HOLLANDIA MAGYAR SZEMMEL
B o g yay M á r i a
Hollandia magyar szemmel
AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST
Megjelent az AEGON Általános Biztosító Zrt., az ING Bank Zrt., a KLM Central Europe, a MALÉV Hungarian Airlines és a Sanoma Magazines International támogatásával
ISBN 978-963-05-8589-7 Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja 1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 19. www.akademiaikiado.hu Első magyar nyelvű kiadás: 2008 © Bogyay Mária, 2008 Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános előadás, a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetően is. Printed in Hungary
Lányaimnak: Nórának és Barbarának
Minden ember egyforma, Csupán a szokásaik mások. Konfucius
TARTALOM Inhoud Ellentét és vonzerő A szerző előszava Waar gaat dit boek over? Waarom heb ik dit boek geschreven? Hongaars – Nederlandse contacten Cultuur en karakter De tweede herziene versie Bevezető gondolatok A HOLLAND TÖRTÉNELEM DIÓHÉJBAN Bevezetés Vadászok, parasztok, rómaiak, szerzetesek Városiasodás A Burgundiai hercegség és a Habsburgok (15. és 16. század) A nyolcvanéves háború (1568–1648) Előzmények A képrombolási mozgalom és a felkelés előzményei Holland szabadságharc és a köztársaság megszületése
13 19 23 29 29 30 31 32 35
53 56 57 57 59 59 61 63
A felkelés 63 • Észak és Dél 65
Orániai Vilmos meggyilkolása (1584) Béke Münsterben (1648)
68 69
A köztársaság államszerkezete 69
Az arany évszázad (1590–1700) Amszterdam, a világkereskedelem központja Tengeri kereskedelem, gyarmatok A köztársaság sikerét elősegítő tényezők 76
71 71 74
8
tartalom
Az arany évszázad kultúrája
78
Festészet 78 • Irodalom és tudomány 80 • Oktatás 81
A köztársaság hanyatlása, a francia időszak Hanyatlás A francia időszak
81 81 83
A Batáviai Köztársaság 83 • Holland Királyság (1806–1810) 83 • Francia annexió (1810–1813) 84
A Németalföldi Királyság, Észak és Dél különválása Németalföldi Királyság A belga állam A 19. század és a 20. század eleje Az 1848-as alkotmány A századforduló (1900)
84 84 85 87 87 87
Széttagoltság („Zuilen”) 87 • Nemzeti érzelmek és idealizmus 89 • Második virágkor 90
Az első világháború A második világháború A második világháború után Az ötvenes évek: a Delta-terv
90 91 91 91
Gazdaság, politika és szociálpolitika 91 • A holland gyarmatbirodalom széthullása 93
A hatvanas évek néhány fontos eseménye A hetvenes évek néhány fontos eseménye A nyolcvanas és kilencvenes évek Hollandia a 21. század első éveiben A holland rejtély
94 96 98 102 102
Érték- és normarendszer-változás 102 • Tömeges bevándorlás és a kultúra relativizálása 103
Erősödő idegenellenes hangulat, Pim Fortuyn 2004. november másodika: Theo van Gogh filmrendező meggyilkolása Nee, azaz nem az Európai Unió Alaptörvény-tervezetére A 2006. novemberi parlamenti választások eredménye Hollandiában Az új holland kormánykoalíció és programja A mai Hollandia Nosztalgia a múlt iránt 126 • Változás az együttélésben 127 • A bevándorlás kérdése 127 • Az ország jövője 129
105 108 116 118 123 126
tartalom
A holland–magyar kapcsolatok története Magyarországi Mária Erdély és a Holland Köztársaság kapcsolata a 17. és a 18. században Országaink közötti kulturális kapcsolatok a 18. századtól a 20. század elejéig Gyermekvonatok Hollandiába az első világháború után Kapcsolataink a második világháború után A rendszerváltás után Kitekintés – magyar emlékek Hollandiában Történelmi táblázat NEMZETI JELLEM ÉS VISELKEDÉSI SZOKÁSOK Nemzeti karakter A holland társadalom karaktere Az egyenlőség elve A doe-maar-gewoon – holland dogma az ezredfordulón Az egyenlőség elvének eredete A magyar társadalom tekintélytisztelete Szolidaritás, tolerancia, együttérzés és bizalom Hagyományok Tolerancia a mai Hollandiában Hollandia és Németország Liberális jogrendszer A droghasználat, a nyilvánosházak és az eutanázia legalizálása
9
130 130 130 137 139 140 141 142 145
163 170 170 178 179 182 186 186 188 189 191 192
Kábítószerek és a coffie-shop 192 • Nyilvánosházak 193 • Eutanázia 194 • Pragmatizmus és kereskedelem 195 • A szexuális szabadság és a másság tolerálása 195 • Hol vannak a tolerancia határai? 197
Szolidaritás Bizalom Tolerancia, szolidaritás és bizalom – Magyarországon A természet és a történelem szerepe a szolidaritás és az együvé tartozás érzésének kialakulásában
198 200 201 203
10
tartalom
A nő és a férfi szerepe a holland társadalomban A nők helyzete Hollandiában
204 204
Harc a női egyenjogúságért 206 • Hagyományos holland szemléletmód az anya családban betöltött szerepéről 207 • Gyerekközpontúság 208 • Változások, a nők munkavállalása 209 • Az emancipáció kérdése Hollandiában az új évezred első éveiben 210 • A másfélkereső-modell 213 • A családalapítás idejének kitolódása 216 • Gyerekszülés 217 • A holland nőkről általában 218
A magyar nő emancipációja A holland és a magyar férfiakról Család és iskola Család Nevelés A családon belüli légkör A holland oktatási rendszer
219 220 223 224 225 230 232
A holland közoktatás gondjai 234 • Fekete és fehér iskolák 237 • Néhány tudnivaló a holland közoktatásról 238
AZ EGYÉN KARAKTERE A személyi identitás gyökerei Holland történelmi tudat Változó idők Wilhelmus – a majdnem elfelejtett himnusz Nemzeti szimbólum – a királyi ház
241 241 244 245 248
Az Orániai-Nassaui-család 248 • Közkedveltség 248 • Polgári erények, népszerűség és média 250 • Beatrix királynő és családja 253 • Koninginnedag 257
A holland nyelv
259
A holland nyelv eredete 259 • Kik beszélik a holland nyelvet? 260 • A flamand nyelv 261 • Nyelvjárások 262 • Nyelv és identitás 262 • Humor 263 • Egy népnek a nyelvéhez való viszonya 265 • Az angol mint második nyelv 268 • A földrajzi környezet hatása a nyelvre 269
Az érzelmek kifejezése Az érzelmek kifejezése holland módra Sinterklaas (Mikulás) ünnepe – a legjellemzőbb holland ünnep
270 270 276
tartalom
A holland karakter jellegzetességei Gyakorlatiasság, anyagiasság, takarékosság és újító szellem
11
282 284
Üzlet, pénz, kereskedelem 284 • Takarékosság, szűkmarkúság 288 • Adakozás, jótékonyság 293 • Az arányok betartása 294 • A holland születésnap 296 • Újító szellem és sokkolás 298
A puritán életstílus
299
Étkezés 299 • Öltözködés 301
Feladatközpontúság, kitartás Individualizmus
304 308
Individualizmus és vendégszeretet 312 • Kávézás, teázás, ebéd, vacsora 314
Pozitív életszemlélet: magabiztosság és önbizalom
316
Holland magabiztosság 316 • Nemzeti szenvedély: társadalmi megmozdulások 320 • Gidsrol, vagyis vezető szerep; „mintaország” 321
VISELKEDÉSI SZOKÁSOK Közvetlen hangnem és kritikus magatartás Kritika és a tökéletességre való törekvés Érintkezési formák Közvetlen kommunikációs stílus Előzékenység, udvariasság Agresszivitás Vitatkozási módszer Fecsegés Az idővel való gazdálkodás Feszes időbeosztás és hatékony munkavégzés Kockázatkerülés Tervezés Rend, szervezettség és öntörvényűség Értekezlet (vergadering) A szabadidő felhasználása Utazás Művészetek iránti érdeklődés
327 330 332 332 334 336 337 339 340 341 343 344 346 349 351 352 357
Múzeumok 357 • Zene 357
Kávézás Esti tanfolyamok, kreatív tevékenységek, vásárlás
358 359
12
tartalom
Sport
360
Kerékpározás 362 • Korcsolyázás 365 • Sétálás 367
Internet Egészség és gondoskodás Egészséges életmód Egészségügyi ellátás és társadalombiztosítás Idősek MIRE KELL ODAFIGYELNÜNK A HOLLANDOKKAL VALÓ KAPCSOLATAINKBAN Mit ajánlatos egy magyarnak tudnia, mielőtt Hollandiába megy, vagy hollandokkal van dolga Néhány hasznos tipp/ötlet magyarok számára a hollandokkal való mindennapi kapcsolataikhoz Néhány hasznos tipp/ötlet magyarok számára hollandokkal való üzleti kapcsolataikhoz Esettanulmányok 1. Emancipáció 2. Nem akar a szüleinél lakni 3. Egy kis megfázás vagy komoly influenza? 4. Univerzalizmus és partikularizmus 5. Konfliktus 6. Fél holland 7. A pályázó 8. Értekezlet minden kedd reggel 9. Munka és magánélet 10. Személyközpontúság ZÁRÓ GONDOLATOK Holland kultúra Néhány kiegészítő információ Hollandiáról Felhasznált irodalom és források A szerzőről
369 369 369 371 372
378 378 384 387 387 388 389 389 390 392 394 396 398 399
408 415 419 425
INHOUD Voorwoord van de Hongaarse ambassadeur in Nederland: Tegenstellingen en aantrekkingskracht Voorwoord van de auteur Waar gaat dit boek over? Waarom heb ik dit boek geschreven? Hongaars – Nederlandse contacten Cultuur en karakter De tweede herziene versie Inleiding DE NEDERLANDSE GESCHIEDENIS IN EEN NOTENDOP Inleiding Jagers, boeren, Romeinen en monniken Verstedelijking Bourgondiërs en Habsburgers (15de en 16de eeuw) De Tachtigjarige Oorlog (1568–1648) Voorgeschiedenis Beeldenstorm en de aanloop tot de Opstand De Nederlandse vrijheidsstrijd en de geboorte van de Republiek (1581)
19 23 29 29 30 31 32 35
53 56 57 57 59 59 61 63
De Opstand 63 • Noord en Zuid 65
Willem van Oranje vermoord (1584) De vrede van Munster (1648)
68 69
De staatsinrichting van de Republiek (1581) 69
De Gouden Eeuw (1590–1700) Amsterdam: centrum van de wereldhandel
71 71
14
inhoud
Zeehandel; koloniën
74
Factoren die het succes van de Republiek mogelijk hebben gemaakt 76
De cultuur van de Gouden Eeuw
78
Schilderkunst 78 • Literatuur en wetenschappen 80 • Onderwijs 81
Verval van de Republiek; en de Franse tijd (1795–1813) Verval De Franse tijd
81 81 83
De Bataafse Republiek 83 • Koninkrijk der Nederlanden (1806–1810) 83 • Franse annexatie (1810–1813)
Het Koninkrijk der Nederlanden en de scheiding van Noord en Zuid Het Koninkrijk der Nederlanden De Belgische staat Begin van de 19de en de 20ste eeuw De grondwet van 1848 De eerste Millenniumwissel (1900)
84 84 85 87 87 87
De verzuiling 87 • Nationale gevoelens en idealisme 89 • Tweede bloeitijd 90
De Eerste Wereldoorlog De Tweede Wereldoorlog Na de Tweede Wereldoorlog De jaren vijftig: Deltaplan
90 91 91 91
Economie, politiek en sociaal-politiek 91 • Het uiteenvallen van het Nederlandse koloniale rijk 93
Enkele belangrijke gebeurtenissen in de jaren zestig Enkele belangrijke gebeurtenissen in de jaren zeventig Enkele belangrijke gebeurtenissen in de jaren tachtig en negentig Nederland in de eerste jaren van de 21ste eeuw Het Nederlandse raadsel
94 96 98 102 102
De verandering van het waarden – en normensysteem 102 • Massale immigratie en cultuurrelativisme 103
De stemming tegen de vreemdelingen groeit; Pim Fortuyn 2. november 2004; moord op Theo van Gogh “Nee” tegen een voorstel tot een Europese grondwet Het resultaat van de parlementaire verkiezingen in november 2006 De nieuwe Nederlandse regeringscoalitie en zijn programma Nederland vandaag Nostalgie 126 • Veranderingen in de samenleving 127 • Het vraagstuk van de immigratie 127 • De toekomst van het land 129
105 108 116 118 123 126
inhoud
De geschiedenis van de Nederlands – Hongaarse contacten Maria van Hongarije De contacten tussen Transsylvanië en de Republiek in de 17de en 18de eeuw Culturele contacten tussen onze landen vanaf de 18de eeuw tot aan het begin van de 20ste eeuw De kindertreinen naar Nederland na de Eerste Wereldoorlog Contacten na de Tweede Wereldoorlog Na de regime verandering (1989) Hongaarse herinneringen in Nederland Een schematisch historisch overzicht NATIONALE KARAKTER EN GEDRAGSPATRONEN Nationale karakter Het karakter van de Nederlandse maatschappij Het gelijkheidsbeginsel Doe – maar – gewoon… Hollands mantra aan het begin van de 21ste eeuw Oorsprong van het gelijkheidsbeginsel Het autoritaire karakter van de Hongaarse maatschappij Solidariteit, tolerantie, saamhorigheid en vertrouwen Tradities Tolerantie in het huidige Nederland Nederland en Duitsland Het liberale rechtssysteem Het legaliseren van het drugsgebruik, bordelen en euthanasie
15
130 130 130 137 139 140 141 142 145
163 170 170 178 179 182 186 186 188 189 191 192
Verdovende middelen en koffieshops 192 • Bordelen 193 • Euthanasie 194 • Pragmatisme en handel 195 • Seksuele vrijheid en verdraagzaamheid 195 • Waar liggen de grenzen van de tolerantie? 197
Solidariteit Vertrouwen Tolerantie, solidariteit en vertrouwen – in Hongarije Hoe dragen de natuur en de geschiedenis bij aan het ontstaan van het gevoel van saamhorigheid en solidariteit.
198 200 201 203
16
inhoud
De rol van de vrouw en de man in de Nederlandse samenleving De positie van de vrouw in Nederland
204 204
Het vechten voor de emancipatie van de vrouw 206 • De traditionele Nederlandse visie over de rol van de moeder in de familie 207 • Het kind staat centraal 208 • Verandering; vrouwen op de arbeidsmarkt 209 • De emancipatie van de Nederlandse vrouw aan het begin van de 21ste eeuw 210 • Het “Anderhalve verdieners” model 213 • Het uitstellen van het stichtenvan een gezin 216 • Geboorte 217 • Over de Nederlandse vrouw 218
De emancipatie van de Hongaarse vrouw Over Nederlandse en Hongaarse mannen Gezin en school Gezin Opvoeding De sfeer binnen de familie Het Nederlandse onderwijssysteem
219 220 223 224 225 230 232
Zorgen over het Nederlandse openbaar onderwijs 234 • “Zwarte” en “witte” scholen 237 • Enkele wetenswaardigheden over het Nederlandse openbaar onderwijs 238
HET PERSOONLIJKE KARAKTER De wortels van de persoonlijke identiteit Het Nederlandse historisch bewustzijn Veranderende tijden Het Wilhelmus – het bijna vergeten volkslied Nationaal symbool - het koningshuis
241 241 244 245 248
De familie Oranje – Nassau 248 • Hun populariteit 248 • Burgerlijke deugden, populariteit en de media 250 • Koningin Beatrix en haar familie 253 • Koninginnedag 257
De Nederlandse taal
259
De oorsprong van de Nederlandse taal 259 • Wie spreken de Nederlandse taal? 260 • De Vlaamse taal 261 • Dialecten 262 • Taal en identiteit 262 • Humor 263 • Relatie tussen taal en volk 265 • Engels als tweede taal 268 • Invloed van geografie op de taal 269
Het uiten van emoties Uitingen van emoties op Nederlandse manier Het meest karakteristieke Nederlandse feest: Sinterklaas
270 270 276
inhoud
De eigenaardigheden van het Nederlandse karakter Praktisch, materialistisch, zuinig en vernieuwingsgezind
17
282 284
Zakendoen, geld, handel 284 • Zuinigheid 288 • Vrijgevigheid, liefdadigheid 293 • Het gevoel voor proporties 294 • Het Nederlandse verjaardagfeestje 296 • Het willen vernieuwen en schokkeren 298
Puriteinse levensstijl
299
Eten 299 • Kleding 301
Taakgerichtheid en doorzettingsvermogen Individualisme
304 308
Individualisme en gastvrijheid 312 • Koffie, thee, lunch en avondeten 314
Positieve levensbeschouwing: zelfverzekerdheid en zelfvertrouwen
316
Nederlandse zelfverzekerdheid 316 • Nationale passie: protestacties 320 • Gidsrol 321
GEDRAGSPATRONEN Directe stijl en kritisch gedrag Kritiek en het streven naar perfectie Omgangsvormen Directe communicatie Voorkomendheid, beleefdheid Agressiviteit Manier van discussiëren Praatgraagheid Omgaan met tijd Strakke tijdindeling en efficiënt werken Het mijden van risico’s Planning Orde, georganiseerdheid en eigenzinnigheid Vergaderingen Besteding van vrije tijd Reizen Belangstelling voor kunst
327 330 332 332 334 336 337 339 340 341 343 344 346 349 351 352 357
Musea 357 • Muziek 357
Koffiedrinken Avondcursussen, creatieve bezigheden, winkelen
358 359
18
inhoud
Sport
360
Fietsen 362 • Schaatsen 365 • Wandelen 367
Internetten Gezondheid en persoonlijk verzorging Een gezonde manier van leven Gezondheidszorg en verzekeringen Ouderen/bejaarden WAT JE MAAR BETER KUNT WETEN VOORDAT JE MET NEDERLANDERS TE MAKEN KRIJGT? Enkele praktische tips voor Hongaren in hun alledaagse contact met Nederlanders Enkele praktische tips voor Hongaren in hun zakelijke contact met Nederlanders Casestudies 1. Emancipatie 2. Zij wil niet bij haar ouders wonen 3. Verkoudheid of een serieuze griep? 4 . Universalisme en particulisme 5. Conflicten 6. Een halve Nederlander 7. De sollicitant 8. Vergadering op elke dinsdag ochtend 9. Werk en privé 10. Persoonsgerichtheid TENSLOTTE Nederlandse cultuurtest Enige aanvullende informatie over Nederland Literatuur en bronnen
369 369 369 371 372
378 384 387 387 388 389 389 390 392 394 396 398 399
408 415 419
ELLENTÉT ÉS VONZERŐ 2004-es nagyköveti kinevezésem előtt csak egyszer jártam Hollandiában és felszínesen ismertem a hollandokat. Ezért felkészülésem során érdeklődéssel fogadtam Ballendux-Bogyay Mária 2001-ben megjelent Magyar– holland találkozások című könyvét. Az olvasottaknak mindjárt konkrét hasznát is vettem 2004 őszén, amikor a magyar kulturális évad keretében minden héten felkereshettem az ország több városát. Az egyik ilyen utamon spontán megfigyelést is tehettem az olvasottakról. A könyvből ugyanis emlékeztem arra a kitételre, miszerint a hollandok, a könnyű szendvics-ebéd után, „este 6-7 óra között otthon vacsoráznak”, éspedig „húst, burgonyát és zöldséget”. Bár a tányérokba nem láttam bele, azt egyértelműen érzékeltem, hogy este 6-7 óra körül – velem együtt – a hollandok tízezrei a nagyvárosok környéki autópályákon kialakult közlekedési dugókban, autóikban ülnek, és nem otthon vacsoráznak. A tapasztaltakat, önsajnáló megjegyzésnek szánva, megosztottam a könyv szerzőjével, aki néhány hét után hivatalos statisztikával vigasztalt, miszerint a nem közlekedési dugókban ülő hollandok többsége valóban 6 és 7 óra között fogyasztja vacsoráját. Levonhattam a következtetést, hogy a társadalom normáinak és értékeinek folyamatos változása ellenére, bizonyos tipikus magatartási szokások nem változnak olyan gyorsan. A mai holland társadalmat jelentős mértékben megváltoztatták azok az események, amelyek 2001 és 2007 között játszódtak le ebben az országban. Gondolok itt a két politikai gyilkosságra (Pim Fortuyn és Theo van Gogh meggyilkolására), a 2004 októberi sztrájkhullámra és az Európai Szerződésről tartott népszavazás negatív eredményére. A szerző, ezen legújabb, Hollandia magyar szemmel című munkájában, amely a 2001-ben megjelent könyvének erősen átdolgozott, aktualizált és két új nagy feje-
20
ellentét és vonzerő
zettel kibővített változata, kronologikus sorrendben dolgozza fel és elemzi a fent említett eseményeket, hiszen ezek ismerete nélkül nehezen értené meg a magyar olvasó a holland viselkedésben bekövetkezett bizonyos változásokat. A sikeres, 2001-ben írt könyv átdolgozását és kibővítését az is indokolja, hogy Hollandia és Magyarország között igen intenzív kapcsolatok alakultak ki az elmúlt, közel egy évtized során. Ezt tükrözik a száraz statisztikai adatok (az éves kereskedelmi forgalom összvolumene 4,3 milliárd euró, Hollandia az utóbbi öt évben a második-harmadik legnagyobb befektető Magyarországon és évente több mint 300 ezer holland turista keresi fel hazánkat), de olyan izgalmas, új kulturális jelenségek is, mint például a Budapesti Fesztiválzenekar és Fischer Iván rendszeres fellépései, vagy a mai magyar irodalom (Konrád György, Kertész Imre, Esterházy Péter, Nádas Péter, Szabó Magda és Márai Sándor hollandra lefordított műveinek) „berobbanása” a holland irodalmi piacra. A kapcsolatok érdekes szegmensét jelenti a 20-25 testvérvárosi együttműködés vagy a magyarországi hátrányos helyzetűek támogatásában megnyilvánuló holland segítségnyújtás, ami sok esetben a különböző egyházi közösségek együttműködésén alapul. Csak a teljesség kedvéért említem, hogy történelme során először Hollandia és Magyarország azonos politikai, biztonsági és gazdasági struktúrák, a NATO és az Európai Unió tagjaként folytat igen szívélyes és kiterjedt együttműködést. Hollandiában szolgáló nagykövetként számomra a legkellemesebb érzést az elmúlt három és fél évben az jelentette, hogy bárhová mentem az országban, bármilyen társaságban fordultam meg, vagy a királynőtől a sarki boltosig bárkivel beszéltem, komoly érdeklődést, viszonylag alapos ismereteket és egyértelműen pozitív megítélést tapasztaltam Magyarország, a magyar nép iránt. Sokat tűnődtem azon, hogy az olvasó által kézben tartott könyvben olyan jól jellemzett magyar–holland különbözőségek ellenére a társadalmi kultúra és az emberi mentalitás terén, vajon mi lehet az oka, hogy a két nép kölcsönös szimpátiával tekint egymásra, példaszerűen együttműködik az élet minden területén, az emberek jól érzik magukat a másik társaságában, egyszóval „jól kijövünk egymással”. Mi az a nehezen megfogható kölcsönös vonzerő annak ellenére, hogy e két nép érzésvilága és értékrendje nem azonos, hiszen a hollandok és
ellentét és vonzerő
21
a magyarok eltérő szociokulturális környezetben nevelkedtek, mások a történelmi hagyományaik és részben társadalmi szokásaik. A holland férjével és holland-magyar lányaival már három évtizede Hollandiában élő és a két ország kapcsolatainak ápolásában önzetlenül szerepet vállaló Ballendux-Bogyay Mária érdekfeszítő könyve a fenti és ehhez hasonló kérdésekre ad választ, amikor bemutatja ennek a sokszínű országnak az emberi oldalát. A holland karakter rejtélyes ellentmondásainak feltárása mellett, erőssége még e könyvnek, hogy az európai és a nemzetközi civilizációs fejlődésben oly gyakran élen járó Hollandiában az elmúlt évtizedben bekövetkezett olyan politikai-társadalmi változásokról nyújt friss/korszerű információt, amelyek kontinensünk bármely országának „európai polgára” számára érdekes olvasmányként szolgálhatnak. Bogyay Mária Hollandia magyar szemmel című könyve hasznos és érdekes olvasmány mindazok számára, akik hollandokkal való érintkezéseik során a tulipánok és a vízelzáró szerkezetek mellett szeretnék e nép érzésvilágát is megismerni. 2007. október Szentiványi Gábor Magyarország hollandiai nagykövete
A SZERZŐ ELŐSZAVA Hollandia többet nyújtott eddig nekünk, mint amennyit tőlünk kapott. A holland–magyar kapcsolatok a 16. századig nyúlnak vissza. Igaz, a korábbi évszázadokban csupán néhány holland kereste fel Magyarországot és ismerte meg a magyarok nehéz életét. Ilyen volt például Aletta van der Maet, Apáczai Csere Jánosnak, a 17. századi hazai neveléstörténet nagy úttörőjének holland felesége, aki követte férjét Erdélybe. Az évszázadok során több magyar látogatta meg Németalföldet, mint ahány holland Magyarországon járt. Országaink viszonya a történelem során nem mondható szorosnak, kivéve a 17. századot, majd a két világháború közötti éveket. A török hódoltság idején, a 17. században, az Erdélyi Fejedelemség és az Egyesült Németalföldi Köztársaság között igen élénk kapcsolat fejlődött ki. A reformációt követő években a protestantizmussal rokonszenvező felvilágosult szellemű erdélyi fejedelmek sok, a németalföldi egyetemeken főleg teológiát tanulni vágyó magyar diákot (peregrinusokat) részesítettek anyagi támogatásban. A holland reformátusok is több alapítványt hoztak létre a peregrinusok megsegítésére. Így a magyar diákok a svájci és a szászországi egyetemek mellett a körükben igen népszerűvé vált holland egyetemekre is eljutottak. A 17. század, Hollandia úgynevezett „arany évszázada” után kapcsolataink inkább személyes, tudományos vagy ideológiai érdeklődésre alapozódó egyéni kapcsolatok voltak. Megváltozott azonban a helyzet az első világháborút követően, amikor a semleges Hollandia elsőként sietett segítséget nyújtani a sokat szenvedett Magyarországnak. Így például a holland református egyház és Vilma királynő védnökségével szervezett akció keretében több tízezer szegény sorsú magyar gyermek került
24
a szerző előszava
ki hosszabb-rövidebb időre az úgynevezett „gyermekvonatok”-kal holland családokhoz, akiknél testileg-lelkileg felépülhettek. Ezeknek a gyerekeknek nem kis részét fogadták örökbe holland nevelőszülők. Az elmúlt tizenhét évben Magyarország és Hollandia között a gazdasági, a szociális és a kulturális együttműködés megerősödött. A legkülönbözőbb okokból kifolyólag egyre több holland érdeklődik Magyarország iránt. A nagy multinacionális holland cégeken kívül megtalálhatók a holland érdekeltségű közép- és kisvállalatok, illetve vállalkozók is a magyar gazdasági életben. Egyre több holland vásárol házat vagy lakást magának Magyarországon, sőt sokan át is költöznek. Akadnak manapság olyan kisebb magyar falvak is, amelyekben már majdnem több holland lakik, mint magyar. A megélénkült kapcsolatok fellendítik a magyar–holland kommunikációt. E kapcsolatok kiépítése és ápolása során a partnerek számos esetben kommunikációs problémákba ütköznek. Hollandok és magyarok egyaránt többször panaszkodnak arról, hogy hiába beszélik jól mindketten a holland, a német, az angol vagy esetleg a magyar nyelvet, mégsem tudnak úgy szót érteni egymással, ahogy szeretnének. Gyakran nem maga a nyelv okoz problémát, hanem az a tény, hogy a (tárgyaló)partnerek nem ismerik egymás viselkedéskultúráját, kommunikációs szokásait. A kommunikáció ugyanis nem csupán nyelvhasználatot jelent. Sok más egyéb, nem nyelvi kód is szerepet játszik benne. Ennek a ténynek figyelmen kívül hagyása félreértésekhez vezethet. Jobban megismerve a hollandokat világossá vált számomra, hogy érzésviláguk és értékrendjük sokszor más, mint a magyaroké. Ez érthető, hiszen a hollandok is és a magyarok is más szociokulturális környezetben nevelkedtek, a két országnak eltérő történelmi hagyományai vannak, nem azonos országaink társadalmi berendezkedése, éghajlata, földrajzi fekvése, nemzeti temperamentuma stb. Ha mindezzel a holland–magyar (tárgyaló)partnerek nem számolnak, olyan konfliktusok keletkezhetnek, amelyeket el lehetett volna kerülni. Az interkulturális kapcsolatokban fellépő kommunikációs buktatók elsősorban abból adódnak, hogy a felek nem ismerik eléggé partnerük kultúráját, és így előítéleteik vannak egymással szemben. Az egyes kultúrák különbségeinek felismeréséhez elengedhetetlen, hogy saját kultúránk jellegzetességeivel tisztában legyünk. Ezért tartok könyvemben tükröt nemcsak a hollandok, hanem a magyarok elé is.
a szerző előszava
25
Mind szubjektív, mind objektív okokból kifolyólag fontosnak tartom a jó kommunikációt népeink között. A személyes okom, hogy (holland férjemmel és itt született gyerekeimmel) Hollandiában élő magyar vagyok. Az objektív ok pedig az, hogy a hosszú elszigeteltség után Magyarország számára minden, de különösen a demokratikus hagyományokkal rendelkező országgal való együttműködés nagyon fontos. A hollandok és a magyarok közötti minél zökkenőmentesebb kapcsolatok elérése érdekében arra a gondolatra jutottam, hogy két olyan könyvet írok, amelyek egymás megismerését és ezáltal a jobb megértését elősegítik. Az 1998-ban Hollandiában kiadott holland nyelvű könyvemben* a magyar nemzet lelkületét, a magyarok néhány egyedi kommunikációs szokását és ezek történelmi, valamint kultúrtörténeti hátterét mutatom be a hollandoknak. A 2001-ben megjelent „Magyar–holland találkozások” című könyvemben pedig a holland karakternek a magyartól eltérő sajátosságaival, történelmi és kultúrtörténeti hátterével kívánom megismertetni az olvasót. Jelen könyv a 2001-ben megjelent és már nem kapható könyvem átdolgozott és bővített változata. Szükség volt a szöveg frissítésére, hiszen az elmúlt hat-hét évben nagyon sok minden történt Hollandiában is. Ezért bizonyos fejezeteket nagymértékben át kellett dolgoznom, illetve két új fejezettel egészítettem ki e kiadást. Az egyik kronologikus rendben dolgozza fel azokat a legfontosabb eseményeket, amelyek 2001 és 2007 között játszódtak le Hollandiában, s a magyar olvasó számára hasznos tudnivalókat közöl, hogy az utóbbi évek holland viselkedésében bekövetkezett bizonyos változásokat könnyebben megértse. A másik új fejezet tippekkel, ötletekkel kíván segítséget nyújtani magyaroknak arra az esetre, ha szociális, kulturális és üzleti kapcsolataik során hollandokkal van dolguk. A mindennapi életből vett esettanulmányok még nyomatékosabban hívják fel a figyelmet arra, hogy a holland–magyar interkulturális kapcsolatokban milyen „meglepetések” érhetik a feleket. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a holland kultúrát kevésbé ismerők gyakran összetévesztik a Holland tartományt az egész országgal. * A holland nyelvű könyv címe: Hongaars – Nederlandse bespiegelingen – overbruggen van een culturele kloof bij sociale en zakelijke contacten, vagyis: Magyar–holland szemlélődések; a szociális és az üzleti kapcsolatok során felmerülő kulturális különbségek áthidalása.
26
a szerző előszava
Forrás: Holland Külügyminisztérium Külföldi Tájékoztató Szolgálata
a szerző előszava
27
A közhasználatban ugyanis ennek a tartománynak a neve terjed ki az egész államalakulatra, mivel e tartomány az évszázadok során fontos szerepet játszott a németalföldi, illetve a holland történelemben. Ma is az ország gazdasági, politikai és kulturális központja, és az egész országban beszélt „művelt nyelv” is ennek a tartománynak a dialektusa. A Holland tartomány tulajdonképpen két nyugati (tenger)parti területből áll: Észak- és Dél-Holland tartományokból. Ha a hollandok az egész országról, annak mind a tizenkét tartományáról beszélnek, Néderlandot mondanak. Könyvemben magam is főleg a Holland tartományban élők jellegzetes tulajdonságaival foglalkozom, mivel egyrészt én is itt élek, így az itt lakók magatartását jobban ismerem, másrészt a tizenkét holland tartomány közül ma is ez a legdominánsabb az országban. Külön fejezetet szentelek a holland történelemnek, a kulturális különbségek gyökerei ugyanis nagymértékben a történelemben rejlenek. Nem lehet egy népet megismerni és megérteni anélkül, hogy múltjában ne lennénk legalább egy kicsit tájékozottak, hiszen a történelem sok esetben megvilágítja a számunkra idegen viselkedésmód hátterét, s ezáltal a más kultúrák képviselőinek magatartását is jobban megérthetjük. Könyvem gyakorlati jellegű, mindennapi tapasztalatokon alapul, nem tudományos igénnyel íródott. Nem ad részletes eligazítást, melynek segítségével a magyarok megtanulhatják, hogy pontosan mit tegyenek, ha hollandokkal van dolguk. Csupán segédeszköz azoknak, akik a hollandok magatartását, életmódját, érték- és normarendszerét s egy kicsit talán a lelkivilágát is szeretnék (jobban) megismerni. Abban a reményben bocsátom útjára könyvemet, hogy közérthető útmutató lesz azoknak a magyaroknak a számára, akiknek a hollandokkal intenzívebb kapcsolatuk van, legyen az üzleti jellegű, testvérvárosi együttműködés vagy más egyéb tevékenység. Nagyon sok köszönettel tartozom a Magyar Köztársaság hollandiai nagykövetének, Szentiványi Gábornak, akinek ösztönzése és hasznos útmutatásai nagymértékben segítették elő e könyv megszületését. Megtisztelőnek tartom továbbá, hogy oly nagy gonddal írta meg könyvem előszavát. A könyvem írása során adott hasznos szakmai tanácsokért köszönetet mondok dr. Gergely Andrásnak, az ELTE történészprofesszorának, dr. Szegvári Katalinnak, az ELTE Jogtudományi Kara Egyetemes Állam-
28
a szerző előszava
és Jogtudományi Tanszéke professzorasszonyának, Piri Zoltán Hollandiában élő történésznek, valamint Gábor Dzsingisznek, hollandiai politikusnak, volt államtitkárnak és diplomatának. Ugyancsak megköszönöm Jan Muldernek, a Pantel Távközlési és Kommunikációs Rt. volt magyarországi vezérigazgatójának és Jaap Vossesteinnek, a Holland Királyi Trópusi Intézet interkulturális trénerének praktikus tanácsait. Köszönet jár a holland Rijksvoorlichtingsdienst Sajtó és Protokoll Osztályának a holland királyi családról készített és tulajdonát képező fényképek könyvemben való felvételének engedélyezéséért. Nagyon nagy segítségemre szolgált a férjemmel tartott sok-sok holland– magyar szemlélődés. Külön köszönet jár a könyv támogatóinak. Végül, de nem utolsósorban köszönetet mondok kiadómnak és lektoromnak a jó együttműködésért. Élvezetes olvasást és kellemes, valamint hasznos holland–magyar kapcsolatokat kívánok. Heemstede, 2007. október Bogyay Mária
WAAR GAAT DIT BOEK OVER? Deze informatie is bedoeld voor Nederlanders die dit boek aan hun Hongaarse relaties willen geven om hen kennis te laten maken met de Nederlanders, hun gedrag en hun achtergronden. Wat behandelt dit boek en hoe? Ez a holland nyelvű információ azoknak a hollandoknak szól, akik szeretnék tudni, hogy milyen témákról szól ez a magyar nyelvű könyv, mielőtt megvásárolnák magyar barátaiknak, ismerőseiknek vagy kollégáiknak.
Waarom heb ik dit boek geschreven? Om zowel persoonlijke als algemene redenen vind ik een goede communicatie tussen Nederland en Hongarije erg belangrijk. Mijn persoonlijke reden is dat ik afkomstig ben uit Hongarije, maar in Nederland leef en een Nederlandse familie heb. De algemene reden is dat na een lange periode van isolatie internationale samenwerking voor Hongarije broodnodig is. Dit zijn de redenen dat ik ertoe ben gekomen om twee boeken te schrijven. In mijn Nederlandstalige boek* beschrijf ik enkele typische karaktertrekken van de Hongaren en hun (cultuur)historische achtergronden. In het Hongaarstalige boek kunnen Hongaren kennismaken met Nederlandse gewoonten, aardig- en eigenaardigheden en met hun achtergronden.
* HONGAARS – NEDERLANDSE BESPIEGELINGEN: overbruggen van een culturele kloof bij sociale en zakelijke contacten; Lemma, Utrecht 1998.
30
waar gaat dit boek over?
Hongaars – Nederlandse contacten De Hongaars – Nederlandse contacten gaan terug tot de zestiende eeuw. In vroeger tijden leerde slechts een enkele Nederlander het zware Hongaarse leven kennen. Zo iemand was in de zeventiende eeuw de Utrechtse Aletta van der Maet, echtgenote van János Apáczai Csere (1625–1659), de pionier op het gebied van het Hongaarse onderwijs. Hij studeerde onder andere in Franeker, Leiden, Utrecht en Harderwijk. Aletta vergezelde haar man bij zijn terugkeer naar Transsylvanië. De contacten tussen onze beide landen zijn in de loop der tijden van aard veranderd. In de zeventiende eeuw, tijdens de Turkse bezetting van Hongarije, speelden de contacten tussen Transsylvanië en de Republiek der Zeven Verenigde Provinciën een grote rol. Dankzij het omarmen van de reformatie hield Transsylvanië (een semi-onafhankelijk vorstendom onder Turks protectoraat van 1542 tot 1691) voor de Hongaarse natie de culturele aansluiting met het christelijke deel van Europa in stand. In die tijd gingen duizenden, hoofdzakelijk studenten uit Transsylvanië, de zogenoemde peregrini, naar de republiek om daar te studeren… Na die tijd waren de contacten vooral individueel, gebaseerd op persoonlijke, ideologische of wetenschappelijke interesse. Na de Eerste Wereldoorlog bood het neutrale Nederland als eerste het verarmde Hongarije hulp. Onder auspiciën van koningin Wilhelmina werd in Nederland de Landelijke Kinderbeschermingsliga opgericht. Deze liga organiseerde rond 1920 de ‘kindertreinacties’ tussen Hongarije en Nederland. Met deze treinen zijn ongeveer dertig- tot viertigduizend arme Hongaarse kinderen naar Nederland en België gehaald om hier in gezinnen aan te sterken. Veel van deze kinderen zijn in Nederland of in België gebleven, vaak geadopteerd door hun pleegouders. In de afgelopen vijftien jaar zijn de economische, sociale en culturele contacten tussen Hongarije en Nederland sterker geworden. Om verschillende redenen krijgen Nederlanders meer belangstelling voor Hongarije. Naast bijna alle grote Nederlandse multinationals, zijn er veel vestigingen van het Nederlandse midden – en kleinbedrijf op de Hongaarse markt aanwezig. Ook zijn er steeds meer Nederlanders, die een huis of appartement in Hongarije kopen, en zelfs naar Hongarije emigreren. Er zijn nu
waar gaat dit boek over?
31
al Hongaarse dorpjes waar meer Nederlanders wonen dan Hongaren! Sinds de toetreding van Hongarije tot de Europese Unie in 2004, stijgt ook het aantal Hongaren, dat met Nederlanders te maken krijgt door culturele, sociale en zakelijke activiteiten. Door deze actieve contacten wordt de communicatie tussen onze landen intensiever.
Cultuur en karakter Bij Hongaars–Nederlandse communicatie ontstaan vaak wrijvingen die kunnen worden vermeden. De problemen komen voort uit verschillende sociaal – culturele omgeving waarin mensen zijn opgegroeid. De sociaal – culturele omgeving bepaalt immers onze manier van denken en handelen. Als de manier van denken en handelen veel van elkaar verschilt, dan spreken we over cultuurverschillen. Dit heeft praktische consequenties in het dagelijkse leven. Er kunnen onverwachte en onbedoelde struikelblokken en misverstanden ontstaan tijdens interculturele contacten. Zelfs als de taal geen barrière vormt, kunnen we door onvoldoende bekendheid met elkaars cultuur problemen krijgen tijdens het samenwerken. Want communicatie omvat niet alleen taal maar ook non-verbale interactie. Het probleem is, dat het verschil in denkwijze tussen verschillende culturen vaak niet tijdig wordt onderkend. Mijn doel met dit boek is te bereiken dat Hongaren Nederlanders beter begrijpen. Ik laat Hongaren met enkele typische karaktertrekken van de Nederlanders kennismaken. Voorzien van kennis over de Nederlandse eigenschappen, zullen – naar ik hoop – Hongaren de Nederlanders minder snel beoordelen naar hun eigen waarden en normen. Zo worden misverstanden, die een relatie ongewild kunnen verkillen, voorkomen. Door elkaar beter te leren kennen, kunnen we een betere verstandhouding tussen onze culteren tot stand brengen. Naast de Nederlandse karaktertrekken en hun historische en cultuurhistorische achtergronden, beschrijf ik ook enkele Hongaarse eigenschappen. In mijn boek wil ik zowel Nederlanders als Hongaren een spiegel voorhouden. Immers, om inzicht te krijgen in een voor ons onbekende cultuur, moeten wij eerst onze eigen cultuur goed begrijpen.
32
waar gaat dit boek over?
In dit boek wijs ik erop dat men bij alle interculturele beschouwingen bepaalde grondbeginselen voor ogen moet blijven houden. Ik denk aan aspecten, als: • Binnen één land zijn er grote verschillen in gedragspatronen. Bijvoorbeeld Amsterdam is anders dan andere delen van het land, en de provincie Limburg is niet te vergelijken met de provincie Groningen… • Als we het over nationaal karaktertrekken hebben, moeten we waken voor generalisatie en stereotypen, alhoewel ze een kern van waarheid kunnen bevatten. • De omgangsvormen in het alledaagse leven gelden ook in het zakelijk verkeer. De nationale cultuur heeft ook zijn invloed op de manier van werken.
De tweede herziene versie Dit boek is de tweede herziene en uitgebreide versie van mijn in 2001 verschenen en thans uitverkochte boek, Magyar – Holland találkozások / Hongaars – Nederlandse ontmoetingen. Het was nodig om deze eerste versie te actualiseren, want in de afgelopen zeven jaar is er in Nederland het nodige gebeurd. Daardoor moest ik enkele hoofdstukken herzien. Verder heb ik deze tweede uitgave met twee nieuwe hoofdstukken aangevuld. Het ene hoofdstuk behandelt in chronologische volgorde belangrijke Nederlandse gebeurtenissen tussen 2001 en 2007. Het andere hoofdstuk legt aan de hand van casestudies uit, waar de Hongaren in hun contacten met Nederlanders op moeten letten. Een bijzondere nadruk is daarbij gelegd op de Nederlands – Hongaarse zakencultuur. Wil men een land begrijpen, dan is kennis van de geschiedenis van groot belang, zo niet onmisbaar. Dit geldt ook voor Nederland. Zoals de geopolitieke ligging en de woelige geschiedenis bepalend zijn geweest voor de Hongaarse volksaard, zo zijn de Nederlanders in grote mate gevormd door het Calvinisme en door de sterk verstedelijkte republiek met zijn pragmatische en verburgerlijkte stadsbestuurders. Daarom vind ik dat een tamelijk uitgebreide informatie over de Nederlandse geschiedenis een plaats moet hebben in dit boek.
waar gaat dit boek over?
33
Voor de structuur van dit boek is steun gezocht bij het model van de Nederlandse sociaal psycholoog professor Geert Hofstede. Volgens dit model kunnen de verschillen tussen nationale culturen tot vijf fundamentele punten herleid worden: 1. de verhouding van de burgers tot het gezag 2. de relatie van het individu tot de samenleving 3. de opvattingen over masculiene en feminiene waarden 4. de wijze waarop een samenleving omgaat met agressie en conflict. 5. langetermijn- en kortetermijndenken Met hulp van het Hofstede – model probeer ik in mijn boek de Hongaars – Nederlandse cultuurverschillen aan de hand van familie, school en werk te laten zien en begrijpen. Dit boek is voortgekomen uit praktische, alledaagse ervaringen en heeft geen wetenschappelijke pretenties. Het is ook geen instructieboek, waaruit Hongaren kunnen leren om in Nederland hun weg te vinden. Het dient als hulpmiddel om het Nederlandse gedrag beter te begrijpen en erop te kunnen inspelen. Ik hoop dat de belangstellende veel herkenbaars zal vinden, en daarnaast dat dit boek voor velen toegankelijk zal blijken. Dit boek heeft kunnen verschijnen dankzij de financiële steun van • Aegon NV, • ING Bank Hungary, • KLM Central Europe, • MALEV Hungarian Airlines, • Sanoma Magazines International Aan bovengenoemde ondernemingen ben ik veel dank verschuldigd voor hun steun en stimulans. Heemstede, oktober 2007. Mária Ballendux-Bogyay
