MŰ-HELY TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 1065 Bp., VI. Bajcsy-Zs. út 31. TEL: 312 4570, 312 4573, /FAX: 312 2598
POB: 1368 BP 5. PF 215, E MAIL:
[email protected]
ORSZÁGOS BANKFIÓK-HÁLÓZAT FEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK MEGALAPOZÁSA A Q&Q BANKNÁL
ISMERTETŐ
BUDAPEST 2008. MÁRCIUS HÓ
Összeállította: Ruzsányi Tivadar Vezérigazgató: dr. Nagy Béla 2
TÉRINFORMATIKAI ADATBÁZIS KIÉPÍTÉS, AKTUALIZÁLÁS BANKFIÓKOK
TAKARÉKSZÖVETKEZETEK
3
TÉRINFORMATIKAI ADATBÁZIS KIÉPÍTÉS, AKTUALIZÁLÁS KSH ADATOK: BELTERÜLET
KSH ADATOK: TELEPÜLÉSEK
4
TÉRINFORMATIKAI ADATBÁZIS KIÉPÍTÉS, AKTUALIZÁLÁS KSH ADATOK: MEGYÉK
5
TEMATIKÁK
6
7
TERÜLETI STATISZTIKAI ÉRTÉKELÉS Az ORSZÁGOS BANKFIÓK-HÁLÓZAT FEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK MEGALAPOZÁSA, Területi bankstatisztika c. dokumentációban három olyan mutatót vezettünk be, amelyeket területi egységek (település, (kistérség), megye, illetve ország) szintjén a fejlettség, avagy az ellátottság összehasonlítására alkalmaznak. Ezek a mutatók a következők voltak: − 10.000 fő állandó lakosra jutó pénzintézetek száma, − 1 milliárd forint SZJA-ra jutó pénzintézetek száma, − 100 működő vállalkozóra jutó pénzintézetek száma. 10000 főre jutó
Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Budapest Ország
3.66 3.49 3.47 2.85 2.74 2.85 4.53 2.63 4.67 3.04 3.37 3.44 2.46 4.01 3.34 4.36 3.18 3.40 4.11 3.05 3.25
szóródás
0.18
100 1 Milliárd Ft vállalkozásra SZJA‑ra jutó jutó pénzintézetek száma 4.53 3.63 4.58 3.35 2.73 2.09 3.54 2.99 4.58 3.55 2.68 4.14 1.72 5.01 5.12 4.67 2.75 3.20 4.01 1.25 2.58
0.31
0.59 0.52 0.67 0.61 0.40 0.45 0.60 0.44 0.80 0.59 0.50 0.70 0.34 0.66 0.66 0.72 0.49 0.48 0.59 0.27 0.46
0.24
Az előbbi területi mutatók közül a megyei és budapesti mutatók eloszlását áttekintve arra a sajátosságra kívánjuk felhívni a figyelmet, miszerint a legnagyobb szóródás az 1 milliárd forint SZJA-ra jutó pénzintézetek számát tekintve, azaz ennél a mutatónál különböznek a legnagyobb mértékben a területi egységek. Itt a legnagyobb a relatív különbség a legalacsonyabb és a legmagasabb értékek között. A következő oldalon bemutatott eloszlás alapján az is kitűnik, hogy három területi egység, Budapest, Pest és Fejér megye kifejezetten elkülönül a többiektől, miközben a területi elhelyezkedést illetően egy tömböt, mintegy központi „régiót” alkotnak. Ez arra utal, hogy Budapesten és kissé tágabb agglomerációs körzetében, ahol általában
8
magasabb a személyi jövedelem mint az ország más részeiben, várható, hogy ezen mutatót illetően nagyobbak a fejlődési lehetőségek. Logistic(3.54762; 0.62985) X <= 1.693 5.0%
0.5
X <= 5.402 95.0%
0.45 0.4 0.35 0.3 0.25 0.2 0.15 0.1 0.05 0 1
1.5
2
2.5
3
3.5
4
4.5
5
5.5
Gyakorisági tábla az 1 milliárd forint SZJA-ra jutó pénzintézetek számához a megyei és a budapesti adatok alapján.
A továbbiakban ugyanakkor célszerűbbnek tartjuk az ellátottsági mutatók helyett az 1 pénzintézetre jutó − állandó lakosok, − SZJA és − működő vállalkozások bevezetését, mivel ezek a mutatók alkalmasabbnak tűnnek pl. akár változó pénzintézeti szám és ellátási körzetek esetében is a telepítési lehetőségek összehasonlítására, az igényelt rangsor megállapítására. Érdemes azonban még ezt megelőzően kitérni az adatbázisban rejlő néhány statisztikai lehetőség elemzésére. Az adatbázis tartalmazza a települések státuszát is. Ennek segítésével lehetőség nyílt − a települések státusz szerinti eloszlása és a − pénzintézetek bankfiók-takarékszövetkezet megoszlása közötti összefüggés vizsgálatára az alábbi táblázat figyelembevételével: Település - státusz Budapest (kerületei) - 5 MJ városok - 4 városok - 3 nagyközségek - 2 községek - 1 összes
Bankfiókok 479 427 599 32 17 1554
Pénzintézetek száma (db) Takaréksz. összes 39 518 189 616 358 957 155 187 982 999 1723 3277
Megállapíthattuk, hogy a település-státusz és a pénzintézetek bankfióktakarékszövetkezet szerinti megoszlása nem független, ami abban nyilvánul meg, hogy a bankfiókok a városokra, illetve a magasabb státuszú megyei jogú városokra 9
valamint Budapestre jellemzőek, míg a takarékszövetkezetek inkább a községekre. Ahogy Budapesten szinte ritkaságszámba mennek a takarékszövetkezetek, hasonló a helyzet a községekben a bankfiókokkal. A pénzintézetek ezen megoszlása némileg arra emlékeztet, mintha a takarékszövetkezetek egy bizonyos „alapellátást” biztosítanának, míg a bankfiókok a magasabb státuszú településeken funkcionálva állnak rendelkezésre a komplexebb pénzügyi szolgáltatásokkal (banki termékek). Ehhez kapcsolódóan közelítően azt is kiszámoltuk, hogy a népesség, az SZJA és a vállalkozások területi eloszlása, illetve a bankfiókok és a takarékszövetkezetek területi eloszlása eredményeként hogyan is viszonyul egymáshoz az egy bankfiókra jutó népesség, SZJA és vállalkozások száma. Népesség (fő) 3 229 2 938
1 bankfiókra jutó 1 takarékszövetkezeti fiókra jutó
SZJA (Ft) 518 660 859 269 918 047
Vállalkozás 276 231
(azon települések esetében, melyek rendelkeznek pénzintézettel)
Megállapíthatjuk, hogy a bankfiókokra és a takarékszövetkezetekre általában érvényes telepítési hely kiválasztási stratégia eredményeként - a településszintű (közigazgatási) adatok alapján − mind az 1 bankfiókra jutó átlagos népességszám, − mind az 1 bankfiókra jutó átlagos vállalkozás szám (különösen az utóbbi) észrevehetően nagyobb a bankfiókokat illetően. Az 1 bankfiókra jutó átlagos SZJA ugyanakkor majdnem kétszerese a bankfiókoknál mint a takarékszövetkezeteteknél, ami nyilván azzal a következménnyel jár, hogy ehhez kapcsolódóan a bankfiókokban a pénzforgalom is nagyobb és mindez – természetesen – elválaszthatatlan a bankfiók telepítési hely kiválasztásától. Vizsgáltuk a „kiemelt” bankok meglévő fiókjainak és a települések státusza közötti összefüggést is, melyről szintén az derült ki, hogy nem független a bankfiókok jelenléte attól, hogy milyen státuszú településről van szó – amely mögött (feltételezhetően) egy tendenciózusan érvényes telepítési stratégia húzódik, húzódott meg. Látható, miszerint − az OTP – mint a legtöbb fiókkal rendelkező bank, és egyben már az egy bank által működtethető fiókok számának a telítődés közelébe érkezve – fiókjainak több mint a fele a városokban működik. − Az P&P Bank – a jelenlegi helyzetében – az általánosan érvényes telepítési hely kiválasztási gyakorlatot folytatja, − míg a meglévő fiókok település státusz szerinti megoszlása szerint a Q&Q Bank mintha az OTP „népbank” jellegével konkurálna a városokban lévő erőteljes jelenlétével. − A többi bank – egyelőre - megelégszik az igen erős jelenléttel a fővárosban és a megyei jogú városokban.
10
A Q&Q Bank fiókjai (2007. dec. 31.).
A tervezett Q&Q bankfiókok telepítési helyének kiválasztása szerint egyértelműnek látszik a törekvés arra, hogy a Q&Q Bank tovább erősítse jelenlétét a városokban és közelítsen (legalábbis a fiókok számát tekintve) az OTP-hez, miközben a fővárost és a megyei jogú városokat illetően továbbra is érzékelhető az „elmaradása”.
A Q&Q Bank tervezett fiókjai.
Az eddigiekkel összefüggésben célszerű áttekintenünk az 1 pénzintézeti fiókra jutó népességszámot, SZJA-t és a vállalkozások számát. A következő oldalon lévő táblából kiderül, hogy a községek mindegyik mutató szempontjából le vannak szakadva a többi településtől, amely különösen éles már a nagyközségekhez képest is az SZJA és a vállalkozások száma szempontjából.
11
1 pénzintézeti fiókra jutó Népesség (fő) SZJA (Ft) Vállalkozás (db) 3 278 801 268 487 367 3 304 500 616 760 292 3 139 325 899 436 201 3 461 312 761 105 182 2 698 177 243 165 112 3 076 387 835 504 216
Település - státusz Budapest (kerületei) - 5 MJ városok - 4 városok - 3 nagyközségek - 2 községek - 1 ország
A fővárosban ugyanakkor kiemelkedően magas az 1 pénzintézeti fiókra jutó SZJA, ami több mint másfélszerese a megyei jogú városokban tapasztalhatónak. Ehhez hasonló és erőteljes ugrással haladják meg a megyei jogú városok a többi magyar városra jellemző mutatókat. Megvizsgáltuk és figyelemre méltó korrelációt találtunk az egyéb bankok fiókjainak a különböző státuszú településeken lévő száma és az 1 egyéb bankfiókra jutó SZJA között. Hasonlóan erős a korreláció az egyéb bankoknak a különböző státuszú településeken lévő fiókjainak száma és az 1 egyéb bankfiókra jutó működő vállalkozások száma között. Nyilvánvalónak tűnik, hogy (a bankonként külön nem részletezett un. egyéb bankok) kihasználják a magasabb státuszú települések által nyújtott mindazon előnyöket, melyek az 1 bankfiókra jutó magasabb SZJA-ból és vállalkozói számból fakad, ami – feltételezhetően – a telepítési helyből fakadó hatékonyabb működéssel párosul. Végül figyelemre méltó az összefüggés (és a korreláció) a különböző státuszú településeken az 1 pénzintézeti fiókra jutó SZJA és a működő vállalkozások száma között. Az 1 pénzintézeti fiókra jutó SZJA és vállakozások száma közötti összefüggés a különböző státuszú településeken 900 000 000
Főváros
1 fiókra jutó SZJA (Ft)
800 000 000 700 000 000 600 000 000
2
R = 0.9582
500 000 000
MJ város
400 000 000
város
300 000 000
nagyközség
200 000 000
község
100 000 000 0 0
50
100
150
200
250
300
350
400
1 fiókra jutó vállalkozások száma (db)
Minél feljebb lépünk a településhierarchiában, annál több SZJA-ra és működő vállalkozásra számíthatunk a településszintű adatok alapján valamely pénzintézeti
12
fiók telepítésekor. A településstátusból, a telepítési helyből fakadó „additív előnyök” kihasználása nyilván minden fiókhálózatot építő pénzintézet alapvető érdeke.
13
A Q&Q ÁLTAL TERVEZETT ÉS A JAVASOLT (+50) TELEPÍTÉSI HELYEK A Q&Q által tervezett potenciális telepítési helyeket kiegészítő, „javasolt +50” telepítési helyet – figyelembe véve a statisztikai előkészítést is – az alábbi szempontok szerint határoztuk meg. Kiválasztottunk az első csoportba 20 olyan települést, ahol nincs Q&Q bankfiók és nem szerepelnek a +100-as listában sem (ezek közül 2 településen nincs pénzintézet), továbbá a településen a mutatók a következőképpen alakulnak: − az 1 pénzintézetre jutó népesség > 3.000 fő − az 1 pénzintézetre jutó SZJA > 500.000.000 Ft − az 1 pénzintézetre jutó vállalkozások száma > 250 db
A kiegészítő, un. „javasolt telepítési helyek kiválaszrtása.
Kiválasztottunk a második csoportba – „kontroll csoport” - 15 olyan települést, ahol nincs Q&Q bankfiók és nem szerepelnek a +100-as listában sem, ám elképzelhető volt, hogy a vonzáskörzet alakulása javíthat a mutatók amúgy alacsony értékén. Ezeknél a településeknél nem számítottunk arra, hogy a rangsort illetően előkelő helyre kerülnek. Végül kiválasztottunk a harmadik csoportba 15 olyan települést, illetve budapesti kerületet, ahol már van Q&Q bankfiók, a +100-as listában nem szerepelnek, ugyanakkor településszinten egy vagy több mutató viszonylag magas értékkel rendelkezik.
14
A HUFF MODELL ELŐKÉSZÍTÉSE ÉS ALKALMAZÁSA A Huff modell1 a szolgáltató központok piaci vonzáskörzetének meghatározására szolgál. Alkalmazásához a pénzintézetek egy részét, mégpedig azokat, amelyek viszonylag közel helyezkednek el egymáshoz és együttesen alkotnak egy pénzintézeti központot, a számításokhoz összevontuk. Ilyen pénzintézeti központra a legjobb példa Budapesten a tágan értelmezett Belváros (a City), ahol 169 pénzintézeti fiók található egymástól legfeljebb néhány száz méter távolságra. Ennek eredményeként a 3423 pénzintézeti fiókot 1597 pénzintézeti központba vontunk össze, ám ezek közül 1196 helyen továbbra is csak egy pénzintézet szerepel. A Huff modell a következő eredményt szolgáltatta a vonzáskörzetek meghatározásához:
A vonzáskörzetek lehatárolását a következő áttekintő térkép mutatja be:
1
http://www.muhelyrt.hu/DOC/TAN/hma1999.pdf
15
A POTENCIÁLIS TELEPÍTÉSI HELYEK KOMPLEX ÉRTÉKELÉSE A komplex értékelésnél célszerű figyelembe venni a közigazgatási szintű és a vonzáskörzet szintű rangsorok különbségét, ami a különbség eloszlása alapján értékelhető. Példa erre az 1 pénzintézeti fiókra jutó SZJA rangszám különbsége: BetaGeneral(41.174; 32.666; -307.61; 244.10) X <= -52.6 5.0%
1.8
X <= 51.7 95.0%
1.6
Values x 10^-2
1.4 1.2 1 0.8 0.6 0.4 0.2 0 -100
-80
-60
-40
-20
0
20
40
60
80
100
Az 1 pénzintézeti fiókra jutó rangszám-különbség gyakorisági táblája és az eloszlás.
A rangszám-eloszlás alapján bevezetett komplex értékelés és a Mapinfow által nyújtott lehetőségek figyelembe vételével az alábbi térképen bevezetett minősítés alkalmazható a potenciális telepítési helyek értékelésére.
A potenciális telepítési helyek minősítése és elhelyezkedése.
16
ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS o
A bankfiókok a magasabb státuszú településekre (városok, Budapest) jellemzőek, míg a takarékszövetkezetek inkább a községekre. Az egy bankfiókra jutó átlagos SZJA majdnem kétszerese az egy takarékszövetkezetre jutó értéknek, de magasabb az egy bankfiókra jutó átlagos népességszám és az átlagos vállalkozás szám is (különösen az utóbbi). Feltételezzük, hogy mindez elválaszthatatlan a
bankfiókoknál általánosan érvényesülő telepítési stratégiától, az ebből fakadó nagyobb hatékonyságtól. o
Úgy tűnik, hogy a városokban lévő erőteljes jelenlétével az OTP „népbank” jellegével kíván konkurálni. A tervezett Q&Q bankfiókok telepítési helyének kiválasztása szerint is egyértelműnek látszik a törekvés arra, hogy a Q&Q Bank tovább erősítse jelenlétét a városokban és közelítsen (legalábbis a fiókok számát tekintve) az OTP-hez.
o
A többi bank – egyelőre – megelégszik az igen erős jelenléttel a fővárosban és a megyei jogú városokban. Nyilvánvaló, hogy ezek a bankok kihasználják a magasabb státuszú települések által nyújtott mindazon előnyöket, melyek az 1 bankfiókra jutó magasabb SZJA-ból és vállalkozói számból fakad, ami – feltételezhetően – a telepítési helyből fakadó hatékonyabb működéssel párosul. Igazolható, hogy minél feljebb lépünk a településhierarchiában, annál több SZJAra és működő vállalkozásra számíthatunk a településszintű adatok alapján valamely pénzintézeti fiók telepítésekor. (A településstátusból, a telepítési helyből fakadó „additív előnyök” kihasználása minden fiókhálózatot építő pénzintézet alapvető érdeke.)
o
A személyi jövedelemadó területi statisztikai elemzése alapján arra számíthatunk, hogy Budapesten és kissé tágabb agglomerációs körzetében nagyobbak a fejlődési lehetőségek. Ezzel összhangban van az, hogy a bevezetett, a
közigazgatási és körzetszintű a rangszámok átlagára épülő minősítés szerint kiválónak értékelt telepítési helyek - egy kivételével - a tágan értelmezett Budapesti Agglomerációban és a megyei jogú városokban helyezkednek el. o
Figyelembe véve azt is, hogy a kisebb, általában az alacsonyabb státuszú településeket magukban foglaló térségekben a pénzintézeti sűrűség elérte a telítődési szintet2, javasoljuk a potenciális telepítési helyek közül a kiválónak és a
jónak értékelt telepítési helyek figyelembe vételét a Q&Q Bank telepítési célpontjai között.
2
A jövőt tekintve nem kizárt, hogy a megfelelő telepítési helyek kiválasztása a nagyvárosokon belüli részletesebb szerkezeti elemzést igényel.
17