Iktatószám: FEO/001/01176-0004/2015 Tárgy:
Elsőfokú kötelezést kiszabó határozat HATÁROZAT
1.) Az Ékszerzálog Kereskedelmi és Szolgáltató Kft-t (székhely: 2200 Monor, Petőfi Sándor u. 3., adószám: 10793152-2-13) kötelezem, - hogy a kötelező jótállás alá tartozó termékek eladásakor a jogszabálynak megfelelő tartalmú jótállási jegyet adjon át a kérelmezőnek; - valamint, hogy a kérelmező bejelentett minőségi kifogásairól jogszabályban előírt tartalommal vegyen fel jegyzőkönyvet, és annak másolatát a kérelmezőnek adja át; - továbbá, hogy a kérelmező számára a jogszabályoknak megfelelően, egyértelmű tájékoztatást nyújtson a jótállásra/szavatosságra vonatkozóan. 2.) Továbbá, a kérelem azon részében, amelyben a kérelmező kifogásolja, hogy a Kft. a vállalkozás felé bejelentett minőségi kifogás során - javításra - átadott ékszerről átvételi elismervényt nem vett fel illetve, hogy a vállalkozás által üzemeltetett egységben sehol nem került tájékoztatás feltüntetésre arra vonatkozóan, hogy mely termékek használt termékek fogyasztóvédelmi tárgyú rendelkezés megsértése nem állapítható meg, ezért a bejelentés ezen részét elutasítom. A beadvány szerint, a kérelmező, a Kft. által Székesfehérváron, az Auchan áruház üzletsorán üzemeltetett elnevezésű egységben 2014. december 30-án egy arany nyakláncot vásárolt 33 000 Ft-ért. A vásárláskor nem tájékoztatták a kérelmezőt, hogy az ékszer használt. Egy tálcán volt az ékszer elhelyezve, ahol szintén nem volt kiírva, feltüntetve, hogy az ékszer használt. A vásárláskor egy nyugtát valamint egy használati utasítást adtak át a kérelmező részére, azonban a vásárolt ékszerhez jótállási jegyet nem adtak át. Az ékszer kb. 2015 májusában meghibásodott, sértette a kérelmező bőrét. A kérelmező visszavitte az üzletbe, közölte a hibát, és kérte egy vastagabbra való kicserélését. A bejelentett minőségi kifogásról jegyzőkönyvet nem vettek fel. Az ékszert átvették, de erről semmilyen dokumentumot, átvételi elismervényt nem adtak át. A leadást követően kb. egy hét elteltével a kérelmező
2 felkereste az üzletet, amikor átadták részére a javított ékszert. Az ékszer 2015 augusztusában ismét meghibásodott, ismét sértette a kérelmező bőrét. Ezért a kérelmező lánya 2015. augusztus 20-a után elvitte az üzletbe, és minőségi kifogást jelentett be. A minőségi kifogásról jegyzőkönyvet ismét nem vettek fel, az ékszert ismét átvételi elismervény nélkül vették át. A kérelmezőnek azt a tájékoztatást adták, hogy 2015. augusztus 28-án, pénteken mehetnek a megjavított ékszerért. A kérelmező vette át augusztus 28-án az ékszert. A kérelmező nem meri az ékszert használni az ismétlődő meghibásodás miatt. A kérelmező a beadványhoz mellékelten csatolta az ékszer vásárlása során átadott „Classy Jewel" főcímű tájékoztatót, a használati utasítást és az SHONA 0884684 sorszámú kézi nyugta másolatát. A beadvány tartalma alapján a kérelmező az ékszer kicserélését kéri. I. A beadványban foglaltak szerint, az arany nyaklánc vásárlásának időpontjában a kérelmező részére a Kft. jótállási jegyet nem állított ki, azt nem adott át. A helyszíni ellenőrzés során - az alkalmazott nyilatkozata alapján - megállapításra került, hogy a Kft. által forgalmazott új termékek vásárlása során a kérelemhez csatolt használati utasítással egybekötött tájékoztatót, valamint a nyugtát adja át a fogyasztók részére. Jótállási jegy nem kerül kiállításra, azt nem adnak át a vásárlás során. Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. § (1) és (2) bekezdése szerint: „(1) A Polgári Törvénykönyv szerinti fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott, az 1. mellékletben felsorolt új tartós fogyasztási cikkekre (a továbbiakban: fogyasztási cikk) e rendelet szabályai szerint jótállási kötelezettség terjed ki. (2) A jótállási kötelezettség teljesítése azt a vállalkozást terheli, amelyet a fogyasztóval kötött szerződés a szerződés tárgyát képező szolgáltatás nyújtására kötelez. A jótállásból eredő jogokat a fogyasztási cikk tulajdonosa érvényesítheti, feltéve, hogy fogyasztónak minősül." A Korm. rendelet 3. §-a szerint: „(1) A vállalkozás köteles a fogyasztási cikkel együtt a jótállási jegyet a fogyasztó rendelkezésére bocsátani olyan formában, amely a jótállási határidő végéig biztosítja a jótállási jegy tartalmának jól olvashatóságát. (2) A jótállási jegyet közérthetően és egyértelműen, magyar nyelven kell megfogalmazni. (3) A jótállási jegyen fel kell tüntetni: a) a vállalkozás nevét, címét, b) a fogyasztási cikk azonosítására alkalmas megnevezését és típusát, valamint - ha van
3 - gyártási számát, c) a gyártó nevét, címét, ha a gyártó nem azonos a vállalkozással, d) a szerződéskötés, valamint a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadásának vagy - a vállalkozás vagy közreműködője általi üzembe helyezés esetén - a fogyasztási cikk üzembe helyezésének időpontját, e) a fogyasztó jótállásból eredő jogait, azok érvényesíthetőségének határidejét, helyét és feltételeit, továbbá f) az arról szóló tájékoztatást, hogy fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testület eljárását is kezdeményezheti." A Korm. rendelet 1. melléklet 22. pontja szerint: „22. órák és ékszerek 10 000 Ft eladási ár felett"; Mivel a melléklet 22. pontjában az ékszerek felsorolásra kerültek, a kérelmező által vásárolt 33 000 Ft értékű arany nyaklánc termékre kiterjed a Kft. jótállási kötelezettsége. A jótállási jegy átadásának az elmulasztásával a Kft. súlyosan sérti a fogyasztók megfelelő tájékoztatáshoz fűződő érdekét, mivel a jótállási jegy tartalmazza az igényérvényesítési lehetőségeket és annak feltételeit, amelyek alapján a fogyasztó eldönti, hogy gyakorolja-e jogát az áruval kapcsolatban. A vásárló a termék esetleges meghibásodása esetén - a jogai ismeretének hiányában- nem érvényesíti a jogszabály által biztosított jótállási igényét (amely a fogyasztókra nézve kedvezőbb feltételekkel érvényesíthető, mint a szavatossági igények esetén), ezáltal sérül az jogérvényesítéshez való érdeke is. Az átlagfogyasztótól ugyanis nem várható el, hogy ismerje azokat a jogszabályokat, amelyek alapján őt bizonyos jogok megilletik a termék vásárlása után, a termék minőségi hibája esetén, adott esetben csak a kereskedőtől származó ismeretek alapján dönthet. II. A kérelem szerint, a Kft. a kérelmező által a vállalkozás felé bejelentett minőségi kifogásról jegyzőkönyvet nem vett fel. Az alkalmazott nyilatkozata szerint, minőségi kifogás esetén csak a zöld színű, „javítási vállalási jegy" kerül kitöltésre, átadásra, minőségi kifogásról szóló jegyzőkönyv nem kerül kitöltésre.
4
A fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló (továbbiakban: NGM rend.) 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelete alapján: „1. § (1) E rendeletben foglaltakat kell alkalmazni, ha a Polgári Törvénykönyv szerinti fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén az eladott ingó dolog hibája miatt a fogyasztó a Polgári Törvénykönyv szerinti kellékszavatossági vagy termékszavatossági igényt (a továbbiakban: szavatossági igény) vagy jogszabály alapján őt megillető jótállási igényt (a továbbiakban: jótállási igény) érvényesít. 2. § Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben a felek megállapodása e rendelet rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára nem térhet el. A fogyasztó hátrányára eltérő szerződési kikötés helyébe e rendelet rendelkezései lépnek." Az NGM Rend. 4. § (1) bekezdése szerint: „A vállalkozás a fogyasztó nála bejelentett szavatossági vagy jótállási igényéről jegyzőkönyvet köteles felvenni, amelyben rögzíti a) a fogyasztó nevét, címét, valamint nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul a jegyzőkönyvben rögzített adatainak a rendeletben meghatározottak szerinti kezeléséhez, b) a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott ingó dolog megnevezését, vételárát, c) a szerződés vállalkozás általi teljesítésének időpontját, d) a hiba bejelentésének időpontját, e) a hiba leírását, f) szavatossági vagy jótállási igénye alapján a fogyasztó által érvényesíteni kívánt jogot, továbbá g) az (5) bekezdés szerinti eset kivételével a szavatossági vagy jótállási igény rendezésének módját vagy az igény, illetve az az alapján érvényesíteni kívánt jog elutasításának indokát. (2) Ha a vállalkozás szavatossági vagy jótállási kötelezettségének a fogyasztó által érvényesíteni kívánt jogtól eltérő módon tesz eleget, ennek indokát a jegyzőkönyvben meg kell adni. (3) A jegyzőkönyvnek tájékoztatást kell tartalmaznia arról, hogy fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testület eljárását is kezdeményezheti. (4) A jegyzőkönyv másolatát haladéktalanul, igazolható módon a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani.
5 (5) Ha a vállalkozás a fogyasztó szavatossági vagy jótállási igényének teljesíthetőségéről annak bejelentésekor nem tud nyilatkozni, álláspontjáról - az igény elutasítása esetén az elutasítás indokáról és a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről is - öt munkanapon belül, igazolható módon köteles értesíteni a fogyasztót. (6) A vállalkozás a fogyasztó szavatossági vagy jótállási igényéről felvett jegyzőkönyvet az annak felvételétől számított három évig köteles megőrizni, és azt az ellenőrző hatóság kérésére bemutatni. (7) A szavatossági vagy jótállási igény bejelentése nem minősül a fogyasztóvédelemről szóló törvény szerinti panasznak." A beadványban foglaltak alapján, a kérelmező által vásárolt ékszer meghibásodott, ezért a kérelmező 2015 májusában, valamint 2015 augusztusában személyesen felkereste az üzletet, és minőségi kifogást jelentett be. A kérelmező által bejelentett minőségi kifogásról jegyzőkönyvet a vállalkozás egyik esetben sem vett fel. A helyszíni ellenőrzés során - az alkalmazott nyilatkozata alapján - egyértelműen bebizonyosodott, hogy a Kft. a kérelmező által bejelentett minőségi kifogásokról valóban nem vett fel jegyzőkönyvet. Jogszabályi előírás alapján, a Kft. a fogyasztó minőségi kifogásáról külön kérés nélkül köteles jegyzőkönyvet felvenni, és az előírt határidőig megőrizni. Ennek hiányában nem tudja bizonyítani a Kft., hogy eleget tett a jegyzőkönyvezési kötelezettségének. A jegyzőkönyvnek a jogszabály által meghatározott kötelező tartalmi elemei a fogyasztók érdekeit védik. A minőségi kifogásról felvett jegyzőkönyvben többek között szerepelnie kell a kifogás megtétele napjának és a fogyasztó által érvényesíteni kívánt jótállási igénynek is. Az időpont az igényérvényesítési határidők és a bizonyítási teher szempontjából fontos információ, míg az érvényesíteni kívánt igény annak tekintetben jelentős, hogy a kereskedőnek meg kell indokolnia, ha másik szavatossági jogot kíván biztosítani, illetve ha egyáltalán nem akarja teljesíteni a fogyasztó igényét. III. A helyszíni ellenőrzés során megállapításra került, hogy a kérelmező részére átadott használati utasítást tartalmazó tájékoztatóban „A szavatosság számlával együtt 12 hónapig érvényes!" tájékoztató mondatban eredetileg a „6 hónapig" került feltüntetésre. Azonban a 6-os szám kézzel 12-re javításra került. Az alkalmazott elmondása szerint, a vállalkozás a szavatosság szó használatával a jótállásra gondolt, ezért lett a tájékoztatón az eredeti 6 hónap 12 hónapra kézzel átírva.
6 Az alkalmazott azt is elmondta, hogy minőségi kifogás esetén a vállalkozás minden esetben a jótállásra vonatkozó jogszabályok alapján jár el. Az ellenőrzés során - az alkalmazott nyilatkozata alapján - megállapításra került, hogy az egységben kizárólag új termékeket forgalmaznak, ezáltal a kérelmező 33 000 Ft-ért új azaz nem használt - arany nyakláncot vásárolt. Amennyiben a vállalkozás az általa forgalmazott termékeire jótállási feltételek biztosít, akkor az alábbiakban hivatkozottak alapján egy évig köteles azt biztosítani. Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) melléklete 22. pontja szerint, az ékszerek 10.000 Ft bruttó vételár fölött jótállási kötelezettség alá tartoznak. A Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése szerint: „A jótállás időtartama egy év. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár." A Korm. rendelet 4. § bekezdése szerint: „(1) A jótállásból eredő jogok - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a jótállási jeggyel érvényesíthetőek" „(3) A jótállási jegy fogyasztó rendelkezésére bocsátásának elmaradása esetén a szerződés megkötését bizonyítottnak kell tekinteni, ha az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot - az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlát vagy nyugtát - a fogyasztó bemutatja. Ebben az esetben a jótállásból eredő jogok az ellenérték megfizetését igazoló bizonylattal érvényesíthetőek." A Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése szerint „A fogyasztó a kijavítás iránti igényét a vállalkozás által a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál közvetlenül is érvényesítheti." Azonban, amennyiben a vállalkozás - a tájékoztatóban rögzítettek alapján - szavatossági igényt teljesít az általa forgalmazott termékekre, akkor az alábbi jogszabályi hivatkozások az irányadóak:
7 Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban Ptk.) alapján szavatosság vonatkozik, a következők szerint: „6:157. § [Hibás teljesítés] (1) A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett. (2) Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis az a kikötés, amely e fejezetnek a kellékszavatosságra és a jótállásra vonatkozó rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára tér el. 6:159. § [Kellékszavatossági jogok] (1) Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik. (2) Kellékszavatossági igénye alapján a jogosult választása szerint a) kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek - másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva - aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet; vagy b) az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének a (4) bekezdés szerinti feltételekkel nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt. (3) Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye. (4) A kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelelő határidőn belül, a jogosult érdekeit kímélve kell elvégezni. 6:160. § [Áttérés más kellékszavatossági jogra] A jogosult a választott kellékszavatossági jogáról másikra térhet át. Az áttéréssel okozott költséget köteles a kötelezettnek megfizetni, kivéve, ha az áttérésre a
8 kötelezett adott okot, vagy az áttérés egyébként indokolt volt. 6:163. § [A kellékszavatossági igény elévülése] (2) Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén a fogyasztó kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított két év alatt évül el. Ha a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb elévülési időben is megállapodhatnak; egy évnél rövidebb elévülési határidő ebben az esetben sem köthető ki érvényesen. ... (4) Nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a jogosult a dolgot rendeltetésszerűen nem tudja használni. (5) A dolognak a kicseréléssel vagy a kijavítással érintett részére a kellékszavatossági igény elévülése újból kezdődik. Ezt a szabályt kell alkalmazni arra az esetre is, ha a kijavítás következményeként új hiba keletkezik. 6:158. § [Hibás teljesítési vélelem] Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. 6:166. § [Költségviselés] (1) A szavatossági kötelezettség teljesítésével kapcsolatos költségek a kötelezettet terhelik." Azáltal, hogy a vállalkozás által a kérelmező részére átadott „A szavatosság számlával együtt 12 hónapig érvényes!" tájékoztatóban valótlan információt közölt a kérelmezővel az igényérvényesítési határidőre vonatkozóan, illetve amennyiben a vállalkozás - az alkalmazott nyilatkozata szerint, a szavatosság szó használata alatt a Kft. a jótállásra gondol, hiszen - a minőségi kifogásokat a jótállásra vonatkozó jogszabályok alapján teljesíti, megtévesztő tájékoztatást adott a kérelmező részére azáltal, hogy a kérelmező igényérvényesítésének lehetőségét a számla bemutatásához kötötte. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 2. § szerint:
9 „E törvény alkalmazásában:" „h) ügyleti döntés: a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban," „d) kereskedelmi gyakorlat: a vállalkozásnak, illetve a vállalkozás érdekében vagy javára eljáró személynek az áru fogyasztók részére történő értékesítésével, szolgáltatásával vagy eladásösztönzésével közvetlen kapcsolatban álló magatartása, tevékenysége, mulasztása, reklámja, marketingtevékenysége vagy egyéb kereskedelmi kommunikációja," „e) kereskedelmi kommunikáció: a vállalkozás önálló foglalkozásával vagy gazdasági tevékenységével közvetlenül összefüggésben történő információközlés, függetlenül annak megjelenési módjától, eszközétől," Az Fttv. 3. § (1) és (3) bekezdései szerint: „(1) Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat." (2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas. (3) A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. § és 7. §) vagy agresszív (8. §)." Az Fttv. 6. § (1) bekezdés i) pontja szerint: „(1) Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére - olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az alábbiak közül egy vagy több tényező tekintetében és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas: i) a fogyasztó jogai, illetve a fogyasztót az ügylet folytán esetlegesen terhelő hátrányos jogkövetkezmények kockázata.
10
Az Fttv. 9. § (1)-(2) bekezdése határozza meg a felelősség kérdését: (1) A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértéséért felel az a vállalkozás, amelynek a kereskedelmi gyakorlattal érintett áru értékesítése, eladásának ösztönzése közvetlenül érdekében áll. (2) Az (1) bekezdés szerinti vállalkozás felel akkor is, ha a kereskedelmi gyakorlatot szerződés alapján más személy valósítja meg a vállalkozás érdekében vagy javára. Az Fttv. 10. § (1) bekezdése szerint: „A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt - a (2) és a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a fogyasztóvédelmi hatóság jár el." Az Fttv. 19. § szerint: „19. § A kereskedelmi gyakorlat tisztességtelenségének megállapítására irányuló eljárásra az e törvényben meghatározott eltérésekkel a) a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása tekintetében a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.), b) a Felügyelet eljárása tekintetében a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNBtv.), c) a Gazdasági Versenyhivatal eljárása tekintetében a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) rendelkezéseit kell alkalmazni." Az Fttv. 21. §. (1) bekezdése szerint: „(1) E törvény rendelkezései az Fgytv. alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések." Az eljárás során a hatóság megállapította, hogy a Kft. által megvalósított tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat a gazdasági verseny érdemi befolyásolására nem alkalmas, ezért az ügy elbírálása a fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörébe tartozik.
11 III/a. Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat, hogy a vállalkozás a kérelmező részére átadott tájékozatóban a jogszabály meghatározásától eltérő - szavatosság 12 hónapig érvényes - igényérvényesítési határidőre hivatkozik. A fogyasztó részére az őt megillető szavatossági jogokról nyújtott megtévesztő tájékoztatás tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. Az átlagfogyasztótól ugyanis nem várható el, hogy ismerje azokat a jogszabályokat, amelyek alapján őt bizonyos jogok megilletik a termék vásárlása után, a termék minőségi hibája esetén. Ha a részére a terméket közvetlenül értékesítő forgalmazótól olyan téves tájékoztatást kap, amely a jogszabály rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára tér el, az alkalmas lehet arra, hogy befolyásolja azon ügyleti döntését, hogy éljen-e, és mikor, milyen módon a szavatossággal kapcsolatos jogaival. Jelen esetben a szavatossági jogok érvényesítésének határidejére vonatkozó téves tájékoztatás alkalmas volt arra, hogy a fogyasztó lemondjon az igénye érvényesítéséről, hiszen a forgalmazó közlése alapján úgy értesült, hogy a vásárlástól számított 12 hónap letelte után már nem élhet az őt egyébként megillető szavatossági igényével. A fogyasztótól ugyanis nem várható el, hogy ismerje a jogszabály előírását, adott esetben csak a kereskedőtől származó ismeretek alapján dönthet. III/b. Amennyiben a Kft. a jótállásra vonatkozó jogszabályok alapján rendezi a minőségi kifogást akkor tisztességtelen gyakorlat, hogy a vállalkozás fizetési bizonylat bemutatásához köti a kifogás intézését, ugyanis a jótállási igény főszabály szerint jótállási jeggyel érvényesíthető. A jogszabályban előírt ellentétes tájékoztatások révén sérül a fogyasztók tájékoztatáshoz és jogérvényesítéshez fűződő érdeke, mivel a félrevezető információk tudatában a fogyasztó nem biztos, hogy gyakorolja a termék meghibásodása esetén az őt megillető jogokat. A fogyasztótól nem várható el, hogy ismerje a jogszabály előírásait, adott esetben csak a kereskedőtől származó ismeretek alapján dönthet. Ha a kereskedőtől olyan téves tájékoztatást kap, amely rá nézve hátrányos, illetve más egyéb feltételekhez kötik az igényérvényesítést, az alkalmas lehet arra, hogy befolyásolja az azzal kapcsolatos ügyleti döntését, hogy él-e és mikor, miképpen a jótállással kapcsolatos jogaival. IV/a. A kérelmező a beadványban kifogásolta, hogy a minőségi kifogás bejelentése során a Kft. a kérelmező által megvásárolt nyakláncot javításra átvételi elismervény nélkül vette át.
12
Az ellenőrzés során bemutatásra került egy 2015.08.17-én felvett „javítási vállalási jegy", mely az alkalmazott elmondása szerint, a kérelmező legutolsó minőségi kifogásának bejelenéséről, rendezéséről készült. A fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet alapján: „6. § (1) Kijavításra vagy - a 4. § (5) bekezdése szerinti esetben - a szavatossági vagy jótállási igény teljesíthetőségének vizsgálata érdekében az ingó dolgot elismervény ellenében kell átvenni, amelyen fel kell tüntetni a) a fogyasztó nevét és címét, b) a dolog azonosításához szükséges adatokat, c) a dolog átvételének időpontját, továbbá d) azt az időpontot, amikor a fogyasztó a kijavított dolgot átveheti. (2) Az (1) bekezdésben előírtak a szavatossági vagy jótállási igényről felvett jegyzőkönyvben is teljesíthetők." A hatósági eljárás során kétséget kizáróan nem vált bizonyíthatóvá, hogy a kérelmező minőségi kifogásának a bejelentése során a vállalkozás részére javításra átadott arany nyaklánc átvételéről a Kft. átvételi elismervényt nem adott át, mivel a vállalkozás által bemutatásra került azon „javítási jótállási jegy", mellyel a kérelmező minőségi kifogása rendezésre került, így a bejelentés ezen részében fogyasztóvédelmi tárgyú rendelkezés megsértése nem állapítható meg IV/b. A kérelemben az is kifogásra került, hogy a Kft. sehol, semmilyen módon nem tájékoztatta a kérelmezőt, hogy az által a megvásárolt 33 000 Ft értékű arany nyaklánc használt termék. Az ellenőrzés során - az alkalmazott nyilatkozata alapján - megállapításra került, hogy az egységben kizárólag új termékeket forgalmaznak, ezáltal a kérelmező 33 000 Ft-ért új azaz nem használt - arany nyakláncot vásárolt.
13
Az eljárás során kétséget kizáróan az sem bizonyítható, hogy a kérelmező részére valóban használt termék került eladásra, mivel a nyilatkozat alapján az egységben kizárólag új termékek kerülnek forgalmazásra, így a kérelem ezen részében sem állapítható meg fogyasztóvédelmi tárgyú rendelkezés megsértése. A hatóság az eljárás megindításáról szóló értesítést a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. § pontja alapján mellőzte, amely szerint: „(3)Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, az eljárás megindításáról b) a kérelemre indult eljárásban - az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfelet kivéve - az ismert ügyfelet a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül értesíteni kell." „(4) Az értesítés csak akkor mellőzhető, ha b) az eljárás megindítása után a hatóság nyolc napon belül érdemben dönt, vagy a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, vagy az eljárást megszünteti," Tekintettel arra, hogy hatóságunk eljárása az első eljárási cselekménnyel, azaz a kérelem beérkezésének napján, 2015. szeptember 02-án megindult, az érdemi döntés (jelen határozat) meghozatalára pedig 8 napon belül sor került, a hatóság az értesítést mellőzte. Kelt: Székesfehérvár, 2015. Dr. Simon László kormánymegbízott nevében és megbízásából dr. Czifra Judit osztályvezető Kapják: IRATTÁR, GAZDASÁGI FŐOSZTÁLY,