HÁZASSÁGI VAGYONJOGI SZERZŐDÉS AZ ÚJ PTK SZABÁLYAIRA TEKINTETTEL

MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR POLGÁRI JOGI TANSZÉK

HÁZASSÁGI VAGYONJOGI SZERZŐDÉS AZ ÚJ PTK SZABÁLYAIRA TEKINTETTEL Szakdolgozat

Konzulens: Kovácsné Klára

dr.

Kaiser

Harkán Melinda Éva C4FBG4

Egyetemi tanársegéd

Miskolc 2017

UNIVERSITY OF MISKOLC FACULTY OF LAW INSTITUTE OF CIVIL LAW

Marriage settlement according to the new Civil Code rules Thesis

Consultant: Kovácsné Klára

dr.

Kaiser Harkán Melinda Éva

Assistant Professor

C4FBG4

Miskolc 2017 1

TARTALOMJEGYZÉK

I.

Bevezetés…………………………………………………….3

II.

A házassági vagyonjogról általában………………………..4

III.

Az adásvételtől a házassági vagyonjogi szerződésig……….6 III/1. A házasság létrejötte és vagyonjogi hatásai a nők vonatkozásában………………………………………………6 III/2. A házassági vagyonjog fejlődését meghatározó szokások és

jogszabályok

………………………………………………………………..8 III/3. A magyar házassági vagyonjogi rendszer fejlődése napjainkig…………………………………………………...10 III/4. Az 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról………………………………………………….11 III/5. A 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről…13 III/6. A házassági vagyonjogi szerződés szabályozásának kialakulása…………………………………………………..14

IV.

A házassági vagyonjogi szerződés ………………………...16 IV/1. A házassági vagyonjogi szerződés fogalmi elemei…....16 IV/2. A szerződési szabadság és korlátai………………...….18 IV/3. A házassági vagyonjogi szerződés elhatárolása……….21 a) Házastársak közötti megállapodás ……………….22 b) Házastársak közötti vagyonmegosztás ………….23 c) Átmeneti rendelkezések …………………………24

1

A

V.

törvényes

vagyonjogi

rendszer

.....................................……………………………………...25 V/1. Személyi, tárgyi és időbeli hatálya……………………..25 V/2. Megkötésének feltételei és alakja……………………...30

A Ptk. által szabályozott vagyonjogi rendszerek ………...32

VI.

VI/1. A közszerzeményi rendszer…………………..…….…33 a) A

házastárs

részesedésének

közszerzeményi védelme

………………………………………36 b) A

közszerzemény

megosztása

……………...…………………….…37 VI/2. Vagyonelkülönítési rendszer……………...…………..38

VII.

Házassági vagyonjogi szerződés nyilvántartása …………41

VII/1. Jogszabályi háttér………………………………..……….41 VII/2. A nyilvántartás célja……………………………..……….42 VII/3. A nyilvántartásba történő bejegyzés iránti kérelem előterjesztése és bejegyzése a nyilvántartásba……….………….43 VII/4. Betekintés a nyilvántartásba……………………………...44 VII/5. Közjegyzői illetékessége és lekérdezés a vagyonjogi szerződések nyilvántartásából…………………………………..45 VII/6. Felvilágosítás adása a vagyonjogi szerződés tartamáról.....45 VII/7. A nyilvántartás vezetése iránti eljárás lefolytatásáért fizetendő közjegyzői díj és költségtérítés……………………….46 VIII. Harmadik személyek házassági vagyonjogi szerződéssel kapcsolatos jogainak védelme …………………………….46

IX.

Összegzés …………………………………………………..47

X.

Irodalomjegyzék …………………………………………..50 2

I.

Bevezetés:

„Az ágy közös, de a párna nem” Pilinszky János örökérvényű gondolata már középiskolás koromban is elgondolkodtatott, jóval azelőtt, hogy érdeklődésem az állam- és jogtudományok felé fordult. A holtomiglan-holtodiglan nem biztos, hogy a sírig tart. A statisztikák szerint Magyarországon minden második házasság válással végződik. Éppen ezért egy emancipált nő jó, ha már a házasság megkötése előtt tisztázza, ki mit hozott a házasságba, ki mit termel annak fennállása alatt és mire fordítja azt, illetve mi lesz ezen javak jogi sorsa, ha a házasság a kezdeti „rózsaszín köd” elillanása után mégsem örökkön-örökké tart. Szakdolgozatomat

a

házassági

vagyonjog

rövid

kialakulásának

történetével kezdem, majd a vagyonjog általános ismertetésével folytatom. Ezt követően a házassági vagyonjog és a vagyonjogi szerződés kialakulásának bemutatásával folytatom az államalapítástól napjainkig. Az 1952. évi Csjt., illetve a 2013. évi V. törvény vonatkozó rendelkezéseinek bemutatásával. Ezután a házassági vagyonjogi szerződés ismertetésével folytatom. Mi is az a vagyonjogi szerződés, a szerződési szabadság annak korlátai és a vagyonjogi szerződés elhatárolása a házastársak által kötött más szerződésektől. Részletesen ismertetem a törvényes vagyonjogi rendszert, annak alaki és tartalmi követelményeit. Majd pedig a Ptk. által szabályozott két vagyonjogi

rendszer

tagolásával

folytatom

valamint

annak

az

ismertetésével, hogy miben térnek el a házassági vagyonközösség rendelkezéseitől. Kitérek a házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásának a rövid ismertetésére, majd ezután a harmadik személyek házassági vagyonjogi

szerződéssel

kapcsolatos

jogainak

védelmére.

Szakdolgozatomat összegzéssel zárom, ezt követi az irodalomjegyzék.

3

II.

A házassági vagyonjogról általában:

A házassági vagyonjog szabályai az idők során hosszú fejlődésen mentek keresztül, mire eljutottak ma hatályos formájukig. Kezdetben adásvétel útján történt a feleség „megszerzése”, majd a történelem során lassan átalakult hitbérré, mára pedig a házasságkötés a felek szabad elhatározásán alapszik. A gazdaság fejlődésével a házastársak vagyoni viszonya is jelentős mértékben megváltozott. E változások rendezésére volt hivatott az 1952. évi IV. törvény (Csjt.).1 Bár eltörölte a házassági vagyonjogi szerződés kötésének lehetőségét, bevezette a törvényes vagyonjogi rendszert a házastársak vagyoni viszonyainak rendezésére. A családot, mint egy egységet nézte és egy fogyasztási közösségnek tekintette, azonban az egyéni gazdálkodás fejlesztésére szolgáló eszközök háttérbe szorultak, mivel az államosítás lezárultával a magántulajdonban lévő vagyontárgyak és termelőeszközök az állam tulajdonába kerültek. A törvényes rendszer előnye, hogy figyelembe vette a felek vagyonjogi helyzetét, kereseti lehetőségeit, biztosította a házastársak egyenjogúságát. Elismerte a feleségnek a háztartásban és gyermeknevelésben végzett tevékenységét. Hátránya, hogy sok kérdést megválaszolatlanul hagyott. A mindösszesen öt szakaszból álló vagyonjogi rendelkezések a gyakorlat számára nem nyújtottak megfelelő jogi hátteret. A megválaszolatlanul maradt kérdéseket a bírói gyakorlat igyekezett rendezni a jogalkalmazás során. A hiányosságok pótlására megalkották a Csjt. két novelláját 1974ben és 1986-ban, amelyekbe a bírói gyakorlat során kialakult jogtételeket emelték be és állították törvényi szintre. A Csjt. második novellája tette lehetővé újra a házassági vagyonjogi szerződések kötését. Azonban a szabályozás továbbra sem volt megfelelő a gyakorlat számára. A vagyoni viszonyokban újabb jelentős változást hozott a privatizáció. Hatására a házastársak vagyona tekintetében két, egymástól jól elkülöníthető vagyonrészt lehetett megkülönböztetni, amelyet a jelenleg hatályos szabályozás is átvett, ez az üzleti vagy vállalkozási célú és a család fogyasztási célját szolgáló vagyon. Egy új szabály megalkotása vált

1

Az 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról (Csjt.)

4

szükségessé, amely alkalmas a megváltozott vagyoni viszonyok rendezésére. A házassági vagyonjog szabályozása bekerült az új Ptk.-ba, a 2013. évi V. törvénybe (Ptk.)2, amely sokkal részletesebben rendezi a házassági vagyonjogra vonatkozó szabályokat a korábbi Csjt.-hez képest. Ez annak köszönhető, hogy a normaszövegbe beemelte a korábbi bírói gyakorlat során kialakult jogtételeket. Kisebb változtatásokkal átvette a törvényes vagyonjogi rendszert és mellé két másik vagyonjogi rendszer szabályait határozta meg. E két alternatív választási lehetőség a közszerzeményi-, és a vagyonelkülönítési rendszer. Továbbá a vagyonjogi rendelkezések többsége diszpozitív jellegű, azonban kógens rendelkezéseket is meghatároz a jogalkotó. 3 De mi is az a házassági vagyonjog? Erre a kérdésre szűkebb és tágabb értelemben találjuk meg a választ. Szűkebb értelemben nem más, mint a házastársak egymás közötti kapcsolata valamint harmadik személyekkel fennálló jogviszonya. Tehát a szűkebb meghatározásba a házastársak belső és külső viszonyai tartoznak. Tágabb értelemben egy jóval nagyobb kört ölel fel a házassági vagyonjog, ide tartozik a házastársi vagyonközösség és annak megosztása, a házastársi közös lakás használata valamint a házastársi tartás érvényesítésével kapcsolatos igény. Szakdolgozatom témája, a házassági vagyonjogi szerződés, a házassági vagyonjog szűk értelmezésébe tartozik. A feleknek lehetősége van választani a Ptk.-ban szabályozott vagyonjogi rendszerek közül, hogy melyiket kívánják alkalmazni vagyonjogi viszonyaikra. E rendszerek a törvényes-, a közszerzeményi-, és a vagyonelkülönítési rendszer. Az első két vagyonjogi rendszer szabályai a vagyonösszesítés elvére, míg a harmadik rendszer a vagyonelkülönítés elvére vezethető vissza. A Ptk. házassági vagyonjogi szabályai a szerzeményi közösség elvén alapszanak,

2

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyv Boros Zsuzsa - Katonáné Pehr Erika - Kőrös András-Makai Katalin - Szeibert Orsolya: POLGÁRI JOG; Családjog; Az új Ptk. magyarázata III/VI. hvgorac Lap- és Könyvkiadó Kft. 2014.; 92-94. oldal 3

5

melyeknél két alapelvet tudunk elkülöníteni: a reálszerzés elvét valamint az értéktöbbleti elvet. A jogalkotó az általános vagyonjogi szabályok megalkotásakor figyelembe vette az önkéntes és szabad párválasztás elvét és erre tekintettel alkotta meg a házassági vagyonjog rendelkezéseit diszpozitív jelleggel, így biztosítva a felek számára egymás közötti vagyoni viszonyaik szabad belátásuk szerinti rendezését. A Ptk. 4:34.§ (1) bekezdésében határozza meg a házassági vagyonjogi szerződéssel történő vagyoni viszonyok rendezését, melynek értelmében a felek a törvényes rendszertől eltérve a Ptk. által megadott másik két vagyonjogi rendszer alkalmazását köthetik ki, és ezáltal a házassági vagyonjogi szerződés lesz az elsődlegesen alkalmazandó a felek vagyoni viszonyaira a törvényes vagyonjogi rendszerrel szemben. Lényeges, hogy ez csak lehetőség számukra, a jogalkotó ezáltal biztosítja a felek önrendelkezési jogát. 4 A Ptk. V. Fejezete határozza meg az általános vagyonjogra irányadó szabályokat,

majd

a

VI.

Fejezetben

szabályozza

a

házastársi

vagyonközösségre vonatkozó rendelkezéseket, végül a VII. Fejezetben kerülnek rendezésre a házassági vagyonjogi szerződésre vonatkozó szabályok.

III.

Az adásvételtől a házassági vagyonjogi szerződésig:

III/1. A házasság létrejötte és vagyonjogi hatásai a nők vonatkozásában: Az államalapítás előtti időszakban, a törzsi nemzetiségi szervezetek korában volt megfigyelhető a házasságkötés egy ma már nem gyakori formája, ami nem más, mint a házasságkötés adásvételi szerződés útján. A honfoglalást megelőzően a nőket vérdíjukon vásárolták meg, mint vagyontárgyakat. A vételár összegét a lány családja által meghatározott számú ló adásával fizette meg a leendő férj. A vételárat „kalim”-nak 4

Csűri Éva Ptk. Házassági Vagyonjog az új Ptk.-ban; Kiegészítő kötet; A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és a kapcsolódó jogszabályok nagykommentárja (2014) kiegészítése; Opten Informatikai Kft. 2016

6

hívták. Az Árpád-korban az uralkodók számos szokást átvettek az ősmagyaroktól és emeltek be saját szokásjogukba, majd a feudális jogban az adásvételi szerződést felváltotta a hitbér intézménye. A középkorban már elismerték a nőket megillető házasságából származó vagyoni jogokat. Ilyen volt a jegyajándék (res paraphernales), hozomány (allatura), a hajadoni jog (jus capillare), hitbér (dos), közszerzemény (coacquistica coniugum). Az 1800-as évek vége felé hazánkban több, párhuzamosan érvényes jogrendszer volt érvényben (kánonjog, görög-keleti román és szerb egyház, ágostai hitvallású református egyház, erdélyi református egyház, erdélyi evangélikus egyház, unitáriusok, izraeliták joga stb). Ezeket a különböző jogrendszereket foglalta össze az 1894. évi XXXI. törvénycikk (Ht.) a Házasságról valamint két törvénycikke, a XXXII. és XXXIII. törvénycikk, segített az egységesítésben. Azonban e törvény sem adott választ minden kérdésre. Ugyanis a házassági vagyonjogi viszonyokat a készülő polgári törvénykönyvben kívánta rendezni egységes alapelvek megalkotásával. 1889-től a 41. számú TÜH (kúria teljes ülési határozata) lehetővé tette a feleknek, hogy házassági vagyonjogi szerződéssel rendezzék vagyoni viszonyaikat. Erre mind a házasságkötés előtt és alatt lehetőségük nyílt. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány által meghozott 6800/1945. ME rendelete módosította és kiegészítette a Házassági jogról szóló törvényt. E rendelet lehetőséget adott a felek arra, hogy 2 évi együttélés után bíróság előtt kezdeményezzék közös megegyezésük alapján

a

házasság

megegyezésben

a

felbontását,

házassággal

valamint,

összefüggő

hogy

kitérjenek

vagyonjogi

a

kérdések

rendezésére is. Az újabb nagy fordulatot az 1952. évi IV. törvény (Csjt.) jelentette, amely bevezette a közszerzeményi rendszert, amely a reálszerzés elvén alapult, melynek értelmében a házastársak közös, osztatlan tulajdonát képezi mindaz a vagyon, amit az életközösség fennállása alatt szereztek együtt vagy külön-külön. Ezzel a törvényhozó a felek egyenjogúságát kívánta érvényre juttatni. A Csjt. eltörölte a vagyonjogi szerződés kötésének a

7

lehetőségét, amelyet az 1986. évi IV. törvény (Csjtn.) a Csjt. második novellája vezetett be ismét. A korábban kógens szabályok diszpozitívvá váltak és a házastársak vagyoni viszonyainak elsődleges forrásává a vagyonjogi szerződés vált, míg a Csjt. szabályai másodlagos jogforrások lettek. Azonban a házassági vagyonjogi szerződés szabályozása a gyakorlat számára továbbra sem volt megfelelő.5

III/2. A házassági vagyonjog fejlődését meghatározó szokások és jogszabályok: A Házassági vagyonjog intézménye az ókori római jogban is megtalálható. Az ókori Rómában a házasságot nem a felek közötti jogviszonynak tekintették, hanem az erkölcs által irányított társadalmi intézménynek, amelynek alapján a házasság inkább de facto, mint de iure jelenség volt és így a felek magánszférájába tartozott. A házasságot egyfajta hatalmi viszonynak tekintették férj és feleség között. Különbséget tettek manusos illetve manus nélküli házasság között. A manusos házasság során a feleség férje hatalma alá került és bekerült annak családjába, vagyonjogi jogképessége megszűnt. A manusos házasság jogintézményi elismerésben részesült és így jogkövetkezmények is kapcsolódtak hozzá. Ezzel szemben a manus nélküli házasság jogintézményi ranggal nem rendelkezett, a férjnek nem volt hatalma neje felett. A feleség vagyonjogi jogképessége megmaradt, a házastársak vagyonjogi helyzete nem változott meg, de bizonyos joghatásokkal így is rendelkezett. Ezt a női különvagyont nevezték parapherna-nak. Ám a család vezetése és eltartása manus hiányában is a férj kötelezettsége volt. A házasság megszűnése után a korábban önjogú vagy apai hatalom alatt álló nő csak hozományát követelhette vissza, amennyiben azt férj stipuláció formájában megígérte. Ha a hozományt a nő apja adta akkor dos perfecticianak, ha az önjogú nő vagy más személy, úgy dos adventicianak nevezték. Ez a házasság fennállása alatt is a nő vagyonát képezte. Az ókori 5

Dr. Barzó Tímea: A magyar családjog múltja, jelene és jövője 1. rész A házassági jog és a házassági vagyonjog fejlődésének rövid történeti bemutatása. Családi jog 2006/1. szám, IV. évfolyam

8

Rómában a manus nélküli házasság vagyonjogi rendszere a dotális rendszer, amelynek két pillére a vagyonelkülönítő jelleg és a dosnak nevezett hozomány volt. A házastársak közötti vagyonelkülönítés már itt megjelent, amely a vagyonelkülönítő rendszer fontos lépcsőfokát jelentette.6 A germán birodalomban egészen más volt a helyzet, mint Rómában. A Nyugat-római Birodalom területén élő nagyrészt germán törzsek joga és szokásai

befolyásolhatták

a

házassági

vagyonjog

alakulását.

A

házasságkötést egyfajta szerződésként kezelték, amely a férj és a leendő felesége családja között jött létre. A nő adásvétel tárgyát képezte és mihelyt a férj kifizette a vételárat (mundiumot) hatalma keletkezett felesége felett. Ha a nő mundium alatt állt, úgy vagyona nem szállt át férjére, bár ennek ellenére ő rendelkezett vele. A mundium alatt álló feleség vagyonát megtarthatta, mégsem rendelkezhetett vele szabadon, ennek hatására jött létre az igazgatási közösség. Erre a korszakra jellemző, hogy a mundiumos házasságokat szerződéssel kötötték, és már ekkor kialakulóban voltak a házassági vagyonjog sajátosságai, amelyek évszázadokra meghatározták az európai házassági vagyonjog szabályait. A középkorra a házastársak vagyoni viszonyai nagyon széttagolttá váltak. A IV. Lateráni Zsinaton rendelkeztek arról, hogy a házasságot a feleknek nyilvánosan és pap előtt kellett megkötniük, ám a vagyonjogi viszonyokat nem kívánták rendezni. Wieacker szerint a iustinianusi hozomány (dos) segítette elő a házassági vagyonközösség kialakulását. II. András a hitbért az 1222-es Aranybullájában is megemlíti, amelyet mint a feleség jutalmát határoz meg, házastársi kötelezettségei teljesítésének jutalmaként. Ezt nevezték törvényes hitbérnek, melynek mértékét a törvény határozta meg és szerződéssel bármikor eltérhettek tőle. A középkorban a nők vagyonjogi helyzete kedvező változásokon ment keresztül. II. József uralkodásának kezdetéig a házassági vagyonjogi perek egyházi bírák előtt zajlottak, majd az egységesítés megvalósítása céljából polgári bíróságokhoz kerültek át, ám a házasság formai kellékeit továbbra is az egyház határozta meg. A 6

Földi András és Hamza Gábor: A római jog története és institúciói; Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Budapest 1996. 250.o.; 256-257.o.

9

középkor végére tehető a házassági vagyonközösség és a különböző vagyonközösségi formák kialakulása. 7 Az újkor legjelentősebb vívmánya az 1804-ben megalkotott Code Civil (Cc.) törvény, amely céljaként tűzte ki az egységes nemzeti jog létrehozását és a jogegyenlőség biztosítását. Azonban a házassági vagyonjog terén az egyenlőség nem valósult meg, bár házassági vagyonközösség volt. Létrehozta az ingóságok és szerzemények közösségét. Ezt követte az 1900-ban hatályba lépett német Bürgerliches Gesetzbuch, amely fenntartotta a család és családjog patriarchális szemléletét. Célja a törvényes házassági vagyonjogi rendszer megteremtése volt. Eközben 1882-ben Angliában megszületett a Married Women’s Property Act, amely pozitív változásokat fogalmazott meg, mely szerint a házasságkötés nem okoz változást a házastársak vagyonjogi helyzetében. A XX. században meghatározó volt a Commission on European Family Law (Európai Családjogi Bizottság; CEFL), amely öt alapvető rendszert határol el: 1. a házassági vagyonközösségi rendszert; 2. a közszerzeményi rendszert; 3. a késleltetett vagyonközösséget; 4. a vagyonelkülönítő rendszert; 5. valamint azt a rendszert, amelyet bírósági kiegyenlítés követhet. Ezen vagyonjogi rendszerek eltérő technikát mutattak, amelyek az évszázadok során kialakult vagyonjogi rendszerekből erednek. Mivel a történelem folyamán több vagyonjogi rendszer is élt és fejlődött egymás mellett, egységes rendszer kialakulására így nem került sor. 8

III/3. A magyar házassági vagyonjogi rendszer fejlődése napjainkig: Magyarországon a magánjogot először a családjog területén szabályozták törvényi szinten az 1877. évi XX. törvénycikkel, amely a gyámsági és gondnoksági ügyek rendezéséről szólt. Majd körülbelül 17 év elteltével

7

Csizmadia Andor, Kovács Kálmán, Asztalos László: Magyar állam és jogtörténet. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998. 232-233.o. 8 Dr. Szeibert Orsolya: A házassági vagyonjog és házassági vagyonközösség eredete, célja és jövője - egyenlőség, autonómia és szolidaritás; Családi jog 2010/2. szám VIII. évfolyam

10

megalkották az 1894. évi XXXI. törvénycikket a házassági vagyonjogról, amely a vagyonjogi kérdéseket nem szabályozta, csak a házassági köteléki jogot. A XIX. század vége felé a vagyonközösségi rendszert jellemzően közrendűek használták, míg a nemesek körében a vagyonelkülönítési rendszer használata volt szokásban. Az 1946. évi XII. törvény ezt a kettős rendszert megszüntette a rendi különbségek eltörlésével és bevezette a közszerzeményi rendszert, mint általánosan elfogadott vagyonjogi rendszert. A családjog anyagának szabályait

egységes

rendszerbe foglaló

kodifikációra a magyar jogban 1952-ben került sor. Ekkor került megalkotásra az 1952. évi IV. törvény (Csjt.), amely bevezette a reálszerzésen alapuló rendszert és kimondta, hogy a házastársak osztatlan közös tulajdonába kerül mindazon vagyon, amit a házassági életközösség fennállása alatt együttesen vagy külön-külön szereztek, kivéve a törvény által taxatíve meghatározott, különvagyonba tartozó vagyontárgyakat. A feleknek lehetőségük nyílt arra, hogy közokiratban a vagyon egy részéről rendelkezzenek.

9

A vagyonközösségi rendszertől eltérő szerződés

kötésére 1953-1987 között a magyar jogban nem volt lehetőség, az 1986. évi IV. törvény módosította az 1952. évi IV. törvényt és adott lehetőséget más vagyonközösségi rendszer használatára. Ezt követően a családjog fokozatosan elkülönült a polgári jogtól és kezdett önálló jogterületté válni.

III/4. Az 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról: Az új Családjogi törvényt, az 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról (továbbiakban: Csjt.) 1952. június 6.-án hirdették ki és 1953. január 1.-jén lépett hatályba. Az 1971. évi I. törvény foglalta egységes szerkezetbe a Csjt.-t és annak módosításait. Hatályba 9

Barzó Tímea: A magyar családjog múltja, jelene és jövője. 1. rész A házassági jog és a házassági vagyonjog fejlődésének rövid történeti bemutatása. Családi jog 2006/1. szám, IV. évfolyam

11

léptetéséről az 1952. évi 23. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Csjté.) gondoskodott. A jogalkotók már a hatályba lépésekor tudták, hogy a Csjt. bizonyos kérdéseket nem szabályozott megfelelően. Ennek hatására hamarosan sor került két novellájának megalkotására: az 1974. évi I. törvény volt az első novellája, amely jogszabályi szintre emelte a megegyezésen alapuló válást. Második novellája az 1986. évi IV. törvény újra bevezette a házassági vagyonjogi szerződés kötésének lehetőségét.10 Valamint bevezette a reálszerzés elvét 1987. július 1. napjával történő hatálybalépésével. Ez azt jelenti, hogy dologi jogi értelemben három, egymástól élesen elkülönített vagyontömegből áll a házastársak vagyona (a férj és feleség különvagyonából és a közös vagyonból). E novella 27.§ (2) bekezdése rendelkezett a szerződés tartalmáról, azonban a házassági vagyonjogi szerződés lényegét nem ragadta meg, csak szűk keretszabályt adott. Részben ennek is köszönhető, hogy a vagyonjogi szerződés kötése nem terjedt el a gyakorlatban. A Csjt. jogi szabályait tekintve kógens jellegű rendelkezéseket tartalmazott. E kötelező erejű jogi szabályozást oldotta fel és tette diszpozitívvá második novellája, az 1986.évi IV. törvény. Hatálybalépését követően a korábbi kógens szabályok diszpozitívvá, szerződést pótló jellegűvé váltak. A Csjt. szabályainak alkalmazására csak akkor kerülhetett sor, ha két konjunktív, - együttes - feltétel hiánya fennállt: -

ha a házastársak között eltérő tartalmú házassági vagyonjogi szerződés nem jött létre,

-

vagy létrejött, de az érvénytelen, és a vagyonközösséget a bíróság az életközösség fennállása alatt nem szüntette meg, vagy a megszüntetett vagyonközösséget a bíróság helyreállította.

A Családjogi könyv második novellája diszpozitív rendelkezésekkel igyekezett pótolni a hiányos szabályozást, és lehetőséget adni a házastársaknak vagyoni viszonyaik szabad rendezésére, valamint a

10

Heinerné Barzó Tímea CSALÁDJOG Egyetemi jegyzet ME ÁJK; Novotni kiadó, Miskolc, 2002.

12

házastársak hitelezőinek próbált megfelelő védelmet biztosítani. Azonban a Csjt. módosítását követően sem lazultak olyan mértékben a szabályok, melyek a gyakorlat számára megfelelőek lettek volna. A Családjogi törvény 27.§ (2)-(4) bekezdése szerint elsődlegesen a házastársak házassági vagyonjogi szerződése, ennek hiányában pedig másodlagosan a törvény rendelkezései az irányadóak vagyoni viszonyaik rendezésére. A törvény rendelkezései csakis a szerződés hiányában és csak szerződést pótló jelleggel (diszpozitívan) érvényesülhettek. 11 A Csjt.-t a 2013. évi CLXXVII. törvény 67. §. a.) pontja helyezte hatályon kívül 2014. március 15.-én, amikor hatályba lépett az Új Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, amely már sokkal részletesebben és átfogóbban határozza meg a házassági vagyonjogi szerződésre vonatkozó szabályokat.

III/5. A 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről: A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) 2014. március 15-én lépett hatályba és egyúttal hatályon kívül helyezte az 1952. évi IV. törvényt a házasságról, a családról és a gyámságról. Ekkortól a családjog szabályozása, mint speciális vonásokkal rendelkező személykapcsolatok joga a polgári jog integráns, egységesített részévé vált. A Ptk. Negyedik Könyvében nyer szabályozást, mely öt Részre, XVI Címre, XXII Fejezetre bontva 244 §-ban szabályozza a Családjogra vonatkozó joganyagot12 szemben a korábbi Csjt.-vel, amely mindösszesen csak öt paragrafusban (Csjt. 27-31. §-ok) határozta meg a házassági vagyonjoggal kapcsolatos általános szabályokat. Bár igény lett volna rá, de a családjog anyagának egységes szerkezetbe történő foglalása a történelem során hosszú időn keresztül nem valósult meg. Erre a 2013. évi V. törvényben került sor, amikor is a családjog 11

Csűri Éva Katalin Házassági vagyonjog (2009) Új Magyar Polgári Jog Tankönyv, (I-VIII.) I. kötet; Barzó-Bíró-Juhász-LenkovicsPusztahelyi Általános Tanok és Személyek Joga; Miskolc 2013. 12

13

anyaga bekerült a Polgári Törvénykönyv Családjogi Könyvébe (továbbiakban: CSJK), amelyben már megvalósult a családjog anyagának egységes szerkezetben történő szabályozása. A házassági vagyonjogi szerződés jogi jellegét tekintve szerződésnek minősül és így vonatkoznak rá a szerződések Kötelmi Könyvben megtalálható általános szabályai valamint mindazokban a kérdésekben, melyekben a CSJK speciális szabályozást nem tartalmaz a szerződések általános rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A feleknek lehetőségük van az általános és speciális szabályoktól eltérni, amennyiben azt a törvény nem tiltja. A Ptk.-ban a házassági vagyonjog szabályozása jelentősen kibővült. Törvényes vagyonjogi rendszerként továbbra is a házastársi vagyonközösséget határozza meg, azonban a feleknek lehetőségük van arra, hogy további két alternatív rendszer közül válasszanak vagyoni viszonyaik eltérő rendezése tekintetében. E két alternatív választási lehetőség a közszerzeményi-, és a vagyonelkülönítő rendszer,

melyeket

a

Ptk.

diszpozitív

módon,

keretjellegű

rendelkezésekkel szabályoz.13

III/6. Házassági vagyonjogi szerződés szabályozásának kialakulása: Láthatjuk, hogy a család helyzetét meghatározó rendelkezések és jogszabályok az elmúlt évek során számos változáson mentek keresztül. A házastársak egymáshoz való vagyoni viszonya megváltozott. Magyarországon az 1952. évi IV. törvény (Csjt.) hozta el a nagy változást, amely bevezette az osztatlan közös vagyon fogalmát és eltörölte a házassági vagyonjogi szerződés kötésének lehetőségét. A Csjt. szabályozása a szerzeményi közösségen alapuló, vagyonösszesítő rendszerek körébe tartozott. Majd a Csjt. második novellája bevezette a reálszerzés elvét és újra lehetővé tette a vagyonjogi szerződések kötését.14

13

Boros Zsuzsa-Katonáné Pehr Erika-Kőrös András-Makai Katalin-Szeibert Orsolya POLGÁRI JOG Családjog (második átdolgozott kiadás); Az Új Ptk. magyarázata III/VI. 14 Csűri Éva Katalin Házassági vagyonjog (2009)

14

A Csjt.-ben érvényesülő törvényes vagyonjogi rendszer a feleket egy egységnek tekintette és figyelembe vette férfiak és nők keresete közötti különbségeket. A Csjt. szabályozása nagyon hiányos volt. Ezek rendezésére született meg a Csjt. első (1974.) és második (1986.) novellája, melyekbe a bírák és más jogászok által alkalmazott jogtételek egy része épült be. Az ipar nagymértékű és gyors fejlődésével valamint a gazdaság átalakulásával a házastársak vagyoni viszonyai körében nagyfokú változások következetek be. A házastársak vagyona immár két, egymástól jól elhatárolható vagyonrésze között lehetett különbséget tenni: az üzleti vagy vállalkozási célú és a család fogyasztási célját szolgáló vagyon között. A Csjt. szabályai e nagyfokú változásokra már nem voltak megfelelőek, az így is szűkös és hiányos szabályozás további megválaszolatlan kérdéseket vetett fel a gyakorlat számára. A törvényalkotók felismerve a hiányosságokat, egy új és átfogóbb családjogi törvény kidolgozását látták szükségesnek. Így a családjog szabályozása bekerült az Új Polgári Törvénykönyvbe (továbbiakban: Ptk.), amely már sokkal szélesebb körben határozza meg a házassági vagyonjogra vonatkozó szabályokat. A kezdeti öt szakaszból immár ötvenre bővült a rendelkezések száma. 15 A normaszöveg ily nagyfokú változása a kezdeti öt paragrafushoz képest úgy valósult meg, hogy a bírói gyakorlatban az évek során kialakult és bevált alapelveket valamint az alkalmazott jogtételeket a jogalkotók beemelték a törvénykönyvbe, ezzel is elősegítve a megfelelő szabályozás kialakulást és elősegítve egy minél átfogóbb és hézagok nélküli szabályokat tartalmazó törvény megalkotását a gyakorlat számára. Nagy változást jelentett a házassági vagyonjogi szerződés tekintetében a diszpozitív

szabályok

bevezetése,

azonban

néhány

kérdésben

megmaradtak a kógens jogszabályok. Ilyen kógens jellegű szabály maradt a szerződés megkötésével és alakiságával kapcsolatos rendelkezések

15

Boros Zsuzsa - Katonáné Pehr Erika - Kőrös András-Makai Katalin - Szeibert Orsolya: POLGÁRI JOG; Családjog; Az új Ptk. magyarázata III/VI. hvgorac Lap- és Könyvkiadó Kft. 2014.; 92-94.o.

15

valamint a házastársak egyenjogúságának és a család védelmének érdekében meghatározott szabályok.

16

Továbbá a feleknek lehetősége

nyílt a törvényes vagyonjogi rendszertől eltérni és helyette másik vagyonjogi rendszert választani vagyonjogi szerződéssel. Ezek a közszerzeményi rendszer és a vagyonelkülönítési rendszer, melyek szabályait a Ptk. keretjellegű rendelkezésekkel határozza meg. A házasság és a házassági vagyonjog az államalapítástól napjainkig hosszú fejlődésen ment keresztül, mire a gyakorlat számára is elfogadható szabályozása kialakult. A továbbiakban a házassági vagyonjogi szerződés Ptk-beli szabályainak ismertetésére térek ki.

IV.

A házassági vagyonjogi szerződés:

IV/1. Fogalmi elemei: Az Új Ptk. 4:63.§ (1) bekezdésben határozza meg e jogintézmény fogalmát, melynek értelmében: 4:63.§. (1)„Házassági vagyonjogi szerződésben a házasulók és a házastársak maguk határozhatják meg azt a vagyonjogi rendszert, amelyet a házastársi vagyonközösség helyett a szerződésben meghatározott időponttól életközösségük időtartama alatt a vagyoni viszonyaikra alkalmazni kell.”17 A (2) bekezdés értelmében a feleknek lehetőségük van a vagyonjogi rendszerek vegyítésére, tehát a vagyon meghatározott részei tekintetében eltérő vagyonjogi rendszereket köthetnek ki, valamint lehetőségük van arra, hogy az általuk választott vagyonjogi rendszerek szabályaitól egészben vagy részben eltérjenek a vagyonjogi szerződésben, de kizárólag abban az esetben, ha az eltérést a törvény nem tiltja. 18 A felek ezen jogát a szabályozás diszpozitív jellege teszi lehetővé, biztosítva ezáltal a felek autonómiáját a vagyonjogi szerződés 16

T/7971. sz. törvényjavaslat indoklása 474. oldal 2013. évi V. törvény 4:63.§ (1) bek. 18 Csűri Éva Ptk. Házassági Vagyonjog az új Ptk.-ban; Kiegészítő kötet; A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és a kapcsolódó jogszabályok nagykommentárja (2014) kiegészítése; Opten Informatikai Kft. 2016 17

16

megkötésének tekintetében. E diszpozitivitás azt a célt szolgálja, hogy a Ptk. által meghatározott vagyonjogi rendszerek keretjellegű szabályait a felek életviszonyaiknak megfelelő tartalommal tudják kitölteni és ezáltal a szerződési szabadság alapelve sem sérül. EBH2011. 2403.: Nincs törvényi akadálya annak, hogy a házastársak házassági vagyonjogi szerződésben az egyikük különvagyoni ingatlanának a másikuk különvagyonából törlesztett vételár részleteire tekintettel annak tulajdoni hányadban történő megtérítéséről rendelkezzenek.19 A Ptk. 6:59.§ szerinti szerződési szabadság nem érvényesül korlátlanul mivel a jogalkotó ennek korlátait is meghatározza, és ezáltal védelmet nyújt a házastársak egyikének vagy a gyengébb fél valamint a házastársak hitelezőinek számára. Ennek értelmében a szerződés nem irányulhat a gyengébb fél kisemmizésére vagy harmadik személyek érdekeinek korlátozására. A törvény kógens szabályként határozza meg a családok és harmadik személyek védelmét tartalmazó rendelkezéseket. Az ettől eltérő rendelkezést tartalmazó szerződés nem tekinthető érvényesnek, azt bíróság előtt bárki megtámadhatja kérve a szerződés érvénytelenségének a megállapítását. A család tagjainak illetve harmadik személyeknek az érdekeit sértő megállapodások semmisek. A házassági vagyonjogi szerződés megkötésére kizárólag a házasulók valamint a házastársak jogosultak. Ebből az a következtetés vonható le, hogy rajtuk kívül harmadik személyek nem lehetnek a szerződés alanyai. Akkor sem ha olyan vagyontárgyról van szó, amely e harmadik féltől származik ajándék jogcímén. Ilyen lehet például a szülőktől kapott ajándék. Ebben az esetben a szülők nem köthetnek házassági vagyonjogi szerződést akkor sem, ha a szerződésben olyan vagyontárgy szerepel, amelyet Ők juttattak a felek egyikének vagy mindkettejük részére. Azonban annak nincs akadálya, hogy a szerződési szabadság elvéből következően a házassági vagyonjogi szerződés olyan ajándékozási

19

EBH2011. 2403.

17

nyilatkozatot tartalmazzon arra a vagyontárgyra, amely a szülőktől származik, azonban a vagyonjogi szerződés ajándékozási nyilatkozatot tartalmazó részére a kötelmi jog szabályai között megtalálható szerződésekre vonatkozó általános szabályok lesznek az irányadóak.20 Szülők, testvérek és más harmadik személyek nem lehetnek a szerződés alanyai a törvény értelmében. A vagyonjogi szerződés létrehozásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy a családjogi alapelvek a házassági vagyonjogi szerződésben is megfelelően érvényesüljenek, a Ptk.-ban meghatározott általános és speciális családjogi alapelvek ne sérüljenek. Ilyen alapelv a házasság és a család védelme, a házastársak egyenjogúságságnak elve, a méltányosság és a gyengébb fél védelmének elve. Ha ezek közül bármelyik súlyosan sérül, akkor a szerződés megtámadható, és a bíróságtól a sérelmet szenvedett fél kérheti, hogy a házassági vagyonjogi szerződést nyilvánítsa érvénytelennek. A feleknek figyelemmel kell lenniük arra is, hogy a szerződés nem vezethet a hitelezők megkárosítására, nem vonhatja el harmadik személyek kielégítési alapját. Ha a szerződés valamely pontjából arra lehet következtetni, és bizonyítást is nyer, hogy a felek a vagyonjogi szerződés megkötésével a hitelezői igényeket kívánták csorbítani, akkor színlelt szerződésnek fog számítani és a vagyonjogi szerződés érvénytelennek fog minősülni, amelynek megállapítása végett bármelyik hitelező megtámadhatja azt a bíróság előtt, kérve a vagyonjogi szerződés érvénytelenné nyilvánítását. 21

IV/2. A szerződési szabadság és korlátai: Meglátásom szerint a szerződési szabadság azt jelenti, hogy a felek szabadon választhatják meg elsősorban azt, kívánnak e szerződést kötni és, hogy kivel kívánják megkötni a szerződést. A házassági vagyonjogi 20

Boros Zsuzsa - Katonáné Pehr Erika - Kőrös András-Makai Katalin - Szeibert Orsolya: POLGÁRI JOG; Családjog; Az új Ptk. magyarázata III/VI. hvgorac Lap- és Könyvkiadó Kft. 2014.; 136. oldal 21 Boros Zsuzsa - Katonáné Pehr Erika - Kőrös András-Makai Katalin - Szeibert Orsolya: POLGÁRI JOG; Családjog; Az új Ptk. magyarázata III/VI. hvgorac Lap- és Könyvkiadó Kft. 2014.; 135.-136. oldal

18

szerződés tekintetében a felek szabadon választhatják ki azt a személyt, akivel házasságot szeretnének kötni és ezután szabadon eldönthetik, hogy akarnak e vagyonjogi szerződést kötni vagy sem, mivel nincs szerződéskötési kényszer. A szerződési szabadságra vonatkozó szabályokat a Ptk. 6:59. §-a határozza meg. Mivel a házassági vagyonjogi szerződés jogi jellegét tekintve szerződésnek minősül, így vonatkoznak rá a kötelmi jog általános szabályai is. Ilyen például a szerződés módosítására, felbontására vagy megszűntetésére vonatkozó rendelkezések. Továbbá mindazokban a kérdésekben, amelyekről a házassági vagyonjogra vonatkozó általános szabályok körében nem találunk választ, a Ptk. Hatodik Könyvében található, szerződésekre vonatkozó általános rendelkezések lesznek az irányadók. A leggyakrabban alkalmazott rendelkezése a jóerkölcsbe ütközés tilalma. 22 BH2015. 254.: A jóerkölcsbe ütközik, ennek következtében semmis a házassági vagyonjogi szerződés azon pontja (részleges érvénytelenség), mely az életközösség 17 évvel korábbi létrejöttére visszamenőleg is, s nem csak a jövőre nézve zárja ki a vagyonközösséget és ezzel összefüggésben kizárólag az egyik fél valamennyi, az ingatlan-nyilvántartásban közös néven feltüntetett ingatlant, illetve a cégnyilvántartás szerint közös tulajdonú üzletrészt különvagyonként nevesíti. Ez a családvédelmi érdekeket is súlyosan sérti, tekintettel arra, hogy a szerződés megkötéséig a házastársak közösen gazdálkodtak, s a felek megállapodása szerint a gyermekeket a kirívóan hátrányos helyzetbe került fél nevelte. 23 Abból kiindulva, hogy a vagyonjogi szerződés szabályai diszpozitív jellegűek, a feleknek lehetősége van szabadon eltérni a törvény rendelkezéseitől abban az esetben, ha azt a törvény nem tiltja. Így a Családjogi Könyv alapelvi szintű rendelkezései korlátozó szabályként kiterjedhetnek a házassági vagyonjogi szerződésre (Ptk. 4:1. § - 4:4. §). Ilyen korlát a házasság és a család védelmének elve, a gyengébb fél

22

23

T/7971. sz. törvényjavaslat indoklása 482. oldal BH2015. 254.

19

védelmének elve, a méltányosság elve valamint a házastársak hitelezőinek a védelmére szolgáló rendelkezések. 24 A jogalkotó a gyengébb fél védelme érdekében korlátokat határozott meg szerződési szabadság szempontjából (Ptk. 4:4 §). Ilyen korlátnak számít a másik házastárs kisemmizésére irányuló szerződés, amely a jó erkölcsbe ütközése

révén

hatálytalannak

fog

számítani,

feltűnően

nagy

értékaránytalanság okán. A törvényalkotó a házassági vagyonjogi szerződés szabályainak megalkotásakor figyelembe vette azokat a körülményeket is, amikor a házastársak közül az egyik fél nem rendelkezik munkaviszonyból származó jövedelemmel, vagy egyéb jövedelemmel és nem, vagy csak alig rendelkezik saját vagyonnal. Ennek oka lehet, hogy ezen házastárs feladata a háztartás vezetése, és ő gondoskodik a közös gyermek/gyermekek neveléséről illetve ellátásáról, de az is lehet, hogy a másik fél vagyonának gyarapítását segíti elő. Ebből kifolyólag a kereső félre lesz utalva minden tekintetben, mivel önálló vagyonnal nem rendelkezik. Abban az esetben, ha egy idő után a kereső fél úgy dönt, hogy elválik párjától, annak nem lesz hova menni, és nem lesz vagyona sem. Hogy ez ne történhessen meg, a jogalkotó belefoglalta a törvénybe a házasság és a család védelmének elvét, mely kimondja, hogy annak a házastársnak, aki a család érdekében tevékenykedik, pénzben nem, vagy alig mérhető tevékenységét akkor is értékelni kell, ha a felek a szerződésben eltérnek a vagyonközösség szabályaitól. Tehát tilos a házastárs bármilyen okból való kisemmizése, a jogalkotó ezzel a rendelkezéssel kívánja védelemben részesíteni a gyengébb felet. A szerződési szabadság tartalmát korlátozó rendelkezések a gyengébb fél védelmén kívül a házastársak hitelezőinek védelmére is szolgálnak, mikor kimondják, hogy a szerződés nem vezethet a hitelezők megkárosítására. 25 A szerződési szabadság korlátai, melynek értelmében a házassági vagyonjogi szerződés

24

Csűri Éva Ptk. Házassági Vagyonjog az új Ptk.-ban; Kiegészítő kötet; A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és a kapcsolódó jogszabályok nagykommentárja (2014) kiegészítése; Opten Informatikai Kft. 2016 25 A 2013. évi V. törvény VII. Fejezeténél található első „indoklás” szövegéből. (Ptk. 4:63.§)

20

-

nem sérthet alapvető családvédelmi érdekeket

-

nem vezethet a másik házastárs anyagi kisemmizéséhez,

-

valamelyik házastárs hitelezőjének megkárosításához, valamint

-

a szerződéskötésben részt nem vett házastársnak a házastársával szerződő harmadik személlyel szemben fennálló felelősségének a kizárása semmis (Ptk. 4:49.§ (2)). 26

IV/3. A házassági vagyonjogi szerződés elhatárolása: A szerződési szabadság elvéből kiindulva a házastársak nem csak házassági vagyonjogi szerződést köthetnek egymással, lehetőségük van bármilyen szerződés megkötésére így például: adásvételi-, ajándékozási-, vagy megbízási szerződés kötésére is jogosultak, azonban a vagyoni viszonyaik rendezésére kötött egyéb szerződések nem fognak házassági vagyonjogi szerződésnek minősülni. A házastársak által kötött ügyletek egyrészt lehetnek egymással kötött ügyletek,

amelyek

a

házassági

vagyonjogi

viszonyaik

átfogó

szabályozására vagy egyszeri szolgáltatás adására – adásvételre, cserére, ajándékozásra – irányulhatnak, továbbá a házastársi közös vagyon megosztására vagy megszüntetésére vonatkozhatnak. Másrészt lehetnek harmadik személyekkel kötött ügyletek is. Azonban a házassági vagyonjogi szerződés eltér a házastársak egymás között létrejött más szerződéseitől, így a házastársak egymással szembeni vagyoni igényeit (a vagyonmegosztást) rendező szerződésektől.27 A Ptk. 4:41.§-a határozza meg a házastársak egymással kötendő szerződéseire vonatkozó szabályokat, ezek az ún. egyszeri szolgáltatásra irányuló szerződések. A házastársaknak az életközösség fennállása alatt egymással kötött adásvételi, csere, ajándékozási és kölcsönszerződése és a házastársak közötti tartozás elismerés akkor érvényes, ha közokiratba vagy

26

Csűri Éva Ptk. Házassági Vagyonjog az új Ptk.-ban; Kiegészítő kötet; A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és a kapcsolódó jogszabályok nagykommentárja (2014) kiegészítése; Opten Informatikai Kft. 2016 27 T/7971. sz. törvényjavaslat indoklása 482. oldal

21

ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták (4:41.§ (1))28. Kivétel ez alól az ingók szokásos mértékű ajándékozása, abban az esetben, ha az ajándék átadása megtörtént és az ajándék szokásos mértékű. A minősített alaki érvényességi követelményekre azért van szükség, mert a házastársak egymással kötött egyszeri szolgáltatásra irányuló szerződései lényegesen befolyásolhatják a felek Ptk.-ban meghatározott közös illetve különvagyonát, amely befolyásolhatja a házastársak harmadik személyekkel szemben fennálló felelősségének mértékét.

29

A

jogalkotó minősített alaki érvényességi követelménnyel részesíti védelemben a házassági életközösségen belüli gyengébb felet, és biztosítja harmadik személyek követelésének teljesítését. A házastársak egyszeri szolgáltatásra irányuló szerződéseire a kötelmi jog szabályai lesznek az irányadók. Ennek értelmében a törvény nem teszi kötelezővé a felek személyes megjelenését a szerződés kötésekor, képviseletnek helye van. 30 a) Házastársak közötti megállapodás: Nem tekinthető házassági vagyonjogi szerződésnek a házastársak azon megállapodása, amellyel a vagyont megosztják egymás között, illetve rögzítik, hogy a különvagyonból mi tartozik a közös vagyonba. A házastársak ezen megállapodásai csak ún. állapotrögzítő okiratnak fognak minősülni a közös vagyon megosztása tárgyában. 31 Ugyancsak állapotrögzítő okiratnak tekintendő az a megállapodás, amelyben a felek rögzítik, hogy az együttélés megkezdésekor melyikük milyen különvagyonnal rendelkezett, valamint ki és milyen vagyont vitt

28

2013. évi V. törvény 4:41.§ (1) bekezdése A Ptk. 4:49.§-a határozza meg a házastársak harmadik személyekkel szembeni felelősségét szerződés esetén. 30 Közjegyzők Közlönye; Magyar Országos Közjegyzői Kamara Szakmai Folyóirata; 2014 március – áprilisi szám 31 Csűri Éva Ptk. Házassági Vagyonjog az új Ptk.-ban; Kiegészítő kötet; A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és a kapcsolódó jogszabályok nagykommentárja (2014) kiegészítése; Opten Informatikai Kft. 2016 29

22

be a házasságba. Ez lényegében csak egy felsorolásnak tekintendő a különvagyont képező tárgyakról. Ennek a későbbiek során lehet fontos szerepe bizonyítás esetén, amennyiben a felek között vagyonmegosztásra kerül sor. A

jogalkotó

lehetővé

teszi

a

házastársak

számára,

hogy

a

házasságkötésüket megelőzően az élettársi kapcsolatuk alatt közösen szerzett vagyont bevigyék a házastársi vagyonközösségbe és diszpozitív módon az élettársi vagyonközösség szabályaitól eltérően rendezzék. b) Házastársak közötti vagyonmegosztás: A házastársak által kötött egymással szembeni vagyoni igényeiket rendező szerződések szintén nem tekintendők házassági vagyonjogi szerződésnek. Ez csupán a felek közötti közös vagyon megosztását fogja csak jelenteni. A házastársi közös vagyon megosztására vonatkozó rendlelkezéseket a Ptk. 4:57.§-a határozza meg. A házassági vagyonjogi- és a közös vagyont megosztó szerződés között az egyik különbség, hogy a vagyonjogi szerződésben a felek főszabályként a jövőre

nézve

rendelkeznek

házassági

közös

vagyonukról,

míg

vagyonmegosztás esetén a jelenlegi helyzetüket szabályozzák melynek következtében a jövőben mindkét fél önálló vagyonszerzővé válik. A másik fő eltérés, hogy a házassági vagyonjogi szerződésben a felek a törvényes vagyonjogi rendszertől eltérhetnek és mivel a diszpozitív szabályokból következően a felek rendelkezési joga korlátlan, lehetőségük van arra, hogy megválasszák azt a vagyonjogi rendszert, amely a házassági életközösségük alatt irányadó lesz vagyoni viszonyaik tekintetében.

32

A közös vagyon megosztását a felek kérhetik a bíróságtól, abban az esetben, ha nem jött létre szerződés a közös vagyon megosztása tárgyában, vagy létrejött, de az nem terjed ki a vagyonközösség megszűnéséhez kapcsolódó valamennyi igényre. 33 32

Boros Zsuzsa - Katonáné Pehr Erika - Kőrös András-Makai Katalin Szeibert Orsolya: POLGÁRI JOG; Családjog; Az új Ptk. magyarázata III/VI. hvgorac Lap- és Könyvkiadó Kft. 2014. 33 Ptk. 4:57.§ (3) bekezdése

23

c) Átmeneti rendelkezések: A Ptk. V. Fejezetének első rendelkezésétől a VIII. Fejezet utolsó rendelkezésekig (4:34. § - 4:85. §) irányadó szabály a Ptké.

34

27.§-a,

amely rögzíti, hogy: „Ha a házassági életközösség a Ptk. hatálybalépése előtt szűnt meg és az ezzel kapcsolatos vagyonjogi igényt a Ptk. hatálybalépése után érvényesítik, a vagyonjogi igényekre az életközösség megszűnésekor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.” Ennek értelmében, ha az életközösség a Ptk. hatálybalépését megelőzően szűnt meg, de a vagyonjogi igényeiket a hatálybalépése után érvényesítik, akkor az életközösség megszűnésekor hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni, mivel a vagyonközösség alapja a házassági életközösség megléte a felek között. A Ptk. az életközösség létére a felek között egy vélelmet állít fel a 4:35.§-ban, melynek alapján: „A házasság megkötésével az életközösség létrejöttét vélelmezni kell.”

35

Azonban ez a vélelem

megdönthető. Vita esetén annak a házastársnak kell bizonyítania, aki az életközösség létrejöttének tényét vitatja, valamint létrejötte vagy megszűntének időpontja tekintetében eltérő időpontot állít. 36 Abban az esetben, ha a házastársak az Új Polgári Törvénykönyv hatálybalépését megelőzően kötöttek házasságot, de a vagyonjogi szerződést a hatálybalépését követően kötötték meg, a Ptk. szabályai lesznek az irányadóak: Ptké. 23. § Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Ptk. hatálybalépésekor fennálló családjogi jogviszonyokra, valamint az e jogviszonyokkal kapcsolatos, a Ptk. hatálybalépését követően keletkezett tényekre, megtett jognyilatkozatokra a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.

34

2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről (továbbiakban: Ptké.) 35 2013. évi V. törvény 4:35.§ (2) bekezdés utolsó mondata 36 Csűri Éva Ptk. Házassági Vagyonjog az új Ptk.-ban; Kiegészítő kötet; A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és a kapcsolódó jogszabályok nagykommentárja (2014) kiegészítése; Opten Informatikai Kft. 2016; 21. oldal

24

A feleknek lehetőségük van arra, hogy megállapodást kössenek arról, hogy az Új Ptk. hatálybalépése előtt kötött szerződéseik tekintetében is a hatályos szabályok legyenek alkalmazandók vagyonjogi szerződésük körében. Ezt a Ptké. 50.§ (2) bekezdése teszi lehetővé. Erre azért van lehetőségük, mivel ez a megállapodás a szerződésük alaki és tartalmi érvényessége tekintetében nem jelent változást. Azonban a harmadik személyekkel szemben csak akkor válik hatályossá, amennyiben a 4:65.§ (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kérik bejegyezését az országos nyilvántartásba.37 A következőkben a Ptk. által szabályozott vagyonjogi rendszerek ismertetésére térek ki. Így a törvényes-, a közszerzeményi-, és végül a vagyonelkülönítési rendszerre.

V.

A törvényes vagyonjogi rendszer:

A Ptk. értelmében a házassági vagyonközösség vagy más néven a törvényes vagyonjogi rendszer a törvény erejénél fogva, ipso iure jön létre a házasság megkötésének pillanatától. Amennyiben a házastársak között nem áll fenn vagyonjogi szerződés, úgy szerződéspótló jelleggel fog érvényesülni a házastársak vagyoni viszonyainak tekintetében. V/1. Személyi-, tárgyi- és időbeli hatálya: Alanyi hatályát a Ptk. 4:64.§ (1) bekezdése határozza meg, melynek alapján vagyonjogi szerződést csak házastársak valamint házasulandók köthetnek. Lényeges kiemelni, hogy a házasulók alatt a Ptk. nem a jegyeseket érti, mivel annak fogalmát a Ptk. nem ismeri (fogalmát már Csjt. sem ismerte). A „jegyesség” intézménye nem minősül jogi kategóriának. E jogintézmény az idők során kikopott a joggyakorlatból.38

37

Boros Zsuzsa - Katonáné Pehr Erika - Kőrös András - Makai Katalin - Szeibert Orsolya POLGÁRI JOG; Családjog Második átdolgozott kiadás; Az új Ptk. magyarázata III/VI. hvgorac Lap- és könyvkiadó Kft.; 2014. 38 Csűri Éva Ptk. Házassági Vagyonjog az új Ptk.-ban; Kiegészítő kötet; A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és a kapcsolódó jogszabályok nagykommentárja (2014) kiegészítése; Opten Informatikai Kft. 2016; 325. oldal

25

A magyar jog nem ismeri el az azonos neműek házasságát. A Ptk. 4:5.§ (1) bekezdése értelmében házasságot csak egy férfi és egy nő köthet, melyhez egybehangzó akaratkijelentésük szükséges arra vonatkozóan, hogy házasságban kívánnak egymással élni és elfogadják az ezzel járó jogi szabályokat. A Ptk. rendelkezése alapján az élettársak nem köthetnek házassági vagyonjogi szerződést érvényesen. Vagyoni viszonyaik szabályozására az élettársi vagyonjogi szerződés áll rendelkezésükre. Véleményem szerint a házasulandók azért kötnek vagyonjogi szerződést, mert az egyik fél jelentősebb vagyonnal rendelkezik, mint a másik, és a gazdasági vagy üzleti saját vagyona védelme érdekében a házasságkötés előtt kívánja rendezni a vagyoni viszonyokat a tehetősebb fél. Másik oka lehet a felek korábbi rossz tapasztalata a házasság tartósságát illetően. Házastársak esetén akkor kerülhet rá sor, ha az egyik fél olyan magatartást tanúsít melynek következtében párja bizalma megrendül felé. A törvény rendelkezései alapján a vagyonjogi szerződés megkötésére a házassági életközösség ideje alatt bármikor sor kerülhet, akár a válás előtt is. BDT2016. 3425.: I. A házassági vagyonjogi perben az ingókra vonatkozó korábbi egyezség esetén is lehetőség van az abból kimaradt közös vagyoni ingóságok megosztására, ha bizonyított, hogy ezekre nem terjed ki a bontóperi egyezség hatálya. Azt, hogy az egyezség hatálya a per tárgyává tenni kívánt ingóságokra nem terjed ki, annak a félnek kell bizonyítania, aki erre hivatkozik.39 Fontos alaki feltétele a vagyonjogi szerződésnek, hogy azt csak személyesen köthetik meg a felek, képviseletnek helye nincs. Ez egyben azt is jelenti, hogy a közokiratot készítő közjegyző vagy a szerződést ellenjegyző ügyvéd a házassági anyakönyvi kivonat és a felek személyazonosságának ellenőrzését követően foglalhatja közokiratba a

39

BDT2016. 3425.

26

közjegyző vagy jegyezheti ellen az ügyvéd a házassági vagyonjogi szerződést és kizárólag a felek személyes nyilatkozatát fogadhatja el. A korlátozottan cselekvőképes személyek is köthetnek házasságot és így a törvény értelmében lehetőségük van vagyonjogi szerződés létrehozására is. Az Ő védelmük érdekében a jogalkotó külön rendelkezéseket fogalmazott meg a Ptk. 4:64.§ (2) bekezdésében. Korlátozottan cselekvőképes személy a 18. életévét be nem töltött fiatalkorú valamint a cselekvőképességük vagyoni jognyilatkozatok megtételében részlegesen korlátozott személyek. A

törvény

értelmében

a

házasságkötés

a

kiskorú

személy

cselekvőképességét is érinti. A korlátozottan cselekvőképes 18 év alatti, de a 16. életévét betöltött fiatalkorú a házasság megkötésével nagykorúvá válik melynek folytán házassági vagyonjogi szerződést köthet. Fontos feltétel a gyámhatóság hozzájárulása a házasság megkötéséhez és a házassági vagyonjogi szerződés létrehozatalához. Gyámhatósági engedély hiányában érvényes házasság nem jöhet létre és ebből eredően érvényes vagyonjogi szerződés sem köthető, mivel annak egyik fontos feltétele, hogy azt csak házastársak köthetik. Ugyanezekkel a feltételekkel a vagyoni jognyilatkozatok megtételében korlátozottan cselekvőképes személyeknek is joga van vagyonjogi szerződés megkötésére a gyámhatóság engedélyével. A törvényes képviselő illetve az ügygondnok jóváhagyása nem feltétele a szerződés érvényességének. A jogalkotó ezáltal próbálja védelemben részesíteni a korlátozottan cselekvőképes személyeket és megelőzni, hogy a gondnokok kisemmizzék a gondozásukra bízott személyeket. Ez egyfajta többletvédelmet is jelent a korlátozottan cselekvőképes személyek számára, mivel mentális állapotuk miatt nem képesek vagyoni ügyeik intézésére. Bár van törvényes képviselőjük illetve ügygondnokuk, de előfordulhat, hogy érdekellentét áll fenn közöttük és a vagyonjogi szerződés megkötése során nem a korlátozottan cselekvőképes személy érdekeit tartaná szem előtt. Ennek elkerülése érdekében a gyámhatóság, mint külső harmadik személy a vagyonjogi szerződés előnyeit és

27

hátrányait figyelembe véve engedélyezi vagy tiltja meg annak létrehozatalát. Azonban vannak olyan személyek, akik még a gyámhatóság engedélyének birtokában sem köthetnek házasságot és így vagyonjogi szerződést sem. Ilyen személyek a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt álló valamint a cselekvőképtelen állapotban lévő személyek.40 Időbeli hatályát tekintve a törvényes vagyonjogi rendszer a törvény erejénél fogva, az életközösség kezdetétől hatályosul akkor is, ha a felek a házasságkötést megelőzően élettársakként éltek együtt. A Ptk. időbeli hatály tekintetében egy vélelmet állít fel, melynek értelmében a házasság megkötésével az életközösség létrejöttét vélelmezni kell (Ptk. 4:35.§ (1) bek.). A Ptk. az életközösség fogalmát a 6:514.§ (1) bekezdésében határozza meg. A fogalmi elemeknek megfelelő házasságkötés előtti élettársi kapcsolat a házassági életközösséggel egységbe olvad a házasság megkötésével. Ennek folytán a törvényes vagyonjogi rendszer a házasságkötést megelőzően létrejött életközösségre is kiterjed és az élettársi kapcsolat tényleges kezdetének időpontjától kell számítani a házastársak közötti vagyonközösséget. 41 A feleknek lehetőségük van arra, hogy vagyonjogi szerződésben határozzák meg vagyoni viszonyaik tekintetében irányadó vagyonjogi rendszer(ek) kezdetének időpontját, ekkor a szerződésben meghatározott időponttól lesz hatályos. A házassági vagyonjogi szerződés időbeli hatályát a Ptk. 4:34.§ (1) bekezdésében határozza meg, melynek

értelmében

a házassági

életközösség időtartamára lesz érvényes. Hatálya az életközösség létrejöttével és annak megszűnésével ipso iure fog megszűnni a felek eltérő szerződéses rendelkezésének hiányában. Egyedül a törvényes vagyonjogi rendszer terjed ki automatikusan a felek házasságkötését

40

Boros Zsuzsa - Katonáné Pehr Erika - Kőrös András-Makai Katalin - Szeibert Orsolya: POLGÁRI JOG; Családjog; Az új Ptk. magyarázata III/VI. hvgorac Lap- és Könyvkiadó Kft. 2014.; 136.-137. oldal 41 2013. évi V. törvény 4:35. § (1) bekezdése

28

megelőzően létrejött élettársi kapcsolatára. A közszerzeményi-, valamint a vagyonelkülönítési rendszer a felek vagyoni viszonyait a jövőre nézve határozza meg. Azonban a feleknek lehetőségük van arra, hogy vagyonjogi szerződésben határozzák meg a vagyonjogi rendelkezések időbeli hatályáról, a 4:34.§ (1) bekezdésében foglalt időbeli hatálytól eltérően. Továbbá lehetőségük van arra, hogy a vagyonjogi szerződés időbeli hatályát a házasságkötést megelőzően létrejött életközösségre is kiterjesszék visszamenőleges hatállyal. Nincs jogi akadálya annak sem, hogy felfüggesztő feltételt kössenek ki a vagyonjogi szerződésben, tehát bizonyos vagyontárgyak közös vagyonná válását egy jövőbeni bizonytalan esemény bekövetkeztéhez köthetik függetlenül attól, hogy az az életközösség alatt vagy annak megszűnése után következik be. 42 Tárgyi hatályát tekintve a Ptk. 4:63.§ (2) bekezdése határozza meg rögzítve a vagyonjogi szerződés tartalmát. Lehetővé teszi a felek számára, hogy ne a teljes vagyonukról rendelkezzenek, hanem annak csak bizonyos részéről vagy csak egyes vagyontárgyaikról. Ekkor a házassági vagyonjogi szerződésben nem szereplő vagyonuk tekintetében a törvényes vagyonjogi rendszer lesz irányadó ipso iure, de akár több vagyonjogi rendszert is kiköthetnek és a vagyonjogi rendszerek meghatározásának időpontja is eltérhet egymástól. Tehát a házastársak választásuk szerint vegyíthetik a törvényben meghatározott vagyonjogi rendszereket. Valamint lehetőségük van arra is, hogy egészben vagy részben eltérjenek a választott vagyonjogi rendszertől, ha azt a törvény nem tiltja. A törvény az általános rendelkezések körében egyrészt meghatározza a törvényes és a szerződéssel kikötött vagyonjogi rendszer egymáshoz való viszonyát, másrészt valamennyi vagyonjogi rendszerben irányadó rendelkezéseket. A Ptk. a vagyonjogi rendszerek tekintetében csak keretjellegű szabályokat határoz meg, melyek részletes kitöltésének a felek

42

Csűri Éva Ptk. Házassági Vagyonjog az új Ptk.-ban; Kiegészítő kötet; A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és a kapcsolódó jogszabályok nagykommentárja (2014) kiegészítése; Opten Informatikai Kft. 2016

29

egyedi életkörülményeihez igazodva kell megvalósulnia, figyelembe véve a Ptk. megfelelő szabályait.43 V/2. Megkötésének feltétele és alakja: A Ptk. 4:64.§-a határozza meg a vagyonjogi szerződés megkötésének feltételeit. A házassági vagyonjogi szerződés a felek legbensőbb vagyoni viszonyait szabályozza. A törvény szerint az arra jogosult házasulók illetve házastársak köthetik meg. Képviseletnek helye nincs, a vagyonjogi szerződést kizárólag személyesen köthetik meg a felek. A szerződést készítő közjegyző vagy a szerződést ellenjegyző ügyvéd kizárólag a felek személyes nyilatkozatát fogadhatja el szerződési nyilatkozatként. Az okiratot készítő ügyvéd vagy közjegyző köteles a házasság létét ellenőrizni, melyet a házassági anyakönyvi kivonattal igazolnak a felek, továbbá ellenőriznie kell a felek személyazonosságát személyazonosításra alkalmas okmány segítségével. A vagyonjogi szerződés érvényességéhez bizonyos esetekben a gyámhatóság jóváhagyása szükség. Cselekvőképességében vagyoni jognyilatkozatok megtételében részlegesen korlátozott személy által kötött vagyonjogi szerződés érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges. A 18. életévét be nem töltött, de a 16. életévét betöltött kiskorú személy, aki a házasságkötés folytán nagykorúvá vált, vagyonjogi szerződésének érvényességéhez szintén szükséges a gyámhatóság jóváhagyása. További

feltétel,

hogy a

cselekvőképességet

teljesen

korlátozó

gondnokság alatt álló és a cselekvőképtelen állapotban lévő személy sem érvényes házasságot, és ebből következően érvényes házassági vagyonjogi szerződést sem köthet. 44

43

Boros Zsuzsa - Katonáné Pehr Erika - Kőrös András-Makai Katalin - Szeibert Orsolya: POLGÁRI JOG; Családjog; Az új Ptk. magyarázata III/VI. hvgorac Lap- és Könyvkiadó Kft. 2014. 136.-139. oldal 44

Csűri Éva Ptk. Házassági Vagyonjog az új Ptk.-ban; Kiegészítő kötet; A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és a kapcsolódó jogszabályok nagykommentárja (2014) kiegészítése; Opten Informatikai Kft. 2016

30

Előfordulhat, hogy az érvényesen megkötött házasság ideje alatt válik valaki teljesen cselekvőképtelenné és kerül gondnokság alá. Az is lehet, hogy

csak

korlátozottan

jognyilatkozatok

válik

tekintetében,

cselekvőképtelenné

ilyenkor

számára

a

a

vagyoni

gyámhatóság

ügygondnokot rendel ki. Azonban ez nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy érvényes házassági vagyonjogi szerződést kössön. Ilyenkor helyette a gondnoka fog eljárni (Ptk. 2:22.§ (1) bekezdése), azonban a gyámhatóság hozzájárulása nélkül nem lesz érvényes a szerződés. A törvény szigorú alakiságot követel meg a házassági vagyonjogi szerződés tekintetében. Ez nem más, mint a minősített alakiság. A Ptk. változatlanul hagyta a korábbi Csjt. ide vonatkozó rendelkezéseit. A szerződés csak akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták.

45

Ennek az az indoka, hogy így a

felek felvilágosítást kapnak a megkötni kívánt vagyonjogi szerződésről, annak előnyeiről illetve hátrányairól. Ennek oka egyfelől, hogy a felek megfelelő tájékoztatást kapjanak valamint, hogy a későbbiekben kialakult vita során a szerződés tartalma egyértelmű legyen. 46 További feltétele, hogy a dokumentumot elektronikus aláírással kell ellátni. Az nem elegendő, ha a felek egymás között írásban rögzítik vagyoni viszonyaikat és elektronikus aláírással is ellátják, esetleg elektronikus dokumentumként készítik el. Lényeges alaki követelmény, hogy

közjegyzői

közokiratba

vagy

ügyvéd

által

ellenjegyzett

magánokiratba kell foglalni és ezen személyeknek illetve a nevükben aláírásra jogosult személyeknek kell a dokumentumot ellátniuk minősített elektronikus aláírással. Semmis az a szerződés, amely nem a megfelelő formában illetve nem megfelelő elektronikus aláírással van ellátva. 47

45

2013. évi V. törvény 4:65. § (1) bekezdés Kommentár a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényhez; Szerkesztette: Gárdos Péter / Vékás Lajos 47 Boros Zsuzsa - Katonáné Pehr Erika - Kőrös András-Makai Katalin - Szeibert Orsolya: POLGÁRI JOG; Családjog; Az új Ptk. magyarázata III/VI. hvgorac Lap- és Könyvkiadó Kft. 2014. 139. oldal 46

31

A nyilvántartásba való bejegyzés deklaratív hatállyal bír, a szerződés érvényességének nem feltétele. Nyilvántartásba vétel hiányában csak a felek egymás közötti belső jogviszonyában fog hatályosulni. Bár a bejegyzés nem kötelező, harmadik személyekkel szemben akkor is hatályossá válik, ha annak fennállásáról tudott vagy tudnia kellett volna. A szerződés alanyai rögzíthetik a szerződésben, hogy a bejezéssel válik hatályossá illetve, hogy a bejegyzésből való törléssel egyidejűleg szűnik meg és nem az életközösség megszűnésével lesz hatálytalan. A feleknek lehetőségük van arra, hogy a szerződésben haláluk esetére szóló rendelkezést kössenek ki. Ilyenkor e rendelkezésre a végrendelet szabályait kell megfelelően alkalmazni, amelyet a Ptk. 4:68.§-a szabályoz. A szerződésben a közös vagyon megosztása tárgyában is rendelkezhetnek. Külön szabály vonatkozhat azon ingók megosztására, amelyek közös tulajdonban vannak, de más jogszabály speciális alakiságot írhat elő ingó vagyontárgyak megosztását tartalmazó szerződésre. Ilyen szabályt tartalmaz például az úszólétesítmények lajstromozásáról szóló 198/2000. (XI.29.) Kormányrendelet 41.§ (1) bekezdése. 48

VI.

A Ptk. által szabályozott vagyonjogi rendszerek:

A Ptk. két vagyonjogi rendszer szabályait határozza meg keretjelleggel, mint alternatív választási lehetőséget a felek számára. E két választási lehetőség a közszerzeményi-, és a vagyonelkülönítési rendszer. Vonatkoznak rájuk a törvényes vagyonjogi rendszernél kifejtett általános szabályok, valamint a kötelmi jog körében található szerződésekre vonatkozó általános rendelkezések is. A közszerzeményi rendszer lényege, hogy az életközösség fennállása alatt a felek önálló szerzőkké válnak és a vagyonnak csak törvényben meghatározott része lesz közszerzemény. Ezzel szemben a törvényes vagyonjogi rendszernél a házastársak között fele-fele arányban oszlik meg

48

Közjegyzők Közlönye; Magyar Országos Közjegyzői Kamara Szakmai Folyóirata; 2014 március – áprilisi szám 15.-16. oldal

32

a házassági vagyon. További eltérés, hogy míg a törvényes vagyonjogi rendszer a házasság megkötésének pillanatától ipso iure válik meghatározóvá

a

felek

vagyoni

viszonyai

tekintetében

külön

jogcselekmény nélkül, addig a másik két vagyonjogi rendszer a felek választásával és a vagyonjogi szerződés megkötésével válik csak hatályossá. VI/1. A közszerzeményi rendszer: „Közszerzemény az a tiszta vagyoni érték, amely a házastársnak az életközösség megszűnésekor meglévő vagyonában a házastársakat terhelő adósság ráeső részének és a különvagyonának a levonása után fennmarad.”49 A közszerzemény fogalmát a Ptk. 4:69. § (2) bekezdése határozza meg. A házassági vagyonközösségi rendszerhez hasonlóan ez is a szerzeményi közösségi rendszerbe tartozik. A közszerzeményi rendszerben a felek vagyonelkülönítésben élnek a házassági életközösség fennállása alatt, de a házassági életközösség megszűnése vagy a szerződés hamarabbi megszűnése után a házastársak bármelyike követelheti a másiktól annak a vagyonszaporulatnak a megosztását, ami a vagyonából közszerzemény (Ptk. 4:69. § (1) bek.). A törvényes rendszer a reálszerzés elvén alapszik, ezzel szemben a közszerzeményi rendszer ún. értéktöbbleti elven alapuló szerzeményi közösség. Az értéktöbbleti elv alapján az egyik házastárs az életközösség alatt keletkezett vagyongyarapodás arányos részére a másik házastárssal szemben kötelmi igénnyel fordulhat az életközösség illetve a szerződés megszűnése után. A házastársak egymás közötti kötelmi jogi igénye a Ptk. 6:22. §-ban meghatározott általános szabálya szerint évül el (5 év). A 4:71. § (1) bekezdés utaló szabályt tartalmaz, melynek alapján a törvényes vagyonjogi rendszer közös vagyon megosztására vonatkozó szabályait kell alkalmazni a közszerzemény megosztásakor azzal a

49

2013. évi V. törvény 4:69. § (2) bek.

33

különbséggel, hogy a házastárs nem tarthat igényt a másik házastárs foglalkozásának vagy egyéni vállalkozásának gyakorlásához szükséges vagyontárgyakra és a másik házastárs gazdasági társaságbeli részesedésére akkor sem, ha azok anyagi fedezetének biztosításában részt vett. 50 Ebből kiindulva a kötelmi igény kielégítése nem csak a pénzbeli értékkülönbözet megtérítésével lehetségest, hanem a vagyonszaporulathoz tartozó egyes vagyontárgyak kiadásával is megtörténhet. 51 A házastársak egymás közötti kötelmi jogi igénye csak a közszerzeményi rendszerben lehetséges. Ezen igény arra irányul, hogy a házastársak a közszerzemény fele részét bocsássák egymás elkülönített vagyonába. A közszerzeményi rendszerben a házastársaknak dologi jogi igénye nem keletkezik egymás közötti, belső jogviszonyukban. A közszerzemény megosztására főszabály szerint csak az életközösség megszűnését követően kerül sor és ezt követően válik csak külön a házastársak közösvalamint különvagyona.

52

A közszerzeményi rendszer lényege, hogy az életközösség fennállásának ideje alatt a felek önálló vagyonszerzőkké válnak, és az életközösség megszűnésével vagy a szerződésben meghatározott idő bekövetkeztével bármelyik házastárs követelheti a másiktól annak a vagyonszaporulatnak a megosztását, ami a vagyonából közszerzemény.53 A közszerzeményi rendszer célja, hogy mindegyik házastárs részesedjen azon vagyonból, amelyet a házassági életközösség alatt közösen szereztek. Bármelyik fél elszámolási igénnyel léphet fel, melynek következtében a közszerzeményi vagyon felosztására kerül sor a kötelmi jogi igény alapján. Mivel a közszerzeményi rendszer értéktöbbleti elven alapul, fontos, hogy

50

Ptk. 4:71. § (1) bekezdés Csűri Éva Ptk. Házassági Vagyonjog az új Ptk.-ban; Kiegészítő kötet; A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és a kapcsolódó jogszabályok nagykommentárja (2014) kiegészítése; Opten Informatikai Kft. 2016 52 Csűri Éva Ptk. Házassági Vagyonjog az új Ptk.-ban; Kiegészítő kötet; A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és a kapcsolódó jogszabályok nagykommentárja (2014) kiegészítése; Opten Informatikai Kft. 2016; 345-346. oldal 53 A Polgári Törvénykönyvről szóló T/7971. számú törvényjavaslat indoklása 482. oldal 51

34

a felek meghatározzák az induló vagyont, vagyis azt a közös és külön vagyont, amely a közszerzemény elszámolásának lesz az alapja. Közszerzeménynek kell tekinteni azt a vagyongyarapodást, ami az életközösség alatt keletkezett, de lehetőség van arra, hogy bármelyik házastárs bizonyítsa annak különvagyoni jellegét. A közszerzeményi vagyon egy tiszta vagyoni érték, amely a házastársaknak az életközösségük megszűnésekor meglévő vagyona, amelyből legelőször azt az összeget kell levonni, amely a házastársakat terhelő adósság ráeső részét fedezi, majd ezt követően kerülhet sor a házastársak különvagyonának a levonására (törvény által meghatározott vagy szerződésben rögzített), és ami a levonások után fennmarad, az lesz a közszerzemény. Ez lesz a kiindulási alap. Az életközösség megszűnésekor a felek a tiszta szerzeményi vagyonra tarthatnak igényt. A házastársak között fele-fele arányban fog megoszlani a közszerzemény a házassági vagyonjogi szerződés eltérő rendelkezése hiányában. A 4:69.§ (3) bekezdése vélelmet állít fel, amelynek értelmében a házassági életközösség megszűnésekor meglévő vagyont közszerzeménynek kell tekinteni. Ez egy megdönthető vélelem. Bármelyik házastársnak lehetősége van arra, hogy az általa vitatott vagyontárgy különvagyoni jellegét bizonyítsa. Az életközösség megszűnését követően meglévő aktív és passzív vagyontárgyakat a vélelem alapján közszerzeménynek kell tehát tekinteni. A (4) bekezdésben határozza meg a jogalkotó, hogy a törvényes vagyonjogi rendszer különvagyonra vonatkozó rendelkezései alapján mely vagyontárgyakat,

terheket

és

tartozásokat

kell

különvagyonként

figyelembe venni. Meghatározása azért lényeges, mert ha valamelyik házastárs különvagyonát egymaga feléli vagy eladósodik, akkor ennek pótlására a közszerzeményi vagyonból nem kerülhet sor, csak abban az esetben, ha ezt a felek külön kikötötték vagyonjogi szerződésükben,

35

azonban kikötés hiányában megtérítési igény előterjesztésének nincs helye ilyenkor.54 a) A házastárs közszerzeményi részesedésének védelme: A Polgári Törvénykönyv 4:70.§-a határozza meg a közszerzeményi részesedés védelmére vonatkozó rendelkezéseket. Ez azért lényeges, mert a

közszerzeményi

rendszer

értelmében

a

házastársak

önálló

vagyonszerzőkké válnak és ebből következően mindkettejüket önálló rendelkezési jog illeti meg és így a másik fél beleegyezése nélkül köthetnek saját vagyonuk, illetve a közszerzemény rájuk eső része terhére jogügyleteket a másik házastárs hozzájárulása nélkül. Ezért előfordulhat, hogy az egyik házastárs a másik tudta nélkül olyan jogügyleteket köt, amely a közszerzeményi részesedésének, a kötelmi jogi igény megnyíltát követő kielégítését veszélyezteti. Ennek elkerülése érdekében a törvény lehetőséget ad a feleknek arra, hogy a házastársi életközösség fennállása alatt is igényelhetik a közszerzeményből rájuk eső rész megállapítását és annak erejéig megfelelő biztosíték adását, valamint végső esetben a vagyonjogi szerződés megszüntetését annak érdekében, hogy meggátolják a közszerzemény kiüresedését. Biztosíték adását valamint a vagyonjogi szerződés megszüntetését akkor lehet kérni, ha -

a másik házastárs tudomása nélkül megkötött szerződésekkel

-

olyan mértékű adósságot halmozott fel,

-

amely a közszerzeménynek minősülő vagyontárgyakból őt megillető részesedést meghaladja.

Azonban a biztosíték adása nem sértheti annak a harmadik személynek a jogát, akinek a másik házastárssal szemben korábban keletkezett követelése áll fenn. 55

54

Boros Zsuzsa - Katonáné Pehr Erika - Kőrös András-Makai Katalin - Szeibert Orsolya: POLGÁRI JOG; Családjog; Az új Ptk. magyarázata III/VI. hvgorac Lap- és Könyvkiadó Kft. 2014. 143. oldal 55 2013. évi V. törvény 4:70. §. (1) bekezdés

36

Abban az esetben, ha a másik házastárs nem akar vagy nem hajlandó megfelelő biztosítékot adni, elzárkózik ennek szolgáltatása elől és felhívása ellenére sem tesz eleget, akkor a biztosítékot kérő házastárs a bírósághoz fordulhat és kérheti a bíróságtól, hogy kötelezze a másik felet biztosíték adására. Ennek értelmében a házastársaknak elsősorban peren kívül kell megállapodniuk az életközösség fennállása alatt biztosíték adásáról. Amennyiben ez nem vezet eredményre, akkor lehet kérni bírósági peres eljárásban biztosíték adását a házastárstól, valamint kezdeményezni bíróság előtt a házassági vagyonjogi szerződés megszüntetését és a jövőre vonatkozóan a vagyonelkülönítési rendszer elrendelését. 56 A Ptk. 4:54. §-ában kimondja, hogy indokolt esetben bármelyik fél kérheti a vagyonközösség megszüntetését az életközösség fennállása alatt. A bíróság

ilyen

esetben,

a

perben

egyrészt

megállapíthatja

a

közszerzeményből a kérelmező félre eső rész mértékét és elrendelheti annak biztosítását, másrészt bármelyik házastárs kérelmére megszünteti a közszerzeményi rendszert az eset összes körülményének figyelembe vételével és a 4:70. § (1) bekezdésében szereplő okok együttes fennállása esetén megszünteti a felek közötti vagyonjogi szerződést. Ezen döntés következményeként

nem

a

törvényes

vagyonjogi

rendszer

fog

érvényesülni, hanem a szerződés megszüntetésével a bíróság egyúttal vagyonelkülönítést rendel el. Ennek oka, hogy a bíróság vagyoni viszonyaik tekintetében függetleníteni kívánja a házastársakat egymástól az életközösség további idejére.57 b) A közszerzemény megosztása: A Ptk. 4:71.§-a rögzíti, hogy a közszerzeményi vagyont a megszűnésekor a törvényes vagyonjogi rendszer közös vagyon megosztására vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Az (1) bekezdése utaló 56

Boros Zsuzsa - Katonáné Pehr Erika - Kőrös András-Makai Katalin - Szeibert Orsolya: POLGÁRI JOG; Családjog; Az új Ptk. magyarázata III/VI. hvgorac Lap- és Könyvkiadó Kft. 2014. 144. oldal 57 Kommentár a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényhez; Szerkesztette: Gárdos Péter / Vékás Lajos (Ptk. 4:70.§-ához)

37

szabályt tartalmaz, melynek alapján a közös vagyon megosztására irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni az életközösség megszűnése után a közszerzeményi vagyon megosztásakor. A törvény kivételt állít fel azon vagyontárgyak tekintetében, amelyekre a házastárs nem tarthat igényt. Ezek a másik házastárs foglalkozásának vagy egyéni vállalkozásának gyakorlásához szükséges vagyontárgyak, valamint a másik házastárs gazdasági társaságbeli részesedése. Erre akkor sem tarthat igényt, ha anyagi fedezetének biztosításában részt vett. Azonban ez nem zárja ki a házastárs megtérítési igényét házastársával szemben, az üzleti vagy gazdasági vagyon azon részére, amelyet a közös vagyonból közösen fedeztek. Ezen igény kielégítésére sor kerülhet a vagyontárgyak kiadásával vagy esetleg a vagyonszaporulat pénzben kifejezhető értékének kiadásával. A követelés esedékessé válásának pillanatától kezdődően 5 év áll a kötelmi igényt érvényesíteni kívánó fél rendelkezésére, hogy ezen jogával éljen (Ptk. 6:22.§). Ezen időpont az életközösség megszűnésekor, vagy a vagyonjogi szerződés hatálytalanná válásának időpontjában kezdődik,

a

megszűnéskor

meglévő

vagyon

tekintetében.

Ha

meghatározott idő alatt nem tesz semmit megtérítési igénye érvényesítése érdekében, akkor 5 év elteltét követően nem lesz lehetősége bírósági úton érvényesíteni követelését. A törvény lehetővé teszi, hogy az elévülési idő kezdetét a házassági vagyonjogi szerződésükben kikössék a felek, azonban az elévülést kizáró rendelkezés semmis. Főszabály, hogy a feleket a közszerzeményi vagyon fele illeti meg, de itt is lehetőségük van az eltérésre és a közszerzeményi vagyont az általuk meghatározott arányban oszthatják fel egymás között.58

VI/2. Vagyonelkülönítési rendszer A Ptk. által szabályozott másik vagyonjogi rendszer a vagyonelkülönítési rendszer, melynek célja eltér az előző két vagyonjogi rendszertől, amelyek a házastársak számára részesedést biztosítanak a közös vagyonból. Ezen rendszer célja az, hogy a házastársak vagyonjogi szempontból függetlenek 58

Boros Zsuzsa - Katonáné Pehr Erika - Kőrös András-Makai Katalin - Szeibert Orsolya: POLGÁRI JOG; Családjog; Az új Ptk. magyarázata III/VI. hvgorac Lap- és Könyvkiadó Kft. 2014. 145. oldal

38

legyenek egymástól a jövőben. Lehetőségük van arra, hogy a teljes vagyonuk tekintetében vagy annak csak egyes, konkrétan meghatározott vagyontárgyai tekintetében a jövőre nézve kizárják a vagyonközösséget. A vagyonelkülönítésnél fontos, hogy a felek pontosan meghatározzák, mely vagyontárgyak tekintetében kívánják alkalmazni ezt a rendszert.59 A

vagyonelkülönítés

létrejöhet

egyrészt

házassági

vagyonjogi

szerződésben foglalt megállapodással, másrészt törvény rendelkezése és a bíróság döntése következtében. A vagyonelkülönítési rendszer előnye, hogy biztosítja a házastársak vagyoni függetlenségét, vagyoni tekintetben nincsenek egymásra hatással. A vagyonelkülönítési rendszer kikötésével megszűnik a házastársak közötti vagyonközösség, melyből következően megszűnik az a vélelem is, amely a házastársnak a másik házastárs által kötött ügylethez való hozzájárulását feltételezi és így a házastárs által kötött ügyletért való korlátozott felelőssége is megszűnik a másik félnek. 60 Hátránya viszont, hogy tartós vagyoni kapcsolat nem fog kialakulni a házastársak között, másrészt kiszolgáltatott helyzetbe hozhatja a házastársak közül gyengébb felet. Oly módon is eltérhetnek a törvényes rendszertől, hogy a házastársi vagyonközösséget a jövőre nézve részben vagy egészben kizárják. A feleknek lehetőségük van arra, hogy csak egyes, meghatározott vagyontárgyuk tekintetében alkalmazzák a vagyonelkülönítési rendszert. Ekkor fontos, hogy pontosan meghatározzák, mely vagyon vagy vagyontárgyak vonatkozásában kívánják alkalmazni. Akkor is ki lehet kötni, ha a felek között van már vagyonközösségi rendszer, ekkor az újabb vagyonjogi rendszer kikötése megszünteti a korábbi vagyonjogi rendszert. Bíróság vagy törvény is rendelkezhet a vagyonelkülönítésről. A 4:54.§ rögzíti, hogy a bíróság bármelyik fél kérelmére a megjelölt módon 59

Kommentár a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényhez; Szerkesztette: Gárdos Péter / Vékás Lajos (Ptk. 4:72.§-ához) 60 Csűri Éva Ptk. Házassági Vagyonjog az új Ptk.-ban; Kiegészítő kötet; A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és a kapcsolódó jogszabályok nagykommentárja (2014) kiegészítése; Opten Informatikai Kft. 2016; 352. oldal

39

megszüntetheti a házastársi vagyonközösséget és e bírósági döntés eredménye lesz a vagyonelkülönítés, valamint a közszerzeményi rendszer bíróság

által

történő

megszüntetésének

következményeként

is

alkalmazható.61 Vagyonelkülönítési rendszernél kötelmi vagy dologi jogi igénye a házastársaknak nem keletkezik egymással szemben, mivel nincs közös vagyon, vagyonukkal önállóan rendelkeznek. A másik fél adósságáért nem kötelesek helytállni, ellentétben a közszerzeményi rendszerrel, ahol az egyik fél a másik tartozásáért a közszerzemény ráeső részével is helytállni volt köteles, a házassági vagyonjog szabályai szerint. Azonban nincs kizárva, hogy a vagyonelkülönítésben élő házastársak meghatározott vagyontárgyakra

közös

tulajdont

vagy

együttes

jogosultságot

szerezhessenek, de közös kötelezettségvállalására is sor kerülhet a vagyonjogi szerződésben és ekkor a szerződésben vállalt kötelezettségért mindkét fél felelőssége fennáll. Nincs jogi akadálya annak sem, hogy bármely más jogcímen közös kötelezetté váljanak (károkozóként, örököstársként, kezesként). 62 A Ptk. 4:73. § (2) bekezdésében kimondja, hogy a közös életvitellel szorosan összefüggő költségeket - például a közös háztartás költségeitvalamint a közös gyermek megélhetéséhez, felneveléséhez szükséges kiadásokat közösen kötelesek viselni. Ettől eltérni nem lehet. Semmis az a megállapodás, amely az egyik házastársat teljesen vagy túlnyomó részben mentesíti

ezen

költségek

viselése

alól.

A

háztartással

és

gyermekneveléssel összefüggésben végzett munka, a költségviselésben való részvételnek számít. A (2) bekezdésben a Ptk. családvédelmi korlátozását fogalmazza meg a vagyonelkülönítési rendszernek.63

61

Boros Zsuzsa - Katonáné Pehr Erika - Kőrös András-Makai Katalin - Szeibert Orsolya: POLGÁRI JOG; Családjog; Az új Ptk. magyarázata III/VI. hvgorac Lap- és Könyvkiadó Kft. 2014. 145. oldal 62 Csűri Éva Ptk. Házassági Vagyonjog az új Ptk.-ban; Kiegészítő kötet; A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és a kapcsolódó jogszabályok nagykommentárja (2014) kiegészítése; Opten Informatikai Kft. 2016; 352-353. oldal 63 Boros Zsuzsa - Katonáné Pehr Erika - Kőrös András-Makai Katalin - Szeibert Orsolya: POLGÁRI JOG; Családjog; Az új Ptk. magyarázata III/VI. hvgorac Lap- és Könyvkiadó Kft. 2014. 146. oldal

40

BH 2009.13: A vagyonelkülönítésre irányuló házassági vagyonjogi szerződés nem zárja ki a házastársak közötti ajándék visszakövetelésének lehetőségét. Nincs mód azonban visszakövetelésre, ha a konkrét szerződésből az állapítható meg, hogy a felek az egymásnak juttatott vagyoni értékek megtérítéséről kölcsönösen lemondtak.64

VII.

A házassági vagyonjogi szerződés nyilvántartása:

Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Országos Nyilvántartása (HEVSZNY) (továbbiakban: nyilvántartás). VII/1. Jogszabályi háttér: A nyilvántartás jogszabályi hátterét több jogszabály alkotja: -

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

-

2008. évi XLV. törvény az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról (Kjnp. )

-

17/2014. (III.13.) KIM rendelet a Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Országos Nyilvántartásának vezetéséről és az abból történő adatszolgáltatás részletes szabályairól.

A nyilvántartásba való bejegyzés deklaratív hatállyal bír, a szerződés érvényességének nem feltétele. Nyilvántartásba vétel hiányában kizárólag a felek belső viszonyában fog érvényesülni. Bár a bejegyzés nem kötelező, harmadik személyekkel szemben csak akkor válik érvényessé, ha a nyilvántartásba való bejegyzés megtörtént, vagy bizonyítják, hogy annak fennállásáról harmadik személy tudott vagy tudnia kellett volna (Ptk. 4:65. § (2) bekezdése). A 2013. évi CCLII. törvény az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló törvény

64

BH 2009.13.

41

egészítette ki a 2008. évi XLV. törvényt az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról (továbbiakban: Kjnp.). 65 A szabályozás kimondja, hogy az elektronikus nyilvántartást a Magyar Országos Közjegyzői Kamara működteti. A Kjnp. 2014. március 15.-én lépett hatályba. E törvény a 36/H §.-tól a 36/K §.-ig rendelkezik a házassági és élettársi vagyonjogi szerződés elektronikus nyilvántartásának vezetéséről. A nyilvántartás közhitelesen tanúsítja a vagyonjogi szerződés fennállását az ellenkező bizonyításáig. 66 A 17/2014. (III.13.) KIM rendelet a Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Országos Nyilvántartásának vezetéséről és az abból történő adatszolgáltatás részletes szabályairól határozza meg a Magyar Országos Közjegyzői Kamarának, mint a nyilvántartási rendszer működtetéséért felelős szervnek a feladatait és a közjegyzők nyilvántartás vezetésével kapcsolatos kötelezettségeinek részletes szabályait.67 VII/2. A nyilvántartás célja: A Kjnp. 36/H. § (1) bekezdése határozza meg a nyilvántartás célját: „A Ptk. szerinti házassági és élettársi vagyonjogi szerződések (a továbbiakban együtt: vagyonjogi szerződések) országos nyilvántartásában (a továbbiakban ezen alcímben: nyilvántartás) szereplő adatok kezelésének célja, hogy megkönnyítse a vagyonjogi szerződések fennállásának bizonyítását.” 68 Célja, hogy megkönnyítse a vagyonjogi szerződések kezelését, egy egységes rendszerbe foglalva azokat. Ez egy közhiteles nyilvántartás, amely az ellenkező bizonyításáig közhitelesen igazolja a vagyonjogi szerződések fennállását.

65

Boros Zsuzsa - Katonáné Pehr Erika - Kőrös András-Makai Katalin - Szeibert Orsolya: POLGÁRI JOG; Családjog; Az új Ptk. magyarázata III/VI. hvgorac Lap- és Könyvkiadó Kft. 2014. 140. oldal 66 2008. évi XLV. törvény 36/H.§ 67 Kommentár a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényhez Szerkesztette: Gárdos Péter / Vékás Lajos 68

2008. évi XLV. törvény 36/H § (1) bekezdése

42

VII/3. A nyilvántartásba történő bejegyzés iránti kérelem előterjesztése és bejegyzése a nyilvántartásba: A bejegyzés iránti kérelmet valamint módosításának, törlésének, megszüntetésének,

megszűnésének

tényét,

nyilvántartásban

való

rögzítését a vagyonjogi szerződést megkötő felek személyesen és csak közösen tehetik meg, bármelyikük lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes közjegyzőnél. Erre vonatkozó szándékukat kérelem formájában kell előterjeszteni a közjegyzőnél és a kérelemhez csatolni kell a házassági vagyonjogi szerződést valamint a módosításáról, törléséről, megszüntetéséről vagy megszűnéséről szóló okiratot (Kjnp. 36/I.). A kérelem előterjesztését követően a közjegyző a Kjnp. 36/J. § (1) bekezdése alapján jegyzi be a házassági vagy élettársi vagyonjogi szerződést: „Ha a közjegyző vagyonjogi szerződést foglal közjegyzői okiratba, ennek tényét a közjegyzői okirat elkészítésével egyidejűleg csak a szerződést kötő felek közös kérelmére jegyzi be a nyilvántartásba, a jelen alcím szerinti eljárásban.” 69 Akkor tesz eleget a közjegyző bejegyzés iránti kérelemben foglaltaknak, ha: egyrészt a vagyonjogi szerződést ő maga készítette, és a szerződés

-

közokiratba foglalásával egyidejűleg kérik a felek a bejegyzést, másrészt a saját maga által korábban készített vagy más közjegyző

-

által korábban közokiratba foglalt vagyonjogi szerződés, illetve ügyvéd által ellenjegyzett vagyonjogi szerződés bejegyzését kérik a felek. 70 A közjegyző bejegyzi a nyilvántartásba a vagyonjogi szerződés fennállásának tényét, amennyiben -

a felek összes, nyilvántartásban feltüntetendő adatát tartalmazza,

-

továbbá a törvényben meghatározott alaki szabályoknak megfelel,

-

azt a szerződést kötő felek személyesen kötötték valamint

69

2008. évi XLV. törvény 36/J. § (1) bekezdése Tájékoztató a Házassági és Élettársi Nyilvántartásáról 70

Vagyonjogi

Szerződések

Országos

43

-

tizennyolc év alatti fiatalkórú illetve cselekvőképességében vagyoni jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú szerződő fél esetén a gyámhatóság engedélyezte a szerződés megkötését.

Ezt követően a közjegyző a bejegyzés megtörténtéről a feleknek a nyilvántartás adatait tartalmazó tanúsítványt állít ki (Kjnp. 36/J.§ (2)-(4). bekezdése). A nyilvántartás tartalmát a Kjnp. 36/K. § (1) bekezdésében tételesen felsorolja. Az itt szereplő adatokról a közjegyző a Kjnp. 36/K. § (2) bekezdésében felsorolt hatóságok részére adatszolgáltatást köteles nyújtani megkeresésükre. A nyilvántartásba csak és kizárólag házassági és élettársi vagyonjogi szerződést

lehet

bejegyezni,

valamint

ezek

módosításának,

megszüntetésének, törlésének, megszűnésének a ténye jegyezhető be. A közjegyzőnek a szerződést a tartalma alapján kell megvizsgálnia és eldöntenie, hogy beillik-e a Ptk.-ban meghatározott definícióba. 71 VIII/4. Betekintés a nyilvántartásba: A nyilvántartásba bárki bármely közjegyzőnél díj megfizetése ellenében betekinthet és az ott szereplő adatokról feljegyzést készíthet. A betekintés a vagyonjogi szerződést megkötő felek valamelyikének az adatainak megadásával történhet. A betekintőnek jogi érdekét igazolnia kell, melynek során meg kell jelölni azt a jogügyletet, illetve egyéb okot, amely az adatfelhasználás jogszerű célját és jogalapját megalapozza. A lekérdezés eredményéről a közjegyző kérelemre tanúsítványt állít ki. A közjegyzői tanúsítvány a lekérdezéstől függően valamennyi bejegyzést hitelesen igazolja.72

71

Kommentár a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényhez Szerkesztette: Gárdos Péter / Vékás Lajos 72 2008. évi XLV. törvény 36/K. §.

44

VII/5. Közjegyző illetékessége és lekérdezés a vagyonjogi szerződések nyilvántartásából: A közjegyző illetékességét a házastársak/élettársak bármelyikének lakóhelye vagy tartózkodási helye határozza meg. Ha a felek nem rendelkeznek belföldi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, hiányukban az eljárásra bármelyik közjegyző illetékes. A Budapesten működő közjegyzők illetékessége a főváros egész területére kiterjed. A közjegyző kérelemre tanúsítványt állít ki egyrészt a nyilvántartásban szereplő személy számára a nyilvántartásban szereplő adatainak igazolása céljából, másrészt a nyilvántartásban nem szereplő személyek számára annak igazolására, hogy a nyilvántartásban nem szerepelnek. A vagyonjogi szerződések nyilvántartásából történő adatigénylés az erre szolgáló elektronikus adatlapnak az érintett személy/személyek adataival való kitöltésével történik.73 VII/6. Felvilágosítás adása a vagyonjogi szerződés tartalmáról: Harmadik személynek felvilágosítás a vagyonjogi szerződés tartalmáról csak akkor adható, ha valamelyik szerződő fél írásbeli felhatalmazást ad arról, hogy a nyilvántartásban szereplő vagyonjogi szerződése tartalmát a felhatalmazott személy megismerheti. Felvilágosítás adása a vagyonjogi szerződés tényének, a bejegyzett vagyonjogi szerződés módosítása, törlése, megszüntetése vagy megszűnése tényének bejegyzése során eljárt közjegyzőtől kérhető. Abban az esetben, ha a közjegyző észleli, hogy a vagyonjogi szerződés módosításának, törlésének, megszüntetésének vagy megszűnése tényének bejegyzésére utóbb került sor a vagyonjogi szerződések nyilvántartásába, arról a felvilágosítást kérőt tájékoztatja.

73

Tájékoztató a Nyilvántartásáról

Házassági

és

Élettársi

Vagyonjogi

Szerződések

Országos

45

A közjegyző a felvilágosítás adását a vagyonjogi szerződés tartalmáról kétféle módon teheti meg: a) hiteles kiadmányt ad a felvilágosítást kérőnek, abban az esetben, ha a vagyonjogi szerződést maga készítette és tőle kérik a felvilágosítást a szerződés tartalmáról, b) hitelesített másolatot készít és ad a felvilágosítást kérőnek akkor, ha a vagyonjogi szerződést nem maga készítette, hanem ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták vagy azt másik közjegyző készítette.74 VII/7. A nyilvántartás vezetése iránti eljárás lefolytatásáért fizetendő közjegyzői díj és költségtérítés: A Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Nyilvántartásának vezetése iránti eljárás lefolytatásáért fizetendő közjegyzői díjról és költségtérítésről a 17/2014. (III.13.) KIM rendelet 16.§ (2) bekezdése rendelkezik. A nyilvántartásba történő bejegyzés költségtérítése 10 000,forint, a nyilvántartásból való lekérdezésé pedig 1000,- forint. Az országos kamara honlapján közzétett tájékoztatásban foglaltak alapján kell a költségeket megfizetni a tájékoztatóban megjelölt fizetési számlára történő utalással. A költségtérítés megfizetéséről a Magyar Országos Közjegyzői Kamara számviteli bizonylatot állít ki. A közjegyzőnél kell befizetni a költségtérítési díjakat, de azok a kamarát illetik meg. A közjegyzőt külön díjazás illeti meg a nyilvántartás vezetéséért, amelyről a 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet szól a közjegyzői díjszabásról.75

VIII. Harmadik személyek házassági vagyonjogi szerződéssel kapcsolatos jogainak védelme: Új elem a korábbi Csjt.-hez képest a hitelezővédelmi szabály. A Ptk. 4:65. § (2) bekezdése mondja ki, hogy harmadik személyekkel szemben csak 74

17/2014. (III. 13.) KIM rendelet a Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Országos Nyilvántartásának vezetéséről és az abból történő adatszolgáltatás részletes szabályairól 75 Tájékoztató a Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Országos Nyilvántartásáról

46

akkor lesz érvényes a vagyonjogi szerződés, ha azt az országos nyilvántartásba bejegyeztél vagy a felek bizonyítják, hogy annak tartalmáról harmadik személy tudott vagy tudnia kellett. A Ptk. 4:67. §-ban szabályozza a házastársak ún. külső jogviszonyait, melynek értelmében a házassági vagyonjogi szerződés nem tartalmazhat olyan rendelkezést, amely visszamenőleges hatályú és bármelyik házastárs harmadik személlyel szembeni a szerződéskötés előtt keletkezett kötelezettségét harmadik személy terhére megváltoztatja. Azonban a vagyonjogi szerződés azon része, mely harmadik személy javára módosítja a fennálló kötelezettséget, nem ütközik jogszabályba. A közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt házassági vagyonjogi szerződés érvényességét az nem befolyásolja, hogy harmadik személy a felek egyikével vagy mindkettejükkel kötött szerződést. A minősített alakiságot a jogalkotó a házastársak hitelezőinek védelmében

írja

elő

kötelező

jelleggel.

Másik

hitelezővédelmi

rendelkezés, hogy a szerződést be kell jegyezni az országos nyilvántartásba. A bejegyzéssel egyidejűleg a jogalkotó egy vélelmet is felállít,

miszerint

harmadik

személyek

a

vagyonjogi

szerződés

fennállásáról tudtak a jogügyletnek a házastársak egyikével vagy mindkettejükkel történő megkötésekor. Ha a felek a törvényben előírt érvényességi követelményeknek eleget tettek, akkor a harmadik személy a szerződés tartalmának nem ismerésére valamint a vagyonjogi szerződés fennállásának nem tudására nem hivatkozhat.

IX.

Összegzés:

A házassági vagyonjogi szerződés intézményét legelőször az 1952. évi IV. törvény, a Családjogi Törvény második novellája az 1986. évi IV. törvény vezette be. Azonban ezen szabályozás hiányos volt, sok kérdésre nem adott választ a bírói gyakorlat számára. A házassági vagyonjogi szerződéshez fűzött remények így nem váltották be a jogalkotók elképzeléseit. Újabb kodifikációra volt szükség, amely részletesebb és átfogóbb szabályokat határoz meg a vagyonjogi szerződésre és a családjog 47

más területeire. Ennek során került sor a 2013. évi V. törvény (későbbiekben: Ptk.) megalkotására, amely már sokkal részletesebben határozza meg a házassági vagyonjogi szerződés tartalmát. A 2013. évi V. törvényünk 2014. március 15.-én lépett hatályba, amely két vagyonjogi rendszer szabályait határozza meg a törvényes vagyonjogi rendszeren túl. E két rendszerre vonatkozó rendelkezések szintén keretjellegűek. Kitöltésüknél a felek életviszonyainak sajátosságai a meghatározóak. A házassági vagyonközösség, a közszerzeményi-, és a vagyonelkülönítési rendszer bizonyos rendelkezései megegyeznek egymással, eltérés csak a vagyonjogi rendszerek tartalma tekintetében található. A törvényes és a közszerzeményi rendszer a szerzeményi közösség körébe tartoznak, melynek célja a házastársak közös vagyonból való részesedése. Ezzel szemben a vagyonelkülönítési rendszer lényege a felek vagyonának teljes elkülönítése. A közszerzeményi rendszer az értéktöbbleti elven alapszik, szemben a törvényes rendszerrel, mely a reálszerzés elvére épül. Egyedül a közszerzeményi rendszernél keletkezik a házastársaknak egymás felé kötelmi jogi igénye. Bár vagyonelkülönítésben élnek, mégis van közös vagyon, és az életközösség megszűnésekor vagy a szerződésben meghatározott határidő bekövetkeztekor a felek kötelmi jogi igénnyel élhetnek a közszerzemény megosztása kapcsán. A vagyonelkülönítési rendszerben a felek teljes vagyonelkülönítésben élnek, itt már nem beszélhetünk közszerzeményről, mivel a felek vagyoni viszonyaik tekintetében teljesen függetlenek egymástól. Dologi valamint kötelmi jogi igénye a házastársaknak nem keletkezik egymás felé. A vagyonelkülönítésre kétféle módon kerülhet sor. Egyrészt házassági vagyonjogi szerződésben, másrészt az egyik házastárs kérheti a bíróságtól a közös vagyon megosztását a törvényben meghatározott okok fennállása esetén.

48

A törvényes rendszer az egyedüli, amely a törvény erejénél fogva lesz meghatározó a felek vagyoni viszonyainak tekintetében az életközösség kezdetétől, a másik két rendszer pedig a vagyonjogi szerződés megkötésekor válik hatályossá. Továbbá, ha megszűnik a választott vagyonjogi rendszer és a felek nem határoznak meg újat, akkor a törvényes rendszer ipso iure lesz ismét irányadó vagyoni viszonyaikra, de csak akkor, ha a bíróság döntésében nem kötötte, ki a vagyonelkülönítési rendszert. Házassági vagyonjogi szerződésnek nem minősül a felek által készített olyan dokumentum, amely egyes vagyontárgyak tételes felsorolását tartalmazza. Alanyai csak házastársak vagy házasulandó (jegyes) személyek lehetnek és az csak az életközösség fennállása alatt hatályos. Ha megszűnik az életközösség, akkor a házassági vagyonjogi szerződés is megszűnik. A vagyonjogi szerződés a jövőre nézve határozza meg a felek vagyonjogi viszonyait, de lehetőségük van arra, hogy a házasságkötés előtti életközösségről is rendelkezzenek benne. A vagyonjogi szerződés alakját tekintve csak az ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba vagy közokiratba foglalat szerződés lesz érvényes a házastársak vagyonjogi viszonyaira vonatkozólag. Harmadik személyekkel szemben akkor válik hatályossá, ha azt a Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Országos Nyilvántartásába bejegyeztették vagy bizonyítják, hogy harmadik személy tudott a szerződés létezéséről és annak tartalmáról, illetőleg arról tudnia kellett volna. E nyilvántartás egy Országos Hatósági Nyilvántartás, amelybe, ha a felek bejegyeztették a vagyonjogi szerződésüket, akkor annak nem ismerésére senki nem hivatkozhat alappal. A nyilvántartásba bárki betekinthet, de a vagyonjogi szerződés tartalmát csak valamelyik érintett fél beleegyezésével ismerheti meg az érdeklődő, a betekintés díjának megfizetése után. A nyilvántartásba való bejegyzésre az ország bármely közjegyzője jogosult.

49

Irodalomjegyzék: Felhasznált irodalom:

- Boros Zsuzsa - Katonáné Pehr Erika - Kőrös András-Makai Katalin Szeibert Orsolya: POLGÁRI JOG; Családjog; Az új Ptk. magyarázata III/VI. hvgorac Lap- és Könyvkiadó Kft. 2014. -

Barzó Tímea: A magyar családjog múltja, jelene és jövője. 1. rész A házassági jog és a házassági vagyonjog fejlődésének rövid történeti bemutatása. Családi jog 2006/1. szám, IV. évfolyam

-

Csűri Éva Ptk. Házassági Vagyonjog az új Ptk.-ban; Kiegészítő kötet; A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és a kapcsolódó jogszabályok nagykommentárja (2014) kiegészítése; Opten Informatikai Kft. 2016

-

Földi András és Hamza Gábor: A római jog története és institúciói; Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Budapest 1996.

-

Dr. Szeibert Orsolya: A házassági vagyonjog és házassági vagyonközösség eredete, célja és jövője - egyenlőség, autonómia és szolidaritás; Családi jog 2010/2. szám VIII. évfolyam

-

Csizmadia Andor, Kovács Kálmán, Asztalos László: Magyar állam és jogtörténet. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998.

-

Heinerné Barzó Tímea CSALÁDJOG Egyetemi jegyzet ME ÁJK; Novotni kiadó, Miskolc, 2002.

-

Csűri Éva Katalin Házassági vagyonjog (2009)

-

Új Magyar Polgári Jog Tankönyv, (I-VIII.) I. kötet; Barzó-BíróJuhász-Lenkovics-Pusztahelyi; Általános Tanok és Személyek Joga; Miskolc 2013.

-

Közjegyzők Közlönye; Magyar Országos Közjegyzői Kamara Szakmai Folyóirata; 2014 március – áprilisi szám

Felhasznált jogszabályok és jogszabálytervezetek: -

A Polgári Törvénykönyvről szóló T/7971. számú törvényjavaslat indoklása

-

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 50

-

2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről (Ptké.)

-

Kommentár a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényhez; Szerkesztette: Gárdos Péter / Vékás Lajos

-

2008. évi XLV. törvény az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról (Kjnp.)

Felhasznált elvi döntések, Bírósági határozatok: -

BH 2009.13.

-

BH2015. 254.

-

BDT2016. 3425.

-

EBH2011. 2403.

Egyéb: -

a 2013. évi V. törvény VII. Fejezeténél található első „indoklás” szövegéből (Ptk. 4:63.§)

-

Tájékoztató a Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Országos

-

17/2014. (III. 13.) KIM rendelet a Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Országos Nyilvántartásának vezetéséről és az abból történő adatszolgáltatás részletes szabályairól

51