – próbálunk olyan differenciált eszközöket alkalmazni, ami azt szolgálja, hogy az egyes területi igényeket lefedjük, az egyes területi igényeket próbáljunk meg a lehető legadekvátabb válaszokat adni. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a hátrányos, vagy halmozottan hátrányos járások problémáira igyekszünk egy összetett komplex választ adni, hanem azt is jelenti, hogy a kiemelten, vagy gyorsabban fejlődő térségekben, ahol ugyanúgy a humán szolgáltatásokkal kapcsolatban problémák merülnek fel, igyekszünk választ adni ezzel a területi differenciálási koncepcióval, illetve intézkedési tervvel. Kiemelném, hogy természetesen a hazai eszközökön, szabályozási és normatív finanszírozás, a hazai pályázati rendszereken kívül természetesen a strukturális és beruházási alapokból származó források is jelentős szerepet töltenének ebben be. Igyekszünk egyszer érvényesíteni az integrált szolgáltatásoknak új, innovatív megoldásoknak a kialakítását és egy-két dologra hadd utaljak. Például a svájci hozzájárulás kapcsán megkezdődött az egészségügyben a praxisközösségek kialakítása, ezt szeretnénk kibővíteni, amely lehetőséget adna arra, hogy optimalizáljuk azokat az eszközöket, amik elsősorban a prevenció területén, illetve az egészségtudatos magatartás területén ugye az operatív program tartalmaz. Kiemelném még emellett talán a szociális munka megerősítését a köznevelésben, amin szintén igyekszünk mind EU-s fejlesztési eszközökkel, mind pedig hazai szabályozási eszközökkel megtenni. Tehát az lenne a fő keret, a területi differenciálás, amit mi egy átmeneti eszköznek tekintünk és igyekszünk itt olyan módszereket, platformokat és mechanizmusokat kialakítani, amivel a területi szempontokra érzékeny humánszolgáltatási rendszert próbálunk kialakítani. Amit talán még végezetül elmondanék, hogy több olyan kiemelt fejlesztési körzet van, ilyen talán az Ős-Dráva, a Balaton, ahogy tegnap hallhattuk az éves áttekintő ülésen, vagy még kiegészíteném a Tokaj-Hegyalja és van még néhány ilyen körzet, ahol szintén igyekszünk egy integrált megközelítést alkalmazni annak érdekében, hogy a területi szempontokat tudjuk minél inkább érvényesíteni. Tehát én azt gondolom, hogy ebben a nyolc megyében zajló munka, ami a reményeink szerint kiegészül majd a többi megyével is, felhoz olyan jó gyakorlatokat, konkrét példákat, konkrét projekteket, amit egyrészt tudunk majd alkalmazni a területi differenciálás rendszerének a kiépítésekor, és reméljük, hogy ez egy olyan előremutató eszköz lesz, ami hozzájárul a programok hatékonyságának a javításához. Köszönöm szépen. Dr. Rétvári Bence: Parancsoljon. Jack Engwegen: Köszönöm szépen Elnök Úr! Örömmel hallom azt, hogy ez a fejlesztési rész most úgymond már megbeszélés tárgyát képzi, már gondolkodnak ezen. És hát mit csinál a Bizottság? Ez tényleg elég jó kérdés, de azért azt is meg kell érteni, hogy ha megnézzük a különböző DG-ket, ott vannak a különböző tagállamok, ott vannak a régiók, a megyék. Mi nem azt tettetjük, hogy tudjuk Brüsszelben, hogy Önöknek mit kellene tenniük a saját régiójukban, hiszen ilyen hely-specifikus ismeretünk nincsen. Nálunk vannak olyan általános koncepciók, amelyek segítséget jelenthetnek. Tehát nem azt mondom, hogy mi Brüsszelben azt mondjuk, hogy ebben a megyében ezt és ezt kell csinálni, merthogy Önök joggal mondhatnák, hogy hát semmi közünk hozzá. Tehát amikor én feltettem ezt a kérdést nem az volt a célom, hogy úgymond pellengérre állítsam Önöket, hanem inkább azt mondanám, hogy ha erről beszélünk, akkor így, vagy úgy tényleg eléggé nyomjuk ezt a dolgot és a TOP-nál sikerült bizonyos felelősséget áthárítani a megyékre abban, hogy a döntéshozatali folyamatban valóban részt vegyenek. Ezt elfogadom, merthogy ha ez nem így lenne, akkor az nem lenne hatékony. De én úgy érzem, hogy egyes prioritások azok valóban elfogadhatóak, megvalósíthatóak. Aztán van egy kapcsolat a programokkal egyezően is. Itt nem arról van szó, hogy teljesen mások a módszerek, nem arról van szó, hogy egy holisztikus megközelítést alkalmaznánk, hanem mi magunk is nagyon jól tudjuk, hogy egy olyan viszonylag kisebb országban is, mint Magyarország, nagyon erősek a regionális különbségek. Tehát nem mondhatjuk, hogy az egész országban egyetlen egy fajta, mondjuk, szociális


|

7

állapot lenne uralkodó, tehát különböző módokat kell találnunk ahhoz, hogy úgymond mélyebbre áshassunk és fel kell mérnünk például a munkaerő-piacot, vagy a szociális fejlesztéseket. És lehet, hogy Nyugat-Magyarországon ezt másként kell megvalósítani, mint más részeken. Tehát az az igazság, hogy az egyes programok IH-inak ezt tudatosítaniuk kell magukban, és ezt, nem arról van szó, hogy az egész országra mindent ki kell terjeszteni. Hanem szerintem kellőképpen igazolt is az, hogy amikor Önök gazdaságfejlesztésről beszélnek, akkor Önök egy holisztikusabb módszert is követhetnek, és Önök azok, akik az adott program IH-jával tudják felvenni a kapcsolatot abban, hogy hogyan tudna az OP a lehető legjobban Önöknek segíteni. Hiszen vannak olyan felhívások, amelyek mondjuk, az összes megyére kiterjedhetnek, nem feltétlenül csak egy megyére fognak vonatkozni, de vannak olyanok, akik például a benyújtott projektek értékelésével foglalkoznak és ők igenis figyelembe vehetik az Önök javaslatának tartalmi részét a gazdaságfejlesztés szempontjából nézve. Tehát, hogyha nézzük ezeket a fejlesztési programokat, akkor ők fogják látni, hogy ez nem egy önálló projekt, hanem egy integráltabb koncepciónak egy részét képezi. És pontosan itt rejlik ennek a bonyodalma, hiszen itt beszélünk arról, hogy nincsen kapacitás, szerintem igenis gondolkodni kell ezen és a megyének kell ezt úgymond nyomnia, és hogyha gazdaságfejlesztésről beszélünk, akkor ki kell találni, hogy milyen szolgáltatásokra van szükségük ahhoz, hogy ez a gazdaságfejlesztés megvalósulhasson. És Önöknek kell tudni megmondani az IH számára azt, hogy mire is van szükség, tehát mindenképpen gondolkodni kell ezen és a helyiek is, hogy láthassák, hogy az ő tevékenységeik egy felsőbb szintű tevékenységnek a részét képezik. Én a magam részéről nem szeretném előírni azt, hogy ezt hogyan kell megtenni, én ezt nem is tudom, de tudom, hogy ez igen is tud működőképes lenni. És igen is jó eredményeket tudunk kapni. Nem azt mondom, hogy rosszul végzik a dolgukat, de azért van még lehetőség a fejlődésre és azért itt még nem egy egyértelműen stabil fejlődésről van szó, hanem ezt folyamatosan nyomni kell és pontosan ez az, ami miatt erről gondolkodni kell. És ezért javasoltam azt, hogy talán egy másfajta kontextusba ágyazva lenne érdemes erről egy eszmecserét folytatni. De mindenesetre nagyon örülök annak, hogy legalább ez a fajta gondolkodásmód már útjának indult. Dr. Rétvári Bence: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Dr. Seszták Oszkár: Csak egy rövid viszontválaszt, vagy reakciót. Nagyrészt egyetértünk, és csak annyiban pontosítanám, lehet, hogy félreérthető volt a mondandóm. Nem a tartalmi meghatározását vártam a teendőinknek, hanem valamilyenfajta módszertant, de nincsen ilyen, tehát ezt akkor nekünk kell megalkotni és igyekszünk is megalkotni az Irányító Hatósággal közösen. Én azt gondolom, hogy van még tennivalónk és ezt az Irányító Hatóságnak is itt mondom, a területi szempontok érvényesítésében. Én attól félek, remélem indokolatlan ez a félelmem, hogy egyszerűbb lesz „gleich schalt”-olni a különböző területi igényeket és azt mondani, hogy szereti, nem szereti, nem kap mást. Mindenki ugyanazt kapja, tehát ebben nagyobb differenciálást várnék, de lehet, hogy indokolatlan ez a félelmem. De ez több munkát, több odafigyelést igényel, de a területi szempontoknak az értékelésbe való, illetve a támogatási felhívásokba való beépítését azt aláhúznám, tehát ezt igényként is megfogalmaznám itt ezen az alkalmon, hogy ebben kapjunk arra garanciákat, hogy ebben részt vehetünk területi szereplőként és jobban, akár menet közben is tudjunk reflektálni a folyamatokra. Mondom, lehet, hogy indokolatlan ez a félelmünk, hiszen a támogatási felhívásokat megkapjuk véleményezésre, ez egy nagyon jó gyakorlat. És remélem, hogy ez zökkenőmentesen fog működni. Vállaljuk az ezzel kapcsolatos kritikákat természetesen mi is. Dr. Rétvári Bence: Helyettes Államtitkár Úr! Dr. Sági Zsolt: Csak nagyon röviden reflektálnék, hogy egyrészt elfelejtettem említeni, hogy ez a területi differenciálási intézkedési terv, ami hamarosan benyújtásra kerül a Kormány elé, a megyéktől is kaptunk, kértünk és kaptunk javaslatokat. Tehát azon túl, hogy biztosítjuk a technikai segítségnyújtásból ezt a lehetőséget a különböző fejlesztési elképzelések összesítésére, tehát ott is volt egy direkt kommunikáció és most formálódik egy olyan, ami még nem hivatalos és nem eldöntött módszertan. Hogy bizonyos fejlesztések tekintetében, elsősorban a civil szektorra irányuló fejlesztések esetén olyan megyei konzultációs fórumokat hoznánk létre, amelyek egyrészt kiválasztanák azokat a megyei prioritásokat, amiben az önkéntesség és a civil munka területén legjobban tudná támogatni az adott ágazatokat, másrészt pedig lehetőség lenne arra, hogy egy előzetes bírálat, vagy észrevételezés történjen az adott területről beérkező projektjavaslatok vonatkozásában. Ez még kialakítás alatt van, én azt gondolom, hogy egy olyan módszertan lehet, ami közösen, a megyékkel együtt gondolkodva, egy lehetséges módszertanát, mechanizmusát jelentené annak, hogy hogyan tudjuk az ágazati, az önkormányzati és a civil erőforrásokat a lehető leghatékonyabban kialakítani. És csak megerősítve, mi is igyekszünk ezen az úton közösen gondolkodni. Köszönöm. Dr. Rétvári Bence: Parancsoljon. Kovács Bence: Köszönöm. Kovács Bence vagyok a Környezet- és Természetvédő civil szervezetek delegáltja. És én szeretnék, a mai nap során még lesz szó az EFOP 1.3.1. Cselekvő közösségek aktív közösségi szerepvállalás, tehát ez a cél előtti módszertan előkészítéséről szóló projekt, hogy ez is egy olyan módszertan, ugye itt a 7-es prioritásról elhangzott, ami kísérleti stádiumban van, de szerintem ez lenne a jövő, illetve egy másik lehetőség. Ugye a


|

8

finanszírozás az a global grant lenne, hogy ha ezt decentralizáltan is tudná Magyarország használni, tehát elvileg Brüsszel ad olyan lehetőségeket, amikkel élnünk kellene. Köszönöm szépen. Dr. Rétvári Bence: Van-e valakinek valami további hozzászólása? Nincs. Akkor köszönöm szépen. Lezárnám ezt a napirendet. Nagyon szépen köszönjük Elnök Úrnak ezt a prezentációt, a kérdésekre adott válaszokat. És akkor át is térhetünk a következő napirendünkre, ami az EFOP-nak a mai napjairól szól. Tájékoztató az EFOP végrehajtásának előrehaladásáról. Helyettes Államtitkár Úrnak meg is adnám a szót. Dr. Sági Zsolt: Köszönöm szépen Államtitkár úr. Tekintve, hogy három előadást is kellene ebben a napirendi pontban tartanom, illetve kell tartanom, igyekszem rövidre fogni és az érdemi hozzászólásoknak, észrevételeknek, vitának teret adni. Az első beszámoló, ez gyakorlatilag a 2015. évi Éves Fejlesztési Keretről, illetve annak módosításáról, illetve végrehajtásról jelenten egy rövid összegzést, egy állapotjelentést. Ugye az Éves Fejlesztési Keret még a második negyedévben, április 10-én került elfogadásra. Ez azt jelenti, hogy április óta megvannak a keretei az operatív munkavégzésnek az EFOP esetében. Az Éves Fejlesztési Keret, ugye egy picit szigorúbb keretet jelent, mint annak idején az akciótervek az első, előző programozás időszakban. Tehát abban gyakorlatilag két olyan lehetőséget ad a módosításra, amihez nem kell magát az Éves Fejlesztési Keretet módosítani, hogy ha egy picit el szeretnénk térni ugye az ütemezéstől, illetve hogy ha a keretösszeget akarjuk ugye 20%-kal módosítani, vagy 20%-kal alatt, kizárólag ebben az esetben lehet eltérni, minden egyéb esetben módosítás szükséges. És ugye a 272-es módosítás előtt gyakorlatilag egy évben egyszer adott lehetőséget arra, hogy magát ezt a keretdokumentumot megváltoztassuk. A módosítás, ugye ez a jogszabályban részletesen szabályozva van, ezzel igazából a módosítás menetrendje ezzel, ezt most nem szeretném részletezni. A lényeg az, hogy eddig ugye egy módosításra került sor, ami a jogszabálynak meg is felel, ugye szeptember 22-én az 1680/2015-ös Korm.határozattal került sor az EFOP Éves Fejlesztési Keret módosítására. Röviden összegezném azt, hogy mi indokolta ezt a módosítást. Ugye, mint minden programozási időszak elején igazából az összes ágazat és ugye itt 8 ágazatról beszélünk az Emberi Erőforrások Minisztériuma esetében, ugye elkészíti azokat a stratégiai dokumentumokat, háttér koncepciókat, amelyek alapján kívánja az egyes fejlesztéseit, pályázatait, kiemelt projektjeit végrehajtani. Ezeknek az összegzése, illetve ugye az egyes stratégiáknak a kapcsolódásai milyen módon segíti az EFOP végrehajtását, illetve a kormányzati, társadalompolitikai céloknak az érvényesítését, ugye ez általában plusz munkát igényel, tehát a minisztérium kifejezett szándéka az, hogy mind az Európai Uniós források, hatékonyságok növelése érdekében, mind pedig a társadalompolitikai célok elérése érdekében növelje az integrált ágazatközi megközelítéseknek az arányát, tehát olyan projekteket, olyan pályázatokat, felhívásokat igyekszünk kialakítani, ahol több ágazat eszközrendszere együttműködik annak érdekében, hogy elérjük azokat a célokat, amiket az operatív programban célul tűztünk ki. Ennek okán folyik egy komoly munka a Minisztériumban, amelyben próbáljuk az egyes stratégiákat, illetve azt, azok operazicionált változatát jelentő akcióterveket, cselekvési terveket egymáshoz közelíteni és olyan felhívásokat, olyan konstrukciókat kialakítani, amelyek ezeket a célokat szolgálják. A nagyon fontos körülmény volt, hogy igyekeztünk egyszerűsíteni, tehát, ugye a 272-es alapján az alapvető, a közszolgáltatások, közszolgálatok tekintetében az alapvető projekt kiválasztási eljárás, azaz a kiemelt projekt mi ennek ellenére szeretnénk kellő teret biztosítani a civil szervezeteknek, önkormányzatoknak, egyházaknak annak érdekében , hogy ők is hozzá tudjanak járulni kapacitásaikkal a fejlesztések megvalósításához. Ez azt jelenti, hogy igyekeztünk feszesebbre vonni a kereteket, kevesebb konstrukcióval, kevesebb felhívással, de több szereplő együttműködésével megvalósítani egyes fejlesztéseket, ez több háttéregyeztetést igényelt, ez indokolta azt, hogy módosítani kellett az EFOP-ot, hiszen ezek a háttéregyeztetések, szakmai egyeztetések, ugye külön időt és erőforrásokat igényeltek, ennek végeztével került sor ezeknek az átvezetésére. 2014. évben megjelent ugye néhány kiírás, ezeknek az utólagos beemelése is megtörtént. Amire külön felhívnám a figyelmet, hogy szintén a minisztérium, áttekintve azt, hogy a 2007-13-as időszakban az egyes minisztériumi háttérintézmények milyen sikerességgel,milyen eredményességgel hajtották végre a programjaikat, készítettünk egy olyan elemzést, kockázatelemzést, amelyben gyakorlatilag igyekszünk a 2014-20-as időszakban is előrevetíteni azt, hogy az egyes forrásoknak az allokációja az egyes kiemelt projektek gazdáknál ez milyen előnyökkel és hátrányokkal jár. Ennek megfelelően ezt a munkát elvégeztük és így kerülhetett sor a kiemelt projektgazdáknak a nevesítésére, ahol alkalmasnak találtuk azokat a háttérintézményeket, egyéb szervezeteket ezeknek a programoknak a végrehajtására. Nagyon fontos volt az, hogy lehetőség adódott ebben a félévben a pénzügyi kereteknek a felülvizsgálatára, miután az egyes ágazatok megtervezték már a 2016-os, elkezdték a 2016-os Éves Fejlesztési Keretnek a tervezését is, egy picit másként látták a 2015. évi kereteket, illetve gyakorlatilag a források megosztását az egyes fejlesztési célok között. Ugye ez is a korrekció egyik indoka és hát az örökzöld slágerünk ugye a Közép-Magyarországi régió, amelyre a lehető legtöbb forrást el lehetne költeni és valóban indokolt is lenne sok területen, hiszen hátrányba került az elmúlt években a konvergencia régiókra irányuló fejlesztései kapcsán és ennek során is felül lehetett és felül kellett vizsgálni azt, hogy a VEKOP keretek országos projekteken, és tükörprojekteken is hogyan alakulnak.


|

9

Ami nagyon fontos még, hogy az 1263/2015 Kormány határozatban foglalt célok érdekében a gazdaság élénkítés érdekében el kellett végeznünk, ezek is fontos indokot jelentettek a módosítás végrehajtására. Ugye a következőkben tételesen láthatnánk, had fogalmazzak így egy picit nagyobb betűkkel lenne szedve az új és módosított keretösszegű konstrukciókat, összességében 5 konstrukció került be ezzel a módosítással, ezeket láthatják a dián, de miután kevésbé látható, ezért gyorsan fel is sorolom: Gyermekotthonok kiváltása, gyermekotthonok korszerűsítése, hiányzó gyermekotthoni kapacitások létrehozása Kisgyerekkori nevelés támogatása A köznevelés tartalmi szabályozóinak megfelelő tankönyvek, taneszközök fejlesztése és digitális tartalomfejlesztés Aktívan a tudásért program, amely a hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának fejlesztéséré irányul , illetve a Felzárkóztató egészségügyi ápoló szakképzési program Ez az 5 konstrukció tehát összességében egy 11-12 milliárd Forintos összeg, ami újként került be az Éves Fejlesztési Keretbe. Ami a módosításokat jelenti, itt gyakorlatilag egy tucat konstrukciónak, felhívásnak módosult elsősorban a pénzügyi kerete, kisebb nagyobb szakmai módosítások is történtek, én most igazából ezt nem olvasnám fel, gondolom a kiosztott anyagból ez mindenki számára elérhető. Ezek összességében kevés kivételtől eltekintve nem voltak jelentős módosítások, a kevés kivételre azért kitérek. Az egyik legjelentősebb volt az Integrált térségi gyermekprogramok, ami 3 mrd-ról, mintegy 15 mrd-ra nőtt, tehát 5-szörösére nőtt, maga a kertösszeg, ezzel kapcsolatban gyakorlatilag ennyit szerettem volna mondani. Illetve, akkor rátérnék arra, hogy hogy állunk most 2015. évi Éves Fejlesztési Keretnek a megvalósításával, tehát összességében 34 felhívás képezi jelenleg az Éves Fejlesztési Keretnek a tartalmát, ebből összességében 8 jelent meg, 2015-ben 6, 2014-ben 2 és összességében még 28 felhívást tervezünk megjelentetni az idei évben. A részletekre majd kitérek a következő előadásomban, hogy tehát a Miniszterelnökségi minőségbiztosításra már gyakorlatilag a fele fel van töltve a 28 tervezett felhívásnak. Tehát itt várunk a Miniszterelnökség válaszára, melyek részben meg is érkeztek és gyakorlatilag a pénteki nappal fejeződik be részünkről a felhívásoknak a feltöltése ebbe a belső informatikai rendszerbe és, ha a Miniszterelnökség rábólint a többi felhívásra is, akkor reményeink szerint idén, de legrosszabb esetben január közepéig megtud jelenni az összes 2015. évre tervezett felhívás. Én azt javaslom, hogy ha kérhetem levezető Elnök urat is, hogy a 3 előadásnál, észrevételeket most tehet a Monitoring Bizottság, talán így célszerűbb, mint ha mind a hármat elmondanám. Kérdezem, hogy így megfelelő? Dr. Rétvári Bence: Nézzük akkor darabonként az eddig elmondottak, elhangzottakhoz kinek milyen megjegyzése, vagy kérdése van. Előbb a kérdés, aztán a megjegyzés. Nekem van egy olyan kérdésem, hogy ezek szerint minden munkanapon körülbelül megjelenik mostantól egy felhívás. Hogy ha hátra van körülbelül még egy hónapnyi munkanap. Mondjuk, ha van 20 munkanap a karácsonyt leszámítom, akkor tényleg minden napra jut egy. Mi az oka annak, hogy év végén minden nap meghirdetünk egyet és eddig még nem hirdettünk meg olyan túl sokat, tehát többet hirdetünk meg az utolsó egy hónapban, mint az egész évben, ha jól veszem ki. Kétszer annyit az utolsó hónapban, mint az egész évben előtte. Még valakinek? Vagy mindenki várja a választ? Parancsoljon.

Varga - Lencsés Viktória: Varga - Lencsés Viktória az Európai Bizottságtól a Foglalkoztatáspolitikai főigazgatóságról. Tulajdonképpen a mostani bemutató alapján szeretnénk azt mindenképpen mi is jelezni, hogy nagyon fontosnak látjuk azt, hogy a program tempója beinduljon és egy ilyen gyorsabb megvalósítási ütem tudjon létrejönni. Tehát most a számok alapján tényleg úgy tűnik, hogy karácsonyi ajándék lesz a pályázati felhívásoknak egy jelentős része és reméljük azt, hogy 2016-os évre vonatkozóan egy kicsit egyenletesebb tempóban, de


|

10

felgyorsulva látjuk a megvalósítást, mert azért az idő telik és ezek nagyon az első lépések egy program megvalósítása során. Dr. Rétvári Bence: Parancsoljon. Deák Sarolta: Deák Sarolta vagyok az Európai Bizottság Regionális Politikai Főigazgatóságáról és csak meg szeretném jegyezni, meg szeretném kérdezni, hogy a 4.1.1. felhívással kapcsolatban, amivel kapcsolatban a Bizottságnak volt egy levele, bizonyos kérdéseket megfogalmazva a felhívásról, mikor várható válasz az Irányító Hatóság részéről? Dr. Rétvári Bence: Nekünk ez a 4.1.1. ez mit takar? A 4.1.0-ig jó vagyok, de a 4.1.1 már nincs meg. Deák Sarolta: Bizonyos egyházi iskolák, infrastruktúrák Dr. Rétvári Bence: ez már épp elég kérdés, az ütemezés, most pedig ez a levélváltásban, hogy állunk? Helyettes államtitkárnak megadnám a szót. Dr. Sági Zsolt: Kezdeném a második kérdéssel. Az EFOP 4.1.1. vonatkozásában, még idén, két héten belül elkészítjük a választ. Megkaptuk tegnap a Köznevelési Államtitkárságról azt a kiválasztási szempontrendszert, gyakorlatilag a térségi iskolahálózatra vonatkozóan, illetve azt a miniszteri utasítás tervezetet, ami gyakorlatilag az egész köznevelési intézményrendszerre vonatkozóan vázolja azt a térségi iskolahálózati koncepciót, illetve kijelöli azokat az iskolaközpontokat, illetve a hálózat tagjait, ami megalapozza a köznevelési intézményrendszer vonatkozásában a beavatkozásainkat. Ehhez igazítjuk az egyházi infrastrukturális fejlesztéseket is és az a kiválasztási szempontrendszere, ami a jelenlegi felhívás változatban van, az gyakorlatilag ennek a koncepciónak felel meg. Tehát az egyházak által fenntartott intézmények, amelyek 12%-ot alkotnak már a teljes intézményrendszer vonatkozásában is, megtalálja, illetve biztosítja azoknak a funkcióknak az ellátását ami, az állami fenntartásban működő intézmények számára is rendelkezésre fog állni. Miután a 272-es jogszabály alapján az állam által fenntartott intézményrendszereknél ugye kiemelt projektet kell megvalósítanunk, ezért az egyenlő feltételek biztosítása érdekében az egyházi fenntartóknak gyakorlatilag egy pályázati kiírás, egy standard pályázati kiírás formájában fogjuk biztosítani azt, hogy az iskolahálózati funkciókhoz szükséges infrastrukturális fejlesztésekhez hozzáférjenek. Természetesen ezért a kiválasztási szempontrendszerben is maradéktalanul érvényesíteni fogjuk ezt a szempontot. És az egyéb kérdések, amelyek elhangzottak a levélben, ezekre igyekszünk maradéktalanul választ adni, megküldeni azokat a szabályozási, módszertani és kiválasztási szempontokat, amelyeket reményeink szerint az Európai Bizottság képviselőit is meggyőzik a tekintetben, hogy itt egy transzparens kiválasztási rendszert biztosítunk e tekintetben. Az első kérdésre vonatkozóan, hogy miért ilyen év vége nehéz a pályázati felhívásaink, erre én azt gondolom, hogy talán a legegyszerűbb válasz az, hogy egyrészt egy átalakuló szervezeti struktúrával és egy humán kapacitás biztosításával a jelenleg is folyik az a folyamat, amit reményeink szerint egy optimalizált szervezeti rendszert biztosíthat, tehát egy különálló Irányító Hatóság fog az államtitkárságon belül biztosítani a 2014-20-as programoknak a végrehajtását, tervezését és végrehajtását. Az eredményes, az előző programoknak az eredményes zárásának érdekében azokat a kapacitásokat, amelyek a másik helyettes államtitkárságon az eredményes zárás érdekében rendelkezésre állnak, folyamatosan áramoltatjuk át a másik helyettes államtitkárságra. Természetesen, miután új módszerek alapján, új szervezetben és részben új eljárásokkal dolgozunk az új időszakban, ezért az egyes kollégák kompetenciái, előzetes tudása, szakmai tapasztalata felülvizsgálatra kerül és igyekszünk egy olyan szervezetrendszert kialakítani és egy olyan szervezeti kultúrát, amiben a meglévő tapasztalatoknak a kihasználását is igyekszünk maximalizálni. De egyben lehetőséget biztosítunk arra, hogy az új kihívásokra, az új eljárásokra, módszerekre is megfelelően tudjanak reagálni a kollégák. Ez időt vesz igénybe. Tudjuk jól, hogy milyen kihívásokkal kell megküzdenünk a TÁMOP és a TIOP zárása érdekében. Ez nem teszi lehetővé azt, hogy azonnali módon a teljes kapacitásokat átcsoportosítsuk. Gyakorlatilag a 2014-20-as időszakra ez időbe telt. A mostani, januári, január 1-es időponttal lesz lehetőség arra, hogy egy drasztikus, nagyobb lépést tegyünk a mennyiségi bővítés, illetve az olyan jellegű szakmai kompetenciáknak a kialakítására, amelyek az összetettebb, nagyobb kiemelt projektekre, amelyek gyakorlatilag a háromnegyedét fogják jelenteni a 2014-20-as időszaknak. Az erre felkészült kollégák is megjelenjenek a rendszerbe azokhoz a konzultációs eljárásokhoz, amelyeket a kiemelt projektekhez biztosítunk és jóval nagyobb szakmai felkészültséget igényelnek, ezek teljesen más jellegű erőforrásokat, humán erőforrásokat feltételeznek, mint egy zömében egy adminisztratív és bürokratikus folyamatokkal gazdagon tarkított standard pályázati kiválasztási rendszer által felügyelt rendszerben, ami a 2007-13-as időszakot jellemezte. Tehát a kérdésre az első válaszom az összegezve, hogy a humán kapacitásoknak a biztosítása sajnos azt feltételezte, hogy az eredményes zárás érdekében ezeket a szempontokat – nem mondom, hogy hátrébb soroltuk – de sajnos ennyi kapacitás állt rendelkezésre, arra, hogy eredményesen meginduljon. A második ok, az szintén egy nem ismeretlen ok. Ugye nyolc ágazatnak a fejlesztéseit kell olyan módon optimalizálni a közös kapcsolódási pontokat megkeresve olyan innovatív, integrált szolgáltatásokat kell kialakítani, olyan fejlesztéseket, amelyek az egyének és a közösségek szükségleteire


|

11

reagálnak. Ez nem megy egyszerűen. Olyan ágazatokban sem megy egyszerűen ahol, 2-3 ágazat által felügyelt minisztériumokról beszélünk és olyan programokról, ahol gyakorlatilag a programoknak a strukturáltsága messze nem éri el azt a szintet, vagy fragmentáltsága, mint az EFOP-ot. Ennek következtében az ágazatok lassabban haladnak az egyes stratégiáiknak az operacionalizálásával, ez szintén időbe telik. Tehát azt szoktam erre mondani, hogy mi olyanok vagyunk, mint a fodrászok, meg a fényképészek, hogy hozott anyagból dolgozunk. Tehát viszonylag nehéz olyan kidolgozatlan szakmai koncepciók alapján felelősségteljesen pályázatokat és kiemelteket meghirdetni, amivel kapcsolatban támogatáspolitikailag úgy véljük, hogy van még tennivaló. Ezek reménytelien felgyorsultak az év végével és lehetőséget adnak arra most már, a támogatáspolitikáért és az IH feladatokért felelős államtitkárságnak arra, hogy gyakorlatilag zöld utat biztosítson ezeknek a fejlesztéseknek a megvalósítására. Mi is tudjuk azt, hogy természetesen az az időveszteség, ami keletkezik a program elején, hiszen elég, hogyha a kollégámra nézek a TÁMOP-TIOP vonatkozásában az milyen kihívásokat rejt a programidőszak végeztével. De azt gondolom, hogy azokat az audit kockázatokat, amelyek a nem megfelelően kidolgozott programok, a nem megfelelő beavatkozási logikával, amelyeket a programok rejtenek magukba, ezeket az audit kockázatokat egy Irányító Hatóság felelősségteljesen nem vállalhatja fel. Ezért azt gondolom, hogy dönthetünk, hogy melyik ujjunkba szeretnénk harapni, én azt gondolom, hogy azoktól a korrekcióktól szeretném megóvni mind a 8 Államtitkárságnak a szakmai tervezőit, amelyek később még fájdalmasabbak lehetnek, amikor már egy megvalósított programból kell bizonyos korrekciókat végrehajtani. Tehát ez, én azt gondolom, hogy ez volt a két alapvető cél, ha esetleg a kolléganő még ki akarja egészíteni, akkor nem akarja kiegészíteni, akkor remélem, hogy elfogadható válasz volt. Ha még van további kérdés, akkor állok rendelkezésre. Dr. Rétvári Bence: Köszönjük szépen Helyettes Államtitkár Úrnak. Ehhez van-e valakinek? ...kérdeztem meg, mert akkor mondom a saját mondandómat. Szerintem az EMMI ágazatai nagyon jó szakmai munkát végeztek és nagyon jól előkészítették ezeket a konstrukciókat, annak ellenére, hogy ugye emberi erőforrásban igencsak hátrányban voltak a korábbi időszakhoz képest. Hiszen ezek a kollégák, akik korábban foglalkoztak ezeknek a konstrukcióknak az előkészítésével, központosítva lettek. Ehhez képest, szerintem kiváló szakmai anyagok születtek és nyilván a szakmai felelősséget az ágazatok viszik ebben a kérdésben. Tehát érdemes szerintem bennük jobban bízni. És nyilvánvalóan az EU-s fejlesztési terület pedig a technikai felelősséget viszi ebben a kérdéskörben. Én szintén jónak találnám, hogy ha mi is ösztönöznénk arra az Irányító Hatóságot, hogy év közben arányosan ossza el ezeknek a felhívásoknak az előrehozatalát, hogy ha ez ügyben a Bizottság támogatja, akkor nekem lenne is egy ilyen határozati javaslatom, amiben azt kérjük, hogy jobban, arányosabban oszoljon el év közben a felhívásoknak a megjelentetése. És lenne egy kérdésem az EFOP-4.1.1-el kapcsolatban. Hogy ez ugye szerepelt ugye az előző ülésünkön is, hogy ez most a 15-ös Éves Fejlesztési Keretben is szerepelt, vagy csak a 16-osban terveztük szerepeltetni? Dr. Sági Zsolt: Ez a 15-ösben szerepel. Dr. Rétvári Bence: És akkor átcsúszott a 15-ösből a 16-osba? Dr. Sági Zsolt: Össze kellett vonni most már a két Éves Fejlesztési Keretet, az új módszertan alapján gördülő tervezés lesz, ezért ez a két Éves Fejlesztési Keret most már egy dokumentumba került. Dr. Rétvári Bence: Igen, mert ugye ami mellékelve is van, vagy fent van a BIR-ben, én úgy látom, hogy a tizenhatosban van, 2016. január 1-én lép hatályba. Akkor abba csúszott át ezek szerint a 4.1.1, a tizenötből a tizenhatba. Az én dokumentumom szerint ez már itt a tizenhatban van, ha ezek elfogadásra kerülnek. Azt szeretném kérdezni tartalmilag – ha megengedik, akkor elidőznék akkor itt ennél –, a Bizottságtól szeretném kérdezni tartalmilag, hogy milyen kifogása van azzal az eredeti dokumentummal kapcsolatban, nem kell teljesen a részletekbe menni, csak úgy nagyjából az iránt, ha megmondaná, mi volt a kifogásuk azzal kapcsolatban, amit itt az Irányító Hatóság előterjesztett. Már csak azért is, mert, ahogy Helyettes Államtitkár Úr is szerintem helyesen fogalmazott, mivel Magyarországon az intézményfenntartás már nagy részben egyházi – nem nagy részben, csak jelentős részben – egyházi keretekben történik, éppen ezért fontos, hogy az egyházi iskolában tanuló diákok számára is az állami iskolában tanuló diákok számára a fejlesztések ugyanúgy megjelenjenek, és ugyanúgy tudják támogatni ezeket az intézményeket. A gyerekek szempontjából, diákok szempontjából kell, szerintem kiinduljunk, és ilyen szempontból nem szabad, hogy az ő konstrukciójuk, aki egyházi iskolába jár, késedelmet szenvedjen azokhoz képest, akik állami iskolába járnak. Ezért fontos szerintem, hogy ez a kettő körülbelül egyszerre tudjon indulni. Helyettes Államtitkár Úr elmondta, hogy kiemelt konstrukcióban menne az állami iskoláknak, a KLIK-en keresztüli támogatása, és jó lenne, ha együtt vele tudna indulni az egyháziaké is. Ezért kérdezem, hogy mi volt itt a kifogás? A szempontrendszert azt említette, de ha egy kicsit bővebben kifejtené. Meg hogy mikor volt ez a levél, amit kifejtettek, mikori dátumú, amire kérdezte, hogy a válasz mikor érkezik meg? Deák Sarolta: A levél az októberi, úgyhogy, október 30-a, és a legfőbb kérdés, ami megfogalmazódott a felhívással kapcsolatban, az az volt, hogy tizenegy iskolát már előre kiválasztott a felhívás. Tehát gyakorlatilag nem tud


|

12

funkcionálni pályázati felhívásként, hanem már előre meg voltak, hogy melyik iskolák azok, amik a támogatást fogják kapni, ami normál esetben egy kiemelt pályáztatás esetében működik. Dr. Rétvári Bence: De ugyanehhez hasonló hangzott el, amikor még – nem tudom, mikor – májusban ültünk össze utoljára. Azóta, gondolom, volt levélváltás, akkor is elmondták, gondolom, akkor is küldtek egy levelet és akkor is kaptak egy választ rá. Amikor itt ültünk a bizottságon, a múltkori bizottságon, akkor Önök az ülés után október 30-án küldték csak el írásban azokat az észrevételeket, amiket a múltkori monitoring bizottsági ülésen megfogalmaztak? Ez nem olyan gyors tehát, ha itt így szabad ezt megjegyeznem. Mert nyilván mi is szeretnénk erre gyorsan válaszolni, ezek szerint huszonhat napos időtartamban vagyunk, ami annyira még nem hosszú. De mi ugye szeretnénk, ha ez elindulna, ahhoz a konkrét problémákra kell, hogy reagáljunk, de ha a konkrét problémák májustól október 30-áig érkeznek meg, akkor ez nehezíti azt, hogy mi együtt tudjunk működni konstruktívan. Balogh Zoltán: Ugye a folyamat az májusban kezdődött, amikor mi előzetesen az ÉFK-t tárgyaltuk az alakuló ülésen. Az alakuló ülésen az ÉFK állt rendelkezésre, nem láttuk még a pályázati kiírást, ami csak később, július folyamán került feltöltésre, a BIR-ben megosztásra minden Monitoring Bizottság tag között. Az anyagot – mi ugye adtunk egy előzetes jelzést már májusban is, hogy a pályázati kiírás előkészítése kapcsán ezeket az észrevételeket, ha lehet, akkor vegye figyelembe az Irányító Hatóság. Ennek ellenére júliusban felkerül a BIR-re, mi ezt követően próbáltunk további információkat kapni és tájékoztatást. Ez októberre jutott el abba a fázisba, hogy az Irányító Hatóság számára írásban is jeleztük az aggályainkat. Dr. Rétvári Bence: Mit javasolna arra, tehát mi szeretnénk, hogy ez megjelenne, ezek szerint késedelemben különösebben nem vagyunk. A dolgok ismertek voltak már májusban, tehát e miatt az idő eltelése miatt egy ilyen furcsa helyzetbe kerültünk, hogy ha szeretnénk is meghirdetni. Ön egy feltételes módot használt, hogy „problémát okozhat”. Én azt szeretném megkérdezni – most nem tudom, hogy jobbra vagy balra kell-e hogy nézzek –, hogy ha ezt szerepeltetjük így, akkor ettől függetlenül, hogy ez a levélváltás megtörténik, akkor ez ettől függetlenül meghirdethető-e 2016-ban? Mert itt 2015 decembere van, tehát 2015 decemberében vagy 2016 januárjában ugyanúgy, a levélváltás ellenére, vagy a levélváltás bármiben akadályozza, hogy ezek meghirdetésre kerüljenek? Itt a megakadályozást nem csak úgy értem, hogy formailag nem lehet meghirdetni, hanem, hogy utólag is bármilyen jogi problémánk adódik belőle. Tehát nyilván nem szeretnénk utána nemzeti költségvetési forrásból ezt kifizetni. Helyettes Államtitkár Úr? Dr. Sági Zsolt: Július végén valóban feltöltésre került, de már akkor az a szempontrendszer volt benne, amit mi vállalhatónak gondolunk és transzparensnek. Az a koncepció valóban a köznevelés részéről augusztus-szeptember folyamán formálódott, ami gyakorlatilag egységesen kezelheti az összes köznevelési intézményt e tekintetben. És elvárásunk volt, hogy egy miniszteri utasítás tervezet e tekintetben megérkezzen. Én azt gondolom, hogy ezek még csak tovább erősítették azt az egyébként transzparens kiválasztási rendszert, ami a július végén feltöltött anyagban már látható volt. Miután ez is megérkezett, én úgy gondolom, hogy tagállami szempontból bátran vállalhatónak gondolom. Természetesen ezeket a kiegészítő információkat a Bizottságnak megküldjük, és ennek megküldésével párhuzamosan, azt gondolom, hogy tagállami szempontból nem tartom kockázatosnak azt, hogy ezt a kiírást élesben meghirdessük. Dr. Rétvári Bence: Akkor jól veszem ki, hogy májustól júliusig változott, vagy kibővült az indokolás? Dr. Sági Zsolt: Júliusban töltöttük fel, mi már a felhívás tervezetet, a pályázati felhívás tervezetet, ami véleményünk szerint azt a kiválasztási szempontrendszert már tartalmazta, ami vállalható és transzparens. Dr. Rétvári Bence: Mit gondol a Bizottság, erről a szempontrendszerről? Deák Sarolta: Szerintem ne menjünk tovább ezzel a vitával, majd megkapjuk ezt a választ, meg tudjuk nézni, és nem érdemes most ezen vitatkozni, mi mikor ment, melyik levél mikor került kiküldésre. Dr. Rétvári Bence: Ön hozta szóba, ezért is beszélünk róla, de lehet, hogy mi is szóba hoztuk volna. Deák Sarolta: Megkérdeztük, hogy mikor kaphatunk választ, és köszönöm szépen… Dr. Rétvári Bence: Szóval akkor Önök is azt gondolják, hogy meghirdethető az Éves Fejlesztési Keretben? Bárki nyilatkozhat Önök közül. Jack Engwegen: A felhívások megjelentetése a tagállam felelősségébe tartozik, tehát Önöknek kell ezt a felelősséget vállalni. Hogyha a későbbiek során a Bizottság részéről felmerül valami, amit a Bizottság nem helytállónak talál, akkor lépni kell, ez feketén-fehéren le van írva, tehát kár most erről beszélni. Tehát ez úgymond a szolgáltatásaink részét képezi, és ha bárki-bármit meg szeretne tudni a programról, ahhoz van hozzáférés és persze ott vannak például az auditorok, nekik is van hozzáférésük. Tehát alapvetően Önöknél van a felelősség. És a legnagyobb problémánk pedig az, hogy a pénzek elkötése során Önöknek úgymond méltányos játékteret kell kialakítaniuk. Nem lehet az, hogy bizonyos csoportoknak, kedvezményezetti csoportoknak előnyt biztosítanak.


|

13

Minden versenytársnak lehetősége kell, hogy legyen arra, hogy a versenyben részt vegyen. És Magyarország esetében konkrétan is van ilyen ügyünk, a kiemelt projektek esetében, hiszen a Kormány vagy egy bizonyos része, vagy mindegy is, kicsoda szeretné meghatározni a támogatottakat, és ezzel kapcsolatban igenis aggodalmaink vannak. Azt mondtuk, hogy ez jó pár területen nem elfogadható – néhány területen elfogadható, ahol nincsen választási lehetőség. Mondjuk, ha közlekedésről van szó, ha szükséges egy autópálya, az nem kérdőjelezhető meg, hogy itt menjen-e, vagy ott menjen, az fix, mert ott konkrétan ki van mondva, hogy a pályának itt kell futnia. De hogyha itt egyebekről van szó – ha nemzeti állami pénzekről van szó, ez nem kérdéses –, de ha már lemegyünk bizonyos kedvezményezettek szintjére, akik igenis lehetnének versenyhelyzetben, akkor azt mondjuk, hogy a pénz azokra a projektekre menjen, amelyek a legmagasabb minőségi szintet képviselik. És hogyan tudjuk meghatározni ezt a legmagasabb szintet? Hát van egy kiválasztási folyamat, és ez az, amit végig kell vinni és normál esetben egy ilyen kiválasztási folyamatnál a legjobb projektek maradnak a felszínen. Tehát ez az, amit végig kell vinni, és ebben a programozási időszakban kicsit eltávolodunk az általános finanszírozástól az eredmény-orientációhoz, legalábbis teljesítményt érintően. Tehát Önöknek egyértelmű indikátorokat kell meghatározniuk és az indikátorok mellett céloknak kell lenniük, és a kiválasztási kritériumoknak garantálniuk kell azt, hogy egyértelműen hozzá fog tudni járulni a célokhoz a kiválasztott eszköz. Mert különben, ha nem tudjuk igazolni azt, hogy a célokat teljesítettük, akkor ez nem fog működni. De végül is a tagállam, és nem a Bizottság az, aki döntést kell, hogy hozzon. És régebben mi volt a helyzet: hogy a projektek működtek, de a célokat nem sikerült végül is elérni, vagy idővel a célokat módosították hozzáigazították a tényekhez. De most már nem erről van szó, nem ezek mentén haladunk előre, és nagyon fontos az is, hogy a projektek feleljenek meg a céloknak, annak érdekében, hogy ezek utána valóban működőképesek lehessenek. Tehát mi azt szeretnénk látni, hogy a pénz valóban megfelelő célra van elköltve. És hogyha azt látjuk, hogy bizonyos felhívások úgy vannak meghatározva, hogy bizonyos kedvezményezetteknek kedveznek, akkor mi igazából kérdőre fogjuk vonni azt, hogy ez valóban átlátható-e, és hogy valóban megfelelően történik-e a pénzek elköltése. Mert ha vesszük most az egyházi iskolákat – például Belgiumban is vannak egyházi iskolák, és mondjuk nálunk, akik komoly oktatást szeretnének, azok katolikus iskolába viszik a gyermeküket, ez ellen nincsen kifogásunk. De úgy tűnik, hogy nagyon korlátozott számban választottak ki egyházakat e tekintetében, és végül is, és emiatt kérdéseket tehetünk fel Önöknek. Nem azt mondjuk, hogy egyértelműen diszkrimináció áll fenn, de végül is ez a helyzet áll fenn most, és hogyha Önök kiadják a felhívást, akkor már az Önök feladat lesz, hogy ez megfelelő legyen. Nekem nem az a feladatom, hogy határozzam ezt meg, hanem, hogy udvariasan, távolról nézzem mindezt. És nekünk az is a feladatunk, hogy segítsünk. Nekünk nem az a feladatunk, hogy azt mondjuk, most állj meg, hanem, hogy segítsünk, esetleg válaszokat adjunk, és nyilván sokszor feketén-fehéren meg van adva a válasz. Tehát Önöknek kell kitalálniuk, hogy az auditorokkal mit fognak kezdeni, de igenis én azt gondolom, hogy ebben az esetben korrekcióra kell majd számítaniuk. Hiszen ez például nekem rendkívül sok munkát jelenthet, tehát nehogy azt gondolják, hogy csak úgy azt mondjuk Önöknek, hogy nem. Ezt nem szabad megcsinálni, ezt nem is tehetem meg, hiszen nem vagyunk abban a helyzetben, hogy mi így járjunk el, hiszen a projekt kiválasztása az Önök feladata. És hogyha valami mégis félrecsúszna, akkor itt vagyunk, hogy segítsünk Önöknek. Tehát itt, a Monitoring Bizottságban mindenkinek az a feladata, hogy segítse az egész előrehaladást, illetve, hogy az IH működését is szemügyre vegye. Tényleg, mi azért vagyunk, hogy segítsünk, és hát ott vannak a jogszabályok. Az ember néha elirányíthatja, elkanyaríthatja a jogszabályokat, de megtörni nem lehet ezt. Dr. Rétvári Bence: Köszönjük szépen, ezt mi biztatásnak vesszük, köszönjük szépen a hozzáállásbeli tájékoztatót is, meg hát ezek szerint Magyarország a saját felelősségére, mint minden projektet a saját felelősségére hirdet meg, így ezt is. Persze meg mindenki más is, aki akar, nyilván, reflektáljon erre. Úgyhogy akkor én úgy gondolom, hogy ez fontos biztatás nekünk, hogy akkor igen, nyugodtan, amikor januárban ez kijön, hirdessük ezt meg. És közben akkor azt kérjük, hogy gyorsabban menjen a levelezés, vagy a kifogás megfogalmazása. Ezek szerint a mi álláspontunk szerint az előző is már teljes mértékben átlátható, és ez a levél hamarosan meg is érkezik. Helyettes Államtitkár Úr. Dr. Sági Zsolt: Röviden, valóban köszönjük a Bizottság észrevételét. Annyiban szeretném még kiegészíteni, hogy valóban kezdetben egy nagyon speciális körnek szólt, hiszen ez egy költségvetési, államháztartási keretből finanszírozott, úgynevezett átterelt projektek kerültek első körben a látóterünkbe. És utána, pont a Bizottság májusi észrevételeire reflektálva igyekeztünk egy olyan transzparens kiválasztási rendszert kialakítani, amelyben láthatóvá vált, hogy ezen projektek egy része nem fog tudni támogatást kapni, erről értesítettük is a hazai költségvetésért felelős Nemzetgazdasági Minisztériumot. Elmondtuk, hogy ezen transzparens, átlátható kiválasztási szempontok alapján ezen intézmények nem fognak tudni az EFOP célok mentén forrásban részesülni. Egyes projektek bizonyos részei támogathatóak lehetnek, ha nyilván beadják majd a pályázatot. És most sikerült egy olyan kiválasztási rendszert megalkotni, ami már illeszkedik a köznevelés egészének, ahogy elmondtam, a térségi iskolahálózat fejlesztéséhez. És ez lehetőséget ad gyakorlatilag minimálisan egy tucat pályázónak arra, hogy azok az egyházak, amelyek a legnagyobb fenntartók az iskolaközpontjaikban az infrastrukturális fejlesztést elvégezzék majd. Úgyhogy reményeink szerint ezt a válaszban sikerül majd bemutatni kellő mélységben, és reméljük, ez a Bizottság megelégedésére is fog szolgálni. Köszönöm szépen.


|

14

Dr. Rétvári Bence: Remélem, hogy akkor a Monitoring Bizottság tagjainak is akkor megnyugtató ez, és amikor majd szavazunk erről, akkor majd tudják támogatni. Én akkor ezt a határozati javaslatot, amit említettem, ami körülbelül szó szerint úgy hangzik, hogy a Monitoring Bizottság arra kéri az Irányító Hatóságot, hogy az egyes konstrukciókat év közben arányosan hirdesse meg, aki ezzel egyet tud érteni, akkor most szavazzunk, azt kérem, hogy emelje föl a kezét… Köszönöm. Aki ellene szavazott. Aki tartózkodott. Egy tartózkodás, nagyon jó, kiváló. 17 igen, 0 nem és 1 tartózkodással ezt elfogadtuk. 8/2015. EFOP MB határozat: Az EFOP Monitoring Bizottság 17 igen szavazattal és egy tartózkodással úgy határozott, arra kéri az Irányító Hatóságot, hogy az egyes konstrukciókat év közben arányosan hirdesse meg. Dr. Rétvári Bence: Kívánod, hogy a beszámolód első részéről külön szavazzunk, vagy ne is szavazzunk róla, elmondod a másik kettőt, és akkor fogadjuk el, vagy nem is kell elfogadni? Dr. Fedor Mihály: Az első kettőnél az egy tájékoztató, tehát tudomásul vétel, és majd a harmadik, az ügyrend szerint, ahogy megtárgyalja, tehát a 2016. évi ÉFK-ról kell, hogy megtárgyalásra került, és milyen módosító javaslatai vannak a Monitoring Bizottságnak. Dr. Rétvári Bence: Jó, akkor csak a tizenhatos ÉFK-ról kell, hogy szavazzunk. Akkor jöhet a következő „látásjavító” prezentáció.

Tájékoztatóaz EFOP végrehajtásának előrehaladásáról Dr. Sági Zsolt: Köszönöm Államtitkár Úr. Akkor a második előadásomat, vagy rövid összefoglalómat tartanám most gyorsan meg. Ez ugye az előrehaladás áttekintése. Részben már érintettem az előző előadásomban is. Ugye említettem azt, hogy mi befolyásolta az előrehaladásunkat 2015. évben. Három olyan cselekvési tervet szeretnénk kidolgozni a fő társadalompolitikai célok mentén, amelyek megjelennek az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programban is, amelyek mintegy tizenegy részcélban jennek meg. Ezek nagyon fontos rendező elvet jelentenek a jövőben, elsősorban az integrált szolgáltatásokat is e mentén szeretnénk végrehajtani. Nagyon fontos tehát itt a családközpontú megközelítés, tehát amíg gyakorlatilag eddig a szociális rendszer, a köznevelés és az egészségügy – és sokáig sorolhatnám még itt az egyes szolgáltatás köröket vagy típusokat – egyfajta siló elvben próbálták megközelíteni a célcsoporttagokat. Igyekszünk több olyan integrált megoldást kialakítani, ami sokkal hatékonyabban és eredményesebben tud reflektálni a különböző társadalmi csoportok igényére. Ez, amint ezt elmondtam, egy picit időigényes. A területi differenciálást is már egy ilyen előrelépésnek tartom. Három olyan cselekvési tervet szeretnénk kidolgozni, amely egy integrált megközelítést szorgalmazna. Ez képezné az egyes felhívásoknak is az alapját, illetve a felhívások szakmai koncepcióinak. Ez a három: az első fő társadalompolitikai cél ugye a középosztály megerősítése, alsó-középosztály felzárkózásának segítése. A második ugye a területi egyenlőtlenségeknek a csökkentése, a harmadik pedig a munkaalapú társadalom. És az itt látható plusz négy cél, ezek szintén ebbe a célrendszerbe illeszkednek. Ezzel most túl sok időt nem is töltenék. A lényeg, hogy az egyes prioritásoknak a pénzügyi megoszlása, gondolom, már régóta ismert. Jól ismert dolog. 2014-ben megjelent két felhívás, ez most bírálati szakaszban tart. Reményeink szerint idén eredményt tudunk hirdetni, illetve megkötjük a támogatási szerződéseket. Ez a kisgyerekkori nevelés támogatása illetve a felzárkóztató egészségügyi ápoló szakképzési program, ami egy nagy szakmapolitikai hiányt igyekszik pótolni, tudniillik egyre kevesebb – az egészségügyben az a fajta munkaerőhiány jelentkezik, ezt hivatott egy picit enyhíteni. 2015. szeptember végén megjelent a Tanoda programok támogatása, ez egy TÁMOP programban már több körben megvalósult programokat jelenti, most újabb, ötmilliárdos kerettel emlékeim szerint. A következő, ami megjelent, ez a felsőoktatás fejlesztés, a Campus Mundi, aminek szintén meg volt az előzménye a TÁMOP-ban. Itt kétmilliárdos kerettel lehetőségeket biztosít a felsőoktatásban tanulóknak mobilitás, nemzetközi tapasztalatgyűjtésre. Október 2-án jelent meg a Komplex ifjúsági fejlesztés – új nemzedék újratöltve című program. Október 8-án a Megváltozott munkaképességű emberek támogatása, illetve az Útravaló ösztöndíjprogram, aminek volt már egy jelentős hazai előzménye. Ezt igyekszünk most EU-s támogatásokkal kiegészítve egy jóval nagyobb körben elérhetővé tenni. Október 20-án jelent meg a Roma szakkollégiumok támogatása. Ez sem előzmény nélküli, 2011-ben a minisztérium kezdeményezésére indult meg ez a program, ami a roma, cigány tanulóknak a felzárkózását segítendő a felsőoktatásban, hogy felsőoktatási végzettséggel rendelkezzenek – erre nyújt extra ösztönzőket. itt kiemelten az egyházak szerepvállalásával valósul majd meg ez a program. A 2015. évi további előrehaladást szemlélteti a két dia. Itt látható, hogy 2015. évben megküldésre került a Monitoring Bizottságnak mintegy tíz konstrukció, illetve felhívás. Gyakorlatilag ezekre vonatkozóan a vélemények beérkeztek, és november 30-ig fogjuk a fennmaradó felhívásokat feltölteni, november 30ig véleményezésre is megküldjük a Monitoring Bizottságnak. És szeretnénk ezt a folyamatot lezárni azzal, hogy decemberben, legkésőbb január közepéig gyakorlatilag az összes olyan pályázat és kiemelt projekt megjelenjen, ami 2015. évre előre volt jelezve. Reményeink szerint ez a hullámhegy – ha úgy tetszik – nem jelent problémát, az érintett,


|

15

elsősorban a sztenderd pályázatokban érintett potenciális végső kedvezményezetteknek, tekintve, hogy a TAMOPTIOP gyakorlatilag lezárt. Tehát a pályázók, ha úgy tetszik, éhesen várják a projekteket, és igyekszünk minden pályázói kört, civileket, egyházakat egyformán megszólítani, egyéb intézményeket. És ami a kiemelt projektek előkészítését illeti, ott, ahogy említettem, lezárult az az átvilágítási folyamat, amiben a háttérintézményeknek a szervezetrendszerét, kapacitásait tekintettük át. Úgyhogy ott is elindulhatnak ütemezetten a fejlesztések. Köszönöm szépen, ehhez is akkor várom az észrevételeket. Dr. Rétvári Bence: Parancsoljanak, idei évi Éves Fejlesztési Keret konstrukciókhoz. Parancsoljon. Balogh Zoltán: Köszönjük szépen a tájékoztatást. A 2015-ös évet mi is két oldalról nézzük, és amikor véleményt formálunk az EFOP kapcsán, akkor igyekszünk azt is figyelembe venni, hogy a TÁMOP-TIOP végrehajtása egy kritikus utolsó fázisban van. Így nem szeretnénk túl sokat kérni az IH-tól, de azt szeretnénk látni, hogy azok a feladatok, amiket az ÉFK-k tartalmaznak, azok hogyan valósíthatóak meg határidőre. Ugye itt ebben a prezentációban az szerepel, hogy november 30-ig, azaz hétfőig huszonnyolc pályázat kerül kiküldésre a Monitoring Bizottsági tagok számára, hogy ezzel kapcsolatosan véleményt nyilvánítsanak. És hogyha jól sejtem, akkor a határidő sürgetése miatt itt nem túl sok idő lesz arra, hogy véleményt nyilváníthassanak a tagok. Ez körülbelül Mikulás megérkezéséig, körülbelül egy hetük lesz arra, hogy huszonnyolc anyagot átnézzenek minden szempontból. Még akkor is, hogyha lesz egyfajta lemorzsolódás, és ezt, ahogy Államtitkár Úr is jelezte, várhatóan lesznek olyan pályázatok, amelyek év végére nem jelennek meg, hanem csak jövő év hónap közepére, így nyilvánvalóan azoknak a véleményeztetése tolódik, ez egy elég nagy munkateher monitoring bizottsági oldalon. De ugyanez igaz az Irányító Hatóság oldalán is. Nehéz ennek kapcsán azt mondani, hogy ezek a tervek mind teljesülni fognak. Másik oldalról, ugye itt pályázati felhívásokról beszélünk, de végrehajtás szempontból vannak még egyéb tevékenységek is, amelyekre vonatkozóan ebben a prezentációban mi nem kaptunk tájékoztatást. Szeretnénk azt is látni, hogy azoknál a konstrukcióknál, amiknél már meghirdetésekre sor került, ott milyen típusú előrelépésekről beszélhetünk? Hogy ott a projektgazdák – akik éhesek az új forrásokra – mikor fognak ezekhez a forrásokhoz hozzájutni? Tehát praktikusan, hogyan állnak az értékelések, hogyan állnak az esetleges szerződéskötések, hiszen azért itt több pályázat már a tavalyi év végén, már ugye az októberi első körben jelent meg. Ezekről eddig, és ebben a prezentációban sem kaptunk információt. Mi nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy a TÁMOP-TIOP-nál tapasztalható adszorpciós problémák, amik az idei évben csúcsosodva jelentkeztek, hogy ezeket az EFOP-nál elkerüljük, és ne legyenek forrás felhasználási problémák. Ugyanis hogyha a mi szempontunkat nézzük, nem kaptuk meg az Irányító Hatóság intézményrendszerre vonatkozó, intézményrendszer kijelölési dokumentumot, ami ugye a pénzügyi kifizetések benyújtásának az alapja. Nem látjuk, hogy azt, hogy szerződéskötésekre került volna sor, akár egy darab szerződés is lenne jelenleg az EFOP-ban. És igazából a programozási időszaknak a második évét zárjuk egy hónap múlva. Szeretnénk azt kérni, hogy figyelembe véve azt, azokat a feladatokat, amiket itt magának az ÉFK-n keresztül az Irányító Hatóság, illetve az államtitkárság magának kitűzött, hogy ezeket vagy reálisabban tervezze, és jelezze előre, hogy mi az, ami belefér a kapacitásokba. És akkor el tudjuk fogadni azt, hogy a TÁMOP-TIOP zárása miatt az erőforrásokat oda kell csoportosítani, vagy akkor legyen ide is csoportosítva erőforrás, és ez az átalakítási folyamat ez intenzívebb ütemű legyen. Hiszen jelenleg egy nagyságrendi különbség van az EFOP-RSZTOP Irányító Hatóság és TÁMOP-TIOP Irányító Hatóság között: itt ugye 20 a 600-hoz arányról beszélünk, hogyha a létszámot nézzük. Ezt kellene valahogy feloldani, és erre szeretnénk információt kapni, hogy hogyan állnak ezek a feladatok. És mi bízunk abban, hogy ezek a források mihamarabb a projektgazdához juthatnak és így elindulhatnak olyan előkészítő projektek. Itt még egy megjegyzésem lenne. Mivelhogy sok az olyan keretjellegű projekt, ami a tizenötös ÉFK-ban szerepel, ezek az előkészítő projektek az első körét jelentik a nagyobb a nagyobb volumenű infrastrukturális beruházásoknak. Tehát, hogyha még ezek a projektek sem indulnak el rövid időn belül, akkor megint abba a helyzetbe kerülhetünk, hogy az infrastrukturális elemek – lásd a TIOP projekteket, és ugye jó látni, hogy például a kórházi projekt, amit holnap meglátogatunk, az sikeresen befejeződött, de sokáig küzdött a közbeszerzésekkel kapcsolatos szokásos, infrastrukturális projekteket nehezítő problémákkal. Tehát, jó lenne azt látni, hogy elindulnak az első projektek, megköttetnek az első szerződések, és a források tényleg kihelyezésre kerülnek. És szeretnénk mindezeket a problémákat, amik az előző időszakban most jelentkeznek, az EFOP kapcsán elkerülni. Bízunk benne, hogy ez sikerülni fog. Dr. Rétvári Bence: Ez egy jó nagy kérdéscsokor volt, úgyhogy akkor még mielőtt másoknak megadom a szót, Helyettes Államtitkár Úr, parancsolj. Dr. Sági Zsolt: Köszönöm az észrevételt. Alapvetően itt majd a kollégám segítségét kérem, hogy a két projektnek a bírálata és a szerződéskötés mikorra várható, ehhez kérem, adja meg előzetesen az információt. Dr. Fedor Mihály: Tisztázó kérdéseket tettünk fel, a 27-es rendelet lehetőséget biztosít arra, hogy egy konzultációnál még néhány kérdést tisztázzunk, és körülbelül egy hét múlva a döntés az már meg tud lenni. És nem kívánjuk a harmincnapos szerződéskötési határidőt betartani, azt már előkészítettük.


|

16

Dr. Sági Zsolt: Köszönöm. Ami az intézmény kijelölési dokumentumot jelenti, ezt információim szerint feltöltöttük, erősíts meg, igen – tehát ez már feltöltésre került az SFC rendszerben, úgyhogy ez, reméljük, megnyugtató választ jelent a kifizetések tekintetében. Igen, a szervezetfejlesztésre reagálva: igen, tisztában vagyunk ezzel. Felgyorsítjuk, pillanatnyilag egy külső szolgáltató dolgozik a teljes HR átvilágításon, azt segítendő, hogy minél hamarabb optimalizálni tudjuk a két helyettes államtitkárság, illetve a két Irányító Hatóság között a feladatok, feladat volumenben bekövetkező változások mentén az erőforrások átcsoportosítását. Mi is tudjuk, hogy jelentős hátrányt kell ledolgoznunk. Azt hozzá kell azért tennem, hogy ez a harmincnégy felhívás ez mintegy kétszáz milliárd forint értékű felhívást jelent. A jövő évi kifizetési tervünk kétszáz milliárd forint. Pontosan tudjuk, hogy ennek érdekében megfeszített munkával kell dolgoznunk az első félévben a következő évben is. Annak érdekében, hogy gyakorlatilag a 2016. évi fejlesztéseket is olyan volumenben el tudjuk indítani, ami ezt a kifizetési volument meg tudja alapozni. Nyilván az infra fejlesztések külön kockázatot jelentenek, ezzel pontosan tisztában vagyunk. Mondhatnám azt, hogy szerencsére az EFOP-ban és a következő programozási időszakban kevés ilyen volumenű infrastrukturális beruházásunk lesz, hiszen elsősorban az alapellátás, a prevenció fejlesztése jelent majd kihívást. De azt is látni kell, hogy hihetetlen volumenű projekt mennyiséggel dolgoztunk a TÁMOP-TIOP időszakban. Az a rendszerszintű váltás, hogy elsősorban kiemelt projektre orientáltuk ezeket a fejlesztéseket, a kompetenciák, a szakmai kompetenciák vonatkozásában is számos változást igényel a humánerőforrások tekintetében. Tehát időre volt szükség ahhoz, hogy azokat az új típusú kereteket, vagy új keretfeltételeket, amiket az új programozási időszak jelent számunkra az irányító hatósági feladatok tekintetében, ezekre felkészüljünk és ezekre a szervezetet fel tudjuk készíteni. Ennek érdekében szeretnénk alkalmazni az egyszerűsített eljárásokat, jóval jelentősebb volumenben, mint ahogy azt tettük a 2007-13-as időszakban. Az államtitkárságokat már felkértük arra szeptember hónap folyamán, hogy adják le ezzel kapcsolatos javaslataikat. Szeretnénk az EK rendeletek által megadott lehetőségeken túl olyan módszertanokat benyújtani mind a Miniszterelnökség, mind pedig az Európai Bizottsághoz, ami megalapozza azt, hogy ezeket az egyszerűsített eljárásokat a lehető legszélesebb körben tudjuk használni. Elhangzott az is, az egyik korábbi hozzászólótól, hogy a globális támogatásokat jelentősebb mértékben szeretnénk használni. Erre jelenleg a 27-es nem ad lehetőséget. A Miniszterelnökséggel megindult az a tárgyalási folyamat, ami reményeink szerint lehetővé teszi majd a globális támogatást, mint projekt kiválasztási vagy támogatási formát tudjuk alkalmazni. Nagy reményt fűzünk ehhez. Azt gondoljuk, hogy több olyan fejlesztési terület, beavatkozási terület van, ami gyakorlatilag e nélkül a támogatáspolitikai eszköz nélkül nem hajtható végre eredményesen. Ezek a tárgyalások reményeink szerint le fognak zárulni januárban és akkor meg tudjuk kezdeni azoknak a közvetítő szervezeteknek a kiválasztását, auditálást, ami szintén nagyobb reményekre jogosít bennünket a forrásfelhasználás gyorsítása érdekében. Rendben, akkor köszönöm szépen. Dr. Rétvári Bence: Azt jól értettük, hogy a 2014-es felhívásokból még egy szerződés sincsen megkötve? Dr. Sági Zsolt: Kettőből még egy sincs megkötve, igen. Dr. Rétvári Bence: És a többinél is ez lesz a sebesség? Dr. Sági Zsolt: Mindent igyekszünk megtenni, hogy ezt a sebességet jelentősen felgyorsítsuk. Dr. Rétvári Bence: Köszönjük szépen. Van-e még kérdése a Bizottságnak? Kicsit kellemetlenül érzem magam ebben a pillanatban, bevallom őszintén. Dr. Sági Zsolt: Annyit még kiegészítésül hozzátennék, hogy az a minden OP-t érintő informatikai rendszer, amely a pályázatok kezelését, a bírálati folyamatot és egyebeket szabályoz, az nem állt rendelkezésre. Tehát nem volt lehetőség arra technikailag, hogy ezeket a pályázatokat előre léptessük. Ennek a felelőse pedig nem az Emberi Erőforrások Minisztériuma és főleg nem az Irányító Hatóságot terheli. Ez mióta áll rendelkezésre pontosan? Július vagy augusztus óta áll rendelkezésre ez az informatikai rendszer. Dr. Rétvári Bence: És úgy hirdettük meg, hogy tudtuk, nincsen informatikai rendszer, amiben ezt el tudjuk bírálni? Dr. Sági Zsolt: Igen. Dr. Rétvári Bence: Reméljük, ez Belgiumban könnyebben megy. Parancsoljon. Dr. Antalffy Gábor: Én csak annyit szeretnék, szeretném felmenteni a kollégákat, aki más operatív programban próbálkozott, az ugyanígy járt, tehát a GINOP sem áll jobban az informatikai hátterek hiánya miatt. Dr. Rétvári Bence: Köszönjük szépen, azért ez mentségül szolgál. Parancsoljon. Jack Engwegen: Nem szeretnék további sebeket felnyitni, és hát valóban igaz, hogy semmiképpen sem lehet azt mondani, hogy az EFOP rosszabbul teljesítene bármelyik más operatív programnál, ez mindenképpen így van. De a Bizottság azért ettől függetlenül nagyon aggódik a helyzet miatt. Tehát ez az egyik oka annak, hogy a kollégám megjegyzést tett erre, mégpedig arra, hogy muszáj felgyorsítani a folyamatot. 2015 végét írunk, a program periódus 2014. január 1-jén kezdődött és feltehetjük a kérdést önmagunknak is, hogy hány szerződést sikerült ez alatt a két év


|

17

alatt aláírnunk. Lehet, hogy egy kicsit már túl régóta dolgozom ezen a területen, azt kell, hogy mondjam, ha egy program már az elején egy kicsit le van maradva, akkor nagyon nehéz ezt a hátrányt behozni. Nagyon egyszerű ennek az oka, nagyon sok függ a nemzeti büdzsétől, a nemzeti adminisztrációtól és talán ezt Önök is tudják, nagyon nehéz ezt megoldani. Tehát, hogyha bizonyos összeg rendelkezésre áll és azt elköltötték az egyik évben, azt mondani a következőben, hogy ja, még az előző évben el kellett volna erre vagy arra költenem pénzt, arra már nem lesz. Ez nem csak Magyarországra igaz, ez alapvetően igaz, ha nem rögtön a periódus elején kezdünk neki a munkának, akkor nem tudjuk leküzdeni ezt a hátrányt. És ezt a TÁMOP-ban, TIOP-ban is nagyon jól láthattuk. És az az igazság, hogy én azt látom, hogy mindig újból és újból minden évben csak eltolják maguk elől a problémát. Én tudom, hogy a kollégáik nagyon keményen dolgoztak, nem is azt kérdőjelezem meg. De mindig az volt a véleményem, vagy legalábbis megkérdőjeleztem, hogy talán nem áll rendelkezésre elegendő humánerőforrás. Szükség van elegendő és kellő minőségű szaktudásra ahhoz, hogy meg tudják oldani ezt a dolgot. Ne felejtsük el, hogy nagyon nehéz és komplikált jogszabályi keretek között kell dolgozni. Tehát ez nem jelenti azt, hogy ha valakit felvesznek, akkor a következő napon már hatékonyan tud dolgozni, mert annyira nagy tudást kell összegyűjteni, nagyon sok dokumentumon kell átrágniuk magukat, ami nekünk is, akik évek óta ebben dolgozunk, nekünk is nehézség ez. De ez a helyzet, ezen nem tudunk változtatni. Azt kell, hogy mondjunk, kicsit aggódunk. Ez európai pénz, amiről beszélünk, ugyanakkor az Önök pénzéről is beszélek. Mi nem akarjuk ezt a pénzt visszakapni, mert pontosan tudjuk, hogy mi történik, ha ezt a pénzt nem sikerül elkölteni. Mert akkor a pénz visszamegy Brüsszelbe, de nem marad ott, hanem visszamegy a nettó befizetőknek. Tehát ők nagyon örülnek, ha nem költik el ezt a pénzt, és akkor feltehetik a kérdést, hogy miért adjunk be ennyi pénzt, hogyha azt aztán el se költik? Tehát Brüsszelben azért nyomjuk Önöket annyira, és próbáljuk megoldani, hogy felhasználják ezt az összeget. Ezért is van egy úgynevezett adszorpciós munkacsoportunk is, hogy ezt a munkát el tudják végezni. Tehát nagyon remélem, hogy amikor azt mondjuk, hogy próbáljanak meg egy kicsit hatékonyabban, hogy plusz munkatársakat próbáljanak felvenni, akkor ezt nem azért tesszük, mert ehhez van kedvünk, hanem mert az Önök munkatársainak meg kell oldani ezt a feladatot. És vannak olyan dolgok, amiben mi nem tudunk segíteni. Tehát megint csak azt tudom mondani, hogy kérem, tegyék ezt meg. De ez nem csak erre a programra vonatkozik persze. Vannak más olyan programok is, amelyek ilyen helyzetben vannak. Tehát ez sokkal inkább egy általános probléma, amivel Magyarországnak szembe kell néznie. Dr. Rétvári Bence: Köszönjük szépen. Akar ehhez valaki reflektálni? Akár a Miniszterelnökség részéről, akár Helyettes Államtitkár Úr? Dr. Sági Zsolt: Csak annyi, egy erős peremfeltételre szeretnék emlékeztetni – ez kétségtelenül nehezen cáfolható, hogy a második programév végén vagyunk, ugyanakkor arra szeretnék emlékeztetni, hogy az operatív programok elfogadásának folyamata is meglehetősen elhúzódott. Tehát ez gyakorlatilag egy teljes évet vett el a hatékony végrehajtástól. Úgyhogy én azt gondolom, hogy ilyen szempontból közös erőfeszítéseket kell tennünk, hogy be tudjuk hozni ezt az egyéves veszteséget. Köszönöm. Dr. Rétvári Bence: Köszönöm szépen. Valakinek van-e még ehhez a második beszámolóhoz hozzáfűznivalója? Én úgy gondolom, hogy most ne írjunk elő ennek kapcsán semmifajta ilyen intézkedést, mit tesz a gyorsítás érdekében az IH és hasonló feladatot. Mert adjuk meg akkor lehetőséget, hogy most már van informatikai rendszer és sok minden más, hogy ez felgyorsuljon. De nyilvánvalóan, ha a következő monitoring bizottsági ülésen is hasonló állapotokat látunk, akkor nyilván kell, hogy valami intézkedést kérjünk. De bízzunk benne, hogy ez addig megtörténik és a következő monitoring bizottsági ülésen azért jobb arányokat látunk, mint a mostani. Azért ezek óriási összegek, ezek nemzetgazdasági szempontból is értékelhető mennyiségű támogatások. Tehát nagyon sok mindre van kihatással, akár a munkavállalók számára, vagy a vállalkozások tevékenységére, vagy adóbevételekre – sok mindenre másra, és ezért is fontos az arányosság, meg, hogy ne legyen lyuk. Erről sem kell szavazni, úgyhogy áttérhetünk akkor a harmadik beszámolóra.

Előterjesztés az EFOP 2016. évi Éves Fejlesztési Keretéről Dr. Sági Zsolt: Köszönöm szépen, Elnök Úr. A harmadik előadás ezen napirendi pont keretében, amiről beszélünk, az az EFOP 2016. évi Éves Fejlesztési Keretéről szól. Ezt megkapták a Monitoring Bizottság tagjai. Ugye, ahogy említettem, most már át fogunk térni a gördülő tervezésre. Tehát összevontan jelenik meg ebben a fejlesztési dokumentumban a 2015. évi felhívások, konstrukciók, illetve a 2016. évre tervezett konstrukciók. Ez összesítve, emlékeim szerint az akkor még különálló korábbi tervezetben szereplő 2016. évi fejlesztési keretben megközelítőleg egy hatvan felhívást terveztünk. Ez nyilván a mostani harminc-egynéhánnyal összesítve közel száz felhívást jelent. Figyelembe véve, hogy ez a kereteknek közel kétharmadát, illetve kétharmadát most már lefedi, talán nem tekinthető annyira magas számnak. Hiszen eleve öt prioritásról beszélünk és számos intézkedésről, amiknek céljait ezekben a felhívásokkal, illetve ezekben a felhívásokban szereplő intézkedésekkel szeretnénk megvalósítani. Látható, hogy azok a kényszerek, hogy úgy mondjam, amelyek első sorban a kiemelt projektekre építik a fejlesztéseket az EFOPban, ezek továbbra is megmaradnak, ezért a kiemelt projektekről külön fejezet szól a 2. mellékletben az Éves


|

18

Fejlesztési Keretről. Ez a melléklet gyakorlatilag tartalmazza már a kedvezményezettek, a támogatást igénylőket – lényegében azokat a háttérintézményeket, amelyeknek a kijelölését különböző jogszabályok teszik lehetővé, ad felhatalmazást a Kormánynak, hogy ezeket a projekteket ezen projektgazdák bevonásával tegyék meg. Ez a melléklet tartalmazza egyben a fő célokat, szakmai elvárásokat is az egyes kiemelt projektek vonatkozásában. Illetve láthatóak azok a VEKOP, tehát Versenyképes Közép-Magyarország keretek is, amelyek azt jelentik, hogy tükör pályázatokként a VEKOP ekkora forrással fogja támogatni a programok közép-magyarországi megvalósítását. Az ágazatok zömében túltervezték – nyilván azok a felhasználói igények markánsan jelentkeznek ugyanúgy a Közép-magyarországi régióban is, amelyek a konvergencia-régiókban is. Hiszen Pest Megye, mint tudjuk, fejlettségi átlagban nem túlzottan magasodik a konvergencia-régiók felé, Budapest Főváros felhúzó szerepe miatt. Ugye ezekkel a problémákkal már régóta küzdünk. Tehát a VEKOP igényeknek az idézőjeles túltervezése ez, azt gondolom, az ágazatok részéről megalapozott, ezeket próbáljuk meg a költségvetés felé terelni. Igazából, amit fontos még elmondani, hogy most már robusztusan beindul mind az öt prioritás végrehajtása, tehát összességében egy hatszáz milliárdos volument jelentene most már ez az uniós fejlesztési keret. A felhívásokat igyekeztünk ütemesen mind a négy negyedévre elhelyezni. Azt látni kell, hogy az a minőségbiztosítási folyamat, amit a Miniszterelnökség is végez, az is nyilván jár időigénnyel. Hiszen ott az állami támogatásokat vizsgáló központtól kezdve több olyan főosztály van, aminek markáns, határozott feladata van abban, hogy biztosítsa a felhívásoknak a minőségét. Mi igyekszünk ezért a lehető leghamarabb megkezdeni azt az előkészítést, előkészítő munkát, hogy ezek a felhívások minél hamarabb rendelkezésre álljanak mind a háttérintézmények, mind pedig az egyéb pályázók számára. Ez azt jelenti, hogy az a belső minisztériumi elfogadási rend, aminek alapja, két fóruma a Társadalompolitikai Bizottság, illetve a Fejlesztéspolitikai Tanács – utóbbi ugye miniszteri szintű döntési fórum – minden szakmai koncepciót ez fog érvényesíteni a következő évben. És azok a felhívások jelenhetnek meg, amelyeket a Fejlesztéspolitikai Tanács lényegében meghatároz és támogat. Úgyhogy ennek megfelelően igyekszünk azt a szakmapolitikai munkát egy kiegyensúlyozottabb folyamattá tenni, ami problémát jelentett a 2015-ös évben. Látható, hogy igazából nincs is olyan intézkedés, amihez ne társulna itt az Éves Fejlesztési Keretben felhívás, úgyhogy – ha most látnám ezt, ehhez a napirendi ponthoz nincsen akkor előadás, egy másik előadás került kivetítésre... Azt gondolom, hogy nem állt túl sok idő rendelkezésre, hiszen nagyon sok fejlesztésről van szó, de talán itt lehet lehetőség arra a Monitoring Bizottság tagjainak, hogy elmondják részletes észrevételeiket az egyes felhívásokkal kapcsolatban, amelyet igyekszünk majd beépíteni mind az írásos konzultáció, mind itt az ülésen elhangzottaknak megfelelően a kiválasztási szempontrendszerbe. Úgyhogy reményeim szerint ez már valóban egy ütemezett végrehajtást fog jelenteni és egy jelentős előrelépést abban a felgyorsítási folyamatban, amit a Bizottság is kívánatosnak tart. Köszönöm szépen. Dr. Rétvári Bence: Nagyon szépen köszönjük. Először egy olyan kérdést tennék föl, hogy van-e a Monitoring Bizottság tagjainak vagy a meghívott vendégeinknek, „A” kérdés azzal kapcsolatba, hogy itt van ez a rengeteg konstrukció egymondatos leírással, vagy maximum kétmondatos leírással, hogy bármelyikkel kapcsolatban annak a társadalmi hasznosságát ismertessük? Van-e egy-egy konstrukció, amit valaki szeretne kérni? Nincsen. Köszönjük szépen, akkor a „B” része: akkor van-e ezzel kapcsolatban bármilyen más kérdése bárkinek? Bizottság, parancsoljon! Balogh Zoltán: A kérdés az az lenne, hogy tizenhat végére, ha a tizenötös-tizenhatos ÉFK-t egyben tekintjük, hogy a forrásnak hány százaléka lesz meghirdetve? Ugye, van egy vonatkozó Kormányhatározat, ami célul tűzte ki azt, hogy tizenhét közepéig az összes forrás felhívása jelenjen meg. És van egy időközi határidő, ez ugye tizenhat vége, a 80 százalék lenne a cél minden OP-nál, hogy ezt az Irányító Hatóság hogyan tervezi, hogy várhatóan a források hány százaléka kerül meghirdetésre? Dr. Sági Zsolt: Természetesen ránk is kötelező érvényű a 80 százalék, úgyhogy ami itt kiosztásra került az körülbelül egy olyan, ahogyan mondtam kétharmad, kicsivel több – 70 százalék körül van. És két olyan fejlesztési terület van, amivel még ki fog egészülni a most kiosztott anyag. Az egyik a megyei fejlesztésekre lehetőséget biztosító konstrukció, ami meg fog jelenni gyakorlatilag az EFOP hármas és egyes prioritásban. Ez több tízmilliárdos keretet fog jelenteni. Illetve a másik, ami a határ menti, illetve a transznacionális nemzetközi együttműködést és társadalmi innovációkat szolgáló ötös prioritásban szerepel. Szeretnénk gyakorlatilag azokat a határ menti fejlesztéseket beintegrálni, amelyek mind a környező szomszédos EU tagállamokra, mind pedig a nem EU-tag államokra kiterjednének. Ez nagy adósságunk, a TÁMOP-TIOP időszakban igazából nem volt olyan robusztus fejlesztés ezen a területen. Ezt szeretnénk pótolni, a tervek szerint ez Szlovákia, Ukrajna, Románia és Szerbia területére, illetve az ott található partnerekkel együttműködésre terjedne ki. És nyilván a hat konvergencia-régió, ami érintett lenne még ezekben a fejlesztésekben. Úgyhogy ez a fennmaradó tíz százalék fejlesztési igény, ezzel szeretnénk elérni azt a 80 százalékot, amit számunkra is kötelező módon előír a Kormányhatározat. Dr. Rétvári Bence: Köszönöm szépen. Ehhez annyi pontosítást kérnék – mert ugye itt el kell, fogadjuk, ez lesz az a napirendi pont, ez az a része a napirendnek, amiről szavaznunk kell. Akkor ezeket a transznacionális projekteket mekkora keretösszeggel fogadja most itt el, hogy támogatja a Monitoring Bizottság a javaslat szerint?


|

19

Dr. Sági Zsolt: A transznacionális fejlesztések vonatkozásában 17 milliárd forint emlékeim szerint, és a megyei esetében minden megyére, és a négy kiemelt körzetre 5-5 milliárd forint. Ez összességében azt jelenti, hogy 19 megye, 5 milliárd, akkor ez gyakorlatilag egy kétszer százmilliárdos tételt jelentene a megyei fejlesztések vonatkozásában. A transznacionális fejlesztések vonatkozásában pedig tizenhét milliárd forintot. Dr. Rétvári Bence: Akkor ezt mindenki képzelje oda a táblázatba ezt kiegészítésként, amit le tudtak tölteni. Van-e valakinek még kérdése? Parancsoljon. Dr. Lehmann Marianna: Jó napot kívánok, Dr. Lehmann Marianna vagyok az NGM EU Költségvetési Kapcsolatok Főosztályáról, az Államháztartásért Felelős Államtitkárságot képviselem. Én ebből a táblázatból nem nagyon tudom azt kivenni, hogy ezek a projektek tulajdonképpen egy évben pályázhatóak, utána elhúzódnak több évre, kifizetések hogy várhatóak, tehát, hogy erre vonatkozóan valamilyen tájékoztatást lehet-e kapni? Köszönöm. Dr. Rétvári Bence: Köszönjük szépen. Helyettes Államtitkár Úr. Dr. Sági Zsolt: Ugye a pályázatok esetében kötelező, általános elvárás, hogy két évig elérhetőnek kell lenni a pályázatoknak, és a kiemelt projektek esetében pedig egyrészt szeretnénk használni azt a konzultációs típusú kiemelt projekt kiválasztási eljárást, amit szintén a 272-es lehetővé tesz számunkra. A többi esetben pedig a korábbi időszakban is alkalmazott kiemelt projekt kiválasztási eljárást alkalmaztuk. Tehát ott is egy felhívás jelenik meg, és ezután kerül sor a bírálatra, illetve a támogatási szerződés megkötésére. Nyilván a konzultációs eljárásban is van egy felhívás, de ez rugalmasabb kereteket biztosít. A konzultációs eljárásra vonatkozóan, azt hiszem, egy féléves az az időtartam, amin igazából nem szeretnénk túlnyúlni. A korábban is alkalmazott kiemelt projekt kiválasztási eljárásra pedig ugyanúgy érvényesek azok a harmincnapos határidők, ami a sztenderd eljárásra is vonatkozik. A kiemelteknél pedig a megvalósítás vonatkozásában, természetesen, el szeretnénk térni az eddigi gyakorlattól, ami azt jelentette, hogy 24 hónapos, azaz kétéves projektek vannak, tehát a kiemelt felhívások esetében általában a négyéves megvalósítási időszakkal számolunk. És a sztenderd kiválasztási eljárású pályázatok esetében is szintén a két évet meghaladó projekteket részesítenénk előnyben. Tehát ott is elvárás lenne a hároméves projekt megvalósítási időszak. Dr. Rétvári Bence: Köszönjük szépen. Választ kapott a kérdésére? Dr. Lehmann Marianna: Igen, köszönöm szépen. Dr. Rétvári Bence: Még valakinek van-e kérdése? Parancsoljon. Kovács Bence: Köszönöm, Kovács Bence vagyok, és a globális támogatásról szeretnék kérdezni. Ahogy látom, hogy van már itt egy olyan 3.1.9, ez a kisgyermekkori nevelési intézmény-támogatás. Hogy itt már ki van-e választva a projektgazda, aki a támogatás osztója? Köszönöm. Dr. Sági Zsolt: Nincs még kiválasztva. Ahogy jeleztem, a Miniszterelnökséggel folynak a tárgyalások arról, hogy a 272-esbe bekerüljön a globális támogatás kezdeményezésünkre, mint projekt kiválasztási eljárás. És korábban már kiválasztott az Irányító hatóság egy olyan kiválasztási szempontrendszert, amiben a teljes auditálási szempontok kifejtésre kerültek. Úgyhogy mi szeretnénk azt, hogyha ezt a Miniszterelnökség elfogadná, és ez alapján gyakorlatilag az Ön által említett projekt lenne az első, amit ebben a formában szeretnénk megvalósítani. Később pedig több beavatkozási területre is szeretnénk ezt robusztusabban kiterjeszteni. Dr. Rétvári Bence: Tessék, parancsoljon. Dr. Antalffy Gábor: Bocsánat, technikai kérdésem lenne. Akkor mi most olyat fogunk megszavazni, amire jelen pillanatban nincs felhatalmazottság? Ugye, nekünk szavazni kéne a konkrét kiírásokról, és ha egy olyan módszert, ami még most van egyeztetés alatt, és engedély nincs rá, azt megszavazzuk, annak milyen súlya van? Dr. Rétvári Bence: Szerintem azt szavazzuk meg, hogy amikor az kialakul, akkor abban a módszerben, illetve az Éves Fejlesztési Keretet: hogy erre a célra, ilyen konstrukcióban, ennyi pénz. Aztán hogy mi lesz, az ezek szerint majd később alakul ki. Dr. Sági Zsolt: Misi, erősíts meg, hogy pontosan ugye megtárgyalja – a jogszabály hogy fogalmaz? Főosztályvezető Úr. Dr. Fedor Mihály: Köszöntök mindenkit. Tehát az ügyrendet veszem elő, amit májusban fogadtunk el. Ennek a római II., azon belül a 4.b pontja úgy rendelkezik, hogy „megtárgyalja az Éves Fejlesztési Keretet”. Tehát megtárgyalja, ez a feladtunk, és folytatás van, ami külön a Monitoring Bizottság kérésére került be, „megtárgyalja az Éves Fejlesztési Keretet és felhívásait, megtárgyalja és jóváhagyja az egyes felhívások kiválasztási szempontrendszerét”. Tehát a mi feladatunk, amikor a kiválasztási szempontrendszerről kell szavaznunk, hogy elfogadjuk, itt, az Éves Fejlesztési Keretet csak meg kell tárgyalni. És az Elnök Úrnak tettem is egy javaslatot, hogy majd arról kellene szavaznunk, ha


|

20

Elnök úr elfogadja, hogy megtárgyalta a 2016. évi Éves Fejlesztési Keretet, és a javasolt kiegészítésekkel együtt elfogadásra javasolja az EMMI felé. És utána még a Társadalompolitikai Bizottság elé vinni. Dr. Rétvári Bence: A kérdés az az volt, hogy hogy szavaztatunk meg egy olyan konstrukciót, ami még nem alakult ki. Dr. Fedor Mihály: De nem arról szavazunk, nem a konstrukcióról. [Hozzászólások mikrofon nélkül] Dr. Rétvári Bence: Csak az összeget. További kérdés? Volt valakinek további kérdése? Volt, aki jelentkezett ott is. Parancsoljon. Jack Engwegen: Kérdéseim lennének, de nem kérem azt, hogy most feltétlenül válasz is szülessen ezekre. Három kérdésem van. Első: a Bizottságnak hogyan kellene foglalkozni az éves megvalósítási kerettel, merthogy alapvetően a Monitoring Bizottságnak beleszólása lehetne abba, hogy a pénzeket hogyan költjük el ebben a programban, hiszen ez a Bizottságnak a legfőbb feladata. Ám, hogyha a Bizottság csak akkor látja ezt a keretet, amikor a Kormány ezt nagyjából el is fogadta és határozta, akkor ez inkább csak ilyen tájékoztatási szerepet tölt be és nem döntési szerepet jelent. Tehát igazából ezt még, elméletileg azelőtt kellene megvitatni, hogy a Miniszterelnökség elé elkerül, hiszen, ez az első megjegyzésem, Önöknek kellene úgymond erről beszélniük, hogy hogyan történik majd a pénzek felhasználása. Ezt, persze, a Miniszterelnökséggel is megtehetik, ha gondolják. Második megjegyzésem. Azt említették, hogy többet szeretnének tenni a határon átnyúló különböző tevékenységek területén. Igazándiból e téren olyan nagyon sok dolog még nem történt. 17 milliárdot terveztek erre. Hogyan jött ki ez az összeg? Merthogy elég nagy ez az összeg ahhoz, hogy egy teljesen újonnan kialakuló tevékenységről van szó. És hát nem mindig könnyű konkrét javaslatokkal előállni a szomszédos országok irányában. Tehát ez jóval több inputot igényel ahhoz, hogy megtaláljuk az előre vezető utat – ezt jól tudjuk. És fel akartam vetni, merthogy Önöknek a 2016. év végi költségvetés, ha megnézzük, nyolcvan százalékát kell lefedni, és 2017-ben már száz százalékot. És én itt igazából még kérdőre vonom, hogy talán ez a legjobb út előre. Tehát, hogyha a 2017-es évet nézzük, és hogyha azt vesszük, hogy majd 2022-ben kell mindent lezárni, akkor még tizenhéttől huszonkettőig öt év van. És tudom jól, hogyha a felhívásokat kiadják, akkor az nem feltétlenül jelenti azt, hogy a pénzre vonatkozóan a szerződések valóban meg is köttetnek. De itt azért mindenképpen rugalmasságra van szükség, hogy sikerüljön mozogni a munkaerőpiacon vagy a szociális szférában. Mert hogyha a pénzeket már bizonyos tevékenységekre szánták, akkor már nehéz lesz lépni. Mert hogyha már azt mondhatjuk, hogy ennyi és annyi jár egy bizonyos területre, akkor az viszonylagosan már allokálva van. Tény, hogy nem vállalásnak tekintendő, de már úgymond oda van irányozva. És ahogy látjuk a dolgok alakulását, rendkívül nagy rugalmasságot igényel az, hogy ilyen esetben változtatni lehessen. Hiszen, mondjuk, mi van akkor, ha egy újabb válság következik be, mondjuk 2020-ban? Mondjuk nem a bankszektorban, hanem az autóiparban. És akkor mi történik? Komoly probléma, és akkor mit lehet csinálni? Hát azt mondjuk, hogy a pénzt el kell költeni, ez a mi álláspontunk, tehát ez bizonyos kötelezettség. Tehát az én szempontomból nézve, más programokban látom, hogy egyértelmű, alap infrastrukturális fejlesztésről van szó, de hogyha ezt a programot nézzük, ahol igenis rugalmasnak kell lenni ahhoz, hogy reagáljanak a gazdasági változásokra – akkor mit fognak csinálni? Megint csak mondhatják azt, hogy ez nem a mi döntésünk, mert a Kormány határozott így, és megint csak igazuk van. De kérdőre vonom az Önök programjához hasonló program esetében, hogy valóban ez a legjobb megoldás? Tehát tényleg így kellene a pénzeket meghatározni, illetve allokálni? Sajnálom, hogy így kellett ezt megfogalmaznom, de egy kicsit túllépünk a lehetőségeinken. Dr. Rétvári Bence: Köszönöm szépen – Helyettes Államtitkár Úr. Dr. Sági Zsolt: Köszönöm szépen az észrevételeket, akkor az egyes kérdést átugorva, illetékességből a ketteshármasra szeretnék válaszolni. Az egyes, tehát a határon átnyúló fejlesztések esetén együtt dolgozunk azokkal a háttérintézményekkel, amelyek elsősorban a határon túli fejlesztések kidolgozásában érdekeltek. Ők tették le az EFOP egyes prioritásaihoz, illetve a többi 2014-20-as operatív program prioritásához illeszkedő elképzeléseiket. Ezek gyakorlatilag azokra a területekre irányultak, amelyek elsősorban az ESZA-típusú beavatkozásokat célozzák, hiszen ez nyilván következik az EK rendeletekből és a szabályozási környezetből is. Ezek többségében a köznevelés, közoktatás, a felsőoktatás, illetve a társadalmi felzárkózás területére irányultak. Ennek megfelelően biztosítunk most egyelőre egy olyan keret lehetőséget, elsősorban az EFOP ötös prioritásban, miután felülvizsgáltuk ezeket az elképzeléseket, amelyek egy rugalmas keretet biztosítanak arra, hogy minden olyan elképzelés, amelyet ezek a partnerek kidolgoztak, illetve az ágazatokkal ezeket egyeztettük, ezek lehetőséget biztosítanának arra, hogy gyakorlatilag minden beavatkozási területen ki tudjuk használni a transznacionális együttműködésnek a lehetőségeit. Itt is reflektálva egy picit arra, hogy hogyan fogjuk biztosítani azt a rugalmasságot, amit 2007 közepe után, az öt év, az ugye túl hosszú időszak ahhoz, hogy gyakorlatilag a korrekciókat végre tudjuk hajtani hatékonyan. Az első ez mindenképp az lenne, hogy konzultatív eljárásokat szeretnénk alkalmazni, erre a 272-es lehetőséget is biztosít. Tehát úgy kötnénk meg a támogatási szerződést a kiemelt projektgazdákkal, a végső kedvezményezettekkel, hogy a programoknak csak a fő keretét tartalmazná maga a támogatási szerződés, illetve az előkészítésre vonatkozó


|

21

tevékenységeket, majd a konzultáció folyamán lenne lehetőség arra, hogy a szakmai terveket véglegesítsük, és ez után kerülne sor a végrehajtásra biztosított keretnek az allokálására a kedvezményezetthez. Ez véleményünk szerint biztosítaná azt a rugalmas alkalmazkodást, ami egyébként is ezekben a négy-öt éves végrehajtási időszakra tervezett kiemelt projektekben olyan főbb mérföldköveknél, amelyek a konkrét teljesítményekhez és indikátorokhoz vannak kötve, a korrekciókat a támogató irányító hatóság számára biztosítaná. A másik fontos körülmény, ez a dinamikus mutatószám rendszer kialakítása. A KSH-val együttműködésben sor került annak a területi mutatószám rendszer kidolgozására, amely alapján az egyes területi támogatások – ilyen például a kiemelt programokkal támogatott hátrányos helyzetű járások, ezeknek a fejlődését vizsgáljuk ebben a hétéves programozási időszakban folyamatosan. És amennyiben a társadalmi mutatók, szociális mutatók változnak drasztikusan valamilyen irányban, akár a foglalkoztathatóság, foglalkoztatás vonatkozásában, akár egyéb, a jóléti mutatókban, egészségügyi indexek, egyebek, akkor megpróbálunk ezekben a programokban olyan korrekciókat tenni, amely ezekhez az igényekhez és szükségletekhez igazítja a programnak a végrehajtását. Ami a nyolcvan százalékot illeti, tehát, lényegében ez azt jelenti, hogy hetvenöt százalékban ilyen kiemelt projektekben gondolkodunk, és ezek jelentős részénél biztosítani fogjuk ezeknek a fajta konzultatív eljárást. Ami a sztenderd pályázatokat illeti, ahogy az előbb is említettem, ott is eleve hosszabb végrehajtási időszakkal számolunk. Tehát eltérünk az eddigi huszonnégy hónapos, kétéves végrehajtási időszaktól, és itt is igyekszünk biztosítani ezt a rugalmasságot a pályázók, a pályázati kiválasztásban nyertes kedvezményezettek számára is. Köszönöm. Dr. Rétvári Bence: Én is köszönöm. Van-e valakinek kérdése jelen pillanatban? És akkor egy dolgot mondanék tájékoztatásul. Ugye fontos az egész kormányzat számára a bürokrácia csökkentése, és nyilvánvalóan az EMMI-hez tartozó területeken is sok helyen túlburjánzik az akta halom. Éppen ezért fontosnak tartjuk a közszolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés érdekében is a különböző szociális, oktatás, egészségügyi, családtámogatási és egyéb támogatások adminisztrációjának a csökkentését. Ugyanakkor a tervünk az az, hogy ezt nem EFOP forrásból, hanem elsősorban a KÖFOP-2-ből kívánjuk megvalósítani. Csak akartam ezt itt jelezni, mindenkinek tudomásul szolgál, erről egyelőre nem kell döntést hozni, hiszen a KÖFOP-ra nem tudunk nyomást gyakorolni. De remélem mindenképpen, ebben a megkeresés már elment a KÖFOP Irányító hatóság felé, hogy az EMMI-hez tartozó területeken is egy adminisztráció-csökkentést indítsunk el. Ha ez ott nem jár sikerrel, akkor nyilván visszatérünk majd az EFOP-ra és az itteni operatív programból kell majd ez ügyben valamit megtenni. Ez mindenképpen fontos szerintem, ezzel mindenki mindig egyet tud érteni, hogy csökkentsük az adminisztrációs terhet. Ennyi volt a bejelentés, és lenne egy kérdésem nekem is, két cél kapcsán, vagy akár három cél kapcsán is. Hogy ezen célok kapcsán az operatív programon belül konstrukciók megjelenése várhat-e, vagy valamelyikben benne van, csak nem látható? Az egyik a kábítószermegelőzés, a másik a gyógyszerhamisítás elleni küzdelem, a harmadik pedig a meddőségi támogatás vagy a meddő pároknak való segítségnyújtás. Ez a három társadalompolitikai cél megjelenik, nem jelenik meg, vagy várható-e a megjelenése a konstrukciók között? Köszönöm szépen. Dr. Sági Zsolt: Itt majd egy kis segítséget is fogok kérni, hiszen szeretném majd átlátni mind a száz felhívást, de tudomásom szerint a drog prevenció, illetve a drogfelhasználás elleni küzdelem ifjúság- és családügyi államtitkárság – a szociális államtitkárság, igen. Csicsely Ágnes: Köszönöm szépen. Az államtitkárság tervezett a célzott prevenciót célzó konstrukciót, ugyanakkor az az államtitkársági döntés született, hogy addig, amíg nincs elfogadott szakpolitikai program, amely meghatározná a kábítószer-prevenció irányát, addig nem fogunk elindítani kimondott felhívást az Éves Fejlesztési Keretben. Ezért nincs még benne. A szakmai koncepciót elkészítettük, és várjuk, hogy elfogadják a szakpolitikai programunkat. Dr. Rétvári Bence: Akkor ez a szakpolitikai program elfogadása után bekerül. Csicsely Ágnes: Így van. Dr. Rétvári Bence: Köszönjük. Dr. Sági Zsolt: Ami a meddőség kezelésére vonatkozik, itt talán most már eltalálom az államtitkárságot, talán az ifjúság-és családügy esetén van egy – ez az egészségügynél van – még mindig nem, viszont a konstrukció a Nemzeti Egészségügyi Program a Kívánt Gyermekek Megszületéséért, ez az 1.8.4, ami… [Hozzászólások mikrofon nélkül] Ez más. Akkor itt kérek segítséget. Főosztályvezető Asszony. [Hozzászólások mikrofon nélkül] Várhelyi Gábor: Igen, jó. Egyrészt nálunk ez az 1.8.4-es van, ami említésre került. A hamis gyógyszerek kapcsán van egy konstrukció-tervezet, és én úgy tudom, hogy a Fejlesztéspolitikai Tanácsban az a vezetői döntés született, hogy mire ez a konstrukció elkészül, az ÉFK következő módosításánál kerülhet be. Dr. Rétvári Bence: Az államtitkárság ezt javasolta, csak valamiért a Fejlesztéspolitikai Tanács ezt későbbre utalta. És tudjuk valami okát, hogy miért utalta későbbre? Szerintem nem, de akkor hagyjuk is. És a meddőség? Elmondom, mert ez egy elhalasztott TIOP-os konstrukció, tehát ott megvalósulhatott volna, de nem valósult.


|

22

Dr. Sági Zsolt: ÉFK módosításra egyébként négyszer lesz lehetőség ugye a jövő évben. Ez is a, talán elfelejtettem mondani, és elfelejtettem reflektálni az Európai Bizottság által feltett kérdésre is, hogy reményeink szerint ez is abba az irányba mutat, hogy magát a fejlesztési keret négyszer, tehát negyedévente lehet majd módosítani. Reményeink szerint egyfajta flexibilitást biztosít a program végrehajtás során. Dr. Rétvári Bence: Akkor bízom benne, hogy ez a három társadalompolitikai cél a következő gördülő módosítás során begördül a következő évi fejlesztési keretbe. Még valakinek ehhez? A legfontosabb szavazás következik, úgyhogy most tegyenek fel kérdést. Ritkán döntenek ennyi milliárdról. Parancsoljon. Kovács Bence: Köszönöm. Én a CLLD módszertani előkészítésével kapcsolatban, ez az 1.3.1. „Cselekvő közösségek, aktív közösségi szerepvállalás”. Én ezt olyan fontos projektnek tartom, hogy én szeretném kérni, ha eljut olyan stádiumba, hogy a megvalósíthatósági tanulmány elkészül a projekt első három hónapjában – ha jól láttam a kiírás-tervezetet, akkor akár a következő monitoring bizottsági ülésen ez kerüljön megtárgyalásra. Hiszen ez a TOPokat is érinti, illetve a vidékfejlesztési program, a LEADER-HACS-ok tapasztalataira is épít. És itt elhangzott, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyében is fontos lenne ilyen új módszertanokat kikísérletezni és kipróbálni. Köszönöm. Dr. Rétvári Bence: Mi szólna ahhoz, hogyha Ön kapna erről egy tájékoztatást előzetesen, és ha azon túlmenően is szeretné, akkor itt megtárgyaljuk. Jó? Akkor Ön megtudja abból, amit meg kell tudni, és ha ez után is indítványozza, hogy mi itt megtárgyaljuk… Szövetségese lett, úgyhogy a következő ülésen nemcsak a gördülő Éves Fejlesztési Keret lesz a napirend, hanem ez is, akkor 1.3.1, ez kiemelten fog szerepelni, úgy látom akkor. Ezt eldöntöttük, jó. Parancsoljon. Eszenyi Miklós: Elnézést, Eszenyi Miklós vagyok, kulturális államtitkárság. Tehát ez a mi felelősségi körünkbe tartozik, tehát, ha van kérdés, akkor minket nyugodtan meg lehet keresni, és akkor beszélgethetünk róla. Ez egy kiemelt projekt egyébként. Köszönöm. Dr. Rétvári Bence: A kétnapos ülés előnye, hogy ilyenkor az éjszakába korlátlanul lehet beszélni az 1.3.1-ről. Még a szavazás előtt: van bárkinek-bármi kérdése? Nincs. Akkor, aki a korábban ismertetett határozati javaslatot támogatja, tehát „A Monitoring Bizottság megtárgyalta a 2016. évi Éves Fejlesztési Keretet, és a javasolt kiegészítésekkel együtt elfogadásra javasolja azt az EMMI felé.” Aki ezzel egyetért, az kérem, tegye fel a kezét most. Tizenhét igen. Ki szavazott ellene? Nulla. Ki tartózkodott? [Hozzászólások mikrofon nélkül] Seszták elnök úrral együtt akkor tizennyolc igen, nulla nem, nulla tartózkodással egyhangúlag elfogadtuk.

9/2015. EFOP MB határozat: A Monitoring Bizottság megtárgyalta a 2016. évi Éves Fejlesztési Keretet, és a javasolt kiegészítésekkel együtt elfogadásra javasolja azt az EMMI felé.

Dr. Rétvári Bence: Nagyon szépen köszönöm. A napirendben most van a szünet, úgyhogy azt hiszem, akkor a legfontosabb napirend után levezetésként kávészünet. Én negyed órát javasolnék, jó, csak? Tehát 16:00-kor találkozunk itt, úgysem lehet túl messzire menni.

5. TIOP – Nyíregyházi Agóra Projekt bemutatása Dr. Rétvári Bence: Négy óra van, megkérdezem, hogy a Nyíregyházi Agóra Projekt bematatására alpolgármester úr itt van-e a teremben? Alpolgármester Úr? Elnézést, hogy nem ismertelek meg, fáradj ide, foglalj helyet. Akkor az előzetesen megbeszéltek szerint 16 órakor folytatjuk az ülést. Következő napirendi pontunk a Nyíregyházi Agóra Projekt bemutatása. Nemcsak Seszták elnök úr a házigazdánk, hanem Nyíregyháza is, amint azt ő is mondta, úgyhogy Ulrich Attila alpolgármester úrnak átadnám a szót, és ez az a ppt, ahogy én elhunyorgom, ami szükséges. Azt kérem szépen, hogy az ajtót próbáljuk meg becsukni, hogy kevesebb zaj jöjjön be. Nagyon köszönöm a Bizottságnak az együttműködést. Köszönöm szépen, Alpolgármester Úr, parancsolj! Dr. Ulrich Attila: Köszönöm szépen. Tisztelt Államtitkár Úr, Tisztelt Elnök Úr, Hölgyeim és Uraim! Először is Nyíregyháza Megyei Jogú Város vezetése nevében tisztelettel köszöntöm Önöket itt Nyíregyházán, és köszönöm szépen a Monitoring Bizottságnak a város vezetése nevében szintén, hogy minket választottak. Egy olyan helyszínt, amely tavaly került átadásra, és amelynek egy hosszú-hosszú előzménye volt. Én magam húsz évet dolgoztam a kultúrában, miután tavaly megkaptam ezt az intézményt a kulturális kormányzattal együtt. Engedjék meg, hogy röviden bemutassam a projektet, és nagyon röviden bemutassam azt, hogy ez az egy év ez milyen tapasztalatokkal szolgál a ház működését illetően. A 2008-as évben, 2008 előtt mindenféle hangok jelentek meg Nyíregyháza kulturális életében, hogy Agóra Projekt kerül benyújtásra. Hogyha látják a 2008-as, márciusi dátumot, akkor ez a


|

23

projekt egy TIOP pályázat keretében benyújtásra is került. Körülbelül egy évre rá, 2009 áprilisában a projekt tartalma és a támogatás összege is nyilvánosságra került, az 1,7 Mrd Ft volt. A projekt tartalmazta a Váci Mihály Kulturális Központ rekonstrukcióját, és egy új kőháznak, egy új kőszínháznak az építését. Ha itt egy pillanatra megállunk, akkor azt hagy mondjam el, hogy ezt a házat még annak idején Bán Ferenc tervezte, aki Kossuth-díjas építésze Magyarországnak egyrészt, másrészt pedig kőszínháza van Nyíregyházának, elég régi, kőből épült, a városközpontban, a XIX. század végén. Ez lett benyújtva, ez a projekt, és ez került elfogadásra. A következő dátumra felhívom a figyelmüket, ez 2014. május 14. Két választás között vagyunk, ekkor írják alá a támogatási szerződést, amely 70 százalékos intenzitással kerül elfogadásra a 2,5 milliárd forintos projektre, úgyhogy innentől kezdve él ez a projekt. Viszont, jönnek az őszi önkormányzati választások, és beáll egy új városvezetés, és a megörökölt projektet felülvizsgálja. És kiderül az közben, hogy magának ennek a hatalmas háznak a rekonstrukciója, illetve egy új kőszínháznak az építése valójában több mint 3 milliárd forintba kerülne, amiből az önerő 1,4 milliárd forint. Abban az időben Nyíregyházának több mint 5 milliárd forintos adóssága volt, így ez a 44 százalékos támogatási intenzitás és a felvállalt önerő ebben a formában megvalósíthatatlan lett volna. Így azért, mivel ez egy élő projekt volt, hogy ne bukja el Nyíregyháza és ez által az arculatát is megőrizze, újra kellett „bootolni” ezt az egész dolgot, illetve újra kellett gondolni azt, hogy mi is legyen ezzel a házzal. Mindnyájan egyetértünk azzal – gondolom –, hogy kulturális színterekre, illetve a kultúrára szüksége van nemcsak Magyarországnak, hanem egész Európának is. Hogyha az helyi, lokális is, akkor is mindenféleképpen egy olyan színtér kell az embereknek, amelyben jól érzik magukat, illetve egy olyan várost kell produkálnunk, ahol az emberek szívesen élnek és ahova szívesen is térnek vissza. Két megoldási javaslat is született. A „B” változat a régi, amit említettem, az új viszont egy olyan mixet tartalmazott több intézménynek a bevonásával, amely végül később elfogadásra került. Na, most itt az „A” változatban benne van maga a ház, tehát a Váci Mihály Művelődési Központ, a Városi Galéria, a Kodály Zoltán Általános Iskola, a Pál Gyula Terem. Ezek mind itt vannak az útnak másik oldalán, tehát ha az úton átmegyünk, akkor velem szemben van a Kodály Zoltán Általános Iskola, balra a Pál Gyula Terem, még balra pedig a Kölyökvár, illetve a Városi Galéria, tehát egy fél percen belül, ha kimegyünk az utcára, minden megközelíthető. És minden, az általános iskola kivételével, ennek a háznak az irányítása alatt volt akkor is már, és most is az irányításába tartozik – mint ahogyan több kis intézmény is, ami Nyíregyháza területén található, és a Váci Mihály Művelődési Központ irányítása alá tartozik. Látják a további dátumokat, hogy mi történik, fontos dátumok a 2012. október, amikor is kialakul a körülbelül végleges számsor és egy 86 százalékos intenzitás. A bekerülési költség, az összköltség akkor megközelítette úgy a 2 milliárd forintot, ami a végleges projekt körülbelüli összege is lesz majd. (Hogyha a technika is akarja, fordítva is, köszönöm szépen, ez visszafelé ment.) Itt a bevont épületek, amelyekről beszéltem, ez itt van, és a mi irányításunk alatt van. Tervezés is folyik, ugye, az eltelt vagy az elmúlt időszakban. Szintén nagyon fontos a 2014. júniusi dátum, láthatják azt, hogy a támogatási intenzitás marad, viszont az összeg az egy kicsit 2 milliárd forint fölé megy. Ez lesz majd az az összeg, amibe valójában majd ez az épület kerül. Nyílt kivitelezési tender volt 2013. július és 2013. december a két fontos dátum, amikor decemberben megkötik már a vállalkozási szerződést. Itt 2014 januárjában elkezdték belül is és kívül is szétbombázni a házat – úgy, hogy a jellege megmaradjon. Itt hagy térjek már egy kicsit ki. Akár tetszik a háznak a külleme, akár nem, tehát a külső része, ez több mint harminc éve már Nyíregyházának egy elfogadott városkép alkotása. Amint mondtam, a tervezője sem akárki, tehát mindenféleképpen, a városkép szempontjából az volt a célkitűzés, illetve hát ugye Bán Ferenc úrnak is ez volt az akarata, akinek a tervező irodája lényegében ezeket a terveket elkészítette, hogy ez az építmény, amit ő annak idején megálmodott, ez külsőleg többé-kevésbé meg is maradjon. És ez, amint gondolom azt látták, meg is történt. A kivitelezés elkezdődik májusban, és hatalmas erőket mozgósítanak, amelynek a végén majd lényegében tavaly év októberben-novemberben ez átadásra is kerül. Viszont mindenhol vannak bombák és aknák, itt is vannak, ebben a projektben is voltak. Sok mindent megörökölt az eredeti szerződés alapján az új vezetés, és ezeket módosítani kellett, az indikátorokat, eszközöket; sok mindenre korlátozott volt a költségvetés. Ezeket sikerült úgy módosítani, hogy a projektet, a funkcionalitását tekintve elsősorban az épületnek megőrizzük, és úgy adjuk át, hogy a használatba vétele után az itt dolgozók és az ide betérő emberek – legyenek azok akár nyíregyháziak, akár a kistérségből, az egész országból jövők – azok normálisan tudják használni azokat a funkciókat, amire ez az épület tervezve lett. Nyilvánosságnak is eleget tettünk, tizennégy márciusában alapkőletétel volt ünnepélyes keretek között, tizennégy júliusában pedig Dr. Kovács Ferenc polgármester úr is bejárta akkor az építkezést. És hát ilyen lett akkor az új épület, előtte a kis térrel. Most amiről igazából szeretnék beszélni, és hogyha majd a projekttel kapcsolatban lesz kérdésük, akkor úgy az embernek jó, ha van fegyvere és hoztam magammal, ott ül a végén Hagymási Gyula projektmenedzser úr, a városnak a projektmenedzsere, aki végül is levezényelte ezt a projektet. Maga az egy év tapasztalata mi. Ez egy multi-funkciós tér lényegében, nagyon sok mindenre alkalmas ugye. Most egy olyan teremben ülünk, amelyik szétnyitható és összezárható, mellettünk van egy százfős konferenciaterem és az épület másik oldalán egy négyszáz fő, kiegészítéssel négyszázötvenöt főt befogadó színházi tér, mely mobil színpaddal és mobil ülőtérrel is rendelkezik. Lényegében eddig az épületrészig teljesen összenyitható épület térrel rendelkezünk. Ebben az évben már több mint százezer ember látogatta meg a programjait a háznak, körülbelül ötven millió forintos bevétel van csak abból, hogy a bérleti díjak és különböző jegybevételek milyenek. Ez Nyíregyházán, még hogyha szeretjük magunkról azt mondani, hogy Magyarország népességét tekintve hetedik legnagyobb városa, azért a kultúrafogyasztásnak a minősége és a változatossága – mint ahogy ez egész


|

24

Magyarországra is jellemző – az egészen változatos. Tehát az emberek megfizetni csak egy bizonyos határig képesek itt a keleti végeken, ez az összeg pedig négyezer forint körül van. E fölött az összeg fölött az emberek már nem nagyon jönnek el itt Nyíregyházán semmilyen rendezvényre, lehet az bárki. Olyat pedig nem tudunk hozni, amely rentábilis lenne itt, mivel csak ez a négyszáz fős befogadó képességű terem, ez azért, valljuk be, egy bizonyos határig jó, mármint ha megveszünk egy szolgáltatást. A kultúra ugye nem ingyenes kategória, mert meg kell venni nekünk is és mi is tovább adunk, azért egy óvatos mezsgyén kell a kulturális kormányzatnak lavíroznia – hogy ezt a szót használjam. Azt gondlom, hogy a ház egy éve sikeres. Nemcsak a bevételei mutatják ezt, hanem az is, hogy az emberek nagyon szívesen járnak ide, legyenek azok gyerekek, középkorúak, vagy pedig teljesen idős emberek. Tegnap voltam itt van nálunk idősek akadémiája, ahol a nyugdíjas emberek kapnak különböző tanácsokat olyan területekről, amelyek érdeklik. Tehát a ház beüzemelése az elmúlt egy évben azt mutatja, hogy ezt a projektet érdemes volt újragondolni és érdemes volt megvalósítani. Mert Nyíregyházának egy olyan multifunkcionális terét, és olyan lehetőségeket kínálja, amelyet a helyi emberek, nemcsak hogy igénybe vesznek, hanem igényelnek is. Én köszönöm szépen, hogy meghallgattak, azt is köszönöm, hogy meghívtak, és hogy itt vannak. Holnap egy másik jellegű projektet látnak majd, ahogy én azt láttam, egy sokkal nagyobb volumenűt, egy sokkal impozánsabbat, de azért ez kicsiben is mindenképpen Nyíregyházának a további fejlődését szolgálja. Köszönöm szépen. Dr. Rétvári Bence: Nagyon szépen, köszönjük, amikor beléptünk az épületbe, nem mondható, hogy kicsinek éreztük, azt el kell, hogy mondjam. Van-e valakinek kérdése Alpolgármester Úrhoz, vagy hozzáfűznivalója az elhangzottakhoz? Parancsoljon! Kovács Bence: Köszönöm, Kovács Bence vagyok és civil TIOP monitoring bizottsági tagként lehetőségem volt az Agóra PEMCS, tehát a pályázat előkészítő munkacsoport munkájában részt venni és itt két dologra fókuszáltam, hogy ez az értékelési szempontoknál megjelenjen. Egyrészt az energetikai szempontok érvényesítése a felújításnál. Itt ugye eleve ez a műemléki adottságok vagy kvázi műemléki adottságok miatt ez korlátozott. Nem tudom, hogy tudnake esetleg mondani adatot, hogy az energia-fogyasztása, esetleg tudtak-e csökkenteni az épületen. Illetve a másik dolog akkor a kérdésem az lenne pedig, a civil szervezeteknek terem lehetőség, hogy ebben sikerült-e előrelépni. Köszönöm. Dr. Ulrich Attila: Igen, mindenképpen tudok erre én válaszolni, úgyhogy köszönöm szépen. Az energetika igen, nagyon modern. Minden, ami az épületbe beszerelésre került, az modern. Volt kérdés itt felénk, a politikai vezetés felé (bekapcsoltam, igen, csak közelebb kell hozzá hajolnom), volt kérdés felénk, és csökkentek a költségek, elég jelentősen, egy olyan 15 százalékkal a mai viszonyokhoz képest, illetve összehasonlítva a ház bontás előtti állapotának a számláit és a mostani téli számlákat. Jobban megéri ebből a szempontból, modernebbek már ezek az eszközök, mint amik régebben voltak, jobban megérik ezek. Én vagyok az az alpolgármester, aki itt a civil szervezeteket is felügyeli Nyíregyházán. Azt tudom Önnek mondani, hogy a civil szervezetek, amelyekből van vagy háromszáznyolcvan itt nálunk, egyenlő bánásmódban részesülnek, és nagyban részt vesznek a háznak az épülésében és a programjainkban is, ugyanis mi nemcsak itt, erre vonatkozóan, hanem a kulturális életben is nagyon számítunk a civil szervezetekre. Külön pályázatokat írunk ki a civileknek éppen azért, hogy azokat a tevékenységeket, amelyek akár a hagyományhoz, akár más célhoz köti őket, azt itt Nyíregyházán művelni tudják. Úgyhogy bármilyen nagyrendezvényünkön, ami szintén a kulturális kormányzat kezében van itt Nyíregyházán, ami a városnak az ünnepeihez köthető, a civilekre szinte kötelező jelleggel számítunk. Köszönöm szépen. Dr. Rétvári Bence: Köszönöm. További hozzászólás, kérdés? Parancsoljon. Balogh Zoltán: Inkább csak egy gyors, érdeklődő kérdés. Kihasználva a lehetőséget, hogy szó volt már arról, hogy Nyíregyháza mintegy huszonöt milliárd forintos keretösszeggel fog rendelkezni a TOP-ból. Hogy a város tervez-e olyan típusú kulturális fejlesztést, vagy olyan kis léptékűeket is, amik a civileket szólítják meg, ami tovább bővítheti a háznak a szolgáltatásait, vagy általában a városnak a szolgáltatásait? Ugye itt egy megyei jogú városról beszélünk, szerencsém van ismerni, több települési alközponttal, több olyan művelődési ház célokat szolgáló létesítménnyel, ami az adott környéken élőket segíti. Mi a célja most a városnak? Meg van most a központi épület, ami akár megyei funkciókat is betölthet, hogyan tervez tovább a város, építve erre az infrastruktúrára? Dr. Ulrich Attila: Köszönöm szépen. Amint az említett, Nyíregyházának a település szerkezet az eléggé egyedi, ugyanis hatvan bokortanya veszi körül, tehát Nyíregyházának innen számítva olyan huszonöt kilométerre van a közigazgatási határa, hogyha körbe tekintünk – alföldi városként ez tényleg így van. Éppen ezért a külterületi művelődési házak nagyon fontos szerepet töltenek be az embereknek a kulturális igényeinek a kielégítésében, és vannak ebben még hiányaink is. Éppen ezért TOP-ból kettőt ebben a ciklusban szeretnénk majd felújítani, egyiket Kistelekiszőlőben, másikat Mandán, ez nem mond Önöknek semmit, de ez külterületen van mind a kettő, ezt higgyék el nekem, hogy eléggé kint van innen. És régi művelődési házak, amelyek lényegében már semmire sem használhatók, ezeket szeretnénk felújítani és bekapcsolni a város kulturális vérkeringésébe is, mert ez ténylegesen, per pillanat még elhanyagolt terület. Nem vagyunk ebből a szempontból szerencsések, hogy ilyen tág a város határa. A másik kérdés pedig: kulturális fejlesztések lesznek, ha figyelték, két hete itt volt Miniszterelnök Úr, és TOP-ba is be


|

25

volt tervezve, de most bekerült egy másik kontextusba a Sóstói Múzeumfalu másfél milliárd forintos fejlesztést fog kapni, a Károlyi-kúria pedig, a Károlyi-kúria ügye az pedig zajlik folyamatosan, körülbelül egy milliárd forint az épületre és a kiállításokra ráfordításra kerül. Illetve harmadik elemként van egy ilyen nyitott színházunk, amely nyolcszázkilencszáz fő befogadására alkalmas, az ötvenes években épült, de még a két világháború közötti kort idézi meg, és erre is lesz egymilliárd forint, hogy ezt technikailag és küllemében is megújítjuk. Köszönöm. Dr. Rétvári Bence: Köszönjük a kimerítő választ. Parancsoljon. Jack Engwegen: Köszönöm szépen az előadást. Rendben van, hogyha angolul beszélek? Akkor lehetőséget adok arra, hogy Ön is hallgathassa. Nincsen sok kérdésem, de nagyon érdekes volt mindezt látni. Köszönöm a kollégáknak adott válaszait is. Csak azt szeretném kérdezni – két kis kérdésem lenne –, hogy a renoválás, kialakítás során – tehát amikor ilyen kulturális házakról van szó – akkor automatikusan a legenergiahatékonyabb megoldást választják, tehát ez egy cél, hogy, mindenképpen a hagyományok tiszteletben tartása mellett igyekezzenek energiát megtakarítani? Illetve van egy második kérdésem is. Az ilyen kulturális házak ezek önfenntartóak, tehát itt arra gondolok, hogy ezek úgymond életben tudnak maradni anélkül, hogy a helyi közösség vagy akár az állam úgymond támogatná az életben maradását? Ezt azért kell kérdeznem, mert jó pár helyen ez komoly gondot okoz, hiszen a helyiek sokszor csak a beruházási költségeket nézik és nem csak a működési költségeket, és hát mi ezt nagyon jól tudjuk, hogy a működési költségek akár ugyanolyan nagy összegre is rúghatnak, mint a beruházások, de működési költségekre végül is támogatást nem kapnak. Tehát tényleg jónak találom azt, hogy bemutatta, hogy hogyan igyekeznek felhasználni azt, ami még jelenleg használhatatlan, ahhoz, hogy a közösségi, kulturális életet felpörgessék, de hogyan tervezik ezen házaknak a működtetését? Dr. Ulrich Attila: Köszönöm szépen mind a két kérdést. Tehát először is, ahhoz, hogy az energetikát minél jobban megérje, tehát minél kevesebb legyen a bekerülési költség, attól függ, hogy a ház az helyi védettségű-e, új építésű-e, vagy műemlék jellegű-e. Tehát nem mindegy, hogy egy házban mit engednek meg a törvények beépíteni. A másik pedig az, hogy addig lehet nyújtózni, ameddig a takaró ér. Tehát hiába szeretnénk teljesen csúcstechnikát bevinni valahová, hogy ha annak megszabott az értéke, nálunk itt Nyíregyházán minden projektbe, a lezártakba és az újakba is az egy minimum elvárás, hogy a fenntarthatóság, illetve a spórolás, a pénzeknek a spórolása a későbbiekben a projekt után, az élet igazából akkor kezdődik, a projekt után, a használatba vétel után, az a lehetőség szerint minimalizálódjon és ne fussunk bele kellemetlen meglepetésekbe. A kultúra sehol sem önfenntartó, illetve néhány intézmény van szerintem Európában és alapítványokon keresztül nagy központi múzeumok, Magyarországon is nagy múzeumok, amelyek nullára, nullszaldóra ki tudja hozni magát. Magyarországon példa az Egri Múzeum, az Egri Vár nálunk az teljesen, körülbelül rentábilis és támogatással tudja magát fenntartani és köszönheti ezt Gárdonyi Gézának, a regénynek és annak a filmnek is, amelyen mi magyarok felnövünk. Egyébként nem lehet, Nyíregyháza 1 milliárd forintot szán a kultúrára, illetve a kultúrának a menedzselésére éves szinten, ami nem egy olyan nagy költség, ebbe benne vannak a munkavállalók is, tehát a fenntartása annak az intézményrendszernek, ami a kultúrát takarja. 3 múzeum, a művelődési ház és annak a fíliái és a megyei és a városi könyvtár, s nálunk a megyei könyvtár 5000 települést lát el, ugyanis ennyi település van itt Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyében. Az egyik olyan megyéje Magyarországnak, ahol ilyen nagyon sok apró falu található. Tehát a kérdésére válaszolva, nem lehet , a kultúrát nem lehet rentábilissá tenni, nem is ez a cél, a cél az, hogy a lehető legtöbbet kihozzon úgy egy intézmény magából, megtartva a magyar sajátosságokat, megtartva a városnak a hagyományait és alkalmazkodva azért a világnak a haladásához, a világnak a folyásához meg az emberek igényeihez, amely legtöbbször nincs köszönőviszonyban egymással. Tehát az a cél, hogy ezt megteremteni, tényleg minél jobb és minél biztonságosabb, vagy minél kellemesebb időtöltést tudjunk adni az embereknek. Nyíregyházán ez a fontos, ez az intézmény 44 fővel működik, a múzeumok 65-el, a könyvtár az szintén 66-al, ennyi közalkalmazott van ebben a pár intézményben, ez nem rentabilitás kérdése, erre mindig is áldozni kellett, erre mindig is áldozni fog kelleni, azt gondolom. Mert az ebbe belefektetett pénz, az mindenféleképpen hosszú távon megéri és behozza azt a jövedelmet, amit a kultúrába belefektetnek, tehát az elv itt nem anyagi egyáltalán. Köszönöm. Dr. Rétvári Bence: Köszönjük, további kérdés? Ezek a legnépszerűbb napirendi pontok Alpolgármester Úr. Kultúra? Eszenyi Miklós: Eszenyi Miklós vagyok, kulturális államtitkárság. Egy rövid adalékkal szeretnék szolgálni, hogy az Agóra program nemcsak Nyíregyházán valósult meg, hanem összesen 17 településen. Három része volt az Agóra programnak, az egyik az egyetemi városokban, tehát Győrben, Szegeden, illetve Debrecenben jöttek létre Agóra Pólus intézmények, ezek kifejezetten a felsőoktatási tematikához kapcsolódva, például Szegeden a biotechnológiához hoztak létre olyan tudományos, kulturális élményparkot, ami a fiatalságot, tehát elsősorban a nemformális, informális tanulási kereteken belül ugye felkelti az érdeklődésüket egy-egy tudományág iránt. A másik részük a megyei jogú városokban valósult meg, nem mindenhol, csak azok, akik nyertes pályázók voltak, azon kívül, hogy kulturális feladatot ellátnak, nagyon szorosan a közneveléshez is kapcsolódnak a programjaik, hiszen a tanórán kívüli foglalkozásokra, szakkörre, egyéb lehetőségeket is adnak ezek az intézmények, ezen kívül egy területi kiható funkciójuk is van, tehát az, hogy a környező településeknek segítsék a szakmai munkáját. A harmadik része az Agóra


|

26

programnak pedig a 30 000 főnél nagyobb városban megvalósult technikai, illetve nem technikai, hanem infrastrukturális fejlesztések voltak. Nagyon szorosan összefügg ez a TÁMOP-ban a nem formális, informális, illetve az egész életen át tartó tanulást biztosító programokkal, tehát az infrastrukturális fejlesztések azok nem önmagukban voltak, hanem a tartalom- és szolgáltatásfejlesztéshez szorosan kapcsolódnak. És még egyet szeretnék mondani Alpolgármester Úr előadásához, ez pedig a könyvtárbusz projekt, ami Magyarországon indult el. Ez az Európai Uniónak is az egyik kiemelt projektje volt, és pontosan itt a megyei könyvtárban működik. Az országban 3 ilyen könyvtári busz jött létre TIOP-ból és ebből az első itt Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyében, aminek az a célja, hogy a települési hátrányokat leküzdje, tehát könyvtári szolgáltatásokhoz hozzájuthassanak azok is, akik a megyeszékhelytől távolabb, bokortanyákon vagy egyéb helyeken élnek. Köszönöm szépen. Dr. Rétvári Bence: Köszönjük, még valakinek? Akkor meglepetésszerűen lezárom ezt a napirendet. Köszönjük szépen Alpolgármester Úrnak, hogy itt volt és válaszolt a felvetésekre. És akkor az elején már említett "Egyebek" napirendi pont, Alpolgármester Urat elengedjük, nyilván van más feladata is, (Ulrich Attila: Maradok!). hát akkor meg örülünk neki. Tájékoztató az értékelési terv előkészítéséről, Miniszterelnökség részéről egy prezentáció következne. Parancsoljon, Dobos Krisztina. 6. Egyebek - Tájékoztató az értékelési terv előkészítőséről Dobos Krisztina: Köszönöm szépen a szót Elnök Úr. A Miniszterelnökség Monitoring és Értékelés Főosztályát képviselem, én az erre az időszakra vonatkozó értékelési tervről szeretnék beszélni. Az értékelési tervet a tagállam választása szerint elkészítheti az egyes operatív programok irányító hatóságai, illetve készülhetnek központilag. Magyarország azt a megoldást választotta, hogy egy központi értékelési terv készül, azonban ennek lesznek természetesen az egyes OP-kra vonatkozó részei, illetve azokból áll össze. Magát az értékelési tevékenységet az Unió 1303-as rendelete szabályozza. Új elemek, amelyek megjelennek a korábbi időszakhoz képest, maga az értékelés terv, bár mi korábban is készítettünk, de ettől az időszaktól kötelező minden tagállamnak egy ilyen tervet elkészíteni és egy évvel az OP elfogadása után be kell ezt nyújtani, tehát nálunk a jövő év elején lesz ez esedékes. Azt is előírja már a szabály, tehát nemcsak elkészíteni kell az értékeléseket, hanem biztosítani azt, hogy ezek is épüljenek majd a végrehajtás folyamatába, tehát megfelelő nyomonkövetést biztosítani kell, kötelező lesz hatásértékeléseket végezni egyes programokra, tehát közelebbről vizsgálni azt, hogy egy adott program milyen hatásokat tud elérni, ez szigorú vagy rigid módszertani előírás által. Szintén most már szabályozott az, hogy az elmúlt időszakban is folyamatosan tájékoztattuk a Monitoring Bizottságot, a TÁMOP és TIOP Monitoring Bizottságot az értékelési tevékenységünkről, illetve külön napot is szerveztünk, ahol bemutattuk az elkészült értékeléseinket, de most már elő is van írva, hogy a monitoring bizottság minden értékelést kell, hogy vizsgáljon. Azokat az Uniónak is továbbítani kell, illetve a széles nyilvánosság elé is kell bocsátani. Az Unió Monitoring és Értékelési Útmutatót bocsátott a tagállamok rendelkezésére, ami segíti a tevékenység megfelelő megvalósítását, ennek több alrendszere is van az egyes lépésekre. Ugye mi a célja magának az értékelési tervnek? Tehát az, hogy egy stratégiai megközelítést biztosít, hogy gondoljunk át előre, hogy a következő időszakban melyek lesznek azok a fejlesztések, melyeket szorosabban vizsgálni akarunk, milyen módon, milyen mélységben, és ahhoz, hogy ezek meg tudjanak történni a program végén, ehhez a feltételeket már a program indulásakor biztosítani kell, különösen áll ez az ESZA finanszírozású programokra, így a részvevőkkel, vagy a személyekkel kell foglalkoznunk. A döntéshozóknak is így információkat adhatunk arról, hogy később milyen információkra számíthatnak majd, amit fel tudnak használni döntéseikhez. A két fő szempont az értékelések elkészítésének, hogy milyen eredményeket, illetve milyen hatásokat tudnak elérni ezek a programok. Maga az értékelési terv a következő elemeket fogja magába foglalni: meg lesznek nevezve az értékelések céljai, a felelősei, a bevont érintettek, természetesen, hogy milyen területekre koncentráljuk ezeket az elemzéseket. Minden értékelésnél igyekszünk már az értékelés indításakor a szaktárcáknál az érintetteket már kezdettől bevonni, hogy valóban azokat a kérdéseket tudjuk vizsgálni, amikre valaki választ keres. Képzési programokat is fog ez a terv tartalmazni, az értékelések kommunikációját is rögzítjük, illetve ezeknek az ütemezését és természetesen a költségét is. Hangsúlyoznám az értékelési tervnél, hogy ez egy indikatív lista, tehát nem rögzíti előre, hogy csak ezeket az értékeléseket fogjuk elvégezni, amely abban szerepel, illetve évente felül fogjuk majd vizsgálni és frissítjük majd ezt az értékelési tervet. A nyár folyamán még az ex-ante értékelők segítésével készült egy értékelhetőségi vizsgálat az EFOP-ra nézve, ez egyrészt vizsgálta az eredményindikátorokat, illetve már javaslatokat kértünk az értékelőktől az értékelhetőségi tervhez. Közösen dolgoztunk együtt az EMMI fejlesztéspolitikai koordinációs főosztályával és több beszélgetés után alakult ki az első javaslat, ami majd az értékelési terv alapját szolgálja. Nem tudom, mennyire olvasható, tehát jelenleg ezeket az értékeléseket javasolták így az ex-ante értékelők, van két olyan értékelés, ami majd a végrehajtási jelentéshez kapcsolódik, ezek majd az EFOP-ot így általában vizsgálják, tehát egészében 2017-ben, illetve 2019-ben. Illetve tervezünk még szakterület specifikus értékeléseket, amiket most megjelöltünk, tehát szoros kapcsolódásban az EU2020-as célokkal, ezek: a felsőoktatásba való bejutás és bennmaradás kérdése, a korai iskolaelhagyás kérdése, a hátrányos helyzetűek munkaerőpiacon való megjelenése. Még két ilyen szakterületi elemzési javaslat van: a humán közszolgáltatásokhoz való hozzáférés és


|

27

fejlesztése, illetve a fogyatékossággal élő emberek helyzetének a javítására tett intézkedések kiértékelése. Az időszak végén – úgy, ahogy már jeleztem – hatásértékeléseket is kell végeznünk, ezt az a baj, hogy nyáron még nem specifikáltuk, de mielőbb majd szükséges ezeket is pontosan specifikálni, hogy mely intézkedéseket vonjuk be a hatásértékelésbe. És majd az időszak végén tervezzük majd az egész időszak lezárást, ex-post értékelést. Ez tehát egy javaslat, a következő hetekben még tervezzük újra átbeszélni és egyeztetni először az EMMI munkatársaival, utána pedig – tehát amikor maga az értékelési terv megszületik – januárban szeretnénk az Irányító Hatóságnak ismét átküldeni egy véleményezésre és februárban tervezzük, hogy Önök is megkapják, a monitoring bizottsági tagok az értékelési tervet véleményezésre, kiegészítésre. De addig is javaslatokat, ötleteket szívesen fogadunk. Köszönöm szépen. Dr. Rétvári Bence: Mi köszönjük szépen. Van-e valakinek kérdése az elhangzottakhoz? Igen, parancsoljanak. Fábián Cecília: Én azt szeretném kérdezni, hogy mit értenek azon, hogy fogyatékos személyek helyzetének értékelése, mert a helyzet az millió helyzet lehet, munkavállalási képesség vagy oktatás, vagy társadalmi elfogadásuk, vagy, ezt olyan általánosnak gondolom, hogy van-e e mögött már konkrét tervük vagy ezt is kérik tőlünk esetleg. Dobos Krisztina: Tehát az EFOP azon intézkedéseinek az értékelését tervezzük, amelyek segítik a fogyatékos emberek életkörülményeinek javítását, illetve esetleg bevonva más operatív programokat. Tehát magát az értékelést még nem terveztük meg, tehát most a tényt rögzítjük, hogy szeretnénk ilyen területet, de hogy hogy nézzen ki, az a későbbi feladat lesz. Varga Anikó: Azt szeretném kérdezni, hogy ki fogja végrehajtani az értékelést, tehát házon belül, vagy az IH-ban vagy kontrakt partner? Köszönöm. Dobos Krisztina: Köszönöm szépen a kérdést, általában úgy történik, tehát hogy mi koordináljuk, a Miniszterelnökségen a minisztérium munkatársainak bevonásával, de magát az értékelési tevékenységet mindig külső, független szakértők végzik, közbeszerzésen szoktuk meghirdetni. Illetve értékelési keretrendszert működtettünk eddig, ez úgy bevált módszernek tűnik, tehát valószínűleg a jövőben is ehhez alkalmazkodunk, tehát egy-két évre több cég kap megbízást, ahhoz, hogy értékelési tevékenységet végezzen. Dr. Rétvári Bence: Köszönöm, további kérdés, hozzászólás? Parancsoljon. Jack Engwegen: Nincs bekapcsolva a mikrofon. Bocsánat, azt említette, hogy ez egy központi értékelési terv és lesznek benne OP specifikus részek is, legalábbis ez jelent meg a fordításban. Mit jelent ez a gyakorlatban? Tehát a fő értékeléseket a Miniszterelnökség fogja végezni, hiszen az a koordinációs egység, de azért lehet, hogy az Irányító Hatóság. Vagy akár ez a Bizottság is, hogyha mondjuk, bizonyos dolgokra rá szeretne látni, hogy az értékelésen átesett-e, akkor ez így elfogadható lesz, tehát úgymond, Önök azt fogják mondani, hogy jól van, mi ehhez a forrásokat megadjuk, vagy azt mondják, hogy jaj hát sajnálom nem tudok mit tenni, mert a tervemben ez nem szerepel. Tehát érthető a kérdésem? Tehát bármiféle rugalmasság itt be van építve ahhoz, hogy mondjuk az IH úgy véli, hogy alapos okom van, hogy valamilyen értékelést készíttessek arról, hogy egy bizonyos intézkedés valóban hatékony-e? Tehát milyen rugalmasság van beépítve ebbe a központi tervbe ahhoz, hogy ezt véghez is lehessen vinni? Dobos Krisztina: Köszönöm a kérdést, hangsúlyoznám, hogy mi koordinálunk, tehát koordinációs szerepként fogjuk fel a saját szerepünket. Tehát ahogy mondtam ez a lista, amit itt láthattak, ez is az EMMI munkatársaival közösen került kialakításra, illetve jeleztem, tehát az értékelési terv egy terv, nem egy kőbe vésett valami, tehát ettől akár ad hoc módon is el lehet, vagy akár abban az évben is el lehet térni, hogyha hirtelen felmerülne egy igény, akkor igyekszünk ahhoz alkalmazkodni. Ahogy mondtam a tervet évente felül fogjuk vizsgálni, tehát így középtávon is tudunk rugalmasan alkalmazkodni. Igen, így ennyi. Dr. Lehmann Marianna: Én is megkérdeznék egy mondatot, mert nem egészen értem, hogy mi az, hogy on going értékelés ESZA sajátosságokról EFOP szinten, tehát ez mit takar, tulajdonképpen ERFA jellegű intézkedések is lesznek, hogy most ez mit jelent? Köszönöm. Dobos Krisztina: Az on going egyszerűen annyit jelent, hogy az operatív program megvalósítása még zajlik, tehát hogy menet közben. Az ESZA sajátosságok, tehát az EFOP-nak a nagyobb részét az ESZA források teszik ki, de nem, illetve az ESZA programok megvalósításának vannak speciális részei, vagy speciális módszereket kell itt használni, de semmiféleképpen sem szeretnénk kihagyni az ERFA fejlesztéseket sem. Varga Anikó: Még azt szeretném megkérdezni, hogy amikor egy-egy értékelésnek a módszertanát, specifikációját összeállítják, akkor bár, azt hiszem nincs benne a Monitoring Bizottság ügyrendjében, nem lehetne-e ezt megkörözni a Monitoring Bizottságban, mivelhogy lehetnének olyan speciális kérdések, amiket feltennénk és választ szeretnénk abban az adott értékelésben. Köszönöm.


|

28

Dobos Krisztina: Az értékelési terv a tervezett módszertant is tartalmazza, tehát nyilván bizonyos szinten, ahhoz lehet véleményeket tenni, magának az értékelés kiírásának, amikor ugye belekezdünk, konkrétan egy értékelésbe akkor specifikáljuk részletesen, ezt az eddigiekben a minisztériumok, IH-k munkatársaival egyeztettük, megvizsgáljuk majd akkor, hogy a Monitoring Bizottságokkal hogyan – ha erre igény van, hogy – milyen módon tudunk, akkor így egyeztetni. Dr. Rétvári Bence: Van még további kérdés? Parancsoljon. Varga Anikó: Én szerintem úgy lenne értelme ennek az értékelésnek, hogy ha azokra a kérdésekre, amit egyébként az értékelés elkészítése után tennénk fel, azt az értékelés előtt fel tudnánk tenni. Dobos Krisztina: Persze. Dr. Rétvári Bence: További kérdés valakiben felmerült-e? Nem? Köszönjük szépen, akkor ezt az alpontot lezárnám, köszönjük szépen az előadást. És akkor Sági helyettes államtitkár úrnak van még kettő egyebe, az egyéb egyebek előtt. Az első az ex-ante feltételek előrehaladásának bemutatása. Parancsolj. - Ex-ante feltételek előrehaladásának bemutatása Dr. Sági Zsolt: Köszönöm Elnök Úr. Az első előadásban szeretném röviden összefoglalni, hogy (köszönöm szépen) az úgynevezett előzetes ex-ante feltételek teljesítése során október 15-ös határnappal hogy állunk a teljesítésben tagállami szinten. Ezeket az úgynevezett ex-ante feltételeket az 1303/2013-as EK illetve EU rendelet tartalmazza. Ezeknek az a célja, hogy biztosítsa a programok végrehajtása során az egyes tagállamokban azokat a stratégiai, intézmény vonatkozási logikához kapcsolódó technikai feltételeket, amelyek biztosítják a források felhasználásának optimalizálását. Ilyen feltételek általánosan és tematikusan is meghatározásra kerültek, ezek ugye jól ismertek a különböző bizottsági dokumentumokból. Szerencsére bizonyos rugalmasságot is biztosítanak ezek a jogszabályok az egyes tagállamok tekintetében, tehát nem kizárólagosan kellett az operatív program elfogadásáig teljesítenünk ezeket a feltételeket maradéktalanul, hanem van lehetőség arra, hogy pénzügyi korrekciók, illetve egyéb adminisztratív lépések, mint az egyes prioritások végrehajtásának a felfüggesztése, ezeket a feltételeket bizonyos határidőkre elkészítsük. Így az legutolsó feltétel, vagy a legutolsó határidő az a 2016. december 31. de az egyes, az OP elfogadásakor nem teljesített feltételek vonatkozásában is külön határidőket kapott az adott tagállam. Hogyha áttekintjük az egyes feltételeket, akkor láthatjuk, hogy általános ex-ante feltétel az EU-ban egy van, amihez négy kritérium kapcsolódik. Amikor az OP-t elfogadta az Európai Bizottság, akkor még ez sem teljesült. Azóta előreléptünk, november 1-es határidővel egy kritériumot teljesítettünk, ezt majd később bemutatom, azaz három kritérium teljesítése maradt fenn. Szerencsére a tematikus kritériumok esetében sokkal jobb eredményt sikerült produkálnunk. Ez azt jelenti, hogy a huszonnyolc ilyen típusú kritériumból tíz már az OP benyújtásának időpontjában teljesült, ez tizennyolc, tizenhárom azóta teljesült. Összességében öt olyan kritérium van, aminek a teljesítése folyamatban van. Nézzük egy picit részletesebben ezeket a kritériumokat. Az általános feltétel, ami az OP-t érinti, ez a programok eredményességének és hatásosságának felméréshez szükséges statisztikai alapok, megfelelő mutatórendszernek a kidolgozása. Míg a tematikus ex-ante feltételek között – nem fogom most pontosan, részletesen felsorolni – tehát van olyan, ami a szegénység csökkentését célzó nemzeti stratégiai szakpolitikai keret megléte, romák befogadása, egészségügy területén regionális szakpolitikai keret, korai iskolaelhagyás, illetve a felsőoktatás esetén is van nemzetiregionális szakpolitikai keret előírva, illetve az egész életen át tartó tanulás esetén is van ilyen típusú előírás. Nézzük az általános ex-ante feltételt, ahogy ezt említettem: megfelelő statisztikai alapok, megfelelő eredménymutató-rendszer rendelkezésre állása. Itt látható ezen belül az a négy elvárás, amit teljesítenünk kell. Látható, hogy ebből már egy határidő már lejárt, amiben teljesítettük is. Tehát a nem a kevésbé fejlett régióra, hanem az az alatti releváns területi egység meghatározás, ahol értelmezhető az eredménymutató-rendszer, ennek a kidolgozása megtörtént. A kettes, hármas, négyes esetében viszont folyamatban van, tehát itt idei november 30-as határidők vannak, illetve szeptember 30. Itt van ezekben többek között indikátor kidolgozása, tanulók számának a meghatározása, duális képzésben lévő hallgatók számának a meghatározása. Nyilván, ehhez szükség van arra, hogy az úgynevezett OSAP-ban – tehát az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programban – ágazatonként gyűjtött adatokban, nyilván a KSH-val együttműködve olyan típusú módszertani, metaadatokat érintő szakmunkának kell teljesülnie, ami gyakorlatilag ezeket a statisztikai adatgyűjtési rendszerekbe is be kell építeni. Nyilván indikátorok akkor állíthatóak elő, hogyha egy indikátornak a módszertana le van írva. Ezeket be kell építeni az ágazati statisztikai adatgyűjtés rendszerébe, akkor tudunk releváns adatokat szolgáltatni. Ezért is vannak meghatározva adott esetben viszonylag hosszabb teljesítési időintervallumok. Ha megnézzük a következő ex-ante feltételeket, az egyes tematikus ex-ante feltételeket, akkor először az egészségügyit emelném ki. Ezt teljesítettük, lévén, látható itt az előrehaladása a teljesítésnek. Az egészségügyi ágazati stratégia elkészült, az Egészséges Magyarország 2014-20-as nevet viseli, és ezt a Kormány február 10-én határozatban elfogadta. Itt van a link, ahol gyakorlatilag elérhető, és itt benyújtottuk az Európai Bizottság részére jóváhagyásra. Tehát hamarosan ez is a reményeink szerint a „teljesült” kategóriába fog tartozni. A következő tematikus ex-ante feltétel a korai iskolaelhagyás csökkentését célzó stratégiai szakpolitikai keret. Itt is jelentős előrelépések történtek. Egyrészt a már említett ágazati módszertan, jelen estben a köznevelési módszertan


|

29

kiegészítésre került a korai iskolaelhagyást mérő mutatókkal – ez gyakorlatilag bekerült a köznevelési törvénybe. Jelenleg pedig a köznevelés benyújtotta azt a rendszertervét, ami megalapozná – ez ugye szeptember 15-ös határidő volt –, kicsit később nyújtották be számunkra, most a kollégák végzik ennek a vizsgálatát. Maga az a cselekvési terv, stratégiai akcióterv is elkészült már, ami szintén a végzettség nélküli iskola elhagyási stratégiára alapul, első olvasatban. Ezt az egyes államtitkárságok véleményezték. Hamarosan – reményeink szerint – a Miniszter Úr elfogadja, és ekkor ezt a második pontot is lezárhatjuk. Illetve van még egy, ami miatt részben teljesült ennek a státusza, hogy szükséges informatikai fejlesztés. Ezt reményeink szerint jövő február végéig sikerül majd teljesíteni. A következő nem teljesült, illetve részben teljesült feltétel, ez a felsőoktatási végzettség minőségének és arányának és hatékonyságának növelését célzó stratégiai szakpolitikai keret. Ezt már tavaly elfogadta a Kormány december 22-én, és az Európai Bizottság részére jóváhagyásra szintén benyújtottuk. A következő az egész életen át tartó tanulás elősegítését célzó szakpolitikai keret, ami, gyakorlatilag már korábban egy Kormányhatározat elfogadta ezt tavalyi év október 4-én, és a cselekvési terv egyeztetésére, majd jóváhagyására volt egy szeptember 30-as időpontunk. Az elkészült cselekvési tervnek várjuk még a jóváhagyását 2015. december 31-ig. Tehát összességében, ha nézzük a feltételeket – illetve visszalapozok itt még az elejére, az összefoglaló táblára – akkor látható, hogy az az ütem, amiben haladunk, reménykeltő a tekintetben, hogy a 2016. december 31-es határidőre minden olyan feltételt teljesítünk, ami által elkerülhetővé válik a kifizetéseknek, az időközi kifizetéseknek az esetleges felfüggesztése. Dr. Rétvári Bence: Köszönjük szépen. Ehhez kíván-e valaki hozzáfűzni valamit? Sokan. Ön még nem szólalt, úgyhogy kezdje Ön. Fonyó Attila: Tiszteletem, Fonyó Attila vagyok, felsőoktatás. Kettő olyan indikátor van, ami ex-anteként itt megjelenik. Zsoltot pontosítanám, a duális képzéseknél ott nem mérési ügy van, hanem mivel a duális képzés úgy lett bevezetve, hogy a végzettek még nem végezhettek – kivéve, hogyha van időgépük –, tehát őket majd akkor fogjuk tudni, a végzetteknek az arányát mérni, amikor eljutnak a végzésig, merthogy két éve el lett pilotként és idén rendesen bevezetve a rendszer. A másik indikátor viszont sokkal problémásabb. Ezt szakmai szinten számtalanszor jeleztük. Ez az indikátor azt méri, hogy aki diplomás lesz és diplomásként éppen diplomát szerez, az akkor hátrányos helyzetűe. Ezt nagyon egyszerűen tudjuk növelni, minden diplomásnak elvesszük a vagyonát, jövedelmét, és onnantól kezdve hátrányos helyzetű lesz, de valószínűleg nem ez az EFOP-nak a célja. Többször is jeleztük, hogy az mérhető, hogy ha a pályakövetés keretében megnézzük azt, hogy a belépéskor ő hátrányos helyzetű volt-e, azok milyen arányban végeznek. Illetve, akik belépéskor hátrányos helyzetűek, azok kilépnek-e. Tehát itt vagy olyan metódust kell mögé rakni az indikátornak, hogy értelmezhető legyen, vagy pontosítani kell az indikátort, mert ebben a formájában nem pontosan azt méri, ami a célja az OP-nak. Természetesen ezekre fogunk több fajta szöveges javaslatot tenni. A pályakövetés esetén ugyebár az van, hogy ott mintavétel van, tehát ott mintavételi hibahatár van, tehát ott egzakt százalékot nem lehet megadni, hanem a mintavételnek megfelelő mintavételes hibahatárral lehet megadni. Ha a statisztikai adatot, hát azt tudom megadni, hogy hátrányos helyzetű településről származó, ami viszont meg nem egy az egyben a hátrányos helyzetnek a definíciója, mert nyilvánvalóan egy hátrányos helyzetű térségből is lehet valaki, aki jó társadalmi-gazdasági helyzetben van. Tehát az indikátorban az a két pont, amit mérni akar, azt vagy két külön mérőszámmal tudjuk mérni, vagy pedig kvalitatív elemzéseket tudunk rá adni. És akkor, mondjuk, kétévente mindig bemutatjuk azt, hogy ez milyen tendenciát tud menni. De az a lényeg, hogy egzakt számot pontosan erre a definícióra nem lehet adni ebben a formában. Tehát itt kell valami fajta rugalmasságot, vagy valamifajta módszertani kompromisszumot kötni, hogy mérhető is legyen, azt is mérje, amit mérni kell, megbízható is legyen és érvényes is legyen az adott indikátor, és értelmes legyen. Tehát ezekre fogunk javaslatokat tenni, csak ez egy olyan pont, amit valahogy majd át kell vágni. Köszönöm. Dr. Rétvári Bence: Köszönöm szépen. Parancsoljon. Varga-Lencsés Viktória: Én azzal szeretném kezdeni, hogy az ex-ante feltételeknek a jelentősége rendkívül fontos az operatív programok megvalósítása során. Mert hiszen ezeken keresztül tudjuk azt követni, hogy a szakmapolitikai keretrendszer felállt-e, mögötte van-e az OP-ban tervezett fejlesztéseknek. Ezt ugye Magyarország vállalta, ezeket az akciókat, amelyek egyrészről a Partnerségi Megállapodásban vannak leírva, másrészről pedig OP-nként, amikor OP specifikus elemekről van szó. Egy meglehetősen komplex rendszerről van szó, tehát ezt látja a táblázatból is, hogy nagyon sok alpontja van. Ami azt is jelenti, hogy egy-egy témakörhöz kapcsolódóan, tehát például a korai iskolaelhagyáshoz kapcsolódóan négy-öt alpontra is adott esetben válaszolnia kell a tagállamnak, hogy azokat teljesíti. A bemutató alapján én sajnos azt mindenképpen szeretném jelezni, hogy szeretnénk meghívni az Irányító hatóságot egy egyeztetésre ezzel kapcsolatban, a biztonság kedvéért végigmenni a különböző akciókon, hogy valóban azok közül melyek teljesültek és milyen határidővel. Hiszen, hogyha végignézzük az OP-t akkor azt láthatjuk, hogy nagyon a végén járunk a folyamatnak, elég közel vannak a határidők, szinte alig marad olyan, aminek nem járt le a teljesítési határideje. Mindemellett van előrehaladás, tehát azt jól mutatja a prezentáció. Viszont azt is szeretnénk kérni, hogy az ezzel kapcsolatos kommunikációban is a válaszreakciókat az előírt eljárásoknak megfelelően kapjunk. És ezzel kapcsolatosan tisztáznám azt, hogy ez hogyan zajlik. Mert, amikor azt mondjuk a prezentációban, hogy teljesült egy feltétel, akkor az mit is jelent. Az azt jelenti, hogy a tagország az SFC rendszeren keresztül, a hivatalos


|

30

tájékoztatási csatornán keresztül megküldte a teljesített akcióra vonatkozóan a dokumentációt – hogy mi támasztja alá annak az akciónak a teljesítését, és erről készített egy úgynevezett teljesítési jelentést. És ezután mi a Bizottságon belül megköröztetjük ezeket az anyagokat. Természetesen előfordulhat, hogy kommentek érkeznek ezekre az anyagokra. És készítünk egy olyan válaszlevelet, amelyben vagy elfogadjuk a tagországnak az értékelését, az önértékelését – tehát azt mondjuk, hogy valóban teljesült ez az akció, vagy azt mondjuk, hogy hiányoznak, hiányzik néhány elem. illetve van még egy olyan opció is, hogy azt mondjuk, hogy nem teljesült. Magyarország esetében ilyen harmadik opcióról szerencsére nincsen szó, és az EFOP esetében különösen nincs. Két pontot emelnék ki, amivel elég, amelyekkel kapcsolatban előrehaladottabban állunk: a 10.2-es és a 9.3-as ex-ante kondicionalitás. Ez így, tudom, hogy nagyon kódszámoknak hangzik. A 9.3-as az az egészségügyhöz kapcsolódik, a 10.2-es pedig a felsőoktatáshoz. Mind a két feltétel esetében most abban a szakaszban vagyunk, hogy Magyarország, az Irányító hatóság megkapta a Bizottságnak az értékelő levelét, és szeretnénk erre, hát hamarosan, az elkövetkezendő hónapokban választ kapni. És ezért is javasoljuk a találkozót, hiszen vannak olyan kérdések, amelyeket talán könnyebb először szóban is tisztázni. Vannak azonban olyan pontok is, ahol egyelőre még csak ott tartunk a teljesítés kapcsán, hogy felhívtuk a figyelmét a tagországnak arra, hogy közeledik a határidő, vagy éppen már le is járt. A bemutató alapján jól látható, hogy a munka folyik, tehát reméljük azt, hogy a végső határidő tekintetében, 2016 végéig valóban nem lesznek problémáink az ex-ante feltételek teljesítésével. És azzal szeretném zárni a kommentemet, hogy nem szabad arról megfeledkeznünk, hogy mekkora ennek a jelentősége, tényleg a program megvalósítása kapcsán. Mert, amikor mi arról beszélünk, hogy ezek teljesültek vagy sem, akkor tulajdonképpen olyan helyzet is előfordulhat, hogy – nem mondom azt, hogy Magyarország esetében, és remélem is, hogy nem Magyarország esetében –, hogy megkérdőjeleződhet bizonyos OP-ból finanszírozott fejlesztéseknek a szakmapolitikai relevanciája. Nyilván ez egy ilyen nagyon extrém eset lenne, nem gondolom, hogy ez reálisan probléma Magyarországon, csak jó elkerülni az ezzel kapcsolatos kockázatokat is. Köszönöm. Dr. Rétvári Bence: Köszönjük szépen. Erre akar-e valaki reagálni, vagy – nem. Akkor menjünk tovább a felvetésekben, parancsoljon. Dobos Krisztina: Köszönöm szépen, a G.7-es, előzetes monitoringra vonatkozó feltétellel kapcsolatban szeretném a Monitoring Bizottságot néhány nem OP-specifikus dologról tájékoztatni. Az egyik az, hogy a Partnerségi Megállapodás monitoring bizottsági ülésén az a döntés született, hogy létrehoznak egy indikátor munkacsoportot, ami az OP-k közötti átfedésekkel együtt vizsgálja az indikátorokat. Ez most a napokban-hetekben kezdi majd meg a működését. Már a tavalyi év óta működik a minisztériumok között a mi koordinálásunkkal egy monitoring és értékelési munkacsoport, ahol a minisztériumok is tudnak bennünket tájékoztatni az adódó problémákról, illetve mi őket az általunk végrehajtott fejlesztésekről. És az ESZA-projektekkel kapcsolatban, ugye van egy, van most egy olyan kötelezettség, hogy akik ESZA-programban részt vesznek, és egyénileg azonosíthatóak – tehát tipikusan a képzések, munkaerőpiaci-programok részvevői –, róluk különféle adatokat, személyes adatokat kell gyűjtenünk, és ezekből adódó indikátorokat majd továbbítani a Bizottság felé. Ezzel kapcsolatban elkészült az a kérdőív, amit a projektgazdák már használni tudnak, illetve elkészült egy szerződés-tervezet, ami a projektgazdáknak az adatfeldolgozói tevékenységét szabályozza, különös hangsúlyt fektetve a titoktartásra, mivelhogy személyes, és helyenként érzékeny adatokról van szó. És a KEKKH-val, aki más országos adatbázisokat is üzemeltet, velük együttműködésben folyik az elektronikus rendszer kiépítése. Köszönöm szépen. Dr. Rétvári Bence: Köszönjük szépen ezt a tájékoztatást. Valakinek még hozzászólása ehhez? Vagy ennek kapcsán? Nincs. Akkor az utolsó beszámolót Princzinger Péter magyar hangja Sági Zsolt helyettes államtitkár úr, átadom a szót, specifikus kommunikációs tevékenységek bemutatása. - OP specifikus kommunikációs tevékenységek bemutatása Dr. Sági Zsolt: Elnök Úr, köszönöm szépen a szót. Igyekszem röviden, hogy legyen érdemi hozzászólásokról szó. nyilván az EFOP olyan szempontból speciális programnak tekinthető, hasonlóan a korábbi programozási időszakhoz, hogy talán ez a program jut el közvetve, közvetlen eredményeiben a legtöbb egyénhez, közösséghez, hiszen ugye középpontban az ember, tehát ugye gyakorlatilag az egyének szintjén érvényesül nagyon sok eredmény és hatás, kimeneti közvetlen eredmény. Úgyhogy ennek megfelelően nagyon fontosnak tartjuk, hogy a teljes programciklus – kiemelt projektek esetén ez különösen igaz –, hogy a projektciklus egészében is folyamatos kommunikációs tevékenység történjen mind a projekt kedvezményezettek, potenciális projekt kedvezményezettek irányába, és hasonlóan érvényes ez mind az elsődleges, mind pedig a másodlagos célcsoport-tagok vonatkozásában is. Talán a legfontosabb egy, azt gondolom, minden kommunikációs terv esetében, hogy azok a stratégiai célkitűzések, amelyek az operatív programban megfogalmazódnak, és nyilván a hazai ágazati stratégiákban is, és hallhattuk most az ex-ante kondicionalitások kapcsán, hogy mennyire fontos az a stratégiai keretrendszer, ami lényegében minden beavatkozási logikának az alapját kell, képezze. Nagyon fontos, hogy ezeket a célokat, és azokat a, azt a beavatkozási logikát, tevékenységeket, feladatokat és eszközöket, azokat transzparensen bemutassuk, és minden célcsoport sajátosságait tekintve olyan absztrakciós szinten juttassuk el hozzájuk, ami az érthetőségét ennek a


|

31

programnak szolgálja. Így nagyon fontos, mint minden általános kommunikációs tervnél, hogy egyfajta víziót határozzunk meg. Tehát, hogy hova szeretnénk elérni ezeknek a programoknak a megvalósításával, segítségével, tehát 2020-ra, 22-re, azokra a közbülső határidőkre milyen célokat szeretnénk elérni a programok szintjén. Milyen célokat szeretnénk elérni az egyes prioritásokban, és az egyes programok szintjén is. Így nagyon fontos az eredmény-kommunikáció, hiszen azok a fejlesztések, amelyeket elvégzünk, sok esetben, ha nem ERFA-ból finanszírozottak, akkor kevésbé látványosak. Tehát ugye ezek az ESZA-típusú programok esetében ez már régóta egy kihívás, amire szeretnénk hatékonyan válaszolni. Hiszen nehéz bemutatni, hogy az egyének szintjén, hacsak nem kapcsolódik valamilyen formális képesítéshez, képzéshez, bizonyítványhoz, akkor mi az az eredmény, amit be tudunk mutatni. Hiszen ezek többségében csak hosszútávon érvényesülő dolgok, hiszen valakinek az egyéni, emberi tőkéje, társadalmi tőkéje, kapcsolati tőkéje fejlődött, a foglalkoztathatósága nőtt, akkor viszonylag nehéz ezt mérhető eszközökkel bemutatni. És nagyon fontos nyilván a kommunikációs tervek esetében maga az eszközrendszer is. Hiszen nagyon nem mindegy, hogy milyen kommunikációs csatornákat használunk. Elég, ha arra gondolunk, hogy a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, egyének milyen fontos célcsoportját képezik az EFOP-nak, és az ő esetükben különösen fontos, hogy meg tudja válogatni azokat az eszközöket, megfelelően alakítsuk ki azt az eszköz portfóliót, amivel hatékonyan el tudjuk érni őket. Hiszen nem biztos, hogy rendelkeznek internet kapcsolattal, nem biztos, hogy rendelkeznek azokkal a modern kommunikációs csatornákkal, amivel a középosztályt, akár a felső középosztályt el tudjuk érni. A fő célok az EFOP vonatkozásában az a három fő cél és a tizenegy alcél, ami társadalompolitikai szempontból is meghatározó, és az egyes stratégiákból levezethető, ezt szeretnénk, ha a fő kommunikációs keretét jelentené az EFOP-al kapcsolatos kommunikációnak is. Szeretnénk, hogyha elsősorban az egyének nem úgy fognák fel, hogy egy bizonyos felhívás, vagy egy új kiemelt projekt megjelent, hiszen ez kevésbé releváns számukra. Azt szeretnénk közvetíteni, hogy melyek azok a fő társadalompolitikai célok, és mi az a konkrét, közvetlen hasznosulás, ami az egyének számára megjelenik. Ezért szeretnénk összekapcsolni azokkal a hazai szabályozási elképzelésekkel, azokkal az adott esetben hazai pályázati eszközökkel, vagy egyéb finanszírozási eszközökkel az EU-s programokat és felhívásokat, amik így, gyakorlatilag komplementer módon kiegészítik egymást, és hangsúlyozzák azt, hogy ez egy koherens rendszer. És azon célok érdekében történik, ami egyrészt a magyar kormányzat társadalompolitikai céljait is szolgálja, és természetesen az Emberi Erőforrás Operatív Program célrendszeréhez is hozzájárul. Ami a további specifikumokat illeti, ha áttérünk az eszközökre, ugye a teljes kommunikációs és PR eszközrendszert szeretnénk használni. Tehát azokat a sajtóközleményeket, szakmai előadásokat, rendezvényekre, szlogenekre, kampányokra súlyt szeretne fordítani, mint ahogy az eddigi programidőszakban jellemző volt. A médiaeszközök esetén láthatják szintén interjúk, közlemények, kiadványok, sajtótájékoztatók, sajtó kapcsolattartásnak a rendszere. Ez szeretnénk, hogyha úgy valósulna meg, hogy a szervezést tekintetében az adott szakmapolitikai célért felelős államtitkárság, a kiemelt társadalmi, szakmai partnerek, szervezetek, illetve az EU fejlesztésekért felelős államtitkárság felelős képviselői lehetőség szerint minél több olyan rendezvényen tudnának megjelenni, ahol ezek a közös társadalompolitikai célok kommunikálhatók. Ahogy említettem, a sajtótájékoztatókat elsősorban a felhívások megjelenését követően tartanánk meg. Erre már vannak jó gyakorlatok. Igyekszünk olyan helyszíneket használni – talán ez a nyíregyházi helyszín is bizonyíték rá –, hogy azt a Budapestközpontúságot, ami a kommunikációban is jelentkezik, ezt lehetőség szerint levigyük azokra a helyszínekre, amik a legrelevánsabbak az adott program szempontjából. ilyen sajtótájékoztatókra már volt a közelmúltban is példa, és szeretnénk fokozni a vidéki helyszíneknek a jelentőségét. Ugye láthatjuk itt az eddig megjelent pályázatokat, itt idén ugye hat ilyen felhívást jelentettünk meg. Ebben már ezt a fajta, társadalompolitikai célok mentén történő tematizálást, ezt igyekeztünk megtenni. Tehát egyrészt itt volt egy a hátrányos helyzetű személyekre koncentráló tematikus blokk, amibe a Tanoda programok, a megváltozott munkaképességűeket, a roma szakkollégiumok támogatása jelent meg. És volt külön egy felsőoktatási blokk is. Ami a további megjelenéseket illeti, a szociális és felzárkózási területen az egyik tematikus blokk, ami a kapcsolódó társadalompolitikai célok megvalósítását szolgáló bejelentés lenne, a családés ifjúságügy területén, az egészségügy és a köznevelés-felsőoktatás lenne egy olyan tematikus blokk, keretrendszer, amihez rendeznénk a kommunikációs tevékenységeket és erőfeszítéseket. Természetesen azok a kötelező leírások, amik az egyes potenciális kedvezményezettek tájékoztatásának a leírását jelentik, úgymint információs napok, ügyfélszolgálat működtetése, projektindító napok, nyílt napok, projekt rendezvények, ezekkel továbbra is szeretnénk élni. Tehát nagyon fontos, hiszen nekünk van, ha úgy tetszik, a legtöbb ügyfelünk az összes operatív program közül, hogy az a civil szervezetek, egyházi szervezetek, nem állami szervezetek, azok gyakorlatilag folyamatosan képben legyenek. És ennek érdekében szeretnénk, hogyha szintén ezek a sajtó nyilvános rendezvények, projektindító napok, információs napok szerte az országban elérhetőek lennének. Ennek érdekében, azt hiszem, hogy a Tanoda kapcsán, szervezünk most négy helyszínt, hogyha a főosztályvezető is megerősít ebben. Dr. Fedor Mihály: December 8-án Budapesten, 9-én Székesfehérvárott, 10-én Kecskeméten, és 11-én Miskolcon. És azt szeretném jelezni, hogy a pályázat.gov-on minden pályázat megtalálható, tehát online módon lehet bejelentkezni a kollégáknak, ez ma közzétételre is került már a honlapra. Dr. Sági Zsolt: Jó. És akkor a záró gondolatom. Azokat a kötelező nyilvánossági elemeket, amiket a vonatkozó EU-s irányelvek előírnak, azt természetesen minden projektben biztosítjuk – vonatkozik ez a kötelező arculati elemekre,


|

32

ugye, az operatív végrehajtásra, és a média-tevékenységek és PR-tevékenységek helyszíneinek biztosítására. Köszönöm szépen a figyelmüket, és várom a kérdéseket. Dr. Rétvári Bence: Köszönjük szépen. Van-e valakinek kérdése? Először itt, és aztán ott, és volt még más? Akkor ez a kettő. Parancsoljon.

Deák Sarolta: Nekem nem világos az, hogy ezeket a kommunikációs tevékenységeket az Irányító Hatóság a Miniszterelnökséggel együttműködésben, vagy egyedül valósítja meg ezeket az OP-specifikus kommunikációs tevékenységeket. Illetve, hogy az IH számára világos-e az, hogy milyen költségvetésből gazdálkodnak majd ezekre a tevékenységekre nézve. Nem csak a mostani évben, hanem az egész periódusban. Dr. Sági Zsolt: A specifikus tevékenységeket természetesen a Miniszterelnökséggel koordinációban, de alapvetően a mi javaslataink alapján végezzük. Hiszen, ahogy említettem is, az EFOP számos olyan speciális célcsoportot tartalmaz, ami a többi OP esetében kevéssé releváns. Ezért itt igyekszünk olyan eszközöket, kommunikációs csatornákat használni, amelyek, elérően a többi, elsősorban ERFA-dominanciájú projekttől, más kedvezményezetti kört szólítanak meg. Gondolom, hogy itt mindenképpen indokolt egy speciális kommunikációs eszközrendszer alkalmazása. Ami itt a büdzsét illeti, Főosztályvezető Úr segítségét kérem, hogy pontosan hogy lesz. Dr. Fedor Mihály: A Miniszterelnökségnél áll rendelkezésre a költségvetés, és onnan kapjuk meg a programokhoz. Ez, a következő évinek most történik az egyeztetése, és ahhoz, hogy a kommunikációs tervet véglegesíteni tudjuk, a teljes jövő évi feladatokat, ahhoz az kell, hogy az Éves Fejlesztési Keret elfogadásra kerüljön, és ahhoz kapcsolódóan milyen információs napokat, milyen rendezvényeket tartunk. Dr. Sági Zsolt: Köszönöm szépen. Dr. Rétvári Bence: Parancsoljon. Kovács Bence: Köszönöm. Részben választ kaptam a kérdésemre, illetve még szeretném megjegyezni, hogy most folyamatban van társadalmi véleményezésen a KÖFOP-3.1.1, az operatív programoknak végrehajtásába a partnerek és a lakosság széleskörű bevonása. Pontosabban ebbe a társadalmi és szociális partnerek, kiemelten a monitoring bizottsági tagok bevonását, illetve a lakosság EU-s támogatásokkal kapcsolatos ismereteinek bővítését szolgáló technikai segítségnyújtás projekt megvalósítása. Erre most van a Magyar Természetvédők Szövetségének, akik zöld delegáltak, tehát környezetvédő civil delegáltat küldtek a KÖFOP-ba egy javaslat, ahol civil partnerek csatlakozását várják. Tehát az ülés után, ha valakit érdekel ez, hogy a társadalmi partnereknek a kapacitásfejlesztése is bekerüljön ebbe a projektbe, akkor kérem, hogy keressen meg engem. Köszönöm szépen. Dr. Rétvári Bence: Köszönjük. További? Parancsoljon. Balogh Zoltán: Engem csak egy technikai dolog érdekelne. Tegnap az éves áttekintő ülésen nem igazán sikerült egyértelmű választ kapni a Miniszterelnökség kommunikációs főosztályától, hogy az irányító hatóságok a 2015-ös akciótervek végrehajtására, amiben indikatív forrás megjelölés is szerepelt. Kaptak-e bármilyen szerződést, megállapodást, egyáltalán forrást arra, hogy a tizenötös kommunikációs tevékenységüket végrehajtsák. Dr. Rétvári Bence: Parancsoljon. Borsody Kinga: Borsody Kinga vagyok. Igaz, hogy a Miniszterelnökség, és igaz, hogy az európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkárságot képviselem, de ez a terület másnál van. Sőt, ugye bizonyára tudják, hogy átalakítások is történtek kommunikációs fronton, úgyhogy tolmácsolni fogom, jó? És megígérem, hogy jövő hétig választ fogunk adni erre. Rendben így? Nem, nem tudok válaszolni erre, hogy…


|

33

Balogh Zoltán: Jó, rendben, tehát igazából az érdekelt volna, hogy az IH kapott-e pénzt. Tehát, hogy egyszerűre fordítsam a szót. Borsody Kinga: Mondjuk azt az IH is meg tudja mondani, hogy kapott-e pénzt szerintem. Balogh Zoltán: Így van, tehát engem ennyi érdekel most, tehát. Dr. Rétvári Bence: Erre tudunk válaszolni? Dr. Sági Zsolt: Főosztályvezető Úr segítségét kérem. Dr. Fedor Mihály: Nem. Dr. Rétvári Bence: Nem kapott, vagy nem tudunk válaszolni? Dr. Fedor Mihály: Nem kapott eddig. Dr. Rétvári Bence: Jó, OK [Hozzászólások mikrofonon kívül.] Igen, még valakinek ehhez? Nincs. Erről szavaznunk kell. Határozati javaslat: a Monitoring Bizottság a kiegészítésekkel a kommunikációs tevékenységek bemutatását elfogadta. Aki ezzel egyetért, kérem, emelje fel most a kezét. Borsody Kinga: Én úgy tudom egyébként, kapott. De vissza fogunk jelezni, jó? Dr. Rétvári Bence: Szavazunk, szavazzunk. Kérem számítani. 14 igen. Igen, letehetik. Aki nemmel szavazott? Aki tartózkodott? 14 igen, 0 nem, 0 tartózkodással elfogadtuk. 10/2015. EFOP MB határozat: A Monitoring Bizottság a kiegészítésekkel a kommunikációs tevékenységek bemutatását elfogadta.

Dr. Rétvári Bence: Parancsoljon. Ja, csak ennyit akart, jó. Egyéb „egyebek”. Itt a NOE mondta az elején, parancsoljon. Varga Anikó: Akkor köszönöm a szót. Arról szeretnék beszélni, hogy amit az egyik kiírás véleményezése kapcsán meg is írtam, hogy szeretném kitenni az asztalra, ezt a problémát. Mert az adott kiírásban, és aztán a többit is megnéztem – nem tudtuk mindet véleményezni, mert amikor érkeznek a kiírások, akkor általában olyan sok érkezik egyszerre, hogy azt nem tudtuk mindet áttekinteni, ezért csak a számunkra legrelevánsabbakat tudtuk általában véleményezni. De az a problémánk van a kiírásokkal, hogy civil szervezetként, civil szervezetek szempontjából nézve a dolgot, itt a projektek végrehajtásában teljesen le lett nullázva a projektmenedzsment költség. Sőt, sok helyen még a szakmai vezetés költsége is, vagy fedezete. Most úgy érezzük, hogy a civil szervezeteknek ebben a pillanatban nincsenek olyan forrásai, amiből ezeket fedezni tudnák, főleg nem rendszerszerűen. Ha úgy nézem, hogy a kilencszáz milliárd forintból körülbelül huszonöt százalék az, ami sztenderd projektként lesz kiírva – ha jól emlékszem az arányra –, akkor az kétszáz milliárd forintnál több. Ha ennek csak az öt százalékát tekintem úgy, hogy ennek a pénznek a megmozgatásához kellene még ötszázaléknyi munkaerő és egyéb költség, hogy ezt meg is lehessen valósítani, az is tízmilliárd fölötti tétel a civil szervezetek számára. Tehát olyan óriási hozzáadott költséget kellene beforgatni a civil szervezeteknek, amire nincsen forrásuk. A civil szervezetek elsősorban, például az egyesület, a saját tagságának kell, hogy elszámoljon a ráfordításokkal. Tehát hogy nem lehet, nem vállalhatja fel, hogy olyan programokat hajtson végre, ami a tagságtól veszi el a meglevő forrásoknak a felhasználását. Ha ezek állami feladatok, amiket a civil szervezet az operatív programokon keresztül végrehajt, akkor eleve nem látom be, hogy miért magának kellene előteremtenie a fedezetet. Ha pedig nem állami feladat, az a helyzet, hogy akkor sincsen a civileknek pénze, a vállalkozásoktól az elmúlt években végtelenül leapadtak a forrásaink. Úgy érezzük, hogy inkább fejleszteni kellene a civil szervezeteket, nem pedig kivéreztetni. A másik szempontból, és most ugye nem pénzügyi, hanem szakmai szempontból. Hogy önkénesekkel lebonyolítani három-négyéves programokat, ahol az önkénteseknek tíz-húszmillió forintos felelősségeket kell vállalnia, folyamatosan felügyelni és további önkénteseket és további bevont szakmai végrehajtókat kezelni, ez egyszerűen, tehát ilyen hosszú önkéntes szerződéseket ilyen


|

34

vezetői feladatokra egyszerűen irreális elvárni, hogy kötni lehessen. Ez azt jelenti, hogy az önkénteseink néhány hónap, hét-hónap után lelépnek, és akkor a négyéves periódusban egy rakás projektmenedzsert és egy rakás szakmai vezetőt kell forgatni. Nem, másfelől pedig a szakmai vezetők szempontjából, ha jó szakmai vezetőt szeretnénk, akkor a szakértelmet bizony meg is kellene fizetni. Felmerül az is, hogy az önkénteseknek ugye költségtérítés is adható a vonatkozó törvények alapján. Ez bizonyos esetekben kötelező is, például a foglalkoztatással kapcsolatban felmerülő orvosi vizsgálatokkal. És ha még ezt sem lehet megtéríteni, vagy útiköltséget – holott egy országos szervezetként elég sok útiköltség merül fel, akkor ez megint csak azt jelenti, hogy ezt a civil szervezetnek a saját tagsága rovására kellene előteremteni. És akkor azt gondoljuk, hogy akkor viszont olyan programokat hajtunk végre a saját forrásainkból, ami jóval kevesebb kötöttséggel, nulla adminisztrációval jár, és nem kell sokéves fenntartási kötelezettséget vállalni hozzá. Tehát akkor a meglevő forrásainkból inkább megcsináljuk azt, amit igazán szeretnénk. Úgyhogy én nagyon szépen kérem, hogy ezt gondoljuk végig, hogy valóban reális-e az, hogy a civilektől ilyen mértékben elvonják a projektmenedzsmentnek és a szakmai vezetésnek a fedezetét. Mert azt ugyan megértjük, hogy a megélhetési civil szervezeteket nem akarják támogatni, bármit jelentsen is ez a kifejezés. De azt gondoljuk, hogy szakmai értékeléssel, például a közhasznúság kritériumával, vagy más kritériumokkal – működés időtartamával, stb. –, illetve az egységköltség alapú elszámolásokkal és a költségek felső korlátjával ki lehetne szűrni az anomáliákat és nem pedig ezt az egész problémakört lesöpörni az asztalról. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. Dr. Rétvári Bence: Köszönjük szépen. És ez nem is egy speciális, hanem egy általános probléma. Tehát nemcsak a NOE-t, hanem másokat is érinti, akik komolyan veszik a dolgot és folyamatosan szeretnék vinni a működésüket. Ki érzi magát illetékesnek, hogy válaszoljon? Parancsoljon. Fonyó Attila: Tiszteletem, ismét Fonyó Attila, felsőoktatás. Nem válaszolni szeretnék, hanem megerősíteni, hogy a jogszabályi környezetnek van két, legalábbis a felsőoktatás esetében két ilyen akadályozó tényezője, amelyeket nyilván nem itt a Monitor Bizottságon, hanem a Kormányon, illetve a szabályozó minisztérium és az EMMI között érdemes lenne felvetni. A projektmenedzsment-ügy, a két és fél százalékot mi úgy oldottuk meg, hogy a kötelező projektmenedzsment óraszámokat, azokat radikálisan lecsökkentettük, mert különben a minimálbérnek nem megfelelő óraszámokat kellett volna fizetnünk. Tehát van olyan projekt, ahol esetében beírtuk azt, hogy a projektmenedzsment az heti két óra kötelező, mert hogyha annál magasabbat írunk be, akkor a minimálbért sem tudja a két és fél százalékból kigazdálkodni az adott kisebb projekt. Tehát ezt így meg tudtuk oldani. Mondjuk, a felsőoktatási intézményeknél gyakorlatilag ott vannak akkora menedzsment kapacitások, hogy meg tudják oldani, és akkor meg a projekten kívüli erőforrás kerül az elvileg száz százalékban támogatott projektekbe. Tehát ebből a szempontból mi még jól állunk, de ez tényleg egy önellentmondásos történet, hogy egyik oldalról kötelező magas projektmenedzsment óraszámok vannak, a másik oldalon meg viszont nincs rá, az elvileg száz százalékos fedezete a felső korlát miatt. A másik az pedig a rezsi egy százalék. Ami önmagában érthető, hogyha a rezsinek nem lenne egy olyan értelmezése a jogszabályban, hogy a rezsi alá tartozó bármely tételt nem lehet lehatárolni. Erre mondok példát. Az összes olyan jelentős energiát, vizet vagy hőt használó kutatási terület hátrányba került, ahol nyilvánvalóan mondjuk, például halakat tenyésztenek, mert a hal vízben él, és a rezsi egy százalék miatt a halaknak szükséges vizet, azt nem lehet elszámolni. Mert a rezsi egy százalékban, amikor az egy százalék meg lett határozva, alapvetően a WC lehúzásra, illetve a folyó ivóvízre gondolt a jogszabályalkotó. Az ilyen extra esetekre nem gondolt, de ugyanez az eset a pirolízis esetében, ugyanez az eset a járműipar esetében, ugyanez az eset a gyógyászat esetében, vagy a gyógyszerészet esetében. Ahol nagy energia igény van, nagy hő igény van, nagy víz igény van. Ezek egyébként a kiemelt kutatási területek az országban, pont ezeknek a rezsi fedezetét tette lehetetlenné a jogszabály azzal az egy százalékos korláttal, illetve mellette azzal a kimondással, hogyha mondjuk, a pirolízis nagyberendezésre ráraknak egy külön mérőórát, azt sem lehet elszámolni. Tehát ez két olyan probléma, amiket a jogszabályalkotó az ilyen speciális esetekben, úgy érzem, hogy nem gondolt át. De ez nem a Monitor Bizottságnak a feladata, csak érdemes rögzíteni, hogy ebben valami fajta módosítás, vagy valami fajta speciális lépést érdemes lenne közvetíteni a szabályozó felelőse felé. Köszönöm. Dr. Rétvári Bence: Helyettes Államtitkár Úr. Dr. Sági Zsolt: Köszönjük. De ez, ha jól értem, akkor ez elsősorban a felsőoktatás problémáira reflektált, kevésbé a civilek által tett általános probléma…


|

35

Fonyó Attila: Civilek által csak az, hogy van egy általános probléma [Dr. Sági Zsolt: Világos, világos], ami egy csomó esetben nem probléma, tehát EFOP felsőoktatás kutatás, meg a GINOP-nak a kettes prioritását, azt elég durván visszaveszi. A Pálinkás Úrék is jelzik, és odafele, tehát a geo-pályázatok kiírásaként lett, hogy mondjam, égető, vagy látványos ez az egy százalékos ügy. És ott is, én úgy tudom, hogy történnek ezzel kapcsolatos problémajelzések. Csak nálunk is, amikor az EFOP útmutatót véglegesítettük, akkor szembesültünk vele, hogy egyébként beírtuk az egy százalékot, és néztük azt a módszert, ahol valahogy megtaláljuk azt a speciális ügyet, hogy a nagyberendezésekhez szükséges külön költséget elszámolható, és találtunk egy kisbetűs-kisbetűs bekezdést a jogszabályban, ami alapján ez is ki van zárva. Tehát ilyen szempontból valóban egy kicsit késve, de most realizáltuk, hogy van egy ilyen probléma. Dr. Sági Zsolt: hogy akkor a civil témában is válaszoljak, tehát ugye ez központi szabályozás. Tehát a 272-es, illetve az Egységes Működési Kézikönyv része a 272-esnek egyértelműen előírja ezeket. Én szakmailag azt mondanám, hogy progresszív kulcsot kellene kitalálnunk erre, mert valóban, minél kisebb a projekt, annál inkább zsugorodik ez a 2,5, 5%, attól függ, miről beszélünk. És gyakorlatilag pont az ESZA egy olyan típusú alap, illetve olyan típusú tevékenységeket támogat, hogyha kis projektekben gondolkozunk, akkor pontosan ezeknél a kis projekteknél arányaiban bizonyos típusú költségek, azok nagyobb arányt foglalhatnak el. Ez esetben szerintem lehet egy nyitott kommunikáció, mi ezt adott esetben továbbíthatjuk a Miniszterelnökséghez. Nyilván, akik ehhez kapcsolódóan a 272es módosítására intézkedhetnek. Szerintem több jelzés volt már talán, de ha szükséges, akkor nyilván ezt folytatjuk. Borsody Kinga: Bocsánat, erre hagy reagáljak. Nagyon sok visszajelzés volt ezzel kapcsolatban, és nem csak a rezsi, nem csak a projektmenedzsment, hanem a földtulajdon, és még sorolhatnám. Igen, ez egy felsővezetői döntés volt, nagyon sok esetben jeleztük, a szaktárcák is jelezték már. Egyelőre nincs szándék a módosításra. Annyi, illetve annyi rugalmasság került a rendszerbe ez ügyben, hogy az előkészítő költségek tekintetében lehet a belső korlátok között csoportosítani. Mondjuk ez sajnos, mondjuk, a földtulajdon vásárlásra nem vonatkozik. Ennyit már elértünk. Most el kell, hogy induljanak a felhívások. Tehát az a döntés, hogy el kéne indítani végre a felhívásokat és meg kéne nézni, hogy milyen eredményeket fog produkálni az első időszak, és akkor, esetleg lehet ezen változtatni. De most nincs erre szándék. De hát azt gondolom egyébként, hogy lehet még jelezni. De mi, innen már nem tudjuk. Dr. Rétvári Bence: Minden válaszadásra alkalmas ember válaszolt, úgy látom. Ebben a témában, vagy más témában? Parancsoljon. Kovács Bence: Elnézést, de ha így mennek ki a kiírások, akkor kétféle pályázat lehet civil oldalról szerintem. Egyik, aki – illetve egy pályázói kör –, egyik, aki nem pályázik, felméri azt, hogy nem tudja megvalósítani. A másik meg, vagy jórészt bele fog dőlni a projektjébe. Ez egy megjegyzésem lenne. A másik pedig, hogy még kiegészítsem az előző monitoring bizottsági ülésen már felvetettem, hogy a civil szervezeteknek nagy probléma, hogy a, hogy gyakorlatilag a fedezet bankgarancia ugye a vállalkozásoknak rendelkezésre áll, a civil szervezeteknek nem áll rendelkezésre. Tehát az előleg kérdésében ez megint egy olyan probléma, ami bizonyos méretű projekteknél gyakorlatilag kizárja azt, hogy pályázni tudjanak. Ugyanúgy probléma az is, hogyha, pláne, ha önkéntesen kell a szervezet vezetőknek olyan projekteket finanszírozni, ami az új Ptk. szerint ugye már korlátlanul, saját vagyonukkal felelnek. Köszönöm. Dr. Rétvári Bence: Parancsoljon Borsody Kinga: Csak egy mondat erejéig hagy reagáljak. Tehát az előző ciklusban nem voltak bizonyos korlátok, mégis rengeteg bedőlt projekt van, mint látjuk. Tehát nem gondolom, hogy csak ezen múlik, de igaza van egyébként, részben. És, hogyha már itt megkaptam a szót, csak hagy reagáljak arra, amit a Bizottság is felvetett, és szerintem teljesen igaza volt bizonyos vonatkozásban. Hogy ugye látjuk az előző ciklusban a zárásokat. Hogy én azt gondolom, hogy nem feltétlenül, esetlegesen az IH felelőssége, hanem ugye, tehát nagyon sok múlik azon, hogy milyen egy felhívás, mi a tartalma, ki a kedvezményezettje. Tehát ugye, hogyha van egy felhívásom, és az eleve rossz konstrukcióra épül, akkor ez, legyen ember a talpán, aki végig csinálja, és le tudja zárni. Tehát én azt gondolom, hogy itt a szaktárcának és mondjuk - itt jön ugye a civil oldal- az egyeztetések kapcsán, hogy milyen felhívás mire kerül ki, az meghatározza az eredményességét egy OP-nak és a teljesítésének.


|

36

Dr. Rétvári Bence: Parancsoljon. [Hozzászólások mikrofonon kívül.] Nem tudták fordítani. Pedig mi hallottuk. [Hozzászólások mikrofonon kívül.] Valakinek még ehhez? Nincs. Még egyéb „egyebe” valakinek? Biztos senkibe nem szorult még semmi? Most mondják, vagy fél évig nem találkozunk. Jack Engwegen: On this topic or any other…? Dr. Rétvári Bence: Anything else. Parancsoljon. Jack Engwegen: Azt gondolom, hogy van még néhány téma. én egyet fel fogok vetni most. Először is, szeretném tájékoztatni a bizottsági tagokat, hogy az Európai Bizottság a Miniszterelnökséggel együttműködve, valamint a Transparency Internationallel együttműködve egy konferenciát szervez a csalás- és korrupció-ellenesség témakörében. És mindenkit szeretnék arra bátorítani, hogy csatlakozzon. A Miniszterelnökségen több információt lehet erről kapni, mindenkit nagyon szeretnénk meghívni erre. Remélem, nem csak meghallgatják az előadásokat, hanem esetleg hozzá is tudnak járulni értékes megjegyzéseikkel. Nagyon fontos, hogy az európai uniós pénzek felhasználásánál a csalásnak és korrupciónak minden esélyét meg tudjuk szüntetni. Varga-Lencsés Viktória: Mind a ketten, nagyon röviden néhány, ugyancsak rendezvényről szeretnénk tájékoztatást adni. Ez főleg az Irányító Hatóságot fogja érinteni. Egyrészről lesz december 10-én egy audit tapasztalatok megosztásáról szóló műhely-beszélgetés a bizottsági kollégákkal, bizottsági auditorokkal. Miután ma is többször szóba került az ÉFK kapcsán, hogy, az audit kockázatok kérdése, szerintem mindenképpen érdemes az ezen való részvételt megtervezni. Szóval december 10-én lesz, és egész nap lehet kérdezni a bizottsági auditoroktól. A másik, amit szeretnék megemlíteni, az egy nagyon fontos, aktuális kérdés. Nem csak Magyarországnak, hanem Európának, a migráció kérdése. Ezzel kapcsolatban bizottsági munka folyik és lesz egy látogatás. Igazából nem a mi főigazgatóságunk szervezi, hanem a DG Home névre hallgató, ezért a témáért felelős főigazgatóság szervez minden tagországban, minden érintett tagországban egy látogatást, hogy felmérje az ezzel kapcsolatos helyzetet, és azokat a lehetőségeket, hogy milyen módon lehet az érintett operatív programokat ilyen irányban felhasználni. Erre minden irányító hatóság meghívásra fog kerülni, ez december 8-án fog megtörténni. Én is tovább adom a szót, Zoltán még tájékoztat. Balogh Zoltán: Még két rendezvény, ami a… Tehát az Éves Fejlesztési Keret kapcsán talán még nem került szóba egy prioritás, vagy egy eleme az Operatív Programnak. Ez a pénzügyi eszköz révén történő végrehajtása az Operatív Programnak, ami egy nagy újdonság, ami lesz a TÁMOP-TIOP-al szemben és ennek lesz egy rendezvénye december 9-én, 10-én Brüsszelben, amire az Irányító Hatóság figyelmét szeretném elsősorban felhívni. Ebben a témakörben lehet tájékozódni, a fi-compass keret rendezvényén. Illetve van egy új támogatási eszköz, ami a Foglalkoztatási Főigazgatás által működtetett ESZA Bizottság, illetve a kapcsolódó munkacsoport munkájának az újraszervezését jelenti. Eddig a tagállam egy kontaktpontot jelölhetett ki és az ő részvételükre volt lehetőség ezeken a rendezvényeken. Mivel az EFOP az egyik olyan irányító hatóság, ami az ESZA források jelentős részér kezeli, én szeretném arra a lehetőségre felhívni a figyelmet, hogy ezentúl, ezeken a munkacsoportüléseken az irányító hatóságok is részt vehetnek a nemzeti kontaktpontok mellett, kontaktpont mellett. Ez jelenleg az NGM-nek a foglalkoztatáspolitikai államtitkársága, aki ezt a funkciót betöltötte. És én úgy gondolom, hogy ez egy hasznos információszerzési lehetőség az aktuális jogszabályi keretekről, illetve információkról arra vonatkozóan, hogy a Bizottság általános keretek között milyen módon szeretné az ESZA forrásokat felhasználását biztosítani a 2014-20-as időszakban, illetve azt követően. Köszönöm szépen. Dr. Rétvári Bence: Köszönöm szépen, van-e valakinek még valamilyen közérdekű hirdetni valója? Nincsen. Hát akkor nagyon szépen köszönöm mindenkinek a részvételt. Azt mondja, hogy 17 óra 39 perc van, 18 órára terveztük, azt hiszem, a végét, úgyhogy húsz perccel korábban végeztünk. Pár technikai információt akkor a Főosztályvezető Úr elmondana. De én még előtte is a mai ülésnapot lezárom. Holnap folytatódik ugye látogatásokkal a Monitoring Bizottságnak az ülése, de mára befejeztük a munkát. Mindenkinek nagyon szépen köszönöm, aki itt volt és végig kitartott. És akkor jöjjenek a szolgálati hirdetmények. 2015. november 27., 2. nap 7. TIOP – Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kórházi projektek bemutatása


|

37

JEGYZŐKÖNYV az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Monitoring Bizottságának üléséről

Recommend Documents