TAMÁSI VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT A Tamási Város Önkormányzatai Képviselő-testülete a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (továbbiakban Kbt.) 22. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségének eleget téve az alábbi közbeszerzési szabályzatot alkotja: I. A szabályzat hatálya, célja általános rendelkezések 1. A szabályzat hatálya kiterjed Tamási Város Önkormányzatára és Tamási Város Polgármesteri Hivatalára, a kapcsolódó részben önálló költségvetési szervekre mint ajánlatkérőre (a továbbiakban: ajánlatkérő). 2. A szabályzat célja az önkormányzat, a hivatal és a költségvetési szervek kiadásainak ésszerűsítése, a közpénzek felhasználásának átláthatósága, ellenőrizhetősége, valamint a beszerzések során a verseny tisztaságának biztosítása érdekében – az önkormányzat és költségvetési szervei közbeszerzései tekintetében egységes eljárás kialakítására és folytatására van szükség. 3. A szabályzat hatály kiterjed a Kbt. hatálya alá tartozó, az önkormányzat költségvetéséből megvalósuló árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, és építési koncesszióra vonatkozó eljárásban, ha annak a közbeszerzési értéke eléri a Kbt.-ben rögzített értékhatárokat. Ezeken felül a szabályzat hatálya kiterjed a fentiek körébe nem tartozó azon beszerzésekre, melyekre az ajánlatkérő a közbeszerzés szabályait önkéntesen alkalmazza. A Szabályzat hatálya nem terjed ki a központosított közbeszerzésekre, ehhez az ajánlatkérő nem csatlakozik. 4. Az önkormányzat önállóan gazdálkodó intézményei a saját hatáskörében végzett közbeszerzéseket a saját közbeszerzési szabályzatuk alapján folytatják le. 5. Minden közbeszerzési eljárásban az alapelv a verseny tisztasága, a nyilvánosság, az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód. A közbeszerzési eljárásokban az eljáró személyek a jelen szabályzatban rögzített feladatok ellátásáért tartoznak felelősséggel. II. A közbeszerzési érték és az értékhatárok meghatározására vonatkozó szabályok 1. A közbeszerzés értékének meghatározása és értelmezése: A közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőleg kínált általános forgalmi adó nélkül számított, a Kbt. 11-18. § -ában foglaltakra tekintettel megállapított legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni (a továbbiakban: becsült érték). A teljes ellenszolgáltatásba bele kell érteni a vételi jog átengedésének értékét. 2. A közbeszerzés megkezdésén a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény feladásának időpontját, a közvetlen részvételi felhívás [Kbt. 38. § (1) bekezdés] megküldésének időpontját, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében pedig az ajánlattételi felhívás - a Kbt. 99. § (2) bekezdése szerinti esetben a tárgyalási meghívó - megküldésének, ennek hiányában a tárgyalás megkezdésének időpontját kell érteni.A Kbt. 11. § (2) bekezdése alapján a közbeszerzés becsült értékébe be kell számítani az ajánlatkérő által a részvételre jelentkezők, az ajánlattevők, az ajánlattevők részére fizetendő díjat és kifizetést (jutalékot is), amennyiben az ajánlatkérő teljesít ilyen jellegű kifizetést a részvételre jelentkezők, az ajánlattevők részére. 3. A közbeszerzések értékhatárát a Kbt. rögzíti. 4. Az értékhatárokat szervezeti szinten kell értelmezni. Ha a költségvetési szerv központból és tőle földrajzilag teljesen elkülönült szervezeti egységből áll, akkor is egy költségvetési szervként kell kezelni. 5. A Kbt. előírásainak megkerülése céljából tilos a közbeszerzést részekre bontani. III.3 A közbeszerzési terv és egyéb statisztikai jelentések elkészítése 1. Az éves költségvetés figyelembevételével az intézmények elkészítik az éves közbeszerzési tervet, melyet március 15. napjáig megküldenek a polgármesternek. 2. A polgármester a III/1. pont szerinti tervek alapján március 31. napjáig elkészítteti az önkormányzat éves összesített közbeszerzési tervét, amely tartalmazza a tervezett közbeszerzések becsült értékét,
forrását, határidejét, felelős megjelölését, illetve azt, hogy a lefolytatáshoz külső szakértő, lebonyolító igénybevételét tervezik-e. 3. Az éves összesített közbeszerzési tervet – a Pénzügyi, Városfejlesztési és Idegenforgalmi Bizottság véleményének kikérése után – a képviselő-testület hagyja jóvá. 4. 4A közbeszerzési tervben rögzíteni kell: • a tervezett közbeszerzéseket, • a közbeszerzés értékét (becsült érték), • a pénzügyi forrás rendelkezésre állásának várható időpontját, megkülönböztetve a költségvetési támogatást, saját bevételt, vagy egyéb forrást, • az egyes közbeszerzések megvalósítási határidejét, • az egyes közbeszerzési eljárásokat lebonyolító szervezetet (saját, külső), • egyéb, a beszerzés szempontjából fontos információt. 5. Tamási Város Önkormányzata minden közbeszerzési eljárását, az azzal kapcsolatos minden eljárási cselekményt írásban dokumentálja, és azokat, valamint a közbeszerzési tervet - a Kbt. 33. § (1) és 34. § (2) bekezdésében foglalt előírás alapján - 5 évig őriz meg. A közbeszerzési terv megőrzéséért a jegyző felelős. 6. A Kbt. 33. § (3) bekezdése alapján a közbeszerzési terv nem vonja maga után az abban megadott közbeszerzésre vonatkozó eljárás lefolytatásának kötelezettségét. A közbeszerzési tervben nem szereplő közbeszerzésekre vagy a tervben foglaltakhoz képest módosított közbeszerzésekre vonatkozó eljárást is le lehet folytatni, ha az előre nem látható okból előállt közbeszerzési igény vagy egyéb változás merült fel. Ezekben az esetekben a közbeszerzési tervet módosítani kell az ilyen igény vagy egyéb változás felmerülésekor, megadva a módosítás indokát is. A közbeszerzési terv módosításáért, aktualizálásáért a jegyző felelős. IV. Eljáró személyek, bizottságok 1. A közbeszerzési eljárás megindításáról, továbbá a beérkezett ajánlatok érvénytelenné/érvényessé nyilvánításáról, valamint az eljárás lezárásáról, továbbá a már kiküldött összegezés módosításáról, visszavonásáról, illetve a megkötött szerződés módosításáról: a) közösségi értékhatárt elérő, vagy meghaladó értékű, továbbá a 300 millió Ft értéket elérő, vagy meghaladó értékű építési beruházással kapcsolatos közbeszerzési eljárás esetében a képviselő-testület dönt. b) a közösségi értékhatárt el nem érő értékű, vagy 300 millió Ft-ot el nem érő értékű közbeszerzések esetében – a polgármester dönt átruházott hatsákörben. Amennyiben a lebonyolító, a bíráló bizottság vagy a polgármester véleménye eltérő, úgy a polgármester a döntés meghozatalát a Képviselőtestületre bízhatja. Minden egyéb ajánlatkérői döntés meghozatalára mind a közösségi értékehatárt el nem érő, illetve elérő és azt meghaladó értékű közbeszerzések esetében a polgármester jogosult átruházott hatáskörben a Bíráló Bizottság 2. pontban rögzített szerinti bevonása mellett. 2. A közbeszerzési eljárás előkészítésébe és lebonyolításába - a Kbt. szerinti összeférhetetlenség esetét kivéve - be kell vonni a Bírálóbizottságot az alábbiak szerint: A Bírálóbizottság a) jóváhagyja az ajánlattételi / ajánlati felhívást és dokumentációt. b) részt vesz a beérkezett ajánlatok bírálatában a Kbt-ben rögzítettek szerint c) A beérkezett ajánlatok értékelése során a döntéshozó részére írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot készít. 3. Külső tanácsadó, szakértő személy vagy szervezet bevonásakor a közbeszerzési eljárás előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos egyes feladatokat a tanácsadó, szakértő személy vagy szervezet veheti át a szerződésben meghatározottak szerint. Külső tanácsadó, szakértő személy vagy szervezet bevonására a következő esetekben kerülhet sor, ha: a) a Kbt. vagy más jogszabály, illetve támogatási szerződés, pályázati felhívás / útmutató kötelezővé, vagy lehetővé teszi,
b) a bírálóbizottság tagjai vagy az eljárásba bevont köztisztviselők nem rendelkeznek az adott közbeszerzési eljárás lebonyolításához, előkészítéséhez – a Kbt. 22. § (3) bekezdésében foglaltaknak - megfelelő szakértelemmel, így különösen a közbeszerzés tárgya szerinti vagy közbeszerzési szakértelemmel, c) ha az eljárás előkészítése, a dokumentáció elkészítése, az eljárás lebonyolítása – speciális szaktudás szükségessége miatt - a feladat jellegéből adódóan csak külső szakértő, tanácsadó bevonásával biztosítható, d) közbeszerzési eljárással kapcsolatos jogorvoslat benyújtása miatt indokolt.
4. Tamási Város Önkormányzata legalább háromtagú bíráló bizottságot hoz létre a Kbt. által előírt bíráló bizottsági feladatok ellátására. A Bírálóbizottság tagjai: • • •
• • •
a Képviselő-testület állandó Bizottságainak elnökei (IV.1.a) esetben csak tanácskozási joggal) a Pénzügyi Osztály köztisztviselője a Műszaki Osztály köztisztviselője, nem műszaki jellegű beszerzés esetén a beszerzés tárgya szerinti szakértelemmel rendelkező köztisztviselő. Építési beruházás beszerzése, illetve építési beruházással érintett projekt minden egyéb beszerzése esetén a Műszaki Osztály köztisztviselőjét a Bírálóbizottságba be kell vonni. a Jegyző a közbeszerzési tanácsadó, amennyiben bevonására sor kerül Költségvetési szervek részére történő beszerzés esetén az érintett költségvetési szerv vezetője. Olyan beszerzések esetében, ahol a beszerzéssel érintett projekt keretében külső szakértők bevonására került sor, amennyiben kiválasztásukra már sor került, úgy a Jegyző és a köztisztviselő tagok helyett a külső szakértőket kell a Bírálóbizottságba bevonni azzal, hogy a Kbt. 22.§ (3) bekezdése szerinti szükséges szakértelem biztosított legyen. Amennyiben a bevont külső szakértőkkel a szükséges szakértelem nem biztosítható, úgy intézkedni kell köztisztviselő tagok bevonásáról. A Bírálóbizottság köztisztviselő tagjait a Jegyző jelöli ki, a külső szakértőket, továbbá az érintett költségvetési szerv vezetőjét a polgármester kéri fel a Bírálóbizottságban való részvételre.
5. A Bírálóbizottság szakértő tagjai ellátják a következő feladatokat: • • • • • •
a közbeszerzési eljárás lefolytatásához szükséges költségvetési fedezet rendelkezésre állásának ellenőrzése, az összeférhetetlenségi nyilatkozatok előkészítése, szükség esetén egyéb külső tanácsadó, szakértő személy, szervezet eljárásba bevonásáról való intézkedés előkészítése, a Bírálóbizottság üléseinek megszervezése, a Bírálóbizottság üléseivel kapcsolatos adminisztrációs feladatok ellátása, az eljárás lezárásával kapcsolatos adminisztrációs feladatok ellátása, a szerződés aláírásra történő előkészítése a szerződés teljesítésével összefüggő Kbt. szerinti kötelezettségek teljesítése.
6. Az ajánlatkérő nevében eljáró és az eljárásba bevont személyekre és szervezetekre vonatkozó, a Kbt. 24. §-ába foglalt összeférhetetlenségi szabályok betartásáért, illetve az általuk tett írásbeli nyilatkozatok ellenőrzéséért a polgármester, a polgármester, mint az ajánlatkérő nevében eljáró személy tekintetében a jegyző felelős. 7. A bírálóbizottság akkor határozatképes, ha azon legalább három tag jelen van. A bírálóbizottság határozatait a jelenlévő tagok egyszerű szavazattöbbségével hozza, minden tagnak egy szavazata van. 8. A bíráló bizottság tagjai eljárásba bevont személynek számítanak, így rájuk is vonatkozik az összeférhetetlenségi előírás és nyilatkozattételi kötelezettség. 9. Amennyiben a bíráló bizottság szükségesnek tartja, úgy az elbíráláshoz szakértő segítségét veheti igénybe. 10. A közbeszerzési szakértő (lebonyolító) az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési időtartamon belül - az érvényesség, a szükséges hiánypótlás szempontjából áttekinti és előzetes
11.
12.
13.
14.
15. 16. • • • • • • • • 17.
értékelést állít össze, amelyet a bírálóbizottság elé terjeszt. Az előzetes értékelés tartalmi helyességéért közreműködő szakértő a felelős. A Bírálóbizottság a közreműködő szakértő előzetes értékelése figyelembe vételével, a kizáró és alkalmassági feltételek megvizsgálása után az ajánlatkérő részére javaslatot készít az érvénytelenség miatti kizárásra. A Bírálóbizottság a közreműködő szakértő előzetes értékelése figyelembe vételével, az érvényesnek tartott részvételi jelentkezéseket/ajánlatokat a felhívásban megadott szempontok szerint értékeli. Ennek során felelős az objektív, a Kbt-ben meghatározott szempontok szerinti értékelés biztosításáért. A bíráló bizottság - a lebonyolító által elvégzett és írásba foglalt értékelési javaslat alapján – elvégzi az ajánlatok elbírálását, melyet írásban rögzít. A bíráló bizottság javaslata alapján az ajánlatkérő nevében a döntést a IV.1. Pont szerint a polgármester, vagy a Képviselő-testület hozza meg. Az ajánlatkérő a bírálóbizottság üléséről/üléseiről, az ott elhangzottakról, így különösen a szakvélemény kialakítása szempontjából lényeges körülményekről, adatokról, információkról jegyzőkönyvet köteles készíteni. A bírálati lapok részét képezik a jegyzőkönyvnek. Az eljárást lezáró döntés meghozatala során, amennyiben azt a Képviselő-testület hozza meg, név szerinti szavazást kell tartani. 8 A közbeszerzési tevékenység irányításáért a jegyző felelős. Feladata különösen: felügyeli a közbeszerzések teljes folyamatát, rendszeresen ellenőrzi a közbeszerzési eljárásban bevont dolgozók és egyéb személyek tevékenységét, jogkörében minden olyan intézkedést megtesz, illetve köteles megtenni, amely a közbeszerzések lefolytatásának jogszerűségét és erkölcsi tisztaságát biztosítja, rendelkezik a közbeszerzésekkel kapcsolatos feladatok beosztására, s azt a dolgozók munkaköri leírásában rögzíti, stb. folyamatosan vizsgálja, hogy a közbeszerzések pénzügyi fedezete biztosított-e, rendszeresen ellenőrzi a teljesítések szerződésszerűségét, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás, arányát és összhangját, gondoskodik a közbeszerzésekkel kapcsolatos adminisztrációs feladatok ellátásáról, azonnal tájékoztatja a szervezet vezetőjét, ha feladatkörébe tartozó munkájának végzése során szabálytalanságot vagy szervezetünk működési köre vonatkozásában célszerűtlenséget tapasztal és a jogkör gyakorlójánál intézkedés megtételét kezdeményezi, stb., a jelen szabályzatban és a Kbt.-ben meghatározott egyéb feladatok végrehajtása. 9 A jegyző a 18. pont szerinti hatáskörét részben vagy egészben, esetenként vagy az általa meghatározott értékhatárt el nem érő beszerzések esetén az irányítása alatt álló munkaszervezet általa kijelölt megfelelő szakértelemmel rendelkező alkalmazottjára - kizárólag írásban – átruházhatja. V. Összeférhetetlenség
1. Az ajánlatkérő nevében eljáró vagy az eljárásba bevonni kívánt személyek az eljárás megindításakor írásban nyilatkoznak, hogy személyükben nem állnak fenn a Kbt. 24. §-a szerinti összeférhetetlenségi okok. (2. melléklet, 3. melléklet) 2. Az összeférhetetlenségi nyilatkozatokat az adott közbeszerzés dokumentumaival együtt kell nyilvántartani és megőrizni. 3. Az eljárást megindító hirdetmény jogszerűségét ellenjegyzéssel kell igazolni. Az eljárást megindító hirdetmény jogszerűségének ellenjegyzésére a jegyző jogosult. Az eljárást megindító hirdetményt nem lehet ellenjegyezni, ha az sérti a közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokat. Az eljárást megindító hirdetmény ellenjegyzése nélkül a közbeszerzési eljárás nem indítható meg. VI. A közbeszerzési eljárás előkészítése, lebonyolítása 1. A közbeszerzési eljárások megindítása előtt, gondoskodni kell a Kbt. által előírt feladatok elvégzéséről, illetőleg meg kell bízni olyan szakértőt, vagy szakértő céget, aki ezeket ellátja. 2. A közbeszerzési eljárás előkészítése alatt értendő: az adott eljárás megkezdéséhez szükséges cselekmények elvégzése, így különösen az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet-, illetőleg piacfelmérés, a közbeszerzés becsült értékének meghatározás, az eljárás megindító hirdetmény,
felhívás, dokumentáció elkészíttetése, megjelentetése, módosítása, visszavonása, összeférhetetlenség vizsgálata, a közbeszerzése eljárás megválasztása, és az azt megindító hirdetmény, felhívás és a dokumentáció előkészítése. Lebonyolítással kapcsolatos feladatok: ajánlattevők kérdéseinek megválaszolása, ajánlatok felbontása, ennek dokumentálása, ajánlatok tartalmi és formai megfelelőségének vizsgálata, szükség szerint intézkedések megtétele, ajánlatok értékelés, eredményhirdetés lebonyolítása, ennek dokumentálása, a közbeszerzési eljárás alapján kötendő szerződések, módosítások előkészítése, megkötése, jogorvoslati eljárás esetén a szükséges dokumentumok elkészítése, békéltetői eljárásban való részvétel, békéltető kijelölése. 3. A közösségi értékhatárt elérő, vagy meghaladó értékű közbeszerzés esetében Tamási Város Önkormányzata a Közbeszerzések Tanácsa által vezetett névjegyzékben szereplő, hivatalos közbeszerzési tanácsadót von be. 4. Az eljárásban való részvétel ajánlati biztosíték adásához kötése és az ajánlati biztosíték mértékének meghatározása a polgármester joga és feladata. Ha az ajánlattételi eljárásban való részvétel ajánlati biztosíték adásához lett kötve és annak visszafizetésére kerül sor, a visszafizetés teljesítéséről a pénzügyi osztályvezető köteles gondoskodni. 5. Az Önkormányzat polgármestere a szerződések kötésére vonatkozó előírások (kötelezettségvállalás, ellenjegyzés stb.) betartásával köti meg a szerződést az eljárás nyertesével. Amennyiben az eljárás nyertese visszalép - és az ajánlati felhívásban ezen kitétel szerepel - akkor polgármester jogosult az eredmény kihirdetésekor a következő (második) legkedvezőbb ajánlatot tevővel megkötni a szerződést. VII. A közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződések módosítása és teljesítése 1. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződések teljesítését a jegyző követi nyomon. 2. A közvetlen ajánlattételi felhívással indult egyszerű közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződések kivételével a szerződések módosításáról hirdetményt kell közzétenni a Kbt. szerinti határidők megtartása mellett. A hirdetmények közzétételéről a jegyző gondoskodik, amennyiben közbeszerzési szakértő működik közre, úgy annak bevonása mellett. 3. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződések módosítására csak a Kbt. 132. §-ban meghatározottak szerint van lehetőség. VIII. A közbeszerzési eljárások belső ellenőrzése 1. Az ellenőrzés kiterjed az eljárások szabályszerűségére, az elbírálás szempontjainak kiválasztására, és azok érvényesítésére, valamint a szerződések megkötésére, módosítására és teljesítésére. Az ellenőrzést az önkormányzat belső ellenőrzési rendszerében kell elvégezni. 2. Az ellenőrzésekről készült jelentést a jegyzőnek és az érintett osztályvezetőknek meg kell küldeni. Amennyiben a közbeszerzési eljárással kapcsolatban az ajánlatkérővel szemben jogorvoslati eljárás indul, arról köteles a képviselő-testületet haladéktalanul tájékoztatni. A tájékoztatási kötelezettség érvényes abban az esetben is, ha az ajánlatkérő indítja a jogorvoslati eljárást. XI. Egyéb rendelkezések 1. A jegyző a képviselő-testület munkatervében meghatározott időpontban tájékoztatást ad a megelőző év közbeszerzési eljárásairól. X.18 Záró rendelkezések Jelen szabályzat a 2012.november 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően megkezdett/folyamatban levő közbeszerzési eljárásokra kell alkalmazni. Tamási, 2012. október 10. Ribányi József Polgármester
dr. Vanya-Szabó Ágnes aljegyző
1. melléklet ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI ÉS TITOKTARTÁSI NYILATKOZAT
Alulírott ………………………………… mint a Közbeszerzési Bírálóbizottság tagja (elnöke) ………………………………… Önkormányzata (székhely: ……………..…….) ajánlatkérő által megindított közbeszerzési eljárásba bevont személy kijelentem, hogy velem szemben a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 24. §-ában foglalt kizáró körülmények, összeférhetetlenségi okok nem állnak fenn. Egyúttal kijelentem, hogy a közbeszerzési eljárás során tudomásomra jutott üzleti titkot megőrzöm, azt harmadik személynek, szervezetnek nem adom ki. Kötelezettséget vállalok arra, hogy a Bírálóbizottság munkáját és a döntéshozó döntésének előkészítését lelkiismeretesen, a szakmai tudásomnak megfelelően segítem. Jelen nyilatkozatot a …………………………………………….. Önkormányzata által ………………………….… tárgyban lefolytatandó közbeszerzési eljárással kapcsolatban teszem. Kelt:……………………..………….
...........................................................………….. aláírás 2. melléklet ÁLTALÁNOS ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI ÉS TITOKTARTÁSI NYILATKOZAT A KÉPVISELŐ– TESTÜLET TAGJAI SZÁMÁRA
Alulírott ………………………………………. (lakcím: …………………………..…) mint ……………………………………………… Önkormányzata (székhely: ………………………..….) Képviselő-testületének tagja nyilatkozom, hogy a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvényben meghatározott kizáró körülményeket és összeférhetetlenségi okokat az alábbiak szerint megismertem: 24. § (1) Az ajánlatkérő köteles minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy elkerülje az összeférhetetlenséget és a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzetek kialakulását. (2) Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárás előkészítésében és lefolytatásában az ajánlatkérő nevében olyan személy vagy szervezet, amely funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlására bármely okból, így különösen gazdasági érdek vagy az eljárásban részt vevő gazdasági szereplővel fennálló más közös érdek miatt nem képes. (3) Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet, ha közreműködése az eljárásban a verseny tisztaságának sérelmét eredményezheti. Az ajánlatkérő köteles felhívni az eljárás előkészítésébe bevont személy vagy szervezet figyelmét arra, ha e bekezdés alapján - különösen az általa megszerzett többlet-információkra tekintettel - a közbeszerzési eljárásban történő részvétele összeférhetetlenséget eredményezne. (4) Az ajánlatkérő nevében eljáró és az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele szemben fennáll-e az e § szerinti összeférhetetlenség.
(5) A (3) bekezdés alkalmazásában nem eredményezi a verseny tisztaságának sérelmét és nem összeférhetetlen az olyan személy (szervezet) részvétele az eljárásban, akitől, illetőleg amelytől az ajánlatkérő a) az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet-, illetőleg piacfelmérés, a közbeszerzés becsült értékének felmérése érdekében a közbeszerzés megkezdése időpontjának megjelölése nélkül, kizárólag a felmérés érdekében szükséges adatokat közölve kért tájékoztatást, vagy b) a támogatásra irányuló igény (pályázat) benyújtásához szükséges árajánlatot kapott feltéve, hogy az a) vagy a b) pont alkalmazása kapcsán az ajánlatkérő nem közölt vele a közbeszerzési eljárás során az összes ajánlattevő (részvételre jelentkező) részére rendelkezésre bocsátott adatok körét meghaladó információt. Tudomással bírok arról, hogy a Polgári Törvénykönyv 685. § b) pontja szerint közeli hozzátartozók: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa; Egyúttal kijelentem, hogy az önkormányzat mint ajánlatkérő által lefolytatandó közbeszerzési eljárások során haladéktalanul bejelentem, amennyiben bármilyen összeférhetetlenségi ok vagy kizáró körülmény fenn áll. Kijelentem továbbá, hogy közbeszerzési eljárások során tudomásomra jutott üzleti titkot megőrzöm, azt harmadik személynek, szervezetnek nem adom ki.
Kelt:……………………………….…….
...........................................................………….. aláírás
