Al
Or sz be vá ágg l rt irs asz yûl á n t á s és i (1 ok 1. ol da l)
XVIII. évfolyam, 5. szám
2006. május
Albertirsai
HÍRADÓ
Közéleti és tájékoztató lap
Megjelenik minden hónap elsõ hetében
80 Ft
INDUL A STRAND-
SZEZON
Fotók: Motyovszki Mária
ALBERTIRSÁN
Albertirsai Híradó
2
Tartalom VÁROSHÁZA ............................................................................. 3-4. oldal KULTÚRA.................................................................................. 5-6. oldal KÖZÉLET.................................................................................. 6-7. oldal AKTUÁLIS ............................................................................... 8-12. oldal MESE ......................................................................................... 13. oldal SPORT.................................................................................. 14-15. oldal
Fotók: Motyovszki Mária
KÖZÉRDEKŰ INFORMÁCIÓK ................................................... 16. oldal
A strandberuházásról: 7. oldal
Dolina Túra: 11. oldal
FELHÍVÁS A Móra Ferenc Művelődési Központ kéri a lakosok segítségét abban, hogy akinek a tulajdonában van 1956-os magyar forradalom és szabadságharc eszméjéhez, történelmi jelentőségéhez, a mának és a jövőnek szóló üzenetéhez kapcsolódó művészeti alkotás, helytörténeti dokumentáció stb. és az 50. évforduló alkalmából rendezendő kiállításhoz szívesen kölcsönözné, kérjük jelezze személyesen a Művelődési Házban, vagy telefonon: 53-370-713! Segítségükkel méltóképpen emlékezhetünk október 23-án! Szilágyiné Papp Tünde igazgató
JÁRDAÉPÍTÉS Albertirsa Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala az előző évhez hasonlóan járdaépítési akciót szervez. Az építéshez a Polgármesteri Hivatal biztosítja a cementmennyiséget. Az igénylők feladata a kivitelezés végrehajtása, melyhez a hivatal szakmai segítséget nyújt. Kérjük a Tisztelt érdeklődőket, hogy járdaépítési igényeiket 2006. május 29-én 17.00 óráig írásban adják le a Polgármesteri Hivatal 13. számú szobájába. A beérkezett igények kielégítéséről 2006. június 16-ig születik döntés, melyről az igénylők írásos értesítést kapnak. Az elbírálás során előnyt élveznek azok az igénylők, akik összefogva hosszabb, egybefüggő járdaszakaszt kívánnak építeni. A járdák elkészítésének határideje 2006. augusztus 27. Bővebb felvilágosítás a Polgármesteri Hivatal 13. számú szobájában vagy telefonon, az 570-055-ös számon, Pozsonyi Istvántól kapható.
2006. május
KÖSZÖNTŐ
T
án közhely, ám igaz, hogy az egyik legszebb élethivatás az anyaság. Vannak dolgok, léteznek érzelmek, amiket minden ember csupán az édesanyjától kaphat meg. Manapság, amikor gyakran évezredes emberi értékek elmorzsolódását tapasztaljuk, különösen fontos mindaz, ami édesanyánkhoz köt minket. Anyák napja alkalmából szeretettel és tisztelettel köszöntök minden Albertirsán élő édesanyát. Fazekas László polgármester
A kerti tűzgyújtás szabályairól! 2005 őszén jelezte a városházán elhelyezett ötletládában Guti Gergely azon igényét, javaslatát, hogy Albertirsán szigorítani kellene a kerti tűzgyújtásra vonatkozó előírásokat annak érdekében, hogy tisztább és egészségesebb legyen városunk levegője. Mivel a téma aktualitása most érkezett el, ismerkedjünk meg azzal, hogy mikor és milyen feltételek mellett lehet tüzelni a belterületi kertekben. Az érvényben lévő rendelet alapján égetést kizárólag 8 és 17 óra között lehet végezni hétköznapokon, valamint szombaton, szélcsendes időben. Ünnepnapokon és vasárnap avar és kerti hulladék égetése tilos! Tilos továbbá minden olyan mérgező anyag égetése, amely az egészségre és a környezetre káros vegyületeket tartalmaz! Hogy ezt a szabályt valamilyen formában szigorítsák, az a testület hatáskörébe tartozik. A gondot többnyire az okozza, hogy a lakók többsége a rendeletet sem ismeri. A jelenlegi körülmények között a városnak sincs arra kellő apparátusa, hogy minden avart és kerti hulladékot égetőt ellenőrizzen. A megnyugtató megoldást csak az adhatja, ha az itt élők egy kicsit jobban odafigyelnek a szabályok betartására, illetve, ha azt az egy-két lakót, aki a rendeletet figyelmen kívül hagyja, figyelmezteti, vagy jelzi a hivatal felé, a szabályok be nem tartását. S. L.
Albertirsai Híradó
2006. május
3
VÁROSHÁZA
ELSÕ KÉZBÕL ÚJRA A SZELEKTÍV GYŰJTÉSRŐL
Fotó: Motyovszki Mária
E rovat témáinak megválasztásakor igyekszem elkerülni a gyakori ismétlést. Most kivételt teszek: a Híradó legutóbbi, áprilisi száma után ismét felhívom lakótársaim figyelmét az árpilis elején indított szelektív hulladékgyűjtésre, illetve a vele kapcsolatos alapvető szabályokra. Március utolsó napjaiban a város belterületének hat különböző helyén elhelyeztünk öt-öt gyűjtő konténert. Mindegyik helyszínen egy-egy edényben gyűjthetők használaton kívüli üvegek, papírok, kisebb fém tárgyak, kettő-kettőben pedig műanyag palackok. A hat gyűjtősziget a város következő pontjaira került: az Alkotmány utcai ABC mellé,
a Dózsa György utcába, a hajdani Alberti községháza épülete mögé, a vasútállomással szembe, a kínai bolt mellé, a Dolina ABC mögé, az ún. Jóni-ház kerítése elé, a Köztársaság utcába a volt tejbolt mellé, a Giba-féle ház kerítése mellé, az Újtelepen a Szövetség utcai bolt előtti üres telekre. A működtetés eddigi tapasztalatai vegyesek. Egyrészt ugyanis lakótársaink közül sokan felfedezték a konténereket, s így gyorsan megtelnek – ami örvendetes dolog. Másfelől viszont néhányan egyszerűen zsákba kötve elhelyezik a konténerek mellett az odaszállított hulladékot. Tisztelettel kérek mindenkit, hogy ezt ne tegye. Így ugyanis csúfítjuk a városképet. Nem beszélve arról, hogy a megtelt konténerek cseréjekor a korábban tövükbe állított zsákok megsérülhetnek, tartalmuk kiömölhet, összetörhet, ami nagy értékben fokozza a gyűjtőszigetek körüli rendetlensé-
get. A szelektív gyűjtés részletes szabályait tartalmazó szórólapokat lakótársaim ezekben a napokban kézhez kapják. Tisztelettel kérem áttanulmányozásukat. MEGHÍVÓ Mint az már közismert, a Tessedik Sámuel Általános Iskola központi (Győzelem úti) épületének felújítása, tetőtér kialakítása és alá tizenegy új tanterem megépítése 2005. ősze óta zajlik. A beruházás kezdetén a munkák egészét igen sok kritika érte, fanyalgó megjegyzés kísérte. Mára ezek a hangok nagyrészt elcsitultak, ám a kivitelezés közepe táján indokoltnak tűnik az ott zajló feladatvégzés szemrevételezése. A beruházás befejezésének tervezett időpontja augusztus vége. Mindezekre tekintettel a kivitelező konzorcium vezetőjével együtt, képviselő-testületünk nevében ezúton meghívok minden kedves érdeklődőt május 11-én 16,00 órára, a Győzelem úti iskolaépületbe, ahol a helyszínen szerezhetnek tapasztalatokat, információkat a kivitelezés készültségi fokáról, mennyiségi és minőségi ismérveiről. A meghívás természetesen szó szerint minden érdeklődőnek szól, hiszen a bővítés közpénzből, és Albertirsa egésze számára készül. NYERTES PÁLYÁZATOK Az idei év eddig eltelt részében öt jelentős fejlesztési témára nyújtottunk be pályázatot az állami támogatási rendszerbe. Közülük négyet bíráltak el pozitívan. Nézzünk most ezekről néhány lényegi információt! A) Az iskola felújítás „önerejének” támogatása: A Tessedik Sámuel Általános Iskola bővítéséhez és felújításához szükséges pénz kilencven százalékát tavaly állami címzett támogatásként elnyertük. Ennek egyik előfeltétele volt, hogy a hiányzó tíz százalékkal, mintegy 22.126 e forinttal ún. saját erőként
rendelkezzünk. Ez utóbbi összeg felének az ún. Területi Kiegyenlítő Alapból (szintén állami pályázat) történő finanszírozására nyújthattunk be támogatási igényt. A kiíró döntése értelmében 2006. és 2008. között összesen 10.000 e forintot kapunk ilyen címen. Ez a pénz arra jó, hogy az iskolai beruházás anyagi alapjai tovább stabilizálódjanak, illetve a munkavégzés egésze kevéssé terhelje az önkormányzati költségvetést. B) Vasút utcai csapadékvíz-elvezető: Korábban a Vasút utca és a Pesti út sarkán rendbe hoztuk a beszakadt, használhatatlan csapadékvíz összefolyó vezetékszakaszt. Így azonban még a Vasút utca túlnyomó részén továbbra is megoldatlan a vízelvezetés. Ezt a helyzetet bonyolította, rontotta az új posta székház megépítése következtében megjelent plusz igény. A fenti szituációban elengedhetetlenné vált a posta „bekötése” a Vasút utcába, továbbá a csapadékvíz elvezető megépítése ettől a ponttól a Pesti útig. A munka elvégzéséhez szükséges anyagi forrás a város költségvetéséből nem volt teljes egészében biztosítható. Emiatt a fenti írásban már említett Területi Kiegyenlítő Alaphoz fordultunk. Innen 3.062 e forintot sikerült nyernünk. A pozitív döntés eredményeként ebben az esztendőben elvégezzük a munkát. C) Hunyadi utcai szőnyegezés: Albertirsa belterületén a szilárd burkolatú utak aránya jónak mondható. Ugyanakkor a régebben portalanított utcák műszaki állapota egyre romlik. Ezeken az évenként becsülettel végrehajtott „kátyúzás” már nem segít. Érdemi állapotjavulást a teljes felületen elvégzett ún. aszfaltszőnyegezés hozhat. A különféle állami pályázatok közül a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetési törvényében szereplő ún. 1 + 1 forintos támogatás nyújt forrást ilyen feladat elvégzéséhez. Ennek megfelelően innen próbáltunk pénzhez jutni, ami sikerült is. Eszerint a Hunyadi utca teljes hosszának újraaszfaltozására 10.000 e Ft támogatást kap Albertirsa Város Önkormányzata. Így a munka nyáron elvégezhető. D. Temesvári, Szövetség, Bajcsy-Zsilinszky és Hősök útja szőnyegezése: A címben felsorolt utcák helyzete hasonló, mint az előző írásban szereplő Hunyadi utcáé. Tehát esetükben is az újraaszfaltozás jelent megoldást. Ehhez az ún. Területfejlesztési Célelőirányzatból lehet forráshoz jutni. Ennek megfelelően benyújtottuk pályázatunkat, s arra összesen 21.017 e Ft támogatást nyertünk. Így ezek az utcák is új aszfaltborítást kaphatnak 2006-ban. (Folytatás a 4. oldalon)
Albertirsai Híradó
4
2006. május
VÁROSHÁZA
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MÁRCIUSI ÜLÉSÉRŐL Rendkívül sok, és igen fajsúlyos témában kellett döntenie az város képviselős-testületének márciusi ülésén. A közel 30 napirendi pont között számos olyan kérdés került terítékre, amely évek óta foglalkoztatja, helyenként fel-felborzolja az albertirsai közvéleményt. Elsőként a PROFI Magyarország Rt. kérelme került a testület elé, ők az önkormányzati törzsvagyon egy részét kérték a Tó utca – Pesti út sarkán lévő területből 20 db parkoló kialakítása érdekében. A felvázolt elképzelések szerint a SPLC-P ingatlanfejlesztő, Ingatlanhasznosító Kft. megépíti a parkolókat, majd azokat 1.000.000 forint – áfa értékben adás-vételi előszerződéssel eladja Albertirsa Város Önkormányzatának. Az így kialakított parkolókat a SPLC-P visszabérli az önkormányzattól. Emellett a cég 5 millió forintot adományoz a városnak egy új (Folytatás a 3. oldalról) ISMÉT KEDVEZMÉNYES VIRÁGVÁSÁR Már hagyomány, hogy májusban a Polgármesteri Hivatal hátsó udvarán egynyári virágok kedvezményes vásárát rendezzük. Szabályaink a korábbiakkal megegyezőek. Eszerint a kialakított ár a tényleges kereskedelmi ár fele, egy család maximálisan 20 tő virágot vásárolhat meg. Továbbá az a kérésünk, ezeket a virágokat közterületre ültessék tulajdonosaik, hogy településünk egésze szépüljön általuk. A fenti akcióra május 13-án, szombaton 9,00 órától kerül sor. ÉPÜL A MIKEBUDAI ÚT A Híradó áprilisi számában tájékoztatót írtam a Mikebudai út teljes hosszának felújításáról. A munka azóta a külterületi részen elkezdődött, sőt nagyrészt befejeződött. A kivitelezőtől azt kértük, hogy a belterületi szakaszt hagyja időben utolsónak, mivel a Vasút, a Somogyi és a Mikebudai úton lakók részére biztosítani kellett a közműbekötések lehetőségét. Mindezek után a fenti utcákban május hónap során kerül sor a munkavégzésre. A kivitelező fél pályás útlezárással tervezi a feladat végrehajtását. Ez a megoldás is okoz majd némi kellemetlenséget, ám úgy gondolom, a végeredmény megéri. El kell mondjam, hogy a vasútállomás mellett, az árok belső (út melletti) oldalán a parkolásnak sajnos kb. egy hétig szünetelnie kell. Az ezzel kapcsolatos pontos információkat időben elhelyezzük az érintett gépkocsik szélvédőjén. Fazekas László
játszótér kialakítására a területen. A játszóteret az Önkormányzatnak kell megépítenie, és annak a tulajdonát is képezi majd. Az elképzelésekkel szemben Elter János képviselő emelt szót, szerinte ilyen formában nincs szükség a 20 db parkolóra, és a terület sem alkalmas azok megépítésére. A testület végül elfogadta és határozatba foglalta a fentebb vázoltakat 17 igen és 1 tartózkodás mellett, így várhatóan már semmilyen akadálya sincs annak, hogy a PROFI júniusban megnyithassa kapuit. A legnagyobb vitát az IQ-Med Kft. kérelme váltotta ki. A konzorcium vezetése arra hivatkozva, hogy a Norvég alapra március 31-ig pályázhassanak, kérte a város vezetését, hogy azonnali hatállyal kössék meg az általuk felvázolt feltételek mellett az együttműködési szerződést a gyógyfürdő és gyógyászati centrum projekt megvalósítása érdekében. Ez gyakorlatilag azt jelentette volna, hogy az önkormányzat ingyen átadja a vagyonát a konzorciumnak a projekt megvalósításához, és később, ha megvalósult a Dolina Gyöngye Gyógycentrum, abból 10%-os résztulajdonnal bírhatnak majd. A város a kérést ilyen formában nem támogatta, mivel mint azt a település jegyzője hangsúlyozta, vagyonátadás esetén is kötelező a törvény értelmében meghirdetni a nyilvános versenyeztetést, amit a jelenlegi jogszabályok szerint a kért időre lehetetlen lett volna végrehajtani, még akkor is, ha más akadály a szerződés megkötése előtt nem lett volna. Emellett az IQ-Med mellett másik két befektetői ajánlat is napirenden van, amelyeket a város egyelőre nem utasított el. Béki Józsefné szerint a cégnek nincs pénze, de ingyenes vagyont akar – a testületi ülésig még a Kft-t sem jegyeztette be. Ráadásul a vagyonátadás esetén az érték 20%-os áfáját is az Önkormányzatnak kellene befizetnie. Kovács Lászlóné és Magyari Endréné alapvetően Béki Józsefnéval értett egyet. Szebenszki János és Major Judit szerint is jelenleg csak ötletekkel áll a város szemben, de saját tőkéje nincs az ajánlattevőnek. Szemőkné Szedlacsek Judit azt javasolta, hogy a testült dolgozza ki pontosan mit is szeretne megvalósítatni ezen a területen. Elter János szerint évekkel ezelőtt meg kellett volna már ezt tenni. Végül úgy határoztak, hogy továbbra is lehetséges partnerként tekintenek az IQ-Medre, de a jelenlegi formában a szerződések megkötését nem tartják lehetségesnek. Egyben felhatalmazták a Település-, és Vállalkozásfejlesztési Bizottságot, valamint a Pénzügyi Bizottságot, hogy dolgozzon ki május 31-ig egy olyan koncepciót, amely az
albertirsai gyógyfürdő fejlesztésének a lehetséges irányait és módozatait tartalmazza. Ezt követően hallgatta meg a várost irányító grémium Farkas Pált a strand jelenlegi üzemeltetőjét. Ebből kiderült, hogy a szezonra az intézmény felkészítése megkezdődött, minden üzemképes medencét felújítottak, a kivágott fák helyére 40-50 darab 4 éves, konténeres fa kerül kiültetésre, többségében fűzfák, gömbszivarfák és örökzöldek. Idén a buszjáratot is biztosítják, ennek érdekében a polgármester már megkezdte az egyeztető tárgyalásokat a Volánnal. Módosították az önkormányzati tulajdonban lévő helyiségek bérleti díjára vonatkozó rendeletet is, a díjak a jelentékeny mértékben emelkedtek a 2006-os évre. Bevezették a törvényi előírásoknak megfelelően a helyi luxusadó fizetéséről szóló rendeletet is. Ebbe a kategóriába azok az ingatlanok tartoznak, amelyeknek az értéke eléri a 100 millió forintot és a tulajdonosa magánszemély. Ennek mértékét egylakásos lakóépületben lévő lakás esetén 175 e. forint/m2, többlakásos épületben vagy egyéb épületben lévő lakás esetén 200 e. forint/m2, üdülő esetében pedig 125 e. forint/m2-ben állapították meg. Nem járult hozzá a testület a Ceglédi Többcélú Kistérségi Társulás létrehozásához, mivel a képviselők többsége szerint ebből nem származhat Cegléd jelenléte miatt kellő előnye a településnek. Elfogadták a Balatonszárszó tábor felújítási költségeit, egyben a polgármestert felhatalmazták a kivitelezővel történő szerződéskötésre. Ennek értelmében a munkákat április 30-ig kellett elvégeznie a beruházónak. Módosították a növények telepítési távolságáról szóló 16/1999. (VI. 25.) rendeletet is, ennek értelmében szőlő, valamint 2 méternél magasabbra nem növő gyümölcs, bokor és élő sövény esetén a legkisebb ültetési távolság belterületen az ingatlan határától 0,8 méter lehet. 2 méternél magasabbra nem növő fák és bokrok esetén 1 méter, 2 méternél magasabbra növő fák és bokrok esetén (pl. birs, naspolya, birsalanyra oltott körtefa stb.) 2,5 méter, törpealanyra oltott alma, meggy, szilva, mandula stb. esetében 3.5 méter, cseresznyefánál 6 méter, diónál, gesztenyefánál, stb. 8 méter lehet. Belterületen akác- és nyárfa nem telepíthető. Ez utóbbi remélhetően megoldhatja majd hamarosan több Kolozsvári utcában lakó problémáját is, hiszen évek óta kérik a „Kertész” iskola udvarán található, rendkívül veszélyes és szemetes nyárfák kivágását. S. L.
2006. május
Albertirsai Híradó
5
KULTÚRA
„Nem fújja többé senki a faragott trombitát”
Gyursó Pál emlékére… Életének 72. évében, hosszan tartó betegség után elhunyt Gyursó Pál Albertrisa talán egyik legsokoldalúbb, legkülönösebb művésze, a fafaragó, festő, a verselő trombitás. Pali bácsi 1934. szeptember 23-án látta meg a napvilágot, és szinte születése pillanatától kezdve magába szívta a zene, a művészet szeretetét édesapjától, aki maga is muzsikált. Bár életútja a hétköznapi munka felé sodorta, a versek, a dalok és a képek mindig is ott munkáltak ösztönösen benne. 1961-től verseket írt, rajzolt, festett és bálokban trombitált. Ez utóbbitól egy sajnálatos betegség miatt 1980-ban meg kellett válnia, ekkor faragta első fatrombitáját. Erről Motyovszkiné Szegvári Erzsébet így emlékezik: „Rendkívül öntörvényű, tántoríthatatlan ember volt. Amit és ahogy ő elképzelt, abból sosem engedett. Csak akkor alkotott, ha kedvet érzett hozzá, olyan munkát, amit esetleg felkérésre kellett elkészítenie, alig vállalt, és kínkeservesnek érezte az ilyen jellegű megbízatásokat. Egy rendkívül jó humorú, kicsit bohém, hóbortos, mégis szerény és visszahúzódó ember volt. Igazi zseni a maga világában,
valódi művész. A zene, a művészet szeretetét édesapjától örökölte, mivel az dobos volt egy zenekarba. Talán ezért is kezdett trombitálni. Miután az a sajnálatos baleset érte a szájával, soha többé nem trombitálhatott. Nem ért össze rendesen a szája, így a hangszerét már nem tudta igazán megszólaltatni. Erre fogta magát és fából készített trombitákat, arannyal befestette őket, és meg is szólaltatta, egy kicsit ironikusan tartva fricskát a sors felé. Mi ezt meglátva, a Bánszky tanár úrral együtt szinte fetrengtünk a nevetéstől. Hát ilyen embert volt ő, és így is marad meg bennünk mindörökre.” Bár egész életében alkotott, ismertté csak 1992-ben vált, ekkor mutatkozott be elsőként munkáival barátai biztatására. A naiv népi fafaragóra felfigyelt Dr. Bánszky Pál művészettörténész, az ő közreműködésével kerültek alkotásai a Kecskeméti Naiv Művészek Múzeumának legféltettebb alkotásai közé. Pályájának csúcsára 1999-ben érkezett el, amikor is Budapesten a Vigadóban rendezett IV. Országos Népi Szobrászati kiállításon a III. díjat hozta el. Távoztával pótolhatatlan, óriási űr keletke-
zett az albertisai művészetben. Bár ő többé már nem lehet köztünk munkáin keresztül egyénisége, különös és bájos humora örökre köztünk él. Motyovszkiné Szegvári Erzsébet visszaemlékezései és a Vesszőnyaláb c. kötetben megjelent adatok alapján összeállította: Solymosi László
Szavalóverseny a Márai Sándor Városi Könyvtárban Idén hatodik alkalommal hirdette meg a város általános iskoláiban, a felső tagozatosok számára a Márai Sándor Városi Könyvtár hagyományos szavaló versenyét. A Rendezvény a Magyar Kultúra Napja, József Attila és Márai Sándor születésének és munkásságának tiszteletére lett megszervezve. A nemes küzdelem a hagyományoknak megfelelően most is két fordulóban zajlott. Az elődöntőket az iskolákban bonyolították le, onnan már csak a legjobbak kerülhettek be az április 12-ei döntőbe. A kiírás szerint, csak magyar költők műveit adhatták elő az ifjú szavalók. Az 5-6-osok számára a javasolt alkotások között Zelk Zoltán Micsoda madár című verse szerepelt. Ezt kimondottan a művész születésének 100. évfordulója alkalmából jelölték meg a szervezők, a 7-8-osoknak pedig Márai Sándor Versciklus című alkotásának 4 versszaka szerepelt az ajánlott listán. A kisebbek között kilencen indultak el a
döntőben – Barcza Helga, Hardi Csaba, Murár Zsuzsanna, Nagy Flóra, Pető Andrea, Szilárd Erika, Szlovák Gábor, Turcsek Gabriella és Váczi Barbara –, közülük rendkívül meggyőző előadásmódjával, remek versértelmezésével, könnyedén szerezte meg az elsősége Murár Zsuzsanna, aki ráadásul egy rendkívül hosszú és nehéz verset választott, Heltai Jenő Szabadság c. költeményét. A második helyen Nagy Flóra végzett József Attila Amit a szívedbe rejtesz c. költeményének előadásával, a harmadik pedig Pető Andrea lett, Kosztolányi Dezső A doktor bácsi című költeményével. A 7-8-kosok közül hatan kerültek be a döntőbe, sajnos közülük Kiss Beáta és Szedresi János betegség miatt már nem tudott részt venni a versenyen, így Farkas Katalin, László Boglárka, Lelr Anita és Volák Attila között kellett eldőlnie az elsőségnek. Közülük a harmadik László Boglárka lett József Attila Dunánál című
versével, második Lelr Anita Tóth Árpád Lélektől lélekig c. gyönyörű költeményével, és messze kiemelkedve a többiek közül Volák Attila szerezte meg az elsőséget Vörösmarty Mihály Az árvízi hajós című alkotásának rendkívüli előadásával. Attila felnőtt szavalókat meghazudtoló, rendkívül meggyőző és kifejező szavalatával igazi élményt nyújtott a versenyen a hallgatóság számára. *** Szavalóink Szilágysomlyón is remekül szerepeltek a Mátyás napi ünnepségek keretében megrendezett József Attila szavalóversenyen. Hardi Csaba (6. o.), László Boglárka (7. o.), és Váczi Barbara (6. o.) a Tessedik Sámuel Általános Iskola tanulói, Volák Attila (8. o.) tanuló pedig az Evangélikus Iskola növendéke a második helyezést hozhatta haza. Ráadásul Váczi Barbara és Volák Attila a verseny közönség-díját is megnyerte nagy örömünkre. S. L.
Albertirsai Híradó
6
KÖZÉLET/
Kátyúzás 2006
Fotó: Motyovszki Mária
A változékony téli időjárás következtében szilárd burkolatú útjainkon ebben az évben is el kell végeznünk a kátyúzási munkákat. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően a feladat ellátására pályázatot írtunk ki, mely az Albertirsai Híradó 2006. márciusi számában jelent meg.
A pályázati felhívásban meghatároztuk, hogy mikor kell elvégezni ezeket a munkákat, illetve a pályázati kiírás tartalmazta a munkák során megkövetelt technológiai folyamatot is. Az utakon végzett helyszíni ellenőrzések során felmértük a kátyúk mennyiségét, a legfontosabb javítási helyeket, illetve fokozott gondot fordítottunk a kátyúkból adódó baleseti veszélyforrásokra.
2006. május
KULTÚRA
Helyszíni felmérésünk nem tartalmazta a Magyar Közút Kht. kezelésében levő Pesti, Mikebudai, Dánosi és Bicskei utakat. Ezek javítása a kezelő feladatkörébe tartozik. A Polgármesteri Hivatal által meghirdetett kátyúzási munkákra a pályázati kiírást csak egy vállalkozó vitte el. Árajánlatát a pályázati kiírásban meghatározott feltételek figyelembe vételével leadta. Végső döntés a kátyúzási munkák elvégzésére vonatkozóan a Képviselő-testület 2006. április 27-i ülésén várható. A munkák befejezési határideje 2006. május 31-e. A döntést követően a Polgármesteri Hivatal képviselője és a kivitelező közösen ütemtervet dolgoz ki, mely napokra lebontva tartalmazza a munkavégzés helyét. Összességében a felméréseink azt igazolják, hogy az idén kevesebb veszélyes kátyúval kell számolnunk, viszont az elöregedett úthálózatunkban több apró, egybefüggő felületi hiba található, amelyek javítása elengedhetetlen. Ezen útszakaszok elhanyagolása megnöveli a kátyúk kialakulásának veszélyét. Ennek megakadályozását szolgálja ez az útjavítási tevékenység, melyet a beruházás keretén belül szeretnénk eredményesen megvalósítani. Pozsonyi István beruházási főelőadó
Tisztelt Lakótársak! Tájékoztatom Önöket, hogy 2006. április 1-től a Segítő Ház ügyfélfogadási rendje megváltozott. Fejlesztő foglalkozások hétfőn, csütörtökön és pénteken 8 és 11 óra között, kedden pedig 8 és 12 óra között vannak. A Családsegítő Szolgálat hétfőn, kedden és pénteken 9-től 13 óráig, a Gyermekjóléti Szolgálat hétfőn és kedden 10-től 16 óráig, csütörtökön 8 és 14 óra között várja az érdeklődőket. Csütörtökön 9.30-tól 14.00-ig a konduktort, pénteken 14-től 15 óráig a jogi tanácsadót kereshetik fel, a pszichológus pedig hétfőn 14-től 19-ig, csütörtökön 13-tól 16-ig, pénteken pedig 14-től 19 óráig rendel. Család-, párkonzultáció és segítő beszélgetésre, illetve adósságkezelési tanácsadásra az ügyfélfogadás ideje alatt lehet bejelentkezni a tanyagondnokságon, vagy telefonon: 0653-370-455. Házi segítségnyújtást a 06-20-3898-068-as telefonon intézhetik el. Továbbra is várjuk a segítségünket igénylő lakótársakat! Siposné Györe Zsuzsa intézményvezető
A gyógyító vöröshagyma Az Allium-családba sorolt növényeket éterikus olajtartalmuk jellemzi, melyeknek szénhidrátja ként tartalmaz. Ezektől az illóolajoktól van a hagymának csípős íze, melyet sokan nem tudnak elviselni. A fokhagymát (Allium sativum) és a vöröshagymát (Allium cepa) ételízesítőnek használják. A vöröshagyma az egyik legősibb termesztett fűszer- és zöldségnövény. Ázsiából származik, Iránból és Beludzisztánból került Egyiptomba. Először az egyiptomiak nemesítették, aminek eredményeként csípős íze enyhült és termése nagyobb lett. A piramisok halottas kamráiban és a szentélyekben talált hagymafejekből tudjuk, hogy felajánlásként a vöröshagymát tették leggyakrabban az áldozati oltárra. A zsidók Egyiptomból való kivonulásuk után gyakran zúgolódtak, elégedetlenkedtek – főleg a vöröshagymát és a fokhagymát hiányolták. Később a Földközi-tengeri népek között is elterjedt, amelyek nagy becsben tartották. Közép-Európába sokkal később hozták be, és arról, hogy termesztették volna, még a középkorból sem maradtak fenn följegyzések. Gyógyításáról keveset tudunk. Az emberek általában nem ismerik a vöröshagyma értékeit, pedig már régóta ismeretes gyógyító hatása. Értékét az is növeli, hogy egész évben fogyasztható. Mezopotámiai ékírásos agyagtáblák is dicséretét zengték. Idézzünk egy tudóst, Richard Willfordot: „Ha a szelek idején (ősszel) megeszem egy vöröshagymát, az esőzésig (tavaszig) nincsenek gyomorfájásaim.” (Folytatás a következő számban!) Koska Pálné
SZÍVKIÁLLÍTÁS Pankovics Mária Valéria festményeiből nyílt április 22-én kiállítás a Móra Ferenc Művelődési Központban. A rendkívül szerteágazó tárlat közös nevezője talán az élénk színek lüktető, zaklatott és szárnyaló kavalkádja. A kiállított munkák rendezőelve más és más. Megtalálhatók a képek között a népi ihletésű életképektől kezdve, a Van Gogh invokációkon keresztül az egészen szürrealisztikus alkotásokig minden. A művész a székely föld szülöttje, Gyálról került Albertirsára, a városban ez az első bemutatkozó kiállítása. Magáról így vallott a művész: „Rajzolásom a bölcsőben kezdődött. Lábujjam hegyére állva, hogy minél nagyobb falfelületet el tudjak érni, be tudjam rajzolni, mesélték a szüleim csillogó szemekkel. Hároméves koromban édesanyámék apai nagyszüleihez vettek, ott a homokba rajzoltam. Egyszer apám fölém hajolva átnyújtott nekem egy rövid tintaceruzát, mellé egy darab papírt, ami egy lisztes zacskó hófehér belseje volt. Ettől a pillanattól kezdve nagyanyám gyűjtötte nekem a fiókba a cukros és lisztes zacskókat, így volt bőven papírom.” Fotó: Motyovszki Mária
2006. május
Albertirsai Híradó
7
KÖZÉLET
Közügyekről röviden a helyi politika tükrében:
A strandfejlesztés aktuális kérdéseiről ALBERTIRSA POLGÁRAIÉRT EGYESÜLET (APO) ELTER JÁNOS: A gyógyfürdőnk fejlesztésével kapcsolatos elképzelések, immár közel két évtizede sajnos elméleti szinten is maradnak. Gyakorlati megvalósításokra remény sem látszik, csak a távoli ködös homályban. Nem véletlen, hogy itt tartunk, és elment mellettünk sok kárba veszett év. Kétségtelenül az Önkormányzat és így a település egyik, ha nem a legnagyobb forgalomképes vagyontárgyáról van szó, amely kiaknázatlanul, parlagon hever hosszú ideje. De miért? Azért mert egyéni érdekek, néhány döntéshozó esetében a sajáthaszon megszerzése motiválta a korábbi hozzáállást. Akik az előző ciklusokban még azon vitáztak, milyen legyen a csónakázótó, a fedett-csarnok, később pedig: hol épüljön a balneológiai központ, még mindig a testületben ülnek, és tehetetlenségüket még maguk előtt sem ismerik be. Csak és kizárólag egy a fürdőfejlesztéssel foglalkozó bizottság létrehozása lehet a megoldás. Amelynek munkája nem a befektetők, a nohau-t hozó vállalkozások tárt karokkal való várakozásában merülne ki, hanem feltérképezve az eddigi sikeres fejlesztéseket, megkeresve a más településen befektetőket, – összeállítva egy kiajánlható elképzelést – legalább a lehetséges irányvonalakat tisztázná. Addig, amíg ad hoc döntéseket hoz a testület ebben a témában, nem várható más, mint nagyhangú nyilatkozatok egyesek részéről, amely megoldást nem, de saját választási szlogent mindenképpen jelent. Összefoglalva: a képviselőtestület egy részének nem érdeke az előrelépés, mivel jól beágyazott érdekeinek nincs rá szüksége. FIDESZ MPSZ SZEBENSZKI JÁNOS ELNÖK: Beruházásról, véleményem szerint akkor beszélhetünk, ha van beruházó, az hogy valaki ötletekkel kopogtat, az ezt a fogalmat még koránt sem meríti ki. Más szempontból, még ha valaki egy igazán jó és előremutató ötlettel is jelentkezik, az pénz nélkül semmit sem ér, azaz kell, hogy a végrehajtásához szükséges forrásokkal is bírjon. Nem hiszem, hogy az országban lenne olyan település, ahol tárt ka-
rokkal fogadnák azt, aki az ötletével előállva, azonnal a tulajdonjogot kéri arra a területre, ahol ezt az elképzelését megvalósítaná, anélkül, hogy konkrét és elfogadott tervekkel, a megvalósításhoz szükséges forrással, és a végrehajtáshoz bejegyzett vállalkozással rendelkezne. Ehhez szerintem sehol sem találna senki nyitott kapukat. Ide Albertirsára ez idáig sajnos még olyan beruházó nem jött, aki letett volna egy bizonyos összeget, kész terveket arra, amely alapján továbbfejleszthettük volna az önkormányzat tulajdonában lévő strandot. Sok-sok ötlet volt, biztosan volt köztük igazán jó is, de tőke egyik terv mögött sem állt, én pedig ilyen elképzelésekhez nem adom a nevem. Nagy László más sajtóorgánumban leírt kritikai megjegyzéseire annyit mondhatok el, hogy kívülről bírálni, akár az önkormányzat, akár a Településfejlesztési Bizottság munkáját rendkívül könnyű. Ez már csak azért sem igazán korrekt, hiszen, ha jól tudom ő is több éven át volt képviselő. Abban az időben lett volna lehetősége megmutatni, hogy ő mit tud felmutatni, vagy hozzátenni a kérdés megoldásához. Ha jól emlékszem, ezen a területen semmilyen maradandót sem alkotott. JOBBIK MAGYARORSZÁGÉRT MOZGALOM PÁRT MÉSZÁROS ISTVÁN: A Jobbik Magyarországért Mozgalom elvi álláspontja, hogy 100%-os külföldi tulajdonba ne kerüljön magyar föld illetve természeti érték. Ezért azt a megoldást tudnánk támogatni a strand fejlesztése érdekében, hogy olyan befektetőket keressünk, akik a strand tulajdonjogának 51%-át az albertirsai önkormányzat tulajdonában hagynák. Ennek fejében elengednénk a befektetőknek a helyi adók megfizetését és a teljes bevételt úgy 20 évre, cserébe a jelentős beruházásokért (golfpálya, szálloda, fedett uszoda). Azért tartjuk fontosnak a strand fejlesztését, mert hazánk – és különösen városunk – fejlődésének egyik útja a gyógyturizmus kiépítése. Amit az albertirsai emberek téglajegyekből építettek föl, őrizzük meg, hogy mi legyünk a többségi tulajdonosok, természetesen nem kizárva az idegen tőkét a fejlesztés érdekében.
MDF NAGY LÁSZLÓ ELNÖK: Bizakodással vártam a márciusi testületi ülést, mert a fürdőnk régóta várt, több milliárdos nagyságú fejlesztéséről tárgyaltak képviselőink. Bizakodással, hogy végre konkrét előrelépés történik a másfél év óta húzódó kezdésben. Igen, még csak kezdésről beszélhetünk. Aztán figyelve képviselőink többségének nyűglődését – tisztelet a pár kivételnek – rájöttem, hogy még itt sem tart a városunk vezetése. Az eltelt hosszú idő alatt még annyit sem tettek, hogy határozottan és konkrétan írásban rögzítsék a fejlesztést bonyolító vállalkozók felé, a városunk lakóinak érdekeit szolgáló, de a fürdő és a gyógyvíz hasznosítását eredményező álláspontunkat. Polgármesterünk és képviselőink nyomatékkal elismerik, hogy ez egy nagyon nagy lehetőség, a tárgyalópartnereinknek igen komoly a szándékuk és felkészültségük, bizalommal vannak irántuk. Aztán az érzelmi alapú megnyilvánulásokból érződött, hogy képviselőink nem kapták meg a döntésükben segítséget nyújtó szakmai támogatást. Ezt úgy hívják, hogy döntés-előkészítő munka. Ha ezt, a Szebenszki János vezette bizottság elvégezte volna, akkor valószínűleg többen felismerik azt a tényt, hogy ma már nem a tulajdonjoghoz kell ragaszkodni, hanem az Albertirsa területén megvalósuló milliárdos nagyságú beruházásban a megfelelő mértékű vagyonrész megszerzésére kell törekedni. A vagyonunk így is megőrizhető és a jövőben az a mi javunkat szolgálja majd. Be kell látniuk, az idő elszaladt. Városunknak oly sok fejlesztési gondja van, hogy még a távoli jövőben sem lesz képes a maga erejéből korszerű gyógyfürdőt építeni. S, ha a jelenlegi szemléletű, a dolgok könnyebbik oldalához ragaszkodó testület tagjai nem változtatnak tétlenségükön, nem gondolkodnak racionálisan, akkor marad az állóvíz. Igaz, hogy továbbra is tulajdonunkban marad egy lerobbant strand és nézhetjük a kihasználatlan, gondozatlan földterületet. De mit érünk vele? Miközben mi tovább sopánkodunk azon, hogy más települések fürdői milyen nagymértékben fejlődnek, aközben lemaradunk, mert a pénz megy máshová. Oda ahol szívesen fogadják, ahol értik a kor kihívásait és bátran, de saját érdekeiket védve cselekszenek. Folytatás a 8. oldalon.)
Albertirsai Híradó
8
2006. május
AKTUÁLIS (Folytatás a 7. oldalról) Oda, ahol nem várják el a pénzüket befektetőktől, hogy más tulajdonának a telkére építkezzenek, pénzükből másnak a vagyontárgyait fejlesszék. Ezek után nekünk nem marad más mint, hogy nézhetjük a saját parlagon maradó területünket, egy elavult és elhasználódott strand mellett. Közben majd eljárunk máshová gyógykezeltetni magunkat, sok pénzért. Egy kérdés motoszkál bennem. Lehet, hogy az utóbbi években nem csak a fürdőnk fejlesztése maradt el korunk színvonalától, hanem városunk vezetése is? MAGYAR NEMZETI FRONT DOLNIK GYŐZŐNÉ: Minden kampány legfőbb témája a gyógyfürdő és a strand fejlesztése volt. Most is az. Ilyenkor szoktak a szocialisták új medencét, fedett fürdőt, és szállodát ígérni. 2000. február elsején a képviselő-testület megalapította az Albertirsai Település Üzemeltetési Közhasznú Társaságot, elsősorban a strand üzemeltetésére. A KHT. 2001-ben csődbe ment, több tízmillió forint elúszott, dicstelen működése felszámolással ért véget. A strand üzemeltetését 2002. január 31-én a Viziközművekhez csatolták. Jelenleg egy helyi vállalkozó üzemelteti, 2009 szeptemberéig. A strand saját üzemeltetése sikertelen volt, bérbeadása sem jelent megoldást. Tovább kellene lépni, fejleszteni kellene. Annak idején sok albertirsai lakos téglajegyet vásárolt, így segítette a strand megépítését. Ennek a mintájára ma részvényjegyeket vásárolhatnának. Ehhez egy Részvénytársaságot kellene alapítania az önkormányzatnak, helyi vállalkozókkal és sok magánszemélylyel, akik a „kisrészvényesek” lennének. Így meg lehetne teremteni a pénzügyi forrásokat a fejlesztésekre, és az albertirsaiak kezében maradhatna a város legértékesebb vagyontárgya. Vagy tőkeerős befektetőre van szükség. Nem szabad olyan céggel tárgyalni, amely még be sincs jegyezve. Úgy tudom, hogy a három érdeklődő cég közül, egyik sem tőkeerős befektető. Az egyik cég 600 milliós pályázatot akar benyújtani az önkormányzat vagyonának a segítségével. Ha a pályázat nem sikerül oda lesz a vagyon. Bármilyen jogi konstrukció alapja csak az lehet, hogy az önkormányzat legyen a többségi tulajdonos. A 10 százalékos tulajdonrész nem elfogadható ajánlat. Fontos, hogy a képviselő-testület ne hagyja magát sürgetni. Ősszel választások lesznek, javaslom, hogy az új testület döntsön az ügyben, de még helyesebb lenne a helyi népszavazás kiírása.
MSZP GÉR MÁRTON ELNÖK: Tisztelt Olvasó! Amennyiben ön járt már az albertirsai strandon, vajon olvasta-e azt a kis táblát, amely a bejáratnál van elhelyezve? Amennyiben nem most leírom, mi van ez a táblán! „Készült 1983-85. Albertirsa nagyközség lakossága üzemei és intézményei példás összefogásának eredményeként.” Igen kedves olvasó, példás összefogás eredményeként, amely azt jelenti, hogy lakosságunk pénzzel, üzemeink pénzével, és társadalmi munkájukkal járultak hozzá ahhoz, hogy a strand megépülhessen. Azok az emberek, akik házról-házra járva adományokat gyűjtöttek és azok, akik csekély jövedelmükből 30-50 Ft-ot adtak arra a célra, igen azok akarták, hogy legyen a községben strand. Akkor, amikor arra törekszünk, hogy legyen már valami haladás, fejlődjön a strand, eszünkbe kell jusson, hogy ez a strand valóban a szó szoros értelmében közvagyon, mert 100 és 100 ember 30-50 Ft-jából, önkéntes társadalmi munkájával épült. Sajnos a mostani helyzetünkben igen sok a szerencselovag, aki azon mesterkedik, hogy hogyan juthasson könnyen és gyorsan vagyonhoz, még azon az áron is, hogy másokat a tulajdonuktól megfosszon. Ezért mi azt az álláspontot támogatjuk, hogy minden befektetést kellő körültekintéssel, és biztosítékkal kell megkötni, hogy a vagyonunk megmaradjon és a köz javára gyarapodhasson!
ba, hogy a szomszédságunkban /Cegléd – Budai út/ mekkora beruházásból épült a komplexus. Talán ezért is akkora a belépők ára, amelyet, nem minden család engedhet meg magának. Ezért, hosszabbtávú, ha az úgynevezett „sok kicsi többre megy” , a szegényebb dolgozó rétegnek is kifizetődőbb fejlesztésekbe fog a város: 1. Szezon idényben (figyelembe véve a vonatközlekedést) helyi autóbusz járatot indítani, hétvégén ezt sűríteni is kell. 2. Az egészségüggyel egyeztetni, a gyógyhatású fürdővizet a gyógyítás céljaira használni úgy, hogy a szociálisan rászorulóknak kedvezményt is biztosítanának a terápiához. 3. A strand előtti téren kulturált parkolót kellene kialakítani. 4. A strand hátsó beépítetlen területén fanapozókat, asztalokat, padokat kellene elhelyezni /napernyővel/ a kulturáltabb piknik érdekében. 5. A gyermekmedencékhez csúszdák kellenének. 6. A városnak kellene pályáznia egy téliesített, zárt fürdő megvalósításához. 7. A hosszabb távú fejlesztések érdekében a strand közvetlen területét a város ne adja el, annak érdekében, hogy a fürdőt később tudják bővíteni. 8. Szükség lenne értékmegőrző szekrények kihelyezésére is. POLKA Nem kívánt a kérdésben nyilatkozni. SZDSZ Nem kívánt a kérdésben nyilatkozni.
MUNKÁSPÁRT VÁLASZTÁSI SZÖVETSÉG TÉGLÁS JÓZSEF TITKÁR: Úgy gondolom, hogy a városi termálfürdő kényes téma, pláne, ha belegondolunk ab-
Nem kívánt a kérdésben nyilatkozni.
ORSZÁG KÖZEPE GYALOGOS ÉS KERÉKPÁR TÚRA INDUL ALBERTIRSÁRÓL MÁJUS 13-ÁN A Hegyisport és Turista Magazin szerkesztősége a pusztavacsi falunap keretében az Ország Közepe Kistérségi Társulással együttműködve Jeltorony 20 gyalogtúrát és Ország közepe (Ok) 35, 45, 90 kerékpártúrát szervez. Túra időpontja: május 13-a. Az Ok 35 és 90A túrák Albertirsa vasútállomásról indulnak. Nevezés 8-10 óra között. Nevezési díj: 400 illetve 500 Ft, melyért a szervezők túraleírást, frissítőt, csokoládét, a teljesítőknek oklevelet és kitűzőt adnak. A túrák célja: Pusztavacs, Romtemplom. Útvonal: Ok 90: Albertirsa, Jeltorony, Újlengyel, Ócsa, Inárcs, Hernád, Örkény, Pusztavacs. Ok 35: Albertirsa, Jeltorony, Rákóczi-telep, M5-felüljáró, Hernád, Örkény, Pusztavacs. Információ: www.turistamagazin.hu vagy Máté István 06/20-913-3899
2006. május
Albertirsai Híradó
AKTUÁLIS
SZÖVETKEZETEK – EURÓPAI MÓDON A 2004. évi csatlakozásunk óta már lassan megszokjuk, hogy életünk sok területére befolyással van az Európai Unió. Részben új szabályok érvényesek ránk, részben meglepő lazasággal jár az, hogy a magyar vállalkozások az uniós „belpiac” részeseivé váltak. A szövetkezetekre pozitív hatással volt az ún. „jogharmonizáció”, hiszen az Európai Unió határozott ajánlást fogalmazott meg a szövetkezet, mint gazdálkodási forma fenntartásához. Mint állampolgárok számára szimpatikus lehet nekünk az, hogy az állam a népe iránti kötelezettségei között számon tartják a kisember vagy kisközösség együttműködési készségét, önsegélyezési, szolidaritási szándékát. Mindez egyik megjelenési formájává tették ismét a szövetkezetet a parlament által 2005 decemberében elfogadott törvény szerint. Ösztönzik az új szövetkezetek alapítását is, legalább 7 taggal, bármekkora tőkével és szinte bármilyen céllal. Lehet ez egy gazdasági tevékenység, pl. egy szélerőmű működtetése egy lakóközösség számára, de lehet egy gyógyászati eszköz, pl. kislabor együttes használata is. Lehet továbbá a bármilyen módon hasznosított vagyon hozadékának, közösen elhatározott célokra történő ráfordítása is. A törvény egyik legfontosabb vonása, hogy ismét kötelezővé teszi a közösségi alapképezését. Ez kell, hogy szolgáljon arra, hogy már ne csak önkéntesen, hanem kötelezően fordítsa a szövetkezet közösségi célokra a megtermelt nyeresége egy részét – 2007 júliusát követő gazdálkodás eredményéből. Az ajánlott célokat kormányrendelet fogja szabályozni, és a közgyűlés dönt majd a konkrét felhasználásról. Ha az ígéretek teljesülnek, e célokat adókedvezmények is fogják támogatni. Szövetkezetet tehát érdemes alapítani, de csak akkor, ha a tulajdonosok képesek egymást tiszteletben tartva, egyenrangúan együttműködni. A meglévő szövetkezetek ezt már megszokták, hiszen az 1 tag 1 szavazat elve szinte csak itt érvényesül, a társaságoknál a tőkenagysághoz kapcsolódik a döntési jog. A sokéves vajúdás után az európai szövetkezeti törvény, mint jogforrás segített abban, hogy pontot tettek a törvénykezés szintjén a szövetkezeti üzletrész sorsára.
Míg a kft-knél az üzletrész a tag által befizetett vagyonrészt testesíti meg, addig a szövetkezetekben az 1992-ben kötelezően nevesített vagyon részét jelenti. Nemzetközi szinten egyetlen ország szövetkezetében sincs ilyen jellegű „mű értékpapír”, mint a mi üzletrészünk. Az új törvény megszünteti ezt a fogalmat és a vagyoni formát. 2007. április 30-ig kötelezővé teszi, hogy a szövetkezet közgyűlése rendelkezzen annak sorsáról. Változatlanul megvan a lehetőség addig, hogy a szövetkezet a korábbi áron megvásárolhassa az üzletrészt a tulajdonosoktól, esetleg lecserélheti – ha van társasága – a saját értékpapírjára. Ezt a határnapot követően kötelezően át kell, hogy alakítsa a szövetkezet az esetlegesen megmaradt üzletrészeket, nem tag üzletrész tulajdonosok esetében ún. átalakított befektetői részjeggyé. Ezzel az eljárással egy betagozódott vagyonrésszé válik az üzletrész, amelyet kivenni már nem lehet. A saját tagjától ugyanígy megvásárolhatja, vagy cserélheti az üzletrészt a szövetkezet, esetleg befektetői részjeggyé alakíthatja azt. – E fogalom egy hosszútávon mobilizálható vagyonrészt fog jelenteni. A határidő leteltével, amennyiben nem választ a tag a szövetkezet által felajánlott átváltási vagy vételi lehetőségekből, akkor az ő üzletrésze is átalakított befektetői részjegy lesz 2007. május 1-től. Ha pedig a leírt módokon megszűnt a szövetkezetben az összes üzletrész, a cég átállhat az új törvényre, és az újrafogalmazott közösségi célokért folytathatja a vállalkozási tevékenységét. Egy komolyabb alaprészjegy érték mellett a szövetkezeti közgyűlés döntheti el, hogy az adózás utáni eredményt nagyrészt közösségi célra fordítja, vagy osztalékot is fizet, ha ehhez kellő mértékű eredmény termelődik. Akár most alapít valaki szövetkezetet, akár régiként kell, hogy újrafogalmazza a működési célját – ambicionáló feladat e társadalmilag is hasznos szervezeti forma újraélesztése. Beleillik abba a gondolatsorba, mely szerint a jó hagyományokat, helyi értékeket megtartva kell megőrizni. Sárik Jánosné (x)
9
Albertirsai Híradó
10
2006. május
AKTUÁLIS
MESÉLNEK AZ ÉVSZÁZADOK
Május 1.: a májusfaállítás Május elseje a tavasz kibontakozásának örömünnepe. Az erdő, a mező és a rét díszbe öltözik, az alvó rügyek, a fák lombjai kibontakoznak. A természet és az ember is örül ennek a csodás
hogy május első napján a házakat zöld lombokkal díszítsék fel, és önfeledten gyönyörködjenek az árnyas erdők, ligetek megidézett hangulatában, a madarak énekében. A májusi
ébredésnek. Talán ez az eufórikus hangulat késztette már a XV. században is arra az embereket,
kidíszített zöldágat, a májusfát májfának nevezik, és az ünnepet megelőző éjszakán állítják fel a
szeretett lánynak. A májfa állítás szokása hazánk egész területén ismert. A májusfát általában legények állították a lányoknak, de érdekességként megjegyezendő, hogy szokás volt a lutheránusoknál a templomban is felállítani a májusfát. Ezt a szokást egyébként 1774-ben Tessedik Sámuel megbélyegezte, és elítélendőnek kiáltotta ki. Régen a fát általában az erdőből lopták a legények, emiatt aztán a hatóság nem igen nézete jó szemmel ezt a szokást, és gyakran üldözte is a faállítást. Ennek ellenére a tiltás mit sem ért, hiszen ezzel a gesztussal adta tudtára egy-egy fiú a falunak, hogy melyik lánynak udvarol. Falualapító elődeink fiataljai is nagyon kedvelték ezt a régi szép szokást, hiszen annyi izgalom, élmény kapcsolódott ehhez az eseményhez. A májusfát hozó fiú
Közös szennyesünk… Napjaink politikai felhangoktól sem mentes megnyilvánulásai vezették tollamat, mikor az alábbi írásba kezdtem. Hiszem, hogy szükség van arra, hogy objektív szemüvegen keresztül lássuk és láttassuk a világot, főleg mikor közvetlen lakókörnyezetünkről és annak jövőjéről alkotunk véleményt. Lássuk hogyan is áll a helyzet napjainkban a szennyvíztisztító ügyében! Gyakran emlegetett tény, hogy üzemünk jelenlegi kapacitása jelentősen elmarad – naponta mintegy 300–400 m3-rel – a felmerülő igénytől. A város csatornahálózatának kivételesen jó kiépítettsége és a 2004-ben bevezetett környezetterhelési díj együttesen a rákötések fokozatos növekedését okozzák most és a jövőben egyaránt. Már önmagában a fenti tények is elengedhetetlenné teszik a kapacitás mielőbbi bővítését, de a helyzetet a – háztartási vegyszerek egyre fokozódó használata következtében – megnövekedett szennyezőanyag koncentráció tovább súlyosbítja. Nem utolsó sorban pedig a jövő generációért való felelősségvállalás (a környezettudatosság) is
megköveteli napjaink döntéshozóin a sürgős beavatkozást. Megoldás?! A helyi vezetőség 3 irányból reméli a kapacitás bővítéséhez, az üzem modernizáláshoz szükséges forrást. A korábban más sikertelennek bizonyult – a régió kompetenciájába tartozó – céltámogatás mellett további lehetőséget jelenthetnek az Európai Uniós pályázatok, valamint a hitel felvétel is. Az első két megoldás hátránya, hogy – a pályázati rendszerek itt tárgyalni nem kívánt komplexitása miatt – csak mintegy 2 év múlva történhetne meg az első kapavágás. Az önkormányzati testület eddigi reakciói viszont arra engednek következtetni, hogy utóbbit, azaz a hitel felvételt ördögtől valónak tartják. Pedig minden jel arra utal, hogy az egyetlen lehetőség a beruházás több fázisra bontása és hitelből történő finanszírozása… Ezt a megoldást azért is javaslom, mert korszerűtlen szennyvíztisztítónk napjainkban is működési megtakarításokat képes produkálni (mintegy évi 10 millió forintot). Ez az összeg pedig modernizációval és a fokozódó rákötésekkel
csapat egész éjjel nem aludt, de nem bánkódta, iszogattak. Éjfél után aztán igen-igen jókedvűen értek a lányos házhoz, mivel a fát csak ilyenkor lehetett felállítani, hiszen titokban kellett felállítani, amikor már a házban alszanak. Reggel mire felébredt a lány, már állni kellett a szépen feldíszített fának. A gyönyörű nyárfaágra színes krepp-papír szalagok, egy üveg bor, és sok-sok ajándék került, annak függvényében, hogy milyen módos volt az udvarló. Május elsején pedig szép ünnep volt a majális, amit az erdőben nagy vidámsággal költöttek el. A rezesbanda fújta a talpalávalót, más bográcsban főzte a finom marha vagy birkapörköltet, ettekittak, a gyerekek pedig játékos programokban, vetélkedőkben vettek részt. Remélhetően ez a régi szép szokás az idők végezetéig megmaradt majd mindenki legnagyobb örömére. Kovács Károlyné néprajzgyűjtő
tovább növelhető, ezzel fedezetet teremtve a hitel törlesztésére. Tovább árnyalja a képet, hogy 2006-tól minden önkormányzatnak, így városunknak is szennyezési ütemtervet kell készítenie, amely esetleges alul tejesítése jelentős nagyságrendű bírsággal terhelheti közös kasszánkat. Így potenciális – hiteltörlesztésre fordítható – pénznek tekinthetjük a környezetszennyezési bírságra ki nem fizetett milliós nagyságrendű összeget is. A pénzintézetek által az önkormányzatok számára kidolgozott (gyakran állami kamattámogatással igénybe vehető) speciális finanszírozási konstrukciók megszívlelendők és hiszem, hogy nem ördögtől valók… Lássuk be, hogy az ésszerű kereteken belül tartott és átgondoltan felhasznált hitel a jövő generációjának és városunk mostani lakosainak is hitelesebb garanciát jelent egy teljesebb és egészségesebb életre, mint a kiváráson, halogatáson alapuló – s ezzel beláthatatlan környezeti következményekkel járó – politika! „Senki sem garantálhatja a jövőt. A legjobb, amit tehetünk, hogy felmérjük a vállalt kockázatot, felbecsüljük képességünket a velük való megbirkózásra, aztán bizalommal telve tervezünk.” (Henry Ford) Jászberényi Tamás
Albertirsai Híradó
2006. május
11
AKTUÁLIS
Az országgyűlési választások, albertirsai eredményeiről röviden! az ország sok településén második fordulóra került sor, amelyben a választási törvényeknek megfelelően az első három jelölt indulhatott el: Dr. Czinege Imre, aki a szavazatok 42.21%-át szerezte meg az első fordulóban, Földi László, aki a voksok 40.63%-ával bírt, valamint Dr. Csáky András a megszerzett szavazatok 9.21%-ával. Ő a választások második fordulójára visszalépett, de az MDF országos listáján bekerült a parlamentbe. Az április 23-ai választásokon így ketten mérettettek meg, dr. Czinege Imre az MSZP és Földi László a FIDESZ-KDNP jelöltje. A 23-ai közel 90%-os részeredmények ismeretében minimális többséggel dr. Czinege Imre vezetett, de végleges eredmény csak április 29-én születhetett meg, hiszen Cegléd 3-es számú választókörzetében 30 külképviseleti
Dolina Túra 2006. április 22. Már tavaly nyáron elkezdtük felfesteni a túra jelzéseit, ami elég komoly feladatnak bizonyult. A 3 távon – 10 km, 20 km, 50 km – 2-3, esetenként 4-szer kellett végigmennünk a különböző festékrétegekkel. Más módon is próbáltuk emelni a túra színvonalát. Ez évben a rajzolt térképvázlat helyett színes turista térképet, és új színes emléklapot adtunk a résztvevőknek. A színes kitűzőre, amit szintén mindenki megkapott, ráírtuk az adott táv hosszát is. A gördülékenyebb lebonyolítás érdekében kértük az iskolákat, hogy előzetesen jelezzenek vissza, hogy hány fővel kívánnak részt venni a rendezvényen. Ennek a kérésünknek sajnos nem minden intézmény tett eleget, így a korábban jelzett 350-400 diák helyett, 650 résztvevő „kiszolgálásával” kellett megbirkóznia kis csapatunknak. Ez nem ment volna civil segítőink (barátok, rokonok, ismerősök) nélkül, akiknek ezúton is köszönjük munkájukat. Külön köszönjük áldozatos munkáját Farkas Pál úrnak, aki lehetővé tette, hogy a strandon 2 medencében pihenhessék ki a túrázók az út fáradalmait. A legfiatalabb és a legöregebb résztvevő a Dolina túra logójával ellátott pólót kapott jutalmul. A legtöbb kilométert megtett iskola idén is a ceglédi Táncsics Mihály Általános Iskola lett. Jutalmuk egy serleg és egy hatalmas torta volt. Ugyancsak serleg és torta volt a jutalma a Hidvégi Lajos Általános Iskolának (Mikebuda), akik az iskola létszámához viszonyítva a legtöbben (közel a fele) vettek részt a túrán. A rendezvény hírnevét öregbíti az is, hogy jöttek túrázók a Tiszántúlról, a Ba-
szavazó is jelezte választási szándékát. Az április 29-ei összesítés eredményeként a mandátumot dr. Czinege Imre szerezte meg. Így Pest Megye 15-ös választókörzetének ebben a ciklusban is két országgyűlési képviselője lesz: dr. Csáky András az MDF és dr. Czinege Imre, a MSZP színeiben képviseli majd a körzet választópolgárainak érdekeit a 2006-2010-es ciklusban. Az eredmény nem végleges, mert a FIDESZ a szavazatok újraszámlálását kérte. S. L.
laton vidékéről, Budapestről és az ország számos más pontjáról is. Egyik pilisi pontőrünket sajnálatos biciklis baleset érte, neki jobbulást kívánunk! Külön köszönet azoknak, akik támogatása nélkül a rendezvény nem jöhetett volna létre: Faco Kft, Pálinkás Ferenc, Ambróziné Jansik Márta, Réczi Pál, Aranypatkó Vendéglő, Pásztor Vegyesbolt,
Fotó: Motyovszki Mária
Fotók: Motyovszki Mária
Pest megye 15-ös számú választókerületében 5 képviselő-jelölt szerezte meg az ahhoz szükséges számú kopogtató cédulát, hogy indulhasson a 2006-os országgyűlési választásokon. Dr. Czinege Imre az MSZP, Dr. Csáky András az MDF, Földi László a Fidesz-KDNP, Korondi Miklós a MIÉP-Jobbik, valamint Kovács Zoltán az SZDSZ színeiben vett részt a versengésben. Annak ellenére, hogy Albertirsán a 9420 választásra jogosult közül 5956 választópolgár megjelent a szavazóurnáknál, azaz 63%-a a választásra jogosultaknak, még sem született a 15-ös választókerületben az első fordulóban végleges eredmény. Így itt is mint
Kovács Gábor – Törpe ABC, Tollas Üzletház, Boldóczki Pál, Albertirsai Kábeltelevízió, Magyar Turista, Tourinform Cegléd, Varga ABC, Dobrovolni Pál, Apáti Nyomda, MÁV albertirsai dolgozói, Kovács Károlyné – Faluház, Hídvégi Lajos Általános Iskola Mikebuda. Köszönjük közhasznú munkásaink megfeszített, kemény munkáját, amelyet a túra útvonal kitisztításáért végeztek és pontőreink segítségét. Ifj. Pásztor János Attila
Albertirsai Híradó
12
2006. május
AKTUÁLIS
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Kiíró megnevezése, székhelye: Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (2730 Albertirsa, Irsay K. u. 2). Pályázat tárgya: Albertirsa, Pesti u. 46. szám alatt található, 1749 helyrajzi számú, 1352 m2 területű, üres telekingatlan tulajdonjogának értékesítésére. 1. Az ingatlan adatai: Cím: 2730 Albertirsa, Pesti u. 46. Helyrajzi szám: 1749; az ingatlan területe: 1352 m2; Övezeti besorolása: VT-1 – településközponti vegyes terület: Beépíthetősége: zártsorú, 40%-os, építménymagasság: 6 m, zöldfelület, legkisebb mértéke: 40%. A telek induló ára: 13.520.000,-Ft + áfa. Pályázati alapdíj: 135.200.-Ft 2. Pályázati feltételek 2/a. Pályázó köteles a tervezett beépítésére vonatkozó látványtervet benyújtani pályázatához. A telek fordított „L” alakban építhető be – mint az albertirsai „Árkád sor”. A pályázatot elnyert tulajdonos a telek mindkét utcafrontján 1,5 m. szélességben viacolor térburkolatot köteles építeni. A pályázatot elnyert tulajdonos vállalja, hogy az ingatlan Pesti út és Vasút utcai sarokrészét nem keríti le, továbbá hozzájárul a terület közcélú használatához, és ennek biztosítása érdekében – az adás-vételi szerződés megkötésével egy időben – az önkormányzattal szerződést köt. A pályázatot elnyert tulajdonos vállalja, hogy a pályázaton elfogadott látványterv szerinti – építési engedély birtokában – beépítést az adás-vételi szerződés megkötésétől számított 2 éven belül megvalósítja, ennek biztosítékául hozzájárul az adásvételi szerződésben visszavásárlási jog kikötéséhez és ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez Albertirsa Város Önkormányzata javára. Amennyiben a beépítés 2 év alatt nem teljesül, az önkormányzat él visszavásárlási jogával. Albertirsa Város Önkormányzata az ingatlan elidegenítése esetére, elővásárlási jogot köt ki. Az ingatlan vételára nem tartalmazza a közműfejlesztési hozzájárulásokat. Pályázó vállalja, hogy az eredményhirdetést követő 15 napon belül az adás-vételi szerződést megköti. Az adásvételi szerződést a vevőnek kell elkészíttetnie saját költségén. 2/b. Pályázati alapdíj: A pályázók kötelesek 135. 200,- Ft-ot, azaz egyszázharmincötezer-kettőszáz forintot pályázati alapdíj címen Albertirsa Város Polgármesteri Hivatal 11742159-15390723 számú számlájára átutalni. A pályázati alapdíj a vételárba beszámít, nem nyert pályázat és eredménytelenség esetén, az eredményhirdetést követő 8 banki napon belül visszautalásra kerül. 2/c. A pályázatnak tartalmaznia kell: a pályázó azonosító adatait (név, lakcím, levelezési cím, cég neve, székhelye, képviselő neve, aláírási címpéldány); vállalkozó esetén a vállalkozói igazolvány másolata; társaság esetén 30 napnál nem
régebbi cégkivonat másolata; a telek beépítésének látványtervét (épületek, park); adó (APEH), illeték, helyi adó igazolás; nyilatkozat a pályázati feltételek elfogadásáról; nyilatkozat, hogy a vételár rendelkezésre áll; a pályázati alapdíj összegéről a befizetést igazoló banki kivonat; pályázati anyaghoz csatolt regisztrációs lap kitöltve. 3. A pályázati anyag: A pályázati anyag átvehető: Albertirsa Város Polgármesteri Hivatala Műszaki Iroda (5.sz szoba) 2006. április 20 – tól 2006. május 15-ig terjedő időszakban, bármelyik munkanapon 8-16 óráig (pénteken 8-12 óráig) Az anyag tartalmazza az ingatlan tulajdoni lapját, hivatalos helyszínrajzot, építéshatóság nyilatkozatát a beépíthetőségre, helyszíni vázlatot. A pályázaton, és az azt követő versenytárgyaláson való részvétel feltétele a pályázati anyaghoz csatolt regisztrációs lap kitöltése, és a pályázattal együtt történő leadása! A pályázati anyag ára: 3.000,-Ft + áfa, mely egyszeri, vissza nem térítendő. 4. A pályázat beadási határideje: A pályázatot zárt borítékban Albertirsa Város Polgármesteri Hivatal Műszaki Irodáján (5. szoba) lehet benyújtani. A pályázat benyújtási határideje: 2006. június 15. 15:00 óra! A határidő leteltét követően beérkezett pályázatokat az önkormányzat nem fogadja el! 5. A pályázat felbontása és elbírálása: A pályázat felbontása – 2006. június 20-án 10 órakor – a képviselő testület tagjaiból álló 3 tagú bizottság jelenlétében történik, az eljárásról jegyzőkönyv készül. A benyújtott pályázatokat a képviselőtestület tagjaiból álló 3 tagú bizottság bírálja el. A döntés ellen fellebbezni nem lehet. Érvényes a pályázat, ha a pályázati kiírásban szereplő határidőig a Polgármesteri Hivatalba megérkezik, és a pályázati anyag a 2. pontban felsorolt feltételeknek megfelel. A pályázati anyagok megismerése után a bíráló bizottság az alábbiak szerint dönthet: Egy ajánlat esetén, ha az a pályázati kiírás feltételeinek megfelel, elfogadja és kihirdeti a győztes pályázót. Több ajánlat esetén – a pályázat felbontásától számított 5 munkanapon belül – versenytárgyalásra kerül sor, ennek győztesével köt az önkormányzat szerződést. Eredménytelennek minősíti a pályázatot, mert elfogadhatatlan ajánlatok érkeztek, vagy nem érkezett érvényes ajánlat. 6. Versenytárgyalás: Több ajánlat esetén a Hivatal az ajánlattevők és a bíráló bizottság részvételével versenytárgyalást tart. A versenytárgyalást a bíráló bizottság folytatja le, a következő szabályok szerint: A versenytárgyalást a Polgármesteri Hivatal Tanács termében tartja meg. Az önkormányzat a versenytárgyalás helyszínéről és időpontjáról valamennyi ajánlattevőt értesíti, aki érvényes ajánlatot adott be. Az értesítés tartalmazza (név nélkül) a beérkezett legkedvezőbb ajánlatot, és felhívást az ajánlattevők részére, hogy a versenytárgyaláson teljes körű döntésre jogo-
sult képviselői útján vegyenek részt. A képviseleti jogosultságot a versenytárgyalás kezdetén megfelelően igazolni kell. Gazdasági társaság csak a törvényes képviselője, vagy a Pp. előírásai szerinti meghatalmazással rendelkező meghatalmazottja útján vehet részt a versenytárgyaláson. Magánszemély pályázó esetén csak a regisztrációs lapon feltüntetett személy, személyek, valamint a jogszabályi előírásoknak megfelelő meghatalmazást felmutató személy, személyek vehetnek részt a versenytárgyaláson. A versenytárgyaláson az ajánlattevő az általa közölt ajánlati ártól lefelé nem térhet el. A versenytárgyalás a személyesen résztvevő ajánlattevők között zajlik. Amennyiben gazdasági társaság a pályázó, köteles a versenytárgyaláson 3 hónapnál nem régebbi, eredeti cégkivonatot és aláírási címpéldányt bemutatni. A versenytárgyalásról jegyzőkönyv készül, amit a jelenlévő ajánlattevők és az önkormányzat képviselője írnak alá. A pályázó anyagi és jogi következmények nélkül a versenytárgyalás megkezdése előtt léphet vissza. A versenytárgyaláson a licit lépcső: 200.000,-Ft. Az ingatlan vételi jogát az a pályázó szerzi meg, aki a versenytárgyaláson a legmagasabb összegű vételár megfizetését vállalja. A vételi jogot kizárólag a regisztrációs lapon feltüntetett személy, gazdasági társaság szerezheti meg. Amennyiben a pályázó a versenytárgyaláson vételi jogot szerez, de a szerződéstől -bármely okból, bármilyen formában- eláll, a kiíró a befizetett pályázati alapdíjat bánatpénzként kezeli, s nem fizeti azt vissza. A vételi jog nem ruházható át, nem engedményezhető. Amennyiben több pályázó vállalja azonos összegű legmagasabb vételi ár megfizetését, úgy a nyertes pályázó személyét illetően sorsolás dönt. A vevőnek a vételárat egy összegben kell megfizetni az adás-vételi szerződés aláírásával egy időben. A vételi jogot megszerző pályázó visszalépése esetén, az erről szóló értesítést követő 30 napon belül, a következő legmagasabb vételárat ajánló pályázót, a vétel gyakorlása külön versenytárgyalás nélkül is megilleti. A második legmagasabb ajánlatot tevő pályázó visszalépése esetén a pályázat eredménytelennek minősül. A pályázatot kiíró Albertirsa Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala fenntartja a jogot, hogy a kiírásban szereplő ingatlanra a kiírást a versenytárgyalás megkezdése előtt visszavonja. Ebben az esetben a már befizetett pályázati alapdíjat a pályázó részére visszafizeti. A vevőnek a vételárat egy összegben kell megfizetni az adásvételi szerződés aláírásával egyidőben. Az Önkormányzat fenntartja azt a jogot, hogy a pályázatot indoklás nélkül eredménytelennek nyilvánítja. A pályázattal és az ingatlannal kapcsolatos kérdésekre a Polgármesteri Hivatal 5. Irodájában, az 570-056 telefonszámon, ügyfélfogadási időben kapnak tájékoztatást az érdeklődők.
2006. május
Albertirsai Híradó
13
MESE
Óriási falragaszok hirdették, hogy hétfőn este Mayer Richárd, a kitűnő vívó, elevenen felaprít egy magyart a színházban. Pistát
A németek jobbra-balra dőlnek nevettükben. Eszterházy röstelli, hogy a kanásza csakugyan össze engedi magát vagdalni. Lekiált a páholyhól: – Pista, ne hagyd magad! Pista megismeri a gazdája hangját. Föltekint. – Üthetem hát? – kérdezi ledobva szűrét. – Persze, hogy ütheted! – feleli Eszterházy. Pista akkor felkapja a botját, és nekiugrik a németnek. Akkorát húz annak a fejére, hogy lepedőben szállítják el a színházból. A németek tapsolnak neki és körülveszik, hogy megszoríthassák a kezét, mint ahogy a győzőnek szokás. Pista azonban már akkor úgy benne van a verekedésben, hogy azt hiszi, azok mind nekiesnek. Fölkapja hát újra a botját, és nekiugorva a
beállították a színpadra azon szűrösen és tarisznyásan, ahogy megérkezett. Ő bizony nem tudta, hogy mint akarnak vele. Rátámaszkodott a hosszú somfabotjára, és úgy bámulta a nagy, fényes közönséget a színházban. Egyszer csak kilépked nagy hegyesen a német. Illog-villog a fényes kard a kezében. Szinte táncolva járja körül a Pista kanászt, ő maga is nevet annak a szűrös tarisznyásnak. Pista csak nézi, nézi, mit ugrál előtte az a furcsa német. „Csak hadd ugráljon – gondolja –, ha kedve tartja.” Az mondja akkor a német: – No, matyar, most lefákni pal füled! Azzal levágja a Pista bal fülét. Pista utána néz a fülének. Nem tetszik neki a mulatság. De azért nem szól semmit. Marad mozdulatlanul a botjára támaszkodva. – Most pedig – mondja a német a színházi nép harsogó kacagása között – lefákni jop füled. Azzal odatáncol ismét, és levágja a Pista jobb fülét.
sok száz németnek, püföli őket irgalmatlanul. Csak akkor áll meg, mikor Eszterházy újra lekiált neki: – Ne bánts őket, Pista! Pista akkor abbahagyja a verekedést. Levett kalappal áll meg a gazdája előtt. A németek akkor újra körülveszik, és teleszórják a kalapját arannyal. – Derék gyerek vagy Pista – mondja a herceg –, mától fogva nem leszel kanász, hanem huszár, mégpedig a királyné szolgálatában. – Köszönöm uram – feleli Pista –, de miért kaptam én ezt a sok pénzt? – Hát azért, hogy fejbe ütötted a németet. – Ejnye, ha tudtam volna, hogy ezt így fizetik – feleli Pista –, bizony azelőtt is feljártam volna ide Bécsbe. Huszár lett belőle, de csak egy esztendeig szolgált. Akkor felment a herceghez, és azt mondta neki: – Köszönöm a hozzám való jóságát, uram, de már hazakívánkozom. A kis pénzen házat meg földet veszek. Magyar embernek nem való Bécsben lakni.
MESESAROK (Kedves gyerekek, áprilistól útjára indítottuk a mesesarkot az Albertirsai Híradóba. Hónapról-hónapra egy-egy mesét, mondát olvashattok itt, amelynek a különlegessége, hogy a történethez ti készíthetitek az illusztrációt. A meséhez a legjobb rajzot készítő gyermeket könyvjutalomban részesítjük, és a rajza meg is jelenik a lap hasábjain. Az áprilisban beküldött rajzok közül az első helyet megosztva Uszkay Zsófia 3. és Garami Zsolt 2. osztályos tanuló nyerte, Andrádi Anita 2. osztályos a második, a harmadik pedig Tóth Benjamin 3. osztályos diák munkája lett. Gratulálunk!)
Gárdonyi Géza: Az Eszterházy kanásza Valamikor a XVIII. század derekán igen híres német katona mutogatta az ügyességét a bécsi színházban. Olyan ügyesen tudott az karddal hadakozni, hogy senki őt meg nem vághatta; ellenben ő meg mindenkin sebeket ejtett, aki csak vele kiállott. Egy este Mária Terézia királyasszony is megnézte a németet. Körülötte magyar urak ültek a színházban. – No – mondta Mária Terézia az Eszterházy hercegnek –, van-e ilyen ügyes ember a magyarok között? – A legkisebb kanászom is ügyesebb – felelte Eszterházy. – Azt szeretném látni – szólt a királyaszszony. Eszterházy kiment a színházból, és meghagyta az inasának, hogy üljön azonnal kocsira, hozza el a Pista kanászt Szentmártonból. Ez a Pista kanász erős, veszekedős legény volt. Kardot ugyan sohasem forgatott, de félni sem félt semmitől és senkitől. A kanásznak híre futott Bécsben.
Albertirsai Híradó
14
2006. május
SPORT
SPORTKITÜNTETÉSEK Albertirsa Sportjáért kitüntetést kapott Huszák Ferenc kézilabdázó, Keliger Bernadett pedig Albertirsa élsportolója díjat kapott! Huszák Ferenc a kézilabda csapat szakosztályvezetője, a Pest Megyei Kézilabda Szövetség elnökségi tagja: „Hát én a sportot Albertirsán a ’70-es évek legelején kezdtem, ugyanúgy, mint abban az időben mindenki, én is futballal indítottam. Három évig egészen jó ment, amikor is egy sajnálatos sérülés miatt fel kellett hagynom a focizással. Miután a térdemet megműtötték, az orvosok nem javasolták a labdarúgás folytatását, így abban kellett hagynom ezt a sportot. Szerencsére az egyik legjobb barátom akkor már kézilabdázott, és látva azt, hogy nekem mennyire hiányzik a mozgás, a sport, elcsalt a kézilabdások közé. Igazából akkor még egy kicsit ódzkodtam az egésztől, de a mozgásszükségletem rávitt arra, hogy kipróbáljam ezt a sportot is, ha másért nem, hát azért, hogy ne üljek otthon a szabadidőmben tétlenül. Be kell vallanom, hogy a kezdet kezdetén abszolút nem ment a játék, nem is éreztem igazán a sportot. Egészen addig, míg az egyik délutáni edzőmérkőzésen, az albertirsai salakos pályán úgy adódott, hogy az akkori kapusunk nem tudott eljönni a mérkőzésre, és engem kértek meg, hogy védjem az albertirsai csapat hálóját. Annyira jó sikerült ez a beugrás, hogy közel 30 éven át védtem ezután a helyi kézilabda csapat kapuját. Ezelőtt három évvel búcsúztattak el MB II-es játékosként a csapattársaim. Ez, azt jelentette, hogy sikerült elérni azt a hosszú ideig dédelgetett álmot, hogy a csapatunk
edzők vannak, sajnos senki sem foglalkozik a kézilabdával, így nálunk általában jelentős felkerülhessen az MB II-be, és ott meg is állja hátránnyal indulnak azok, akik erre a sportra a helyét. Rajtam kívül ez a régiek közül, csak teszik fel az életüket a városban. Nekem taa Csonka Csabának és a Tiszó Sanyinak, ők lán az egyik legboldogabb pillanat az lenne, még most is aktív játékosok. Ezt a nagyszerű amikor valamelyik testnevelő olyan számban eredményt egyébként 4 évvel ezelőtt sikerült küldené a tehetségeket, hogy szinte már-már elérnünk, amikor is a megyei bajnokságot szelektálnom kelljen, melyikük is erősítheti megnyerve felkerülhettünk a magasabb osz- a csapat utánpótlását. Ha a most felvázolt tényeket is figyelembe vesszük, akkor mindenképpen rendkívüli volt például az első MB II-es évünk, hiszen csak orrhossznyival csúsztunk le az első helyről, egy pontot múlott az, hogy nem kerültünk fel az NB I-B-be. Azóta is minden esztendőben a dobogón tudtunk végezni. Ez az év indult egy kicsit nehezebben, nagyon sok sérültünk volt, így lecsúsztunk egy kicsit az őszi fordulón. Ennek ellenére én megígértem a csapat szponzorainak, hogy most is dobogóra kerülünk. Úgy tűnik a jelenlegi eredmények alapján, ez sikerülni is Fotó: Motyovszki Mária fog, hiszen 19 lejátszott mérkőzés tályba. Ott szerencsére azóta is a tabella első után a jobb gólaránynak köszönhetően már 4 csapata között szerepelünk folyamatosan, a 3. helyen állunk 24 ponttal, megelőzve a annak ellenére, hogy a Pest megyei kézilabda szintén 24 pontos a Láng SK-t. Az előttünk igen erős, nagyon sok jó csapat van, akikkel álló mérkőzések tükrében nem lehetetlen a állnunk kell a sarat. Azt mindenképpen hoz- kitűzött cél. (A jelenlegi tabella: I. Tököl KSK; zá kell tennem, hogy mi úgy tudunk ilyen II. Ercsi SE; III. Albertirsa TKSC) teljesítményt elérni, hogy a mérkőzéseinket Keliger Bernadettel már egy korábbi szánem Albertirsán játsszuk, hiszen a városnak munkban megismerkedhettek. Számara nincs a szabványoknak megfelelő méretű ez az év több szempontból is elismerést pályája. Így aztán akár hazai, akár idegenbeli hozott, hiszen amellett, hogy a legtöbb hamérkőzésről is legyen szó, mi mindig ide- zai és külföldi versenyen dobogós helyen genben játszunk, legtöbbször Cegléden vagy végzett, legtöbbször elsőként, megkapta a Dabason. A másik nagy szívfájdalmunk az, Magyar Köztársaság Jó Tanuló Jó Sportohogy nincs megszervezve az utánpótlás ne- ló elismerését is, amely a város számara is velésünk az általános iskolákban. Ott, amel- nagy dicsőség. lett, hogy rendkívül jó atlétika és küzdősport S. L.
A kiemelkedő eredményeket hozó téli versenyek után áprilisban elkezdődtek a szabadtéri atlétikai versenyek. Dunakeszin 3 héten keresztül megyei ugró, dobó versenysorozaton indulhattak atlétáink. Az eredmények most is magukért beszélnek, hiszen 20 első, 17 második és 5 harmadik helyezést sikerült elhoznunk. Győzteseink: Vass György 5, Nagy Tamás 4, Ecsedi Dóra 2, Dinnyés László 2, illetve Mészáros István, Hatejer Roland, Fekete Árpád, Répási Zoltán, Horváth Katalin, Csatári Ákos és Revák Péter 1-1 arany érmet hozott el. Kiemelkedő eredményeink: Serdülőben Nagy Tamás súlylökésben (4 kg) 15.96 m, diszkoszvetésben (1 kg) 53.47 m. Birinszki Csaba diszkoszvetésben (1 kg) 39.57 m. Kolompár Zsolt távolugrásban 571 cm. Az ifjúságiak közül kiemelkedő eredményt ért el Ecsedi Dóra távolugrásban 493 cm-rel valamint hármasugrásban 1031 cm-rel, Dinnyés László diszkoszvetésben (1,5 kg) 37.40 m-rel. A juniorok közül Vass György kalapácsvetésben (6 kg) 42,49 méteres dobásával, valamint Mészáros István távolugrásban 573 cm-rel ugrásával remekelt.
Fotó: Motyovszki Mária
ATLÉLTIKA
Albertirsai Híradó
2006. május
15
SPORT
Tíz év kihagyás után, idén újra lesz motokrossz világbajnoki futam Magyarországon. Az MX3 világbajnokság negyedik fordulóját a nyáregyházi pályán rendezik május 7-én. Minden rossznak egyszer vége szakad, csak türelmesen kell várni. A motokrossz világbajnokság rendezése szempontjából sajnos hosszú - kerek egy évtizedes - volt ez a várakozási idő. Utoljára 1996. május 19-én, a méltán híres cserénfai pályán láthattuk a világ legjobbjait, a 125-ös géposztályban. A 2x40 perces futamokból álló versenyt a mára sztárrá nőtt Sebastien Tortelli nyerte Kawasakival, második Paul Malin, harmadik Frederic Vialle (mindkettő Yamaha) volt. Pár évvel előtte, 1993-ban, a 250-es nagymenők felejthetetlen ugratásait láthattuk ugyanitt. A versenyt akkor (3×25 + 2 kör) a Yamahás Donny Schmit nyerte. 1991-ben olyan sztár is járt itt, mint a ma kilencszeres világbajnok Stefan Everts, aki akkor még Suzukit hajtott.Aztán 1996 után szépen elcsendesedett minden körülöttünk. A Nyári Pál SE nyáregyházi területe az utóbbi néhány év alatt hobbymotorozásra alkalmas földkupacokból profi versenypályává nőtte ki magát. Modern kiszolgáló-épület, jól karbantartott pálya, és könnyű elérhetőség jellemzi a létesítményt, mely az M5-ös autópályától néhány percnyi autóútra található, a 405-ös főút mellett. Az egyre szépülő pályán tavaly áprilisban 125-ös Junior Eb-t rendeztek, és a magas színvonalú lebonyolítással felhívták magukra a nemzetközi szövetség
KERESZTREJTVÉNY Vízszintes: 1. Idézet első sora Bugyi Sándor egyik szép verséből. 13. Lök. 14. Egyfajta ruhaanyag. 15. Himnuszunk zeneszerzője. 17. Török tiszt. 18. Távolság. 19. Történelmi korszak. 20. Ferrum. 22. Határtalanul gátló! 23. Nátrium. 24. Parola része! 25. Rét. 27. Német névelő keverve. 28. Pénzt gyűjtenek benne. 29. Földet lazít és forgat. 31. Vízipipa. 33. Zavart bók! 34. Amerikai hírügynökség. 36. A Niagara-vízesés eleje! 37. Zsákmányt szerez. 39. Azonos betűk. 40. Tengeri hal. 42. Behintő. 44. Tó a Turáni-alföldön. 45. Bizalmas nénike. 47. Közhasznú Társaság. 48. Üreg. 49. Húz. 51. Kettőzve: dunántúli város. 52. Juss. 53. SOE. 54. Lószerszám része. 55. Bán betűi. 57. Végtelen nyak! 59. Latin föld. 60. Gyorsan fut a ló. 63. Peregrinus. Függőleges: 1. Népszerű humorista (György). 2. Befejezetlen iskola! 3. Tőszámnév. 4. Orosz teherautó-márka. 5. Asztácium. 6. Ittrium, kén. 7. Határtalan házak! 8. Fertőző betegség. 9. Vályú. 10. Kiejtett betű. 11. Együttes neve, de robbanóanyagé is. 12. Figyelmességből kapott adománya. 13. Teóriában van! 16. Duna-parti településről származó. 20. Cipész. 21. Elmés, humoros. 25. Szerez valahonnan. 26. Nem teljesen málé! 27. Régi űrmérték. 28. Stan párja. 30. A versidézet második, befejező sora. 32. Szardella. 35. Laza, omlós. 37. Kevert szene! 38. Trombitahang. 41. Nemzeti Alaptanterv. 42. Bárium, vanádium. 43. Sikál. 45. Széchenyi István a legnagyobb … 46. A hűség városa. 48. Ütőhangszer, forró ritmus. 49. Szász Endre festőművész utolsó lakhelye. 50. Nátrium, argon. 54. Mázolt. 56. Az egyik oldal. 58. Rövidített alkalmazott. 59.
1
2
3
Fotó: Motyovszki Mária
MX3 világbajnoki futam Nyáregyházán
figyelmét. A zsűri elnöke már a helyszínen bejelentette, hogy a pályát magasabb szintű, akár világbajnoki eseményekre is alkalmasnak találja, és erről beszámolt a FIM és az UEM felé. Nem kellett sokáig várni, és a négy pályázó között kihirdették a végeredményt: az MX3 vb futam rendezési jogát három évre Magyarországnak ítélték oda. A verseny május 7-i időponttal került be a naptárba, és ráadásként még egy 125-ös Eb futammal is kiegészítették. A vb futamon induló magyar versenyzők: Darók Adrián, Déczi Balázs, Grillmayer Gábor, Sáska Gábor, Rauscher Roland. Az Eb-futamon induló magyar versenyzők:Borka János, Dilszky Gábor, Hujber Péter, Soóky Zsolt. S. L. 4
5
N
13
6
7
8
9
16
19
20
24
17 21
25
30
40
22
23
26
27
31 35
32 36
37
41
42
33 38
39
43
N
45
47
46
48
51
60
T
29
44
55
12
18
28
P
11
14
15
34
10
49
52 56
53 57
61
50
54
58
59 62
C Tokod szomszédja. 61. Néma rab! 62. Óra szélei! 63. Várpalota határai! A múlt havi rejtvény helyes megfejtése: „A filmek éppen úgy születnek bennem, mint költőben a versek.”
63
P Gratulálunk a nyerteseknek: Balázs Lászlóné, Mórizc Zsigmond u. 16. Borgulya Jánosné, Árpád u. 49. Erdősi Istvánné, Szövetség u. 27. Hernádi Lászlóné, Ceglédbercel, Turányi Sándor, Széchenyi u. 53.
Albertirsai Híradó
16
KÖZÉRDEKÛ
A Művelődési Ház májusi programja 2.
800 Cipővásár 14-1600 Véradás 1600 Diabetes klub 1800 Sunrider 1800 MSZP 4. 1500 Színjátszó csoport 1700 Dalma Dance 5. 1500 LÁÉT közgyűlés 1800 Flash dance 1900 POLKA közgyűlés 8. 1300 Nyugdíjas Klub 9. 1700 Alsó tagozatosak Anyák napi műsora 1800 Sunrider Színjátszó csoport 11. 1500 1700 Dalma Dance 12. 1800 Flash dance 2200 Disco 14. 1500 Vasutas Nyugdíjas Klub 16. 1800 Sunrider 18. 1500 Színjátszó csoport 1700 Dalma dance 19. 1800 Flash dance 20. 0900 Életmód Nap 1800 Kisebbségi Est 22. 1300 Nyugdíjas Klub 23. 1800 Sunrider 25. 0900 Vásár 1500 Színjátszó csoport 1700 Dalma dance 26. 1800 Flash dance 29. 1900 Polgárőrök 30. 1800 Sunrider ABÉKE hónap jeles napjai: május 1. a Munka ünnepe, május 4. a Tűzoltók napja, május 8. Anyák napja, május 9. Békenap, a Vöröskereszt napja, Madarak – fák Napja, május 12. Ápolónők napja, május 15. Családok napja, Hősök napja, május 17. Távközlési nap, május 18. Múzeumi Világnap, május 21. Magyar Honvédnap, május 28. Gyereknap.
ÁPRILISBAN ELHUNYTAK Fazekas Mátyásné Stefkovics Mihályné Csontos Józsefné Murár Józsefné Petró Ferenc Lászlóné Rózsás István Cselovszki Pálné Gyursó Pál Dudás Ferencné Zádori Tibor Simó László Zátrok Károly Marsai Jánosné Hrobár Mihály Horváth Zsigmondné
76 éves 83 éves 78 éves 69 éves 48 éves 54 éves 90 éves 71 éves 92 éves 84 éves 66 éves 91 éves 70 éves 99 éves 84 éves
Irsay K. u. 15. Szeretetotthon Temető u. 30. Szeretetotthon I. Homokrész 34. Mező u. 7. Pesti út 126. Kinizsi u. 10. Bocskai u. II. Homokrész 105. Kolozsvári u. 32. Hunyadi u. 9/3. Hunyadi u. 91. Béke u. 25. Gróf Széchenyi u. 47.
2006. május
INFORMÁCIÓK Háziorvosok ügyeleti beosztása 2006. május Ügyelet címe, telefonszáma: Albertirsa, Vasút u. 4. (53) 370-552 Ellátási terület, illetve település neve: Albertirsa, Dánszentmiklós, Mikebuda
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.
Dr. Babinszky Eleonóra Dr. Zolnyan Erzsébet Dr. Makkos Gyula Dr. Dezsőfi Ferenc Dr. Pécsi Angéla Dr. Pécsi Angéla Dr. Dezsőfi Ferenc Dr. Galiger Zoltán Dr. Kis Ferenc Dr. Hajdúhegyi Ágnes Dr. Dezsőfi Ferenc Dr. Pécsi Angéla Dr. Tajti Géza Dr. Makkos Gyula Dr. Galiger Zoltán Dr. Pécsi Angéla
17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31.
Dr. Oszvald Gyula Dr. Dezsőfi Ferenc Dr. Babinszky Eleonóra Dr. Varga Krisztina Dr. Varga Krisztina Dr. Török Karolina Dr. Kis Ferenc Dr. Oszvald Gyula Dr. Dezsőfi Ferenc Dr. Babinszky Eleonóra Dr. Dezsőfi Ferenc Dr. Makkos Gyula Dr. Török Karolina Dr. Zolnyan Erzsébet Dr. Hajdúhegyi Ágnes
ÁPRILISBAN HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Nakladál János és Motyovszki Éva
ÁPRILISBAN SZÜLETTEK Danyi Gábor és Lehoczki Katalin Molnár László és Gilan Krisztina Petró István és Verók Zsuzsanna Dósa Albert és Janics Tímea Zsótér András és Rózsa Viola Stummer András és Kürtösi Katalin Hardi Zsolt és Prumek Zsuzsanna Fazekas András és Mag Ildikó Ébert Árpád és Kormos Zsuzsanna
Janka Dominik Ádám Benedek András Dániel Benjamin Viktória Julianna Henrietta nevû gyermeke
Az Albertirsán működő gyógyszertárak ügyeleti nyitva tartása MÁJUS hónapban A hétvégi ügyeletet az alábbi gyógyszertárak végzik: Május 01. Május 06-07. Május 13-14. Május 20-21. Május 27-28.
Az Albertirsai Híradó szerkesztősége minden hónap első keddjén, 17-18 óráig fogadóórát, 18 órától szerkesztő bizottsági gyűlést tart a Műv. Házban
„IRSA” Gyógyszertár „IRSA” Gyógyszertár „REMÉNY” Gyógyszertár „IRSA” Gyógyszertár „REMÉNY” Gyógyszertár
Albertirsai
HÍRADÓ Albertirsa Város Önkormányzati Képviselõ-testületének kiadványa Felelős kiadó: Albertirsa Város Önkormányzata Szerkeszti a szerkesztõbizottság Felelõs szerkesztõ: Solymosi László Szerkesztõség: Albertirsa, Pesti út 85. Tel.: 370-713 Megjelenik 1400 példányban CSATORNA U. 8. (06-30) 9633-487, (53) 313-565
