IX. évfolyam 2. különszám
HATÁRRENDÉSZETI TANULMÁNYOK 2012/2. KÜLÖNSZÁM
BUDAPEST - 2012 –
1
A MAGYAR RENDÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSASÁG HATÁRRENDÉSZETI TAGOZAT TUDOMÁNYOS, SZAKMAI KIADVÁNYA Szerkesztő bizottság: Dr. Gaál Gyula, Görbe Attiláné Dr. Zán Krisztina, Dr. Gubicza József, Prof. Dr. Fórizs Sándor, Dr. habil. Varga János, Dr. Vas Gizella, Dr. Horpácsi Ferenc, Szakmai lektor: Prof. Dr. Fórizs Sándor ny. rendőr dandártábornok Szerkesztette: Hollós Tamás rendőr főhadnagy
Felelős kiadó: Dr. Varga János ny. határőr ezredes Magyar Rendészettudományi Társaság Határrendészeti Tagozat Elnöke
HU ISSN 2061-3997 (Online)
2
„RENDÉSZETI KOOEPRÁCIÓ, KOORDINÁCIÓ ÉS MONITORING” című konferencia Győr, 2012. 05. 24.
3
Tartalomjegyzék Dr. habil. Varga János ny. hőr. ezredes, A rendészeti kooperáció, koordináció és monitoring jelentősége .................................................................................................................................. 5 Varga Balázs A Győri Zsinagóga.............................................................................................. 7 Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy .......................................................................................... 9 Dr. Balázs László r. ezredes, A rendőrség által végrehajtott szárazföldi toloncolások tapasztalatai .............................................................................................................................. 11 Dr. Iván Júlia Hozzászólás ....................................................................................................... 15 Dr. Balázs László r. ezredes Hozzászólás ................................................................................ 16 Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy ........................................................................................ 17 Dr. Haraszti M. Katalin Alapvető jogok érvényesülése az idegenrendészeti és menekültügyi eljárások során. ......................................................................................................................... 17 Dr. Hautzinger Zoltán r. alezredes Hozzászólás ...................................................................... 24 Bodonyi László A légi úton történő toloncolások,- és az önkéntes hazatérési program végrehajtásának tapasztalatai ................................................................................................... 24 Lehel Balázs Támogatott Önkéntes Hazatérés és Reintegráció ............................................... 28 Dr. Hriczó Krisztina Dublini eljárás tapasztalatai ................................................................... 32 Dr. Kovács Szabolcs Hozzászólás az előző témához .............................................................. 36 Ferenczi Zsolt Tájékoztatás egy menekültügyi reintegrációs projekt beindításáról ............... 37 Kérdésekre reagálások, hozzászólások .................................................................................... 39 Kovács Gyula A konferencia értékelése és zárása ................................................................... 42
4
Dr. habil. Varga János ny. hőr. ezredes, A rendészeti kooperáció, koordináció és monitoring jelentősége MRTT Határrendészeti Tagozat elnöke Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Határrendészeti Tanszék vezetője A Magyar Rendészettudományi Társaság Migrációs Tagozatának és Határrendészeti Tagozatának a „Rendészeti kooperáció, koordináció és monitoring” című konferenciájának témaválasztása 2011 novemberében történt, amikor is a schengeni térséghez velünk együtt csatlakozó országok képviselőivel együtt a csatlakozás óta eltelt időszak tapasztalatait Budapesten, nemzetközi konferencián tárgyaltuk meg. Akkor fontosnak láttuk, hogy a folyamatosan előtérben lévő külső határellenőrzés mellett tudományos alapossággal beszéljünk a mélységi területen, különösen a belső határok térségében megvalósuló rendészeti tevékenységről is. Győr és térsége erre kiválóan alkalmas, hisz mind a csatlakozás előtt, mind napjainkban az illegális migráció fő irányában helyezkedik el. Ugyanakkor a jogsértő cselekmények elkövetésének körülményei jelentősen megváltoztak. A déli és keleti határainkat illegálisan átlépők mellett mind nagyobb az aránya azoknak a külföldieknek, akik a legális beutazást követőn illegálisan utaznak tovább a schengeni térség más országaiba. Jelen van a határon átnyúló szervezett bűnözés, erősödik az embercsempészet és az emberkereskedelem. A hatékony rendészeti fellépés fontos, s az idegenrendészeti eljárás gyengesége különösen hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarország a bűnelkövetők célországává váljon. Ma figyelmünk előterében az illegális migráció elleni küzdelem, az idegenrendészeti és a menekültügyi eljárás van. Ezeken a viszonylag szűk területeken is hozzájárulhatunk a schengeni problémakör több kérdésének árnyaltabb megválaszolásához. Közülük kettő kiemelésre is érdemes:
hogyan lehet a belső határokon folyó határellenőrzés megszüntetéséből keletkezett biztonsági deficitet kompenzálni? hogyan lehet megvalósítani az illegális migráció és az ahhoz kapcsolódó más jogsértő cselekmények elleni hatékony fellépést?
E konfliktusokkal terhelt területen is több szervezet tevékenységéről van szó. A közöttük való együttműködés hatékonyságának, tevékenységük pontos összehangolásának, az eljárások törvényességi felügyeletének nagy szerepe van.1 Ennek megfelelően az előadásokat a szakterületet reprezentáló szervezetek - a Rendőrség, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, az Alapvető Jogok Biztosa Hivatala, a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyészségkompetens képviselői tartják. Várakozással tekinthetünk Győrság polgármesterének előadására, hisz nemcsak egy hazai sikeres kezdeményezésről kapunk áttekintést, hanem egy nemzetközi méretekben is figyelemreméltó legjobb gyakorlatot (best practice) ismerhetünk meg első kézből. A délelőtti és a délutáni blokkok végén teret engedünk a témához kapcsolódó nyílt eszmecseréknek, kérdéseknek, véleményeknek.
1
Ezt kiválóan példázza „A BEVÁNDORLÁSI ÉS ÁLLAMPOLGÁRSÁGI HIVATAL FŐIGAZGATÓJA ÉS AZ ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁSA a külföldiekkel kapcsolatos egyes eljárási feladatok közös végrehajtásáról.” ORFK Szám: 9792-33/2011. ált.
5
A résztvevők bekapcsolódása a munkába azért is fontos, mert az elmúlt hónapokban a magyar rendészeti szerveket többször érte kritika az idegenrendészeti eljárásokkal kapcsolatban. A nemzetközi és hazai média hírei a nem kormányzati szervezetek monitoring tevékenysége során keletkezett adatokon, megállapításokon alapszanak. Mivel munkánk alapelve a jogszerűség, a kritikai megjegyzéseket nem szervezeteinket ért támadásokként kell megélnünk. Az ellentmondások nyilván az eltérő nézőpontból, gondolkodásból, a problémamegoldásban betöltött eltérő szerepekből is adódnak. A véleménycsere hozzájárul az álláspontok tisztázásához, megértéséhez. Az illegális migráció elleni küzdelem során az alapvető jogok érvényesítése nem csupán hazai probléma. Elég csak arra emlékeznünk, hogy a 2010-ben a görög-török határon kialakult kritikus helyzetben mind a görög hatóságok, mind az unió határőrizeti ügynökségének gyorsreagálású egységei több nyomatékos bírálatot kaptak éppen az unió alapjogi ügynöksége által végrehajtott helyszíni ellenőrzések után. A Frontex egyik hatékony válasza az volt, hogy a Képzési Egysége tevékenységében erősítette az alapjogi felkészítést. Egyrészt segítette a schengeni tagállamokat, hogy saját képzéseikben ez a terület megerősödjön, másrészt konkrét lépéseket tett a saját képzés terén is. Új, alapjogi képzési szemináriumokat, tanfolyamokat indított, illetve minden általa szervezett képzési formába beépítette vagy éppen megerősítette az alapjogi témák oktatását. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán folyó képzésben, a jövendő tisztek felkészítésében is hangsúlyt kap, hogy a hatékony jogalkalmazásban az alapvető emberi jogok érvényesítése megtörténjen. Szerencsésnek vélem a konferencia helyének megválasztását tagozataink tudományos élete szempontjából is. Arra törekszünk, hogy Budapest mellett vidéken is rendezzünk jelentős konferenciákat, járuljunk hozzá a regionális és helyi tudományos élet fejlesztéséhez. Pécsett és Zalaegerszegen már évek óta aktív tevékenységet folytatnak kollégáink. Nyíregyháza és Kecskemét után ma Győr is bekapcsolódik tagozataink konferenciahelyszíneinek sorába, s amint tapasztaljuk, a feltételek magas színvonalon adottak. Sem megoldatlan problémában, sem kiművelt emberfőben, sem kiváló szervezőkészséggel rendelkező kollégában nincs hiány. A rendészettudomány több jeles képviselője ma is jelen van. A korfa is mellettünk áll, mert a gyakorló szakemberek mellett jelen vannak olyan nyugállományba vonult kollégák is, akik továbbra is mérvadóak a szakmai, tudományos körökben, s tapasztalataik fiatal korosztálynak való átadásának ma a legjobb helyet választották. Az építészeti szempontból is figyelemre méltó zsinagóga – a Széchényi István Egyetem Konferencia Központja - a tudományos eszmecserének ideális helyszíne, amelynek történetét és értékeit Varga Balázs tárlatvezető, helytörténész mutatja be. A konferenciánk fővédnöke, a tanácskozás előkészítését végig figyelemmel kísérő Dr. Janza Frigyes ny. rendőr vezérőrnagy a megnyitóban a témával kapcsolatos gondolatainak kifejtésével is hozzájárul az érdemi munkához. A konferencia házigazdáinak szerepét Németh Lajos rendőr ezredes, a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság rendészeti igazgatója és Kovács Gyula, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Nyugat-dunántúli Regionális igazgatóság igazgatója tölti be. A Hanns-Seidel Alapítvány támogatása szintén jelentős mértékben járul hozzá a konferencia sikeres megrendezéséhez. A tanácskozás utókezelésének részeként az előadások anyagát a Határrendészeti Tagozat internetes tudományos folyóiratában, a Határrendészeti Tanulmányokban megjelenteti. Ezt 6
abban a reményben tesszük, hogy lehetőséget adjunk a téma további műveléséhez, erősítsük a rendészeti tevékenység nyíltságát. Szintén megjelentetjük az előadások témáira adott reflexiókat, a konzultációk anyagát, s a vita során feltett kérdéseket és válaszokat is, ezért a konferenciáról hangfelvétel készül.
Varga Balázs A Győri Zsinagóga helytörténész A XIV. század végétől éltek zsidók Győrben. 1680-ban Montecuccoli2 tiltotta ki őket a várból, így a mai Újváros területén telepedtek le. A XVII. század végén már imaházuk volt. 1773-ban a helyi polgárság kiűzte őket a város falain kívülre. 1791-ben a Győr szigeti püspöki birtokon telepedtek le. II. József türelmi rendelete értelmében szabadon lakhattak és hitközséget alapíthattak. A győri zsidók pénzváltással, kereskedelemmel és iparral foglalkoztak. Többen kiváló aranyművészek voltak. A XIX. század eleji királyi rendelet értelmében céhet alapíthattak, de a Kancellária tiltása miatt erre 1848-ig nem kerülhetett sor. Az újvárosi zsidó közösség már 1795-ben megépítette első templomát. Mégis, a győri zsidóság újkori története a Győr szigeti közösség 1797. évi letelepedésével kezdődik. 1866-ban pályázatot írtak ki egy zsinagóga építésére. A pályázatot Benkó Károly építész (1837-1893) nyerte meg, a kivitelezésre vonatkozó pályázatot pedig Wilhelm Fränkl bécsi építőmester. Az építkezés 1868. november 9-én kezdődött el, a zsinagóga fölavatására pedig 1870. szeptember 15-én került sor. A győri zsinagóga a 19. század végére már nem tudta befogadni a nagyünnepi híveket, ezért a bővítésén gondolkoztak. Különösen aggasztotta a győri zsidókat, hogy a keskeny karzatlépcsők tűz esetén nem biztosították a templom gyors kiürítését. A panaszokat 1926-27-ben orvosolták. A megvalósítás alapjául Hegyi Sándor budapesti építész két munkája szolgált. Ezek felhasználásával készítette el a kiviteli tervet Bachrach Arnold győri építész. A keleti bővítmény két, a korábbi saroktornyoknál jóval tágasabb, s valamivel magasabb új saroktoronyból, és a közéjük helyezett kistemplomból, vagy más, a használatra jobban utaló néven a téli imateremből állt. A zsinagóga központi terét az északkeleti és a délkeleti sarokban kibővítették. A középső, falazott szerkezetében változatlan szakaszon új karzatot építettek, s arra helyezték el az orgonát. A zsinagóga és az iskolaépület a zsidók 1944. évi elhurcolása miatt időlegesen gazdátlanná vált. A vészkorszak lezárultával újjászerveződő hitközség a zsinagóga épületét már nem használta, hiszen a háborús idők alatt eltűntek az imaszekrényből a Tóra tekercsei. A kisszámú túlélő a volt iskolaépület első emeletén létesített imatermet. A romló állapotú zsinagógát és az iskola épületét Győr városa 1968-ban vásárolta meg azzal a feltétellel, hogy helyreállítja azt. A zsinagóga helyreállítására a hetvenes évek végétől több terv született, amelyek azt koncertteremként kívánták hasznosítani, az épület mégis több mint húsz éven át bútor- és 2
Raimondo Montecuccoli, gróf (Modena, 1609. február 21. – Linz, 1680. október 16.) olasz származású császári hadvezér. Neve Magyarországon az 1664-es szentgotthárdi csatával összefüggésben a legismertebb.
7
gabonaraktárként funkcionált. A Mediawave a 90-es évektől vette birtokba, koncerteknek és fotókiállításoknak adott otthont. Ezzel egy időben 1991-ben megalakult a Győri Zsinagógáért Alapítvány. 1993-ban a város tulajdonába került az épület, 1994-95-ben pedig városi és magánpénzen felújításra került a tetőszerkezet és a homlokzat. A győri önkormányzat félmilliárd forint támogatást nyert 2002-ben, így helyreállíthatták az eredeti kovácsoltvas kerítést. Ezután következett a belső tér felújítása. Az átadásra 2006. augusztus 28-án került sor. Az épületet jelenleg a Varga Tibor Zeneművészeti Intézet, a Széchenyi István Egyetem és a Városi Művészeti Múzeum egyaránt használja. Hangversenyeknek, konferenciáknak, előadásoknak, állandó és időszaki kiállításoknak, művészeti programoknak a színtere jelenleg az épület. A műemlék épületegyüttes ismertetése: A mai épületegyüttes udvar felöli összképe fő vonalaiban megegyezik az 1870-es állapottal. A zsinagóga főépületéhez két iskolaszárny kapcsolódik, két oldalon U alakban körülvéve a központi teret. A főépület alaprajza nyújtott téglalapforma, melyhez - a nyolcszögletű központi térhez nyolcszög alapú saroktornyok kapcsolódnak, melyeket gömbsisakok fednek, ezzel keleties hatást keltve. A zsinagóga érdekessége a kor számos találmánya, az új anyagok, technológiák alkalmazása. Ilyen a szabványosítás a téglagyártásban valamint a vas alkalmazása, amelyet a karzatokat és a kettős héjú álkupolát tartó nyolc öntöttvas oszlop képvisel. Az épület historizáló stílusban épült, a középkori román és gótikus építészet elemei is megfigyelhetők, ha a szemlélő az ikerablakokra és a rózsaablakokra tekint, valamint a mór építészet elemei is felfedezhetők a főbejárat épületszobrászati elemeiben, a napsugaras kiképzésben, mely fölött a 95. Zsoltár 6. versének módosított szövege olvasható héber nyelven. A héber betűkhöz számértéket szoktak rendelni. A ponttal jelölt betűk az 1870-es számot adják, mely az épület elkészültének dátumát jelzi. A szöveg fordítása így hangzik: „Jöjjetek, hajoljunk le, boruljunk le, essünk térdre az Úr előtt, a mi Alkotónk előtt.” A központi térben, a bejárattal szembeni falnál található a mizrah (kelet) emelvény (a mizrah tábla jelöli ki a lakás keleti falát, felé fordulva kell elmondani az imákat) 3+1, 3+1 oszloppal, lapos, fél kupolában végződve, melyet pikkelyes, zsindelyszerű, festett fa kiképzés borít. A Dávid-csillagban Tetragrammaton található, Isten „kiejthetetlen” neve: Adonáj, azaz Uram. Az oszlopok tartják a felső fogazott baldachinos elemet, mely ugyancsak mór stíluselem. Belül a fogazás festésként jelenik meg. Ezen található a hagyma alakú lapos kupola, előtte Mózes kőtáblái a Tíz Igével. A frigyszekrény felirata: Józsua 1. könyvének 3. fejezetének 11. verse: „Íme a Szövetség Ládája – Az Örökkévalóé, aki az egész világ Ura.” Alatta vörös, hímzett függöny tudósít a zsidók hajdani lélekszámáról és az életben maradottak számáról. Ez a két álló menórával3, valamint az emelvény bútoraival, a hitközség ajándéka. Az említett kárpit takarja a tóratartó fülkét, mely a zsidók szent iratait, a tórát rejtette hajdan (Mózes 5 könyve valamint a hozzá kapcsolódó magyarázatok, a talmud tartására szolgált). E fal mögött található a téli templom, melynek építését az tette szükségessé, hogy a téli
3
A zsidóság egyik legrégebbi jelképe, a menóra egy hétágú gyertyatartó, amely a Mózes által látott égő csipkebokrot szimbolizálja. Eredetileg a menóra olajlámpás volt, csak sokkal később, a gyertya feltalálása után vált gyertyatartóvá. A menóra nem tévesztendő össze a hanukiahnak (néha chanukiahnak) nevezett nyolc plusz egy ágú gyertyatartóval, mely a makkabeusoknak a szír túlerőn i. e. 165-ban aratott csodálatos győzelmét ünneplő nyolcnapos ünnep jelképe.
8
hónapokban a templom kifűtése hatalmas összegeket emésztett fel, így a kevesebb közönségnek a kisebb templomrészt kellett befűteni. A neológ zsinagóga újítása, hogy itt találhatók női karzatok, valamint orgona is volt benne. A karzatok mellvédjein körbefutó nyolcszög alapú motívumok láthatók. A liturgikus színtér is megváltozott, a bejárattal szembeni falhoz került a szokásos helyéről, középről. A belső térbe került, a bejárat mellé, az egykor kint álló fekete márvány tábla, mely a zsinagóga és a hitközség jótevőinek állít emléket. A belső bejárattól jobbra látható az a barna márványoszlop, amely az első világháborúban elesett zsidó katonáknak állít emléket. Eredetileg az udvarban állt, onnan került a felújítási munkálatok során a belső térbe. Az első emeleti karzatot ornamentális (díszítő) motívumokkal, dekoratív bordűrökkel (peremdíszítő sáv) díszítették. Az egykori festés 6 ágú csillagokat (Dávid-csillag, Salamon pecsétje) ábrázolt, a helyreállításkor azonban 19. századi sablonokat, azaz 8 ágú csillagokat használtak. A 8 ágú csillag a tökéletesség, a világegyetem rendjének jelképe, két elforgatott négyzet. A négyzet a megbízhatóság, az őszinteség, a mozdulatlanság, a földi, anyagi tökéletesség és az egyensúly jelképe. A földi 7 napos hét utáni 8. nap az utolsó ítélet és az örök élet kezdete. Megtalálható a főbejáraton, az előcsarnok oldalfalán 8 szirmú virágstukkóként, a kapu körüli stukkón, a kupola gipsz és színezett frízein, a kupola üvegszemében, a karzatok mellvédjein és a Frigyszekrényen is. A 8 ágú csillag fontossága látszik az alaprajzon is. Az előcsarnokban a mennyezeten látható rész az álkupola kicsinyített mása. A belső tér közepén található nyolcszög motívum a padlón, és nyolcszög alapú maga a központi belső tér is. A kupolán 520 db arany 7 ágú csillagot találunk, 6-os, 7-es sorokban, 8 oldalon. A 7 ágú csillag magában foglalja a 3-at, mely maga az Isten, és a 4-et, mely a világot jelképezi a négy égtájjal. A 7. nap továbbá, melyen Isten a teremtés után megpihent. Hét ágú csillag található a mennyezeti festéseken, előcsarnokon, kupolán is, és falfestésen egykor a frigyszekrények mögött. A 6 ágú csillag a már említett fontos motívum, a zsidóság jelképe. Hat nap alatt teremtette Isten az Eget és a Földet. Két háromszögből áll, melyek utalnak a Dávid-csillagra és Salamon-pecsétjére is. Hat ágú csillagok a templom falfestésein szerepeltek 1872-től. A kör az örökkévalóság jele, melyben nincs kezdet, nincs vég. Középpontja a nyugalmi állapot, innen árad a teremtés. A belső terekben kék, aranysárga, vörös, zöld és fehér színek találhatóak. Kék: víz, ég, végtelen, az üresség, a béke, intellektus, elmélkedés Arany/sárga: A Nap színe, fenség, anyagban alakot öltő Isten szimbóluma Vörös: emberi testben keringő vér és eltérő energia, aktivitás, a férfiasság színe Zöld: a természet, újjászületés, egészség Fehér: tisztaság, szűziesség, tökéletesség
Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy MRTT főtitkára Jó napot kívánok, köszönöm szépen a szót. Egy gondolatot arról, hogy igen nagy megtiszteltetés számomra, hogy fővédnöke lehettem ennek a konferenciának és úgy gondolom, hogy ez annak is szól, hogy az elmúlt 2-3 évben a migrációs, bevándorlási, 9
állampolgársági és egyéb terület hihetetlen módon fejlődött. Mindenekelőtt szeretnék köszönetet mondani a vendéglátóknak, hogy megfelelő körülményeket biztosítottak számunkra. Némileg zavarban vagyok, mert amire ezredes úr utalt, a volt Rendőrtiszti Főiskolának, most már mondjuk úgy, hogy az NKE Rendészettudományi Karának „A” terme szintén egyházi rendeltetésű és rendszeresen ott tartjuk a konferenciáinkat, tehát nem vagyunk idegen pályán akkor, amikor a zsinagógába jövünk. Ráadásul engem is meglepett, mert én határozottan elindultam az Egyetem felé, mikor kaptam az értesítést, jobb, ha megállok, fölszednek engem és idehoznak, mert amúgy nem fogok idetalálni. Óriási meglepetés számomra és köszönjük szépen ezt a lehetőséget. A Talmud egy helyütt azt mondja, a „legnagyobb kár az elmaradt haszon”, én kívánom ennek a tanácskozásnak azt, hogy ennek a haszna ne maradjon el, ne vesszék kárba mindaz, amit itt hallunk. Mit is hallunk, hogyan fejlődött a tematikája ennek a konferenciának? Nem pontosan így indult, ahogy most az előadói kör összeállt, de mégis képes a mai konferencia biztosítani azt a sokszínűséget, amit önmagában a migráció és a migráció rendészeti kezelése jelent. A konferencia címe azt sugallná, hogy itt valami fegyveresről, militánsról meg rendvédelmiről van szó, hiszen a konferencia címe azt írja, hogy „rendészeti kooperáció, koordináció és monitoring”. Itt a rendészeti szóra szeretném felhívni a figyelmet és külön szeretném kiemelni azt, hogy ma már a rendészetet a közigazgatás részének tekintjük és nem feltétlen a rendvédelmi tevékenységet értjük a rendészet alatt, sőt egyre inkább kiteljesedik a nem hivatásos állományt foglalkoztató szervek rendészeti tevékenysége. Nem ez a konferencia az, ahol meg kell ezt vitatni, de nagyon fontos, hogy ezt szóba hozzam, mert a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen különösen 1 évvel ezelőtt, a felállás korai időszakában némileg gondot okozott az, hogy a közbiztonságot és a rendészetet hogyan értelmezzük, mi a terrénuma ennek az egésznek és hogyan tudjuk elhatárolni egymástól a Rendészettudományi Kar és a Közigazgatás-tudományi Kar tevékenységét. Ma már ebben teljes az egyetértés, legalábbis papíron kialakultak a formák és ennek a humán feltöltése folyamatban van. Én úgy gondolom, hogy a mi mai témánk rendkívül jól pozícionálta magát ezen a területen. Még van egy nagy hiányossága az egyetemnek, nem tudtuk megteremteni az intézményes kapcsolatrendszert a nem rendészeti és nem rendvédelmi, de a témában érintett szervekkel, így az ügyészséggel, azokkal a civil társadalmi szervezetekkel, akik elkötelezetten foglalkoznak ezzel a témával, de ez ráér majd a következő években, előbb-utóbb intézményesülni fog. Még egy friss információt szeretnék megosztani Önökkel, amely picikét kapcsolódik a mai témánkhoz, ez pedig az, hogy a múlt héten jóváhagyta a Fenntartói Testület a Nemzetközi Intézet megalapítására vonatkozó elképzelést és előterjesztést. Ez a Nemzetközi Intézet az egyetem alárendeltségében működik majd és most megkapták az egyes szervek a felkérést arra, hogy a nemzetközi vonatkozású rendészeti képzésre vonatkozó javaslataikat, ami BA vagy MA, de inkább MA szakra vagy még inkább továbbképzési szakra vonatkozik, azt tegyék meg. Azért hoztam ezt szóba, mert ha valakinek van erre vonatkozóan elképzelése és javaslata, akkor kérem, hogy rövid úton engem is találjon meg ezzel, mert nem közömbös, hogy a graduális képzésünkben ezt a szakterületet milyen kurzusok képviselik. Nagyon fontos, hogy jól találjuk el a célt, hiszen most még mindent meg tudunk valósítani, el tudunk fogadtatni, egy következő kör már csak 3-4 év múlva nyílik meg új szakirányok vagy szakok létrehozására. Tehát kérem, hogy gondolkodjunk együtt, most még van időnk, mert 2013-ban indulhatnak a törvény szerint az új szakirányok és szakok. Elnézést, hogy ilyen hosszan beszéltem erről éppen egy konferencia megnyitóján, de ha valami, akkor ez nagyon hozzátartozik ehhez a kérdéshez, hiszen most teremtődik meg az, hogy ennek a szakterületnek a felsőoktatási lecsapódása hogy néz majd ki - és ez a mi felelősségünk. A tagozatoknak és azoknak a szakembereknek a felelőssége, akik azzal, hogy eljöttek, ékes bizonyítékát adták annak, hogy érintettek és érdeklődőek a témát érintően. Tekintettel arra, hogy nem tudtuk kihagyni magának a zsinagógának a bemutatását, ez viszont pici kis csúszást jelentett, én itt be is fejezem azzal, hogy tolmácsolnom kell természetesen prof. Dr. Korinek László elnök úrnak a jókívánságait, én is nagyon jó munkát kívánok. Sok sikert kívánok. Köszönöm az előadóknak, hogy vállalták az előadás megtartását. 10
Dr. Balázs László r. ezredes, A rendőrség által végrehajtott szárazföldi toloncolások tapasztalatai ORFK Idegenrendészeti Osztály vezetője Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Én kaptam azt a megtisztelő lehetőséget, hogy beszélhetek néhány szóban, nagyon vázlatosan a rendőrség idegenrendészeti tevékenységéről és ezen belül a kitoloncolások végrehajtásának a tapasztalatairól. Külön köszönöm a szervezőknek, hogy lehetővé tették ennek az előadásnak a megtartását, hiszen fontos témáról van szó. Külön élmény számomra, hogy ilyen gyönyörű épületben lehet megtartani ezt az előadást, erre igazán ritkán van lehetőség. Az előadás címétől eltérően érdemes kicsit bővebben beszélni erről a témáról, nem pusztán leszűkítve a kitoloncolás intézkedésekre, hiszen önmagában valamennyi idegenrendészeti intézkedés összefügg valamennyi más területtel, azokat együttműködő partnerek eljárásával összhangban kell alkalmazni. Önmagában a kitoloncolás pusztán egy folyamatnak a végét jelenti, de nagyon sok olyan feltételnek teljesülnie kell ahhoz, ami lehetővé teszi, hogy eredményesen el tudjuk távolítani a külföldieket hazánk, illetve a schengeni területről. Éppen ezért nyilvánvalóan nagyon fontos az, hogy beszéljünk arról, hogy milyen illegális migrációs tendenciák uralkodnak jelenleg a térségünkben, illetve Európában, valamint arról, hogy milyen tényezők befolyásolják a kitoloncolás végrehajtásának eredményességét. Megpróbáltam ennek a logikai menetnek megfelelően összeállítani az előadásomat. Nagyon örülök annak, hogy nagy számban vannak jelen a migráció területén dolgozó és nagy gyakorlati tapasztalattal rendelkező kollégák. Éppen ezért előadásomban nem az idegenrendészeti eljárás bemutatására szeretnék fókuszálni, hanem logikus sorrendben a saját nézőpontomból összeállítva szeretném bemutatni azt, hogy hol tartunk most az illegális migráció elleni fellépés folyamatában és néhány gondolatban szeretném összefoglalni azt, hogy milyen tevékenységet kell végrehajtanunk annak érdekében, hogy még eredményesebben tudjunk dolgozni. Tehát néhány szóban a migrációs tendenciákról: Mint ahogy mindannyiunk számára ismert, az illegális migráció kezelése tekintetében abszolút mértékben meghatározó, hogy milyen állampolgárok és honnan érkeznek Magyarország államhatárára, milyen elkövetési módszerrel próbálnak bejutni hazánk területére és továbbutazni a migrációs célországok felé. Ezeknek az információknak a figyelembe vételével tudjuk kezelni a migrációs hatásokat. Az elmúlt tíz évre visszatekintve megállapítható, hogy az illegális migráció folyamatosan hullámzó tendenciát mutat az Európát elérő fő irányok és az állampolgársági összetétel és a migráció intenzitása tekintetében. 4-5 évvel ezelőtt elsősorban a Kanári-szigetek, valamint Ceuta, Melilla, illetve a spanyol térség volt a frekventált útirány, majd 2-3 éve ez az útvonal áttevődött a mediterrán térség keleti területeire. Az „arab tavasz” időlegesen megváltoztatta a migrációs fő irányokat és a szárazföldi útvonalak helyett ismét a mediterrán térség középső része, az európai államok Afrikához közel eső szigetei váltak úti céllá. Az észak-afrikai államokban zajló polgárháborúk hatásainak csökkenését követően az embercsempészek visszatértek az eredeti bejáratott szárazföldi útvonalra, amely Törökországon keresztül a görög térségbe vezette az illegális migránsokat. A kivetített statisztika azt mutatja, hogy hogyan alakult a tengeri, illetve a szárazföldi útvonalakon áramló migráció aránya. Az elmúlt év statisztikai adatait mélyebben elemezve nem ennyire egyértelmű a kép, hiszen a tavalyi év első félévében - éppen a mediterrán térség középső részét érintő migráció miatt - elsősorban a tengeri határok voltak a döntőek, majd pedig a 3-4. negyedévben 60-40%-ban ezek az arányok a szárazföldi határok javára billentek. Így mutatja ezt az 50-50%-os kiegyenlítődést a statisztika. Kérdés, hogy milyen mértékű illegális migrációs felderítés folyt az elmúlt években Európa-szerte? Azt gondolom, hogy ez a tiltott határátlépések európai uniós elkövetését bemutató dia hatalmas számokat tartalmaz. A 2008-as 160 000 fő, illetve a tavalyi évben a 140 000 fő elfogása 11
önmagáért beszél. Ráadásul az illegális migrációs áramlatok nem egyenlő mértékben érintik a tagállamokat. Jelenleg nincs igazán kialakult rendszer, amely az eltérő tagállami migrációs terheket megfelelően kompenzálná. Ennek a kompenzációnak figyelembe kellene venni, hogy Olaszországot az „arab tavasz” hatásának megfelelően a tiltott határátlépések 40%-a érintette, Görögországot a 42%-a, 6,2%-a Spanyolországot és Magyarország a 4. helyen áll 3,0 %-kal, tehát uniós viszonylatban is jelentős a Magyarországot érő migráció. Egy érdekes adat, hogy milyen okok vezethetnek ahhoz, hogy Görögországot ilyen mértékben sújtja ez a teher: Talán csak egy logikai fonal Törökország vízummentességének a vázolása. Ha azt vesszük figyelembe, hogy Algériában az elmúlt évben közel 75 000 vízumot adtak ki török külképviseletek, amely lehetővé teszi azt, hogy azok a személyek, akik felvették ezt a vízumot, legálisan beutazzanak Törökország területére. Mindezek alapján el lehet képzelni, hogy ha ennek a 75000 személynek csak egy töredéke választja a török-görög illegális határ átlépését, akkor már csak ez a lehetőség egy hatalmas migrációs folyamatot indukál. Ezen a dián a zölddel jelzett területen lehet látni, hogy melyek azok az országok, amelyeknek az állampolgárai vízummentesen utazhatnak be Törökország területére. Ez a migráció elsősorban légi úton történik, amely elsősorban a módosabb személyek számára áll fenn. A migrációs tömegek döntő többsége szárazföldi úton közelíti meg Törökországot. Néhány gondolat arról, hogy miért is ennyire terhelt Magyarország az illegális migráció tekintetében: Azt gondolom, hogy ha ránézünk erre a diára látható a fő ok, a fő útvonalak, a gyors mozgást lehetővé tevő autópályák egyenesen vezetnek Görögországból Magyarország irányába. Természetesen nagyon sok változás történt egy év alatt is ebben a folyamatban. Az egyik legjelentősebb változás az, hogy miután Magyarország a rendőrségi erők átcsoportosításával, valamint Frontex és osztrák segítséggel jelentősen megerősítette a szerb-magyar határszakasznak az őrizetét. Ennek következtében jelentős, a szerb-román határra irányuló terelő hatást figyeltünk meg napjainkban. Jelenleg érezzük ezt a terelő hatást, amely abban nyilvánul meg, hogy jelentősen emelkedett a magyar-román határon illegálisan bejutni próbálóknak a száma. A migrációs szakértő kollégákkal naponta tanakodunk arról, hogyan változtak ezek az útvonalak az elmúlt hónapokban, mert április során jelentős mértékben csökkent a nagy csoportos elfogások száma. Folyamatban van egy migrációs útvonalváltozás, aminek a pontos menetét még nem igazán ismerjük, ez a görög-albán-adriai tengeri útvonal használata, amely visszatér Szerbiába. Ez annak köszönhető, hogy a macedónok kicsit jobban odafigyelnek a migráció kezelésére. Az elmúlt hetekben jelentős közúti közlekedési ellenőrzési szigorítás vezettek be, amelynek következtében hatalmas bírságokat szabtak ki. Elvették a jogszabálysértők útlevelét és komolyan szankciókat vezettek be a közlekedési szabálysértőkkel szemben. Ennek érdekében a korábbinál több rendőrt vezényeltek a főbb útvonalak ellenőrzésére és emiatt nyilvánvaló, hogy az embercsempészek sem tudtak szabadon dolgozni. Sokat beszélünk a látenciáról, de nem igazán tudjuk meghatározni a tényleges mértéket. Csak egy utalás erre: Az elmúlt két évnek a statisztikáján látszik, hogy 19 200 afgán személy került elfogásra Görögország határain, mi viszont alig több mint 1000 afgánt fogtunk el a Magyarország határain. Mögé lehet gondolni ezeknek a számoknak, hogy mekkora embertömegek lehetnek úton, hogyan, milyen módon kísérlik meg elérni a céljukat Nyugat-Európa irányába. Görögországból tengeri úton Olaszországba alig több mint 2000 fő jutott el. Nem lehet látni, hogy hová tűnik el ez a rengeteg ember. Nyilvánvaló, hogy Görögországban nem maradnak, mert a görög hatóságok nem tudják kezelni a migrációs helyzetet. Összevetve azt, hogy milyen arányok vannak európai uniós szinten a kitoloncolások és a ténylegesen végrehajtott kiutaztatások tekintetében: Közel 230 000 emberrel szemben rendeltek el a hatóságok kitoloncolás intézkedést az Európai Unió területén, ebből közel 150 000 embert lehetett ténylegesen kiutaztatni. Természetesen ez nem mind kényszer kitoloncolással történt, hanem azért használom a kiutaztatás megfogalmazás, mert benne van minden olyan kategória, ami hozzásegítette az államokat ahhoz, hogy ezek a személyek elhagyják az Unió területét. Még néhány adat, az uniós szinten alkalmazott idegenrendészeti intézkedések közötti arányok szemléltetése érdekében: A személyeknek kényszerrel történő eltávolítása még mindig 12
nagyobb arányú, mint az önkéntes hazatérések az alkalmazása. Ezen a dián látható, hogy a Frontex által támogatott közös kitoloncolási műveletek keretében 1300 fő került eltávolításra az Unió területéről. Ha valamennyi eltávolítást figyelembe vesszük, akkor ez a szám csekély. Tudjuk jól, hogy az illegálisan tartózkodó személyek Frontex műveletek keretében történő eltávolítása rendkívül költséges, de ettől függetlenül a tagállamoknak előnyös, mert az illegális migránsok biztonságosan kitoloncolhatók a bérelt repülőgépekkel és a kiadások fedezése a nagy európai uniós költségvetésből történik, amelyhez valamennyi tagállam hozzájárul. A tagállamok csak egy töredékét finanszírozzák a kitoloncolás költségeinek. Néhány szó a magyar adatokról. Figyelembe véve azt, hogy közel 6 000 kiutasítás elrendelésére került sor 2011-ben, amellyel hatékonyan tudjuk kezelni a migrációs folyamatokat. Bár ehhez az adathoz hozzátartozik, hogy több esetben történik a hivatalnak átadott személyeknek az ismételt kiutasítása és ezért ezekben az esetekben adatok duplikálódva jelennek meg a statisztikában. A tavalyi évben az előző évhez viszonyítva a kiutasításoknak száma 70%-kal emelkedett. Kitoloncolások: Ez reális, pontos adat, hiszen azokat a személyeket tartalmazza, akiket ténylegesen el tudtunk távolítani az ország területéről. Azt gondolom, hogy ez a szám önmagáért beszél. Arányosan növekszik az eredményesség az elrendelt kiutasítások számával. Nagyon fontos az önkéntes hazatérési programnak a végrehajtása, de a korábbi diákon bemutatott összeurópai szintű végrehajtáshoz viszonyítva rendkívül alacsony a Magyarországról önkéntesen hazatérők száma. Nyilvánvaló, hogy Nyugat-Európában nagyon sok olyan személy veszi igénybe ezt a hazatérési módot, akik hosszabb ideig már illegálisan tartózkodtak az Unió területén és miután nem érték el a céljukat vagy valamiféle a hazájukban befektethető jövedelemhez jutottak, döntöttek úgy, hogy önkéntesen hazatérnek. Magyarországon tipikusan őrizetből kérik az önkéntes hazatérésnek a lehetőségét, amikor belátják azt, hogy igazából nincs továbbjutási lehetőség a migrációs célországokba és inkább saját szándékuk szerint hazatérnek. Szintén csak a tendenciákat érzékeltetve szeretném elmondani, hogy az ukrán határszakasz teljesen „csendes”, mivel a cigaretta csempészek uralják ezt a területet és nem igazán engedik az embercsempészetet elhatalmasodni ezen a határszakaszon. Amíg ez az „üzletág” működik, addig nem várható nagyobb migrációs változás ebben a térségben. A tiltott határátlépések számának emelkedése töretlenül folytatódik, az első 4 hónapban 35%-kal több személyt fogtunk el a szerb-magyar határon, mint a tavalyi év azonos időszakában. Utaltam rá, hogy Románia jelentősége nő ebben a tekintetben. Azt gondolom, hogy a románok a migráció kezelésében ott tartanak, mint mi 2010 előtt. Elsősorban a temesvári befogadó állomáson helyezik el a menedékkérő illegális migránsokat, amely az embercsempészeknek kiváló lehetőséget ad arra, hogy a migránsok továbbutazását megszervezzék Nyugat-Európába. Magyarország 2010 áprilisától megtörte ezt a folyamatot, azt gondolom, hogy ez egy jó kormányzati döntés volt és szakmai szempontból most is csak azt tudjuk alátámasztani, hogy az őrizetbe vétel az egyetlen olyan forma, ami hathatós gátat szab a rajtunk áthaladó migránsok útjának megszakításában. Erről a témáról már több alkalommal beszéltünk különböző szakmai fórumokon. Ehhez kapcsolódóan nagyon fontos kiemelni, sokszor kapunk kritikákat, hogy az őrizetbe vétel miatt csökkent le az előterjesztett menedékkérelmek száma. Azt gondolom, hogy ez nem valós, mert a migránsoknak a célja változott, mégpedig az a cél, az az új rendszer, új migrációs módszer, amely létrejött a szerb-magyar határszakaszon. Ez alapján az embercsempészek garanciát vállalnak a migránsok célországba történő eljuttatására és éppen ezért nem kérnek menekültstátust az országunk területén, hanem minél hamarabb vissza akarnak jutni Szerbiába, hogy ismét megkíséreljék a tiltott határátlépést. Tehát ez egy körforgás, ez a kulcsa valószínűleg mind Görögország, mind Magyarország tekintetében a probléma megoldásának. Meg kell tudni szakítani ezt a körforgást és valamilyen módon visszajuttatni ezeket a személyeket a kibocsátó államokba. Az Európai Unió tagállamai több kísérletet tettek az illegális migránsok integrációjának végrehajtására, de azt látom, hogy ez az európai uniós törekvés megbukott. Ha megnézzük a nagy nyugat-európai városokat, a 13
diaszpórákban élők száma folyamatosan nő, a Magyarországon keresztül oda jutó migránsok eltűnnek a diaszpórákban, és a hatóságok nem képesek megtalálni őket. Minden illegális migráns újabb családtagokat vonz Európába, tehát minden illegálisan érkező folyamatosan újabb és újabb migrációs folyamatokat gerjeszt. Az európai értékek elfogadásának hiánya időről időre konfliktusokat gerjeszt. A nagy városok peremkerületein élő migránsok körében folyamatosan fennálló, a kulturális és vallási különbségekből adódó feszültségek miatt nagy körültekintést igényel a zavargások kirobbanásának elkerülése. Az illegális migráció elleni fellépés fontos, de rendkívül nehéz tevékenység. A rendőrség elsődleges feladata ezen a területen, hogy lehetőleg a személyek elfogását, eltávolítását követően a legális migrációs csatornákba próbálja terelni a migránsokat. A körülményekről egy pár szót: Nagyon fontos mint már utaltam rá - az illegális migránsok állampolgársági összetétele, amely a kitoloncolás szempontjából abszolút meghatározó. Ezen a dián a szerb állampolgárok statisztikája nem egyértelmű, hiszen ezek az adatok azokat a személyeket is tartalmazzák, akiket úgy fogtunk el a schengeni külső határon, hogy elsősorban Ausztria irányából tiltott határátlépést követtek el és ezért vontuk felelősségre őket. Ez a macedónokra és a szerbekre igaz, az összes többi kategória reálisan mutatja a schengeni külső határon elfogott személyek számát és ebből az látszik, hogy a koszovói, afgán, algériai személyek, illetve a pakisztániak azok, akik a legnagyobb mértékben jelennek meg most az államhatárunkon. Ez a kitoloncolás szempontjából nagyon fontos. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatallal közösen arra törekszünk, hogy minél jobb együttműködést alakítsunk ki a migrációt kibocsájtó államok külképviseleteivel, amelynek az elsődleges célja, hogy az idegenrendészeti eljárás alá vont harmadik országbeli állampolgárok számára be tudjuk szerezni a kitoloncoláshoz szükséges hazatérési okmányokat. A legtöbb közel-keleti és afrikai állam számára a hatósági nyilvántartások hiánya miatt problémát okoz a saját állampolgáraik azonosítása. Több állam csak azoknak a személyeknek állít ki hazatérési okmányt, akik hajlandóak önkéntesen visszatérni a származási országukba. Az illegális migráció kezelésének kulcskérdése, hogy az elfogott személyek a lehető legrövidebb idő alatt kitoloncolásra kerüljenek a kiindulási államba. Ennek érdekében a migránsok személyazonosságának megállapítását és az utazási okmányok beszerzésének folyamatát a jelenleginél hatékonyabbá kell tenni összeurópai szinten. Nem lehet megengedni, hogy a migrációt kibocsátó államok külképviseletei packázzanak európai uniós tagállamokkal. Az idegenrendészeti fogva tartás indokoltsága: Az idegenrendészeti eljárás eredményes végrehajtása érdekében biztosítani kell, hogy a kitoloncoláshoz a személy jelen legyen. A rendőrség széles körű és jó együttműködést alakított ki a migráció kezelésében érintett nemzetközi, illetve a nem kormányzati szervezetekkel. Mi - mindazok ellenére, ami az elmúlt néhány hónapban történt, történik - azt valljuk, hogy az együttműködéseink, megállapodásaink továbbra is jól szolgálják a közös feladatoknak a végrehajtását, nem akarjuk ezeket felrúgni, azért sem, mert több mint 10 éves munkánk van abban, hogy idáig eljutottunk és rendezett keretek között tudunk együttműködni. Sokszor nem megfelelő stílusban kapjuk meg a kritikákat és a közvélemény objektív tájékoztatását csorbítja, hogy a rendőrségi szakmai reagálások megjelentetésére késve, csak a nem kormányzati és nemzetközi szervezetek véleményének nyilvánosságra hozatalát követően kerül sor. Mindezek ellenére, azt tudom mondani, hogy a kirakat mögött a háttérben nagyon komoly értelmes, érdemi, szakmai munka folyik. Ez az, amit nagyon nehéz láttatni, mert az tényleg a szakmaiságról szól, a megfelelő intézkedések megtételéről és természetesen a megoldásokról. Sok mindenki számára nem látszik az, hogy ténylegesen hol tartunk, ezért ad rossz üzenetet egy olyan kiadványnak a megjelentetése, amiről mi szakmai berkekben megállapodtunk, ami semmi újat nem tartalmaz ahhoz képest, amit mi tavaly október óta már a civil szervezetekkel végigtárgyaltunk. Ami ez idáig nem kapott megfelelő nyilvánosságot, az hogy a rendészeti főigazgató úr november 17-én fogadta azokat a szervezeteket, akik érintettek a magyarországi migráció kezelésében vagy valamilyen tevékenységet folytatnak ezen a területen, és ezt 14
követően elkezdtük kidolgozni a problémák megoldását elősegítő javaslatokat. Ez megtörtént. Egy emlékeztetőben rögzítettük a problémamegoldás fő irányait. Az országos rendőrfőkapitány úr március 20-án kiadott egy ORFK intézkedési tervet, ami alapján megkezdtük az idegenrendészeti fogva tartás körében rögzített problémák megszüntetését. Két héttel ezelőtt beszámoltam a problémák felvetésében és a megoldási javaslatok kidolgozásában részt vevő munkacsoportnak arról, hogy hol tartunk. Tehát ez az, ami nem jelenik meg a nyilvánosság előtt. Az a szomorú, hogy a sajtót igazából csak a hangzatos fő címek érdeklik a példányszám növelése érdekében. Az a szenzáció, amikor azt tudják írni, mondani, hogy a rendőrség brutális a fogva tartottakkal szemben, az eljárás során ütjük a menekülteket. Amikor válaszként egy korrekt sajtótájékoztatóban reagáltunk ezekre a dolgokra, annak már abszolút nem volt sajtóvisszhangja. Sajnos az őrzött szállásokon, a fogva tartás tekintetében vannak olyan örökségeink, amelyek hatásait nagyon nehezen tudunk megszüntetni, így az infrastruktúra fejlesztése, illetve az állomány képzése is csak egy hosszabb folyamat eredményeként hozhatja meg azt az eredményt, amivel majd a fogvatartottakkal kapcsolatban nagyobb szakértelemmel tudunk eljárni és az elhelyezési körülményeket is képesek leszünk javítani. Jelenleg csak azt tudom mondani, hogy jó úton vagyunk a fogva tartással kapcsolatban összesített problémáknak a kezelése tekintetében. Azt hiszem, hogy az időm lejárt, köszönöm a figyelmet.
Dr. Iván Júlia Hozzászólás Magyar Helsinki Bizottság képviselője Jó napot kívánok, dr. Iván Júlia vagyok a Magyar Helsinki Bizottságtól és azért ragadtam gyorsan magamhoz a szót, hogy Balázs ezredes úr által felvetett egy-két dologra, illetve Körmendi ügyész úrnak a felvetéseire is reagáljak. Nagyon rövid leszek, mivel a civilek külön megszólíttattak, ezért érzem fontosnak, hogy most reagáljak, még mielőtt az alapvető jogok biztosának hivatalától is meghallgatjuk az előadást. Nem tisztem védeni az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságát, hiszen nem ott dolgozom, de tény, hogy szoros szakmai együttműködésben vagyunk, és úgy gondolom, hogy aki még nem olvasta volna a jelenlévők közül ezt a jelentést, fontos tisztáznunk, hogy ez nem a Középeurópai Regionális Bizottság jelentése, hanem ez a genfi központ által kiadott jegyzet és készített jelentés, nyilván együttműködésben a helyi kollégáikkal. Miért fontos ez? Tavaly november óta az ismétlődő panaszok és egyre több diszfunkcionális jelenség gyakoriságának észlelése miatt az ORFK, valamint különböző nemzetközi és civil szervezetek mellett felállt egy nemzeti hatáskörű, magyar munkacsoport a problémák megvitatására. Az ENSZ jelentése pedig globális felelősségű, a szerzői jogokat a szervezet genfi központja gyakorolja. Tehát azt gondolom, hogy ha az idegenrendészeti őrizet során feltárt visszásságokat vagy kihívásokat megtalálják (megtárgyalják), az egyáltalán nem biztos, hogy ellentmondana annak vagy a kettő egymásnak ellen hatna, hogy ez a világszervezet kiad egy nagyon komoly és nagyon alapos elemzést, amibe nyilván azok a tapasztalatok is bekerültek, amiket közösen megvitattunk Magyarországon a munkacsoport keretében. Szerintem ezt fontos pontosítani. A másik pedig az (ami viszont tény), hogy érthető a hatóságok érzékenysége, az EU tagállamai közül elsőként Magyarországról született egy ilyen rendkívül kritikus jelentés. Mi a Helsinki Bizottságnál számos megállapítással egyetértünk, van, amivel nem, pl. nincsenek bűnelkövetőkkel közösen fogva tartva az idegenrendészeti őrizetesek, tehát mi is látjuk azt, hol történtek tévedések és hol vannak hibák, azonban azt gondolom, hogy tagadhatatlan tény az, hogy számos uniós tagállamból érkeznek olyan megkeresések (civil kollégáktól, ügyvédektől), akik bírósági eljárásokban támadják meg a Magyarországra történő 15
visszautaztatást, toloncolást. Tény, hogy ez egy olyan jelenség (a magyar idegenrendészetnek és a magyar menekültügynek a mostani problémái), ami számos országot érdekel és a közös ügyfeleinket is érinti, ezért is volt indokolt ennek egy hivatalos formát adni, hogy ne csak egy-egy esetben kerüljön sor a feltárt visszásságok megtárgyalására, akár Magyarországon, akár nemzetközi fórumokon. Amire szeretnék reagálni Körmendi ügyész úrnak a kiváló előadásával kapcsolatban, az az, hogy amit mi tapasztalunk az országos gyakorlatban (minden helyszínen heti rendszerességgel látogatják kollégáink az őrzött szállásokat), az az, hogy egyáltalán hivatalos személy elleni erőszaknak, bántalmazásnak hivatalos eljárásban kell-e minősíteni azokat a cselekményeket, amik megtörténnek az őrzött szállásokon. Mi mást tapasztaltunk Bács-Kiskun megyében, mást Győr-Moson-Sopron megyében és mást Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Ez feltétlen egy olyan kérdés, mely szerintem a jövő szempontjából izgalmas, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy ahol fogva tartás van, ott előfordulhat bántalmazás, ezt lehet tagadni vagy lehet szélsőségesnek minősíteni, de azt gondolom, hogy tény. Még egy érdekes információ hangzott el. Örömmel hallottam, hogy lefolytatta a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyészség a vizsgálatot az afgán állampolgárok kitoloncolásával, illetve annak a sikerarányával kapcsolatban. Az őrizet elhúzódásának az okai között szerepel például a külképviselet inaktivitása, tehetetlensége vagy együttműködési hajlandóságának hiánya, ezt én abszolút értem és akceptálom, ugyanakkor azt, hogy ezt a Visszatérési Irányelv rögzíti, az félrevezető, álláspontom szerint abból a szempontból, mert a menedékkérők nem esnek a visszatérési irányelv személyi hatálya alá. Ez egy nagyon-nagyon fontos kérdés és álláspontunk szerint Magyarországon rendre helytelenül alkalmazott gyakorlatot tükröz, ugyanis nem a visszatérési irányelv az elsődleges jogszabály, illetve az uniós jogforrás arra nézve, aki menedékkérelemmel él. Hallottuk, hogy egyre kevesebben vannak ezek, talán az a kevés, aki ezt megteszi, illetve meg meri vagy éppen meg tudja tenni, annak a vonatkozásában célszerű az uniós, illetve az implementált magyar jogszabályokat úgy alkalmazni, ahogy azt annak idején megalkották. A visszatérési irányelv ugyanis azokra vonatkozik (nyilván nem árulok el senkinek sem újdonságot), akinek már kifele áll a szénája és már hazafelé tart. Azon menedékkérő esetében, aki először jelentkezik Magyarországon, álláspontom szerint ez fogalmilag kizárt, akkor is, ha a kiutasítás akár órák alatt megtörténik. Ezzel kapcsolatban is megvan az álláspontunk, de erről majd máskor, egy más fórumon. Köszönöm a figyelmet.
Dr. Balázs László r. ezredes Hozzászólás Csak egy megjegyzést szeretnék ehhez a reagáláshoz fűzni. A munkacsoportban több éve számtalanszor kértük a civil szervezeteket, hogy amikor tudomásukra jut bántalmazásra utaló körülmény, azt a lehető legnagyobb pontossággal, konkrét adatokkal azonnal közöljék velünk. Nem tudunk olyan esetekkel mit kezdeni, amikor úgy kapunk információt, hogy hónapokkal a megtörtént esetet követően a hazájába megérkező külföldi állampolgár azt állítja, hogy bántalmazták. Természetesen ezt az információt megköszönjük és a rendőrség minden esetben kivizsgálja ezeket az ügyeket és megteszi a szükséges jogi lépéseket az ügyészség irányába, de nyilvánvaló, hogy ezektől a jelzésektől konkrét érdemi eredményt nem lehet elvárni. Éppen ezért tettük lehetővé azt, hogy éjjel-nappal bármikor készek vagyunk fogadni ezeket a jelzéseket és abban a pillanatban, amikor egy ilyen információ befut hozzánk, akkor azonnal intézkedünk az őrzött szállások irányába, hogy a lehető legteljesebb mértékben tudjuk összegyűjteni a bizonyítékokat és meg tudjuk hallgatni az érintetteket. E kérésünknek megfelelően több jelzést kaptunk az ENSZ Regionális Képviselettől, a Menedék- Migránsokat Segítő Egyesülettől és a Nemzetközi Migrációs Szervezettől. A Nemzetközi Migrációs Szervezet külföldiek számára létrehozott információs vonala működik, és hozzájuk rendszeresen juttatnak el bejelentéseket a külföldiek. A Menedék- Migránsokat Segítő 16
Egyesülettel európai uniós forrásból közösen működtetett projekt keretében az őrzött szállásokon dolgozó szociális munkások által a külföldiektől kapott információk is sokat segítenek számunkra a fogva tartással kapcsolatos problémák feltárásában. Tehát én azt gondolom, hogy – a hatóságok közvetlen megkeresése mellett - széleskörű lehetőség van arra, hogy a külföldiek élhessenek a fogva tartással kapcsolatos bejelentési és a panasztételi lehetőség jogával.
Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy MRTT főtitkára Egyetlen szubjektív észrevételt szeretnék tenni és ez kapcsolódik valamennyi előadáshoz. A XXI. század sok mindenről szól majd, de alapvetően a migráció évszázada lesz és vélhetően a felhőn keresztüli információ évszázada és a genetika vagy biogenetika évszázada. Ezt mondják azok a Nobel-díjas tudósok, akiket egy tanulmánykötetben megkérdeztek arról, hogy mit gondolnak a XXI. századról. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen problématömegnek, amiről mi itt beszélgettünk (egy szóval migrációként foglalhatjuk össze) lehetnek jogi, kritikai, emberi jogi megközelítései és még sok minden más is (erkölcsi, etikai stb.). Olyan mozgásban lévő rendszerről van szó, ahol elkerülhetetlen az, hogy az érintkező felületek ne recsegjenek, ropogjanak, ne „krepitáljanak”, hogy orvosi szóval fejezzem ki. Ez a krepitáció a dolgok természetes állapota. Épp ezért minden résztvevő és minden hatóság a lehető legteljesebb együttműködési készségét kell, hogy jelezze és kinyilvánítsa. Ideértem természetesen azokat a civil szervezeteket is, amelyek transznacionális szervezetként, ENSZ-szervezetként vagy egyéb, nemzetközi megállapodás alapján működő szervezetként dolgoznak. Ideértem a magyar egyesületeket is, akik valamilyen megfontolásból ezzel a kérdéssel foglalkoznak. Következésképpen a problémák végső megoldására itt nincs lehetőség. Sok mindent végig kell gondolni. Nyilván alapértékekről és emberi jogi értéksorrendekről, problematikákról van szó. Ez meghaladja a mi törvényvégrehajtó lehetőségeinket. Készen állunk, hogy kövessük a politikának az ezzel kapcsolatos problémáit, meg is értjük, hogy Európának és a világnak valamilyen formában a jelenlegi szabályozástól eltérő módon kell kezelni a migrációt, ez teljesen világos minden résztvevő számára. Egy ilyen helyzetben tehát a legnagyobb érték, amit követhetünk, valamennyi szervezet együttműködése. Ezért örülök ennek a mai konferenciának, és ha kimaradt az, hogy az ilyen kapcsolódó bizonyos értékek választása mentén migrációval, bevándorlással, menekültüggyel foglalkozó egyesületet is meg tudunk szólítani (azokon kívül, amit ezredes úr említett a novemberi konferenciával kapcsolatban), akkor szeretném emlékeztetni a jelenlévőket, hogy két évvel ezelőtt tettünk egy kísérletet arra, hogy migrációs fórumot hívjunk össze. Nem konferencia, csak eljönnek a jelenlévők és kulturált beszélgetés formájában érintik ezeket a kérdéseket. Készen állunk arra, hogy egy ilyet a lehető leggyorsabban megszervezzünk, ha erre az igény felvetődik.
Dr. Haraszti M. Katalin Alapvető jogok érvényesülése az idegenrendészeti és menekültügyi eljárások során. Főosztályvezető-helyettes Alapvető Jogok Biztosának Hivatala Az idegenrendészeti őrizetben lévő külföldiek alapvető jogainak érvényesülése Szeretettel köszöntök mindenkit. Köszönöm, hogy itt lehetek, és azt is, hogy az ügyészség képviselője után van lehetőségem felszólalni. Ez egyrészt azért öröm a számomra, mert a szomszédos Komárom-Esztergom megye egyik helyi ügyészségének fogalmazójaként 17
kezdtem jogászi pályafutásomat; másrészt mi ketten, a közigazgatás külső ellenőrzését végző alkotmányos intézmények munkatársaiként veszünk részt a konferencián. Előadásomban alapvetően azt szeretném bemutatni, hogy az alapvető jogok biztosa a fogva tartási intézmények helyszíni vizsgálata során milyen jogkörökkel rendelkezik. A téma időszerűségének egyik oka, hogy a múlt év végén lezajlott alkotmányos reform az ombudsmani intézményt is érintette. A másik, hogy tapasztalataink szerint, egyes fogva tartási helyszínek vezetői bizonytalanok abban, hogy az alapvető jogok biztosának képviseletében eljáró munkatársai milyen vizsgálati jogkörökkel rendelkeznek. Az alapvető jogok biztosának feladata Az Alaptörvény szerint, az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti.4 Az alapvető jogoknak a hazai alkotmányos rendszerben betöltött jelentőségét bizonyítja, hogy ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelezettsége.5 Az ombudsmani intézmény, magyar nevén az alapvető jogok biztosának (a továbbiakban: a biztos) alkotmányos rendeltetése, hogy az alapvető jogok gyakorlati érvényesítését vizsgálja. A biztos döntésétől függ, hogy a tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja, vagy azokat más állami szervvel kivizsgáltatja, 6és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.7 A biztost és helyetteseit az Országgyűlés, a képviselők kétharmadának szavazatával 6 évre választja.8 A biztosra és helyetteseire vonatkozó részletes szabályokat törvény határozza meg.9 A biztos a tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek, amelyet a tárgyévet követő év március 31-ig köteles a testülethez benyújtani. 10Kirívóan súlyos, illetve a természetes személyek nagyobb csoportját érintő visszásság esetén, indítványozhatja, hogy az Országgyűlés az adott kérdés megtárgyalását már az éves beszámolót megelőzően tűzze napirendre.11 Az alapvető jogok biztosának eljárása A biztos eljárása beadványra, vagy hivatalból indul.12 A biztoshoz fordulás joga mindenkit, így nem csak a magyar állampolgárokat, hanem a külföldieket is megilleti. Az, hogy valahonnan nem érkezik akár hosszabb időn keresztül sem érkezik panasz a biztoshoz, nem jelenti feltétlenül azt, hogy az adott helyen az alapvető jogok maradéktalanul érvényesülhet. Előfordulhat, hogy ennek oka, hogy az adott kisebb-nagyobb társadalmi csoport tagjai, különböző okokból, annyira kiszolgáltatott helyzetben vannak, hogy még panaszkodni sem képesek. Ezért a biztos a tevékenysége során, különösen a hivatalból indított eljárások lefolytatásával, megkülönböztetett figyelmet fordít a gyermekek, vagy a leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok védelmére.13 Miután az idegenrendészeti őrizetben lévő külföldiek jellemzően magyarul nem beszélnek, és a helyi viszonyokat sem ismerik a biztos őket is veszélyeztetett társadalmi csoportba
4
Lásd az Alaptörvény 30. cikk (1) bekezdését. Lásd az Alaptörvény 1. cikk (1) bekezdését. 6 Lásd a 2011. évi CXI. törvény 21. § (1) bekezdésének b) pontját. 7 Lásd az Alaptörvény 30. cikk (2) bekezdését. 8 Lásd az Alaptörvény 30. cikk (3) bekezdését. 9 Lásd az Alaptörvény 30. cikk (5) bekezdését 10 Lásd az Alaptörvény 30. cikk (4) bekezdését, és a 2011. évi CXI. törvény 40. § (1) bekezdését. 11 Lásd a 2011. évi CXI. törvény 38. § (1) bekezdését. 12 Lásd a 2011. évi CXI. törvény 18. § (1) és (4) bekezdését. 13 Lásd a 2011. évi CXI. törvény 1. § (2) és (3) bekezdését. 5
18
tartozóknak tekinti. Hasonló a helyzet a kísérő nélküli kiskorúakkal, 14 vagy a külföldi állampolgárságú anyáktól származó, Magyarországon született, azonban a szülést követően a kórházban hagyott gyermekekkel is.15 A biztos hivatalból vizsgálja a hierarchikus struktúrában dolgozó, hivatásos állomány munkakörülményeit és az alapvető jogainak érvényesülését. A biztos, illetve a nevében eljáró munkatársak tapasztalatai szerint, amennyiben az ő alapvető jogaikat nem sikerül „karban tartani”, akkor nagy a veszélye annak, hogy a megoldatlan frusztrációjukat azokra a személyekre továbbítják, akik nekik kiszolgáltatottak, vagy akikről gondoskodni kötelesek.16 Az alapvető jogok védelmének eszközrendszere alapvetően két nagy csoportra osztható. Ezek egyikét azok a törvényi tényállások és egyéb jogszabályi rendelkezések jelentik, amelyek valamilyen módon kibontják az alapjog tartalmát, másrészt azokra a jogszabályokra, amelyek a megsértésüket szankcionálják. A biztos vizsgálata azonban nem absztrakt normakontroll, az ugyanis nem egyszerűen valamely jogszabályi rendelkezés Alaptörvénnyel való összhangját vizsgálja, hiszen utóbbi az Alkotmánybíróság feladatkörébe tartozik.17 Az alapjogok gyakorlati érvényesülése az absztrakt normakontrollon kívül eső probléma. Az ombudsmani gyakorlatban nem ritkán szembesülünk azzal, hogy valamely alapvető jog nem a jogszabályi háttér hibájából nem érvényesül megfelelően, hanem azért, mert a jogalkalmazó szervek azokat hibásan értelmezik, illetve alkalmazzák. A biztos igen széles vizsgálati jogkörrel rendelkezik, 18 azonban eltérő vizsgálati jogosultságok illetik meg a hatóságok, illetve közszolgáltatást végző, továbbá nem az említett körbe tartózó szerveket illetően.19 A hatóságok, illetve közszolgáltatást végző szervek esetében bármely, az általuk lefolytatott eljárással, illetve az eljárás elmulasztásával kapcsolatban a biztos adatokat és felvilágosítást kérhet, a keletkezett iratokba betekinthet, azok megküldését, illetőleg róluk másolat készítését kérheti. A biztos a vizsgált hatóság vezetőjét, a felügyeleti szervének vezetőjét, vagy az annak lefolytatására a jogszabály által egyébként feljogosított szerv vezetőjét vizsgálat lefolytatására kérheti fel, közmeghallgatáson részt vehet, valamint helyszíni ellenőrzést folytathat. 20 A helyszíni ellenőrzés során az alapvető jogok biztosa vagy a felhatalmazása alapján a vizsgálatot végző munkatársa jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a vizsgált hatóság helyiségeibe beléphet, a vizsgált üggyel összefüggésbe hozható összes iratba betekinthet, azokról másolatot, kivonatot készíthet, és a vizsgált hatóság bármely munkatársát meghallgathatja. Az alapvető jogok biztosának, a vizsgálatot végző munkatársának a helyszíni ellenőrzés során a Magyar Honvédség, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámhatósági feladatokat ellátó szervei, valamint bűnügyi főigazgatósága és annak alsó- és középfokú szervei működésére szolgáló területekre történő belépésének, tartózkodásnak és kilépésének rendjét a honvédelemért felelős miniszter,
14
Lásd az AJB 7120/2009. valamint az AJB 733/2012. számú jelentéseket. Az ombudsmani jelentések a www.ajbh.hu honlapon elérhetők. 15 Lásd az AJB 2629/2010. és az AJB 4196/2010. számú ügyekben készült jelentést. 16 Lásd például az AJB 7727/2010. és az AJB 1960/2011. számú jelentéseket. 17 Lásd az Alaptörvény 24. cikkét. 18 Lásd a 2011. évi CXI. törvény 21-30. §. 19 A hatóságnak, illetve közszolgáltatást végző szervek meghatározása kapcsán lásd az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 18. § (1) és (2) bekezdéseit. 20 Lásd az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 21. § (1) bekezdését.
19
a rendvédelmi szerv irányításáért felelős miniszter, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felügyeletére kijelölt miniszter határozza meg.21 Ritkán fordul elő, hogy egy-egy fogva tartási helyszín ellenőrzése során a biztos személyesen jár el. Ilyen esetekben, őt többnyire a munkatársai képviselik. A biztos eljáró munkatársát arról lehet felismerni, hogy miután bemutatkozott, átadja a biztos által aláírt és a jövetele célját igazoló megbízó levelét és felmutatja a hivatali igazolványát. A biztos eljáró munkatársai azon túl, hogy a fogva tartási helyszínek összes helyiségbe beléphetnek, valamennyi a vizsgált üggyel összefüggésbe hozható iratba betekinthetnek, azokról másolatot vagy kivonatot készíthetnek. Nem túl meggyőző érvelés, amikor a vizsgált fogva tartási helyszín vezetője az intézmény előző évi munkáját összefoglaló jelentés bemutatására vonatkozó felszólításra azt válaszolja, hogy az egyetlen példányban készült iratot nem ő, hanem a felettes szerv irattárazza, így az nem elérhető. A biztos eljáró munkatársai jogosultak arra, hogy a vizsgált fogva tartási helyszínnek nem csak a vezetőjét, hanem bármely munkatársát meghallgassák. Ez a jogkör az őrszemélyzeten túl, mindenkire kiterjed, aki bármilyen minőségben a helyszíni vizsgálattal érintett fogva tartási intézmény alkalmazásában áll, vagy ott munkát végez. Ez a jogkör azért nagyon fontos, mert a biztos fogva tartási helyszíneken vizsgálódó munkatársai számos kérdést tesznek fel mind a fogvatartottaknak, mind az őrszemélyzet tagjainak, amelynek oka, annak megismerése, hogy a vonatkozó jogszabályi előírások gyakorlati alkalmazása hogyan és milyen eredménnyel történik. A vizsgált hatóság munkatársa a meghallgatás során a válaszadást megtagadhatja, ha az a személy, akit a biztos vizsgálatának az alapját képező beadvány érint, a hozzátartozója, vagy a válaszadás során magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, az azzal kapcsolatos kérdésben.22 A hatóságnak, illetve közszolgáltatónak nem minősülő szerveket korlátozott együttműködési kötelezettség terheli. Ezektől, illetve munkatársaiktól mindössze írásbeli magyarázat, nyilatkozat, felvilágosítás vagy vélemény kérhető.23 Azt, hogy a biztos, illetve munkatársai a helyiségeikbe belépjenek nem kötelesen biztosítani, továbbá a birtokukban lévő iratokat sem kötelesek számára bemutatni. Előfordulhat, hogy a biztos vizsgálat lefolytatására kéri fel a vizsgált szerv vezetőjét, a felügyeleti szervének vezetőjét, vagy az annak lefolytatására jogszabály által feljogosított szerv vezetőjét.24 Ilyen esetben, a biztos meghatározza, hogy milyen ügyet, vagy ügyeket, milyen szempontok szerint kér megvizsgálni és az erről szóló anyagokat megküldeni. Lehetőségünk van közmeghallgatáson részt venni, az idegenrendészeti ügyekben viszonylag ritkán élünk ezzel a jogkörrel. Egyes, idegenrendészeti fogva tartási helyszínek látogatása során tapasztalt együttműködési problémák oka az volt, hogy az idegenrendészeti eljárásban elrendelt őrizet végrehajtásának szabályairól szóló miniszteri rendelet257. § (1) bekezdésének e) pontja értelmében, az őrizetes biztonsági felügyelet mellett, ellenőrzés nélkül tarthat kapcsolatot, egyebek mellett, a „magyar jogszabályok által az emberi jogok védelmére feljogosított szervezet” tagjával. Miután az 21
Lásd az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 22. § (1) és (2) bekezdéseit. Lásd az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 22. § (4) bekezdésének a) és b) pontját. 23 Lásd az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 26. § (1) és (2) bekezdéseit. 24 Lásd az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 21. § (1) b) pontját és a 25. §-át. 25 Lásd az idegenrendészeti eljárásban elrendelt őrizet végrehajtásának szabályairól szóló 27/2007. (V. 31.) IRM rendeletet. 22
20
Alaptörvény, valamint az alapvető jogok biztosáról szóló törvény a biztost nem az emberi, hanem az alapvető jogok őreként definiálja, némi jogalkalmazási bizonytalanságot okoz, hogy a miniszteri rendelet idézett rendelkezése a biztos eljárásában alkalmazandó-e. Könnyebbséget jelentene, ha a miniszteri rendelet szövegében az emberi jogok helyett alapvető jogok védelmére feljogosított szervezet szerepelne. Nem csak a fogva tartási hely személyzete, hanem felettes hatóság vezetője, sőt annak felettese is köteles a biztossal, illetve munkatársaival együttműködni. Amennyiben az együttműködésre kötelezett szervezet, vagy személy a kötelezettségét nem teljesíti, a biztos a vizsgálatról szóló jelentésben rögzíti, hogy a kért adatokhoz, vagy információkhoz miért nem jutott hozzá, ki és milyen indokkal tagadta meg az együttműködést. Az együttműködési kötelezettség megtagadásának, vagy késedelmes teljesítésének tényét a biztos az Országgyűlésnek szóló éves jelentésében köteles kiemelni.26 Az alapvető jogok biztosának fogva tartási projektje Jelenleg folyamatban van a biztos fogva tartási projektje, ami egy olyan sorozatvizsgálat, ami nem csak büntetés-végrehajtási intézetek, rendőrségi fogdák, hanem az idegenrendészeti fogva tartási helyszínek vizsgálatát is magában foglalja. Magyarország az idei évben csatlakozott27 a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni ENSZ-egyezmény28 kiegészítő jegyzőkönyvéhez. (a továbbiakban: OPCAT).29 Az OPCAT egyik fontos vívmánya, hogy a 4. cikkében absztrakt módon meghatározza, hogy mit kell fogva tartási helyszínnek. tekinteni. A definíció lényege, hogy fogva tartási helyszín minden, olyan hely, ahol valaki bíróság, vagy más hatóság döntése alapján köteles tartózkodni, és azt a saját akaratából nem hagyhatja el. Ez a definíció a fogva tartási hely fogalmát, az eddigi gyakorlathoz képest jelentősen kiszélesíti, hiszen a jövőben például fogva tartási helyszínnek számít majd a gyermekotthon,vagy a közösségi szállás is amelyek a nyitott a kapuján bárki, bármikor kimehet. Az Országgyűlés az OPCAT a magyarországi végrehajtásáért felelős intézményként a biztost bízta meg, aki a feladat teljesítésére legalább 11 munkatársát köteles felhatalmazni.30 Korábban felmerült, hogy a feladatot a legfőbb ügyész fogja ellátni, amelynek az volt az egyetlen akadálya, hogy bár az ügyészség alkotmányosan független szervezet, azonban a funkcionális függetlenség követelményének nem tett eleget, hiszen nyomozó hatóságként a sikeres vádemeléshez szükséges információk beszerzésében érdekelt.31 Fontos még, hogy biztos egyben az ENSZ emberi jogi intézménye is, tehát elsődlegesen az emberi jogok védelméért felelős szervezet.32 Az intézménynek jelenleg „B” státusa van, de feltehetően az „A” státuszt is hamarosan pályázza majd. Amikor a biztos arról dönt, hogy milyen fogva tartási helyszíneken fog helyszíni vizsgálatot tartani, elsődleges szempontként a hozzá érkezett panaszokat veszi figyelembe. Sajátos forrást jelentenek a civil szervezetektől érkező beadványok. Gyakran előfordul, hogy nem a fogva 26
Lásd az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 25. § (2) bekezdését. A csatlakozási okirat letétbe helyezéséről lásd a 9/2012. (II. 24.) KüM közleményt. 28 Lásd az 1988. évi 3. törvényerejű rendeletet. 29 Lásd a 2011. évi CXLIII. törvényt. 30 Lásd a 2011. évi CXLIII. tv. 9. §-át. 31 A témában lásd: Haraszti Margit Katalin: A kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni ENSZ egyezmény fakultatív jegyzőkönyvének európai intézményesedéséről, in: Hajas Barnabás – Szabó Máté (szerk.): Az ombudsmani intézmények újraszabályozása a 21. században Magyarországon, Országgyűlés Hivatala, 2012., 46-73.old. 32 A témában lásd: Sziklay Júlia: Az ombudsman nemzeti emberi jogi intézményi (NHRI) státusa, Nemzet és Biztonság, 2011. (4. évfolyam) december, 86-90. oldal. 27
21
tartott külföldiek, magyar barátaik, hozzátartozói, esetleg szervezetek fordulnak a biztoshoz. A felsoroltakon kívül, a hazai és a külföldi sajtóból, továbbá különféle nemzetközi szervezetektől, így az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Közép-európai Képviseletétől (a továbbiakban: UNHCR) is kapunk jelzéseket. A közelmúltban a sajtóban megjelentek olyan hírek, mely szerint az Európai Unió egyes tagállamaiból azért nem irányítják vissza, a harmadik országbeli külföldieket Magyarországra, mert a nemzeti bíróságok döntése szerint a magyar hatóságok nem tartják tiszteletben az emberi jogaikat. Az idei év februárban a biztos arra kérte az UNHCR budapesti képviseletének vezetőjét, hogy segítsen európai szinten felmérni, hogy mely országokban, milyen bizonyítékok alapján születtek ilyen bírósági ítéletek vagy más hatósági határozatok. A már folyamatban lévő fogva tartási projektnek a vizsgálati helyszínei már ismertek, amelyeket a biztos munkatársai előzetes bejelentés nélkül vizsgálnak. Az előzetes bejelentés nélküli látogatások oka, hogy nemzetközi szinten a Kínzás és Embertelen vagy Megalázó Büntetések vagy Bánásmód Megelőzésére Alakult Európai Bizottság33 (CPT) is ezt a módszert követi, és ezt az elvárást az OPCAT 19. cikke is tartalmazza. A projektnek a keretében a menedékjogot kérő kísérő nélküli kiskorúak helyzetéről szóló jelentés már publikálásra került.34 A biztos az ő helyzetüket először 2009 őszén vizsgálta, amikor a kísérő nélküli kiskorúak otthona a bicskei befogadó állomáson működött.35Az idei évben, a biztos által, az említett jelentésben megfogalmazott javaslatok megvalósulásának módját vizsgálta. Az utóvizsgálatról szóló jelentés pozitív megállapításokat tartalmazott. A téma kapcsán még az UNHCR 2011. évi, Magyarországról szóló jelentése is kiemelte, hogy a kísérő nélküli kiskorúakkal való bánásmód tekintetben mennyire komoly előrelépés tapasztalható Magyarországon.36 Már a projekt részét képező, második helyszíni vizsgálatot is elvégeztük. Ennek során a biztos a Békéscsabai Ideiglenes Őrzött Szálláson elsősorban a kisgyerekes családok idegenrendészeti fogva tartását vizsgálta.37 A téma aktualitását bizonyítja, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának egyik, az idén januárban született ítélete, ami kifejezetten a kisgyermekes családok idegenrendészeti fogva tartásával foglalkozik. Ebben az ügyben a testület azon az állásponton volt, hogy a gyermek mindenekfelett álló érdekére tekintettel, még a 15 nap fogva tartás is túlságosan hosszadalmas lehet. 38 A következő vizsgálat helyszíne a Nyírbátori Őrzött Szállás lesz, ami több szempontból is problémás fogva tartási helynek tűnik. Ennek egyik oka, hogy a Nyírbátori Őrzött Szálláson tapasztalható elhelyezési körülmények, illetve az őrszemélyzet által tanúsított bánásmód miatt már több, közel azonos tartalmú panasz is érkezett a biztoshoz. A panaszok tekintélyes része a fogva tartottak őrszemélyzet általi bántalmazását sérelmezte. A másik ok, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának hazánkat a Lopko és Toure kontra Magyarország ügyben elmarasztalta.39Mindkét, a bírói testülethez forduló kérelmező a Nyírbátori Őrzött Szállás
33
Lásd az 1995. évi III. törvényt. Lásd az AJB 733/2012. számú jelentést. 35 Lásd az AJB 7120/2012. számú jelentést. 36 Elérhető: http://www.unhcr.org/cgibin/texis/vtx/refworld/rwmain/opendocpdf.pdf?reldoc=y&docid=4f9691622 3737 Lásd az AJB 4019/2012. számú jelentést. 38 Judgement Popov v. France, 19 January 2012. 39 Judgement Lopko and Toure v. Hungary, 20 September 2011. 34
22
lakója volt, ezért az ítélet igen súlyos megállapításai miatt, ezt az intézményt még az idei évben meglátogatjuk.40 A vizsgálat során az őrizet elrendelésén túl, a külföldiek befogadás módjával foglakozunk. Utóbbi keretében kiemelt figyelmet fordítunk a befogadás részét képező orvosi vizsgálat körülményeire. Ennek során egyrészt a fertőző betegségek kiszűrését és az érintett külföldiek egészségügyi elkülönítésének módját vizsgáljuk. Másrészt az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjogára figyelemmel, áttekintjük, hogy befogadást végző orvos vizsgálja-e, hogy az újonnan érkező külföldin külsérelmi nyomok találhatók-e. Az említett vizsgálati szempont alkalmazásának oka, hogy ha egy fogvatartott olyan bántalmazásra panaszkodik, amelynek nyomai a befogadáskor még nem voltak rajta akkor, az államnak, illetve a fogva tartási intézménynek kell bizonyítania, hogy ezek nem jogellenes bánásmód következtében keletkeztek.41 Az orvosi ellátást érintő probléma, hogy az UNHCR 2011. évi Magyarországról szóló jelentésében az is szerepel, hogy az őrzött szállásokon élők, a fogva tartás ideje alatt gyógyszerfüggővé válnak. A Békéscsabai Ideiglenes Őrzött Szálláson már részletes kimutatást kértünk a fogvatartottak gyógyszerkimutatásáról. A helyszíni vizsgálatok a panaszjog gyakorlásának módjára is kiterjednek. Ennek oka, hogy a korábbi vizsgálatok szerint, az alapjog gyakorlati érvényesülését nem egyszer ellehetetleníti az, hogy a külföldi nem tud magyarul, és az őrszemélyzetnek azon tagja, akinél a panaszt előterjesztheti, sem a fogvatartott anyanyelvét, sem más általa beszélt idegen nyelvet sem beszéli. A helyszíni vizsgálatot végző csoportunk tagjait úgy válogattuk össze, hogy annak tagjai angol, német, francia, holland, szerb és horvát nyelveken beszélnek. Miután az őrzött szállásokon igen nagy számban élő, afgán állampolgárságú fogvatartottak jellemzően semmiféle nyugati nyelvet sem beszélnek, őket tolmács közreműködésével fogjuk meghallgatni. A korábbi vizsgálatok során azt tapasztaltuk, hogy a muszlin férfiak nem szívesen panaszkodnak egy nőnek. A kulturális különbségeket úgy próbáljuk áthidalni, hogy a vizsgáló csoportban a nők és a férfiak azonos számban vesznek részt. A következő nagy témakör a menedéket nem kérő kísérő nélküli kiskorúakkal foglalkozó vizsgálat lesz, ami az elhelyezésükkel és a kiutasításukkal foglalkozik majd. A menedékjogot nem előterjesztő kísérő nélküli kiskorúak vizsgálatát az indokolja, hogy nagyon magas létszámban érkeztek Magyarországra. Egy sajtóhírből értesültünk arról, hogy 2012. január 01. és február 05. között 108 ilyen személy érkezett Magyarországra, ami egy nagyon magas szám, ami több annál, ahányan egy átlagos évben Fótra kerülnek.42 Ennek a vizsgálatnak az egyik érdekessége, hogy az Alaptörvény a „refoulement” tilalmát alkotmányos szintre emelte. Az ombudsmani vizsgálat célja annak megismerése, hogy az említett alapjog a gyermekek esetében hogyan érvényesül. A biztos jelentései nyilvánosak, azok szövege az Alapvető jogok Biztosa Hivatalának honlapján elérhető. Végül szeretnék köszönetet mondani azoknak az idegenrendész kollégáknak a segítségéért, akik nem csak a helyszíni vizsgálatok idején, hanem már azok előkészítése során is készségesen együttműködnek a biztos munkatársaival. Hölgyeim és Uraim, köszönöm szépen a figyelmüket! 40
A látogatásról lásd az AJB 1953/2012. számú jelentést. Tomasi v. France judgement of 27 August 1992. 42 A fóti adatokat lásd az AJB 733/2012. számú jelentésben. 41
23
Dr. Hautzinger Zoltán r. alezredes Hozzászólás Rendőrség Tudományos Tanácsa elnöke Örömteli, hogy a Rendőrség Tudományos Tanácsa egy Győrben megrendezésre kerülő konferenciát támogathat. Győr – Pécshez hasonlóan – egyetemi város, ennélfogva is alkalmas helyszín arra, hogy tudományos gondolatok szülessenek. Így volt ez korábban, még a Határőrség idejében is, amikor a Határőrség Tudományos Tanácsa számos alkalommal szervezett konferenciát a városban, és nagyszerű dolognak tekinthető, hogy ezt a hagyományt a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság is folytatja. Idegenrendészeti szakmai téren – az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala főosztályvezetőhelyettese előadásához csatlakozva – napjainkban valóban külön figyelmet érdemel a kísérő nélküli kiskorúakkal kapcsolatos eljárás. Ez egyfelől azért indokolt, mert a tizennyolcadik életévüket be nem töltött gyermekek, fiatalok ellátása minden helyzetben sajátos bánásmódot igényel, főleg abban az esetben, ha a kiskorú idegen környezetbe és kultúrába érkezik. E követelmény teljesülésének egyik lehetséges útja, ha a kísérő nélküli kiskorúak sajátos szakellátásban részesülnek. Ez a menedékjogi kérelmet előterjesztők esetében már biztosított, de más a helyzet azoknak a fiataloknak a vonatkozásában, akik ilyen kérelmet nem terjesztettek elő, és nem mellesleg jogszerűtlenül tartózkodnak a Magyar Köztársaság területén. Minderre figyelemmel csak helyeselhető az a szándék, amely arra irányul, hogy a hazánkban illegálisan tartózkodó kísérő nélküli kiskorúak elhelyezése ne a jelenlegi rendszer szerint, a migráns fiatalok fogadására, ellátására általában nem alkalmas általános gyermekvédelmi intézményekben történjen, hanem a külföldiek szokásait ismerő és kezelni tudó – Magyarországon még nem működő – szakszolgálatnál. Ezek az intézmények ugyanis a magyar fiataloktól elkülönülve, a külföldiek fogadására, ellátására, nem utolsó sorban a hazajutásukat elősegítő eljárás támogatásával kizárólag arra az egy célra fókuszálhatnának, hogy a kísérő nélküli kiskorú a jelenleg egyébként nyílt intézményt elhagyva ne váljon bűncselekmény áldozatává, avagy – nem ritkán embercsempész szervezet segítségével – ne utazzon tovább jogszerűtlenül, s váljon illegális migránssá más európai uniós tagállamban is. Összegezve, hasznos volna, ha a felnőtt korú hozzátartozó vagy gondviselő nélkül érkező fiatalok, gyermekek elhelyezése ne az általános rendszerben, hanem a helyzetüket kezelni tudó szakrendszer keretében valósulna meg a jövőben.
Bodonyi László A légi úton történő toloncolások,- és az önkéntes hazatérési program végrehajtásának tapasztalatai BÁH Idegenrendészeti Igazgatóság Kényszerintézkedési és Kiutaztatási Osztály vezetője Tisztelt Konferencia, Tisztelt Résztvevők, Hölgyeim és Uraim! Kérem, engedjék meg, hogy bemutatkozzam, Bodonyi László vagyok, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Idegenrendészeti Igazgatóság főosztályvezető-helyettese, egyben a Kényszerintézkedési és Kiutasítási Osztály vezetője is. Mai előadásomban néhány szóban szeretnék áttekintést adni, a BAH idegenrendészeti, ezen belül is a kényszerintézkedési szakterület specialitásairól, valamint, hogy melyek azok a hazai és nemzetközi elvárások, amelyek alapján az őrizetek, és a légi úton történő kitoloncolások végrehajtásra kerülnek. Néhány szóban szeretném érinteni a kiutasításokat is, hiszen mint az előttem szólók is utaltak rá, az őrizet elrendelése előtt, a külföldivel szemben kiutasítás elrendelésére kerül sor. Az önkéntes hazatérési programról is szólnék, ezen belül is a 24
Nemzetközi Migrációs Szervezettel történő kiutaztatásokról és az együttműködés tapasztalatairól. Néhány gondolatot szeretnék megosztani Önökkel a légi úton történő kitoloncolások végrehajtásáról, melyet az általam vezetett osztály teljesít Magyarország vonatkozásában, és néhány gondolattal is megismertetném Önöket arról, hogy a Malév leállása milyen problémákat okozott a légi úton történő kitoloncolások során. A kiutasításokat, és őrizeteket, és a korábbi végrehajtást alapjaiban változtatta meg a 2010. december 24-én életbe léptetett és a magyar jogrendbe beépített visszatérés irányelv. Várhatóan, ez évben, az év végén, lép hatályba, amennyiben a kormány jóváhagyja az előterjesztést, illetve az Országgyűlés megalkotja az erre vonatkozó jogi szabályozást, a térítésmentes jogi segítségnyújtás igénybevételének lehetőségét, az illegális migránsok részére. Pillanatnyilag erről azt a tájékoztatást tudom adni, hogy a jogszabállyal kapcsolatos előzetes egyeztetések a rendőrség, a BÁH, a BM és a KIM igazságügyi szolgálata részéről megtörténtek, a közös javaslatok elkészítésre kerültek, és várunk a jogalkotó döntésére. Megemlítenék még néhány időközben megvalósított változást is, miszerint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásától szóló, 2007. évi II. törvényben az őrizetekkel, a kitoloncolásokkal, illetve a kiutasítással kapcsolatban kisebb változtatások, módosítások történtek. Néhány gondolat a változásokról: A kényszerintézkedés eljárás folyamata teljes egészében megváltozott, az irányelv alkalmazási köre az illegálisan be és kiutazó, valamint a tartózkodási szabályokat megszegő, harmadik országbeli állampolgárokra terjed ki. Kétlépcsős modell került beépítésre, a külföldit kiutasítás esetén önkéntes távozásra lehet felszólítani, az ország, illetve az Unió területének az elhagyására, illetve hatósági kísérettel történő teljesítéssel. Az irányelv, illetve a hazai hatósági intézkedések is természetesen az önkéntes hazatérést helyezik előtérbe. Megteremtődött annak a lehetősége, hogy a későbbiek során is lehet beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelni a kiutasítást követően, amennyiben a jogszabályi feltételek biztosítottak. Az előttem szóló előadók az őrizet szabályait néhány gondolatban már érintették, így én erre nem térnék ki teljes részletességgel, de azt megemlíteném, hogy a személyi kör és az időtartam is lényegében átalakításra került. Itt szeretném megjegyezni azt, hogy Magyarország a visszatérés irányelv átültetése során a 18 hónapos őrizeti határidő maximálása helyett csak 6 plusz 6 hónapot épített be. Ez lényegesen enyhébb szabályozás más uniós tagországok jogrendjével szemben. Megnövekedett a jogorvoslatok száma is, minden kiutasításhoz kapcsolódó döntés ellen külön jogorvoslat került biztosításra a jogszabályban. Ahogyan már utaltam rá, a térítésmentes jogi segítségnyújtás ez év során léphet életbe, ha az Országgyűlés elfogadja. A kitoloncolás indokai közül az idegenrendészeti őrizeti ok kikerült a jogszabály hatálya alól. A kiutasítás az Európai Unió tagállamai területének elhagyási kötelezettségére fókuszál. A kiutasítástól eltekintés - mint korábbi alkalmazási lehetőség - már nem adatik meg, a tartózkodási kérelmet elutasító, illetve a tartózkodásra jogosító okmányt visszavonó határozatban is kötelezően kiutasítást kell elrendelni. Mint ahogy már említettem korábban is, a kiutasítást végrehajtatható önkéntes távozással, ez történhet az idegenrendészeti kiutasítás, illetve a bíróság által elrendelt kiutasítás végrehajtásának foganatosítása során is. Ezt a közléstől számított legalább 7, legfeljebb 30 napon belül kell teljesíteni a külföldi részéről, amely egyébként mind a külföldi kérelmére, mind pedig hivatalból meghosszabbítható, ha ezt külön személyes körülmények is indokolják. Jogorvoslat is biztosított hozzá. Az önkéntes távozás esetén a hatóságok részéről alapfeltételként néhány gondolatot, illetve elvárást fogalmazunk meg az eljárás alá vontakkal szemben, ez pedig a hatósággal történő pozitív együttműködés, az érvényes úti okmány és természetesen az anyagi fedezet megléte, hogy ha útba indításra kerül a külföldi, akkor ne szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetésével kelljen fenntartania magát. A közrendre, a közbiztonságra és a nemzetbiztonságra veszélyesség csekély fokát mindenképpen meg kell állapítani, természetesen vizsgálni kell a visszaküldési tilalmat a kiutasítási eljárás során, illetve nagyon fontos az, hogy az önkéntes távozás során legyen olyan ország, amelynek vízumával rendelkezik a külföldi, vagy biztosított legyen a 25
vízummentes beutazás kétoldalú vagy nemzetközi egyezmény alapján, összefoglalva legyen biztosított a beutazási és tartózkodási jogosultsága a külföldinek. A szárazföldi kitoloncolás témakörét, az korábbi előadók már érintették, a légi úton történő kitoloncolásról azonban szeretnék részleteiben is beszélni. Ügyész úr már említette, hogy a visszatérési irányelv átültetésével beépítésre került az ügyészségi monitororozás is a kitoloncolások ellenőrzéséhez. Ezúton is tisztelettel tájékoztatom az ügyészséget arról a lehetőségről, hogy amennyiben a légi úton történő kitoloncolást szeretnék ellenőrizni, a Hivatal ebben közreműködik, megszervezzük az utazást és bármely országig biztosítjuk a részvételt. Kiutaztatás: Amint már említést tettem róla, a kiutaztatást, a megfelelő feltételek rendelkezésre állása esetén, elsősorban önkéntesen, illetve az önkéntes hazatérési programmal, a Nemzetközi Migrációs Szervezettel közösen valósítjuk meg. Elutasított vagy visszavont menedékkérő, valamint az önként hazatérni kívánó illegális migráns vonható be ebbe a programba. Az önkéntes hazatérési programok a Magyar Köztársaság Belügyminisztériuma és az IOM között 1997-ben létrejött megállapodás alapján kerültek elindításra, illetve ezt követően a Hivatal és az IOM által kötött új megállapodás alapján az IOM a Hivatallal közösen szervezi, koordinálja a visszatérők önkéntes hazatérését. Elsősorban ez a származási országba történik, amennyiben ez nem lehetséges, akkor a befogadásra kész, illetve köteles országba tudjuk a külföldi kiutazását megszervezni, közösen a Nemzetközi Migrációs Szervezettel. Néhány feltétel ezzel kapcsolatban: a visszatérőknek saját elhatározásukból, önként kell vállalniuk az utazást; a súlyos bűncselekményt elkövetők ebből a programból kizárásra kerülnek. Ehhez kapcsolódik még, hogy a kiutaztatást nem indokolt, hogy ellenőrizzék a hatóságok, tehát nem szükséges a hatósági ellenőrzéssel történő megvalósítás, és a külföldinek kiutasítás hatálya alatt kell állnia. Ki vehet részt a programban? Elsősorban a BÁH, illetve a Rendőrség (illetve a korábbi években a Határőrség) idegenrendészeti szervei a közvetlen szereplői ennek. Közös feladatunk a programról történő tájékoztatás a külföldi részére, annak a lehetséges módjáról, feltételeiről, illetve mi tájékoztatjuk a Nemzetközi Migrációs Szervezetet is a programba jelentkező személyről, a jogi státusáról, az utaztatási lehetőségekről és minden más olyan releváns információról, melyre az utaztatás során figyelni kell. Az önkéntes hazatérési programok pozitívumai: Utazási költséget nem kell fizetnie a külföldinek, a hazatérő egyszeri pénzbeli juttatásban is részesülhet, valamint van az IOM-nek egy reintegrációs programja is, melybe szintén bekerülhet a migráns a visszatérés és beilleszkedés elősegítése érdekében. A tranzitországban asszisztenciát biztosítanak az átszálláshoz, a célországban a visszaérkezőt akár a lakóhelyéig is elkíséri az IOM, illetve kísérő nélküli kiskorú IOM kísérettel való repatriálása is megvalósulhat. Utóbbi csak abban az esetben, ha a kísérő nélküli kiskorú fogadása a fogadó államban az állami intézményben biztosított vagy a családja fogadja és ehhez megfelelő garanciák írásban rendelkezésünkre állnak. Az IOM biztosítja még - ha szükséges - a külföldi részére az egészségügyi állapotnak megfelelő orvosi kíséretet is, erre is volt már több példa. Az IOM igénybe vételével az elmúlt években, több száz fő került kiutaztatásra, ez egyes években emelkedő, egyes években kissé csökkenő tendenciát mutat. Az IOM-el kiutaztatott személyek mintegy háromnegyed része a koszovói állampolgárokból tevődik össze, de szeretném megemlíteni, hogy a világ szinte minden országába utaztattunk már ki közösen, így például Grúziába, Kínába, Vietnamba, Nigériába vagy különböző észak-afrikai országokba is. A növekvő vagy csökkenő tendencia az illegális migráció aktuális hatásainak is betudható, ez napjainkban amint Balázs ezredes úr is utalt rá az előadásában, mégpedig az illegális migráció ismételt erősödése tapasztalható. Nos, ez nincs másként a koszovói állampolgárok tekintetében sem, akik közül havonta 3-4, de van olyan időszak, hogy akár 5 fő is visszatér, a jobb élet reményében. És igen, elmondják ezek a személyek, hogy azért jöttek és próbálnak meg beutazni ismételten, mert az utazáshoz biztosított zsebpénzhez hozzájutás nagyban segíti az otthoni megélhetésüket. El kell, hogy mondjam, hogy vannak bizonyos feltételek, amelyek nem teljesülése a második programból való részvételből történő kizárást jelentheti. Ezt a 26
Nemzetközi Migrációs Szervezettel, illetve az előterjesztő hatósággal közösen értékeljük, és ennek függvényében alkotjuk meg azt a véleményt, hogy a külföldi mikor és milyen feltételekkel veheti igénybe esetleg újból az IOM hazatérési programját. A kitoloncolás gyakorlati problémái: A személyazonosság, állampolgárság megállapítása, illetve ezzel kapcsolatban a hazatérési okmány beszerzése rendkívül nagy problémákat okoz. Vannak olyan országok, amelyek jelen pillanatban nagyon csekély mennyiségben bocsátanak rendelkezésünkre hazatérési okmányt. Ilyenek Afganisztán, illetve az észak-afrikai országok. Elmondható egyébként, hogy az afgán külképviselet passzív magatartása, és csak az önkéntesen hazatérni kívánó afgán állampolgárok úti okmányhoz való hozzájutását segíti elő, a tavalyi évben 3 főnek, ebben az évben eddig 8 főnek állított ki hazatérési okmányt, akik a hazatérési program segítségével vissza is tértek Afganisztánba. Vannak sajnos olyan országok is, amelyek ugyan megállapítják a külföldi személyazonosságát és ezt vissza is igazolják, de nem adnak ki hazatérési okmányt, illetve utazási okmányt. Ezeket az országokat a Külügyminisztériumon keresztül a minisztérium pozitív és támogató együttműködésével folyamatosan keressük meg újra és újra, és ennek érdekében mindent megteszünk az úti okmányok kiállítására. Hivatalunk, ismételten meghívta Afganisztán bécsi konzulját. Várhatóan a hónap végén vagy a jövő hónap elején fog ismételten Magyarországra látogatni, ennek során az afgán konzul részére biztosítjuk, az Afganisztánból származó őrizetesek, közül hogy minél több személy kerüljön meghallgatásra, mert szeretnénk azt elérni, hogy ezek a személyek mielőbb beazonosításra kerüljenek. A kísérők részére, a vízum beszerzése néhány országban nagyon nehézkes, sajnos hiúsult meg kitoloncolásuk úgy is, hogy a külföldi részére kiállították a hazatérési okmányt, a rendőr kísérők részére szintén kiállították a vízumot az adott ország külképviseletének részéről, viszont a BÁH képviselője nem kapott vízumot. Pozitív eredményről is beszámolhatok a konferencia résztvevőinek, miszerint egy 12 éve Magyarországon illegálisan tartózkodó angolai állampolgár légi úton történő sikeres kitoloncolását hajtottuk végre e hónap elején közösen a Rendőrséggel. A légi úton történő kitoloncolás során a BÁH munkatársai gondoskodnak a szükséges úti okmányok, illetve vízum kiállításáról, beszerezzük a menetjegyeket és értesítjük is az adott országot, ha egy bizonyos országon keresztül tranzitálni kell, és ehhez megkérjük az átszállítási engedélyt. Ezek általában mindig sikeresek. Bár volt már arra is példa, hogy egy tranzit országból kellett visszajönnünk, mert nem engedték tovább a csoportunkat, annak ellenére, hogy kezünkben volt az írásos, erre vonatkozó engedély. Tájékoztatom a Tisztelt Résztvevőket, hogy a tavalyi évben 66 fő kiutaztatását hajtottuk végre légi úton. A hazai és más nemzetek légitársaságaival kiutaztattunk 47 főt, a Frontex-szel közösen 14 főt, utaztattunk ki Koszovóba, Nigériába, és Grúziába. Csatlakoztunk német és osztrák charterekhez, egy alkalommal a tavalyi évben sikeres afganisztáni kiutaztatást hajtott végre közösen a Rendőrség és a BÁH Kiutaztatási Osztálya. Ennek során Frankfurtig kísértünk egy afgán állampolgárt, aki érvényes úti okmánnyal rendelkezett, majd Frankfurtból egy másik légitársasággal vitték tovább a mi felkérésünkre külön kísérő csoporttal ezt a személyt. Csatlakoztunk a holland visszatérési művelethez is egy iraki állampolgár kiutaztatása során. Érdekességképpen kell megemlítenem azt, hogy egy grúz állampolgár kitoloncolását például a tavalyi évben a lengyel idegenrendészeti hatóság által bérelt katonai charter géppel hajtottuk végre, ahhoz csatlakoztunk közösen a Rendőrség Légitolonc Alosztályával, amely leszállt Ferihegyen, természetesen, az erre vonatkozó engedélyek előzetesen beszerzésre kerültek és ennek során tudtuk kiutaztatni a személyt. Összegezve tehát, minden lehetséges kiutaztatási módszert próbálunk megvalósítani annak érdekében, hogy sikeresen tudjuk teljesíteni a törvényből adódó kötelezettségeinket. Mit hozott ez év február eleje, amikor is leállt a MALÉV? Sajnos a közvetlen légi járatok megszűntek. Korábban, Koszovóba csak Budapestről indult Közép-Európából repülőgép, még más tagországok is idehozták azokat a személyeket, akiket Koszovóba szerettek volna utaztatni és innen szállította tovább a MALÉV. Nagy probléma ez Kína és Vietnám 27
vonatkozásában is, hiszen míg volt közvetlen járat, most a kiutaztatási eljárások nagyon elhúzódnak, a finanszírozási költségek pedig jelentősen megnőttek, egy-egy személy esetében több 1000, de akár több tízezer forintos nagyságrendben is. Meg kell említenem, hogy ha tranzitálnunk kell és más országok légi járatait kell használnunk (pl. Kína, Vietnám), akkor Oroszországon vagy Ukrajnán keresztül történő utazáshoz, előzetesen meg kell kérni az átszállítási kérelmet. Ez 15, illetve 10 nap. Ez azt jelenti, hogy ha ma elindítunk egy utaztatást, azt legközelebb szinte csak egy hónapra előre tudjuk befoglalni, akkorra tudunk úgynevezett depu-státust kérni a nagy légitársaságoktól, mert a kisebbek ilyen státusokkal nem is rendelkeznek. Így például egy Kínába vagy Vietnámba történő kiutaztatást, ha ma elindítjuk, csak kb. 1 hónap múlva tudunk megvalósítani. De itt tudom említeni az IOM-mel közösen végrehajtott Koszovóba történő kiutaztatásokat is. Jelen pillanatban Isztambulon keresztül tranzitálnak a koszovói állampolgárok, amely szintén rendkívül megnyújtja az őrizeti időket és ez által az őrzött szállások befogadó képessége is kezd végessé válni. Jelen pillanatban több mint 100 fő koszovói állampolgár vár kiutaztatásra, légi úton, részlegesen, teljes tolonccal vagy az IOM-mel közösen. Az őrizeti idők ebből adódóan - mint említettem növekednek és gyakran meghiúsulnak az utaztatások is. Volt légi úton történő kiutaztatási kísérletünk ez év elején pl. Törökországba, egy török állampolgár vonatkozásában, amikor a kollégák kísérték a repülőgéphez a külföldit és a külföldi a repülőgép ajtóban tagadta meg az együttműködést. A gép kapitánya kérdezte meg a külföldit, hogy haza akar-e térni, aki azt válaszolta, hogy nem kíván visszatérni, és a kapitány megtagadta, a gépre történő felszállást. Ezáltal meghiúsult a kitoloncolás, a külföldit vissza kellett hozni. Azóta egy másik időpontban ezt az utaztatást is sikeresen végrehajtottuk, orvosi kíséret biztosításával. Napjainkban is folyamatosan értékeljük a harmadik országok, főleg az ázsiai, afrikai országok vonatkozásában a MALÉV leállása miatti utaztatási lehetőségeket a közvetlen járatok megszűnése miatt. A legtöbb esetben bécsi átszállással utaztatunk, de már vizsgáltuk Finnország vonatkozását is, hiszen Helsinkiből is nagy számú járat indul, a világ több országába. Sajnos ennek is jelentős költségvonzatai vannak. 50 000 és 100 000 forintos nagyságrendben drágíthatják meg személyenként az utaztatási költségeket. Légi úton kiutaztattunk hatósági kísérettel a tavalyi évben - mint ahogy említettem - 66 főt, ebben az évben április 30-ig 29 főt utaztattunk ki teljes tolonccal, azaz hatósági kísérettel, míg részleges tolonccal csak a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérig történő utaztatással tavalyi évben 52 főt, ez évben eddig 19 főt. Az adatok ismertetésével zárom be előadásomat. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Kérdésük esetén, állok rendelkezésükre.
Lehel Balázs Támogatott Önkéntes Hazatérés és Reintegráció Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) Támogatott Önkéntes Hazatérés és Reintegráció43 A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM)44 nemzetközi, kormányközi szervezet, amely 1951-ben jött létre, és melynek célja, hogy segítse a szabályozott migrációt. A szervezetnek jelenleg 146 tagállama van, 440 helyszínen 7300 főt foglalkoztat és 2900 projekt végrehajtásában működik közre.
43
A cikk alapjául szolgáló előadás a Magyar Rendészettudományi Társaság által szervezett „Rendészeti kooperáció, koordináció és monitoring” című konferencián hangzott el Győrben 2012. május 24-én. 44 International Organization for Migration (www.iom.int)
28
A szervezet fő tevékenységi területeit az alábbi táblázat foglalja össze
1-es ábra: A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) főbb tevékenységi területei A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) által végrehajtott támogatott önkéntes hazazatérési és reintegrációs programok45 célja, hogy segítse azokat a migránsokat, akik nem, illetve már nem teljesítik az adott támogatott önkéntes hazatérési és reintegrációs programot megvalósító ország területén való tartózkodás feltételeit, és önkéntesen haza kívánnak térni származási országukba. A program nyitva áll olyan migránsok számára is, akik jogszerűen menekültként, vagy egyéb típusú védelem hatálya alatt élnek az adott ország területén, de ezekről a státuszukról lemondanak. Az támogatott önkéntes hazatérési és reintegrációs programok alapszolgáltatásai általában megegyeznek, de a reintegrációhoz és egyéb támogatásokhoz kapcsolódó feltételek eltérhetnek az egyes, ilyen jellegű programokat megvalósító IOM missziók esetében. Annak érdekében, hogy a Támogatott Önkéntes Hazatérésről átfogó képet alkothassunk, három különféle aspektusból célszerű bemutatatni a programot. A kedvezményezettek számára a Támogatott Önkéntes Hazatérés a kényszerintézkedések kedvező, humánusabb alternatíváját jelenti. A program segítségével hazatérő ügyfél elkerülheti a kényszerintézkedéshez társuló társadalmi stigmatizációt valamint az esetleges negatív pszichológiai hatásokat is. Emellett a program kedvezményezettei bizonyos esetekben mentesülnek a szabálytalan migrációból fakadó jogkövetkezmények egy része alól. Ilyen lehet például a beutazási és tartózkodási tilalom elrendelése. A program mindezeken felül lehetőséget biztosít a szabálytalan migrációból eredő rendezetlen élethelyzet lezárására és egy új, rendezett élet megteremtésére.
45
Assisted Voluntary Return and Reintegration, AVRR
29
A programban részt vevő államok és kormányaik, így Magyarország számára is, a Támogatott Önkéntes Hazatérés, az előbb említett humanitárius megfontolásokon túl, egyéb előnyökkel is jár. A legfontosabb szempont a program költséghatékonysága. A Támogatott Önkéntes Hazatérés önmagában is jelentős költségektől mentesíti a hatóságokat, és mivel a programhoz külső források is rendelkezésre állnak, így a program anyagi előnyei még jelentősebbek. Nem utolsósorban a program politikai szempontból is jól indokolható, hiszen társadalmi, szociális és gazdasági hatásai rövid- és hosszútávon egyaránt pozitívak. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) szempontjából nézve a program a szintén előnyös, hiszen a szervezet vállalt mandátumával is teljes mértékben összhangban áll. Az IOM vallja, hogy a humánus és rendezett miráció egyaránt hasznos a befogadó társadalom, a migráns személy és a származási ország társadalma számára. Az IOM a Támogatott Önkéntes Hazatérést olyan szolgáltatásként fogja fel, amely mind a migránsok, mind pedig az államok számára kölcsönösen előnyös. A program végrehajtása az IOM egyik legfontosabb tevékenységi területe. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) az 1970-es évek óta valósít meg olyan programokat, amelyek célja a tartózkodás feltételeit nem teljesítő külföldiek önkéntes hazatérésének elősegítése. Magyarországon 1993-ban indult az első ilyen program. A jelenleg futó Magyarországi Önkéntes Hazatérési és Reintegrációs Programot az Európai Visszatérési Alap finanszírozza és 2011. január 1-től 2013. december 31-ig tart. Az első projektperiódusban 2011. január 1. és 2012. április 30. között 478 fő hazatérésére került sor. A második projektperiódusban, amely 2012. május 1-től 2012. december 31-ig tart majd, előreláthatólag 300 ember tér haza származási országába. 2013-ban, tovább növelve az eddigi keretszámokat, a Nemzetközi Migrációs Szervezt (IOM) további 440 önkéntes hazatérő utazását szervezi majd meg. 2. Jelentkezések kezelése
1. Tájékoztatás
5. Reintegráció
3. Indulás előtti tanácsadás
4. Visszatérési Asszisztencia
2-es ábra: A Támogatott Önkéntes Hazatérés öt eleme A Támogatott Önkéntes Hazatérés öt, jól elkülöníthető elemre bomlik. A folyamat a potenciális kedvezményezettek és a partnerszervezetek, együttműködő hatóságok (1) tájékoztatásával kezdődik. Ezt követi a (2) jelentkezések kezelése, majd az (3) indulás előtti tanácsadás. Az IOM ezután (4) visszatérési asszisztenica keretében megszervezi a kedvezményezett hazajutását, majd a kedvezményezettek egy szűkebb körének (5) reintegrációs támogatást nyújt. 30
(1) Az IOM által végzett tájékoztató munka két részre bontható. Egyrészt a tájékoztató munka fontos eleme a potenciális kedvezményezettek informálása a program nyújtotta lehetőségről, másrészt ugyancsak elengedhetetlen a partnerszervezetek és együttműködő hatóságok munkatársainak folyamatos képzése, tájékoztatása. 1/a A szóbajöhető ügyfeleket az IOM egy különálló projekt keretében, igyekszik megszólítani, több különböző csatornán. A magyarországi migrációs profilnak megfelelő nyelvekre lefordított tájékoztató füzetek és a hat nyelven – magyar, albán, angol, kínai, orosz és perzsa – elérhető információs honlap46, a tájékoztatás első szintjét jelentik. Munkatársaink évente legalább egy alkalommal minden Befogadó Állomást és Idegenrendészeti Őrzött Szállást felkeresnek, ahol szóbeli előadások keretében tájékoztatják a potenciális ügyfeleket és az Őrzött Szállás személyzetét a Támogatott Önkéntes Hazatérés által nyújtott lehetőségről. A tájékoztatást az IOM mindezek mellett egy öt nyelven elérhető47, ingyenesen hívható telefonvonal üzemeltetésével teszi teljes körűvé. (1/b) (2) A jelentkezések kezelése rendkívül szoros együttműködést igényel az IOM és a kompetens magyar hatóságok (Belügyminisztérium, Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, a Repülőtéri Rendőri Igazgatóság, a Befogadó Állomások és az Idegenrendészeti Őrzött Szállások) között. Hasonlóan szoros együttműködésre van szükség az IOM budapesti és az ügyfél származási országának megfelelő helyi irodái között. Bár a jelentkezési lapok feldolgozását a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal végzi és ugyancsak a BÁH ad engedélyt a programban való részvételre, az IOM budapesti irodája és befogadó állomásokon és idegenrendészeti őrzött szállásokon dolgozó szociális munkások segítik az ügyfeleket a formanyomtatvány helyes kitöltésében. (3) Az indulás előtti tanácsadás során az IOM munkatársai információkkal látják el az ügyfelet és segítenek a jelentkezés leadásához szükséges adminisztratív vagy bürokratikus akadályok elhárításában. A tanácsadás helyszínei lehetnek a Befogadó Állomások vagy az Idegenrendészeti Őrzött Szállások, a telefonos hot-line vonal, vagy az IOM budapesti irodája. A későbbiekben esetenként igényelhető reintegrációs asszisztencia lehetőségéről is ekkor kapnak részletes tájékoztatást az ügyfelek. (4) A munka dandárját az IOM számára a visszatérési asszisztencia jelenti. Ennek keretében – az ügyféllel és az illetékes hatóságokkal folyamatosan egyeztetve – kerül sor a szárazföldi és légi szállítás megszervezésére, a jegyek beszerzésére, az utazási biztosítás megkötésére, és szükség esetén új úti okmányok beszerzésére. Utóbbi esetben, a Rendőrséggel együttműködve, az ügyfél képviseletét ellátó nagykövetség állítja ki az utazásra jogosító okmányt. Az IOM budapesti munkatársai az indulás pillanatáig a helyszínen kísérik a kedvezményezettet, és átszállást is igénylő utazás esetén a transzferállomáson is IOM munkatársak állnak a hazatérők rendelkezésére. Különösen sérülékeny, tartósan beteg, vagy mozgásukban korlátozott hazatérők vagy csoportok esetén az IOM budapesti irodája mindent megtesz a különleges igények megfelelő kezelésére, kielégítésére. Az ügyfél, illetve a partnerszervezetek kérése alapján az IOM kíséretet is biztosít azon ügyfelek számára, akik valamilyen okból nem óhajtanak, illetve nem képesek egyedül utazni. Speciális esetekben, amennyiben a rendelkezésre álló orvosi dokumentumok és szakvélemények alapján ez indokolt, az IOM megfelelő képzettséggel és az ügyfél állapotához igazodó felszereléssel rendelkező egészségügyi kíséretet is biztosít a hazatérő ügyfelek számára. A hazatérők első otthon töltött napjainak a megkönnyítésének érdekében az IOM 100 euró összegű költőpénzt bocsát minden hazatérő rendelkezésére.
46 47
www.volret.hu Jelenleg magyar, albán, angol, német és szerb
31
(5) Az IOM a hazatérők egy részének, 2000 eurós összeghatárig reintegrációs támogatást biztosít. Fontos megjegyezni, hogy a reintegrációs támogatás nem automatikus juttatás, csak tartalmilag és formailag is megfelelő, a fenntartható hazatérés elvét maximálisan szem előtt tartó üzleti és oktatási terveket támogat a program. A beadott pályázatokat az IOM budapesti irodája és a származási országban működő IOM iroda közösen értékeli. 2012-ig a hazatérők 4-6%-a részesült reintegrációs asszisztenciában. A 2013-as évre, egy új projekt keretében, a Koszovóba hazatérők esetén ezt az arányt 10-14%-ra növeli az IOM. A támogatott üzleti és oktatási tervek esetében az IOM közvetlenül fizeti ki a szolgáltatókat és az oktatási intézményeket, készpénz támogatást közvetlenül az ügyfélnek nem ad. Az elmúlt 20 év hazai tapasztalatai, az ügyfelek, a partnerszervezetek, magyarországi civil szervezetek, illetve a donor visszajelzései alapján egyaránt igazolható, hogy a Támogatott Önkéntes Hazatérési és Reintegrációs Programok olyan lehetőséget kínálnak a célcsoport tagjai számára, amelyet érdemes fenntartani és minden lehetséges eszközzel továbbfejleszteni. Ehhez továbbra is számítunk az Európai Visszatérési Alap és a magyar kormány támogatására. Lehel Balázs, Dóra Bálint, Markó Ferenc,
Dr. Hriczó Krisztina Dublini eljárás tapasztalatai BÁH Dublini Koordinációs Osztály vezetője Először is szeretném megköszönni a lehetőséget, hogy itt lehetek. Bár a mai nap folyamán néhány gondolat erejéig már említésre került, én egy teljesen más szemszögből szeretnék a dublini eljárásról beszélni: szeretném bemutatni Önöknek, a mindennapi gyakorlati tapasztalatokat, elsősorban azon migrációs trendek nyomán és folyamán, melyek az elmúlt években, különösen tavalyi (értsd: 2011) év során, az európai migrációs folyamatokat befolyásolták, s ezáltal a munkánkra is nagy hatással volt. Amikor megkaptam a meghívót és megláttam a mai nap főcímében a kooperációs, koordinációs szavakat, felcsillant a szemem, hiszen a dublini eljárást kooperáció, koordináció nélkül nehezen lehetne lefolytatni, hiszen a dublini eljárás alapja a nemzeti és nemzetközi szintű együttműködés. Mindezentúl, maga a Dublini Rendelet, és a dublini eljárás kialakítása is a nemzetek közötti együttműködés margóján és annak keretében jött létre. A Közös Európai Menekültügyi Rendszer kialakítása érdekében kulcsfontosságú lépés volt egy olyan eljárás kialakítása, amely a határok nélküli Európában egy egyértelmű, világos és tiszta mechanizmust tartalmaz arra vonatkozólag, hogy melyik is az az egyetlen (és kizárólag egy) tagállam, amely a területükön benyújtott menedékjogi kérelem megvizsgálásáért felelős, és az eljárást köteles lefolytatni, mindamellett, hogy ez az eljárás az úgynevezett „asylum shopping” jelenségét hivatott visszaszorítani, mind a menedékkérők, mind a tagállamok érdekében. Az első sliddal is a koordináció és a kooperáció fontosságát szerettem volna kiemelni, mely arra is rámutat, hogy a tagállamok közötti együttműködési kötelezettséget írja elő maga a 343/2003/EK Tanácsi rendelet és annak a végrehajtási rendelete is, melyek tartalmazzák a nemzetek és tagállamok közötti együttműködés, az országok közötti konzultációs eljárás részletszabályait, amely keretében - a rendelkezésre álló bizonyítékok fejében - a résztvevő tagállamok meghatározzák, hogy melyik az, amely az adott menedékkérő vonatkozásában köteles lefolytatni a menekültügyi eljárást. Ezen túlmenően, nem csak maguk a rendeletek, 32
hanem a rendelet alapján létrejött kétoldalú közigazgatási megállapodások is további együttműködési kötelezettséget írnak elő a részes felek számára, amelyek Magyarország vonatkozásában valamennyi szomszédos tagállammal, valamint Bulgáriával is megköttetett. A kétoldalú megállapodások egyébiránt - kitöltve a rendelet keret jellegét - további lehetőséget biztosítanak a tagállamoknak a kooperációra. Mindemellett, a mindennapi együttműködést a jogszabályi kereteken kívül nagymértékben befolyásolja az évek során kialakított tagállami gyakorlat, ami bizonyos esetekben ugyanolyan fontos és hasonló jelentőséggel bír, mint a rendelet szabályai. A továbbiakban elsősorban a nemzetközi együttműködés, ezen belül is a konzultációs eljárások kapcsán tapasztaltakról szeretnék beszélni, a lényeges statisztikai adatok bemutatásán keresztül. Ezen számok által az elmúlt néhány év, pontosabban az elmúlt 3 év migrációs trendjére szeretnék koncentrálni, hiszen a 2009-es év rendkívül meghatározó volt a dublini eljárás lefolytatása szempontjából. Mindez annak a migrációs jelenségnek volt köszönhető, miszerint Görögországon keresztül belépve, Magyarországon továbbhaladva az EU nyugati tagállamai felé, mind több, az arab térségből érkező migráns érkezett. Mindezen trend nagymértékben megváltoztatta a Magyarország felé, dublini eljárás keretében küldött megkeresések számát és jellegét, tekintettel arra, hogy a kérelmezők nagy része Magyarországon nyújtott be először menekültügyi kérelmet, felelősséget és kötelezettséget teremtve ezáltal a menedékügyi eljárás lefolytatásáért. Amint az az adatokból is kiolvasható, 2010-ben ez a tendencia és a megkeresések száma is csökkenést mutattak, mely jelenség 2011 első felében tovább folytatódott. 2011. év második felében viszont elérte Magyarországot egy újabb migrációs hullám, amelyre a korábbi előadások is utaltak: megerősödött az úgynevezett „balkáni úton” a forgalom. Ez nagy hatással volt a dublini ügyek alakulására, elsősorban osztrák és magyar viszonylatban, hiszen mind Ausztriában, mind Magyarországon jelentős számban megnőtt az illegális migránsok száma. Elsősorban azon Ausztriában elfogott migránsokra utalnék, akik Ausztriában nyújtottak be először menekültügyi kérelmet, azonban ügyükben megállapítást nyert, hogy Magyarország volt az első tagállam, amelynek területén keresztül az Unióba léptek, ezért ezen kérelmezők esetében Magyarországnak felelősséget kellett vállalnia a menekültügyi eljárás lefolytatása iránt. Ezen jelenség egy szorosabb kétoldalú, rendőrségi oldalról pedig egy háromoldalú együttműködést feltételezett és eredményezett az osztrák, a magyar és a szerb szervek között. Ennek az együttműködésnek, illetve a szerb határszakasz védelmének megerősítésének köszönhetően, a 2012. évben ilyen jelenséggel dublini eljárás során (és itt hangsúlyozom a dublini eljárást) már nem találkoz(t)unk olyan gyakorisággal, az így érkezett migráns csoportok esetében a megkeresések gyakorlatilag eltűntek. Az előbb említett jelenségtől függetlenül azonban, továbbra is az a dublini eljáráson belüli tendencia, hogy Magyarország a legtöbb esetben olyan menedékkérőkért vállal felelősséget, akik Magyarországon nyújtották be először menedékjogi kérelmüket. 2011. évben 66%-ban, ebbe a kategóriába tartozó kérelmező került Magyarországra visszautaztatásra, és ez a trend a 2012. évben is folytatódik, annak ellenére, hogy - úgy tűnik – növekedett a vízummal való visszaélések száma, (például említendő, hogy a 2011. évben elsősorban iráni állampolgárok vonatkozásában, több esetben fordult elő, hogy magyar vízummal igyekeztek nyugat-európai országba belépve ott menekültügyi kérelmet benyújtani. Az idei (értsd: 2012) évben ezen migránsok állampolgársági kategóriái sokkal vegyesebb képet mutat.) A következő (kivetített) oldalon a hazánk általi felelősségvállalás és a sikeres, dublini eljárásban végrehajtott transzferek, vagyis a Magyarországra történő utaztatások száma 33
látható. Bár nincs külön feltüntetve, de egyértelműen kitűnik, hogy 2011-ben jelentősen visszaesett a Magyarországra irányuló, sikeres átadás-átvételek aránya. A sikerességi ráta míg a korábbi évben kb. 50%, 2011-ben csupán 39% volt. Mindezen jelenség nem csak a migrációs folyamatoknak volt az eredménye, hanem annak a döntésnek is, amelyben az Emberi Jogok Európai Bírósága mind Belgiumot, mind Görögországot elmarasztalta. A bíróság ugyanis egy dublini eljárás keretében történő átadás ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem kapcsán megállapította, hogy Görögország a menekültügyi eljárás súlyos hiányosságai (elsősorban az ottani fogvatartási és életkörülmények, valamint a menekültek emberi jogainak sérelme) miatt megsértette az Európai Emberi Jogi Egyezményt. Ezen túlmenően a bíróság azt is kimondta, hogy azzal, hogy Belgium a menedékkérőt visszaadta Görögországnak, szintén az Egyezmény cikkébe ütköző módon járt el. Hogy miért is kell ezt a döntést megemlítenem? Azért, mert ez az ügy nem csak a görögországi ügyekre és Görögországgal szembeni tagállami fellépésekre, hanem az összes dublini eljárást és tulajdonképpen az európai, a dublini rendeleteket alkalmazó, államok és tagállamok gyakorlatára is kihatással volt, hiszen ezt követően a tagállamok sokkal óvatosabban hajtanak végre dublini transzfereket. Attól függetlenül, hogy maga a dublini rendelet preambuluma kimondja, hogy a dublini rendeleteket alkalmazó tagállamok és országok valamennyien biztonságos harmadik országnak tekinthetőek, ahová „országinformációs” vizsgálat nélkül visszaküldhetők a menedékkérők anélkül, hogy embertelen bánásmódnak és üldöztetésnek lennének kitéve, a bírósági döntés okán ez az általános vélelem megdőlt. A tagállamok, amennyiben szükséges, igyekeznek egymástól információt beszerezni az adott tagállam nemzeti szabályozásáról, s ugyanez volt tapasztalható Magyarország vonatkozásában is. Mindezzel egyidejűleg, több jelentés jelent meg a magyarországi menekültügyi, idegenrendészeti körülmények kapcsán, amelyek erősödő kritikákat tartalmaztak a magyarországi eljárással és feltételekkel kapcsolatban. Ennek hatására az elmúlt év végétől mind több megkeresés érkezett a tagállamoktól a folyó ügyek kapcsán, a magyarországi körülményekre vonatkozólag. Volt olyan tagállam (pl. Németország), amely valamennyi ügyben automatikus kérdésként tette fel, hogy Magyarországon biztosítottak-e az uniós sztenderdnek megfelelő körülmények, ellátások, feltételek. Azonkívül, hogy valamennyi ügyben a Hivatal, szükség esetén a rendőrséggel együttműködve, tájékoztatta a megkereső hatóságokat és rajtuk keresztül az eljáró bíróságokat, a jelenség okán a Hivatal nemzetközi konferencia keretében mutatta be a külföldi hatóságoknak a magyarországi idegenrendészeti, menekültügyi rendszert, illetve a befogadó intézményeket és őrzött szállásokat. Úgy tűnik, hogy ez a konferencia (illetve a hatóságok által küldött jelentések) sikeres eredményt könyvelhet el, hiszen valamennyi résztvevő tagállam egyetértett abban, hogy mind a szabályozás, mind a gyakorlat, mind a befogadási és fogvatartási körülmények megfelelnek az uniós sztenderdeknek és akár más tagállamok gyakorlatának is. Ennek kapcsán szeretném megemlíteni, mivel a mai nap folyamán már volt arról szó, hogy más tagállamok nemzeti hatóságai vagy bíróságai hoztak olyan döntéseket, hogy Magyarországnak - akár Dublin II eljárás keretében - nem adhatóak vissza menedékkérők, kértük a tagállamokat, hogy adjanak tájékoztatást ezzel kapcsolatban. Még nem küldött valamennyi tagállam választ, de az bizonyos, hogy pl. Németországban, mely az egyik legfrekventáltabb tagállam a Magyarországra irányuló transzferek végrehajtása kapcsán, 2-3 ügyben döntött a nemzeti bíróság úgy, hogy Magyarország irányába nem adható át a személy. Ugyanakkor példaként említendő, hogy sem az Egyesült Királyság, sem Norvégia, sem Csehország vonatkozásában nem született ilyen jellegű döntés a nemzeti bíróságaik előtt.
34
A következőkben a nemzeti szintű együttműködés másik oldaláról szeretnék beszélni, amikor Magyarország keres meg más tagállamot, tekintve hogy a bizonyítékai alapján azt feltételezi, hogy azon tagállam felelős a menekültügyi eljárás lefolytatása iránt. Látható ezen az oldalon is, hogy a tagállamoknak kiküldött megkeresések száma hullámzó tendenciát mutat. Az okok ugyanazok: az Európát átszelő migrációs útvonalak áthelyeződése, illetve az illegális migráció erősödése 2009 után, ugyanis amint az már említésre került, 2009-ben Görögország irányából mind több menedékkérő, illetve illegális migráns érkezett Magyarországra, akik vonatkozásában szintén felmerült a Dublin II rendelet alkalmazásának lehetősége. Görögország kapcsán azonban, a tagállamok gyakorlatát követve, jelentősen megváltozott a magyar gyakorlat, a folyamatosan érkező egyre vészjóslóbb „országinformációs” jelentések, ENSZ-tanulmányok, illetőleg sorozatos elmarasztaló döntések, majd pedig az előbb említett bírósági ügy okán, amelynek kapcsán a tagállamok és Magyarország (pontosabban Magyarország Belügyminisztere) is úgy döntött a 2011. évben, hogy Magyarország sem ad át, illetve vissza menedékkérőket Görögország irányába dublini eljárás keretében. Ilyen esetekben felmerülhet a kérdés, hogy mi történik a menedékkérőkkel: Magyarország az úgynevezett láncszabály alkalmazásával - mint soron következő tagállam - válik felelőssé a menedékjogi eljárás lefolytatása iránt. Bár 2011-ben láthatóan (vissza)csökkent a kiküldött megkeresések száma az előbb említett migrációs trend változásával, hiszen mind kevesebb menedékkérő érkezett Magyarországra. A 2011. év végétől tapasztalt migrációs változások ismételten nagy hatással voltak a tavalyi év (értsd: 2011) végi és az idei (értsd: 2012) első negyedévi ügyek alakulására. A már említett rendőrségi együttműködés, illetve a szerb határszakasz megerősítése következtében ugyanis Szerbia irányából nem feltétlen Magyarország felé, hanem Románia felé veszik a menedékkérők az útjukat és Romániában nyújtanak be elsőként menedékjogi kérelmet, majd onnan továbbhaladva Magyarországon keresztül próbálnak Nyugat-Európa irányába továbbjutni. Ennek okán megnövekedni látszik a Románia irányába történő megkeresések, illetve a visszaadások száma: 2012. év első negyedévében Románia felé 30 főt kellett visszaadnunk, mely számadat már lassan eléri a tavalyi évben (értsd: 2011) 44 főt jelentő létszámot. A következő (kivetített) oldal a tagállamokkal folytatott együttműködés keretében, a Magyarország felé végrehajtott transzfereket, és a Magyarország által végrehajtott kiutaztatásokat mutatja, mely jól példázza azokat a folyamatokat, amiről a mai nap folyamán többször szó volt. Jól látható, hogy Magyarország irányába elsősorban az osztrák és a német hatóság, valamint Svájc, Belgium és Franciaország ad át és vissza menedékkérőket, tehát Magyarországról egyértelműen, elsősorban ezen tagállamok irányába veszik az útjukat a menedékkérők. A kiutaztatások kapcsán megjegyezném, hogy Magyarország irányából Görögország vonatkozásába gyakorlatilag a 2010. év vége óta csak olyan személyeket utaztatunk ki, akik többször nyilatkoznak (írásban!) arról, hogy szeretnének visszatérni Görögországba. A kiutaztatások végrehajtása kapcsán említendő továbbá, hogy azok jogalapját szintén leginkább az képezte, hogy a külföldiek először más tagállam területén nyújtanak be menedékjogi kérelmet és ezért visszafogadási kötelezettségük áll fenn. A kiutaztatások során, amennyiben más tagállamnak Magyarország ad át vagy vissza személyeket, magának a Dublini Koordinációs Osztálynak koordinációs, kooperációs feladatai vannak: meg kell szervezni a kiutaztatást, amit a jogszabályok rendelkezése (valamint az Együttműködési Megállapodás alapján) a Rendőrség hajt végre. A legtöbb kiutaztatás jelen pillanatban szárazföldi úton történik, mivel a szomszédos tagállamok irányába szárazföldi úton kerülnek utaztatásra a menedékkérők. A gyakorlatban a legtöbb probléma a légi úton történő transzferek kapcsán adódik, ugyanazon ok miatt, amit már Bodonyi úr is említett, mégpedig a Malév leállása okán, amely rendkívül nagymértékben 35
megnehezíti a mi munkánkat is. Az elmúlt néhány hónap tapasztalatai alapján azt kell, hogy mondjam, hogy szinte csak egyetlen európai légitársaság szolgáltatásai vehetőek igénybe, és emiatt gyakorlatilag valamennyi (akár Nyugat-, akár Észak-Európába) történő transzfer esetében legtöbbször Németországban kell tranzitáltatni a menedékkérőket, amely még több hatóság, még több tagállam együttműködését és kooperációját vonja maga után. A beérkező transzferek végrehajtása kapcsán, visszakanyarodva a koordináció és kooperáció témájához, a Magyarország (mint felelős tagállam) által átvett, visszavett személyek kapcsán kiemelendő, hogy magának a Dublini Koordinációs Osztálynak szintén elsősorban kooperációs és koordinációs feladata van. Itt csúcsosodnak ki igazán az eljáráson belüli koordinációs feladatok, hiszen maguk a dublini egységek nem vesznek részt a transzferek végrehajtásában. Feladatuk elsősorban az adott nemzet idegenrendészeti, menekültügyi hatóságai által rendelkezésre álló információk továbbítása és annak megosztása a magyar hatóságokkal. Magyarországon, a BÁH idegenrendészeti hatósága az, amely a dublini transzfereket végrehajtja, a Magyarországra (vissza)érkezett vagy hazánk által átvett külföldieket fogadja. Bár a következő előadás szól majd ezen témáról, elöljáróban az eljárás rövid menetéről annyit szeretnék mondani, hogy annak keretében a hatóság valamennyi külföldit részletesen meghallgat. A személy jogi sorsáról az egyéni és a korábban akár magyarországi, akár más tagállamban fennálló körülmények kapcsán a menekültügyi és idegenrendészeti hatóság közösen dönt, természetesen annak fényében, hogy a meghallgatás során a külföldi kíván-e Magyarországon menekültügyi kérelmet benyújtani, vagy korábbi kérelmét fenntartani. Befejezve a dublini eljárásban tapasztaltak taglalását, zárógondolatként annyit kívánok hozzátenni az előadásomhoz, hogy a dublini eljárás nagy átalakulás előtt áll, hiszen az Európai Bizottság 2008-ban végrehajtotta a rendeletek felülvizsgálatát, melyek alapján megkezdte a dublini rendeletek újragondolását, amely (egyébként már teljes egészében az európai menekültügyi rendszeren alapulva) a most kicsit megsérülni látszó közös bizalom építését szolgálná és a szolidaritási intézkedések alapját fogja képezni annak érdekében, hogy a továbbiakban olyan döntések, mint ami például Görögország vonatkozásában megszülettek, ne történhessenek meg, illetőleg még hatékonyabb lehessen a tagállamok közötti kooperáció. Nagyon szépen köszönöm a figyelmet.
Dr. Kovács Szabolcs Hozzászólás az előző témához BÁH Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóság Idegenrendészeti Osztály vezetője Köszönöm a lehetőséget. Én kaptam a felkérést, hogy a dublini átvételek gyakorlati végrehajtásának tapasztalatairól néhány gondolatot elmondjak. Igazgatóságunk a hatályos jogszabályok, illetve főigazgatói intézkedések alapján hajtja végre ezeket az átadásokat. Alapvetően három helyen, szlovén viszonylatban Rédics-Dolga Vas, osztrák viszonylatban Hegyeshalom-Nickelsdorf, szlovák viszonylatban pedig Rajka. Az átvételek 99%-a Hegyeshalom-Nickelsdorfban történik, ahol az illegális migrációs útvonalak is húzódnak. Évente 1-2 átvétel van Rédicsen, illetve Rajkán. 2005-ben kezdtük ezeket az átvételeket. 2005-től 2008-ig igazgatóságunk menekültügyi osztályának jutott ez a szép feladat, akkor pedig átvette az idegenrendészeti osztály. Az állampolgársági kategóriák legtöbbje 2005 és 2007 között koszovói, de voltak szerbek, moldávok és grúzok is. Az utóbbi időben megjelentek 2010-2011-ben az afgánok, pakisztániak, különböző arab országok állampolgárai. A kezdeti nehézségeket legyűrtük, itt főleg kommunikációs, illetve gyakorlati 36
problémák voltak, de megoldottuk. Voltak BTT hatály alatti külföldiek és körözés alatt állók is, de ezt jól kezeltük. A problémás ügyekről: A büntetőeljárás alatt álló személyek átvételével voltak gondok, akiket vagy a rendőrség vagy a bíróság körözött. Ha rendőrségi körözés volt, akkor azt nagyon gyorsan megoldottuk. Itt a fő probléma akkor volt, ha a bíróság körözte az úriembert. Hiába küldte el a Dublini Koordinációs Osztály már hetekkel korábban a megkeresést, hogy ezt a személyt át fogjuk ekkor és ekkor valószínűleg venni, a bíróság malmai lassan őrölnek, és a körözést nem sikerült töröltetni a rendszerből. A BTT sértő kezelése - és ezt nagyon köszönjük Borsa úrnak – nagyon gyors és hatékony volt. Ezt úgy kell elképzelni, hogy 10.00-kor átvesszük a külföldit, 11.00-kor beérünk, egy gyors meghallgatást követően 15.00-ra már meg is van az ügyészi megrovás és onnantól kezdve már tudjuk folytatni az idegenrendészeti eljárást. 2011-ben kaptunk segítséget a Közép-dunántúli Regionális Igazgatóságtól a dublini átvételekhez, akkor óriási létszámot jeleztek előre, hál istennek nem következett be. Ezúton is köszönjük Kozma úrnak, illetve Horváth úrnak a segítséget, nélkülük ez nem sikerült volna. Idekapcsolódnak az egészségügyi problémák, AIDS-est, hepatitiszest, fertőző beteget, rühest is vettünk át. Nem is az volt a probléma, hogy különböző betegségekben szenvedtek, hanem akkor még az osztrák hatóságok nem közölték ezeket előre. Miután jeleztük a problémát a főigazgatóságnak, a Dublini Koordinációs Osztály felvette a kapcsolatot az osztrák hatóságokkal és azóta ilyen probléma nem volt. Sőt, annyira megoldódott ez a probléma, hogy akit át akartak volna adni, de fertőző beteg volt, inkább azt is lemondták. 2011. januártól ez év márciusig volt egy EVA projekt, nagyon hatékonyan működött. A külföldiek számára ebből vásároltunk élelmiszercsomagot, a kísérők számára frissítőt, illetve álltuk a benzinköltségeket. Sajnos ez a projekt lezárult és igazgatóságunk saját költségvetéséből kell állni a kifizetéseket állni, egyelőre sikerrel tesszük ezt. Kialakítottunk egy új rendszert a szállításokkal kapcsolatban. Most már nekünk kell adott esetben vagy a debreceni befogadó állomásra, vagy a balassagyarmati közösségi szállásra szállítani a külföldieket, azonban itt a budapesti és pest- megyei RIG-nek, akikkel szintén tudunk együttműködni, adott esetben csak Budapestre kell szállítani a külföldit és ők viszik tovább. Ahogy már az előző előadó is említette, én sem mennék bele a részletekbe. Miután beszállításra kerül a külföldi, ott megindítjuk vele szemben az idegenrendészeti eljárást, vagy befejezzük (úgy értem, döntést hozunk) vagy felfüggesztjük, és akkor menekültügyi eljárás indul vele szemben. Nagyjából ennyit szerettem volna.
Ferenczi Zsolt Tájékoztatás egy menekültügyi reintegrációs projekt beindításáról Győrság polgármestere Tisztelt Elnök Urak, Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Engedjék meg, hogy bemutatkozzam, Ferenczi Zsolt vagyok, Győrság község polgármestere. Annak a Győrság községnek, ahol most egy egészen izgalmas és érdekes program fut. Erről szeretnék most egy rövid tájékoztatót adni. Röviden az előzményekről. 2011 őszén a BÁH részéről több települést is megkerestek, hogy a Belügyminisztérium által kiírt pályázat támogatásával lehetőség lenne egy menekült vagy oltalmazott család befogadására. A pályázat részleteit megismerve képviselőtestületünk úgy döntött, hogy Győrság részt vesz az integrációs programban, lehetőséget biztosítva egy menekült családnak, hogy Magyarországon új életet kezdjen. A BÁH hathatós segítségével beadásra került a pályázat „Integrációs modellprogram Győrságon” címmel és decemberben kaptuk a hivatalos értesítést a támogatás elnyeréséről. A közel 14 milliós projekt 100%-os 37
támogatottságú. A támogatás 75%-át az Európai Menekültügyi Alap, 25%-át pedig a magyar állam biztosítja. Másfél éves programról van szó, és mint kiderült, Magyarországon elsőként – és egyelőre egyedül – Győrság vesz részt benne. A pályázat fő célja a társadalomba történő beilleszkedés, valamit az, hogy a másfél év alatt lehetőleg mindkét felnőtt találjon munkát és váljon a család önellátóvá. Ebben nagy segítség, hogy a program keretében biztosított a lakhatás, valamint a rezsiköltségek. Januárban a projekt előkészítése zajlott. Rendbetettünk egy elhanyagolt állapotban lévő önkormányzati lakást és berendeztük azt. Nem volt kötelező önkormányzati lakást biztosítani, gyakorlatilag bármilyen bérleményt is fel lehetett volna használni, de úgy gondoltuk, hogy ha már ilyen lehetőségünk van, akkor ezen nem lépünk át, és kihasználjuk. Ismertettük a lehetőséget a bicskei befogadó állomáson tartózkodó családokkal, akik ezután jelentkezhettek, hogy részt kívánnak venni a programban. Január végén kiválasztásra került a család a BÁH munkatársainak véleménye alapján. Február 8-án került sor a költözésre. A médián kívül a hivatali dolgozók, önkormányzati képviselők és magam is izgalommal vártam az új lakókat. A sajtóérdeklődés is nagy volt, a BM által kiadott sajtóközlemény után rengeteg újságíró keresett meg minket. Vegyes tapasztalatok voltak. A család felnőtt tagjai a 30-as éveikben járnak, 10 éve jöttek el Afganisztánból, voltak Pakisztánban, hosszabb ideig Iránban (mindkét gyermekük Teheránban született egyébként), majd Görögországon át kerültek hazánkba. Közel 2 éve vannak itt, először Békéscsabán voltak, ahol elmondásuk szerint nem szerettek lenni, majd következett Debrecen és kb. 1 éve Bicskére kerültek. Itt részt vettek nyelvórákon, kulturális programokon, szabással, varrással segítették a többi táborlakót. A pályázat keretében még márciusban elkezdődött a nyelvoktatás, minden hétköznap 9-től 12-ig tanulják a magyart (mint idegen nyelvet) a győri Audi Akadémia nyelviskolájában. A szintén pályázati keretből alkalmazott és napi 4 órát szintén a családdal foglalkozó mentortól is nagyon sokat tanulnak. A mentor feladata az integrálódás segítése a helyi közösségbe és a magyar társadalomba, a helyi szokások megismertetése, segítségnyújtás a hivatalos ügyek intézésében. A pályázattal kapcsolatos jelentéseket, elszámolásokat, egyéb intéznivalókat 4 órában alkalmazott projektmenedzser segíti. Ő és a mentor is helyi lakosok, amit fontosnak tartok kiemelni. A nyelvi képzéssel párhuzamosan a pályázati keretből szakképzésre is van lehetőség. A családfő autógyártáshoz köthető szakmát tanul (OKJ-s CNC esztergályos képzés) és álma, hogy az Audinál helyezkedjen el. A BÁH Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóság vezetőjével, Kovács Gyula igazgató úrral már tárgyaltunk az Audi egyik személyzeti vezetőjével, aki elmondta, hogy nem zárkóznak el a jövőbeni foglalkoztatás elől, de kivételt sem fognak tenni. Kiemelték a nyelvtudás, a magyar fontosságát, valamint a szakmai ismereteket, ami felé a Lukács Sándor Szakképző Iskolában a legjobb úton halad a családfő. Itt szeretném elmondani, hogy mindketten rendkívül szorgalmasak és ügyesek, minden házimunkát együtt végeznek. Kaptak egy felújításra szoruló kanapét és fotelokat, melyeket darabokra szedtek, megjavítottak és teljesen újjá varázsoltak, de minden munkához így állnak neki. Az édesanya (már itt, Magyarországon) elvégzett egy fodrász tanfolyamot Debrecenben, ezt a szakmai tudást szeretné továbbfejleszteni, esetleg kiegészíteni kozmetikus képesítéssel. Minden esély megvan arra, hogy az édesanya képzése is megkezdődjön júniusban. Ők egyébként tudják, hogy nem könnyű az élet Magyarországon sem, de azt mondják (és ezt idézem): „Ahonnan mi jöttünk, azzal össze sem lehet hasonlítani. Sokkal jobb jövő vár itt gyermekeinkre, mi szülők vagyunk, nekünk ők a legdrágábbak - mint az egész világon mindenkinek”. A család kisfiú tagja másodikos, a Fiáth János ÁMK győrsági tagiskolájába jár, a kislány pedig nagycsoportos óvodás az ÁMK tagóvodájában. A két gyermek jól beszél magyarul, mindketten hamar beilleszkedtek a helyi gyermekek közé. A kisfiút iskolatársai a farsangi bálon bálkirállyá választották, ami mutatja, hogy gyermekkorban semmiféle fenntartás nincs más bőrszínnel vagy kultúrával kapcsolatban. Hiszem, hogy a győrsági gyerekeknek is javára válik ez a program, bár testvértelepülésünk, az olaszországi Sagrado gyermekei között pl. 38
indiai, brazil és afrikai gyerekekkel is találkozhattak és találkozhatnak közös nyári táborozásaik során. Mahdinál, a fiúnál láthatjuk iskolai oklevelét a Petőfi-napokról, nagyon büszke rá. A húga, Zahra a „Bújj, Bújj, zöld ágas” óvodai oklevélre, melyen Kodály-idézet áll. Az óvodával, annak zenéjével foglalkozni nem csak pedagógiai kérdés, hanem országépítés is. A projekt részeként 6 alkalommal közösségi beszélgetést szervezünk, melynek célja a család bemutatása, a program céljainak ismertetése, hogy megtudjuk, az adott időben hol tart maga a megvalósítás. Az első ilyen találkozóra a település összes lakosát meghívtuk, a BÁH munkatársai tájékoztatást adtak a magyarországi menekülthelyzetről, valamint az érintett ország, Afganisztán bemutatására is sor került. Az érdeklődők kérdéseket tehettek fel és elmondhatták véleményüket a programmal kapcsolatban. A következő közösségi beszélgetésen már a család is részt vett. A meghívottak célzottan kerültek kiválasztásra (képviselő-testület, intézményi vezetők, az egyházak világi és lelki vezetői). A program lehetőséget biztosít ezen alkalmakkor szerény vendéglátásra is, ami jellegzetes afgán ételek kóstolását jelentette. A következő megcélzott csoport a helyi Nefelejcs Nyugdíjas Egyesület, akik - mint már megtudtam - rétessel fognak az afgán specialitásokra kontrázni. Győrság az idei évben olyan falunapot szervez, ahol az új családnak is bemutatják az itteni kultúrát, helytörténetet, szokásokat, a család pedig perzsa (fárszi) gasztronómiai és zenei élményeket nyújt az érdeklődőknek. A győrságiak többsége egyetért azzal, hogy az elesetteket segíteni kell, támogatják az önkormányzatot a vállalt feladat sikeres végrehajtásában. Sokat jelentkeztek, hogy ruhákat, bútorokat ajánljanak fel, van, aki a kiskertjét adná oda, hogy zöldséget termeszthessen a család saját maga részére. Szeretnék megmutatni Győrságon, hogy a magyar emberek nem rasszisták, el tudják fogadni a más kultúrából származó embereket és lehetőségükhöz mérten segítenek az elesetteknek. Negatív visszajelzés inkább azzal kapcsolatban érkezett, hogy miért nem a győrsági rászorulókon segítünk. Ezzel kapcsolatban fontosnak tartom kiemelni, hogy ez a program 100%-ban támogatott és Győrság csak nyer vele. A helyi rászorulókon is igyekszünk segíteni, minden lehetőséget kihasználva. Több mint 4 éve működik házi szociális étkeztetés és segítségnyújtás helyi szakképzett szociális munkással. Tavaly indítottuk el a falugondnoki szolgálatot, szintén helyi munkaerő alkalmazásával. Januárban 84 helyre adományoztunk összesen 2 520 kg burgonyát. Több mint 60 háztartást segítettünk tűzifával, aminek nagy részét pályázati forrásból vásároltunk meg. Részt veszünk a közmunka programban, jelenleg 4 fő 8 órás és 5 fő 6 órás közmunkásunk van. Szeretnénk, ha ez a program követendő példa lenne. Elmondhatom, hogy sok munkát igénylő, de nagyon érdekes és szép feladat. Hogy még miért éri meg? Erre engedjék meg, hogy egy újságírói véleményt idézzek szó szerint: „Külső szemlélőként alkotott véleményem szerint az igen szép, rendezett, 1500 lelket számláló, katolikusok, reformátusok és evangélikusok lakta, kedves, tiszta magyar falu és a család óriási szerencséje, hogy teljes vezetése pártokon kívüli, hogy döntésüket semmiféle ideológiai itiner nem befolyásolja, csakis a józan ész. A vezetők azt keresték, mi jó ebből Győrságnak, túl azon, hogy keresztényi irgalmas cselekedetet hajtanak végre azzal, ahogyan Győrság népe az újonnan érkező családhoz fordul”. Köszönöm a figyelmet.
Kérdésekre reagálások, hozzászólások Bodonyi László BÁH Idegenrendészeti Igazgatóság Kényszerintézkedési és Kiutaztatási Osztály vezetője Amennyiben az ügyészség igényli, és a légi úton történő toloncolásokat ellenőrizni kívánja, akkor előzetes egyeztetés alapján bármelyik járatra vagy bármelyik légi toloncoláshoz a
39
bejelentkezés megtörténhet, ehhez mi az okmányokat (ha szükséges vízum, azt is) beszerezzük, de az utazást, az ügyészség költségvetéséből szükséges finanszírozni. A FRONTEX: Európai Határőrizeti Ügynökség, és biztosítja a tagállamok számára a szükséges támogatást a közös visszatérési műveletek során, biztosítja a tagállamok tevékenységének koordinálását. Informatikai úton a FRONTEX varsói irodája folyamatosan küldi a jelzéseket arról, hogy mely tagországból mely országokba és hány fővel terveznek légi úton történő kiutaztatásokat és ehhez milyenek a csatlakozási lehetőségek, és feltételek. Amennyiben van olyan állampolgár, akit ugyanebbe az országba szeretnénk kitoloncolni, akkor ehhez a rendszerhez előzetesen be kell jelentkeznünk, meg kell adnunk az adatokat, a kísérők számát, minden egyéb releváns adatot, és ha biztosított lesz a részvétel a megadott létszámmal, csatlakozni szükséges ehhez a járathoz, melyhez a kiutazást is meg kell szervezni, akár szárazföldi, akár légi úton. A FRONTEX- járatok leginkább Bécsből, Németországból, Belgiumból és Hollandiából indulnak, melyhez a külföldit ki kell szállítani. Ez azt jelenti, hogy a közelebbi helyekig, pl. Bécsig szárazföldi úton utazunk, és ott csatlakozunk a többi tagországokhoz. Tagországi csatlakozások esetén pedig valamelyik nemzeti légitársaságra foglalunk helyet és akkor azon keresztül hajtjuk végre a toloncolást. Természetesen az előzetes értesítéstől az átszállításig minden egyes végrehajtást a FRONTEX-nek illetve a szervező tagállamnak jelenteni kell. Majd a csatlakozó országban átszállunk erre a repülőgépre és ezzel teljesítjük az utaztatást. A FRONTEX-el megvalósított toloncolás csaknem 80%-ban megtérítésre kerül, így ez kevesebb költségvetési forrást igényel, bár magyar részről természetesen ennek is vannak előzetes finanszírozási feladatai. Kísérő nélküli kiskorúak vonatkozásában jognyilatkozatot csak a kirendelt eseti gondnok tehet, de ahogyan korábban is beszéltünk róla, kísérő nélkül kiskorút ki sem lehet utasítani addig, amíg a fogadó államból az állami intézményi gondoskodásról vagy a család visszafogadásáról írásos garancia nem áll a hatóságaink rendelkezésére. Csak ezt követően hozható meg a kiutasító határozat. Az utaztatás történhet akár a Nemzetközi Migrációs Szervezet igénybe vételével, akár saját szervezéssel. Dr. Iván Júlia Magyar Helsinki Bizottság képviselője Van itt egy kis félreértés szerintem, vagy legalábbis a gyakorlat nem egységes, én csak reagálni szeretnék gyorsan a kísérő nélküli kiskorúak kiutasítására. Ennek vizsgálatát a Helsinki Bizottság, az ORFK és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága által most már 5. éve folytatott háromoldalú együttműködés keretében végezzük. A határmegfigyelő tevékenységünk során azt láttuk (és ezt jeleztük is az ORFK felé), hogy a határon elfogott kísérő nélküli kiskorúak kiutasításánál viszont sajnos a rendőr kollégák nem szerzik be feltétlenül azt a garanciát, hogy a gyermekeket megfelelő állami gondoskodásban részesítik (vagy legalábbis számunkra ez az ügyiratokból nem látszik). Azt hallottuk azonban, hogy erre vonatkozóan van némi javulás, és ha itt vannak a Csongrád megyei és a Bács megyei kollégák, akkor megkérdezném tőlük, hogy ez igaz-e. Erről azt hallottuk, hogy állítólag a formanyomtatvány, a határozat formailag változott. Úgy tűnik, hogy az önkéntes hazatéréshez hasonló sztenderdeket sikerül meghonosítani (ezúttal már a „harmadik országbeli állampolgárokról szóló törvény rendelkezéseivel” teljes összhangban), amit én már nagyon üdvözölnék és amely jó példaként szolgálna. Két kérdésem lenne. Az egyik Krisztinához, hogy azon nemzetközi konferencia során, melynek keretében megmutatták a külföldi társszerveknek, illetve a hatóságoknak, bíróságoknak a magyar menekültügyi rendszert, hogy milyen helyszíneket sikerült felkeresni Magyarországon? Ugye van az 5 őrzött szállás meg a 2-3 befogadó intézménye a BÁH-nak, kíváncsi lennék, hogy konkrétan hol került sor erre és kik (milyen tagállamokból) vettek ezen részt? Azért kérdezem, mert hozzánk is nagyon sok megkeresés érkezik és érdeklődnék, hogy a tagállami hatóságok között kik azok, akik kommunikálnak. Illetve még visszakanyarodva a 40
kiutaztatási gyakorlathoz, hallhattuk, hogy az afgán konzul érkezik Bécsből és az lenne a kérdésem Bodonyi úrhoz, hogy hogyan tudják majd vajon azt biztosítani, hogy a menedékkérők még véletlenül se találkozzanak a konzullal, hiszen a menedékkérőnek a származási országának a hatóságaival nem ajánlatos önként felvenni a kapcsolatot, de ez a magyar eljáró hatóságoknak is tilos. A kérdés gyakorlati aspektusa az (mi legalábbis gyakran halljuk a monitorozó látogatásaink során az őrzött szálláson), hogy maguk a rendőrségi dolgozók se feltétlenül tudják azt pontosan, hogy ki az, aki menedékkérő és ki az, aki nem, úgyhogy egy ilyen látogatás esetében érdekelne, hogy ezt hogy fogják vajon megoldani, hogy a menedékkérő ne találkozzon a hatósággal, amiből esetleg problémája származhat. És egy utolsó kérdés, amit Körmendi ügyész úrhoz intéznék: hallhattuk, hogy a hatósági átszállítás szabályozatlanságával kapcsolatban jogalkotási kezdeményezéssel élt az ügyészség. Az lenne a kérdésem, hogy az úgynevezett problémás őrizetesek szigorított vagy elkülönített bánásmódja során (amelyről korábban azt mondta, hogy hiányos a szabályozás) nem világos hogy milyen szankció rendszert lehet alkalmazni. Tervezi-e az ügyészség, hogy megnyugtatóan rendezze ezt a kérdést és világos szabályrendszert alakítson ki? A CPT ugyanis támogatja azt, hogy különítsék el a problémás elemeket, de - ahogy ez elhangzott akkor lehet ezt támogatni, ha ennek világos jogszabályi keretei vannak. Kérdésem, hogy az idegenrendészeti őrizet kapcsán megfontolja-e ezt az ügyészség? Köszönöm. Honfi Péter Csongrád megyei Rendőr-főkapitányság Idegenrendészeti Osztály vezetője Minden kiutasítás elrendelésekor, illetve végrehajtás során non-refoulement- (szakhatósági) véleményt kérünk (ez a szakhatóság a BÁH). Az erre vonatkozó megkeresés mellékleteként csatoljuk mindig a meghallgatási jegyzőkönyvet. Tehát a szakhatóság kiadja a nonrefoulement-véleményt. Nyilvánvalóan a kísérő nélküli kiskorú életkorával és körülményeivel kapcsolatban minden benne van. Arra vonatkozóan kapjuk meg a szakhatósági véleményt, hogy X állampolgár részére Y ország biztonságos-e vagy sem. Ennyit szerettem volna elmondani. Dr. Hriczó Krisztina BÁH Dublini Koordinációs Osztály vezetője Köszönöm szépen. A nemzetközi konferencia keretében, ha jól emlékszem, Németország, Svájc, Ausztria, Románia, Belgium és Hollandia vett részt, melynek keretében Békéscsabán, Bicskén, Balassagyarmaton, illetve a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságon tettek látogatást a résztvevők. Honfi Péter Csongrád megyei Rendőr-főkapitányság Idegenrendészeti Osztály vezetője Bocsánat, egy mondattal ismét Csongrád megye. A Helsinki Bizottságnak az észrevételére több esetben reagáltunk. Személyes ismeretségünk van Szerbiában dolgozó, magyar nemzetiségű szociális munkással, és felajánlottuk a Helsinki Bizottságnak, hogy e-mail címen összehozzuk őket. Ezt kb. fél éve minden jelentésben megírom, de választ még nem kaptam. Köszönöm.
41
Bodonyi László BÁH Idegenrendészeti Igazgatóság Kényszerintézkedési és Kiutaztatási Osztály vezetője Konzulátusi látogatás esetén, a konzulátus és külföldi kapcsolata menedékjogi kérelmet előterjesztett személy esetében úgy kerülhető el, hogy a technikai végrehajtás úgy kerül megvalósításra, hogy a külföldi és a konzulátus munkatársa ne találkozzon, a külképviseleti munkatárs, csak egy előre kijelölt helyen, személyenként találkozik a külföldivel. A látogatások általában előre bejelentettek, így az előzetes szervezés, ezen látogatók fogadása, koordinálása megszervezhető. De tájékoztatást kell, hogy adjak arról is miszerint információink és tapasztalataink alapján, a legtöbb külföldi, őrizetbevétel esetén, korábban telefonon már a konzulátus látogatása vagy a menedékkérelem benyújtása előtt felveszi a kapcsolatot a származási országának képviselőivel. Görbe Attiláné Dr. Zán Krisztina r. alezredes Belügyi Tudományos Tanács titkára Dr. Zán Krisztina alezredes vagyok, a Belügyi Tudományos Tanács titkára. A konferencia témájához azért szeretnék kapcsolódni, mert a doktori értekezésemet a magyarországi migrációkezelés témában készítettem, ennek kapcsán pedig idegenellenesség-kutatásba fogtam pár évvel ezelőtt. Ennek kapcsán bukkantam arra a tényre, miszerint a Tárki legújabb, 2 hete megjelent kutatási adatai alapján Magyarországon minden negyedik ember idegenellenes. Szeretném megragadni az alkalmat, hogy gratuláljak Ferenczi úrnak és az általa vezetett település lakosainak, hiszen az előadásából kiderült, hogy ez a probléma náluk nem érződik, és jó lenne, ha ez a példa más megyékre, más településekre is kiterjedhetne. További sok sikert kívánok hozzá. Köszönöm.
Kovács Gyula A konferencia értékelése és zárása MRTT Migrációs Tagozat elnöke Köszönöm szépen a szót. Nem fejezte be Tábornok úr sem és Elnök úr sem, hogy a konferencia egy belső határos nemzetközi konferenciának indult, csak mivel a különböző szervek részéről rendkívül sok bírálat érte a hatóságok idegenrendészeti, menekültügyi munkáját, ezért mi reagáltunk ezekre a bírálatokra és elhagytuk az eredeti konferencia témáját. Ehelyett azt a célt tűztük ki, hogy a hatóságok a szabadságkorlátozás témakörében adjanak számot a munkájukról. Ezért úgy gondoltuk, hogy meghívjuk a Rendőrség és a BÁH, illetve más hatóságok, mint pl. az Ügyészség, más hatalmi ágak, mint pl. a Bíróság és a társadalmi karitatív szervek, valamint az ENSZ képviselőit erre a konferenciára, ahol érdemi, konkrét ügyekben lévő bírálatokkal és arra való reagálásokkal lehet tisztázni a kialakult feszültségek okait és ezek megoldási módjait. Úgy gondolom, jól döntöttünk, hogy reagáltunk erre a közvéleménytől, az ENSZ-től, illetve a Helsinki Bizottságtól származó bírálatra. A második dolog, hogy reagálásunk a tudományos konferencia keretében nagyon jól sikerült. Örömteli az, hogy a bíróságok, ügyészségek, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának a hivatala, a BM, az IOM, valamint a legkülönbözőbb szervezetek megtiszteltek bennünket, és nagyon reális és konstruktív szempontból olyan problémákat tudtunk elmondani, amelyben össze tudtuk vetni a nemzetközi és a hazai jog alkalmazásának összefüggéseit. Sikeresnek tartom azért is, mert olyan vita alakult ki a résztvevő hatóságok és a társadalmi szervezetek képviselői között, amelyek azt mutatják, hogy egy ilyen konferencia más hangulatot teremt, mint a hivatalos napi együttműködés, amikor mindenki csak a saját szervezete érdekeit védi, 42
képviseli és nem foglalkozik a másik szervezet szempontjaival. A jelenlévők közül mindenki munkájának az alanya külföldi és mindannyiunk érdeke, hogy a külföldivel szemben a hatályos jogszabályok szerint törvényesen, szabályosan az ország közbiztonsága, nemzetbiztonsága szempontjából is jól járjunk el. Én úgy gondolom, hogy ezt a jelenlévő hölgyek, urak nagyon aktív közreműködésével sikeresen megvalósítottuk. A hogyan továbbról konzultáltunk a Rendészettudományi Társaság főtitkárával, Janza tábornok úrral. Azt gondoljuk, hogy egy olyan fórumot kellene még létrehoznunk még ebben az esztendőben a Magyar Migrációs Fórum keretében, ahol egy kibővített, más minisztériumokat, más társadalmi karitatív szervezeteket is érintő konferenciát szerveznénk az adott migrációs témában, kiegészítve azt a migráció társadalmi, egészségügyi, foglalkoztatás-politikai és más szempontokkal is. Úgy gondolom, hogy ennek előkészítését mi a határrendészeti szekció vezetőjével fölvállaljuk és megpróbálunk egy olyan konferenciát szervezni, ahol még szélesebb körben tudjuk ezt a problémakört áttekinteni. Én köszönöm a jelenlévőknek a nagyon nagy aktivitást, köszönöm, hogy türelmesen végighallgatták az előadókat és azokat is, akik jócskán túllépték a határidőt, de nem baj, hiszen ez egy olyan konferencia, ahol ezt is meg lehet tenni. A BM vezetése azt kérte a szervek vezetőitől a legutóbbi megbeszélésen, hogy a sikerekről, a Magyarországon idegenekkel kapcsolatos pozitívumokról is beszéljünk, ne csak mindig a nehézségekről. Ezt a célt szolgálta, hogy meghívtuk Győrság polgármesterét, Ferenczi Zsolt urat, hogy egy olyan történetről beszéljen, ami szerintünk már most nevezhető sikertörténetnek, hiszen az előkészületek azt mutatják, minden feltétel adott rá, hogy ez az afgán család jó, hasznos tagja legyen a győrsági társadalomnak. Gratulálunk ehhez és remélem, hogy fogják követni még más települések polgármesterei és képviselőtestületei is. Szeretném elmondani, hogy ezekben a hivatalunk dolgozóinak, munkatársainak lehet szerepe személyes kapcsolatokkal, barátságokkal, akár ráhatásokkal ott, ahol élünk, a környezetünkben, ahol dolgozunk, ha elmondjuk a lehetőségeket azoknak az embereknek, akikben affinitást látunk arra, hogy ilyen komoly kihívást felvállaljanak. Köszönöm a részvételt és mindenkinek további jó munkát kívánok és további jó tudományos tevékenységet. Köszönöm szépen.
43