„ Az ember „gyökérzete” a bélrendszerben van: itt eldőlhet, egészséges vagy beteg lesz a „korona”.
Házi dolgozat Komplementer medicina Táplálkozás és életmód
Készítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc Egészségfejlesztő szakirány 2. évf. hallgató 2012. november
Hippokratész, akitől a megszívlelendő mondás származik: „nem azért élünk, hogy együnk, hanem azért eszünk, hogy éljünk” tanította, hogy minden egyes személy táplálkozásának igazodnia kell sajátságos jellemzőihez, azért, hogy az egészséges maradhasson, betegsége esetén pedig gyógyulhasson. Leírta, hogy a mértéktelenség és a testgyakorlás hiánya okozza az elhízást és az azzal járó betegségeket.
A hazai népesség táplálkozásának jellemzői Az utolsó három évtizedben a magyar népesség egészségi állapota számottevően romlott. Az egészségtelen életmód, a kiegyensúlyozatlan táplálkozás, az élvezeti szerek mértéktelen fogyasztása jelentős szerepet játszik az évi 145 ezer fős halálozásban és a lakosság élettartama csökkenésében. Az évente közel 80 ezer szív- és keringési, illetőleg 32 ezer daganatos megbetegedés következtében bekövetkező halálozás nagymértékben összefügg egészségtelen táplálkozásunkkal. Melyek a kiegyensúlyozatlan táplálkozásunk főbb jellemzői? •
Túlzott zsír- és koleszterinfogyasztás,
•
Túlzott cukorfogyasztás,
•
Túlzott konyhasófogyasztás,
•
Alacsony diétásrost-fogyasztás,
•
Alacsony vitamin- és ásványianyag-fogyasztás,
•
Túlzott alkoholfogyasztás
A táplálkozási szokások és a betegségek közötti összefüggés A hazai táplálkozási szokások számos betegség kialakulásában kockázati tényezőként szerepelnek. A túlzott energiafelvétel nagyrészt (25-30%) okolható az elhízás és cukorbetegség kialakulásáért. A túlzott zsírfogyasztás, főként a magas telített zsírsavakat tartalmazó, 54%-ban okozója az ischaemiás eredetű cardiovasculáris betegségeknek. A túlzott konyhasófogyasztás 30%-ban felel a magasvérnyomás-betegség kialakulásáért. A súlyfelesleg növeli a daganatos betegségek előfordulását, a túlzott zsír-, az alacsony diétásrost- és a mértéktelen alkoholfogyasztás az emlő-, a vastagbél-, a hasnyálmirigy-, a prostatarák és egyéb daganatos megbetegedések kifejlődésének igazolt kockázati tényezője. Az alkohol szerepet játszik a hepatocelluláris rák, a májzsugor és az idült hasnyálmirigy-gyulladás
kialakulásában is. A lakossági marginális vitaminhiánya következtében csökken a betegségekkel szembeni ellenálló képesség, a minőségi éhezés következménye a kálciumhiányos táplálkozás
1 millió lakost érintő csontritkulásos betegségnek.
Az Egészségügyi Világszervezet Európa részére 2000-2005-re javasolt Élelmezés és Táplálkozás Cselekvési Programja megállapítja, hogyha kiegyensúlyozottabb lenne táplálkozásunk, megvalósulna az, ami Nyugat-Európában, kiemelten Finnországban történt, ahol az elmúlt 20 év alatt látványosan csökkent a szív- és keringési betegségek okozta halálozás. A rosszindulatú daganatok 30-40 %-át vélik megelőzhetőnek a kiegyensúlyozott táplálkozás megvalósításával. Mindezen betegségek megelőzése érdekében születtek a hazai lakosság részére közreadott „Táplálkozási ajánlások”.
Az egészséges táplálkozás alapelvei A Magyar Tudományos Akadémia Élelmiszertudományi Komplex bizottsága az OÉTI és a Magyar Táplálkozástudományi Társaság közreműködésével kidolgozta az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás alapelveit, illetve ajánlásait. Ezek útmutatóként szolgálnak a kiegyensúlyozott táplálkozás megvalósításához. * Minél változatosabban, minél többféle élelmiszerből, különböző elkészítési módok felhasználásával állítsuk össze étrendünket! * Kerüljük a zsíros ételeket, a sütéshez olajat, a süteményhez margarint használjunk. Részesítsük előnyben a gőzölést, a párolást, a fóliában, teflonedényben vagy fedett cserépedényben, mikrohullámú sütőben történő ételkészítést a zsiradékkal történő sütéssel szemben! Mellőzzük a rántást! Kedvezőbb a kevés liszttel, keményítővel készített habarás. * Kevés sóval készítsük az ételeket, és utólag ne sózzunk! * Az ételek változatos ízesítésére használjunk fűszereket! * Amikor lehet, cukor helyett használjunk mézet! Igyunk inkább természetes gyümölcs- és zöldséglevet, mint üdítőitalokat, szörpöket! A kávéba, teába inkább mesterséges édesítőszert tegyünk! Ne szoktassuk gyerekeinket az édes íz szeretetére! * Naponta fogyasszunk legalább fél liter tejet, és tejterméket (pl. sajtokat, túrót, aludttejet, kefirt, joghurtot). A tejtermékek közül a kisebb zsírtartalmúakat válasszuk! * Rendszeresen, naponta többször együnk nyers gyümölcsöt, zöldségfélét salátának elkészítve és párolt főzeléknövényt! * Asztalunkra mindig kerüljön teljes kiőrlésű barna kenyér! Köretként inkább burgonyát, párolt zöldségfélét válasszunk a rizs és tészta helyett!
* Naponta négyszer – ötször étkezzünk! Minél egyenletesebben osszuk el a napi táplálékmennyiséget! Együnk nyugodtan, nem kapkodva, megfelelő körülményeket teremtve! Lehetőleg mindig azonos órában együnk! * A szomjúság legjobban vízzel oldható! Az alkohol káros és energia felesleget is jelent a szervezet számára. * A helyes táplálkozás nem jelenti egyetlen étel, élelmiszer tilalmát sem! Bőséges fogyasztásra javasolt: gyümölcsök, zöldség- és főzelékfélék, zsírszegény tej és tejtermékek, hal, barna kenyér és burgonya. Mérsékelt fogyasztásra javasolt: sovány húsok és húsféleségek, zsíros tejtermékek, zsiradékok, tojás, tészta, száraz hüvelyesek. Kerülni javasolt: édességek, fagylalt, cukrozott készítmények, zsíros húsok, zsíros ételek, tejszín, cukros üdítők, só, tömény szeszek, sör, bor. * A helyes táplálkozás kedvező hatásait hatékonyan egészíti ki a dohányzás teljes mellőzése, valamint a rendszeres testmozgás. Megfelelő táplálkozás mellett kialakul az optimális testtömeg, ezt a célt kell elérni. A táplálkozási alapelvek irányt jelentenek az egészséges életvitel kialakításához. Az egészséges táplálkozást segítő módszerek, illetve sémák közül hazánkban legismertebbek a Piramis Útmutató és a Szívbarát Program.
Táplálkozás és mozgás A táplálkozás és mozgás szorosan kapcsolódik egymáshoz. A táplálkozás biztosítja a szervezet számára a szükséges energiát, ami a mozgás által használódik fel. Nem kell különösebben bizonyítanunk, hogy a csúcstechnológiával büszkélkedő, motorizált világunkban mozgásszegénnyé torzult életünk, csökkent fizikai aktivitásunk degradált életminőséghez vezetett. Órák hosszat ülünk a számítógép, majd a televízió előtt, megfeledkezve arról, hogy szervezetünknek minél több és minél rendszeresebb testmozgásra van szüksége. Nem kétséges: ahhoz, hogy a szív az élettani pumpafunkcióját el tudja látni, megfelelő „kondícióban” kell tartani. Kísérletek és megfigyelések sora bizonyítja, hogy a fizikai tétlenség károsan hat a szívre és a véredényrendszerre. Az inaktivitás csökkenti az izomtömeget: a szív teljesítménye és alkalmazkodó képessége romlik. Viszont a rendszeres mozgás hatására a szív teljesítménye, terhelhetősége megnő. A mozgáshiány gyógyszere csakis a mozgás lehet. Egészségünk megőrzését segíti napi 15-20 perces torna, szabad levegőn folytatott mozgás, ami lehet séta, játék, de lehet pl. kertben
végzett fizikai munka is. A testedzés kitűnő formája az úszás. A lényeg a szív- és keringési rendszer intenzívebb működésre késztetése. A legfontosabb, hogy az izommunka eredményeképpen a fokozott keringés és légzés következtében javul a szervek oxigénellátottsága. A megszokott munkavégzés nyomán jelentkező fáradtság-, levertségérzés is megszűnik; erőnk és kedvünk fokozatosan visszatér, könnyebbé válik a munkavégzés, és ellenállóak leszünk a betegségekkel szemben is. Nem kétséges, hogy az egészségtelen életvitel, helytelen táplálkozás, mozgásszegény életmód, a túlzott alkoholfogyasztás, a mértéktelen dohányzás egyaránt szerepet játszik a krónikus nem fertőző betegségek elterjedésében.
A káros stresszhatások kivédése A betegségek kialakulásában a káros stresszhatások is jelentős szerepet játszanak. A magyar származású Sellye János a stressz fogalmának bevezetésével a szervezet túlterheléséből eredő károsodásokat foglalta rendszerbe. A stresszmentes élet egyet jelentene az izoláltsággal, az ingerszegénységgel; számos hátrányos következménye lenne. Elveszítenénk például a környezethez való alkalmazkodás képességét. Egyet kell értenünk azokkal a véleményekkel is, melyek szerint a szünet nélküli negatív stresszhatások sorozata nemcsak a szervezetet őrli fel, hanem a pszichét is: nem hagy érvényesülési teret az élettel kapcsolatos örömök számára. S ha ehhez hozzávesszük a napjainkban oly gyakori „önstresszelés”-t, az akár anyagi, akár egzisztenciális célből történő, erőn felüli munkavállalást, megértjük, hogy hazánkban a halálozási arányszám miért jóval magasabb az európai átlagnál. Igazat kell adni azoknak a véleményeknek, amelyek hangoztatják, hogy a negatív stresszhatásokat csak pozitív stresszhatásokkal egyensúlyozhatjuk. Fontos, hogy mindazt, amit munkánkkal elértünk, élvezhessük is. Maga az öröm a legjobb terápia, a negatív stresszhatások leghatásosabb kivédője. Elengedhetetlenül fontos, hogy örömünk legyen a munkában. A munkában megélhető öröm, a sikerélmény, mely saját megbecsülésünket jelenti. Teljes mértékben igazuk van azoknak, akik azt hangoztatják, hogy végre meg kell tanulnunk egészségesen élni. Megvalósítani a testi, lelki és érzelmi harmóniát. Egyet kell értenünk azzal a megállapítással is, hogy a boldog, tartalmas életre törekvő ember nem érheti el célját, ha érzelmi élete nem nyugszik az önismeret, a derű, a bizakodás, a türelmes viselkedés szilárd pillérein.
Az élettani megfigyelések is azt bizonyítják, hogy derűs állapotban jobb az étvágy, könnyebb az emésztés, gyorsabbak a gondolkodással kapcsolatos életműködések, normalizálódik a vérnyomás és enyhül a feszültség. Az elkeseredett, problémáikkal állandóan küszködő, relaxálni nem tudó egyének a betegségek megelőzése terén is jelentős hátrányban vannak.
***** Felhasznált irodalom: - Rigó János: Dietetika / Táplálkozás és életmód / 113-123.oldal /Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest, 2002 - Dr. Tamasi József (Szerk.): Természetgyógyászati alapismeretek / Természetgyógyászati táplálkozástan és dietétika / 159. oldal / Magyar Természetgyógyászok Uniója, Budapest, 2000 - Ember István (Szerk.): Népegészségügyi orvostan / XVI. Táplálkozás-egészségtan és élelmiszerbiztonság 653. oldal / Dialóg Campus Kiadó, 2007
