!
B A B A K U TAT Ó HÍRLEVÉL !
!
!
!
!
!
!
!
!
!
!
2015 ősz!
Közép-európai Egyetem Kognitív Fejlődéslélektani Kutatóközpont
BEKÖSZÖNTŐ KEDVES CSALÁDOK! Az elmúlt évben nagy változás történt a Babalabor életében: a Hattyúházat elhagyva a belváros szívébe költöztünk. Köszönjük, hogy azóta is változatlan lelkesedéssel látogattok bennünket, hiszen tudós babáitok nélkül nem valósulhattak volna meg az idei hírlevélben bemutatott vizsgálatok sem. Fogadjátok szeretettel elmúlt évünk és közös munkánk termését.
I. Az elmúlt évben ... II. Vizsgálati módszereink III. Kutatásaink - Kifordítom - Befordítom - Hány tárgyat vársz? - Bobó - Amikor valami nincsen - Mit kedvel a zöld téglatest? - Magyar lámpakapcsolás - Hogyan segítsek? - A macskát vagy a tollat kéred? - Mutass és taníts!
IV. Hírek a laborban V. Elköszönő
AZ IDEI HÍRLEVÉLBEN
- Teleport - Kitalálós játék - Névmemória - Hol van a tacok? - Vödrös - Csörgős - Bukuci
! ! ! ! ! ! ! !
2
B A B A K U T A T Ó HÍRLEVÉL I. AZ ELMÚLT ÉVBEN... Az elmúlt év legfontosabb eseménye volt, hogy hosszú előkészületek után elköltöztünk a szívünknek kedves, családias hangulatú Hattyúházból, és elfoglaltuk új székhelyünket a CEU főépületeihez közel a Bazilika szomszédságában. Az előkészületek, a be-és kicsomagolás, majd az új laborok felállítása hosszú hónapokat vettek igénybe, így vizsgálatainkat is fel kellett függesztenünk egy időre. Másfél hónapos kihagyás után, 2015. májusa óta azonban újult erővel folyik a munka, immáron az Október 6. utca 7. szám alatt.
Új központunkban az egyik jelentős változás, hogy kutatóink irodái az első emeleten kaptak helyet, így
a hatamas alapterületű földszint csak
a babafogadásra illetve a laborok számára lett
berendezve. Míg az apróságok látható boldogsággal veszik birtokba a hatalmas játszósarkokat, addig kutatóink számára az az öröm, hogy immár 6 különálló laborban sokban új számítógépekkel és eszközökkel - tudják tesztelni az apróságok gondolkodásbeli képességeit. A recepció mellett kialakítottunk egy baba-mama mosdót is, hogy még kényelmesebbé tegyük Számotokra az ittlétet. Reméljük, hogy éppen annyi örömötöket lelitek az új helyünkben, mint mi. Kognitív Fejlődéslélektani Kutatóközpont - Babakutató - HÍRLEVÉL 2015. ősz
3
B A B A K U T A T Ó HÍRLEVÉL I. AZ ELMÚLT ÉVBEN... - 2014/15-ben a költözés ellenére is sok-sok vizsgálatot futtattunk, összesen 1541-et.
!
- Kutatóink közül, akik sok-sok cikket, könyvfejezetet publikáltak tavaly óta, kiemekedik vezető professzorunk, Csibra Gergely, aki többi kollégánkkal együtt összesen nyolc tanulmánnyal jelentkezett az elmúlt évben. - Több vizsgálatunk, melyekről a korábbi hírlevelekben olvashattatok, most jutott el oda, hogy nemzetközi, angol nyelvű tudományos szakfolyóiratban jelent meg. Ilyen volt például a “Te vagy a fogó!”, szótanulással kapcsolatos vizsgálatunk a 2013-as vagy a “Banánhámozó” és a “Bimm-bamm” című kutatásunk a 2012-es hírlevélből. - Kovács Ágnes kolléganőnk két jelentős, a kisbabák tudatelméletét is tárgyaló elméleti írást publikált. - Tauzin Tibor kollégánk pedig korábbi, kutyákkal kapcsolatos összehasonlító pszichológiai vizsgálataival keltett nagy médiavisszhangot. - Angol nyelvű publikációinkat nyomtatott formában megtaláljátok a Babalabor recepcióján vagy a CEU következő oldalán: http://publications.ceu.edu/publication_search/results/taxonomy%3A725
!
- Sokatok által ismert kedves kollégánk, Téglás Ernő 1,5 millió eurós támogatást nyert az Európai Kutatási Tanácsnál “A logikai gondolkodás alapjai csecsemőkorban” című pályázatával. Szívből gratulálunk!
!
- Laborunk több új munkatárssal gazdagodott az elmúlt évben. Róluk az utolsó előtti fejezetben olvashattok.
Kognitív Fejlődéslélektani Kutatóközpont - Babakutató - HÍRLEVÉL 2015. ősz
4
B A B A K U T A T Ó HÍRLEVÉL
I. AZ ELMÚLT ÉVBEN :)
Kognitív Fejlődéslélektani Kutatóközpont - Babakutató - HÍRLEVÉL 2015. ősz
5
B A B A K U T A T Ó HÍRLEVÉL II. Vizsgálati módszereink, avagy honnan tudhatjuk, hogy mire gondolnak a kisbabák? Honnan tudjuk, milyen kognitív készségekkel rendelkeznek már a különböző korú babák, és milyenekkel nem? Hogyan kutatható ez a tudományterület? Az alábbiakban a laborunkban használatos kutatási módszereket és eszközöket mutatjuk be röviden. NÉZÉSI IDŐ (“LOOKING TIME”) * Életkor: 6-15 hónapos babák * Kérdés: észrevesznek-e bizonyos változásokat a bemutatott videókban vagy sem * Alapelv: minél meglepőbb, váratlanabb egy képsor (pl. sokszor egymás után egy labdával játszott a kutya a videóban, aztán hirtelen egy macskával) vagy az elvárásaiknak meg nem felelő a bemutatott esemény (pl. egy tárgy, aminek meg kellene állnia egy falnál, átgurul azon - ez ellentmond a fizika szabályainak), annál tovább fogják nézni a babák * Módszer: A babák szemét (a tekintetüket) kamerával rögzítjük, majd elemezzük úgy, hogy a nézésük idejét ezredmásodpercekben határozzuk meg, majd ezt hasonlítjuk össze a különböző videók/ csoportok között. * Példa: az egyik kutatásunk 9 hónapos babáknál vizsgálta, hogy észreveszik-e a dolgok számának illetve fajtájának változását? (például, hogy három kiskacsából kettő lett, illetve három kiskacsából három kis vödör lett). * Azt figyeltük meg, hogy ha a kísérletvezető nem szól a babához, csak elvégzi a cserét, akkor a babák jobban észreveszik a számbéli változást, mint a tárgy fajtájának változását. (Vagyis hosszabban néznek a váratlan végkimenetelnél, amikor három tárgyból kettő lesz, de nem néznek hosszabban, hogyha más tárgyakat látnak az eredetiek helyett.) * Ez a nézési mintázat viszont megfordul, hogyha a babákat üdvözlik, rájuk mosolyognak, vagyis kommunikálnak velük: ez esetben a tárgy fajtájának megváltozását veszik inkább észre. Ez feltételezhetően azért van, mert a kommunikáció felhívja a figyelmüket a tárgy sajátos jegyeire. (“Hány darab és milyen fajta?” 2010 őszi hírlevél) * Példa a mostani hírlevélből: Hány tárgyat vársz? (9. old.), Magyar lámpakapcsolás (12. old.)
Kognitív Fejlődéslélektani Kutatóközpont - Babakutató - HÍRLEVÉL 2015. ősz
6
B A B A K U T A T Ó HÍRLEVÉL II. Vizsgálati módszereink SZEMMOZGÁSKÖVETŐ (“EYE-TRACKER”) * Életkor: 6-20 hónapos babák * Kérdés: hova néznek, konkrétan mit és mennyi ideig figyelnek a babák a videókban? * Alapelv: az ember általában arra fókuszál, ami érdekli, amit relevánsnak tart, vagy ahonnan a megoldást várja, így ezzel az eszközzel megtudhatjuk, mennyi ideig nézi a baba a kép egyes részleteit, vagyis mi az, ami a legjobban leköti a figyelmét, tehát következtetni tudunk arra, hogy hogyan gondolkodik a baba a látottakról * Módszer: a szerkezet egy ártalmatlan infravörös fényt bocsát ki, amely visszaverődik a baba szeméről, és a műszer a visszaverődés alapján pontosan meg tudja mérni, hova néz a pici egy adott időpillanatban. Ezt utólag egy piros vagy zöld pont formájában (l. a képen) látjuk mi a videóra vetítve, mely a baba szemmozgásának megfelelően cikázik a képernyőn. :) * Példa: Vajon a babák összekapcsolják-e egy-egy használati tárgy képét az azt használó testrésszel? Ha például mutatunk egy cipőt, majd utána egymás mellett egy kezet és egy lábat, a babák inkább a lábra néznek-e, illetve hosszabban nézik-e a lábat, mint a kezet? Az 1 éves babáknál kimutatható, hogy összekapcsolják a cipőt a lábbal, a kesztyűt a kézzel, kanalat a szájjal, és a telefont a füllel (2012 őszi hírlevél). * Példa a mostani hírlevélből: Kitalálós játék (17. old.), Névmemória (18. old.) A tollat vagy a macskát kéred? (14. old.) stb. VISELKEDÉSES * Életkor: 14-24 hónapos gyerekek * Kérdés: hogyan viselkednek a gyerekek különböző játékos helyzetekben? * Alapelv: a gyerekek a meglévő tudásuk alapján alakítják a viselkedésüket * Módszer: az általunk kreált, kontrollált játékos szituációkat videóra vesszük, és utólag azt elemezzük, hogy pl. mit és mennyi ideig kerestek, mit választottak a babák * Példa: egy dobozban elrejtünk két sípot a 14 hónapos gyerekek szeme láttára, majd miután kiveszünk egyet/ mindkettőt, azt vizsgáljuk, milyen hosszan kutatnak a bentmaradt után. A mérésből kiderül, hogy a gyerekek fejben tudják tartani, hogy hány tárgy került be/ ki a dobozból, sőt azt is, hogy a mellettük lévő másik személynek mi a tudása a helyzetről. (“Sípok a dobozban” című vizsgálat a 2013-as hírlevélből) * Példa a mostani hírlevélből: Kifordítom - Befordítom (8. old.), Bobó (10. old.) Vödrös (20.old.) Csörgős (21. old.) Bukuci (22.old.) Kognitív Fejlődéslélektani Kutatóközpont - Babakutató - HÍRLEVÉL 2015. ősz
7
B A B A K U T A T Ó HÍRLEVÉL II. Vizsgálati módszereink EEG (“ELEKTROENKEFALOGRÁF”) *Életkor: 8-10 hónapos babák *Kérdés: a kognitív funkciókért (gondolkodásért) felelős szervünk az agy, így központi kérdésünk, hogy megértsük, milyen összefüggésben áll bizonyos agyterületek tevékenysége bizonyos mentális állapotokkal, viselkedésformákkal. *Alapelv: a különböző bemenetek (látott, hallott stb. információk) az agy bizonyos régióiban hatásokat váltanak ki: az idegsejtek elektrokémiai kommunikációja révén ezek pedig mérhetőek. *Módszer: az agysejtek kommunikációja által generált gyenge elektromos jelet egy fejre helyezett speciális sapkával tudjuk mérni, melyben sok apró érzékelő van elhelyezve puha szivacspárnába ágyazva. Ezt az EEG-hálót speciálisan csecsemők számára fejlesztették, és képes arra, hogy az ún. elektroenkefalogram formájában monitorra vetítse nekünk a baba agyhullámait. :) * Példa: Felnőtteknél dokumentált jelenség, hogy ha egy szó nem illeszkedik a szövegkörnyezetbe, akkor egy speciális, ún. N400 agyhullám jelentkezik. Amikor az asszisztens 9 hónapos babáknál rámutatott pl. egy autóra és azt mondta, “alma”, a babáknál is megjelent ez a bizonyos, téves megnevezésre utaló hullám. A vizsgálatból tehát kiderült, hogy a 9 hónaposok értik a kérdéses szavakat. (“Hoppá, egy alma!”, 2014 őszi hírlevél) NIRS (“OPTIKAI TOPOGRÁF”) * Életkor: 6-9 hónapos babák * Kérdés: milyen kapcsolatban van a babák gondolkodása az agyuk működésével? * Alapelv: amikor az emberi agy valamelyik része dolgozik, akkor arra a területre több oxigént szállít a véráram. Ezt a tényt használjuk fel ahhoz, hogy megvizsgáljuk, melyik része aktív az agynak a különböző mentális folyamatok közben. * Módszer: A baba egy kényelmes fejpántot visel. A fejpánton lévő apró LED fényforrások által kibocsájtott fény áthalad az agykérgen, és visszaverődik, amit a pánt érzékel, így mérhetővé válik a kibocsátott és a visszaverődő fény közötti különbség. A hemoglobinban gazdag, tehát aktív területeken a fény jobban elnyelődik, mint a kevésbé aktív részeken. - A NIRS gép ennek alapján méri, hogy éppen mely területek aktívak, vagyis, hogy a baba melyik terület(ek)et használja a kérdéses videó megértéséhez. * Példa: Mely agyterületet használják fel a babák arra, hogy képesek legyenek “megőrizni” egy tárgyat az emlékezetükben akkor is, ha nem látják? (ún. “tárgyállandóság”). Ezzel az eljárással vizsgáltuk, mi történik a babák fejében akkor, amikor pl. a videóban bemutatott béka egy paraván mögött, illetve a többi béka között “eltűnik”. (“Elbújt, köddé vált, elvegyült”, 2013-as hírlevél) Kognitív Fejlődéslélektani Kutatóközpont - Babakutató - HÍRLEVÉL 2015. ősz
8
B A B A K U T A T Ó HÍRLEVÉL III. VIZSGÁLATOK ÉS EREDMÉNYEK Kifordítom - Befordítom
!
Ez a vizsgálat egy korábban futott kísérlet folytatása. (2013-as hírlevél: Mit tud a másik?) Ebben a kutatássorozatban azt vizsgáljuk, hogy követik-e a babák azt, hogy valaki más mit tud arról, hogy mi van elrejtve egy dobozban. Az új változatban olyan különleges tárgyakat használunk, amik két különböző alakot is tudnak ölteni, és az egyikből a másikba át tudnak alakulni.
KAMPIS Dorka
A vizsgálat során megmutatunk egy dobozt a babának, amibe nem lehet belelátni, de ki-be lehet tenni tárgyakat egy eltakart nyíláson. Képzeljük el, hogy egy ilyen dobozba látjuk, ahogy betesz valaki egy madarat, majd picivel később kivesz egy sünit. Mire gondolhatunk ekkor? Feltehetően arra, hogy a madár még benne van a dobozban. Ha azonban megmutatja az illető, hogy a madár át tud alakulni sünivé, akkor nem meglepő, ha más alakban jön ki, mint ahogy bement, hiszen tudjuk, hogy ez ugyanaz a tárgy lehet. Ebben a kutatásban azt vizsgáljuk, hogy a babák meghozzák-e ezt a következtetést, és ha igen, más szemszögéből is tudnak-e követni hasonló eseményeket. Például, ha valaki nem tud arról, hogy egy tárgy két alakot tud ölteni, akkor tévesen azt gondolhatja, maradt még egy tárgy a dobozban.
!
Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy 14 hónaposan figyelemmel követik ezeket az eseményeket, és még arra is emlékeznek, hogy egy másik személy mit tud (helyesen vagy tévesen) az éppen elrejtett tárgyakról.
!
Kognitív Fejlődéslélektani Kutatóközpont - Babakutató - HÍRLEVÉL 2015. ősz
9
B A B A K U T A T Ó HÍRLEVÉL Hány tárgyat vársz?
Rubeena SHAMSUDHEEN Ebben a vizsgálatunkban arra voltunk kíváncsiak, mikor és hogyan tanulják meg a babák, hogy megkülönböztessenek egy tárgyat a másiktól, illetve kövessék, hogy hány tárgy szerepel egy eseményben. 9 hónaposoknak megmutatunk egy tárgyat, ami aztán eltűnik egy paraván mögött. Ezután egy másik tárgyat mutatunk nekik, ami szintén eltűnik. Amikor a paraván felemelkedik, a babák 1, illetve 2 tárgyat találnak ott. Ha a babák meg tudták különböztetni, és követni tudták a tárgyakat, akkor 2 tárgyat várnak el, tehát meglepetésre (hosszabb nézési időre) számíthatunk, ha csak egy tárgyat mutatunk nekik.
Korábbi vizsgálatokból tudjuk, hogy a 9 hónapos babák tudják ilyen módon követni és azonosítani a tárgyakat, de csak akkor, ha két különböző típusú tárgy szerepel (pl. egy cipő és egy labda), és hogyha megnevezik számukra a látott tárgyakat („Nézd csak, egy cipő!”). Egy általunk végzett korábbi vizsgálat arra utal, hogy nem feltétlenül kell megnevezni a tárgyakat, elég, hogyha a babához szólunk, és kommunikatív gesztusokat alkalmazunk. (Tehát nem a megnevezés, hanem maga a kommunikáció segíti a babákat a tárgyak azonosításában.) A jelenlegi vizsgálatban azt mérjük fel, hogy a kommunikatív bemutatás képessé teszi-e a babákat arra is, hogy ugyanazon kategóriába tartozó tárgyak között is tudjanak különbséget tenni, és követni őket. (Pl. mindkét tárgy egy-egy cipő.) Kutatásunk még folyamatban van, a kapott eredményről egy későbbi hírlevelünkben számolunk be.
Kognitív Fejlődéslélektani Kutatóközpont - Babakutató - HÍRLEVÉL 2015. ősz
10
B A B A K U T A T Ó HÍRLEVÉL Bobó - Amikor valami nincsen
SZABÓ Eszter Ebben a vizsgálatban arra voltunk kíváncsiak, hogy a babák értik-e a
’nincsen’ szó jelentését; értik-e, hogy ez a szó valaminek a hiányára utal. Bár sok kutatás kimutatta, hogy már néhány hónapos csecsemők is ügyesen követik a tárgyak számát – például amikor egy paraván mögé rejtünk 1, 2, 3 labdát – úgy tűnik, pici korban még nem tartják számon azt, ha valami már nincsen – például, ha kivettük az összes labdát a paraván mögül. Úgy tűnik, hogy az arról való gondolkodás, hogy mi van és hogy mi nincsen, máskor jelenik meg a fejlődés során. Ez nem olyan meglepő, ha belegondolunk, hogy körülöttünk a világban sehol sem tudunk rámutatni valamire, ami éppen nincsen, tehát valószínűleg absztraktabb tudásról van szó.
!
Ebben a vizsgálatban azt játszottuk 18 hónapos babákkal, hogy elrejtettünk egy érdekes játékot - Bobót- két átlátszatlan pohár közül az egyikbe. A babák nem láthatták, hogy a két pohár közül melyikben lehet Bobó, csak abból tudhatták kikövetkeztetni, hogy a vizsgálatvezető elmondta, hogy melyik pohárban nincsen, amit keresnek. Az volt a hipotézisünk, hogy ha a babák tudják, hogy a nincsen szó Bobó hiányára utal, akkor elkerülik azt a poharat, és inkább választják a másik lehetséges rejtekhelyet, amikor megkeresik a játékot. Eredményeink szerint a 18 hónaposak így is tesznek.
! Jelenleg a Harvard Egyetemmel együttműködve azt vizsgáljuk, hogy vajon különböző nyelvekben hasonlóan alakul-e az olyan negációt kifejező szavak elsajátítása, mint a ’nem’ és a ’nincsen’. Erről bővebben a Csörgős című vizsgálatunk leírásában (21. oldal) olvashattok.
Kognitív Fejlődéslélektani Kutatóközpont - Babakutató - HÍRLEVÉL 2015. ősz
11
B A B A K U T A T Ó HÍRLEVÉL Vajon mit kedvel a zöld téglatest?
KAMPIS Dorka Nekünk, embereknek vannak céljaink, amik alapján cselekszünk (pl. odamegyünk a hűtőhöz kivenni egy fagyit), vannak preferenciáink (pl. a csoki vagy a vanília fagyit kedveljük jobban), és vannak vélekedéseink (pl. hogy melyik polcon van a vanília fagyi). Milyen más ’lényekre’ igaz ez? Korábbi kutatások alapján úgy tűnik, hogy ha valami magától mozog, és annak jelét mutatja, hogy ’önmozgóan’ megy oda például két tárgy közül az egyikhez, akkor ezt célirányosként értelmezik a babák. Erre abból következtetünk, hogy később is azt várják, hogy ahhoz a tárgyhoz menjen oda akkor is, ha az a tárgy már máshol van.
Ebben a kutatásban azt vizsgáljuk, hogyan raknak össze több, külön érkező információt egy ilyen ’lényről’, amit szakszóval ágensnek nevezünk. Ha látnak a babák egy ágenst, aki egy bizonyos tárgyat kedvel, majd utána kapnak további információt erről az ágensről, továbbra is célirányosként értelmezik a viselkedését? Illetve, ha ez az új információ arra utal, hogy nem is magától mozog, felülírják korábbi értelmezésüket? E két kérdés közül az elsőt célozza a vizsgálat első fele, amit nemrég kezdtünk. Úgy tűnik, a 9 hónapos babák minden gond nélkül illesztenek be új tudást a már meglévő tapasztalataikba, és továbbra is azt várják, hogy a zöld téglatest, vagyis az ágens, ugyanazt a tárgyat kedvelje, amit korábban. Kognitív Fejlődéslélektani Kutatóközpont - Babakutató - HÍRLEVÉL 2015. ősz
12
B A B A K U T A T Ó HÍRLEVÉL Magyar lámpakapcsolás
Nazli ALTINOK Ha valaki megszólítana bennünket azzal a szándékkal, hogy tanítson nekünk valamit, és bemutatná, ahogyan a fejével kapcsol be egy lámpát, két dolgot feltételezhetnénk: vagy azt, hogy teljesen idegen, értelmetlen módon használta az illető a fejét, hiszen a kezével könnyebb lett volna, vagy azt, hogy annak valami különös jelentősége kell, hogy legyen, hogy a “kézenfekvőnél rosszabb” megoldást választotta. Ez utóbbi esetben az eseménysor úgy értelmezhető, mint társas szempontból fontos tudás, amelyet egy bizonyos csoport tagjai egymás között alkalmaznak (pl. “ezt mi így csináljuk” ez egy szokás vagy ritualé). Lehetséges, hogy a babák is feltételezik, hogy ezek mögött a “furcsa” cselekvések mögött egyfajta kulturális tudás vagy szokás áll, ami egy adott (nép)csoportra jellemző?
Egy magyarul beszélő szereplő megmutatta, amint a fejével bekapcsolja a lámpát. Ezután a babák egyik fele (“magyar csoport”) azt látta, amint két magyarul beszélő, másik fele pedig azt, hogy két kínaiul beszélgető szereplő belép: az egyikük a könyökével kapcsolja be a lámpát, a másikuk a fejével (úgy, hogy azt a homlokához emeli). Amennyiben a babák kulturális tudásátadást feltételeznek a furcsa, fejjel való bekapcsolás mögött, csodálkoznak, ha azt látják, hogy egy magyar szereplő végül mégis a könyökét használja, és nem utánozza a saját csoportjához tartozó, tehát szintén magyarul beszélő tanárt. Arra számítottunk, hogy a magyar helyzetben a babák csodálkoznak a könyökmozdulaton, a kínai helyzetben pedig nem lesz ilyen elvárásuk. Ezt a nézési idejük rögzítésével tanulmányoztuk. Eredményeink szerint a kínai csoportban a babák közel ugyanannyi ideig nézték a könyökmozdulatot, mint a fejmozdulatot. A magyar csoportban azonban azt találtuk, hogy a babák tovább nézik a fejmozdulatot. Az eredmények talán arra vezethetőek vissza, hogy a babák tovább nézték az ismerős eseményeket, jelen esetben pedig a fejmozdulat lehetett ismerősebb.
!
További kutatásokat fogunk végezni azzal kapcsolatban, hogy a babák hogyan értelmezik a kulturális csoportokra vonatkozó sajátos tanításokat. Kognitív Fejlődéslélektani Kutatóközpont - Babakutató - HÍRLEVÉL 2015. ősz
13
B A B A K U T A T Ó HÍRLEVÉL
Hogyan segítsek?
ELEKES Fruzsina Szociális képességeink egyik alappillére annak megértése, hogy más emberek hogyan vélekednek a világról, mire vágynak, milyen célok mozgatják viselkedésüket. Ezeknek az úgynevezett mentális állapotoknak a nyomon követése elengedhetetlen a társakkal való kapcsolatteremtéshez, együttműködéshez. Izgalmas nézési idős és szemmozgáskövetéses vizsgálatok eredményei alapján tudjuk, hogy ezek a képességek jóval azelőtt megjelennek, hogy a gyermek be tudna számolni róluk. Gyerekek már a második életévben érzékenyek arra, ha valakinek téves vélekedése van egy korábban általa elrejtett tárgy helyére vonatkozóan (például mert valaki más az ő tudta nélkül áthelyezte a tárgyat).
Jelenleg futó vizsgálatunkban 18-24 hónapos gyerekek vesznek részt. Arra a kérdésre keressük a választ, hogy a társak vélekedésének „kiszámítása” mikor történik pontosan. Az egyik lehetőség, hogy a gyerekek folytonosan nyomon követik ezeknek a vélekedéseknek az alakulását. Előfordulhat azonban, hogy emlékezetükre hagyatkozva csak akkor számolják ki, mikor a helyzet megkívánja, hogy az illető viselkedését értelmezzék, például mert az segítségre szorul a célja elérésében. Vizsgálatunkban a gyerekek azt figyelik meg, ahogy a kísérletvezető játékokat rejt el két dobozban. Egy általa nem látott tárgy áthelyezése után megpróbálja elővenni a játékot az egyik dobozból, de nem sikerül azt kinyitnia. Vajon melyik doboz kinyitásával segítenek neki a gyerekek? Megértik-e, hogy a dobozok tartalma megváltozott, és ezt a kísérletvezető nem tudja? A kutatás jelenleg is folyamatban van, kíváncsian várjuk a választ a kérdéseinkre! Kognitív Fejlődéslélektani Kutatóközpont - Babakutató - HÍRLEVÉL 2015. ősz
14
B A B A K U T A T Ó HÍRLEVÉL A tollat vagy a macskát kéred?
Frances BUTTELMANN Kutatásunk arra keresi a választ, hogy a babák mikor és hogyan értik meg, hogy egy dolog nem mindig az, aminek látszik – azaz valaki másnak téves elképzelései lehetnek arról, hogy mi is egy tárgy valójában. A 18 hónapos babák többször egymás után azt látták, hogy a főszereplő benyúl egy szerkezet két ajtajának valamelyikén, hogy elvegyen onnan egy tárgyat. Ezután a babák azt látták, amint egy második személy (asszisztens) megmutat egy tárgyat a főszereplőnek. Ezek a tárgyak “megtévesztőek”, például egy macska alakú toll. Ezután az asszisztens bemutatja a tárgy valódi használatát (pl. írás), eközben a főszereplő pedig vagy jelen van (“helyes vélekedés” helyzet, 1. kép), vagy nincs jelen (“hamis vélekedés” helyzet, 2. kép). Ezután a fősze- replő a tárgy után nyúl, de nem éri el (3. kép). Az asszisztens ezt követően az egyik nyílás elé egy macskát helyez, a másik elé pedig egy tollat (4. kép). A kérdés a következő: melyik tárgy után nyúl majd az első személy? Feltételezésünk szerint mivel a helyes vélekedéses helyzetben a fő-szereplő tudja, hogy a tárgy valójában egy toll, a toll után nyúl majd, míg a hamis vélekedéses helyzetben a macskáért, mivel nem ismeri a tárgy rejtett funkcióját. A kérdés az, értik-e ezt a babák. Szemmozgáskövetővel végzett méréseink alapján a babák inkább a tollra néznek az igaz vélekedéses helyzetekben, és inkább a macskára a hamis vélekedéses helyzetekben. Nézési idős méréseink szerint pedig tovább nézik azokat a képsorokat (vagyis jobban meglepődnek), amikor a hamisan vélekedő mégis a tollért nyúl, illetve, amikor a helyesen vélekedő a macskáért nyúl. Ez arra utal, hogy a másfél évesek értik, hogy valaki más mit hisz egy tárgyról, illetve mit gondolnak, mi is az valójában. Kognitív Fejlődéslélektani Kutatóközpont - Babakutató - HÍRLEVÉL 2015. ősz
15
B A B A K U T A T Ó HÍRLEVÉL Mutass és taníts!
Barbara POMIECHOWSKA A babák már sokkal előbb elkezdik elsajátítani az anyanyelvüket, mint azt a szüleik észrevehetnék. Az 1 évesek már észreveszik és megjegyzik az új szavakat, és elraktározzák a passzív szókincsükbe.
!
Ez a kutatásunk azzal foglalkozik, hogy milyen módon lehet elősegíteni ezt a folyamatot. A rámutatás például elősegíti a tárgy fontos jegyeinek az észrevételét és megjegyzését (“Nézd csak, erről beszélek, ez az, ami fontos”). Más gesztusok azonban nem hordoznak jelentést, például egy tárgy megragadása. Ezek a gesztusok nem kommunikatívak, hanem inkább csak egy cél elérését szolgálják (pl. hogy megfogjunk egy almát és megegyük). Azt vizsgáltuk, hogy a babák jobban odafigyelnek-e, és jobban megjegyzik-e az új szavakat, hogyha azt mutatás előzi meg, szemben az egyszerű megragadással. A videóban a babák egyik fele azt látja, amint egy kéz rámutat egy ismeretlen tárgyra, majd elhangzik a név (“kabó”). A babák másik fele pedig egy benyúló kezet lát, amely megragadja a tárgyat, majd ugyanúgy elhangzik a név. Ezután szemmozgáskövetővel mérjük, hogy a babák mennyi ideig fixálnak a tárgyra. A hosszabb fixáció arra utal, hogy a babák megtanulták az új szót.
Kognitív Fejlődéslélektani Kutatóközpont - Babakutató - HÍRLEVÉL 2015. ősz
16
B A B A K U T A T Ó HÍRLEVÉL Teleport
BRÓDY Gábor Ebben a vizsgálatban arra vagyunk kíváncsiak, hogy csemők megértik-e, hogy az őket körülvevő tárgyak folytonosak, azaz nem képesek a tér egyik pontjából a tér egy másik pontjába anélkül, hogy a két pont megtennék.
10 hónapos csetérben és időben hirtelen átkerülni közötti útvonalat
Ezt úgy vizsgáljuk, hogy videókat mutatunk, amelyben két egymástól távol lévő paraván mögül egymás után egy-egy tárgy emelkedik elő, majd megy vissza ugyanazon paraván takarásába. Hiába, egyszerre mindig csak az egyik tárgy látható, a gyermekek ki tudják találni, hogy kettő van, de csak akkor, ha feltételezik, hogy a tárgyak nem tudnak láthatatlanul átugrani egy másik paraván mögé. A videók végén leesnek a paravánok és előbukkan a kétféle befejezés egyike: vagy csak egy vagy mindkét tárgy látható. Melyiket találják a gyermekek meglepőbbnek? Amennyiben azt a befejezést nézik tovább ahol csak egy tárgy van, feltehetően az meglepőbb is volt, azaz meg kell, hogy értsék a tárgyak téri folytonosságát.
A vizsgálat még korai fázisban van, és nincsenek egyértelmű eredményeink, bár korábbi kutatások alapján azt feltételezzük, ideális körülmények között megértik a téri folytonosságot. Kognitív Fejlődéslélektani Kutatóközpont - Babakutató - HÍRLEVÉL 2015. ősz
17
B A B A K U T A T Ó HÍRLEVÉL Kitalálós játék
TÉGLÁS Ernő Hétköznapi történet, hogy gyakran használt tárgyainkat éppen akkor nem találjuk, amikor szükség volna rájuk. Van, aki a házkulcsokat keresi, míg mások a szemüvegüket vagy a tévé távirányítóját veszítik el. Legtöbbünk egyszerű stratégiákat használ ezeknek a tárgyaknak a megkeresésére: felidézzük azokat a lehetséges helyeket, ahol éppen “rejtőzhetnek”, majd ellenőrizzük az így azonosított lehetőségeket. Van, aki alig néhány lehetőséggel áll elő, van, aki tucatnyival. Egy dolog mégis közös lehet bennünk: a lehetőségek egymás utáni kizárásával egyre magabiztosabbak leszük a tárgy tényleges helyével kapcsolatos hipotézisünkben. Ez a folyamat többnyire szisztematikus, legalábbis abban az értelemben, hogy a már kizárt helyeket ritkán vizsgáljuk újra, miközben a még ellenőrzésre váró helyek vizsgálatában egyre gyorsabbak leszünk. Végül, az esetek döntő többségében megtaláljuk elveszettnek hitt tárgyainkat. Ha nem így lenne, elveszett tárgyaink véget nem érő keresése bizony kaotikussá tenné a hétköznapjainkat.
Vizsgálatunkban arra vagyunk kíváncsiak, hogy a kisbabák – a felnőttekhez hasonlóan - használnak-e valamilyen szisztematikus keresési stratégiát. Számukra egy számítógépes játékot készítettünk, melyben a program egy zsetont rejt el a képernyőn elhelyezett pohárkák valamelyikében. A technika érdekessége, hogy a babák szemmozgásuk segítségével ellenőrizhetik az egyes helyeket. Ha egy pohárra fixálnak, az felfedi tartalmát. Néha azonnal megtalálják a tárgyat, máskor végig kell “szkennelniük” a lehetőségek teljes listáját. A vizsgálat lehetővé teszi annak a megállapítását, hogy a keresési folyamat során mennyit hezitálnak, hányszor térnek vissza a már ellenőrzött helyekhez, és hogy gyorsul-e a keresésük a kizárt alternatívák számának növekedésével. Adatfelvételünk még folyamatban van. Kognitív Fejlődéslélektani Kutatóközpont - Babakutató - HÍRLEVÉL 2015. ősz
18
B A B A K U T A T Ó HÍRLEVÉL
Névmemória
TAUZIN Tibor A Babakutató labor korábbi vizsgálatai alapján megtudtuk, hogy a 10 és 13 hónapos csecsemők képesek felismerni a kommunikációt és párbeszédet még akkor is, ha a babák számukra teljesen ismeretlen animációs figurákat látnak, amik pusztán csipogó hangokat adnak ki. A most indult vizsgálatunkban ezekre a korábbi eredményekre építve arra vagyunk kíváncsiak, hogy a babák ezt a tudást mire tudják felhasználni.
Elsősorban az érdekel bennünket, hogy a babák hogyan tanulják meg azokat a hangokat, amik egy hasonlóan ismeretlen interaktív helyzetben hangzanak el. Ennek megállapításához a babáknak olyan videókat mutatunk, amelyben két animációs figura beszélget, majd az egyikük megnevez egy tárgyat. A tárgy nevének többszöri bemutatása után a babák tudását is megvizsgáljuk. Ennek során szemmozgás-követővel elemezzük, hogy a baba a tárgy nevének elhangzása után arra a tárgyra néz-e a képernyőn, aminek a nevét hallhatta. Hipotézisünk szerint a csecsemők valószínűleg képesek erre még úgy is, hogy számukra ismeretlen animációs figurákat láthatnak a videókban, amik nem emlékeztetnek az általuk már jól ismert emberi kommunikációra. Adatfelvételünk 2015 nyarán kezdődött, még folyamatban van. Kognitív Fejlődéslélektani Kutatóközpont - Babakutató - HÍRLEVÉL 2015. ősz
19
B A B A K U T A T Ó HÍRLEVÉL A nyelvelsajátítás egyik alapvető kérdése az, hogy hogyan tanulják meg a babák, hogy az Jun YIN anyanyelvükben a különböző szófajok mást jelentenek. Például, amikor a baba legelőször hall egy szót (pl. “CEFÓ”), honnan tudja, hogy köznévről vagy tulajdonnévről van-e szó? Másként fogalmazva, amikor a kisbaba először találkozik két idegennel, hogyan tanulja meg, hogy a Géza az egyikük neve, míg az ananász egy köznév, ami egy tárgyat jelöl, melyet a szereplők megosztanak egymással? Ebben a kísérletben arra kerestük a választ, hogy ha az adás-kapás szociális kontextusába helyezzük az új szót (pl. “TACOK”), akkor a babák jobban megjegyzik-e azt mint új tulajdonnevet. Ennek tanulmányozásához 14 hónapos babák tekintetét szemmozgáskövetővel követtük. (Ha a szó újbóli elhangzásakor a megnevezett dologra néznek, akkor megteremtették a kapcsolatot a szó és a tárgy között.) Az 1. kísérletben a babák azt látták, hogy egy alakzatra (pl. egy négyzetre) egy kéz rámutat, megnevezi, majd az alakzat áttol egy almát a képernyő másik oldalán lévő alakzatnak (pl. egy körnek). Az “adó” szerepében lévő alakzat mindig ugyanúgy nézett ki. A teszt során, amikor elhangzott a kérdés (“Hol van a tacok”?) a babák nagyobb valószínűséggel néztek az “adó” alakzatra. Ezzel szemben a 2. kísérletben a kéz szintén rámutat egy alakzatra, és megnevezi, de az pusztán eltol magától egy almát, amely cselekvéssor nem értelmezhető “adásként”. Ebben az esetben a babák nem tanulták meg összekötni a szót az alakzattal, amelyből arra lehet következtetni, hogy az “adás-kapás” szociális helyzete elősegíti a szavak tulajdonnévként való kódolását. A 3. kísérletben – az elsőhöz hasonlóan – a megnevezett alakzat szintén “ad” egy almát a másik alakzatnak, majd közvetlenül azután új szerepben tűnik fel: ő “kap” egy almát a másik alakzattól. Ebben az esetben a babák a szerepcsere után is ugyanazt az alakzatot kötik össze a megtanult szóval, akkor is, ha az új szerepben tűnik fel (vagyis először “ad”, majd “kap”).
Hol van a tacok?
!
A 14 hónapos babák tehát tulajdonnévként tanulják meg az új szót, hogyha a megfelelő szociális helyzetben találkoznak vele, akkor is, ha nyelvileg ugyanolyan szövegkörnyezetben van a szó, mintha köznév lenne. Kognitív Fejlődéslélektani Kutatóközpont - Babakutató - HÍRLEVÉL 2015. ősz
20
B A B A K U T A T Ó HÍRLEVÉL Vödrös Olivier MASCARO Ez a kutatásunk azt vizsgálja, hogy a gyerekekben mikor és hogyan alakul ki az a képesség, hogy másoktól tanuljanak. Hogyan tanulják meg, hogy a Föld gömbölyű? Vagy hogy a kézmosás elpusztítja a baktériumokat? Ezekre a gyerekek nem maguktól jönnek rá, hanem mások mondják el nekik. Ehhez arra van szükség, hogy a gyerekek elfogadják az átadott információt, még akkor is, ha az ellentmond az intuíciójuknak. (Például a Föld laposnak tűnik, mégis elhiszik, hogy “valójában” gömbölyű.) Ebben a vizsgálatsorozatban arra voltunk kíváncsiak, hogyan alakul ki a gyerekekben az efféle bizalom.
!
Az első kutatásunkban azt találtuk, hogy a 15 – 24 hónaposok inkább elhiszik a közölt információt, mint amit a saját szemükkel látnak. A gyerekeknek először megtanítottuk, hogy keressenek meg egy játékkutyát, amit két vödör egyikébe rejtettünk. A teszt alatt az egyik kísérletvezető megmutatja a babának, hogy hol van a kutya, majd egy másik rámutat a rossz vödörre. Meglepő módon a babák a mutatásnak hittek, nem a saját szemüknek.
!
Egy második kutatásban arra kerestük a választ, hogy a babák tényleg “elhitték”e, hogy a kutya a rossz vödörben van. Az is lehet, hogy a babák azt hitték, hogy a kísérletvezető felszólította őket, hogy menjenek oda a rossz vödörhöz, és ők csak engedelmeskedtek, anélkül, hogy valóban elhitték volna, hogy ott van a kutya. Ehhez átlátszó vödröket használtunk. Ha a kicsik parancsnak fogják fel a mutatást, akkor ebben az esetben is oda kellene menniük az üres vödörhöz. Az átlátszó vödrök esetében azonban a babák nem reagáltak a mutatásra, sőt, gyakran kijavították a kísérletvezetőt, és megmutatták a játék valódi helyét. Ez az eredmény kizárta azt a lehetőséget, hogy az első vizsgálatban a gyerekek parancsnak engedelmeskedtek volna. Sőt úgy tűnik, hogy a gyerekek ekkor valóban elhitték, amit a kísérletvezető kommunikált számukra.
!
Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a babáknak nagyon erős a közvetített információba vetett hitük. Sokszor ez a bizalom hajlamossá teszi őket arra, hogy téves információt is elfogadjanak, ugyanakkor ez a bizalom elengedhetetlen a fejlődésükhöz: így tanulnak meg új dolgokat a világról, amiket nem kell egyedül felfedezniük. Jelenleg ennek a korai bizalomnak a gyökereit kutatjuk tovább. Kognitív Fejlődéslélektani Kutatóközpont - Babakutató - HÍRLEVÉL 2015. ősz
21
B A B A K U T A T Ó HÍRLEVÉL Csörgős
MÉSZÁROS Eszter A kisbabák első szavai között gyakran szerepel a 'nem', azonban egyelőre nem sokat tudunk a szó különféle jelentéseinek (mint például tiltás, elutasítás, tagadás stb.) elsajátításáról. Azonban a tagadásértés vizsgálata fontos eszköz lehet a kisbabák logikai fejlődésének megértéséhez, hiszen olyan egyszerű következtetések alapját képezi, mint például 'Ha nem itt van, akkor ott'. Eddigi angol nyelvű kutatások alapján a kisbabák az ilyesfajta következtetéseket csak jóval azután értik, hogy már aktívan mondják, hogy 'nem'. Ezzel szemben laborunk egy korábbi vizsgálatában a kisbabák 9 hónappal angol társaik előtt sikerrel jártak a 'nincsen' szó segítségével. Vajon mi okozza a különbséget? A 'nincs' szó jelentése könnyebben érthető a babáknak, vagy a 'nem' szó használata túl bonyolult az angolban (no/not)? Esetleg a magyar nyelv tagadásszerkezete jobban illik a babák 'logikai nyelvére'? Hogy többet tudjunk meg, idén nyáron egy interaktív vizsgálat segítségével azt vizsgáltuk, hogy a kisbabák vajon képesek-e felhasználni a 'nem' szót is, nem csak a 'nincsen'-t logikai kapcsolatok kikövetkeztetésére. Rövid bemelegítés után elrejtettünk egy labdát vagy egy vödörbe vagy egy autóba úgy, hogy a babák nem látták melyik tárgyba került, majd megkértük őket, hogy keressék meg. A keresés megkezdése előtt azonban elárultunk valamit a labdáról, hogy például 'a vödörben van' vagy, hogy 'nem az autóban van'. Ha a baba sikerrel járt a keresésben, beledobhatta a labdát egy 'csörgősdobozba'.
Az előzetes eredmények alapján a magyar babák lényegesen jobban teljesítettek a játékban, mint amerikai társaik, akik ugyanezt a játékot játszották. A nyári vizsgálatunkban résztvevő gyermekek körülbelül fél évvel korábban jártak sikerrel, és nem csak a negatív (pl. 'Nem a vödörben van'), hanem a pozitív (pl. 'Az autóban van') információt is jelentősen nagyobb arányban használták fel helyesen. Ez arra utal, hogy nyelvünk szerkezete valamely módon előnyösebb bizonyos logikai alapköveinek nyelvhez kapcsolására, mint az angol - nem csak a ‘nincsen' szó sajátosságának köszönhető a magyar babák ügyessége.
Kognitív Fejlődéslélektani Kutatóközpont - Babakutató - HÍRLEVÉL 2015. ősz
22
B A B A K U T A T Ó HÍRLEVÉL
BUKUCI
Rubeena SHAMSUDHEEN Honnan tudják a babák, hogy egy új információ nemcsak egy bizonyos dologra vonatkozik, hanem az összes olyan dologra (egy kategóriára)? Hogyan lehet, hogy a gyerekek hallanak egy kutyát ugatni, és megtanulják, hogy a kutyák általában ugatnak, és nem csak ez az egy kutya ad ki ilyen hangot? Vagy például, hogy a madarak általában raknak tojást, nem csak egy bizonyos madár. Vizsgálatunkban arra a kérdésre kerestük a választ, hogy hogyan lehetséges ilyen tudást verbális és non-verbális módon nyelvhasználat nélkül elsajátítani. Kétféle helyzetben teszteltük a másfél éves babákat: a kommunikatív helyzetben a felnőtt beszélt a babákhoz, és elmondta nekik, hogy ha egy gombot megnyomnak egy játékon, az világít. A nem-kommunikatív helyzetben csak bemutatta a funkciót, nem nézett a babára, a gyerekek csak megfigyelés útján tudtak tanulni. Ezután más színű, de egyébként ugyanolyan játékokat mutattunk nekik, és azt figyeltük, vajon általánosítják-e a megtanult információt a többi tárgyra. A feltételezésünk szerint a kommunikatív helyzetben részt vett babák kitartóbban fognak próbálkozni, hiszen általánosították az információt a kategória összes elemére. Ezzel szemben a nem-kommunikatív tanulás után a gyerekek csak arra az egy tárgyra vonatkoztatják majd az információt, amit megfigyeltek, ezért korábban feladják. A vizsgálatunk igazolta a feltevést: a kommunikatív helyzetben tanult anyagot a babák általánosítják, a nem-kommunikatív helyzetben tanultakat nem.
Kognitív Fejlődéslélektani Kutatóközpont - Babakutató - HÍRLEVÉL 2015. ősz
23
B A B A K U T A T Ó HÍRLEVÉL
III. HÍREK A LABORBAN Ebben az évben két új doktori diákkal gazdagodott a laborunk: Bródy Gábort már régről ismerhetiek, a tavalyi év végéig kutató asszisztensként dolgozott a Babalaborban. Liza Vorobyova orosz származású diákunk, aki az együttműködés - versengés témakörét fogja kutatni.
!
Két gyakornokunk volt az idén: 2015 tavaszán laborunk cserediákja volt Jesus Bas a Barcelonai Egyetemről. Ittléte alatt 15 hónapos csecsemők társas hierarchiával kapcsolatos elvárásait vizsgálta. Nyáron Mészáros Eszter érkezett hozzánk az Abu Dhabi-i Egyetemről és a tagadásértést kutatta 20-22 hónaposoknál.
!
2014-ben két új kutató érkezett hozzánk külföldről, akik frissen végeztek doktori tanulmányaikkal. Frances Buttelmann Németországból érkezett és kisgyermekek tudatelméletét kutatja. Barbara Pomiechowska lengyel származású, Londonban doktorált post-docunk, aki a tárgyak kategorizációját kutatja kisbabáknál.
!
Két új asszisztens csatlakozott hozzánk: Körtvélyesi Eszter, aki először kisfiával vett részt vizsgálatainkon, májusban mint kutató asszisztens csatlakozott hozzánk. Eszter a Szegedi Egyetemen végzi pszichológia tanulmányait. Csink Viktória szintén asszisztensként került hozzánk, és főként az óvodás vizsgálatokért felelős. Korábban a BME-n dolgozott egy nyelvészeti kutatócsoportban.
!
Kedves kolléganőnk, Köllőd Bori, januárban adott életet kislányának, Jankának, így ők is már mint vizsgálati alanyok járnak vissza hozzánk. Gratulálunk!
!
Két doktori diákunk több hónapos külföldi kutatási pályázatot nyert 2015 őszére. Kampis Dorka Baltimore-ban, Szabó Eszter Roveretóban tölt néhány hónapot. Sok sikert kívánunk! Kognitív Fejlődéslélektani Kutatóközpont - Babakutató - HÍRLEVÉL 2015. ősz
24
B A B A K U T A T Ó HÍRLEVÉL IV. ELKÖSZÖNŐ Kedves Szülők!
!
Reméljük, örömmel olvastátok a beszámolónkat az elmúlt év eseményeiről. Nagyon köszönjük, hogy eddigi részvételetekkel segítettétek a munkánkat! Babakutatásaink folytatódnak, továbbra is szeretettel várunk minden vállalkozó kedvű szülőt és apróságot játszani, kutatni, kúszni-mászni. Ha bármi kérdésetek van a vizsgálatokkal vagy a Kutatóközponttal
kapcsolatban,
továbbra
is
megtaláltok
minket
a
babakutato.hu webcímen, email-en (
[email protected]) vagy telefonon (06 30 462 5942).
KÖSZÖNJÜK RÉSZVÉTELETEKET EDDIGI KUTATÁSAINKBAN! Kognitív Fejlődéslélektani Kutatóközpont - Babakutató - HÍRLEVÉL 2015. ősz