20. Küzdelem az Oszmán Birodalommal. Magyarország részekre szakadása. Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete (három nemzet, vallási tolerancia, stb.). A reformáció és a katolikus megújulás. A barokk. (magyar történelem)
I. Küzdelem az Oszmán Birodalommal. Magyarország részekre szakadása: 1.0. Előzmények: -
-
II. Ulászló (1490-1516) nem tudta megerősíteni a királyi hatalmat, mert egyetlen társadalmi csoport sem volt érdekelt ebben. Mátyás adói kimerítették a gazdaságot királyi jövedelem ill. birtokok területe csökken Zsoldos haderő (fekete sereg) felbomlik (nem tudták eltartani). A bárók a királyi tanácson keresztül irányították az országot, hatalmukat a köznemesség a vármegyékben és az országgyűlésen ellensúlyozta, így a két erő kioltotta egymást jobbágyság helyzetének romlása (köznemesség csak az ő rovásukra tudott eredményeket elérni pl.: mezővárosokban fejenkénti adózás.) Pápai felhívás keresztes hadjáratra. Keresztes vezér: Dózsa György (végvári katona). Nemesek leállítják a had szervezését (ha a parasztság elmegy katonának, nincs aki művelje a földet) Hangulat a nemesség ellenes (1514) Dózsa féle parasztháború leverik, parasztság helyzete romlik (röghöz kötés, robot stb.) Török Bir. közel-keleti terjeszkedése befejeződik (térnyeréssel) D.-i határvidéken z Oszm. Bir. erőfölényben; végvárak állaga romlik; fizetetlen katonaság szétszéled II. Lajos (1516-1526) belpolitikai gondok miatt a török diplomáciát elhanyagolja I. Szulejmán, Nándorfehérvár elesése (1521. aug. 29.) végvárrendszer „kulcsa” Mohácsi vész (1526. aug.29) Szulejmán- 60.000 katona; Tomori Pál (Délvidék főkapitánya) - 25.000 k.; horvát, cseh és Szapolyai csapatát nem várják be Mohács elesik, teljes vereség, főnemesség és főpapság jelentős része elesik, király Cselepatakba fullad
Királyi hatalom, rendi kormányzás, végvári vonal összeomlása, Mohácsi vész Az ország kiszolgáltatottan állt a török hódítással szemben.
1.1. Az ország részekre szakadása: 2 király jelölt: a, Szapolyai János: - (1526. nov. 10.) Fehérváron a koronával, de a nyitrai püspökkel megkoronázzák - Szapolyai I. János néven király (1526-1540) - Erdély ill. Tiszántúl támogatja. b, Habsburg Ferdinánd: - Főúri nemesség ill. Dunántúl tám. - egy birodalom van a háta mögött - (1526. nov.) pozsonyi országgyűlésen I. Ferdinándot megkoronázzák.
A kettészakadás felé: -
-
Tárgyalások habs. és török féllel is. (1527 nyara) Ferdinánd bevonul az országba Buda elfoglalása, Szapolyai legyőzése (Sz. Erdélybe, majd Lengyelo.-ba menekül) Szapolyai tárgyalás törökkel (1528) Isztambuli szerződés a szultán Sz.-t ismeri el királyként Sz. a törököknek megengedi a szabad átjárást az országon törökök Bécset akarják elfoglalni Sz. visszafoglalja a Dunántúlt. Törökök visszaszerzik Budát Sz.-nak, és mennek tovább Bécs felé, de a kedvezőtlen időjárási tényezők miatt visszafordulnak. (1529) az ország két részre szakad: Szapolyai- Dunántúl; Ferdinánd- Mo. többi része.
A három részre szakadás felé: -
(1532): Bécs ellen indul a török Kőszeg: Jurisics (1000 fő) (1532. aug. 5-28): Kőszeg ostroma, majd eleste. Bécsújhelynél 90000-s birodalmi sereg áll, Kőszegnek nem segítenek… Bécs nem kerül veszélybe, a törökök hazamennek. (1538) Váradi béke: elismerik egymás méltóságát, birtokát; Szapolyai halála esetén Ferdinándé az ország (ez titkos szerződés). Béke után Ferdinánd elmondja a törököknek a szerződést. Szapolyai ∞ Jagelló Izabella János Zsigmond (1540) Szapolyai † Fráter György a törökkel biztosítja János Zsigmondnak a trónt (1541. aug. 29): a török csellel beveszi Budát az ország három részre szakad
II. Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete: -
-
Három nemzetiség: székely, szász, román. ld.: térkép. Hét vármegye, élükön ispánok. ld.: térkép. Székek: A székelyek közigazgatási területeit félezer éven át (1400-1872) székeknek nevezték. Hivatása és szerepköre ugyanaz volt, mint Magyarországon s az erdélyi magyarság területein a vármegyéknek. Egész Erdély a vajdák fennhatósága alatt, alárendeltjeik az ispánok. E. fejedelemség fejedelmek (külön o.gyűlés stb.). (1566) Tordai ogyűlés: négy bevett felekezet szabad vallásgyakorlata: katolikus, evangélikus, református, unitárius. ld.: térkép.
Ez a vallási türelem Európában, a korban példátlan, gyakorlatilag egyszer sem került sor vallásüldözésre. Oka leginkább talán a rendi társadalom erős (etnikai) tagoltsága. -
Románok többsége ortodox, ortodoxia nem egyenrangú, de megtűrt. 1560-tól némi reformátusság, de ezt izolálják. Szászok többsége evangélikus (német nemzetiség átvette a német hitújítást, logikus). Csíki és háromszéki székelyek és a nemességének egy része végig katolikus. Kolozsvár (erdélyi magyar polgárság) és a székelyek egy része unitárius.(mert a Habsburgok katolikusok)
(székelyeknél még mellékhajtás: szombatistaság. Volt rá példa hogy őket a helyi zsidó közösségek vallásilag elfogadták, annyira ószövetségi irányú felekezet. Székelyek másik része temperamentumos katolikus).
III. A reformáció és a katolikus megújulás: 3.0. Előzmények: Idő, elterjedtség, jelentés: -
-
Reformáció: XVI. sz. kiváltó okok a XI. századtól kezdődően jelen voltak, (pl.: 1054 egyházszakadás), előreformátor (pl.: Husz János 1369-1415, Wycliff; Savonarola), reformátor= tényleges, jelentős változás fűződik hozzá (pl. Luther 1483-1546, Zwingli, Kálvin). Terminus: lat. „visszaalakítás” szóból. Lényege: a kat. Egyházban hibásnak tartottaknak bírálata, elvetése mozgalmi szinten; kat. egyházi élet vélt/valós hibáinak bírálatával, azokra való válaszként indult mozgalom. Elterjedés: Főleg Ny-Európa: Németo. Luther Márton Svájc Ulrich Zwingli; Kálvin János; Németalföld; Skandinávia; köz.-európában Cseho, M.o. stb.
Kiváltó okok: Az egyházi élet/ egyh. problémái pl.: o o o o o
1054 egyházszakadás avignoni kettős pápaság, hármaspápaság bizonytalanságai klerikusok elvilágiasodása, fényűző, pazarló életmódja előford. visszaéléses anyagi haszonszerzés (búcsúcédula) nepotizmus (= rokoni alapon juttatott hivatal) ill. simónia
pápaság,egyház iránti kritika Jelen vannak a ref.-hoz nem köthető, katolicizmusba ágyazott reformmozgalmak is pl.: Cluny reform (ebből több is volt és még a k.korban kezdődtek), ferences rend (ez is k.kori) u.azokra a problémákra reagálnak de dogmatikusak, tehát természetesen nem olyan feltűnőek.
3.1. Luther Márton: A német reformáció: -
Ágoston-rendi szerzetes, jogász, a Wittenbergi egyetem tanára (1517. október. 31) 95 pontját kifüggeszti a Witt. Templom kapujára. Tételsor az egyház megújítását célzó elképzeléseiről, (egyetemi) vitaindító célzattal. külbz. tárgyalások, helyzet elmérgesedik pápai kiközösítés, kiátkozás, majd a (1521) worms-i Birodalmi Gyűlésen birodalmi átokkal sújtják (= bárki megölheti) Bölcs Frigyes fejedelem Wartburg várában őrizteti titokban teljes népnyelvű (ném.) bibliafordítása (könyvnyomtatás ,minden sokkal gyorsabban terjed) (1530) bir. gyűl. Augsburgban: tanai kifejezésére Augsburgi/Ágostai hitvallás
(1531-től) szervezkedni kezdenek a protestáns és a katolikus fejedelmek. Schmalkaldeni Szövetség (pr.) Szent Liga (kat.) (1546 és 1555 között) császár és fejedelmek között vallásháború. - (1555) Augsburgi vallásbéke: Cuius regio, eius religio. (= Akié a föld, azé a vallás= hűbéres köteles áttérni hűbérura hitére/azon maradni) - É.-i és K.-i német területeken lutheránus többség, Skandináviában uralkodó az evangélikusság, jelentős pozíciók Auszt.-ban, Cseho. és M.o. német nyelvű területein. Tanítása, egyháza (protestáns: evangélikus): -
-
-
bűnt csak Isten bocsáthatja meg nincsen szükség ember-Isten közti közvetítőre pápa, szentek, Szűz Mária, szentségek egy része az ember egyedül Isten kegyelméből, a hit által üdvözülhet négy alapelv: solus Christus- sola fide- sola gratia-sola Scriptura(egyedül Krisztus által, egyedül a hit által, e. a kegyelem ált., egy. Az Írás(=Szt.Biblia)ált.) a hét szentségből (keresztség, bérmálás, oltáriszentség, bűnbocsánat, egyházi rend, házasság, utolsó kenet) csak kettőt tartott meg: keresztség, úrvacsora Ø egyházi vagyon, és egyházi adók; szekularizácó (egyházi birtokok világi kézbe kerülése) puritánabb egyházra van szükség igehirdetés anyanyelven két szín alatt áldozás
3.2. Kálvin János: A német-svájci reformáció: -
A reformáció svájci főalakja Ulrich Zwingli zürichi pap, Luther hatására templomi szobrokat likvidálja, tagadja a purgatóriumot stb.; Kálvin őt követte. Kálvin: francia, Párizsban jogot tanul reformációt támogató írása miatt távoznia kel, Svájcba megy, a genfi gyülekezet vezetője és városi elöljáró lesz. Fő műve: A krisztusi vallás rendszere (Institutio religionis Christiane): több kötetes, Istennel, Jézussal és egyházzal (pl.: üdvözülés) kapcsolatos kérdéseket taglalja. Biblia tanításához nyúl vissza (hasonlóan, de a katolicizmustól távolabb állva, mint Luther) A kálvinizmus Svájcban, Németalföldön, M.o.-n, Skóciában és Angliában (puritánok) többségbe került és elterjedté vált Franciaországban is (hugenották).
Tanítása, egyháza (protestáns: református): -
Egyetemes papság elve = minden hívő pap. nincsen hierarchia (közösségek autonómok, választott lelkipásztorok vezetik őket) Legfőbb törvényhozó testület: zsinat. Presbiter világi-, (választott világiak, lelkipásztor segítői), diakónus szociális feladatra Hirdette Isten szuverenitását (= Istennek korlátlan teljhatalma van, egyedül neki köszönhetünk mindent (az üdvösséget is).) Predestinatio (= eleve elrendelés): az embernek születése előtt „tudható” az örök sorsa. (üdvözülés/ kárhozat)
-
-
Zsarnokölés: ha valaki a nép választott képviselői közül zsarnokságra tör, azt félreállíthatják. ellenőrzött hatalom Megigazulás tana: egyedül a hit üdvözít. A szentségeket az úrvacsorán és a keresztségen kívül elveteti, Szentmisét, a pápai főséget és tévedhetetlenséget, és a szenteket is Isten emberi ábrázolását tiltja, és elveti az egyházi fényűzést fehérre meszelt falak, nincsenek festmények, szobrok Liturgia megreformálása: ének, igeolvasás, imádság, prédikáció. Az oltárt áldozati jellege miatt elveti, helyette úrasztala, ahol úrvacsorakor a kenyeret és bort kiosztják.
3.3. A reformáció egyéb irányzatai: A népi reformáció: -
Képviselője Thomas Müntzer, támadta a gazdagokat, hirdette az evangéliumi szegénységet és a végítélet közeli voltát. Jézus uralmát már a Földön meg kell valósítani, akár erőszakkal is. Ø magántulajdon, Ø állam, olyan társadalom kell, amelyben minden közös (1525) német parasztháború. Véres háború, amely a feudális terhek megszüntetését követelte. Leverték, Németország széttagoltsága pedig megmaradt. (Luther elítélte a parasztháborút.)
Az antitrinitáriusok / unitáriusok (= Szentháromság- tagadók): -
-
Alapítója, Servet Mihály spanyol orvos, elvetette a Szentháromságot, azaz Krisztus isteni természetét (=csak ember) és a Szentlélek létezését. Református és katolikus gondolkodás is eretneknek tartotta, Genfbe menekült, kivégezték. jelentősebb szerep csak Lengyelo.ban és Erdélyben, itt egyházzá is szerveződik
Az anabaptisták (= újrakeresztelők): -
Nem fogadják el a gyermekkeresztséget, csak felnőtt korban, személyes hit alapján szolgáltatták ki a keresztséget.
3.4. Az ellenreformáció: -
-
Egyházi kezdeményezésű harc a protestantizmussal szemben és széleskörű egyházi megújulási törekvés, a kat. nagyhatalmak (Habsburg Birodalom, Fr.o.) résztvevői. Művészeti irányzata a barokk. Tridenti zsinat: (1545-1563) Búcsúcédulázást megszűntetik, vallási élethez méltó erkölcsi normák megszabása a klerikusoknak
Egyéb: o Iskolák (szemináriumok), nyomdák alapítása; hittételek tisztázása. o Marad a/az: 7 szentség, cölibátus, misei áldozás, gyónás, pápa egyházi fősége, szentek, hierarchia. katolicizmus hagyományai
o o o o
Az egyház fő feladata a hívek lelki gondozása. Állami vétójog. Naptárreform (XIII. Gergely). Újra inkvizíció (kat. országokban a volt katolikusok, most új tanok hirdetői ellen). o Index (tiltott könyvek jegyzéke). o (1540) Jezsuita rend, alapító Loyolai Szt. Ignác. Színvonalas iskolarendszer főbb méltóságú és egyszerűbb emberek tanítása és egyúttal át/visszatérítése a katolikus hitre. -
Franciaországban megáll a protestantizmus terjedése, Csehországban, Ausztriában és részben Magyarországon ismét a katolicizmus kerül fölénybe.
IV. A barokk: Idő, elterjedtség, jelentés, történelmi vonatkozás: -
XVI. sz. vége - XVIII. sz. vége Az ellenreformáció művészeti irányzata, stílusa. Itáliából indult,(katolikus) abszolút monarchiák központjaiban (Párizs, Madrid, Bécs) virágzott. elnevezés: ol. barocco („ különös”, „szokatlan”, „nyakatekert”) portug. barucca („szabálytalan formájú gyöngy”). Nem kortárs névadás.
Általános jellemzés: -
-
időszaka a tudományos felfedezések és a filozófiai felismerések kora. Ebben a gondolkodásban feszültség van a hagyományos világfelfogás és a (modern) kételkedő, elemző gondolkodás között.(de az egységes világkép megmarad!) szellemi és emocionális tartalmakat is közvetít legfőbb cél rábeszélés , meggyőzés. A heves érzelmek, a misztikus drámai témák és a színpadiasság azt a célt szolgálták, hogy a műalkotás azonnal és maradandóan hasson a szemlélőre. művészeti ágak közötti átjárás
Építészet: -
templomok, kolostorok, egyházi méltóságok székhelyeinek kiépítése, világi részről uralkodói paloták, kastélyok, színházak, könyvtárak stb. Jellemzők: o egyenes vonalak megtörése; mozgalmasság, nyugtalanság o meglepő, szeszélyes díszítő elemek (csiga-, kagyló-, rácsminta; csavart oszlopok; stukkók) o méretek fokozása, monumentalitás o színpadias elrendezések templomokban az oltár díszlethatású o fő cél az erő kifejezése
Festészet: -
nem realisztikus, a pontos részletek útját állnák a mondanivaló hatása erőteljességének térábrázolásban is illuzionikusság végtelen felé vezető perspektíva a teret kitágítandó A könnyen leolvasható jelentés mellett rejtett, jelképes mondanivaló is
Zene: -
A kor általános zenei műveltsége nagyon magas, a z. a hétköznapi élet szerves része A zene az énekes műfajokban a szöveg hatásos elmondását utánozza, másrészt annak konkrét mondanivalóját ábrázolja.
-
Műfaji bőség: opera, oratórium, mise, concerto, szvit stb. J.S. Bach, Vivaldi Handel, Purcell, Morales stb.