“A lelki egészség nem valami olyasmi, amit készen kap, vagy amire rátalál az ember. Sokkal inkább valami olyasmi, amit meg kell teremtenünk magunkban.” ( Thomas Stephen Szasz)
Házi dolgozat Népegészségügyi medicina A mentális betegségek és viselkedési zavarok elleni küzdelem a Bicskei kistérségben
Készítette: Keilbach Józsefné PTE – ETK Népegészségügyi MSc. Levelező Tagozat 1. évfolyam 2011.12.10.
Az epidemiológia kifejezés görög eredetű, az epi (között), a démosz (nép), és a logosz (tudomány) szavak összetételéből jött létre. Definíció szerint az epidemiológia az egészséggel kapcsolatos
állapotok
és
események
eloszlását
valamint
meghatározó
tényezőit
tanulmányozza adott populációban. Tradicionálisan az epidemiológia járványtant jelentett, de a halálozási statisztikák éléről a fertőző betegségek a múlt század közepétől egyre hátrébb kerültek, és helyüket a krónikus betegségek foglalják el. A mai modern epidemiológia már messze
túllépett
a
járványok
tanulmányozásán,
a
népegészségügy
kvantitatív
alaptudományává vált, amely populációs szinten vizsgál különféle egészségproblémákat és azok okait. Az epidemiológus különböző egészségproblémák és az azokat meghatározó tényezők közti kapcsolatokat tárja fel, és elsősorban megelőzésre irányuló megoldást javasol populációs szinten. A népegészségtani / népegészségügyi orvostan a lakosság egészségének megőrzésével, egészségfejlesztésével, a betegségek megelőzésével foglalkozó tudomány, amelynek vannak társadalomtudományi és természettudományi oldalai. Elmélete a népegészségtan, gyakorlata a népegészségügy.
A
népegészségtan
tudomány
és
művészet,
elméleti
alapja
a
népegészségügynek. Először az „egészségtan” fogalmával kell megismerkedjünk. Hygiene, azaz az egészség nemzetközi elnevezése, a görög „egészséges”, illetve „egészség” szavakból származik. A görög mitológiában Aszklépiosznak, a gyógyítás istenének egyik lánya Panacea, a megelőzés istennője volt, másik lánya pedig Hygéia, aki az egészség istennőjét személyesítette meg. Innen alakult ki az orvostudomány két ága. Régen azt mondták, hogy az egészségtan, vagy hygiene az a tudomány, amelynek az a feladata, hogy tanulmányozza azokat a módokat, eljárásokat, amelyek az egyes emberek és az egész népesség, illetve a közösségek betegségektől való megóvására, továbbá egészsége megtartására és javítására irányulnak. A hygiéne foglalkozik többek között a táplálkozással, a mikroorganizmusokkal, a környezeti és társadalmi hatásokkal, amelyek kedvező hatást gyakorolhatnak az egészségre, ill. annak epidemiológiai, populációs szinten értelmezhető paramétereire. Ennek napjainkban a népegészségügyi orvostan a megfelelője. Az egyéb adminisztratív intézkedéseket jelentő gyakorlatot ma népegészségügynek nevezzük. Max Pettenkofer (1818-1901) tudományos alapokra helyezte a hygienét. Ő alapította meg az egészségtudományt. Pettenkofer 1865-ben lett az általa alapított Müncheni Egyetem hygiene tanszékének vezetője. A világon a második hygiene / közegészségtan tanszék a Budapesti Egyetemen alakult Fodor József (1843-1901) vezetésével 1874-ben. Fodor József európai fontosságú személyiség volt, aki már angliai tanulmányútja kapcsán már felhívta a figyelmet arra, hogy az élettartam (akkor még nem számolták a születéskor várható élettartamot)
Angliában és Magyarországon mennyire eltér hasonló szociális körülmények között levő nemesi családoknál. Ő hívta fel először a figyelmet a táplálkozás fontosságára, a szervezett orvosi ellátásra, az alapellátásra, az iskolaorvosi hálózatra, a szociális viszonyokra, és ő inspirálta azt az 1867. évi XIV. törvényt, amelyet mai napig alapnak tekintenek Európa több országában. Magyarország az elmúlt 25 évben szép csendben csatlakozott ahhoz a trendhez, amely a világ fejlett országaira jellemző; a különböző nem fertőző betegségek okozta halálozás vált meghatározóvá, azon belül is a szív- és érrendszeri, valamint a rosszindulati daganatos betegségek okozta halálozás. Harmadik helyre a külső okok (erőszakos okok) miatti halálozás, öngyilkosságok és balesetek kerültek. Sors- és kulcskérdés, amire a különböző epidemiológiai, demográfiai szakkönyvek rámutatnak, hogy a magyar lakosság korai halálozása (a 1-64 év közötti halálozás) jóval az uniós átlag felett van, de részben az újonnan csatlakozott volt szocialista országok halálozási átlaga felett is. Elmondhatjuk, hogy napjainkban az összhalálozás több mint 90%-a a négy nagy betegségcsoportra, a szív- és érrendszeri betegségekre, a daganatos betegségekre, az emésztőrendszerre és az erőszakos halálesetekre értendők. A születéskor várható élettartam 1993-ban érte el a mélypontját, de ezt követően egyértelműen javult, sőt, 2005-2006-ban a férfiaknál is megközelíti a 70 évet. A mentális betegségek és viselkedészavarok epidemiológiája - Tudományos háttér – problématérkép – Nemzetközi szint (WHO, 2001-ben) Ma a világon 450 millióra becsülik a pszichés betegek számát. Közel 70 millió ember és környezete szenved alkoholfüggőségben 24 millióan schizofréniában.10-20 millió ember kísérel meg öngyilkosságot, ebből 1 millió serdülő és fiatal hal meg évente. Az USA-ban a szorongásos betegségek költségei évi 42 – 46 millió dollár. A fejlett országokban minden negyedik ember mentális betegségben szenved. A major depresszió ma a negyedik a tíz legnagyobb társadalmi terhet jelentő betegség közül, de várhatóan 2020-ra a második helyre kerül. A pszichés betegségek a munkaképesség csökkenés leggyakoribb oka. Országos szint (Szádóczky Erika és munkacsoportja, Kopp Mária, Hungarostudy felmérések 1995, 2002) A családorvoshoz fordulók közül 43%-nál fordult elő élete során valamilyen kedélybetegség. Hangulat és szorongásos zavarok előfordulása 18 – 64 év között a magyar népesség körében: minden negyedik ember szenved szorongásos vagy depressziós megbetegedésben. Borsod– Abaúj–Zemplén-, Szabolcs-Szatmár–Bereg és Nógrád a legrosszabb eredmények. Vas-, Győr-
Moson-Sopron,
Somogy,
Fejér
és
Csongrád
(meglepetés)
megyék
a
mentálisan
„egészségesebbek”. Vértesboglár Lakossági egészségi állapot felmérő kérdőív (2007-ben) (Néhány adat a 14 év felettiek esetében 79 főből: 30 fő küzd stresszel, depressziós 7 fő, nem elégedett a sorsával 26 fő, rosszul és/vagy keveset alszik, fáradtan ébred 35 fő, gyakori derékfájdalom 45 fő, hátfájás 31 fő, nyaki fájdalom 28 fő, gyomortáji fájdalom 19 fő, alhasi fájdalom 11 fő, gyomor- vagy nyombélfekélyes 5 fő, daganatos 1 fő, szívbetegség 7 fő, (már volt daganatos 2 fő, infarktusa 5 főnek, magasvérnyomás betegség 16 fő, cukorbetegség 5 főnél állt fenn.
Alkoholt napi rendszerességgel 21%, heti rendszerességgel 13%, ennél
ritkábban 50% és aki soha nem fogyaszt 16%. Rendszeresen 20 fő dohányzik, napi 10 szálnál többet). A kockázati tényezők, mint veszélyforrás: Genetikai tényezők
gyakori a családi halmozódás (2-6-szoros kockázat). A női nem, mint
kockázati tényező (anyák!). Rossz családi körülmények, válás, erőszak, bántalmazás, alacsony iskolázottság, szegénység, eladósodás, alkoholizmus, öngyilkosság, szociális izoláció, reménytelenség, kilátástalanság érzése. A mentális zavarok gazdasági veszteséget is okoz(hat)nak. Megelőzés 2005-ben kezdtem meg tanulmányaimat a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karának Egészségtantanár Szakán. Alapvégzettségemet tekintve ápoló vagyok. A többéves szakmai tapasztalatom, az Európai Unióhoz való csatlakozás és ennek elvárásaihoz igazított tanulmányaimnak megfelelő, nagy kihívást jelentő témát és tevékenységet választottam a diplomamunkámhoz: a - település egészségfejlesztést. Ahhoz, hogy ezt valóságosan és hitelesen hosszú távon gyakorolni is tudjam, egy tudatosan kiépített életpályára kellett lépnem. Nagyon jó tanáraim irányításának, előadásainak és személyes példamutatásuknak köszönhetően, olyan mélyen ébredt bennem a tudásvágy és a tenniakarás, hogy a diplomamunkám nemcsak az iskola sikeres befejezését, hanem egy hosszú távú gyakorlati egészségnevelői, egészségfejlesztői pálya kezdetét, megnyitását és kiépítését is jelentették egyben. Magam, mint egészségtudatos önkormányzati képviselő, az akkori önkormányzati idősgondozó, a helyi háziorvos és nővér segítségét és együttműködését élvezve, szinte észrevétlen gyorsasággal épült körénk, mint mag köré egy egészségügyi-, pedagógiai- és szociális végzettségű csoport, akik egy – egy jó ötlettel, tervvel támogatták a falu
lakosságának egészsége érdekében tett erőfeszítéseinket. Ugyanekkor, örömmel tettünk eleget a helyi plébános felkérésének, hogy a karitatív tevékenységben működjünk együtt és segítsük egymást a magányos, elesett és idős vagy nagyon szegény emberek, családok elérésében. Ennek szellemében fogalmazódott meg az alapító okiratunk, és mint Napsugár és Holdvilág Közhasznú Egyesület (www.nhke.hu) tevékenykedünk immáron ötödik éve. A stabil támogatói körnek, akik azonnal átlátták működésünk jóindulatát és szükségszerűségét és készek voltak az innovációra, több szakmailag koordinált projektet indítottunk, sajnos többnyire alacsony érdeklődésre számot téve. Kihívásokkal teli, rögös út vezetett odáig, mire megtaláltuk konkrét célunkat, célcsoportunkat, szakmai fejlődésünket, professzionális működési formánkat. A jelenleg is működtetett projektekről már mondható, hogy véglegesen, a lakosság mentális támogatását szolgálják. Ennek szükségessége a tudományok oldaláról és a lakosság részéről is beigazolódni látszik. A jól működő elemekből rendszereket hoztunk létre. Elsőként csak falun belül, majd a szomszédos településeknek, végül a kistérség falvai részére. Ezekből folyamatosan felépítettük a rendszerelméleten alapuló projekt rendszerünket, melyeket annak szabályai szerint alkalmazunk és működtetünk. A projektek általános (rész) céljai: A kistérség településeinek szakszerűen tervezett és szervezett egészségfejlesztése Döntéshozók (politikusok, intézményvezetők, szülők) pozitív irányú befolyásolása A lakosság gyakorlati egészségnevelése, egészségfejlesztése, közösségfejlesztés, kapcsolatépítés, szociális védőháló, gyermekvédelmi háló alulról kezdeményezett építése A halmozottan hátrányos helyzetű, tartósan beteg gyermeket nevelő és krízishelyzetbe került családok szervezett és szakszerű elérése A gyermekvédelmi jelzőrendszer valóságos és „üzemképes” működésének segítése Közösségi mentálhigiéné Stabil társadalmi tőkekovácsolás ÉLETMINŐSÉG JAVULÁS
egészség- és gazdasági mutatók pozitív irányú elmozdítása
Projektjeink (Csibésztábor, Csibésztanya, Vértes Boglárka Prevenciója, Vértes Boglárka Hírmondója, Nagyboldogasszony Ünnepe, Nagyboldogasszony Napjától – Kisasszony Napjáig, Szülők és Döntéshozók Iskolája, Csillagfényes Délután, Családi Sportnap /Részletesen: www.nhke.hu oldalon) elsősorban a primer prevenciót hivatottak szolgálni. A lakosság minden társadalmi rétegéhez, korosztályához szólnak. De ahhoz, hogy lényeges változást érjünk el a lakosság mentális állapotának javulásában a tanítást és a tanulást
gyerekkorban kell elkezdeni. Ezért a gyerekekre koncentráltan, a prioritást a környezeti tényezők önerőből való javítására alkalmas kreatív készségek fejlesztésére, családi és iskolai szocializáció
hiányosságainak
személyiségfejlesztésre,
pótlására,
problémamegoldásra
érzelmi
nevelésre,
helyezzük.
A
mentális
önismeretbetegségek
és és
viselkedési zavarokkal küzdők hatásos ellenszerei: •Családokat
támogató programok
•Tematikus,
differenciált foglalkozások
•Játék!
Játék! Játék!
•SZERETET! •Játszva
Vidámság! Természetjárás! Művészetek! Alkotás! Sport! Mozgásgyakorlatok!
tanulás, nevetve gyógyulás és sikerélmény minden gyerek számára
•Gyógyító
közösségek.
Az általunk alkalmazott módszerek: Pedagógiai Több évtizede vagy évszázada bizonyítottan jól működő, bevált pedagógiák előtérbe helyezése, részbeni alkalmazása, mint pl.: Rogersi, Waldorf, egyházi: angolkisasszonyok, orsolyiták, piaristák stb.) + ötvözve saját személyes pedagógiai elveinkkel, amely harmóniát teremt a régmúlt és a jelen elvárásai, a szélsőségek, mint szegény és gazdag, beteg és egészséges, intézetben vagy családban felnövő, esetleg a különböző kisebbségekhez, etnikumhoz tartozók nevelése között. Pszichológiai Kliens- és személyiség központúság, pozitív pszichológia, biopszichoszociális modell, holisztikus szemlélet, salutogenetikus modell. Szociális Probléma feltárás, megoldás segítése (az egyén, család vagy kiscsoport természetes, mesterséges támaszának erősítését célzó módszerek) Maslow szükséglet elméletének alapja figyelembevételével a kliens (gyermek) megismerését követően a számára legmegfelelőbb módszer kiválasztásával történő segítségnyújtás. Mi, az egyesület alapítói és támogatói a fenti munkától bizakodva reméljük, hogy egészségesebb és boldogabb lesz Magyarország jövőjének nemzedéke. Hiszünk és bízunk a jó példák járványszerű gyors terjedésében.
Felhasznált irodalom: Népegészségügyi orvostan (Szerkesztette: Ember István / Dialóg Campus Kiadó, 2007 / 13-43.oldal, 531-532. oldal
