I. KÖTET HELYZETELEMZÉS. Konzorcium vezető: NORD CONSULT Gazdasági és Innovációs Tanácsadó Kft. Konzorciumi tagok:

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ INNOVÁCIÓS STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA I. KÖTET

HELYZETELEMZÉS

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ INNOVÁCIÓS STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA

I. KÖTET

HELYZETELEMZÉS

Konzorcium vezető:

NORD CONSULT Gazdasági és Innovációs Tanácsadó Kft. Konzorciumi tagok:

Debreceni Egyetem DEKUT Debreceni Kutatásfejlesztési Kht. MTA RKK Szolnoki Társadalomkutató Csoport Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Debrecen, 2006. október 27.

TARTALOMJEGYZÉK I

BEVEZETÉS .................................................................................................................... 1

II A RÉGIÓ INNOVÁCIÓS SZEMPONTÚ HELYZETÉNEK ÁLTALÁNOS FELMÉRÉSE ........................................................................................................................... 4 II.1 II.2 II.3

GAZDASÁGI HELYZETELEMZÉS.................................................................................... 4 KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉGEK ÉS RÁFORDÍTÁSOK ...................................... 8 REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS POTENCIÁL - NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁS.................. 16

III A RÉGIÓ VÁLLALKOZÁSAINAK KUTATÁS-FEJLESZTÉSI IGÉNYEI ÉS INNOVÁCIÓS POTENCIÁLJA .......................................................................................... 20 III.1 A VÁLLALKOZÁSOK INNOVÁCIÓS POTENCIÁLJA ÉS IGÉNYEI ...................................... 20 III.1.1 A kutatás háttere............................................................................................... 20 III.1.2 A felmért vállalati kör bemutatása ................................................................... 20 III.1.3 Vállalati növekedési és innovációs helyzetelemzés és igények......................... 23 III.1.3.1. Helyzetelemzés......................................................................................... 23 III.1.3.2. Innovációs igények................................................................................... 28 IV A RÉGIÓ KUTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS KÍNÁLATI POTENCIÁLJA ..................................................................................................................... 33 IV.1 IV.2 IV.3

TECHNOLÓGIAI KAPACITÁSSAL ÉS TUDÁSSAL RENDELKEZŐ KÖZPONTOK ................. 33 A VÁLLALKOZÁSOK INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉT TÁMOGATÓ SZERVEZETEK......... 42 A RÉGIÓ KÖZCÉLÚ SZERVEZETEINEK SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOK FEJLESZTÉSÉBEN ................................................................................................................... 52

V VILÁGTENDENCIÁK ÉS KITÖRÉSI LEHETŐSÉGEK A TUDÁSINTENZÍV ÁGAZATOKBAN .................................................................................................................. 59 VI AZ INNOVÁCIÓ FINANSZÍROZÁSÁBÓL JELENTŐS, REGIONÁLIS, NEMZETI VAGY EURÓPAI SZINTŰ SZERVEZETEK ÉS FORRÁSOK BEMUTATÁSA...................................................................................................................... 62 VI.1 AZ INNOVÁCIÓ-POLITIKA KERETEI, INTÉZMÉNYRENDSZERE, ESZKÖZEI..................... 62 VI.1.1 Innovációs politika az Európai Unióban ......................................................... 62 VI.1.2 Az innovációs politika Magyarországon .......................................................... 63 VI.1.3 Az innovációt, K+F tevékenységet támogató intézmények, hálózatok, szervezetek........................................................................................................................ 66 VI.2 AZ INNOVÁCIÓ FINANSZÍROZÁSI LEHETŐSÉGEI.......................................................... 69 VI.2.1 A 2007-2013-ig terjedő időszakra tervezett pályázati programok................... 69 VI.2.1.1. Az EU 7. keretprogram ........................................................................... 69 VI.2.1.2. Versenyképességi és innovációs keretprogram (2007–2013) (CIP) ........ 71 VI.2.1.3. A 2007-2013-ig terjedő időszakra tervezett Új Magyarország Fejlesztési Terv .................................................................................................................. 71 VI.2.1.4. Az Észak-alföldi régió Regionális Operatív Programja 2007-2013......... 76 VI.2.1.5. A Debrecen Fejlesztési Pólus kulcsprojektek .......................................... 80 VI.2.1.6. Regionális innovációs célú K+F források ................................................ 80 VI.2.2 Pályázaton kívüli finanszírozási formák .......................................................... 81 VI.2.2.1. Vállalati banki finanszírozás .................................................................... 81 VI.2.2.2. Kockázati tőke, üzleti angyal ................................................................... 83 VI.3 INNOVÁCIÓS PÁLYÁZATOK, JÓ ÉS ROSSZ TAPASZTALATOK ....................................... 84 VI.3.1 Pályázati körkép............................................................................................... 84

VI.3.2 VII

A regionális innovációs tevékenység eredményei ............................................ 90

INNOVÁCIÓS SWOT ELEMZÉS........................................................................... 96

VII.1

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS RENDSZER ÉS TECHNOLÓGIAI SWOT ELEMZÉS ÉS HIVATKOZÁSAI ...................................................................................................................... 97

VIII

GRAFIKUS HÁTTÉRANYAGOK, TÉRKÉPEK................................................ 101

ÁBRAJEGYZÉK 1 ábra: 2 ábra: 3 ábra:

Az egy főre jutó GDP alakulása a régiókban (1994-2003) ........................................ 5 Az egy főre jutó GDP régiónként (2004) ................................................................... 6 A bruttó hozzáadott érték megoszlása gazdasági ágak főbb csoportjai szerint (2004) .................................................................................................................................... 6 4 ábra: A kutatás-fejlesztésre fordított összegek a GDP százalékában.................................. 8 5 ábra: A kutatás-fejlesztés ráfordításai pénzügyi források szerint (2004) ............................ 9 6 ábra: A kutatási témák, fejlesztési feladatok számának megoszlása tevékenységtípusok szerint az Észak-Alföldi régióban, 2004 .......................................................................... 14 7 ábra: Az államháztartási és felsőoktatási szektor kutatási ráfordításai tudományáganként az Észak-alföldi régióban, 2004 ....................................................................................... 15 8 ábra: A kutatási ráfordítások az Észak-alföldi régióban, 2004 ......................................... 16 9 ábra: A cégek megoszlása jelleg és nagyság szerint ......................................................... 21 10 ábra: A cégek megoszlása piaci irányultság szerint ...................................................... 22 11 ábra: Az innováció és a technológia fontosságának megítélése.................................... 23 12 ábra: Az innováció és a technológia fontossága a forgalom alakulása szerint.............. 24 13 ábra: A növekvő forgalmú cégek aránya a technológia fejlettsége szerint ................... 26 14 ábra: Az innováció motivációja..................................................................................... 27 15 ábra: Saját kutatás-fejlesztés céljai................................................................................ 28 16 ábra: A közvetítő szervezetek ismertsége és szolgáltatásaik használata....................... 29 17 ábra: Gátolja az innovációt............................................................................................ 30 18 ábra: Tudományos és technológiai információk forrása ............................................... 30 19 ábra: A leggyakoribb innovációs igények..................................................................... 31 20 ábra: A partnerkeresés intenzitása ágazatonként........................................................... 31 21 ábra: Tevékenységi körök és azok önértékelése ........................................................... 37 22 ábra: A szolgáltatók tevékenységi körei és azok önértékelése...................................... 43 23 ábra: Az innovációt támogató szervezetek ismertsége a régióban................................ 48 24 ábra: A magyar kormány innovációs rendszere ............................................................ 65 25 ábra: A regionális szintű pályázás a különböző pályázati programokra ....................... 91 26 ábra: Az innovációs járulék megfizetési aránya a régióban (2006) .............................. 94 27 ábra: A szakképzési járulék megfizetésének aránya a régióban (2006)........................ 94

TÁBLAJEGYZÉK 1. Táblázat: A magyarországi régiók gazdasági fejlettsége az EU régióihoz viszonyítva (2003) ............................................................................................................................ 7 2. Táblázat: A kutatás-fejlesztés főbb adatai........................................................................ 10 3. Táblázat: A kutatási témák, feladatok főbb adatai ........................................................... 11 4. Táblázat: Észak-Alföld kutatóhelyeinek száma 2004-ben............................................... 12 5. Táblázat: A Magyar Szabadalmi Hivatalba érkezett bejelentések száma és megoszlása 1990 és 2004 között.......................................................................................................... 13 6. Táblázat: A magyar adatok és pozíciók az EU 2003. évi Innovációs eredménytáblájából . .......................................................................................................................... 18 7. Táblázat: Az innovációt befolyásoló mutatók alakulása.................................................. 18 8. Táblázat: A kutatás-fejlesztési költségvetés nagysága..................................................... 25 9. Táblázat: Innovációs politika és cégnagyság ................................................................... 26 10. Táblázat: Terméktesztelés, piackutatás, kiállítás ......................................................... 27 11. Táblázat: Kutatóhelyek ismertsége .............................................................................. 28 12. Táblázat: A kérdőíveket visszaküldő szervezetek és a mélyinterjú alanyai ................ 33 13. Táblázat: Kutatási tevékenységek fő irányai................................................................ 35 14. Táblázat: Az adott méretű szerevetek száma és költségvetése .................................... 40 15. Táblázat: Az innovációs tevékenység finanszírozása .................................................. 41 16. Táblázat: A kérdőíveket visszaküldő szervezetek és a mélyinterjú alanyai ................ 42 17. Táblázat: Az Operatív Programok forrásmegoszlási terve .......................................... 75 18. Táblázat: A regionális operatív programok közötti forrásmegosztás .......................... 76 19. Táblázat: A kulcsprojektek összesített költségvetése .................................................. 80 20. Táblázat: A különböző operatív programok pályázati aránya ..................................... 88

Az Észak-Alföldi Régió Innovációs Stratégiája és Operatív Programja

I

Bevezetés

Bevezetés

Az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Társaság által kiírt, „Az Észak-alföldi Régió Innovációs Stratégiai és Operatív Programjának elkészítése” tárgyú közbeszerzési eljáráshoz a Nord Consult Gazdasági és Innovációs Tanácsadó Kft. által vezetett konzorcium sikeres ajánlatot nyújtott be. A konzorcium tagjai: a Debreceni Egyetem, a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány és a DEKUT Kht. Az Észak-alföldi Régió Innovációs Stratégiai és Operatív Programja kidolgozásának célja, hogy • megteremtődjenek a keretei egy innovációs és technológia-transzfer rendszer kialakításának, amely segít integrálni az üzleti és pénzügyi támogatásokat, kapcsolatot teremt az egyetemi szférával, innovatív vállalkozásokkal, oktatási és kutatási intézményekkel, • megfelelő gazdasági környezet jöjjön létre az innovatív vállalkozások számára, • biztosítva legyen az innovatív tevékenységekhez rendelt erőforrások hatékony elosztása, valamint • segítse a társadalmi szemlélet átalakulását. A kidolgozás módszertana követi: • az EU K+F Keretprogramok RIS programozási gyakorlatát, hogy alapul szolgálhasson nemzetközi projektek generálásához és megvalósításához, illetve segítse egy, az Európai Unió által elfogadott RIS módszertanon alapuló stratégiai dokumentum kidolgozását; • a hazai és Európai Uniós területfejlesztési programozási gyakorlatot, illetve teljes mértékben összhangot biztosít az NFT II. most folyó regionális szintű tervezési munkálataival és kapcsolódik annak Operatív Programjaiba, a különböző programozási szinteken kidolgozandó egyéb tervezési dokumentumokba; • az Észak-alföldi tervezési-statisztikai (területfejlesztési) régiót nem különálló halmazként kezeli, hanem gazdasági egységként, beilleszthetővé teszi a tágabb regionális környezetbe országhatáron innen és túl, és ennek megalapozására biztosítja a szinergiát a környező régiók regionális, illetve megyei szintű innovációs programozási dokumentumaival; • a jelenlegi helyzet és folyamatok értékelése alapján, az érintett szereplők egyéni stratégiáinak figyelembevételével kijelöli a fő célokat, irányokat, illetve a célok elérést szolgáló eszközök meghatározásával biztosítja a hatékonyságot; • épít a 2006. februárjában elfogadott, Az Észak-alföldi régió innovációs helyzetelemzése és GAP analízise című dokumentumra1. A regionális innovációs stratégia és operatív program két kötetes. Az első rész tartalmazza a helyzetelemzést, míg a második kötetben a stratégia és az operatív program kap helyet az operatív alprogram szintig lebontva.

1

Az innováció eredményességét, hatékonyságát a KSH nem méri. A fent hivatkozott dokumentumban javaslatot fogalmaztunk meg az régió innovációs indikátor- és monitoring rendszerének kialakítására vonatkozóan.

1


Bevezetés

A helyzetelemzés összeállítását követően a stratégia célpiramisának kidolgozása és véglegesítése a régió fontos innovációs szereplőinek közreműködésével történik. A közös munka eredménye garantálja a szakmaiságot és a helyi érdekek megjelenítését a stratégiában, illetve megalapozza a későbbiekben készítendő operatív program intézkedéseinek realitását. Itt kerül továbbá bemutatásra a napjainkban többféle eltérő értelmezésben előforduló két kifejezés: az innováció és a kutatás-fejlesztés közötti különbség. A két fogalom, melyek értelmezéséhez az Oslói Kézikönyv harmadik kiadását vettük alapul, fontos eleme a megszületett Észak-alföldi Regionális Innovációs Stratégiának és Operatív Programnak. Az Oslo kézikönyv harmadik kiadásának legfőbb változása a korábbiakhoz képest az innováció fogalmának szélesebb körű definiálása. A termék- és eljárás-innováción túl, az innováció új meghatározása a marketing-innovációt és a szervezési-szervezeti innovációt is felöleli: „Az innováció - új, vagy jelentősen javított termék (áru vagy szolgáltatás) vagy eljárás, - új marketing-módszer, vagy - új szervezési-szervezeti módszer bevezetése - az üzleti gyakorlatban, munkahelyi szervezetben, vagy a külső kapcsolatokban.” A termék-innováció olyan áru vagy szolgáltatás bevezetése, amely – annak tulajdonságai és rendeltetése vonatkozásában – új, vagy jelent sen megújított. Ez magában foglalja a fejlesztésre vonatkozó részletes m szaki leírásokat, az összetevőket és anyagokat, a beépített szoftvert, a felhasználóbarát jelleget, vagy más funkcionális tulajdonságokat. Az eljárás-innováció új, vagy jelentősen megújított termelési vagy szállítási módszer megvalósítása. Felöleli a technikában, a berendezésekben és/vagy a szoftverben bekövetkező jelentős változásokat. A marketing-innováció olyan új marketing-módszerek alkalmazása, amelyek jelentős változást hoznak a terméktervezésben, a csomagolásban, a termék piacra dobásában, a termék reklámozásában, vagy az árképzésben. A szervezési-szervezeti innováció új szervezési-szervezeti módszerek megvalósítását jelenti a cég üzleti gyakorlatában, a munka szervezésében vagy a külső kapcsolatokban. Az új Oslo kézikönyv szerint tehát innovációs tevékenységnek tekintendő: „mindazon tudományos, technológiai, szervezési, pénzügyi és kereskedelmi lépés, amely az innováció megvalósítását ténylegesen szolgálja, vagy irányítja.” Kutatás-fejlesztés A kutatás és kísérleti fejlesztés olyan módszeresen folytatott alkotómunkát jelent, amely a meglévő ismeretanyag bővítésére – beleértve az emberről, a kultúráról és a társadalomról szerzett ismereteket is –, valamint arra szolgál, hogy ezt az ismeretanyagot új alkalmazások kidolgozására használják fel. A kutatás és kísérleti fejlesztés jellemzői: az alkotás és az újdonság eleme; a tudományos módszerek alkalmazása; új ismeret létrehozása. Típusai: az alapkutatás, az alkalmazott kutatás és a kísérleti fejlesztés.

2


Bevezetés

A megfigyelés köre: A kutató-fejlesztő helyek a statisztikai megfigyelés számbavételi egységei, azok az egységek, melyek fő vagy melléktevékenységként kutatási és fejlesztési tevékenységet végeznek, függetlenül attól, hogy ezt milyen szervezeti keretek között végzik. A kutatási statisztikában a megfigyelési egység – a felsőoktatási kutatóhelyeket kivéve – megegyezik az önálló gazdasági egységgel. A K+F statisztika megfigyelési köre és szervezeti csoportosítása a következő: Kormányzati (államháztartási) szektor A kormányzati szektorba tartozik, valamennyi szervezet, amely kutatási és kísérleti fejlesztési tevékenységet végez, és tevékenységét az állam finanszírozza. Ide soroljuk a kutató-fejlesztő intézeteket, amelyek alaptevékenysége a kutatás-fejlesztés; tevékenységükben a K+F túlnyomó hányadot képvisel, jelentős feladatokat végeznek valamely probléma megoldásában, ellátják valamely tudományterület (tudományágazat, diszciplína) hazai kutatóintézeti művelését és kutatási témái alapján részt vesznek kiemelt programok teljesítésében. Ide tartoznak továbbá a központi vagy helyi költségvetési szerv vagy költségvetési rend szerint gazdálkodó egyéb szervezet intézményei, amelyek nem kizárólagos alapfeladatként látnak el K+F tevékenységet, vagy alapfeladatuk mellett a munkaidő egy részében kutatást végeznek (saját foglalkoztatottal és berendezéssel), részt vesznek kiemelt programok teljesítésében, vagy elnyert K+F pályázat alapján K+F célalapokból részesültek. Ezek lehetnek múzeumok, könyvtárak, kórházak és egyéb közösségi szolgáltatást nyújtó intézmények Felsőoktatási szektor A felsőoktatási szektorba tartozik kutatóhelyként az az egyetemi, főiskolai szervezeti egység, amely az oktató-nevelő (gyógyító-megelőző) munka mellett, esetleg attól elkülönítve kutatási és kísérleti fejlesztési munkát végez. Ide soroljuk az intézeteket, laboratóriumokat, tanszékeket, tanszékcsoportokat, kísérleti állomásokat, továbbá a felsőoktatási intézmények mellett működő kutatóintézeteket. Vállalkozási szektor A vállalkozási szektorba tartozik kutatóhelyként az a vállalkozás, amely főtevékenységként vagy alaptevékenysége (áruk, szolgáltatások előállítása, forgalmazása) mellett, ahhoz kapcsolódóan saját eszközeivel, saját dolgozóival, saját szervezetben kutatási és fejlesztési tevékenységet végez. Ez a szektor fogja át a jogi személyiségű (közös vállalat, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság, szövetkezet), illetve a jogi személyiség nélküli (betéti társaság, közkereseti társaság) vállalkozásokat és a nonprofit szervezeteket (alapítvány), amennyiben azok az előbbi feltételeknek megfelelnek. Ide tartoznak továbbá azok a gazdasági egységek, amelyek főtevékenységük alapján a 73.10 (Műszaki kutatás-fejlesztés), 73.20 (Humán kutatás-fejlesztés) TEÁOR-ba sorolással rendelkeznek, valamint azok a vállalkozások, amelyek jelentős feladatokat végeznek kiemelt programok teljesítésében vagy elnyert K+F-pályázat alapján K+F célra folyósított összegben részesültek. Forrás: Oslo Manual, 2005 www.ksh.hu

3

A régió innovációs szempontú helyzetének általános felmérése


II A régió innovációs szempontú helyzetének általános felmérése II.1 Gazdasági helyzetelemzés2 Az Észak-alföldi régiót Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs–SzatmárBereg megye közigazgatási területe alkotja. A Régióban a nagyobb beruházási dinamika 1997-től indult meg, üteme azóta nem marad el a nemzeti folyamatokétól. A külföldi befektetők közül az amerikai, az osztrák, az olasz és a német befektetői csoportok jutottak meghatározó részesedéshez. A Régió gazdaságának fontos pillére a kisszámú, de nagy alaptőkével és komoly volumenű termeléssel jellemezhető részvénytársasági kör. A külföldi tőkebeáramlás hozzájárult a munkanélküliségi helyzet további romlásának megakadályozásához, az exportképesség fokozásához, a technológiai megújuláshoz, a termelékenység növekedéséhez, a beruházások felfutásához, azaz végeredményben a Régió- különösen néhány kis-és középváros- gazdaságának stabilizálódásához. A külföldi érdekeltségű vállalkozások (2001-ben 1232 darab) kb. 40%-a kizárólagos külföldi tulajdonban van, további közel 30%-uk pedig többségi külföldi tulajdonú (a külföldiek átlagos részaránya a jegyzett tőkéből 74-78%). A külföldi tőke ágazati megoszlásában dominál az ipar, ezen belül elsősorban a feldolgozóipar. Viszonylag jelentős vonzást mutat a kereskedelem, a közlekedés és távközlés, az agrárszektor és a termelő szolgáltatások, valamint az építőipar és a turizmus (jelentős termál erőforrások). A régiós ipari termékek több mint 40%-a külföldön talál gazdára. Az ipari termelékenység az 1993 óta eltelt időszakban évente 10% feletti ütemben emelkedett, ebből az 1996 és 1998 közé eső években 40%-ot meghaladó mértékben. Az iparban meghatározó a tőkeigényes vegyipar, ruházati ipar, élelmiszeripar, illetve a gépipar. Ezek több városban meghatározóak, térségi jelentőségűek. Az Észak-alföldi Régió mindhárom megyéje számos nemzetközi együttműködési megállapodással rendelkezik. Kihívást jelentő feladat a három megyét közelebb hozó együttműködések elindítása, és a régión belüli közösségi tudat, regionális identitás megteremtése. Az Észak - Alföldön jelenleg 25 ipari park és 3 vállalkozási övezet található. Az 1990es évek az Észak-alföldi Régió esetében is markáns áttörést hoztak a kommunikációs szektor területén. Városai közül Debrecen tartozik a "regionális centrumok" közé, gazdasági súlypontszerepe, nemzetközi hírű egyeteme és az innovációkra épülő gazdasági fejlődés szellemi bázisa miatt. Nyíregyháza gazdaságára jellemző az intézményi és kereskedelmi szolgáltatások átlagosnál nagyobb súlya a helyi gazdaságban. A gazdasági szerkezetet erősítették a város népességéhez viszonyítva nagy léptékű és rendkívül gyorsan felfutó kereskedelmi beruházások, valamint a pénzügyi szolgáltató hálózatok terjeszkedése. A város (szub)regionális szerepkörének meghatározói a kereskedelmi, vásárvárosi, üzleti szolgáltatási tevékenységek és a román-ukrán-szlovák határ közelségére alapozott nemzetközi funkciók lehetnek. Szolnok gazdaságában a legnagyobb a feldolgozóipar súlya, amelynek privatizációja országos összehasonlításban is jelentős külföldi befektetéseket vonzott. A várost régión belüli excentrikus fekvése és erős külső kapcsolatrendszere, valamint közlekedési adottságai egyaránt alkalmassá teszik a regionális logisztikai centrum-szerep betöltésére. 2

Forrás: KSH Debreceni Igazgatósága, Észak-alföldi Régió gazdasági fejlettsége

4



Az egyes területi egységek gazdasági fejlettségét objektíven a régiós és megyei részletezettséggel rendelkezésünkre álló bruttó hazai termékkel, illetve annak egy főre jutó mutatójával jellemezhetjük (1.ábra.). Magyarország 2004. évi bruttó hazai termékének legnagyobb hányadát, 45%-át Közép-Magyarországon állították elő. A fennmaradó részhez közel azonos mértékben járult hozzá Dunántúl és Kelet-Magyarország, ami a Dunától keletre fekvő régiók enyhe erősödését jelzi. Ezek az információk azonban önmagukban nem mutatják a fejlettségbeli különbségeket, hiszen nem tükrözik az egyes térségek eltérő népességarányait. 1 ábra: Az egy főre jutó GDP alakulása a régiókban (1994-2003)

Az Észak-alföldi régió az egy főre jutó GDP alapján az Európai Unió tíz legelmaradottabb régiója között található. Itt az országos szintet jelentősen túllépő munkanélküliségi arány mellett a szegénységi kockázat is nagymértékben meghaladja a magyarországi átlagot. Ugyanakkor a régió jelentős egyetemi tudásközponttal (Debrecen) rendelkezik. Az Észak-alföldi régió kutatás-fejlesztési intézményi háttere a második legerősebb az országban. A régiónak a keleti piacok elérhetősége szempontjából kedvező a közlekedés-földrajzi fekvése, bekapcsolódása a gyorsforgalmi úthálózatba a nemzetközi tranzitforgalom szempontjából tartogat lehetőségeket. A régión belül ott találhatók komoly természeti tartalékok, ahol nincs számottevő ipari vagy intenzív mezőgazdasági tevékenység. Az egy lakosra jutó GDP adatok alapján megállapítható, hogy a korábbi évekhez hasonlóan 2004-ben is jelentős különbségek mutatkoznak gazdasági fejlettség terén az ország egyes régiói között. Közép-Magyarországon magasan a legnagyobb az egy főre jutó GDP, másfélszer akkora, mint a sorban második Nyugat-Dunántúlon. Az országos átlag felett csak e két régió teljesít tartósan. Az átlagot alulról közelíti a Nyugat-Dunántúltól nem sokkal elmaradó Közép-Dunántúl mutatója (2.ábra.).

5


Az Észak-Alföldi Régió Innovációs Stratégiája és Operatív Programja 2 ábra: Az egy főre jutó GDP régiónként (2004)

Forrás: KSH

Észak-alföldi régió leszakadása megállni látszik, ugyanakkor hátránya tetemes és a felzárkózási folyamat még várat magára. Az régiók közötti fejlettségbeli különbségek kialakulásának egyik oka a gazdaság eltérő ágazati szerkezete (3.ábra.). Az egyes gazdasági ágak különböző mértékben járulnak hozzá a bruttó hozzáadott értékhez. Ha ez utóbbi alakulását a gazdasági ágak főbb, összevont csoportjai szerint vizsgáljuk, a sajátos helyzetű Közép-Magyarországtól eltekintve megállapítható, hogy kevés kivétellel, az erősebb iparral rendelkező térségek sokkal nagyobb egy főre jutó GDP-t érnek el, mint azok, amelyekben a mezőgazdaság súlya nagyobb. A mezőgazdaság kivételével minden nemzetgazdasági ágban a központi régióból származik a legnagyobb hozzáadott érték. 3 ábra: A bruttó hozzáadott érték megoszlása gazdasági ágak főbb csoportjai szerint (2004)

Forrás: KSH

6



A két fejlettebb dunántúli régió megyéinek jellegzetessége, hogy az ipar szerepe jelentős, különösen Komárom-Esztergom megyében, ahol a bruttó hozzáadott érték több mint felét adja. A kisebb GDP-vel rendelkező térségek közül a két alföldi régióban és DélDunántúlon hagyományosan nagyobb jelentőséggel bír a mezőgazdaság és a gyengébb iparnak köszönhetően a szolgáltatások súlya számottevő. Az egy főre jutó GDP tekintetében mindössze Közép-Magyarország közelíti meg az EU-25 átlagát, mintegy 5%-kal marad el attól, így az uniós rangsorban, a középmezőnyben helyezkedik el. Az Észak-alföldi régió értéke az uniós átlag 40%-a körül mozog. Ennek megfelelően a 2003. évi területi GDP adatok alapján az Észak-alföld a 25 tagállam 254 régiójából a 246 (1. táblázat.). 1. Táblázat: A magyarországi régiók gazdasági fejlettsége az EU régióihoz viszonyítva (2003)

Forrás: KSH

7



II.2 Kutatás-fejlesztési tevékenységek és ráfordítások Az ezredfordulón a fejlett országokban – éves szinten – a megtermelt GDP 2-3 %-át fordították kutatásra, fejlesztésre, Magyarországon alig 1 %-át. Az egyes országok gazdasági fejlettségi szintjét az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson kifejezett értékének egybevetésével lehet mérni, összehasonlítani. Az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson kifejezett értéke 2001-ben Magyarországon az EU-15 átlagának 53 %-át tette ki. Az egy lakosra jutó 54 eurós kutatási, fejlesztési kiadás nagysága is töredéke a fejlett európai országokénak. Magyarországon a kutatási-fejlesztési ráfordítások az ezredforduló óta évről évre mérséklődő ütemben, de az infláció mértékét – 2004 év kivételével – meghaladóan növekedtek. 2004-ben a kutatásra és fejlesztésre fordított összeg megközelítette a 180 milliárd forintot. Ez az összeg, folyó áron a 2000. évinek 1,7-szerese volt, reálértéken pedig 20 %-ot meghaladó növekedésnek felelt meg. A tudományos élet terén meghatározó szerepet tölt be Közép-Magyarország, azon belül is Budapest. Ebbe a térségbe koncentrálódott a kutatásra, fejlesztésre fordított pénzeszközök kétharmada (4. ábra). A többi régió részesedése 2,7 és 8,5 % között szóródott. Arányaiban a legkevesebbet Észak-Magyarországon fordítottak kutatásra, fejlesztésre, a legtöbbet – 8,5 %-ot – pedig az Észak-Alföldön. 4 ábra: A kutatás-fejlesztésre fordított összegek a GDP százalékában 2000 2001 2002 2003 ÉszakMagyarország

Észak-Alföld Közép-Dunántúl

KözépMagyarország

1,6 1,4

Nyugat-Dunántúl

1,2 1 0,8 0,6 Dél-Alföld Dél-Dunántúl

0,4 0,2 0

Forrás: KSH

Az Észak-Alföldön folyó tudományos tevékenységre nagyfokú területi koncentráció jellemző. Egyértelmű e tekintetben a megyék között Hajdú-Bihar, ezen belül is a nagy felsőfokú oktatási és kutatási múltra visszatekintő Debrecen szerepe, amely az Észak-Alföld szellemi-kulturális és tudományos életének meghatározója, központja. A régióban, 2004-ben 14,8 milliárd forint került kutatások finanszírozására, folyó áron nyolctizedével több, mint 4 évvel korábban. A ráfordítások 2000 óta kiegyensúlyozottan – évente 12-24 % közötti

8



ütemben –, az utóbbi két évben az országos átlagot jóval – 15, illetve 10 százalékponttal – meghaladóan növekedtek. A ráfordítások háromnegyede, csaknem 11 milliárd forint a HajdúBihar megyei kutatásokat szolgálta. Az Észak-Alföld tudományos kutatásban, fejlesztésben elfoglalt helyzetét más oldalról megvilágítva, a kutatásra, fejlesztésre felhasznált összegek GDP-hez viszonyított arányával jellemezve, tovább árnyalható a kép. A régióban megtermelt GDP – növekvő arányú, de mindössze – 0,6-0,7 %-a segítette a kutató, fejlesztő munkát, ez az arány elmaradt az országos átlagtól, a Közép-Magyarországi mutatónak pedig pontosan a fele. Az Észak-Alföldön végzett kutatási, fejlesztési tevékenységgel összefüggő ráfordítások 80-90 %-át folyó kiadásokra (személyi jellegű ráfordításokra és egyéb dologi költségekre), fennmaradó részét beruházási célú kifizetésekre használták fel. Az arányok az elmúlt 4 év alatt a beruházások javára tolódtak el, így 2004-ben a ráfordítások közel egyötödét – 2,8 milliárd forintot – a felhalmozási jellegű kiadások tették ki. A kutatási tevékenység tárgyi eszközállományát hosszabb távon befolyásoló beruházások teljesítményértékét a nemzetgazdasági szinten megvalósult beruházási összegekhez viszonyítva, meglehetősen szerény mértékű fejlődést jeleznek az adatok. Az így kifejezett mutatók szerint a térségben a nemzetgazdasági beruházások 0,9 %-a invesztálódik a tudományos kutatást végző helyekre, ez országos szinten is mindössze 0,6 %. A kutatóhelyek számának 3%-os, a kutatással foglalkozók tényleges létszámának 2%os bővülése a teljes munkaidejű dolgozókra átszámított létszám csökkenésével társult. Ez a visszaesés azonban megegyezett a nemzetgazdaságban foglalkoztattak teljes létszámváltozásával, így a K+F létszám összes foglalkoztatotthoz viszonyított aránya változatlanul 0,59% maradt. A K+F tevékenység az egyes szektorokban eltérően változott. Míg a vállalkozások ráfordításai dinamikusan, 15,6%-kal növekedtek, addig a kutató-fejlesztő intézetek és egyéb kutatóhelyeké 2,6%-kal, a felsőoktatási intézményeké 5%-kal csökkentek. Ennek következtében módosult a ráfordítások összetétele: a vállalkozási szektor részesedése 4,5 százalékponttal emelkedett, a másik két szektoré 2, illetve 2,5 százalékponttal csökkent. Szektoronként vizsgálva erőteljes szóródás tapasztalható. A kutató-fejlesztő intézeteknél 6,5%-os, a felsőoktatási szektorban 9%-os volt a csökkenés, a vállalkozások körében viszont jelentősen, kutatóhelyenként átlagosan 16,5%-kal többet költöttek kutatás-fejlesztésre, mint az előző évben. 5 ábra: A kutatás-fejlesztés ráfordításai pénzügyi források szerint (2004)

Forrás: KSH

9



A K+F tevékenység pénzügyi forrásai közül – figyelembe véve a megfigyelt kutatóhelyeken kívül felhasznált K+F összegeket is – 51,8%-os részesedésével változatlanul a költségvetés volt a meghatározó (5. ábra). A vállalkozási források közel 25%-kal bővültek az előző évihez képest, így 2004-ben azokból fedezték a ráfordítások 37,1%-át, míg 2003-ban csak 30,7%-át. A külföldről származó pénzeszközök nagysága közel azonos volt a 2003. évivel. Bár az egyéb hazai forrásból származó összegek jelentősen, 34,6%-kal növekedtek, továbbra sem játszottak lényeges szerepet a K+F tevékenységek finanszírozásában. A felsőfokú oktatási intézmények a hazai kutatási, fejlesztési tevékenység legfőbb bázisainak is tekinthetők. Emellett számos olyan vállalkozás, nonprofit szervezet, költségvetési szerv által működtetett intézmény található, amely saját szervezeti keretein belül végez ilyen tevékenységet. Országosan az évtized elejéhez képest 2004-ben a kutató-fejlesztő helyek száma egynegyedével, 2541-re növekedett. A kutatóhelyek száma alapján is főként a Közép-magyarországi Régióban, azon belül Budapesten összpontosultak a kutatással, fejlesztéssel foglalkozó szervezetek. Az intézmények fele Közép-Magyarországon, 11-11 %a, csaknem azonos számú kutatást végző egység tevékenykedett a Dél-Alföldön (282), valamint az Észak-Alföldön (280). A térségben a kutatási tevékenységre szakosodott intézményhálózat az évtized elejéhez képest 32-vel (13 %-kal) gyarapodott (2. táblázat). Hajdú-Bihar megyében 2004-ben 183 szervezet foglalkozott tudományos kutatással. A régió tudományos kutatási központja a Debreceni Egyetem. Jelentős szellemi erőforrást koncentrál a Debreceni Akadémiai Bizottság (DAB), amelynek szakbizottságai több száz kutatót aktivizálnak. Az MTA Atommagkutató Intézete Debrecenben pedig az egyetlen olyan hely a térségben, amelynek a kutatás, kísérleti fejlesztés az alaptevékenysége. 2. Táblázat: A kutatás-fejlesztés főbb adatai Megnevezés

Kutatófejlesztő hely

Tudományos kutató-fejlesztő létszám

Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Dél-Alföld Ország összesen

167 22 59 248 998 161 146 130 110 227 2 020

1 890 120 472 2 482 16 899 1 437 1 417 1 844 1 281 2 516 27 876


183 33 64 280 1255 158 194 227 145 282 2 541

1972 293 608 2 873 17 535 1 712 1 500 2 405 1 571 2 824 30 420

Tudományos fokozattal rendelkező

Kutatási téma, fejlesztés feladat

Folyó költség, millió Ft

Beruházás, millió Ft

790 7 108 905 5 198 350 324 599 420 877 8 653

1 388 128 407 1 923 12 566 1 288 1 251 1 389 909 1 760 21 086

5 349 720 1 212 7 281 58 580 4 743 2 687 3 567 2 047 7 172 86 077

647 193 23 863 14 674 516 262 351 457 1 029 18 152

949 65 190 1 204 6 416 462 452 796 578 1 054 10 962

1 456 159 625 2 240 12 497 1 213 1 572 1 473 1 470 2 147 22 612

9 227 1 206 1 535 11 968 102 145 7 305 5 882 5 338 4 213 10 857 147 708

1 761 890 142 2 793 14 547 3 515 2 343 435 516 1 039 25 188

2000

2004

Forrás: KSH

10



Magyarországon 2004-ben 2541 kutató, fejlesztő helyen közel 50 ezren dolgoztak, egytizedével többen, mint az évtized elején. A kutató, fejlesztő helyeken foglalkoztatottak 55 %-át a Közép-magyarországi régióban dolgozók képviselték. Ezt követően legtöbb kutatási munkát végző alkalmazott a Dél-Alföldön (5500 fő) és az Észak-Alföldön (4810 fő) tevékenykedett. Az utóbbi két térségben számuk 4 év alatt 27, illetve 15 %-kal növekedett. 2004-ben a térségben a kutatás, fejlesztés különböző területein tevékenykedő foglalkoztatottak nagyobbik fele – hattizede – tudományos kutató, fejlesztő státusban állt alkalmazásban. Az évtized elejétől a tudományos kutatók, fejlesztők száma az országos átlagnál (9 %) gyorsabban, 16 %-kal, közel 2900 főre gyarapodott, így a Középmagyarországi régió után az Észak-Alföld kutatóhelyein végeztek legtöbben tudományos alkotó munkát. Ugyanakkor dinamikusan, több mint egyharmadával (országosan 8 %-kal) bővült a kutatást, fejlesztést munkájukkal közvetlenül elősegítő kutatási, fejlesztési segédszemélyzet állománya. Ennek ellenére a kutatók, fejlesztők segédszemélyzettel való ellátottsága a régiók közül itt a legalacsonyabb. 100 fő kutatóra, fejlesztőre 27 kutató, fejlesztő segédszemély jutott a régióban, az országos átlagnál 5-tel kevesebb. 2004-ben a térségben dolgozó kutatók, fejlesztők több mint négytizedének volt tudományos fokozata. A tudományos fokozattal rendelkezők arányát tekintve a régiók között Észak-Alföld áll az első helyen. Különösen Debrecenben magas, 48 %-ot is meghaladó a tudomány doktora és a kandidátusi címet viselő kutatók aránya a tudományos munkatársak körén belül. A régión belül 2004-ben összesen 2240 témán dolgoztak, s ez 16 %-kal haladta meg a 2000. évit. A régiós kutatóhelyekre kerülő kutatási témák, feladatok részarányának növekedése a vidék tudományos életben betöltött szerepének erősödését jelzi (3. táblázat). 3. Táblázat: A kutatási témák, feladatok főbb adatai Megnevezés

Kutatási téma, fejlesztés feladat

Ebből Alap-kutatás

Alkalmazott kutatás

Kísérleti fejlesztés

Eredményesen befejezett témák, faladatok

Nemzetközi együttműködésben munkált témák, feladatok

2000 Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Dél-Alföld Ország összesen

1 388 128 407 1 923 12 566 1 288 1 251 1 389 909 1 760 21 086

762 8 84 854 4 537 270 325 620 338 739 7 683


1 456 159 625 2 240 12 497 1 213 1 572 1 473 1 470 2 147 22 612

778 18 113 909 4 454 258 410 782 378 768 7 959

355 78 147 580 4 122 455 342 576 295 413 6 783

271 42 176 489 3 907 563 584 193 276 608 6 620

532 78 107 717 4 847 545 638 500 291 574 8 112

102 18 120 1 129 62 71 108 52 136 1 678

264 85 182 531 4 679 406 489 560 453 613 7 731

414 56 330 800 3 364 549 673 131 639 766 6 922

320 38 253 611 4 663 473 690 329 781 633 8 180

119 2 37 158 1 404 117 142 116 353 134 2 424

2004

Forrás: KSH

11



A munkában lévő témáknak négytizede az alapkutatások, egynegyede a kísérleti fejlesztések és 36 %-a az alkalmazott kutatások területéhez tartozott. Nemzetközi együttműködés keretében 158 témával foglalkoztak, egyharmadával többel, mint 2000-ben. Az ilyen jellegű közös témák túlnyomó többsége – háromnegyede – Hajdú-Bihar megyei kutatóintézeteihez kapcsolódik, tekintettel arra, hogy Debrecen nemzetközi szinten is kiemelkedő szereplője a tudományos életnek. Az év folyamán 611 kutatási, fejlesztési feladatot zártak le eredményesen, ami azt jelenti, hogy 100 folyamatban lévő kutatásra 27 sikeres lezárás jutott. A régión belül a kutatási területek igen változatosak. Élénk volt a publikációs tevékenység, hiszen az elmúlt 5 évben napvilágot látott tudományos könyvek 9 %-a, a szakfolyóiratokban megjelent cikkek 10 %-a a régióból került ki. Idegen nyelven történő publikációból 316 könyv és 7300 cikk íródott a régióban. Az Észak-alföldi régió 280 kutatóhelyének 77%-a a régióban található felsőoktatási intézményekhez kötődik, közel kéttizedüket vállalkozások tartják fenn, mindössze 5%-uk állami fenntartású kutatóintézet (4. táblázat). 4. Táblázat: Észak-Alföld kutatóhelyeinek száma 2004-ben Megnevezés Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld összesen Forrás: KSH

Kutatóintézet és egyéb 8 3 3 14

Felsőoktatási kutatóhely 149 23 45 217

Vállalkozási kutatóhely 26 7 16 49

Összesen 183 33 64 280

A régió kutatóhelyeinek – ebből adódóan kutatóinak és kutatásainak – megyénkénti megoszlása egyértelműen Hajdú-Bihar megye domináns szerepét mutatja. A megye mindhárom szektorban kiemelkedik a kutatóhelyek számát illetően. Különösen magas arányban – közel 70%-ban – koncentrálódnak itt – a Debreceni Egyetemnek köszönhetően – a felsőoktatási kutatóhelyek, de a vállalkozási szektorhoz tartozó és az állami kutatóintézeteknek is több mint fele – előbbinek 53, utóbbinak 57%-a – szintén HajdúBiharban található. A kutatóhelyek száma alapján Szabolcs-Szatmár-Bereg megye K+F potenciálja csaknem duplája a Jász-Nagykun-Szolnok megyeinek, bár a két megye közötti – kutatóhelyek számában mért – különbség az utóbbi két-három évben a dinamikusabban növekvő Jász-Nagykun-Szolnok megyei kutatóhely-szám következtében valamelyest mérséklődött. A régió kutatóhelyei országos összehasonlításban is jelentős szellemi potenciállal rendelkeznek. Összességében a doktori fokozattal rendelkező kutatók 10,5%-a – 187 – fő itt dolgozik, Közép-Magyarország kivételével egyetlen régióban sincsenek ilyen arányban a vezető kutatók. Közreműködésüket szektoronként vizsgálva jelentős eltérések tapasztalhatók. Hajdú-Bihar természetesen kiemelkedik a kutatók számát illetően, itt az akadémiai rendes tagok száma 21 fő. A vállalkozási kutatóhelyeken a témák jellegéből is adódóan a fokozattal rendelkezők aránya 14%. Ösztöndíjasok, PhD hallgatók, külföldi kutatók a régióban gyakorlatilag csak a felsőoktatási szektorban végeznek kutatásokat. 2003-ban a régió tudományos kutatóinak fele – közel azonos arányban – a 25-34 és a 45-54 éves korosztályba tartozott ki, ami kiegyenlített korstruktúrára és arra utal, hogy a kutatások szellemi bázisa folyamatosan biztosított.

12

5. Táblázat: A Magyar Szabadalmi Hivatalba érkezett bejelentések száma és megoszlása 1990 és 2004 között Megye/Bejelentési kérelem

Formatervezési minta 19902004

2004

A 2004-es kérelmek aránya (%)

Hajdú-Bihar 188 13 6,91 Jász-Nagykun-Szolnok 101 5 4,95 Szabolcs-Szatmár Bereg 191 2 1,05 Összesen 480 20 4,17 Évek száma és aránya 15 1 6,67 Forrás: Magyar Szabadalmi Hivatal, saját számítás

Nemzeti úton engedélyezett védjegy 19902004

2004

1260 134 412 44 645 106 2317 284 15 1

Szabadalom

Használati minta


19902004

2004


19902004

2004


10,63 10,68 16,43 12,26 6,67

580 381 236 1197 15

21 13 7 41 1

3,62 3,41 2,97 3,43 6,67

150 123 74 347 15

16 7 8 31 1

10,67 5,69 10,81 8,93 6,67

13



A régióban a kutatott 2240 téma négytizede az alapkutatáshoz, valamivel több, mint harmada kísérleti fejlesztéshez, nem egészen egynegyede az alkalmazott kutatások területéhez tartozott. (6.ábra) 6 ábra: A kutatási témák, fejlesztési feladatok számának megoszlása tevékenységtípusok szerint az Észak-Alföldi régióban, 2004

Fejlesztési témák, feladatok 36%

Alapkutatás 40%

Alkalmazott kutatás 24%

Forrás: KSH

Az alapkutatások 87 %-át a felsőoktatási szektorban, 12%-át az államháztartáshoz tartozó kutatóhelyeken végezték, mindössze 7 témát kutatták vállalkozások. Tekintettel arra, hogy ezekben a kutatásokban elért eredmények közvetlen gyakorlati alkalmazásra, hasznosításra nem kerülnek, a szektoronkénti arányok nem meglepőek. Az alkalmazott kutatások háromnegyede kötődött a felsőoktatási szektorhoz, az állami kutatóhelyeken 15 százalékukat, vállalkozásoknál tizedüket végezték A kísérleti fejlesztések területén a vállalkozási szféra fejt ki legnagyobb aktivitást, a témák 77%-át itt kutatják. A fejlesztések számát tekintve Hajdú-Bihar egyéb területen megnyilvánuló előnye nem érvényesül, a legtöbb kísérleti fejlesztést Szabolcs-Szatmár-Bereg megye innovatív cégei végzik, az itt folytatott 317 fejlesztés a kutatóhelyek arányait tekintve jelentősnek mondható. Míg Hajdú-Biharban egy vállalkozási kutatóhelyre 10 kísérleti fejlesztés jut, addig Szabolcs-Szatmár-Beregben 20. A nemzetközi együttműködésben folytatott kutatások száma a régióban alacsony, 2004-ben az országosan így munkált témák mindössze 6,5%-a folyt az Észak-Alföldön. Egy kutatóhelyre vetítve mindössze 0,6 ilyen feladat jut, alig valamivel több, mint fele az országosan jellemzőnek. A régióban folyó kutatási tevékenység szerkezetében – a forrás-felhasználás társadalmi célja szerint vizsgálva – országos összehasonlításban három terület, az ipari, az egészségügyi és a mezőgazdasági célú kutatások átlagosnál magasabb aránya tűnik ki. Közülük 2003-ban a legmagasabb – 30 százalékot kitevő – az ipari fejlesztéshez kapcsolódó kutatások költségeinek aránya, egészségügyi célokat az összes ráfordítás egyötöde szolgált. A régió agrárpotenciáljához mérten nem kimagasló – bár az országos átlagnál 2,5 százalékponttal nagyobb, 12,6%-os – az az arány, ami az összes ráfordításból a mezőgazdasági kutatásokat finanszírozta.

14



7 ábra: Az államháztartási és felsőoktatási szektor kutatási ráfordításai tudományáganként az Északalföldi régióban, 2004 társadalomtudomány 16% természettudomány 35%

humántudomány 5%

mezőgazdasági tudomány 18%

orvostudomány 22%

műszaki tudomány 4%

Forrás: KSH

A régió vállalkozásai 6,3 milliárd forintot fordítottak kutatás-fejlesztésre. Az összeg több mint héttizede ebben a szektorban is Hajdú-Bihar megye vállalkozásaihoz kötődött, 23 %-a Jász-Nagykun-Szolnok megye feldolgozóiparban működő nagyvállalatainak kutatási, kísérleti fejlesztési munkáiban realizálódott. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei cégek innovációs tevékenységét mindössze 4 %-ot kitevő hányaduk segítette. A három szektor – felsőoktatás, államháztartás, vállalkozások – kutatási ráfordításait településenként vizsgálva megállapítható, hogy az mindössze 17 városra, és 7 községre koncentrálódott. A régiós összeg csaknem háromnegyede – 10,9 milliárd forint – a Debrecen kutatóhelyein lévő kutatásokat, fejlesztéseket finanszírozta. (8.ábra).

15


Az Észak-Alföldi Régió Innovációs Stratégiája és Operatív Programja 8 ábra: A kutatási ráfordítások az Észak-alföldi régióban, 2004

Kisvárda

Nyírtelek Nyírtura Nagycserkesz Nyíregyháza Érpatak Újfehértó

Beregdaróc

Mátészalka

Nyírbátor

Csenger

Téglás

Jászárokszállás

Hortobágy Debrecen

Jászberény Nádudvar

Derecske Karcag TörökSzolnok szentmiklós

Berettyóújfalu Bakonszeg Millió Ft

- 20 20 - 149 150 - 999 1000 - 4999 5000 - 10999

Mezőtúr

Forrás: KSH

Az Észak-alföldi régióban a kutatások finanszírozásának nagyobbik felét az állami források jelentik. A költségvetési szervek által és a felsőoktatásban működtetett kutatóhelyek ráfordításainak 86-87 %-a innen származik, ugyanakkor a vállalkozások kutatásainak csupán 2 %-a állami forrás. A gazdálkodó szervezetek csaknem egészében saját forrásaikból fedezik a kutatásokhoz, fejlesztésekhez szükséges folyó költségeket és beruházásokat. A felsőoktatási intézmények kiterjedtebb nemzetközi együttműködéséből adódóan a külföldről származó pénzeszközök 4-5 %-ot képviselnek a forrásaik között.

II.3 Regionális innovációs potenciál - nemzetközi összehasonlítás Innovatív szervezetnek minősül az a vállalkozás, amely új vagy jelentősen korszerűsített terméket vezetett be a piacra, illetve szervezeti keretei között új vagy jelentősen továbbfejlesztett technológiát alkalmazott. Az innovációs tevékenység megítélésének egyik lényeges mutatója az innovatív gazdálkodó szervezetek aránya. A felmérések tapasztalata, hogy a vállalkozások nem mindig tudták objektív módon megítélni, hogy tevékenységük innovatívnak minősíthető-e. A fogalmak sok adatszolgáltatónak újszerűek voltak, és tartalmuk leírása sem nyújtott megfelelő elhatárolást. Azokban az országokban, ahol az innováció fontosságát már régebben hangsúlyozzák, tudatosítják mibenlétét, általában ténylegesen is nagyobb az innovatív cégek aránya, és a már szélesebb körben ismert kritériumok alapján könnyebben el is tudják dönteni, hogy azok közé sorolhatók-e. A felvételből szerzett információk nemzetközileg összehasonlítható formában állnak rendelkezésre, azonban régiós szintű elemzésre nem adnak lehetőséget.

16



A felmérés szerint Magyarországon 2003-ban a megfigyelt összes vállalkozás közel egyötöde volt innovatív. Az átlag körüli szóródást azonban a vállalat mérete és a gazdasági ágazathoz való tartozása erőteljesen befolyásolta. A legalább 250 főt foglalkoztató szervezetek körében legmagasabb az innovatív vállalkozások aránya, mintegy négytizedet meghaladó – vagyis az átlagosnál kétszer olyan gyakori – a tudományos ismeretek vállalaton belüli felhasználása, adaptációja, az innovatív termékek előállítása, illetve a továbbfejlesztett, korszerű technológia bevezetése. Az 50 főnél több, de 250 főnél kevesebb alkalmazottal dolgozó szervezetek közül már csak minden negyedik, a kisvállalkozások közül minden hatodik tartozott e körbe. Az ágazatok közül a feldolgozóipar vállalkozásai körében legmagasabb – 22 % – az innovatív cégek aránya, ugyanakkor a szolgáltatási szektor 16 %-os innovativitási aránya elmaradt az iparétól. Mindez abból is adódhatott, hogy míg az ipar területén pontosan definiálható, hogy mi minősül innovációnak, addig a szolgáltatási szektorban kevésbé pontosan értelmezhető. Az adatok nemzetközi összehasonlításban úgy a kutatás-fejlesztés, mint az innováció területén a magyar gazdaság erős elmaradását jelzik. Vonatkozik ez a kutatók és szabadalmak számára, (a foglalkoztatottak, illetőleg a népesség számához viszonyított arányára is). Nehézséget jelent továbbá, hogy alacsony a külföldi tőke magyarországi kutatásfejlesztési és innovációs célú befektetéseinek száma, értéke. Ezzel szemben jól állunk a korszerű technikát képviselő termelés és export arányát nézve. Tudományos teljesítményünk – az előbbieknél – jóval kedvezőbb általános megítélése arra utal, hogy a magyar kreativitás a főként forráshiányból adódó lemaradást részben sikeresen pótolni tudja. Kevésbé látszik érvényesülni a magyar kreativitás a kutatási eredmények gyakorlatba való átültetése, az innováció megvalósítása terén. Az innovációt komplex módon közelíti meg az OECD és az EU által kidolgozott széles adatbázisra támaszkodó eredménytáblába foglalt mutatószám-rendszer (6. táblázat). Az „Európai innovációs eredménytáblában” a mutatók négy csoportját hasonlítják össze az EUátlaghoz és az Egyesült Államok mutatóihoz is viszonyítva: • Emberi erőforrások, • Tudásteremtés, • A tudás továbbadása és alkalmazása, • Innováció finanszírozás, kibocsátás és piac. 2003. évi eredménytábla 24 mutatójából 16-ra magyar adatok is rendelkezésre állnak, amelyek összehasonlítva az EU átlagával, néhány kivételtől eltekintve, meglehetősen gyenge pozíciót jeleznek.

17



6. Táblázat: A magyar adatok és pozíciók az EU 2003. évi Innovációs eredménytáblájából A mutató megjelölése

EU-átlag

Középfokú műszaki végzettségűek a 20-29 éves népesség %-ában Felsőfokon végzettek a népesség %-ában Életre szóló tanulásban részt vevők aránya, % Közepes és csúcstechnológiával foglalkoztatottak a feldolgozóiparban, % Csúcstechnológiával foglalkoztatottak a szolgáltatások körében, % Költségvetési K+F-ráfordítás a GDP%-ában Vállalati K+F ráfordítás a GDP %-ban Csúcstechnológiai EPO-szabadalmak/millió lakos Csúcstechnológiai UPSTO-szabadalmak/millió lakos EPO-szabadalmak/millió lakos UPSTO-szabadalmak/millió lakos Csúcstechnológiába fektetett kockázati tőke a GDP %-ában Korai kockázati tőke a GDP %-ában Internet-hozzáférés ICT-kiadások a GDP %-ában Csúcstechnológiai hozzáadott érték aránya a feldolgozóiparban, % Forrás: European Innovation Scoreboard 2003, 12 és 26. oldal. a) Nem értékelhető (téves) adat.

11,3 21,5 8,4 7,4 3,6 0,69 1,3 31,6 12,4 161,1 80,1 45,4 0,037 0,51 7,0 14,1

Magyar adat

Magyar adat az EU-átlag %-ában 31 66 39 115 86 83 29 14 24 12 9 4 41 127 106

3,7 14,1 3,3 8,5 3,1 0,57 0,38 4,3 0,3 19,0 7,3 1,6 0,015 0,0a) 8,9 14,9

Régiós szinten az innovációt jelentősen befolyásoló néhány fontosabb mutatószám segítségével közelíthető meg a térség innovációs potenciálja, illetve országon belüli pozíciója (7. táblázat). Ezek az „indikátorok”, közvetlenül vagy közvetve kapcsolatba hozhatók a tudományos ismeretek gazdasági adaptációjával, bár a kapcsolat szorossága az egyes mutatók és az innováció között különböző. 7. Táblázat: Az innovációt befolyásoló mutatók alakulása Megnevezés Egy lakosra jutó GDP, 2003 1000 lakosra jutó regisztrált vállalkozások Az ipari vállalkozások aránya a regisztrált társas vállalkozások körében Az ipari értékesítésből az export aránya 1000 lakosra jutó külföldi érdekeltségű vállalkozás Külföldi érdekeltségű vállalkozások saját tőkéje 1000 lakosra 1000 lakosra jutó külföldi tőke 1000 lakosra jutó beruházás K+F ráfordítás a GDP arányában, 2003 1000 lakosra jutó K + F ráfordítás 1000 lakosra jutó kutató-fejlesztő hely 1000 lakosra jutó K+F összlétszám 1000 lakosra jutó kutatók száma 18-x éves legalább középiskolai végzettségűek aránya megfelelő korúak %-ában 25-x éves felsőfokú végzettségűek aránya megfelelő korúak %ában Forrás: KSH

1.

2.

3.

4.

5.

6. X X

7.

X X X X X X X X X X X X X

Valamennyi innovációval kapcsolatos felmérés megerősíti azt a tényt, hogy a hazánkban működő, tőkeerős, külföldi érdekeltségű vállalkozások élen járnak az innovációban. A régió pozíciója ebből a szempontból országosan látszólag kedvező, az Észak-Alföldön a legtöbb régiónál magasabb az 1000 lakosra jutó külföldi érdekeltségű 18



vállalkozások száma, ugyanakkor a tőkeerőt is figyelembe véve a térség a régiók rangsorában már csak az 5. helyet foglalja el. Tovább árnyalja e mutató innovációval való összefüggését az, hogy a külföldi érdekeltségű vállalkozások túlnyomó része a kereskedelembe tartozik. Az innováció alapjául szolgáló kutatás-fejlesztés legtöbb számszerűsíthető tényezőjében (kutatói létszám, tudományos fokozattal rendelkezők száma, K+F ráfordítás, tudományos publikációk) az Észak-Alföld országos összehasonlításban – a Közép-magyarországi kivételével – a többi régiónál általában kedvezőbb helyzetben van. Bár direkt módon nem igazolható, a reálgazdaság legtöbb mutatójából mégis arra következtethetünk, hogy a – gazdaság teljesítményéhez képest jelentős – kutatási ráfordítások (3. hely a K+F/GDP arányban) a gazdasági eredményekben nem mutatkoznak kellően. Összefüggésben állhat ez a régióban folyó kutatások típusaival, szerkezetével, társadalmi céljaival. Ez utóbbi szerint vizsgálva a kutatásokat, az ipari és mezőgazdasági célúak országosnál magasabb aránya arra enged következtetni, hogy a tudomány és a reálgazdaság kapcsolata ezeken a területeken intenzívebb. Ugyanakkor a jelentős szellemi és anyagi erőforrást koncentráló orvostudományi kutatásokban is kimagasló szerepe van a régiónak, viszont az eredmények gazdasági hasznosulása a gyógyszeriparon kívül kevésbé érzékelhető. Gyengíti a régió innovációs potenciálját az emberi erőforrások oldaláról megközelítve a közép- és felsőfokú végzettségűek átlagosnál alacsonyabb aránya. A csúcstechnológiák alkalmazásához elengedhetetlen a jól képzett, új iránt fogékony és kreatív műszaki szakembergárda, ami egyben az innováció alapvető feltétele. Az említett innovációs indikátorok közül a legfontosabb és talán a legszorosabb kapcsolatot jelző mutatót a beruházások jelentik. A gazdasági fejlődés hosszú távon a tárgyi eszközállomány folyamatos megújítását, a korszerű technológiák bevezetését igényli. A régió egy lakosra jutó beruházási teljesítményértéke a felét sem érte el az országosnak, a régiók rangsorában pedig az utolsó helyet foglalja el. Az itt végzett beruházások háromnegyede irányult a versenyszférába, amely az országosnál érzékelhetően alacsonyabb. Hatással van az innovációra a régió iparának ágazati összetétele, ezen belül néhány egyéb sajátossága, nevezetesen a legtermelékenyebb gépipari tevékenységek kisebb súlya, a termelőkapacitások, a technológiai színvonal alacsonyabb szintje, a kevésbé versenyképes, olcsó tömegáruk magasabb aránya. A csúcstechnológiát képviselő iparágak közül kevés van jelen érdemi súlyban (Pl.: optikai ipar, háztartási gépgyártás).

19

A régió vállalkozásainak kutatás-fejlesztési igényei és innovációs potenciálja


III A régió vállalkozásainak kutatás-fejlesztési igényei és innovációs potenciálja III.1 A vállalkozások innovációs potenciálja és igényei III.1.1 A kutatás háttere A kutatási cél az innovációs értéklánc keresleti oldalának kvantitatív vizsgálata, a cégek, a potenciális ügyfelek innovációs potenciáljának, kompetenciájának, igényeinek régióbeli feltérképezése. Legfontosabb kérdéseink ennek megfelelően a következők voltak: • Az innováció és a technológia fontosságának megítélése • Közvetlen részvétel valamilyen technológiai fejlesztésben • A jelenlegi saját források nagyságának, a K+F költségvetés nagyságának megítélése • Az innovációs közvetítőkkel való kapcsolattartás igényelt formája • A térségben található innovációs szolgáltatások ismertsége és igénybevétele, értékelése • Az innovációs tevékenységet gátló tényezők • Partnerségi együttműködések (hazai és nemzetközi) irányultsága és foka • A hazai és nemzetközi pályázati rendszerek, programok, források ismertsége • Érdeklődés különféle projekt ötletek iránt Kutatási módszer: • Szervezetek, vállalkozások kiválasztása. A kiválasztás célja a régió innovációs szempontból meghatározó és aktív cégeinek megtalálása volt, a szempontrendszer is ez alapján került felállításra. Alapvető szempontok voltak: innovációs díjak, pályázatok (hazai és EU) nyertesei, illetve pályázói, INNOVA, Kamarák, tudásközpontok partnercégei, innovációs rendezvények résztvevői, kérdőívek kitöltői. • Válaszadói kör felkérése • Kérdőív sablonok kidolgozása • Felmérések lebonyolítása o Személyes interjúk alapján 55 cégnél o Kérdőíves lekérdezés alapján 100 cégnél • Az adatok feldolgozása III.1.2 A felmért vállalati kör bemutatása A kérdőíveket összesen 533 cég számára küldtük ki levélben, s ezek egy részét felkerestük telefonon is. Tapasztalatunk szerint részben a nyári szabadságolásoknak tudható be, hogy csak a cégek 20 %-a küldte vissza a kérdőívet. Ezen kívül 2005-ben az Innova által 3000 kérdőív került kitöltésre, amelyekből 220 darab érkezett vissza kitöltve, az innen származó információk szintén felhasználásra kerültek a helyzetelemzés elkészítése során. Összesen tehát az elemző munkaanyag 320 kitöltött kérdőív (3533 kiküldött kérdőív) és 56 személyes interjú alapján készült. A kérdőíveket kitöltő és a személyes interjúval felmért cégek listája az 1. sz. mellékletben megtalálható. A megvizsgált cégek földrajzi eloszlásánál törekedtünk a megyék gazdasági súlya szerinti egyensúly megtartására, a legtöbb kérdezett székhelye Hajdú-Bihar megyében, a legkevesebb Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében van. A kérdőívek visszaküldése és a 20



felméréssel kapcsolatos aktivitás szempontjából a legaktívabbak a Hajdú-Bihar megyei vállalkozások voltak, a legkevesebb kérdőívet arányaiban Jász-Nagykun-Szolnok megyéből kaptuk vissza. Ennél is hangsúlyosabban jött ki Jász-Nagykun-Szolnok megye „különutassága” az interjúk szervezése során. Míg a másik két megyében gyakorlatilag nem volt olyan cégvezető, aki elzárkózott volna az interjú elől, Jász-Nagykun-Szolnok megyében a megkeresetteknek alig több mint fele volt hajlandó időt szakítani a beszélgetésre. Ez a tapasztalat megerősítette azokat a korábbi sejtéseinket, hogy míg a két keleti megye között valóban élő kapcsolatok vannak, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei települések többsége csak erőltetetten köthető az Észak-alföldi Régióhoz. Ez nyilván a távolsággal is magyarázható, Szolnok környéke és főleg a Jászság már közelebb van a fővároshoz, mint Debrecenhez. A visszaérkezett kérdőívek szektorális összetétele szerint 14 db nagyvállalkozás, 48 db termelő KKV és 38 db szolgáltató KKV, melyek közül 10 db spin-off vállalkozás (9. ábra). 9 ábra: A cégek megoszlása jelleg és nagyság szerint A cégek m egoszlása jelleg és nagyság szerint 60 48

50

38

%

40

30

20

14

10

0 Nagyvállalat

T ermelő KKV

Szolgáltató KKV

Forrás: Saját számítás

A cégek túlnyomó többsége több mint 5 éves múltra tekint vissza, tehát kialakult szervezettel, kapcsolatrendszerrel, helyismerettel rendelkezik. Ezen belül a 10 évnél régebben alapozott cégek aránya megközelíti a 60%-ot. A cégek nagyság szerinti megoszlásnak a felmérés céljának megfelelően három hangsúlyos pontja van, az egy milliárd Ft-ot meghaladó éves árbevétellel rendelkező cégek aránya 34%, a kis- és középvállalkozások körében (összesen 44%) az 51-500- milliós árbevételűek vannak többségben, míg a spin-off (és start-up) cégek részaránya (20 millió forint alatti és 20 és 50 millió forint közötti árbevétellel) 25%. Más megközelítésben mutatja a cég méretét a foglalkoztatott létszám. Meghatározó a gyártás területén dolgozók száma, mely szerint a cégek 35%-a 50 főnél többet foglalkoztat, a kisebb cégek körében pedig az 1-5 fősek vannak túlsúlyban. Figyelemre méltó, hogy a cégek 38%-ánál nincs kutató-fejlesztő, 25%-ánál marketing és értékesítési szakember. Jelentős a szóródás főként a végzett tevékenység körétől függően a diplomás szakemberek nagyságrendje szerint. A cégek több mint egyharmadánál a foglalkoztatottak között kevesebb, mint 10 % rendelkezik felsőfokú végzettséggel, de néhány szakterületeken az 50% feletti arány a jellemző.

21



A cégek több mint fele csak egyetlen piacra termel, közel azonos arányban vannak a régión belüli, helyi vevőkörnek és a régión kívül de Magyarországon értékesítő cégek, továbbá akik csak külföldi piacra, exportra termelnek. A több piacon is jelen levők döntő többsége hazai és külföldi megrendelőknek egyaránt szállít (10.ábra). 10 ábra:A cégek megoszlása piaci irányultság szerint 50

%

38

40 30 18

20

19

18

8

10 0

C

k sa

ly he

i k sa C

o

s go á z rs

sa C

k

i ld fö l kü y el H

s ié

s or

s go zá

M

é ar y ag

s

ld lfö kü

i

piacokra szállít


Bár a kérdőívek erre nem kérdeztek rá külön, fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a piaci irányultság szerint nem mellékes az időbeni vizsgálat. A globalizáció egyre inkább az országokon átnyúló kapcsolatok fejlődésének irányába hat. Nem egy olyan céggel találkoztunk az interjúk során, amelyek néhány éve kizárólag belföldi piacra termeltek, ma pedig 100%-ban külföldi cégek beszállítói. Ez természetesen az innovációs tevékenységükre is jelentős (negatív) hatással van, a saját termékfejlesztés helyét a pontosan szabályozott alkatrészek gyártása foglalta el. A régió cégeinek több mint 60%-a növekvőnek ítéli forgalma alakulását, a kifejezetten csökkenő forgalmú cégek aránya 10% alatti. A régió cégeinek közel fele növekvő keresletről, növekvő forgalmi adatokról számolt be és a jövőt illetően is átlag feletti fejlődéssel számol. Sokan elégedetlenek az állam gyakran változó – és a vállalkozói világ számára kiszámíthatatlannak tűnő – a gazdaság működését befolyásoló lépéseinek valamint a jogalkotó, jogalkalmazó munka hiányosságaira utaló tisztességtelen piaci verseny erős jelenlétével. A puszta növekedési vágyat árnyaltabban is meg lehet fogalmazni az interjúk tapasztalatai alapján. Nagyon sok – elsősorban kisebb – cég a növekedésnél fontosabbnak tartja annak a piaci résnek vagy réseknek a megtalálását, ahol eredményesen veheti fel a versenyt a nagyokkal, már ha azok meg akarnak ott jelenni egyáltalán. Ez a törekvés általában szorosan kapcsolódik az innovációhoz, mivel gyakran egyedi igények kielégítéséről van szó (esetleg az igény felkeltésével együtt). Az innovációs stratégiának ezzel a területtel már csak azért is külön kell foglalkoznia, mert nagyon sok KKV-t érint. 22



III.1.3 Vállalati növekedési és innovációs helyzetelemzés és igények III.1.3.1. Helyzetelemzés A felmérés során kapott válaszok szerint a válaszadók alapvetően tisztában vannak az innováció, a technológiai verseny fontosságával és érzékelik, hogy ennek jelentősége a jövőben még fontosabb lesz. Jelenleg a cégek 57%-a, a verseny legfőbb meghatározójának tartja az innovációt, az alkalmazott technológiát, a jövőt illetően még további 20% vélekedik hasonlóképpen. A cégek harmada csupán érdekes lehetőséget lát szakterületén az innovációban, a technológiai fejlesztésben, de közülük kerül ki az a 10%, akik már érzékelik, hogy a jövőben ez több lesz számukra, mint érdekes lehetőség (11. ábra). 11 ábra:Az innováció és a technológia fontosságának megítélése

57

A verseny legfőbb meghatározója

77 29

Érdekes lehetőség

16 12

Nem lényeges

5 0

20 Jelenleg

40

60

80

%

A jövőben


Az innováció és a technológia fontosságának megítélése kapcsolatot mutat néhány cégjellemzővel, így nagyobb jelentőséggel bír a nem régen alakult, fiatalabb vállalkozások körében, a külföldi piacokra dolgozóknál, a nagy arányban diplomást alkalmazóknál, valamint a növekvő forgalmú és a jövőben is növekedést prognosztizáló cégeknél (12. ábra).

23



12 ábra: Az innováció és a technológia fontossága a forgalom alakulása szerint 100

%

80 60 40 20 0 vő ek v ö N

m lo ga r fo

l ná ag t S

ó

m lo ga r fo

zó lto á V

m lo ga r fo

nő ke k sö C

m lo ga r fo

A verseny legfőbb meghatározója Érdekes lehetőség Nem lényeges


Ugyanakkor nem tapasztalható érdemi kapcsolat a cégek nagyságát jelző mutatókkal, mind a nagyobb, mind a kisebb cégek között hasonló arányban találunk pozitív és negatív véleményeket. A cégek zöme a gyakorlatban tevékenyen foglalkozik technológiai fejlesztéssel, a megkérdezettek 73%-a jelezte, hogy végez valamilyen típusú technológiai fejlesztést. A technológiai fejlesztést nem végzők az élelmiszeriparból, építőiparból, egészségügyből, gumiés műanyagiparból kerülnek ki, de ilyen válaszadót találunk a gépiparban is. Nagyon egyértelmű a kapcsolat az iskolázottság és a technológiai fejlesztés között, ahogy növekszik a cégek létszámából a diplomások részesedése, úgy emelkedik a vállalkozások között a fejlesztésorientáltak aránya. A technológia fejlesztése kölcsönhatást mutat az értékesítés növelésének perspektíváival is. Ahol átlag feletti növekedést várnak, ott a cégek 81%-a végez technológiai fejlesztést, ahol átlag alattit, ott csak a fele teszi ezt. Ez mindenképpen szignifikáns különbség és egyértelműen jelzi a fejlesztés és a növekedés között fennálló egyértelmű kapcsolatot. Az innováció támogatása tehát a gazdaság növekedésének elősegítése szempontjából is rendkívül lényeges. A cégek K+F költségvetése – nagyságuktól függően – széles határok között szóródik. A válaszadók egynegyede egyáltalán nem rendelkezik kutatás-fejlesztési költségvetéssel, néhány cég viszont 50-100 millió Ft-ot meghaladó források felett diszponál. Az árbevételhez mérten már jóval kiegyenlítettebb a költségvetés, a cégek több mint felénél tizedszázalékokat tesz ki (8. táblázat).

24


Az Észak-Alföldi Régió Innovációs Stratégiája és Operatív Programja 8. Táblázat: A kutatás-fejlesztési költségvetés nagysága Megnevezés Cégek megoszlása, %

0% 35

0-1 % 25

K+F költségvetés az árbevétel %-ában 2-5 % 6-10 % 10% felett 14 6 20

Forrás: Saját adatgyűjtés

A képet árnyalja az a tény, amely főleg az interjúk során került napvilágra: az, hogy a vállalkozásoknak sokszor nincs külön K+F költségvetésük, nem egyenlő azzal, hogy nem is költenek ezen a területen. Egyszerűen arról van szó, hogy mivel semmiféle formális kontrolling tevékenységet nem végeznek, többek között költségeiket sem tudják osztályozni, és nem tudják megmondani, hogy mikor, mire, mennyit költenek. Ez az alapprobléma – bár túlmutat némileg az innováció témakörén – nagymértékben felelős a tervezett és szervezett gazdálkodás hiányáért a régió vállalkozásaiban. A cégek megvalósított kutatás-fejlesztési tevékenysége alapvetően termékfejlesztésre és technológiai fejlesztésre irányul. A válaszadók fele jelezte mindkét jellegű fejlesztésben való érdekeltségét. Emellett sokan másutt kifejlesztett technológiát vásárolnak. A cégek nem alakítottak ki megfelelő partnerkapcsolatokat fejlesztésben való együttműködésre, kevesebb, mint egyharmaduk rendelkezik ilyennel. Ennek elsődleges oka az interjúk tapasztalatai szerint az egymás iránti bizalom hiánya. A vállalkozások egyre inkább felismerik az összefogás szükségességét – sok esetben, akár mint a túlélés egyetlen eszközét – de nagyon lassan jutnak el (ha egyáltalán eljutnak) a partnerségi kapcsolatok kialakításáig. Sajátos képet mutat a gyártott termékek összetétele a termékek eredetét illetően. A válaszadók 61%-a gyárt saját tervezés segítségével, saját specifikáció alapján termékeket, 30% a saját tervezéssel, de a megrendelő specifikációja alapján történő gyártás, ugyanakkor nem számottevő a licencek alkalmazása és a megrendelők tervei szerinti munkavégzés. A főbb termékek technológiai színvonalának megítélése vegyes. Legtöbben átlagos színvonalúnak ítélik termékeiket, átlag alatti minősítést alig adtak és a cégek 25-30 %-a nemzetközi illetve országos szinten vezető színvonalat vélelmez. Főként a nagyvállalkozások körében gyakoribb a nemzetközi szinten vezető technológiai színvonal elérése. A technológia fejlesztése szoros összefüggést mutat a piaci lehetőségekkel. A nemzetközi szinten vezető technológiákat alkalmazó cégek 68%-ának növekvő a forgalma, míg az átlag alatti technológiai színvonalúak között ez az arány mindössze 33% (13. ábra).

25



13 ábra:A növekvő forgalmú cégek aránya a technológia fejlettsége szerint

Ahol a technológia

nemzetközi szinten vezető

68

országos szinten vezető

56

átlagos színvonalú

41

átlag alatti

33 0

20

40

60

80

százalék Forrás: Saját számítás

Sajátságos kép rajzolódik ki a cégek innovációs politikájáról. Elgondolkodtató, hogy a kérdezettek több mint egyharmadának nincs innovációs célja. Akiknek van, azok kevés kivétellel figyelembe veszik a vállalkozás versenyhelyzetét, lehetőségeit. Innovációs szakembert azonban elvétve foglalkoztatnak, a válaszadók mindössze 8%-a rendelkezik saját szakemberrel. Ebben a helyzetben csak további 30% vesz igénybe külső innovációs tanácsadót, így a többség sem, belső sem külső forrásból nem kap szakszerű innovációs támogatást (9. táblázat). Igen sajátságos, hogy az aktív innovációs politika fordítottan arányos a cégek létszámnagyságával, minél kisebb egy cég, annál nagyobb az innovációs hajlandósága. 9. Táblázat: Innovációs politika és cégnagyság Foglalkoztatottak száma, fő 1-20 21-50 51-100 100-nál több

Innovációs célokkal rendelkező

Innovációs szakembert foglalkoztató cégek aránya , % 5 2 1

30 14 2 8

Innovációs tanácsadást igénybe vevő 18 6 1 5

Forrás: Saját adatgyűjtés

Összefügg ezzel, hogy olyan tevékenységekben, mint a termék- és piactesztelés, a piackutatás, a kiállítási részvétel, a kis cégek sokkal aktívabbak (10. táblázat).

26



10. Táblázat:

Terméktesztelés, piackutatás, kiállítás

Foglalkoztatottak száma, fő

Termék-, piac-tesztelést végző

1-20 21-50 51-100 100 nál több

25 15 5 7

Piackutatást végző*

Kiállításokon kiállító

cégek aránya (%) 22 11 2 5

17 11 3 7

* A „Piackutatást végző” kifejezés alatt azokat a cégeket értjük, akik rendszeresen végeznek (saját maguk) vagy végeztetnek (erre szakosodott céggel) piackutatást saját termékeikre / szolgáltatásaikra vonatkozóan Forrás: Saját adatgyűjtés

Az innovációs célok kijelölésénél a cégek döntően a fogyasztói igényekből és elvárásokból indulnak ki, emellett a gazdasági helyzetük motiváló szerepe említésre méltó (14. ábra). 14 ábra:Az innováció motivációja 60

%

50

49

40 28

30 20

17

10 0


i tó sz a gy Fo

k ye én g i d az G

e ih ág s a

t ze ly r Ve

ak rs tá y n se

Különösnek tűnik, hogy a saját kutatási-fejlesztési tevékenység nagyobb arányban irányul minőségbiztosításra, mint termékfejlesztésre és igen kevesen foglalkoznak a marketing javításával vagy termelésszervezési kérdésekkel (15.ábra). Itt meg kell jegyeznünk, hogy a minőségbiztosítás valójában nem tekinthető K+F-nek, sőt a mai hazai gyakorlati életben jellemzően még innovációnak sem igazából. Ennek fő oka, hogy ma minőségbiztosítási igazolásra nyilvánvalóan nem azért költ a cégek nagy többsége, mert ezeket olyan fontosnak tartaná vállalati folyamatainak szempontjából, egyszerűen a piac egyre inkább megköveteli az igazolás meglétét. A dokumentum általában nem változtatja meg a mindennapi gyakorlatot. A minőségbiztosítás terjedését ezen kívül egyértelműen elősegítették az erre irányuló pályázatok.

27



15 ábra:Saját kutatás-fejlesztés céljai

40

% 34

35

31

30 25 20 14

15 10

8

5 0

in M

ős

ég

s ítá s o zt bi Te

fe ék rm

jle

té sz

s

M


a

in et rk

g

tá ví a j

s

r Te

e m

ze ss é l

ez rv

és

A K+F tevékenységet végző cégek több mint 90%-a sikeresnek ítéli a végrehajtott fejlesztést. III.1.3.2. Innovációs igények A kutatóhelyek ismertsége két megközelítésben került vizsgálatra, egyrészt a cégek kiket tudtak megnevezni, másrészt megadott listából kiket minősítettek úgy, hogy ismernek. Természetesen a második megközelítés kedvezőbb ismertséget eredményezett. 11. Táblázat:

Kutatóhelyek ismertsége

Kutatóhely* Meg tudta nevezni, % Listából ismertnek ítélte, % Debreceni Egyetem 29 46 Nyíregyházi Főiskola 12 22 Szolnoki Főiskola 3 15 Mezőtúri Főiskola 2 8 Jászberényi Főiskola 9 * A táblázatban csak azok a kutatóhelyek szerepelnek, amelyek megnevezésre kerültek a kérdőívben – a fenti összevetést nyilvánvalóan csak ezekre lehet értelmezni. Forrás: Saját számítás

A térség kutatóhelyeinek ismertsége alacsony (11. táblázat), nyilván ha a megnevezés ilyen problematikus, a tevékenységekről, az együttműködés lehetőségeiről ennél is szegényesebb a tájékozottság. A fentieken kívül még számos, részben régión kívüli kutatóhelyet említett 1-2 cég. Ezek elsősorban a következők voltak: Budapesti Műszaki Egyetem, Gödöllői Egyetem, Kertészeti Egyetem, Miskolci Egyetem, Nyugat-Magyarországi Egyetem (Sopron). A közvetítő szervek ismertsége sem magasabb (16. ábra), egyedül a Kereskedelmi és Iparkamarát ismeri a válaszadók nagy része, a bármely más szervezetet megjelölt válaszadók aránya összesen 10%. Sokkal nagyobb szerepük van a konkrét iparágakhoz köthető szakmai 28



szervezeteknek, akik leginkább érdekvédelmi illetve szakmai információs szerepet látnak el. Az interjúk során, több helyen felvetődött, hogy a Kereskedelmi és Iparkamara túlságosan széles területen végez túlságosan szerteágazó tevékenységet ahhoz, hogy az egyedi igényeket rugalmasan ki tudja elégíteni. Ugyanakkor egyértelmű igény lenne a naprakész információt nyújtó és egy-egy szűkebb iparágra specializálódott (akár regionális) közvetítő szervezeteknek. Gyakorlatilag minden iparágban megfigyelhető a helyi KKV-k és a külföldi multinacionális cégek egymás mellett élése. A már korábban említett (horizontális vagy vertikális) összefogás szükségességét gyakran a „multikkal” szembeni helytállás igénye motiválja. A vállalkozások közötti ilyen kapcsolatok kialakításában/erősítésében is komoly szerepük lehetne a közvetítő szervezeteknek. Ha ilyenek léteznek is jelenleg, a felmérések alapján ismertségük semmiképpen nem nevezhető kielégítőnek. Ennél is alacsonyabb a tanácsadó szervezetek ismertsége és az általuk nyújtott szolgáltatások használata. (16. ábra) Mint az interjúk során kiderült, leginkább a külföldi tulajdonú cégek dolgoznak külső tanácsadóval, ők azonban ezt az anyacég ajánlásával (illetve parancsára) teszik. Az általános trend alól egyedül a minőségügyi tanácsadók képeznek kivételt. Tapasztalataink szerint azonban a legtöbb esetben e mögött sem valós igény áll, csupán arról van szó, hogy ezen tanácsadók közreműködése elengedhetetlen az ISO minősítés megszerzéséhez, amelynek megléte a legtöbb iparágban már alapvető követelmény (ahogy erre már korábban utaltunk). 16 ábra:A közvetítő szervezetek ismertsége és szolgáltatásaik használata Támogató szervezetek ismertsége és szolgáltatásaik használata 60 50 40 30 20 10 0 Ismertsége

Használata

Közvetítő szervezetek

Ismertsége

Használata

Tanácsadók

Ismertsége

Használata

Oktatási intézmények


Az innovációs központokkal való nem meggyőző kapcsolat feltárása után meglepő, hogy az innovációt gátló tényezők (17 ábra) között a válaszadók mindössze 16%-a jelölte meg a K+F központokkal való kapcsolatok hiányát. Sokkal inkább a pénzügyi feltételek hiányát, a piac bizonytalanságát, az innovációhoz szükséges információk hiányát illetve a szakképzett munkaerőhiányt vélelmezik az innováció akadályának. Sajátos különbségek tapasztalhatók a nagyvállalkozások valamint a kis- és középvállalkozások véleményében. A kisebb cégek körében valamennyi említett tényezőt 29



nagyobb arányban okolják az innováció fékezéséért, kivéve a K+F központokkal való kapcsolat hiányát. 17 ábra:Gátolja az innovációt

53

Pénz hiány*

77 11

Piaci bizonytalanság

40 16

Információ hiány

32 21

Képzett munkaerő hiány

30 16

Kapcsolat hiány K+F központokkal

16 20

0

40

60

80

százalék Nagyvállalkozások

Kis- és középvállalkozások

* A pénzhiány, mint innovációt gátló tényező igazából további bontást igényelne, nem mindegy ugyanis, hogy a pályázatokon nyerhető támogatást keveslik a cégek, vagy a bankok hitelpolitikája a bírálat tárgya, esetleg a külső befektetők ösztönzését látnák e célszerűnek. Pusztán a kérdőívben szereplő kérdésre adott válaszok alapján ezt a mélyebb elemzést sajnos lehetetlen elvégezni. Forrás: Saját számítás

A felsőoktatással és a kutatóhelyekkel való nem kielégítő kapcsolatrendszert igazolja vissza, hogy a cégek a tudományos és technológiai információk keresése során sokkal nagyobb arányban támaszkodnak a szakvásárokra, különféle publikációkra, vagy elérhető adatbázisokra, mint kutatóintézetekre (18. ábra). 18 ábra:Tudományos és technológiai információk forrása 31%

28% 16%

18%

Hídképző intézmények

Felsőoktatás és kutatóintézetek

Publikációk

Adatbázisok

7%

Szakvásárok

35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0%


A legtöbb cég forráshiányra panaszkodott az innovációt gátló tényezők vizsgálatánál. A hiányzó források megszerzésének fontos lehetősége a pályázati rendszerekbe történő 30



becsatlakozás. Ennek ellenére a cégek nem kellően ismerik a lehetőségeket, különösen a nemzetközi pályázati rendszerek ismertsége alacsony. A válaszadók 73%-a nyilatkozott úgy, hogy nem, vagy kevéssé ismeri a nemzetközi pályázati rendszereket és mindössze 6% úgy, hogy teljesen ismeri azokat. Az innovációs igények pontosabb feltárása érdekében egy igen részletes innovációs céllistán jelölték be a cégek elképzeléseiket. A válaszokból kirajzolódóan a legnagyobb igény a szakmai rendezvényekre (workshopokra), partnerkeresésre, termékfejlesztésre, piackutatásra, klaszter kezdeményezésre, pályázati tanácsadásra és marketing stratégiára van (19. ábra). Ugyanakkor mindössze 25%-uk költene saját forrásából ezekre a tevékenységekre. 19 ábra:A leggyakoribb innovációs igények Partner keresés

34

Termékfejlesztés

30

Piackutatás

30

Pályázati tanácsadás

27

Marketing stratégia

23 0

5

10

15

20

25

30

35

40

%


Mindezt ágazati bontásban megvizsgálva elmondható, hogy általánosan az ipari cégek sokkal kevésbé fejezték ki igényüket a közvetítő szervezetek szolgáltatásaira. A 20. ábra a főbb iparágakat hasonlítja össze ebből a szempontból. 20 ábra:A partnerkeresés intenzitása ágazatonként Érdeklődne e partnerkeresési rendezvények iránt?

6%

17% 33% 57%

94%

igen 83% 67% 43%

Szolgáltatás

nem

Kereskedelem

Mezőgazdaság

Vállalkozás főtevékenysége


31

Ipar / Energia



A fenti ábra ugyan csak egyet (a partnerkeresési rendezvényeket) emel ki a lehetséges szolgáltatások közül, de jellemzően hasonló megoszlás van a többi fent említett szolgáltatás vonatkozásában is. Az igények eltérését területi bontásban vizsgálva nem bukkantunk szignifikáns különbségekre.

32

A régió kutatás-fejlesztési és innovációs kínálati potenciálja


IV A régió kutatás-fejlesztési és innovációs kínálati potenciálja IV.1 Technológiai kapacitással és tudással rendelkező központok Az előző fejezet a KSH adatbázisára támaszkodva országos és nemzetközi összehasonlításban mutatta be a régió innovációs helyzetét, a kompetenciákat, erőforrásokat és igényeket. A most következő anyagrészek a személyes interjúk és kérdőívek kiértékeléséből származnak. Ez a fejezet 18 kitöltött kérdőív és 12 személyes interjú alapján készült. A kérdőíveket a következő cégek/szervezetek töltötték ki (12. táblázat): 12. Táblázat:

A kérdőíveket visszaküldő szervezetek és a mélyinterjú alanyai

Mélyinterjú Cég neve Agrár-Innovációs Tudásközpont DE ATC Karcagi Kutatóközpontja DE ATC Nyíregyházi Kutató Központja Debreceni Agrárcentrum Innovációs Kht. Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Debreceni Egyetem Orvos és Egészségtudományi Centrum Debreceni Egyetem TEK Debreceni Infopark Kft. Farmainnovációs KKK Genomnanotech Bioinkubátor Ház Genomnanotech RET MTA Atommagkutató Intézete MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézet Debreceni Osztály MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézet Szolnoki Osztály Nyíregyházi Főiskola Agrár és Molekuláris Kutatóintézet Pharmapolis Klaszter Szolnoki Főiskola Újfehértói Gyümölcstermesztési Kutató és Szaktanácsadási Kht. Humán Erőforrás Tudásközpont (HEFÜTK)

Székhely Debrecen Karcag Nyíregyháza Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Szolnok Nyíregyháza Debrecen Szolnok Újfehértó Debrecen

A kérdőíveket a régióban található összes kutatás-fejlesztéssel és innovációval foglalkozó tudásközpontnak és technológia előállító szervezetnek megküldtük. A jelen tanulmányt megelőzően készült GAP analízisben szereplő intézményektől egyrészt részben eltér (egy részük nem releváns a felmérés szempontjából), másrészt attól nagyobb kört ölel fel (újabban létrejött szervezeteket is tartalmaz). A viszonylag kis létszám miatt a minél nagyobb visszaküldési arány érdekében a címzettekkel telefonon tartottuk a kapcsolatot. Ennek, valamint a már meglévő személyes kapcsolatoknak köszönhetően a nyári szabadságolások ellenére is viszonylag nagy százalékban kaptuk vissza a kérdőíveket. A továbbiakban a 18 visszaérkezett kérdőív és a 12 mélyinterjú tapasztalatait összegezzük. A régióban az innováció szolgáltató szervezetek típusa alapján döntő többségben a kutatóintézetek, felsőoktatási intézmények, illetve ez utóbbiak keretében létrehozott 33



különböző intézetek, központok találhatók. Székhely szerint ez a megoszlás a következő: 12 debreceni, 2 nyíregyházi, 2 szolnoki és 1-1 karcagi és újfehértói. A kutatóintézetek sem önállóak, hanem a felsőoktatási intézmények által irányított szervezetek, amely befolyásolja a tevékenységük jellegét. Figyelemre méltó azonban, hogy már léteznek és működnek újabb profitorientált, és non-profit formációk, amelyek között a „klasszikus” jogi személyiségű szervezetek (Kft., Kht.) mellett megtalálhatók újabb típusú társulások (profitcentrum, kooperációs kutatási központ, inkubátorház) is. Ezek az együttműködési formátumok az innováció és innováció-transzfer tevékenység területén a régióban, de azon túl is példaértékűek, működésük közben szerzett tapasztalataik más területeken is felhasználhatók. Az alábbiakban röviden bemutatjuk az új típusú együttműködési formák jellemzőit: Profitcentrum: egy nagyobb szervezetbe integráltan működő egységek, típusai: költségközpont (cost center, önálló költségvetéssel dolgoznak céljuk a költségminimalizálás), nyereségközpont (profit center, a vezetés befolyásolja a profit alakulását, árbevételről is döntenek, nyereségérdekeltek. Kooperációs kutatási központ (Cooperative Research Center): felsőoktatási intézmények, egyéb nonprofit kutatóhelyek és a vállalkozási, üzleti innovációs szféra szerves kapcsolatai, amelyekben az oktatás, a kutatásfejlesztés és a tudás, valamint technológia- transzfer stratégiai célú integrálása megvalósul. Egyetemi decentrum: Tudományos, oktatási, innovációs stb. alközpont, a hasonló specifikus tevékenységeket végző (karon, centrumon belüli, vagy karok centrumok közötti) szervezeti egységeket tömöríti. Inkubátorház: Koncepció és eszköz egyszerre, olyan létesítmény (vagy működési terület), amely közös szolgáltatásokat és üzleti-szakmai segítséget biztosít kezdő vállalkozások számára, általában a piaci ár alatt, hozzájárulva egy adott területen a vállalkozások fejlesztéséhez és új munkahelyek teremtéséhez. A főállású kutatói létszám alapján a kisebb, 10 fő alatti személyi állománnyal rendelkező szervezetek dominálnak. Ez, amennyiben megfelelő kvalitású személyeket jelent hatékonyabb tevékenység, de specializált, így egy – egy szűkebb terület. A nagyobb szervezetek (egyetem, főiskola) viszont képes lefedni az igények szélesebb körét. A vállalati együttműködéssel foglalkozó főállású létszám – tekintve a kisebb személyi állományát – ugyancsak alacsony, viszont az intézmények több mint felénél van ilyen kapacitás. Ugyancsak előny, hogy mindössze két vizsgált esetben nem található korábbi ipari tapasztalatokkal rendelkező munkatárs. A korábbi tapasztalat hatékony kommunikációt tesz lehetővé a kutatóhely/tudásközpont és az ezek termékeit, szolgáltatásait igénybe venni kívánó vállalkozások között. További pozitívum, hogy a tapasztalatokkal rendelkezők létszáma az intézmény méretével arányos, azaz egy nagyobb szervezeten belül több és sokrétűbb ez a jellemző. A tudás és technológia előállítók (szolgáltatók) zömmel államháztartáson belüli költségvetési szervezetek, azonban a jelenleg hatályos jogszabályok az utóbbi időben meglehetősen nagy döntési és működési jogkört biztosítanak számukra a gazdasági szférával való együttműködésre. Így a jelenlegi, innováció terén meglévő együttműködések várhatóan megerősödnek, és a jövőben új kapcsolatok alakulnak ki az igénylői oldal szereplőivel. Ezekhez a már fennálló együttműködések és a kiépített támogató intézmények (tudás- és transzferközpontok) hatékony segítséget nyújtanak. 34



A kutatás célja a vállalkozások innovációs tevékenységét támogató szervezetek feltérképezése a régióban, különös tekintettel a következő kérdésekre: • Mekkora a rés az innovációt szolgáltatók és igénylők között? • Milyen fokú a hálózatosodás a technológiai szolgáltatók között regionális és nemzetközi szinten? • Mennyire aktívak a vállalatok felé történő új kezdeményezések ajánlásában? • Van-e technológiai konzultációs kapacitása ezen szervezeteknek? A kutatási módszer: • szervezetek, intézmények kiválasztása • válaszadói kör felkérése levélben • válaszadói kör felkérése telefonon keresztül • a válaszadók közül a mélyinterjúra javasolt válaszadók kiválasztása • mélyinterjúk • adatok feldolgozása. A felmért szervezetek esetében a tevékenységekben meghatározó az agrár- és élelmiszeripar valamint az élettudományi jellegű technológiai konzultációs kapacitás, amely egyrészt a régió mezőgazdasági jellegére, másrészt a felsőoktatási intézmények orvos- agrárés természettudományi háttere miatt alakult így az évek során (13. táblázat). 13. Táblázat:

Kutatási tevékenységek fő irányai

Tudományterület Élettudományi Agrár Műszaki Alaptudományi (fizika, kémia, anyagtudomány) Számítástechnikai, IT, automatizálási Üzleti/társadalomtudományi Környezettudományi Humán erőforrás fejlesztés

Intézmény (db) 24 23 21 13 11 8 7 1

Forrás: Saját kérdőíves felmérés

A vizsgált szervezeteknél a kutatás jellege alapján döntő (50-75%, vagy e feletti) az alkalmazott kutatás aránya, amely mellett az intézmények alaptevékenységéből adódóan szerepel tanácsadás, cégekkel való együttműködés, tudományos munkák szakmai vezetése, hálózatépítés és oktatás. Innovációs és technológiai támogatási tevékenység keretében a legjellemzőbb a különböző képzési és a tanácsadási feladatok ellátása, azaz inkább az innovációt támogató funkciók. A közvetlen innovációs tevékenységek között a termékfejlesztés, prototípuskészítés, és az ezzel kapcsolatos technológia transzfer szerepel. Kevésbé jellemző a nemzetközi hálózatépítés, cégek befogadása, technológia tesztelése, valamint a szabadalmakról, szabványokról való információszolgáltatás. Előfordul gyártási folyamatok végzése, támogatás szerzése EU programokban való részvételhez, valamint az egyéb kiegészítő funkciók (üzleti audit, adatszolgáltatás, technikai segítségnyújtás szabadalmaztatásban és licenc vásárlásban). A felsorolt választható kérdések között nem szerepelt, de az „egyéb” kategóriában említésre kerültek az innovációs, versenyképességi és K+F kutatások is.

35



A tevékenység eredményességének megítéléséhez használt output és minőségi mutatók között a domináló felsőoktatási intézmények és kutatóhelyek miatt az írásban megjelent külföldi és hazai publikációk szerepelnek az első helyen, de ugyancsak magas értéket kapott az elnyert szerződések száma és összege is. Közepes értékkel áll a szabadalmak, licenc szerződések, a bekapcsolódott végzős és posztgraduális hallgatók, valamint a meghívott előadások száma. Ez utóbbi két jellemző azért kapott alacsonyabb értéket, mivel a válaszadók nagyobb hányada nem végez oktatási tevékenységet, így ezeknél kevésbé jellemző a nem közvetlenül az innovációs tevékenységhez kapcsolódó foglalkoztatás. A tevékenységi kör meghatározására irányuló kérdésekre adott válaszokat a 21. ábra mutatja be. Ez alapján a szolgáltatói oldalon elsősorban a termékfejlesztés, K+F projektmenedzsment, innovációs szolgáltatások nyújtása, technológiai tanácsadás, információs és partnerkeresés szolgáltatások szerepelnek. Az önértékelés során ezen tevékenységek végzését jóra értékelték a válaszadók (átlag: 4,3). Ezek a megjelölt tevékenységek megfelelnek a szervezetek alapvető működési feladatainak, céljainak, megítélésünk szerint jelentős változtatás ezen a területen nem szükséges. A következő csoportba az innovációs szolgáltatások tágabban értelmezett körét sorolták a válaszadók. Ezek: marketing, külső labor és eszközbérlet, támogatási programok, szabadalmi/licenc ügyek, cégalapítás segítségnyújtás. A tevékenységek közül a profilokba illeszkedőnek az eszközbérlet mondható, ennek közepes jelentősége azzal magyarázható, hogy a szervezetek vagy korlátozott K+F infrastruktúrával rendelkeznek, vagy ezeket szolgáltatásként értékesítik. Az önértékelés kissé elmarad az előzőtől: 4,1. A harmadik csoportba tartozó tevékenységeket nem jellemzően végzik a szervezetek. Ezek: szervezetfejlesztés, munkaerő keresés és felvétel, üzemek telepítése segítségnyújtás, technológia figyelés, értékesítés, ugyanakkor ezek potenciális fejlesztési pontok, hiszen az értékelésben 4,25 értékkel szerepelnek. Megítélésünk szerint ezek közül elsősorban a két legkevésbé művelt terület, a technológia értékesítés és az ezekre épülő üzemek létesítésében való közreműködés esetében van lehetőség a tevékenységek bővítésére.

36



21 ábra:Tevékenységi körök és azok önértékelése

Tevékenységi körök és azok önértékelése

Szervezet (db) 12 4,6

10 8

4,5

5

4,5

3,8

5 4

3,5

4

3,75

5 4

3,75

Értékelés 6

4

4

5 4

Technológia figyelés, értékesítés

Üzemek telepítése segítségnyújtás

Munkaerő keresés és felvétel

Szervezetfejlesztés

Cégalapítás segítségnyújtás

Szabadalmi/licencügyek

Támogatási programok

Külső labor és eszközbérlet

0 Marketing

0 Információs szolgáltatások

1 Partnerkeresés

2 K+F projektmenedzsment

2

Innovációs szolgáltatások

4

Technológiai tanácsadás

3

Termékfejlesztés

6


A kutatás-fejlesztés és innováció területén, az intézmények jellegéből adódóan egészségipari (genomikai, farmakológiai), mezőgazdasági, informatikai és számítástechnikai, valamint közgazdasági jellegű területeken vannak szabad kapacitások. Az egyetemi innovációt nehezítő tényezők között döntéshozatali mechanizmus lassúságát3 említik, amely a több szint (kar, centrum, gazdasági tanács, szenátus) miatt körülményesebb. Pozitívum viszont, hogy a jelenlegi jogszabályi rendszerben a cégekkel való kooperáció (akár közös vállalkozás formájában is) jóval hatékonyabban folytatható. A másik kedvezőtlen helyzet, hogy hiányzik a K+F-el és innovációval összefüggő oktatási, képzési téma, valamint az ehhez szükséges források. A hatékonyság növeléséhez a kutatók és az (egyetemen fellelhető) innovációs szakemberek – közgazdászok, jogászok, szociológusok, stb. – közötti kooperáció erősítésére van szükség4, a kutatókat, kutatócsoportokat menedzselni kell. Az Debreceni Egyetemen már működő Genomnanotech Technológia Transzfer Iroda példaértékűen már sikerrel végzi ezt a folyamatot, a többi tudásközpont tevékenységét is támogatja. A tevékenységek marketingje főként az akadémiai és kutató szférában szokásos csatornákat követi, azaz publikációk és konferencia előadások a legjellemzőbb csatornák. Ettől ugyan elmarad, de még mindig jelentős az Internet illetve a meglévő kapcsolatokon keresztüli (networking) értékesítés. Közepes jelentőségű a személyes látogatások és direkt promóció, és jelentéktelen a direkt marketing és a hírlevelek alkalmazása. Ezt támasztja alá a marketinggel foglalkozó munkatársak viszonylag alacsony száma, mely általában 1-3 fő (egy 3 4

Ezt be kell tenni a SWOT-ba is, mint gyengeséget! Ezt be kell tenni a SWOT-ba is, mint gyengeséget!

37



esetben 6-10 fő). Kapcsolati marketinggel ugyancsak kevesen foglalkoznak, mindössze 6 fő. Ez a helyzet a hasonló profilú intézményekben általánosan jellemző, azaz az elkészült szellemi termékek, K+F eredmények közzététele általában a hasonló profilú szakemberek, kutatók, és nem az azt igénylő gazdasági szféra számára történik. E mellett kérdéses, hogy a publikált eredményt lehet-e szellemi termék oltalom alá venni, vagy sem. Ez a terület mindenképpen kiemelt figyelmet érdemel. Példaértékű kezdeményezés a Debreceni Egyetemen működő Genomnanotech Technológiai Transzfer Iroda, amely jogi (szellemi termék menedzsment és bilaterális szerződések) és marketing (közvetítés, kiadványok, rendezvények) segítséget ad az egyetemi kutatóknak és az egyetem-közeli cégeknek. Egyenlően nagy jelentőségűnek ítélik a helyi, országos és európai, valamelyest kisebbnek az Európán kívüli piacokat. Ez a megítélés természetesen az egyes terület tekintetében eltérő, a hazai viszonylatban a K+F és innovációs szolgáltatások, és termékek, technológiák, míg a nemzetközi piacokra a termékek és technológia transzfer a jelentősebbek. A nemzetközi viszonylat elsősorban a partnerek, a piac és a finanszírozás (külföldi pályázati források) tekintetében jelentős. Más vállalattal meglévő formális partnerség vagy közös vállalkozás a megkérdezettek csak mintegy felénél jellemző, ilyen nemzetközi kapcsolat csak két esetben van. Ez a helyzet további előrelépési lehetőségeket kínál, hiszen a külföldre irányuló, közös vállalkozásban megvalósuló technológia transzfer a résztvevő felek számára kölcsönbiztonságosabban kölcsönösen lebonyolítható. A vállalati oldallal történő kapcsolattartás hagyományos módjait (szakmai bemutatók, rendezvények, kétoldalú megbeszélések) tartják a leghatékonyabbnak, ugyanakkor jelentőséget tulajdonítanak az újszerű megoldásoknak is (pl. fókuszcsoportok beindítása, innovációs kávéház létesítése). Egy esetben példaértékűen innováció menedzsert is alkalmaznak. A fentiekben vázolt kapcsolatbeli hiányosságok kiküszöbölésére a cégekkel való együttműködés beindítását a válaszadók zöme fontosnak tartja, aktívan keresi a kapcsolatot. Ennek eredményeként a nagy cégekkel való kapcsolat a cégek mintegy felénél évi 1-5, mindössze 2 válaszadó jelzett 10 feletti kapcsolatot. A kis és közepes vállalkozások esetében némileg kedvezőbb a kép, a megkérdezettek fele 3-5 céggel működik együtt, de közel ennyi 6 feletti kapcsolatot említ évente. Az együttműködések kialakulása esetenként nehézségekbe ütközik, ezek okaként elsősorban a cégek pénzügyi helyzetet említették (nincs meg a fizetőképes kereslet a szolgáltatásra), e mellett még jelentősebb ok a feladat elvégzéséhez szükséges túlzott technikai igény, a nem egyértelmű feladat meghatározás, valamint a határidők. Az első – és legjellemzőbb – probléma kiküszöbölésére egy lehetőséget nyújtanak az innovációs alap terhére kötött kutatás-fejlesztési szerződések, mivel ezek a cégek által befizetendő járulék terhére teszi lehetővé a megbízást. Amennyiben ez az összeg még nem elégséges, pályázatban saját forrásként felhasználva kiegészíthető. A kapcsolatfelvételt a legtöbb esetben a cégek és a kutatóhelyek egyaránt kezdeményezik, egyirányú folyamatra (akár cég akár kutatóhely esetében) csak 1 illetve 2 példa volt. Ez a nyitottság már jelzi a szándékot, azonban a hatékonyság növelése mindenképp szükséges. Mindazonáltal a megkérdezettek döntő többségének volt már sikeres együttműködése régióbeli cégekkel, tehát egy jövőbeli kapcsolatfelvétel nem számít 38



újdonságnak. A példaként említett zömmel szolgáltatási és K+F közös projektek tekintetében a futamidő 5 – 48 hónap, a nagyságrend több 10 millió forinttól 1,7 milliárd forintig terjedt. Az elégedettségi szint jó vagy kiváló, egy esetben közepes volt. Sikertelen együttműködést mindössze 2 válaszadó említett, ezek okai pénzügyi, valamint az innovációra való fogékonyság hiánya voltak. Az együttműködéshez szükséges kapcsolatfelvételben a szervezetek több esetben nem megfelelő aktivitással tevékenykednek. Ennek oka, hogy saját más irányú tevékenység (pl. oktatás) mellett már nem fogadnak újabb partnert, vagy az adott időben a teljesen kihasznált kapacitások mellett ez nem megoldható. Legjellemzőbb az ún. projekt, vagy pályázati konzorcium keretében történő együttműködés, ekkor a kutatóhelyek keresik fel a vállalkozásokat az adott kiírás profiljának legmegfelelőbb cégeket. Az utóbbi időben egyre gyakoribb, hogy a vállalkozások jelentkeznek együttműködésre, általában mint megrendelő. Nehezíti ezt a folyamatot, hogy a nagyobb szervezetek (egyetem, kutatóintézet) szélesebb kínálati oldala miatt több alkalommal „elviszi” a vállalkozásokat a kisebb szolgáltatók elől. A kapcsolatkeresés terén az adott szolgáltató tevékenysége határozza meg az irányt. Főként a cégek keresik meg őket, amelyek korábbi kapcsolat, ismeretség után jutnak el hozzájuk. Ez jellemző a nemzetközi szintre is. Kevéssé fordul elő közvetítő szervezet (pl. regionális szervezetek, kamarák) bekapcsolódása ebbe a folyamatba. Az új partnerek felkutatásának leggyakoribb módja a különböző szakmai rendezvényeken, konferenciákon való részvétel, illetve ez a szolgáltatók szaktanácsadási rendszerén keresztül (pl. nyílt napok, kiadványok, stb.) történik. Az együttműködés során felmerült legfőbb nehézségek többfélék, érintik az igények pontos megfogalmazását, a szükséges erőforrások nagyságát, az időigényt, az eredmények hasznosítását (jogok), valamint a financiális kérdéseket. A cégek és az innovációs szolgáltatók közötti együttműködés minőségének javítása érdekében egyrészt egy belső ösztönzőrendszer kialakítását és a külső marketing fejlesztését javasolják. Ez utóbbi egyik kulcsfeladata a szoláltatóknál meglévő tudástőke (know-how) ismertetése, amelyre legalkalmasabbnak egy külön egység, pl. technológiai transzfer iroda a legalkalmasabb. Ugyancsak perspektivikus kooperációs kutatóközpontok (KKK-k) létrehozása, ez azonban erősen függ az adott ágazat jellegétől, azaz hogy a K+F tevékenység kivihető-e a vállalkozásból és hatékonyabban végezhető-e egy kutatóhelyen. Erre jó példák a gyógyszeripar, vagy a számítástechnika területéről már vannak. Az együttműködésre megoldás lehet közös vállalkozások létrehozása, így mindkét fél motiváltabb lesz. (Ez év márciusától ezt egyébként lehetővé teszik a jogszabályok.) Az innovációs kereslet és kínálat találkozásáról az a vélemény, hogy sok esetben nagy még a kettő közötti távolság. Alapvető probléma, hogy a cégek nagyon kis hányada gondolkozik innovációban, egyrészt forráshiányból eredő financiális megfontolásokból, másrészt konzervatív szemléletből (a jelenleg még prosperáló vállalkozások inkább „követőalkalmazó” mentalitásúak, nem tudnak, vagy akarnak újdonságokkal foglalkozni. Mindkét oldal fejlesztése szükséges: szolgáltatói oldalról az alkalmazott kutatás (és az ezeket közvetlenül segítő alapkutatás) piaci igényekhez való illesztése, a kínálat növeléséhez szükséges infrastrukturális háttér és humán erőforrás bővítése, a keresleti oldalról pedig a fogékonyság, az innovatív szemlélet előnyeinek hangsúlyozása. A hatékony együttműködéshez szükséges még inkubáció és színvonalas, az egész innovációs láncot 39



lefedő projektek indítása, akár kockázati tőke bevonásával. Leginkább az információ menedzsment fejlesztésével lehet a leggyorsabb eredményeket elérni, hiszen gyakran a keresleti és kínálati oldal egyszerűen nem tud egymásról. A szervezetek finanszírozása többnyire igazodik a méretükhöz. A 14. táblázat az adott méretkategóriába tartozó szervezetek száma és átlagos költségvetése (mértani átlag!) látható. 14. Táblázat:

Az adott méretű szerevetek száma és költségvetése Méret (fő) <10 10-50 50-100 100<

Szervezet (db) 7 3 3

3 Forrás: Saját kérdőíves felmérés

Költségvetés (millió Ft) 75 1280 1460

5429

A kisebb, legfeljebb 10 főt foglalkoztató szervezetek esetében nem ritka a néhány 10 millió Ft-os költségvetés, amely a kis létszámhoz arányosnak mondható. Érdekes, hogy a közepes (10-50 és 50-100 fő közötti) intézmények költségvetése már nem különbözik olyan markánsan. Bár ezeknél, és a két nagyobb kutatóhely esetében sem fordítják a teljes költségvetést innovációra, mégis a K+F tevékenység a személyi állomány és a finanszírozás jelentős részét köti le. A bevételek között privát források is szerepelnek, bár jellemzően ezek nagyságrendje messze elmarad, zömmel tanácsadásból, képzésekből és technológia transzferből áll. Igen pozitív a szervezetek hozzáállása új vállalkozás, start-up, vagy spin-off cég létrehozásához. Megítélésük szerint az általuk végzett alkalmazott kutatás jelentős hányada vezethet ilyen vállalkozás alapításához, melyhez már jelentős részük rendelkezik megfelelő személyi állománnyal, és már hozott is létre hasonló céget. A szervezetek támogatnák is ezt a folyamatot, bár jobbára csak hely és eszközök biztosításával. E mellett rendelkeznek finanszírozási forrással, marketing, networking és szellemi apport szolgáltatással is. Annak ellenére, hogy e célra a Baross Gábor program - többek között - kifejezetten spin-off cégek létrehozását támogatja, ez az alprogram alulpályázott. Az okok között szerepelhet, hogy bár a szándék (termék, szolgáltatás) már megvan a vállalkozásoknál, azonban a megítélésük szerint még nem alkalmas spin-off létrehozására. A válaszadók tudtak 1-2 példát hozni, de ez nem az általánosan jellemző tendencia, valószínűleg még kevés a termék, szolgáltatás, azaz az alkalmazott K+F még nincs megfelelő stádiumban. Az új közös vállalkozások indításához leginkább pénzügyi, adminisztratív és technikai segítségnyújtásra van szükségük. A támogató szervezetek közül a jelentősebbek ismertek, Regionális fejlesztési ügynökség/Regionális Innovációs Ügynökség, INNOVA, Megyei kereskedelmi és iparkamara, Helyi vállalkozásfejlesztési alapítvány. Érdekes, hogy viszonylag kevés szervezet ismerte a Magyar Innovációs Szövetség tagjaként is működő Genomnanotech Debrecen Technológiai Transzfer Irodát, viszont megneveztek más, K+F és innováció támogatással/finanszírozással foglalkozó szervezetet: ITD Hungary, Magyar Biotechnológiai Szövetség, Országos Területfejlesztési Hivatal (OTH), Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH), Észak-Alföldi Regionális Agrár-Innovációs és Technológia Transzfer Kht. A fenti szervezetek közül többel már volt együttműködése a szervezeteknek.

40



A hálózatosodásra (networking) fogékonyak a megkérdezettek, több mint fele aktívan keresi a kapcsolatot a többi technológiai szolgáltatóval, és jellemzően évente 1-5 együttműködést kezdeményeznek. Ez a tendencia várhatóan erősödni fog a régióban és azon túl is, mivel egyrészt viszonylag korlátozott számú szolgáltató tevékenykedik egy-egy területen, másrészt a kooperáció – amely főként pályázatokon, projektekben való részvétel – minden résztvevő számára kedvező, hiszen a nagyobb költségvetésű, több területet is felölelő programokban ez logikus. Erre példa az eddigi sikeres együttműködések száma, amire a válaszadók felénél már volt precedens. Ezek a közös projektet általában 6 – 48 hónap hosszúságúak, 10 – 800 millió Ft költségvetésűek voltak, témájuk K+F és technológiai fejlesztés volt. A szervezetek innováció finanszírozási gyakorlatára jellemző, hogy a kisebb szervezetek költségvetésük nagyobb részét fordítják erre, és ez értékben is meghaladja a nagyobb méretű cégek jellemzőit. Ennek oka az, hogy ezeknél egy-egy K+F, vagy innovációs projekt elnyerése és végrehajtása meghatározó egy kisebb szervezet működésében, mégy ez egy nagyobb egységnél nem olyan jelentős. Amint az a 15. táblázat adataiból látható, nincs szoros összefüggés a méret, költségvetés és finanszírozás részaránya között. 15. Táblázat:

Az innovációs tevékenység finanszírozása Méret (fő)

K+F finanszírozás

<10 20-30 50-75 75-100 100<

104400 64000 395000 400000 2200000

Nettó árbevétel %-a 58 25 74 30 1,25


A lehetséges pályázati lehetőségeket a válaszadók meglehetősen jól ismerik a hazai forrásokat, legtöbbjükre már nyújtottak be pályázatot. Általában jó véleménnyel vannak a programokról, a negatív kritika inkább az adminisztratív oldalt érinti (elhúzódó szerződéskötés, bürokratikus adminisztráció). A jelenlegi pályázati rendszer megítélése vegyes, kritikát kapott az alapkutatás alulfinanszírozottsága, az egész rendszer túlzott bürokratikussága, amely ráadásul a szakmai helyett csak pénzügyi kontrollt jelent. Pozitívum, hogy a korábbihoz képest jóval sokrétűbb a rendszer, többféle témában lehet pályázni és számos regionális projekt is hozzáférhető. Különösen ez utóbbi perspektivikus, hiszen a helyi igények és lehetőségek ezek keretében hatékonyabban találkozhatnak. Ugyanakkor több transzregionális pályázatra lenne szükség, hogy az Észak-alföldi Régión kívüli cégekkel is lehessen közösen pályázni, közös projekteket megvalósítani. A kiírásokkal kapcsolatban megjegyzik, hogy nem minden esetben követi a kiírás a biológiai törvényszerűségeket (pl. mezőgazdasági projekteknél a vegetációs periódust. A Régióban, a jövőben kiírandó pályázatok között igen széles kört említettek a megkérdezettek. Alapelv, hogy az innovációs rendszerek, innovációs hálózatok létesítését és fejlesztését kell támogatni. Tudásközpontú, de ipari innovációhoz kötődő pályázatokat kell kiírni, amelyekben a támogatások nagyobb részét a gazdasági szféra adja és csak a kisebbik része származzon az állami forrásból. A javasolt területek közül a legjellemzőbbek:

41



- Egyedi nagy pályázatok - Inkubátorház módszertani központ, egyetemi K+F, spin-off, technológia transzfer - Science park – egyetemi ipari park - Képzési program az üzleti szereplők számára az egyetemi potenciálokról - Innováció menedzsment és -transzfer gyakorlat, transzferszervezetek - Transzregionális együttműködéseket ösztönző pályázatok - Turizmusfejlesztéssel kapcsolatos pályázatok - Informatika, számítástechnika, informatikai hálózatfejlesztés, rendszerfejlesztés, - Egyéb beruházási, infrastruktúrafejlesztési támogatások.

IV.2 A vállalkozások innovációs tevékenységét támogató szervezetek A fejezet 22 kitöltött kérdőív és 10 személyes interjú alapján készült. A kérdőíveket a következő cégek/szervezetek töltötték ki (16. táblázat): 16. Táblázat:

A kérdőíveket visszaküldő szervezetek és a mélyinterjú alanyai

Mélyinterjú

Cég neve

Székhely

2Dat Szolgáltató Bt.

Debrecen

AGROPORT-D Kutató-Fejlesztő és Szolgáltató Kft.

Debrecen

Bio-Szil Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht Centbau Ingatlanforgalmazó és építőipari Kft DBH Business Support Kft. Debreceni Regionális Képző Központ Dekut Debreceni Kutatásfejlesztési Kht. Észak-Alföldi Regionális Agrár-Innovációs és Technológiatranszfer Központ Kht. Észak-Alföldi Regionális Ipari-Innovációs és Technológiatranszfer Központ Kht. Észak-Alföldi Regionális Termálvíz-Hasznosítási Innovációs és Technológiatranszfer Központ Kht. Euroadvance Kft. Debreceni Egyetem Genomnanotech Technológia Transzfer Iroda Hajdú-bihar Megyei Kereskedelmi- és Iparkamara IP-Star Ipari Park Szolgáltató és Tanácsadó Kft. Jász-Nagykun Szolnok Megyei Gazdaságfejlesztő Kht. LA Mérnök Bt. N&N Consulting Group Bt. Ökocentrum Központ (Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány) Polgár Kft. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Agrárkamara Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Fejlesztési Ügynökség Kht. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

Panyola Nyíregyháza Debrecen Debrecen Debrecen Nyíregyháza Szolnok Debrecen Nyíregyháza-Oros Debrecen Debrecen Mátészalka Szolnok Nyíregyháza Nyíregyháza Debrecen Szolnok Nyíregyháza Szolnok Nyíregyháza

A kérdőíveket összesen nyolcvan, az innovációt támogató szervezet részére küldtük ki levélben, s ezek mindegyikét felkerestük telefonon is. Tapasztalatunk szerint részben a nyári szabadságolásoknak tudható be, hogy csak a szervezetek egynegyede küldte vissza a kérdőívet. A továbbiakban a huszonkét visszaérkezett kérdőív és a kilenc mélyinterjú tapasztalatait összegezzük.

42



A felmért cégek közül tíz az elmúlt évtizedben alakult gazdasági társaság, míg a további szolgáltatók között túlsúlyban vannak a közhasznú társaságok és a kamarák. A cégek 90,9 %-a megyeszékhelyen működik, 9 Debrecenben, 7 Nyíregyházán, 4 Szolnokon. A legkevesebb kérdőívet Szolnok megyéből kaptuk vissza. Az innovációs szolgáltatók elsősorban nem kutatással, hanem tanácsadói tevékenységgel foglalkoznak. Ebből eredően a szolgáltatók többsége nagy súlyt helyez a vállalati kapcsolattartásra és a marketingre, míg kutatókat összesen a közvetítők 25 %-a alkalmaz. A tanácsadási szektorok elsősorban az élettudományok, agrárium és a környezetvédelem. A tanácsadói tevékenység mellett kiemelkedő a képzéssel, oktatással foglalkozó és a magáncégekkel való együttműködést ösztönző szolgáltatók száma. A szolgáltatások közül a legnagyobb számban az információs szolgáltatások, az innovációs szolgáltatások, a partnerkeresés, a K+F projektmenedzsment és a támogatási programok vannak jelen. Saját szolgáltatásaik minőségével az intézmények többsége elégedett, az 1-től 5-ig osztályozás során (5 a legjobb) 4 körüli átlagok születtek (22. ábra). 22 ábra:A szolgáltatók tevékenységi körei és azok önértékelése

Tevékenységi körök és azok önértékelése

Szervezet (db)

4,8

15 13

4

4,1

4,1

4

4,3 3,8

4,4

4,6

3,8

Érté5 kelés 5

4,5 3,8

4

3,8

4

11 9

3

7 2

5 3

1 Külső labor és eszközbérlet

Technológia figyelés, értékesítés

Munkaerő keresés és felvétel

Szabadalmi/licencügyek

Üzemek telepítése segítségnyújtás

Termékfejlesztés

Szervezetfejlesztés

Cégalapítás segítségnyújtás

Marketing

Támogatási programok

Technológiai tanácsadás

K+F projektmenedzsment

Partnerkeresés

Innovációs szolgáltatások

-1

Információs szolgáltatások

1

0


Speciális funkciót lát el a Genomnanotech Technológia Transzfer Iroda, mely egyetemi környezetben, egyetemi kutatók és cégek számára nyújt innovációs szolgáltatásokat, hídszerepet töltve be a régió legnagyobb felsőoktatási intézménye és a vállalkozói szféra között. Szektor-specifikus szolgáltatásokat nyújt az a három észak-alföldi regionális közhasznú társaság, melyek az agrárium, az ipar és termálvíz-hasznosítás területén működnek. A három szervezet székhelye a három különböző megyeszékhely, a megyére jellemző szektorok szerint elosztva. Alapításuktól fogva a hálózatosodás az adott szektorban

43



fő céljuk, ennek érdekében 40-50 alapító-tagjuk az adott szektorban érdekelt gazdasági társaság, önkormányzat, és egyéb szervezet. A szolgáltató szervezetek többsége néhány koordinátort, ügyfélszolgálati munkatársat (jogász, közgazdász) alkalmaz, a megbízásokat szakmai szakértők bevonásával teljesítik. A teljesítendő igények növekedése esetén a szervezetek terjeszkednének, bővülnének, azonban a keresletnövekedés stabilitása nem garantált. Kiemelten nagy súlyt helyez a kapcsolattartásra és marketingre az Észak-Alföldi Regionális Agrár-Innovációs és Technológiatranszfer Központ Kht., ahol mind az öt alkalmazott – beleértve a pénzüggyel foglalkozókat is- kap marketing-továbbképzést. A Bioszil Kht. esetében az alkalmazottak száma nulla, a Kht.-t létrehozó cégek ügyvezetői és projektmenedzserei megbízásos alapon támogatják a Kht. működését. Ennek oka, hogy a Kht. jelenleg csak az őt létrehozó cégek (pl. Panyolai Szilvórium Kft.) számára végez innovációs szolgáltatásokat (pl. védjegy). Sajnálatos módon a szatmári cégeket nehezen lehet ösztönözni a perspektivikus gondolkodásra, minőségi termékek előállítására. Így a Kht. az innovációs szolgáltatások nyújtása előtti, mintegy nulladik lépésként, az innovációs szemlélet terjesztésével foglalkozik Szatmár megyében. A válaszadó szervezetek tevékenységeit az alábbi táblázatban foglaltuk össze a három megyére leosztva. A szektorspecifikus szolgáltatóknál fel van tüntetve zárójelben, hogy agrár vagy ipari szektorban tevékenykedik. A válaszadó szervezetek majdnem 100 %-a a személyes kapcsolatteremtést és kapcsolattartást tartja a legjobb marketing-eszköznek. A rendezvények, fórumok a személyes kapcsolatteremtés egy módjaként jelennek meg. E mögött sorakoznak fel az interneten keresztüli értékesítés, a direkt marketing és a konferenciaszervezés. A vállalati szférában a publikáció, mint kapcsolatteremtési forma, elhanyagolhatónak mondható, de meglepő módon a networking adta lehetőségeket is csak kevesen használják ki. Nem véletlen, hogy a válaszadó KKV-k és kamarák több mint kétharmadánál (16 db) található olyan főállású munkatárs, aki a vállalati kapcsolattartásért felelős. Kizárólag személyes kapcsolatokra alapozza nemzetközi hálózatát az Észak-Alföldi Regionális Agrár-Innovációs és Technológiatranszfer Központ Kht., mely saját maga építette fel nemzetközi kapcsolatrendszerét. A szervezet ügyvezetője elmondta, hogy leghatékonyabb módszernek a nemzetközi hálózatosodás intenzívebbé tételére a jövőben is minden fontos piacra kihelyezett saját képviselő kiküldését tartaná. A Kht. intenzív kapcsolatot ápol az ITD Hungary-vel. A szolgáltatók nagy része a helyi és európai piacokat részesíti előnyben. A szervezetek általában rendelkeznek valamilyen szintű regionális kapcsolatrendszerrel más vállalatok tekintetében, azonban a nemzetközi együttműködések száma kicsinek mondható. Magas a nemzetközi kooperációk száma a holland anyacégű DBH Business Support Kft.-nél, mely a holland DBH Group nemzetközi csoport tagja, így az anyaszervezeten keresztül magas a külföldi cégekkel való kooperációk száma. Partnereik közé tartozik a Holland Iparkamara, a Joint Venture Szövetség és a Magyar-Holland Kamara.

44



A következő három évben nem kíván túllépni a regionális szerveződési szinten a termálvíz-hasznosítással foglalkozó Észak-Alföldi Regionális Termálvíz-Hasznosítási Innovációs és Technológiatranszfer Központ Kht., mely kapcsolatrendszerét elsősorban az alapításkor létrehozott szektor-specifikus szakmai körre alapozza. (A cég szükség esetén bevon külföldi partnert dolgozik, például norvég szakértővel a martfűi termál projektben.) A regionális együttműködési szint jelenleg elegendő, hiszen egy diverzifikált szakértői hálózat és magas termál-innovációs potenciál van a régióban. E szakértői hálózat és a potenciált felmutató cégek és önkormányzatok többsége a Kht. alapító tagja. A távol-keleti piac felé teremt kapcsolatokat a fentiekben is említett Észak-Alföldi Regionális Agrár-Innovációs és Technológiatranszfer Központ Kht. A távol-kelet potenciális, nagy piacot jelenthet a funkcionális élelmiszerek, innovatív mezőgazdasági termékek számára. A vizsgált szervezetek csaknem 100%-a aktívan keresi a kapcsolatot a cégekkel, ami nem meglepő, hiszen minden szolgáltatónak létfontosságú a kiterjedt partnerkapcsolat. Míg a nagy cégekkel való együttműködések aránya évente 1-10 között van, a kis- és középvállalkozásokkal történő kooperációk aránya jóval magasabb: 11 válaszadónak van 10 és 100 közötti kis- és középvállalkozással gazdasági kapcsolata évente. A partnerkeresés leghatékonyabbnak tartott formái a személyes megkeresések és a közös pályázatok révén létrejött kezdeményezések. Igen kevesen veszik igénybe a kamarák, a transzferirodák és egyéb közvetítő szervezetek által nyújtott lehetőségeket, az ő szerepük növelésével tovább bővülnének a partnerkeresés feltételei. Az együttműködések nagy része projektmenedzselésre, vállalkozásfejlesztésre és forráskoordinációra irányul, egy-egy igénybevett szolgáltatás időtartama átlagosan 1-3 év, ára jellemzően 2-250 millió forint között mozog. Egy tizenhat tagú konzorcium (Genomnanotech Tudásközpont) négy éves költségvetése 1.7 milliárd forinttal kiemelkedőnek számít. Az elégedettségi szint mindenhol kiváló, tehát professzionálisnak ítéli magát a szolgáltatók nagy része. Sikertelen együttműködésről kevesen számoltak be: egy kisvállalkozás az önkormányzati érdekeltség miatti nehézkes döntéshozatalt jelölte meg, mint gátló tényezőt. A kérdőívekben adott válaszok és a mélyinterjúk tapasztalatait összesítve megállapítható, hogy a kis- és középvállalkozásokkal igen nehéz az együttműködés innovációs téren. Ennek az a nagyon egyszerű oka, hogy a kis- és középvállalkozások nem érdekeltek az innovációban. A nehézségek nagy része pénzügyi jellegű, de globálisan jelen van az innovációra való fogékonyság és a koncepcionális marketingszemlélet hiánya. A kamarák esetében problémát jelent a kötelező kamarai tagság megszűnése, például a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Iparkamara esetében a kötelező kamarai tagság idején kb. 20000 tagot számláltak, most ez a szám megközelítőleg 1500. Ebből az 1500-ból is kb. 60-80 aktív a megyében. Észak-Alföldi Regionális Agrár-Innovációs és Technológiatranszfer Központ Kht. szerint a KKV-k fő problémája, hogy önmaguk sem tudják, milyen típusú tanácsadásra van szükségük. Nincs forrás, koncepció és marketingszemlélet. Ezért első körben üzleti auditot kell náluk végezni. A Kht. tapasztalattal bír e téren. Az audit kérdései széleskörűek, kiterjednek a marketing stratégiára, partnerkeresésre, üzleti információkra, stb. Természetesen előfordul, hogy valaki nem tud válaszolni valamennyi kérdésre, hiszen a 45



KKV-k többnyire nem értenek a marketinghez. A válasz hiánya fontos információt hordoz: megmutatja, hogy hol kell a tanácsadónak beavatkozni. Miután az audit megállapította az adottságokat és problémákat, a Kht. a céggel közösen projektötleteket fejleszt ki, majd menedzseli azokat. A projektötleteket pályázati úton tudják elindítani. A Kht. szerepe a projektmenedzsment. Hasonlóan ítéli meg szerepét a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Gazdaságfejlesztő Kht.: a KKV-knak rengeteg innovatív ötletük van, azonban nem tudják azokat megvalósítani segítség nélkül, ezért segíteni kell őket a céljaik elérése érdekében. Az innovációs szolgáltatók többsége nehézségeket tapasztal az egyetemek és cégek együttműködésében, bár a kérdést néhány szolgáltató számára nem relevánsnak ítélte meg. A legtöbb válaszadó szerint a cégek információhiányban szenvednek, „nincsenek képben” az egyetemen folyó kutatásokról. Alapvető probléma, hogy az egyetemek (a kutatók) nem ajánlják kellőképpen a kutatási profilokat, ezáltal a cégek egyáltalán nincsenek tisztában az egyetemen zajló innovációs folyamatokról és K+F potenciálról. A kisebb cégek azt hiszik, hogy a „nagy” egyetem nem foglalkozna velük egy-egy kisebb megkeresés esetén. Az N&N Kft. szerint a megoldás olyan fórumok, találkozók szervezése, ahol alkalmuk van a partnereknek találkozni és megismerni egymást. Úgy gondolják azonban, hogy ilyen jellegű rendezvényre nehéz a cégeket megnyerni. Hasonló tapasztalattal rendelkezik a Genomnanotech Technológia Transzfer Iroda is: mind a cégek, mind a kutatók a másik fél megkeresését várják az együttműködéshez. Ennek érdekében a Transzfer iroda folyamatosan készíti, aktualizálja a Debreceni Egyetem tudástérképét. Teljes-körű információt azonban csak úgy lehetne kapni az egyetemi kutatásokról, ha minden szervezeti egységnél pl. tanszéki szinten, alkalmazhatnának valakit, aki az új témákat, ötleteket, igényeket begyűjti. Hasonló tudástérkép lenne szükséges a régió többi kutatóhelyén. A tudástérkép segít az egyetemi oldal bemutatásában, ugyanakkor a céges igényeket is közvetítenie kell valakinek. E célból az iroda együtt dolgozik a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi- és Iparkamarával, azonban külön forrásallokáció nélkül proaktív keresésre nincs lehetőség. A Bio-szil Kht. és az Észak-Alföldi Regionális Termálvíz-Hasznosítási Innovációs és Technológiatranszfer Központ Kht. esetében is kitűnt az információ hiánya: a Bio-szil Kht. az egész országból két kutatóintézetről tud, mely a pálinka, gyümölcstermesztés témájú K+F igényeket lefedné, azonban nem ismeri a többi kutatóhely tevékenységeit, potenciális együttműködési lehetőségeiket. Az Észak-Alföldi Regionális Termálvíz-Hasznosítási Innovációs és Technológiatranszfer Központ Kht. nem tudott a Debreceni Egyetemen előrehaladott termál klaszter kezdeményezésről. Az Észak-Alföldi Regionális Ipari-Innovációs és Technológiatranszfer Központ Kht. ügyvezetője szerint az együttműködést az egyetem és cégek között nagyban gátolja az egyetemek KKV-khoz való hozzáállása: „Az egyetem általában kiválaszt egy tudományos területet, ahol kutat és nem enged hozzáférni senkit, inkább egyedül kutat. Az egyetem tudása hozzáférhetetlen. Ha mégis hozzáférhetővé tesz egy terület, akkor az olyan terület, ami az egyetemet már nem érdekli. Ha véletlenül mégis segítséget nyújt a KKV-knak egy adott terület kutatásában, akkor pedig megfizethetetlenül magas szakértői díjat kér a segítségért cserébe. Ki kellene helyezni egyetemi kutatókat a vállalatokhoz 2-3 hónapra, vagy akár fél

46



évre is, tapasztalatszerzés céljából. Lássanak bele a kutatók is a cégvilág mindennapi életébe”5. A válaszadókat megosztotta az a felvetés, hogy a pályázatok segíthetik-e a cégek és az egyetem együttműködését. Míg néhányan kifejezetten javasolták ezt a módszert az együttműködés ösztönzésére, mások szerint kényszerpályázatokat, „látszategyüttműködéseket” eredményez. A DBH szerint konkrét piaci kooperációkkal, egy „valós szimbiózis létrejöttét kell elérni. A kényszerpályázatok konzorciumi tömörülései nem jelentenek hosszú távú megoldást, a cégeknek fel kell ismerniük, hogy az egyetemen lévő kapacitásra (pl. közgazdászok, szociológusok) szükség van” 6. A Genomnanotech Technológia Transzfer Iroda tapasztalata szerint sok esetben a pályázat későbbi piaci együttműködés eredménye lehet. Úgy látják azonban, hogy a cégek nem keresik kellőképpen az egyetemen felhalmozódott tudást. Szerintük marketinggel, multimédiás kiadványokkal lehetne a szemléletváltást ösztönözni, míg a konkrét együttműködéseket szinte kizárólag személyes kapcsolatok hozhatják. A megkérdezett szervezetek mintegy fele non-profit formában működik köztestületként (kamarák), illetve közhasznú társaságként. A közhasznú társaságok a közfeladatok ellátása mellett csak kiegészítő vállalkozási tevékenységet folytathatnak, ezért a finanszírozásuk – a kamarákéval egyetemben – főként pályázatokra és egyéb támogatásokra korlátozódik. A bevételt jelentő szolgáltatások a tanácsadás, probléma-megoldás, a képzések szervezése, illetve a termékfejlesztés. A szervezetek finanszírozása arányos a méretükkel. Egy 501-700 millió Ft-os összköltségvetésű szervezet (Debreceni Regionális Képző Központ) kivételével az összes válaszadó költségvetése 0 és 300 millió Ft között mozog, ebből is a legtöbb a kis költségvetésű (0-20 Millió Ft) szervezet (9 db). A Kht.-k esetében az innovációs járulék felhasználása jelent problémát. A Kht. tanácsadói tevékenységének finanszírozása jelenleg csak pályázati úton lehetséges, amire kevés lehetőség van. A Termál-Innovációs Kht. tanulmánya e témában szeptemberre elkészül. A támogatást nyújtó szervezetek közül ismertek a regionális fejlesztési ügynökségek, az INNOVA Regionális Innovációs Ügynökség, a helyi vállalkozásfejlesztési alapítványok és a megyei kereskedelmi- és iparkamarák. Megyei szinten az RFÜ és a RIÜ ismertsége egyformának tekinthető. Az ITD Hungary és a Magyar Biotechnológiai Szövetség szintén ismert, mint az innovációt támogató szervezetek. A felsoroltak közül valamelyikkel szinte mindegyik válaszadónak volt már együttműködése. A 23. ábráról leolvasható, hogy szám szerint hányan ismerik a támogató szervezeteket a válaszadók közül.

5

Idézet a 2006.augusztus 4-i mélyinterjú jegyzeteiből. Interjúztató: Bartha Klára, Debreceni Egyetem. Interjúalany: Viszló Gyula, a Szolnoki Ipari Innovációs Kht. ügyvezetője 6 Idézet a 2006.augusztus 8-i mélyinterjú jegyzeteiből. Interjúztató: Dr. Bene Tamás, Debreceni Egyetem. Interjúalany: Erdei Gábor, a DBH Business Support Kft ügyvezetője

47



23 ábra:Az innovációt támogató szervezetek ismertsége a régióban Regionális fejlesztési ügynökség/Regionális innovációs ügynökség Helyi vállalkozásfejlesztéi alapítvány 4

3

10

Megyei kereskedelmi- és iparkamara

19

INNOVA

15

15

a Magyar Innovációs Szövetség regionális irodája

15 BIC Innostart

IRC


A szolgáltatók több mint fele keresi a kapcsolatot aktívan a többi szolgáltatóval. Sikeres együttműködésről azonban már sokkal kevesebben, mindössze öten tudtak beszámolni. Az együttműködések tárgya tanácsadás, szervezetfejlesztés, hálózatépítés és piacanalízis. A szolgáltatók többnyire nem ismerik egymást, egymás szolgáltatásait. A hálózatosodás elősegítése terén úttörő szerepet tölt be az Észak-Alföldi Regionális Termélvíz-Hasznosítási Innovációs és Technológiatranszfer Központ Kht. Ők hálózatépítési céllal jöttek létre 45 alapító taggal (önkormányzatok, önálló gazdasági szervezetek, kórházak, egyház, stb.), s innovációs projektek generálásával foglalkoznak. A hálózatosodás jelenleg még csak regionális szintű, s itt le is fedik a szektort, viszont kb. három év múlva megkezdik a hálózat kiterjesztését a régión kívülre is. Megosztott a vélemény arról, szektor-specifikus szolgáltatóknak és ügyfélkörüknek érdemes-e hálózati centrumot létrehozni, melyek összefogják egy-egy szektor szereplőit, vagy a kész hálózatok integrálására van szükség. Utóbbira biztat az Észak-Alföldi Regionális Agrár-Innovációs és Technológiatranszfer Központ Kht., mely a három Kht. (Agrár, Termálinnovációs, Ipari-Innovációs) integrálását javasolja. Az 5. számú mellékletben megtalálható azon cégek listája, akiket a válaszadók partnerként jelöltek meg a kérdőíveken. Pozitívumként értékelendő, hogy a regionális innovációs és fejlesztési szervezeteket, illetve a kamarákat többen is megjelölték, mint partnert.

48



Az innovációs szolgáltatók tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a kis- és középvállalkozások nem elég fogékonyak az innováció iránt, ez pedig magyarázható részben anyagi okokkal, részben pedig a vezetők tájékozatlanságával. A mélyinterjúk során arról számoltak be, hogy a kis- és középvállalkozások költségvetésük igen kis százalékát fordítják innovációra, amely azért van, mert nem tudnak perspektivikusan gondolkodni. A pályázatok, mint innovációs források igen ismertek a megkérdezettek körében, de ehhez képest kevesen pályáznak. A legnépszerűbb egy regionális pályázati program, a Baross Gábor Program, s ezt követik az INNOCSEKK, a GVOP-pályázatok és az EU K+F keretprogramjai. Az adminisztráció nehézségeit elsősorban a pályázati elszámolások esetében nehezményezték a megkérdezettek. A Baross Gábor program esetében pozitívan ítélik meg a pályázati útmutatók, segítségek megjelenését, a kiírások egyszerűsödését. Megosztott volt a vélemény a többi pályázati kiírást illetően. Az Észak-Alföldi Regionális Ipari-Innovációs Technológia Transzfer Központ szerint felesleges ekkora apparátust fenntartani a pályázatok elbírálására („pénzkidobás”7). Sokszor több energiát kell fordítani a pályázat megírására, mint a megvalósítására. Külföldön (az EU-ban) egy szakmunkás is meg tud írni egy pályázatot, nálunk meg pályázatírót kell fogadni, vagy el kell végezni egy tanfolyamot és még akkor sem biztos, hogy nyerünk. Véleménye szerint meg kéne szüntetni a formai okok miatti pályázat visszadobásokat. Tegyék lehetővé a formai hibák hiánypótlás során történő javítását. Az EU-s pályázati rendszer is bonyolult és sokszor kezelhetetlen. Nem korrektek az elszámoltatások és az elszámolások. Több helyen felmerült, hogy a pályázatok elszámolása során bizonyos járulékos és szükségszerű költségeket (pl. utazás, telefon, stb.) a pályázati összeg egy meghatározott százalékában elszámolás nélkül is fogadjanak el. Ez egyszerűsítené az adminisztrációt, és nagyobb hangsúlyt lehetne fektetni a szakmai kibontakoztatásra. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szerint érdemes lenne több saját erőt kérni a K+F pályázatoknál, ez komolyabbá tenné a projekteket. A Kamara és az Észak-Alföldi Regionális Ipari-Innovációs Technológia Transzfer Központ szerint is több pályázatra lenne szükség a KKV-k számára. Konkrét javaslatként hangzott el a KKV innovációra ösztönzését elősegítő pályázatok kiírása, például innovációs menedzsmentképzésre irányuló támogatások. E tevékenységgel már többen is foglalkoznak, pl. az N&N Kft., és a Genomnanotech Technológia Transzfer Iroda. Az N&N szeretne egy innovációra ösztönző multimédiás kiadványt létrehozni és terjeszteni, hogy a „KKV-k saját számítógépük előtt kapnak képet arról, hogy mit jelenthet az innováció saját cégük életében. Ezáltal lehetne keresletet teremteni, s ezzel együtt szükség lenne a K+F feltételeit javító pályázatokra is.”8 A sikeresnek tartott pályázatok, így a Baross, a GVOP gépbeszerzés költségvetését kevésnek tartották a megkérdezettek. Külön témát jelentenek az önkormányzatok, melyek – az Észak-Alföldi Regionális Termálvíz-Hasznosítási Innovációs és Technológiatranszfer

7

Idézet a 2006.augusztus 4-i mélyinterjú jegyzeteiből. Interjúztató: Bartha Klára, Debreceni Egyetem. Interjúalany: Viszló Gyula, a Szolnoki Ipari Innovációs Kht. ügyvezetője 8 Idézet a 2006.augusztus 10-i mélyinterjú jegyzeteiből. Interjúztató: Dr. Bene Tamás, Debreceni Egyetem. Interjúalany: Dr. Nádasdi Józsefné, az N&N Consulting Bt. ügyvezetője

49



Központ Kht. szerint- a kis összegű pályázati pénzt sok esetben nem tudják a projekt igényelt költségvetésére kipótolni, ezért nem is pályáznak (pl. vízforgatási pályázatok). A termékötlettől a piacra-jutásig a tevékenység 60 %-a marketing. A marketinget mégsem támogatják kellően a pályázatok. A K+F ötlettől a piacra-jutásig két marketingszakasz is van: az előkészítés, az ötlet piacvizsgálata az első; ezt követi a K+F; majd ismét marketing a piacosítás. A K+F-marketing arány 40-60 %. A pályázatok csak a 40 % K+F-et támogatják. Támogassák a marketinget. A fenti gondolatmenetet három szolgáltató is megfogalmazta. A cégek inkubációjára kiírt pályázatokra többen jelezték igényüket, mint inkubátorházat működtetők, illetve mint az inkubált cégeknek szolgáltatók. A közvetítők közel felének legfőbb finanszírozási forrása pályázat. Legkiemelkedőbb igénye a Genomnanotech Technológia Transzfer Irodának van, mely szolgáltatásait kutatóknak, vagy frissen alakult kis spin-off cégeknek nyújtja. A Debreceni Egyetem hatalmas tudást halmozott fel, melynek teljes vertikumát a Transzfer Iroda fedi le. Nem szabad a létét veszélyeztetni a közeljövőben, hiszen még pár évre szüksége lesz, míg megáll a saját lábán. A Jász-Nagykun Szolnok Megyei Gazdaságfejlesztő Kht. szerint több integrált programra és infrastruktúra-finanszírozásra lenne szükség. A Genomnanotech Technológia Transzfer Iroda, hasonló fejlesztéseket látna szívesen: modern eszközök nélkül a kutatók nem végezhetnek világszínvonalú kutatást, különösen a kitörési pontokat jelentő élettudományok és agrár-innováció területén. A közvetítők, szolgáltatók többsége szívesen látna a saját ügyfélkörében tipikus szektorra kiírt K+F pályázatokat. A meghatározott szektorok láthatóan kitörési pontot jelenthetnek a szolgáltatók által lefedett cégek számára, ezek: élettudományok, agrárinnováció, termál-innováció, energetika, megújuló energia. A 2. számú mellékletben a válaszadók azon fő partner szervezetei találhatóak, akikkel innovációs és K+F tevékenységekben és pályázatokban működnek együtt. Ebből kitűnik, hogy a szolgáltatókkal való együttműködésekben jelentős szerepet játszik az INNOVA Észak-Alföldi Regionális Innovációs Ügynökség, a kamarák, a régió felsőoktatási intézményei és a három észak-alföldi regionális innovációs Kht. A regionális, sőt megyén belüli kapcsolatrendszer jellemző, ritka az ezen túlmutató együttműködés. Összegzés innovációs tevékenységeket támogató szervezetek tevékenységéről Az interjúk és kérdőívek eredményeiből a feltett kérdésekre a következő válaszokat tudjuk adni: - Mekkora a rés az innovációt szolgáltatók és igénylők között? Általánosan megállapítható, hogy igen nagy a rés az innovációt keresők és szolgáltatók között. A szolgáltatók széleskörű szolgáltatásokat kínálnak, és igen magasra értékelik ezen szolgáltatások színvonalát (ld. 22. ábra A szolgáltatók tevékenységi körei és azok önértékelése). Ugyanakkor a vállalkozások helyzetelemzéséből kiderül, hogy a közvetítő szervezeteket és a szolgáltatókat mintegy ötödük veszi csak igénybe (ld. 23. ábra A közvetítő szervezetek ismertsége és szolgáltatásaik használata). 50



Ezen két úton lehet hatékonyan változtatni. Egyrészt a vállalkozások direkt megkeresésével, másrészt pedig a közvetítő szervezetek szerepének, ismertségének növelésével. A felmérés szerint a legtöbb szolgáltató a személyes megkeresést tartja a leghatékonyabb eszköznek ismertsége terjesztésére. Véleményünk szerint ezt a módszert kell erősíteni, mélyíteni: ezt a módszert igazolják nemcsak a korábban ismertetett példák, hanem a regionális innovációs stratégia készítése során szerzett tapasztalataink: a személyes interjúk és a kötetlen formában megrendezett fókuszcsoportok során teremtett kapcsolatok gyorsan továbbgyűrűztek a technológia transzfer konkrét aspektusaira. A közvetítők, szolgáltatók alacsony fokú ismertsége mellett úgy látjuk, több cég azért nem veszi igénybe a szolgáltatásokat, mert nem kíván értük fizetni. Az innovációs járulék alkalmazási lehetőségeinek bővítése innovációs szolgáltatásokkal lehetséges megoldást jelenthet erre a problémára. - Milyen fokú a hálózatosodás a technológiai szolgáltatók között regionális és nemzetközi szinten? Regionális szinten kicsi, de létező, elsősorban a három kht (Agrár, Termál-innovációs, Ipari-Innovációs), a Regionális Innovációs Ügynökség és a Debreceni Egyetem GND Technológia Transzfer Iroda között. A régióban nincs 30 szolgáltatónál több9, őket részben a fókuszcsoportok alkalmával sikerült megismertetni egymással. Ha a szolgáltatók jobban megismerik egymást, el lehet gondolkozni komplementer tevékenységek kialakításán, közösen megkeresve a cégeket és tudásközpontokat, ez a fajta együttműködés azonban meglehetősen ritka. Nemzetközi szinten a hálózatosodás minimális, bár erre egyenlőre a kis, helyi igényeket kiszolgáló szolgáltatók nem is törekszenek. - Mennyire aktívak a vállalatok felé történő új kezdeményezések kiajánlásában, közvetítésében? Új kezdeményezések kiajánlása, projektek generálása jelenleg a szolgáltatók fő feladata. Ahhoz, hogy a vállalkozások igénybe vegyék őket, először meg kell győzniük őket, hogy a mindennapi tevékenységük mellett energiát és költséget fordítsanak innovációs projektekre. A szolgáltatók ez irányú tevékenysége közepes, véleményünk szerint fokozni kellene. Több helyen kiderül, hogy a szolgáltatók pályázatokból, és egyéb tevékenységükből élnek, ezért nem marad idejük személyes találkozókra, a cégek megkeresésére. - Milyen típusú szolgáltatásokat nyújtanak a szervezetek, milyen tapasztalatokkal rendelkeznek a szolgáltatások terén? Első helyen az információs szolgáltatás, partnerkeresés, projektmenedzsment áll, ill. ehhez gyakran kapcsolódik a pályázatírás. Véleményünk szerint ezek a tevékenységek elsősorban az innováció ösztönzéséhez, projektgeneráláshoz kapcsolódnak. Ezen a téren a szolgáltatók széleskörű tapasztalatokkal rendelkeznek. Ha több projekt lesz, és megnő az igény, többen foglalkoznak majd az innovációhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásokkal, pl. termékfejlesztési tanácsadással, laborbérlettel vagy cégalapítási tanácsadással. - Milyen szintű tudással rendelkeznek ezek a szervezetek az innovációhoz és innovatív KKVkhoz kapcsolódó európai programokban? Mi az irányultsága és foka jelenlegi nemzetközi együttműködéseiknek?

9

22 kérdőívet kaptunk vissza a 80-ból, azonban valamennyi szóba jöhető szolgáltatót megkerestük telefonon, és kihúztuk azokat, akik nem foglalkoznak innovációs szolgáltatással vagy közvetítéssel.

51



Legjobban ismerik a Baross Gábor programot, emellett az Innocsekk pályázatot, a GVOP pályázatot, és az EU keretprogramjait. Ezen kívüli kiírásokat nem tudtak említeni. Nemzetközi tevékenységet elsősorban konkrét projektek kapcsán folytatnak, elsősorban piackeresési vagy partnerkeresési céllal. E téren a három Kht. (Agrár, Termál-innovációs, Ipari-Innovációs) kiemelkedő.

IV.3 A régió közcélú szervezeteinek szerepe az innovációs folyamatok fejlesztésében Ebben a fejezetben a területfejlesztés intézményrendszerének és közigazgatásnak az innovációval összefüggő szerepét, feladatait, jövőbeni tennivalóit, lehetőségeit kívánjuk bemutatni. Az elemzésünk és következtéseink alapját a regionális és a megyei területfejlesztési tanácsok mellett működő munkaszervezetek képviselőivel, illetve a három megyei jogú város egy-egy köztisztviselőjével készített – előre meghatározott kérdések mentén zajló - interjúk és a rendelkezésünkre bocsátott tervezési dokumentumok képezték. Kiindulásunk alapját a legnagyobb területi egység képezi. Az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht, besorolását tekintve kiemelten közhasznú szervezet. Az ügynökség maga nem folytat kutatási tevékenységet, ugyanakkor munkatársai egyénileg, doktorandusz képzések keretében ezt megteszik. A területi tervezésben markánsan megjelenik az innováció kérdése. A régió 2007-2013 közötti fejlesztési koncepciójában és stratégiai programjában is meghatározó szerepet kap az innováció, a tervezés folyamatában az innovációs ügynökséggel szorosan együttműködnek. Az ügynökség az innovációs cégek projektgenerálásában vállalna szívesen szerepet, illetve az egyetem és a gazdasági élet szereplői közötti kapcsolatfelvételt és annak továbbfejlesztésének segítését vállalnák, egyfajta közvetítői, moderátori szerepre felkérhetők lennének. A nemrég megnyílt Élettudományi Központ a regionális innováció egyik bázisa lehetne. Az interjúalany véleménye szerint a további fejlődés érdekében elkerülhetetlen az innováció fogalmával kapcsolatosan a tisztánlátás megteremtése, az egyértelmű tartalmi meghatározás, hogy a folyamatban érintettek azonos módon kezeljék és értelmezzék az innovációt. A változást, a haladást és a versenyképességet gátolja a rövidtávú, választási ciklusokhoz kötődő gondolkodás, az infrastrukturális fejlesztések (út, szennyvíz) elsődlegessége. Álláspontja szerint a jövőben az oktatásra és a környezetvédelemre, ezen belül is a megújuló energiaforrások hasznosítására az eddigiekhez képest nagyságrendekkel jelentősebb forrásokat kellene fordítani. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Ügynökség Közhasznú Társaság ügyvezetője szerint az első és legfontosabb lépés – a regionális szint képviselőjével egybehangzóan - az innováció fogalmának tisztázása, közérthetővé tétele lenne. A megye adottságaiból következik, hogy az innováció is elmaradott. Ismeretei szerint talán egy cég végez K+F tevékenységet az egész megyében. Az ügynökség nem tud kutatásokat támogatni, ugyanakkor részt vesz mind a Baross Gábor, mind az Innocsekk program lebonyolításában, illetve bírálatában. A megye 2003-2006 közötti időszakra szóló stratégiai tervében csupán érintőlegesen szerepel az innováció kérdésköre. A stratégiai terv szerint fontos a tájékoztatás és a nyilvánosság biztosítása, a gazdasági és a társadalmi szférával való szorosabb kapcsolat. Az intézményrendszer középpontjában a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács és az Ügynökség áll. Kulcsszerepet kap még a Jász-NagykunSzolnok Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány és a Megyei Gazdaságfejlesztő Kht. 52



A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Tanács alelnöke szerint a tervezéssel kapcsolatos feladatok önként vállaltak, hiszen nem szerepelnek a megyei önkormányzat feladatai között, ugyanakkor elengedhetetlenül szükségesek, mivel a pályázatírás, a forrásbevonás alapját jelentik. A megvalósított projektek – melyek a honlapjukra is felkerülnek - adják a marketing eszközök alapját/tartalmát. Problematikusnak tartják, hogy a folyamatok megvalósulását figyelemmel kísérő monitoring rendszer nincs kiépítve. A megye támogat kutatási programokat, illetve megrendelőként szerepel különböző helyzet felmérő tanulmányok elkészítésénél: A megyei önkormányzat működése során gondot okoz a tisztázatlan, bizonytalan közjogi helyzet, többek között a hatáskörök kuszasága és a finanszírozás nehézségei, ugyanis források csak az intézmények fenntartására jutnak, fejlesztésekre alig. Az interjúalany véleménye szerint az önkormányzati törvény módosítása és a rendszer átalakítása elengedhetetlenül fontos, hiszen a településrendszer csak összevonásokkal maradhat működőképes. Fájlalja, hogy szűkösek az önkormányzati források, a fejlődésnek ez valószínűleg hosszú ideig gátja lesz, hiszen azt látja, hogy az önkormányzathoz kötődnek az innovációs elképzelések. Az ipar kisebb jelentőséggel bír a megyében, s két cég van csak, melyek folyamatos innovációt hajtanak végre, de ez együtt jár mindig valamilyen mértékű létszámleépítéssel is. A következő, legszükségesebb lépésnek magában az önkormányzati szférában végrehajtandó innovációt tekinti. Mindkét megye rendelkezik innovációs stratégiával, melyek tartalmát „Az innovációpolitika keretei” című fejezetben bemutattuk. Az interjúalanyok viszont nem nyilatkoztak ezen anyagok létezéséről, illetve tartalmi kérdéseiről. A Hajdú-Bihar Megyei Területfejlesztési Tanács munkáját alapvetően befolyásolják a megyei önkormányzat döntései. A megye 9 kistérségéből 7 hátrányos helyzetű, felzárkóztatásuk segítése óriási teher. Elkészült a megye Informatikai Stratégiai Terve, az eközigazgatás bevezetésére vonatkozóan komoly előrelépéseket tettek. K+F terén voltak próbálkozásaik a Debreceni Egyetemmel való együttműködés, kis- és középvállalkozások segítése, klaszteresedés ösztönzése terén, de ezek közül egyik sem valósult meg. A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Megyei Stratégiai Fejlesztése Terve közvetlenül a választások után készült, mára már aktualitását vesztette. A megyék után áttérünk a legkisebb területi egységekre, a városokra10. Szolnokon a Városüzemeltési Főosztály vezetője kérdéseinkre elmondta, hogy nincsenek kapcsolatban olyan vállalkozásokkal, amelyek K+F és innovációs tevékenységet folytatnának. A városnak, s ezen belül az általa képviselt főosztálynak olyan csekély a költségvetése, hogy nem jut ilyen típusú tevékenységekre. Fejlesztési dokumentumot sem tudott/akart mutatni. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Hosszú Távú Településfejlesztési Koncepciója 2000ben készült. A nagyon mutatós kiadvány gazdasági innovációval összefüggő operatív programjai az alábbiak: Fejlett vállalkozói infrastruktúra kiépítése stratégiai program • Befektetés-ösztönzés operatív program, 10

A megbízás 10 interjú elkészítésére vonatkozott, így, mint a bevezetőben már említettük a kistérségek kimaradtak ebből a felmérésből.

53



• A város elérhetőségének javítása operatív program • Az innovatív környezet megteremtése operatív program A gazdaság igényeihez illeszkedő humán erőforrás fejlesztése stratégiai program • A felsőoktatás fejlesztése operatív program. A fentieken kívül két stratégiai program - az egészséges gazdasági struktúra, húzóágazatok kialakítása és fejlesztése stratégiai program, valamint a regionális szerepkör erősítése - is tartalmaz innovatív elemeket. A témánk szempontjából leginkább releváns innovatív környezet operatív program tartalma egyrészt annak feltárása, hogy mely területeken van szükség és fogadókészség helyi innovációs központ létrehozására, milyen mértékű ezen központ erőforrás- és befektetésigénye, másrészt jelentős innovációs központok hálózati tagjává válás, ezek letelepítése. Javasolt intézkedések: • innovációs igényfelmérések, • megvalósíthatósági tanulmányok készítése, • az innovációs központok létrehozása. A program megvalósításának elsődleges feltétele az operatív program megindítását megalapozó igények feltárása a gazdasági érdekképviseletek részéről. A program közreműködői: a Nyíregyházán működő felsőoktatási intézmények és a gazdasági érdekképviseletek, kockázati tőketársaságok, fejlesztési bankok. A tervezők szerint az intézményi struktúrát a feladatellátáshoz kell igazítani. A program megvalósításához - mely monitoring és kontrolling fejezetet is tartalmaz - jelentős mértékű szabad felhasználású forrásokat szükséges rendelni. A városnak példaértékű beszámolója van a településfejlesztési koncepció 2000-2005. évi teljesítéséről. A beszámoló szerint az operatív program részeként megalakult a Megyei Innovációs Tanács. A megyei önkormányzat innovációs díjakat alapított az alábbi kategóriákban: • Megyei Innovációs Díj 2004. • Közösségi Innovációs Díj 2004, • Az Év Fiatal Innovatív Kutatója 2004. A kutatás-fejlesztés erősítésében a Nyíregyházi Főiskola tevékenysége a jövőben bázisként szolgálhat. Az Ipari Park Kft. 2005. szeptemberétől elkezdte a Parkban lévő cégek részére nyújtandó innovációs szolgáltatások igényfelmérését. Debrecenben, a Stratégiai Tervezési Főosztály - Gazdaságfejlesztési Osztály pályázati referense szerint a Debreceni Vagyonkezelő Rt. végzi a komoly gazdasági potenciált képviselő önkormányzat gazdasági jellegű tevékenységeit, de K+F és ezzel összefüggő tevékenységeket nem folytat. A város elfogadott operatív programja egyben a hivatal stratégiája is, amit a mindenkori költségvetés egészít ki, tesz részben megvalósíthatóvá, amit „természetesen” a politika gyakran felülír. A 2004-2006. évekre szóló operatív program általános célkitűzése: A Debrecenben élők életkörülményei a megélhetési viszonyok, a városi élet körülményei, mint a komfortosság, az esztétikai minőség, az egészséges és biztonságos környezeti feltételek jelentősen és tartósan javuljanak úgy, hogy a fejlesztési erőforrások tartósan fennmaradjanak. Az operatív program szerint Debrecen iparában és mezőgazdaságában viszonylag kevés a nemzetközileg is versenyképes vállalkozás, termékszerkezetük elavult, exportképességük gyenge. Ugyanakkor jelentős élelmiszer-feldolgozó kapacitások alakultak ki, változatosak a mezőgazdasági termelési adottságok a város körül, valamint számos jó minőségű, a tájhoz kötődő agrártermék van a megyében. A szolgáltatások volumene és választéka nőtt az utolsó tíz évben, de elsősorban az anyagi szolgáltatások profiljában. A kis- és középvállalkozások

54



között keveset találunk, amely termelési potenciáljával a helyi gazdaság húzó tényezői között lenne említhető. Problémát jelent számukra a tőkéhez és a piachoz jutás is. Kevés a külső befektető, a friss tőke. A nagy multinacionális cégek hiányában a kis- és középvállalkozások beszállítói hálózatai sem fejlődtek ki. A befektetők számára a potenciális telephelyek száma alapvetően megfelelő, a közműellátottság viszont sok helyen alacsony szintű. A telephelyek megközelíthetősége nem a legjobb (főleg az utak burkolata miatt), továbbá a telephelyi kínálat túlságosan széttagolt. Az ipari parki telephelyek nem vonzóak, a kijelölés helye nem optimális, egyelőre hatását nemigen érezni. Nem elégséges az önkormányzati stratégiai információ-szolgáltatás sem mennyiségi, sem minőségi értelemben. A cégek innovációja általában kimerül a termék-, technológia és csomagolás-fejlesztésben, a vállalati K+F és az egyetemi technológia transzfer nem igazán jellemző. Ugyanakkor örvendetesen sok cég van, amelyik működő, vagy kialakítás alatt álló minőségbiztosítási rendszerrel rendelkezik (ISO, QM, TQM). Ez jó alapot jelenthet a technológia transzfer, az innovációs funkció fejlesztéséhez is. A fentiek értelmében a termelői szféra versenyképességének erősítése intézkedés keretében az alábbi operatív tevékenységek elvégzése indokolt: • Városi gazdaságfejlesztési menedzser iroda kialakítása, amely befektetés-ösztönzési szolgáltatásokat is kínál. • Városi informatikai rendszer fejlesztése, üzleti információs adatbank kialakítása. • Ipari park, és ipari tevékenységre alkalmas telephelyek infrastrukturális fejlesztése. • Az egyetem és a termelői szféra közötti technológiatranszfert segítő partnerkapcsolatok erősítése. • Inkubátorház kialakítása. Az intézkedés javasolt közreműködő szervezetei a Vállalkozásfejlesztési Alapítvány és az Ipari Park. A fenti intézkedésen kívül a célpiramisban még három olyan intézkedést találtunk, amely összefüggésbe hozható az innovációval. A városháztartási reform operatív program egyrészt a kötelező/választott közszolgáltatások ellátásának költségfelhasználása, elemzése és értékelése, feladat-ellátási koncepció megalkotását jelenti több változatban, másrészt a költségvetési alternatívák bemutatását és a tervezési mechanizmushoz szükséges jogi normák elkészítését szorgalmazza. Az Európai Uniós felkészülés operatív program célja 10-15 fő köztisztviselő, közalkalmazott Európai Uniós projektmenedzsment képzése – a város önmenedzselési képességének javítása. Az oktatási rendszer korszerűsítése, kiemelt figyelemmel a munkaerő-piaci igényekre intézkedés javasolt operatív tevékenységei: • Az alap-, közép- és felsőfokú oktatás fejlesztése: Új, EU-konform képzési formák és tematikák kialakítása és bevezetése, a piacképes szakterületek oktatásának előtérbe helyezése. Tehetséggondozási és a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi inklúzióját szolgáló programok indítása az általános és a középiskolákban a tehetséges tanulók számára. • Az iskolarendszeren kívüli oktatási formák támogatása: A felnőtt-, át- és továbbképzésben résztvevő szakmai és civil szervezetek támogatása az egyetemen felhalmozott szellemi tőke kiaknázásával. • Az informatikai, valamint az idegen nyelvi képzés erősítése: Az informatikai, az Európai Uniós, valamint az idegen nyelvi képzés fejlesztése, illetve speciális, intenzív képzési programok lebonyolítása az adott nyelvterületen. • A technológia- és tudástranszfer kereteinek megteremtése, az oktatás és a gazdasági szereplők közötti együttműködés erősítése: tudásbázisú innovációs és ipari parkok létrehozásának támogatása, kiemelten a Bio Ipari Park, illetve az InfoPark.

55



A dokumentumelemzés után visszatérve az interjúra az önkormányzat kezdeményező szerepet nem nagyon vállal, de partner minden jó elképzelésben. Ugyanakkor azt látja, hogy kezdeményezések vannak, de tényleges, látványos elmozdulás még nem történt, ehhez kockázati tőkére lenne szükség.

56



Összefoglalás, javaslatok A kutatás eredményeként megállapíthatjuk, hogy mind a területfejlesztés, mind a közigazgatás intézményrendszere foglalkozik az innováció kérdésével, kezdik felismerni annak jelentőségét. Fontosnak tartják az innováció fogalmának tisztázását, illetve az eddigieknél tágabban értelmezik, hiszen a közigazgatásban oly rég óta sürgetett modernizációt, reformot, a szolgáltatói szerep erősítését is értik alatta. A megyei szinten bizonytalanságot okoz, a napi munkát is gátolja a „levegőben való lógás”, a megye jogosítványainak, jövőjének tisztázatlansága, a döntések elhúzódása. A tervezés, a hosszú távú gondolkodás fontosságát felismerték. Egyrészt szükséges a tervek minél részletesebb kidolgozása, azaz a koncepciók és a stratégiai programok mellett az operatív programok elkészítése is, illetve speciálisan az innováció témakörének kifejtése, az ilyen tárgyú programalkotás. Ezek a programok a forrásbevonás, érdekérvényesítés fontos eszközei, hiszen – az interjúalanyok véleményével összecsengően – a pályázatok alapját képezik. Másrészt felfoghatóak az adott szintet képviselő szervezet stratégiájaként, legyen az önkormányzati, vagy akár területfejlesztési intézmény. A tervek megalkotása során, már a helyzetelemzés elkészítésétől fogva, sőt már korábban, az adatgyűjtés, interjúzás időszakában indokolt a nyilvánosság bevonása, a társadalmi részvétel erősítése, hiszen ezek a dokumentumok a gazdasági élet szereplői, a vállalkozások, a befektetők, az oktatási intézmények, a lakosság stb. számára is irányt, igazodási pontokat, ötleteket, lehetőségeket biztosítanak. A régiók az országos szint mellett a fejlesztéspolitika egyik kulcsfontosságú „állomását” képezik. Az önálló regionális programok kidolgozása egyszerre jelent kihívást és lehetőségeket. A megyék és a kistérségek, települések felelőssége, hogy érvényesüljön a szubszidiaritás elve, azaz minél több helyi kezdeményezés kapjon helyet, szerepet. Regionális szinten most készül az innovációs program. A többi szint esetében is támogatandónak tartanánk önálló innovációs programok kidolgozását. Megyei és települési szinten is időszerűvé vált a már elfogadott tervezési dokumentumok megújítása, az innováció irányába való markánsabb elmozdulás, illetve ennek kapcsán az eddig elvégzett tevékenységek hatásvizsgálata, ellenőrzése. Mindenki panaszkodik a forrás- és tőkehiányra. A forrásbevonó képesség erősítése érdekében egyrészt szükséges, hogy a projektgazdák tudják, vállalják, és megvalósítsák az elfogadott terveket. A forrásfelkutatási, a pályázati tanácsadási szolgáltatás hozzátartozik a területfejlesztési intézményrendszer alkalmazottainak munkájához, sőt maguk az intézmények is jelentős pályázatírási szerepet vállalhatnának. A közvetítő szervezetek megerősítését is támogatjuk. A vállalkozások forráshoz jutását a kockázati tőketársaságok biztosíthatják. Az Innovációs Alap működését fontosnak tartják a megkérdezettek. Mind regionális, mind megyei szinten érződik az elhivatottság az alap hatékony működése érdekében. Mind a Baross Gábor, mind az Innocsek program népszerűsítésében részt vesznek a megyék.

57



Pozitívum, hogy a tervezési anyagokban a megyék, de főleg a városok már szűkebb közigazgatási területükön kívül is gondolkodnak, építenek a testvér-települési kapcsolatokra, regionális szerepkörökről gondolkoznak. A górcső alá vett szervezetek maguk nem folytatnak K+F tevékenységet, ugyanakkor vannak olyan kutatások, melyeknek megrendelőjeként szerepelnek. Előfordul, hogy alkalmazottaik önállóan vesznek részt doktorandusz képzésben. Ezeket az eredményeket, a megszerzett tudást nem szabadna elveszni hagyni! A régiókban megalakultak az innovációs ügynökségek, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is működik egy innovációs tanács. Az intézményrendszer továbbfejlesztése, a kapcsolódási pontok kiépítése, a partnerség szélesítése indokolt. Az innováció térbeli terjedését nehezíti a régió elmaradottsága, a markáns területi különbségek. Erre megoldás lehet az innovációs centrumok hatásainak kiterjesztése, az együttműködés fokozása. Az interjúk során az innováció - jövőre vonatkozó - három kulcsterülete rajzolódott ki markánsan: • a közigazgatás átalakítása, modernizációja, a szemléletváltás, • az oktatás és • a környezetvédelem (megújuló energiaforrások) témaköre. Érdekesség, hogy az oly sokat emlegetett műszaki fejlesztés szükségessége az informatika területére szűkült le. A régióban az Élettudományi Központot, mint az innováció bázisterületét említették. A megkérdezettek az ipari parkoknak és a felsőoktatási intézményeknek szánnak központi szerepet a kezdeményezésben, a projektgenerálásban. Maguknak pedig közvetítő, generáló, koordináló feladatokat szánnak. Nincsenek megelégedve a területükön működő vállalkozások versenyképességével, innovációs tevékenységével, ennek ellenére kiemelték a minőségbiztosítás terén elért eredményeket. Az innovációs díj alapítása követendő kezdeményezés. A megvalósított, végigvitt projektek jelentik a marketing tevékenység alapját a közigazgatási intézmények esetében. A területfejlesztési intézményekre is igaz ez a megállapítás, azzal a kiegészítéssel, hogy náluk a nyilvánosság bevonása, a tájékoztatás, az információnyújtás is a feladatellátás eredményességének záloga.

58

Világtendenciák és kitörési lehetőségek a tudásintenzív ágazatokban


V Világtendenciák és kitörési lehetőségek a tudásintenzív ágazatokban Az Észak-Alföldi régió innovációs stratégiájának megalkotása kapcsán figyelembe kell vennünk azokat az ágazatokat, melyek pozitív piaci tendenciákat, kitörési lehetőségeket rejtenek. A régió tőkehiánnyal küszködő vállalkozásai (ld. 53. oldal) a régiót csak külső tőke bevonásával ill. a régión kívüli, elsősorban nemzetközi piaci részesedések szerzésével, ezáltal árbevételük növekedésével képesek fellendíteni. Az agráriumban megfigyelhető nemzetközi tendenciák közül a legfontosabbnak azt tekinthető, hogy a konvencionális agrár- és élelmiszergazdaság Európában hosszútávon sem gazdasági, sem környezeti vonatkozásaiban nem fenntartható. Az Európai Unió “A környezet védelmét és a táj megőrzését szolgáló mezőgazdasági termelési módok támogatásáról” szóló 2078/92 számú Tanácsi rendeletéből fakadó legfontosabb célkitűzése olyan gazdálkodási gyakorlat kialakítása, amely a természeti erőforrások fenntartható használatán, a természeti értékek, a biodiverzitás megőrzésén, a táj értékeinek megóvásán és egészséges termékek előállításán alapszik. Szükséges tehát olyan korszerű gazdálkodás megvalósítása, amely lehetővé teszi a komparatív előnyöket és meglévő szaktudást kihasználó, magas értékű innovációs fejlesztéseken alapuló környezetkímélő, energiatakarékos és hulladékszegény technológiák alkalmazását. Az informatika területén világméretű tendencia, hogy alkalmas tudásbázissal rendelkező egyetemek köré települő cégek koncentrációjával informatikai és technológiai innovációs parkok (infoparkok) és informatikai ipari bázisok jönnek létre („Silicon Valley” pl. San Jose, California, USA; „Silicon Plateau” - Bangalore, India; „Silicon Forest” - pl. Seattle, Washington, USA; „Silicon Polder” – Hollandia; „Silicon Fen” - Cambridge, Anglia; „Silicon Alps” - Carinthia, Austria stb.). Közös jellemzőjük, hogy teret adnak a meghatározó jelentőségű technikai-műszaki innovációnak, a korszerű technológiák, termelési eljárások és szolgáltatások fejlesztésének. A betelepülő cégek, az egyetemekről tudományosan megalapozott, piacképes szaktudással kibocsátott szakember-utánpótlás révén folyamatosan megújuló, bővülő tudásra alapozva növelik versenyképességüket. Az elmúlt évtizedekben világszerte előtérbe kerültek a globális környezet minőségével, a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos kérdések, az Európai Unió fejlesztési stratégiájában és az azon alapuló programokban is központi helyet foglalnak el a környezet állapotának karbantartására, az életminőség javítására és új környezetbarát technológiák kifejlesztésére irányuló törekvések. A humán genom megismerése és bioinformatikai elemzése átalakítja a biológiai alapkutatást, a biotechnológiai és gyógyszeripart valamint az orvostudományt és hamarosan az orvosi gyakorlatot (diagnosztika, terápia) is. A változás, az orvosi genomika lényege az, hogy az egyéni genetikai különbségek feltárása személyre szabott orvoslást (diagnosztika, terápia) fognak eredményezni, amelyben a megelőzés esélye tovább nő. Mint minden forradalmi átalakulás a tudományban a genomikai paradigmaváltás is kettősséget hordoz. Egyrészt átalakítja azt a módot, ahogyan a tudomány művelhető, de egyúttal a paradigma és technológiaváltás lehetőséget biztosít azoknak az országoknak, melyek jelenleg nincsenek a világ élvonalában az oda kerüléshez és hátrányuk ledolgozásához. A világ tudományosan vezető országai természetszerűleg reagáltak a kihívásra. Az USA, Nagy-Britannia, Japán és kisebb részt Franciaország és Németország nagyrészt maga finanszírozta a genomok megismerésének költségét és természetes módon központi programok, fejlesztési tervek és célzott pályázatok formájában világos célokat tűzött ki a programok tudományos és gazdasági hasznának kiaknázására. Jó néhány az orvostudományi kutatásokban nem élenjáró ország is megragadta ezt a lehetőséget és jelentős, célzott infrastrukturális fejlesztést hajtott végre a genom tudományok területén (Izland, Észtország, Kína, Brazília, India, Ausztria). A genomikához kapcsolódó nagymértékű változás ugyanis 59



azt is magában hordozza, hogy a lehetőséget meg nem ragadó országok véglegesen lemaradnak a technológiai fejlődésben és nem termelői, hanem csupán drága árat fizető és kiszolgáltatott fogyasztói lesznek ennek a tudásnak. Ezzel a kihívással szembesült-szembesül Magyarország és a magyar orvosbiológiai kutatás és az azt egyre gyorsabban követő orvosi gyakorlat is. Az új in vitro diagnosztikumok iránti kereslet folyamatosan növekszik, mivel az újonnan fejlesztett diagnosztikumok ára jóval kedvezőbb, mint a hasonló minőségű európai konkurenseké és a különböző kórképek kivizsgálása illetve veszélyállapotok kimutatása egyre több laboratóriumi diagnosztika teszt elvégzését vonja maga után. A hazai in vitro diagnosztika szolgáltatók (laboratóriumok, patológiai osztályok) a külföldi multinacionális cégektől szerzik be a diagnosztikai szolgáltatás fejlesztéshez szükséges know how-t és az in vitro diagnosztikumokat, mely jelentős többletköltséget jelent az ellátók számára. A jövőben a diagnosztikai K+F sarkalatos pontja lehet, hogy a hazai nagy in vitro diagnosztikai cégek (pl. Roche Magyarország Kft., Diagnosticum Rt., Müller Kft.) érdeklődést mutatnak a fejlesztések iránt. A diagnosztikai kutatás-fejlesztési próbálkozások jelentős része hazánkban korábban is a Debreceni Egyetem Klinikai Biokémiai és Molekuláris Patológiai Intézetében történt. A genomikai, bioinformatikai fejlesztések mellett a világ tudományosan és technológiailag is vezető országaiban egy hasonló kihatású és jelentőségű folyamat van kibontakozóban: a nanotechnológiák széleskörű elterjedése és fejlesztése. Ez, amelyet döntő részben az atomi felbontású un. pásztázó szondás mikroszkópiai (scanning probe microscopy) módszerek kifejődése tett lehetővé, egyre szélesebb körben hatja át a legkülönbözőbb, hagyományos ipari technológiákat (félvezető elektronika, mágneses alkatrészek, optikai eszközök, stb.) is, és szervesen összefonódik biofizikai, biokémiai, biotechnológiai valamint genomikai kutatásokkal és termékfejlesztésekkel. A nanoszerkezetű anyagok sokféle konkrét gyakorlati alkalmazást ígérő új típusa került az elmúlt években a nemzetközi nanotechnológiai kutatatás-fejlesztés fókuszába. A nanotechnológia a tudomány evolúciós terméke, az anyag molekula-ill. atomi szintű vizualizálásával, manipulációs és mérési lehetőségével függ össze. A nanotudomány és nanotechnológia tehát az anyag tulajdonságainak megértése és befolyásolása az 1-100 nanométeres mérettartományban, ill. ezeknek a tulajdonságoknak az alkalmazása mesterséges szerkezetekben és eszközökben. Különösen nagy jelentőségű a nanotechnológia és orvos-biológia kapcsolatának továbbfejlesztése, ezeknek a pásztázó vizsgáló/módosító technikák segítségével. Az Európai Unió egyik meghatározása szerint a Nemzetközi Kiválósági Központok olyan szervezetek, ahol a kutatást és a technológiai fejlesztést világszinten művelik, mind a mérhető tudományos tevékenység (az oktatást is beleértve), mind a technológiai innováció tekintetében. A magyar egészségügyi kutató intézetek és egyetemek többsége még elsősorban az alapkutatásokra fókuszálva, az üzleti életben nem hasznosítható / addig el nem jutó kutatásokkal foglalkoznak. Az elmúlt években azonban megalakult néhány innovációs központ és klaszter, amelyek célul tűzték ki a fejlesztések ipari hasznosítását. Ezek a szervezetek azonban még távol állnak attól, hogy kivívják a megtisztelő Nemzetközi Kiválósági Központ elnevezést. Magyarországon egyedülálló módon, a Debreceni Egyetemen Orvos- és Egészségtudományi Centrumában működő Molekuláris Medicina Kutatóközpont 2002-ben elnyerte az EU Center of Excellence címet. Az elmúlt két évtizedben a mezőgazdasági biotechnológia területén bekövetkezett robbanásszerű fejlődés eredményeként az ezen a tudományterületen elért tudományos eredmények és módszerek felhasználása és alkalmazása mind a növény- és állatnemesítés, illetve a növény- és állattenyésztés napi gyakorlatává vált. Elmondhatjuk, hogy ma már nem létezik olyan vezető régió, egyetem, tudásközpont a világon, amelyik ne kapcsolta volna be

60



K+F és innovációs tevékenységébe a legkorszerűbb, molekuláris genetikai ismereteken alapuló mezőgazdasági biotechnológiát alaptevékenysége körébe. A munkaerőpiac két oldala (kereslet és kínálat) és az oktatási (különösen felsőoktatási) szféra hármasának kapcsolataiban a munka természetének, a vállalati termelési függvények összetételének az emberi tőke szerkezetének, a munkaerőpiaci változások ütemének napjainkban jellemző átalakulása és a mind az oktatási-, mind a munkaerőpiac globalizálódás azok az alaptényezők, melyekből a felszínen tapasztalható jelenségek származnak. Ezek az atipikusnak nevezett munkavégzés tipikussá (általánossá) válása, az előállított termékben vagy szolgáltatásban a tudástőkének tulajdonítható érték növekedése, a munkavállalók termelékenységében az elméleti tudás és a képességek helyett a hangsúly a kompetenciákra helyeződik. Ezen belül az alkalmazkodó és tanulóképesség kiemelkedő, a karriertervezés a vállalatoktól és állami intézményektől átkerül a munkavállalóhoz (ez megnöveli a karriertanácsadás és felkészítés szerepét), a szervezetek informális oldalának szerepe növekszik a formálissal szemben, eközben a szervezeti hierarchia laposodása jellemző (empowerment, outsourcing), megnő az igény az átalakítható (moduláris) és vállalatokra szabott (sőt, sokszor a vállalatoknál folytatott) képzés és oktatás iránt. Globális munkaerőpiac (és képzési-oktatási piac) alakul ki a magasan képzett munkavállalók esetében, a tudásmenedzsment fontosságát jelzi önálló diszciplínává válása, a K+F tevékenység felgyorsul és sokszor egyre költségesebb, ami a szervezetközi összefogások (stratégiai szövetségek, network) gyarapodásához vezetett, az oktatási rendszer mellérendeltté válása felé egyre nagyobb a nyomás (ne egymásra épülő szintekből álljon, hanem igény szerint felvehető modulokból).

61


Az innováció finanszírozásából jelentős, regionális, nemzeti vagy európai szintű szervezetek és források bemutatása

VI Az innováció finanszírozásából jelentős, regionális, nemzeti vagy európai szintű szervezetek és források bemutatása A következő fejezet az ÉARIS készítése kapcsán az innováció finanszírozási lehetőségeinek és a vállalatok, szolgáltatók, tudásbázisok által használt módszereit, legjobb és legrosszabb tapasztalatait feltérképezi és bemutatja. A továbbiakban ismertetésre kerül a régió gazdasági helyzete, az innováció finanszírozásának vizsgálata, a K+F források elemzése. A feladat keretében áttekintésre kerül a K+F-re fordított összegek nagysága, mind regionális, nemzeti és uniós szinten. A kutatás-fejlesztési tevékenység a gazdaság és a versenyképesség növelésének elengedhetetlen feltétele. Tudományos élet területén fontos szerepet játszik KözépMagyarország, azon belül Budapest. Ebbe a térségbe összpontosul a kutatásra, fejlesztésre szánt pénzeszközök kétharmada, az Észak-alföldi régióba mindösszesen 8,5%.

VI.1 Az innováció-politika keretei, intézményrendszere, eszközei VI.1.1 Innovációs politika az Európai Unióban A K+F tevékenység helye és kezelése az Európai Unióban 11 • Az EU-ban a kutatás fejlesztés kezelése kettős jelleget mutat, nem tartozik azon politikák közé, amelyeket erősen központosítva, brüsszeli szabályozás és irányelvek mellet valósítanak meg a tagállamok, azonban nem az a terület, amit az Unió teljes mértékben tagállami megvalósítás keretei között kíván megvalósítani. • Egyértelműen rögzítésre került az EU gazdasági versenyképessége és az innováció közötti szoros kapcsolat, ez abban is megmutatkozik, hogy a Közösség megalakulása óta egyre fontosabb szerepet játszik a kutatás-fejlesztés kérdése. • Az EU története folyamán folyamatosan erősödött az általa támogatott, valamint az általa végzett kutatási tevékenység. • Az EU 1958-tól végez saját, közvetlen kutatási tevékenységet a Közös Kutatóközpont (Joint Research Centre) intézeteiben. A JRC feladata, hogy tudományos és technológiai oldalról támogassa az EU politika döntés előkészítését és döntéshozatalát. • Az EU által finanszírozott K+F tevékenység gerincét a Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogramok jelentik. 1984-ben indult az első 3,75 MRD ECU kerettel, a napjainkban folyó 6 KP költségvetése már 17,5 MRD Euró. • A Strukturális Alapokból is jelentős kb. 6 %-os ráfordítás megy K+F finanszírozásra, de ezek általában a gazdaságilag hátrányosabb helyzetű, elmaradottabb régiók felzárkózását szolgálják. • Megállapítható, hogy az EU kiemelten kezeli a kutatás-fejlesztést, mind az anyagi ráfordítások, mind a politikai elismerés szempontjából. De az előbb említett politika kezelés kettős jellegéből adódóan a központi elképzelések nem minden esetben találkoznak a tagállamokéval. Az Európai Közösségek Bizottsága (Európai Bizottság) (Commission of the European Communities (European Commission) az Unió „végrehajtó hatalma”. A Bizottság állást foglal, javasol, jogszabályt bocsát ki, „őrködik” a szerződések végrehajtásán. 11 Forrás: Mezei István: Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz – érvek és ellenérvek – mérlegen a kutatás-fejlesztés, Magyar Tudomány 2003. 5.

62



A Bizottság Biztosokból áll és feladatait ún. Főigazgatóságok (Directorates General - DG) keretében látja el. Az adminisztrációt mintegy 20 000 fős apparátus végzi. Jelenleg a Főigazgatóságok száma 24. Az innováció, valamint a technológiai transzfer területekért felelős Főigazgatóságok a következők: A Kutatási Főigazgatóság (Research Directorate General) misszióját a következő pontokban összegezhetjük: • • • •

A kutatási és a technológiai fejlesztés területén az Európai Unió politikájának a fejlesztése hozzájárulva ezáltal az európai ipar nemzetközi versenyképességének a növeléséhez. Az európai kutatási tevékenységek koordinációja. Az Unió politikájának a támogatása egyéb területeken, mint a környezetvédelem, egészségügy, energia, területfejlesztés, stb. A természettudományok modern társadalomban betöltött szerepének jobb megértésének elősegítése és a kutatást érintő kérdések társadalmi érdekeltségének növelése.

A Kutatási Főigazgatóság politikájának megvalósítására az egyik fő eszköz a többéves Keretprogram, amely segíti az egyetemek, kutatóhelyek, ipari vállalatok és a KKV közötti kapcsolatok szerveződését valamint pénzügyi támogatását nyújt. A Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság (Enterprise and Industry Directorate General) fő tevékenyégi területe, céljai: • A Liszabon-stratégia támogatása. • A vállalkozói korlátok csökkentése és a vállalkozói aktivitás növelése Európában. • Az innováció elősegítése mind a technikai területeken, mind az üzleti folyamatokban. • A Tagországok – különös tekintettel az újonnan csatlakozottakra – külső piaci hatékonyságának folyamatos növelése és ezeknek más régiókra gyakorolt hasznának elősegítése. • A fenntartható fejlődési keretprogramon belül az európai ipari globális versenyképességének növelése. VI.1.2 Az innovációs politika Magyarországon12 A technológiai fejlődés gyorsulása és a globalizáció következtében a versenyképesség és ezen belül az innováció fejlesztése a korábbiaknál összetettebb és határozottabb gazdaságpolitikát, nagyobb állami szerepvállalást igényel. A hazai innovációs rendszer hatékonyságának növelése érdekében, a keretfeltételek megteremtéseként, új jogszabályok és új intézmények születtek. A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény céljai a következők: • segítse a kutatás-fejlesztés és a technológiai innovációs eredmények létrehozása és hasznosítása feltételeinek javításával a magyar gazdaság fenntartható fejlődését;

12

Forrás:www.nkth.gov.hu

63


• • • •


segítse elő a vállalkozások technológiai innováción alapuló versenyképességének növekedését és a régiókban található kutatás-fejlesztési és innovációs lehetőségek minél teljesebb körű hatékony kihasználását, ösztönözze a magas hozzáadott értéket előállító munkahelyek létrehozását, mozdítsa elő a kutatás-fejlesztésben foglalkoztatottak szakmai felkészültségének javulását és társadalmi elismertségük növelését, járuljon hozzá az ország védelmi és biztonsági képességéhez szükséges fejlett technológiák alkalmazásához.

A kitűzött célok megvalósításához a kormány az oktatási miniszter felügyeletével létrehozta az önálló, országos hatáskörű Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalt (NKTH). Az NKTH feladata, hogy végrehajtsa a kormány tudomány- és technológiapolitikáját, kidolgozza a nemzeti innovációs rendszer működésének feltételrendszerét. Küldetése, hogy a versenyképes, innovatív termékekre épülő gazdaság megteremtésének katalizátora legyen. A célok megvalósításához viszont elengedhetetlen, hogy a kutatás-fejlesztést a gazdaság jelenlegi és jövőbeni igényei vezéreljék. Ennek szellemében, a 2003 közepén életre hívott, kabinet jellegű, a kormányfő elnökletével működő Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégium (TTPK) feladata a tudományos kutatást, technológiafejlesztést és innovációt érintő koncepcionális kérdések véleményezése, a hazai tudomány- és technológiapolitikának a társadalom- és gazdaságpolitikával összehangoltan történő kidolgozása és a vonatkozó döntések előkészítése a kormány számára. Az elnök helyettesei az oktatási miniszter és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, tagjai a területen érintett miniszterek, meghívott tagja a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnöke. A tevékenység ellátásában tanácsadó, véleményező és koordináló jelleggel közreműködik a Tudomány- és Technológiapolitikai Tanácsadó Testület (TTTT). A K+F hasznosulás felgyorsításához kiszámítható pénzforrásokra van szükség. Ezért a kormány életre hívta a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapot (2003. évi XC. törvény), melyet az NKTH kezel. Az Alap forrásai a vállalatok járulékos befizetéséből és ugyanekkora költségvetési hozzájárulásból tevődnek össze. A befizetéstől mentesülnek a mikro- és a kisvállalatok, valamint a ráfordítás mértékében azok a cégek, amelyek maguk is végeznek K+F tevékenységet. (A járulék éves bruttó összegéből e törvényben meghatározott körben és mértékig levonható a gazdasági társaság saját tevékenységi körében végzett kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költsége, valamint a költségvetési gazdálkodási rendszerben működő és a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 2. § (1) bekezdésében meghatározott szervezetektől megrendelt kutatási-fejlesztési tevékenység költsége. A levonható költségeket mind a saját szervezetben végzett, mind a vásárolt kutatás-fejlesztés esetében csökkenteni kell a levonásnál figyelembe vett költségek fedezetéül szolgáló, az államháztartás valamely alrendszeréből nyújtott támogatással.13) A NKTH feladata, hogy ezt a közpénzt a kutatás-fejlesztésen keresztül a magyar gazdaság részére forgassa vissza, független szakértői véleményeken alapuló, egyszerű és átlátható pályázati rendszer működtetésével. A regionális innováció támogatása érdekében az innovációs alap tárgyévi befizetéseinek 25%-a fordítható regionális célokra. A NKTH munkáját további két szervezet segíti: a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda az innovációs pályázatok lebonyolítását végzi, a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács az alap felhasználásának stratégiáját véleményezi. A Tanács 13

Forrás: Kutatás és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. Törvény 4.§ 3. bekezdés

64



tagjai az innovációban érdekelt minisztériumok képviselői, valamint a gazdaság és a tudomány szereplői (24. ábra) 24 ábra:A magyar kormány innovációs rendszere

Forrás: www. nkth.hu Az NKTH 2004-ben a technológiai innovációs hálózatok szervezésére, valamint innovációs szolgáltatások nyújtására alkalmas szervezet létrehozására minden régióban pályázatot írt ki Regionális Innovációs Ügynökségek létrehozására. Az „Észak-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség létrehozása” című projekt 2004. decemberében nyert támogatást. Az INNOVA Észak-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség honlapjának információi szerint a szervezet főbb tevékenységei a következők: • Regionális innovációs hálózat létrehozása az innovációt nyújtó szolgáltató cégek és egyetemi tudásközpontok, valamint az innovációban érdekelt vállalkozások között, továbbá az innovációt elősegítő szereplők rendszerbe szervezése, az innovációs folyamatok összehangolása. • Kísérleti mintaprojektek kidolgozása és menedzselése. • Kutatási és fejlesztési információs rendszerek működtetése, információs és egyéb innovációs szolgáltatások nyújtása, valamint egyetemi monitoring rendszer kialakítása, melynek célja a régió felsőoktatási intézményeiben létrejövő szakdolgozatok, tudományos diákköri munkák innovációs szemléletű áttekintése, az innovatív ötletek összegyűjtése. A monitoring rendszerhez szervesen kapcsolódik a régió leginnovatívabb diákja díj, amely évente kerül kiosztásra.

65


• • • • • • •


Szakmai és civil szervezetekkel való együttműködés, innovációs kiállítások, konferenciák szervezése, innovációs díjak alapítása. A régió K+F eredményeinek összegyűjtése, gazdasági hasznosításának koordinálása, pénzügyi finanszírozási keretek megszervezése. Információnyújtás és tanácsadás a pályázati, kutatás-fejlesztési együttműködési és az iparjogvédelmi lehetőségekről. Innovációs témájú képzések szervezése, az innovációs képzés, szakképzés kereteinek megteremtése. A kormányzati innovációs stratégia regionális innovációt ösztönző szakmai elemeinek kidolgozása, a regionális innovációs intézkedések megvalósításának koordinálása. A régió innovációs tevékenységének számbavételére szolgáló felmérések, elemzések készítése, a régió innovációs tevékenységének monitorozása. Decentralizált innovációs pályázati rendszerek működtetése az Észak-alföldi Régióban.

VI.1.3 Az innovációt, K+F tevékenységet támogató intézmények, hálózatok, szervezetek •

•

•

•

IRE – Innovating regions in Europe Az IRE célja a tagrégiói számára olyan új eszközök, programok, régiók közti tanulási lehetősek nyújtása, amelyek segítségével a tagrégiók vállalatai fejleszthetik a versenyképességüket, kiaknázhatják az innováció adta lehetőségeket. Az IRE az Európai Bizottság támogatásával a tagrégiói számára elősegíti a Regionális Innovációs Stratégiák kidolgozását. (http://www.innovating-regions.org/) CEIA – Central and Southeast European Innovation Area Az együttműködésben részvevő szervezetek célja a Közép- és Délkelet-Európai Térség innovációs tevékenységének a fejlesztése. A 2004-ben az EU-hoz csatlakozó országok a kutatástámogatások tekintetében elmarad az EU átlagtól, az ennek érdekében létrejött konzorcium az érdekelt közép- és délkelet-európai országok bevonásával, magyarországi központtal, széleskörű nemzetközi kooperáció keretében fogja össze a térség kutatásifejlesztési és innovációs tevékenysége volumenének jelentős növelésére és a kutatási eredmények hasznosítására irányuló törekvéseit. (http://www.ceia.hu/) PAXIS – The Pilot Action of Excellence on Innovative Start-ups A PAXIS-t az Európai Bizottság hatodik kutatás-fejlesztési keretprogramja keretében működteti az innovációs „legjobb gyakorlatok” regionális átvételének és az innováció helyi szereplői együttműködésének elősegítésére. A 22 hivatalos tagon kívül más európai régiók is alkalmazzák a program szabványait, például a költségvetési kutatási eredmények hasznosításában, üzleti angyali hálózatok felállításában vagy innovatív vállalkozások elindítását segítő magvető tőkealapok létrehozásában. (http://cordis.europa.eu/paxis/src/home.htm) EUREKA A páneurópai EUREKA nevű, piac-orientált, ipari K+F hálózat célja az európai versenyképesség javítása azoknak a vállalatoknak, kutatási központoknak és egyetemeknek a támogatásával, melyek innovációs tevékenységek, eljárások és szolgáltatások fejlesztését megvalósító páneurópai projektekben vesznek részt. (http://www.eureka.be/home.do)

66


•

•

•

•

•

•

•


INSME (International Network for SMEs) Az INSME egy non-profit társaság. Küldetése a nemzetközi együttműködés és kapcsolatrendszer elősegítése az innováció és a technológia transzfer területén a KKV-k számára. (http://www.insme.org) IPR Helpdesk Az IPR Helpdesk célja, hogy az Európai Közösség által támogatott kutatási és technológia-fejlesztési projektek lehetséges és aktuális résztvevői számára segítséget nyújtsanak a szellemi tulajdonjogi kérdésekben. Az IPR Helpdesk továbbá tanácsot ad a Közösség nemzetközi kutatási projektjeiben felmerülő szellemi tulajdonjog védelmi és terjesztési kérdésekkel és szabályozással kapcsolatban. (http://www.ipr-helpdesk.org/index.html) Innovation Relay Centre (IRC) Gateway Az IRC küldetése az innováció és a nemzetközi technológiai együttműködés támogatása Európában széleskörű üzleti szolgáltatásokkal. Az IRC szolgáltatásai főként a technológia orientált KKV-ket célozzák meg, azonban elérhetők a nagyvállalatok, kutatóintézetek, egyetemek, technológiai központok és innovációs ügynökségek számára is. (http://irc.cordis.lu/) Network of National Contact Points (NCPs) Az NCPs az Európai Bizottság nemzetközi kapcsolatok kialakítását elősegítő szervezete a tagállamok és a társult államok számára. Fő tevékenységi köre: • tanácsadás tematikus prioritások és eszköz kiválasztásában • tanácsadás adminisztratív eljárások elvégzésére és szerződéskötési kérdésekre • képzés és segítségnyújtás pályázatok írásában partnerkeresés megkönnyítése (http://www.cordis.lu/fp6/ncp.htm) A tudományos és technológiai attaséi hálózat A TéT-attaséi rendszer a kormányzat kutatási és technológia-fejlesztési törekvéseivel összhangban a magyar tudományos közösség egészének érdekében működik. Tevékenysége kiterjed a természettudományos kutatás, a műszaki tudományok, a technológia- és termékfejlesztés, valamint az innováció területének képviseletére. (http://www.nkth.gov.hu/main.php?folderID=412) NKTH – Nemzeti Kutatási és Technológia Hivatal Az országos hatáskörű Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalt (NKTH) a gazdasági és közlekedési miniszter felügyeli. Az NKTH feladata, hogy a kormány tudomány- és technológiapolitikáját végrehajtsa, kidolgozza a nemzeti innovációs rendszer működésének feltételrendszerét. Hivatása, hogy motorja legyen a versenyképes, innovatív termékekre épülő gazdaság megteremtésének. (http://www.nkth.gov.hu) KPI – Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda A KPI kincstári körbe tartozó, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv, melynek szakmai felügyeletét a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) elnöke gyakorolja.A KPI alaptevékenysége keretében a következő feladatokat látja el: • A kutatás-fejlesztési és egyéb innovációs pénzügyi források pályázati és más formában történő, a jogszabályoknak megfelelő és hatékony felhasználásának biztosítása; a pályázatokkal kapcsolatos pénzügyi lebonyolítási, irodai működtetési és gazdasági, ügyviteli szolgáltatások nyújtása a felügyeleti szerv részére; • jogszabály által rendelt, illetve nemzetközi szerződésből adódó nemzetközi, európai közösségi és hazai forrású programokkal, pályázatokkal kapcsolatos előkészítő,

67



lebonyolító és a szakmai ellenőrzés alapján szükségessé váló jogi és pénzügyi feladatok végrehajtása; • a kutatási eredmények hasznosításának elősegítése és az innovációt előmozdító szolgáltató tevékenység ellátása. (http://www.kpi.gov.hu/) • MISZ – Magyar Innovációs Szövetség A Magyar Innovációs Szövetség, mint szakmai és munkaadói érdekvédelmi szervezet, tevékenységének középpontjában - tagvállalatainak célkitűzéseivel egyezően - az innováció gazdaságélénkítő szerepe áll. A MISZ a szellemi termékek létrehozását, elterjesztését, illetve átadását, átvételét és gyakorlati hasznosítását - a köztestületként működő kereskedelmi és iparkamarákkal szoros együttműködésben - kívánja segíteni annak érdekében, hogy növekedjék a vállalatok és velük a magyar gazdaság teljesítménye, jövedelemtermelő képessége, valamint hogy az innováció segítségével felgyorsuljon a modernizáció és ennek eredményeképpen a gazdasági fejlődés. (http://www.innovacio.hu/) • BZAKA – Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Az Alapítványt 1992-ben hozta létre az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB, jogutódja az Oktatási Minisztérium Kutatás-fejlesztési Helyettes Államtitkárság, OM KFHÁ), azzal a céllal, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás egyik előkészítő lépéseként létrejöjjön egy, az Unió országaiban elterjedt, a műszaki és természettudományi alkalmazott kutatás-fejlesztés hatékony végzésére alkalmas intézmény, amely a kialakuló magyar kis- és középvállalatok fejlődéséhez, a gyorsan növekvő technikai és technológiai követelmények kielégítésére szellemi hátteret biztosítva, a magyar gazdaság versenyképességének javulását eredményezi. Az Alapítvány non-profit intézményként működik, és a kutatás-fejlesztési tevékenysége az általa létrehozott és tulajdonát képező intézetekben valósul meg. Az Alapítvány Intézetei: • Anyagtudományi és Technológiai Intézet (BAYATI) • Biotechnológiai Intézet (BAYBIO) • Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet (BAYLOGI) • Nanotechnológiai Intézet (BAYNANO) (http://www.bzlogi.hu/bzaka/) • Debreceni Egyetem Európai Uniós Pályázati Irodája Az Iroda célja, hogy információt szolgáltasson az Európai Unió 6. Keretprogramjáról (illetve a közelgő 7. Keretprogramjáról), ennek keretében a következő szolgáltatásokat nyújtja: • Pályázati felhívások ismertetése, • Partnerkeresés, • Hasznos tanácsok pályázóknak, • Hasznos linkek, • Angol dokumentumok fordításai. Továbbá a Debreceni Egyetem konzorciumi tag a Hungary for FP6 projektben, amelyet a TéT Alapítvány koordinál. A projekt célja a sikeres magyar részvétel az EU 6. Keretprogramjában, amelyet a konzorcium úgy kíván elérni, hogy a Keretprogrammal kapcsolatos információterjesztésben aktív szerepet vállaló hazai kapcsolati és pályázati irodákat hálózatba szervezi, naprakész információkkal látja el, és folyamatos továbbképzést biztosít az irodák munkatársainak. Így az egyes irodák saját intézményeiken, régióikon belül testre szabott információval tudják ellátni a Keretprogram iránt érdeklődőket, vagyis az információ a kutatói társadalom széles köréhez jut el.

68



VI.2 Az innováció finanszírozási lehetőségei Magyarországi szinten a GDP körülbelül 1 %-át fordítják K+F finanszírozásra. Ezek a következők: - a finanszírozás kétharmada állami forrás, - magántőke: - vállalati saját tőke, döntően (>70 %) külföldi tulajdonú vállalatoktól - 69 kockázati tőke társaság - 30 aktív, 200 potenciális üzleti angyal (Innostart szerint) - 40 befektetési alap - kereskedelmi bankok. A forrásban kiemelt anyag megállapításai szerint, az innovatív kis-és középvállalkozások finanszírozása két nagy kihívást hordoz, melyek a tranzakciós költségekkel összefüggő méretgazdaságossági problémákban, illetve az innovatív KKV-k tevékenységével kapcsolatos speciális kockázatokban gyökereznek. 14 Finanszírozási források lehetőségei Magántőke: - Család, barátok, ismerősök - Magvető tőke - Saját vállalati forrás - Üzleti angyalok - Kockázati tőke társaságok - Vállalati befektető - Bank

Állami: - Állami tőkefinanszírozó cégek - Kedvezményes és támogatott hitelek - Állami és EU pályázatok - Kutatási és Technológiai Innovációs Alap

A következő fejezetrészben részletesebben bemutatásra kerülnek a különböző innovációs finanszírozási lehetőségek, melyek közé tartozik a pályázati, banki finanszírozás, kockázati tőke, illetve az üzleti angyal. VI.2.1 A 2007-2013-ig terjedő időszakra tervezett pályázati programok VI.2.1.1. Az EU 7. keretprogram 15 A közösségi szintű kutatás- fejlesztési együttműködés fő formáját a tagállamok által megvalósított négyéves kutatási-, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogramok jelentik. A keretprogramok célja, hogy a tagállamok közti kutatási együttműködések erősítésével, az erőforrások koncentrálásával olyan kutatási célok megvalósítását segítsék, melyek erősítik az európai ipar tudományos és technológiai alapjait, javítják Európa nemzetközi versenyképességét és elősegítik a társadalmi- gazdasági fejlődést. A 2007-ben induló 7. Kutatási-, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogram négy specifikus programra tagolódva – Kooperáció, Ötletek, Emberi erőforrás, Kapacitásokmagában foglalja a következő hat fő célkitűzést:

14 15

Dr Mogyorósi Péter: Tudásalapú vállalkozások sikeressége Forrás: www.nkth.gov.hu

69



1. európai kiválósági központok létrehozása a laboratóriumok együttműködésén keresztül; 2. az európai technológiai kezdeményezések elindítása; 3. az alapkutatás kreativitásának ösztönzése a kutatócsoportok európai szintű versenyén keresztül; 4. Európa vonzóvá tétele a legjobb kutatók számára; 5. európai léptékű kutatás-fejlesztési infrastruktúrák fejlesztése; 6. a nemzeti kutatási programok koordinálásának erősítése. A kooperáció specifikus program az, mely a fent említett hat célkitűzés közül hármat foglal magában: így a kollaboratív kutatást, az európai technológiai kezdeményezéseket, illetve a nemzeti programok koordinációját. Az „Ötletek” az alapkutatás támogatását tűzte ki célul a kutatócsoportok európai szintű versenyén keresztül. Az „Emberi erőforrások” program a már létező Marie Curie akciók továbberősítését szolgálja a tudás és karrierfejlesztés valamint az ipar- akadémia közti mobilitás erősítése érdekében. A „Kapacitások” a kutatási infrastruktúra, a kutatási potenciál fejlesztését célozza meg. Eltérően az eddigiektől a 7. Keretprogram nem négy, hanem 7 éves lesz, mint az Európai Unió költségvetési időszaka. A 2006. július 24-i Európa Tanács döntése szerint, a 7. keretprogramra szánt összegek a következőképpen oszlanak meg: 1. Kooperáció Egészség Élelmiszer Információ Nano-technológia Energia Környezetvédelem Szállítás Társadalmi gazdasági tudományok Űr Biztonság 2. Ötletek 3. Emberi erőforrás 4. Kapacitások Kutatási infrastruktúra KKV-k haszonelemzése Regionális ismeretek Kutatási potenciál Társadalomtudomány Forrás: Council of the European Union Press Release, 2006.júl.24. 8-9. old.

70

Összeg (Mill Euro) 32 365 6 050 1 935 9 110 3 500 2 300 1 900 4 180 610 1 430 1 350 7 460 4 728 4 217 1 850 1 336 126 370 280



VI.2.1.2. Versenyképességi és innovációs keretprogram (2007–2013) (CIP)16 A versenyképesség és az innováció területén a közösségi cselekvés keretprogramja a 2007. január 1-jétől 2013. december 31-ig tartó időszakra került létrehozásra. A keretprogram hozzájárul a Közösség, mint fejlett tudásalapú társadalom, versenyképességi és innovációs kapacitásához, amely kiegyensúlyozott gazdasági növekedésen alapuló fenntartható fejlődéssel, valamint a környezet minőségének magas szintű védelmén és javításán nyugvó, rendkívül versenyképes szociális piacgazdasággal rendelkezik. A keretprogram célkitűzései a következők: - a vállalkozások és különösen a kis- és középvállalkozások (KKV) versenyképességének előmozdítása; - az innováció támogatása, beleértve az ökoinnováció támogatását is; - a versenyképes, innovatív és integrált információs társadalom fejlődésének felgyorsítása; - az energiahatékonyság, valamint az új és megújuló energiaforrások támogatása valamennyi ágazatban, beleértve a közlekedést is. A keretprogram végrehajtására biztosított pénzügyi referenciaösszeg 4 212,6 millió Euro. Az egyedi programokra vonatkozó indikatív költségvetési bontás a következő: 1. 2 631 millió Euro a vállalkozási és innovációs programra, amelyből legfeljebb 520 milliót az ökoinnováció támogatására fordítanak; 2. 801,6 millió Euro az IKT-politika támogatásának programjára; 3. 780 millió Euro az „Intelligens energia – Európa” programra. VI.2.1.3. A 2007-2013-ig terjedő időszakra tervezett Új Magyarország Fejlesztési Terv17 Az Új Magyarország Fejlesztési Terv alapján, Magyarország 2007 és 2013 között az EU kohéziós politikája keretében 22,4 milliárd euró fejlesztési forrásra lesz jogosult, amelyet a hazai társfinanszírozás és a magántőke is kiegészít. Mindezen felül az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból további mintegy 3 milliárd euró fejlesztési forrás áll majd a rendelkezésre. Erre alapozva készült el Magyarország 2007-2013-as időszakra szóló fejlesztési terve. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv átfogó céljai: 1. a foglalkoztatás bővítése, 2. a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. Ahhoz, hogy a tervezett célok megvalósulhassanak, a terv szerint a következő fejlesztési erőfeszítések 6 területe emelhető ki (prioritások): 1. gazdaságfejlesztés, 2. közlekedésfejlesztés, 3. társadalom megújulása 4. környezet- és energiafejlesztés, 16 17

Forrás: www.nkth.gov.hu Forrás: Új Magyarország Fejlesztési Terv, Foglalkoztatás és Növekedés- 2007-2013

71



5. területfejlesztés 6. államreform A 6 prioritáson belül azokat a beavatkozási csoportokat soroljuk fel a következőkben, amelyek az innovációhoz kapcsolódnak. 1. gazdaságfejlesztés, - Az innovatív, tudásalapú gazdaság megteremtése, azon belül is: - a piacorientált K+F-tevékenységek támogatása, - a vállalkozások innovációs tevékenységének ösztönzése, - a technológiaintenzív (spin-off) kisvállalkozások létre-hozásának bátorítása, - az innovációs együttműködések és a technológiatranszfer ösztönzése, - a hídképző és inkubációs tevékenység megerősítése; -

A kis- és középvállalatok (KKV-k) jövedelemtermelő képességének javítása, azon belül is: - a KKV-k tőkeellátottságának javítása, - a vállalkozói kultúra terjesztése, - szervezetfejlesztés, - technológiai korszerűsítés, - a KKV-k közötti együttműködések bátorítása;

-

Az üzleti infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése, amelynek elemei: - az ipari parkok fejlesztése, - a korszerű infokommunikációs technológiák (IKT) elterjesztése és a fizikai infrastruktúra javítása, - a logisztika parkok hálózatának kiépítése, - a széles sávú IT hálózatok kiépítése, - elektronikus közszolgáltatások továbbfejlesztése, - az üzleti környezethez kapcsolódó jogi és szabályozási keret kidolgozása.

2. közlekedésfejlesztés, - Az ország nemzetközi elérhetőségének javítása, amelynek elemei: - a gyorsforgalmi úthálózat bővítése, - a vasúti fővonalak korszerűsítése, - folyami infrastruktúra bővítése; - A térségi elérhetőség javítása, amelynek elemei: - a keresztirányú főutak bővítése és burkolat megerősítése, - regionális közlekedési szövetségek felállítása; - A városi és agglomerációs közösségi közlekedés fejlesztése, amelynek elemei: - az elővárosi vasútvonalak fejlesztése és a helyi tömegközlekedéssel történő összekapcsolása, - a kerékpárutak építése, - forgalomcsillapítás a belvárosokban; - Az áruszállítás-logisztika közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése, amelynek elemei: - intermodális logisztika központok fejlesztése, - a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúra kiépítése.

72



3. társadalom megújulása, - A foglalkoztathatóság javítása, amelynek elemei: - Az alkalmazkodóképesség javítása, amelynek elemei: - a szakképzés intézményi szerkezetének átalakítása, - a szakképzés és az akkreditált felnőttképzés együttműködő regionális rendszerének kialakítása, - a szociális partnerek kapacitásainak fejlesztése, - a szerkezetváltási folyamatok munkaerőpiaci hatásainak kezelése, - a civil szervezetek szolgáltatói szerephez való alkalmazkodásának segítése; -

-

Az oktatási rendszer társadalmi és gazdasági igényekhez való rugalmas alkalmazkodásának erősítése. Az oktatási és képzési rendszerek szerepének erősítése az innovációs potenciál fejlesztésében, amelynek elemei: - regionális tudásközpontok kialakítása, - kutatóegyetemek támogatása, - a tehetséggondozás intézményrendszerének fejlesztése, - gyakorlatorientált felsőoktatási programok, - a műszaki és természettudományos képzés bővítése; Társadalmi részvétel és befogadás, amelynek elemei: - prevenciós, gyógyító és rehabilitációs célú kiemelt egészségügyi intézmények fejlesztése, - az integrált foglalkoztatási és szociális szolgáltató-rendszer infrastrukturális feltételeinek megteremtése, - akadálymentesítés, - a gyermekek napközbeni ellátását segítő szolgáltatások fejlesztése, - a szociális szolgáltatások infrastrukturális feltételeinek javítása, - a kulturális szolgáltatásokhoz és a kreatív gazdasághoz kapcsolódó fejlesztések, - az Európa kulturális fővárosa projekthez kapcsolódó egyes beruházások megvalósítása.

4. környezet- és energiafejlesztés, - Környezetjavító fejlesztések, melynek elemei: - egészséges és tiszta települések, - a környezet-biztonság növelése, - vízvédelem, - a természeti értékek megőrzése, - a fenntartható termelési és fogyasztási szokások ösztönzése, - környezetbarát energetikai fejlesztések. 5. területfejlesztés, - Együttműködő és versenyképes városhálózat, amelynek legfőbb eleme a fejlesztési pólusok kialakítása. - Megújuló vidék: falusias, rurális térségek integrált, fenntartható fejlesztése. - Az elmaradott térségek felzárkóztatása, ami komplex felzárkóztatási programok megvalósítását jelenti. 73


-


A Balaton, a Duna és a Tisza vidékének fenntartható fejlesztése.

6. államreform - A közigazgatás megújítása, amelynek főbb elemei: - A közszolgáltatások korszerűsítése, amelynek főbb elemei: Az operatív programok közötti forrásmegosztás terve A terv szerint, az egyes operatív programokban a 15%-os hazai kormányzati társfinanszírozással együtt az alábbi források állhatnak rendelkezésre (az OP-k kereteit a társadalmi egyeztetés eredményeinek a figyelembevételével, a megadott intervallumokon belül véglegesítik) (17. táblázat).

74

Az Észak-Alföldi Régió Innovációs Stratégiája és Operatív Programja 17. Táblázat:


Az Operatív Programok forrásmegoszlási terve

75



A regionális operatív programok közötti forrásmegosztás

A regionális operatív programok

Az OP-k

forrásmegosztása

aránya

min. forrás (milliárd Ft)

max. forrás (milliárd Ft)

Dél-alföldi Regionális OP

17,63 %

196

213

Dél-dunántúli Regionális OP

15,25 %

170

185

Észak-alföldi Regionális OP

22,96 %

256

277

Észak-magyarországi Regionális OP

21,28 %

237

258

Közép-dunántúli Regionális OP

11,96 %

134

145

Nyugat-dunántúli Regionális OP

10,92 %

121

132

Összesen

100,0%

1114

1210

A 18. táblázat adatait felhasználva megállapítható, hogy a négy leszakadó régióban, a Dél-Alföldön, Dél-Dunántúlon, Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon növelni kell a versenyszféra arányát és jövedelemtermelő képességét a gazdaságban. Ösztönözni kell a nagy-vállalatok betelepülését, erősíteni az innováció- és tudástranszfert, valamint a vállalkozások hálózatosodását. A külföldi működőtőke beáramlásához pedig javítanunk kell a keleti országrész és Dél-Dunántúl tőkevonzó képességét. A válságiparágak szerkezetátalakítása is leginkább e régiókban támogatandók. Az innováció szempontjából kulcsfontosságú lesz az a kérdés, hogy mennyi forrást allokálnak és milyen feltételekkel a gazdaságfejlesztési prioritás első fejezetének, azaz innovatív, tudásalapú gazdaság megteremtésére. Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben megfogalmazásra került továbbá, hogy az Észak-alföldi Régió átfogó célja Kelet-Közép-Európa minőségi-, élet-, egészség- és rekreációs központjává váljon. A gazdaság- és humánerőforrás-fejlesztés, a logisztikai szerepkör erősítése, a turizmus, a magas szintű foglalkoztatottság, az esélyteremtés és a határmentiség adta lehetőségek biztosítják a régió területi versenyképességét. A régiófejlesztés területi fókuszában Debrecen és agglomerációja (mint regionális fejlesztési pólus), Nyíregyháza, Szolnok és agglomerációjuk (mint regionális fejlesztési alközpontok), a dinamikus és dinamizálható térségi központok (a jelentősebb vonzáskörzetű vagy vonzáskörzet nélküli mezővárosok), valamint a felzárkóztatásra váró térségek (a környéken élők számára kistérségi központként szolgáló települések és a vidéki erőforrás-hasznosítás potenciális terei) állnak. A régió szerepet vállal a régiók és ágazatok közötti koordinációban megvalósuló, országosan kiemelt Tisza-térségi fejlesztésekben is. VI.2.1.4. Az Észak-alföldi régió Regionális Operatív Programja 2007-201318 Az Észak-alföldi régió önálló Regionális Fejlesztés Operatív Program szerint (ÉA ROP) a 2007-2013-as EU-s pénzügyi-programozási időszakban a régióba érkező közösségi források minél teljesebb körű felhasználását, ezzel a régió európai és hazai szintű versenyképessé tételét, illetve kohézióját célozza meg. Az ÉAROP prioritásai a forrásfelhasználás alapján a következők: 1. Prioritás: A gazdaság működési feltételeinek javítása 18

Forrás: Észak-alföldi régió Regionális Operatív Program 2006.06.22. Verzió 2.2 65-67. old

76



2. Prioritás: A regionális és helyi jelentőségű közlekedési infrastruktúra fejlesztése és a virtuális elérhetőség javítása 3. Prioritás: A turisztikai potenciál erősítése 4. Prioritás: Város- és térségfejlesztés 5. Prioritás: Technikai segítségnyújtás Az 5 prioritáson belül azokat a csoportokat soroljuk fel a következőkben, amelyek az innovációhoz kapcsolódnak: 1. Prioritás: A gazdaság működési feltételeinek javítása -

Kistérségi és helyi jelentőségű ipari területek fejlesztése Helyi gazdasági szereplők működési hatékonyságának növelése, együttműködéseinek elősegítése Alapszintű tanácsadás

2. Prioritás: A regionális és helyi jelentőségű közlekedési infrastruktúra fejlesztése és a virtuális elérhetőség javítása -

Regionális és helyi jelentőségű közúti közlekedési infrastruktúra fejlesztése Regionális és helyi jelentőségű vasúti közlekedési infrastruktúra fejlesztése Integrált közösségi közlekedési rendszerek kialakítása és fejlesztése

3. Prioritás: A turisztikai potenciál erősítése -

Versenyképes turisztikai attrakció- és termékfejlesztés A turizmus fogadási feltételeinek javítása Turisztikai szervezeti és működési feltételek javítása

4. Prioritás: Város- és térségfejlesztés -

Városfejlesztés Falufejlesztés Közösségi és humán közszolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése Térségi és települési természet- és környezetvédelmi fejlesztések A régiós civil szervezetek társadalmi szerepvállalásának növelése, együttműködéseinek megerősítése

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 2006. augusztus 1-i dátumú, második olvasatban közétett munkaverziója alapján az ÉAROP indikatív kerete az 1. célkitűzés szerinti ROP-okra allokált összeg 22,96%-a (256-277 Mrd Ft) a 2007-2013 időszakban. A keretösszegek százalékos és összeg szerinti megosztása (a 277 Mrd Ft összeggel számolva) az alábbi táblázatokban kerül bemutatásra:

77



A következő tábla az ÉAROP intézkedéseinek részesedését mutatja be az egyes prioritásokon belül (százalék): Prioritás/intézkedés 1. Prioritás: A gazdaság működési feltételeinek javítása

Összesen (%) 9,00

1.1 intézkedés: Kistérségi és helyi jelentőségű ipari területek fejlesztése

6,48

1.2 intézkedés: Helyi gazdasági szereplők működési hatékonyságának növelése, együttműködéseinek elősegítése

1,44

1.3. intézkedés: Alapszintű tanácsadás

1,08

2. Prioritás: A regionális és helyi jelentőségű közlekedési infrastruktúra fejlesztése

20,00

2.1. Regionális és helyi jelentőségű közúti közlekedési infrastruktúra fejlesztése

10,83

2.2. Regionális és helyi jelentőségű vasúti közlekedési infrastruktúra fejlesztése

5,42

2.3. Integrált közösségi közlekedési rendszerek kialakítása és fejlesztése

3,75

3. Prioritás: A turisztikai potenciál erősítése

28,00

3.1. intézkedés: Versenyképes turisztikai attrakció- és termékfejlesztés

14,64

3.2. intézkedés: A turizmus fogadási feltételeinek javítása

10,83

3.3. intézkedés: Turisztikai szervezeti és működési feltételek javítása

2,53

4. Prioritás: Város- és térségfejlesztés

39,00

4.1. intézkedés: Városfejlesztés

16,25

4.2. intézkedés: Falufejlesztés

3,61

4.3. intézkedés: Közösségi és humán közszolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése

12,64

4.4. intézkedés: Térségi és települési természet- és környezetvédelmi fejlesztések

3,60

4.5. intézkedés: A régiós civil szervezetek társadalmi szerepvállalásának növelése, együttműködéseinek megerősítése

2,90

5. Prioritás: Technikai segítségnyújtás

4,00

Forrás: Észak-Alföldi Régió Regionális Operatív Program Verzió: 2.7, 2006.09.27, 72. old

78

Támogatás

(millió Ft, 265 Ft/EUR)

Prioritás 1. prioritás: A gazdaság működési feltételeinek javítása 2. prioritás: A regionális és helyi jelentőségű közlekedési infrastruktúra fejlesztése 3. prioritás: A turisztikai potenciál erősítése 4. prioritás: Város- és térségfejlesztés Technikai segítségnyújtás

Társfinanszír ozás aránya

Összesen

Hazai finanszírozás

24 930,00

Összesen 3 739,50

Központi Helyi 3 739,50

55 400,00

8 310,00

8 310,00

77 560,00

11 634,00

11 634,00

108 030,00

16 204,50

16 204,50

11 080,00

1 662,00

1 662,00

277 000,00

41 550,00

41 550,00

85,00 85,00 85,00 85,00 85,00

2007-13 Összesen Ebből:

2 007 2 008 2 009 2 010 2 011 2 012 2 013

40 358,34 38 383,22 35 859,45 36 430,04 40 555,85 41 982,33 43 430,75

Ebből átmeneti támogatás Ebből:

2 007 2 008 2 009 2 010 2 011 2 012 2 013 Forrás: Észak-Alföldi Régió Regionális Operatív Program Verzió: 2.7, 2006.09.27, 73. old

79

Egyéb pénzüg yi eszközö k Kohézi ós Alap

Európai Unió társfinanszírozása Egy éb

Összesen

ERFA

21 190,50

21 190,50

47 090,00

47 090,00

65 926,00

59 333,40 6 592,60

91 825,50

82 639,95 9 182,55

9 418,00

9 418,00

235 450,00 235 450,00

ESZA

EIB és EIF hitelek



VI.2.1.5. A Debrecen Fejlesztési Pólus kulcsprojektek A Debrecen Fejlesztési Pólus programján belül négy funkcionális szint különíthető el, amelyek programelemekből és projektekből épülnek fel. Az első, ún. innovációs funkcióban a Tudásközpontok létrehozása/bővítése programelem keretében a XXI. században kiemelkedő szerepet betöltő, valamint a térség humán és természeti adottságaira építő „ágazatokban” kerül sor olyan tudományos innovációk feltalálására, amelyekre támaszkodva a későbbiek során nemzetközi viszonyok között is eladható termékek előállítása valósítható meg. Az így megállapított tudásközpontok a Genomnanotech Debrecen Regionális Egyetemi Tudásközpont, a Pharmapolis klaszter, az Agrár-innovációs tudásközpont, az Informatikai tudásközpont, az Atomihoz kötődő Accent tudásközpont és a Humán erőforrás Tudásközpont. A pólus stratégiai koncepciója Debrecen adottságaira támaszkodva döntő mértékben az agrárium, az info-kommunikációs technológia, a környezettudomány, a gyógyszerészet és a biotechnológia területén nemzetközileg versenyképes K+F eredmények felfedezése, termékké alakítása, gyártása és világméretű alkalmazási feltételeinek megteremtése. A második, a harmadik, és negyedik funkció szerepe az első, innovációs funkció támogatása. Ezek a funkciók a következők: gazdaságszervezési és gazdaságfejlesztő funkciók; egyéb, a regionális szerepkörhöz kapcsolódó funkciók; városfejlesztési funkciók. 19. Táblázat:

A kulcsprojektek összesített költségvetése Költségvetés (Mrd. Ft)

Kulcsprojekt 1.1. GENOMNANOTECH DEBRECEN (GND) Regionális Egyetemi Tudásközpont kulcsprojekt

24 54

1.2. Pharmapolis kulcsprojekt

22,75

1.3. Az Agrár-Innovációs Tudásközpont

15,6

1.4. Informatikai Tudásközpont - Szilícium Mező projekt

17,5

1.5. ACCENT Tudásközpont - Debreceni Regionális Gyorsítóközpont

10,3

1.6. Humán Erőforrásfejlesztési és Üzleti Tudásközpont

2,6

2.1. „AIRPORT DEBRECEN ÜZLETI PARK” infrastruktúrájának kialakítása

4,6

2.2. A Debreceni Nemzetközi Repülőtér fejlesztése

9,4

3.1. Regionális Kiállítás- és Vásárközpont 4. 1. Multimoduláris Közösségi Közlekedési Logisztikai Központ kialakítása és az elővárosi tömegközlekedés feltételeinek megteremtése

2,0 16,4

4.2. A Nagyerdő idegenforgalmi potenciáljának növelése

16,0 Összesen: 141,69 Forrás: Debrecen Fejlesztési Pólus (a stratégia és a program összevont anyaga) 2006. június 6. 100.old.

VI.2.1.6. Regionális innovációs célú K+F források19 A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 8. §-ának (6) bekezdése szerint az Alap tárgyévi kiadási előirányzatainak 25 %-át regionális innovációs célokra kell felhasználni. Ezen pénzeszközök pályázati úton és az Alap jogcímeivel összhangban történő felhasználására a Regionális Fejlesztési Tanácsok tesznek javaslatot, és a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnöke útján terjesztik a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács elé.

19

Forrás: www.nkth.gov.hu

80



1. A Regionális Fejlesztési Tanácsok javaslatai irányulhatnak: • az adott régióban tervezett innovációs kezdeményezés megvalósítására, beleértve az adott régióban regionális K+F pályázat lebonyolítását is, • a több, vagy valamennyi régióban a regionális innováció ösztönzésére irányuló kezdeményezés megvalósítására. 2. Az adott régióban tervezett innovációs kezdeményezés a Regionális Fejlesztési Tanács által jóváhagyott regionális innovációs stratégiában szereplő alábbi, példaszerű (s ezáltal korántsem teljesnek tekinthető) listában szereplő kezdeményezések megvalósítását szolgálhatja: • Innovációs kultúra, • Vállalkozások kooperációjának elősegítése, • Inkubátorok, induló vállalkozások támogatása, • Az innováció finanszírozása, • Az emberi erőforrás fejlesztése, • Ágazati és tematikus jellegű támogatás, • A tudásbázis intézményei és az ipar közötti kooperáció, • Új közvetítő szervezetek létrehozása, meglévők fejlesztése, átszervezése, • Technológia-figyelés, • Információs társadalom, internet használat, • Összehasonlító elemzések (benchmarking), • Mobilitás elősegítése, • Az adott régióban regionális K+F pályázat kezdeményezése. 3. A javaslatok megfogalmazásakor tekintettel kell lenni arra, hogy az Alapból nyújtott támogatás a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény és a 133/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet szerint és az alábbi költségek elszámolására használható fel: • Személyi juttatásként kizárólag az adott programban részt vevők személyi jellegű ráfordításai és az ezekhez kapcsolódó munkaadói járulékok a számvitelről szóló 2000. évi C. tv. ( a továbbiakban: számviteli tv. ) 79.§-a szerint, • Külső megbízásként kizárólag az adott projekthez igénybe vett szolgáltatások költségei a számviteli törvény 78.§-ának (3)- (4) bekezdése szerint, • A projekt megvalósításához szükséges immateriális javak bekerülési értékének a számviteli törvény 47., 48., 51.§-ai szerint részét képező tételek ( a számviteli tv. 25.§ (7) bekezdése szerinti szellemi termékek bekerülési értéke – támogatási szempontbólcsak akkor vehető figyelembe, ha azokat a pályázó más szervezettől vásárolta), • Tárgyi eszköz beszerzésként a számviteli törvény 47., 48., 51.§-ai szerint (projektenként a támogatás max. 30 %-a lehet az eszközbeszerzés), • Egyéb dologi kiadásként a számviteli törvény 78. § (2) bekezdése szerinti költségek valamint a gazdasági vezető nyilatkozata alapján a ténylegesen felmerülő általános költségek (pl. rezsihányad, irodaszerek, kommunikációs költség, stb. együttesen a támogatási összeg max. 10 %-ának erejéig) számolhatóak el. VI.2.2 Pályázaton kívüli finanszírozási formák VI.2.2.1. Vállalati banki finanszírozás Ebben a fejezetben a vállalatok fejlesztéséhez bankok által nyújtott jelentősebb termékeket mutatunk be.

81



Magyar Fejlesztési Bank Kis -és Középvállalkozás Fejlesztési Tőkebefektetési Program. Cél: a gazdálkodó szervezetek pozícióinak megerősítése, továbbá a magyar vállalkozók regionális és európai uniós terjeszkedési lehetőségeinek megalapozása és kiszélesítése. Üzletileg racionális, pozitív reálmegtérülést hozó projektek-50-500 millió Forint, max. 49%os tulajdonosi részesedés-monitoring rendszer, beavatkozási jog és exitlehetőség-befektetés lejártával hitellehetőség.20 A rövidlejáratú finanszírozás: - Rövidlejáratú kölcsönök - Rövidlejáratú hitelkeretek - Treasury-keretek - Folyószámla-hitelkeretek Közép- és hosszúlejáratú finanszírozás Szindikált hitelek Strukturált finanszírozás Strukturált finanszírozási termékei segítségével nagy és komplex finanszírozások lebonyolítására képes, és ez által jelentős beruházási projektek megvalósításában játszik szerepet Magyarországon is. A strukturált kereskedelemfinanszírozás kombinálja a legfontosabb OECD országok által adott exporthitel-garanciákat és a hagyományos banki struktúrákat, így tízéves vagy akár hosszabb lejáratú finanszírozást is képes biztosítani. Kereskedelemfinanszírozási szolgáltatásaink magukban foglalják a projektfinanszírozást, a strukturált kereskedelemfinanszírozást, és a felvásárlások finanszírozását. Projektfinanszírozás21 A projektfinanszírozás olyan, a tulajdonosok irányában visszkereset nélküli egyedi finanszírozási forma, amely különösen kedvező a várhatóan csak középtávon nyereségessé váló vállalkozásoknak. A különböző bankok, jelen esetben az MKB lehetőséget nyújt projektfinanszírozásra, melynek lényege, hogy a hitel elbírálásánál az elsődleges szempont nem a projektet létrehozó vállalat hitelképessége, hanem az új létesítmény jövőbeni megtérülése, jövedelemtermelő képessége. Alapvető feltételei: - a projekt megvalósítására és/vagy működtetésére általában önálló gazdasági társaság alakul, - a projekt fizikailag, pénzügyileg és jogilag leválasztható az anyavállalattól - jól elkülöníthető bevételek illetve költségek - általában nagy tőkekoncentrációt igénylő beruházások műszaki szakértő bevonása - hasonló projektek megvalósításában szerzett tapasztalat - saját erő bevonása a projekt jellegétől és a biztosítéki rendszertől függően Fő célterületei: 1. Energiaszektor 20

Forrás: Dr. Mogyorósi Péter: Tudásalapú vállalkozások sikeressége

21

Forrás: mkb.hu

82



Új erőművek építése, erőműi retrofitok finanszírozása, energiaracionalizálási (ESCO) projektek, regionális független energiatermelő projektek, ipari erőművek, városi futóművek finanszírozása 2. Telekommunikáció Vezetékes és mobil távközlési rendszerek, adatátviteli rendszerek, kábeltelevízió, informatikai rendszerek 3. Infrastruktúra Üzemanyag-tárolókapacitások, logisztikai központok, csatorna- és egyéb közműhálózat, közlekedési eszközök és létesítmények, út- és vasúthálózat, ipari parkok, közszolgálati infrastruktúra (PPP/PFI ügyletek), környezetvédelmi beruházások 4. Public-Private-Partnership (PPP) - közcélú beruházások finanszírozása magántőkéből VI.2.2.2. Kockázati tőke, üzleti angyal Kockázati tőke: A kockázati tőke[ÉK1] olyan, tőzsdén nem jegyzett, nagy kockázattal járó tevékenységet folytató vállalatok számára külső forrásból nyújtott tőkebefektetés, amelynek célja az, hogy bevonásával biztosítsák a vállalkozás további fejlődését, illetve a következő fejlettségi szakasz elérését. Jellemzői: - „türelmes tőke”, mivel célja nem az osztalék évről-évre történő kivétele, hanem az előre prognosztizált megtérülési idő után nagy haszonnal történő kiszállás, - nem csak pénzforrást, hanem a befektetőtől függően vezetési és szakterületi ismereteket, valamint kapcsolati tőkét is biztosít a finanszírozott vállalkozásnak, - a bizalomnövekedés további banki finanszírozás biztosítását segítheti elő. Kockázati tőke iparág Magyarországon

Több mint 10 éves a szektor, 2002-ben kb. 25-30 aktív kockázati, és magántőke befektető működik Magyarországon. A külföldi ország alapok első hulláma: 1989-92, kb. 1 milliárd dollárt fektettek be Magyarországon, 460-520 vállalatba. A Magyar Kockázati Tőke Egyesület 1991-ben alakult, elsőként Közép-Európában. Üzleti angyal: Jelentőségük: Egy intézményesen (tőkenagyság és kockázat miatt) nem finanszírozott tőketartományban látják el a KKV-k tőkeszükségleteit. Az angolszász országokban az intézményes tőkebefektetések többszörösére teszik az üzleti angyalokét. Jellemzőik: - általában helyi, regionális befektetők-üzletfelektől, ismerősöktől szereznek befektetési információkat, - a befektető a vagyona mellett eddigi ismereteit, tapasztalatait, kapcsolatait, knowhow-ját is a vállalat rendelkezésére bocsátja, akár az operatív irányításba is bekapcsolódik, - befektetés és kölcsön nyújtás esetén: egy forrásból finanszírozás előnyei.

83



A Észak-alföldi Régióban jelenleg 14 kockázati tőkebefektető cég működik, és 38 befektetői tanácsadó szervezet, melyek részletesebb felsorolása az 1. számú mellékletben található. Ezek a szervezetek többek között az alábbi szolgáltatásokat nyújtják a Régióban: -

-

-

-

Kockázati tőkerészesedés kis- és középvállalkozásokban, egyéb finanszírozási forrásokhoz való hozzájutás elősegítése. Információnyújtás a befektetési lehetőségeket illetően, külföldi befektetni szándékozóknak a magyar; míg a magyar cégeknek a külföldi befektetési, jogi, adózási és pénzügyi környezetről. Regionális projektek menedzselése. Cégadatbázisok készítése. A külföldi befektetők számára hasznos információkkal (támogatások, vállalatalapítás, pénzügyi és számviteli szabályozások) foglalkozó, többnyelvű, elektronikus és nyomtatott kiadványok megjelentetése. Tanácsadási, forrásszervezési és projektmenedzselési tevékenységgel segíti a helyi önkormányzatok – különösen a kistelepülések – uniós forráshoz jutását és közreműködik az önkormányzati garanciarendszer termékeinek közvetítésében. Koordináló szerepet vállal a kis- és középvállalkozások uniós forráshoz jutásának elősegítésében, a sajáterő kiegészítő tőketámogatás részbeni biztosításában és a kistérségi komplex fejlesztési és gazdasági szerkezetátalakító programok kidolgozásában, a megvalósítás menedzselésében. A mikro-, a kis- és a középvállalkozások, valamint a helyi önkormányzatok finanszírozási lehetőségei jobb elérhetőségen érdekében komplex tanácsadási támogatással egészíti ki a közvetlen, valamint a közvetett állami tulajdonban lévő társaságok által biztosított hitel és tőkelehetőségeket. Tanácsadási tevékenységét oly módon végzi, hogy azon keresztül segítséget nyújtson a kis- és középvállalkozásoknak ahhoz, hogy azok tevékenységüket - üzleti tervüket - a pénzintézeti szféra (beleértve a kockázati tőketársaságokat is) elvárásai szerint tudják megjeleníteni, így növelve a külső forrásokkal kapcsolatos abszorpciós képességüket.

VI.3 Innovációs pályázatok, jó és rossz tapasztalatok VI.3.1 Pályázati körkép Ahhoz, hogy egy régió dinamikusan fejlődjön, képes legyen innovációs ötleteit megvalósítani, többféle lehetséges úton el lehet indulni. Ezen utak egyike a pályázatok beadása, mind EU-s, mind pedig nemzeti szinten. Ebben a fejezetben bemutatásra kerülnek azok a nemzetközi és nemzeti programok, amelyekre a régióban sikeresen pályáztak. Az EU teljes költségvetésének csaknem négy százalékát a tagországok közötti kutatás és technológiai fejlesztés támogatására fordítja. Ez a szakterület jelentős helyet foglal el az EU költségvetésében, a strukturális alapok és a regionális támogatási alap mögött. Az Európai Unió célkitűzése, hogy 2010-ig a világ vezető gazdasági térségévé váljon. A kutatás és technológia terén ezt segítik az EU megfelelő programjai. Az EU a kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenység támogatását több évig tartó, úgynevezett keretprogramokon keresztül valósítja meg. ( EU 5-6. Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogram) 84



A EU 5-ös pályázatra a Régióban 24-en pályáztak, míg az EU 6-os Keretprogramba 9 nyertes pályázat született. A Húzóágazati Innovációs Program támogatást nyújt nemzetközi szintű kutató-fejlesztő klaszterek kialakításához, a program keretében olyan területen jöhetnek létre innovációs klaszterek, amelyek jelentős hatással vannak az ország technológiai és gazdasági fejlődésére. Az Asbóth Oszkár Program célja nemzetközi jelentőségű innovációs klaszterek létrehozásával húzóágazatok kialakulásának meggyorsítása, ehhez a szellemi, infrastrukturális és gazdasági háttér megteremtése. A Program célja továbbá az, hogy az innovációs klaszter működése során átfogja a teljes innovációs láncot az ötlettől a hasznosításig. A program ösztönözni kívánja a tudás- és technológiaintenzív vállalkozások létrehozását és letelepedését, a külföldi tőkebefektetéseket, és high-tech cégek betelepülését az innovációs klaszterek vonzáskörzetében. A Program eredményeképpen várható, hogy nemzetközi szinten versenyképes innovációs és K+F klaszterek, és a hozzájuk kapcsolódó vállalkozások kialakulásával munkahelyek jönnek létre. A Program hozzájárul a kvalifikált fiatal kutatók munkalehetőségeinek jobbításához, és a jelenleg külföldön élő, tapasztalt szakemberek hazatelepüléséhez. Az Asbóth Oszkár Programra a Régióban 1 nyertes pályázat született, 1.400.000 Ft támogatás keretében. A Pázmány Péter Program célja a világ élvonalába tartozó felsőoktatási tudományos és technológiai innovációs központok ún. tudásközpontok létrehozásának elősegítése és támogatása. Cél, hogy olyan szakterületi és regionális vonzáscentrumok jöjjenek létre, amelyek kiemelkedő kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységet folytatnak, intenzíven együttműködnek az iparral, ösztönzőleg hatnak a régiók technológiai és gazdasági fejlődésére, s ezzel javítják az ország versenyképességét. A Régióban a Pázmány Péter Programban 1 nyertes pályázat született, a támogatás összege 300.000 Ft volt. A Baross Gábor innovációs fejlesztési program az innováció ösztönzésével támogatja a magyarországi régiók gazdaságának és versenyképességének fejlesztését. Céljai: • A régiók gazdaságának és versenyképességének innováción alapuló fejlesztése. • A regionális innovációs hálózatok kialakítása és megerősítése. • A regionális innovációt ösztönző intézkedések decentralizálása.

85



A 2005. évi Baross Gábor Program nyertes projektjeinek összesítése: Az Észak-alföldi régióban 2005. november 14-én került meghirdetésre a Baross Gábor Program elnevezésű regionális szintű innovációs pályázati felhívás. A régió innovatív szereplői részére 6 témakör és 1 milliárd Ft keretösszeg teremtett lehetőséget, hogy beadja innovatív pályázatát az INNOVA Észak-Alföldi Regionális Innovációs Ügynökséghez.

Témák 1. KLASZTER: Kis- és középvállalkozások együttműködésének elősegítése, hálózatfejlesztés 2. SPIN-OFF vállalkozások létrehozásának ösztönzése 3. HR: Technológiai innovációhoz kapcsolódó emberi erőforrás fejlesztés 4.1. KÖZVETÍTÉS: Tudás és technológia hatékony elterjesztése 4.2. PROJEKTGENERÁLÁS: Tudásbázis és az ipar közötti együttműködés fejlesztése 5. ELEMZÉS: A régió adottságait vizsgáló részletes helyzetelemzések készítése 6. K+F: Kutatás-fejlesztési kezdeményezések ösztönzése Összesen Forrás: www.eszakalfold.hu

Beadott pályázatok száma (db)

Nyertes pályázatok száma (db)

Pályázott támogatás (Millió Ft)

Rendelkezésre álló keretösszeg (Millió Ft)

Lekötött összeg (Millió Ft)

6

3

105,5

80

56,665

7

5

187,2

160

121,572

6

4

72,7

80

55,251

19

11

243,7

170

148,773

9

8

12,9

20

11,486

11

3

141,4

40

40,9

46

13

2240

450

565,353

104

47

3003,4

1000

1000

A 2006. évi Baross Gábor Program összesítése: Az Észak-alföldi régióban 2006. július 14-én második alkalommal került meghirdetésre a Baross Gábor Program elnevezésű regionális szintű innovációs pályázati felhívás. Az Észak-alföldi régióban 682,8 millió forint állt rendelkezésre a Baross Gábor Program keretében felhasználásra. A Baross Gábor Program forrása a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap, mely a gazdasági társaságok által befizetett innovációs járulékból és a központi költségvetésből nyújtott, az éves költségvetési törvényben meghatározott állami támogatásból tevődik össze. A pályázatokra vonatkozó döntést a szakmai bírálatot követően az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács fogja meghozni.

86



Pályázható témakörök: TÉMAKÖRÖK A BAROSS GÁBOR PROGRAM 2006-BAN ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ

Pályázók száma

Igényelt támogatás összesen (eFt)

Rendelkezés re álló keret

A pályázók többletigénye

1.1. Közös kutatás-fejlesztés és innováció

38

1 320 699

192 500

1 128 199

1.2. Önálló kutatás-fejlesztés és innováció 2. A kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció infrastrukturális feltételeinek megteremtése, spin-off vállalkozás alapítása 3. Inkubátorházak, innovációs és technológiai centrumok, ipari parkok K+F+I szolgáltatásainak fejlesztése 4. Klaszterek K+F+I célú együttműködésének kiterjesztése 5. A kutatás és a technológiai innováció emberi erőforrásainak fejlesztése

33

509 732

192 500

317 232

2

26 215

38 000

-

9

225 140

86 000

139 140

6

65 283

23 800

41 483

5.1. Hallgató

8

59 342

33 300

26 042

5.2. Kooperációs HR

9

212 065

71 500

140 565

5.3. Belső szakképzés 6. A régió K+F+I tevékenységének célirányos bemutatása és népszerűsítése

2

4 514

14 200

-

6

15 496

7 200

8 296

11

82 804

23 800

59 004

124

2 521 290

682 800

1 859 961

1. Kutatás-fejlesztés és innováció

7. Összehasonlító elemzések és hatékonyságvizsgálatok elkészítése ÖSSZESEN Forrás: www.eszakalfold.hu

Innocsekk program célja mikro- és kisvállalkozások innovációs kezdeményezéseinek támogatása, a regionális innováció eszköztárának bővítése innovációs szolgáltatásokra szóló támogatás rendszerének bevezetésével. „Regionális innovációs fejlesztések programcsomag”, ami a Kutatási és Technológiai Alap decentralizált regionális innovációs célokat szolgáló részének felhasználására a Regionális Fejlesztési Tanácsok (RFT) javaslatai alapján került kialakításra. Észak-alföldi Régió Innocsekk

Nyertes pályázat 8

Támogatás összege 113.433.333 Ft (2006-2007)

A következő adatok (20. táblázat) tükrözik, hogy a régióban a különböző operatív nemzeti programokra milyen arányban pályáztak. Az Észak-alföldi régióból a különböző operatív programok kiírásaira (AVOP, GVOP, HEFOP, KIOP, ROP) 5.814 pályázat érkezett be. Az EMIR 2006. október 2-án közreadott adatai alapján az alábbi táblázat azt szemlélteti, hogy milyen arányban és milyen sikeresen érkeztek be pályázatok az operatív programok egyes intézkedéseire az innovációhoz kötődően.

87



A különböző operatív programok pályázati aránya

Észak-alföldi régió

Beérkezett pályázatok (db) 2 042 1 155

Igényelt támogatás (eFt) 41 162 603 26 331 102

Megítélt támogatás (eFt) 27 456 455 19 576 884

Kifizetett összeg (eFt) 11 373 876 9 054 996

949

23.839.645

18.159.559

8.686.165

21

746 898

53.632

130 792

173

1 179 115

522.442

178.971

12

565 442

364 249

59.067

78

183 469

2 578 833

819 042

78

5.183.469.

2.578.833,

819.042

809

9.648.032.

5.300.737

1.499.837

123

991.613

376.790

71.404

155

5.749.551.

3.454.649

799.081

80

2.466. 233

1.303.800

591.726

451 0

440.446. 0

165.498 0

37.624 0

2.681 60

37.552.752 4.864.510.

18.635.469 2.302.222

7.086.094 1.400.292

1.1. Az ipari és szolgáltatói szektor versenyképességének fejlesztése

51

4.121.691.

1.728.138

1.068.472

1.2. Ipari infrastruktúra fejlesztése 1.3. Pro-aktív beruházásösztönzési tanácsadás

9

742.819

574.084

331.820

0

0

0

0

AVOP AVOP-1. A versenyképes alapanyag termelés megalapozása a mezőgazdaságban 1.1. A mezőgazdasági beruházások támogatása 1.3. A halászati ágazat strukturális támogatása 1.4. Fiatal gazdálkodók induló támogatása 1.5. Szakmai továbbképzés és átképzés támogatása AVOP-2. Az élelmiszerfeldolgozás modernizálása 2.1. A mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése. AVOP-3. Vidéki térségek fejlesztése 3.1. Vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése 3.2. Mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztése 3.4. Falufejlesztés, megújítás a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megőrzése 3.5. LEADER+ AVOP-4. Technikai segítségnyújtás (AVOP) GVOP GVOP 1 Beruházás-ösztönzés

88



GVOP 2 Kis-és középvállalkozások ösztönzése 2.1. Kis- és középvállalkozások műszaki - technológiai hátterének fejlesztése.. 2.2. Vállalkozói kultúra és ismeretek fejlesztése 2.3. Az együttműködés fejlesztése a vállalkozói szektorban GVOP 3 Kutatás-fejlesztés, innováció 3.1. Alkalmazásorientált kooperatív kutatási és technológia fejlesztési tevékenység támogatása 3.2. Közfinanszírozású és non-profit kutatóhelyeken a kutatás, technológiatranszfer és a kooperáció feltételeinek javítása 3.3. Vállalati K+F kapacitások és innovációs képességek erősítése GVOP 4 Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.1. E-gazdaság fejlesztése, ekereskedelem ösztönzése 4.2. Információs (digitális tartalom) iparág fejlesztés... 4.3. Az e-közigazgatás fejlesztése 4.4. A szélessávú távközlési infrastruktúra bővítése GVOP 5 Technikai segítségnyújtás 5.1. A GVOP irányításának, megvalósításának, monitoringjának és ellenőrzési tevékenységénektámogat ása 5.2. Kommunikáció, tanulmányok és

89

2.261

15.255.982

6.581.551

2.939.137

2.039

13.828.352

5.850.016

2.710.356

163

400.577.

337.655

148.275

59

1.027.052.

393.879

80.505

160

6.248.149.

3.731.102

1.659.190

29

1.525.355.

629.961

160.123

67

2.904.592.

2.071.137

285.561

64

1.818.201.

1.030.002

213.505

200

11.184.109

6.020.592

1.140.143

12

1.833.312.

368.805

133.277

10

205.375

7.430

0

11

2.505.098.

1.616.423

772.565

54

6.640.321.

4.027.933

234.299

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0



informatikai fejlesztése 689 30 371

HEFOP KIOP ROP Forrás: EMIR

73.704.467 23.797.658 55.996.592

32.740.447 3.375.181 19.528.063

12.188.219 267.511 5.853.591

Ha az Észak-alföldi régióban megyénként összehasonlítjuk az adatokat, világosan kitűnik, hogy az Operatív Programokra beérkezett pályázatok száma Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legnagyobb, ennek értéke, 2156 db, míg Jász-Nagykun-Szolnok megyében 1028 db, Hajdú- Bihar megyében 2137 db. VI.3.2 A regionális innovációs tevékenység eredményei Ebben a fejezetben bemutatásra kerül a vállalatok, cégek által kitöltött kérdőív elemzése. Értékeljük a beérkezett 75 kereslet oldali, illetve az 55 innováció finanszírozás témában leadásra került adatlapokat. A fejezet több átfogó témát bont ki a régióban működő vállalatok/ cégek K+F, illetve innováció finanszírozásával kapcsolatban. Az elemzés a kérdőívben feltett kérdéseken alapszik. A vállalatok/ cégek más KKV-kal való kapcsolatfelvétel terén sokféle szempontot vesz figyelembe. A kapcsolatfelvétel leginkább projektekhez, pályázatokhoz kötődik. Az együttműködés aktivitása nagymértékben növekszik, hisz közös érdek az előnyös kapcsolatépítés. A vállalatok 80%-ban azt a meglátást erősítik, miszerint régebben a nagyobb cégek, vállalatok aktív kutató és személyes kapcsolati tőke bevonásával, a cég hírnevének, szolgáltatásuk minőségének tudatában keresték meg a kis- és középvállalkozásokat, addig ez a helyzet mára módosult és inkább a kis-és középvállalkozás keresi fel őket innovatív ötletekkel. A jelentős számú innovatív ötlet megvalósítása nagymértékben függ a nagyvállalatok által nyújtott támogatástól, mely nemcsak pénzügyi támogatást jelent, hanem vállalkozási és pénzügyi tanácsadást, illetve humán erőforrás biztosítást is. A kapcsolatfelvétel legfontosabb formája a személyes kapcsolati tőke felhasználása. A jelenlegi pályázati rendszerről megkérdezettek 50%-nak az a véleménye, hogy a pályázati rendszer alapvetően jó és bővülő. A rendszer tanulási időszakban van, jelenleg az adminisztráció és a formai követelmények túlsúlyban vannak a szakmai tartalommal szemben, az ennek való megfelelés pedig idő és energiaigényes. A megkérdezettek fontosnak tartják, hogy olyan kutatásra kell pénzt adni, amelynek lesz piachasznosító eredménye. A megkérdezettek egy része úgy látja, hogy a rendszer bürokratikus, kevés a nyertes pályázat, a nyerhető összeg, illetve a pályázati témákat és pályázati pénzeket jobban kellene diverzifikálni. Nehézséget okoz továbbá a pályázás formai követelményinek való megfelelés, illetve, hogy hosszú idő telik el a benyújtás és az eredményhirdetés között. Nagy előnyt jelent a szakmában lévő személyes ismertség, amely szubjektív döntéshozatalt eredményez, amely csökkenti a kapcsolatokkal nem rendelkező pályázók esélyeit. A régióban számos pályázati lehetőség kínálkozik. A vállalatok/ cégek fontosnak tartanák, hogy figyelembe vegyék a pályázat kiírói a felmerülő igényeket (az alulról jövő kezdeményezéseket) A válaszadók megyénként más és más területen szeretnének több pályázatot látni. Van, aki régiós terület, illetve turizmusfejlesztéssel, infrastruktúrafejlesztéssel kapcsolatos pályázatokat vár. A válaszadók nagy többsége a Régióban ROP, HEFOP jellegű, inkubációs folyamatokat elősegítő, transzregionális együttműködéseket ösztönző, ipari innovációt ösztönző technológiafejlesztésre irányuló, egyedi nagy pályázatokat látna szívesen. A régióban jelentős számú pályázat érkezett be a népszerű GVOP 90



programokra, melyek hozzájárultak a vállalkozások versenyképességének növekedéséhez, több K+F célú projektre lenne szükség. Az elemzésünk célja, hogy átfogó képet adjon arról, hogy a régióban működő vállalatok/ cégek mekkora összeget fordítanak K+F és innovációs tevékenységre. A beérkezett 55 innovációs finanszírozás kérdőívekből kiderül, hogy a vállalatok nagy része a régióban 2004 és 2006 között évente egyre nagyobb összeget fordít innovációs tevékenységre, ez esetenként az előző évhez képest megduplázódott. Előfordulnak azonban olyan vállalatok is, amelyek az eddigiekkel ellentétben kevesebbet fordítanak az említett három évben K+F finanszírozásra. Az innovációs és K+F tevékenységet a vállalatok/ cégek különbözőképpen finanszírozzák, adott lehetőségeiktől függően. A beérkezett válaszok alapján a vállalatok 50%-a saját forrásból, önerőből finanszírozza a K+F, illetve innovációs tevékenységet. Második lehetséges forrásfinanszírozás a pályázati pénzből finanszírozott K+F, illetve innováció, ennek aránya a kitöltött kérdőív tükrében 16 vállalat, a válaszadók ¼-e. Csak esetlegesen, 1-2 esetben merült fel a hitel, illetve a banki finanszírozás felhasználása. A hazai és nemzetközi pályázati rendszerekről alkotott vélemény a 75 beérkezett kérdőív értékelése után szembetűnő (25. ábra). A megkérdezett vállalatok a hazai pályázatokat kellően, viszont a nemzetközi pályázatokat szinte egyáltalán nem ismerik. A vállalatok 1/3-a csak a regionális programokat (Baross Gábor Program/ INNOCSEKK), illetve a GVOP, AVOP pályázati rendszereit ismeri, viszont a megkérdezett vállalatok nem, vagy csak alig hallottak a nemzetközi forrásokról. Ebből az adatból adódik, hogy az említett példák között a nemzetközi, EU-s pályázatok száma alacsony, a hazai pályázatok közül is inkább a regionális programokat és nem pedig az innovációs programokat ismerik jobban. A válaszokból kitűnik, hogy a regionális (Baross Gábor, INNOCSEKK), illetve operatív programok közül GVOP, AVOP pályázatokra pályáztak a legtöbben. 25 ábra:A regionális szintű pályázás a különböző pályázati programokra 2% 1% 1% 1% 8% 7%

40%

40%


91

Baross Gábor Program GVO P AVO P INNO CSEKK EU Banki finansz íroz ás Páz mány HEFO P



A pályázatok általános értékelése a következőképpen alakult. A felsorolt 16 programot a vállalatok átlagosan hármasra, tehát közepesre értékelték (1 rossz tapasztalat, 5 legjobb). A programokra való pályázást, illetve magát a beadási és megvalósítási folyamatot megnehezítette a vállalatok által felsorolt buktatók, és akadályok, melyek a következőkben összegezhetők: • A megkérdezettek több mint 90 százaléka komoly problémaként említette a pályázati rendszerekben zajló nagyfokú bürokráciát. (Pl: elhúzódó hiánypótlás, szerződéskötés, ellenőrzés, kifizetés) • A megvalósítás dokumentálása aránytalanul nagy terhet ró a vállalkozásokra. • Szinte minden válaszadó megjegyezte, hogy komoly működési problémákat jelent a kifizetések csúszása (pl: ÁFA kérdés), ami komoly anyagi terheket ró a vállalatokra, valamint kiszámíthatatlanná teszi a kutatások anyagi hátterét. • A támogatott projektek általában utófinanszírozásosak. A kivitelezést önerőből számos vállalat nem tudja megoldani, így hitelt vesznek fel a cégek, amely kamatterhet ró rájuk. A kifizetések csúszása nagy projektek esetében együtt jár a kamatterhek nagyarányú növekedésével. Gyakran az elnyert összeg 20 százalékát a bankok viszik el. Több olyan céggel találkoztunk, ahol már több mint egy évet csúszott az utalás, az ellenőrzés szervezetlensége miatt. Ez pedig egyet jelent a magas kamatkiadásokkal. • Gondot jelent még az is, hogy a projekt minden apró részlete változtathatatlan még hosszú távon is, ez nagyon nincs összhangban a valós gazdasági élettel (Például ha a projekt során az árajánlattól eltérő gépet szeretnének beszerezni (mert esetleg ua. pénzért már korszerűbb gép kapható), akkor nagyon nehéz keresztülvinni, elfogadtatni ezt az alapvetően logikus változtatást a pályázat bonyolítását végző szervezettel). A technológiák rohamos változása idején nem életszerű az sem, hogy egy adott gépet a vállalás alapján öt évig működtetni kell. • A pályázatok elbírálási ideje nagyon hosszú, ami a gyakorlati gazdasági életben jelentősen csökkenti a hasznosságukat, valamint nem teszi lehetővé a piaci igényekre történő gyors reagálást, ami pedig a versenyképesség elengedhetetlen feltétele. • Sok esetben a pályázatok kiírása és a beadási határidő közötti idő indokolatlanul rövid, amely nem teszi lehetővé egy ötlet kidolgozott formába öntését. • Számos vállalat hiányolja a pályázatot kiíró szervezetek részéről történő segítségnyújtást, tanácsadást. • Sokan nem rendelkeznek pályázatírói, projektmenedzseri tapasztalatokkal, ezen cégek jelentős része jelezte, hogy külső cég igénybevételét tervezne, vagy saját alkalmazott vesz fel/ bíz meg a feladattal. Azonban ennek a járulékos költségek miatt (pályázatírói díj, a projekt teljes költségének előfinanszírozása) vannak olyan vállalatok, akik lemondanak a támogatás igényléséről, inkább önerőből, kisebb lépésekben valósították meg a fejlesztéseiket. • Problémát jelent még a konzorciumok erőltetése, ahol gyakran minden korábbi közös előélet nélkül álnak össze a tagok, ez nem teszi lehetővé a hatékony működés elérését. • A technológiafejlesztést célzó pályázatok esetében a vállalatok problémaként említik, hogy munkahelyteremtést várnak el a bírálók, pedig az ilyen típusú beruházások gyakorlatilag épp a drága előmunka kiváltását célozzák. A pályázati rendszerekkel kapcsolatban a megkérdezett vállalatok a következő javaslatokat adták: • A pályázati lehetőségek szélesebb körű tudatosítása fontos, mert gyakran csak késve, kerülőutakon jutnak el az érdekeltekhez az információk.

92


• • • •

• • •

• • • • • • • • • • •


Az innovációs témájú pályázatok esetében hasznos lenne biztosítani a pályázók számára a bírálókkal való párbeszédet, mert sok esetben szóbeli konzultáció segítene a projekt felvázolásában, átlátásában. A pályázati pénzek nagyobb részét kellene régiós szinten elosztani. Az innovációs témájú pályázatok esetében a termékfejlesztés, az originális ötletek előnyben részesítése lényeges lenne. A vállalatok szükségesnek tartják az infrastruktúra-fejlesztésire, eszközbeszerzésre, a műszerpark fejlesztésre, irányítástechnológiai fejlesztésekre, K+F és innovációs szolgáltatások nyújtására, marketing tevékenységekre (ez a költségek mintegy 60%-át teszi ki egy új termék kifejlesztésének és bevezetésének időszakában), pályázati tanácsadásra igénybe vehető pályázati forrásokat. Továbbá a szakmunkás képzés támogatását célzó pályázatok is lényegesek lennének. A vízrendszer rekonstrukcióra vonatkozó támogatások lényegesek, mert nélkülük gyakorlatilag lehetetlen lesz a teljes rendszer rekonstrukciója. Szükség lenne a hazai ipar támogatott fejlesztésére, hogy a magyar vállalatok ne csak a multinacionális cégek beszállítói legyenek, hanem erős versenytársai. A jelenlegi pályázati kiírásokba nem minden ötletet lehet belekényszeríteni. A pályázati pénzek 10-20 százalékát olyan projektekre kellene költeni, amelyeknél nincsenek meghatározva a témák és a feltételek, így nagyobb szabadságot kap az alkotó. Nagyon fontos lenne, hogy a pályázatok elősegítsék a mintaprojektek létrejöttét. Nagyobb teret kellene adni a konzorciumokra alapító pályázatoknak, ahol nagyobb összegekre is lehet pályázni, a deminimis pályázatok teljesen alkalmatlanok például a gyógyszerkutatás finanszírozására. A vállalkozások fontosnak tartanák a kisebb összegű pályázati lehetőségeket is (Pl: stratégiai dokumentumok elkészítésére, kisebb infrastrukturális fejlesztésre, eszközbeszerzésre,). A KKV-k pályázati feltételei, támogatási intenzitása sokkal kedvezőbb, ezért folyamatosan vigyáznia kell egyes cégeknek, hogy 250 fő alatt maradjon a foglalkoztatottak száma. Itt nagyobb rugalmasságra lenne szükség a kiírásokban. Nem szerencsés a nagyobb (esetleg külföldi kézben levő) cégek magyarországi leányvállalatait kizárni a pályázók köréből, hiszen gyakran ők tudnák a fejlesztési pénzeket a leghatékonyabban felhasználni. Célszerű lenne a pályázati formanyomtatványok átgondolása az eltérő témájú pályázat kiírásoknál, mert vannak pontok, amelyek nem minden esetben értelmezhetőek. Jobban kellene felügyelni a nyert pályázatokat, papírok bekérése helyett egy-egy látogatással. Közreműködő szervezetek számának drasztikus csökkentése lenne szükség, hogy lehetőség szerint egyetlen szervezet végezze a kiírást, értékelést, elbírálást, pénzkezelést és az ellenőrzést. A folyamatot kevésbé bürokratikussá, kézzelfoghatóbbá és követhetővé kell tenni. A pályázatokhoz tartozó táblázatok kapcsolódjanak a valós gazdasági folyamatokhoz. A bírálat során fordítsanak nagyobb hangsúlyt a pályázók eddig elért eredményeire és szűrjék ki a tartozásokkal, nem teljesített vállalásokkal rendelkező cégeket. A bírálók az aktív gazdasági élet szereplői legyenek, akik tisztában vannak az adott terület körülményeivel, elismert szakemberei legyenek az adott területnek.

A vállalatok/ cégek az innovációs járulék megfizetésével kapcsolatban a 26. ábrán feltűntetett választ adták. 93



26 ábra:Az innovációs járulék megfizetési aránya a régióban (2006)

n e m von atk oz i k rá 7%

11% be fi z e ti 100%ban

18%

saját K+F te vé k e n ysé g K+F sz ol gál tatást re n de l

64%


A kitöltött kérdőívek alapján a megkérdezett vállalatok 64%-nak nincs innovációs járulék fizetési kötelezettsége, és mindössze 7%-uk költi saját K+F tevékenységre. Az innovációs járulékra kötelezett cégek csupán 50%-a tud élni a törvény adta költségcsökkentő lehetőségekkel, mert a valóságban felmerülő innovációs költségeknek csak csekély hányadát tekinti a Hatóság (APEH) ténylegesen elszámolhatónak. Az interjúk során számos cég felvetette, hogy azért használja csak csekély százalékban saját K+F tevékenységre, vagy innováció szolgáltatás igénybevételére a rendelkezésre álló összeget, mert a Hatóság (APEH) felé nehezen igazolható a tevékenységgel kapcsolatos források felhasználása. A vállalatok/ cégek a szakképzési hozzájárulás megfizetésével kapcsolatban a 27. ábrán feltűntetett választ adták. 27 ábra:A szakképzési járulék megfizetésének aránya a régióban (2006)

38%

42%

nem vonatkozik rá befizeti 100%-ban befizeti részben

20%


94



A megkérdezett vállalatok 20%-a 100%-ban befizeti a szakképzési hozzájárulást, 38% csak részben teszi ezt meg, mivel ezt oktatási intézményeknek, saját belső tréningek megrendezésére, tanfolyamokra, szakmai képzésekre fordítja. A kérdőív eredményeiből kitűnik, hogy a kevés számú munkavállalóval rendelkező vállalkozások szakképzési hozzájárulás felhasználásának aránya azért alacsony, mivel a járulék 100%-ban történő befizetése a vállalkozásra kevesebb adminisztrációs terhet ró, mint annak felhasználása. A válaszadó 55 cég/vállalatból 29-nek van a régióban olyan együttműködő partner szervezete, amelyekkel együtt pályázati, illetve innovációs tevékenységbe közösen részt vesz. Ezek közül 60%-ban egyetemekkel, 30%-ban vállalatokkal, és 10%-ban egyéb kutató intézetekkel tartanak fenn mélyebb együttműködési kapcsolatot.

95


Innovációs SWOT elemzés

VII Innovációs SWOT elemzés A SWOT elemzés épít - a helyzetelemzés megállapításaira (mind a KSH adatokra, mind a kérdőíves és személyes felmérések adataira), - a régió meghatározó tudás és technológiai kapacitással rendelkező központjainak és innovációt támogató szervezeteinek tapasztalataira és megállapításaira, - a témában lebonyolított sikeres fókuszcsoport és szakértői üléseken elhangzott és rendszerezett javaslatokra (lásd: 13. számú melléklet), valamint - a régióban a közelmúltban elkészült GAP elemzés megállapításaira.

A regionális innovációs rendszer SWOT elemzésében használt rövidítések jelentése az alábbi: -

hivatkozás FCS: fókuszcsoport ülés megállapításai

96



VII.1 Regionális innovációs rendszer és technológiai SWOT elemzés és hivatkozásai Erősségek 1. Karakteres centrumok (nagyvárosok) – a régióban lévő három nagyváros (Debrecen, Nyíregyháza, Szolnok) elhelyezkedése és mérete miatt jól képes szervezni és támogatni a környezetében folyó K+F+I tevékenységet Forrás: Helyzetelemzés (továbbiakban H.E.) 4.old 2. A régióban 1997-től folyamatosan erősödik a beruházási és K+F ráfordítási dinamika H.E.: 4/9old 3. Tudományos élet területén meghatározó K+F ráfordítások H.E: 8.old 4. Az Észak-alföldön folyó tudományos tevékenységre a területi koncentráció a jellemző H.E.: 8.old 5. A régió kutatóhelyei országos összehasonlításban is jelentős szellemi potenciállal rendelkeznek H.E.: 12.old 6. A térségben dolgozó kutatók, fejlesztők tudományos fokozattal rendelkezők, illetve a kutatóhelyek aránya magas H.E.: 11/12.old 7. Jelentős kutatói és vállalati K+F potenciál (élettudományi, agrár, műszaki területeken folyik a legintenzívebb K+F tevékenység) H.E.: 35.old 8. Az Észak-alföldön magas az 1000 lakosra jutó külföldi érdekeltségű vállalkozások száma H.E.: 18/19.old 9. Agár és termál erőforrások – a régió mezőgazdasági jellegű, ezen kívül jelentős termálvíz kincs található itt H.E.: 4.old

97



Gyengeségek 1. A régió az EU tíz gazdaságilag legelmaradottabb régiójának egyike, illetve régióban megtermelt GDP aránya elmarad az országos átlagtól H.E.: 5/6.old 2. High-tech ipar, tőkeerős vállalatok, versenyképes gazdaságok hiánya H.E.: 118.old. 6. Táblázat 3. Az Észak-alföldi régióban a kutatások finanszírozásának nagyobbik felét az állami források jelentik, saját forrásból a kutatást csak nagyobb vállalkozások tudják finanszírozni H.E.: 16.old 4. A nemzetközi együttműködések száma és a közös kutatások száma alacsony, gyakran rövidtávú projekt, illetve pályázat alapú H.E.: 14/39.old 5. A tudásközpontok és a vállalatok közötti információáramlás nem kielégítő H.E.: 30.old

tudományos

és

technológiai

6. A nemzetközi együttműködésekben folytatott kutatások száma, illetve a térség kutatóhelyeinek ismertsége, a kutatók, fejlesztők segédszemélyzettel való ellátottsága a régióban alacsony H.E.: 14/28/11.old 7. A tanácsadó/közvetítő szervezetek ismertsége, és az általuk nyújtott szolgáltatásokra való igény alacsony H.E.: 28/29/31.old 8. Nemzetközi pályázati rendszerek ismertsége, pályázatok száma alacsony, a hazai innovációs pályázatok (Baross Gábor Programon és INNOCSEKK pályázaton kívül) ismertsége alacsony H.E.: 31/93.old 9. A felsőoktatási képzés nem felel meg a munkaerőpiac igényeinek, az innováció akadálya a szakképzett munkaerő hiánya H.E.: 29.old, FCS 10. A külföldi érdekeltségű vállalkozások túlnyomó része a kereskedelembe tartozik a Régióban, tőkeerejüket tekintve, a régiók rangsorában csak az 5. helyet foglalják el Magyarországon. H.E.: 19.old 11. A kutatók és az innovációs szakemberek közötti kooperáció hiánya H.E.: 37.old 12. A kis- és középvállalkozások alacsony aránya innovatív H.E.: 21.old 13. Az innovációra való fogékonyság és a koncepcionális marketingszemlélet hiánya a kis- és középvállalkozásoknál H.E.: 47.old

98



Lehetőségek 1. Keleti piacok elérhetősége, közelsége H.E.: 5.old 2. Határon átívelő együttműködések erősödése H.E.: 5.old 3. Bekapcsolódás az európai közlekedési hálózatokba H.E.: 5.old 4. Dinamizálható kis- és középvárosok H.E.: 4.old 5. A nemzetközi és hazai innovációs források növekedése H.E.: VI.2.1.1., VI.2.1.2. 6. Területi specializáció lehetősége (feldolgozó ipar, kereskedelem, logisztika) – ezek fejlesztése az adott helyen hagyományok miatt hatékonyabb H.E.: 4.old 7. 25 ipari park, 3 vállalkozói övezet – infrastrukturális háttér az innovációt igénylő cégek megtelepedéséhez H.E.: 4.old 8. Sok –elsősorban kisebb- cég piacon maradásának záloga lehet a piaci rés megtalálása és kiaknázása H.E.: 22.old 9. Pozitív piaci trendek a kitörési pontot jelentő tudás-intenzív ágazatokban H.E.: 60-62.old 10. Kitörési pontot jelentő tudásintenzív ágazatok a világban H.E.: 60-62.old

99



Veszélyek

1. Jogszabályi környezet nem segíti az innovációt, innovációs járulék felhasználási feltételrendszere nem a valós igényeken alapszik FCS 2. Szaktudás elvándorol a régióból (brain drain), mivel a régióban lévő piaci igények és a szakképzés nem esik egybe FCS, H.E.: 29.old 3. Nemzetközi összehasonlításban úgy a kutatás-fejlesztés, mint az innováció területén a magyar gazdaság erős elmaradása tapasztalható, a fejlődő országok megelőzik Magyarországot az innovációs versenyben. H.E.: 17.old, FCS 4. Alacsony a külföldi tőke magyarországi kutatás-fejlesztési és innovációs célú befektetéseinek száma, értéke H.E.: 17.old. 5. A régióban tartós marad az országos szintet jelentősen túllépő munkanélküliségi arány és nagy szegénységi kockázat, mely nagymértékben meghaladja a magyarországi átlagot. H.E.: 5.old 6. A pályázati rendszer bürokratikus, a pályázati pénzek elosztása nehézkes, időben elhúzódó H.E.: 91.old 7. A határon túli régiók versenyképessége intenzíven fejlődik. FCS 8. A technológiai és innovációs verseny a jövőben még intenzívebb lesz H.E.: 23.old

100


Grafikus háttéranyagok, térképek

VIII Grafikus háttéranyagok, térképek

1. térkép:

A top 100 földrajzi elhelyezkedése az Észak-Alföldi régióban

101


2. térkép:


Technológiai kapacitással és tudással rendelkező központok földrajzi elhelyezkedése az Észak-Alföldi régióban

102


3. térkép:


A vállalkozások innovációs tevékenységét támogató szervezetek földrajzi elhelyezkedése az Észak-Alföldi régióban

103


4. térkép:


Közcélú szervezetek földrajzi elhelyezkedése az Észak-Alföldi régióban

104

I. KÖTET HELYZETELEMZÉS. Konzorcium vezető: NORD CONSULT Gazdasági és Innovációs Tanácsadó Kft. Konzorciumi tagok:

Recommend Documents