Audi Hungaria Járműmérnöki Kar Környezetmérnök BSc Környezetállapot-értékelés II.
Hazánk vízkészlet-gazdálkodása, Vizeink állapota
Suplicz Anita AV13EE 2016. 04. 24.
1
Tartalomjegyzék Bevezetés ................................................................................................................... 3 1. Víz Keretirányelv .................................................................................................. 4 2. Felszín alatti vizek ................................................................................................ 6 2.1.
Talajvíz .......................................................................................................... 6
2.2.
Rétegvíz ........................................................................................................ 6
2.3.
Hévíz ............................................................................................................. 6
2.4.
Ásvány és gyógyvizek ................................................................................... 6
2.5.
Karsztvizek .................................................................................................... 6
2.6.
Felszín alatti vizek vízgazdálkodása.............................................................. 7
2.7.
Felszín alatti vizek védelme ........................................................................... 7
3. Felszíni vizek ........................................................................................................ 9 3.1.
Folyók ............................................................................................................ 9
3.1.1. Duna........................................................................................................... 9 3.1.2. Tisza......................................................................................................... 12 3.2.
Tavak........................................................................................................... 14
3.2.1. Balaton ..................................................................................................... 14 3.2.1.1. Kis-Balaton ........................................................................................ 15 3.2.2. Fertő-tó..................................................................................................... 16 3.2.3. Szelidi-tó .................................................................................................. 17 4. Összegzés .......................................................................................................... 19 Irodalomjegyzék ....................................................................................................... 20 Képjegyzék ............................................................................................................... 21
2
Bevezetés Környezetállapot-értékelés II. félévi feladatához tartozott, hogy Magyarország vízgazdálkodását, vízkészleteit vizsgáljam meg. Dolgozatom első fejezetében a vizeinkre vonatkozó legfontosabb irányelvet mutatom be, annak lényegét, főbb pontjait. Második fejezetben a felszín alatti vizeket ismertetem és az erre vonatkozó adatokat, kitérve a felszín alatti vizek vízgazdálkodására és védelmére. Nagyobb terjedelmű rész a felszíni vizek témakör. Itt két nagy folyónkat, a Dunát és Tiszát mutatom be, általános vízrajzi információkkal és a védelmükre vonatkozó tevékenységekkel. Tavaink közül a Balatonra, a Kis-Balatonra, a Fertő-tóra és a Szelidi-tóra térek ki. A tavaknál is ismertem az általános vízrajzi adatokat, vízminőségi jellemzőket és, hogy milyen intézkedések születtek megóvásuk érdekében. Végezetül összefoglalom vizeink jelenlegi állapotát és, hogy milyen szemléletmóddal találkoztam a vizeink védelmével kapcsolatban.
3
1. Víz Keretirányelv Mind a felszín alatti mind a felszíni víztesteink hazánk meghatározó részét képezik, az egészségügytől kezdve a gazdasági-, ipari tevékenységeken keresztül egészen a szabadidő eltöltéséig. Valamint Magyarország számos szépségét köszönheti vizeinek pl.: Balaton, Hévíz, Duna-kanyar… stb. Ezért is, mint minden más környezeti elem védelme, a víz és élővilágának megóvása is különösen fontos. E cél érdekében számos irányelv, határozat, terv született, amelyek nem csak Magyarországon hatályosak. Egyik legelterjedtebb ilyen irányelv az EU Víz Keretirányelv (VKI). 2000. december 22től érvényes és 2006-ban hozták nyilvánosságra az ütemtervét és munkaprogramját. Ez egy olyan egységes vízvédelmi politika, amely az országhatárokon túlnyúlva a vízgyűjtőkön való koordinált vízgazdálkodást segíti elő. Irányt ad a Tagállamoknak a vizeik megóvásához, azonban ezeket az irányelveket saját maguk dolgozzák ki az adottságuknak megfelelően. Fő célja a felszíni és felszín alatti vizeink jó ökológiai és kémiai állapotának elérése 2015-re. [1] Azonban ebből szinte csak az évet értük el, hiszen hazánkban a közepes vagy annál rosszabb minőségű felszíni víztestek aránya 70-80 %; a vízfolyások 8%-a az állóvizek 18%-a érte el a jó ökológiai állapotot. A felszín alatti vizeink esetében 68%-a érte el a VKI szerinti jó állapotot. Viszont pozitív változás, hogy a nagy tavaink (Balaton, Tisza-tó, Fertő-tó, Velencei-tó) ökológiai állapotuk javult, Balaton vize elérte a kiváló minősítést. [2] Az említett vízminőségi állapotok meghatározását is előírja a VKI (régebbi szabvány szerinti osztályozás):
I. osztály - kiváló víz: a vízi közösséget és élőhelyeiket értékelve enyhe vagy nem kimutatható emberi hatás. A biota természete (összetétele és diverzitása) és státusza (produktivitás) azt tükrözi, hogy természetes társulásról van szó és az élőhely érintetlen. Gyakorlatilag a természetes állapot. II. osztály - jó víz: a közösség és élőhelyén kimutatható, de enyhe zavaró hatás, a biota a zavarás hatásait mutatja, de a vizes élőhely természetes regenerációs képességét nem veszítette el, így a közösség és az élőhely csak enyhe módosulást mutat a természetes állapotokhoz képest. Biológiailag hasznosítható tápanyagokkal és külső szennyező forrásokkal kismértékben terhelt víz. III. osztály - tűrhető víz: a közösség és élőhelyén kimutatható, de enyhe a zavaró hatás, a biota a zavarás hatásait mutatja, de a vizes élőhely természetes regenerációs képességét nem veszítette el, így a közösség és az élőhely csak enyhe módosulást mutat a természetes állapotokhoz képest. Mérsékelten szennyezett, eutrofizálódást eredményezhető mértékben tartalmaz szerves és szervetlen tápanyagokat. IV. osztály - szennyezet víz: a közösség és élőhely súlyos módosulást mutat, a közösség elég nagy módosulást mutat a zavarás mentes várható természetes közösségekhez képest. Nagy mennyiségben tartalmaz szennyezőanyagot és szennyvízbaktériumokat.
4
V. osztály - erősen szennyezett víz: csak néhány stressz hatást szélsőségese elviselő szervezetet lehet kimutatni, vagy az illető vizes élőhelyen kimutatható élő szervezet nincs. Erősen terhelt, esetenként toxikus jellegű víz. [3]
Az osztályba soroláshoz az alábbiakat vizsgálják meg: A. B. C. D. E.
Oxigénháztartás (KOI, oldott oxigén) Tápanyagháztartás (PO4 3-, NH4 +, NO3 -, NO2 -, klorofill-a) Mikrobiológiai jellemzők (coliformszám) Mikroszennyezők és toxicitás (szerves és szervetlen mikroszennyezők) Egyéb jellemzők (pH, fajlagos vezetőképesség..stb)
Ezekhez a vizsgálatokhoz víztestek szerinti határértéket szab meg a VKI, ami alapján a víztesteket besorolják. A besorolás a kapott legrosszabb érték alapján történik. [4] A VKI fő célkitűzésén belül kitér az alábbi pontokra is:
vizekkel kapcsolatban lévő ökoszisztémák védelme, állapotuk javítása Fenntartható vízhasználat elősegítése szennyezőanyagok kibocsátásának csökkentésével a vízminőség javítása felszín alatti vizek szennyezésének fokozatos csökkentése, és további szennyeződésének megakadályozása árvizek és aszályok hatásának mérsékelése
A VKI bevezette a 3 lépcsős monitoring rendszert: feltáró, operatív, vizsgálati monitoring. A Víz Keretirányelv egyik terve a Vízgyűjtő-gazdálkodás Terv, amely magában foglalja a vizeket érintő antropogén hatásokat és beavatkozásokat, valamint számos vízgazdálkodási tevékenység megszüntetését, ill. csökkentését is felveti. Duna esetében ez két részben készült el: az ún.: „A” rész átfogó információkat tartalmaz a kijelölt területekre, míg az ún.: „B” rész Magyarország részletes terve. [1]
5
2. Felszín alatti vizek Magyarország földtani felépítéséből és medencejellegéből adódóan gazdag felszín alatti vizekben, valamint Európa országai közül gyógyvizekben az egyik leggazdagabb.
2.1. Talajvíz A talajvíz a legfelső vízzáró rétege felett elhelyezkedő víztest, amely átlagosan 3-6 m mélyen található azonban ez a terület adottságaitól eltérhet így a folyók árterén 1-2 m, dombhatárokon 8-10 m mélyen is lehetnek. Dombságokon és hegységeken nincs egységes talajvíztükör. A talajvíztükör a csapadék mennyiségétől függően változik, az alföldi területeken belvízelöntéseket is okozhat. Régebben a talajvizeink ivóvízként is szolgált mára már azonban olyan mértékben szennyezettek (főként nitráttal), hogy ivásra már csak nagyon kis hányaduk alkalmas.
2.2. Rétegvíz Rétegvíznek a két vízzáró réteg közötti víztartó rétegben elhelyezkedő vizet tekintik. Magyarországon a rétegvizek elsősorban a csapadékvízből és talajvízből származnak, kisebb hányadát adják a nagyobb mélységben elhelyezkedő vizeink, ill. a juvenilis vizeink. Hőmérsékletük általában 15-20 ◦C. Felszínre hozatalát fúrásokkal oldják meg, artézi kutakat létrehozva; Magyarországon az ilyen kutak száma 50 ezer felett van. A rétegvizet felhasználás előtt gondosan elemezni kell, mivel nem minden természetes víz egészséges. Az Alföldön leginkább a magas arzéntartalma okoz gondot. A túlzott kitermelés viszont a rétegvizeink szintjének csökkentéséhez vezet.
2.3. Hévíz A 40-90 °C-os rétegvizet hévíznek nevezzük. Magyarországon a felszín felé áramló hő világviszonylathoz mérve másfélszer több, így a magyar hévízkészlet igen jelentős. Hazánkban a leghíresebb a róla elnevezet Hévíz, illetve Tapolcán és Budapesten is található hévíz.
2.4. Ásvány és gyógyvizek Azokat a rétegvizeket, amelyek jelentős mennyiségben tartalmaznak értékes ásványi anyagokat valamint az ásványi sótartalmuk meghaladja a 1000 mg/l-t, ásvány- és gyógyvizeknek tekintjük. Ilyenek a szénsavas, vasas, timsós, jódos és kénes vizek. Az ásvány és gyógyvizek gyógyászati célokra rendkívül alkalmasak, gyakran ajánlják különböző egészségügyi problémákra. Hazánk e téren is büszkélkedhet. Fő ásványvíz lelőhelyeink: Kékkút, Balf. A gyógyvizeink fő lelőhelyei: Hajdúszoboszló, Hévíz, Sárvár, Zalakaros, Egerszalók, budai fürdők.
2.5. Karsztvizek A mészkőhegyek alatt húzódó felszín alatti vizek a karszt vizek. Magyarországon a hegyvidékeknek csak a felén található karsztos kőzetek. A törések és a szénsavas víz oldó hatása által a karsztosodási folyamatokban keltkezet hasadékokban és 6
üregekben a víz jól tud terjedni. A karsztvizek utánpótlásában a csapadék jelentős szerepet játszik, mivel az ilyen jellegű kőzetekben a csapadék gyorsan és könnyen beszivárog. A karsztvizek ivó- és ipari víz felhasználásra is fontosak. Legnagyobb veszélyt a bányászat jelentette számukra, pl.: a budapesti termálkarsztoknak az eocén bányák víztelenítése miatt csökkent a forrásuk hőfoka és vízszintjük. Bányák bezárásával a probléma megoldódott.
2.6. Felszín alatti vizek vízgazdálkodása A felszín alatti vizek vízháztartását, vízszintingadozását és nyomásviszonyát több dolog is befolyásolják úgy, mint a hidrometeorológiai feltételek, beszivárgás, utánpótlás és a vízkitermelés. Magyarországon a 80-as években alakult ki olyan helyzet, ami jelentős hiányt okozott a felszínalatti vízháztartásban. Az akkori szárazsághoz hozzájárult a nagymértékű felszín alatti vízkitermelés is valamint az utánpótlás is visszaesett. Azóta a felszín alatti vízkitermelés 50%-al csökkent, elsősorban a magas árak miatt. A legnagyobb csökkenés a karsztvíz kitermelésben volt, a 80-as évekhez képest egyharmadra esett vissza a kitermelésük; erre a csökkenésre nagy szükség volt ugyanis a vízkivétel duplája volt a vízutánpótlásnak. Hazánkban jelenleg a napi felszín alatti vízkitermelés átlagban: 2, 7 millió m 3 víz, a következő elosztásban: - fele rétegvíz - harmada parti szűrésű víz - hatoda karsztvíz - huszada talajvíz Ivóvízként a felszín alatti vízkészleteink legnagyobb része főként rétegvizeknél megfelelő vízkezelési eljárással, máshol csak fertőtlenítéssel használható fel. Magyarországon jelenleg 1740 közcélú felszín alatti ivóvízbázis található (felszíni vizeink közül 16 olyan vízbázis van, amelyek ivóvízként felhasználhatóak). Az ivóvíz minőségéről a 201/2001. (X. 25.) Krom. rendelet szól az Európai Uniónak megfelelő határértékekkel; ami értékek a vízcsapból kifolyó vizekre vonatkozik. Ez mellett miniszteri rendeletben szerepeltetik a felszín alatti víz és földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékeket és rájuk vonatkozó szennyezettségi határértékeket. Az ásvány- és gyógyvizek, ill. üdítőként szolgáltatott vizekre is meghatározott előírások vonatkoznak. Elismert gyógyvizek csak azok a vizek lehetnek, amelyeknél a gyógyhatást orvosi vizsgálatok bizonyítják. Erre a minősítésre az eredetüknél szennyezetlen vizeket, védett vizeknél az 1 g/l összes ásványanyagtartalmat vagy 0,5-1,0 g/l ásványanyag tartalmat, ill. valamely biológiai aktív anyag megadott határérték feletti koncentrációját vizsgálják.
2.7. Felszín alatti vizek védelme A felszín alatti vizek számos szennyező forrásoknak vannak kitéve, amelyek a felszínről is belekerülhetnek. A felszínről érkező szennyeződésekkel szembeni védelmet az Ivóvízbázis-védelmi Program írja elő. A leggyakoribb felszínről érkező szennyezés a nitrát szennyezés és az ebből adódó felszíni alatti vizek nitrátosodása. 7
A nitrát leginkább a csatornázatlanság és a trágya-, műtrágya használata során kerülhet a felszín alá. A magyar ivóvíz szabvány jelenleg 50 mg/l nitrát koncentrációt ír elő. Sajnos azonban így is előfordulnak, olyan területeink ahol a felszín alatti vizeink meghaladják ezt a határértéket. Sekélyebb rétegeknél vett víz mintákból helyenként növény védőszerek maradványait, ipari szennyező források közelében nehézfémeket is kimutattak. Azonban fontos megjegyezni, hogy a bekerülő szennyeződéseket, illetve a természetes eredetű szennyezések hatásait nagyban befolyásolják az adott terület geológiai adottságai. Magyarországon az EU irányelveinek megfelelően a környezetvédelmi és vízgazdálkodási szabályozás meghatározza a felszín alatti vizek védelmét a szennyezésekkel szemben: különböző érzékenységű területeket jelöl ki, amelyeken a kockázatot jelentő anyagokat a területek érzékenységének megfelelően kell kezelni. A felszín alatti vizeknél nemcsak a védelméről kell gondoskodni, hanem az ivóvízbázisok, ásvány- és gyógyvizek biztonságos elhelyezéséről is. Erre a célra védőidomokat és védőterületeket jelöltek ki, amelyeknél az adott zónában különböző mértékben kell korlátozni a felszín alatti vizek szennyező tevékenységét. Valamint megfigyelő rendszereket is alakítottak ki, amelyek a vízminőség és az azt befolyásoló hidraulikai feltételek megváltozását azonnal jelzik. [2] [5] [6]
8
3. Felszíni vizek 3.1. Folyók 3.1.1.
Duna
Európa második leghosszabb folyója. Eredetét a Fekete-erdőből származtatják, azonban ezzel kapcsolatban számos vita született. A Duna két folyó összefolyásából ered. Ez a két folyó a Brigach és Breg folyó amelyek Donaueschingen városnál érnek össze, és onnantól kezdve egy folyóként a Duna néven folynak tovább (1. kép). A Brigach folyó egy St. Georgen nevű településről (egy parasztház pincéjéből) ered, ami a Fekete-erdőben található. Donaueschingent elérve felszín alatt folyik viszont a városban található donaueschingeni kastélypark udvarában újra látható a felszínen is. A 15. századtól ezért úgy vélték, hogy itt, a kastély udvarában van a Duna forrása, és a felszínre bukkanás helyén turista látványosságot alakítottak ki (2. kép). Ennek a látványosságnak köszönhető a félrevezetés miszerint ez a Duna forrása. A másik forrása a Dunának a Breg folyó, ami szintén a Fekete-erdőből ered. Mivel ez hosszabb és nagyobb vízhozamú ezért sokan ezt tartják ténylegesen a Duna forrásának. A Duna szószerinti és valódi (földrajzi és hidrológia) értelemben vett forrása kevésbé turista csalogató. [7] [8]
1. kép: Breg és Brigach összefolyása, Duna eredete
9
2. kép: Duna-forrás A Duna teljes hossza: 2860 km, amelyből magyarországi hossza: 417 km. Magyarország egész területe a folyó vízgyűjtő területén helyezkedik el. A Duna földrajzilag eltérő jellegű területeket érint így vízfolyása is eltérő. Ebből adódóan nehéz általános vízrajzi adatokat megadni így a fővárosunknál mért adatokat közlöm. Budapesten 350 méter a szélessége, mélysége pedig 3-10 méter közötti is lehet; átlagos sebessége fél méter másodpercenként, ami árvízkor akár két és fél méter is lehet. 2016. április 24. adatok alapján budapesti vízhőmérséklet: 14 °C. Vízállása: 224 cm; előtte való nap reggeli: 251 cm és esti: 234 cm; ez hatalmas változás ennyi idő alatt, ami érdekes módon csak a magyarországi szakaszra volt jellemző. Vízszint ingadozása látványos, amiben szabályszerűség is megfigyelhető. Évszaknak megfelelően magyarországi szakaszán két árvize van: tavaszi jeges árvíz és a kora nyári zöldár, mindkettőnek az oka az Alpokban a hóolvadás és a lehulló csapadék. Az árvíz elleni védelem Magyarországon is jelentős. A nyári nagy szárasságok idején azonban alacsony vízállást is észlelhetünk, aminek oka a csapadék nélküli időszak és erős párolgás. Amely szintén gondod okozhat, főként a gazdaságban. [9] [10] Duna szinte az egyetlen olyan folyó, amely ilyen sok országon (10 országon keresztül) és nemzeten át folyik. Gazdag állat és növényvilággal rendelkezik, amit sikerült mind máig megőrizni a durva beavatkozások ellenére is. Ennek érdekében a Duna mentén számos területet vontak védettség alá, és a legtöbb országában azonos természetvédelmi irányelvek érvényesek. A VKI kívül fontos egyezmény a DANUBEPARKS, ami a Duna menti Védett Területek Hálózatát jelenti. Ez a hálózat segítséget ad az élővilág megóvásához és a védett területek intenzív együttműködéséhez ad kereket pl.: tapasztalatok cseréje, nemzetközi stratégiák fejlesztése… stb. Ennek a hálózatnak természetesen hazánk is tagja, a Duna-Dráva 10
Nemzeti Parkkal és a Duna-Ipoly Nemzeti Parkkal. A Duna mentén összesen 12 nemzeti park található, amely mint tajga a DANUBEPARKS-nak. [11] A Duna mentén számos tevékenység folyik az ipartól kezdve a halászaton át a fürdőzésig. Az ÁNTSZ alapján a legtöbb magyarországi dunai strand megfelelő, ill. kiváló állapotban van. Az 3. képen is látható, hogy az ország déli részén a nagyobb ipari területeken már átfolyva csak megfelelő (sárga színű jelzés) minősítésű a fürdőző helyek, azonban így is engedélyezett a fürdőzés azokon a strandokon. Az északi területeken viszont kiváló (zöld színű jelzés) a strandok minősítése (2015. augusztusszeptemberi mérések alapján). Duna vízét közlekedésre is használják, jelentős a gazdasági életben a teherfuvarozás, főként az olcsósága miatt. A folyó halászatra is alkalmas, bár mai napra a halászat lényegesen csökkent, azonban gyakran látni hobbi, ill. kereskedelmi célú halászatot a Duna mentén.
3. kép: Természetes fürdőhelyeink minősége A Duna útja végén több ágra szakad, és a Fekete-tengerbe ömlik. Ezt a szakaszt nevezik Duna-deltának, ami szintén bővelkedik természeti szépségekben
11
3.1.2.
Tisza
A Tisza a Duna egyik mellékfolyója, szintén több országon keresztül halad (Ukrajna, Románia, Magyarország, Szlovákia, Szerbia) hazánkat is érintve. A Tisza is két forrásból ered: Fekete-Tisza és Fehér-Tisza; amelyek a Máramarosi-havasokban található 1886 m magasságban (4. kép). Azonban a Fekete-Tiszát tekintik a Tisza forrásának és 965 km-es hosszát is innen mérik. Titnél (Szerbia, Vajdaság közepe) ömlik a Dunába.
4. kép: Fekete-Tisza és Fehér-Tisza összefolyása A magyarországi 597 km-es szakaszát három részre tagolják. A Felső-Tisza szakaszhoz az országhatár és Tokaj, a Közép-Tisza részhez a Tokaj és Tiszazug, ill. az Alsó-Tisza részhez a Tiszazug és a déli országhatár tartozik. A Bereg- Szatmárisíkságon ahol átlépi az országhatárt kanyarogva feltöltő jellegű, ezután a Szamostól Tokajig terjedő szakaszon már az esésnövekedés miatt kanyarogva bevágó jellegű és erodálja a partot. Bodrogot elérve Kisköréig a Tisza szakasza újra feltöltő jellegű lesz, a Sajó-Hernád által szállított hordalékát csak fokozatosan tudja feldolgozni. A kiskörei duzzasztómű hatására fokozódik a feltöltő tevékenység és Szegedig ismét kanyarogva bevágódó jellegű. Medre itt fokozatosan kimélyül és vízszintje is csökken. Középvízi mederszélessége 191-236 m közötti. Árvízi víztükre Szegednél 350 m, Tiszadorogmánál 6,7 km széles is lehet. Az árvíz minden évben jelentős károkat okoz a magyarországi szakaszon. Különböző gátakkal, parti sávok erősítésével védekeznek az árvizek ellen, azonban szinte minden évben valamelyik gát átszakad és javításra szorul. 12
A Tisza számos más mellékfolyótól kaphat vízutánpótlást, Magyarországon: Túr, Szamos, Kraszna, Lónyai-főcsatorna, Keleti-főcsatorna, Bodrog, Sajó, Zagyva, Körösök, Maros. [12] [13] 2016. április 24-ei mérések alapján az akkori vízhőmérséklet magyarországi szakaszán 11-16 ◦C. Élővilágát tekintve igen változatos, ami szerencsére a durva folyószabályozás ellenére az Alföldi részen megmaradt. Legismertebb és legjelentősebb érétke a tiszavirág, aminek látványos rajzása az utóbbi évtizedben emelkedett. A Tisza élővilága jelentős ökológiai folyosóként működik, ez mellett meghatározza Magyarország tájképét is. További megóvása érdekében számos területét védetté nyilvánították. Ennek ellenére sajnos a Tájvédelmi Körzet területén a mellékfolyókból szennyezés éri a Tiszát. Legjelentősebb szennyezés a szolnoki vegyi üzemnél, a Gerje-Perje és Körös-ér torkolatánál éri, ahol halélettani szempontból a folyó vize I-II. osztályú. A vízminősége azonban javulást mutat, a csökkenő szennyezőanyag kibocsátásnak köszönhető. A Tiszán a halászaton kívül fürdőzésre is alkalmas területeket alakítottak ki. Ezeknek a fürdőhelyeknek a vízminősége megfelelő vagy kiváló. A Tisza mentén az északi érszén több a kiváló vízminősítésű strand a déli országrészhez képest, ahol inkább a megfelelő minősítésűek vannak többségben (3. kép).
13
3.2. Tavak 3.2.1.
Balaton
A Dunántúl közepén található. Felülete: 600 km2; hossza: 78 km (partvonala a kikötőkkel és mólókkal 235 km hosszú); átlagos szélessége: 7,7 km; víztömege: 2 milliárd m3; átlagos mélysége 3,3 m. Ezekkel az adatokkal Közép-Európa legnagyobb tava. Vízgyűjtő területe: 5775 km2. Víztere négy medencére osztható: Keszthelyi, Szigligeti, Szemesi és Siófoki. Hazánk egyik fő turisztikai központja. Közkedveltségét a természeti szépségének is köszönheti, valamint annak is, hogy az ország legkiegyensúlyozottabb éghajlatú területén található és a Bakony és az Alpok közelsége miatt az ország legtisztább területén fekszik. A víz hőmérséklete gyorsan tudja követni a levegő hőmérsékletét, legmagasabb júliusban szokott lenni, akár a 23-25 ◦C-ot is elérheti. Telente általában befagy, a kialakuló jégvastagsága: 20-25 cm (1928-29 telén 70 cm-t is elérte). A napsütéses órák száma 2000 órát is meghaladhatja. A Zala folyó az egyik fő táplálója, míg a vízfelesleget a Sió-csatornába vezetik le. [15] Balatoni tevékenységek egyik meghatározója a turizmus kielégítése, ezért a vízkészlet gazdálkodás is az üdülési vízhasználatot és a kommunális vízigényt tartja szemelőt. A Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatósághoz tartozik a tó vízkészletgazdálkodása. A Balaton vízminősége nyugatról keletre medencénként változik, keleti medencében kedvezőbb a vízminőség. A különbséget leginkább az eltérő algásodás okozza. A Zalából növényi tápanyag kedvezőtlenül befolyásolja a tó állapotát. Azonban a tó minősége különböző vízhasználatra alkalmas pl.: horgászat, fürdőzés. A Balaton vize fürdőzésre 121 strandon kiválóan alkalmas, 21 strandon megfelelő. (2014. augusztus 4-szeptember 15. között az ÁNTSZ vizsgálata alapján). Mára szerencsére a strandokból származó bakteriális szennyezettség megszűnt (3. kép). A balatoni vízkészlet állapota a hidrometeorológiai helyezettől függ. Vízutánpótlását a vízgyűjtő területére hulló csapadék befolyásolja, mivel vízutánpótlása csak a felszíni vizek vízhozamától függ. [16] A vízszint szabályozása már évekre visszanyúlik. 1977-ben bevezetett rend alapján az éves vízszintet 70-100 cm (1997-től 110 cm-ig) között kell tartani. A tó vízszintjét a Siófokon lévő vízmérce „0” cm pontjához viszonyítják. Ha az előírt 110 cm-t meghaladja a vízszint, akkor a siófoki zsilipen keresztül szabályozni tudják, ezzel elkerülve, hogy a part menti területeket elárassza. A zsilipen keresztüli szabályozásra 2005. óta egyre többször szükség van. Mesterséges vízszintszabályozás mellett természetes csökkenés is megfigyelhető. A nyári párolgás miatt a napi vízszint csökkenés akár 1 cm is lehet, ami 6 000 000 m3 víz elpárolgása naponta. A déli part jobban ki van téve a vízszint ingadozásoknak: áradás esetén a déli part veszélyeztetettebb és az alacsony vízállás is a déli parton lévő sekély medernél fekvő településeket súlyosabban érintheti. 14
2004-ben is ilyen jelenség volt tapasztalható, az aszályos éveket követően az előírt alsó vízszint határ alá süllyedt a vízszint és a víz a mederben visszahúzódott, annak ellenére, hogy a zsilipet 2000 óta nem nyitották ki. Ennek oka, hogy a Balaton vízutánpótlását elsősorban a csapadék mennyisége határozza meg és az aszályos években a befolyó vizek mennyisége kritikusan lecsökkent. [17]
3.2.1.1. Kis-Balaton Balaton mellett fontos megemlíteni a Kis-Balatont is. Sajnos jelentős negatív változásokon ment keresztül az elmúlt években, évtizedekben. Hajdanán a Balaton öble volt, a XVIII. század végéig nem is tartották külön résznek a Kis-Balatont. A Balatonhoz egy 3 km széles csatorna kötötte addig, amíg a Zala folyó a hordalékával feltöltötte. Feltöltés után a Kis-Balaton lett az ország egyik legnagyobb mocsara. Az elszakadáshoz a Sió-zsilip alkalmazása és a vasútvonal miatti part szabályozási munkák is hozzájárultak; ugyanis ezek miatt a Kis-Balaton magasabban fekvő részei csak akkor kaptak vizet, ha a Zala kiáradt. 1920-as években azonban ezt a vízforrást is elvették a Kis-Balatontól mivel a Zala mentén árvízvédelmi töltést építettek. Ezeken felül a területen történ egyéb szabályozások (pl.: mezőgazdaság miatt) is hozzájárultak a jelenlegi állapotához. Ezek a folyamatok azonban a Balatonra is negatívan hatottak, mivel így a tó elvesztette szűrő rendszerét és ezáltal fokozatosan és gyorsan romlott a vízminősége. Az 5. képen látható a Balaton jelenlegi és régebbi (1910-es évek) térképi ábrázolása. Ezen szemmel látható, hogy a jelenlegi kis-balatoni rész sokkal keskenyebb lett.
5. kép: A Balaton jelenlegi és régebbi képe A Kis-Balaton teljes eltűnésének megelőzésért a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság kidolgozták a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszert (1970.). Céljai között van a Kis-Balaton mesterséges elárasztása és a mocsárvilág rehabilitációja. A mocsárrekonstrukciós munkálatoknak köszönhetően ez a terület már gazdag élővilággal rendelkezik és kedvező szaporodási és táplálkozási lehetőségeket kínál. A Kis-Balaton 1951-től természetvédelmi terület és 1979 óta, mint nagy kiterjedésű vizes élőhely a Ramsari egyezmény védelmét élvezi. A terület megóvása érdekében a Kányavári sziget szabadon látogatható viszont a többi területe csak engedéllyel, szakvezetővel tekinthető meg. [18]
15
3.2.2.
Fertő-tó
A Fertő-tó Magyarország északnyugati- határán fekszik úgy, hogy nagyobbik része átnyúlik Ausztriába (6. kép). Így a két ország osztozik a tó szépségén, hazánkban a Fertő-Hansági Nemzeti Parkhoz, az osztrákoknál pedig a Neusiedler See-Seewinkel Nemzeti Parkhoz tartozik. A Fertő-táj a Fertő-tóval együtt a világörökség része. A Fertő-tó a Közép-Európa harmadik (egész Európát tekintve az ötödik) legnagyobb tava.
6. kép: Fertő-tó Az átlagos mélysége az 1 métert sem ér el így nagyon sekélynek tekinthető. Mederfeneke lapos, vízszintes, közepe táján lehet kisebb mélyülést (50-60 cm) tapasztalni. Hidrológiai és geológiai adottságokból kifolyólag magas a sótartalma, aminek változása évszakfüggő: nyáron a 2000 g/m 3-t is eléri. Kationok közül jelentős a nátrium, magnézium; anionok közül a hidrogén-karbonátok, szulfátok és kloridok. Kémhatása lúgos, amit elsősorban a tó vízének erős alkáli jellege okozza; pH értéke 8,0 feletti. A tóban található nátrium nátrium-hidrogénkarbonátként van jelen így elterjed elnevezése lett a „szikes-tó” és a „szóda-tó”. Lebegőanyag tartalma állandóan felkeveredik így kémiai oxigénigénye magas. A Fertő-tó oxigéntartalmat tekintve nem egységes. Ez alapján két területre lehet osztani a tavat: nyíltvizű tófelületre, ami opálos színű az előnyös oxigénviszonyok és csekély szerves anyag terhelések miatt. A másik terület a nádövezet, csatornák és a belső tavak területe, amely mélybarna színű a kioldott huminsavaktól. A nádasba zárt, belső tavak csak az elnádasodott csatornákon és magán a nádason keresztül van minimális vízkémiai kapcsolatban a nyílt vízi résszel. Nagyobb mennyiségben található olyan iszap, ami leülepedett, de még laza állapotban van; ennek átlagos vastagsága Magyarországon 60 cm, Ausztriában 30 cm. A tó vízháztartását alapvetően a tóra eső csapadék és párolgása határozza meg, míg a befolyó vízhozam és levezetett víz mennyiség a vízháztartásában elenyésző szerepű. 16
1910 óta a Fertő-tó vízállása mesterséges beavatkozások hatására alakul. A Fertő-tó szintén kedvelt turista útvonal, bár kevesebb fürdőhellyel rendelkezik, mint például a Balaton. Egész tavon összesen csak nyolc fürdőzésre kialakított területet lehet találni, amelyekből hét Ausztriában, egy Magyarországon (Fertőrákoson) van. Már 1816-ban felfedezték, hogy a vízminőségnek, sótartalomnak és az iszap különleges fizikai-kémiai tulajdonságainak köszönhetően a tó vízét gyógyászati célra is fel lehet használni. [19]
3.2.3.
Szelidi-tó
A Szelidi-tó fenti tavakkal ellentétben kevésbé ismert, de a helybéliek kedvelt kiránduló, nyaraló helye. Kalocsai síkságon helyezkedik el, a Duna-völgy alföldi szakaszán (7. kép).
7. kép: Szelidi-tó elhelyezkedése Magyarországon Régebben ez a rész is a Duna árteréhez tartozott, a tó medrét a Duna mélyítette ki évezredekkel ezelőtt. Ezen a részen húzódott az ún. Kalocsai-terasz, ami a Duna ártéri szintje volt. Ebben a teraszban morotvák mélyedtek, amelyekből tavak alakultak ki, köztük a Szelidi-tó is. A Duna szabályozásával azonban megszűnt a víz utánpótlás a tavakban és mára már csak a Szelidi-tó maradt vissza. A tó kiszáradását elkerülve a Kékesi-réti belvízelvezető csatornán keresztül megfelelő mennyiségű vizet kaphat. Hossza: 4 km, átlagos szélessége: 150-200 m között mozog, víz hőmérséklete nyáron akár 28 ◦C-ot is elérheti. (8. kép) A Szelidi-tó egy fő jellemzője, hogy vize bársonyos jellegű. Vize szikes (ún. konyhasós szikes víz), ionösszetételét tekintve, Na+, HCO3- és Cl- ionok a jellemzőek. Erősen 17
lúgos kémhatású. A vízben lévő lebegő szerves oldott anyagok hatására színes sötét. A Kékesi-réti csatornán bevezető vízzel nem csak a vízmennyiséget, hanem szükség esetén a sótartalma is tudják biztosítani. Nátrium- magnézium-karbonát és nátriumjodid is található a vízben, ami a talajból oldódik ki, ez miatt a középkorban sebgyógyászatra is használták, ma azonban nem minősítették még gyógyvíznek; viszont ajánlják a vízét idegrendszeri, hormonális és reumatikus panaszok kezelésére. Nyaranta a tó hőmérséklete rétegződve alakul ki, felülről lefelé haladva méterenként egy fokkal csökken a hőmérséklet. Sajátos ionösszetétele mellett az időszakos hő és kémiai rétegződések, a víz alatti fény és oxigénviszonyok olyan jellegzetességet ad a tónak, ami hazánkban egyedülálló. Mindezek a tó viszonylagos mélységégére vezethetőek vissza valamint arra, hogy a medre olyan keskeny, hogy nem keveri fel a szél könnyen a vizet. A Szelidi-tó 1976-tól természetvédelmi terület, védetté nyilvánításának egyik fő oka a tóban lévő algafajok. Legnagyobb tömegben a nitrogénmegkötő kékalga van jelen, ezen felül számos moszat és plankton faj is megtalálható a tóban. A víz öntisztításában nagyon fontos szerepet játszik a nád, mivel sok nitrogént és foszfort képes megkötni, valamint számos élőlény számára ad otthont. A part mentén a nádasok mellett még keskenylevelű gyékény is előfordul. A tó számos halfajnak is megfelelő életteret kínál, ami viszont a horgászokat is vonzza. Szelidi-tó mentén található a 2400 m-es Kékmoszat-tanösvény. A tanösvényt bejárva mindent meg lehet tudni a tó keletkezéséről, minőségéről és a környék természeti értékeiről, állat és növényvilágáról.
8. kép: Szelidi-tó
18
4. Összegzés Magyarországról elmondható, hogy nagyon sok szabályozás vonatkozik a vizeink használatára. Ezek szigorú előírásokat adnak meg mind a felszíni és felszín alatti vizeink használatához. Felszín alatti vizeink minősége és mennyisége sajnos az utóbbi évtizedekben csökkent, míg a felszíni vizeink állapota jónak, ill. kiválónak mondható. A felszín alatti vizek változásnak okai elsősorban az antropogén kitermelés és szennyezés. Felszíni vizeink bár kedvező helyzetben vannak, tanulmányom írása utána úgy vélem, hogy ennek fő oka a turizmus és egyéb közkedvelt tevékenységek (pl.: horgászat, szabadidő eltöltése). Vagyis a védelmük gondolati hátterében elsősorban nem a természeti érték megóvása áll, hanem az, hogy azért óvják felszíni vizeinket, mert ezzel növelik hazánk turisztikai és gazdasági forgalmát. Ezt a jelenségek leginkább a Balaton és Duna esetében figyelhettem meg. Ugyanis minőségi állapotukról nehezen és több helyről találtam adatokat, mivel legtöbb megtalált forrás tartalma inkább csak a szabadidő eltöltésére irányult, pl.: hajózási, szállási tanácsok; turista útvonalak...stb. Bár eredményét tekintve a fő cél a felszíni víztestek állapotának megőrzése, környezet barátiabb szemlélet és hosszabb távon fenntarthatóbb lenne, ha mint természeti értéként gondolnánk és óvnának vizeink állapotát.
19
Irodalomjegyzék 1. Somogyi Viola, Pannon Egyetem egyetemi tanársegéd, Magyarország környezeti állapota 2. Nemzeti-Környzetvédelmi-Program_határozati-javaslat 2015 3. https://hidrobiologia.files.wordpress.com/2008/10/biol-vizm-02.pdf 4. http://www.sze.hu/~zseniani/KM011_1_vizvedelem/oraianyagok_ppt/vizvedele m_03_2016.pdf 5. http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0032_termeszetvedelem/ch1 3s07.html 6. http://www.kvvm.hu/szakmai/karmentes/kiadvanyok/fav/favm/favm02.htm 7. http://octo.blog.hu/2010/06/09/hol_van_a_duna_valodi_forrasa 8. http://www.szatmar.ro/Ahonnan_a_Duna_ered/hirek/39286 9. https://www.vizugy.hu/index.php?module=content&programelemid=10&id=33& page=1 10. http://vizallasjelentes.hu/duna/vizugyi_adatok.html 11. http://www.danubeparks.org/files/186_HungarianVersion.pdf 12. https://www.vizugy.hu/index.php?module=content&programelemid=40 13. http://www.umann.com/vizitura/tisza/ 14. http://www.hnp.hu/hu/szervezeti-egyseg/termeszetvedelem/oldal/a-tisza-folyomint-elohely 15. https://www.vizugy.hu/index.php?module=content&programelemid=42 16. http://www.kvvm.hu/szakmai/balaton/lang_hu/balweb.htm 17. http://www.kvvm.hu/szakmai/balaton/lang_hu/vizszbal.htm 18. http://www.kfki.hu/~kocsonya/tura/Kis-Balaton/ 19. https://www.vizugy.hu/index.php?module=content&programelemid=43 20. http://knp.nemzetipark.gov.hu/?pg=menu_1479 21. http://www.szelidi-to.hu/index.html
20
Képjegyzék 1. kép: Breg és Brigach összefolyása, Duna eredete
9. oldal
2. kép: Duna-forrás
10. oldal
3. kép: Természetes fürdőhelyeink minősége
11. oldal
4. kép: Fekete-Tisza és Fehér-Tisza összefolyása
12. oldal
5. kép: A Balaton jelenlegi és régebbi képe
5. oldal
6. kép: Fertő-tó
16. oldal
7. kép: Szelidi-tó elhelyezkedése Magyarországon
17. oldal
8. kép: Szelidi-tó
18. oldal
21