Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program partnersége Salgótarján 2013. Június 27.
A 2007-2013-as időszak általános tapasztalatai
2
A 2007-2013-as tapasztalatok beépítése Fenntartói szemlélet (pénzügyi fenntarthatóság, jogszabályi környezet) Adminisztráció egyszerűsítése (egyszerűsített elszámolási technikák bevezetése) átalány (horizontális költségekre, flat rate): EU Bizottság elfogadta, ezidáig elvétve alkalmazott (10-20% közötti összeg elszámolása számla benyújtása nélkül) egységköltség (unit cost) és eredmény alapú elszámolás (lump sum) Ágazati megközelítés helyett komplex programok megvalósítása Menedzsment struktúra (irányító Hatóság szaktárca keretében kerül kialakításra – megfelelő szakpolitikai felkészültség és jó kapcsolat az ágazatokkal elengedhetetlen) Feladat a jelen programozási időszakban: egyszerűsített elszámolási technikák kipróbálása pilot keretében önköltségszámítás megalapozása globális támogatás menedzsment eszköz alkalmazására felkészülés 3
Mi történt eddig a 2014-2020-as tervezésben?
4
A Partnerségi Megállapodás céljai
Fenntartható, magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővítésére épülő növekedés A gazdasági szereplők versenyképességének javítása és nemzetközi szerepvállalásuk fokozása
Foglalkoztatás növelése
Energia- és erőforrás hatékonyságának javítása
Társadalmi felzárkózás, népesedési kihívások kezelése
A gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések
5
A 2014–2020 közötti operatív programok (1600/2012 (XII.17.) Korm. hat)
6
EFOP
Kormányzati szinten
2012. szeptember
Miniszteri Értekezlet döntése alapján megalakul az államtitkárságok képviselőből álló tervezési munkacsoport az EFOP háttereként szolgáló stratégiák beazonosítása
2012. október
az ágazati fejlesztési igények összeállítása
NFK határoz arról, hogy az NFM-NFÜ felel az OP tervezés összehangolásáért és a bizottsági tárgyalásokért, NGM felel a Partnerségi Megállapodásért
2012. november
humán területet érintő szöveg javaslatok megküldése a Partnerségi Megállapodáshoz áthúzódó és nagyprojekt elképzelések egyeztetése
NFK dönt az Európai Bizottság felé képviselendő keretálláspontról
2012. december
NFK dönt az OP-król és az NGM a tervezés főfelelőse
Európai Bizottsággal
Bizottság kiadja a pozíciós papírját első tárgyalás plenáris keretek között, humán fejlesztési célok külön kerülnek áttekintésre 7
EFOP
Kormányzati szinten
Európai Bizottsággal
2013. január
EFOP prioritási tengelyeinek meghatározása
NGM kiadja az OP tervezési sablont
2013. február
EFOP specifikus céljainak és intézkedéseinek rögzítése (EFOP 0.1 változat) a megalapozó stratégiák kidolgozási folyamatának és ütemezésének meghatározása
NFK rögzíti a további tervezés menetét
második plenáris tárgyalás: a Partnerségi Megállapodás szerepel napirenden
2013. március
egyeztetés az EFOP intézkedések tartalmáról és egymáshoz való kapcsolódásukról a KMR-t érintő fejlesztési prioritások rögzítése
OP-k közötti egyeztetések a lehatárolási kérdésekről ex-ante feltételek teljesítésének bemutatása
Bizottság kéri a tervezett partnerségi folyamat megerősítését
2013. április
EFOP specifikus céljainak és intézkedéseinek részletes kidolgozása (EFOP 1.0) első javaslat megfogalmazása az EFOP prioritási tengelyek közötti pénzügyi megosztásra
egyeztetés a Partnerségi Megállapodás és az OP-k társadalmi partnerségéről
EFOP első informális egyeztetése az Európai Bizottsággal
8
EFOP
Kormányzati szinten
2013. május
EFOP társadalmi egyeztetésre szánt változata elkészül elindul az EFOP ex-ante értékelési és stratégiai környezeti vizsgálata
NFK döntése, hogy júniusban zajlik az OP-k első körös társadalmi egyeztetése NFK dönt az OP-k közötti forrásokról
2013. június
EFOP prioritásai közötti pénzügyi megosztás véglegezése EFOP indikátorainak kidolgozása EFOP részletes egyeztetése a partnerekkel szakmai fórumok keretei között ,12 fórum
OP-k társadalmi egyeztetése OP-k közbenső véglegezése, majd megküldése a Bizottság részére
Európai Bizottsággal
EFOP második informális egyeztetése a Bizottsággal
9
Európai Bizottság általános elvárása az informális tárgyalásokkal párhuzamosan folyamatosan figyelemmel kíséri az ex ante feltételek teljesülését, s azon belül kiemelten a kapcsolódó háttérstratégiák ütemes kidolgozását az EFOP kapcsán a Bizottság tárgyalási mandátumában két alapvető fontosságú elem van: a novemberben kiadott pozíciós papírban foglaltak teljesülése és a koncentráció követelménye – ez utóbbi azt jelenti, hogy rögzítsük a fejlesztési prioritásainkat minden fejlesztési prioritást az EU 2020-ból, a Nemzeti Reform Programból vagy az országspecifikus ajánlásokból vezessünk le – eredmény-központúság reális indikátorokat kérnek, de teljesíthetően ambiciózus célértékekkel a fejlesztések kiindulási pontja a 2007-2013-as időszak értékelése, illetve az elért eredmények bemutatása. nagyobb hangsúlyt kell helyezni a partnerségre, nem fogadja el a tervezés végén levő internetes véleményezést önmagában ösztönzi az integrált program, mint eszköz alkalmazását (integrált területi beruházás és/vagy közös cselekvési terv) 10
Európai Bizottság EFOP-ot érintő jelzései nagy hangsúlyt helyez a szegénység elleni küzdelemre és a romák integrációjára kiemelt fontosságúnak tartja a közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítását főként az elmaradott térségekben a kitagolás folytatása a köznevelés terén a korai iskolaelhagyás csökkentése és a hátrányos helyzetű gyermekek integrálása javítani kell a hátrányos helyzetű tanulók felsőoktatáshoz való hozzáférését és az ilyen tanulók képesítéshez jutását fontos az egészségügyi dolgozók megtartására irányuló beavatkozások bemutatása kéri a fejlesztési prioritások stratégiai beágyazottságának bemutatását
11
Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program
12
Társadalompolitikai háttér Tehetséggondozás, értéknövelés, megerősített oktatás, innováció
Nemzeti középosztály
Szegénységi küszöb alatt élők Mélyszegénységben élők: szegénység átöröklődésének megakadályozása
Cél a nemzeti középréteg megerősítése a társadalmi kettészakadás megelőzésével, a középosztály alulról nyitásával és a középosztály pozíciójának stabilizálásával (lesüllyedés elkerülése és innováció) 13
Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program kapcsolódása az EU 2020 Stratégia célkitűzéseihez 1. Oktatás – A lemorzsolódási arányt 10% alá kell csökkenteni – El kell érni, hogy a 30 és 34 év közötti uniós lakosok legalább 30,3%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezzen 2. Szegénység/társadalmi kirekesztés – Legalább 450 000 fővel csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent
14
Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program főbb beavatkozásai A szegénység elleni küzdelem A társadalmi kohézió erősítése (társadalmi aktivitás, antidiszkrimináció, aktív közösségek stb.) Gyermekeket és fiatalokat célzó intézkedések Korai iskolaelhagyás csökkentése, s a köznevelés minőségének fejlesztése (elsősorban az iskolaelhagyás megelőzése érdekében) Felsőfokú képzettségi szint növelése a társadalomban Egészséges idősödés Utánpótlás mennyiségi és minőségi megerősítése a humán intézményekben dolgozók körében és a kutatás-fejlesztésben Jó Állam
15
1. prioritás: Infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén • A szegénység és hátrányos helyzetek átöröklődésének megakadályozása • Minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés fejlesztése • Egészségtudatosság növelése • Területi leszakadási folyamatok megállítása • Társadalmi aktivitás, társadalmi kohézió növelése • Munkaerőpiaci-integráció erősítése
16
2. prioritás: befogadó társadalom •
Foglalkoztathatóság fejlesztése
•
Társadalmi aktivitás, társadalmi kohézió növelése
•
Gyermekek és fiatalok társadalmi integrációjának támogatása
•
A szegénység, és hátrányos helyzetek átöröklődésének megakadályozása
•
Területi leszakadási folyamatok megállítása
•
Egészségtudatosság növelése, beleértve a munkaképesség erősítését és az egészségfejlesztést
•
Minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés fejlesztése
•
Családok és idősek életminőségének javítása
•
Munkaerőpiaci-integráció erősítése
•
Területi leszakadási folyamatok megállítása
•
Társadalmi aktivitás, társadalmi kohézió növelése
17
3. prioritás: Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke terén • Minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés infrastrukturális fejlesztése a gyarapodó tudástőke érdekében
18
4. prioritás: gyarapodó tudástőke • Korai iskolaelhagyás csökkentése • A köznevelés eredményességének és hatékonyságának növelése • Felsőfokú képzettségi szint növelése • Élethosszig tartó tanulás minőségének és az ahhoz való hozzáférés javítása • Lakossági tudatosság javítása • Kutatás, innováció és intelligens szakosodás növelése a humán területeken
19
5. prioritás: jó állam • Infrastrukturális fejlesztések a közigazgatásban • Adminisztratív terhek komplex csökkentése, átláthatóság növelése • Rugalmas, jó reagáló képességű közigazgatási szervezetrendszer kialakítása • Az igazságügyi és igazságszolgáltatási infrastruktúra és feladatellátás korszerűsítése • A közigazgatás emberi kapacitásainak fejlesztése • E-közigazgatási szolgáltatások fejlesztése
20
Szegénység elleni küzdelem Összetett, nagy fejlesztési igényű kihívás, amit csak több operatív program együttesen tud megoldani szoros kapcsolat áll fenn a szegénységben élők számának csökkentése és a foglalkoztatottsági szint növelése között az általánostól eltérő, speciális foglalkoztatási és gazdaságfejlesztési eszközök szükségesek a leghátrányosabb helyzetű térségekben (nem pusztán forráskoncentrációs kérdés, hanem más megközelítés szükséges) folyamatos támogatói jelenlét nélkülözhetetlen az intézkedések hatóideje hosszú, első eredmények nem érezhetők 1-2 éven belül
21
Lehetséges területi integrált felzárkózási program
22
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
[email protected]
23
