MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL BUDAPESTI BÁNYAKAPITÁNYSÁG Jogerős: 2012. június 29-től
BBK/927-17/2012. Ügyintéző: Dobos József Földtani és Adattári Osztály Tel.: 06 1/373 1818 E-mail:
[email protected]
Tárgy: Dunavarsány külterületén végzendő ásványi nyersanyag kutatás műszaki üzemi terve ZALAKERÁMIA Zrt. 8946 Tófej Rákóczi út 44. H A T Á R O Z A T A Budapesti Bányakapitányság (a továbbiakban: Bányakapitányság) a Zalakerámia Zrt. (a továbbiakban: Bányavállalkozó), Dunavarsány külterületét érintő, homok és kavics ásványi nyersanyagra vonatkozó kutatás műszaki üzemi terve jóváhagyására irányuló kérelmét elutasítja az alábbiak szerint: 1./ A Dunavarsány 016/17-131, /157-168, /197-208, 017/19, /58-65, 019/3-9, /11, /16-48, 028/5-9, /12-17, /20-25, /28-30 hrsz-ú területen a kutatási tevékenységet nem engedélyezi. 2./ A Ráckevei Körzeti Földhivatal szakhatósági állásfoglalása (10.203-2/2012.): A Zalakerámia Zrt. (8946 Tófej, Rákóczi út 44.) által készített, Dunavarsány 016/17-131, /157-168, /197-208, 017/19, /58-65, 019/3-9, /11, /16-48, 028/5-9, /12-17, /20-25, /28-30 hrsz-ú ingatlanok vegyes művelési ágú termőföldeken tervezett geológiai kutatás Műszaki Üzemi Terv dokumentációban foglaltakhoz nem járulok hozzá. 3./ Dunavarsány Város Önkormányzatának Jegyzője szakhatósági állásfoglalása (2145/2012.): Fenti ügyben a Zalakerámia Zrt. (8946 Tófej, Rákóczi út 44.) Dunavarsány Város Önkormányzatának jegyzőjétől, mint I. fokú természatvédelmi hatóságtó szakhatósági állásfoglalást kért a Dunavarsány külterületén végzendő geológiai kutatásra vonatkozó eljárással kapcsolatban. A kutatással érintett terület az alábbi helyrajzi számokra esik: - Dunavarsány 016/17-131, /157-168, /197-208, 017/19, /58-65, 019/3-9, /11, /16-48, 028/5-9, /12-17, /20-25, /28-30 A fenti helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanok geológiai kutatásához szakhatósági hozzájárulásomat nem adom meg. 4./ A Közép Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szakhatósági állásfoglalása (KTVF: 25832-3/2012.): A Zalakerámia Zrt. - Budai Ferenc okl. bányamérnök felelős műszaki vezető - által benyújtott engedélyezési tervdokumentáció alapján a Zalakerámia Zrt. (cím: 8946 Tófej, Rákóczi út 44; a továbbiakban: Kérelmező) kérelmére, a Dunavarsány külterületén tervezett homok és kavics kutatásához hozzájárulok, az alábbi kikötésekkel:
1145 Budapest, Columbus u. 17-23. : 1591 Budapest, Pf.: 310. E-mail:
[email protected]
Ügyfélfogadás: kedden 8-tól 12 óráig csütörtökön 14-től 15 óráig
:(06-1) 373-1800 :(06-1) 373-1810
BBK/927-17/2012.
1. A kutatási terület munkagéppel történő megközelítése és a fúrási tevékenység csak száraz időjárásai körülmények és talajviszonyok esetén lehetséges a lehető legkisebb taposási és zöldkár érdekében. 2. A tevékenység végzése során a kockázatos anyagokkal kapcsolatban be kell tartani a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (továbbiakban: 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet) előírásait, és fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a földtani közeg és a felszín alatti víz ne szennyeződjön. 3. A földtani közeg, illetve a felszín alatti víz esetleges szennyezettségének észlelése esetén a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerint kell eljárni. 4. A kutatási területen a járművek javítása, karbantartása, tisztítása, valamint üzemanyag töltése nem végezhető. 5. A fúrólyukakat a kutatás befejeztével saját anyagukkal vissza kell tölteni. 6. A fúrógép meghibásodása esetén annak javítása a munkaterületen nem történhet. 7. A kutatófúrások során keletkező veszélyes hulladékot (olajos rongy, olajos föld) a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően kell gyűjteni, ártalmatlanítani. 8. A veszélyes, valamint nem veszélyes hulladékokat az adott típusú hulladékra érvényes hulladékkezelési engedéllye1 rendelkező szállító szállíthatja el és arra engedéllyel rendelkező kezelőnek adhatók át (hasznosításra, ártalmatlanításra). Az elszállítást igazoló „SZ” kísérőjegyek másolatát be kell nyújtani a Közép Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségre (a továbbiakban: Felügyelőség). Határidő: a kutatás befejezését követő 30 napon belül. 9. A tevékenység során, a területen történő illegális hulladéklerakás megakadályozásáról folyamatosan gondoskodni kell. 10. A talajmozgatási folyamatok során megfelelő műszaki intézkedés megtételével (szükség szerinti locsolás) gondoskodni kell, hogy a mozgatott anyag levegőterhelést ne okozzon. 11.A letermelt talaj szállítását kiporzást és kiszóródást megakadályozó ideiglenes takarású konténerben, vagy e feltételeket biztosító célgéppel, szállítójárművel, levegőterhelést kizáró módon kell végezni. 12. A munkagépeknek, szállítójárműveknek meg kell felelniük a hatályos jogszabályokban előírt levegővédelmi követelményeknek. 13. A mélyfúrókat hajtó dízelmotor optimális üzemeltetésével, a technológiai előírások betartásával és rendszere karbantartásával biztosítani kell, hogy a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyzethez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 7. számú melléklet 2.8.1. pontjában, valamint 2.8.8. pontjában meghatározott légszennyezési határértékek betarthatóak legyenek. 14. A kutatás, illetve a fúrások megkezdését, esetleges helyszínelés céljából a Felügyelősség felé írásban – a munkálatok megkezdése előtt legalább 8 nappal – be kell jelenteni. 15. Bármilyen, a környezetet érintő rendkívüli eseményt jelenteni kell a Felügyelőségnek. 5./ A következő szakhatóságok jelzett szakhatósági állásfoglalásukban a kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyásához feltétel nélkül hozzájárultak, illetve hatáskörük hiányát állapították meg: - Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal: 1783-1/2012/hho. - ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal: OTH-GYÓGYF 225-2/2012. - 2/8 -
BBK/927-17/2012.
- Pest Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája: XIV-P-001/1167-2/2012. Ezen határozat ellen a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 99.§. (1) bekezdés alapján a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Bányakapitányság útján a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalhoz címzett fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés díja az egyes bányafelügyeleti eljárások díjának megállapításáról szóló 57/2005. (VII. 07.) GKM számú rendelet 2. számú melléklete A táblázatának 1.3. pontja első oszlopa szerint 25 000.- Ft a rendelet 4.§ (1) pontja figyelembevételével. Ezt az összeget az eljárás megindításával egyidejűen az A013 kódszám feltüntetésével kell a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (1145 Budapest, Columbus u. 17-23.) MNB 10032000-01417179 számú számlájára átutalni. I N D O K O L Á S A Bányakapitányság a Bányavállalkozó által 2012. március 26-án benyújtott kérelmére indított eljárásában az érdekelt szakhatóságok bevonásával a rendelkező rész szerint határozott. A tervdokumentáció és mellékletei kielégítették a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (Bt.) végrehajtása tárgyában kiadott 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (Vhr.) 6, 7. §-ban foglaltakat. A Bányavállalkozó BBK/2395-2/2011. számon kutatási jog adományt kapott. A kutatási műszaki üzemi tervben tervezett 22 darab kutatófúrás lemélyítése és az azok mintaanyagán végzett laboratóriumi vizsgálatok, valamint a tervezett geofizikai mérések biztosították volna a kutatással megcélzott nyersanyagok mennyiségének, minőségének és bányászati, települési viszonyainak megfelelő szintű megismerését, ezért a tervezet elfogadásának szakmai szempontú akadálya nem volt. A rendelkező részben foglaltakat az alábbiak indokolják: 1. pont: A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 44. § (1) bekezdés: „Jogszabály elrendelheti, hogy a határozat meghozatala előtt más hatóság (a továbbiakban: szakhatóság) állásfoglalását kell beszerezni”, Bt. Vhr. 6/C § (4) bekezdés: „A kutatásra vonatkozó műszaki üzemi terv jóváhagyásáról a bányakapitányság a közreműködő szakhatóságok… állásfoglalása alapján határozatban dönt”, Ket 44. § (2) bekezdés: „A szakhatóságot az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság keresi meg, amely döntésének meghozatalánál kötve van a szakhatóságnak – a hatásköre keretei között kialakított – jogszabályon alapuló állásfoglalásához”. Mivel a Ráckevei Körzeti Földhivatal, valamint Dunavarsány Város Önkormányzatának Jegyzője a fent jelzett szakhatósági állásfoglalásában a kutatási műszaki üzemi terv kiadásához nem járult hozzá, a Bányakapitányságnak a kutatási műszaki üzemi terv kérelmet el kellett utasítania. 2. pont: Ráckevei Körzeti Földhivatal: Zalakerámia Zrt. (8946 Tófej, Rákóczi út 44.) által készített, Dunavarsány 016/17-131, /157168, /197-208, 017/19, /58-65, 019/3-9, /11, /16-48, 028/5-9, /12-17, /20-25, /28-30 hrsz-on tervezett geológiai kutatás Műszaki Üzemi Terv dokumentációban foglaltakat megvizsgáltam. A megküldött Műszaki Üzemi Terv dokumentáció, továbbá a hivatalból rendelkezésre álló adatok alapján az alábbiakat állapítottam meg: - A rendelkezésre álló ingatlan-nyilvántartási adatok szerint a fenti kérelemmel érintett Dunavarsány 016/17-131, /157-168, /197-208, 017/19, /58-65, 019/3-9, /11, /16-48, - 3/8 -
BBK/927-17/2012.
-
-
-
-
028/5-9, /12-17, /20-25, /28-30 hrsz-ú ingatlanok 125 ha 7395 m2 területű szántó és legelő művelési ágú termőföldek területeket érint. Dunavarsány város törzskönyve szerint az átlagos szántó kataszteri jövedelem érték 17,68 Ak/hektár, míg legelő esetén 4,45 Ak/hektár. Megállapítható, hogy a bányatelek területén fekvő szántó termőföldek közül a 5.-6. (szántó 5. 10,40 Ak/ha, szántó 6. 6,30 Ak/ha), valamint a legelő 5.-6. (legelő 5. 3,50 Ak/ha, legelő 6. 2,10 Ak/ha) átlagosnál gyengébbnek minősülnek, míg a szántó 3. (23,50 Ak/ha) átlagosnál jobbnak minősül. A tervezet által érintett Dunavarsány 019/11 hrsz-ú ingatlan egy része az ingatlannyilvántartási adatok szerint kivett művelési ágú, így nem termőföld, ezért állásfoglalásom ezen ingatlanrészre nem vonatkozik. A MŰT által érintett 118,6950 ha nagyságú terület 34,2251 ha nagyságú átlagosnál jobb minőségű, termőföldet foglal magában, azaz a teljes terület 28,83 %-át. Ez a településen található 321,4035 ha átlagosnál jobb minőségű termőföldnek a 10,65 %át jelenti. A korábban megtartott helyszíni bejárások alkalmával tapasztalt állapot tükröz az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett művelési ágat. A helyszíni bejárásokon engedély nélküli más célú hasznosításra utaló magatartást nem tapasztaltunk. Dunavarsány város közigazgatási területén jelenleg 485,7637 ha bányatelek jogi jelleg van bejegyezve jogerős határozatokkal, melyből 163,4028 ha terület nagyság tekintetében rendelkezett illetékes körzeti Földhivatal a termőföldek más célú hasznosításának tárgyában. Megállapítható, hogy a földrészleteken a bányászati célú igénybevétel mindösszesen 33,64 %-án került engedélyeztetésre.
A Tftvt. 8. § (1) bekezdése alapján, ha más hatóságok engedélyezési eljárásában az ingatlanügyi hatóság szakhatóságként működik közre, a termőföld védelmének érvényesítése érdekében érvényre kell juttatni, hogy az engedélyezési eljárás alá eső tevékenység végzése lehetőség szerint a gyengébb minőségű termőföldeken, a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével történjen. Ugyanezen jogszabály (2) bekezdése szerint a szakhatósági állásfoglalás kialakítása során figyelemmel kell lenni arra, hogy az érintett és szomszédos termőföldek megfelelő mezőgazdasági hasznosítását a tervezett tevékenység ne akadályozza. A szakhatósági hozzájárulást meg kell tagadni, ha az engedélyezés iránti kérelem átlagosnál jobb minőségű termőföldet érint, azonban a tevékenység végzésére hasonló körülmények és feltételek esetén átlagos minőségű vagy átlagosnál gyengébb minőségű termőföldeken is sor kerülhet. A fenti tények mérlegelése során megállapítottam, hogy Dunavarsány város külterületén a bányászati célú igénybevétel a település külterületének egy újabb, a település egy jelentős nagyságú részét érinti, úgy hogy Dunavarsányon a bányatelek jogi jelleggel érintett ingatlanok 66,36 %-a nem került felhasználásra. A mérlegelés során figyelembe vettem, hogy az érintett termőföldek között található átlagosnál jobb minőségű termőföld, így termőföld minőségvédelmi szempontból, valamint annak védelmében nem indokolt a hozzájárulás megadása. Állásfoglalásomat a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. tv. (Tfvt.) 8. § (1) bekezdése, továbbá a Ket. 45. § (2) bekezdés rendelkezései alapján hoztam. Hatásköröm a Tfvt. 7. § (1) bekezdésén, a 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendeleten, illetékességem a 62/1999. (VII. 21.) FVM rendeleten alapul. 3. pont: Dunavarsány Város Önkormányzatának Jegyzője: Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2011. (II.9.) önkormányzati rendelete a helyi jelentőségű természeti területek védetté nyilvánításáról szóló 4/1998. (III. 10.) önkormányzati rendelet módosításáról az alábbiak szerint rendelkezik: - 4/8 -
BBK/927-17/2012.
„(3) A 2. számú mellékletben felsorolt egyéb természeti terület és természeti emlék védelmére az alábbi védőövezet kerül meghatározásra: a) természeti terület esetén annak határától számított 500 méter a védőövezet határa, b) természeti emlék esetén annak elhelyezkedése szerinti ingatlan határától számított 500 méter a védőövezet határa. (4) A védőövezet rendeltetését a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 30. § (3) bekezdése határozza meg. (5) A helyi védett természeti területen és annak védőövezetét érintően, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 39. § (1) bekezdésének a) – h) pontjaiban felsorolt tevékenységek engedélyezési eljárásai során, a rendelkezésre álló dokumentációk alapján, a természetvédelmi hatóságnak vizsgálnia kell, a) azok hatását a védett természeti területre, annak állapotára, vagy rendeltetésére, b) a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján a felszín alatti vizekre gyakorolt hatást, c) a természeti értéket jelentősen befolyásoló, veszélyeztető, károsító tevékenységek bemutatása megtörtént-e, d) a tervezett tevékenységek megvalósítása és a gazdálkodás nyomán a várható változásokat, továbbá a természeti értékek megóvására, elkerülhetetlen károsodásuk csökkentésére vonatkozó intézkedéseket is. (6) A helyi jelentőségű védett természeti terület esetén eljáró természetvédelmi hatóság nem adhatja meg a tevékenységhez való hozzájárulását, ha a véleményezendő dokumentációban nincs kimutatva a tevékenység hatása a helyi védett természeti területre. (7) A helyi jelentőségű védett természeti területen és annak védőövezetét érintően csak olyan tevékenység végezhető, ami összhangban van a településrendezési eszközökkel, a helyi építési szabályzattal és annak mellékletét képező szabályozási tervvel.” E rendelet 2. számú mellékletének d) pontjában a Honvédelmi Minisztérium Kezelésében lévő, 017/2 hrsz-ú, 40 ha kiterjedésű, természetes állapotú, összefüggő gyepvegetációt a Képviselő-testület helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánítja. A terület tulajdonosa a Magyar Állam. A műszaki üzemi tervből egyértelműen megállapítható, hogy a kutatás területe érinti a helyi jelentőségű védett terület védőövezetét. A kutatással érintett terület Dunavarsány településszerkezeti terve szerint Má besorolású, általános mezőgazdasági terület. A Zalakerámia Zrt. sem korábban sem Dunavarsány Város Önkormányzatának 114/2010. (XI.14.) Képviselő-testületi határozatával módosított településszerkezeti terv felülvizsgálata során nem jelezte igényét a terület besorolásának módosítására. A fent felsorolt terület nem esnek bányatelek besorolás alá. Szakhatósági állásfoglalásomat a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Törvény (Ket.) 44. § (1) és (6) bekezdése alapján, illetve a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 4/A. §-a alapján adtam. 4. pont: Közép Duna-völgyi Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség: Az ásványi vagyon kutatása nem tartozik a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm.rendelet (a továbbiakban: Rendelet) hatálya alá. A kutatási tevékenységgel érintett ingatlanok országos jelentőségű védett, vagy védelemre tervezett természeti területet és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII törvény 23. § (2) - 5/8 -
BBK/927-17/2012.
bekezdés alapján ex lege védett területet nem érintenek. Továbbá az ingatlanok az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Kor. rendelet és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet által meghatározott Natura 2000 hálózat területének nem részei és az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényben lehatárolt országos ökológiai hálózat övezetét nem érintik. A tárgyi terület vízbázis védelmi területet nem érint. A hatáskörömbe utalt kérdések tekintetében a rendelkezésemre álló dokumentációt elbírálva megállapítottam, hogy a vonatkozó jogszabályi előírások betartásával a tervezett tevékenység környezetvédelmi, táj- és természetvédelmi, illetve vízügyi érdeket nem sért, ezért szakhatósági hozzájárulásomat megadtam. Kérem a t. Engedélyező Hatóságot, hogy az alábbi szakaszt közölje határozatában: Felhívom a figyelmet, hogy: - A Rendelet 1. sz. mellékletének 11. pontja szerint az egyéb külszíni bányászat 25 ha területtől környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység. - A Rendelet 1. § (3) bekezdése kimondja, hogy a tevékenység megkezdéséhez, ha az csak az 1. számú mellékletben szerepel, a környezeti hatásvizsgálati eljárás alapján környezetvédelmi engedély szükséges. - A Rendelet 5/A. § (1) bekezdése szerint a környezethasználó előzetes konzultációt kezdeményezhet a Felügyelőségnél, ha olyan tevékenység megvalósítását tervezi, amely az 1. számú mellékletben szerepel. Az előzetes konzultáció célja, hogy a környezeti hatástanulmány, illetve az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeiről a Felügyelőség véleményt, a 12. számú mellékletben meghatározott közigazgatási szervek és a nyilvánosság észrevételt adjon. - A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 66. § (1) bekezdés a) pontja szerint környezethasználat a környezeti hatásvizsgálat hatálya alá tartozó tevékenységek esetén tevékenységre a környezetvédelmi hatóság által kiadott környezetvédelmi engedély jogerőre emelkedését követően kezdődhet meg, illetve folytatható. - A Kvtv. 66. § (5) bekezdése szerint, ha a 66. § (1) bekezdés a) és b) pontjának hatálya alá tartozó környezethasználathoz más jogszabály által meghatározott létesítési, illetve működési engedélyezési eljárás is szükséges, az engedély akkor adható meg, ha a környezethasználó környezetvédelmi, illetve egységes környezethasználati engedéllyel rendelkezik. A létesítési (építési), illetve működési (használatbavételi) engedély a környezetvédelmi, illetve egységes környezethasználati engedélyben foglaltaktól nem térhet el. - A keletkezett hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 8.) Korm. rendelet előírásai szerint be kell tartani. Kikötésemet a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, a Kvtv, a Rendelet, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. tv, a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm.rendelet, a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet, valamint a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet alapján hoztam meg. Szakhatósági állásfoglalásomat a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006 (XII. 20.) Korm. rendelet 4/A. § (1) bekezdése, valamint 3. számú mellékletének 11. pontja, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket) 44. § (1) bekezdése, és a környezetvédelmi, természetvédelmi vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23). Korm. rendelet 25, 28, 28/A. és 32 §-a és 1. számú mellékletének IV. 5. pontja alapján adtam meg.
- 6/8 -
BBK/927-17/2012.
5. pont: - Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatala: a műszaki üzemi terv jóváhagyásához hozzá járul, mert a kutató fúrások a katonai szervezetek tevékenységét nem befolyásolják, a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai végrehajtása biztosított. - ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Tisztifőorvosi Hivatal: a műszaki üzemi tervhez hozzájárul, mert a kutatás természetes gyógytényezőt nem veszélyeztet. - Kulturális Örökségvédelmi Hivatal: az érintett területen nyilvántartott régészeti lelőhely nem található. A fellebbezésre a 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.) 98. § (1) bekezdés előírása alapján van lehetőség. A fellebbezés díját a bányafelügyelet részére fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról, valamint a felügyeleti díj fizetésének részletes szabályairól szóló 57/2005. (VII. 7.) GKM rendelet 4. §-a állapítja meg. Az engedélyes a Bt. 43. § (9) bekezdése alapján felügyeleti díjat fizet. A bányafelügyelet részére fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról, valamint a felügyeleti díj fizetésének részletes szabályairól szóló 57/2005. (VII. 7.) GKM rendelet 1. § (1) bekezdésében előirt felügyeleti díj, a rendelet 2. § 2. számú melléklete A táblázatának 1.3. pontja szerinti 50 000.Ft igazgatási szolgáltatási díj mértékéig csökkentésre került. A díj befizetéséről kiállított számlát a Bányakapitányság a jelen határozatához mellékeli. A számla befizetését a kézhezvételtől számított 8 napon belül a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal 10032000-01417179-00000000 sz. számlájára kell átutalással teljesíteni. A befizetésen „A057” kódszámot fel kell tüntetni. A befizetés igazolását a Bányakapitányság részére meg kell küldeni. A Budapesti Bányakapitányság a Bt. 22. §-a alapján, a Bt. 5. § (1) bekezdés a) pontjában biztosított jogkörében eljárva határozatát a Ket. 72. § (1) bekezdése alapján, a 267/2006 (XII. 20.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdésének mellékletében megállapított illetékességgel adta ki. Budapest, 2012. május 31. Dr. Szabados Gábor bányakapitány nevében és megbízásából:
Kókay Ágoston földtani és adattári osztályvezető A Bányakapitányság értesítését postai kézbesítés útján tértivevénnyel az alábbiakkal közli: 1. ZALAKERÁMIA Zrt. 8946 Tófej, Rákóczi út 44. 2. Közép Duna-völgyi Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
1072 Budapest, Nagydiófa u. 10-12. 3. Dunavarsány Város Polgármesteri Hivatala 2336 Dunavarsány, Kossuth Lajos u. 18. 4. Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal, 1885 Budapest, Pf.: 25. - 7/8 -
BBK/927-17/2012.
5. Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatala Ráckevei Földhivatal 2300 Ráckeve, Szent
István tér 3/3. 6. Pest Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. 7. ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal 1437 Budapest, Pf.: 839. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27.
Bálint Géza 2336 Dunavarsány, Iskola u. 47. Boda Endre Istvánné 1037 Budapest, Visszatérő u. 7. Corswaren Judit 2336 Dunavarsány, Viola u. 15. Gayerhosz Andrásné 2336 Dunavarsány, Kertész u. 13. Hingyi István 2336 Dunavarsány, Temesvár u. 2. Hingyi Istvánné 2336 Dunavarsány, Temesvár u. 2. Kerékgyártó János 2340 Kiskunlacháza, Zöldfa u. 33. Kerékgyártó László 2340 Kiskunlacháza, Kossuth Lajos u. 24. Kiss József 2336 Dunavarsány, Templom u. 22. Komáromi István 2335 Taksony, Vezér u. 53. Komáromi Károly 2340 Kiskunlacháza, Báthory u. 6. Lázár Árpád Albert, 1112 Budapest, Vőfély u. 3. X/65. Lázár József Attila, 1136 Budapest, Pannónia u. 33. fszt. 3. Pamuk Mihályné 2336 Dunavarsány, Templom u. 3. Rapcsák János 2336 Dunavarsány, Deák Ferenc u. 50. Szabados Ferenc 2336 Dunavarsány, Nagyvarsányi u. 7. Tóth Istvánné 2336 Dunavarsány, Halász Lajosné u. 9/1. Ullmann Mihály 2336 Dunavarsány, Szabadkai u. 16. Vasadi Lázár Erzsébet 8640 Fonyód, Kupa vezér u. 51. Zsüle Jánosné 2336 Dunavarsány, Kolozsvári u. 7.
28. Irattár
- 8/8 -
