IV. RÉSZ MELLÉKLETEK
M. 1.
A KÖNYVTÁR TÖRTÉNETÉNEK KRONOLÓGIÁJA
1834.07.14.
Az országgyűlési ifjak Társalkodási Egyesületet alapítanak – könyvtárral.
1849.06.26.
ALMÁSY Pál, a képviselőház alelnöke kinevezi VASVÁRY Károlyt a képviselőház könyvtárnokává.
1865.09.12.– 1866.02.24.
YBL Miklós felépíti a Sándor utcai régi pesti képviselőházat.
1866.05.hó:
Könyvbeszerzési célokra a Ház költségvetési bizottsága 1000 forintot szavaz meg.
1867.03.18.
Az első (működésképtelen) könyvtári bizottság megválasztása a képviselőház ülésén.
1868.11.06.
A képviselőház ideiglenes házszabályainak módosítása. Ekkor deklarálták, hogy "a Ház tagjainak használatára könyvtárt állít". Először szerepel a könyvtárról önálló fejezet (215–219. paragrafus).
1868.11.14.
A Ház költségvetési bizottsága javaslatot tesz a képviselőház hivatali rendszerének és állandó hivatalnoki karának kialakítására. Ebben a könyvtár kezelését a levéltárra bízzák.
1969.05.24.
Az előbbi javaslatot a képviselőház ülése elfogadja.
1869.05.24.
NYÁRY Pál képviselő a Ház ülésén kifogásolja, hogy "a könyvtár még nem létezik".
1869.05.25.
A második (egyben az első működőképes) könyvtári bizottság megválasztása a Ház ülésén.
1869.12.21.
SIMONYI Ernő képviselő felszólítja a T. Házat a könyvtár mielőbbi létrehozására. Az elnök bejelenti, hogy könyvtári célra rendelkezésre áll egy szoba a szomszédos Nemzeti Múzeum épületében.
1870.02.15.
A Ház sürgeti a könyvtári bizottságot a könyvtár működésének megindításához szükséges könyvek jegyzékének az összeállítására.
1870.03.25.
A könyvtári bizottság jelentést tesz "az első könyvbeszerzés és a leendő könyvtár ideiglenes elhelyezése tárgyában".
1870.07.27.
A képviselőház ülésén elfogadják a könyvtár működéséhez szükséges pénzügyi keretet, amelyet a Ház – ettől kezdve – havi költségvetésében rendszeresen biztosít. Innen számítható a könyvtár tényleges működése.
1870.10.31.
A Ház a gazdasági bizottság javaslatára könyvtári célra kibérelte a szomszédos Luby-féle házat.
1872
GHYCZY Ignác 14 500 kötetes könyvtárát örökösei a képviselőház könyvtárának adományozzák.
1873 eleje
A könyvtárnak otthont adó Luby-féle házat lebontásra ítélik.
1873.03.04.
A Ház ülésén a képviselők elfogadják, hogy a könyvtár a képviselőházban működjék.
392 1873.07.02.
A Ház határozatban szólítja fel a könyvtári bizottságot a közel 15 000 kötetes GHYCZY-könyvhagyaték átvételére és a képviselőházban történő elhelyezésére. A könyvtár 1873 nyarán a Luby-féle házból a Sándor utcai régi pesti képviselőházba költözik, kezelését a képviselőházhoz beosztott írnokra bízzák.
1873
A könyvtár első betűrendes kötetkatalógusának megjelenése.
1873.11.12.
A képviselőház könyvtári bizottsága szabályozza a könyvtár nyitvatartását (ülésnapokon 9–1 és 3–6 óra között).
1873.12.20.
A képviselőház ülése feloldja a képviselőkre vonatkozó, 1868-as házszabályok által rögzített kölcsönzési tilalmat.
1874.01.01.
BASSÓ Ármin díjnokként a Képviselőház könyvtárába kerül.
1874
Az 1873–74. évi gyarapodás betűrendes szakkatalógusának megjelenése.
1875
A képviselőház módosított házszabályai a könyvtári bizottságot állandó bizottsággá nyilvánítják. Ezentúl a könyvtár e bizottság felügyelete alatt működik.
1875
Önálló könyvtárnoki állás szervezése: BASSÓ Árminnak, a könyvtár első könyvtárnokának kinevezése.
1875.09.19.
A kölcsönzési szabályzat 30 napos határidőt állapít meg.
1876
A könyvtár betűrendes és szak szerinti gyarapodási katalógusának megjelenése.
1878
A Ház a GHYCZY-hagyaték egységének megőrzése és a gyűjtemény egy helyen tartása mellett határoz.
1879.02.10.
A könyvtári bizottság GHYCZY Kálmán házelnök közbenjárását kéri a külföldi parlamenti kiadványok beszerzése érdekében. TISZA Kálmán miniszterelnök segítségével ez évben megindulnak a nemzetközi cserekapcsolatok több külföldi országgal: először 1878-as osztrák, németországi, porosz, francia és horvát parlamenti dokumentumok érkeznek a Könyvtárba.
1879
A Könyvtár első biztosítása tűzveszély esetére.
1880
Az 1880. LVIII. tc. megalkotása az állandó országház felépítéséről.
1880
Az 1876-os katalógus első pótfüzetének megjelenése.
1881
Cserekapcsolat létesítése az angol alsóházzal.
1881
KÜFFER Béla segédkönyvtárnoki kinevezése.
1882
Betűrendes katalógus megjelenése az évi szaporulatról.
1882
A cédulakatalógus (betűrendes és szakkatalógus) bevezetése a könyvtárban.
1883
YBL Miklós átalakításokat végez a régi pesti képviselőházban, és 20 000 kötettel bővíti a könyvtár befogadóképességét.
1884
Cserekapcsolat létesítése az Egyesült Államok törvényhozó szervével.
1884.05.12.
A képviselőház gazdasági bizottságának jelentése – a már 10 éve folyó gyakorlathoz igazítva – a könyvtárt a Ház új hivatali rendjében önálló egységként kezeli.
1884–1893
PIKLER Gyula (későbbi egyetemi tanár) segédkönyvtárnoki működése.
1884.11.09.
BASSÓ Ármin könyvtárnok halála.
393 1884–1904
KÜFFER Béla könyvtárvezetői működése.
1885.10.12.
A jelenlegi Országház építésének megkezdése.
1886
Az 1876-os katalógus második pótkötetének megjelenése.
1886.06.25.
A Ház határozatot hoz a GHYCZY-könyvtár mezőgazdasági vonatkozású szakkönyveinek átadásáról az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek. (Az átadásra 1886. október 9-én került sor.)
1887
A képviselőház új házszabályainak 256. paragrafusa kimondja: a könyvtári bizottság elnöki tisztségét hivatalból a Ház elnöke tölti be.
1891.06.19.
A könyvtári bizottság ülésén határozatot hoznak a kéziratos jegyzőkönyvek megőrzéséről, bekötéséről.
1892.03.19.
A könyvtári bizottság ülésén az év minden hónapjára kiterjesztik a havi költségvetés biztosítását, így a könyvtár költségvetési ellátmánya évi 5400 Ft lett. Ugyanekkor a könyvtári személyzet fizetését a Ház többi hivatalnokainak szintjére emelik.
1892.04.06.
A bizottság foglalkozik az elmaradt kölcsönzések ügyével (75 kölcsönzőnél 675 elmaradás, volt képviselőknél is).
1892.05.12.
A könyvtári bizottság ülésén határozatot hoznak az ülések jegyzőkönyvének hitelesítésére. Előkészítik a katalóguskötet kinyomtatását és kiegészítik a kölcsönzési szabályzatot.
1892.06.11.
A bizottsági ülésen döntenek a kölcsönzési jelentés Ház elé terjesztéséről. A késedelmes kölcsönzők elnöki intésben részesülnek.
1892.06.18.
A képviselőház elfogadja a könyvtár új kölcsönzési rendjét, amely megtiltja a kézikönyvek, a magyar parlamenti dokumentumok, az évkönyvek és a folyóiratok utolsó számainak kölcsönzését.
1892.11.22.
A könyvtári bizottság ülése tájékozódik a GHYCZY-könyvek egy részének átadása ügyében.
1892.12.17.
A bizottsági ülésen a felállított cédulakatalógushoz 200 dobozt rendelnek. Elhatározzák, hogy az újságok és folyóiratok utolsó számait kihelyezik a földszinti társalgóba a képviselők részére – egy szolga felügyelete mellett. Megbízzák KÜFFER Béla könyvtárnokot, hogy az 1848 előtti országgyűlések vitáinak és irodalmának összegyűjtése és kiadása tárgyában készítsen a Ház elé terjesztendő javaslatot.
1893.01.10.
A könyvtári bizottság ülése a könyvtár nyomtatott kötetkatalógusának elkészítéséhez segéderőt biztosít.
1893.01.21.
UGRON Gábor javaslatára a Ház határozatot hoz a régi törvényhozások forrásmunkáinak eredetiben vagy másolatban történő beszerzésére.
1893.02.24.
A könyvtári bizottság ülésén bejelentik, hogy a Ház utasította a könyvtári bizottságot a régi magyar törvényhozás forrásmunkáinak beszerzésére. A könyvtárnok beszámol a francia parlament hasonló jellegű tevékenységéről. A bizottság határozata értelmében a Képviselőházi Könyvtár a Magyar Történelmi Társulat alapító tagjainak sorába lép.
1893.09.30.
A bizottsági ülésen jelentés hangzik el a könyvtári katalógus kinyomtatásának állásáról.
394 1893.11.28.
A képviselőház könyvtári bizottsági ülésén beszámolnak DEÁK Ferenc országgyűlési leveleinek megvásárlásáról, az 1848 előtti országgyűlési viták iratainak összegyűjtéséről.
1893.12.09.
A bizottsági ülésen JUSTH Gyula képviselő panaszt tesz a napilapok széthordása miatt. Elrendelik ezek lepecsételését és tilalmi táblák kirakását.
1893.12.04.
A képviselőház határozatot hoz a régi országgyűlési dokumentumok összegyűjtésére.
1894.01.16.
207 GHYCZY-kötet átadása a Magyar Tisztviselők Országos Egyesülete könyvtárának.
1894.03.07.
A könyvtári bizottság ülésén döntenek arról, hogy az 1861 előtti országgyűlési iratok összegyűjtésének költségeit 1895-től rendszeresen a könyvtári költségvetésbe építik. Bejelentik a nyomtatott katalógus elkészülését.
1894.05.25.
A könyvtári bizottság ülést tart. 5000 Ft évi költségvetést fogad el a régi országgyűlési iratok gyűjtésére, és megbízza KÜFFER Béla könyvtárnokot, hogy a gyűjtésről őszre programot készítsen. A Monumenta Germaniae című művet a vallás és közoktatásügyi miniszter kérésére hosszú időre kikölcsönzik a pesti tudományegyetem történeti szemináriumának – évenkénti meghosszabbítással.
1894.12.21.
A képviselőház könyvtári bizottságának ülésén megvitatják a régi országygyűlések összegyűjtésének könyvtárnok által készített tervezetét, amelyről kikérik PAULER Gyula országos levéltárnok szakvéleményét is. Ezen az ülésen a Könyvtár kezelési szabályzatának teljes szövegét is megállapítják. Módosítják a nyitvatartási időt (ülésnapokon: 9–2, 4–6 között; vasárnap és ülések szünete alatt:10–12 között).
1895.02.08
A könyvtári bizottság ülésén a régi országgyűlési iratok gyűjtése ügyében meghallgatják dr. PAULER Gyula főlevéltárnokot és határozatot hoznak. A bizottság ILLYÉS Bálint és BELITSKA Béni képviselőt kéri fel könyvek tárolására alkalmas hely keresésére, mert a helyhiány miatt súlyos helyzetet tapasztaltak. A könyvtárnok jelentést tesz a GHYCZY-gyűjtemény szétosztása tárgyában: a felülvizsgált 2988 műből a terv szerint 1237-et megtartanak, 1.751 átadásra kerül.
1895.07.30.
A GHYCZY-gyűjteményből 3.536 kötet átadása a Nógrádmegyei Múzeumi Társulatnak.
1895.09.30.
734 kötet átengedése a GHYCZY-hagyatékból a Királyi Magyar Természettudományi Társulatnak.
1896.03.28.
A könyvtári bizottság ülésén KÜFFER Béla kéri a bizottságot, hogy a könyvtár elhelyezése iránt tájékozódjék az új Országházban.
1896.04.30.
A bizottsági ülésen sor kerül a segédkönyvtárnoki pályázatok megtárgyalására. Ez alapján FÜLÖP Áront nevezik ki. Később könyvtárnoki, főkönyvtárnoki, majd 1911-től 1916-ig a könyvtár első igazgatói posztját tölti be.
1896.12.21.
A könyvtári bizottság ülésén határozatot hoznak pótkatalóguskötet kiadására.
1897.04.06.
A bizottsági ülésen a könyvtárnok könyvszekrények készíttetését kéri. KAMMERER Ernő bizottsági tag jelentést tesz a könyvtár tervezett elhelyezéséről, helyiségeiről, berendezéseiről és ennek folyamatos figyelemmel kíséréséről.
395 1898.03.19.
A könyvtári bizottság ülésén először döntenek írógép könyvtári célú kipróbálásáról és megrendeléséről.
1899.04.20.
A bizottsági ülésen az elnököt felhatalmazzák, hogy a könyvtár elhelyezése ügyében intézkedjék az új Országház építése idején. A könyvtárnok jelentést tesz idegenek többszöri "betolakodásáról". Ezért tilalmi tábla kifüggesztését határozzák el. Nem sokkal ezután az "idegen" olvasók bejövetelének megakadályozására a bejáratnál kiteszik a "CSAK KÉPVISELŐK HASZNÁLHATJÁK!" feliratú táblát.
1899.07.05.
A könyvtári bizottság ülésén jelentés hangzik el régi és kéziratos országgyűlési írások megszerzéséről (1830–1840-es évek) és az 1893–1899 között beérkezett dokumentumok pótkatalógusának elkészüléséről, kinyomtatásáról. Megtárgyalják a költözködés előtti könyvtári revízió előkészítését, a könyvtári szakok elhelyezését, a cédulakatalógus rendezését.
1899.12.22.
A bizottsági ülés dönt az ónodi országgyűlésről szóló nyomtatványok megvásárlásáról és a könyveken elhelyezendő, szakjelzésre utaló színes címkék bevezetéséről. Méltatják SZABÓ Ervin könyvtári gyakorlatát, elismeréssel adóznak szorgalmának és hozzáértésének.
1900.01.31.
A könyvtári bizottság ülést tart. Elrendelik 1 napilap (Magyar Nemzet) állandó megőrzését (a többi csak olvasótermi használatra jár).
1900.05.18.
A bizottsági ülésén régi jogszabályok és országgyűlési dokumentumok megvételét hagyják jóvá.
1900.06.07.
A könyvtár bizottság ülésén a képviselők a könyvtár költségvetését 10 000 koronáról 12 000 koronára emelik fel.
1901.01.04.
Tűz a Képviselőházi Könyvtárban. A 8229 korona kárt a biztosító megtéríti.
1901.02.27.
A bizottsági ülésen 26 hírlapot rendelnek az olvasóterem részére, 3 hírlapot, valamint 64 magyar és külföldi folyóiratot végleges megőrzésre. Megvitatják az 1882–1900 közötti rendezetlen kölcsönzésekről szóló kimutatást, és a házelnök aláírásával erélyes felszólítást küldenek. A tűzeset megtárgyalása után határozatot hoznak tűzmentes szekrény beszerzéséről és unikumok (elsősorban kéziratok, valamint a csak ebben a könyvtárban meglevő művek) sokszorosításáról.
1901.12.12.
A könyvtári bizottság ülésén 323 db 1848–1849-es országgyűléssel és képviselővel kapcsolatos röpirat megvásárlását hagyják jóvá.
1902.03.04.
A bizottsági ülés a közelgő költözködés miatt létszámemelésről határoz (50 000 kötet számozása, új beosztása, revideálása). A könyvtárnok a felépült Országházban állandó hely biztosítását kéri a könyvtári állománynak és megfelelő irodákat a személyzetnek.
1902.06.12.
A bizottsági ülés résztvevői megvitatják az új Országházba költözés tervét (200 láda megrendelése, fuvaros fogadása, csomagoláshoz könyvkötő segédek alkalmazása). A késedelmes kölcsönzések ügyének rendezését a költözködés utáni időkre halasztják.
1902.07.hó:
A Képviselőházi Könyvtár 50 000 kötetes állományával a Sándor utcai régi pesti képviselőházból a Duna-parton felépített, új Országházba költözik.
1902.10.08.
A képviselőház első ülése az új Országházban.
396 1902.11.13.
A bizottság ülésén az elnök elismerését fejezi ki a költözködés rendben történő lebonyolításáért. Elhatározzák, hogy a régi országgyűlési iratok gyűjtésére, mivel az "szakszerűen és tudományosan képzett emberek egész idejét igénybe veszi" hasonló munkában jártas történettudóst fognak alkalmazni. KÜFFER Béla könyvtárnokot "a korábbi években ért mellőzés miatt és hosszú szolgálati érdemeiért" fizetésemelésben részesítik.
1902-től
PLECHL Béla későbbi könyvtárigazgató segédkönyvtárnokként dolgozik a Képviselőházi Könyvtárban.
1903.02.12.
A könyvtári bizottság ülésén döntenek TAKÁTS Sándor tanár (történész) alkalmazásáról, akinek 1903. március 1-jétől a régi országgyűlések dokumentumainak további gyűjtése lesz a feladata, melyet közel három évtizedig – haláláig – végez.
1903.02.27.
A bizottsági ülés foglalkozik a KOSSUTH-féle Országgyűlési Tudósításoknak a Politzer és fia cég által felajánlott megvásárlásával.
1903.05.02.
A könyvtári bizottság ülése 8000 korona rendkívüli hitelt szavaz meg könyvtári célokra és emeli a Könyvtár költségvetési keretét "mert a 12 000 korona évi keret gyarapításra és kötésre évek óta nem elegendő". Megtárgyalják TAKÁTS Sándornak a régi országgyűlésekre vonatkozó munkaprogramját.
1903.07.14.
A bizottsági ülésen – pénzhiány miatt a régi országgyűlési iratok keretének terhére – a bizottság megrendeli a Pesti Hírlap 1848–1849. évfolyamait 180 koronáért.
1903.12.12.
A könyvtári bizottság SÁNDOR József képviselőnek a Kívánatkönyvben leírt javaslatát a nagyobb politikai lapok megrendeléséről, rendszeres gyűjtéséről és állandó megőrzéséről – a túlterhelt költségvetés és a munkaerőszaporítás miatt – nem fogadja el.
1904.06.14.
A bizottság ülésén HEGEDŰS Lóránt bizottsági tag indítványozza a Dewey-féle decimális könyvtári rendszer bevezetését. Az indítványt tanulmányozásra adják ki. A régi, késedelmes kölcsönzések ügye ismét napirendre kerül. Foglalkoznak az "idegenek" könyvtárhasználati engedélyeivel is. TAKÁTS Sándor részletes jelentést ad a régi országgyűlési iratok gyűjtéséről.
1904.10.28.
A könyvtári bizottság ülésén sajnálattal jelentik be KÜFFER Béla könyvtárnok "23 évi hű és odaadó szolgálat" utáni nyugdíjazását megromlott egészsége miatt.
1904.11.01.
KÜFFER Béla könyvtárvezető betegsége miatt nyugdíjba vonul. Helyét FÜLÖP Áron a könyvtárnokká előléptetett addigi segédkönyvtárnok veszi át.
1905-től
Az új országgyűlési ciklusra a könyvtári bizottság két albizottságot választ: az ügyrendi albizottságot, valamint a beszerzés és a könyvtár felett általános felügyeletet gyakorló albizottságot.
1905.03.09.
A könyvtári bizottság ülésén SIMONYI-SEMADAM Sándort (a majdani miniszterelnököt) jegyzővé választják.
1905.04.05.
A bizottsági ülés az új könyvtári ügyrend kidolgozásával megbízza az ügyrendi albizottságot. FÜLÖP Áron könyvtárnok jelentést tesz a könyvtár újrarendezésének szükségességéről és módozatairól (a kérdést kiadják tanulmányozásra a felügyeleti albizottságnak). A bizottság hozzájárul, hogy
397 TAKÁTS Sándor a bécsi levéltárban folytassa a régi országgyűlési iratok gyűjtését. 1905.05.12.
A bizottsági ülésen a könyvtárnok beszámol a kölcsönzési hátralékokról.
1905 ősze
FÜLÖP Áront JUSTH Gyula házelnök főkönyvtárnokká lépteti elő.
1905.12.18.
A könyvtári bizottság megbízásából – SIMONYI-SEMADAM Sándor javaslatára – FÜLÖP Áron főkönyvtárnok a könyvtár kezelésének eltérő és előnyösebb módját kísérli meg a B5 jelű büntetőjogi művekkel.
1906.07.30.
A bizottság ülésén a főkönyvtárnok a könyvtár újrarendezése és leltározása tárgyában ajánlja az eddig követett alfabetikus rendszer helyett az ún. magazin rendszert (véleményezésre kiadják a felügyeleti albizottságnak).
1907
A GHYCZY-gyűjteményből a PETŐFI-re vonatkozó szépirodalmi folyóiratok elajándékozása a PETŐFI-háznak.
1907.07.01.
NAGY Miklós, a könyvtár későbbi vezetője, segédkönyvtárnokként szolgálatba áll.
1907.07.04.
A Ház ülése újabb szolgálati szabályzatot fogad el, amely megerősíti a könyvtárnak a képviselőház hivatali szervezetében elfoglalt helyét.
1907.12.18.
A könyvtári bizottság több fontos kérdésben hoz – megvitatás után – határozatot. A főkönyvtárnok által összeállított ügyrendtervezetet és kezelési szabályzatot kiadja az ügyrendi albizottságnak. A könyvtári bizottság a régi, nehézkes alfabetikus módszer helyett – FÜLÖP Áron javaslatára – a könyvek elhelyezését és kikeresését jelentősen megkönnyítő raktárrendszer (magazinrendszer) bevezetése mellett foglal állást, és elrendeli a katalógus ez alapon történő, mielőbbi összeállítását. Takarékossági okok miatt a bizottság valamennyi lapból és folyóiratból csak 1 példány előfizetését engedélyezi, és az egyes lapok – már korábban jóváhagyott – hosszú távú gyűjtését is megszünteti. A Petőfi Ház kérelmére a bizottság engedélyezi a GHYCZY-gyűjteményből származó, 1840-es évekbeli szépirodalmi folyóiratok átadását. Döntenek a késedelmes kölcsönzések jegyzékének a Ház elé terjesztéséről.
1908.12.14
A bizottsági ülésen a könyvtári ügyrend – albizottság által – elfogadott tervezetét kiadták tanulmányozásra minden bizottsági tagnak. A főrendiház elnöke a főrendiház könyvtárának átadása ellenében a Képviselőházi Könyvtár használatát kéri a főrendek számára. A bizottság megbízza a főkönyvtárnokot az albizottság által megvitatott könyvtárrendezési munkálatok mielőbbi elvégzésével. Jelentés hangzik el a vissza nem hozott könyvekről, a volt képviselők ellen indított perekről.
1909.10.04.
A könyvtári bizottság ülése elfogadja a könyvtári ügyrendet, ezzel az ügyrendi albizottság – munkáját befejezve – megszűnik.
1909.10.10.
A képviselőház elnöke életbe lépteti a könyvtári ügyrendet. A könyvtár nyitvatartási ideje vasárnap, ünnepek és képviselőházi szünet idején a képviselők számára 1 órával növekedett. Ettől kezdve a könyvtárt ülésnapokon délelőtt az "idegenek" is látogathatták. Az ügyrend a kölcsönözhető könyvek számát 20-ban, a határidőt 60 napban állapította meg.
1910.07.22.
A könyvtári bizottsági ülés részletesen megtárgyalta a könyvtár újrarendezésének teendőit és a perlés alatt álló kölcsönzéseket. Elhatározzák két ma-
398 gyar napilap (Budapesti Hírlap, Újság) és a Times állandó gyűjtését és megőrzését. 1910.12.02.
Az újrarendezés állásának áttekintése a bizottság ülésén.
1911.05.13.
A bizottsági ülésen jelentés hangzik el az újrarendezésről. Elfogadják a jogi szakok beosztásának tervezetét.
1911.06.28.
A képviselők a plenáris ülésen módosítják a Ház szolgálati szabályzatát. A könyvtár vezetésére ekkor alakítják ki a könyvtárigazgatói funkciót.
1911.07.01.
BERZEVICZY Albert házelnök FÜLÖP Áron főkönyvtárnokot kinevezi könyvtárigazgatóvá.
1911.10.14.
A könyvtári bizottság ülésén a főrendiház 5107 kötetes könyvtárának átvételével PEKÁR Gyula és JANKOVICH Béla képviselőket, valamint FÜLÖP Áron igazgatót bízzák meg . A bizottság hozzájárul egy könyvporoló gép beszerzéséhez.
1912.01.30.
A bizottsági ülés ismételten megvitatja az újrarendezési munkákat. PEKÁR Gyula jelenti, hogy a főrendiházi könyvtár átvétele befejezettnek tekinthető.
1912.12.06.
Az igazgató részletes ismertetést nyújt a könyvtár újrarendezéséről, amelyet 1915-re valószínűleg be tudnak fejezni. 1913-tól kezdődően a könyvtári bizottság PEKÁR Gyula javaslatára hozzájárul hét magyar napilap gyűjtéséhez és megőrzéséhez.
1913
Az 1912. évi gyarapodás katalógusának megjelenése.
1913.12.20.
A bizottsági ülésen részletes helyzetismertetés az újrarendezésről. DEÁK Ferenc unokahúga felajánlja a könyvtárnak 58 mű (270 kötet) megvételét DEÁK Ferenc egykori könyvtárából.
1914
Az 1913. évi gyarapodás katalógusának megjelenése.
1914.02.04.
A könyvtár megvásárolja DEÁK Ferenc könyvtárának megmaradt részét a "haza bölcse" unokahúgától, DARÓCZY Tamásnétól.
1914–1915
A könyvtár igazgatója hosszú ideig betegeskedik, a többi munkatárs az I. világháború kitörése után bevonul katonának. Az újrarendezési munkálatok derékba törnek, a könyvtár bezár.
1916.01.31.
FÜLÖP Áron, a Képviselőházi Könyvtár első igazgatója betegség miatt nyugdíjba vonul, az igazgatói funkciót papíron PLECHL Béla veszi át (de 1918 végéig katonai szolgálatot teljesít); a könyvtárért ténylegesen NAGY Miklós felel.
1916.09.20.
A könyvtári bizottság első ülése a háború alatt: PEKÁR Gyula javasolja a világháborúval foglalkozó katonai és politikai irodalom minél nagyobb arányú beszerzését és külön teremben történő elhelyezését. Részvétnyilvánítás amiatt, hogy NAGY Sándor segédkönyvtárnok elesett a háborúban.
1917
GYURIKOVITS György kéziratos országgyűlési gyűjteményének megvásárlása a RANSCHBURG-féle könyvkereskedéstől.
1917.07.01.
NAGY Miklós könyvtárnoki kinevezése.
1917.07.23.
A bizottság ülésén szorgalmazzák az ellenséges sajtótermékek megszerzését a hágai követségen keresztül.
1918.05.01.
NAGY Miklós főkönyvtárnoki kinevezése.
399 1918.11.16.
A képviselőház feloszlatásával a könyvtári bizottság is megszűnik, a könyvtár a belügyminiszter fennhatósága alá kerül.
1919.03.21.
A tanácsköztársaság létrejöttével az Országházi Könyvtár irányítását a Belügyi Népbiztosság veszi át.
1919.04.15.
A Belügyi Népbiztosság április 5-én kelt rendeletével a volt képviselőházi könyvtárt – átadva a Közoktatásügyi Népbiztosságnak – beolvasztja a Szabó Ervin Könyvtárba.
1919.06.21.
A Szabó Ervin Könyvtár "országházi fiókja" a Közoktatásügyi Népbiztosság felügyelete alatt megszervezett Történelmi Materializmus Kutató Intézet szervezeti egységeként folytatja tevékenységét.
1919.08.01.
A tanácsköztársaság bukásával a Történelmi Materializmus Kutató Intézet Könyvtára az Országház részeként ismét a belügyminiszterhez tartozik.
1920
A gyűjtemény a Nemzetgyűlés Könyvtáraként újra a Ház szervezeti rendjében, a könyvtári bizottság felügyelete alatt működik.
1920.07.05.
NAGY Miklós címzetes könyvtárigazgatóvá lép elő.
1920.10.22.
FÜLÖP Áron volt könyvtárigazgató (1904–1916) halála.
1921.05.07.
A könyvtári bizottság első ülése a háború után a könyvek és folyóiratok megrendelésével, a parlamenti csere helyreállításával és kölcsönzési kérdésekkel foglalkozik.
1921.11.26.
PLECHL Béla könyvtárigazgató (1916–1921) halála.
1921.12.03.
GAÁL Gaszton házelnök NAGY Miklóst könyvtárigazgatóvá, PANKA Károlyt főkönyvtárnokká, TRÓCSÁNYI Györgyöt segédkönyvtárnokká nevezi ki.
1921.12.12.
A könyvtári bizottság ülésén hangzik el a kötelespéldány-javaslat. NAGY Miklós igazgató bejelenti, hogy a háborús és forradalmi károk felderítése érdekében állományrevíziót rendelt el.
1922.01.12.
A könyvtári bizottság tagjaiból választott albizottság megtárgyalja a köteles példány beszolgáltatására vonatkozó törvényjavaslatot.
1922.08.19.
A képviselők elfogadják a XX. törvényt, amely biztosítja a köteles példányt a könyvtárnak.
1922.12.15.
Ülést tart a Ház könyvtári bizottsága. A késedelmes és elveszett kölcsönzések részletes megvitatása után jelentés hangzik el az állományrevízió eddigi eredményeiről. A bizottság jóváhagyja, hogy a már hosszabb ideje működő könyvkötő részére – külön helyiségben – könyvkötő és -javító műhelyt rendezzenek be. 1923-tól módosítani javasolják a kölcsönzési szabályzatot. BECK Lajos képviselő javasolja külön olvasóterem berendezését az idegen olvasók számára (személyi és tárgyi feltételek híján – eredménytelenül).
1923
NAGY Miklós az állományrevízió megkönnyítésére bevezeti a helyrajzi katalógust.
1923
Magyarország csatlakozik az 1886-ban megkötött, nemzetközi cserekapcsolatokat szabályozó, brüsszeli egyezményhez.
400 1923.03.23.
A kölcsönzési rend módosítása az "idegenek" kölcsönzési lehetőségét is tartalmazza. A képviselőknek a korábbi 20 helyett 5 kötet kölcsönzését tették lehetővé (és további 5 kötetet óvadék ellenében).
1923.04.15.
Az állományrevízióval egybekötve folytatódnak az I. világháború miatt félbeszakadt könyvtárrendezési munkálatok.
1923.12.13.
A könyvtári bizottság ülésén foglalkoznak a felállítandó Parlamenti Múzeumnak átadandó dokumentumok meghatározásával, a létszámcsökkentésről szóló törvény végrehajtásával.
1924.07.01.
A könyvtárrendezési munkálatok a tisztviselők 50%-os létszámcsökkenése miatt ismét leállnak.
1924.12.16.
Összeül a képviselőház könyvtári bizottsága. Megtárgyalják a kényszerű takarékosság és létszámleépítés okozta következményeket.
1925
A hírlapkölcsönzési jogot – óvadék ellenében – két hétre biztosítják a képviselők számára.
1925.12.17.
A könyvtári bizottság ülésén a képviselők kívánatosnak tartják a könyvtárrendezési munkálatok és a katalóguskötet összeállításának folytatását, felhatalmazzák a Házelnököt a szükséges pénzügyi fedezet megteremtésére.
1927.02.24.
1926. évi ülését tartja meg a könyvtári bizottság. Ezen az újrarendezés helyzetét is megvitatják. A kölcsönzés jogát az újonnan megalakult felsőház tagjaira is kiterjesztik.
1927.12.14.
A könyvtári bizottság évi rendes ülésén részletesen megtárgyalják a kölcsönzési és a könyvtárrendezési problémákat.
1928.05.19.
KÜFFER Béla volt könyvtárvezető (1884–1904) halála.
1928.05.24.
A könyvtári bizottság soron kívüli ülésén megemlékeznek az elhunyt KÜFFER Béláról. A fő napirendi pont: a B6-os Közjog és közigazgatás szakkatalógus-kötetének összeállítása és kiadása. NAGY Miklós könyvtárigazgató javaslatára a bizottság határozatot hoz az elajándékozott GHYCZY-könyvtár visszaszerzéséről. Bejelentik, hogy a felsőház tagjainak részére hamarosan külön olvasótermet létesítenek. Döntenek a DEÁKkönyvtár Parlamenti Múzeumnak történő átadásáról.
1928.07.12.
A képviselőház ülése határozatban adja meg a felhatalmazást a könyvtári bizottságnak az eladományozott GHYCZY-könyvek visszakérésére.
1928.12.20.
Az életbe lépő házszabályok a könyvtári bizottság nevét és tevékenységi körét – a Parlamenti Múzeum felállítása miatt – könyvtári és múzeumi bizottságra változtatja.
1928 vége:
A könyvtár a szerveződő Parlamenti Múzeum részére átadja DEÁK Ferenc 250 kötetes könyvtárát, amelyet 1914-ben vásárolt meg.
1929.01.16.
A könyvtári bizottság év végi rendes ülésére késve kerül sor. Részletes tájékoztatás hangzik el a Parlamenti Múzeum tevékenységének megindulásáról és anyagairól, valamint a B6-os katalóguskötet szerkesztési munkálatairól, a GHYCZY-könyvek visszaszerzésének előkészületeiről.
1929.01.23.
A Parlamenti Múzeum megnyitása.
401 1929.12.11.
A könyvtári bizottság évi rendes ülésén beszámoló hangzik el a B6-os szakkatalógus összeállításának véghajrájáról, a GHYCZY-könyvek visszaszolgáltatásának helyzetéről.
1929
A közjog és közigazgatási jog című B6-os katalóguskötet kiadása.
1930
Az A5 Bölcselet tudományszak önállóvá válik a szakrendszerben (addig az A3-ban volt az Irodalommal együtt) és a könyvraktárban egyaránt.
1930.12.11.
Ülést tart a képviselőház könyvtári bizottsága. A GHYCZY-könyvek viszszaadása a négy intézmény részéről befejeződik. A kötetek száma: 5378 (több évtized alatt 455 kötet veszett el). Az éjszakai tűzoltószolgálat kérdését is vizsgálat tárgyáva teszik.
1931
Két könyvtári olvasóterem berendezése a képviselők részére.
1931.12.18.
A könyvtári bizottság ülésén ismertetik a B8-as szak katalóguskötetének előrehaladott munkáit, a villamosvezetékek és fűtőtestek teljes cseréjének befejezését.
1932
A közgazdasági és pénzügyi irodalom szak (B8) kötetben való megjelenése.
1932
A könyvtár szakkatalógusában és a könyvraktárban létrehozzák az E. természettudományi szakot.
1932.05.19.
Soron kívüli ülést hív össze a könyvtári bizottság. Részletes beszámoló hangzik el a B8-as katalógus összeállításáról, kiadásáról.
1932.12.12.
A könyvtári bizottság évi rendes ülése foglalkozik a történelmi szakok (C1–C4) katalógusának előkészítő munkálataival és az "idegenek" részére olvasóterem létesítésével.
1932.12.21.
Meghal TAKÁTS Sándor főlevéltárnok–történész, a országgyűlési dokumentumok felkutatója és feldolgozója.
1933
A D tudományszak a könyvtár szak- és raktári rendszerében ketté válik: a D1-re (Föld- és néprajz), valamint a D2-re (Térképek).
1933
A visszaérkezett 5378 GHYCZY-kötetet GHYCZY-szobában helyezik el.
1933.02.07.
A könyvtári bizottság soron kívüli ülése a magyar igazságra (trianoni revízió), illetve Magyarország háborús ártatlanságára vonatkozó gyűjtési munkálatok szervezésével és ilyen jellegű kiadvány előkészítésével foglalkozik.
1933.12.15.
A könyvtári bizottság a visszatérő napirendi pontok megvitatásával megtartja évi rendes ülését. Újra sürgetik külön olvasóterem felállítását az "idegenek" részére.
1934.10.19.
Két olvasótermet nyitnak meg az "idegenek" számára.
1934.12.12.
A könyvtári bizottság ülésén jelentés hangzik el a történeti szakok kötetének összeállítási munkáiról, a kiadás várható költségeiről, az új könyvtári ügyrend tervezetének elkészítéséről.
1935.12.13.
A Ház könyvtári bizottsági ülésén megvitatják a trianoni különgyűjtemény felállítására vonatkozó javaslatot és a könyvtári ügyrend tervezetét. Az elnök ígéretet tesz a történeti szakkatalógus mielőbbi kiadására.
1936.12.18.
A könyvtári bizottság évi rendes ülésén bejelentik, hogy a négy történeti szak összeállítása a befejezéshez közeledik. Az elnök a folyó költségvetési
régi
magyar
különgyűjteményként
a
402 év terhére szándékozik a kiadást megoldani. A tagok elfogadják az új könyvtári ügyrendet. 1937.03.12.
A Ház ülésén is megszavazzák az új könyvtári ügyrendet. Ez az "idegenek" részére tovább növeli a könyvtár nyitvatartási idejét. A kölcsönözhető kötetek számát 5-ről 10-re emelték (és – óvadék ellenében – még 5 kötet).
1937.12.10.
A könyvtári bizottság rendes ülésén az elnök megújítja ígéretét a négy történeti szakkatalógus kiadására.
1938
A könyvtár átveszi az Országos Széchényi Könyvtártól a Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy egykori "szabadkőműves könyvtár"-át, örökletétként, 3481 kötetben.
1938
Az A5. Bölcselet tudományszakban a neveléstudomány is helyet kap.
1938.12.16.
A képviselőház könyvtári bizottságának ülésén a történeti szakok kérdése az előző ülésekével hasonlóan végződik.
1939
A PULSZKY Ágost hagyatékát őrző PULSZKY-gyűjtemény 1783 kötetben örökletétként a könyvtárba érkezik.
1939.12.01.
A könyvtári bizottság ülésén a történeti szakok katalóguskötetének kiadása (20–24 000 pengő lenne) a háború miatt hosszabb időre (a valóságban: végleg) lekerül a napirendről.
1940.05.01.
NAGY Miklós könyvtárigazgató nyugdíjba vonul, a vezetést – rövid időre – PANKA Károly, az addigi címzetes könyvtárigazgató veszi át.
1940.12.12.
A bizottsági ülésen bejelentik NAGY Miklós igazgató nyugdíjba vonulása alkalmából történt elnöki osztályfőnökké való előléptetését és érdemeinek jegyzőkönyvi megörökítését.
1940.12.31.
PANKA Károly könyvtárigazgató nyugdíjba vonul.
1941.01.01.
TASNÁDY NAGY András házelnök kinevezi TRÓCSÁNYI Györgyöt a könyvtár igazgatójává.
1941.09.03.
A Képviselőházi Könyvtár megvásárolja a szovjet követség könyvtárát a svéd követségtől.
1941.12.12.
A könyvtári bizottság ülésén az új igazgató javaslatot tesz egy könyvtári évkönyv kiadására. Egyetértés mellett a szükséges megtakarítás előteremtéséig a témát elhalasztják. MIKÓ Imre képviselő javasolja – tekintettel a háborús viszonyokra – a külföldön megjelenő magyarellenes anyagok intenzív gyűjtését.
1941.12.24.
A könyvtár átveszi SZEBERÉNYI Zsigmond volt felsőházi könyvhagyatékának a nemzeti kisebbségekkel foglalkozó részét.
1942.06.19.
A könyvtári bizottsági ülésen az igazgató értékeli a 200 000 kötethez közeledő könyvtár állományát. Ugyanezen az ülésen bejelentik, hogy a nehéz helyzet miatt már korábban BÁRDOSSY László miniszterelnök– külügyminiszter segítségét kérték és veszik igénybe a külföldi könyvbeszerzéseknél. A legfontosabb angol, amerikai lapokat a háború alatt a Külügyminisztérium közvetítésével szerzik be. TRÓCSÁNYI György igazgató jelentést tesz a tervezett könyvtári évkönyv 1941-es anyagának összeállításáról, de az előfeltételek hiánya miatt a döntést elhalasztják.
tag
403 1943.11.16.
A bizottsági ülésen jelentés hangzik el az egész évi leltári ellenőrzésről, a könyvtár személyi állományáról, a nehéz háborús helyzetről, új helyiségek szükségességéről, a légoltalmi intézkedésekről. TASNÁDI NAGY András házelnök és TRÓCSÁNYI György igazgató vitát folytat a képviselői olvasóterem kérdéséről, a nagy olvasóterem hozzáférhetővé tételéről. TASNÁDI a könnyebben megközelíthető olvasóterem megoldását szorgalmazza.
1943
A könyvtár legfontosabb tudományszakjainak raktári anyagát légoltalmi védelem alá helyezik.
1943.12.23.
A képviselők a plenáris ülésen elfogadják a Ház új szervezeti szabályzatát. Eszerint az Országgyűlési Könyvtár (ilyen elnevezéssel) a képviselőház és a felsőház részére egyaránt szolgálatot teljesít.
1944.11.hó:
Az országgyűlés Sopronba menekül, de a könyvtár az Országházban marad.
1945
Sopronban a könyvtári bizottság 1942. évi jelentését a nyilas országgyűlés február 18-i ülésén vitatják meg és fogadják el.
1945.03.hó:
Megkezdődnek a háborús károk felszámolásának, valamint a könyvtár helyreállításának munkálatai.
1945.04.25.
Az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnökének hozzájárulásával a könyvtár állományába helyezi az Országházban hagyott RAJNISS-féle könyvgyűjteményt.
1945.07.15.
ZSEDÉNYI Béla, az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnöke, TRÓCSÁNYI György igazgatót főigazgatóvá, SALGÓ Ottót igazgatóvá nevezi ki.
1945 nyara:
ZSEDÉNYI Béla, az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnöke, mentességet kér DÁLNOKI MIKLÓS Béla miniszterelnöktől a Nemzetgyűlési Könyvtár fasiszta anyagainak beszolgáltatása alól. A kormányfőtől kedvező válasz érkezik.
1946
Az 1930-as években felállított GHYCZY-különgyűjtemény megszüntetése. Helyére a fasiszta nyomtatványokból kialakított Zárt anyagok gyűjteménye kerül.
1946.04.hó:
A Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) visszavonja korábbi engedélyét, amely szerint a Nemzetgyűlés Könyvtára a fasiszta nyomtatványokat megtarthatja. RÁKOSI Mátyás miniszterelnök-helyettes közbenjárására azonban SZVIRIDOV altábornagy ígéretet tesz arra, hogy az említett dokumentumok a könyvtár állományában maradhatnak.
1946.12.18.
A könyvtári bizottság ülésén áttekintik a cserekapcsolatok alakulását, a háború utáni helyzetet, a szovjet követség könyvtárának visszaadását, a fasiszta, szovjetellenes és antidemokratikus sajtótermékek zárt anyagként való kezelését, a SZEB intézkedés könyvtári hatását, a könyvtár újabb olvasó- és raktárhelyiségek iránti kérelmét, a szükségessé váló leltári ellenőrzést, a Könyvtári Évkönyv 1948-as kiadásának tervét, a Politikai Irodalmi Szemle szerkesztésének és kiadásának kérdését, az új könyvtári ügyrend tervezetét, pótképviselők könyvtárlátogatásának engedélyezését. A könyvtári bizottság ezen az ülésen határozatban felszólítja a nemzetgyűlés elnökét, hogy hatáskörében mindent tegyen meg a fasiszta nyomtatványok könyvtári megőrzése érdekében.
1947
Az újjászervezett Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy levélben kéri vissza örökletétként őrzött, egykori szabadkőműves könyvtárát.
404 1947.03.06.
A SZEB átiratban közli a nemzetgyűlés elnökével, hogy a fasiszta nyomdatermékeket mégis az Országos Széchényi Könyvtárba kívánja szállítani.
1947.03.13.
VARGA Béla nemzetgyűlési elnök engedélyével a könyvtár megvásárolja THIM József szerb–horvát tematikájú és nyelvű dokumentumgyűjteményét.
1947.05.23.
BEŐTHY Ottó könyvtárigazgatót megbízzák az Országos Könyvtári Központ elnöki funkciójának az ellátásával.
1947.09.15.
SZVIRIDOV altábornagy ígérete ellenére a SZEB elszállítja a könyvtár fasiszta sajtótermékeit. Két teherautóval 3046 kötet könyvet és 656 köteg újságot visznek el az OSZK-ba. A nemzetgyűlés elnöke csak a tulajdonjog fenntartása mellett engedélyezte a dokumentumok átadását. Ezzel a könyvtárban a Zárt anyag gyűjteménye megszűnik.
1947.12.12.
A könyvtári bizottság ülésén megtárgyalják a SZEB-átiratot és a fasiszta, szovjetellenes anyagok átadását az OSZK-nak. Elfogadják az új könyvtári ügyrend tervezetét, a Könyvtári Évkönyv munkálatairól szóló jelentést. Megvitatják a könyvtár nyilvánosságának kérdéskörét, a létszám- és bérhelyzetet. Döntenek a Magyar Országos Szimbolikus Nagypáholy kérvényéről, 3481 kötetük visszaadásáról.
1947.12.12.
A könyvtári bizottság ülésén határozatban erősítik meg: a könyvtárnak az OSZK-ban külön kezelt fasiszta gyűjteményére "az Országgyűlés tulajdonjogát fenntartja".
1948
A könyvtári bizottság határozata alapján a könyvtár visszaadja a Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy 3481 kötetes könyvtárát.
1948.01.14.
Az országgyűlés ülésén elfogadják az új könyvtári ügyrendet. A könyvtár változatlanul a képviselők zárt jellegű intézménye marad. Ötre csökken a kölcsönözhető kötetek száma és öt kötet kérhető óvadék ellenében.
1948.10.01.
NAGY Imre, az Országgyűlés és a könyvtári bizottság elnöke – TRÓCSÁNYI György főigazgató javaslatára – engedélyezi a Nyilvános olvasóterem nyitvatartási idejének módosítását 14-ről 18 órára.
1948.11.24.
A könyvtári bizottság utolsó ülése. TRÓCSÁNYI György főigazgató jelentést tesz a könyvtár 1947. évi használatáról, gyarapodásáról, a helyiséghiányról, az évkönyv összeállítási munkálatairól stb.
1949.02.hó:
TRÓCSÁNYI György főigazgató nyugdíjazása. Helyére 1949 márciusában BEŐTHY Ottó könyvtárigazgató kerül. A könyvtár "centenáriumának" megünneplése és a jubileumi évkönyv kiadása elmarad.
1949.11.01.
A Parlamenti Múzeum megszüntetése.
1949 nyara:
A könyvtár átveszi CSUKA János költő és újságíró könyvtárát.
1949.11. hó– 1950.08. hó
A könyvtár olvasótermeinek, munkaszobáinak és egyes raktári helyiségeinek átköltözése a Parlament Duna-parti oldalára.
1950.05.hó:
Az ÁVH letartóztatja BEŐTHY Ottó könyvtárigazgatót.
1950.05.01.
A könyvtár új főigazgatója DAKA Sándor.
1950.05.08.
Az Országgyűlés ülésén elfogadott új ügyrend a könyvtári bizottságot is megszünteti.
405 1950.09.01.
A könyvtár tágabb körű, de még korlátozott megnyitása az olvasóközönség számára. A nyitvatartási idő képviselőknek fél 9-től 20 óráig, másoknak 10-től 20 óráig, szombaton 10 és 14 óra között.
1951.01.01.
A könyvtár a szakraktári rendszerről áttér a könyvek méretek szerint csoportosított "numerus kurrens" raktározási módszerre.
1951.05.01.
DAKA Sándor felmentése főigazgatói funkciójából. Ekkor bízzák meg, majd július 1-jétől kinevezik TORDAI Györgyöt a könyvtár igazgatójává.
1951.06.hó:
TORDAI György igazgató rendelkezésére újra Zárt anyag szobát alakítanak ki.
1951.12.18.
Az Országgyűlési Könyvtár teljes körű köteles példányra jogosultságát a 213/1951. MT. sz. rendelet válogató jogúra változtatja.
1951.11.07.
A könyvtár megnyitja kapuit a széles nyilvánosság előtt – elégtelen személyi és tárgyi feltételek mellett. A nyitvatartási idő mindenkinek: fél 9-től 20 óráig, szombaton 9-től 14 óráig.
1951.11.15.
Elkészül a könyvek szállítását végző teherlift.
1952.05.04.
Megjelenik a 2042/1952. sz. Minisztertanácsi határozat, amely elrendeli a teljes nyilvánosság kifejlesztését, és jogi keretet biztosít az alapvetően szükséges feltételek megteremtésére.
1952.05.??
Az Elnöki Tanács titkára VÉRTES Györgyöt nevezi ki a könyvtár igazgatójává.
1952.07.01.
Az előbbi határozat az Országgyűlési Könyvtárt az Országgyűlés szervezeti rendjéből kivonva a Népművelési Minisztérium felügyelete alá helyezi, de az előkészítés még fél évig tart.
1952. II. félév:
A Népművelési Minisztérium elfogadja a Könyvtár Szervezeti és működési szabályzatát. A nyitvatartási idő: 9–21 óra, szombaton fél 9–14 óra. Először szerepel a könyvtárak közötti kölcsönzés lehetőségének biztosítása.
1953.01.01.
A könyvtárt az Országgyűlés ténylegesen is átadja a kulturális tárcának.
1953
A nagy olvasóterem átalakítása, a munkaszobák emeletre való költözése, 8 kutatószoba kialakítása, kötészeti műhely berendezése, dohányzó és büfé létesítése.
1953.05.09.
A könyvtár nyitvatartási ideje megváltozik: hétfőn 14–21 óra, keddtől szombatig fél 9–21 óra.
1953.08.hó:
BEŐTHY Ottó volt igazgató kiszabadul Recskről, és megakadályozzák visszatérését a könyvtárba.
1954
A teherlift mentesítésére a könyvraktár és az olvasóterem között csúszdát építenek.
1954.06.04.– 1955.12.23.
A GHYCZY-gyűjtemény elajándékozott és visszaszerzett több mint 5000 kötetének állományba vétele.
1955.01.12.
Kis olvasóterem megnyitása a nagy olvasóterem szomszédságában (később az ENSZ-gyűjtemény, jelenleg az Európa Tanács Információs és Dokumentációs Központjának olvasótermeként működik).
1955.02.16.
Minisztériumi szakmai vizsgálat elmarasztalja a könyvtár gyűjtőköri politikáját.
406 1955 1955.11.18. 1956.07.hó: 1956.08.08. 1956.10.26.– 1957.04. vége: 1957.05.01-től 1958 1958.11.20. 1958–1964 1959 1960 ősze: 1960–1961 1961–1963 1962.06.29. 1962.03.12. 1963.04.15. 1964.09.01. 1964–1965 1965.04.04. 1965.08.23. 1967–1968
Az év folyamán létrejön a szerzeményezési és feldolgozási, valamint az olvasószolgálati osztály; PODONYI Andrást igazgatóhelyettesnek nevezik ki. VÉRTES György igazgató a Népművelési Minisztérium könyvtári főosztályánál kezdeményezi az ENSZ-anyagok könyvtári gyűjtését. Az ENSZ hivatalos letéti könyvtára Magyarországon az Országgyűlési Könyvtár, amely ettől kezdve angol és francia nyelven – 1975-ig korlátozott letétként – kapja az ENSZ kiadványait. Az Országgyűlés határozatot hoz az Országgyűlési Könyvtárral való kapcsolatok javításáról. A forradalom eseményei és leverésének következményei miatt a könyvtár zárva tart. néhány hónapig a könyvtár csak 10 és 19 óra között fogadja az olvasókat, majd a hét hat napján egységesen 9-től 20 óráig. A könyvtár hármas főgyűjtőkörének (legújabb kori egyetemes történelem, jogtudomány, politikatudomány) jogszabályi deklarálása (164/1958. MM. sz. utasítás). A Tanácsköztársasági különgyűjtemény megnyitása két kutatószoba felhasználásával. Az OSZK az 1947-ben átvett fasiszta könyvekből kb. 1200 művet visszaad eredeti tulajdonosának, az Országgyűlési Könyvtárnak (1620-at azóta sem). Fotóműhely kialakítása a könyvtárban, ez később másolóműhellyé alakul át. A könyvtár ENSZ letéti gyűjteményét – SÍK Endre külügyminiszter kérésére – sajtótájékoztató nélkül nyitják meg az olvasóközönség számára. Az E. (Természettudományok) raktári szak rekatalogizálása és megszüntetése. A B9. (Vallás, egyháztörténet és egyházi jog) könyvraktári szak rekatalogizálása és megszüntetése. VÉRTES György igazgató – sajtótájékoztatóval egybekötött ünnepségen – megnyitja a Magyar országgyűlések írásainak gyűjteményét. A Külföldi parlamenti kiadványok különgyűjteményét is ebben az évben alakítják ki. NAGY Miklós egykori könyvtárigazgató (1921–1940) halála. Megjelenik a művelődésügyi miniszter 126/1963. számú utasítása a könyvtárközi kölcsönzésről, amelynek végrehajtása a könyvtár számára is kötelező jellegű volt. Meghal TORDAI György, a könyvtár egykori (1951–1952) igazgatója. Helyhiány miatt emeleti raktártermeket kétszintessé alakítanak, így ezek befogadóképessége megkétszereződik. A mai Dohányzó termének megnyitása (innen a tájékoztató szolgálat a katalógusszekrényekkel együtt a földszinti körfolyosóra költözik). BÍRÓ Vera, a Művelődésügyi Minisztérium közművelődési főosztályvezetője jóváhagyja a könyvtár új Szervezeti és működési szabályzatát. A Törvények különgyűjteményének szervezése a Magyar Országgyűlési írások gyűjteményének szomszédságában.
407 1968
A könyvtárak gyűjtőkörének összeállítását tartalmazó ún. gyűjtőköri kódex a könyvtár mellékgyűjtőköreit (újkori egyetemes történelem, magyar történelem, közgazdaság, szociológia) is meghatározza.
1970.06.21.
PANKA Károly volt könyvtárigazgató (1940) halála.
1971.07.01.
VÉRTES György igazgató nyugdíjazása előtt fél évvel VÁLYI Gábor igazgatóhelyettesként belép a könyvtárba.
1971.07.hó:
Két kutatószoba megszüntetésével alakítják ki az új igazgatónak és titkárságának munkaszobáit.
1971–1975
A könyvtár állományának leltári ellenőrzése (az utómunkálatok 1987-ig tartanak).
1972.01.01.
VÉRTES György igazgató nyugdíjba vonul, helyét VÁLYI Gábor veszi át.
1972
BAJÁKY Elemér, aki hosszú időn át a könyvtár gazdasági vezetője volt, nyugdíjba vonul.
1972
Budapesti konferenciáján a Könyvtári Egyesületek és Intézmények Nemzetközi Szövetsége (IFLA) parlamenti könyvtári szekciója a könyvtár igazgatóját állandó bizottsága tagjává választja.
1972.10.20.
Az Országgyűlés új ügyrendjének végrehajtásáról szóló 1041/1972. számú minisztertanácsi határozat ismét hangsúlyozza az Országgyűlési Könyvtárnak a képviselők tájékoztatásában való részvételét.
1972.11.hó:
Megalakul az információs és dokumentációs osztály.
1972–1973
A könyvtár szakrendszerét külső szakértőkkel is megvizsgáltatja és úgy dönt, hogy nem tér át a tizedes osztályozási rendszerre.
1973
Megkezdődik a világpolitikai dokumentáció- és információszolgáltatás.
1973
A könyvtár átalakítás miatt fél évig zárva tart (elektromos vezetékek cseréje, az olvasóterem művészi faburkolatának felújítása, az olvasótermi kézikönyvtár teljes felülvizsgálata és átalakítása).
1973
VIRÁGH Györgynét a felügyeleti szerv gazdasági igazgatóvá nevezi ki. Ő szervezi meg a könyvtár gazdasági osztályát.
1973
A Magyar országgyűlési írások gyűjteménye, valamint a Magyar tanácsköztársasági különgyűjtemény egy emeleti raktárterem helyére költözik.
1973
Helyhiány miatt jóval nagyobb befogadóképességű, ún. tömörraktári terem kialakítása a Külföldi parlamenti kiadványok tárolásához a könyvtár egyik félemeleti helyiségében.
1973
A könyvtár a lebontott Nemzeti Színház páholycsillárait (40 db-ot) a Művelődésügyi Minisztérium segítségével megszerzi, és kutatószobáiban, valamint hivatali helyiségeiben felszereli.
1973
Elkészül a könyvtár új ügyrendje, amely 1974. január 1-jén – a művelődési tárca könyvtári osztályának jóváhagyásával – lép életbe.
1973.07.05.
TRÓCSÁNYI György egykori főigazgató (1941–1949) halála.
1973–1974
A földszinti raktárterem kétszintessé alakítása és törmörraktárrá építése a könyvtári gyarapodás elhelyezése érdekében.
408 1974
Újabb két kutatószobát alakítanak át munkaszobává. Az ENSZ-gyűjtemény ekkor költözik mai helyére, korábbi termében pedig – a megszűnt kutatószobák pótlására – 18 hellyel ún. jogi kutatószobát rendeznek be.
1974
A Minisztertanács Tudománypolitikai bizottságának határozata értelmében az Országgyűlési Könyvtár országos politikai és jogi információs szakközponti szerepkört kap.
1975
A könyvtár a Jogi Könyvtárak Nemzetközi Szövetsége (IALL) tagjainak sorába lép.
1975
Dr. PODONYI András igazgatóhelyettes nyugdíjba vonul, az új igazgatóhelyettes július 1-jétől dr. BALÁZS Sándorné dr. VEREDY Katalin.
1975
Az első gépesített információs feldolgozás a könyvtárban világpolitikai információs (VPI) témában.
1975
Létrejön a jogi dokumentációs csoport, amelyet 1982-ig az igazgatóhelyettes irányít.
1975-től:
A könyvtár kezdeményezésére az ENSZ angol és francia nyelvű kiadványai teljes letétként érkeznek az Országgyűlési Könyvtár ENSZ letéti gyűjteményébe.
1976
Kb. 300 külföldi jogi folyóirat feldolgozásával megkezdődik a külföldi állam- és jogtudományi szakirodalom dokumentálása és információs szolgáltatása.
1976.02.09.
Meghal VÉRTES György volt igazgató, aki hosszú ideig (1952–1971) töltötte be a könyvtár vezetőjének funkcióját.
1976–1977
A B1. (Törvények, rendeletek, döntvények) tudományszak teljes rekatalogizálása (a 60-as években már volt egy részleges felülvizsgálat, amikor a parlamenti nyomtatványokat választották le) és a B1-es raktári szak megszüntetése.
1977
A Magyar Könyvtárosok Egyesületének Társadalomtudományi szekciója első elnökéül VÁLYI Gábor könyvtárigazgatót választják meg.
1977.08.hó
A könyvtár szervezésében megrendezik a Jogi Könyvtárak Nemzetközi Szövetsége (IALL) konferenciáját.
1977.10.hó:
A könyvtár ajándékként könyvhagyatékot.
1977–1978
A könyvtár szakkatalógusához kétkötetes betűrendes index készül.
1978
A négy különgyűjtemény egyesítésével különgyűjteményi osztály létesül.
1978
A fokozódó helyhiány és a beérkező könyvtári dokumentumok egyre növekedő mennyisége miatt a raktári félemeleti körfolyosót – újabb helynyerés céljából – tömörraktárrá alakítják.
1978–1983
A D2. (Térképek) raktári szak teljes rekatalogizálása és megszüntetése.
1979
A jogi részleg új neve Jogi tájékoztatási csoport.
1979 vége
VÁLYI Gábor igazgatót az Országos Könyvtári Tanács elnökévé nevezik ki. E funkciót 1989-ig tölti be.
1980-tól
A könyvtár folyamatosan közreadja A magyar állam- és jogtudományi irodalom bibliográfiáját.
megkapja
a
SOMLÓ–MOÓR-féle
jogi
409 1981
A Művelődésügyi Minisztérium jóváhagyja a könyvtár új szervezeti és működési szabályzatát, amely az év elején életbe lép.
1982–1983
Az első személyi számítógép igénybevétele a könyvtár információfeldolgozó munkájában.
1983
A könyvtár szombati nyitvatartási ideje a szabad szombat általános bevezetése miatt két órával (9-től 18 óráig) csökken.
1983.06.01.
A művelődésügyi miniszter VÁLYI Gábor igazgatót főigazgatóvá nevezi ki.
1983.07.01.
VÁLYI Gábor főigazgató nyugdíjba vonul.
1983.09.01.
A művelődésügyi miniszter BALÁZSNÉ VEREDY Katalint bízza meg a főigazgatói teendők ellátásával.
1983 vége:
A jogi tájékoztatási csoportból megalakul a jogi tájékoztatási osztály.
1984.10.01.
BALÁZSNÉ VEREDY Katalint főigazgatóvá nevezik ki.
1985.03.01.
BEŐTHY Ottó volt könyvtárigazgató (1949–1950) halála.
1985.03.19.
Meghal PODONYI András, a könyvtár egykori igazgatóhelyettese.
1986
BALÁZSNÉ VEREDY Katalin főigazgatót a IALL igazgatótanácsa tagjává választják.
1986
A főigazgató igazgatási osztályt állít fel.
1986.09.01.
Életbe lép a könyvtár újabb kölcsönzési szabályzata.
1987
Két különgyűjtemény (az ENSZ-kiadványoké és a Külföldi parlamenti kiadványoké) a különgyűjteményi osztályon marad, kettő (a Magyar országgyűlések írásai gyűjtemény, valamint a Magyar tanácsköztársasági különgyűjtemény) az olvasószolgálati osztályhoz kerül.
1987-től
A Magyar országgyűlések írásai különgyűjtemény terme – SARLÓS István országgyűlési elnök közbenjárására – ideiglenes Képviselői olvasóteremként is működik.
1987.11.17.
Több nagy fővárosi könyvtár együttműködési megállapodást (HITÁR) köt. Ennek értelmében hiányos külföldi hírlapsorozataik egy részét közösen teljessé teszik vagy kiegészítik, és a növekedő elhelyezési gondok miatt – tárolásra és az olvasói igények kielégítése céljából – az Országos Széchényi Könyvtár törökbálinti raktárának adják át.
1988-tól
Megkezdődik a VPI (Világpolitikai Információk adatbázis MICRO-ISIS rendszerű személyi számítógépes feldolgozása. Ennek során számítógépre kerülnek a külföldi politikai folyóiratokból az 1980-as évek második felétől feltárt világpolitikai információk.
1988.06.hó:
A könyvtár szervezésében újra Budapesten rendezik meg a Jogi Könyvtárak Nemzetközi Szövetsége (IALL) konferenciáját.
1988 nyara – 1989 tavasza: A könyvtár a HITÁR-megállapodás alapján 22 féle külföldi hírlapot (2981 kötet) átad az Országos Széchényi Könyvtár törökbálinti raktárának. 1988.12.15.
A könyvtár főigazgatója megbízza dr. PINTÉR Katalint a főigazgatóhelyettesi feladatok elvégzésével.
410 1988–1989
A könyvtár – a Mellon-alapítvány támogatásával – több személyi számítógépet kap.
1988-tól
A könyvtár – a költségvetési kényszertakarékosság jegyében – kénytelen szüneteltetni a rendszeresen megjelenő, valamint eseti kiadványai nagy részének összeállítását és kiadását.
1989.01.01.
Az Országgyűlési Könyvtár létrehozza PRESSDOK nevű számítógépes sajtóadatbázisát, amelyet floppy-újságként terjeszt. Ez naprakészen feldolgozza 120–150 féle magyar napi- és hetilap, valamint társadalomtudományi folyóirat politikai, jogi, közigazgatási, gazdasági, történelmi, szociológiai, filozófiai stb. tárgyú közleményeit.
1989.10.01.
BALÁZSNÉ dr. VEREDY Katalin nyugdíjba vonul, a könyvtárt a megbízott főigazgató, dr. PINTÉR Katalin vezeti.
1989-től
A könyvtár belső szellemi erőinek kiaknázásával RÓNAI Iván osztályvezető – később tájékoztatási igazgató – irányításával intenzíven megindítják a számítógépes adatbázis kiépítését.
1989–1990
A Művelődési Minisztérium a könyvtár főigazgatói állásának betöltésére két pályázatot hirdet. Ezek nem járnak eredménnyel.
1990
A könyvtár a TEXTAR-szoftver segítségével továbbfejleszti számítógépes világpolitikai információs (VPI) adatbázisát.
1990.05.01.-től: Az ENSZ letéti gyűjteménynek és a Külföldi parlamenti kiadványok gyűjteményének a gyarapodásáról számítógépes katalógusok készülnek. 1990.10.25.
SZABAD György, az Országgyűlés elnöke és ANDRÁSFALVY Bertalan művelődési és közoktatásügyi miniszter megállapodik, hogy "1991. január 1-jei hatállyal helyreállítják az Országgyűlés és az Országgyűlési Könyvtár történelmileg kialakult szerves kapcsolatát".
1990.10–11. hó: SZABAD György az Országgyűlés elnöke, új pályázatot hirdet a főigazgatói állásra. 1990 vége:
Külföldi napi- és hetilapok számítógépes feldolgozása révén megszületik a HUNDOK nevű hungarika sajtóadatbázis.
1990–1991
Megkezdődik a könyvek és időszaki kiadványok könyvtári katalógusa számítógépes adatbázisának kiépítése.
1991
A könyvtár – a PRESSDOK adatbázisért cserében – megkapja az Igazságügyminisztérium "KARTOTÉK" nevű jogszabály-adatbázisát, amely 1988-tól tartalmazza a hatályos jogszabályok alapadatait és változásait.
1991.01.01-től: Az Országgyűlési Könyvtár újra az Országgyűlés felügyelete alatt működik. 1991.02.15.
SZABAD György, az Országgyűlés elnöke a pályázók közül, ötéves időtartamra dr. SZÁVA-KOVÁTS Endrét nevezi ki a könyvtár főigazgatójává. 1991.04.01.-től: Az olvasók beiratkozása számítógépes adatbázis segítségével történik. 1991.05.01.
A könyvtár belső átszervezése. A főigazgató irányítása alatt három igazgatóság alakul meg: PRŐHLE Éva a könyvtári igazgató (4 osztállyal), RÓNAI Iván a tájékoztatási igazgató (2 osztállyal), SIMON Gizella pedig a gazdasági igazgató. Létrejön a képviselőtájékoztatási osztály, amely 1991 augusztusától két helyszínen (az Országgyűlési Könyvtár ideiglenes képviselői olvasótermében és a Képviselői Irodaházban) működik. Három osztály neve
411 vasótermében és a Képviselői Irodaházban) működik. Három osztály neve megváltozik: az olvasószolgálati osztályból – addigi öt részlegének kettővé való összevonásával – könyvtárhasználati, az információs és dokumentációs osztályból dokumentációs és információs, a jogi tájékoztatási osztályból jogtudományi bibliográfiai osztály lett. Utóbbi és az igazgatási osztály a főigazgató közvetlen felügyelete alatt működik. 1991.05–06. hó: Az Országgyűlés főtitkára részére javaslat készül a Képviselői Tájékoztató Központ kialakítására és működtetésére. 1991.09.02.
A Képviselői Irodaházban az USA kongresszusának támogatásával megnyílik a Képviselőtájékoztatási Központ, amelyet az Országgyűlés Hivatala és az Országgyűlési Könyvtár – kihelyezett könyvtári részleggel – közösen működtet.
1991 ősze:
Az MTI számítógépes sajtóadatbázisa 1988-as kezdő évvel a könyvtár számára is elérhetővé válik.
1991-től
A könyvtár részt vesz az Európa Tanács és az Európa Parlament közös szervezete (Parlamenti Kutatás és Dokumentáció Európai Központja – ECPRD) munkacsoportjainak tevékenységében.
1991–1992
A magyar jogi bibliográfia számítógépes adatbázisának kifejlesztése. Ez 1990-től tartalmazza a Magyarországon megjelent jogi témájú könyveket, cikkeket és tanulmányokat. Ugyancsak számítógépre kerül a külföldi államés jogtudományi irodalom adatbázisa, amelyet a Magyarországon kívül megjelent jogtudományi folyóiratok feltárásából állított össze a könyvtár jogi bibliográfiai osztálya (a kezdő év: 1988).
1991–1994
A főigazgató előterjesztéseinek ellenére a könyvtár jogi státuszának rendezése – a Házszabályok megtárgyalásának és elfogadásának többszöri elhalasztása miatt – nem történik meg.
1991–1994
Az intézmény a csökkenő értékű költségvetési támogatás miatt csak az USA kongresszusi segítségével (FROST Task Force Project) tud megközelítően állandó szinten működni, miközben a könyvtár elhelyezési problémái (raktárak, munkahelyek) megoldatlanok, és a külföldi könyv- és folyóiratbeszerzés jelentősen csökken.
1992
A könyvtár intézményi tagként belép az IFLA-ba.
1992
Az intézmény új információs szolgáltatást fejleszt ki, amelynek segítségével a számítógépes adatbázisok telefonon is elérhetők.
1992
Megérkeznek az első CD-ROM leolvasó számítógépek és adatbázisok: JUSTIS:
az Európai Unió hatályos jogszabályainak teljes szövegű adatbázisa;
Index to Legal Periodicals: az angol, amerikai, kanadai, ausztrál jogi folyóiratok bibliográfiai adatbázisa; PAIS: angol, német, francia, olasz, spanyol, portugál nyelvű társadalomtudományi, parlamenti és kormányzati szakirodalmi adatbázis; UMI CD-ROM adatbázisok: Periodical Abstracts OnDisc: angol nyelvű folyóiratok adatbázisa a politika, a gazdaság, a tudományok, művészetek területén; Newspaper Abstracts OnDisc: amerikai napilapok szakirodalmi adatbázisa.
412 1992
A képviselőtájékoztatási osztály témafigyelő-szolgáltatást indít.
1992
A Magyar tanácsköztársasági különgyűjtemény megszűnése.
1992
A Magyar országgyűlések írásai különgyűjtemény neve Magyar parlamenti különgyűjteményre változik.
1992
Az első színes másológép beérkezése.
1992.01.01.
A jogtudományi bibliográfiai osztály neve jogi szakirodalmi osztállyá módosul.
1992.04.15.
A könyvtár kis olvasótermének és a katalógus körfolyosó egy részének átadásával létrejön az Európa Tanács Információs és Dokumentációs Központja, működését a könyvtár főigazgatója felügyeli.
1992.08.hó:
A könyvtár összeállítja első CD lemezét, amely a PRESSDOK és a HUNDOK adatbázisokat tartalmazza. A lemezt előbb évente, később félévenként frissített adatokkal adja ki.
1992.10.01.
Rövidül a könyvtár pénteki nyitvatartási ideje (9–14 óra), a többi napon változatlan (hétfőtől csütörtökig 9–20 óra, szombaton 9–18 óra) marad.
1992.11.01.
Megkezdődik a könyvtárban a kölcsönzési adatok számítógépes feldolgozása.
1992–1993
A főigazgató többszöri kérelmére a könyvtár visszakapja a kupola alatti földszinti körfolyosónak az általa évtizedekig nem használható részét. Ezzel újra helyreáll a belső közlekedésnek az ET-intézmény működése miatt megszakadt normális rendje, és ismét lehetővé válik a katalógusszekrények elhelyezése.
1992–1995
A Jogi Könyvtárak Nemzetközi Szövetségének elnöki tisztét BALÁZSNÉ VEREDY Katalin tölti be.
1993-tól
Az Országgyűlés által kifejlesztett Parlamenti Információs rendszer (PAIR) a könyvtár számára is elérhető. Az X.25 adatátviteli hálózathoz (IIF) kapcsolódva több magyar könyvtár (pl. Országos Széchényi Könyvtár, Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem stb.) adatbázisai is használhatóvá válnak.
1993-tól:
A Magyar parlamenti különgyűjtemény és a képviselőtájékoztatási osztály a magyar parlamenti naplókból és bizottsági jegyzőkönyvekből nyert információs adatbázist épít.
1993
A magyar folyóiratok emeleti raktári termét – az MKM finanszírozásában évekig tartó átépítés után – a beérkező új könyvek részére tömörraktárként adják át.
1993.04.hó:
Az olvasók részére önkiszolgáló másológépet helyeznek üzembe.
1993.11.01.
Életbe lép a könyvtár új kölcsönzési szabályzata, amely – a korábbiakhoz képest – jelentős szigorításokat tartalmaz.
1993.11.05.
A főigazgató előterjesztését elfogadva, SZABAD György, az Országgyűlés elnöke névadó ünnepség keretében jóváhagyja a Külföldi parlamenti és az ENSZ-gyűjtemény olvasótermének KOSSUTH-teremként, valamint a Magyar parlamenti különgyűjtemény termének DEÁK-teremként való elnevezését, leleplezve a termekben a névadó államférfiakat ábrázoló képeket.
1993–1994
A könyvtár újabb számítógépes adatbázisokkal gazdagodik: CD lemezen a hatályos jogszabályok teljes szövegű adatbázisát (KOMPLEX – CD
413 JOGTÁR) vásárolja meg és fizeti elő; az Országos Széchényi Könyvtártól megkapja a külföldi folyóiratok magyarországi lelőhelyjegyzékét tartalmazó Nemzeti Periodika Adatbázist (NPA), valamint a Magyar Nemzeti Bibliográfia 15 éves számítógépes adatgyűjteményét (1976–1991); a Belügyminisztérium rendelkezésre bocsátja az önkormányzati, közigazgatási, rendőrségi vonatkozású sajtóadatbázisát. 1994-től
Számítógépes kereséssel (IIF) elérhetővé válik az amerikai kongresszusi és nemzeti könyvtár (Library of Congress) könyvkatalógusa.
1994.03.06.
A képviselőtájékoztatási osztály felmérést készít az 1990-ben alakult Országgyűlés képviselőinek informálódási szokásairól.
1994.05.hó:
A könyvtár helyzetének jogi rendezetlenségét szem előtt tartva elkészül az intézmény Ideiglenes szervezeti és működési szabályzata.
1994 nyara:
Megjelenik az Országgyűlési Könyvtár képviselőtájékoztatási szolgáltatásairól szóló tájékoztató kiadvány és a nyilvános szolgálatról szóló Útmutató. A képviselőtájékoztatási osztály "Háttérinformációk – Dokumentumok" (HID) címmel sorozatot indít: ünneptörténeti füzetei beszédírási, tematikus számai pedig törvényalkotási segédletként szolgálnak.
1994.09.hó:
Az Országgyűlés új ciklusának elején elfogadja a Házszabályokat (46/1994. országgyűlési határozat), amely röviden a könyvtárról is rendelkezik.
1994–1995
A könyvtár – elnyert pályázati támogatással – CD lemezre viszi a Magyar jogi bibliográfia 1990-től épített adatbázisát; a Magyar Törvénytár sorozatban (1000–1948) szereplő jogszabályok adatai alapján – a jogi szakirodalmi osztály és a képviselőtájékoztatási osztály közreműködésével – számítógépes adatbázist állít össze.
1995.05.hó:
Az első CD torony segítségével hálózaton egyszerre nyolc adatbázis érhető el.
1995.06.12.
A főigazgató – a könyvtár statútumának tekinthető szabályozás megalkotása érdekében – ismét előterjeszti a Házszabály módosítására vonatkozó javaslatát.
Lezárva: 1995. július 31.
414 M. 2.
FORRÁSOK A KÖNYVTÁR TÖRTÉNETÉHEZ
M.2.1.
Házszabályok, szervezeti és egyéb szabályzatok, ügyrendek
Házszabályok A képviselőház rendszabályai, 1868. = Képviselőházi Irományok, 1865–1868. VII. köt. 454. sz. 225. p. A képviselőház házszabályai. Bp. 1875. 78–79. p. A képviselőház házszabályai. Bp. 1878. 80–81. p. A képviselőház házszabályai. Bp. 1887. 150–152. p. A képviselőház házszabályai. Bp. 1896. 150–152. p. A képviselőház házszabályai. Bp. 1899. 163–165. p. A képviselőház házszabályai. Bp. 1901. 202–204. p. A képviselőház házszabályai. Bp. 1908. 209–211. p. A képviselőház házszabályai. Bp 1912. 202–204. p. A képviselőház házszabályai. Bp. Pesti ny. 1913. 216 p. A nemzetgyűlés házszabályai. 1924. évi hivatalos kiadás. Bp. Pesti ny. 1924. 213, 83 p. A képviselőház házszabályai. 1928. évi kiadás. Bp. Pesti ny. 1929. 227 p. 77–78. p A képviselőház házszabályai. 1939. évi hivatalos kiadás. Bp. Athenaeum, 1939. 250 p. 79–80. p. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés ügyrendje. Tervezet. Bp. 1945. 47–51. paragrafus. A nemzetgyűlés házszabályai. 1946. Bp. 1946. 39–40. p. Az országgyűlés ügyrendje. Bp. 1950. 14 p. A Magyar Köztársaság Országgyűlésének házszabálya. Bp. Parlamenti Módszertani Iroda, 1994. 424 p. Szervezeti és működési szabályzatok Szolgálati szabályzat a képviselőház hivatalai részére és az azzal kapcsolatos ügyrendek illetőleg utasítások. Bp. Pesti ny. 1909. 351 p. Szolgálati szabályzat a képviselőház hivatalai részére. Bp. Pesti Könyvnyomda Rt. 1911. 57 p. Szervezeti szabályzat a képviselőház hivatalai részére. Bp. Pesti Könyvnyomda Rt. 1918. 43 p. A Történelmi Materialista Kutatóintézet szervezeti szabályzata. Bp. 1919. 4 p. (L. a Levéltári, irattári források címszó alatt.) Szervezeti szabályzat az országgyűlés hivatalai részére. Bp. Athenaeum, 1935. 52 p. Szervezeti szabályzat a képviselőház hivatalai, valamint az országgyűlés mindkét háza részére szolgálatot teljesítő hivatalok részére. Bp. Athenaeum ny. 1943. 44 p. Az Országgyűlési Könyvtár szervezeti és működési szabályzata. 1952. [Bp. 1952.] 7 p. (OK Irattár) Az Országgyűlési Könyvtár szervezeti és működési szabályzata. 1965. [Bp. 1965.] 3 p. (OK Irattár) Az Országgyűlési Könyvtár szervezeti és működési szabályzata. [Bp. 1981.] 6 p. (OK Irattár)
415 Az Országgyűlési Könyvtár ideiglenes szervezeti és működési szabályzata. [Bp. 1994. p.] 14, 10 p. (OK Irattár) Ügyrendek A képviselőház könyvtárában levő könyvek használati módjára vonatkozó szabályok. 14. sz. iromány, 1875. szeptember 19. = Képviselőházi Irományok, 1875–1878. I. köt. 38–39. p. A könyvtár kezelési szabályzata. (Tervezet.) = A képviselőház könyvtári bizottságának jegyzőkönyvei, I. köt. 1894. december 21. (OK Irattár) A képviselőház könyvtárának ügyrendje, 1909. = Képviselőházi Irományok, 1906–1911. XXXV. köt. 133–140. p. Az országgyűlés könyvtárának ügyrendje, 1937. = Képviselőházi Irományok, 1935–1940. VI. köt. 443–450. p. Az Országgyűlés Könyvtárának ügyrendje. Bp. Athenaeum, 1937. 10 p. Az Országgyűlés Könyvtárának ügyrendje, 1948. = Országgyűlési irományok, 1947–1951. I. köt. 217–236. p. Az Országgyűlés Könyvtárának ügyrendje. Bp. Athenaeum, 1948. 22 p. Az Országgyűlési Könyvtár ügyrendje. Bp. 1965. 7 p. (OK Irattár) Az Országgyűlési Könyvtár ügyrendje. Bp. 1974. 28 p. (OK Irattár)
Egyéb szabályzatok A képviselőházi könyvtár kikölcsönzési ügyrendje. = Képviselőházi Irományok, 1892–1897. IV. köt. 55–56. p. Országgyűlési Könyvtár. Kölcsönzési szabályzat. Bp. 1937. 8 p. (OK Irattár) A könyvtárközi kölcsönzés szabályzata. [Az Országos Könyvtárügyi Tanács 1958. augusztus 1-jei ülésén elfogadott szöveg.] = TAKÁCS József: A könyvtári szolgálat jogi szabályozása. Bp. Országos Könyvtárügyi Tanács, 1958. 150–154. p. Országgyűlési Könyvtár. Kölcsönzési szabályzat. Bp. 1986. 15 p. (OK Irattár) Országgyűlési Könyvtár. Könyvtárközi kölcsönzési szabályzat. Bp. 1986. 12 p. (OK Irattár) Országgyűlési Könyvtár. Kölcsönzési szabályzat. Bp. 1993. 6 p. (Ok Irattár)
416 M.2.2.
A könyvtári bizottság jegyzőkönyvei és jelentései
A képviselőház könyvtári bizottságának jegyzőkönyvei. 1. köt. 1891–1905. Bp. Kézirat. (OK Irattár) A képviselőház könyvtári bizottságának jegyzőkönyvei. 2. köt. 1905–1936. Bp. Kézirat. (OK Irattár) A képviselőház könyvtári bizottságának jegyzőkönyvei. 3. köt. 1937–1948. Bp. Kézirat. (OK Irattár) Jelentés az első könyvbeszerzés és a leendő könyvtár ideiglenes elhelyezése tárgyában, 1870. = Képviselőházi Irományok, 1869–1872. IV. köt. 75–87. p. a könyvtári bizottság első jelentése a Könyvtár állományáról = Képviselőházi Irományok, 1872–1875. VII. köt. 215. p. a könyvtári bizottság jelentése a GHYCZY Ignác örökösei által adományozott könyvtár átvétele s a könyvtár felállítása tárgyában = Képviselőházi Irományok, 1872–1875. VIII. köt. 26–27. p. a könyvtári bizottság első jelentése a Könyvtár kezeléséről = Képviselőházi Irományok, 1872–1875. IX. köt. 33–34. p. néhai GHYCZY Ignácz könyvtárának a képviselőház könyvtárába még be nem osztott részéről = Képviselőházi Irományok, 1875–1878. XXIII. köt. 132–133. p. a be nem osztott GHYCZY-féle könyvtár ideiglenes elhelyezéséről = Képviselőházi Irományok, 1875–1878. XXVI. köt. 208–209. p. a költségvetés és egy könyvtári segédállomás szervezése tárgyában = Képviselőházi Irományok, 1881–1884. I. köt. 383–384. p. a képviselőházi könyvtár elhelyezéséről = Képviselőházi Irományok, 1881–1884. XV. köt. 226–227. p. a néhai GHYCZY Ignácz-féle könyvtárhoz tartozó mezőgazdasági szakmunkáknak az OMGE részére való átengedéséről = Képviselőházi Irományok, 1884–1887. XIV. köt. 256–258. p. a képviselőházi könyvtár keretén kívül eső Ghyczy-féle könyvek hováfordításáról = Képviselőházi Irományok, 1892–1897. IV. köt. 53–56. p. a képviselőházi könyvtár könyvkötői munkája iránt történt intézkedésről = Képviselőházi Irományok, 1892–1897. IV. köt. 294. p. a gazdasági bizottság jelentése a képviselőház könyvtáránál 2 új hivatali állás szervezéséről = Képviselőházi Irományok, 1901–1906. V. köt. 253. p.
417 Jelentés a képviselőház (nemzetgyűlés, országgyűlés) könyvtárának gyarapodásáról, használatáról és számadásairól: 1874 = Képviselőházi Irományok, 1872–1875. XIX. köt. 168. p. 1875 = Képviselőházi Irományok, 1875–1878. I. köt. 19. p. 1876 = Képviselőházi Irományok, 1875–1878. VI. köt. 362–363. p. 1877 = Képviselőházi Irományok, 1875–1878. XXVI. 208–209. p. 1878 = Képviselőházi Irományok, 1878–1881. I. köt. 95–96. p. 1879 = Képviselőházi Irományok, 1878–1881. VIII. köt. 287–88. p. 1880 = Képviselőházi Irományok, 1878–1881. VIII. köt. 91–92. p. 1881 = Képviselőházi Irományok, 1878–1881. XXV. köt. 97–98. p. 1882 = Képviselőházi Irományok, 1881–1884. VIII. köt. 332–333. p. 1883 = Képviselőházi Irományok, 1881–1884. XV. köt. 235–236. p. 1884 = Képviselőházi Irományok, 1881–1884. XXII. köt. 48–50. p. 1885 = Képviselőházi Irományok, 1884–1887. VI. köt. 238–240. p. 1886 = Képviselőházi Irományok, 1884–1887. XXIV. köt. 212–213. p. 1887 = Képviselőházi Irományok, 1884–1887. XXIV. köt. 213–214. p. 1888–89 = Képviselőházi Irományok, 1887–1892. XXII. 337–339. p. 1890 = Képviselőházi Irományok, 1887–1892. XXVIII. 327–329. p. 1891 = Képviselőházi Irományok, 1892–1897. II. köt. 307–309. p. 1892 = Képviselőházi Irományok, 1892–1897. VII. köt. 35–36. p. 1893 = Képviselőházi Irományok, 1892–1897. XIX. köt. 56–58. p. 1894 = Képviselőházi Irományok, 1892–1897. XXVI. köt. 27–29. p. 1895 = Képviselőházi Irományok, 1892–1897. XXXV. köt. 51–52. p. 1896 = Képviselőházi Irományok, 1896–1901. III. köt. 45–47. p. 1897 = Képviselőházi Irományok, 1896–1901. XIII. 108–110. p. 1898 = Képviselőházi Irományok, 1896–1901. XXII. 419–421. p. 1899–1900 = Képviselőházi Irományok, 1896–1901. XXXV. 6–9. p. 1901 = Képviselőházi Irományok, 1901–1906. II. köt. 425–427. p. 1902 = Képviselőházi Irományok, 1901–1906. VII. köt. 388–396. p. 1903 = Képviselőházi Irományok, 1901–1906. XXXV. 343–345. p. 1904 = Képviselőházi Irományok, 1905–1910. I. köt. 48–50. p. 1905–1906 = Képviselőházi Irományok, 1906–11. XI. 258–260. p. 1907 = Képviselőházi Irományok, 1906–1911. XXII. köt. 69–71. p. 1908 = A KÖNYVTÁRI BIZOTTSÁG NEM NYÚJTOTTA BE A HÁZNAK. 1909 = Képviselőházi Irományok, 1910–1915. III. köt. 501–504. p. 1910 = Képviselőházi Irományok, 1910–1915. XI. köt. 48–50. p. 1911 = A KÖNYVTÁRI BIZOTTSÁG NEM NYÚJTOTTA BE A HÁZNAK. 1912 = Képviselőházi Irományok, 1910–1915. XXV. köt. 442–444. p. 1913 = Képviselőházi Irományok, 1910–1915. XLI. köt. 213–216. p. 1914–15 = Képviselőházi Irományok, 1910–15. LIV. köt. 334–338. p. 1916 = Képviselőházi Irományok, 1910–1918. LVII. köt. 103–105. p. 1917–1920 = Nemzetgyűlési Irományok, 1920–22. IX. köt. 97–99. p. 1921 = Nemzetgyűlési Irományok, 1922–27. IV. köt. 204–207. p. 1922 = Nemzetgyűlési Irományok, 1922–27. VIII. k. 318–319. p. 1923 = Nemzetgyűlési Irományok, 1922–27. XIII. k. 23–26. p. 1924 = Nemzetgyűlési Irományok, 1922–27. XIV. k. 452–455. p. 1925 = Képviselőházi Irományok, 1927–32. II. köt. 388–396. p.
418 1926 = Képviselőházi Irományok, 1927–32. VII. köt. 299–303. p. 1927 = Képviselőházi Irományok, 1927–32. XV. köt. 51–55. p. 1928 = Képviselőházi Irományok, 1927–32. XX. köt. 1–6. p. 1929 = Képviselőházi Irományok, 1927–32. XXIII. k. 350–355. p. 1930 = Képviselőházi Irományok, 1931–36. VI. köt. 66–70. p. 1931 = Képviselőházi Irományok, 1931–36. IX. köt. 191–195. p. 1932 = Képviselőházi Irományok, 1931–36. XII. köt. 419–424. p. 1933 = Képviselőházi Irományok, 1935–40. III. köt. 485–494. p. 1934 = Képviselőházi Irományok, 1935–40. III. köt. 497–503. p. 1935 = Képviselőházi Irományok, 1935–40. VI. köt. 345–440. p. 1936 = Képviselőházi Irományok, 1935–40. VIII. köt. 241–246. p. 1937 = Képviselőházi Irományok, 1935–40. XII. köt. 286–292. p. 1938 = Képviselőházi Irományok, 1939–44. II. köt. 306–314. p. 1939 = Képviselőházi Irományok, 1939–44. V. köt. 340–343. p. 1940 = Képviselőházi Irományok, 1939–44. VII. köt. 372–381. p. 1941 = Képviselőházi Irományok, 1939–44. VIII. köt. 523–531. p. 1942 = Képviselőházi Irományok, 1939–44. 808. sz. 1–15. p. 1943–44 = Nemzetgyűlési Irományok, 1945–49. II. köt. 204–209. p. 1945 = Nemzetgyűlési Irományok, 1945–49. II. köt. 199–203. p. 1946 = Országgyűlési Irományok, 1947–1951. I. köt. 210–238. p. 1947 = Országgyűlési Irományok, 1947–1951. III. köt. 226–231. p. 1948 = Gépiratban (a könyvtári bizottság megszüntetése miatt a Ház már nem tárgyalta). 19 p. (OK Irattár)
M.2.3. További levéltári, irattári források – A képviselőházi könyvtár szervezetére vonatkozó iratok [1945 előtt]. = Országos Levéltár, K2. Országgyűlési Levéltár. 27. cs. B. XVIII. 1. csop. – A képviselőházi könyvtár szervezetére vonatkozó könyvtárnoki előterjesztések és elnöki rendeletek. = Országos Levéltár, K2. 27. cs. B. XVIII. 2. cs. – Küffer Béla képviselőházi könyvtárnok kiküldetése európai tanulmányútra. = Országos Levéltár, K2. 27. cs. B. XVIII. 2. cs. 3. – Új állások szervezése. = Országos Levéltár, K2. 728. B. VI. 1. cs. – A képviselőháznál üresedésben lévő vagy újonnan szervezett állásokra hirdetett pályázatok 1893–1914. = Országos Levéltár, K2. 728. B. VI. 2. cs. 1.
419 – Képviselőházi hivatalnokok. = Országos Levéltár, K2. 729. B. VI. 15. – A Monumenta Germaniae Historica című forrásműnek a Bp-i kir. Pázmány Péter Tudományegyetem történelmi semináriuma részére való kölcsönzése és annak tanévenkénti meghosszabbítására vonatkozó ügyiratok 1894–1944. = Országos Levéltár K2. 28. cs. B. XVIII. 5. csop. 1. csom. – Külföldi csereviszony. = Országos Levéltár, K2. 756. cs. XIV.1. – A képviselőház könyvtárából kölcsön adott, de vissza nem szolgáltatott könyvek visszaszerzése tárgyában hozott határozatok és tett intézkedések. = Országos Levéltár, K2. 28. cs. B. XVIII. 7. csop. 1. – A könyvtári katalógus megküldése iránt érkezett megkeresések. = Országos Levéltár, K2. 28. cs. B. XVIII. 3. csom. 2. – A képviselőház könyvtárának képviseltetése az Országos Múzeumi és Könyvtári Bizottságban. = Országos Levéltár, K2. 27. cs. B. XVIII. 2. cs. 5. – A képviselőház könyvtárának idegenek által való használatának megengedése. = Országos Levéltár, K2. 747. cs. B. XVIII. 8. csop. 1. – Fülöp Áron képviselőházi könyvtárnok kiküldetése. = Országos Levéltár, K2. 27. cs. B. XVIII. 2. cs. 4. – A törvénytervezetek és azok tárgyában tartott enquetek nyomtatványainak a képviselőház könyvtára részére leendő megküldése iránt valamennyi minisztériumhoz intézett elnöki átirat és a beérkezett válaszok. = Országos Levéltár, K2. 28. cs. B. XVIII. 6. cs. – A képviselőház könyvtárának ajándékozott Ghyczy-féle könyvtár ügyeire vonatkozó iratok. = Országos Levéltár, K2. 28. csom. B. XVIII. 4. cs. – Az 1861. év előtti országgyűlési iratok gyűjtése és másolása körül felmerült költségek utalványozása. = Országos Levéltár, K2. 728. cs. B. III. 16. csom. – A főrendiház könyvtárának a képviselőház könyvtárába történt helyezése és átvétele. = Országos Levéltár, K2. 28. cs. B. XVIII. 4. csop. 2. csom. – A képviselőház könyvtára részére megszerzendő egyes hivatalos kiadványok megküldése iránt intézett megkeresések. = Országos Levéltár, K2. 28. cs. B. XVIII. 6. csop. 2. – A m. kir. ministeriumok és alájuk rendelt hatóságok hivatalos kiadványainak a Ház könyvtára részére leendő megküldése iránt valamennyi ministeriumhoz intézet körlevél és a beérkezett válaszok. = Országos Levéltár, K2. 28. cs. B. XVIII. 6. csop. 5. – A tanácsköztársaság könyvtárügyi intézkedései. = Országos Levéltár, K. 148. 1919. 3875. sz.
420 - A Történelmi Materialista Kutató Intézet szervezeti szabályzata. = MSZMP KB Párttörténeti Intézet Archívuma 604.f. 6/15. őe. [Ma: Politikatörténeti Intézet] – Dienes László levele a Belügyi Népbiztossághoz. = Országos Levéltár, K. 148–1919–13–5283. – Országgyűlés ügyei, 1919. = Országos Levéltár, BM Levéltára, K/148. 1919. XIII. – NAGY Miklós levelezése. = Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattára, MS 803/196–264. – Az Országgyűlési Könyvtár tisztviselőinek és alkalmazottainak fizetési és rangsora, 1935. III. 7. = Országgyűlési Könyvtár Irattára, 81/1935. – Az Országos Könyvtári Központ iratai 1946–1952. A budapesti könyvtárak működése. = Új Magyar Központi Levéltár, XIX–J–20. 26. doboz, 42. tétel. – Fasiszta sajtó- és könyvtermékek elkobzása, indexre tevése,1946–1947. = Új Magyar Központi Levéltár, XIX–J–20. 15. doboz 18. tétel. – A Parlamenti Múzeum Könyvtára. = Új Magyar Központi Levéltár, XIX–J–20–26. doboz, 42. tétel, (3129. sz. iratcsomó) – Országgyűlési Könyvtár, 1951–1960. = Új Magyar Központi Levéltár, XIX–J–3. 5. doboz, 16. tétel. – A Könyvtárra és egyes részlegeire vonatkozó jelentések, jegyzőkönyvek, feljegyzések, szabályzatok, ügyrendek, utasítások, ügyiratok, levelek, nyilvántartások 1870–1995. = Országgyűlési Könyvtár Irattára.
M.2.4. A könyvtárra vonatkozó jogszabályok jegyzéke – 1922. XX. tc. A nyomdatermékek tudományos célokra szolgáló köteles példányainak beszolgáltatásáról szóló 1897. XLI. tc. kiegészítéséről. = Országos Törvénytár, 1922. 9. sz. 247–248. p. – 1929. XI. tc. A múzeum-, könyvtár- és levéltárügy némely kérdéseinek rendezéséről. = Országos Törvénytár, 1929. 6. sz. 57–69. p. – Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 530/1945. ME rendelete a fasiszta szellemű és szovjetellenes sajtótermékek megsemmisítéséről. = Magyar Közlöny, 1945. március 17. 3–4. p. – A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 213/1951.(XII.18.) M.T. sz. rendelete tudományos célokra kötelespéldányok beszolgáltatásáról. = Magyar Közlöny, 1951. december 18. 1337. p.
421 – A közoktatásügyi miniszter 1011–107/1951.(XII.18.) K.M. számú rendelete a tudományos célokra kötelespéldányok beszolgáltatásáról szóló 213/1951. M.T. számú rendelet végrehajtása tárgyában. = Magyar Közlöny, 1951. december 18. 1345–1347. p. – A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 2042–13/1952. (V.4.) M.T. sz. határozata a könyvtárügy fejlesztéséről. = Határozatok Tára, 1952. május 4. 99–100. p. = Népművelési Közlöny, 1952. május 14. 58–59. p. – A népművelési miniszter 11–2–49/1953.(X.17.)Np.M. sz. utasítása a könyvtárak könyvállományának védelméről. = Népművelési Közlöny, 1953. október 17. 110. p. – A népművelési miniszter 5/1955. (NP. K. 3–4.) Np. M. sz. utasítása a köteles- és tiszteletpéldányok, valamint egyéb ingyenes példányok szolgáltatásáról. = Népművelési Közlöny, 1955. február 25. 17–18. p. – A népművelési miniszter 7/1955.(Np.K.3–4.) Np.M. sz. utasítása a tudományos és szakkönyvtárak rendszeres adatszolgáltatásáról. = Népművelési Közlöny, 1955. február 25. 20. p. – A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1956. évi 5. számú törvényerejű rendelete a könyvtárügy szabályozásáról. = Magyar Közlöny, 1956. március 9. 101. p. – A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 1018/1956.(III.9.) M.T. sz. határozata a könyvtárügy szabályozásáról szóló 1956. évi. 5. sz. tvr. végrehajtásáról. = Magyar Közlöny, 1956. március 9. 102. p. – Az Országgyűlés 1956. évi 1. sz. határozata az országgyűlés és az országgyűlési képviselők munkájáról. = Magyar Közlöny, 1956. augusztus 8. 429. p. – A Minisztertanács 1087/1956.(IX.4.) M.T. számú határozata az államigazgatási szervek feladatairól az országgyűlési képviselők munkájának támogatásában. = Magyar Közlöny, 1956. szeptember 4. – A művelődésügyi miniszter 60/1957.(M.K.11.) M.M. sz. utasítása a közgyűjteményi és művelődésügyi intézményi dolgozók, valamint a kultúrotthonok dolgozóinak bérrendezéséről. = Művelődésügyi Közlöny, 1957. augusztus 1. Melléklet: 1–7. p. – A művelődésügyi miniszter 99/1957.(M.K.20.) M.M. számú utasítása a könyvtári adatszolgáltatás tárgyában. = Művelődésügyi Közlöny, 1957. december 25. 337–338. p. – A művelődésügyi miniszter 164/1958. M.M. számú utasítása az általános tudományos és tudományos szakkönyvtárakról. = Művelődésügyi Közlöny, 1958. augusztus 1. 254–256. p.
422 – A művelődésügyi miniszter 0041/1959. [X.16-án kelt, belső, bizalmas jellegű intézkedése] a könyvtárak zárt anyagának használatáról. [Közlönyben nem jelent meg, az érdekeltek közvetlenül kapták meg.] 3 p. – A művelődésügyi miniszter 101/1960. (M.K.1.) számú utasítása a nemzetközi kiadványcseréről. = Művelődésügyi Közlöny, 1960. január 1. 1. p. – A művelődésügyi miniszter 2/1960.(V.25.) M.M. sz. rendelete a sajtótermékek köteles- és tiszteletpéldányairól. = Művelődésügyi Közlöny, 1960. június 15. 179. p. – A Kiadói Főigazgatóság vezetőjének 1/1960. K.F. számú határozata a köteles- és tiszteletpéldányokról. = Művelődésügyi Közlöny, 1960. június 15. 188. p. – A művelődésügyi miniszter 77114/1960. sz. utasítása a könyvtári kutatómunka szabályozásáról. = Könyvtáros, 1960. 11. sz. 817. p. – A művelődésügyi miniszter 183/1960.(M.K.24.) M. M. számú utasítása a könyvtárak állományában levő külföldi folyóiratok bejelentéséről. = Művelődésügyi Közlöny, 1960. december 15. 370. p. – A művelődésügyi miniszter 109/1961.(M.K.3.) M.M.számú utasítása a tudományos és szakkönyvtárak rendszeres statisztikai nyilvántartása és adatszolgáltatása tárgyában. = Művelődésügyi Közlöny, 1961. február 1. 50. p. – A művelődésügyi miniszter és a munkaügyi miniszter 134/1962. (M.K.12.) M.M. számú együttes utasítása a közkönyvtárak, levéltárak, múzeumok és egyes művelődési intézmények alkalmazottai munkabérének megállapításáról. = Művelődésügyi Közlöny, 1962. június 15. 219. p. – A művelődésügyi miniszter 148/1962.(M.K.15.) M.M. számú utasítása a közkönyvtári munkakörök képesítéshez kötéséről és a könyvtáros szakoktatásról. = Művelődésügyi Közlöny, 1962. augusztus 1. 289. p. – A művelődésügyi miniszter 126/1963.(M.K.8.) M.M. számú utasítása a könyvtárközi kölcsönzésről. = Művelődésügyi Közlöny, 1963. április 15. 135. p. – A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1963. évi 30. számú törvényerejű rendelete a Kiadványok Nemzetközi cseréjéről, valamint a Hivatalos Kiadványok és Hatósági Irományok Államok Közötti Cseréjéről szóló egyezmények kihirdetéséről. = Magyar Közlöny, 1963. december 9. 659–664. p. – A művelődésügyi miniszter 106/1964.(M.K.3.) M.M. számú utasítása az egyes közkönyvtári munkakörök ellátásához szükséges közép- és felsőfokú könyvtárosi szakképesítésről. = Művelődésügyi Közlöny, 1964. február 1. 153. p. – A művelődésügyi miniszter 2/1964.(III.26.) MM. sz. rendelete a sajtótermékek köteles- és tiszteletpéldányairól szóló 2/1960. MM. sz. rendelet módosításáról. = Művelődésügyi Közlöny, 1964. április 15. 212. p. – A művelődésügyi miniszter 158/1966.(M.K.15.) MM számú utasítása a könyvtárakban folytatható kutatómunkáról. = Művelődésügyi Közlöny, 1966. augusztus 1. 231. p.
423 – A művelődésügyi miniszter 131/1968.(MK.11.) MM. számú utasítása a tudományos és szakkönyvtárak gyűjtőköréről. = Művelődésügyi Közlöny, 1968. június 1. 185–192. p. – A művelődésügyi miniszter 154/1969.(M.K.14.) MM számú utasítása a múzeumok és könyvtárak egyes tárgyairól másolatok készítése tárgyában. = Művelődésügyi Közlöny, 1969. július 16. 259–260. p. – A Minisztertanács 1041/1972.(X.20.) MT.h. számú határozata az államigazgatási szervek feladatairól az országgyűlési képviselők tevékenységének támogatásában. = Magyar Közlöny, 1972. október 20. 787–790. p. – A művelődésügyi miniszter 176/1973. (MK. 22.) MM. számú utasítása a könyvtári szolgáltatásokkal kapcsolatos egyes kérdésekről. = Művelődésügyi Közlöny, 1973. november 16. 552–553. p. – A Minisztertanács Tudománypolitikai bizottságának határozata a társadalomtudományi információs rendszer fejlesztéséről. [A nyilvánosság számára nem jelent meg.] – A kulturális miniszter és a pénzügyminiszter 3/1975.(VIII.17.) KM-PM számú együttes rendelete a könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásáról) és az állományból történő törlésről szóló szabályzat kiadásáról. = Művelődésügyi Közlöny, 1975. augusztus 17. 672–680. p. – 1976. évi 5. sz. törvény a közművelődésről. = Magyar Közlöny, 1976. október 26. 906–911. p. – A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1976. évi 15. sz. törvényerejű rendelete a könyvtárakról. = Magyar Közlöny, 1976. június 7. 530–533. p. – A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 17/1976. (VI.7.) M.T. sz. rendelete a könyvtárakról szóló 1976. évi. 15. sz. tvr. végrehajtásáról. = Magyar Közlöny, 1976. június 7. 533–538. p. – A Minisztertanács Tanácsi Hivatalának 4/1976. (TK. 53.) MT.TH. sz. utasítása a tanácsi hivatalos lapok és egyéb sajtótermékek kiadásáról szóló 30–2/1971. (TK. 11.) MT.TH. sz. utasítás módosításáról. = Tanácsok Közlönye, 1976. 53. sz. 1097. p. – A kulturális miniszter és a munkaügyi miniszter 4/1977. (VII.27.) KM-MüM számú együttes rendelete a közművelődési intézmények dolgozóinak munkabéréről. = Művelődésügyi Közlöny, 1977. július 27. 772–782. p. – A kulturális miniszter 5/1977.(VIII.28.) K.M. sz. rendelete a sajtótermékek köteles- és tiszteletpéldányairól szóló 2/1960. MM. sz. rendelet módosításáról és kiegészítéséről. = Magyar Közlöny, 1977. augusztus 28. 857–858. p. – A kulturális miniszter 5/1978.(XII.12.) KM. számú rendelete a könyvtári rendszer szervezetéről és működéséről. = Magyar Közlöny, 1978. december 12. 927–936. p. – A művelődési miniszter 19/1981.(XII.8.) MM. számú rendelete a könyvtárközi kölcsönzésről. = Magyar Közlöny, 1981. december 8. 1222–1226. p.
424 – A művelődési miniszter 135/1981. (M.K.19.) számú utasítása a könyvtári állomány zárt anyaga körének meghatározásáról. [4 p.] = Művelődési Közlöny, 1981. október 5. 812. p. [A közlöny az utasítás szövegét nem tartalmazza, csak azt a tájékoztatást, hogy az érdekelt szervek közvetlenül kapják meg.] – A Minisztertanács 1050/1986.(VIII.10.) M.T. h. számú határozata az országgyűlési képviselők tevékenységének támogatásában az államigazgatási szervek feladatairól. = Magyar Közlöny, 1986. augusztus 10. – A Minisztertanács 118/1989. (XI.22.) M.T. számú rendelete a közgyűjteményekben folytatható kutatások egyes kérdéseiről. = Magyar Közlöny, 1989. november 22. 1401–1402. p. – A könyvtári szolgálat jogi szabályozása. Szerk. TAKÁCS József. Összeáll. BALÁZS Sándor – PODONYI András – TAKÁCS József. Bp. Országos Könyvtárügyi Tanács, 1958. 303 p. – A könyvtári szolgálat jogi szabályozása 2. Szerk. és összeáll. TAKÁCS József. Bp. Országos Könyvtárügyi és Dokumentációs Tanács, 1966. 360 p. – A könyvtári szolgálat jogi szabályozása 3. 1–2. köt. Szerk. és összeáll. BALÁZSNÉ VEREDY Katalin – TAKÁCS József. Bp. OSZK KMK, 1980. 498, 444, VI p. – Könyvtári jogszabályok gyűjteménye. Szerk. és összeáll. GÖNCZI Imre. Bp. Táncsics K. 1976. 159 p. – A könyvtári munka jogi szabályozása. Szerk. DÉRY Péter. Bp. Rejtjel K. 1995. 109 p.
M.2.5.
Életrajzi források, lexikonok
A Képviselőházi (Országgyűlési) almanach sorozat kötetei 1886 és 1944 között (lásd: Országgyűlési Könyvtár, Magyar parlamenti különgyűjtemény) SZINNYEI József: Magyar írók élete és munkái. 1–14. köt. Bp. Hornyánszky Viktor Könyvkereskedése, 1891–1914. Pallas nagy lexikona. 1–16. köt. Bp. Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. 1893–1897. Révai nagy lexikona. 1–19. köt. Bp. Révai Testvérek Irodalmi Rt. 1911–1926. Ki kicsoda? Kortársak lexikona. Bp. Béta Irodalmi Rt. 1936. 937 p. Új Idők lexikona. 1–24. köt. Bp. Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. 1936–1942. GULYÁS Pál: Magyar írók élete és munkái. 1–6. köt. Bp. Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939–1944.
425 Keresztény magyar közéleti almanach. 1–2. köt. Bp. Patria Irodalmi Vállalat és Nyomdai Rt. 1940. Magyar irodalmi lexikon. 1–3. köt. Bp. Akadémiai K. 1963. Magyar életrajzi lexikon. 1–3. köt. Főszerk. KENYERES Ágnes. Bp. Akadémiai K. 1967–1981. BÖLÖNY József: A magyar törvényhozó testületek. 1848–1984. 1. köt. Bp. Kézirat, 1985. 325 p. GULYÁS Pál: Magyar írók élete és munkái. 7–15. köt. Bp. Argumentum – Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, 1990–1995. Akadémiai kislexikon. 1–2. köt. Bp. Akadémiai K. 1989–1990. 1048, 980 p. BÖLÖNY József: Magyarország kormányai. 1848–1992. Bp. Akadémiai K. 1992. 487 p. Magyar életrajzi lexikon. 1978–1991. Főszerk. KENYERES Ágnes. Bp. Akadémiai K. 1994. 993 p. Új magyar irodalmi lexikon. 1–3. köt. Főszerk. PÉTER László. Bp. Akadémiai K. 1994.
M.2.6. Egyéb források A Társadalomtudományi Társaság Pulszky Ágost könyvtárának betűrendes katalógusa. [Öszszeáll.] SZABÓ Ervin. Bp. Társadalomtudományi Társaság, 1903. 111 p. Pulszky Ágoston könyvtárának címjegyzéke. 1–2. köt. [Összeáll. Képviselőházi Könyvtár.] H. ny. é. n. [Bp. 1942. 35, 45 p.] KŐHALMI Béla: A Magyar Tanácsköztársaság könyvtárügye. Forrásgyűjtemény. Bp. Országos Széchényi könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központ, 1959. 211 p. SZABÓ-ANDRÁS Endre: Könyvtári adatok (1884–1962). Bp. Népművelési és Propaganda Iroda, 1966. 230 p. WELKER Ottó: A művelődésügyet irányító minisztériumok szervezete, ügybeosztása és vezető tisztviselői. 3. köt. 1945–1984. Bp. Kézirat, 1984.
426 M.3.
IRODALOM A KÖNYVTÁR TÖRTÉNETÉHEZ
M.3.1. A könyvtárról szóló irodalom 1902-ig [Vasváry Károly kinevezése.] = Közlöny, 1849. június 27. 143. sz. 534. p. Az országgyűlési könyvtár megalapítására kiküldött bizottság. = Honvéd, 1869. 418. p. BARNA Ferdinánd: Hazai könyvtáraink rendezéséről. = Magyar Könyvszemle, 1883. 70–74. p. MIKSZÁTH Kálmán: A derék Bazsó. [BASSÓ Ármin] = Pesti Hírlap, 1884. 311. sz. Megrendítő eset. Bassó Ármin, a képviselőház könyvtárnoka... = Fővárosi Lapok, 1884. november 11. 1712. p. Halálozások [BASSÓ Ármin]. = Vasárnapi Újság, 1884. november 16. 742. p. Necrolog [BASSÓ Ármin]. = Magyar Könyvszemle, 1885. 287–288. p. Ghyczy Ignác-féle könyvtár. = Gazdasági Lapok, 1886. 367. p. MIKSZÁTH Kálmán: A tisztelt ház. Bp. Singer és Wolfner, 1886. 179 p. KÜFFER Béla: Tájékoztató. = A Képviselőház Könyvtárának katalógusa 1866–1893. Bp. 1894. VII–XIX. p. KUDORA Károly: A képviselőház könyvtárának katalógusa 1866–1893. = Magyar Könyvszemle, 1894. 82–84. p. A képviselőházi könyvtár katalógusa. = Corvina, 1894. 30–31. p. Könyvtárnokok értekezlete. = Magyar Könyvszemle, 1895. 369. p. GYÖRGY Aladár: Könyvtáraink. = RADISICS J.: Magyar műkincsek 1. köt. Bp. 1896. 95–108. p. A képviselőházi könyvtár. = A Hét, 1899. november 12. A képviselőház könyvtára. = Budapesti Hírlap, 1899. december 10. A képviselőházi könyvtár katalógusának pótkötete 1893–1899. = Magyar Könyvszemle, 1900. 319. p.
427 A magyar országgyűlés képviselőházának könyvtára. = Magyar Minerva 1. köt. 1900. Bp. 1900. 88–89. p. Tűz a képviselőházban. = Budapesti Hírlap, 1901. január 5. Tűz a képviselőházban. = Magyar Hírlap, 1901. január 5. Tűz a képviselőházban. = Egyetértés, 1901. január 6. Tűz a képviselőházban. = Hazánk, 1901. január 6. Tűz a könyvtárunkban. = Typographia, 1901. 3. sz. 4. p. Elpusztult ritka könyv. = Budapesti Hírlap, 1901. március 8. Pulszky Ágost emlékezete. Bp. Társadalomtudományi Társaság, 1902. 107 p. KACZIÁNYI Géza: Egy nem-vásárlás története. – Szederkényi Nándor t. barátomnak. = Hazánk, 1902. február 5. A képviselőház könyvtára. = Budapest Napló, 1902. március 6. és Hazánk, 1902. március 6. A képviselőház könyvtári bizottsága. = Magyar Nemzet, 1902. március 11. A képviselőház könyvtára. = Pesti Hírlap, 1902. augusztus 6. Az új képviselőház átvétele. = Pesti Hírlap, 1902. augusztus 20. A képviselőház könyvtára. = Pesti Napló, 1902. november 15. Költözés a régi országházból. = Vasárnapi Újság, 1902. 483. p. Országgyűlésünk eddigi helyiségei. = Vasárnapi Újság, 1902. 671. p. A magyar országgyűlés képviselőházának könyvtára. = Magyar Minerva II. 1901–1902. Bp. 1902. 114–115. p. NEY Béla: A Magyar Országház, Steindl Imre alkotása. Bp. Divald Károly, 1902. 46, 72 p.
428 M.3.2. Az 1903–1919 közötti évek irodalma A Társadalomtudományi Társaság Pulszky Ágost könyvtárának betűrendes katalógusa. Bp. 1903. ny. n. 111 p. A képviselőház könyvtári bizottsága. = Budapesti Hírlap, 1903. július 15. A képviselőház könyvtárának exlibrisei. = Budapesti Napló, 1903. július 15. Apponyi Albert búcsúztatása. = Budapesti Hírlap, 1903. november 22. "Régi stenogrammok régi országgyűlésekről". = Egyetértés, 1903. december 28. A magyar országgyűlés képviselőházának könyvtára. = Magyar Minerva 3. 1903–1904. Bp. 1904. 119. p. Otto Hartwig. = Magyar Könyvszemle, 1904. 127–128. p. A képviselőház könyvtára. = Budapesti Hírlap, 1904. június 18. A képviselőház könyvtára. = Budapesti Hírlap, 1905. május 13. A képviselőház új főkönyvtárosa. = Egyetértés, 1905. október 12. A képviselőház a Petőfi-háznak. = Magyarország, 1907. december 21. 10. p. Hát olvasnak az urak? Pör a könyvekért. = A Nap, 1908. január 24. A képviselők és a könyvek. = Népszava, 1908. január 24. 4. p. A t. Ház kulisszái mögül. = A Nap, 1908. február 8. Idem: Gondolatok a könyvtárban. (Színhely: a képviselőház könyvtára.) = Az Ujság, 1909. június 5. A képviselőház könyvei. = Budapesti Hírlap, 1909. július 14. A képviselőházi könyvtár bajai. = Az Ujság, 1909. július 14. 8. p. Hivatalok, könyvtár. = Magyar Hírlap, 1910. március 27.
429 A magyar országgyűlés képviselőházának könyvtára. = Magyar Minerva IV. 1904–1911. Bp. 1912. 192–193. p. A T. Ház könyvei. Kik járnak a könyvtárba? = Világ, 1913. május 11. Könyvtáraink személyzete és a háború. = Magyar Könyvszemle, 1915. 119–120. p. A magyar országgyűlés főrendi és képviselőházának könyvtára. = Magyar Minerva V. 1912–1913. Bp. 1915. 92. p. PANKA Károly: A Képviselőház Könyvtárának története. = Magyar Könyvszemle, 1917. 14–22. p. GULYÁS Pál: Könyvtári problémák. = Múzeumi és Könyvtári Értesítő, 1917. 9–16. és 120–141. p. A volt képviselőházi könyvtár a Szabó Ervin könyvtár kezelésében. = A Tanácsköztársaság Könyvtárügye, 1919. 1. sz. 4. p. Könyvtárak a Tanácsköztársaságban. = A Tanácsköztársaság Könyvtárügye, 1919. 2–3. sz. 5–6. p.
M.3.3. Irodalom 1920 és 1952 között GULYÁS Pál: Kommunista könyvtárpolitika. = Magyar Könyvszemle, 1920–1921. 1–85. p. HÓMAN Bálint: A magyar tudományosság jövője. = Budapest Szemle, 1920. 181. köt. 127–161. p. A képviselőházi könyvtár igazgatójának halála. = Budapesti Hírlap, 1921. november 29. 6. p. Meghalt a képviselőházi könyvtár igazgatója. = Az Est, 1921. november 29. 5. p. Halálozás [Plechl Béla]. = Pesti Hírlap, 1921. november 30. 5. p. A Nemzetgyűlés Könyvtára 50 éves. = Szózat, 1922. március 5. 5. p. N[AGY] M[iklós]: A Nemzetgyűlés Könyvtára. = Magyar Bibliofil Szemle, 1924. 230–231. p. MIKSZÁTH Kálmán: A derék Bazsó. = MIKSZÁTH Kálmán: Az én halottaim. Bp. Révai. 1925. 87–90. p. NAGY Miklós: In memoriam. Az 1910–1918-iki országgyűlés hősi halált halt tagjainak, tisztviselőinek és egyéb alkalmazottainak emlékezete. 1925. október 31. Bp. Pesti ny. 1925. 19 p.
430 NAGY Miklós: A Nemzetgyűlés Könyvtára. = Magyar Bibliofil Szemle, 1925. 4. sz. 258. p. A magyar országgyűlés története 1867–1927. Szerk. BALLA Antal. Bp. Légrády Könyvkiadó, 1927. 538 p. A magyar tudománypolitika alapvetése. Szerk. MAGYARY Zoltán. Bp. Tudományos Társulatok és Intézmények Országos Szövetsége, 1927. 628 p. 47 t. NAGY Miklós: A könyvtár története és a katalógus rendszere. = A Magyar Országgyűlés Könyvtárának katalógusa. 1. köt. Bp. 1929. V–XXXI. p. HALÁSZ Gábor: Az Országgyűlés Könyvtárának katalógusa. 1. köt. Közjog és közigazgatási jog 1866–1928. = Magyar Könyvszemle, 1929. 237–238. p. NÉMETHY Béla: Séta Budapest könyvtáraiban. 4. sz. Országgyűlési Könyvtár. = Magyarság, 1929. április 19. 8. p. TAKÁTS Sándor: A jurátusok kaszinói. = TAKÁTS Sándor: Hangok a múltból. Bp. Athenaeum, 1930. 203–250. p. NAGY Miklós: Tájékoztató. = A Magyar Országgyűlés Könyvtárának katalógusa. 2. köt. Bp. 1932. VII–XII. p. Magyar Országgyűlés Könyvtára. = Magyar Minerva 6. 1930–1931. Bp. 1932. 85. p. POLONYI György: Mit olvasnak a képviselő urak? Interjú Nagy Miklós képviselőházi könyvtárigazgatóval. = Magyar Hírlap, 1933. december 28. 7. p. Amit nem tudunk a T. Házról. = Nemzeti Újság, 1936. június 28. 15. p. TRÓCSÁNYI György: Parlamenti könyvtárak. Bp. 1937. 15 p. (l. még: Magyar Könyvszemle, 1937. 2. sz. 97–109. p.) NAGY Miklós: Takáts Sándor r. tag emlékezete. = MTA Emlékbeszédek, 22. köt. Bp. Magyar Tudományos Akadémia, 1937. 113 p. NAGY Miklós: Takáts Sándor emlékének 1860–1932. Bp. Thallóczy Társaság, 1937. 118 p. ZÁMBORSZKY Ilona: A magyar országház. Bp. Atheneaum, 1937. 159 p. HÓMAN Bálint: Művelődéspolitika. Bp. Magyar Történelmi Társulat, 1938. 677 p. PANKA Károly: Deák Ferenc könyvtáráról. = Magyar Könyvszemle, 1938. 288–293. p. PANKA Károly: A külföldi államok között fennálló könyvcsereviszony és annak történeti előzménye. = Magyar Könyvszemle, 1940. 175–178. p. és Magyar Törvényhozók Lapja, 1940. 5. sz.
431 PANKA Károly: Az országgyűlési könyvtár 1938. évi statisztikai adatai. = Magyar Törvényhozók Lapja, 1940. 47. p Panka Károly dr. nyugalomba vonult. = Magyar Törvényhozók Lapja, 1941. január 1. 4. p. PANKA Károly: Adatok az Országgyűlési Könyvtár 1939. évi gyarapodásáról és használatáról. = Magyar Törvényhozók Lapja, 1941. január 1. 10. p. VASS Sándor: Kétszázezer könyv az Országház épületében. = Esti Újság, 1942. ápr. 16. 4. p. BERECZ Sándor: Hatalmasan fejlődik az Országgyűlési Könyvtár, az ország hatodik legnagyobb könyvtára. = Esti Kurir, 1942. június 24. 141. sz. 5. p. KERTÉSZ János: A Magyar Országgyűlési Könyvtár 1941. évi működése. = Magyar Közigazgatás, 1942. augusztus 16. 30. sz. 238. p. TRÓCSÁNYI Zoltán: Plechl Béla (1875–1921), Nagy Sándor (1881–1915). = Magyar Könyvszemle, 1942. 48–50. p. BERECZ Sándor: Az Országgyűlési Könyvtár. = Magyar Törvényhozók Lapja, 1942. október 1. 150. p. Ami a gótikus házból megmaradt. = Demokrácia, 1945. május 28. 7. sz. 6. p. Csak kilenc könyvtár tarthat fasiszta sajtóterméket. = Népszava, 1945. szeptember 1. 3. p. Az Országgyűlési Könyvtár dolgozói munkaversenyre hívták ki a tudományos könyvtárakat. = Friss Újság, 1950. június 28. Munkaverseny indult a tudományos könyvtárak között. = Közalkalmazott, 1950. július 1. 3. p. VÉRTES György [hozzászólása az I. Országos Könyvtáros Konferencián]. = Könyvbarát, 1952. 12. sz. 17–18. p.
M.3.4. A könyvtár történetének irodalma (1953–1971) SALLAI István: A "Fegyver a békeharchoz" című szemelvénygyűjteményről. [Az Országgyűlési Könyvtár kiadványáról.] = A Könyvtáros, 1953. 7. sz. 16–17. p. Átépítik, korszerűsítik az Országgyűlési Könyvtár helyiségeit. = Esti Budapest, 1953. október 12. 4. p. Az Országgyűlési Könyvtár helyiségeit átépítik. = A Könyvtáros, 1953. 11. sz. 44. p. Megnyitották az Országgyűlési Könyvtár újjáalakított olvasótermeit. = A Könyvtáros, 1954. 1. sz. 22. p.
432 SZILÁGYI János, B.: Az olvasótermi kézikönyvtárakról. = A Könyvtáros, 1954. 12. sz. 18–20. p. MARTOS Erzsébet, Z.: Egy régi könyvtári kívánságkönyvről. = Könyvtáros, 1956. 5. sz. 349. p. Az Országgyűlési Könyvtár munkájából. = Könyvtáros, 1956. 7. sz. 504. p. [GHYCZY Ignácról.] = SZABAD György: A tatai és gesztesi Esterházy uradalom áttérése a robotrendszerről a tőkés gazdálkodásra. Bp. Akadémiai K. 1957. 592 p. VÉRTES György: Az Országgyűlési Könyvtár Magyar Tanácsköztársaság Különgyűjteményéről. = A Magyar Tanácsköztársaság kiadványai és az első kommunista kiadványok. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1958. 5–17. p. A tanácsköztársasági évforduló és a könyvtárak. Az Országgyűlési Könyvtár előkészületeiről. = Könyvtáros, 1958. 10. sz. 727–728. p. Az Országgyűlési Könyvtár Tanácsköztársasági Különgyűjteményének megnyitása. = Könyvtáros, 1959. 1. sz. 3. p. PRÁGER Miklós: "A Magyar Tanácsköztársaság kiadványai és az első kommunista kiadványok. Az Országgyűlési Könyvtár Magyar Tanácsköztársaság Különgyűjteménye" című könyvről. = Párttörténeti Közlemények, 1959. 1. sz. 210–216. p. VIGH Károly: Az Országgyűlési Könyvtár Tanácsköztársasági Különgyűjteménye az olvasók szolgálatában. = Könyvtáros, 1959. 4. sz. 241–243. p. WALDAPFEL Eszter: A Magyar Tanácsköztársaság kiadványai és az első kommunista kiadványok. Országgyűlési Könyvtár Magyar Tanácsköztársaság Különgyűjteménye. = Könyvtáros, 1959. 4. sz. 270–271. p. LAKATOS Éva, P.: Magyar Tanácsköztársaság Különgyűjtemény az Országgyűlési Könyvtárban. = Magyar Könyvszemle, 1959. 2. sz. 235–236. p. ERÉNYI Tibor: A Magyar Tanácsköztársaság kiadványai és az első kommunista kiadványok. = Magyar Könyvszemle, 1959. 2. sz. 252–253. p. VIGH Károly: Magyar könyvek a lipcsei Nemzetközi Könyvművészeti kiállításon. [Kardos Ferenc könyvkötő díjnyertes munkái.] = Könyvtáros, 1959. 7. sz. 507–508. p. VEREDY Katalin: Az Egyesült Nemzetek Szervezetének kiadványai az Országgyűlési Könyvtárban. = Magyar Könyvszemle, 1960. 4. sz. 444–447. p. FEJŐS Imre: Az Országgyűlési Ifjúság Társalkodási Egyesületének Könyvtára. = Magyar Könyvszemle, 1961. 3. sz. 319–321. p.
433 PODONYI András: Korszerűsítsük raktáraink világítását! [Raktári átalakítás az Országgyűlési Könyvtárban.] = Könyvtáros, 1961. 4. sz. 217–218. p. Újszerű kezdeményezés a könyvtári tájékoztató szolgálatban. [Az Országgyűlési Könyvtár és a Magyar Távirati Iroda együttműködése a Külpolitikai Dokumentációs Füzetek kiadásában.] = Könyvtáros, 1961. 7. sz. 448. p. Az Országgyűlési Könyvtár új szolgáltatásai. = Könyvtáros, 1961. 10. sz. 640. p. VÉRTES György: Bevezető. = Az ENSZ-ről. Bp. Országgyűlési Könyvtár – Magyar Távirati Iroda, 1961. 3–6. p. Útmutató az ENSZ-ről. = Könyvtáros, 1961. 12. sz. 741. p. Az Országgyűlési Könyvtár tíz éve. = Könyvtáros, 1962. 6. sz. 325–326. p. Egymillió könyvet kölcsönzött tíz év alatt az Országgyűlési Könyvtár. = Magyar Nemzet, 1962. június 28. Könyvtári jubileum. = Népszava, 1962. június 28. Tíz éve nyilvános közkönyvtár az Országgyűlési Könyvtár. = Népszabadság, 1962. június 28. 8. p. VÉRTES György: Az Országgyűlési Könyvtár Magyar Országgyűlések Írásai Gyűjteménye. Tájékoztató az 1962. jún. 29-i sajtófogadás alkalmából. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1962. 30 p. RÓZSA György: Az ENSZ-ről. = Magyar Könyvszemle, 1962. 2–3. sz. 244. p. TAKÁCS József: Hivatali könyvtárak. = Tanácsok Lapja, 1962. október 18. 6. p. PINTÉR Lászlóné: Az UNESCO időszaki kiadványai. = Könyvtáros, 1962. 11. sz. 679–680. p. Országgyűlési Könyvtár. = Tájékoztató a magyar tudományos és szakkönyvtárakról és szolgáltatásaikról. Bp. 1962. 61–66. p. BERECZKY László: A magyar szakkönyvtárak és feladataik. = OSZK Évkönyve 1961–1962. Bp. OSZK, 1963. 172–188. p. SZ[ENTMIHÁLYI] J[ános]: A tudományos és szakkönyvtárak vezetőinek tanácskozása. = Könyvtáros, 1963. 2. sz. 72–73. p. PODONYI András: Egy könyvtári tűzkárral kapcsolatos tapasztalatcsere 1901-ben. = Könyvtáros, 1963. 3. sz. 150–151. p. GOMBOCZ István: Takács József–Veredy Katalin: Az Országgyűlési Könyvtár a jogászi munka segítője.
434 = Magyar Könyvszemle, 1964. 2. sz. 193. p. FARAGÓ Lászlóné: Tudományos és szakkönyvtárak tanácskozása (1964. jan. 29.). = Könyvtáros, 1964. 3. sz. 138–139. p. PODONYI András: Háromszázezer könyv és kézirat sorsa. = Közalkalmazott, 1964. 6. sz. 2. p. TÓTH András: A kötelespéldány története Magyarországon. Bp. Országos Könyvtári és Dokumentációs Tanács, 1964. 91 p. Országgyűlési Könyvtár. = Könyvtári minerva 1. köt. 655–656. p. Fel. szerk. FARAGÓ Lászlóné. Bp. Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központ, 1965. 684, 234 p. A szakkönyvtárak. = SALLAI István – SEBESTYÉN Géza: A könyvtáros kézikönyve. 2. átdolg. és bőv. kiad. Bp. Gondolat K. 1965. 760–766. p. TAKÁCS József: Könyvtáraink a jogi dokumentáció szolgálatában. = Magyar Könyvszemle, 1965. 1. sz. 71–76. p. UNESCO-könyvtár a Parlamentben. = Esti Hírlap, 1966. március 1. Gazdag forrásanyag-gyűjtemény az Országgyűlési Könyvtár új olvasótermében. = Népszava, 1967. május 24. VÉRTES György: Az Országgyűlési Könyvtár segítsége a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója megünnepléséhez. = Könyvtári Figyelő, 1967. 3. sz. 147–150. p. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom dokumentációja az Országgyűlési Könyvtárban. = Könyvtáros, 1967. 7. sz. 384. p. BALÁZSNÉ VEREDY Katalin: UNESCO kiadványok az Országgyűlési Könyvtárban. = Könyvtáros, 1967. 12. sz. 716–717. p. CSENDES Katalin: A Képviselőház Könyvtárának története 1919-ig. Doktori értekezés. Gépirat. Bp. 1968. 275, 43 p. VÉRTESY Miklós: Százéves az Országgyűlési Könyvtár. = Könyvtáros, 1968. 2. sz. 68–70. p. CSENDES Katalin: Szabó Ervin a képviselőház könyvtárában. = Könyvtáros, 1968. 9. sz. 520–521. p. Szakirodalmi kalauz. (Tudományos és szakkönyvtárak gyűjtőköri kódexe.) Szerk. PATAKY Ernő – BERECZKY László. Bp. Népművelési és Propaganda Iroda, 1969. 692 p. CSENDES Katalin: A képviselőház könyvtárának Ghyczy Ignác gyűjteménye. = Magyar Könyvszemle, 1969. 4. sz. 352–361. p. és Klny. Bp. 1969. 10 p. Új olvasóterem a Parlamentben. = Kelet-Magyarország, 1970. március 20.
435 Felszabadulási olvasóterem az Országgyűlési Könyvtárban. = Könyvtáros, 1970. 4. sz. 199. p. CSENDES Katalin: A Képviselőház Könyvtára a Magyar Tanácsköztársaság könyvtárügyében. = Könyvtáros, 1970. 8. sz. 480–482. p. Országgyűlési Könyvtár. = Tájékoztatás a szakmai tájékoztatásról. Főszerk. SZABÓ László. Bp. OMKDK, 1971. 189 p. KAKUSZI Mária: Hivatali könyvtárügy és szakirodalmi tájékoztatás. = Állam és Igazgatás, 1971. 10. sz. 950–955. p.
M.3.5. Irodalom a könyvtárról (1972–1995) A közigazgatás fejlesztésének komplex tudományos vizsgálata. Tervtanulmány. = Gazdaság- és Jogtudomány, 1972. 3–4. sz. 207–223. p. LÁSZLÓ Gyula: Vértes György köszöntése. = Élet és Irodalom, 1972. december 16. Vértes György kitüntetése. = Könyvtáros, 1973. 1. sz. 77. p. Trócsányi György 1896–1973. = Könyvtáros, 1973. 9. sz. 530. p. KÁDÁR Márta: A T. Ház könyvtára. = Ifjúsági Magazin, 1973. 5. sz. 42–45. p. Könyv és könyvtár a magyar társadalom életében 1849–1945. Összeáll. KOVÁCS Máté. Bp. Gondolat K. 1973. 723 p. VÉRTESY Miklós: Az Országgyűlési Könyvtár szolgáltatásainak fejlesztése. [Interjú Vályi Gábor igazgatóval.] = Könyvtáros, 1974. 5. sz. 285–286. p. KONDOR Istvánné: A társadalomtudományi szakirodalmi információellátás fejlesztése. = Könyvtáros, 1974. 7. sz. 379–382. p. BENDA Kálmán: A Magyar Országgyűlési Emlékek. Beszámoló egy forráskiadvány-sorozat munkálatairól. = Történelmi Szemle, 1974. 4. sz. 650–655. p. VÁLYI Gábor: Hogyan dolgozik az Országgyűlési Könyvtár világpolitikai információs szolgálata? = Magyar Nemzet, 1975. jan. 14. Tervezet az Országgyűlési Könyvtárban felállítandó politikai információs szakközpont feladatairól. 1975. január. Bp. Kézirat, 1975. 51 p. Tervezet az Országgyűlési Könyvtárban felállítandó állam- és jogtudományi információs szakközpont feladatairól. 1975. június. Bp. Kézirat, 1975. 25 p.
436 LÁSZLÓ Miklós: Szellemi kincsesbánya. = Magyarország, 1975. 26. sz. 26. p. BALÁZSNÉ VEREDY Katalin: A közigazgatási dokumentáció és az Országgyűlési Könyvtár. = Könyvtáros, 1976. 2. sz. 70–72. p. Elhunyt Vértes György író. = Népszabadság, 1976. február 12. 5. p. MOLNÁR Géza: Gyuri bácsi. [Nekrológ Vértes Györgyről.] Élet és Irodalom, 1976. február 14. Végső búcsú Vértes Györgytől. = Népszabadság, 1976. február 17. 6. p. CSÁK Gyula: Vértes György 1902–1976. = Könyvtáros, 1976. 4. sz. 197–198. p. KOZMA László: A politikai információ és dokumentáció fejlesztése az Országgyűlési Könyvtárban. = Közalkalmazott, 1976. június 8. JÓNÁS Károly: Színes, érdekes rendezvények az Ifjúsági Fórum szervezésében. [Szakmai, társadalmi és tanulmányi munka az Országgyűlési Könyvtárban.] = Közalkalmazott, 1976. július 2. 5. p. RÓZSA György: A társadalomtudományi információ néhány időszerű kérdése. = Könyvtáros, 1977. 3. sz. 127–130. p. BALÁZSNÉ VEREDY Katalin: Szeminárium a szocialista jogról és a jogi információszolgáltatásról. [IALL-konferencia az Országgyűlési Könyvtár szervezésében.] = Könyvtári Figyelő, 1977. 5–6. sz. 516–517. p. JÓNÁS Károly: Negyedszázada nyilvános az Országgyűlési Könyvtár. = Könyvtáros, 1977. 7. sz. 379–382. p. ENSZ letéti könyvtárak Magyarországon. = Könyvtáros, 1977. 7. sz. 391–392. p. FÉNYES Tamás: Különleges gyűjtemények. Jubilál az Országgyűlési Könyvtár. = Magyar Hírlap, 1977. augusztus 5. 4. p. FÉNYES Tamás: Különleges gyűjtemények, ősnyomtatványok, ritka kéziratok – megőrizték a Tanácsköztársaság dokumentumait. Jubilál az Országgyűlési Könyvtár. = Érdekes, 1977. 27–28. sz. 14–16. p. LÁSZLÓ Miklós: Könyvtár az Országházban. = Szabad Föld, 1977. szeptember 11. NAGY Lajos: A jogi információszolgáltatás és a Jogi Könyvtárak Nemzetközi Szövetségének tevékenysége. = Jogtudományi Közlöny, 1977. 11. sz. 641–642. p. VÁLYI Gábor: Társadalomtudományi dokumentáció és információ. Esettanulmány a politikai, valamint az állam- és jogtudományi információs szakközpont előkészítéséről. = Könyvtári Figyelő, 1977. 5–6. sz. 419–429. p.
437 GERELYES Edéné: Hozzászólás Vályi Gábor Társadalomtudományi dokumentáció és információ c. cikkéhez. = Könyvtári Figyelő, 1977. 5–6. sz. 518–521. p. NAGY Lajos: A jogi információ-szolgáltatás és a Jogi Könyvtárak Nemzetközi Szövetségének tevékenysége. = Jogtudományi Közlöny, 1977. 11. sz. [Hátsó borító.] Országgyűlési Könyvtár. = Tájékoztatás a szakmai tájékoztatásról. 2. bőv., átdolg. kiad. Szerk. CSENGŐDY Lászlóné. Bp. OMKDK, 1977. 192 p. MOHOR Jenő: A kötelespéldány-szolgáltatás és -elosztás új rendszere. = Könyvtáros, 1978. 1. sz. 17–18. p. FÜLEP, Zs.: Besuch in der Parlamentsbibliothek. Neueste Nachrichten, 1978. április 1. 3. p. FEKETE Gézáné: Vita a társadalomtudományi információ problémáiról. = Magyar Tudomány, 1978. 6. sz. 483–487. p. MÉSZÖLY Gábor: Híres könyvtárak. Referáló kártya. Egyedül csak itt található. Száztíz éves gyűjtemény. = Magyarország, 1978. 34. sz. 26. p. PAPP Gábor: Igények és lehetőségek a társadalomtudományi információban. Beszélgetés az Országgyűlési Könyvtár igazgatójával. = Népszabadság, 1978. október 14. 6. p. NYÁRÁDI Éva: Békekongresszus előtt. Nemzetközi dokumentumok gyűjteménye. Beszélgetés Vályi Gáborral, az Országgyűlési Könyvtár igazgatójával. = Esti Hírlap, 1978. november 10. 3. p. VÁLYI GÁBOR, az Országgyűlési Könyvtár igazgatója. [Nyilatkozat az 1979. évi tervekről.] = Könyvtáros, 1979. 1. sz. 5–6. p. KOVÁCS Judit: Könyvtárak és könyvtárosok. Az olvasón is múlik. [Beszélgetés Vályi Gáborral, az Országgyűlési Könyvtár igazgatójával.] = Magyar Nemzet, 1979. február 4. LENGYEL János: Nagy könyvtáraink. 2. A Parlament árkádjai alatt. = Egyetemi Lapok, 1979. 4. sz. JÓNÁS Károly: Az Országházi Könyvtár a forradalmak korában. = Könyvtáros, 1979. 3. sz. 162–165. p. GARAI: Világpolitikai információk számítógéppel. [Interjú Vályi Gáborral, az Országgyűlési Könyvtár igazgatójával.] = Hétfői Hírek, 1979. szeptember 17. VÁLYI Gábor: A társadalomtudományi szakkönyvtárak a munkamegosztásban és az együttműködésben. = Könyvtáros, 1979. 10. sz. 578–580. p.
438 NAGY Lajos: Bibó István, a könyvtáros. 1911–1979. = Könyvtári Figyelő, 1979. 6. sz. 555–556. p. VÁLYI, Gábor: The job of the parliamentary librarian. = The New Hungarian Quarterly, 1979. 75. 136–139. p. BARÁTH Sándorné: Politikai folyóiratbázis minőségi elemzése a könyvtári állományalakítás és a tájékoztatás szolgálatában. [Szakdolgozat.] Bp. 1980. 55 p. KRUCHINA Erzsébet: A Tanácsköztársaság sajtója és a vidéki sajtó lelőhelyjegyzéke. (Szakdolgozat.) Bp. 1980. 63 p. MÓRA László: "Munkánk akkor eredményes, ha hozzáértéssel végezzük és hiszünk benne." Beszélgetés a 70 esztendős dr. Tombor Tiborral. = Könyvtáros, 1980. 1. sz. 21–25. p. N.Á.: "Széchenyi óta egy a célunk." – Az Országgyűlési Könyvtárban jártunk. = Négy Évszak, 1980. 1. sz. 11–12. p. JÓNÁS Károly: A Képviselőház Könyvtárának története (1918–1939). Bölcsészdoktori disszertáció. Bp. 1980. 209 p. (m-a-): Az Országgyűlési Könyvtár. = Olvasó Nép, 1980. szept. 84–91. p. JÓNÁS Károly: Trócsányi György. 1896–1973. = Könyvtáros, 1981. 2. sz. 104–106. p. TRÓCSÁNYI László: A magyar állam- és jogtudományi irodalom bibliográfiája. = Állam és Igazgatás, 1981. 2. sz. 188–189. p. NAGY Lajos, Sz.: Újra előtérben a hivatali szakkönyvtárak ügye. Könyvtári Figyelő, 1981. 5. sz. 341–349. p. JÓNÁS Károly: Nagy Miklós. 1881–1962. = Könyvtáros, 1981. 12. sz. 747–749. p. JÓNÁS Károly: Az Országgyűlési Könyvtár megalapítása és első könyvtárnoka. = Könyvtáros, 1982. 1. sz. 39–41. p. JÓNÁS Károly: Az Országgyűlési Könyvtár költözése az Országházba. = Könyvtáros, 1982. 10. sz. 618–619. p. JÓNÁS Károly: Panka Károly. 1882–1970. = Könyvtáros, 1982. 11. sz. 677–678. p. JÓNÁS Károly: Küffer Béla. 1856–1928. = Könyvtáros, 1983. 9. sz. 553–555. p. JÓNÁS Károly: Véleményem szerint. [A fővárosi nagykönyvtárak, köztük az Országgyűlési Könyvtár szombati nyitvatartásáról.] = Könyvtáros, 1984. 2. sz. 59. p.
439 JÓNÁS Károly: Adalékok az ellenforradalmi rendszer művelődéstörténetéhez: a Képviselőházi Könyvtár használata és forgalma a két világháború között. = Történelmi Szemle, 1984. 4. sz. 556–563. p. RÓNAI Iván: A gépesített információs rendszer továbbfejlesztése az Országgyűlési Könyvtár információs szolgálatában. = Könyvtári Figyelő, 1984. 3. sz. 244–248. p. JÓNÁS Károly: A Képviselőházi Könyvtár állományának alakulása a két világháború között. = Magyar Könyvszemle, 1984. 1–2. sz. 60–74. p. JÓNÁS Károly: Fülöp Áron. 1861–1920. = Könyvtáros, 1984. 12. sz. 749–750. p. KUPECZ Krisztina: A rendszerfejlesztés módszereinek könyvtári alkalmazása. [Szakdolgozat.] Bp. 1984. 68, 5 p. 13 t. JÓNÁS Károly: Ha szombat, akkor nem kell a könyvtár? [Az Országgyűlési Könyvtár szombati forgalmáról.] = Könyvtáros, 1985. 1. sz. 17–20. p. KOVÁCS Dénes: A "T. Ház" könyvtárában. Beszélgetés dr. Balázs Sándornéval, az Országgyűlési Könyvtár főigazgatójával. = Népszabadság, 1985. május 17. 5. p. Országgyűlési Könyvtár. = Tájékoztatás a szakmai tájékoztatásról. 3. bőv., átdolg. kiad. Szerk. CSENGŐDY Lászlóné. Bp. OMIKK, 1985. 336 p. JÓNÁS Károly: Az Országgyűlési Könyvtár névváltozásai. = Könyvtáros, 1985. 9. sz. 555–556. p. JÓNÁS Károly: A Képviselőházi Könyvtár katalógus- és raktározási rendszerének fejlődése 1945 előtt. = Magyar Könyvszemle, 1986. 2–3. sz. 201–214. p. JÓNÁS Károly: Plechl Béla. 1875–1921. = Könyvtáros, 1986. 1. sz. 51–52. p. VÁLYI, Gábor: The history and function of the Library of the Hungarian Parliament. = Parlament und Bibliothek–Internationale. Festschrift für Wolfgang Dietz zum 65. Geburtstag. Hrsg. Gerhard Hahn u. Hildebert Kirchner, München etc., Saur, 1986, S. 233–237. JÓNÁS Károly: Az Országgyűlési Könyvtárról. 1–2. rész. = Országházi Hírek, 1987. 2. sz. 95–98. p. és 3. sz. 95–100. p. LUKÁCS GYULA. [A könyvtár egykori munkatársának életrajza.] = Mérés és Automatika, 1987. 9. sz. 296. p. NÁDOR Tamás: Az értelem műhelyei. Amíg az olvasólámpák világítanak... Beszélgetés Balázs Sándornéval. = Budapest, 1987. 11. sz. 33–35. p.
440 VÉRTESY Miklós: Országgyűlési, statisztikai és közgazdasági könyvtárak. = CSAPODI Csaba – TÓTH András – VÉRTESY Miklós: Magyar könyvtártörténet. Budapest, Gondolat, 1987. 469–471. p. JÓNÁS Károly: A képviselők tájékoztatása és az Országgyűlési Könyvtár. = Könyvtáros, 1988. 2. sz. 89–93. p. BALÁZSNÉ VEREDY Katalin: A jogi könyvtárak nemzetközi szövetsége. = Könyvtári Figyelő, 1988. 5–6. sz. 413–414. p. A politikai reformok végrehajtására kell a hangsúlyt helyezni. [Független képviselők csoportjának és alternatív szervezetek találkozója az Országgyűlési Könyvtárban, 1989. február 7-én.] = Magyar Nemzet, 1989. február 8. 3. p. Nyolcvanéves dr. Tombor Tibor. = Könyvtáros, 1989. 3. sz. 162–163. p. Kit érdekel? [Az Országgyűlési Könyvtár PRESSDOK szolgáltatása.] = Magyar Hírlap, 1989. június 28. 4. p. KOVÁCS Ildikó: Az Országgyűlés igazi otthona lesz. Interjú dr. Soós Tiborral, az Országgyűlési Hivatal vezetőjével. = Népszava, 1989. augusztus 18. 4 p. HORVÁTH K. József: Kié legyen az Országgyűlési Könyvtár? [Interjú dr. Pintér Katalin megbízott főigazgatóval.] = Népszava, 1989. augusztus 28. 6. p. RÓNAI Iván: Számítógépesítés az Országgyűlési Könyvtárban. = Könyvtári Figyelő, 1989. 5–6. sz. 483–490. p. Országgyűlési Könyvtár. = Tájékoztatás a szakmai tájékoztatásról. 4. bőv., átdolg. kiad. Szerk. CSENGŐDY Lászlóné. Bp. OMIKK, 1989. 221–223. p. Számítógépes információszolgáltatás is van. [Az Országgyűlési Könyvtár sajtótájékoztatója.] = Magyar Nemzet, 1990. február 28. 5. p. NAGY Csaba: Az Országgyűlési Könyvtár jogi információs tevékenysége. = Könyvtári Figyelő, 1990. 1–2. sz. 91–93. p. PRESSDOK – az Országgyűlési Könyvtár sajtófigyelő floppylapja. Interjú Haraszti Pálnéval. = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 1990. 2. sz. 54–56. p. JURCSIK Erzsébet: Az országgyűlési képviselők tájékoztatásáról. = Könyvtári Figyelő, 1990. 3–4. sz. 232–237. p. KOCSIS Klára: Floppyújság a könyvtárban. [Az Országgyűlési Könyvtár új szolgáltatásáról.] = Esti Hírlap, 1990. június 21. 2. p. BUDAI: Új Házhoz új szabály kell. [SZABAD György elnök sajtótájékoztatója, az Országgyűlési Könyvtár szervezeti visszatérése a Parlamenthez.] = Esti Hírlap, 1990. augusztus 25. 1. p. Terítéken a privatizáció. [Az Országgyűlési Könyvtár Parlamenthez tartozásáról.]
441 = Pesti Hírlap, 1990. augusztus 25. 16. p. Az Országgyűlési Könyvtár a jövőben a Parlamenthez tartozik. = Magyar Nemzet, 1990. november 3. 4. p. KARÁCSONY: Könyvtár az Országgyűlésért. [Interjú dr. Pintér Katalin megbízott főigazgatóval.] = Mai Nap, 1990. december 16. 10. p. Mire futja a Háznak? Dr. SOÓS Tibor nyilatkozata. = Magyar Hírlap, 1991. január 23. 3. p. Igazgatóválasztó országgyűlés. Tétre, fejre, befutóra. [Az Országgyűlési Könyvtár főigazgatói pályázatáról.] = Heti Világgazdaság, 1991. március 16. 81. p. KOKAS Károly: PRESSDOK–MikcroISIS kumulációban: felhasználói tapasztalatok a Szegedi Egyetem Könyvtárában. Könyvtári Figyelő, 1991. 1. sz. 23–26. p. Egyetértünk a helyreigazítással. [Rónai Iván igazgató a Salamin-ügy Országgyűlési Könyvtárt érintő vonatkozásairól.] = Népszava, 1991. június 20. 5. p. CSILLAG Lászlóné: Megemlékezés dr. Zámborszky Ilonáról (1904–1991). = OSZK Híradó, 1991. 7–8. sz. 3–4. p. GWIZDZ, Andrzej – BALÁZS-VEREDY Katalin: Experiences of Bilateral Co-Operation Between the Parliamentary Libraries of Poland and Hungary. = Resource Sharing and Information Networks, Vol. 7(1) 1991 p. 147–152. PRŐHLE Éva: Tanulmányúton az USA-ban. Könyvtári Figyelő, 1991. 4. sz. 642–646. p. TOMBOR Tibor: A Zárolt kiadványok tárának születése. = Magyar Nemzet, 1991. január 23. OSZK Híradó, 1991. 7–8. sz. 28–30. p. BALÁZS-VEREDY Katalin: Die Bibliothek des Parlaments – Basisinstitution der juristischen Information in Ungarn. = Bibliothek und Recht-international. Hamburg-Augsburg, Druck Hansen, 1991. S. 1–11. Elnök a könyvtárban. Megnyitották az Európa Tanács Információs és Dokumentációs Központját az Országgyűlési Könyvtárban. [C. Lalumiere asszony ET-elnök látogatása.] = Esti Kurir, 1992. április 15. 4. p. HARASZTI Pálné: Az ECPRD és a parlamenti könyvtárak regionális együttműködése. = Könyvtári Figyelő, 1992. 4. sz. RÓNAI Iván: Az Országgyűlési Könyvtár szerepe a parlamenti információs rendszerben. = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 1992. 9. sz. 394–397. p. BALOGH Gyula: Kié az Országgyűlési Könyvtár?
442 = Magyar Hírlap, 1992. október 14. 1. p. SZÁVA-KOVÁTS Endre: Az Országgyűlési Könyvtárban csak a pénteki nyitva tartás rövidült. = Magyar Hírlap, 1992. október 19. 15. p. MELEGH Attila: Még mindig kérdés, kié az Országgyűlési Könyvtár? = Magyar Hírlap, 1992. november 11. 14. p. Magyarország legnagyobb könyvtárainak adatai. Magyar Hírlap, 1992. november 23. 15. p. BRYANT, Mary Nell: A kelet-európai parlamenti információs rendszerek fejlesztése. [Tömörítette: PRŐHLE Éva.] = Könyvtári Figyelő, 1993. 2. sz. 251–253. p. BÓDAY Pál Péter: Ahonnan Washington is utolérhető. [Interjú Rónai Ivánnal, az Országgyűlési Könyvtár tájékoztatási igazgatójával.] = Magyar Hírlap, 1993. július 2. 18. p. Számítógépes könyvtárosok az Országgyűlésiben. [Rády Ferenc igazgatási osztályvezető nyilatkozata.] = Magyar Hírlap, 1993. július 7. 5. p. VATHY Zsuzsa: Kenyerünk, kenyerünk. [Az Országgyűlési Könyvtár kutatószobáiról.] = Magyar Nemzet, 1993. augusztus 7. 9. p. RÓNAI Iván: Könyvtári adatbázis-szolgáltatás telefonon – az Országgyűlési Könyvtár új kezdeményezése. = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 1993. 9–10. sz. 399–400. p. HARASZTI Pálné: Democratic change and the Hungarian Parliamentary Library. – National Conference of State Legislatures, San Diego, 1993. 07.29. [Angol nyelvű előadás kazettán.] VATHY Zsuzsa: A könyvtár, avagy Mikszáth szelleme. [Az Országgyűlési Könyvtár helyzetéről.] = Magyar Nemzet, 1993. október 30. 9. p. Könyvet a képviselőknek. Nem bővült az Országgyűlési Könyvtár. = Népszabadság, 1993. november 6. 1. p. A központi szolgáltatásokról. [Az Országgyűlési Könyvtárról.] = Könyvtári Levelezőlap, 1994. 5. sz. 5–6. p. JÓNÁS Károly: 90 éve született Beőthy Ottó könyvtárigazgató. = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 1994. 11. sz. 62–64. p. JÓNÁS Károly: A képviselőház könyvtári bizottsága 1867–1918. = Magyar Könyvszemle, 1994. 4. sz. 389–403. p. NAGY Csaba: Az Országgyűlési Könyvtár szolgáltatásai a törvényalkotáshoz. = A törvényalkotó Országgyűlés. Parlamenti dolgozatok 3. köt. Szerk. SOLTÉSZ István. Bp. Parlamenti Módszertani Iroda, 1994. 212–222. p. RÓNAI Iván: Kelet- és közép-európai parlamenti könyvtárosok munkaértekezlete. = Könyvtári Levelezőlap, 1994. 11. sz. 5–6. p.
443 JÓNÁS Károly: Az Országgyűlési Könyvtár munkatársai voltak... [A Sallai István Társaság pályázatára beküldött anyag: öt interjú és visszaemlékezés a könyvtár 1939 és 1953 közötti történetére.] Bp. Kézirat, 1994. 37 p. HARASZTI Pálné: Az Országgyűlési Könyvtár szolgáltatásai a bizottságok tevékenységéhez. = A bizottsági munka (2. rész). Parlamenti Dolgozatok II. Szerk. SOLTÉSZ István. Bp. Parlamenti Módszertani Iroda, 1995. 323–328. p. VARGA Tímea: Az Országgyűlési Könyvtár részvétele a könyvtárközi kölcsönzésben. Záródolgozat [az OSZK-KMK könyvtáros-asszisztens tanfolyamán]. Bp. 1995. 24 p. VILLÁM Judit: Háttérinformációk, Dokumentumok (HID). [Az Országgyűlési Könyvtár új sorozatáról.] = Könyvtári Levelezőlap, 1995. 3. sz. 4–5. p. SEBŐK: Országgyűlési. = Magyar Narancs, 1995. április 27. 28. p. VARGA Csaba: Előszó. [SOMLÓ Bódog és MOÓR Gyula könyvhagyatéka az Országgyűlési Könyvtárban.] = Aus dem Nachlass von Julius MOÓR. Bp. 1995. XI–XV. p., [levelek:] 149–156. p. KARDOS Krisztina: Az Országgyűlési Könyvtár intézményi helyzete 1985 és 1995 között. Esettanulmány. Bp. Kézirat, 1995. 27 p.
444 M.4.
A KÖNYVTÁR KIADVÁNYAI
M.4.1. 1945 előtti kiadványok A képviselőház könyvtárában található könyvek betűszerinti lajstroma. 1872. Bp. Schlesinger és Wohlauer, 1873. 16 p. A képviselőház könyvtárában található könyvek szakszerinti lajstroma. 1873–1874. Bp. Schlesinger és Wohlauer, 1874. 136 p. Jegyzéke azon könyveknek, amelyekkel a képviselőház könyvtára 1873. december 1-től folyó év július hó 31-ig szaporodott. Bp. Schlesinger és Wohlauer, 1874. X, 34 p. A képviselőház könyvtárának czímjegyzéke. 1876. évi március 27-én. Bp. Schlesinger és Wohlauer, 1876. 181 p. [Az Országgyűlési Könyvtár alkalmazottja gyorsírási feljegyzései részben a könyvtár történetére vonatkozóan.] Bp. Kézirat, 1878–1881. 312 p. A képviselőház könyvtárának czímjegyzéke. 1. pótfüzet. 1880. Bp. Pesti ny. 1880. XVI, 94 p. A képviselőház könyvtárának betűsoros czímjegyzéke. 2. pótfüzet. 1882-dik évi gyarapodás szeptember hó végéig. Bp. Pesti ny. 1882. 17 p. A képviselőház könyvtárának czímjegyzéke. 3. pótfüzet. 1885. Előszó KÜFFER Béla. Bp. Pesti ny. 1886. VIII, 274 p. A képviselőház könyvtárának katalógusa. 1866–1893. Bev. KÜFFER Béla. Bp. Pesti ny. 1894. XLIV, 881 p. A képviselőházi könyvtár katalógusának pótkötete. 1893–1899. Szerk. és előszó KÜFFER Béla. Bp. Pesti ny. 1899. VII, 885–1457. p. A képviselőházi könyvtár 1912. évi szaporulatának katalógusa. Bp. Pesti ny. 1913. 141 p. A képviselőházi könyvtár 1913. évi gyarapodásának katalógusa. Bp. Pesti ny. 1914. 209 p. Az Országgyűlés Könyvtárának katalógusa. 1. köt. Közjog és közigazgatási jog. 1866–1928. Szerk. NAGY Miklós. Bp. Pesti ny. 1929. 80, 517 p. Az Országgyűlés Könyvtárának katalógusa. 2. köt. Közgazdasági és pénzügyi irodalom. 1866–1930. Szerk. NAGY Miklós. Bp. Athenaeum, 1932. 1335 p.
445 M.4.2.
1945 utáni kiadványok
M.4.21.
Egyedi kiadványok
Az Országgyűlés Könyvtárának évkönyve. 1. köt. 1945–1947. Szerk. TRÓCSÁNYI György. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1949. 405 p. [Kefelenyomat.] Az Országgyűlési Könyvtár a szocialista tudomány szolgálatában. Bp. Révai ny. 1951. 17 p. Országgyűlési Könyvtár szakkatalógusmutatója. 1–2. köt. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1952. Segítség a népnevelőknek. Irodalmi szemelvények a választási agitációhoz. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1953. 104 p. Fegyver a békeharchoz. Irodalmi szemelvények. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1953. 135 p. VÉRTES György: A Magyar Tanácsköztársaság kiadványai és az első kommunista kiadványok. Az Országgyűlési Könyvtár Magyar Tanácsköztársaság Különgyűjteménye. Bp. Felsőoktatási Jegyzetellátó, 1958. 496 p. VIGH Károly: Az Országgyűlési Könyvtár külföldi új szerzeményei. 1959. Történelemtudományi művek. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1959. 75 p. TAKÁCS József: Az Országgyűlési Könyvtár külföldi új szerzeményei. 1959. Jogtudományi művek. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1959. 69 p.
1961 TAKÁCS József: Az Országgyűlési Könyvtár külföldi új szerzeményei. 1960. Jogtudományi művek. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1961. 127 p. Az ENSZ-ről. Szerk. és bev. VÉRTES György. Bp. Országgyűlési Könyvtár–Magyar Távirati Iroda, 1961. 194 p. Az Országgyűlési Könyvtár külföldi új szerzeményei 1960. Történelemtudományi művek. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1961. 59 p. Külpolitikai Dokumentációs Füzetek. 1. sz. Algéria. Bp. Magyar Távirati Iroda– Országgyűlési Könyvtár, 1961. 82 p. Külpolitikai Dokumentációs Füzetek. 2. sz. Laosz. Bp. Országgyűlési Könyvtár–Magyar Távirati Iroda, 1961. 37, 6 p. Külpolitikai Dokumentációs Füzetek. 3. sz. Kuba. Bp. Országgyűlési Könyvtár–Magyar Távirati Iroda, 1961. 94 p. Külpolitikai Dokumentációs Füzetek. 4. sz. A német kérdés. 1–2. rész. Bp. Országgyűlési Könyvtár–Magyar Távirati Iroda, 1961. 126, 137 p. TAKÁCS József: Külföldi szakfolyóiratok a jogtudományok hálózati könyvtáraiban. 1961. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1961. 69 p.
446 1962 Az ENSZ alapokmánya. Bp. Országgyűlési Könyvtár–Magyar Jogász Szövetség, 1962. 71 p. Az Országgyűlési Könyvtár külföldi új szerzeményei. 1961. Jogtudományi művek. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1962. 147 p. Az Országgyűlési Könyvtár külföldi új szerzeményei. 1961. Történelemtudományi művek. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1962. 100 p. Az űrjogról. Bp. Országgyűlési Könyvtár–Magyar Távirati Iroda, 1962. 20 p. TAKÁCS József: Külföldi szakfolyóiratok a jogtudományok hálózati könyvtáraiban. 1962. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1962. 81 p. VÉRTES György: Az Országgyűlési Könyvtár Magyar Országgyűlések Írásai Gyűjteménye. (-- tájékoztatója az 1962. jún. 29-i sajtófogadás alkalmából.) Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1962. 30 p.
1963 TAKÁCS József: Külföldi szakfolyóiratok a jogtudományok hálózati könyvtáraiban. 1963. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1963. 89 p. TAKÁCS József–VEREDY Katalin: Az Országgyűlési Könyvtár a jogászi munka segítője. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1963. 71 p.
1966 Külföldi szakfolyóiratok a jogtudományok könyvtári szakhálózatában. 1966. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1966. 83 p. 1967 A Nagy Októberi Szocialista Forradalom a korabeli kapitalista sajtó tükrében. Bp. Országgyűlési Könyvtár–Magyar Távirati Iroda, 1967. 36 p. KAKUSZI Mária: Szovjet jog a magyar jogirodalomban. 1945–1966. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1967. 79 p.
447 1969 Szakmunkás képzés külföldön. Szakirodalmi tájékoztató országgyűlési képviselők részére a szakmunkás képzés törvényjavaslathoz. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1969. 15 p. 1970 KAKUSZI Mária, E.: Külföldi szakfolyóiratok a jogtudományok könyvtári szakhálózatában. 1970. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1970. 75 p. 1972 Országgyűlési Könyvtár. Útmutató. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1972. 13 p. 1974 A hazai jogi szakkönyvtárak jogi szakfolyóiratainak 1973. évi lelőhelyjegyzéke. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1974. 135 p. Az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának hivatalos kiadványai az Országgyűlési Könyvtárban. 1946–1973. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1974. 21 p. NAGY Katalin: Az Országgyűlési Könyvtár Magyar Tanácsköztársaság különgyűjteményének gyarapodása. 1959–1974. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1974. 72 p. 1975 JURCSIK Erzsébet: Az ENSZ Közgyűlés hivatalos kiadványai az Országgyűlési Könyvtárban. 1946–1974. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1975. 39 p. 1976 A hazai jogi szakkönyvtárak kurrens jogi szakfolyóiratainak 1975. évi lelőhelyjegyzéke. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1976. 163 p. ASBÓTH Lászlóné: Az ENSZ Gyámsági Tanácsa hivatalos kiadványai az Országgyűlési Könyvtárban. 1947–1975. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1976. 14 p. TRÓCSÁNYI László: Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hivatalos kiadványai az Országgyűlési Könyvtárban. 1946–1975. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1976. 14 p.
448 1977 BIBÓ István: Az 1790–91: 67. tc. és az 1825–27:8, 9. és 15. tc. alapján létrejött rendszeres regnikoláris bizottságok kiadványainak bibliográfiája. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1977. 117 p. NAGY Lajos: A magyar jogi információszolgáltatás forrásai és eszközei. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1977. 102 p. OBLÁTHNÉ KISS Zsuzsa: Az UNCTAD hivatalos kiadványai az Országgyűlési Könyvtárban. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1977. 21 p.
1978 A hazai jogi szakkönyvtárak kurrens külföldi jogi szakfolyóiratainak 1977. évi lelőhelyjegyzéke. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1978. 203 p. Az Országgyűlési Könyvtár világpolitikai információs szolgáltatásában feldolgozott folyóiratok. Bp. 1978. 103 p. BALKAY Bálintné: Az Országgyűlési Könyvtár ENSZ-letéti gyűjteménye. (Ismertető.) Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1978. 21 p. Emigráns magyar szervezetek az Egyesült Államokban. Adattár. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1978. 42 p. GAZDAG Ferenc–KRAUSZ Tamás–MESTERHÁZI Miklós: Az egységpolitika és a munkásmozgalom Nyugat-Európában. Összeállítás a külföldi politikai irodalomból. 1976– 1977. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1978. 139 p.
1979 Az ENSZ-kiadványok jelzetei és közreadó testületei. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1979. 164 p. NAGY Lajos–VEREDY Katalin, B.: A külföldi jogi információszolgáltatás forrásai és eszközei. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1979. 135 p.
1980 A "magyar modell" nyugati értelmezése. Válogatott és részben annotált bibliográfia. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1980. 21 p. KENDE István: Katonai konfliktusok Fekete-Afrikában. Összeállítás a külföldi politikai irodalomból. 1975–1979. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1980. 66 p.
449 SETÉNYI Mátyásné–ZOLNAY Vilmosné: Külföldi kurrens időszaki sajtótermékek az Országgyűlési Könyvtárban. 1979. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1980. 273 p. ZÁDOR Tibor: A nemzetközi terrorizmus. Összeállítás a külföldi politikai irodalomból. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1980. 74 p.
1981 BAJNOKNÉ SZÉCSEY Réka: Városi Szemle. 1945–1948. Repertórium. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1981. 67 p. NAGY Katalin: Az Országgyűlési Könyvtár Magyar Tanácsköztársaság különgyűjteményének gyarapodása. 1975–1980. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1981. 82 p. OBLATHNÉ KISS Zsuzsa: A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet kiadványai az Országgyűlési Könyvtárban. 1920–1981. 1. köt. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1981. 191 p.
1982 SETÉNYI Mátyásné–ZOLNAY Vilmosné: Külföldi kurrens időszaki sajtótermékek az Országgyűlési Könyvtárban. 1982. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1982. 327 p. Nemzetközi kérdések. Az Országgyűlési Könyvtár témafigyelő-szolgáltatása. 1983. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1982. 27 p.
1983 NAGY Lajos–BALÁZSNÉ VEREDY Katalin: Állam- és jogtudományi bibliográfia.1980–1981. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1983. 353 p. OBLATHNÉ KISS Zsuzsa: A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet kiadványai az Országgyűlési Könyvtárban. 1920–1981. 2. A. köt. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1983. 146 p.
1984 A hazai jogi szakkönyvtárak kurrens külföldi jogi szakfolyóiratainak 1983. évi lelőhelyjegyzéke. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1984. 137 p. A Magyar Tanácsköztársaság kiadványai az Országgyűlési Könyvtárban. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1984. 269 p. BALKAY Bálintné: Az Országgyűlési Könyvtár ENSZ letéti gyűjteménye. 2. jav. kiad. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1984. 15 p.
450
1985 NAGY Lajos–BALÁZSNÉ VEREDY Katalin: Állam- és jogtudományi bibliográfia. 1982– 1983. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1985. 465 p. 1986 NAGY Csaba: Latin-Amerika joga. A válogatott külföldi szakirodalom bibliográfiája. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1986. 99 p. PINTÉR Katalin: Az Országgyűlési Könyvtár Külföldi Parlamenti Kiadványok Gyűjteménye. (Ismertető.) Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1986. 10 p.
1987 NAGY Csaba: Annotált bibliográfia a közigazgatási reform és ellenőrzés egyes kérdéseire vonatkozó 1975–1987. évi válogatott külföldi irodalomról. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1987. 181 lev. 1988 Külföldi kurrens időszaki sajtótermékek az Országgyűlési Könyvtárban. 1988. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1988. 245 p. NAGY Csaba: A közigazgatás és a közszolgálat modernizálása, a közigazgatás és az állampolgárok kapcsolatainak javítása. Az 1975–1987. évi válogatott külföldi jogi irodalom annotált bibliográfiája. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1988. 122 lev. NAGY Csaba: Az ombudsmanra vonatkozó 1975–1987. évi válogatott külföldi jogi irodalom annotált bibliográfiája. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1988. 46 lev.
1989 MARCZINNÉ SCHÖN Katalin: A világkiállítások válogatott bibliográfiája. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1989. 52 p.
451 1990 HARASZTI Pálné: Pártdok. Pártok, politikai és társadalmi szervezetek az 1989. évi hazai sajtóban. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1990. 138 p. JÓNÁS Károly: Adatok és tények az 1985–1990. évi Országgyűlésről. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1990. 138 p. JÓNÁS Károly: Magyar kormányprogramok bibliográfiája. 1944–1990. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1990. 221 p. NAGY Csaba: Alkotmánybíráskodás. Az 1980–1989. évi válogatott külföldi irodalom bibliográfiája. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1990. 51 lev. NAGY Csaba: Állampolgári alapjogok, emberi jogok. Az 1980–1989. évi válogatott külföldi irodalom bibliográfiája. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1990. 37 lev. NAGY Csaba: Az Európai Gazdasági Közösség, az Európai Gazdasági Közösség tagállamai, az Amerikai Egyesült Államok és Japán kereskedelmi jogára /társasági jogi kérdések/, versenyjogára és jövedelemadó szabályozására vonatkozó 1980–1989. évi angol nyelvű válogatott külföldi irodalom bibliográfiája. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1990. 56 lev. NAGY Csaba: A közigazgatási eljárás és közigazgatási bíráskodás 1980–1990. évi válogatott külföldi irodalmának bibliográfiája. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1990. 43 lev. OROSZ Ágnes: A tőzsde- és értékpapírjog válogatott magyar és külföldi szakirodalma, 1980– 1989. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1990. 31 lev.
1991 Külföldi kurrens időszaki sajtótermékek az Országgyűlési Könyvtárban. 1991. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1991. 149 p. 1992 NAGY Csaba: Az abortusz jogi kérdéseire vonatkozó 1980–1992. évi válogatott külföldi irodalom bibliográfiája. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1992. 23 lev. NAGY Csaba: Az alkotmánybíráskodásra vonatkozó 1980–1990. évi válogatott külföldi jogi irodalom bibliográfiája. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1992. 121 lev.
452 1993 NAGY Csaba: A Spanyolország jogára vonatkozó, 1980–1992. évi válogatott külföldi jogi irodalom bibliográfiája. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1993. 80 lev. 1994 NAGY Csaba: A "British Journal of Criminology", a "Journal of Criminal Justice" és a "Journal of Criminal Law and Criminology" c. folyóiratok 1990–1993. évi cikkeinek annotált bibliográfiája. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1994. 89 p. NAGY Csaba: A svájci jogra vonatkozó, 1988–1993. évi, válogatott külföldi cikkek és tanulmányok bibliográfiája az Országgyűlési Könyvtár számítógépes külföldi jogi adatbázisa alapján. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1994. 36 p. NAGY Csaba: Az átalakulóban lévő, valamint az újonnan függetlenné vált közép- és keleteurópai államok alkotmányos rendszerére vonatkozó, 1989–1993. évi válogatott külföldi irodalom bibliográfiája. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1994. 57 p. NAGY Csaba: Az USA Legfelsőbb Bíróságának ítéleteivel kapcsolatos 1990–1994. évi, válogatott angol nyelvű cikkek bibliográfiája. Bp. Országgyűlési Könyvtár, Bp. 1994. 43 p. Az Országgyűlési Könyvtár képviselőtájékoztatási szolgáltatásai. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1994. [25 p.] Országgyűlési Könyvtár. Útmutató. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1994. 10 p. VILLÁM Judit: Augusztus 20. Ünneptörténet, dokumentumok, beszédek, cikkek, tanulmányok. HID 1. sz. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1994. 130 p. BARÁTH Sándorné – SZARKÁNÉ CSÁKÓ Beáta: Október 23. Kronológia, dokumentumok, tanulmányok, beszédek, idézetek. HID 3. sz. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1994. 319 p. DRASKOVICH Edina: Forradalom és szabadságharc 1848–49. Dokumentumok, beszámolók, cikkek, tanulmányok. HID 4. sz. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1994. 162 p. 1995 HARASZTI Katalin–RÓNAI Iván: A közbeszerzésekről. HID 5. sz. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1995. 316 p. VILLÁM Judit–KARDOS Krisztina: Média. (Jogi, társadalomtudományi szakirodalom és sajtó szelektív jegyzéke.) HID 2. sz. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1995. [124] p.
453 M.4.22.
Időszaki kiadványok, sorozatok
Országgyűlés Könyvtára. Új szerzemények. 1–10. sz. 1949. október 15. – 1951. június. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1949–1951. A külföldön megjelent fontosabb jogtudományi művek jegyzéke. 1960–1989. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1960–1989. A külföldön megjelent fontosabb történettudományi művek (legújabb kor) jegyzéke. 1960–1961. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1960–1961. Külföldön megjelent fontosabb történelemtudományi művek jegyzéke. 1962–1973. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1962–1973. Külföldön megjelent fontosabb legújabbkori történelmi és politikai művek jegyzéke. 1974–1986. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1974–1987. Az ENSZ ... évi titkársági kiadványai az Országgyűlési Könyvtárban. 1966– Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1967– UNESCO kiadványok. Válogatott bibliográfia. 1972 -Bp. Magyar UNESCO Bizottság – Országgyűlési Könyvtár, 1973– Országgyűlési Könyvtár Híradója. 1972–1974. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1972–1974. Világpolitikai információ és dokumentáció, 1974–1978. Kumulált permutált index. 1–10. köt. Bp. Országgyűlési Könyvtár Információs–Dokumentációs Szolgálat, 1980. Világpolitikai információk permutált indexe. 1–27. 1974–1989. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1975–1988. Világpolitikai dokumentáció permutált indexe. 1974–1983. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1975–1984. Ajánló bibliográfia a hivatali szakkönyvtárak részére. 1975–1987. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1975–1987. Parlamenti Kurír. 1975. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1975. B8. Az Országgyűlési Könyvtár Híradója. 1976–1978. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1976–1978. Világpolitikai tanulmányok. Fordítások az Országgyűlési Könyvtár információs dokumentációs szolgálatának anyagából. Külpolitika, világgazdaság, elméleti kérdések. 1976–1977. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1976–1977.
454 Fordítások az Országgyűlési Könyvtár információs dokumentációs szolgálatának anyagából. Külpolitika, világgazdaság, elméleti kérdések. 1977–1987. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1977–1987. Tanácsi Dokumentumok. 1977–1987. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1977–1987. Világpolitikai információ és dokumentáció. 1979–1980. Kumulált permutált index. 1–3. köt. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1982. 1000 p. Állam- és jogtudományi bibliográfia. 1980/1981–1982/1983. Összeáll. NAGY Lajos– BALÁZSNÉ VEREDY Katalin. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1983, 1985. A magyar állam- és jogtudományi irodalom bibliográfiája, 1980–1986. Összeáll. NAGY Lajos–BALÁZSNÉ VEREDY Katalin. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1980–1986. Az Országgyűlési Könyvtár Híradója. 1980–1982. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1980–1982. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet kiadványai az Országgyűlési Könyvtárban. 1981–1984. 1–2. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1985. Az Országgyűlési Könyvtár témafigyelő szolgáltatása. 1983–1991. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1983–1991. Folyóiratjegyzék az információs és dokumentációs szolgáltatásokhoz. 1983–1991. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1983–1991. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet kiadványai az Országgyűlési Könyvtárban. 1984–1985. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1986. 52 p. Külföldi jogi dokumentáció. 1984–1988. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1984–1988. Külföldi jogszabályok permutált indexe. 1985–1987. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1985–1987. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet kiadványai az Országgyűlési Könyvtárban. 1985–1987. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1988. 84 p. Tartalomjegyzék-másolat megrendeléséhez ajánlott folyóiratok jegyzéke. 1985–1991. Bp, Országgyűlési Könyvtár, 1985–1991. A magyar állam- és jogtudományi irodalom bibliográfiája, 1987–1990. Összeáll. BALÁZSNÉ VEREDY Katalin–OROSZ Ágnes. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1986–1992.
455 A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet kiadványai az Országgyűlési Könyvtárban. 1987–1989. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1989. 71 p. Tárgyszóindex az ENSZ Letéti Gyűjteménybe ... között beérkezett előzetes és ideiglenes anyagok jegyzékeihez. 1989- Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1990– A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet kiadványai az Országgyűlési Könyvtárban. 1989–1992. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1992. 80 p. Tárgyszóindex az ... között beérkezett amerikai, ausztrál, brit, francia és német parlament válogatott dokumentumaihoz. 1990- Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1991– A magyar jogi irodalom válogatott bibliográfiája 1991/1–2. Összeáll. BALÁZSNÉ VEREDY Katalin – OROSZ Ágnes. Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1993. 286 p. Háttérinformációk, Dokumentumok (HID) 1–Bp. Országgyűlési Könyvtár, 1994–
M. 5. A KÖNYVTÁR TÖRTÉNETÉNEK FONTOSABB DOKUMENTUMAIBÓL
337
RÉSZLET A KÖNYVTÁR ELSŐ ÜGYRENDJÉBŐL (1909)
338
AZ 1935-ÖS SZERVEZETI SZABÁLYZAT ELSŐ OLDALA
339
AZ 1948-AS KÖNYVTÁRI ÜGYREND ELSŐ OLDALA
340
AZ ORSZÁGGYŰLÉS KÖNYVTÁRA A NÉPMŰVELÉSI MINISZTÉRIUM FELÜGYELETE ALÁ KERÜL
341
AZ EURÓPA TANÁCS FŐTITKÁRÁNAK LEVELE AZ EURÓPA TANÁCS INFORMÁCIÓS ÉS DOKUMENTÁCIÓS KÖZPONTJÁNAK FELÁLLÍTÁSÁRÓL