ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ VISSZA NEM TÉRÍTENDİ LAKÁSÉPÍTÉSI TÁMOGATÁSRÓL
A vissza nem térítendı támogatás igényelhetı a 2010. január 1-jét követıen kiadott használatbavételi engedéllyel és „B” vagy annál jobb energetikai minısítéssel rendelkezı új lakás vásárlásához, építéshez. A lakásépítési támogatást igényelhetnek : - a természetes személyek (házastársak, élettársak, egyedülállók) már meglévı gyermekek után, illetve - a 40. életévüket be nem töltött házaspárok a nevelt gyermekek számától függetlenül legfeljebb két gyermek vállalása esetében (megelılegezett lakásépítési támogatás), - a lakásépítési támogatást korábban született gyermeke után igénybevevı a késıbb született gyermeke után is a lakáscélú hitelintézeti kölcsönszerzıdésbıl eredı tartozás törlesztésére, a lakáscélú hitelintézeti kölcsönszerzıdés megkötésének idıpontjában érvényes összegben és feltételek szerint. Megelılegezett lakásépítési támogatás esetén az igénylınek kérelmeznie kell a Kincstár igénylı lakóhelye szerint illetékes területi szervétıl annak igazolását, hogy az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok (106/1988. (XII. 26.) MT rendelet és 12/2001. Korm. rendelet) alapján az igénylı lakásépítési/vásárlási kedvezményt megelılegezı kölcsönszerzıdéssel nem rendelkezik. Az igénylı a Kincstár igénylı lakóhelye szerint illetékes területi szerve által kiállított igazolást a hitelintézet részére köteles bemutatni. A meglévı gyermekek számánál figyelmen kívül kell hagyni azon gyermeket, aki után az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok (106/1988. (XII. 26.) MT rendelet és 12/2001. Korm. rendelet) alapján vissza nem térítendı lakáscélú állami támogatást már igénybevettek. Az igénylınek köztartozásmentes adózónak kell lennie, és az igénylınek (házastársak és élettársak esetén legalább az egyik félnek) bejelentett, minimum fél éve fennálló munkaviszonnyal kell rendelkeznie (ideérte azt az esetet is, ha legfeljebb 15 nap megszakítás van a legalább 180 nap TB jogviszonyban). Az igénylınek, házastársának, élettársának és gyermekének, valamint a vele együttköltözı családtagjainak lakástulajdona, állandó lakáshasználati joga nem lehet. A lakás vételára általános forgalmi adó és telekár nélkül, a lakás teljes nettó alapterületére számítva négyzetméterenként legfeljebb 300 ezer Ft, alacsony energiafogyasztású lakás esetében legfeljebb 350.000 Ft lehet. A lakás hasznos alapterülete nem haladhatja meg a 160 m2-t. A lakásépítési támogatás egy összegben kerül folyósításra, összege függ a gyermekszámtól és a lakás méretétıl: Lakás hasznos alapterülete
2 eltartott gyermek esetén
Lakás hasznos alapterülete
3 eltartott gyermek esetén
Lakás hasznos alapterülete
60-75 m2 75,01-90 m2 90,01 m2 – 160 m2
800 000 Ft 1 000 000 Ft 1 300 000 Ft
70-85 m2 85,01-100 m2 100,01 m2– 160 m2
1 200 000 Ft 1 500 000 Ft 2 000 000 Ft
80-95 m2 95,01-110 m2 110,01 m2– 160 m2
4 vagy több eltartott gyermek esetén 1 600 000 Ft 2 000 000 Ft 2 500 000 Ft
A fentiek alapján meghatározott lakásépítési támogatás összegét a) „A” (energiatakarékos) energetikai minısítési osztályú lakás esetén 1,1-es, b) „A+” (fokozottan energiatakarékos) energetikai minısítési osztályú lakás esetén 1,2-es, vagy c) alacsony energiafogyasztású lakás esetén 1,3-as (olyan lakás, melynek fajlagos primer energiafogyasztása főtésre legfeljebb 25 kWh/m2év) szorzószám alkalmazásával kell megállapítani. A lakásépítési támogatás 5. pont szerinti késıbb született gyermek után igényelhetı összege – az épített vagy vásárolt lakás hasznos alapterületétıl függetlenül
gyermekenként 400 000 Ft.
1.) A lakáscélú támogatás igénybevételére jogosultak köre Támogatott személy (igénylı) az a a) magyar állampolgár és az a személy, akit a magyar állampolgárságról szóló törvény alapján a magyar állampolgár jogai illetnek meg, b) szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezı személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, c) harmadik országbeli állampolgár, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben foglaltak szerint bevándorolt vagy letelepedett jogállással rendelkezik, d) hontalan, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvényben foglaltak alapján ilyen jogállásúnak ismerték el, vagy e) menekült vagy oltalmazott, aki a menedékjogról szóló törvényben foglaltak szerint menekült vagy oltalmazott jogállással rendelkezik. 2.) A lakásépítési támogatás igénybevételéhez a nem magyar állampolgár támogatott személy köteles a) a menekült vagy oltalmazott igénylı kivételével a származási országának ingatlannyilvántartásért felelıs országos hatáskörő szerve által kiállított - az ország egész közigazgatási területére, tagállamok esetén a tagállam, szövetségi államok esetén a szövetségi állam közigazgatási területére vonatkozó - hivatalos iratot és annak hiteles magyar nyelvő fordítását bemutatni a Takarékszövetkezetnek, amellyel igazolja, hogy saját magának, házastársának, élettársának, bejegyzett élettársának, gyermekének és az együttköltözı családtag(ok)nak származási országában a Rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja és a 3. § (4) bekezdése szerinti lakástulajdona nincs, valamint b) büntetıjogi felelıssége mellett írásban nyilatkozni arról, hogy a lakásépítési támogatással építeni, vásárolni kívánt lakásban életvitelszerően kíván tartózkodni. A nem magyar állampolgár támogatott személy részére a lakásépítési támogatás a három hónapot meghaladó tartózkodási jogosultság fennállásának idıtartama alatt nyújtható, ha Magyarország területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik. A tartózkodási jogosultság fennállását évente január 31-ig kell a Takarékszövetkezet részére igazolni. A lakásépítési
támogatást igénybe vevı nem magyar állampolgár tartózkodási jogosultságában bekövetkezett változást 8 napon belül köteles Takarékszövetkezetnek bejelenteni. Amennyiben a nem magyar állampolgár támogatott személy tartózkodási jogosultsága a Rendelet 14. § (1) bekezdése szerinti idıszakon belül (használatbavételi engedély megadásától vagy az adásvételi szerzıdés megkötésétıl számított 10 év) megszőnik, és a tartózkodási jogosultság megszőnését megállapító határozat jogerıre emelkedésétıl számított 30 napon belül nem kap a 6.1.6. f) pontja szerinti tartózkodási jogosultságot igazoló okmányt, vagy a 6.1,6. g)-h) pontja szerinti tartózkodásra jogosító engedélyt, vagy nem szerez a 6.1.6. i)-k) pontja szerinti jogállást, az igénybe vett lakásépítési támogatást a Rendelet 16. § (5) bekezdése szerinti kamattal terhelten köteles Magyarország területének elhagyását megelızıen visszafizetni. Lakásépítési támogatást Takarékszövetkezetünknél elsısorban azon kedvezményezettek igényelhetnek, akik a támogatás igénylésekor kizárólag Takarékszövetkezetünknél rendelkeznek ingatlan fedezettel biztosított hitel vagy kölcsöntartozással, illetve vállalják, hogy a más pénzintézet felé fennálló tartozásaikat megszüntetik. 3.) A lakásépítési támogatás igénylésének feltételei A lakásépítési támogatás akkor igényelhetı, ha a) a támogatott személy teljes bizonyító erejő magánokiratba foglaltan nyilatkozik arról, hogy saját magának, házastársának, élettársának és gyermekének, valamint a vele együtt költözı családtagjainak - a b) pontban foglaltak kivételével - lakástulajdona, állandó lakáshasználati joga nincs, illetve e jogok ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére irányuló kérelme nincs folyamatban, továbbá önkormányzati tulajdonban lévı, vagy szolgálati jogviszonyhoz vagy munkakörhöz kötött lakásra bérleti jogviszonya vagy lízingbe vett lakása nincs; A Rendelet alkalmazásában a lakástulajdonnal egy tekintet alá esik a gazdasági társaság tagja által a társaság részére vagyoni hozzájárulásként szolgáltatott, valamint az építési és használatbavételi engedélyben meghatározott céltól, vagy a rendeltetésétıl tartósan eltérı célra használt lakás. Errıl a tényrıl a támogatott személy, annak házastársa, élettársa és az együttköltözı családtag büntetıjogi felelısség mellett írásban köteles nyilatkozni. b) a támogatott személynek, házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének, valamint a vele együttköltözı családtagjának ba) együttesen legfeljebb 50%-os tulajdoni hányada van egy olyan lakásban, amely tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés útján került a tulajdonukba, bb) a tulajdonában lévı lakása lebontását az építésügyi hatóság elrendelte vagy engedélyezte, vagy bc) a lakás több mint két éve öröklés vagy ajándékozás jogcímén haszonélvezettel terhelten került a tulajdonába és a haszonélvezı bent lakik; c) a támogatott személy és az együtt költözı a bekerülési költség vagy a vételár kiegyenlítésére használja fel a támogatás nyújtásáról szóló szerzıdés megkötését megelızı 5 éven belül értékesített lakásnak, illetve tulajdoni hányadnak az eladási árát is, amely csökkenthetı ca) az értékesített lakást terhelı és visszafizetett önkormányzati, munkáltatói támogatással, cb) az értékesített lakás vásárlására vagy építésére felvett és azt terhelı lakáscélú Takarékszövetkezeti kölcsön végtörlesztett összegével, cc) a számlával igazolt ingatlanközvetítıi jutalék összegével,
cd) a támogatás nyújtásáról szóló szerzıdés megkötését legfeljebb egy évvel megelızıen vásárolt és az építés helyszínéül szolgáló építési teleknek az általános forgalmi adó összegével növelt vételárával, ce) a támogatással vásárolni kívánt lakás telekárat is tartalmazó vételárának 10%-ával, ha ezen összeg kifizetése - adásvételi szerzıdéssel igazoltan - a korábbi lakás eladását bejegyzı földhivatali határozat kiadásának idıpontját legfeljebb 120 nappal elızi meg és cf) olyan 2009. július 1-jét követıen kiállított számlával vagy megkötött szerzıdéssel igazoltan kifizetett összeggel, amelyet az igénylı az általa tervezett, de meg nem valósult lakásvásárlás céljából fizetett ki, ha az összeg az értékesítés céljára lakást építı gazdasági társaság bíróság által elrendelt felszámolásának teljes befejezését követıen nem térült meg; d)1 az igénylı a lakásépítési támogatás iránti kérelem benyújtásának idıpontjában da) 15 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy saját maga – házastársak vagy élettársak esetén legalább az egyik fél – legalább 180 napja folyamatosan az egészségbiztosítás nyilvántartásában a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérıl szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. §-a szerinti biztosítottként szerepel – ideértve azt is, ha a legalább 180 nap folyamatos biztosításban legfeljebb 15 nap megszakítás van –, és db) szerepel az adózás rendjérıl szóló 2003. évi XCII. törvény szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisban, vagy a lakásépítési támogatás iránti kérelem benyújtásának idıpontjában 15 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nincs nyilvántartott köztartozása; e) a támogatott személy - lakás vásárlása esetén - a vásárolni kívánt lakás „B” (követelménynél jobb) vagy annál kedvezıbb energetikai minısítési osztályát igazoló hatályos energetikai tanúsítványt a Takarékszövetkezetnél bemutatja; f) lakás építése esetén a támogatott személy fa) a Takarékszövetkezethez benyújtja az épületek energetikai jellemzıinek meghatározásáról szóló miniszteri rendelet szerint elkészült energetikai számítást a tervezett lakás várható energetikai minısítési osztályról, amely „B” (követelménynél jobb) vagy annál kedvezıbb energetikai minısítési osztályú, valamint fb) teljes bizonyító erejő magánokiratba foglaltan nyilatkozik arról, hogy a használatbavételi engedély megszerzését követıen a lakás energetikai minısítési osztályát igazoló hatályos energetikai tanúsítványát a Takarékszövetkezetnél bemutatja; g) a támogatott személy teljes bizonyító erejő magánokiratba foglaltan nyilatkozik arról, hogy új lakás vásárlása esetén legkésıbb a támogatás folyósításáig az adásvételi szerzıdésben szereplı telekárat is tartalmazó vételárról a saját nevére szóló, az általános forgalmi adóról szóló törvény hatálya alá tartozó adóköteles termékértékesítésrıl, szolgáltatásnyújtásról kiállított - a telekárat és a lakás árát külön feltüntetve tartalmazó - számlákat, egyszerősített számlákat (a továbbiakban együtt: számla) a Takarékszövetkezet részére bemutatja; h) új lakás építése esetén az igénylı teljes bizonyító erejő magánokiratba foglaltan nyilatkozik arról, hogy legkésıbb a támogatás utolsó részfolyósításáig bemutatja ha) a Takarékszövetkezet által elfogadott költségvetésben szereplı bekerülési költség legalább 70%-áról, a támogatott személy saját nevére, a (6) bekezdés szerinti lakás megvásárlása esetén a vételár 70%-a erejéig az elızı építtetı nevére kiállított számlákat, hb) a használatbavételi engedélyt és hc) a lakás energetikai teljesítıképességét igazoló energetikai tanúsítványt; i) a támogatott személy teljes bizonyító erejő magánokiratba foglalt nyilatkozatban ia) hozzájárul ahhoz, hogy saját és gyermekei a Rendelet17. § (8) bekezdése szerinti adatait, valamint a támogatásra vonatkozó információkat a támogatás szabályszerő igénybevételének 1
Megállapította:71/2012. (IV.12.) Korm. rendelet 2.§. Hatályos: 2012.IV.13-tól
ellenırzése céljából a Takarékszövetkezet átadja a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár), vagy az állami adóhatóság részére, ib) hozzájárul ahhoz, hogy az állami adóhatóság a bizonylatok valódiságát, a bennük foglalt gazdasági esemény megtörténtét és ezekkel összefüggésben a lakásépítési támogatás igénybevételének jogszerőségét, felhasználásának szabályszerőségét a helyszínen - a lakásban is - ellenırizze, és annak eredményérıl a Takarékszövetkezet tájékoztassa, illetve, ha olyan jogszabálysértést is észlel, amellyel kapcsolatos eljárás a Kincstár hatáskörébe tartozik, a Kincstárt hivatalból értesítse, és ic) tudomásul veszi, hogy a Takarékszövetkezet kizárólag olyan számlát fogad el, melynek kibocsátója - a Rendelet 12. § (1) vagy (2) bekezdése szerinti idıpontban - az állami adóhatóság nyilvántartásában mőködı adóalanyként szerepel; j) a támogatott személy a lakásépítési támogatás nyújtásáról szóló szerzıdésbe foglaltan kötelezettséget vállal arra vonatkozóan, hogy a lakásépítési támogatás folyósítását vagy építés esetén az utolsó részfolyósítást követıen legalább a használatbavételi engedély megadásától vagy az adásvételi szerzıdés megkötésétıl számított 10 évig a lakásban lakóhelyet létesít és a folyósítást vagy utolsó részfolyósítást követı egy éven belül bemutatja a Takarékszövetkezet számára a lakcímet igazoló hatósági igazolványt, hontalan támogatott személy esetében a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, mely igazolja, hogy a támogatással épített, vásárolt ingatlan mindazon személyek lakóhelye, hontalan esetében szálláshelye, akiknek együttköltözésére tekintettel a lakásépítési támogatás folyósítása történt. Amennyiben a támogatott személy j) pontban foglalt kötelezettségvállalása nem teljesül, a Takarékszövetkezet fiókjának tájékoztatnia kell errıl a Kincstárat és meg kell küldenie az ügy iratait. Amennyiben az új lakás építése során bontott anyagok is felhasználásra kerülnek, úgy ezeknek az építıipari kivitelezési tevékenység felelıs mőszaki vezetıje által írásban igazolt értékéig a h) pont ha) alpontja szerinti számla benyújtási kötelezettség csökkenthetı. E csökkentés mértéke nem haladhatja meg a számlával igazolandó bekerülési költség 20%-át. A nem értékesítés céljára épült és használatbavételi engedéllyel rendelkezı lakás tulajdonjogának átruházása esetén az új tulajdonost a lakásépítési támogatás nem illeti meg. A használatbavételi engedéllyel még nem rendelkezı lakás tulajdonjogának a használatbavételi engedély megszerzése elıtt történı átruházása esetén a) ha az építkezés 2010. január 1-jét követıen kiadott építési engedély alapján történt, úgy a lakásépítési támogatást az új tulajdonos igénybe veheti és b) az átruházó részére megállapított lakásépítési támogatást törölni kell, és a már folyósított támogatást az átruházó az igénybevétel napjától a Ptk. 232. § (3) bekezdése szerint számított kamataival együtt köteles visszafizetni. Lakásvásárlás céljára lakásépítési támogatás abban az esetben igényelhetı, ha az eladó a támogatott személynek nem közeli hozzátartozója vagy élettársa.
6.2.6. A lakásépítési támogatásra való jogosultság feltételeinek meglétét az igénylınek a következık szerint kell igazolnia: a) a személyazonosságot és az életkort személyazonosító igazolvánnyal vagy érvényes úti okmánnyal,
b) teljes bizonyító erejő magánokiratba foglalt nyilatkozattal a közös háztartásban élést, valamint élettársak esetében ennek idıtartamát, elvált szülık kiskorú gyermekeinek elhelyezését a jogerıs ítélet bemutatásával, c) a bejelentett lakóhelyet, lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal, d) a továbbtanulást az oktatási intézmény által kiállított igazolással, a megváltozott munkaképességő személlyé válást az orvos szakértıi szerv igazolásával, e) azt a tényt, hogy az igénylı csak olyan személy után igényel lakásépítési támogatást, aki után e rendelet és egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerinti vissza nem térítendı lakáscélú állami támogatás igénybevétele még nem történt, büntetıjogi felelısség mellett kiállított nyilatkozattal, f) a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezı személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti regisztrációs igazolással, érvényes tartózkodási kártyával vagy állandó tartózkodási kártyával, g) a bevándorolt jogállást bevándorlási engedéllyel, h) a letelepedett jogállást letelepedési engedéllyel, ideiglenes letelepedési engedéllyel, nemzeti letelepedési engedéllyel, EK letelepedési engedéllyel, i) a menekült jogállást az azt tanúsító személyazonosító igazolvánnyal, j) az oltalmazott jogállást az azt tanúsító személyazonosító igazolvánnyal, k) a hontalan jogállást a hontalankénti elismerésrıl szóló határozattal, vagy a jogállást igazoló hatósági igazolással, l) a házasságot, a bejegyzett élettársi kapcsolatot2 és a gyermek születését anyakönyvi kivonattal, m) a lakás energetikai teljesítıképességét energetikai tanúsítvánnyal. n)3 a 3. § (1) bekezdés d) pont da) alpontjában foglaltakat a megyei kormányhivatalok egészségbiztosítási szakigazgatási szervének – a biztosított kérelmére 3 munkanapon belül kiállított – igazolásával, a 3. § (1) bekezdés d) pont db) alpont második fordulatában foglaltakat nemleges együttes adóigazolással. Házaspárok esetében, ha a házastársak egyike magyar állampolgár a c) és f)-k) pontban, valamint a 3.2.2. a) pontban foglaltak igazolására nincs szükség. Ha az igénylı a Takarékszövetkezetnek vagy az igazolást kibocsátónak valótlan adatot tartalmazó nyilatkozatot tett, és ez alapján jutott támogatáshoz, akkor a támogatott személy a folyósított összeget az igénybevétel napjától a Ptk. 301. § (1) bekezdése szerint számított késedelmi kamataival együtt köteles a Takarékszövetkezeten keresztül vagy közvetlenül a Kincstár 10032000-01034080 sz. számlájára visszafizetni. További, részletes információért kérjük, Takarékszövetkezetünk fiók munkatársait.
2
keresse
telefonon
vagy
személyesen
2009. július 1-jétıl az azonos nemő élettársak számára lehetıvé vált, hogy kapcsolatukat bejegyzett élettársi kapcsolatként tegyék hivatalossá. A bejegyzett élettársi kapcsolat joghatásait tekintve a házasság jogintézményéhez hasonló. 3 Megállapította:71/2012. (IV.12.) Korm. rendelet 2.§. Hatályos: 2012.IV.13-tól
