EME
Irodalmi szemle. Dantologia. Vita ed Opere di Dante
Alighieri,
per G. A. Scartazzini.
Milano,
1895.
Scartazzini t a n á r , Dante f á r a d h a t a t l a n bávára, csak a m i n a p a d t a ki nagy lipcsei c o m m e n t a r j á n a k q u i n t e s s e n t i a j á t * ) , megint egy remek „vademecum"-mal örvendeztetvén meg az isteni költő életét és műveit tanulmányozó t u d ó s o k a t és d i l e t t á n s o k a t . A „Dantologia" nem t a r t a r r a igényt, hogy é l e t r a j z n a k nézzék. Commentarium sem a k a r l e n n i ; sőt az a g g tudós, a ki egy egész emberéletet azzal t ö l t ö t t el, hogy a Commedia h a l h a t a t l a n költőjével b e n s ő ismeretséget kössön és kiirtson száz meg száz előítéletet, m e g g y ö n g í t s e a k ö z t u d a t b a f u r a k o d o t t halomnyi h a m i s a d a t tekintélyét, — a kéz a l a t t levő m u n k á r a még azt a szerénységet is r á a k a r j a oktrojálni, hogy t ö r téneti, irodalmi, kritikai, vagy aesthetikai t a n u l m á n y - s z á m b a m e n j e n . Óriási a d a t t á r ez a 4 0 8 oldalas könyv. Nincs az a v i t á s kérdés, a mely Dante életének bármely m o z z a n a t a , s epochalis vagy k i s e b b műveinek értelmezése körűi felmerülhet, hogy biztos ú t b a i g a z í t á s t ne találna benne. A m u n k a I. részében a költő életét t á r g y a l ó bibliographiai irod a l m a t m u t a t j a be. Tudvalevő, hogy Dante nem h a g y o t t életrajzot az u t ó k o r r a ; nem intézett hozzá czímezve leveleket, mint például P e t r a r c a ; az az egy-pár többé-kevésbé kétes eredetű levél v a j m i kevés direct adathoz j u t t a t bennünket. Ötszáz év óta egész k ö n y v t á r a k a t ö s s z e r ó t t a k u g y a n erről is, de megbízható d a t u m o k r a csak elvétve b u k k a n a kritikus. Az Emese álmának h a s o n m á s á t ó l kezdve, le a b a r á t c s u h a , a b a r langok, a veroniai menyecskék meséjéig tele a k g a t t á k a z o k a t az ú g y nevezett. életrajzokat mindenféle bizarr, p h a n t a s t i c u s képpel, a helyett, hogy a leghitelesebb f o r r á s b ó l : s a j á t munkáiból s a kor d o c u m e n t u maiból állították volna össze m á r v a l a h á r a . Regények lettek azok n a g y o b b á r a ; képtelen hypothesisek, hihetetlen combinatiok r a k t á r a . Boc*) La Divina Commedia di Dante. Riveduta nel testo e commentata da Scartazzini. Edizione minőre. Milano, 1894. Ajánlva a Dante-lanulmányok maecenasának. lord Warren Vernonnak. 31
EME 446
IRODALMI
SZEMLE.
caccio írta meg az első e f a j t a regényt, azóta teremnek, mint a gomba. Ebben a században a nápolyi Troya volt az atyamesterük. Irodalmi curiosumok ezek legföljebb; komolyságot várni tőlük annyi lenne éppen, m i n t h a történeti tények igazolására don Quichotte-ot akarnánk idézni. Már pedig a tudományos szakbeli k u t a t á s mostani állása mellett, Dante teljes, kritikai életrajzára, ki t u d j a , meddig kellend még várnunk az eddigi gyarló a d a t t á r i codexek mellett. Kivált a firenzei Societa Dantesca Italiani Rivistá-i s legutóbb az amerikai Dante Society Annual Reportjai biztatnak e feladat mielőbbi megoldásával; sőt a cambridgei csak a minap azzal a rég várt hírrel lepett meg, hogy Passerini gróf, a Velenczében 1893. óta megjelenő Giornale Dantesco szerkesztője ez idő szerint egy ily a d a t t á r o n dolgozik. De Scartazzini nem hiszi, hogy a terv egyhamar megvalósuljon... „Nem látják azt már meg a mi szemeink... tt A történeti és irodalmi segédforrások kimerítő felsorolása után a XIII. századbeli nyelvet tárgyaló kútfők méltatása következik. Minthogy az isteni költemény, a melyre „ég és föld rátette a kezét", felöleli a korszak összes tudását, mythologiát, történelmet, csillagászatot, földrajzot, bölcsészetet ée theologiát, politikát és természettudományokat: tökéletes megértéséhez a középkornak nem közönséges ismerete szükséges; azonkivűl j á r t a s n a k kell lenni a nyelvészetben, mert különben sokszor homályban marad a költemény szószerinti jelentése. Vergilt, Horacot, Ovidiust, Liviust, Lucanust, Cicerót, Aristotelest, Sz. Ágostont, Aquinoi Tamást, Boetiust s az ó- és középkornak annyi más bölcsészét és theologusát, legendáját és hagyományát is meg kellvén i s m e r n i : Scartazzini e tekintetben is megbecsülhetetlen kalauz. A szépművészetek, melyeknek fejlesztésére ember ő nála jelentékenyebb hatással aligha volt, szintén megkívánják, hogy Dante kedveért velők ne csak felületesen foglalkozzunk. Az ide vonatkozó tájékoztató m u n k á k a t is megtaláljuk itt. És mert Danteról tömérdek tanulmányt írtak össze világszerte, szeretnők azt is mind egy teljes bibliographiában együtt látni. Úgyde Scartazzini a m a g a nagyon is indokolt pessimismusával, a ránk mostanában beköszöntő évtizedektől ezt sem reméli. Annyi talány várja itt még a m a g a Oidiposát, hogy esztelenség volna bárkiről is feltenni, hogy azt a sok kétséges, határozatlan kérdést képes leszen megfejteni s le t u d j a emelni a fátyolt minden mysteriumról. „Non liquet, nem tudjuk, nem értjük." A II. fejezetben a Dante születésétől Beatrice haláláig terjedő időszakkal foglalkozik. Szól a költő őseiről, születéséről, gyermekkoráról, első tanulmányairól, barátairól, első szerelméről, katonáskodásáról „kedvesének" elhunytáról s az egykorú főbb politikai eseményekről. Bebizonyítja többek közt, hogy sem azoknak a commentatoroknak nincs igazuk, a kik Beatricetől m e g t a g a d j á k a valóságos létezést és puszta abstractionak, a német-római császárság megszemélyesítésének, a működő értelem jelképének, vagy általában a nő eszményének, vagy az egyház
EME IRODALMI
SZEMLE.
447
symbolumának t e k i n t i k ; de viszont nem ad i g a z a t a z o k n a k sem, a kik Folco P o r t i n a r i leányát t a r t j á k a költő kedvesének. E nézetekkel k i merítően Prolegomenái-ban *), valamint egy másik n a g y s z a b á s ú művében**) végzett. E z ú t t a l meg kell elégednünk a végeredmény b e m u t a t á s á v a l , mely a b b a n áll, hogy Dante kedvesének semmi esetre sem „Beatrice" volt az igazi neve. Azt nem t a g a d j a , hogy Folco P o r t i n a r i leányát, Simoné dei B a r t i nejét, Beatricenak hívták, de ez a nő nem lehetett Dante kedvese. Csak nem kürtöli világgá kedvesének nevét, mikor a „Vita N u o v a " - b a n t ö b b helyt nyiltan kimondja, hogy nem a k a r j a elárulni szerelmének t i t k á t , t e h á t a nevét sem. M i n d j á r t a könyv elején ő maga, Dante említi, hogy az ő kedvesét csak azok nevezik Beatricenak, a kik nem t u d j á k az igazi nevét. Dante kedvesét minden m á s n a k h í v h a t t á k , csak Beatricenak nem. I l i á b a n hivatkoznak az illetők az akkori t r o u b a d o u r o k r a , meg a középkori női cultus különcz d i v a t j á r a , azt nem hitethetik el velünk, hogy Dante kedvese, a ki őt felvezette Isten színe elébe s a kit életének ő r a n g y a l á v á tett, — hogy az a n ő valaha valakinek másnak a hites felesége volt légyen. Majd á t t é r a Beatrice halálától VII. Henrik császár h a l á l á i g t e r jedő 2 3 óv ismertetésére. A költő kétségbeeséssel h a t á r o s lelkiállapotának, második szerelmének, a t u d o m á n y v i g a s z t a l ó erejének r a j z á h o z mindenüvé odacsatolja lelkiismeretes bírálaton á t s z ű r t f o r r á s - g y ű j t é s é t . Családi tűzhelyére, nyilvános szereplésére, száműzetésére, b u j d o s á s á b a n t ö l t ö t t éveire s a nagy csalódásra vonatkozó adatok a l e g ú j a b b k u t a tások felhasználásával vannak elősorolva; e kérdéseknél is m e g d ö n t h e tetlen érvekkel ver le számos olyan állítást, a mik közelismerésben részesültek a sok hivatlan, nem r i t k á n jóhiszemű, de rendesen gyenge apparatussal dolgozó D a n t e - b ú v á r o k révén. Kivált magánéletéről keringenek a legképtelenebb hírek, a legb a d a r a b b mendemondák. H á z a s s á g á r ó l , gyermekeiről, feleségéről ő m a g a szándékosan-e, vagy véletlenül, de következetesen h a l l g a t . Boldog volt e h á t a házassága, vagy boldogtalan ? A két ellentétes nézet mellett egyenlő számú érveket hoztak fel, de azért ma sem t u d j u k , hogy Gemma jó, n y á j a s feleség volt-e, avagy valóságos X a n t i p p e ; hogy áldás volt-e oldalán a férj életére, vagy pokol. De másrészt a felől sem t u d t u n k t i s z t á b a jönni eddig, hogy m a g a Dante milyen férj, milyen apa lehetett. Szeretnők — úgymond a tudós kutató, -— h a a l e g j o b b a t t e h e t n ő k fel r ó l a ; de fájdalom, nagyon is jól t u d j u k , hogy n a g y szellemek, híres költők és tudósok nem mindig a legjobb férjek és c s a l á d a p á k . E g y némelyik asszony sokat t u d n a arról beszélni szegény, hogy a férj lángesze, hírneve, t u d á s a elég-e egy asszonyi szív b o l d o g í t á s á r a . Az I. rész IV. fejezetében Dante életének utolsó k o r s z a k á t m é l t a t j a , 1313-tól 2 1 - i g . Önvallomásait, megtérését z a r á n d o k l á s á t , utolsó me*) Prolegomeni della Div. Com. Lipsia, 1890. (177—183. 1.) **) Dante-Haiulbuch. Leipzig, 1892. (171—193. 1.) 31*
EME 448
IRODALMI
SZEMLE.
nedékét, halálát, sírjában is üldöztetését tárgyalja. Majd származásával és apotheosisével z á r j a be ezt a részt. Most következik a költő műveinek bibliographiája. A Commedia codexeit egy származási-ág teszi áttekinthetőbbé. A XV. századtól fogva napjainkig megjelent 4 0 0 - n á l jóval több különféle kiadást sorolja fel a z u t á n ; a Foligno-félétől kezdve, melyet a még más három legrégibb kiadással együtt szóról-szóra, gyönyörű facsimilékkel, lord Warren Vernon a d o t t ki fejedelmi bőkezűséggel; a Witte-féle igazán kritikai, egyetlen kiadás mellett még az ö ' / j cm. hosszú, 3Ya c m - széles, 5 0 0 oldalas apró „Dantino"-t is megemlítvén. Az isteni költemény czélját, alapeszméjét, allegóriáját, ezt a kimeríthetetlen tételt tárgyaló commentariumok, melyek közül akkor mindjárt napvilágot látott a legelső, alighogy Dante behunyta szemeit s azóta folyton-folyvást szaporodik a számok, — hangyaszorgalommal vannak összegyűjtve. Sajnálja Scartazzini, hogy Giacomo Poletto, a Dizionario Dantesco megindítója, ebbeli szép vállalatával 1887. óta még nem készülhetett el. A legnehezebb problémák közül való bizonyára az a kérdés is, hogy miben állott h á t Dante nagy bűne. Megfejtése nélkül hiában keressük a kulcsot, mely a vétkes ember megváltásának, a népek erkölcsi és politikai újjászületésének, az emberi szellem tragikus, de dicsőséges életének hőskölteményéhez felnyitja az előcsarnok a j t a j á t . Scartazzini szerint az a bűn, melylyel Dante önmagát vádolja, nem az unásig emlegetett érzékiség kicsapongásai, nem is a kételkedés, hitetlenség, vallási közömbösség, mert philosophiai tanulmányai ennyire nem vesztegették meg a lelkét s o h a ; de nem is a hit, remény és szeretet h i á n y a : hanem egyszerűen abban állott az egész csupán, hogy a theologiát és az egyházi ügyeket a philosophia kedveért jobban elhanyagolta, mintsem azt a középkori vakbuzgó felfogás megengedte. Még a commentatorok rengeteg számánál is többre megy azoknak a száma, a kik a Commediával, vagy annak egyik-másik helyével különféle tudományos szempontból foglalkoztak. Közülök a legtekintélyesebbek a Dantologia 2 3 9 — 2 4 4 oldalán vannak felhalmozva, a következő rovatok a l a t t : kritikai és irodalmi t a n u l m á n y o k ; a Commedia eredete, allegóriája, hittana, bölcselete, astronomiája és politikája. A számottevő szótárak és concordanzák után a jobb nevű illustratiók gyűjteménye és a musicographia következik. Ezt a fejezetet a világ minden művelt classicus és modern nyelvén s a több olaszországi t á j nyelven megjelent fordítások jegyzéke z á r j a be. A „ m a g y a r " rovat nem teljes. Angyal János „Pokol"-járói tud, de Szász Károly fordításai közül csak a „Pokol" 1. III. és V. énekének magyarra átültetéséről vesz t u domást. E sorok írója ezért kedves kötelességének t a r t o t t a , hogy mindjárt a könyv első átlapozása után levél ú t j á n felkérje az érdemes kiadót a hézagok alkalmi pótlására s így teljessé legyen a „magyar" rovat is,
EME 449 IRODALMI
SZEMLE.
ne csak a Dantologiában, hanem a D a n t e - H a n d b u c h b a n is, melyben az egyébiránt részletes és még kimerítőbb a d a t t á r még felületesebben b á n t el vele. Miután még a „Convivio", a „De M o n a r c h i a " , „Della Volgare Eloquenza" s a levelek kiadásairól, valamint azok fordításairól szól, a II. rész II. fejezetében a költő lelki fejlődésének három f á z i s á n a k m é l t a t á s á r a keríti a s o r t ; a III. fejezetben a kisebb, kétes eredetű, apokrif m u n k á k a t t á r g y a l j a . A IV. fejezetben a Commedia forrásait, formáját, tervezetét, symbolismusát, t o p o g r a p h i á j á t veszi elő. Végűi, mikor a k á r h o z a t , m e g b á n á s és üdvözülés három o r s z á g á n a k könyvéről a mai napiglan felhasználódott k u t a t á s o k felett szemlét t a r t o t t , nekifog a Dantét utánzó poéták n y i l v á n t a r t á s á n a k emberfölötti m n n k á j á h o z , de azok annyian vannak, elszórva szerteszét az egész földgolyón, m i n t a mennyi a csillag az égen. Cs. Papp József.
A Lónyay-család története. Lányai család Nagy-lúnyai és vt sáros-naményi gróf, báró és nemes. Irta : Feöldi Doby Antal. Budapest. Pallas részvénytársaság nyomdája. 1895. 8 r. 140 l. IX. melléklet. VIII. táblázat. Ara (?) A Lónyai-család m á r a második m u t a t v á n y szerzőnek ily czímű m u n k á j á b ó l : „A m a g y a r o r s z á g i b e n s z ü l ö t t és beköltöz ö t t m á g n á s - c s a l á d o k i s m e r t e t é s e . " Az első volt a P o d m a n i c z k y-c s a 1 á d. Mindkét c s a l á d t a n i m u n k á t jellemzi az érdekes adatok halmaza, mi a n n á l meglepőbb, mert szerző a fővárostól távol lakván, sokkal több f á r a d s á g á b a került ez a d a t o k összegyűjtése, m i n t valamelyik nagyobb t u d o m á n y o s k ö z p o n t b a n . A Lónyai-család, m i n t a Fejér által közlött s a m u n k á h o z mellékelt okirat igazolja, az o r s z á g egyik legrégibb családja, mely szerepelt már Szent István idejében i s ; régóta n a g y kiterjedésű b i r t o k a i voltak, s részint birtokai, részint az egyes c s a l á d t a g o k kiválóbb tehetségei következtében többször j á t s z o t t jelentékeny szerepet. Családi okmányok t a n ú s á g a szerint első ismert törzse Lóna G u r g (György ?) volt a Keme nemzetségből, ki Béla herczegnek 1 0 3 2 . évben Lengyelországba menekülésekor hű kísérője volt. E z u t á n is m a j d minden nemzedék m u t a t fel kiválóbb szereplőket : főispánokat, fontosabb várak k a p i t á n y a i t stb. A többek között is kimagaslik Zsigmond, a J a k a b ágazatából (szül. 1593., megh. 1652.). Szerző Zsigmondot a Szilágyi S á n d o r és Zsilinszky Mihály által ö s s z e g y ű j t ö t t adatok alapján i s m e r t e t i , m i n t jeles államférfiút, ki tehetségeit a nemzeti p á r t ügyének előmozdítására fordította. Zsigmond nyeri a bárói méltóságot II. Ferdinándtól 1627-ben, kiváló érdemei elismeréseűl. Zsigmond leánya, Anna, Kemény J á n o s felesége, szintén kiválik, különösen férje és fia ügyének p á r t o l á s a által.