Információs Társadalom
2006.10.21.
Honnan a gondolat? Új társadalom küszöbén állunk?! • Információs iparágak fellendülése • Szerkezetük megváltozása, összeolvadások jelei (telematika) • Szolgáltatások léteznek de hol a tartalom? • Technológiák már léteznek, de még várnak a „bevetésre”
Bevezetés az Információs Társadalomba 1.
1
Informatika és társadalom kölcsönhatásai • Hetvenes évek változásai • A tudományos publicisztikában végbement az összeolvadás, de a hétköznapi életben még váratott magára az átrétegzıdés • Anti utópiák: Athén vagy Orvell? • Információs országstratégiák kidolgozása – Japán 1971-2000
3
2
Információtechnikai evolúció • Számítógépes robbanás (az ENIAC-tól a pc-ig) • Távközlés + info technológia • Média + info technológia • Mobil távközlés • Média-konvergencia • ??? (ami még jön)
4
1
Információs Társadalom
2006.10.21.
A kommunikáció
Információ kezelési minıségek változásai
• Nem csak adatközlés! • Közlı – információ - kommunikációs csatorna – befogadó –információ értelmezése • Értelmezés : „in-formáció” • Áru szerep – értéke van • Nem áru szerep – ha átadom nekem is megmarad
• Beszéd • Írásbeliség • Informatizált kommunikáció
A fenti információ kezelési módok egymáshoz képest fejlıdési lépcsıt jelentenek, de kiegészítve, nem felváltva az elızıt.
5
Történetfilozófiai forgatókönyvek 1. Az információs társadalom a kapitalizmus sikeres ezredfordulós alkalmazkodási alakváltozata 2. Az információs társadalom a kapitalizmust felváltó minıség elıszobája 3. Az információs társadalom a hierarchizált társadalmak tagadásának kezdete 4. Az információs társadalom a poszt humán világállapot elıfutára
6
Az Információs Társadalom összetevıi
• Munkaerı szerkezet változása • Információs energia • Információs közmő • Emberi élettevékenység változásai
7
8
2
Információs Társadalom
2006.10.21.
Információs energia
Munkaerı szerkezet változása
• A termékek elıállításához az alapanyagon a technológián, a munkaerın kívül más is kell: információ • A tudás mint hozzáadott érték • Mit, hol, kinek, hogyan gyártsanak • ’90-es évek, USA: termék: 1 rész elıállítás, logisztika + 7 rész info tevékenység 9
Információs közmő
10
Emberi élettevékenység változásai • Tevékenységek
• Vállalati és társadalmi igény • Postai szolgáltatások – telefon – mobiltelefon – Internet elérés – megjelenés az interneten • A társadalom értékítélete: mennyit hajlandó áldozni rá • Kritikus Tömeg (penetráció)
– – – –
Munkatevékenység Szabadidıs tevékenység Alvás/pihenés Egyéb
• A várható életkor növekedésével nemcsak az arányok változnak, hanem a nominálértékek is nınek
11
12
3
Információs Társadalom
2006.10.21.
Információs szupersztráda
Alvin Toffler: A harmadik hulám • A társadalmi átalakulást hullámokban értelmezi.
Upstream Downstream
– Az elsı: agrártársadalom – A második: ipari társadalom – A harmadik: információs társadalom
• Az egyes hullámok dominanciát, de nem kizárólagos létformát jelentenek
13
A hullámok összehasonlítása 1
14
A hullámok összehasonlítása 2
• Energiaforrás: ember(fizikai) vs gép vs technológia+ember (szellemi) • Temelés: univerzálisan, kis tételben vs specializáltan, nagytételben vs specializáltan egyedi termékek kis tételben • Munkahely: faluközösség vs város vs otthon vagy bárhol • Család: falusi nagycsalád vs szocialista kiscsalád (Mézgáék☺) vs szinglik, „vegyes” családok 15
• Oktatás: privilégizált köröknek vs tömegesen vs egyéni utakon, speciális ismeretek – Nem formális tanulás, „gyerekmunka” újraértelmezése, formalizált tudásszintek eltőnnek: érettségi, diploma
• Termelési keret: céhes ipar vs (halhatatlan) óriásvállalatok vs kkv szint, (szóródó bevételekkel), outsourcing, networking • Mővészetek: udvari muzsikusok vs centralizált szinfonikusok vs szubkultúrák • Információkezelés: szóban, gesztosokkal vs dokumetáltan nagy volumenben vs elektronikusan – kevésbé rendszerezve inkább rákeresve
16
4
Információs Társadalom
2006.10.21.
Mikroelektronikai technológia
Mikroelektronikai technológia • Másfél- két évente
•
A tárolási technika fejlıdése 1bit 1bit ’40 ’50
10~100 bit ’70
– 2x sebesség – 2x kapacitás – Fele méret
több millió bit ‘80
Termékek: Processzorok, memóriák, távközlési és integrált alkatrészek.
17
Processzorok
A jövı technológiai útjai Mi lehet ez?
Jellemzık • • • • •
18
Integrált tranzisztorok száma Szervezés (bitek száma) Sebesség (MIPS, MHz) Feldolgozás Specialitások Xenon atomok nikkel kristály felszínén (1990) (Közelrıl ☺) 19
20
5
Információs Társadalom
2006.10.21.
A jövı technológiai útjai • • • •
Új szolgáltatások az elmúlt 150 évben
A miniatőrizálás új, atomi problémái Nanotechnológia: szub-atomi gépek Párhuzamos adatfeldolgozás Analogic (analóg-digitális) rendszerek
• • • • •
Telefon Rádió Televízió Telefax Mobiltelefon (analóg)
• Kábeltévé
• Mőholdas vétel • Internet • Digitális mobiltelefon • HDTV • Stb….
21
22
Az Internet
Az internet történetének két fı korszaka
Párhuzamosan folyó fejlesztések
•
• Massachusetts Institute of Technology (MIT) (1961-67), • Rand Corporation védelmi célú kutatásain (1962-65) • brit National Physical Laboratory számítógép-hálózati projekt (1964-67)
•
1967 októberében találkoztak egy, a Tennessee állambeli Gatlinburgban tartott szimpóziumon, ahol Larry Roberts az ARPANET elsı tervét nyilvánosságra hozta.
23
1962 és 1973 között a csomagkapcsolt hálózat fejlesztése DARPA program 1973-ban csomagkapcsolt hálózatok összekapcsolási technikáinak és technológiáinak a kutatását. A projektet akkor „Internetting"-nek nevezték
24
6
Információs Társadalom
2006.10.21.
A négy alapelv
Az Internet fejlıdésének fıbb okai
1. Minden hálózat önálló, nem kell módosítani az internethez való csatlakoztatáshoz. 2. A kommunikáció „legjobb igyekezet" (best effort) típusú, azaz maga a hálózat nem törıdik vele, hogy a csomag célba ér-e vagy nem, hiszen szükség esetén a forrás úgyis újra elküldi. 3. A hálózatok „fekete dobozokon" (gateway, majd router) keresztül csatlakoznak egymáshoz. A gateway egyszerő, nem jegyez fel semmit a rajta áthaladt csomagokról, nem valósít meg bonyolult folyamatokat. 4. A hálózatban nincs globális szintő ellenırzés
• Személyi számítógépek tömeges terjedése • A helyi hálózatokon nem kell változtatni -> a felhasználói hurok szinte „ingyen van” • Dinamikusan fokozódó, üzletileg is versenyképes kommunikációs formák • Megjelenı tartalmak
25
Az internet fejlıdése számokban
26
A csomagkapcsolás elve • 1962 és 1973 között a csomagkapcsolt hálózat fejlesztése • Nincs meghatározott útvonal = nincs menedzselés • A hálózat csomópontjain áthaladva a csomagok további adatokkal egészülnek ki vagy ezen adatok levágásra kerülnek. A címet és az útvonalat a csomag tartalmazza
? 27
28
7
Információs Társadalom
2006.10.21.
Az Internet adatcsomagokat továbbít
IP: címzés • • •
Csomag: adott mennyiségő információ (pl. egy e-mail részlete) plusz azonosító (minimum: honnan-hová). • Mint egy postai csomag: van tartalma és be van csomagolva, rajta kívül a teljes címzés; ha egy gazdátlan csomagra bárhol rátalálunk, a rajta levı cím alapján kézbesíthetjük! • Az IP ú.n. datagram típusú protokoll (datagram = összeköttetés-mentes kommunikácó):
• • •
– szemben pl. a telefonnal, nem jön létre összeköttetés a küldı és a címzett között – a csomag csomópontról-csomópontra vándorol, store-and-forward elven („tárolj és továbbíts”) – ha megsérül, elveszik, az IP nem ad semmilyen visszajelzést (ezért „felette” kell egy további protokoll, ha fontos, hogy minden adatcsomag célba érjen)
• •
• Postai analógia: írok egy ajánlott levelet a címzettnek vagy felhívom, hogy csomagot küldtem, kérem, jelezzen vissza, ha megkapta, vagy egy hét múlva, ha addig nem akkor küldöm újra
Címe a „host”-oknak van (gép, szerver, munkaállomás) Struktúra: a hálózat címe + host címe Mőszakiaknak: 32 bites cím, speciális decimális ábrázolás. Elég sok címet ki lehet osztani, de lassan kifutunk belıle. (Pl. 152.66.135.11 az én gépem) Az IP-protokoll új változata, az IPv6 gyakorlatilag kimeríthetetlen címtartományú Ritkán kell ismerni, a gépünk értelmezi ill. használja Helyette felhasználói szinten: domain-típusú címzés Általában: <szerver neve> <szervezet> <szervezet típusa> Pl. www.avf.hu , vagy ittk.bme.hu Az „ittk” nevő szerver a mőegyetemen (BME), amely Magyarországon van bejegyezve (hu) Amerikában : szervezet típusa alapján 3-betős kód, pl. .com .org .edu .net .gov Név – IP-cím fordítás (oda-vissza): domain name server-ek (DNS)
29
30
Szolgáltatások, protokollok
file transfer protocol (FTP)
• • • • •
FTP: File Transfer Protocol Telnet SMTP: Simple Mail Transfer Protocol HTTP: Hypertext Transfer Protocol SNMP: Simple Network Management Protocol • DNS: Domain Name System • RTP: Real Time Protocol
•
•
Cél: file (adatállomány) letöltése távoli számítógéprıl, feltöltése távoli gépre FTP – file transfer protocol – ezen alapszik a file transzfer FTP alkalmazás: ennek használatával tudjuk a file transzfert lebonyolítani, „eftépézni”, sok ilyen software van, többnyire ingyenesek Interaktív, parancsok segítségével folyó kommunikáció, pl.
•
File formátumok:
• •
Jogosultság:
, <password> Anonim file szerver: ,
• •
– Open, get, bye – text (ASCII) – Bináris (pl. program, audió, video, Word doc)
31
32
8
Információs Társadalom
2006.10.21.
e-mail •
Az e-mail-en történı kommunikáció sajátosságai
Szükséges komponensek: – Mailbox (tárhely a gépen) – Mailbox address – (E-mail software)
• •
– – – –
• •
• Tömörség • A levélben, faxon megszokott formaságok mellızése ill. egyszerőbb formák használata
Levélformátum: fejléc + törzs Fej: To: (címzett), több is lehet Cc: (másolat), több is lehet cc: „carbon copy” Subject: (tárgy) Nem látható mezık (pl. a küldı címe)
– Megszólítás azért van, (néha) ☺
• Cc: mezı – Arra csábít, hogy boldog-boldogtalannak küldjünk másolatot, ne éljünk vissza ezzel. Aki sok e-mailt kell feldolgozzon, nem olvassa el azokat, amelyeket csak cc:-ként kap!
E-mail cím: [email protected] Alias-lista, pl. inftárs_tanár = [email protected]
• Terjed és sokszor már hivatalos dokumentumnak is számít, pl. megrendelésnek, vagy visszaigazolásnak, itt nincs helye lazaságnak 33
34
A SPAM
Az e-mail-en történı kommunikáció sajátosságai • Fájlok csatolásának lehetısége
•
– Dokumentumok, képek, tömörített állományok, stb.
• Használat
•
– Kliens program segítségével (pl outlook express, Pmail, Eudora)
•
• Több szolgáltatás • Tárolja a gépen a leveleimet (nem a szerveren) • Helyhez (géphez) kötött
•
– Webfelületen
•
• Speciális szolgáltatók (Pl. freemail, hotmail, drótposta, stb.) • Bárhol, ahol van böngészı tudom használni. • Kevesebb szolgáltatás (írás, olvasás, törlés, csatolás, stb.) • Csak azok a leveleim vannak meg, amelyek a szerveren vannak (korlátozott tárterület : Kvóta)
35
Spiced Pork And Ham = Löncshús, avagy Monty Python Flying Circus jelenete „kéretlen levél, a szerelmes e-mailek közé furakvó nyálkás féreg, a direktmarketing penésze a mézecskalács-szíveken” SPAM = Kéretlen email: Valaki rengeteg azonos tartalmú e-mail-t küld ki (általában nem a saját gépérıl/címérıl) Sokszor erotikus tartalmú hirdetések, és/vagy el akarnak adni nekünk valamit Az email címre vigyázni kell, mert ha felkerül egy ilyen listára akkor nincs megállás A SPAM-re ne válaszoljunk (ha megtesszük a címünket garantáltan mőködı e-mail-ként fogják tovább árulni)
36
9
Információs Társadalom
2006.10.21.
szmájlik
A hipertext története 1
• Az internetes kommunikációk során nem tudunk a hangulatunkra utaló jelzéseket adni. Ezért jöttek létre a smiley-k • ☺ ;-) ;-( 8-) • Most normál hangerıvel, MOST PEDIG KIABÁLVA KOMMUNIKÁLOK
•
•
• • • • •
I. sz. 220 körül Origenész összeállítja Hexapla címen az Ószövetség hat különbözı fordítását – A Biblia egyes nehezebben érthetı helyeihez főzött magyarázatok a szkholia-k. 360 körül Szt. Athanasziosz a húsvéti ünnepek alkalmából rendszeresen körleveleket bocsájt ki, amiket aztán tovább fordítanak. A szentírási kánon története szempontjából igen jelentıs irat Athanasziosz 39. levele, amelyben felsorolja az Ószövetség szentírási könyveit, valamint mind a 27 újszövetségi szentírási könyvet. 1440 - a Gutenberg biblia megjelenése. 1945 - Vannevar Bush, Roosevelt elnök tudományos tanácsadója leírja a Memex koncepcióját az As We May Think (Út az új gondolkodás felé) címő cikkében. 1946 - befejezik az 1943-ban elkezdett számítógépet, az ENIAC-ot (Electronic Numerical Integrator and Computer). 1963 - Engelbart publikálja az A Conceptual Framework of the Augmentation of Man's Intellect címő írását, ami ettıl kezdve a szakma egyik legidézettebb tanulmánya. 1965 - Ted Nelson megalkotja a hypertext fogalmát: "írott vagy képi anyagok olyan komplex összeköttetése, amit papíron nem lehet kényelmesen megalkotni. A feldolgozott anyaggal foglalkozó tudósok megjegyzéseit és lábjegyzeteit is tartalmazza.„
37
A hipertext fogalma
A hipertext története 2 •
1967 - Andries van Dam kifejleszti a Hypertext Editing Systemet, amit a FRESS (File Retrival and Editing System) bemutatása követ 1968-ban a Brown University-n. Ebben a rendszerben már kulcsszavakhoz köthetı kapcsolatokat lehetett elszigetelt dokumentumok között létrehozni.
•
1978 - a MIT-en egy csoport elkészíti a videodisc-kel mőködı Aspen Movie Map programot, ami az elsı multimediális alkalmazásnak tekinthetı.
•
1989 márciusa - a Centre Européen pour la Recherche Nucléaire CERN egyik informatikusa, Tim Berners-Lee arra gondolt, hogy a tudósok egymás közötti információcseréjének megkönnyìtésére egy rendszert dolgozzon ki.A rendszer neve World Wide Web (WWW) lett. – Erre azért volt szükség, mert egészen addig a kutatóközpontban csak karakteres terminálok miatt, az atomfizikai kísérletek eredményeinek grafikus megjelenítése kissé nehézkes volt.
•
1990- Az ECHT (European Conference on HyperText) - európai értekezlet a hipertextrıl megrendezése.
•
1992 után rohamos fejlıdésnek indult és hamarosan az egész világot átfogó, rendkívül népszerő információhálóvá nıtt, mely mára az Internet egységes felületét nyújtja
38
39
• Hagyományos szöveg: – olvasás szekvenciálisan, a szerzı által meghatározott sorrendben. Ettıl eltérı keresés: csak „elıre-hátra” módon
• Hipertext (hypertext): – Elsıdleges szöveg (primary text) – „Horgonyszöveg” (anchor text), linkek • További szövegek
– A hipertext alapú dokumentumok elhelyezkedése: a számítógépünk tárolójában, CD-n, az Interneten, az intranetünkön, …
40
10
Információs Társadalom
2006.10.21.
A World Wide Web
Hipermedia = multimédia plusz hipertext
• Multimédia: audio-vizuális tartalom integrált formában, számítógép-vezérelt kezeléssel és bemutatással • 1968, D. Engelbart: egér (mouse) • Hipertext –> hipermédia: szöveges információ -> multimédia
• Koncepció: CERN • WWW: a Web-server koncepciójának kiterjesztése a világhálóra • Böngészık (browser-ek)
– Browser vs FTP • • • •
– Pl.: Salzburg honlapja: alapszöveg, multimédia linkekkel: • Web-kamerás élıkép a közeli hegytetırıl, milyen az idıjárás – További linkek túralehetıségekrıl
Megmutatja a tartalmat Elrejti a kommunikációt a felhasználó elıl Hipertext, hipermédia URL – unifrom resource locator
• Kép Mozart szülıházáról – Link az életrajzi szövegre – Linkek zenei bejátszásról pl. a Kis éji zene
41
42
A WWW mőködése
A WWW szerepe • • •
A World Wide Web az emberiség történetében az elsı olyan média, amely lehetıvé teszi saját gondolataink átadását minimális költségekkel elvileg több millió ember számára. Ez a lehetıség rengeteg ember érdeklıdését keltette fel, ami az Internet és ezen belül a World Wide Web példátlan növekedését eredményezte. A WWW elterjedésével az Internet is alapvetıen átalakult, elnyerte mai arculatát. – Akadémiai-kutatói hálózatból jórészt üzleti és hobbi hálózattá vált, egyben jelentıs szerephez jutott a szórakoztató és tájékoztató médiák körében.
•
Nagyok a várakozások és a lehetıségek. Minden bizonnyal a Web lesz a közeljövı információs országútja, integrálva az Internet többi szolgáltatását. – Web alapú e-mail rendszerek, Webes felületen megvalósított chat, fájlok letöltése weboldalakról, stb.
43
44
11
Információs Társadalom
2006.10.21.
Magyarország a weben
A WWW szerepe
www.fsz.bme.hu/ www.fsz.bme.hu/ hungary
45
A WWW építıelemei • • • • • •
1994 februá februárjá rjában keletkezett a Budapesti Mő Mőszaki Egyetem Folyamatszabá Folyamatszabályozá lyozási Tanszé Tanszékén (ma Irá Irányí nyítástechnika és Informatika Tanszé Tanszé46k)
A WWW építıelemei: A szöveg
Szöveg (álló) kép Hang Mozgókép Egyéb fájlok Mőködtetı rendszer (szoftver)
• Általános formátuma a HTML • Hyper Text Markup Language • Leíró nyelv: Olyan mint egy programkód, amely folyamatosan megadja mit és hogyan kell megjeleníteni. A formátum és a szöveg egyetlen fájlban van; keverten.
• Egyéb formátumok: PDF, DOC, RTF
47
48
12
Információs Társadalom
2006.10.21.
HTML kód és megjelenítése
Állóképek Compuserve GIF – Veszteségmentesen tömörített kép (Huffmann) – 256 fajta szín lehet egy képen – Alkalmazása: vonalas, kontúros, kevés színt felhasználó ábrák megjelenítésére – 1987-89-óta használják
49
50
Állóképek
gif vs. jpg
JPEG vagy JPG
JPG kép 1762 byte
Gif kép 3299 byte
– Elnevezés: Joint Pictures Expert Group • A látás fiziológiájának vizsgálata alapján készítettek képtömörítı algoritmust
„Moszkító” effektus
– Megállapításaik: • Az emberi szem színfelbontása kb. egyötöde a fényerı felbontásának • A látott kép nem érzékel éles kontrasztokat, csak átmeneteket • Egy egy képrészleten korlátozott az elıforduló színek száma
– A tömörítés jellemzıi • • • •
Veszteségesen tömörített kép Kb 16 millió szín lehet egy képen ( 232 darab) Változtatható tömörítési/minıségi arány Alkalmazása: fotorealisztikus képek megjelenítésére 51
52
13
Információs Társadalom
2006.10.21.
Audio (hang) • •
Eleinte Midi szabványú háttérzene (Wav)
•
MP3
Mozgókép • AVI: Audio Video Interlaced – Több tömörítési eljárás és szabvány (Codec-ek)
• MPEG, MPG : Motion Pictures Expert Group
– Az MPEG videóformátum hangtömörítésébıl fejlıdött ki – Újabb lépcsı a személyes hangrögzítés történetében
– JPEG alapok mellett a további megfigyelések
• Fonográf – magnetofon – MP3
• • • •
A mozgókép elemi képei között kicsi a különbség Elég csak ezt a különbséget kódolni A köztes képeket ki lehet számolni Veszteséges, minıség/tömörítési arány szerint skálázható eljárás • MPEG 1 , MPEG 2, MPEG 4->adaptív a képtartalomhoz.
– Jellemzıi • Veszteségesen tömörített hanganyag • Változtatható tömörítési/minıségi arány • Közel cd minıség esetén 1:10 tömörítés
• Real audio RA – Élı, vagy on-line hangközvetítésekre. – Adaptivitás a sávszélességhez
• DVD, DIVX, XVID
– Elsı igazi „streaming” média
53
Egyéb fájlok
A WWW mőködése
• Tömörítési eljárások
• Az alap a html nyelv megjelenése volt.
– MNP 5 -> folyamatos, pl. az analóg modemek használják – Zip (arj): Veszteségmentes, kis mértékben skálázható eljárás (Huffmann kódolás alapjain) – Rar : progresszív tömörítési eljárás (több fájl alapján optimálisabb kód) – Egyéni tömörítések (típus specifikus) • • • •
54
(CERN fejlesztés)
• A html-t megjelenítı program a böngészı (browser) • Böngészı kronológia – NCSA Mosaic (html 1) – Netscape Navigator – Internet Explorer
Meglévı erıforrások: nagy tárkapacitás, nagy számítási sebesség Hiányzó erıforrások: nagy sávszélesség Igények : egyre több releváns adat gyors átvitele Megoldás: a RELEVÁNS adatokat az átvitel során tömöríteni kell.
55
56
14
Információs Társadalom
2006.10.21.
A böngészık fejlıdése
A WWW programozása • Megjelent az igény az interaktivitásra és az automatizálásta • Szükségessé vált a böngészı és a szerver közötti adatcsere kiegészítése programmodulokkal
Internet
– CGI: szerveroldali script (cookie, vendégkönyv email közvetlenül a weblapról) – Java és Java Script: szerver ill. kliensoldali script (weboldal átirányítás, dinamikus menük) – Flash: vektorgrafikis animáció a www igényeire szabva (Multimédiás weboldalak, stb.)
Plug -in Plug -in
Új Böngészı
Böngészı Plug -in Plug -in (Browser) (Browser) Plug -in Plug -in
57
Néhány egyedi szolgáltatás
58
MIRC, ICQ, NetMeeting
• Személyes, on-line kapcsolat – Sok felhasználó között • Irc • Chat
– Korlátozot számú felhasználó között • Videokonferencia • IP telefon
• Erıforrás-, adatmegosztás, adatcsere szolgáltatások
59
60
15
Információs Társadalom
2006.10.21.
Példák: Kazaa, FlashGet, SETI
61
Példák: Kazaa, FlashGet, SETI
62
16
