Az Országos Rádió és Televízió Testület
1713/2009. (IX.2.) sz. Határozata Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (továbbiakban: Rttv.) 112.§-ában biztosított jogkörében az MTM-SBS Televízió Zrt. (TV2, 1145 Budapest, Róna u. 174.) Műsorszolgáltatóval szemben meghozta az alábbi határozatot:
A Testület megállapítja, hogy a Műsorszolgáltató a 2009. április 4-én, 11-én és 18-án sugárzott Tintin kalandjai, továbbá az április 4-én, 11-én, 12-én, 18-án és 19-én közreadott Mizújs, Scooby-Doo c. rajzfilm nem megfelelő korhatár-kategóriába történt besorolásával megsértette az Rttv. 5/B. § (2) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket. A törvénysértés miatt a Testület az Rttv. 112. § (1) bekezdésének a) pontja alapján felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. A Testület megállapítja, hogy a Műsorszolgáltató 2009. április 13-án 9 óra 20 perces kezdettel közreadott Rocky és Bakacsin kalandjai c. műsorszám nem megfelelő korhatár-kategóriába történt besorolásával megsértette az Rttv. 5/B. § (2) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket. A törvénysértés miatt a Testület az Rttv. 112. § (1) bekezdésének a) pontja alapján felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel.
Indokolás A Testület az Rttv. 41.§ (1) b) pontja alapján 2009. március 14-től külső szakértőket is bevonva vizsgálja a televíziók hétvégenként délelőtt sugárzott gyermekműsorait. Ennek során a TV2 által 2009. április 4-én, 11-én és 18-án sugárzott Tintin kalandjai, továbbá az április 4én, 11-én, 12-én, 18-án és 19-én közreadott Mizújs, Scooby-Doo, valamint az április 13-án Rocky és Bakacsin kalandjai című műsorszámmal kapcsolatban a kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezések megsértését állapította meg. I. A műsorszolgáltató a Tintin kalandjai c. rajzfilmet az I. kategóriába sorolta, ily módon „korhatárra tekintet nélkül megtekinthető” minősítést kapott. A film az alábbi tartalmak, illetve elemek miatt magasabb korhatári kategóriába sorolandó:
A 2009. április 4-én sugárzott epizód: A Testület 1494/2002. (X. 17.) számú határozatában foglaltak szerint az I. kategóriába egyrészt olyan műsorszámok besorolása ajánlott, amelyek 12 éven aluli gyermekek számára készültek, ezért számukra könnyen érthetőek, másrészt olyan műsorszámok, amelyek bár nem kifejezetten a gyermekeket célozzák meg, de nem tartalmaznak 12 éven aluliak számára ártalmas elemeket. A műsorszám – különös tekintettel az óvodáskorú nézőkre – több aggályos elemet, motívumot is magában foglal. Az epizód műfajilag a bűnügyi történetek narratíváját követi, így meghatározó dramaturgiai és tartalmi eleme a titokzatos bűneset felderítése, illetve az üldözött, fenyegetett hős, aki sorozatos veszélyhelyzetekbe keveredve nyomoz a történet során. Ez a felnőtt bűnügyi filmekből átvett tematika nem kifejezetten gyerekeknek való. A bűnügy felderítését középpontjába állító elbeszélések dramaturgiája fokozottan épít a feszültségkeltés és a feszültségfeloldás megfelelő adagolására annak elérése érdekében, hogy a nézőt érzelmileg feszültségben, a főhős iránt érzett aggodalomban tartsa. Ez a dramaturgiai hatáselem – a tévé előtt magára hagyott – óvodáskorú befogadók számára emocionális megterhelést jelenthet. Az epizód gyakori motívuma az erőszakos módon megoldott konfliktus. Ez a stratégia csak a negatív szereplőkre jellemző, ugyanakkor abból a szempontból problematikusnak tekinthető, hogy az erőszak elkövetésére használt tárgyak ábrázolása igen realisztikus. Az epizód történetében megjelenő, verbálisan és képileg is kifejeződő erőszakosság mértéke, valamint mennyisége túllépi a félelemkeltés, továbbá a támadó indulat megjelenítésében azt a szintet, ami a kisebbek számára még feldolgozható. Az epizód a kisebb és érzékenyebb nézőkben feszültséget, szorongást, bizonytalanságot okozhat, melyek feldolgozásához a felnőttek aktív segítsége elengedhetetlenül szükséges. Összességében, a fenti okokból a Tintin kalandjai szóban forgó epizódjával kapcsolatban nem ajánlott, hogy a legkisebb gyermekek egymaguk tekintsék meg. Az epizódot jellemző ártalmas hatáselemek feloldására, elhárítására felnőtt felügyelete, segítsége javasolt.
2
A műsorszámban regisztrált aggályos jelenetek: 09:29:49-09:29:54 Ketten próbálják betuszkolni Calculus professzort az autóba, miközben egyikőjük Tintinre és a kapitányra tüzel a gépfegyverrel. Utóbbiak a házfal mögé bújva tudnak csak kitérni a lövések elől. 09:31:11-09:31:14 Katonák géppisztollyal nyitnak tüzet a helikopter mellől Tintinre és a kapitányra, ám nem találják el őket. 09:31:35-09:31:45 Egy hajóról gépfegyverrel sorozatlövést adnak le Tintinék helikopterére, emiatt a kapitány kis híján kiesik a gépből. Egy ideig a biztonsági övbe kapaszkodva lóg, majd visszakapaszkodik a járműbe. 09:38:19-09:38:22 Tintinék próbálnak megszökni a szállodából, ahol fogva tartják őket. A kapunál álló két őr lövéseket ad le rájuk. 09:42:49-09:43:06 Tintinék kiszabadítják Calculus professzort, majd autóval menekülnek, amikor két motoros katona pisztollyal lövéseket adnak le a kocsira. A kocsi szélvédőjén láthatóak a golyónyomok. Tintin elveszti az autó felett az irányítást. A jelenet alatt folyamatosan pisztolylövések hallhatók. Tintinék eloldják az autó tetőponyváját, ami rácsapódik a két motorosra, akik így a szakadékba zuhannak. 09:43:14-09:43:29 Egy tank tüzel Tintinék autójára, ami emiatt leszalad az útról, egy fának csapódik, majd felrobban. Tintin és barátai azonban még időben kiugranak az autóból, így épségben túlélik a balesetet. 09:44:30-09:44:50 A határon állomásozó katonák lövéseket adnak le a Tintin által vezetett tankra. Tintinék az állomás egyik épületén mennek keresztül, hogy átjussanak a határ túloldalára. Az ütközés következtében senki sem sérül meg. A Testület véleménye szerint a műsorszám több olyan félelemkeltő és agresszív jelenetet tartalmazott, amelyeknek a feldolgozása és kibontása során feltárt részletek nagy valószínűséggel meghaladták az ajánlott korosztály érzelmi és értelmi képességét, és alkalmasak lehettek a kiskorú nézők nyugalmának, valamint biztonságérzetének a megzavarására. A fentiekre tekintettel indokolt a műsorszám II. korhatári kategóriába történő átsorolása. Az Rttv. 5/B. § (2) bekezdése kimondja: „azt a műsorszámot, amely tizenkét éven aluli nézőben félelmet kelthet, illetve amelyet koránál fogva nem érthet meg, vagy félreérthet, a II. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenkét éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott.”
3
A 2009. április 11-én sugározott epizód: Az epizód műfajilag a katasztrófafilmek és a bűnügyi történetek narratíváját követi, így meghatározó dramaturgiai eleme a titokzatos feladat teljesítése, illetve a fenyegetett hős, aki sorozatos veszélyhelyzetekbe keveredve nyomoz a történet során. A felderítést középpontjába állító elbeszélések dramaturgiája fokozottan épít a feszültségkeltés és a feszültségfeloldás megfelelő adagolására annak elérése érdekében, hogy a nézőt érzelmileg feszültségben, a főhős iránt érzett aggodalomban tartsa. A cél megnyugtató eléréséig a főhősnek számos ijesztő akadályon (hajótörés, pók támadása stb.) kell keresztül jutnia. Ez a dramaturgiai hatáselem – a tévé előtt magára hagyott – óvodáskorú befogadók számára emocionális megterhelést jelenthet. A műsorszám a 12 éven aluli – különös tekintettel az óvodáskorú – nézők számára több szempontból is aggályos elemeket, motívumokat tartalmaz. A mű fokozott mértékben hordozza a félelem és a fenyegetettség ábrázolását. Műfaji-dramaturgiai szempontból a cselekmény komplex, a kisebbek számára nem érthető, illetve félreérhető. Összességében, a fent bemutatott okokból nem ajánlott, hogy a legkisebb gyermekek egymaguk tekintsék meg a Tintin szóban forgó epizódját. Az epizódot jellemző ártalmas hatáselemek feloldására, elhárítására felnőtt felügyelete, segítsége javasolt. A műsorszámban regisztrált aggályos jelenetek: 09:09:03-09:09:17 Rögtön az első képeken megjelenik a kéken világító meteorit, ami fura hangot ad ki magából, piros és narancssárga színek kísérik amikor szétrobban, majd narancssárga kis darabkák repülnek szerteszét. 09:13:23-09:14:00 Ijesztő zene kíséretében patkányok rohannak végig a járdán, reng a föld. Tintin kiáltozik, közben az utcai lámpák és a házak ablakai szétrobbannak, kettéválik az utca is. Az egyik helyen, ahol szétvált az út, egy autó a szakadékba zuhan, majd kigyullad. Minden tovább reped, Tintinék igyekeznek biztonságos helyre jutni. Egy ház ajtajánál húzzák meg magukat, de a vakolat rájuk omlik, egy idős szakállas férfi pedig a végítéletről kiáltozik. 09:19:10-09:19:35 Vészjósló zenei aláfestés mellett egy hajó nekimegy az Aurorának, amin Tintinék utaznak. A kapitány, Tintin és a kutyája is messzire repülnek az ütközéstől. 09:26:25-09:26:46 A meteoron ragadt Tintint és kutyáját egy hatalmasra nőtt pók követi. Tintin követ dob felé, de az állat ezt meg sem érzi. Tintin egy kisebb földrázkódás miatt nekiesik a fának, amitől eszméletét veszti. Később közelről látjuk a pók fejét, amint harapni készül. Már majdnem Tintinékhez ér, amikor egy hatalmas alma ráesik, és maga alá temeti az állatot. A Testület véleménye szerint a műsorszám több olyan félelemkeltő jelenetet tartalmazott, amelyeknek a feldolgozása és kibontása során feltárt részletek nagy valószínűséggel meghaladták az ajánlott korosztály érzelmi és értelmi képességét, és alkalmasak lehettek a kiskorú nézők nyugalmának, valamint biztonságérzetének a megzavarására. A fentiekre tekintettel indokolt a műsorszám II. korhatári kategóriába történő átsorolása. Az Rttv. 5/B. § (2) bekezdése kimondja: „azt a műsorszámot, amely tizenkét éven aluli nézőben félelmet kelthet, illetve amelyet koránál fogva nem érthet meg, vagy félreérthet, a II. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenkét éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott.” 4
A 2009. április 18-án sugározott epizód: Az epizód műfajilag a katasztrófafilmek és a bűnügyi történetek narratíváját követi, így meghatározó dramaturgiai eleme a titokzatos feladat teljesítése, illetve a fenyegetett hős, aki sorozatos veszélyhelyzetekbe keveredve nyomoz a történet során. A felderítést középpontjába állító elbeszélések dramaturgiája fokozottan épít a feszültségkeltés és a feszültségfeloldás megfelelő adagolására annak elérése érdekében, hogy a nézőt érzelmileg feszültségben, a főhős iránt érzett aggodalomban tartsa. A cél megnyugtató eléréséig a főhősnek számos ijesztő akadályon kell keresztüljutnia. Ez a dramaturgiai hatáselem – a tévé előtt magára hagyott – óvodáskorú befogadók számára emocionális megterhelést jelenthet. A műsorszám a 12 éven aluli – különös tekintettel az óvodáskorú – nézők számára több szempontból is aggályos elemeket, motívumokat tartalmaz. A mű fokozott mértékben hordozza a félelem és a fenyegetettség ábrázolását. Műfaji-dramaturgiai szempontból a cselekmény komplex, a kisebbek számára nem érthető, illetve félreérthető. Összességében, a fent bemutatott okokból nem ajánlott, hogy a legkisebb gyermekek egymaguk tekintsék meg a Tintin szóban forgó epizódját. Az epizódot jellemző ártalmas hatáselemek feloldására, elhárítására felnőtt felügyelete, segítsége javasolt. A műsorszámban regisztrált aggályos jelenetek:
09:03:32-09:03:40 A spanyol kém éjjel rátör Tintinre. Kést dob feléje, de Tintin ijedtében lekapcsolja a lámpát, így a kés célt téveszt, csak Tintin ingujját szögezi a falhoz.
09:05:44-09:05:47 Tintint el akarja gázolni egy személyautó. Tintin ezt észreveszi, és az utolsó pillanatban elrántja Snowyt a kerekek alól. Elesnek, az autó pedig füstölve, csikorogva elrobog.
09:08:46-09:08:59
A hajó fedélzetéről ütlegelések hallatszanak, majd egy férfi hang segítségért kiált. A támadók kimenekülnek, a sértett férfi arcán félelem tükröződik, a kések szinte a falhoz szögezték, egész testében remeg, és rendőrért kiált.
09:11:54-09:11:59 A kabinban megjelenik egy álarcos férfi, aki a pisztolya markolatával leüti Lopezt. Tompa puffanás hallatszik, majd a testet a társai segítségével a vízbe dobja. A Testület véleménye szerint a műsorszám több olyan félelemkeltő jelenetet tartalmazott, amelyeknek a feldolgozása és kibontása során feltárt részletek nagy valószínűséggel meghaladták az ajánlott korosztály érzelmi és értelmi képességét, és alkalmasak lehettek a kiskorú nézők nyugalmának, valamint biztonságérzetének a megzavarására. A fentiekre tekintettel indokolt a műsorszám II. korhatári kategóriába történő átsorolása. Az Rttv. 5/B. § (2) bekezdése kimondja: „azt a műsorszámot, amely tizenkét éven aluli nézőben félelmet kelthet, illetve amelyet koránál fogva nem érthet meg, vagy félreérthet, a II. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenkét éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott.” II. A műsorszolgáltató a Mizújs Scooby-doo c. rajzfilmet az I. kategóriába sorolta, ily módon „korhatárra tekintet nélkül megtekinthető” minősítést kapott. A film az alábbi tartalmak, illetve elemek miatt magasabb korhatári kategóriába sorolandó:
5
A 2009. április 4-én sugározott epizód: A műsorszám – különös tekintettel az óvodáskorú nézőkre – több aggályos elemet, motívumot is magában foglal. A Mizujs, Scooby-Doo? című műsorszám témaválasztása és feldolgozásmódja a 12 éven aluli gyermekekben félelmet kelthet, olyan tartalmi és formai elemekből épül fel, amelyek a gyermek közönség számára lelkileg megterhelőek. Nehézséget jelent mind az értelmi, mind az érzelmi feldolgozása a rajzfilmnek, ezért a műsorszámot a II. korhatári kategóriába kellett volna sorolni. A különböző félelemkeltő jelenetek bemutatása már a főcím előtt helyet kapott. A prológusban a mesék hagyományos narratív felépítésének mellőzésével, expozíció és ráhangolás nélkül, in medias res módon egyből egy akciójelenetbe csöppenünk, amelyben álarcos betörők egy széfet készülnek kirabolni. A rablás nem jár sikerrel, ugyanis a betolakodókat a hirtelen felbukkanó hatalmas, villódzó szemű szörny megtámadja, és az egyiküket a mély szakadékba taszítja. A gyermekbefogadók számára a fentiekben leírt szcéna több szempontból is problémás: egyrészt még kevésbé képesek egy érzelmileg felfokozott helyzet feszültségétől megóvni magukat, másrészt kevésbé tapasztaltak még a nem hagyományos cselekménystruktúrával bíró történetek feldolgozásában. Az ok-okozati lánc megragadása a kisebbeknek még nehézséget okozhat, számukra ez a kezdő jelenet önálló mikrodramaturgiai egységként jelenik meg (veszélyes támadás történt, ahol lezuhant egy ember), és a fentiek feloldása csak jóval később, számukra már elkésve érkezik meg az utolsó jelenetekben. A főcím után a film nem tér vissza a korábban félbehagyott rabláshoz, hanem ScoobyDoo és barátai „Nassvárosba” történő megérkezése követhető figyelemmel. A két szálon futó történet fokozatosan kapcsolódik össze. A gyárlátogatás során Bozont és Scooby elkalandoznak, és Mr. Meister-től arról értesülnek, hogy egy mutáns szörny kísért az üzemben. A minőségellenőr rögtön figyelmezteti őket, ha kedves az életük, hagyják el a helyszínt. Scooby-ék nem fogadják meg a tanácsot, hanem még beljebb merészkednek, és ezzel megkezdődik a baráti társaság és a szörny folyamatos hajszája. Az üldözéses jelenetek során többször életveszélyes helyzetbe kerülnek, a támadó magatartást tanúsító, fenyegető megjelenésű szörny megjósolhatatlan, valamint befolyásolhatatlan felbukkanása kifejezetten félelemkeltő. A gyermeknézőkben kiváltja a szorongás elhatalmasodását és felfokozott stresszreakciókat indukál. Mindez azért problematikus, mert a kiskorú befogadók még nem rendelkeznek megfelelő feldolgozási képességekkel, így nem képesek az őket elárasztó negatív érzelmek hatékony feldolgozására. A feszültségfokozó események sorozatos jelenlétén túl a magasabb korhatár-besorolást indokolja a műsorszám által közvetített erkölcsi üzenet bonyolultsága is. A gyermekfilmekben megszokott és pszichológiai szempontból felettébb kívánatos egyértelmű értékrend, a „jó” és a „rossz” határozott elkülönítése, a pozitív és negatív szereplők, történések könnyű beazonosíthatósága jelen műsorszámban nem valósult meg. Kiderült ugyanis, hogy a megkettőződött szörny valójában két, korábban ártatlannak megismert női szereplő, akik Scooby Snack tésztával maszkírozták el magukat. Egyikőjük Trudy, az ajándékbolt kedves, ügyetlenkedő eladója, a másik pedig Penelope, a gyártulajdonos lánya. Vagyis a főgonosz, ártó figurák nem egyértelműen negatív tulajdonságokkal jellemezhető külső ellenségek, hanem az első benyomások alapján számtalan pozitív attribútummal rendelkező, rokonszenves emberek. Az értékrend többértelműsége, a pozitív és negatív minőségek ugyanazon szereplőt jellemző átváltozása a hét éves kor alatti, ún. műveletek előtti gondolkodási szakaszban lévő kisgyermekek számára még nem értelmezhető. Ebben az
6
időszakban a kisgyermekek szinkretikus sémában gondolkodnak, amire a tagolatlanság, az abszolutizáló jelleg és az élményvezéreltség jellemző, ezért a jó-rossz morális kategóriáinak összekeverése még nem feldolgozható a számukra. Az értelmi fejlődés előrehaladásával, az ún. műveleti gondolkodás kialakulásával válnak csak képessé a gyermekek az erkölcsi ellentmondások helyes értelmezésére. Az erkölcsi megítélést segítő biztos fogódzók hiánya jelentősen megnehezíti a műsorszám befogadását, és lehetetlenné teszik a kisgyermekek számára a helyes interpretáció kialakítását. Összességében, a támadáson, üldözésen alapuló erőszakos és félelemkeltő jelenetek halmozott előfordulása, illetve az erkölcsi üzenet komplexitása indokolttá teszi az alkotás II. korhatári kategóriába történő átsorolását. A fenyegető, ijesztő alaphangulat mindvégig domináns jellege és a dramaturgia bonyolultsága megköveteli az értelmi fejlődés magasabb szintjét, valamint az erőteljes érzelmi feszültség tolerálásának képességét. A műsorszámban regisztrált aggályos jelenetek: 08:41:59- 08:42:32 Két fekete ruhás alak próbálja feltörni a receptet rejtő széfet, amikor megjelenik a szörny. Az egyik betörő kötélen mászva próbál elmenekülni, ám a szörny elvágja a kötelet, így a betolakodó a feneketlen mélybe zuhan. A másik rabló megbotlik, átesik a korláton, majd sikerül fél kézzel a korlátban megkapaszkodnia, ám a szörny rálép a kezére, így ő is lezuhan a semmibe. 08:49:31-08:50:26 Scooby és Bozont Scooby snacks alapanyag foltokra lelnek a földön. Mindketten négykézlábra ereszkednek, és lakmároznak a darabokból. Bozont előtt hirtelen feltűnik a szörny. A kutya és barátja egy, a különböző hozzávalók szállítására használt csövön keresztül próbálnak menekülni, ám vesztükre, a járatrendszer egy hatalmas ventilátorba torkollik, és így fennáll a veszélye, hogy a propeller „ledarálja a hősöket.” 08:53:23-08:53:27 Bozont és Scooby a futószalagon landolnak, amely a kemence felé szállítja őket, így elhatalmasodik rajtuk a félelem. Megpróbálnak elmenekülni, a szekvencia azonban a mindent elborító tűz képével zárul. 08:54:52-08:54:56 Scooby és Bozont egy silóban ragadnak, amely lassan a Scooby snacks alapanyagául szolgáló masszával telítődik. A hősöket a siló csúcsáig szállítja a szubsztancia, majd annak telítődésével a két barátot maga alá temeti a barna tészta. A Testület véleménye szerint a műsorszám több olyan félelemkeltő és agresszív jelenetet tartalmazott, amelyeknek a feldolgozása és kibontása során feltárt részletek nagy valószínűséggel meghaladták az ajánlott korosztály érzelmi és értelmi képességét, és alkalmasak lehettek a kiskorú nézők nyugalmának, valamint biztonságérzetének a megzavarására. A fentiekre tekintettel indokolt a műsorszám II. korhatári kategóriába történő átsorolása. Az Rttv. 5/B. § (2) bekezdése kimondja: „azt a műsorszámot, amely tizenkét éven aluli nézőben félelmet kelthet, illetve amelyet koránál fogva nem érthet meg, vagy félreérthet, a II. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenkét éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott.” A fentiek alapján kijelenthető, hogy a műsorszolgáltató megsértette az Rttv. 5/B. § (2) bekezdésében foglaltakat. (A műsorszolgáltató az elemzett műsorszámot május 3-tól a II. kategóriában teszi közzé.)
7
A 2009. április 11-én sugározott epizód: Az epizódban a különböző félelemkeltő jelenetek bemutatása már a főcím előtt helyet kapott. A prológusban a mesék hagyományos narratív felépítésének mellőzésével, expozíció és ráhangolás nélkül, in medias res módon azonnal egy akciójelenetet lát a néző, amelyben egy halszörny kimászik a tengerből, megtámadja a parton dolgozó sarkkutatókat, és elrabolja dr. Zolát. Az abnormális kétéltű ábrázolása kifejezetten szorongáskeltő: hegyes fogai, éles karmai vannak és meglehetősen fenyegető a tekintete, valamint a mimikája, amit az egyik jelenetben premier plánban is látunk. A gyermekbefogadók számára ez a kezdő jelenet több szempontból is problémás. Egyrészt még kevésbé képesek egy ilyen ijesztő szörnyalak és az érzelmileg felfokozott helyzet keltette feszültségtől megóvni magukat, másrészt kevésbé tapasztaltak még a nem hagyományos cselekménystruktúrával bíró történetek feldolgozásában. Az ok-okozati lánc megragadása a kisebbeknek még nehézséget okozhat, számukra ez a kezdő jelenet önálló mikrodramaturgiai egységként jelenik meg (egy veszélyes támadás történt, amiben egy szörny elrabolta az egyik embert), aminek a feloldása jóval később, számukra már elkésett módon érkezik csak meg az utolsó jelenetekben. A főcím után a film nem tér vissza a korábban félbehagyott rablás-jelenethez, hanem Scooby-Doo és barátai nyugodt állatkerti látogatásába nyerhet a néző bepillantást. A két történetszál fokozatosan kapcsolódik össze, amint Scooby-Doo-ék megbízatást kapnak, hogy az egyik kis pingvint vigyék vissza a társaihoz az antarktiszi kolóniába. Az üldözéses jelenetek során az életveszélyes helyzetek és a támadó magatartást tanúsító, fenyegető megjelenésű szörny megjósolhatatlan és befolyásolhatatlan felbukkanása kifejezetten félelemkeltő. A gyermeknézőkben kiváltja a szorongás elhatalmasodását és felfokozott stresszreakciókat indukál. Mindez azért problémás, mert a kiskorú befogadók még nem rendelkeznek megfelelő megküzdési képességekkel, így nem képesek az őket elárasztó negatív érzelmek hatékony feldolgozására. A közvetlen feszültségfokozó események sorozatos jelenlétén túl, a magasabb korhatár-besorolást indokolja a műsorszám által közvetített erkölcsi üzenet bonyolultsága is. A gyermekfilmekben megszokott és pszichológiai szempontból felettébb kívánatos egyértelmű értékrend, a „jó” és a „rossz” határozott elkülönítése, a pozitív és negatív szereplők, valamint a történések könnyű beazonosíthatósága jelen műsorszámban nem valósult meg. Kiderült ugyanis, hogy a szörny valójában dr. Zola asszisztense, vagyis a főgonosz, az ártó figura nem egyértelműen negatív tulajdonságokkal jellemezhető külső ellenség, hanem az első benyomások alapján számtalan pozitív attribútummal rendelkező rokonszenves kutató. A pozitív és negatív minőségek, mint ugyanazon szereplőt jellemző tulajdonságok, a hét éves kor alatti, ún. műveletek előtti gondolkodási szakaszban lévő kisgyermekek számára még nem értelmezhetők. Ebben az időszakban a kisgyermekek szinkretikus sémában gondolkodnak, amire a tagolatlanság, az abszolutizáló jelleg és az élményvezéreltség jellemző, ezért a jó-rossz morális kategóriáinak összekeverése még nem feldolgozható a számukra. Összességében, a támadáson, üldözésen alapuló erőszakos és félelemkeltő jelenetek halmozott előfordulása, illetve az erkölcsi üzenet komplexitása indokolttá teszi az alkotás II. korhatári kategóriába történő átsorolását. A fenyegető, ijesztő alaphangulat mindvégig domináns jellege és a dramaturgia bonyolultsága megköveteli az értelmi fejlődés magasabb szintjét, valamint az erőteljes érzelmi feszültség tolerálásának képességét.
8
A műsorszámban regisztrált aggályos jelenetek: 08:22:03-08:22:26 A halszörny megközelíti a sarkkutatók bázisát. A mit sem sejtő kutatócsoport éppen mintákat gyűjt, amikor az egyik sátorból a szörny elragadja a professzort. Menekülés közben egy hatalmas léket üt a jégpáncélon, majd a tudóssal együtt távozik. 08:31:00-08:32:26 Az „uszonyos iszonyat” felkapja Bozontot és a tenger felé hurcolja. Fred siet a megmentésére. Felemásan sikerül a mentőakció, hiszen Bozontot kiszabadítja, de ekkor Fred válik a vízi szörny áldozatává, akivel a tengerbe menekül. Diana egy jól célzott dobással megrepeszti a jégdarabot, és így sikerül Fredet kiszabadítani a szörny karmai közül. 08:35:16-08:35:55 A kétéltű szörny újabb megjelenésekor először a félelmetes árnyéka látható, majd ő maga is bemutatásra kerül. Ismételten premier plánban látszanak a hegyes fogai és körmei, amint újból lecsap a baráti társaságra. Ezúttal Scoobyt rabolja el, akit magával ránt a tenger mélyére. Hosszan látjuk közelképben Scooby süllyedését, melynek hatására a nézőben kialakul az a szorongató képzet, hogy Scooby vízbefulladt. A fordulatot a kis pingvin mentőakciója hozza, aki bátran Scooby után ugrik, majd sikerül őt kiszabadítania és a felszínre hoznia, azonban ekkor ő maga válik a vízi szörny foglyává. Újabb fordulatként Scooby ismét vízbe ugrik, és kiszabadítja a kis barátját. A Testület véleménye szerint a műsorszám több olyan félelemkeltő és agresszív jelenetet tartalmazott, amelyeknek a feldolgozása és kibontása során feltárt részletek nagy valószínűséggel meghaladták az ajánlott korosztály érzelmi és értelmi képességét, és alkalmasak lehettek a kiskorú nézők nyugalmának, valamint biztonságérzetének a megzavarására. A fentiekre tekintettel indokolt a műsorszám II. korhatári kategóriába történő átsorolása. Az Rttv. 5/B. § (2) bekezdése kimondja: „azt a műsorszámot, amely tizenkét éven aluli nézőben félelmet kelthet, illetve amelyet koránál fogva nem érthet meg, vagy félreérthet, a II. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenkét éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott.” A fentiek alapján kijelenthető, hogy a műsorszolgáltató megsértette az Rttv. 5/B. § (2) bekezdésében foglaltakat. (A műsorszolgáltató az elemzett műsorszámot május 3-tól a II. kategóriában teszi közzé.)
A 2009. április 12-én sugározott epizód: Az epizódban a különböző félelemkeltő jelenetek bemutatása már a főcím előtt helyet kapott. A prológusban a mesék hagyományos narratív felépítésének mellőzésével, expozíció és ráhangolás nélkül, in medias res módon azonnal egy akciójelenetet lát a néző, amelyben a Grind Games II. gördeszka versenyen megjelenik egy félelmetes, Frankenstein-szerű szörny (kampókéz, vörös szemek, hegyes fogak, hínárindák lógnak rajta), ami elrabolja az egyik versenyzőt. A nézőközönségen úrrá lesz a pánik, mindenki fejvesztve menekül. A gyermekbefogadók számára ez a kezdő jelenet több szempontból is problémás. Egyrészt még kevésbé képesek egy ilyen ijesztő szörnyalak és az érzelmileg felfokozott helyzet keltette feszültségtől megóvni magukat, másrészt kevésbé tapasztaltak még a nem hagyományos cselekménystruktúrával bíró történetek feldolgozásában. Az ok-okozati lánc megragadása a kisebbeknek még nehézséget okozhat, számukra ez a kezdő jelenet önálló mikrodramaturgiai egységként jelenik meg (egy veszélyes támadás történt, amiben egy szörny elrabolta az egyik
9
embert), aminek a feloldása jóval később, számukra már elkésett módon érkezik csak meg az utolsó jelenetekben. A főcím után a film nem tér vissza a korábban félbehagyott pánik-jelenethez, hanem Scooby-Doo és barátai megérkezésével folytatódik. A két történetszál fokozatosan kapcsolódik össze, amint Scooby-Doo-ék a barátjuktól, Ryantól értesülnek a titokzatos szörny megjelenéséről. Nem sokkal ezután a rém újból támadásba lendül, a versenypálya padlózatát áttörve bukkan fel és rántja magával az éppen gyakorlatozó második versenyzőt, és okoz ezzel komoly balesetet. A csapat számára egy helyi idegenvezető kommentálja az érthetetlen és vészjósló eseményeket, akitől megtudják, hogy a szörny valójában Grind Morris, az egykori alcatrazi elítélt szelleme, „San Fran Pszicho”. A rab történetét egy flashback jelenetből ismerjük meg, amiben nyomon követhetjük a börtönből való megszökését és halálát (felfalják a cápák). A megrázó élmények hatására a csapat ismételten nyomozásba kezd, és megkezdődik a folyamatos hajsza. Az üldözéses jelenetek során a többszöri életveszélyes helyzetbe való kerülés és a támadó magatartást tanúsító, fenyegető megjelenésű szörny megjósolhatatlan és befolyásolhatatlan erőszakos felbukkanása kifejezetten félelemkeltő. A gyermeknézőkben kiváltja a szorongás elhatalmasodását és felfokozott stresszreakciókat indukál. Mindez azért problémás, mert a kiskorú befogadók még nem rendelkeznek megfelelő megküzdési képességekkel, így nem képesek az őket elárasztó negatív érzelmek hatékony feldolgozására. A feszültségfokozó események sorozatos jelenlétén túl, a magasabb korhatárbesorolást indokolja a műsorszám által közvetített erkölcsi üzenet bonyolultsága is. A gyermekfilmekben megszokott és pszichológiai szempontból felettébb kívánatos egyértelmű értékrend, a „jó” és a „rossz” határozott elkülönítése, a pozitív és a negatív szereplők és történések könnyű beazonosíthatósága jelen műsorszámban nem valósult meg. Kiderül ugyanis, hogy a felettébb gyanúsan viselkedő ún. Vörös Vándormadarak zsonglőrcsoport, illetve a tudálékos idegenvezető nem bűnösök, korábbi, erőszakosnak tűnő viselkedésük csak félreértés következménye. Helyettük a mindvégig ártatlannak és kedvesnek tűnő versenybíró a főgonosz, az ártó figura. A pozitív és negatív minőségek megjelenése ugyanazon szereplő tulajdonságai között a hét éves kor alatti, ún. műveletek előtti gondolkodási szakaszban lévő kisgyermekek számára még nem értelmezhető. Ebben az időszakban a kisgyermekek szinkretikus sémában gondolkodnak, amire a tagolatlanság, az abszolutizáló jelleg és az élményvezéreltség jellemző, ezért a jó-rossz morális kategóriáinak összekeverése még nem feldolgozható a számukra. Az értelmi fejlődés előrehaladásával, az ún. műveleti gondolkodás kialakulásával válnak csak képessé a gyermekek az erkölcsi ellentmondások helyes értelmezésére. Az erkölcsi megítélést segítő biztos fogódzók hiánya jelentősen megnehezíti a műsorszám befogadását, és lehetetlenné teszi a kisgyermekek számára a helyes interpretáció kialakítását. Összességében, a támadáson, üldözésen alapuló erőszakos és félelemkeltő jelenetek halmozott előfordulása, illetve az erkölcsi üzenet komplexitása indokolttá teszi az alkotás II. korhatári kategóriába történő átsorolását. A fenyegető, ijesztő alaphangulat mindvégig domináns jellege és a dramaturgia bonyolultsága megköveteli az értelmi fejlődés magasabb szintjét, valamint az erőteljes érzelmi feszültség tolerálásának képességét. A műsorszámban regisztrált aggályos jelenetek: 07:30:07-07:30:21 A gördeszka versenyt egy zöld csontvázra emlékeztető szörny ordítása szakítja meg. Az ijesztő lény egyik keze helyén kampó éktelenkedik, testéről indák lógnak. A szörny hirtelen 10
belecsap a vaskampójával a fényszórókba, amik ettől szétrobbannak. Az emberek ijedten menekülnek. 07:33:49-07:34:01 Éppen az egyik versenyző bemutatója látható, amikor hirtelen előtör a földből a szörny, és a versenyző megijed tőle. A szörny egyik indájának segítségével egy nő felé csap, majd a lábánál fogva elkapja, és maga felé kezdi húzni. Később két férfi sikerrel elijeszti a szörnyet. 07:35:47-07:36:23 Az Alcatrazban a szörny megtámadja Scooby Doo-ék csapatát. Emeletről-emeletre kergeti őket. Scooby Doo és Bozont - miközben hátrálnak -, beleesnek egy aknába, ahol a lépcső korlátján csúsznak lefele. Letarolják két barátjukat is, és majdnem lezuhannak, de az egyikük megkapaszkodik a korlátban 07:39:45-07:39:48 A szörny feltűnése miatt a versenyen jelenlévők ordítozva menekülnek. 07:46:49-07:47:33 Bozont gördeszkázik, amikor hirtelen megjelenik előtte a szörny, és a kampókezével csapkod, azonban a Fred által készített mágneses kalap eltéríti. Később a szörnynek sikerül kiszabadulnia a szorításból, és ismét kergetni kezdi a csapatot. A csapat tagjai egy ajtó mögött rejtőznek el. A szörny áttöri az ajtót, kampós keze éppen Scooby-Doo feje mellett csapódik be. 07:34:46-07:35:14 Az idegenvezető a szörny történetét meséli. A legenda szerint a rém korábban az Alcatraz foglya volt, de megszökött onnan. Látható, ahogy az őrök kutyákkal üldözik. A férfi a vízbe ugrik, nevet, de ekkor egy hatalmas cápa megtámadja. 07:36:26-07:38:35 A csapat hajója léket kap, gyorsan lapátolni kezdik a vizet. Rengeteg cápa veszi körül őket. Az egyik a csónak elejét akarja bekapni, a másik az oldalába harap. A lányok küzdenek, de az egyik szétharapja a hajót, így a csapat a cápák hátán és száján át sétálva jut ki a partra. A fentiekre tekintettel indokolt a műsorszám II. korhatári kategóriába történő átsorolása. Az Rttv. 5/B. § (2) bekezdése kimondja: „azt a műsorszámot, amely tizenkét éven aluli nézőben félelmet kelthet, illetve amelyet koránál fogva nem érthet meg, vagy félreérthet, a II. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenkét éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott.” A fentiek alapján kijelenthető, hogy a műsorszolgáltató megsértette az Rttv. 5/B. § (2) bekezdésében foglaltakat. (A műsorszolgáltató az elemzett műsorszámot május 3-tól a II. kategóriában teszi közzé.)
A 2009. április 18-án sugározott epizód: A műsorszámban megjelenő és támadó magatartást tanúsító, fenyegető megjelenésű madárijesztő-szörnyek megjósolhatatlan és befolyásolhatatlan felbukkanása, valamint ártatlan emberek életveszélyes helyzetbe kerülése kifejezetten félelemkeltő. A gyermeknézőkben kiváltja a szorongás elhatalmasodását, és felfokozott stresszreakciókat indukál. Mindez azért problémás, mert a kiskorú befogadók még nem rendelkeznek megfelelő megküzdési képességekkel, így nem képesek az őket elárasztó negatív érzelmek hatékony feldolgozására.
11
A közvetlen feszültségfokozó események sorozatos jelenlétén túl, a magasabb korhatár-besorolást indokolja a műsorszám által közvetített erkölcsi üzenet bonyolultsága is. A gyermekfilmekben megszokott és pszichológiai szempontból felettébb kívánatos egyértelmű értékrend, a „jó” és a „rossz” határozott elkülönítése, a pozitív és negatív szereplők, valamint a történések könnyű beazonosíthatósága jelen műsorszámban nem valósult meg. Kiderült ugyanis, hogy a felettébb gyanúsan viselkedő Agnes szomszéd nem ártó boszorkány, hanem jószándékú öregasszony, míg Marcy, az ártatlannak tűnő, bájos fiatal lány a főgonosz. A pozitív és negatív minőségek, mint ugyanazon szereplőt jellemző tulajdonságok, a hét éves kor alatti, ún. műveletek előtti gondolkodási szakaszban lévő kisgyermekek számára még nem értelmezhetők. Ebben az időszakban a kisgyermekek szinkretikus sémában gondolkodnak, amire a tagolatlanság, az abszolutizáló jelleg és az élményvezéreltség jellemző, ezért a jó-rossz morális kategóriáinak összekeverése még nem feldolgozható a számukra. Az értelmi fejlődés előrehaladásával, az ún. műveleti gondolkodás kialakulásával válnak csak képessé a gyermekek az erkölcsi ellentmondások helyes értelmezésére. Az erkölcsi megítélést segítő biztos fogódzók hiánya jelentősen megnehezíti a műsorszám befogadását, és lehetetlenné teszik a kisgyermekek számára a helyes interpretáció kialakítását. Összességében, a támadáson, üldözésen alapuló erőszakos és félelemkeltő jelenetek halmozott előfordulása, illetve az erkölcsi üzenet komplexitása indokolttá teszi az alkotás II. korhatári kategóriába történő átsorolását. A fenyegető, ijesztő alaphangulat mindvégig domináns jellege és a dramaturgia bonyolultsága megköveteli az értelmi fejlődés magasabb szintjét, valamint az erőteljes érzelmi feszültség tolerálásának képességét. A műsorszámban regisztrált aggályos jelenetek: 08:15:56-08:16:02 Bozont és Scooby ellátogatnak a zsémbes szomszédasszony, Agnes házába, amely kifejezetten kísérteties, baljós atmoszférával rendelkezik. Belépéskor sötétség, pókhálók és fegyvereknek tűnő éles földművelő eszközök fogadják őket. Először üres a ház, majd hazatér a boszorkányszerű Agnes asszony és vörös, szikrázó szemű macskája. Hirtelen felbukkanásuk és fenyegető attitűdjük megijeszti Bozontékat. 08:19:43-08:20:13 A kukoricásban újból feltűnnek a pusztító szörnyek. Most közelebbről, premier plánban és secondokban látjuk őket. Hatalmas, tökfejű madárijesztő-szerű óriások, amik szikrázó szemmel, vasvilla, illetve körfűrész kézzel és hegyes fogakkal rendelkeznek. Megjelenésük már önmagában is félelemkeltő, de ehhez társul a fenyegető viselkedésük is. Intenzív kaszabolásba kezdenek, úgy tűnik, csapdába esik a társaság – félő, hogy az elszabadult szörnyek őket is lekaszabolják. Végül Scooby - egy hirtelen ötlettől vezérelve - slaggal lelocsolja őket, így a robotok elromlanak. 08:22:14-08:22:27 Az esti jelmezbálon megjelenik Hank Benning szelleme, és „visszajöttem, hogy bosszút álljak” felkiáltással rátámad a vendégseregre. A bálban a kísértet és az újabb robotmadárijesztők feltűnésére vészhelyzet alakul ki, mindenki fejvesztve menekül, eluralkodik a pánik. Scooby-Doo és barátai is jelen vannak, és végül sikerül leleplezniük a szörnyalakokat. A Testület véleménye szerint a műsorszám több olyan félelemkeltő és agresszív jelenetet tartalmazott, amelyeknek a feldolgozása és kibontása során feltárt részletek nagy valószínűséggel meghaladták az ajánlott korosztály érzelmi és értelmi képességét, és
12
alkalmasak lehettek a kiskorú nézők nyugalmának, valamint biztonságérzetének a megzavarására. A fentiekre tekintettel indokolt a műsorszám II. korhatári kategóriába történő átsorolása. Az Rttv. 5/B. § (2) bekezdése kimondja: „azt a műsorszámot, amely tizenkét éven aluli nézőben félelmet kelthet, illetve amelyet koránál fogva nem érthet meg, vagy félreérthet, a II. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenkét éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott.” A fentiek alapján kijelenthető, hogy a műsorszolgáltató megsértette az Rttv. 5/B. § (2) bekezdésében foglaltakat. (A műsorszolgáltató az elemzett műsorszámot május 3-tól a II. kategóriában teszi közzé.) A 2009. április 19-én sugározott epizód: Az epizódban a különböző félelemkeltő jelenetek bemutatása már a főcím előtt helyet kap. A prológusban a mesék hagyományos narratív felépítésének mellőzésével, expozíció és ráhangolás nélkül, in medias res módon egyből egy katasztrófahelyzet látható: a rémisztő viharban bajba kerül egy hajó, a megmenekülés utolsó reménye is szertefoszlik, amikor egy félelmetes szörnyalak (szikrázó szem, ördögi kacaj, sörényszerű haj stb.) lekapcsolja a világítótorony fényét. A hajón pánikhangulat lesz úrrá, a legénység tehetetlenségében beugrik a vízbe. A gyermekbefogadók számára ez a kezdő jelenet több szempontból is problematikus. Egyrészt még kevésbé képesek egy ilyen érzelmileg felfokozott helyzet és ijesztő szörnyalak keltette feszültségtől megóvni magukat, másrészt kevésbé tapasztaltak még a nem hagyományos cselekménystruktúrával bíró történetek feldolgozásában. Az ok-okozati lánc megragadása a kisebbeknek még nehézséget okozhat, számukra a kezdő jelenet önálló mikrodramaturgiai egységként jelenik meg (vészhelyzet alakul ki, amiből nem tudnak kimenekülni az emberek), aminek sokkal később feltűnő magyarázatát már nem tudják hozzákapcsolni a kezdeti eseményekhez. A főcím után a film nem tér vissza a korábban félbehagyott jelenethez, hanem ScoobyDoo és barátai Wisconsinba való megérkezése, és Fred bácsikájával való találkozása látható. Az első vendégségben töltött éjszaka során Scooby-Doo és Bozont felébred a helytelenül működő világítótorony fényére, majd meglátogatják az épületet, hogy intézkedjenek az ügyben. Akciójuk azonban kudarcba fullad, fejvesztve menekülnek a rájuk ijesztő szörny elől. Másnap megismerkednek az ördögi toronyőr legendájával: egykoron az alattomos toronyőr lekapcsolta a világítótornyot, hogy így süllyessze el a kikötő fele közeledő Dauntless nevű, kincsekkel megrakott teherhajót. Azonban mielőtt megszerezhette volna a hatalmas vagyont, lezuhant a toronyból. Fél éve azonban újból felbukkant a szelleme, és kiszámíthatatlan módon elkezdte kikapcsolni a világítást. Azóta a hajók félnek kikötni, és félő, hogy tönkremegy a város. A közvetlenül feszültségfokozó események sorozatos jelenlétén túl, a magasabb korhatár-besorolást indokolja a műsorszám által közvetített erkölcsi üzenet bonyolultsága is. A gyermekfilmekben megszokott és pszichológiai szempontból felettébb kívánatos egyértelmű értékrend, a „jó” és a „rossz” határozott elkülönítése, a pozitív és negatív szereplők és történések könnyű beazonosíthatósága jelen műsorszámban nem valósult meg. Kiderült ugyanis, hogy a felettébb gyanúsan viselkedő marslakó-szerű lények valójában viharkutatók, és a mindvégig ártatlannak tűnő, látszólag szintén a bűnesetek felderítésén dolgozó Verona a főgonosz, az ártó figura. A pozitív és negatív minőségek, mint ugyanazon szereplőt jellemző tulajdonságok, a hét éves kor alatti, ún. műveletek előtti gondolkodási szakaszban lévő kisgyermekek számára még nem értelmezhetők. Ebben az időszakban a kisgyermekek szinkretikus sémában gondolkodnak, amire a tagolatlanság, az abszolutizáló 13
jelleg és az élményvezéreltség a jellemző, ezért a jó-rossz morális kategóriáinak összekeverése még nem feldolgozható a számukra. Az értelmi fejlődés előrehaladásával, az ún. műveleti gondolkodás kialakulásával válnak csak képessé a gyermekek az erkölcsi ellentmondások helyes értelmezésére. Az erkölcsi megítélést segítő biztos fogódzók hiánya jelentősen megnehezíti a műsorszám befogadását, és lehetetlenné teszik a kisgyermekek számára a helyes interpretáció kialakítását. Összességében, a támadáson, üldözésen alapuló erőszakos és félelemkeltő jelenetek halmozott előfordulása, illetve az erkölcsi üzenet komplexitása indokolttá teszi az alkotás II. korhatári kategóriába történő átsorolását. A fenyegető, ijesztő alaphangulat mindvégig domináns jellege és a dramaturgia bonyolultsága megköveteli az értelmi fejlődés magasabb szintjét, valamint az erőteljes érzelmi feszültség tolerálásának képességét. A műsorszámban regisztrált aggályos jelenetek: 08:52:01-08:52:24 A tomboló viharban a parton egy ijesztő árnyék jelenik meg. Kikapcsolja a torony világítását, aminek hatásaként felborul a hajó a tengeren, az emberek a padlóra zuhannak, a hajó pedig süllyedni kezd. A rém vészjóslóan kacag a parton, világít a szeme, horrorisztikus a megjelenése. 08:58:26-08:58:38 A csapat felmegy a toronyba, hogy felderítse a titokzatos szörny kilétét. Azonban mielőtt valamennyien felérnének, a rém elrabolja Dianát, és letaszítja a toronyból. Hajszálon múlik, hogy Diana túléli a zuhanást. Egy szerencsés véletlen folytán a ruhája fennakad a torony egyik pallójának szélén. Közben a szörny tovább üldözi a csapat megmaradt tagjait a toronyban, majd a kikötőben feltűnik a szikrázó szellemhajó. 09:08:29-09:10:00 Bozont és Scooby a világítótoronyba menekülnek, ahol az ördögi őr ismét rájuk támad. A támadás premier plánban látható, a szörny fenyegető mimikája és gesztusai kinagyítva jelennek meg a képernyőn. Bozont és Scooby először ijedten remegnek, majd cselhez folyamodnak: sellőnek álcázva magukat elterelik a szellemlény figyelmét, majd hordókat gurítanak a lába alá. A fentiekre tekintettel indokolt a műsorszám II. korhatári kategóriába történő átsorolása. Az Rttv. 5/B. § (2) bekezdése kimondja: „azt a műsorszámot, amely tizenkét éven aluli nézőben félelmet kelthet, illetve amelyet koránál fogva nem érthet meg, vagy félreérthet, a II. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenkét éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott.” A fentiek alapján kijelenthető, hogy a műsorszolgáltató megsértette az Rttv. 5/B. § (2) bekezdésében foglaltakat. (A műsorszolgáltató az elemzett műsorszámot május 3-tól a II. kategóriában teszi közzé.) III. A műsorszolgáltató a 2009. április 13-án sugárzott Rocky és Bakacsin c. műsorszámot az I. kategóriába sorolta, ily módon „korhatárra tekintet nélkül megtekinthető” minősítést kapott. A film az alábbi tartalmak, illetve elemek miatt magasabb korhatári kategóriába sorolandó:
14
A műsorszám cselekményvezetésének komplexitása a kisiskolás kor alatti nézők számára nehezen érthető, felnőtt segítsége nélkül félreérthető. A film hossza miatt már önmagában nehéz a kisebbek számára a cselekmény ok-okozati láncolatának felfejtése. A mű mozgatórugóját képező konfliktus („tévé hatására zombisodás”) önmagában magyarázatra szorul. Mivel a kisebbek még kevés médiatapasztalattal rendelkeznek, a médiatartalmakat kritikátlanul fogadják be, ezért számukra nehezen érthető, félreérthető lehet a lebutított tévéműsorok okozta agyi „lebénulás” megjelenítése. A zombifilmekből átvett ábrázolási klisé – a befolyásolt áldozatok élő halottként, kidülledt, üveges szemmel bámulják a képernyőt – a kisebbek számára ijesztő, zavaró lehet. A szülő aktív jelenléte javasolt tehát egyrészt azért, mert helyére teheti a gyermek tévével kapcsolatos negatív fantáziáit, másrészt azért, mert a műsor - tematikájánál fogva - nagyon jó alkalmat ad arra, hogy szülő és gyermek a mértéktelen, kritikátlan médiafogyasztás hatásairól beszélgethessen. A cselekmény összetettségét a filmet végigkísérő képi többrétegűség és filmes önreflexivitás alapvetően meghatározza. A film egyszerre használ animált és élő szereplőket, sőt a két réteget átjárhatóságában mutatja be (animált szereplők élő szereplőkké változnak, majd vissza animáltakká). A két animált főszereplő úgy jelenik meg, mintha valódi élettel rendelkező rajzfilm-színészek lennének, akiknek a rajzfilmen kívül is van élete, és mint akik ugyanúgy küzdenek a média működési jellegzetességeivel (pl. ismétlésekben kell állandóan szerepelniük), mint a valódi színészek. A fikció és a realitás tehát a filmalkotásban felcserélődik, egymásba játszik, ami a kisebb nézők számára nehezen feldolgozható komplex rétegeket hordozhat. Összességében, a film dramaturgiai komplexitása, a nehezebben feldolgozható tartalmi rétegei és a műben megjelenő feszültséggel telibb jelenetek indokolttá teszik az alkotás II. korhatár-kategóriába történő átsorolását. A műsorszámban regisztrált aggályos jelenetek: 09:43:55-09:44:36 Oltári Rendi és a két rajzfilmfigura együtt utazik, miközben egy hatalmas széf esik le az égből. Kikerülik, majd egy, az úttestre eső TNT köteg látható. Később közelről mutatják, amint egy másik köteget meggyújt Boris és Natasa, majd Boris eldobja. Oltári Rendi az úttesten szlalomozik a ledobált, robbanó TNT-kötegek között. Ekkor egy tábla is látható, amelyen a következő áll: "Bevehetetlen kanyar. Ugorj, vagy meghalsz!" Oltári Rendi kilöki Bakacsint, majd ő és Rocky kiugranak. Az autó hatalmas robbanás kíséretében a szakadékba zuhan. 10:02:27-10:02:34 Boris, a Natasával épített "saját" víztornyán ül, és megpróbálja a számítógépes képdegenerálóval elfogni Bakacsint. Narrátor: "Úgy tűnt, Bakacsinnak befellegzett." A magasabb korhatár-kategóriába sorolás szempontjából fontos tényező, hogy a film erősebb nyelvezetet használ a kifejezetten gyermekeknek szánt műsoroknál. Az erőszakos szándék leginkább a Rettegett Vezér dialógusaiban jelenik meg, aki többször is felszólítja a két beosztottját, hogy végezzenek Rockyval és Bakacsinnal. A szavakban kifejeződő erőszakos szándék a következő jelenetekben lelhető fel: 09:41:06-09:41:10 Rettegett Vezér arra buzdítja Borist és Natasát, hogy induljanak és végezzenek Rockyval és Bakacsinnal.
15
09:42:43-09:42:54 Boris és Natasa az indulás előtt arról beszélnek, hogy computer fegyver nélkül is elbánnak Rockyval és Bakacsinnal, 31 éve próbálják likvidálni őket, de még nem sikerült. 09:43:03-09:43:07 A narrátor elmondja, Boris és Natasa felkerekedett, hogy eltegye láb alól Rockyt és Bakacsint. 09:46:13-09:46:18 A Rettegett Vezér telefonál. Megkérdezi Borist és Natasát, hogy likvidálták-e Rocky-ékat és bevetették-e a számítógépes képdegenerálót. A Testület véleménye szerint a műsorszám több olyan félelemkeltő jelenetet tartalmazott, amelyeknek a feldolgozása és kibontása során feltárt részletek nagy valószínűséggel meghaladták az ajánlott korosztály érzelmi és értelmi képességét, és alkalmasak lehettek a kiskorú nézők nyugalmának, valamint biztonságérzetének a megzavarására. A fentiekre tekintettel indokolt a műsorszám II. korhatári kategóriába történő átsorolása. Az Rttv. 5/B. § (2) bekezdése kimondja: „azt a műsorszámot, amely tizenkét éven aluli nézőben félelmet kelthet, illetve amelyet koránál fogva nem érthet meg, vagy félreérthet, a II. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenkét éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott.” A fentiek alapján kijelenthető, hogy a műsorszolgáltató megsértette az Rttv. 5/B. § (2) bekezdésében foglaltakat.
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően a Testület 2009. június 26-án postázott levelében tájékoztatta a műsorszolgáltatót a hatósági ellenőrzés megállapításairól, egyúttal felhívta az ügyre vonatkozó nyilatkozatának megtételére. A műsorszolgáltató a felhívásnak 2009. július 9-én érkezett válaszlevelében tett eleget: Eljárási észrevételek: A TV2 szerint a részükre megküldött felhívásból nem állapítható meg egyértelműen, hogy pontosan mikor indult az eljárás és mi az ügyre vonatkozó ügyintézési határidő. Álláspontjuk szerint a Testület a hatósági eljárás megindításáról nem a Ket. 29. § (3) és (5) bekezdésének megfelelően tájékoztatta a műsorszolgáltatót. A műsorszolgáltató kifogásolta, hogy nem került részükre megküldésre a hatósági eljárás valamennyi dokumentuma, így számukra nem derült ki az, hogy a hatósági ellenőrzés megállapításaira vezető eljárás során a hatóság milyen jellegű információkat szerzett be, milyen bizonyítási eszközök állnak a rendelkezésére. Továbbá azt kérte a Testülettől, hogy az küldje meg részére az eljárás során keletkezett irat egy-egy másolatát, „különösen a külső szakértők által adott szakvéleményből”. Érdemi észrevételek: A műsorszolgáltató véleménye szerint a vizsgált műsorszámok „megfelelnek az Rttv. 5.§ (1) bekezdésének, mivel azok megértése a tizenkét évnél fiatalabb nézők számára nem okoz nehézséget.”
16
A TV2 álláspontja szerint „a műsorszámok félelemkeltő jeleneteinek értékelésekor azok megjelenési környezetét kell figyelembe venni. Az említett műsorszámok mesefilmek, nyilvánvaló, hogy ezt a műfajt a tizenkét éven aluli nézők alapvetően ismerik.” A TV2 szerint „a mesék nagyon gyakran szólnak küzdelmekről, próbákról, kalandokról, veszélyhelyzetekről… szereplői között is gyakran találhatunk félelmet keltő figurákat is. Önmagában tehát a félelemkeltő szereplők vagy helyzetek bemutatása, így például a mese egyik „rossz szereplője” elleni küzdelem ábrázolása nem indokolja azok II. kategóriába sorolását.” A TV2 véleménye szerint „a mesefilmek képi eszközeikkel radikálisan korlátozzák a félelemkeltő helyzetek ábrázolását, másfelől a hatósági ellenőrzés során aggályosnak ítélt jelenetek terjedelme is kifejezetten rövid”. Továbbá arra az álláspontra helyezkedett, hogy „a hatósági ellenőrzés során aggályosnak ítélt jelenetek alaphelyzete is egyértelműen ártatlan, komoly következmények nélküli minimális veszélyt jelentő helyzet volt,” melyekről „nem állítható, hogy azok a tizenkét éven aluli nézők félelemérzetét váltanák ki.” A műsorszolgáltató vitatta a hatóság azon véleményét, miszerint a 12 éven aluli nézők, különösen az óvodáskorú befogadók számára káros elemeket (erőszak, félelem, fenyegetettség) is tartalmaznak a műsorszámok. Álláspontjuk szerint a sorozat kifejezetten kisiskolásoknak szól és egészen kicsik azért nem nézik, mert az számukra érdektelen, képtelenek a vizuális elemek befogadására, ők ugyanis az esti meséket kedvelik. Az a korosztály, akiknek az ehhez hasonló műsorszámokat szánják, már rendelkezik a különböző média befogadásával kapcsolatos olyan tapasztalatokkal, melyek probléma nélkülivé teszik a látottak befogadását és feldolgozását. Véleményük szerint az olyan konfliktushelyzetek, melyek félelemkeltőek, vagy a veszély tipikus ábrázolását tartalmazzák, nem okoznak gondot a 12 éven aluliaknak, mivel rajzfilmről van szó, amely műfaji jellege miatt is magától értetődően emeli ki a műsorszám fikciós jellegét és kiemelik a műsorszám szórakoztató jellegét. A TV2 álláspontja szerint nem egy elméleti szempontból tökéletesen nevelt, ideális kiskorú lélekrajzából kell kiindulni – hiszen ilyen nincsen – hanem abból, hogy egy átlagos médiaélményekkel rendelkező kiskorú számára vajon okozhat-e félelmet, meg nem értést, elvonatkoztatási nehézséget egy olyan rajzfilm, mely vizuális eszközeit tekintve semmiben sem különbözik a 12 éven aluliak szórakoztatására szánt, alapvetően kalandos, humoros, rajzfilmektől. A műsorszolgáltató álláspontja szerint a műsorszám idézett epizódjai a pillanatnyi szórakoztatáson túl semmilyen maradandó hatást nem váltottak ki a 12 éven aluliakban. A TV2 végezetül arra kérte a Testületet, hogy a „közigazgatási eljárást szíveskedjék megszüntetni, figyelemmel arra, hogy a műsorszolgáltató nem sértette meg az Rttv. 5/B.§ (2) bekezdésében foglaltakat.”
A Testület álláspontja Az eljárási kifogásokkal kapcsolatban: A közigazgatási szervek eljárására vonatkozó korábbi szabályozáshoz képest új jogintézmény a Ket.-ben az értesítési kötelezettség. Célja annak biztosítása, hogy az ügyfél
17
valóban élhessen az őt megillető eljárási jogokkal. A Ket. 29. § (4) bekezdése taxatíve sorolja fel azokat az eseteket, amikor mellőzhető az eljárás megindításáról szóló értesítés: „Az értesítés csak akkor mellőzhető, ha a) az veszélyeztetné az eljárás eredményességét, b) az egyszerű megítélésű, a tényállás előzetes tisztázását nem igénylő ügyben az eljárás megindítása után azonnal sor kerül az érdemi határozat meghozatalára, c) az ellenőrzésre feljogosított hatóság az adott tárgyban folyamatosan lát el az érintettnél ellenőrzési feladatot, d) azt honvédelmi, nemzetbiztonsági, közbiztonsági okból jogszabály kizárja.” Az ORTT a joghatósága alá tartozó műsorszolgáltatók működését folyamatosan ellenőrző hatóság. A Testület feladatait meghatározó Rttv. 41. § (1) bekezdés b) pont értelmében „a Testület ellátja a törvényben előírt felügyeleti és ellenőrzési feladatokat”. Tekintettel arra, hogy az ellenőrzés tartalma és célja a Műsorszolgáltató által is ismert, álláspontunk szerint a Testületnek lehetősége van a fentebb idézett rendelkezés c) pontja alapján az értesítés mellőzésére. A Testület eljárása két részből áll: a Monitoring Szolgálat ellenőrző tevékenységéből, ami önmagában nem minősül közigazgatási aktusnak, és a szankció alkalmazására irányuló eljárásból, amelynek során a Testület közigazgatási szervként jár el (szankció alkalmazására csak a közigazgatási eljárási szabályok keretei között kerülhet sor). A Testület azzal tesz eleget az eljárási kötelezettségeinek, hogy a Monitoring Szolgálat által az ellenőrzés eredményéről készített vizsgálati jelentés megállapításait (a rendelkezésére álló bizonyítékokat) megküldi a Műsorszolgáltatónak, egyben felhívja, hogy 8 napon belül az ügyben nyilatkozatot tehet, ellenkező esetben a Testület a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. Tekintettel arra, hogy nem minden, a vizsgálati jelentésben jelzett eset miatt kerül sor eljárás indítására, a hivatalból induló közigazgatási hatósági eljárás első eljárási cselekménye, vagyis az eljárás kezdő időpontja a nyilatkozattételre felhívó, és a rendelkezésre álló bizonyítékokat ismertető dokumentum megküldésének időpontja (a nyilatkozattételre felhívó levél kelte). Mivel ezzel az irattal az ORTT minden, az ügyben addig keletkezett bizonyítékot az ügyfél rendelkezésére bocsát, egyben értesíti a nyilatkozattételi lehetőségről, maradéktalanul eleget tesz eljárási kötelezettségeinek. Az ügyintézési határidő a Ket. 33. § (5) bekezdés alapján az eljárás hivatalból történő megindításának napján kezdődik. Az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozatról: A Testület nem ért egyet a műsorszolgáltató azon véleményével, miszerint azáltal, hogy „a mese egyik „rossz szereplője” elleni küzdelem” a történetek fő cselekményszála és a rossz szereplők elnyerik büntetésüket, feloldódik az erkölcsi konfliktus. A Tintin kalandjai és a Mizújs, Scooby-doo című műsorszámokban ugyanis nem egyértelmű az értékrend, a jó és a rossz elkülönítése, mivel keverednek a jó és rossz szereplők. A pozitív és negatív minőségek ugyanazon szereplőt jellemző ilyen átváltozása a hét éves kor alatti, az ún. műveletek előtti gondolkodási szakaszban lévő kisgyermekek számára még nehezen értelmezhető. A Rocky és Bakacsin c. animációs vígjáték cselekményvezetése pedig olyan mértékben komplex („tévé hatására zombisodás”), ami tizenkét éven aluli nézők számára felnőtt magyarázata nélkül nehezen érthető. A műsorszolgáltató érdemben nem nyilatkozott a hatósági vizsgálatnak és a szakértői megállapításoknak a műsorszám egyes konkrét jeleneteivel kapcsolatos megállapításairól,
18
mindössze azt jegyezte meg, hogy vitatja ezek félelemkiváltó hatását. A Testület fenntartja azt a véleményét, miszerint a kiemelt jelenetek félelemkeltő és agresszív elemeket tartalmaztak, amelyeknek a feldolgozása és kibontása nagy valószínűséggel meghaladta az ajánlott korosztály értelmi és érzelmi képességeit és alkalmasak lehettek a kiskorú nézők nyugalmának, valamint biztonságérzetének megzavarására. A Testület a TV2 azon véleményét sem tudja elfogadni, amelyben a félelemkeltő jelenetek rövidségére hivatkozik, hiszen a Médiatörvény sem tartalmaz kedvezményeket erre tekintettel. Nem ért egyet a Testület a műsorszolgáltató azon véleményével sem, amely a műfaj kereteivel érvel – vagyis azzal, hogy a „mesefilmek képi eszközeikkel radikálisan korlátozzák a félelemkeltő helyzetek ábrázolását,” valamint az az érv sem állja meg a helyét, hogy a mesék nagyon gyakran szólnak küzdelmekről, próbákról, kalandokról, veszélyhelyzetekről – és ezért indokolatlan lenne a II. kategória alkalmazása. A Testület ezen véleményét arra alapozza, hogy a rajzfilmkészítés a 21. század elején már nem kizárólag a kisgyermekek szórakoztatására készít animációs filmeket, hanem számos alkotást állít elő részben vagy kifejezetten nagykorú nézőközönségnek. A kiskorú nézők pedig ezekkel a rajzfilmekkel is szembesülnek médiaélményeik során, így a Testület álláspontja szerint önmagában a műsorszámok rajzfilm jellege nem garantálja, hogy a kiskorú nézők a korosztályuknak megfelelő tartalommal is találkozzanak az adott alkotásban. A Testület azzal sem ért egyet, hogy mivel rajzfilmről van szó, így az műfajánál fogva ártalmatlan a 12 éven aluli nézőkre, mivel fikciós jellege egyértelmű az ő számukra is. A TV2 által idézett Walt Disney művekkel szembeállíthatóak azok az ismert történelmi, tudományos témájú rajzfilmek, pl. az „Egyszer volt…” sorozatok, melyek szintén a kiskorúak számára készültek, a mondanivaló súlyának könnyebb megértése miatt animációs formában. Ezekben a rajzfilmekben nem a fikció, hanem a valóság kerül ábrázolásra olyan egyszerű képi formában, mely kisgyermekek számára is érthetővé és feldolgozhatóvá teszi a témát. Ezért álláspontunk szerint nem állja meg a helyét a TV2 azon érve, miszerint rajzfilmek megtekintésekor már a legkisebb korosztályban is a fikció ténye tudatosul. Különösen érvényes ez a Rocky és Bakacsin c. műsorszámra, ahol a két főszereplő animációs eszközök segítségével készült figura. A film pedig egyszerre használ animált és élő szereplőket, valamint a két világot átjárhatónak mutatja be. A valóság és a képzelet tehát a filmben felcserélődik, nem egyértelmű, hogy rajzfilmről – meséről, a gyermekek világáról van szó, vagy a valóságról, felnőtt tartalmakkal (robbantások, gyilkossági szándék, politika, a média befolyása az emberekre) és ez a kisebb nézők számára nehezen feldolgozható. Továbbá a Testület a TV2 azon véleményét sem osztja, ami szerint „a 12 évnél fiatalabb nézők könnyen értelmezik”, valamint, hogy „a műsorszámokról nem állítható, hogy azok a tizenkét éven aluli nézők félelemérzetét váltanák ki,” illetve, hogy „a tizenkét éven aluli nézők médiatapasztalatai alapvetően megváltoztak,” valamint, hogy a gyerekek nem tökéletesen neveltek, és koránt sem ideális lélekrajzzal bírnak. A TV2 megfogalmazása szerint „a műsorszám megítélése során nem egy elméleti szempontból tökéletesen nevelt, ideális kiskorú lélekrajzából kell kiindulni.” Az ORTT, a Médiatörvény szabályainak betartását felügyelő szerv nem fogadhatja el azt az érvelést, amely azt képviseli, hogy ha amúgy is sok olyan műsorszámot látnak a 12 éven aluli gyermekek, amely bennük félelmet kelthet, illetve amelyet koruknál fogva nem érthetnek meg, vagy félreérthetnek, akkor további ilyen jellegű műsorok megtekintésével személyiségük egészséges fejlődése már nem sérül. Ez az érv oda vezethet, hogy a kiskorúak fejlődését veszélyeztető műsorok korlátlan mennyiségben, szabadon sugározhatóak lennének.
19
Természetesen nem vitatható, hogy a kiskorúak médiaélményei azokban a háztartásokban, ahol van televízió és azokat szülői kontroll nélkül használhatják, meghaladják a koruk szerint feldolgozható mértéket, így nem beszélhetünk a kiskorúak ideáltípusairól a médiatörvény korhatár kategóriái szerint. A Testület álláspontja szerint azonban a jogalkotó azért állította a kiskorúakat védő szabályokat, mint korlátokat a műsorszolgáltatói szabadság elé, hogy az ő szellemi és erkölcsi fejlődésüket védje, a jog keretei között rendelkezésre álló alkotmányos mértékben és módon. A Testület álláspontja szerint megalapozatlan a TV2-nek az a meggyőződése, hogy óvodás korú gyermekek nem néznek meg bizonyos műsorszámokat, mivel – úgymond – érdektelen a cselekményük számukra. A felmérések és kutatások közismert tanúsága szerint a 12 éven aluliak egy jelentős része, már az óvodás kortól kezdve szerez médiaélményeket, különösen a televízió képernyőjén keresztül, egyedül, vagy hasonló korúakkal, de nagykorú felügyelete nélkül. Továbbá a Testület úgy véli, hogy a törvénysértés megállapításához nem azt kell bizonyítani, hogy a műsorszámot a kiskorúak megtekintették, és bennük félelmet keltett, hanem hogy a műsorszám alkalmas arra, hogy a 12 éven aluliakban félelmet keltsen. A Fővárosi Bíróság 24.K. 31.492/2005/5. számú ítéletében kimondta, hogy a műsorszolgáltatónak „vizsgálnia kell, hogy az általa közölni kívánt műsor kelthet-e félelmet illetőleg egyértelműsége folytán értelmezhető-e és megérthető-e a 12 éven aluliak számára…” Továbbá „hangsúlyozza a bíróság azt is… hogy a tényállások „veszélyeztető” jellegénél nem szükséges, hogy az eredmény meg is valósuljon”. Az Rttv. alapján az I. és a II. kategóriába sorolt műsorszámok napközben is közzétehetők, azzal a megkülönböztetéssel, hogy a II. kategóriába tartozóak kifejezetten gyermekeknek szánt műsorszámokként nem kerülhetnek sugárzásra. A 12 éves kor alatt több szakasz követi egymást a gyermekek kognitív fejlődésében, amelyek között az információ befogadási képességeit tekintve jelentős különbségek vannak. Emiatt különösen fontos, hogy amennyiben egy alkotásban valamilyen veszélyes elem jelenik meg, akkor az eltérő fejlődési szakaszban lévők közül senkire ne gyakorolhasson káros befolyást, vagyis a látottakat még a legkisebb gyermekek is problémamentesen legyenek képesek feldolgozni. A vizsgált műsorszám esetében ez nem valósult meg. A Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.250/2006/6. számú ítélete a műsorszámok korhatárbesorolásával kapcsolatban az alábbiakat mondta ki: „A Fővárosi Ítélőtábla már több döntésében foglalkozott az Rttv. kiskorúak védelmét szolgáló rendelkezéseinek értelmezésével és e körben az alábbiakat emelte ki. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1952. évi IV törvény 12. §-a szerint kiskorú az, aki a 18. életévét még nem töltötte be kivéve, ha házasságot kötött. Kiskorú néző tehát lehet óvodás, illetve iskolás gyerek is, ugyanaz a műsor más hatást vált ki egy 6 éves, és mást egy 12, vagy 16 éves nézőben. Ezért kiemelten fontos, a műsorszámok megfelelő minősítése, közzététele korhatár szerint.„ A Testület az 1494/2002. (X. 17.) számú határozatában az I. korhatári kategóriába sorolt műsorszámokkal kapcsolatban kimondja: „Tekintettel arra, hogy az I. kategória nem ajánlást fogalmaz meg egy bizonyos korosztály részére, hanem az ilyen módon besorolt műsorszám korhatárra való tekintet nélkül az általános nagyközönséghez szól, a műsorszolgáltatónak abból kell kiindulnia, hogy a 12 éven aluli gyermekek is a nagyközönség részét képezhetik. Ezért az 1. kategóriába olyan műsorszámok besorolása ajánlott, amelyek a 12 éven aluli gyermekek számára készültek, ezért számukra könnyen érthetőek, valamint olyan
20
műsorszámok, amelyek bár nem kifejezetten gyermekek számára készültek, de nem tartalmaznak a tizenkét éven aluliak számára ártalmas elemeket. Az ilyen módon besorolt műsorszám, különös tekintettel az erőszak ábrázolására: • nem tartalmazhat olyan mértékben félelmet és támadó indulatot keltő jelenetet, amelyet a 12 év alatti gyermek még nem képes feldolgozni, • nem közvetíthet olyan magatartásmintákat, amelyeken keresztül az erőszak kritika nélkül jelenik meg, és amelyet a gyermek nem képes fikcióként értelmezni.” Az I. kategóriához kapcsolt szempontok értelmezésére vonatkozóan a Fővárosi Bíróság a 24.K.33839/2004/12. számú ítéletében megerősítette, hogy: „a minősítésnél a műsorszolgáltatónak mindig megszorítóan – és nem megengedően – kell eljárnia.” Az erőszak és a korhatár-besorolás kapcsán a Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf. 27.009/2004/7. sz. ítéletében kifejtette: „A nagykorú felügyeletére való törvényi felhívás kifejezi…, hogy eshetőlegesen félelmet keltő jelenetek is következhetnek, azonban a felnőtt jelenléte vagy magyarázata elegendő védelem, a film erőszakos jelenetei nem indokolják a 21:00 és 05:00 óra közötti vetítését.” A Testület a műsorszámokat magasabb korhatár kategóriába sorolandónak véli, tekintettel arra, amint azt a szakértő vizsgálat is megállapította, a műsorszám témaválasztása és feldolgozásmódja a 12 éven aluliak számára lelkileg megterhelő és nehezen feldolgozható. Az Rttv. 5/B. § (2) bekezdése kimondja: „Azt a műsorszámot, amely tizenkét éven aluli nézőben félelmet kelthet, illetve amelyet koránál fogva nem érthet meg vagy félreérthet, a II. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenkét éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott”. A Testület tehát azt az álláspontot alakította ki, hogy a Műsorszolgáltató megsértette az Rttv. 5/B.§ (2) bekezdését, mivel nem megfelelően sorolta be a 2009. április 4-én 9 óra 25, április 11-én 9 óra 7 és április 18-án 8 óra 52 perces kezdettel sugárzott Tintin kalandjai, továbbá az április 4-én 8 óra 41, április 11-én 8 óra 21, április 12-én 7 óra 28, április 18-án 8 óra 5 és április 19-én 8 óra 51 perces kezdettel közreadott Mizújs, Scooby-Doo, valamint az április 13-án 9 óra 20 perces kezdettel közreadott Rocky és Bakacsin kalandjai műsorszámokat. A „Mizújs, Scooby-doo” és a „Tintin kalandjai” c. rajzfilmekkel kapcsolatban a műsorszolgáltató korábbi (a TV2 csatornán a 2009. március 14-i és 21-i gyermeksávban végzett hatósági vizsgálat nyomán, 2009. április 27-én kelt) nyilatkozataiban vállalta, hogy átsorolja a rajzfilmeket a II. kategóriába, amit a Testület a TV2 2009. május 3-i adásában ellenőrzött és a „Mizújs, Scooby-doo” c. rajfilmet a magasabb kategóriába besorolva találta. A Tintin kalandjai c. műsorszám pedig a műsorszolgáltató idézett nyilatkozata óta kikerült az TV2 adásából. A Testület az MTM-SBS Televízió Zrt.-nél 2007-ben két alkalommal, 2008-ban egy és 2009-ben három alkalommal tapasztalta az Rttv. 5/B. § (2) bekezdésének sérelmét és 343/2007. (II.14.), 354/2007. (II.14.), 25/2009. (I. 7.), 389/2009. (II.25.), 1015/2009. (V.20.) és 1111/2009. (V.28.) számú határozataiban szankcionálta a műsorszolgáltatót.
21
A Testület 354/2007. (II.14.), 25/2009. (I. 7.), 1015/2009. (V.20.) és 1111/2009. (V.28.) határozatában felhívta a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére, a 343/2007. (II.14.) és a 389/2009. (II.25.) számú határozatában pedig érvényesítette a szerződésben kiszabott kötbért. 1. A „Tintin kalandjai” és a „Mizújs Scooby-doo” esetben egy-egy sorozat epizódjai képezték a hatósági vizsgálat tárgyát és a műsorszolgáltató a sorozat előző részeivel kapcsolatban a jogsértést elismerte, valamint önként vállalta, hogy a műsorszámokat a jövőben a megfelelő kategóriába sorolja. A Testület ezt ellenőrizte és a „Mizújs, Scooby-doo” c. rajfilmnél valóban így is találta, a Tintin kalandjai c. sorozat pedig lekerült a TV2 műsoráról. Az eljárás jellegéből fakadóan az egyes műsorszámok sugárzásától a közigazgatási eljárás lezárulásáig eltelt idő alatt adásba került műsorszámok vonatkozásában további hatósági vizsgálatokra és eljárások indítására kerülhet sor. A TV2 rajzfilmsorozatai esetében is ez a helyzet állt elő, így bár az első észlelt jogsértést követő eljárásban a műsorszolgáltató elismerte a törvénysértést és a Testület álláspontjának megfelelően változtatott a gyakorlatán, azonban az első észlelés és a TV2 válasza között eltelt időben keletkezett vizsgálati jelentések még megállapítják a vizsgált műsorszámok egyes epizódjai esetében a jogsértést. Ezért a Testület elegendőnek tartja az Rttv. 112.§ (1) bekezdésének a) pontja szerinti szankció kiszabását, vagyis felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magtartás megszüntetésére. 112. § (1) Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, (…) valamint a műsorszolgáltatási szerződésben (…) előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti (…), a Testület a) felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. 2. A Rocky és Bakacsin c. filmalkotás esetében a Testület megfelelőnek tartja az Rttv. 112.§ (1) bekezdésének a) pontja szerinti szankció kiszabását, vagyis felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magtartás megszüntetésére. 112. § (1) Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, (…) valamint a műsorszolgáltatási szerződésben (…) előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti (…), a Testület a) felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. Az eljárás során a Ket. 153. § (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv. 136. § (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136. § (3) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2009. szeptember 2.
az Országos Rádió és Televízió Testület nevében Dr. Majtényi László elnök
22
