HÍRADÓ. Albertirsai február. XX. évfolyam, 2. szám. 80 Ft. Hogyan lehet. Albertirsát?: 15. oldal. élhetőbbé tenni. Közéleti és tájékoztató lap

Al

H be élh ogy rt ető an irs b l á t bé eh e ?: te t 15 nn .o i ld al .

XX. évfolyam, 2. szám

2008. február

Albertirsai

HÍRADÓ

Közéleti és tájékoztató lap

Megjelenik minden hónap elsõ felében

80 Ft

Megkezdődött a farsangi időszak MESÉLNEK AZ ÉVSZÁZADOK:

RÉGI FARSANGOK A farsangi népszokásokról az egyházi és világi hatóságok egy véleményen voltak: a farsang rendbontással, lármázással, zavargással jár, tehát a „rossz, tiltandó szokások közé tartozott.” Ennek ellenére a farsangi szokásokat szinte a mai napig szinte változatlan kedvvel űzik. Falualapító elődeink is a maguk hagyományai alapján ünnepeltek, vagyis rendezték meg a farsangi mulatságokat. A farsang mindig is vízkereszttől hamvazószerdáig tartott. Főleg a fiatalok részére volt ez nagy öröm, hiszen akkor minden bolondságot elkövethettek.

Nálunk volt lányfonó és asszonyfonó. A lányfonóban a lányok sütöttek mindenféle finomságot, meghívták az ismerős fiúkat is, akik bort hoztak és citera vagy tangó muzsika mellett reggelig mulattak. Az asszony fonóban az asszonyok farsangi fánkot sütöttek, és különös történetek mesélése mellett ünnepeltek, de nem fontak. Ettek-ittak, jól érezték magukat. Nagy hagyománya volt még a rokonsági farsangolásnak is. Amikor a közeli rokonok asszonyai összejöttek és egész nap együtt voltak, vittek magukkal sonkát, kézimunkát és beszélgetés közben dolgoztak. A háziasszony, aki az éppen soros fogadó volt, egész nap sütött és főzött. Természetesen a farsangi fánk itt is elmaradhatatlan volt. Este felé a férjek is az asszonyok után mentek, ők sem akartak kimaradni a valódi farsangolásból. Evéssel, ivással, víg koccintgatással töltötték az estét. A faluban a farsang idején nagy batyusbált rendeztek, amely előtt a fiatalok egész nap járták a falut mindenféle maskarába öltözve, csengőkkel, kolompokkal szánkón vagy lovas kocsin csináltak hangulatot az esti mulatozáshoz. A falura szóló batyusbálra a lányok sok-sok finomságot vittek batyujukban, a fiúk pedig az innivalóról gondoskodtak. A talpalávalót legtöbbször egy rezesbanda húzta hajnalig. Ha rövid volt a farsang, akkor a „szép lányok farsangjának”, ha hosszú, akkor a „csúnya lányok farsangjának” hívták, mivel a szép lányok rövid idő alatt is párt találtak, a kevésbé mutatósaknak viszont erre sokszor hosszabb ideig kellett várniuk. Kívánok mindenkinek vidám, gondtalan farsangot, farsangi mulatságot! Kovács Károlyné néprajzgyűjtő

Albertirsai Híradó

2

2008. február

MEGHÍVÓ

Tartalom VÁROSHÁZA .................................................................................3-7. oldal KULTÚRA .................................................................................... 7-8. oldal KÖZÉLET .................................................................................. 9-12. oldal AKTUÁLIS ................................................................................13-16. oldal

A Gerje-Party Fúvósegylet szeretettel meghívja Önt és kedves családját FARSANGI JELMEZES KONCERTJÉRE 2008. február 24-én, vasárnap 16 órára a Móra Ferenc Művelődési Házba. Kérjük Önöket, 2008-ban is támogassák a Fúvósegyletet adójuk 1%-ával. Adószám: 18668267-1-13

SPORT .......................................................................................... 17. oldal KÖZÉRDEKŰ INFORMÁCIÓK ......................................................18. oldal

A magyar kultúra napján: 8. oldal

Emlékezés a doni áldozatokra: 4. oldal

RENDŐRSÉGI HÍREK Ismeretlen tettes Albertirsa belterületén lévő családi házba, ajtófelfeszítés módszerével behatolt, ott kutatást végzett, azonban nem tulajdonított el semmit. A rongálással okozott kár: 55.000 forint. Belterületen lévő családi házhoz tartozó nyitott melléképületből ismeretlen tettes 2 db teli gázpalackot és a baromfi ólból 7db tyúkot és 2 db kakast tulajdonított el. Szintén belterületen lévő családi házba – feltehetően kora délutáni órákban – hatolt be ismeretlen tettes ajtófelfeszítés módszerével és onnan 1 db videó magnót tulajdonított el. Az okozott kár 30.000 forint. Albertirsa külterületén lévő családi házba ablakfelfeszítés módszerével hatolt be ismeretlen tettes és a lakásból arany ékszereket tulajdonított el, összesen 110.000 forint értékben. Ismeretlen tettesek Albertirsa belterületén ablakbetörés módszerével behatoltak és onnan bútorokat tulajdonítottak el, mintegy 3.000.000 forint értékben. Ismeretlen tettes ellen rendeltek el nyomozást pénzhamisítás bűntettének elkövetése miatt. Az elkövető Albertirsa területén is hamis 1.000 Ft-os címletű bankjegyet használt fizetési eszközül.

Rendőrjárőr cselekményük elkövetése közben tetten ért egy budapesti lakost társával, akik nyilvános telefonfülkéből kíséreltek meg készpénzt eltulajdonítani. Továbbra is felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy amennyiben járművet vezetnek, ne fogyasszanak alkoholt. A balesetek jelentős részénél mellék okként folyamatosan előjön az ittas vezetés. Ennek megelőzése érdekében fokozottan ellenőrizzük a járművezetőket, melynek eredményeként csak egy hétvége alatt 3 fő ellen kezdeményeztünk eljárást ittas vezetés szabálysértése, 1 fő ellen pedig ittas vezetés bűncselekménye elkövetése miatt. Újra feltűntek külterületen olyan szélhámosok, akik hamis dokumentumokra hivatkozva az Önkormányzat tanyagondnoka nevében jelennek meg idősebb, egyedülálló embereknél, és arra hivatkozva kívánnak bejutni a lakásukba, hogy pénzt hoztak a részükre. Kérjük az idős embereket, vagy azok hozzátartozóit, hogy ilyen esetekben ne engedjenek be senkit a lakásukba, és azonnal értesítsék a helyi rendőrőrs ügyeletesét a 06-20-973-9021-es mobil, vagy a 112-es segélyhívó számon.

KÖSZÖNET A GYÖNGYSZEM ÓVODA TÁMOGATÓINAK Óvodánk belső berendezése évek óta szülői segítséggel cserélődik, szépül. A gyermekek egészséges fejlődését nagyban befolyásolja az őket körülvevő tágabb és szűkebb környezet. Hálásak vagyunk, hogy a szülők szívükön viselik óvodánk csoportszobáinak kényelmes, esztétikus kialakítását, és ezért hajlandóak anyagi és fizikai áldozatot vállalni. Ezúton szeretnénk köszönetet mondani a Kostyalik családnak a szép függönyökért és a gyönyörű padlóért. A Dobondi családnak köszönjük, hogy a burkolatcsere gyorsan és precízen megtörtént. Köszönjük az asztalterítőket a Pintea, Kovács, Kürtösi és Karai családnak. Ezen kívül köszönet mindenkinek, aki bármilyen formában támogatta, támogatja óvodánkat, ill. a „Játékkal a Jövőért” Alapítványt. Kérjük, az idei évben is támogassák alapítványunkat! „JÁTÉKKAL A JÖVŐÉRT” ALAPÍTVÁNY Adószám: 18686043-1-13; Számlaszám: 11742159-20027289 Köszönjük: Gyöngyszem Óvoda gyermekei és dolgozói

Albertirsai Híradó

2008. február

3

VÁROSHÁZA

ELSÕ KÉZBÕL KÉSZÜL A KÖLTSÉGVETÉS Az Országgyűlés december derekán elfogadta a Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényt, s az kihirdetésre került a Magyar Közlönyben. Ezután a települési önkormányzatok is hozzáláthattak saját költségvetési rendeletük kidolgozásához. Néhány héttel ezelőtt Albertirsa Önkormányzatának háza táján is elkezdődött ez a munka. Ennek során (a tavaly novemberi ún. koncepció készítést követően immár másodszor) valamennyi intézményvezetőnkkel egyeztettünk az igényekről és a lehetőségekről. Közben munkatársaink azon tüsténkednek, hogy a költségvetés bevételi oldala minél pontosabban összeálljon. Ez arra az időpontra, amikor Ön e sorokat olvassa, megvalósul. Egyedül a tavalyi év pénzmaradványának összege nem lesz márciusnál előbb pontosan látható. A költségvetés előkészítése során minden azzal összefüggő, lényeges információt igyekszünk idejekorán megosztani a képviselő-testület szakbizottságaival, hogy a várhatóan február végén elfogadásra kerülő büdzsé sokunk véleményét tükrözze majd. A részletekből ma még vajmi kevés látszik. Annyit azonban már tudunk, hogy a honi önkormányzatok anyagi lehetőségei idén sem lesznek fényesek. Őszintén szólva, már-már fölöslegesnek érzem annak felhánytorgatását, hogy a magyar önkormányzati szféra állami támogatási összegének változása 1993 óta ténylegesen minden esztendőben alatta maradt a pénzromlásnak csakúgy, mint a nemzeti össztermék növekedésének. Az éppen hatalmon lévő kormánypártok mindenkori ellenzéke persze ilyenkor rendre elmondja, hogy ő bezzeg megállítaná ezt a folyamatot. Aztán amikor legközelebb kormányzati pozícióba kerül, legfeljebb némi kozmetikázásra futja az erejéből, no meg a szándékaiból. (Több példa volt erre a közelmúltban.) Az önkormányzatok ilyenkor nyelnek egyet, s máris azon igyekeznek, hogy átszervezéssel, karcsúsítással, a tartalékaik tartalékait is hadrendbe állítsák. Most sincs mindez másként. Legfeljebb az uniós pályázatok nyújtanak a korábbiaknál némileg jelentősebb esélyeket (igaz, itt, a Közép-magyarországi Régióban kevésbé, mint az ország szerencsésebb részein). Csakhogy a pályázatokon történő részvétel egyik legalapvetőbb feltétele bizo-

nyos saját erő (értsd: saját anyagi forrás) megléte. A száz százalékos pályázati támogatás ugyanis ritkább, mint a fehér holló. Így azután az önkormányzatok túlnyomó többsége jelentős mértékű hitelfelvételre kényszerül, vagy a manapság divatos kötvény kibocsátás révén próbál pénzhez jutni. Kérdés, hogy mindez hány települést taszít majd adósság csapdába. Mi, itt, Albertirsán is felveszünk háromszázmillió forint hitelt azért, hogy elodázhatatlan beruházásainkat megvalósíthassuk. Ez az összeg azonban könnyen kezelhető helyzetet jelent a jövőt illetően. Önmagában is jóval csekélyebb ugyanis, mint jó néhány környékbeli település hasonló módszerű forrásbevonása. Amennyiben pedig a saját (helyben képződő) bevételünkkel vetjük össze, avagy hozzá kalkuláljuk a már meglévő (majdnem semmi) hitel állományunkat – teljesen megnyugtató kép tárul elénk. A részletek ismerete nélkül, annyit máris nyugodtan elmondhatok Albertirsa készülő 2008. évi költségvetéséről, hogy kiegyensúlyozott lesz, miközben a közeli, s a távoli jövőt érintő hatása sem okoz majd gondot. BŐVÜLŐ SZENNYVÍZTISZTÍTÓ A városunk közügyei iránt érdeklődők talán mindegyike tudja ma már, hogy szennyvíztisztítónk korszerűtlen, és teljesítménye messze alatta marad a szükségleteknek. Bővítésének, korszerűsítésének tervezése, előkészületei hosszú esztendőkre nyúlnak vissza. A megvalósításához szükséges százmilliós nagyságrendű pénz megszerzése érdekében jó néhány alkalommal részt vettünk különféle pályázatokon. Kísérleteink 2006-ig eredménytelennek bizonyultak. Akkor végre a beruházási összeg hetven százalékára sikerült állami céltámogatást nyerni. Az eredményhirdetést azonban sokhónapos sziszifuszi egyeztetés követte: miként lehet úgy elkészíteni a bővítést, hogy az megfeleljen a pályázatunkban szerepeltetett terveknek, s ugyanakkor egy mindenben korszerű tisztítóművet eredményezzen? A problémát az jelentette, hogy a pályázatunk alapját jelentő tervek készítése óta a szakmai előírások (paraméterek) jelentősen megváltoztak, miközben a meglévő tisztító műszaki állapota sokat romlott. Végre a tavalyi nyár végén megszületett a mindenki által elfogadható megoldás. Így kiírhattuk a

kivitelező kiválasztásához szükséges közbeszerzési eljárást. A beérkezett hat pályamunka közül, közbeszerzési referensünk, bíráló bizottságunk és képviselő-testületünk egybehangzó álláspontja szerint négy volt érvényes. Közülük az összességében legkedvezőbb ajánlatot adó ALTERRA Kft. nyert, akinek egyúttal a nettó kettőszáztízmillió forintos árkalkulációja is a legalacsonyabb. Bízom abban, hogy ezek után, a szennyvíztisztítónk körüli bonyodalmak véget érnek, s a kibővített, korszerű telep még ebben az esztendőben megkezdi működését. TISZTÁZÓ HÁTTÉRMUNKÁK November közepe óta több alkalommal elmondtam és leírtam, hogy két (komolynak tűnő) érdeklődő jelentkezett az elmúlt hónapokban fürdőnk és környékének esetleges fejlesztésére. Egyikük 2007. decemberében két alkalommal konzultált Városfejlesztési Bizottságunkkal. Később, amikor ez a bizottságunk ismét tárgyalt az általuk készített előterjesztésről, lényeges kérdések merültek fel a benne leírtakkal összefüggésben. Ezeket akkor ők nem válaszolhatták meg, mivel nem voltak jelen. Emiatt január tizenhetedikén újra eljöttek a Városfejlesztési Bizottság ülésére. Az ott elhangzottak alapján, a további egyeztetések szabályozására előterjesztés készül a képviselő-testület január 31-ei munkanapjára. Ez utóbbi alkalom lapzárta után kerül sorra. A másik befektetői csoporttal (az e cikk írásakor rendelkezésemre álló információk szerint) ugyancsak január végén várható újabb egyeztetés. Egyelőre tehát kevéssé informatív (sőt, kissé talán unalmasnak tűnő) háttér-egyeztetések zajlanak, amelyek azonban kikerülhetetlenek. Időközben a témában másodízben népszavazást kezdeményező Dolina Zöld Kör visszavonta indítványát, és az ugyancsak helyi referendumot indítani szándékozó magánszemély sem gyűjt aláírásokat. Úgy gondolom, mindez bölcs belátása annak, hogy közügyekben (is) káros dolog az elhamarkodott kapkodás. A fürdő esetleges fejlesztésének témájában történő minden újabb fejleményről továbbra is tájékoztatni fogom Kedves Olvasóinkat. MÁSODIK TANYAGONDNOK Keveset beszélünk arról, milyen figyelemreméltó eredmény, hogy miközben a közszférában országszerte intézményi összevonások és dolgozói létszámcsökkentések

4

Albertirsai Híradó

2008. február

VÁROSHÁZA zajlanak, Albertirsán nem kényszerülünk ehhez az eszközhöz nyúlni. Sőt! 2007 januárjától mostanáig tíz fővel növelhettük az önkormányzati intézményekben tevékenykedők létszámát. Azt gondolom, hogy ez a hosszú esztendők óta folytatott szigorú, racionális gazdálkodás eredménye. Többek között olyan lépések idejében történő felvállalása vezetett ilyen eredményre, amelyek egyik-másika (a Művészeti Iskola működtetésének megyei kézbe történő adása, vagy a napköziotthonos konyha „privatizálása”) bizony nem volt népszerű. Az említett új státuszok létrehozása nem öncélú lépés volt, hanem szolgáltatásaink színvonalának emelését célozta. A tíz új munkatársunkból kilenc szociális területen tevékenykedik. Úgy gondolom, ez a tény is bizonyítja, hogy komolyan gondoljuk a „gondoskodó önkormányzat” jelszót. A Híradó januári számának 11. és 12. oldalán megjelent írás átfogóan bemutatja az önkormányzatunk által működtetett szociális ellátórendszert. Ennek egyik lényeges eleme a tanyagondnoki szolgálat, amely 2003. október elseje óta működik és szolgáltatásainak zömét eddig a Homokrész I. kerületében élőknek nyújtotta. Januártól óriási előrelépést jelent a kettes számú tanyagondnoki szolgálat megszervezése. A feladatot Kovács Lászlóné Gebhardt Mónika végzi. Fő tevékenységi területe a II. és a III. Külterület. Az elmúlt hetekben megkezdte a gyermekeknek rossz időjárási és közlekedési körülmények között az óvodába, iskolába, továbbá az időseknek orvoshoz, szakrendelésre és bevásárláshoz történő szállítását. Jelenleg befejezéséhez közeledik részéről az étkeztetés és a házigondozás megszervezése. A tanyagondnokság legfontosabb feladata, hogy csökkentse azokat a hátrányokat, amelyek a külterületi tanyás vidékeken élők esetében óhatatlanul jelen vannak. Albertirsa 12.200 polgárából mintegy ezerhatszázan élnek széttagoltan, különböző külterületi részeken. Az immáron két tanyagondnok is kevés ahhoz, hogy valamennyi tanyás térségünkre ugyanazt a nívójú szolgáltatást legyen képes nyújtani. A IV. és V. Külterületből jelentkező igényeket jelenleg megosztják egymás között. Bízom benne, hogy a Homokrész II. és III. kerületében élő lakótársaink közül sokak számára jelent majd komoly segítséget Kovácsné Mónika munkája. Fazekas László

EMLÉKEZÉS 65 ÉVVEL EZELŐTT VESZETT ODA SZINTE A TELJES 2. MAGYAR HADSEREG A II. VILÁGHÁBORÚ EGYIK LEGSÚLYOSABB ÜTKÖZETÉBEN Országszerte megemlékeztek a 2. magyar hadsereg 65 évvel ezelőtti katasztrófájáról. Mint az ismeretes a németek követelésére a II. világháborúban, 1942-ben a keleti frontra küldött 2. magyar hadsereg 1943. január 12-én a Szovjetunióban, a Don-kanyarban – a szovjet áttörést követően – szenvedte

el a legsúlyosabb veszteségeit. A 125 ezer fős magyar seregből körülbelül 45-50 ezren haltak meg a keleti hadszíntéren, körülbelül ugyanennyien megsebesültek, 28 ezer ember pedig hadifogságba esett, és sokan el is pusztultak közülük a szovjet fogolytáborokban. Magyarországra alig néhány ezer katona térhetett csak vissza a háború után. Albertirsán Kiszel Mihály római katolikus prépost január 13-án 9 órakor misén emlékezett az elesett magyar hősökre. A tragikus eseményeket felidézve hangsúlyozta, hogy évtizedeken keresztül nem izgazán lehetett megemlékezni erről a súlyos tragédiáról, most végre méltóképpen róhatják le tiszteletüket az akkori magyar

áldozatok előtt. A misét követően a település önkormányzatának megjelent képviselőivel közösen, 10 órakor megkoszorúzták a második világháborúban elesett albertirsai hősök tiszteletére emelt emlékművet. A megemlékezésen Fazekas László polgármester mondott beszédet, ő elsősorban arról a 424 albertirsai áldozatról beszélt, akiknek a neve felkerült a tavaly elõtt felállított emléktáblára, és akik egy „szörnyű, ostoba és otromba esemény következtében veszítették el idő előtt az életüket”. Miután néma főhajtással lerótták tiszteletüket a megjelentek az alberti és irsai áldozatok előtt, megkoszorúzták az emlékművet. A római katolikus egyház, és az Önkormányzat megjelent képviselői mellett koszorút helyez-

tek el az Albertirsa Polgáraiért Egyesület, a Dolina Zöld Kör, a Fidesz Magyar Polgári Szövetség, a Kisgazda Polgári Szövetségpárt, a Magyar Demokrata Fórum, valamint a Magyar Szocialista Párt megjelent képviselői is. S. L.

2008. február

Albertirsai Híradó

5

VÁROSHÁZA

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET JANUÁRI ÜLÉSEIRŐL Ebben a hónapban sem tétlenkedtek a város vezetői. Mi sem mutatja ezt jobban, mint az, hogy három alkalommal is összeült a tisztelt grémium a legfontosabb kérdések megtárgyalása érdekében. Először január 15-én került sor rendkívüli ülésre. A napirendek tárgyalása előtt a Dolina Zöld Kör nevében Kovács Lászlóné kért szót. Miután szót kapott, bejelentette, hogy a decemberben benyújtott népszavazási kezdeményezésüket visszavonják, azzal az indokkal, hogy a népszavazás költségeinek, közel 2 millió forintnak a kigazdálkodása a város számára a jelenlegi nehéz gazdasági körülmények között komoly gondot jelentene. Mindezek mellett tudomásul veszik, hogy a gyógyvízû fürdő termálvízkútjainak vízkitermelési joga eladásáért a felelősség Albertirsa Város Önkormányzatának képviselő-testületét terheli. A testület a kérést tudomásul vette, Fazekas László emellett megjegyezte, hogy vízkitermelési jog eladása eddig még semmilyen formában sem merült fel. Ezt követően az az indítvány került a testület elé, hogy 2008-tól „Az év sportolója” és az „Albertirsa sportjáért” kitüntetést és emlékplakettet ezentúl ne februárban, hanem március 15-én adják át ünnepélyes keretek között. Elter János szerint a Jogi, Ügyrendi Bizottság ezt nem tartotta indokoltnak, abban egyet értettek, hogy ne egy testületi ülésen, hanem ünnepélyesebb keretek között kerüljön átadásra a két kitüntetés, de ők az első negyedév végén, a legelső megtartott városfórumot tartják a megfelelő alkalomnak erre az ünnepségre. A Kulturális Bizottság elnöke szerint egy városfórum sem kellően ünnepélyes egy ilyen eseményhez, mivel március 15-én már máskor is volt arra precedens, hogy díjat adtak át, így ez az ünnepség megfelelő lehet egy-egy elismerés átadására. Igaz, hogy a szeptember 6-ai városnap lenne a legalkalmasabb időpont egy ilyen kitüntetés átadására, de elég megkésett lenne arra, hogy egy előző évi sportteljesítményt 9 hónappal később tüntessenek ki. Siposné Györe Zsuzsa szerint május 6., mint a Magyar Sport Napja lenne a legalkalmasabb talán a kitüntetés átadására. Major Judit szerint egy helyi kitüntetést leginkább egy helyi eseményhez illenék kötni, a korábbi februári díjátadás az ASE alapításának időpontjához kötődött. Ehhez kellene igazodni, ha lehet ünnepélyesebb események keretében. Nagy László szerint a március 15-e a legalkalmasabb időpont a jelenleg felvetett lehetőségek közül. Fazekas László szerint idén egyelőre maradjon a korábbi rendszer, és a februári

ülésre készüljön egy előterjesztés a megfelelő időpont és esemény megrendezésére. A testület végül ezt a megoldást tartotta a legelfogadhatóbbnak. Ezt követően az a javaslat került terítékre, amely értelmében a szombati piacnapot március 1-je és december 31-e között tartsák csak meg, reggel 6.30 és 12 óra között, január 1. és március 1. között a szombati piacot gazdasági okok miatt nem célszerű megrendezni. A testült a rendelet módosítását 16 igen szavazattal elfogadta. Megvitatták az Elektrikó Kft. kérelmét, miszerint ő a készülő ingatlanának egy részét tovább szeretné értékesíteni. Bár a városnak ilyen esetben elővásárlási joga van, ezzel az Önkormányzat nem kívánt élni, így támogatta a kérelmet. A rendkívüli ülések sora január 24-én folytatódott. Itt elsőként a Városfórumon már előkészített és ismertetett Településrendezési Terv és a Helyi Építési Szabályzat módosításairól döntött a várost irányító grémium. A legtöbb kérdésben vita nélkül, egyhangúan döntött a testület a szükséges átsorolásokról és a tervezett utcanyitási lehetőségekről. Vita egyetlen egy ponton alakult ki. Az irsai evangélikus temetőn átvezető új utca nyitásával kapcsolatban arról nem tudtak határozni, hogy hány méter szélességben létesíthetnek új utcát a tervezett szakaszon. Végül, mivel a jogszabályok minimum 7 métert írnak elő, ezt az elképzelést támogatták, bár erre a szélességre az utcanyitást kezdeményező Presbitériumi tanács képviselőjének, Erdélyi Csaba lelkész úrnak nem volt felhatalmazása. Elfogadták Gyarmati József rendőr törzsőrmester körzeti megbízotti kinevezését is, február 1-től, majd meghallgatták a szakbizottságok munkájáról szóló beszámolókat. Döntöttek az Újtelepi Óvoda építésére vonatkozó új pályázat benyújtásáról is, igaz itt egy kiírásbeli ellentmondás feloldása miatt olyan program megvalósításának támogatási kérelméről is nyilatkozott a testület, amelyre alapvetően nem tarthat igényt. Ezt viszont meg kellett tenniük, mivel máskülönben a pályázat nem felelt volna meg a tartalmi követelményeknek. 18 igen szavazattal elfogadták azt is, hogy a 2008. évre tervezett fejlesztési hitelt a CIB Közép-Európai Nemzetközi Bank Zrt.-nél veszik fel, és felhatalmazták a város polgármesterét arra, hogy az említett pénzintézettel február 4-én kösse meg a szerződést. Hosszasabb véleményütköztetésre a Vágóhíd utca mentén kialakítandó parkolók kérdésében került sor. Sági Józsefné szerint teljes hosszában kellene megtervezni a Vágóhíd

utcát és nem csak egy szakaszon. Dr. Makkos Gyula szerint a területhez vezető utcákat is terveztetni kellene a Vágóhíd utcai szakasszal együtt, ez nem csak gyakorlati, de anyagi szempontból is előnyösebb a szakaszos tervezésnél. Dr. Kiss Tibor arra kért választ, hogy a parkolók tervezése és építése nem jár-e együtt a sportpálya beruházás szétdarabolásával. Kovács Zoltánné dr. szerint a beruházás menetét a parkolók építése nem befolyásolja. Jászberényi Tamás Dr. Makkos Gyula és Sági Józsefné felvetéseire reagálva hangsúlyozta, hogy a tervezés hosszabb szakaszon elképzelhető, de a tényleges kivitelezést csak szakaszosan látja megoldhatónak. A Kulturális Bizottság elnöke szerint a Gerje-hidat és a Táncsics utat is terveztetni kell, a kérdést komplexitásában érdemes kezelni. Szerinte ezt a napirendi pontot le kellene venni egyelőre és egy átfogó „közlekedési tervet” kellene készíteni az érintett terület egészére. Fazekas László szerint a híd felújítása nem megoldható, mindenképpen új hídra van szükség, ami több 10 millió forintba is kerülhet. A megoldás véleménye szerint az lenne, ha a most beterjesztett előterjesztést elfogadnák azzal a kitétellel, hogy készüljön előterjesztés a terület rendezésének a folytatására. Dávid István is a jelenlegi előterjesztés elfogadása mellett érvelt. A testület végül 15 igen, és 3 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést. Döntött arról is a testület, hogy 1.680.000 forintért megbízza a HÍRÖS MODUL Kft.-ét egy Albertirsa város forgalmi rendjének felülvizsgálatával foglalkozó tanulmány elkészítésével. A testületi ülések sora január 31-én, rendes üléssel folytatódott. Első napirendi pontként a város Szervezeti és Működési Szabályzatának módosításairól döntött a testület, majd a képviselők, bizottsági tagok és elnökök, alpolgármesterek és a polgármester tiszteletdíjának emeléséről döntöttek. Átlagosan 5 %-os emelést hajtottak végre, amelynek értelmében a képviselők havi tiszteletdíja 85.000 forintra emelkedett. Emellett egy bizottsági tagság esetén a külsős és képviselői tagok egyaránt 19.000 forint juttatásban részesülnek ezentúl, két vagy több bizottsági tagság esetén 38.000 forint illeti meg őket. A bizottsági elnökök 51.000 forintot vehetnek fel havonta, de abban az esetben ha egy vagy több bizottságnak a tagja is emellett, akkor ez a díj 74.000 forint az alapdíjon felül. A polgármester 2008-as évre vonatkozó illetményét 521.800 forintban határozták meg. Az alpolgármesterek díjmegállapításánál Jász-

Albertirsai Híradó

6

2008. február

VÁROSHÁZA berényi Tamás kérte, hogy az ő díjemeléséről ne szavazzanak. Ennek ellenére a testület szavazásra bocsátotta a díjemelést, amelyet 7 igen, 3 nem és 5 tartózkodás mellett a testület elutasított, így az ő illetménye a tavalyihoz képest nem emelkedett. Major Judit számára a testület 193.200 forintban állapította meg az alpolgármesteri díjazást. Ezt követően került a testület elé a strand fejlesztésére jelentkező Sanavital Kft. programajánlata. Ők egy közel 30 milliárdos elképzelés projektjének a megvalósításához kérték az albertirsai képviselő-testület támogatását. Az elképzeléseik szerint egy nemzetközi paralimpiai gyógy, sport- és wellness központ kialakítását szeretnék megvalósítani az adott területen. Ehhez az ott található ingatlanok egy részét meg kívánják vásárolni, és – mint ahogy azt hangsúlyozták – egy kuvaiti Öböl Menti Szindikátus anyagi befektetésére támaszkodnának, amelyben a közvetítő cég a Fedenico Ltd. A Sanvital Kft. képviseletében megjelent László András több kérdésben is a Fedenico elnökére, Fehér Pálra hivatkozott, ám a képviselők egy része kétkedve fogadta a bemutatott anyagot és elképzelést. Különösen azután, hogy Dr. Makkos Gyula néhány kérdést megfogalmazott a megjelent

ügyvezető-igazgatónak, és arra nem igazán kapott kielégítő választ. Így arra volt kíváncsi, hogy a projektelképzelésben szereplő megvalósíthatósági tanulmány létezik-e, hiszen a leírtak szerint az anyagi háttér csak ennek függvényében állhat rendelkezésre. Arra is rákérdezett, hogy az anyagban feltüntetett Trigránit-Arcadom mint technológiai partner adott-e szándéknyilatkozatot arról, hogy részt kíván venni 50%-os tőkével a beruházásban. Arra is rákérdezett képviselő, hogy milyen alapon hivatkozik az anyag több helyen is arra, hogy ehhez a város a hozzájárulását adta, főleg olyan esetben, amikor az érintett területek eladásáról van szó, hiszen erről semmilyen testületi döntés sem született ezidáig. László András a válaszában hangsúlyozta, hogy a pénzre írásos szándéknyilatkozatot kapott, a Trigránit-Arcadom Kft.-ről csak szó volt, ezzel egy kicsit előresietett, de – mint az hangsúlyozta – Fehér Pál kérte arra, hogy őt tüntesse fel a projektben. A város szándékát is csak feltételezte egy-egy adott kérdésben, de a terület megvásárlása nélkül a projektet egyébként sem tudja megvalósítani. Ezek után Dr. Makkos Gyula újra szót kért, és közölte a testülettel, hogy felhívta a Trigránit Kft.-t a projekt kapcsán. A tele-

fonbeszélgetésből kiderült, hogy ők semmilyen befektetésről sem tárgyaltak a Sanavital Kft.-vel, a nevükben egyébként semmilyen Arcadom elnevezés sem szerepel, és ha esetlegesen visszaélt valaki a jó hírükkel, akkor megteszik a szükséges jogi lépéseket. Mint azt Makkos Gyula hangsúlyozta egy levelet is kapott, amelyet be kíván mutatni a testület tagjainak, mielőtt bármilyen döntést hoznának a projektötlettel kapcsolatban. Dr. Kiss Tibor szerint két dologban találkozott idáig a város és a cég. Egyrészt abban, hogy mindkettőjüknek van egy álma a fürdő fejlesztéséről, másrészt abban, hogy ehhez egyikőjüknek sincs pénze. Végül a testület egy tárgyalási szünetet követően úgy határozott, hogy anyagi felelősségvállalás nélkül megvizsgálják az esetleges együttműködés lehetőségét a céggel, továbbá felbecsültetik a projekt elképzelésben szereplő területeket egy független értékbecslővel. Megvitatták a település arculatával foglalkozó beszámolót, majd döntöttek arról, hogy Albertirsa várossá válásának 5. évfordulójára egy fotópályázatot írnak ki. Ennek a részletes felhívását a lap márciusi számában olvashatják majd. S. L.

MÉGIS, KINEK AZ ÉRDEKE? Elképesztő dologról értesülhettünk január 23-án. Az ún. „Dolina Zöld Kör” elnöke egy levelet hozott be a Polgármesteri Hivatalba. Ebben arról tájékoztatott, hogy egyesületük a képviselő-testületnek a szennyvíztisztító bővítése, korszerűsítése érdekében lefolytatott közbeszerzési eljárása során január 15-én elfogadott határozatát bíróság és a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt egyaránt megtámadta. Utóbbinál „az eredmény ményekkel járna az a nem várt megsemmisítése iránti kérel- helyzet, ha a döntőbizottság met nyújtott be” (idézet a fent mégis érvényt szerezne a Doliemlített tájékoztató levélből). A na Zöld Kör kívánságának, vagyis képviselő-testület a közbeszer- megsemmisítené a képviselő-teszési eljárás során mindvégig tület döntését! szabályosan és tisztességesen, Ebben az esetben: a város ellegjobb tudása szerint járt el. esne több, mint kettőszázmillió Ezért semmi okunk nincs a forint állami támogatástól, a Zöld Kör jogi lépései miatt ag- hatályos jogszabályok alapján gódni. Nem is tesszük ezt egy pontosan kiszámítható, hogy pillanatra sem. a következő három esztendő Ám az egyesület cselekedete és során összesen százhúszmillió a mögötte meghúzódó szándék forintnyi környezetvédelmi néhány olyan kérdést vet fel ben- bírságot kellene kifizetnünk, nünk, amelyet kötelességünknek belátható időn belül egyetlen tartunk Albertirsa gondolkodó olyan beruházást sem lehetne polgárainak, választóinknak végrehajtani Albertirsán, amely tolmácsolni. szennyvíz kibocsátást eredméMielőtt azonban ezeket leír- nyez. juk, nézzük, milyen következEz egészen pontosan azt jelen-

ti, hogy hosszú évekig, egyetlen új munkahely sem létesülhetne városunkban. Sőt! Egyetlen új lakás sem épülne fel, mivel a tulajdonosa nem kapna rá lakhatási engedélyt. Mindez azért igaz, mivel a szennyvíztisztító jelenlegi teljesítménye nem teszi lehetővé a rendszerre történő rákötést. Anélkül pedig ma már se ipari, se kereskedelmi létesítmény létrehozására nincs mód, mint ahogyan új családi ház sem „üzemelhet”. Mindez, így együtt megakadályozná városunk akár legcsekélyebb továbbfejlődését – nyugodtan kijelenthetjük, hogy megbénítaná Albertirsát. Mindezek ismeretében következzenek kérdéseink! 1. Kinek az érdeke, hogy az albertirsai lakásokban és üzemekben keletkező szennyvizet biztonsággal megtisztítsuk, városunkban a munkahelyteremtő és egyéb beruházások

(pl. bölcsőde, óvoda) feltételeit megteremtsük, ne károsítsuk környezetünket rosszul megtisztított szennyvízzel? 2. Kinek az érdeke, hogy: Albertirsa elessen kétszázmillió forintos állami támogatástól, éveken keresztül több tízmillió forintos környezetvédelmi bírságot fizessen, a város ígéretes fejlődése beláthatatlan ideig megrekedjen, környezetünket, befogadóként a Gerje patakot károsítsuk, szennyezzük? Kedves Olvasó! A válaszokat Önre bízzuk. Tisztelettel, Albertirsa Város Képviselő-testületéből: Csőke Pál, Dávid István, Durázi János, Elter János, Fazekas László, Jászberényi Tamás, Kelemenné Szabó Valéria, Major Judit, Dr. Makkos Gyula, Dr. Pécsi Angéla, Sági Józsefné, Siposné Györe Zsuzsanna, Szőke Károly, Tóth Sándor, Zatykó Zsolt.

Albertirsai Híradó

2008. február

VÁROSHÁZA

/

7

KULTÚRA

NYÍLT VÁLASZ KÉPVISELŐ-TESTÜLETÜNKNEK A Dolina Zöld Kör ezúton visszautasítja Képviselő-testületnek „Mégis, kinek az érdeke” címmel civil szervezetünk tevékenységével kapcsolatos jelen kiadványában megjelenő demonstratív nyilatkozatát. A Dolina Zöld Kör szándékosan lejáratni kívánó fogalmazvány hátterében Képviselőtestületünk szennyvíztisztítónk bővítési beruházása folyamatában hozott elodázó döntései miatt kialakult félelmei húzódhatnak meg. Megítélésünk szerint képviselőinknek a száraz tényekkel kell szembe néznie és nem másokat okolni önnön hibáikért. A Dolina Zöld Kör hosszú hónapok óta mást sem tesz, mint folyamatosan és egyértelműen kinyilvánítja, hogy a szennyvíztisztító bővítési beruházása környezetvédelmiés pénzügyi szempontból elengedhetetlenül szükséges. Több alkalommal visszaellenőrizhetően sürgettük önkormányzatunkat, hogy ha-

ladéktalanul kezdjék meg a beruházást. Az állami céltámogatás több száz millió forintos összegét a beruházásra városunknak a Regionális Fejlesztési Tanács 2006. május 29-ei döntésével oda ítélte. Kínálkozhat-e ettől több, vagy jobb lehetőség problémánk megoldására? Vajon ki és mi okból akadályozhatta meg polgármesterünket és képviselőtársait abban, hogy a napjainkig mélységesen titokban tartott évenkénti 40 millió forintos környezetvédelmi bírság megfizetése helyett, időben hozzáfogjon a beruházás megvalósításához. Minden józanul gondolkodó ember tudja, hogy egy civil szervezet jogszerűen nem veszélyeztetheti, nem akadályozhatja meg azt az államilag céltámogatott beruházás megvalósulását, amelyet előzetesen (de menet közben is!) több arra hivatott hatóság vizsgál, ellenőriz. A köznyilvánosságot, nyomon követhe-

REAGÁLÁS A „VÁLASZRA” A fenti magyarázkodás kiválóan jellemzi a Dolina Zöld Kör tevékenységét: ugyanolyan zavaros és érthetetlen, mint az. Szerintem is beszéljenek „a száraz tények”. A száraz tény ennyi: a képviselő-testületnek oly módon sikerült lebonyolítani a szennyvíztisztító kivitelezőjének kiválasztását szolgáló közbeszerzési eljárást, hogy azt egyetlen vesztes pályázó se támadta meg. Egy sem, az ötből. Mindezt olyan időszakban, amikor

hazánkban nagyon kevés ilyen beruházás zajlik, s emiatt óriási a verseny... Vagyis minden érintett elismerte eljárásunk jogszerűségét, helyességét. Ezek után minősíthetetlennek tartom, hogy egy helyi természetvédő szervezet kéri az eredmény megsemmisítését. Vagyis nem „véleményez” (mint írja), hanem két helyen is feljelent. (Akik ezzel a lépéssel hátba támadták Albertirsát, pontosan tudták, hogy mit tesznek. Ez a határozott véleményem.)

FOTÓKIÁLLÍTÁS A MŰVELŐDÉSI HÁZBAN A Magyar Kultúra Napja alkalmából a Móra Ferenc Művelődési Házban Abonyi Maya és Baán Katalin fotográfusoknak nyílt kiállítása január 25-én „DISZHARMÓNIA” címmel. A rendkívül izgalmas anyagot felvonultató tárlat megnyitóján az Albertisai Művészeti Iskola növendékei közreműködtek, megnyitót Szabó Antónia fotó és képzőművész tartott. S. L.

tőséget közpénzből megvalósuló beruházásoknál a megvalósulásuk teljes folyamatában törvény biztosítja. Ezt mindenkinek tudomásul kell vennie, még Albertirsa Város Képviselő-testületének is. Azzal a kijelentésükkel, hogy „semmi okunk nincs a Zöld Kör jogi lépései miatt aggódni” egyetérthetünk, ha mindent a törvényes előírásoknak megfelelően tettek. Civil szervezetünknek az a véleménye, hogy képviselőink nagy többségének fontos közügyeinkben hozott döntései nem a kellő megfontoltsággal és szuverenitással születnek. Mivel a Dolina Zöld Kör helyi közös önkormányzati ügyeinkben nincs döntéshozói helyzetben (csak véleményező), így nem is lehet felelős mindazért, ami történt vagy történhet. Dolina Zöld Kör elnöksége és ügyvivői testülete

Amennyiben a Zöld Kör szerint Ő „nem … akadályozhatja meg” a „beruházás megvalósulását”, akkor vajon miért próbálja meg mégis – az eredmény megsemmisítését kérve? Amennyiben a Zöld Kör valóban természetvédő szervezet, vajon miért játszik arra, hogy tovább legyünk kénytelenek szennyezni a Gerjét? A kérdések sokáig folytathatók lennének. Bízom benne, hogy egyre több lakótársam megválaszolja őket. Fazekas László

Albertirsai Híradó

8

2008. február

KULTÚRA

Felolvasó est a Márai Sándor Könyvtárban A magyar kultúra napja alkalmából A történeti források szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban január 22-én fejezte be a Himnusz megírását. Erre az eseményre emlékezve 1989 óta ezen a napon ünnepeljük a Magyar Kultúra Napját. Ez a nap azért is jelentős, hiszen 1993 óta január 22-én tüntetik ki a pedagógusokat is munkájuk elismeréseként. A Máray Sándor Városi Könyvtárban idén már a 4. alkalommal köszöntötték ezt a jeles kulturális eseményt felolvasó esttel. A kezdeményezés értelmében bárki, aki ehhez affinitást érzett, valamelyik kedvenc magyar írójának, vagy költőjének az alkotásával örvendeztethette meg a hallgatóságot. A paletta most is színes és szerteágazó volt, az előadók tolmácsolásában Varró Dániel, Becher Iván, Vass Albert, Müller Péter, Gyurkovics Tibor, Arany János, Illyés Gyula, Rejtő Jenő örökbecsű sorai csendülhettek fel. A felolvasók között Lebanovné Víg Ildikó, dr. Kovács Tímea, Kernács Erzsébet, Fazekas László, Magócsi László, Dinyákné Rajta Edit, Szokola Erzsébet és Kaáriné Kabay Lilla szerepelt. Külön említést érdemel az előadók legfiatalabbika, Kőhegyi Robert, aki 4. osztályos létére rendkívül szép és érdekes darabbal örvendeztette meg a hallgatóságot, valamint a csapat rangidős fel-

olvasója, Kovács Károlyné, Marika néni, aki egy saját verssel emelte az esemény színvonalát. S. L.

A KARNEVÁL, ILLETVE A FARSANG EREDETÉRŐL A carneval szó a carne=hús szóból vezethető le, hiszen a karnevál időszaka a böjt előtti időszak. Eredetileg maga a fogalom húshagyó keddet jelölte. A „carne vale” jelentése: ég veled hús. A hús szó azonban nem csak a keresztény ünnep böjtmegelőző jellegére utal, hanem a farsangi eszem-iszomra is. Ilyenkor ugyanis rengeteg hús (disznó, marha, csirke) fogyott. A carneval szó eredete más nézetek szerint a „carrus navalis”-ra vezethető vissza, ami hajókocsit jelent. Ezt a Dionüszosz ünnepekkel hozták kapcsolatba, hiszen az istenség ünnepein a főszereplőt egy hajó formájú kocsin húzták végig a városon, mint a termékenység, s bőség szimbólumát. Ez az eredetmagyarázat valószínűleg téves, ugyanis a „carrus”=kocsi szó az olasz nyelvben minden esetben megőrizte a két „r”-es alakot, a carneval szót pedig egyik későbbi változatában sem írják két r-rel. A karneválnak a Dionüszosz ünnepekkel való rokonítása nem teljesen alaptalan, ugyanis az ókori Görögországban volt egy olyan Dionüszosz ünnep, ami éppen a mai farsangi időszakkal esik egybe.

Ez az ún. kis Dionüszia, a falvakban december-januárban ünnepelték. Az ekkor rendezett vidám mulatságokat hangos, álarcos felvonulások kísérték. Ezekből alakult ki később az athéni vígjáték. Ezeket az ünnepeket főleg a falvakban tartották. (Az ún. nagy Dionüszosz ünnepek tavaszra estek, ilyenkor, március-áprilisban az újbort, a szőlő új virágzását ünnepelték elsősorban a városokban. Ezen ünnepeken drámai versenyeket is rendeztek, s a folyamatos fejlődés során kialakult az athéni tragédia.) A Magyarországon közismert farsang elnevezés a bajor-osztrák Fasching szóból ered. Ez a fogalom -akárcsak a karnevál- a középkorban a böjttel függött össze, a böjt napját megelőző éjszaka elnevezése volt. Ezt jól mutatja a Fasching irodalmi formája, a Fastnacht (Fasten=Böjtölés; Nacht=Éjjel). Az idők folyamán a fogalom már a böjti napokat megelőző egész időszak jelölésére szolgált. Dél-Európában a farsang az év egyik legnagyobb ünnepe volt, olyan kivételes időszak, amikor viszonylag büntetlenül, nyíltan is ki lehetett mondani dolgokat. A farsangi időszak januárban kezdődött és a nagyböjthöz közeledve nőttön nőtt az izgalom. A farsangot a városközpontban, szabad ég alatt rendezték. Velencében a Szent Márk téren. A velencei karnevál hatalmas színjátékhoz volt hasonló, ahol az utcák alkották a színteret, a városlakók voltak a színészek, s egyben a nézők is. A közönség az erkélyekről nézhette az eseményeket. Tulajdonképpen nem volt éles

határ a színészek és a nézők között, hiszen a bámészkodó hölgyek például az erkélyekről tojással dobálhatták meg a felvonulókat, az álarcosoknak pedig gyakran megengedték, hogy magánházakba büntetlenül berontsanak. A velencei karneváli maszkok egyébként nagyon népszerűek voltak Európa többi országában is. Magyarországra Mátyás király korában Olaszországból hozatták az álarcokat, és ruhákat. A velencei karnevál mára idegenforgalmi látványossággá nőtte ki magát. Bázel híres volt karneváljáról, de protestáns város lévén még ez a féktelen ünnep is sokkal puritánabb keretek között zajlott, mint máshol. A konzervatív svájciak elítélték a közönségességet és a paráznaságot, gúnyt inkább a politikából, és a bázeli furcsa tájszólásból űztek ezeken a nagy városi ünnepeken. A visszafogott magatartás ellenére is előfordult olyan eset, amikor az indulatok elszabadultak. 1376-ban a bázeli karneválkor tört ki az uralkodó osztrákok elleni felkelés. Álarcosok hatoltak be a bázeli székesegyházba és a városi tanács csarnokaiba, arra kényszerítve a kormányt, hogy törvényeit tovább demokratizálja. A bázeli karneválokon a farsangi időszakra jellemző játékok egészen modern formáját alakították ki. Egy bizottság (zsűri) előtt kellett bemutatkozniuk az egymással vetélkedő csoportoknak (cliqueknek), akik teljesítményüktől függően pénzjutalomban részesülhettek. Internetes lexikon alapján összeállította: S. L.

Albertirsai Híradó

2008. február

9

KÖZÉLET

MEGKEZDŐDÖTT A FARSANGI SZEZON

Beszámoló az Albertirsai Napsugár Alapítvány 2007-es évi tevékenységéről

2008. január 26-án került megrendezésre a Mazsola Óvoda ez évi farsangi bálja. Az óvodások szebbnél szebb jelmezekbe bújva mutatták be kis műsoraikat. A délután folyamán gyerekek és felnőttek egyaránt jól szórakoztak a különböző versenyek és játékok alatt, miközben a büfében finom szendvicseket és süteményeket falatozhattak. A bált végül a tombolahúzás zárta, melyen a gyerekek nagy-nagy örömmel vették át kis nyereményeiket. Köszönetet mondunk a Paning Pékségnek a kenyerekért, Tarcali Andrásnénak az arcfestésért, a Jázmin hastánccsoportnak a műsorukért, a szülőknek és nagyszülőknek a finom süteményekért, dekorációért és a sok tombolatárgyért. Végezetül pedig köszönjük az óvó nénik, dadus nénik és mindazok segítségét, akik lehetővé tették, hogy kicsik és nagyok remekül érezzék magukat ezen a szép napon.

Fotó: Motyovszki Mária

A kávécserje titka (Folytatás az előző számból.) A kávéval kezelték a vesekövet, a köszvényt, adták köhögés csillapítására, de még kanyarós vagy himlős betegeknek is ajánlották fogyasztását. Bár a kávét otthon is főzték és itták, a fogyasztás jellegzetes színtere előbb mégis az utca, majd a kávéház volt. A XVI. században Konstantinápolyban nem volt ház, se szegény, se gazdag, ahol napjában legalább kétszer ne kínáltak volna kávét. Az 1600as évek elején Mekkából érkeztek Velencébe az első kávébabbal telt

zsákok. A velenceiek ellátása kávéval jó üzletnek bizonyult, s az arabok sokáig őrizték monopol helyzetüket. A XVII. század közepére a hajózási útvonalak mentén a kávé Európa minden jelentősebb kikötőjébe eljutott. Az első európai kávéházat Velencében alapították. A kávéházakban beszélgetéssel, újságolvasással töltötték az idejüket a vendégek. A kávéivás a mindennapi élet részévé vált, azonban a varázslatos ereje a kávézásnak továbbra is megmaradt.

Hazánkba a történeti források szerint a törökök honosították meg a kávéivást. A kávékészítés fortélyait a magyarok hamar ellesték, és a kávémérések mellett jobbnál jobb kávéházak létesültek. A XX. században az írók, költők szívesen jártak kávéházakba, nemcsak kávézni, de alkotni is. A budapesti New York Kávéház legendássá vált, és a Pilvax Kávéház neve is sokáig fennmaradt, mint a haladó gondolkodású fiatalok találkozó helye. (Folytatás a következő számban.) Koska Pálné

A 2007-es évet sikeresnek mondhatjuk, hiszen az adó 1%-ból 90.000 Ft jött össze, amit ezúton is szeretnénk megköszönni minden kedves adományozónak. Volt egy sikeres pályázatunk is, az NCA- Szociális és Munkaügyi Minisztérium kiírására, ahol 200.000 Ft-ot nyertünk, irodai bútorzat-és audió-vizuális eszközök beszerzésére. Az Albertirsai Önkormányzattól 110.000 Ft-ot kaptunk az óvodai bútorzat cseréjére. A Balogh család 150.000 Ft-tal támogatta óvodánk alapítványát. A fent említett összegekből sikerült az egyik csoportszoba bútorzatát teljesen kicserélni és folyamatban van a kiscsoport és nevelői szoba bútorzatának is a cseréje. 2008. február 2-án jótékonysági farsangi bált szervezünk, melynek bevételéből az udvari játékok egy részét szeretnénk lecserélni. Mindenkit szeretettel várunk erre a rendezvényre! Az adó 1%-át 2008-ban is várjuk és megköszönjük: Albertirsai Napsugár Alapítvány adószáma: 18704266-1-13 Köszönettel: a Napsugár Óvoda dolgozói

KOMPLEX AUTÓJAVÍTÁS g ósá t a H Albertirsa, Rákóczi út 38. ési ked k! Tisztelt Autótulajdonosok! Tisztelt Régi és Új Ügyfeleink! Az eddigi szolgáltatásainkon túlmenően 2008 januárjától megkezdtük a személy- és a 3,5 tonna alatti kisteherautók HELYBEN TÖRTÉNŐ MŰSZAKI VIZSGÁZTATÁSÁT is.

özle ttün telére e K l i S é zet MÁ nybev ket. em lölt O N L é L in g A je l ki LÓ Á ltatás i gyfele a t l á SGÁ lgá Új Ü o VIZ n új sz égi és Eze rjuk R á is v

Bővebb felvilágosítás: Paulinusz József,

06-30/955-6150; 06-53/370-436

10

Albertirsai Híradó

KÖZÉLET

2008. február

Albertirsai Híradó

2008. február

11

KÖZÉLET

ARANY KATEDRA-DÍJ „ARANYKATEDRA DÍJAT KAPOTT SZABÓNÉ ERŐS ANNA, A MONORI SZTERÉNYI JÓZSEF SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA TANÁRA...” „Én itt születtem Albertirsán, tősgyökeres irsai vagyok – kezdte a visszaemlékezést Szabóné Erős Anna, miután sikerült egy interjúra felkérni a kitüntetést követően -, de miután elvégeztem a főiskolát, Mikebudára költöztem, ott is kezdtem el dogozni, mint a Klub Könyvtár igazgatója. Aztán több mint 10 évig Péterin éltem, ahol a helyi Művelődési Házat igazgattam, emellett módszertani előadóként közreműködtem, és a monori szakközépiskolában is elkezdtem tanítani. A szívem azért mindig visszahúzott Albertirsára, így körülbelül 10 évvel ezelőtt visszaköltöztünk haza a családommal.” Szabóné Erős Anna 1986-ban kezdett tanítani a monori Szterényi József Szakközépiskolában történelmet, de mivel egész életében hajtotta a tudásvágy, az állandó tenniakarás, így fokozatosan képezte magát, és 2003-ra felsőfokú marketing- és reklámmenedzser, 2007-ben pedig vendéglátó menedzser képe-

sítést szerzett. Ma már elsősorban ezeken a területeken tanít, és szinte mindent megtesz a napjainkban átalakuló, úgynevezett moduláris képzés bevezetéséért, és gyakorlatáért. Diákjai rendkívül szeretik. Ez talán annak köszönhető leginkább, hogy az iskolán túl, a diákönkormányzat irányításában, sőt az iskola elvégzése után is igyekszik segíte-

ni tanítványait. Néhány évvel ezelőtt már megkapta Monor város tanácsosi címét, idén pedig az iskola igazgatója újabb elismerésre terjesztette fel. Az előbb felsoroltaknak, illetve a 30 éves kiemelkedő szakmai munkájának köszönhetően kapta meg 2008. január 22-

„Két éve az idősek szolgálatában” Két évvel ezelőtt 7 fővel alakult meg az Alberti Evangélikus Egyház szervezésében az idősek klubja. Ma már több mint 30 fővel rendkívül jól és olajozottan működik. Hétköznapokon, reggelente általában 8 és 9 óra között autóval szállítják be a klubtagokat az intézménybe, ahol többnyire délután három óráig tartózkodnak. A teljes ellátás mellett kinek-kinek igénye szerint mosnak is a nővérek, sőt ha valaki olyan helyzetben van, hogy egyedül nem képes fürödni, annak a tisztálkodását is segítik. Napközben szervezett programo-

kon, előadásokon vehetnek részt a klubtagok, persze, aki inkább olvasással, keresztrejtvényfejtéssel, kötéssel stb. tölti az idejét, az ezt is nyugodtan megteheti. Igaz, hogy az Evangélikus Egyház és az Önkormányzat is támogatja a klub működését, ennek ellenére a befolyó összeg nem igazán fedezi

a működési költségeket. Aggódni mégsincs ok, hiszen látva a meleg, baráti közösséget, a kedves és jókedvű embereket, mindenképpen oldódik a bizonytalanság érzése. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében, egy Máté evangéliumából származó gondolattal kezdte Szmolár Attila evangélikus lelkész az ünnepi visszaemlékezést a lakók előtt: „Ne aggódjatok a holnapért, a holnap majd aggódik magáért…” A bevezető gondolatokat követően közös zsoltárénekléssel és imádkozással zárták a visszatekintést. Diósi Gáborné, aki egyébként a szokásos napi áhítatot vezeti a klubban, nemcsak a maga, de a klubtársai nevében is hangsúlyozta, „hogy ők rendkívül szeretnek idejárni. Kedvelik a reggeli tornától kezdve, a beszélgetéseket, a játékokat és a kézműves foglalkozásokat és a közös imádkozásokat is. A 3 nővér és a két sofőr is rendkívül aranyos és segítőkész, így sokuknak, akik egyedül élnek, szinte új családja lett ebben a közösségben.” Ezt követően Koska Mihályné, a klub vezetője értékelte az elmúlt évet. Visszatekintéséből kiderült, hogy 2007-ben 34 fővel indult el a klub, decemberre azonban sajnálatos módon hárman kimaradtak, így jelenleg 31 főből áll az aktív klubtagság. Beszélt a kiemelt programokról, sikereiről, külön kiemelve azt, hogy a ceglédberceli idősotthon lakóival, és

én, a Magyar Kultúra Napján a pedagógus társadalom egyik legrangosabb elismerését, az Arany Katedra Díjat. Fritz Mihály szobrászművész alkotását évente 100 olyan pedagógus kaphatja meg, akik hosszú időn át a gyermekek oktatása – nevelése érdekében kiemelkedő munkát végeztek. Szabóné Erős Anna: „Talán annak köszönhető a pedagógiai elismerés, mert népművelő is vagyok, így nagyon sok olyan gyakorlati dolgot tudtam beépíteni a tanításba, amelyet a népművelői munka során tanultam, új módszereket, tanulást segítő plusz gyakorlatokat, amelyek talán csak néhány éve kezdenek általánosan divatba jönni a tanításban. Úgy érzem, hogy a sikereimet ezeknek az egyéni pedagógiai módszereknek köszönhetem. 21 éve tanítok már ebben az iskolában, és még mindig szeretem. Én szerencsésnek érzem magam abban, hogy olyan munkát végzek, amely számomra nap mint nap örömet szerez. Mivel változatos, állandóan új kihívásokat rejteget, ezért nekem sohasem volt, és sohasem lesz rutinszerű, monoton munka, ennél sokkal több, valahol hobbi, hivatás és a mindennapi öröm egyik legfontosabb forrása.” S. L. a ceglédi mozgáskorlátozottak egyesületének a vezetésével is sikerült nagyon jó kapcsolatot kialakítaniuk, ami rendkívül örvendetes dolog. Az utóbbi szervezet nagyon sok mozgásszervi betegséggel küzdő lakónak tudott gyakorlati segítséget is nyújtani mindennapi problémáinak a megoldásában. Koska Mihályné hangsúlyozta azt is, hogy szívesen látnak új tagokat, helyük van még, a közösség is

nyitott és befogad bárki, aki az otthoni magány helyett inkább új barátok között tölti a hétköznapjait. Érdeklődni egyébként a 06-70258-9369-es mobil, vagy a 06-53-370-361-es városi számon lehet a felvétellel kapcsolatban. Az ünneplés természetesen a visszatekintéssel nem ért véget, hiszen Szmolár Attila sorra felköszöntötte a születés- és névnaposakat egy-egy virággal, majd felvágták és jóízűen elfogyasztották a klub két éves fennállására készített tortát. S. L.

Albertirsai Híradó

12

2008. február

KÖZÉLET

Kedves olvasók és kábeltelevízió nézők! Mivel egyre több vád, számonkérés, vagy egyszerűen csak negatív megjegyzés éri munkánkat, ezért határoztam el, hogy tollat ragadok és felvilágosítom önöket, a Gerje Televízióban bemutatásra kerülő műsorok készítésének, és azok képernyőre kerülésének „rejtélyeiről”. Vannak olyan rendszeres műsorok, amelyek felvételét az önkormányzat, vagy valamely intézménye rendel meg (pl. képviselő-testületi ülés, Városnap, Szent Iván-éj, Advent, lakossági fórum stb.). Ezekre többnyire írásban kapunk felkérést. Vannak olyanok melyeket szervezetek, magánszemélyek rendelnek meg. Ezek szóban, személyesen érkeznek. Vannak olyan produkciók, amelyeket saját magunk találunk ki, vagy úgy érezzük, hogy a város lakossága – aki a kábeltelevízióval ellátott területen lakik, és a szolgáltatásra előfizet – szívesen venné, ha azt az eseményt, rendezvényt megtekinthetné televízióján. Ezeket társadalmi munkában készítjük, nem kis időt, energiát, pénzt rááldozva. Tehát a műsorokat mi elkészítjük és archiváljuk. Arról, hogy

az adásba kerülhet-e avagy sem, a Gerje TV. üzemeltetője dönt. Amikor egy esemény megörökítésére kapunk felkérést, azt a legnagyobb örömmel MINDIG teljesítjük. Természetesen, ha az másik eseménnyel, rendezvénnyel ütközik, előfordulhat, hogy csak az egyik kerül felvételre. Mint ahogy az is természetes, ha egy eseményre, rendezvényre NEM HÍVNAK, akkor azt nem tudjuk megörökíteni. Akad olyan is, amelyre nem hívnak és mégis megjelenünk. (Itt jegyzem meg, előfordul, hogy az igyekezetünkért egy köszönömöt sem kapunk.) Vannak, akik megmondják, mit szeretnének, vannak, akik csak kritizálnak, hogy ezt meg azt miért nem, és akadnak olyanok is, akik a miértekről elfelejtenek minket, a legilletékesebbeket megkérdezni. Javaslom nekik, először forduljanak hozzánk információkért, s ha nem kapnak kielégítő választ, akkor mondják, vagy írják le véleményüket, észrevételeiket. A végére egy pontosító ismertetést hagytam, amely a „kábeltelevízió” szót próbálja „helyre” tenni. Albertirsai kábeltelevízió

hálózat: üzemeltető-tulajdonosa az Albertirsai Kábeltelevízió Kft.(jelenleg 33 televízió és 12 rádióműsor továbbítója) Gerje Televízió: üzemeltetője a Partner Média Kft.(helyi csatorna) Gerje film: Média Twin Kft. albertirsai telephelye (helyi csatornán

Nagycsaládosokat segített az albertirsai Szlovák Önkormányzat Az albertirsai Szlovák Önkormányzat a karácsony alkalmából 6 családot látogatott meg az adventi időszakban, azzal a szándékkal, hogy egy csöppnyi figyelmességgel, meglepetéssel igazán szép, és örömteli karácsonyt varázsoljanak sok-sok gyerek és szülő számára. A Tessedik Sámuel Általános Iskola vezetése segített abban, hogy azokhoz juthasson el az ünnepi vásárlási utalvány, akik igazán rászorulnak erre a kis segítségre. A választás végül a 7 gyermekes Ilyés, illetve 5 olyan családra esett, ahol legalább 3 gyermeket nevelnek a szülők viszonylag rossz szociális körülmények között. A megajándékozottak között volt olyan família is, ahol az anyuka egyedül neveli 3 gyermekét. A látogatások során Major Judit alpolgármester, Szemőkné Szedlacsek Judit, az albertirsai Szlovák Önkormányzat elnöke és a Szlovák Önkormányzat elnökhelyettese, Nagy-Gyevi Péterné megrendülten álltak az örömkönnyek előtt. Különösen az Ilyés család esetében érezhették azt, hogy mennyire jó helyre került a 20.000 forintos vásárlási utalvány, hiszen náluk most nem csak a gyermekek nevelése jelent igen komoly kihívást, de az édesanya is súlyos betegséggel küzd, ami még nehezebbé teszi a mindennapjaikat. Az Ilyés család mellett a háromgyermekes családoknak 10-10 ezer forintos vásárlási utalvány adtak át a látogatások során.

SZÖVÉTNEK ALAPÍTVÁNY H-2730 Albertirsa, Petőfi u. 2./2. Adószám: 18705937-1-13 Bankszámla száma: BB Rt: 10103812-50803700-01000008 Tisztelt Olvasóink! Mai társadalmunk, nemzetünk talán legfontosabb problémája az általános morális válság. Minden nap láthatjuk saját szemünkkel, mekkora a közöny, hogyan pusztulnak értékeink, és helyükbe milyen rövidlátó és hamis értékrendek kerülnek. Ebben a környezetben óriási nyomás nehezedik fiataljainkra. A mai önzésre alapuló viselkedési normák könnyű és gondtalan jelent ígérnek. De vajon számolnak-e a jövővel? Ezek az alap problémák foglalkoztatták alapítványunk szervezőit, amikor arra a döntésre jutottunk, hogy polgári foglalkozásunk mellett szabadidőnk és anyagi forrásaink egy részét arra fordítjuk, hogy közelebbi-távolabbi környezetünkben elsősorban oktató-nevelő munkával, adományok gyűjtésével tegyünk valamit jövőnk érdekében. Ezt korábban teljesen amatőr módon

megjelenő műsorok készítője) Továbbra is várunk minden meghívást, invitálást minden eseményre, rendezvényre telefonon a 06 30 948 2851, levélben az Albertirsa, Luther u. 6. vagy e-mailben a [email protected] címen. A Gerje film nevében: Papp János

és esetlegesen végeztük. Közhasznú alapítványunkat azzal a céllal hoztuk létre, hogy e tevékenységet szervezettebb keretek között, hatékonyabban folytathassuk. E munkában vállalkozók, lelkészek, pedagógusok, gyermekvédelmi szakemberek segítenek minket. Mit teszünk? Szegény sorsú, elsősorban felsőfokú tanulmányaikat végző fiatalokat támogatunk tanulmányaik elvégzésében. Táborokat, konferenciákat szervezünk, illetve támogatunk. Adományokat gyűjtünk és juttatunk el rászoruló családoknak. Tevékenységünket a Kárpát medence magyar lakta területein végezzük, társadalmi munkában. Díjazást, munkabért senki sem vesz fel. Kiemelkedő célunk a szülőföldön való megmaradás elősegítése. Elsősorban a történelmi egyházakkal állunk kapcsolatban, egyébként felekezeti megkötés nélkül. Alapításunk, 2003 óta több száz gyermek

nyári táborozását segítettük Hazánkban, Kárpátalján és Erdélyben. Hét tanulmányi ösztöndíjat alapítottunk, amivel olyan diákok oktatását segítjük, akik e nélkül azt nehezebben végezhetnék el. Évente a jól tanuló magyar diákok között tíz jutalomdíjat osztunk ki. Minden évben támogatunk szegény konyhákat. Kérjük, ha céljainkkal egyet ért, hogy azokat a jövőben is elérhessük, támogassa alapítványunkat! Adományáról igazolást állítunk ki, így az adományozott összeget adóalapjából levonhatja! Ezen kívül 2006 óta immár lehetőség van arra is, hogy az SZJA-ja 1%-ával is támogassa alapítványunkat! Adományát a fenti bankszámlaszámra teljesített átutalással is befizetheti. Készséggel adunk további információt a +36 20 222 1029 telefonon. Támogatását előre is köszönjük: Iker Ferenc, a kuratórium elnöke, Mike Zoltán ref. lelkész, Szaszák Imre ref. lelkész, Kostyalik Katalin, Ikerné Roszík Márta a kuratórium tagjai.

Albertirsai Híradó

2008. február

13

AKTUÁLIS

MESESAROK Kedves gyerekek! Az Albertirsai Híradóban hónapról-hónapra egy-egy mesét, mondát olvashattok itt, amelynek a különlegessége, hogy a történethez ti készíthetitek az illusztrációt. A meséhez a legjobb rajzokat készítő gyerekeket könyvjutalomban részesítjük, és az alkotásaik meg is jelennek a lap hasábjain. A 2008. februári számunk felhívására különösen sok munka érkezett, köztük nagyon sok elsős is vállalkozott a megmérettetésre. Így most kivételesen három munkát díjaztunk 1000-1000 forintos vásárlási utalványnyal. A lapba most Kiss Adrienn 1. osztályos, Pécseli Gergő 3. osztályos és Tóth Evelyn 4. osztályos tanuló munkája kerülhetett be. Gratulálunk! A rajzpályázat díjait, egy-egy 1000 Ft-os könyvutalványt a KÖNYVJELZŐ KÖNYVESBOLT és az ALBERTIRSAI HÍRADÓ ajánlotta fel.

Dömötör Ákos: Sárkánymese Valamikor régen, a zsadányi rétek alján, ahol a Kalára-árok beleszalad a Holt-Körösbe, élt egy pákász. Három szeme volt. A harmadik szeme épp a homloka közepén, ezzel látott

át a nádason. Ha egy farkas jött a kunyhója felé, úgy meglátta, mintha sík földön jött volna. Keresztüllátott a felhőkön, a ködön is, nem volt titok előtte. Ennek a pákásznak, akit öreg Andrásnak hívtak, volt egy gyönyörű, fehér arcú lánya. A szeme olyan kék volt, mint a jácintvirág, a haja, mint a kukorica selyme. Amikor az beült az apja csónakjába, a sok hal, rák, teknősbéka, vidra mind körbevették, s hallgatták az énekét. Még a nap is meggondolta magát, s kisütött, ha ő énekelt, és messze, a legmélyebb vízből a tizennégy fejű sárkány is kidugta az egyik fejét.

Ez a sárkány, ha szépen sütött a nap, kifeküdt a zsombékra, nyújtózkodott a beste, de beérte kecskebékákkal is, egy-egy tehénnel, disznóval, lóval, ha arra kóboroltak. Embert nem bántott soha. A pákász lányát, Gyöngyöt meg annyira megszerette, hogy egyszer, mikor a legszebben dalolt, elvitte magával. A sok apró állat rémülten szaladt a pákászkunyhóhoz, lett nagy sírás-rívás, keresték Gyöngyöt, de apja-anyja hiába ment csónakkal utána, a sárkány felborította őket, s azt mondta a kint lévő fejével: – Ha még egyszer utánajösztök, megeszlek benneteket! Ezzel otthagyta a síró-rívó öregeket, mohából, gyepből, árvalányhajból csodaszép kunyhót csinált Gyöngynek, a nyálával kívül-belül bekente, úgy ragyogott, mint az üveg, ha rásütött a nap. Ennivalót is ő hozott neki, vadrucát, halat, sulymot a szájából, tüzet fújt rá, úgy sütötte meg, Gyöngy mégis napról napra fogyott, hervadt, mint a dérütötte rózsa. A sárkány egész nap csak nézte a lányt, biztatta, hogy énekeljen neki, de hiába. Így telt el majd egy esztendő, mikor az öreg András elbeszélte nagy szomorúságát a csikósbojtárnak, Jancsinak. A bojtár nagyon régen szerette a szép Gyöngyöt, de az öreg mindig azzal hitegette, hogy csak akkor adja neki, ha számadó lesz belőle. Pedig igen hozzávaló volt a bojtár. Most meg nagyon elbúsulta magát, s ahogy így

búsult, odaszaladt hozzá a kedves sötétpej csikaja, amelyiken ember még sosem ült, és megkérdezte tőle: – Mit búsulsz, édes gazdám? Elmondja erre nagy bánatát Jancsi, mire a csikó: – Sose búsulj! Adjál nekem estére három villa friss szénát, három rocska abrakot s hozzá három lapát eleven parazsat! Úgy odaviszlek Gyöngyhöz, hogy a sárkány észre sem veszi! De a vasvillát kend be vasfűvel, s hozd magaddal! Megörült a beszédnek Jancsi bojtár, szaladt máris az öreg Andráshoz, hogy mire feljön a nap, ő is meghozza Gyöngyöt, de végre adja neki feleségül, ne hitegesse, ahogy szokta! – Minden úgy lesz, édes fiam. Ha ő szeret, hát viheted. De várj, megnézem az egyik szememmel, itt a homlokom közepén, hogy fent van-e még a sárkány. Ha már jó mélyen alszik, akkor indulj! Visszament hát Jancsi a csikajához, megetette három villa szénával, három rocska zabbal s három lapát eleven parázzsal. A vasvillát bekente jól vasfűvel, el ne törjön, ha ütésre kerül a sor. Felült a sötétpej csikajára, s nekiindult az éjszakának.

A sárkány aludt, szörnyű messzire hallott a hortyogása, Gyöngy meg kinn sírt a kunyhója előtt. Ment a csikó, a lába nem érte a földet, sem a vizet, úgy állt meg a sárkány előtt, az még fel sem ébredt. Jancsi meg a vasvillát beleütötte a szívébe, és már vitte is Gyöngyöt, ültette a csikóra maga mögé! Jól tette, hogy sietett, mert a sárkány szörnyen kínlódott, mindent összetört, összetiport, összeégetett maga körül, hajnalig vergődött, míg elfolyt minden vére. Zsadányba, Komádiba is behallatszott a bömbölése. De volt nagy öröm András pákászéknál! Megtartották a lakodalmat. Minden pásztorember ott mulatott, a menyasszony meg énekelt, gyönyörűség volt hallani. Máig is élnek mindnyájan, ha meg nem haltak közben.

Albertirsai Híradó

14

2008. február

AKTUÁLIS

A Gyöngyszem óvodások lettek az „Úton-útfélen” bábverseny III. helyezettjei A Pest Megyei Baleset Megelőzési Bizottság 2007. november 22-én rendezte meg az „Úton-útfélen” elnevezésű közlekedési és baleset megelőzési témájú bábversenyét. A tavalyi évhez hasonlóan részt vettünk a versenyen. A díszlet elkészítésében sok ügyes kis kéz szorgoskodott, mely aprólékos, kitartó munkával több napon át készült. A mese napi eljátszásával pedig fokozatosan nem csak a szereplők, hanem minden kisgyermek megismerkedett a közlekedés szabályaival. A bábelőadást négy ügyes nagycsoportos gyermek adta elő: Endrész Zoé, Karai Kristóf, Németh Viktória, Pintea Mercédesz. A rendezvény a Rendőrpalotában volt, ahová az ország különböző megyéiből érkeztek csoportok. A szervezők nagy szeretettel fogadták a gyerekeket, a szünetben állófogadással is kedveskedtek nekik. Az előadásokat 10 tagból álló zsűri értékelte. A zsűri munkájában közlekedési szakemberek mellett Gyurkó Henrik bábművész és Szandi is részt vett. A színvonalas verseny eredményhirdetésén gyermekeink a dobogó III. fokára állhattak fel. Élményekkel gazdagon és értékes díjakkal érkeztünk haza az óvodába. Köszönet gyermekeink szüleinek, hogy maximálisan segítették munkánkat, továbbá köszönet az Önkormányzatnak, hogy az utazás feltételeit biztosította számunkra. Óvónők

Városfórum a település rendezési tervéről A Móra Ferenc Művelődési Házban január 23-án lakossági fórumon vázolta fel Fazekas László polgármester a megjelenteknek az Önkormányzat azon elképzeléseit, amelyek Albertirsa Rendezési Tervének tervezett változtatásait érintenék. Mint azt a bevezetőjében hangsúlyozta a város Településrendezési Terve három nagy részre bontható, egy hosszú távú Településfejlesztési Koncepcióra, egy konkrétabb Településszerkezeti Tervre és a Helyi Építési Szabályzatra. Ezen belül 2002-ben lett egy új Településrendezési Tervcsomag elfogadva, amelynek bizonyos pontjait most kell pontosítani, és módosítani, a 6 év alatt megfogalmazódott igények figyelembe vételével. A 2002-es dokumentum módosításának a szándékáról 2005 novemberében döntött a település korábbi képviselő-testülete, az ezekhez legszükségesebb egyeztetéseket 2005. decemberére sikerült végrehajtani az illetékes állami szervekkel. 2007 júliusában kihelyezett Városfejlesztési Bizottsági ülésen nyilvánosan tárgyalták meg az ebben foglalt elképzeléseket. Ezt követően keresték meg az utcanyitási elképzelések miatt egy levélben az érintett lakosokat. Az első levél komoly felháborodást váltott ki a lakók többségéből, így az abban foglaltakat egy másik

levélben pontosították és egy fórumon, meghívva az érintetteket, nyilvánosan is megvitatták. Így az érintett lakók eldönthették, hogy támogatják-e vagy elutasítják a város utcanyitási elképzeléseit. A beérkező adatok összesítése után alakították ki a végleges terveket arról, hogy hol és milyen formában biztosítanak utcanyitási

lehetőséget, illetve, hogy hol nem lehet a jövőben utcát nyitni. Így az alábbi helyszíneken lesz új utca nyitására lehetőség: Ba-Ko utcával párhuzamos északi új utca; a Köztársaság útról nyíló új utca; a Viola utcáról nyíló új utca; a Mező Imre utca folytatása; a Mikebudai utcáról nyugatra párhuzamosan

2 db új utca; az Irsai evangélikus temetőn átvezető út; az Aquarius-Aqua Kft. előtt menő út a Határ útig; Határ út Dánszentmiklós és Mikebuda felé (az utóbbi két út tehermentesíthetné a település kamionforgalmát); a Nefelejcs utca folytatása; a Katona Gy. u. folytatása; és a Vágóhíd utca folytatásaként nyitandó új utca. Emellett egyes részek besorolásának megváltozása is szükségessé vált, így például a Pesti út és Vasút utca kereszteződése sűrűbb beépíthetőségűvé válik, a Szentmártoni út térségében az átsorolás lehetővé teszi majd a szélerőműtelep kialakítását. A megjelentek többsége tudomásul vette a tájékoztatást, kérdést csak ifjabb Pásztor János és Kürti Iván fogalmazott meg. Az előbbi afelől érdeklődött, hogy a Vágóhíd utca folytatásával csak az út épül meg, vagy lakótelep építésére is lehetőség nyílik majd a térségben. Fazekas László megnyugtatásul közölte, hogy lakóépületekre nem ad engedélyt a módosítás. Kürti Iván a Vasvári utca rendezésének elképzeléseiről kért tájékoztatást. Itt a gond az, hangsúlyozta Fazekas László, hogy ez a város legkeskenyebb utcája. Így itt először a közművekhez szükséges távolságot stb. kell biztosítani, és csak ezt követően lehet megcsinálni az útfelületet. S. L.

2008. február

Albertirsai Híradó

15

AKTUÁLIS

KÖZÜGYEKRŐL RÖVIDEN A HELYI POLITIKA TÜKRÉBEN Februári számunkban arról faggattuk a helyi politika képviselőit, hogy véleményük szerint hogyan lehet élhetőbbé tenni Albertirsa városát!

mindenképpen szükség lenne. Az élhetőbb környezet sok apró változást, előrelépést jelent a mai állapotoktól és nem egy nagyobb ugrást.

ALBERTIRSA POLGÁRAIÉRT EGYESÜLET (APO)

MAGYAR DEMOKRATA FÓRUM

ELTER JÁNOS ELNÖK: A Szerkesztő úr kérdésére olyan hosszú válasz sikeredett, hogy a több oldalt kénytelen voltam igencsak tömöríteni: rengeteg tennivalónk van ebben a témában és ezek közül a legfontosabbak valóban elodázhatatlanok. A mostani tél is megmutatta, hogy elsősorban a gyalogosok és kerékpárosok érdekében kell lépnünk. Az iskolákban tanuló gyermekeink buszjárataikra térdig érő hóból léptek fel ezen a tél is, mivel sem védőtető, sem kiépített megálló sok helyen nem áll még rendelkezésre. A hóekék elsőként a buszjáratok útvonalát tisztították meg, így sok utcába mire odaértek, a munkába induló autósok már letaposták a havat, gyakoribb sózásuk, szórásuk elengedhetetlennek látszik. A tanulság, a klímaváltozás ellenére, jobban fel kell készülnünk a hosszabb ideig tartó hidegre, havazásra, ónos esőre, jeges útviszonyokra. A gyalogjárdák megépítése a vasútállomástól elvezető utak mentén igen fontos lenne, mivel az ingázók legtöbbször az utcákon haladva a munkába, vagy onnan hazatérve, a gépjárművek számára fenntartott úttesten állandó balesetveszélynek vannak kitéve. Nem kevésbé veszélyeztetettek a biciklisek, mivel kerékpárutak hiányában ők a gyalogosok és az autók között szlalomoznak. A legforgalmasabb útvonalakon valami megoldást kellene találni részükre is, bár a Pesti út kétségtelenül a legkérdésesebb ebből a szempontból. A gépkocsivezetők sokszor nem tudják kiszámítani a kerékpárosok mozgását, azok oktatására bizony szükség lenne. A település örökölt szerkezete, valamint a telekhatárok igen rendezetlen viszonyai azok a problémák, amelyek hátráltathatják a kerékpárutak kivitelezését. Persze mint mindig, többek között a hiányzó pénz is az akadálya a rendelkezésre álló tervek megvalósításának, mint a Somogyi Béla utcában. Közintézményeink akadálymentesítése ugyan már megkezdődött, és nemrég döntöttünk a Polgármesteri Hivatal részleges felújításáról is, azonban még sok a hiányosság ezen a téren is. Végül megjegyzem, rengeteg közúti jelzőtábla megfakult, felismerhetetlen – ha csak alakjáról nem –, ezek cseréjére, és egy egységes közlekedésbiztonsági koncepcióra

NAGY LÁSZLÓ ELNÖK: Átgondolt, megtervezett városfejlesztés az ami hiányzott eddig. Ennek hiányában sajnos a jövőben is ötletszerűen és érzelmi alapon születnek a döntések. Az eredményt pedig Albertirsa belvárosában mára kialakult helyzet mutatja, ami a zsúfolt és rendezetlen nagyforgalmú utcáinkon tapasztalható. Jövőben a sok ember kiszolgálására létesülő – tömeget vonzó – intézmények, vállalkozások, üzletek telepítésekor a helyszínek tudatos kiválasztásával gondolni kell azok megközelíthetőségére. A környező úthálózatra és a lakókörnyezetre háruló megnövekedett terhelés hatásaira. Nem követendő módszer az, ami jelenleg történik a városközpont jelszó alatt épülő bevásárlóközpont esetében! De az sem, hogy a most elkezdődő, sok kamion befogadására alkalmas parkolónak a városunk belterületén történő építésével terheljük főútjaink – Pesti út, Dánosi út – kamionforgalmát! A vállalkozó csak a saját területével foglalkozik, hogy a járművek milyen úton jutnak el oda, az a város gondja lesz, majd utólag! Nem elég egy területet érzelmi alapon és gazdasági érdekből beépíteni, hanem annak járulékos hatásaival, a tágabb környezetre gyakorolt következményeivel is törődni kell. Ez vezethet egy tudatosan tervezett városépítéshez, előre meghatározva a nagyforgalmú fejlesztések helyszíneit. Településünkön csak ekkor biztosítható az élhető környezet. Ellenkező esetben – mint jelenleg – jöhet a „tűzoltás” a kialakul gondok utólagos megoldására. A belvárosi utcák zsúfolt forgalmát sürgősen szabályozni kell: az utak fejlesztésével és korszerűsítésével, szabályozott parkolóhelyek kialakításával, valamint a gyalogosok és kerékpárosok részére biztonságos közlekedés biztosításával. Elkerülhetetlen lesz a gépjárműforgalmi rend szabályozása, bizonyos helyeken az egyirányú közlekedés bevezetése, a teherjárművek forgalmának drasztikus korlátozása, stb. Sajnos, az előrelátás hiánya és nélkülözése a fejlesztési döntések folyamatából most gondot és problémát okoz. Az utólagos megoldás mindig többe kerül és nem eredményez jó megoldást. Itt az ideje, hogy városunk vezetése szakítson a régi rossz gyakorlattal. Legyen egy jövőképe Albertirsáról, mint egy élhető városról.

MAGYAR SZOCIALISTA PÁRT GÉR MÁRTON ELNÖK: Úgy vélem, az élhető környezet megteremtése egy sokszereplős feladat. Kétségtelen, hogy az önkormányzatnak, városunk vezetésének is komoly kötelességei vannak e tekintetben, de nekünk, városlakóknak is elvitathatatlan feladataink vannak környezetünk értékeinek megóvása, közvetlen életterünk szebbé formálása terén. Ami a közlekedést illet, elengedhetetlen egy olyan következetes és előretekintő tanulmány elkészíttetése, amely hosszabb távon képes megbecsülni a város egyes túlterhelt részeinek – Pesti út, Vasút utca, Somogyi Béla utca, Mikebudai út – forgalmát, majd cselekvési tervet ajánl a koncentrálódó forgalmú területek tehermentesítésére. Ez szolgálhat alapul az önkormányzati feladatvégzések ésszerű ütemezésének is. Ami az utcák állapotát illeti, a mi feladatunk talán jelentősebb, mint az önkormányzaté. Hiszen egy-egy rendezett udvar, előkert, vagy utcafront nagy mértékben hozzá tud járulni egy magával ragadó összkép kialakításához. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy azon utcák esetében, melyek kiépített felszíni csapadékvíz-elvezetéssel (árokkal) rendelkeznek, az ott lakóknak is feladata, hogy néhány kapavágással hozzájáruljanak az esővíz megfelelő mederbe tereléséhez. A városvezetés számára ezen a téren adódó kötelességek, mint a belterületi utak aszfaltozása, egyes szakaszok újra szőnyegezése, a külterületi dűlők rendszeres karbantartása, ugyancsak komoly terhet rónak közös kasszánkra. Közintézményeink állapotában az elmúlt években jelentős lépéseket sikerült megtenni, gondoljunk csak a megújult városi könyvtárra, művelődési házra, vagy éppen a központi iskola épületére. Maradt azonban feladat a jövőre is: óvodáink (a Napsugár Óvoda kivételével), bölcsődénk épülete egyaránt felújításra vár, és a polgármesteri hivatal épületét illetően is megújuló kihívásokkal nézünk szembe. Meglátásom szerint a környezet, amit mi formálunk és teszünk a magunk és szűkebb vagy tágabb közösségeink számára komfortosabbá, lelkünk valódi és hamisíthatatlan tükrévé válik. Tapasztalataim szerint az Albertirsára érkező látogatók egészséges lelkű emberek által formált környezetről számolnak be, amin azonban mindig akad egy-egy javításra érett foltocska.

Albertirsai Híradó

16

2008. február

AKTUÁLIS

LAKOSSÁGI FÓRUM LAKOSSÁGI FÓRUMOT TARTOTT DR. CZINEGE IMRE, A TELEPÜLÉS ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐJE ALBERTIRSÁN. Egy rövid statisztikai áttekintéssel indult dr. Czinege Imre előadása a Móra Ferenc Művelődési Házban január 18-án, melyben a 2008-as évre várható gazdasági, politikai és egészségügyi tendenciákat kívánta felvázolni. Előadásában hangsúlyozta, hogy a kormány tervei szerint jövőre folytatódik a felzárkózás, amely mellett kis mértékű fogyasztás és reálbér növekedéssel számolnak, várhatóan az árak is stabilabbakká válnak és további szigorításokat sem terveznek. Az államháztartás hiánya – hangsúlyozta dr. Czinege Imre – fokozatosan csökkent, igaz, ezt a reálbérek csökkenésével, és a lakosság terheinek a növelésével érte el a jelenlegi kormány, így – mondta az előadó – 2008-ra sikerült elérni azt, hogy a gazdaság és bérek egyensúlyba kerültek, ennek köszönhetően ettől az évtől az életszínvonal lassú emelkedésével számolhatunk. Ehhez persze midenképpen el kell érni, hogy a fekete gazdaságban lévő közel 1500 milliárd forintból minél több kerüljön vissza a gazdaságba. Ezt követően statisztikai táblázatok segítségével szemléltette az egészségügyi reform következményeit. A tervek szerint az egészségügyi ellátás három szintre tagolódik a jövőben, egy úgynevezett alapcsomagra, melyet mindenki megkaphat, egy biztosítási csomagra, amelyet a biztosító finanszíroz, és egy térítésköteles csomagra, amelyért mindenképpen fizetni kell. Beszélt a biztosítási rendszer tervezett átalakításáról is. Előreláthatóan a Közép-Magyarországi Régióban 4 pénztár lesz, ezek osztják majd szét az APEH által beszedett közös kasszában lévő pénzt, függetlenül attól, hogy ki mennyit fizet be a kasszába – hiszen ez a fizetésétől és a szociális helyzetétől függ –, ellátásban egyformán kell részesülnie. Az előadást követően több kérdés is felmerült, egy idős hölgy afelől érdeklődött, hogy mi a biztosíték arra, hogy a szolidaritás elve a későbbiekben is megmarad? Arra is választ kért a felszólaló, hogy egy-egy súlyos beteg esetében miért nem lehet megoldani azt, hogy a mentő a beteget azonnal a megfelelő helyre vigye, ahelyett, hogy különböző központi helyzetben lévő kórházakból kelljen az esetleg életveszélyes állapotban lévő beteget még továbbszállítani, veszélyeztetve ezzel az életét? Czinege Imre szerint minden döntés

ügyben a felállításával. Véleménye szerint, igaz, ezt logikusan nem indokolta meg, a parlament döntéseitől függ, így garancia ezek a befektetők csak minimális haszonra alapvetően nincs. A másik esetben a csalá- építenek, és befektetnek majd az egészségdi orvos tud segíteni abban, hogy a beteg ügybe. Kiszel Mihály prépost úr is felszólalt. azonnal a megfelelő helyre kerüljön. Ehhez, Szerinte a biztosítókról mindenkinek meg csak a családorvosnak kell jelezni az adott van a tapasztalata, ezt többnyire nem éppen intézménybe, hogy kéri a betegének az adott a legjobb. Szerinte alig van köztünk olyan, intézményben való ellátását. Egy idősebb akit már egy-egy biztosító ne vert volna át, úr szerint a statisztikai kimutatások elle- általában csak addig lehet rájuk számítani nére bizony zsúfoltság van a kórházakban, – mondta a felszólaló – amíg ígérgetni kell, sokszor a folyosón kell fektetetni a beteget, ahogy fizetniük kell, onnantól kezdve valószímert az osztályon már nincs hely. Ráadásul nűleg változik a helyzet. Kiszel Mihály szerint az előbb adott válasz nem fedi a valóságot, nem igen találunk olyan embert, aki eddig hiszen a saját bőrén tapasztalta azt, hogy egy tökéletesen meg lett volna elégedve a biztosúlyos gyomorproblémával először a ceglédi sítóval. A biztosítás a világon a legnagyobb kórházba szállították, onnan repülővel a Vá- üzlet, 50-70%-os nyereséggel dolgoznak, rosmajori kórházban, szinte egy nap ráment „ha szerzetesek lennének, én pap vagyok csak a szállításra fölöslegesen, neki szeren- – hangsúlyozta a felszólaló –, én akkor sem cséje volt, de többnyire kevés az az ember, hinnék nekik, hiszen a biztosítás üzlet, ha ők aki egy ilyen tortúrát túlél vészhelyzetben. A belépnek a rendszerbe, nekünk valószínűleg felvetett problémára dr. Czinge Imre konkrét befellegzett”. Dr. Czinege Imre szerint óriási választ nem tudott adni, csak ígéretet tudott tévedés összehasonlítani az egészségbiztosítenni, hogy az adott problémát kivizsgálja. tást az üzleti biztosítással. Egy idősebb úr a Egy másik hölgy a tervezett biztosítási rend- felszólalásában hangsúlyozta, hogy egyetért azzal, hogy a több biztosítós modell ellen kell szavazni, hiszen 15 évig élt Amerikában és a közé a 25 millió – ma már 45 millió – ember közé tartozott, akiknek nem volt biztosításuk. Ott azoknak, akik megengedhették maguknak azt, hogy biztosítót fizessenek, azoknak is legalább 2-3 biztosítója kellett, hogy legyen, mivel az egyik nem csinálta a fogászatot, a másik más területet nem vállalt fel stb. Summa summarum, legalább 5 biztosító kellett ahhoz, hogy minden le legyen fedve, és még így is Fotó: Motyovszki Mária állandó problémával kellett szembesülniük. Amikor azt mondja az egészségszerrel kapcsolatban tett fel kérdést, amelyet ügyi miniszterünk, hogy versengeni fognak a saját példáján szemléltetett: „Ha neki egy értünk a biztosítók, az nem így működik. Ez csípőprotézisre lenne szüksége, és ott szeret- az egészségügy ezer sebből vérzik, és a több ne ellátást kapni, ahol számára ez a legjobb, biztosítós rendszer csak a végső kegyelemabban az esetben nem biztos, hogy a pénztár döfést jelentheti. Mielőtt hozzáfogtak az hajlandó lesz neki finanszírozni ott a mű- átalakításához csak 100 sebből vérzett, ez tétet, hanem valószínűleg előírja azt, hogy nem éppen fényes eredmény. A felszólaló hol és mennyiért tehetik azt meg. Ráadásul, véleménye szerint, az egészségügyet ma ha ő nem a területileg illetékes kórházban a hálapénz tartja fenn, ha ez megszűnne, műtteti magát, akkor neki be kell fizetnie a összeomlana az egészségügy. Ez ráadásul műtét 10%-át, az állam fizeti az 51%-át, a nem is elítélhető, hiszen ma egy orvosnak maradékot meg a biztosító. 18 biztosító ese- olyan megalázóan alacsony a fizetése, hogy tében, össze-vissza keveredve abban, hogy arra már sok mindent mondani sem lehet. ki mit finanszíroz, ki garantálja azt, hogy a Az utóbbi néhány gondolattal egyetért, hangsok bába közt nem vész el a baba? Mi értelme súlyozta dr. Czinege Imre, de a felszólalás van így felállítani egy rendszert? Dr. Czinege politikai célzásait visszautasította, azzal, Imre szerint a pénztáraknak hosszútávon hogy ma már a rendszer átlátható, és a himegéri ez a befektetés, és ő személy szerint bák ellenére ők legalább megpróbálnak tenni azt várja ettől a rendszertől, hogy legalább a valamit a helyzet megoldása érdekében. pazarlás egy része megszűnik az egészségS. L.

Albertirsai Híradó

2008. február

17

SPORT

ATLÉTIKA A 2008-as év a fedett pályás versenyekkel kezdődött az atlétáknál. A versenyek sorsolását a legfiatalabbak, a gyermek korosztály kezdte. Dunakeszin népes csapattal versenyeztünk, itt a gátfutóink szerepeltek a legjobban: a 10 évesek között a fiúk (a mellékelt képen ők láthatóak) az első három helyet szerezték meg, Csepcsényi Örs 1., Tagscherer Tamás 2., Gál Márton pedig 3. lett, Bágyi Erika pedig harmadik lett. A serdülőket Horváth Katalin és Olteán Róbert képviselte, Kati magasugrásban és távolugrásban végzett a második helyen, Robi 300 méteres síkfutásban ezüstérmes lett. Az ifjúságiak között Revák Péter magasugrásban második, gátfutásban pedig a 3. helyen végzett. A felnőttek a megyei bajnokságon indultak. A budapesti Syma-csarnokban rendezett kétnapos versenyen Ecsedi Gergő 60 m-es és 200 m-es síkfutásban győzött, Lehoczky Árpád magasugrásban végzett az első helyen, Mészáros István hármasugrásban lett második. A veteránok versenyében Szuda Károly (67 éves) 800 méteres síkfutásban országos bajnok lett. A verseny keretében adták át Pest megye 2007. évi legjobb atlétáinak a díjakat. A felnőtt férfiak között Olteán Csongor kiváló gerelyhajításáért kapta meg ezt a megtisztelő elismerést és a vele járó serleget. Ecsedi László edző 1

KERESZTREJTVÉNY Vízszintes: 1. Ovidius mondásának kezdete. 13. Ilyen liszt is van. 14. Szórakoztatás része! 15. Eltemető. 17. Román terepjáró. 18. Azonos betűk. 19. Vonatkozó határozószó. 20. Névelők. 22. Női név. 23. Ígér egyneműi. 24. Afrikai Gazdasági Bizottság (Economic Commission for Africa) 25. Névelős gyógyszertár. 27. Galléros fehérnemű. 28. Lépcsőház. 29. Özöne. 30. Szláv nyelveken három. 31. Mohammed Rezá … iráni államfő. 33. Ismer. 35. Előadó. 37. Zavart ara! 38. Régi rádiómárka. 40. E napon. 41. Német betű. 43. Lyukacsos testű, vízi állat. 45. Uzsonna. 46. Titkon fürkészi. 47. Kulacs tartalmazza! 48. Ere betűi. 49. Kilyukasztani. 50. Ki … tud? 51. Török autójelzés. 52. Vetíthető állókép. 53. Német Szocialista Egységpárt idegen röv. 54. Végtelen marok! 55. Hideg évszak. 57. Férfinév. 59. Átölel. 60. Eperlevelek más kifejezéssel. 63. Eloson. 64. Csongrád megyei település. Függőleges: 1. Aradi vértanú (Lajos). 2. Női név. 3. Német női név. 4. Páratlanul piáló! 5. Szintén. 6. Juss centruma! 7. Részben elzavar! 8. Nóra becézve. 9. Intézmény ügykezelő szerve. 10. Kettőzve: dunántúli város. 11. UKM. 12. Nagyobb földbirtok. 13. A mondás befejezése.16. Pest megyei település. 20. “A” tetőfedő anyag. 21. Ősi tulajdonság. 25. Arhangelszkben tartózkodik! 26. Jód, titán. 27. Pusztít. 29. Ára keverve! 32. Kedvelt balatoni üdülőhely. 34. Kalapdísz. 36. “A” cserépben levő! 42. Gitár hangadója. 43. Konyhafőnök. 44. Visszaperli! 46. Könyvként megjelentetem. 47.

2

3

4

5

R

13 16

19

20

24

11

12

A

21

18 22

23

26

27

31 36

32 37

38

42

43

33 39

44 47

49

51

50

52 56

34 40

46

48

M

10

30

45

60

9

29

V

55

8

17

25

28

41

7

14

15

35

6

53 57

54

58

61

59 62

63

64

Új-zélandi őslakosok ford. 49. Német kikötőváros. 50. Kortárs költő (János). 54. Air … 56. Farmermárka. 58. Emóció kezdete! 59. Lak betűi. 61. Rátonyi Róbert. 62. Bróm. 63. Indulatszó. A múlt havi rejtvény helyes megfejtése: „A

tudós gyakran kételkedik, a tudatlan ritkán, a bolond soha”. Gratulálunk a nyerteseknek: Barcsik László, Ady Endre u. 21., Istvánfi Anita, Széchenyi u. 3./2., Jankievitz István, Pesti út 126./2., Szebeni Hildegard, Budapest Sinkovics Ferencné, Dózsa Gy. U. 24.

Albertirsai Híradó

18

KÖZÉRDEKÛ

A Művelődési Ház februári programja 1. 00

19 2. 4.

0900 1300 1800 1800 1600 1700 0900 1000

5. 7. 8. 9.

1300

11. 14.

1300 1800 0900 1000

15. 16. 18. 19. 21. 22. 23. 24. 25. 28. 29.

1300 1800 0900 1000

1600 1300 1800 1000

A Katolikus Iskola farsangi bálja POLKA gyűlés A Napsugár Óvoda jótékonysági bálja Termékbemutató Nyugdíjas Klub Galambászok Jóga Diabetes Klub MSZP gyűlés Vásár Baba-mama klub Katolikus Iskola kiállítása Vasutas Nyugdíjas Klub A Tessedik Sámuel Általános Iskola Táncsics úti alsó tagozatosainak farsangi bálja Nyugdíjas Klub Jóga Vásár Baba-mama klub A Tessedik Sámuel Általános Iskola Győzelem úti alsó tagozatosainak farsangi bálja Valentin bál Nyugdíjas Klub Jóga Vásár Baba-mama klub A CABARE című musical a Patkós Irma Szinitanoda előadásában A Gyöngyszem óvoda farsangi bálja A Gerje-Party fúvósegylet farsangi estje Nyugdíjas klub Jóga Baba-mama klub A Nyitnikék óvoda farsangi bálja

JANUÁRBAN HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Virágh Gábor és Král Gabriella Molnár Sándor Gábor és Szatmári Edina Tokai Károly László és Csubra Gabriella Vidák György és Kunu Éva Regina

JANUÁRBAN ELUNYTAK Czinkos János Dobroviczki Istvánné Ferencsik Lajosné id. Gyovai János Horváth Jánosné id. Janda László Kőhalmi János Márkus Béláné Mikes Attila István Rácz István Rajs József Steingruber Antal

85 éves 73 éves 95 éves 77 éves 79 éves 73 éves 63 éves 79 éves 24 éves 50 éves 84 éves 77 éves

Dózsa Gy. út 7. Dózsa Gy. út 19. Dózsa Gy. út 7. Vasút u. 6. Mátyás király u. 3. Nagyváradi u. 12. Baross u. 12. Vasvári P. u. 16. Kolozsvári u. 36. Szövetség u. 57. Deák F. u. 6. Dózsa Gy. út 47.

2008. február

INFORMÁCIÓK Háziorvosok ügyeleti beosztása február Ügyelet címe, telefonszáma: Albertirsa, Vasút u. 4. (53) 370-552 Ellátási terület, illetve település neve: Albertirsa, Dánszentmiklós, Mikebuda

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

Dr. Babinszky Eleonóra Dr. Tajti Géza Dr. Fógel Kristóf Dr. Galiger Zoltán Dr. Zolnyan Erzsébet Dr. Makkos Gyula Dr. Pécsi Angéla Dr. Zolnyan Erzsébet Dr. Zolnyan Erzsébet Dr. Varga Krisztina Dr. Pécsi Angéla Dr. Fógel Kristóf Dr. Oszvald Gyula Dr. Szabó Ibolya Dr. Pécsi Angéla

16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29.

Dr. Pécsi Angéla Dr. Zolnyan Erzsébet Dr. Hajdúhegyi Ágnes Dr. Zolnyan Erzsébet Dr. Pécsi Angéla Dr. Fógel Kristóf Dr. Szabó Ibolya Dr. Varga Krisztina Dr. Varga Krisztina Dr. Pécsi Angéla Dr. Kis Ferenc Dr. Török Karolina Dr. Fógel Kristóf Dr. Pécsi Angéla

JANUÁRBAN SZÜLETETT Kórodi Gábor és Hering Beáta Danyi Gábor és Lehoczki Katalin Balogh László és Németh Lilla Halász Péter és Rácz Enikő Nagy Ferenc és Takács Tünde Rafael Sándor és Lukács Erzsébet Stefkovics Nándor és Dillong Enikő Szabó Ervin és Reigl Judit Németh Károly József és Szabó Tímea Bukovinszki Pál és Tóth Emese Guba István és Füri Ildikó Szatmári Csaba és Trembeczki Erzsébet Éva István és Bori Viktória Csernák Pál és Horváth Erzsébet

Kitti Dalma László Krisztián Leila Noémi Vivien Kitti Dzsesszika Emili Nándor Petra Maja Károly István Zita István Petra István Bence Márk nevű gyermeke.

Az Albertirsán működő gyógyszertárak ügyeleti nyitva tartása februárban A hétvégi ügyeletet az alábbi gyógyszertárak végzik: Február 2-3. Február 9-10. Február 16-17. Február 23-24.

Az Albertirsai Híradó fõszerkesztője a [email protected] e-mail címen érhetõ el, vagy üzenetet hagyhatnak a Műv. Házban

„REMÉNY” Gyógyszertár „IRSA” Gyógyszertár „REMÉNY” Gyógyszertár „IRSA” Gyógyszertár

Albertirsai

HÍRADÓ Albertirsa Város Önkormányzati Képviselõ-testületének kiadványa Felelős kiadó: Albertirsa Város Önkormányzata Szerkeszti a szerkesztõbizottság Felelõs szerkesztõ: Solymosi László Szerkesztõség: Albertirsa, Pesti út 85. Tel.: 370-713 Megjelenik 1400 példányban CSATORNA U. 8. (06-30) 9633-487, (53) 313-565