K Ö ZB E S ZE R Z É S E K T A N Á C S A K Ö ZB E S ZE R Z É S I D Ö N T Ő B I ZO T T S Á G 1024. Budapest, Margit krt. 85. 1525 Postafiók 166. Tel.: 336-7776 Fax: 336-7778
Ikt. sz.: D.861/ 6 /2009.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T-ot. A Döntőbizottság a Jegymester Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (1065 Budapest, Bajcsy-Zs. út 31., képviseli: Komáromi és Körmendi Ügyvédi Iroda, eljáró ügyvéd Dr. Horváth Tamás Vilmos, 1088 Budapest, Baross utca 10. fszt. 3., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet a Madách Színház Nonprofit Kft. (1073 Budapest, Erzsébet krt. 29-33., képviseli.: Dr. Éliás Sára ügyvéd, 1068 Budapest, Rippl Rónai u. II/7., továbbiakban: ajánlatkérő) „Számítógépes (internetes) alapon működő jegy- és bérletértékesítő rendszer működtetéséhez szükséges programcsomag használatba adása és bevezetése” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, helyt ad és megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 252.§-ára tekintettel a Kbt. 58.§ (7) bekezdését. A Döntőbizottság az ajánlatkérőt 500.000,-Ft, (azaz ötszázezer forint) bírsággal sújtja. Kötelezi a Döntőbizottság az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül fizesse meg a Közbeszerzések Tanácsa Magyar Államkincstár (MÁK) 10032000-01720361-00000000 számú számlájára. A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül 150.000,-Ft (azaz százötvenezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg. Ezt meghaladó költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek és újrafelvételi eljárásnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. I N D O K O L Á S: A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, a felek nyilatkozatai, és a tárgyaláson előadottak alapján az alábbi tényállást állapította meg.
2
Ajánlatkérő a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában egyszerű eljárás megindítására ajánlattételi felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 2008. május 9én megjelent 53. számában, 6848/2008 számon. Ajánlatkérő az ajánlattételi felhívás II.1.5.) pontjában a szerződés tárgyát az alábbiak szerint határozta meg: Számítógépes (internetes) alapon működő jegy- és bérletértékesítő hálózathoz történő csatlakozás és számítógépes jegy- és bérletértékesítő rendszer működtetéséhez szükséges programcsomag használatba adása és bevezetése a Madách Színház és az Örkény István Színház részére, a kiépítésre kerülő saját hálózaton belül történő értékesítési folyamat támogatására. A felhívás II.2.1. pontja a szerződés szerinti mennyiséget az alábbiak szerint közölte: 1 db üzemelő jegyértékesítő hálózathoz történő csatlakozás, és 1 db programcsomag használatba adása és bevezetése az ajánlatkérő részére. Az ajánlattételi felhívás III.2.3) pont e) pontjában, a műszaki, illetve szakmai alkalmasság igazolása körében előírta „Céges nyilatkozat a programcsomag megfelelőségéről a vonatkozó és érvényben lévő számviteli és pénzügyi, valamint APEH előírásoknak. Az alkalmasság minimumkövetelményei között e vonatkozásban azt közölte, hogy alkalmatlan az ajánlattevő és a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó, valamint a Kbt. 67.§ (4) bekezdése szerinti szervezet, ha az általa megajánlott programcsomag nem felel meg a szigorú számadású bizonylatok kezelésével, a számlázással, illetve nyugtakészítéssel kapcsolatos és érvényben lévő számviteli és pénzügyi, valamint APEH-előírásoknak. Az ajánlattételi felhívás IV.1.1) pontja szerint az eljárás tárgyalásos, a IV.2.1) pontban bírálati szempontként az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása került megjelölésre a részszempontok és súlyszámok meghatározásával. Az ajánlattételi határidő 2008. május 26. napja, a szerződéskötés tervezett időpontja június 10.-e volt. Az ajánlatkérő a hiánypótlás lehetőségét biztosította. Ajánlatkérő dokumentációt is készített, melyben közölte az ajánlatok tartalmi követelményeivel kapcsolatos részletes előírásait is. A VI. pont a megajánlott szoftver részletes ismertetése cím alatt előírta, hogy az ajánlattevő részletesen ismertesse, illetve tegyen javaslatot, a rendszer működéséhez szükséges hardware egységeket illetően, melyek az ajánlatkérő saját hálózatának a működéséhez szükségesek. A dokumentáció 21/45 oldalának 4. pontja szerint a programcsomag havi díja ne tartalmazza a hőpapiros jegyek és bérletek árát. A dokumentáció 27/45. oldalán az ajánlatkérő megismételte, hogy a programcsomagnak meg kell felelnie a vonatkozó számviteli és pénzügyi előírásoknak, különös tekintettel az adózással és a nyilvántartással, valamint a szigorú számadású bizonylatok kezelésével kapcsolatos valamennyi előírásnak. A programcsomagnak
3
mindenben ki kell elégítenie az érvényben lévő PM és APEH utasításokat és előírásokat is. A dokumentáció 29/45. oldalán a 6. pontban, a jegyek és bérletek megjelenítésével szemben támasztott követelmények között előírta, hogy a rendszer legyen alkalmas az ajánlatkérő által jelenleg is használt BOCA típusú hőpapiros jegynyomtatók használatára. A kinyomtatott jegyek egyedi vonalkódos azonosítóval rendelkezzenek. A vonalkód az alábbi információkat tartalmazza: • Az előadás pontos idejét (év, hónap, nap, kezdési időpont) • Az előadás címét • Az előadás helyszínét (pl. nagyszínpad, vagy studiószínpad) • A jegy árát • A jegy kiadását végző személy kódját. Az ajánlatkérő egyéb közlendő cím alatt, a 31/45. oldalon az alábbi előírások szerepeltek: 1.) ajánlatkérő tájékoztatja az ajánlattevőket, hogy a jelenleg hatályos jogszabályok értelmében a színházjegyek és bérletek értékesítése vonatkozásában nem áll fenn nyugtaadási kötelezettség. Fentiekből következően ajánlatkérő nem fogad el olyan kikötéseket sem az ajánlatban, sem az ajánlat mellékleteként, sem pedig a későbbiekben a szerződés teljesítése során, mely a rendszer működési feltételének a „pénztárgép” bevezetését jelölné meg. A dokumentáció 25/45. oldalán a 2. pont első bekezdése szerint az ajánlatkérő azt a követelményt állította, hogy a rendszer alkalmas legyen jegy-és bérlet előállítására Az ajánlattételi dokumentációt a kérelmező, az Interticket Kft. és az Origo Zrt. vásárolta meg. Az ajánlatkérő 2008. május 15-én helyszíni konzultációt tartott, amelyen az Interticket Kft. vett részt. A 2008. május 26-i ajánlattételi határidőre az Interticket Kft. nyújtott be ajánlatot. Kérelmező 2008. május 28-án nyújtotta be a jogorvoslati kérelmét, amelyben kérte a közbeszerzési eljárás felfüggesztését, a jogsértés megtörténtének megállapítása mellett az ajánlatkérő felhívását a Kbt-nek megfelelő eljárásra, illetve arra az esetre ha az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntését meghozta, kérte annak megsemmisítését. Kérte bírság kiszabását, valamint az eljárás során felmerült költségeinek a megtérítését is. Megsértett jogszabályi rendelkezésként a Kbt. 58.§ (7) bekezdését, a Kbt. 1. § (1) bekezdéséből a verseny tisztaságát, illetőleg a (2) bekezdésben szabályozott esélyegyenlőségi alapelvet, egyenlő bánásmódra vonatkozó követelményt jelölte meg. Kérelmének indokolásául előadta, hogy az ajánlatkérőnek az az előírása, hogy nem fogad el olyan ajánlatot, mely a rendszer működési feltételének a „pénztárgép” bevezetését jelölné meg, az általános forgalmi adóról szóló törvénybe, valamint a nyugta adási kötelezettséget szabályozó 24/1995. (XI.22.) PM rendeletbe ütközik.
4
Álláspontja szerint az eljárásban kizárólag abban az esetben tehető az ajánlatkérői előírásoknak megfelelő, érvényes ajánlat, ha ajánlattevő a jogszabályi rendelkezéseket megsérti. Ajánlatkérő tehát megsértette a Kbt. 58. (7) bekezdését, tekintettel arra, hogy a műszaki előírását oly módon határozta meg, hogy a jogszabályoknak megfelelő ajánlattevőket az ajánlattételi lehetőségből kizárta, valamint megsértette a verseny tisztaságára, az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó alapelvet és az egyenlő bánásmódra vonatkozó követelményt. Előadta, hogy a nyilvánvalóan a jogszabályba ütköző feltételt tartalmazó rendelkezés azzal a céllal került beépítésre a dokumentációba, hogy a kérelmező részvételét lehetetlenné tegyék az eljárásban, mivel az ajánlatkérő előtt ismert volt, hogy a kérelmező által használt és a szükséges hatósági engedélyekkel rendelkező pénztárgéppel nyújtott szolgáltatás a hatályos jogszabályi rendelkezésekben előírt követelmények teljesítésére alkalmas. Csatolta álláspontja alátámasztására az Adó – és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal 400688-0227 számú állásfoglalását és a Hagyományok Háza által lefolytatott közbeszerzési eljárás egyes iratait. Ajánlatkérő észrevételében kérte az álláspontja szerint megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását és a kérelmezőnek a költségek viselésére való kötelezését. Hivatkozott arra, hogy jogszabályi kötelezettség nélkül írta ki a közbeszerzési eljárást figyelemmel arra, hogy a beszerzés értéke nem éri el a Kbt-ben az egyszerű eljárás vonatkozásában meghatározott értékhatárt. Hivatkozott arra, hogy akkor lett volna jogszabálysértő a felhívása, amennyiben előírta volna a pénztárgép alkalmazását annak ellenére, hogy a jogszabály mellékletében, ahol felsorolásra kerülnek azok az adóalanyok, illetve üzletek amelyek kizárólag pénztárgép alkalmazásával tehetnek eleget a nyugtaadási kötelezettségüknek. Előadta, hogy a kérelmező a konzultáción nem vett részt, kérdést nem tett fel és ajánlatot nem nyújtott be, így az eljárása a jóhiszemű joggyakorlás követelményével nem egyeztethető össze. Érdemi álláspontjának alátámasztására csatolta Tóth József igazságügyi szakértő szakvéleményét, amelyben a szakértő kifejtette, hogy az ajánlatkérő által beszerezni kívánt jegyértékesítő rendszer nem számítástechnikai úton állítja elő jegyeket és bérleteket, így arra a 24/1995 (XI.22.) PM rendeletnek a nyomtatványként, nyomdai úton előre előállított nyugtára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, s ebből az következik, hogy a pénztárgép alkalmazása nem kötelező. Hivatkozott arra, hogy amennyiben a jegyről megvan az előírt nyilvántartása, akkor a jogszabályi kötelezettségét teljesítette. A bizonylat-megőrzési szabályoknak pénztárgép-funkció nélkül is eleget lehet tenni, mint ahogy a kérelmező számítógépe is őrzi az adatokat (ez egyébként az elszámolás alapját is képezi) az Örkény István Színháznál működő, pénztárgép nélküli rendszer esetében is. Hivatkozott arra, hogy a 24/1995. (XI.22.) PM rendelet 2008. január 1-től hatályos 3.§ (1) bekezdése a pénztárgép, illetve taxameter kötelező használatáról kimondja, hogy nyugtaadási kötelezettségüket kizárólag pénztárgéppel, taxaméterrel teljesíthetik az 1. számú melléklet szerinti adóalanyok, illetve üzletek. Az 1. számú melléklet pedig a színházakat nem sorolja fel.
5
Előadta, hogy a színházjegy tartalmát és formáját tekintve csak hasonlít a nyugtához, azonban valójában értéket megtestesítő saját kiállítású bizonylat, melynek birtoklása a színházi szolgáltatás igénybevételére, annak lehetőségére jogosít, így annak előállítására és szigorú számadás alá vonására a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény előírásait kell betartani, nem pedig az ÁFA törvény nyugtákra vonatkozó előírásait. A Döntőbizottság 2008. május 29-én kelt D.249/3/2008. számú végzésével a közbeszerzési eljárást felfüggesztette, majd a jogorvoslati eljárás lefolytatását követően a D.249/14/2008. számú határozatban elutasító döntést hozott. A kérelmező a határozat ellen keresetet nyújtott be a Fővárosi Bíróságra, mely a keresetet elutasította. A kérelmező fellebbezést terjesztett elő. A fellebbezés folytán a Fővárosi Ítélőtábla a 3.Kf.27.264/2009/9. számú ítéletében az első fokú bíróság ítéletét megváltoztatta, alperes D.249/14/2008. számú határozatát hatályon kívül helyezte és a Döntőbizottságot új eljárás lefolytatására kötelezte. A jogerős ítélet szerint a Döntőbizottságnak a másodfokú bíróság ítéletének indokolásában kifejtettek szerint kell vizsgálnia a kérelmező jogorvoslati kérelmének az ajánlati kiírást támadó a Kbt. 58.§ (7) bekezdésére és a Kbt. alapelveinek sérelmére hivatkozó kérelmét és aszerint kell a jogsértést megállapítani. A Döntőbizottság D.861/2009. számon az új eljárást megindította. A megismételt eljárásban a kérelmező a jogorvoslati kérelmét fenntartotta és kérte a jogsértés megállapítását és költségeinek megtérítését. Hivatkozott arra is, hogy a dokumentáció több helyen tartalmazta azt is, hogy a jegy előállítására is alkalmasnak kell lennie a programcsomagnak, valamint arra is, hogy az ajánlatkérőnek az a rendelkezése, hogy a vonalkód milyen információkat tartalmazzon, amit a számítógépes rendszerrel nyomtatnak rá a jegyre, nem azt jelentette, hogy kizárólag ez az adattartalom az, amit a számítógépes programnak rá kell nyomtatni a jegyre. Ez csak a vonalkód szerinti információkat tartalmazza. Álláspontja alapvetően az volt, hogy a szó szerinti értelmezés a dokumentáció rendelkezéseinek ellentétben van az ajánlatkérő jelenlegi előadásával is, és meggyőződése és álláspontja az, hogy nem lehetett úgy értelmezni ezt a dokumentációt, hogy az alapján jogszerűen ajánlatot lehessen tenni. Ajánlatkérő a kérelem elutasítását kérte. Előadta, hogy a dokumentációnak az a rendelkezése, hogy az ajánlatkérőnek nem áll fenn nyugtaadási kötelezettsége, hiányos megfogalmazás. Az ajánlatkérő itt azt akarta közölni az ajánlattevőkkel, hogy a jegyek és bérletek értékesítése vonatkozásában külön nyugtaadási kötelezettsége nem áll fenn, tehát a jegy mellé nem kell egy külön elkészített nyugtát adnia. Hivatkozott arra, hogy a színház nyomdai úton állítja elő a jegyet és nem a számítógépes programcsomagtól kéri azt, hogy a jegyet előállítsa. Ez a rendelkezések összességéből egyértelmű. Ugyancsak ezt támasztja alá az ajánlati dokumentáció 29. oldalán az a közlés, hogy a kinyomtatott jegyek egyedi vonalkódos azonosítóval rendelkezzenek és a vonalkód milyen információkat tartalmazzon. Ez a rendelkezés azt jelenti, hogy csak a vonalkódot kell a számítógépes programcsomagnak a jegyekre rátennie és semmi olyan egyéb adatot nem, ami a szigorú számadásra vonatkozó
6
követelményekre történő eleget tételhez szükséges. A szigorú számadásba vonást az ajánlatkérő önmaga végzi el. Tehát a dokumentációból ki lehet olvasni ezt a megoldást, konkrét ilyen rendelkezése nincs ami kimondja azt, hogy nyomdai úton állítja elő, vagy hogy ajánlatkérő vonja szigorú számadás alá a jegyet. A dokumentáció 27. oldalának előírása egy általános felhívás arra nézve, hogy minden hivatkozott jogszabálynak meg kell felelni, és hogy olyan adatokat kell vagy úgy kell kialakítani a számítógépes programot, hogy alkalmazkodjon ezekhez a követelményekhez, ezek alapján teljesíteni tudja az ajánlatkérő a szigorú számadás alá vonást. A kezelés szó ezt jelenti. Előadta, hogy a dokumentáció 25. és a 26. oldalán azért írta elő, hogy a programcsomag legyen alkalmas jegy előállítására, az, hogy Internetes elérés hiánya esetén is legyen alkalmas a jegy előállítására. Előadta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a Döntőbizottságot új eljárás lefolytatására kötelezte, azonban ez nem jelentheti azt, hogy azt is meghatározta, hogy milyen döntést kell hoznia ebben az új eljárásban. Álláspontja szerint az új eljárásban is a Döntőbizottságnak meg kell vizsgálnia a felek által előterjesztett érvelést és ennek alapján kell meghoznia a döntést. Kérte, hogy ezen új döntés során is utasítsa el a kérelmező jogorvoslati kérelmét. Előadta, hogy kiegészítő tájékoztatás kérésével tisztázhatta volna a kérelmező a dokumentációnak azokat a rendelkezéseit, amelyek esetlegesen nem voltak számára egyértelműek, hiszen az ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt is meg tudta volna hosszabbítani és felvilágosítást tudott volna adni a kérelmező részére. Az álláspontja változatlanul az volt, hogy a szakmai körben akiknek ez az ajánlattételi felhívás szólt, teljesen világos és egyértelmű volt az, hogy milyen rendszerek megajánlására van lehetőség. Kifejezetten kérelmező is egy olyan társaság, aki mindkét rendszert működteti. Éppen így kívánta az esélyegyenlőséget és a versenyt biztosítani, hiszen összehasonlíthatatlan ajánlatok érkeztek volna akkor, hogyha mindkét rendszerrel lehetővé teszi az ajánlattételt. Álláspontja szerint a Fővárosi Ítélőtábla ítélete, amely azt mondja ki, hogy az értelmezésnek nagyon szigorú korlátai vannak az ajánlati felhívás és dokumentáció vonatkozásában mind az ajánlatkérő, mind az ajánlattevő, mind a Döntőbizottság mind az I. fokú Bíróság számára, ugyanakkor ő maga is értelmezte a rendelkezéseket. Az ajánlatkérő megítélése szerint önkényesen helyezte a súlyt egyes kérdésekre és az alapján hozta meg a döntését. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Törvény 111. § (3) bekezdése kimondja, hogy a hatóságot a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság határozatának rendelkező része és indokolása köti, a megismételt eljárás és a határozathozatal során annak megfelelően köteles eljárni. A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme megalapozott az alábbiak szerint.
7
A Kbt. Negyedik rendelkezéseket.
része
tartalmazza
az
egyszerű
eljárásokra
vonatkozó
A Kbt. 300. § (6) bekezdése szerint az egyszerű közbeszerzési eljárásban a 48. § (2)(3) bekezdése, az 52. §, az 56. §, az 57. § (1)-(2) bekezdése, (3) bekezdésének a)-b) pontja és (4)-(5) bekezdése, a 70. § (1) bekezdése, a 73. §, a 74. § (4) bekezdése, a 75. § (2) bekezdése, a 79. §, a 80. § (2), (4) bekezdése, a 81. § (1)-(3), (5) bekezdése, a 82. §, a 83-89. §, a 91-92. §, a 97. §, a 99. § (1), (3)-(4) bekezdése, valamint tárgyalás esetén a 128. § is megfelelően alkalmazandó azzal, hogy az ajánlati felhívás helyett ajánlattételi felhívást kell érteni. Az egyszerű közbeszerzési eljárás kapcsán a 249. § is megfelelően alkalmazandó. A (7) bekezdés szerint az egyszerű közbeszerzési eljárásban a törvény 21-25. és 26-28. címének, valamint 32. címének a (6) bekezdésben fel nem sorolt rendelkezései is megfelelően alkalmazhatóak. A Kbt. 252. § -a kimondja, hogy a nyílt eljárásra a IV. fejezet 3. címének szabályait (48-99. §) - a 23. cím rendelkezései szerint - kell megfelelően alkalmazni. A Kbt. 58.§ (7) bekezdése szerint az ajánlatkérő a közbeszerzési műszaki leírást nem határozhatja meg oly módon, hogy egyes ajánlattevőket, illetőleg árukat az eljárásból kizár, vagy más módon indokolatlan és hátrányos vagy előnyös megkülönböztetésüket eredményezi. A kérelmező álláspontja szerint az ajánlatkérő azzal sértette meg a Kbt. 58.§ (7) bekezdését, hogy úgy határozta meg a műszaki leírást, hogy azzal kizárta azokat az ajánlattevőket az ajánlattételből, akik a jogszabályoknak megfelelő ajánlatot akarnak tenni, azaz olyan rendszert ajánlanak, amely pénztárgép alkalmazását teszi kötelezővé. A Fővárosi Ítélőtábla ítélete szerint az eljárásban vizsgálandó jogkérdés a jogorvoslati kérelem alapján az volt, hogy az ajánlati felhívás és a dokumentáció jogellenes, így kizárólag azt kellett a Döntőbizottságnak vizsgálnia, hogy mi olvasható ki egyértelműen a potenciális ajánlattevők számára a kiírásból, annak tartalma ehhez képest sértheti-e a megjelölt jogszabályi rendelkezéseket. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban köteles megadni a közbeszerzés tárgyára vonatkozó közbeszerzési műszaki leírást. A Kbt. 4.§ 15. pontja értelmében a műszaki leírás alapvetően azon előírásoknak az összessége, amelyek meghatározzák a közbeszerzés tárgya tekintetében megkövetelt jellemzőket. A műszaki leírás a beszerzés „szakmai nyelve”, nem más, mint az ajánlatkérő beszerzési igényének szabatos (szakmai szempontú) megfogalmazása. Az ajánlatkérőnek kifejezett érdeke fűződik ahhoz, hogy a jogalkotó által meghatározott formában és módon, a lehető legprecízebb és legszakszerűbb formában fogalmazza meg igényeit az ajánlattevők felé, mert a műszaki leírás pontatlan meghatározása esetén alkalmas lehet arra, hogy az ajánlatkérő egyes ajánlattevőket, illetve árukat a közbeszerzési eljárásból kizárjon, indokolatlan megkülönböztetésüket okozza, és
8
eszköze lehet a versenyt, illetve az ajánlattevők részvételi esélyeit korlátozó magatartásoknak. A Kbt. 1. § (1) és (2) bekezdései a törvény alapelveként fogalmazzák meg a verseny tisztaságát, az esélyegyenlőséget és az egyenlő bánásmód követelményét. Ezen alapelveket is védik a beszerzési igény műszaki adattartalmának a meghatározását szabályozó rendelkezések, amelyek arra orientálják az ajánlatkérőt, hogy igényét minél pontosabban, a szakmai szabályoknak megfelelően határozza meg, tilalmat állítva a közbeszerzés tárgyának személyre szabott (diszkriminatív) megfogalmazása, az ajánlattevő akár pozitív, akár negatív irányban történő, indokolatlan megkülönböztetése elé. Ajánlatkérő nyugtaadásra kötelezett, melynek a jogszerű módja lehet a nyomdai úton előállított, utóbb adott adattartalommal kiegészített jegy vagy bérlet. Az ajánlattételi felhívásban és dokumentációban nem szerepelt olyan rendelkezés, amely szerint az ajánlatkérő a jegyeket nyomdai úton állíttatja elő és azt vonja szigorú számadás alá, azaz, hogy az ajánlattevőknek a nyomdai úton előállított jegyek értékesítésére adott program tekintetében kellett megfelelniük a vonatkozó számviteli és pénzügyi adóhatósági előírásoknak. A kiírás alapján a következő egyértelmű megállapítások voltak tehetők: Sem az ajánlattételi felhívásban, sem az ajánlatkérési dokumentációban nem volt kifejezett utalás arra nézve, hogy az ajánlatkérőnek nyugtaadási kötelezettsége van, amelyet olyan rendszerrel kíván teljesíteni, amely kizárja a nyugtaadás másik jogszerű lehetőségét, azaz a számítógépes úton való nyugta előállítását, és emiatt nem fogad be pénztárgéppel működő ajánlatot. Az ajánlatkérő azt közölte a dokumentációban, hogy nincs nyugtaadási kötelezettsége, ezért nem igényli a pénztárgép bevezetésével működő szoftver megajánlását. Az ajánlattevőknek ilyen kiírás mentén kellett azt megítélniük, hogy miként tudnak jogszerű ajánlatot tenni úgy, hogy a program tekintetében megfeleljenek a vonatkozó számviteli és pénzügyi, adóhatósági előírásoknak is. Ismert volt előttük, hogy a szigorú számadásra vonatkozó PM rendelet milyen lehetőségeket ad a nyugtaadás teljesítésére. Kiírás hiányában azonban nem tudhatták, hogy az ajánlatkérő nyomdai úton előállított nyugtát bocsát ki akkor, amikor egyértelműen azt jelenti ki, hogy nincs nyugtaadási kötelezettsége. Ha az ajánlattevők még a felhívás mögé is tudták volna rendelni a PM rendelet szerinti nyugtaadási kötelezettségre vonatkozó módszereket, - mert a kiírás ellenére úgy ítélték meg, hogy az ajánlatkérő nyugtaadásra kötelezett - akkor sem tudtak volna a nyugtaadás mikéntjére vonatkozóan egyértelmű információhoz jutni. Az ajánlatkérési dokumentáció 25/45. oldal 2. pont első bekezdése ugyanis azt a követelményt állította az ajánlattevő elé, hogy a rendszer alkalmas legyen jegy- és bérlet előállítására. Ebből pedig nem vonható le az a következtetés, hogy a jegyek előállítása nyomdai úton történik. Alappal feltételezhették az ajánlattevők azt is, hogy a jegy előállítására számítástechnikai módszerrel kerül sor, ez esetben pedig kizárt, hogy pénztárgép alkalmazása nélkül a pénzügyi előírások, a PM rendelet betartásával tudjanak ajánlatot tenni.
9
Ilyen kétséges kiírás mellett ajánlattevőket nem igazította el egyértelműen a dokumentációnak a programcsomagra vonatkozó (ne tartalmazza a hőpapíros jegyek és bérletek árát, illetőleg a rendszer legyen alkalmas az ajánlatkérő által jelenleg is használt BOCA típusú hőpapíros jegynyomtatók használatára) előírása sem. Ugyancsak nem lehetett a jegyek nyomdai előállítására következtetni a kiírásnak abból a megfogalmazásából, hogy a „kinyomtatott jegyek” milyen azonosítóval rendelkezzenek, és mit tartalmazzanak (ajánlati dokumentáció 21/45, 29/ 45 oldalai). A konkrét beszerzésben tehát a dokumentáció előírásai alapján nem volt megállapítható, hogy miként áll elő a szigorú számadású nyomtatvány, és miként lehet a jogszabályoknak megfelelő ajánlatot tenni. A műszaki tartalom meghatározását illetően az ajánlatkérő olyan ellentmondásos információkat juttatott az ajánlattevők birtokába, amelyek miatt az ajánlattevők azokat a dokumentáció egyéb rendelkezéseivel összemérve sem tudtak az elvárásai és egyben a jogszabályokat kielégítő ajánlatot tenni. A fentiek szerint az ajánlatkérő ezért jogsértést követett el, mert a kiírást oly módon határozta meg, hogy azzal az olyan ajánlattevőket, akik az adózással és nyilvántartással, valamint a szigorú számadású bizonylatok kezelésével kapcsolatos valamennyi előírásnak és az érvényben lévő PM és APEH utasításoknak megfelelő ajánlatot akartak tenni, az eljárásból kizárta, ezért a Döntőbizottság a kérelemnek helyt adott és megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 252.§ -a alapján alkalmazandó 58.§ (7) bekezdését. A Döntőbizottság a fentiek szerint a Kbt. 318.§ (1) bekezdése szerint biztosított hatáskörében eljárva a Kbt. 340.§ (2) bekezdés c) pontja alapján állapította meg a rendelkező részben meghatározott jogsértés. A Kbt. 340. § (1) bekezdés szerint a Döntőbizottság a jogkövetkezményeket együttesen is alkalmazhatja. A Kbt. 340.§ (3) bekezdés e) pontja értelmében bírságot szabhat ki az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel (személlyel), valamint a jogsértésért, illetőleg a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben. A Kbt. 341.§ (3) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetőleg a bírság összegének megállapításában az eset összes körülményét – így különösen a jogsérelem súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását – veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. A Kbt. 341.§ (4) bekezdése szerint a 340.§ (3) bekezdésének e) pontja, valamint (4)-(6) bekezdése szerinti bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka lehet. A Döntőbizottság a fenti jogszabályhelyek alapján jogsértés megállapítása mellett a bírság kiszabásától nem tudott eltekinteni, azt indokoltnak tartotta. A Döntőbizottság a
10
bírság jogalapja körében értékelte, hogy az ajánlatkérő által elkövetett jogsértés súlyos jogsérelmet okozott azzal, hogy a műszaki leírását oly módon határozta meg, amellyel potenciális ajánlattevőket zárt el attól, hogy részt vehessenek az ajánlatkérő közbeszerzési eljárásában. A Döntőbizottság a bírság összegének megállapítása során a jogsérelem súlyán kívül figyelemmel volt a beszerzés alacsony értékére, valamint arra is, hogy az ajánlatkérő önként alkalmazta a közbeszerzési eljárást, ugyanakkor arra is, hogy a jelen beszerzést megelőző három éven belül az ajánlatkérő a számítógépes jegyértékesítéssel összefüggő közbeszerzési eljárásban jogerősen megállapított jogsértést követett el. Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság a bírság összegét 500.000,-Ft-ban állapította meg. A Döntőbizottság a becsatolt felelősségi rend alapján arra az álláspontra jutott, hogy személlyel szemben a bírság kiszabását mellőzi, mert egyszemélyi felelős nem volt megállapítható. A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak jogszabályi feltételi nem álltak fenn. A Döntőbizottság a költségek viseléséről a Kbt. 340. § (2) bekezdés f) pontja és a Kbt. 341. § (6) bekezdése alapján döntött. A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 346.§ (1) bekezdése biztosítja. Budapest, 2010. február 2.
Dr. Telek Katalin sk. közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül:
Fábián Péter sk. közbeszerzési biztos
Dr. Dajka Gabriella sk. közbeszerzési biztos
Parádi Józsefné
Kapják: 1. Komáromi és Körmendi Ügyvédi Iroda, eljáró ügyvéd Dr. Horváth Tamás Vilmos (1088 Budapest, Baross utca 10. fszt. 3.) 2. dr. Éliás Sára ügyvéd (1068 Budapest, Rippl Rónai u. II/7.) 3. Interticket Kft. (1088 Budapest, Szentkirályi u. 8.) 4. Origo Zrt. (1117 Budapest, Gábor Dénes u. 2. D épület) 5. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 6. Irattár
