/ í U ^ // T
< —
•
—
»
y
<
n, ..¿fa «l^nffl^g^^H^ f VT* V C^ t T -V J^-T* !
L é
m m
arvas, 1890. július 20,
4. szám. <.> V".
fv.> '
I ffl&Mi • i v/ ^ 1
J'ív't/irírívM ?v-<'
TARSADALMI ós SZÉPIEÖDALMI HETILAP.
rí .. • • '
Megjelen lietenkint egyszer, vasárnap reggel.
Előfizetéseket és hirdetéseket elfogad helyben p^üKiiiiaZTOSEG ES KIADÓHIVATAL !, A NYÁCSJK SOMA UTÓDA CZÉG. Biiza-ut.exa, 2283. szám, hova a lap szellemi Ugyanitt egyes számok is kaphatók. részét illető közlemények, reclamátiók és előJfyycs szám ára 10 kr. fizetési pénzek küldendők. ki\ Hirdetések és nyílttéri közlemények jutányos áron vétetnek fel. Kéziratok nem adatnak vissza.
• 'i .« • • • . s v i e i i • • ; * « • » «. Negyedévre , . . . . , . X
Aratás idején, Keresztekben áll már az aranyszínű kalászos istenáldása, javában foly m aratás, sőt sok helyen a nyomtatás is s maholnap csűrbe kerül az idei gabonatermés. Az idei termés •— legalább a korábbi évekéhez viszonyítva — általában szépen sikerültnek mondható, bár itt-ott hallunk panas zhango ka t, hogy a buza szeme megszorult, ranezos, s csak korpa szaporítására való. Nálunk, kiválóan mezőgazdasággal foglalkozó államban, hol minden egyéb: ipar és kereskedelem, lendülete szoros kapcsolatban áll a mezőgazdasági termények bőségével vagy fogyatékos voltával, igen helyén való dolog ko m oly &n gondolkozni és eszmét csegaztiasági viszonyán; s cz uton lehetetlen azon tapasztalásra nem jönnünk, hogy bizony nálunk egy egy bő vagy közepes termésű esztendő is csupán esélyektől függ, miután ínég mindig nagyon kevés, úgy szólván
semmi tért sem hódított közöttünk a gyakorlati, intenzív mezőgazdaság. Mert elvégre is esőt, szárazságot nem rendelhetünk meg tetszés szerint. A természeti hatalmak fölött még a tudományosság mai fegyvereivel sem rendelkezhetünk egész önkényüen. B e azt igenis megtehetjük, hogy gazdálkodásunkat másként és ugy rendezzük be, hogy az ne legyen teljességgel csak az időjárás viszontagságainak kiszolgáltatva ; megtehetjük, hogy a gabonatermelés mellett földjeink egy részét legelők — s ez által az állattenyésztésnek szenteljük; megtehetjük, hogy olyan ujabb termény ágakat kultiváljunk, melyek az elemek romboló hatásának: fagy, túlságos esőzések, szárazság, állandó nyári hősóg, jobban ellentállanak, mint a gabonanemttok. Azt fogják ellenvetni, h o g y — ha nagy a szárazság, legelő sincsen, s ekkor az állattenyésztés sem fizet. Ez bizonyosan így van, de a tapasztalás azt mutatja, hogy ritka esztendő az, mikor gabonatermés ós takarmányfélék
m m Mást álmodtam, másra vágtam, Hiú gögöm ivást remélt ; Tündökölni a világban, Átélni száz szenvedélyt. Tékozolni mind a kincset, Mit szivem s agyam terem, Hozsannák közt járni, mint egy wiv-szóró fejdelem. \t a nag.voto fco"' Vső A kihűl a hír regél, S hol a nép szent harezokat küzd, Elül állni, mint vezér. Ember gondolt, Isten végzett, A kegyes sors mást adott: Édes JhU, feleséget, Csöndes, áldott hajiokot, Elvonnha, elfeledve. Fény neth bánt, hir nem
mm, hogy nem vesz észre S hitványt bámul a tömeg? A boldogság bölcseségre Tanított meg engemet. Az gazdag csak, ki beéri Azzal, mije van neki, A magáét maga éli És vásárra nem viszi. A mi kincse drága, pompát, Otthonának disze lesz . . .,. Nem csüggedés, nem lemondás, A boldogság dala cz. INCZÉDY LÁSZLÓ.
Borona és Egy szép, kedves, szellemes, szóval a gyönge nem minden erejével megáldott kis lányról szól a régi mese, mely mindig új marad. Az ő története is c^alc ott kezdődik, hol minden szép leányé: a virágfakadás és bimbófeslés napsugaras reggelén; múltját senki sem
' t ó - .
í I
egyaránt szűken fizetnek, s így bizonyos, hogy az okszerű intenzív gazdászatnál, ha mit a gazda a szűkebb gabonatermésen veszített, kára legalább részben megtérül a lábas jószágon. D e nem pusztán az állattenyésztésre kell az intenzív gazdálkodásnak kiterjednie. Figyelem és gond fordítandó a föl (lek árkolására, csatornázására, a talajjavításra, — mi ismét szorosan öszszefüggaz állattenyésztéssel, fásításra és végre az ui ágak kultiválására. Es főleg ez utóbbi az, a mit nálunk alig méltatnak figyelemre, holott példákkal mutathatjuk be ennek kiváló hasznos voltát. Egyik szomszédos megyénkben például egy bérlő mintegy ötven hold területet vett oly formán művelés alá, hogy azon mákot termelt. Mi itt az ilyen gazdát kíkaczagnánk ; pedig az eredmény, mit e bérlő elért, inkább arra való, hogy utánozásra buzdítson, mert 50 hold mákvetése oly dúsan termett, hogy gőzcséplövel volt kény te-
^V r ^ r l
;
; if '»•'víííI'.•
' ij '•Wifr'f-.r* ÍL
t
'
i" • :
vII .••vs'^ ; ;..>• >»'.,; •V
'.1 t w í • •' ''A
í r-.írt^j!;-í? i í' ' " 'v; jj ! if* : • ' »:'; 1,1 . '•".Y.f.í ' •í-.-.'.V-í'^íl
mifyi Csak magam, s enyéim üdve, A mi bennem nagy s nemes.
' " ;V 'f'ili V.ii;• i 1. ,>:.. •^¿'
•MW^OMaHMMi
•5HB
r V :/;: •; ,'J; ;.- • f.' fSoÁ
ismerte, jövőjének sokan szerettek volna részesei lenni. Elvégezte a nevelő intézetet, irt verselt, zongorázott, sőt — politizált is, s hogy mindezen erényeit betetőzzem, tehermentes háza állt szülővárosa piaezáu. Volt a kis városnak egy szegény nyugdíjazott tisztviselője, ki luydani érdemeiért sokszor élvezte a széplányos ház szives vendégszeretetét. Ám ez neki nem volt elég, A ház iiatal tündére közelében megifjodni érzé roskadt tagjait s elképzelé, mily üdvös dolog volna, |ha e vidám angyal dérit getné fel kedves kaczagásával hátralevő unalmas napjait, s csábos alakjával újra körébe vonzaná az elmaradt régi ismerősöket. A fényes eszmétől szikrát fogott a korhadt szív és hitt; hisz oly szives, nyájas mosollyal felel unalmas bókjaira, mintha a jairól hallott itélét viszlungja volna azon hatásnak, mint reá tett. ilégi jó barátja lesz a közbenjáró, hisz ő ugy is pap, hivatott kovácsoiójá üdvösségünknek a földön és égben. Szegény szerelmes tatár* az égiről szívesen lemondott volna, csak a földit szoríthatta volna csúzos kar-
i
t
: • .v
••-
,,:
-1!
f } i
•, A'»' »,I » •
•' • ^ 'ÍV .¡-öV
: r-
l
'.V .v-f:';;, ^
>
- -i ('i
:.. >- •V..VVfI l f-'l(
"
-.1
V-M
t!
W >M
fcjuíjfoíte Wj
i- 1 •.» .^— i' .j»« •''.»
t.
'i*
V.
1
/V .'í
51
l: aki
.¿í'i
M'
u<
r.V
I\
í] i; *
V
I fev^
Vasárnap, juíias 20, 1890.
SZARVAS és VIDÉKE.
S ü s m , 1 8 9 0 . juX. I S . len a mákot kicsépelni, melynek tí> senkinek sem jut eszébe kétségbe vonA 1/5. számú körösi átvágás bővírekje a gőzkazánhoz is a legjobb tü- ni. Az ilyen kiállitasok legkedvezőbb alkalmat nyújtanak arra, hogy az em- téséhez Öcsöd község határában végzelőanyag, . Egy másik bérlő tigyancsak itt beri elmének időről időre megájuló legesen s ideiglenesen elfoglalandó az alföldön 100 hold területén czirok- különböző vívmányai felől kiki beható földterületekre nézve a kisajátítási eljátermelést folytat. Ugyan, a mi gazdáink tájékozódást szerezzen magának. Azon- rás % évi julius hó 14. eszközöltetett. közül, kik pedig saját földjükön gaz- felül a termények bemutatása által ez Jelen voltak Jancsovics Emil elnöklete dálkodnak, ki adná magát ilyen vállal- uton létesíthető egyenes összeköttetés mellett a megye részéről dr. Havi ár kozásra1? S ha adná, a szomszédja bi- a termelő és fogyasztó, eladó és vá- Gyula ügyvéd, dr, Salacz Oszkár ügyzonyosan azt mondaná rá ; megbo- sárló közönség kőzött. Ily czélzattal véd, Győry Vilmos, Öcsöd község jegyrendezik Aradon a jövő hó 1-én meg- zője, a folyammérnök^ég képviseletélondult. Pedig Q7t a cziroktermelés nem nyitandó alföldi és délmagyarországi ben Steinaecker Gábor, kir. főmérnök, csak hogy nem bolondság, sőt igen jö- áítalános kiállítást is, melynek érdeké- és Br. Vodianer Albert képviseletében vedelmező valami. A válogatott czirok- ben a békésmegyei gazcL egyesület Keller Imre ügyvéd. —• A kisajátítási szárakat a kormány veszi meg- a szi- már többszörös felhivást intézett a me- terv elfogadtatott és megállapittatott ; vargyárak részére, hol azok a virzsi- gyei gazdaközönséghez, U g y értesü- az eljárás során legérdekesebb tárgy niaszivarba kerülnek, a többit pedig a lünk, hogy e felhívásoknak városunk- volt az átmetszésen létesítendő hid kér•melő vgazda gyárilag ,. U., , p u dolgoztatja fel ban mind — •a • mai • —- napig i. o alig<-Jvan szám- dése, ' a mennyiben Öcsöd község elölott helyben sikárló kefének, ruha- és bavehető eredménye, miután Szarvas- járósága, miután a legélénkebb forutat vágja ketté az átmetszés, szobaseprünek, s igy a gazdaság kar- r<51 eddigelé tényleg egy gazda jelentett | galmi utr Öltve az iparral, dúsan jövedelmez. he kiállításra szánt gabona-mintákat. e z e n okvetlen hidat kértek létesíteni, Sokat hozhatnánk még fel az ok- Ezúttal is felszólítjuk tehát saját ér- mely kérelmüket a bizottság, a folyamszerű és intenzív gazdászat mellett, a dekükben Szarvas városnak ós vidé- mérnökség ellenzése daczára indokoltmi igy aratás idejében önkénytelenül kének mezőgazdasággal foglalkozó la- nak és elfogadhatónak találta. o kinálkozik, hogy gazdaközönségünk fi- kosait, ne resteljék azt a kis fáradságyelmét reá irányítsuk. Elmondhatnánk^ got, törjék meg a hagyományos köhogy nálunk, a kiváló termő vidéken, zönyt, s hozzák el égö áldozataikat a Közegészség» egyetlen egy gazdasági szeszgyár, egyet- bőven omlott idei istenáldásából. A nyárnak varázsereje van. Hatása len ezukorgyár, egyetlen nagyobbszaA megyei gazdasági egyesület Mábásu sertéshizlaló sincsen, a mi pedig zor József bizottsági tag urat bizta meg alatt érik a kalász, az emberiség ez általámind szorosan összefügg az okszerű, a kiállitásra szánt czikkek közvetítésé- nos tápszere és megtelik élettel a gyümölcs, mely az emberek railiárdjainak üdülést nyújt intenziv gazdálkodással. vel. A ki tehát akár kalászos gabonaDe Inába beszélünk. Nem vagyunk féléket gyűjtött volna annak idején, és élvezetet. De a nyári napfény tűző sugarai a beoda fejlődve, hogy megszívleljük az akár a most folyó cséplés alkalmával ilyeneket. Nálunk bő termés idején van nyilvánosság elé való szép collectiót tegségek pandora-szelenczéjéről is lepattantják „heje-huja lakodalom", s marad minden tudna összeállítani, ne késsék azokat a fedelet és felszabadulván az egészsé.^rontó a régiben, ha pedig silány esztendő jő M. J. ur utján a kiállítás rendező bi- démonok, szerteszállingóznak a tömegben, irgalmatlanul szedik áldozataikat mindenfelé, a bő termés után, ekkor gazdáink túl- zottsága elé juttatni. a hol emberek laknak. nyomó része csak sopánkodni, panaszIly fokú érdeklődéssel tartozunk Alig múlik el nyár járványos betegség kodni tud, de tenni — akkor sem ! önmagunknak s a hazai mazögazdafellépése nélkül. Az utóbbi időben a kolera Végezett: 1 volna még egy szavunk, ság fejlődésre hivatott ügyének. pusztított nyaranta ¿s több több ízben Maami ugyan szorosan nem tartozik ide, de a tárgy rokonságánál fogva lehetetAgricola. gyarországot sem kímélte meg, ezt az áldott országot, melynek enyhe klimatikus viszonyai len elhallgatnunk. épen nem kedveznek a járványos betegséAz ipari és gazdasági kiállítások geknek. nemzetgazdasági üdvös hatását ma már Hogy ennek daczára is mindig kijut a y
»
lü L
5.
-I ií »''.' l
X. 31
f " )tj
1
ía
J V.
T
l
..
T
. ....
' . .
1
1
A jó papnak jó szive volt. Befogott a boronába; kevés reménnyel, de annál több buzgósággal és jóakarattal fogta karon a kikent bajuszú és festett hajú imádót, s ékes szavakkal tolmácsolta a bámulva piruló leányka előtt védencze érzelmeit. Biborpir ült a kis lány arczára, lieves izgalom remegtette meg rózsás ajkait, keble pihegve hullámzott és — kaczagva mutatott ajtót a „vén kecskédnek. Nem Bolygó.
Fürdőző asszonyok. — A „Szarvas és Vidéke" etvdefci tiírezííjiw —
U'
i
•ví
V ő nagysága elájult! Az egész Vendégsereg hírtelen felugrált az asztal mellől; a ferj ecsetért szaladt, az asszonyok a parfűmös üveget keresték. — Ne tessék megijedni, muló roham, mindjárt magához jön — szólt a férj. — Tudom tegnapról, — Végre! So hál' Istennek! — Szóljon kérem, hozassunk orvost ? — Köszönöm, már jobban vagyok. A férj kérdőleg tekintett az asszonyra, — Csakmost ne, csak most ne / De az asszony kíméletlen volt.
a
m
•
...
.
t
-1
I
f
1
.1
— Ali ezek a görcsük, ezek a rohamok. Soká ügy se birom ki. A sírba visznek fájdalmaim. •— Hát nincs segítség ? Mit mond az orvos ? •— Az orvos fürdőt ajánl, de . . . Mindenki a férjt fixirozza. — De a férjein azt hiszi, jobban leszek itthon is. — Ah, ez kegyetlenség ! — Ez durvaság / — Ez barbarizmus ! — Szegény jó férjemnek már elmondta az orvos is. hogy melyik külföldi fürdőre küldjön, de az nagyon sokba keriil . . . — Csak nem fogjálc a költséget kímélni, mikor egy élet megmentéséről van szó. — Egy asszonyért, a kinek gyermekei vannak. A férj ökölnyi izzadságcseppeket töröl le homlokáról, — Aztán hogy menjek fürdőre, mikor toiletteim sincsenek; csak nem nevettetem ki magamat. — Be, iszen kérdeném is én a férjem* kell, hát kell! — Szegény jó Mándicstié í
...
*T
— Ilyen férjet nem tartanék magamnak / — Vizet . . . Vizet Azt hittem, megint. , . — No de nézze, Mándics ur, hát nem esik meg a szive! — De bizony megesik, de hát kérem, muszáj épen Ba (lenbe menni ? — Hová menjen, ha az orvos ugy rendelte ? — Menjen — Gyopárodra. Annak is van olyan jó vize, mint Badennek. Aztán még a koszt itt egy kicsit olcsóbb is, de azért ki— Mit a koszt! Ezek a férjek olyan prózaiak. A beteg lelkeknek szórakozásra van szükségük, olyan szórakozásra, mely a lelket táplálja. A beteg ugy gyógyul meg legkönnyebben, ha elfelejti mind azt, a mí neki a múltban kellemetlen volt, terhére volt. — Például a férjét, ugy-e ? — 13e Mándics ur, hogy gondolhat ilyenre, hisz Róza önt becsali, szereti, imádja. Csak azért megy el, hogy egészségesen jöjjön vissza, s újra fölvegye a munkát a/ ön oldala mellett — Munkát, micsoda munkát ? A két cseléd mellett, a kik folyton csak őt szol-
... i,
-kap«-
Vasármvp, julíus 20, 1890.
SX AJI VAR ós 'VIPEKE.
részünk az európai járványokból, az főleg , sajnálni munkát és fáradságot, mert liisz egyik No, mert elmélkedni van itt idő bővtvn. vasul i ós koieskedelmi összek i i tt e tés<- ii \ kn n k legfőbb nemzeti érdekünkről van szó: a köz-A fürdő tulajdonosai, a nagyváradi fehérpatulajdonitható, a melyek a hutegség anyagá- egészségről, melynek ápolására és iéjlesztésé- pok, vajmi kevés szórakozásról gondoskodnak a behnrcrzolását segiíi oh'k i?e kezet keli fogni mindnyájunknak. tak eddig s kényelem dolgában a legprimiAz a legnagyobb haj, hogy e járványok tive-bb igényeknek is alig tesznek eleget. Az ellen. még biztos orvosszert nem találtak fel egész fürdőtelep három részre osztható. Elől A. szakiíríiak tudománya e téren merő tapovan egy téres udvar, hol hajiékos kocsikon JZ—J gat ó dzás és legjobbnak bzonyull eddig, e bea szabadban táboroznak a fürdőnek ez idő tegségek ellen a vedo.kezésnek az a mód jar szerint leghívebb látogatói, a bihari paraszmely igyekszik lehetőleg megakadályozni, a tok. i a második rész egy régi,, már százados behurczolást. Ez a törekvés ez id.n szerint ópület, melynek szobáiból hosszú zárt folyóh-gpraktíkusabbimk bizonyult, mert ennek a FéUxf ürdÖj. 1890. julrns U. son légmentesen lehet a fürdőlielyiségbe ;jutn.i törvényei ismeretesek és csak szigorú felde viszont éhből is akadály nélkül jut el a Kedves Szerkesztő Barátom /' ügyelet kell, hozzá, hogy alakosság azokluoz gőz és illat vissza a szobákba, melyeknek alkalmazko'dfék. Tehát csakugyan féiixí'ürdői levelet dohos levegőjét: a haute-volée szívja magába Most, 111 időn »Spanyolországba.!! dühöng. akarsz óh, infú-lix- szerkesztője „Szarvas és mintegy másfél forintnyi napi dijakért; a a betegségek tegijeszlőbb neme: a kolera, j Vidékéinek, ki a mikor lapodlmlhatatlansá- harmadik rész uj épület, s tán ezért is kapta nekünk is smlo&timmüi kell oly óvintézke-! ga érdekében izzadod cikkeidet (adja Isten ,, Amerikádnak, a modern haladás főhelyszidésekrőf, melyek a behurczolást lehetetlenné y a oy 25 eszdendeig) ínég sem vagy oly bol- u é nek nevét, hol. a szobák arány Ing a legteszik. dogtalan, mint mi, irigylett ,^oldogDfi:u'dózők5" j egészségesebbek, de oly hiányosan vannak Sok módja van ennek a védekezésnek, kik saját bőrünk h&lanüifoii^ ^ g y M t r a n elnevezhették volna de egy sem olyan kipróbált ós olyan biztos, szabbra nyújtása érdekében ugy belejöttünk »Ázsiádnak. H mint a tisztaság és a desinfekczió, mely a a sviccölésbe. hogy nem csoda, ha e levélbe Magának a fürdőhelyiségnek felszerebetegség anyagát már csirájában elöli. Olyan iá belecsöpörug holmi hig elementum. ™ ssteoyftii sok kivánni valót hagy. Két f ü r d ö vaii: helyeken, hol a közforgalom élénk, a hol Különben kívánom Neked, kedves Szeregy régibb meg egy ujabb. Amaz külföldi áruk megfordulnak, csak ugy lehet kasztom, hogy lelkes közönségünk h í v e b b ' ' U t o m osztályra oszlik, melyek mindegyiké-a kolera bühirczolása eííeu sikeresen hat- publikuma maradion a Te ujdonszült s'.már i1,011 fSrffitk. é s n ö k ugyanazon medenczében czolni, ha a hatóságoknak a desinfe\'cziőra is derekasan lépkedő lapodnak, mint a mi-1 Itibicdvolnak; a legszeinbetünőhb különbség vonatkozó intézkedéseit szigorúan k e resztül- Íren hive maradt e fürdőnek, mely szintén, a három osztály közt az, hogy az első oszvisszük. sok Cvsúszva-mászó emberfélét állított már tályban m n s z á j fürdőinget has/m álui, a .r. Es ezt a lakosság készségesen teljesíti, lábrp. Hajdanában a „feliczkje tyeplicze" spe- második osztályban ellenben n e m m u s záj, ha özeknek a hatósági intézkedésekwik zak- ciális extra-fürdője volt mindazoknak, kiket a harmadikban pedig ne ni 1 e h e t, niivelhogy lató jellege ii'Mn lesz és az észszerüség hatá- a gondviselésnek tetszett akármiféle nyava- ottan „köpiilyöztetik." Az ujabb úgynevezett rain hoh'il lógnak mozogni. lyával próbára tennie (a hypochondristákat amerikai fürdőben urak és hölgyek (többnyire A beliigymiuiV/térium egészsrgyi oszt. is ide értve) álcár Csabán, akár Szarvason. apókák és mamókák) már illendőképen el lelkiismorolr.snn dolgo ik és íu alárendelt ko-j Régentv, — mikor még vasút sem volt, nem vannak különítve. zogekhez into/ett utasiiások mindig gondos és hogy zóna — egész kocsíkaravánokzarámlois o de én szép dologba fogtam, ha fürszakórtö munkára vallanak. A helyi hatóságok kólának ide azzal a bízva-bizó hitlel, hogy dőnk hiányait akarom felsorolni. Hiszen ez Madaía ntasi.tilsukhoz biven eljárni és azok. isten ezen „bűdön" vizet egyenest a mi gyó- kimenthetőtlon egy théma, a^ért nem tud teljesitését meg mmi nohezifeni a lakosság zak- gyulásunkra rendelte, s akár ez a mély kit, belőle kifogyni a fürdőközönség sem, mely látása által. Nem parancsolni, hanem IVlvilá- akár a víz okozta de gyógyulva tértek haza. reggeltől estig szárazon és vizén egyre azt goidtani koll a hatóságnak és a üdvilágosé- Most ellenbon egymagam birkózom itt a hit- fejtegeti, hogy ez igy van rosszul, az így dot.i nép önként lát a védelmi munkához. tel is, meg a vízzel is arról a tájról s el-el- volna jól, ide ez kellene, oda az kellene, a Rz idő szei-in*', hála isten, még nem bír morfoiidirozok rajta, hogy váljon mi is tartja 1 mi aztán rettenetesen jó lenne. Azt hiszem, aktuális jt'lléggel a baj; de azért összetett j távol szarvasi baj-társaimat, a megjavult| jobb lesz nekem a jó tulajdonságoknál kezkézzel még sem szabad szemlélnünk a külfol- ^¿¿m (nr[ állapotok-é vagy a Károlyi-féle! deni. ugy hamarább készülök el a mondani dl eseményeket. Késen kell lennünk, és nem holdak ? valókkal. r r \
gálják ki, mig én egész napon át bajlódom az üzletben.
csőkold meg a férjedet, mert becsületemre — Még sem szebbek a tieidind. — De legalább eldicsekedhodk vele, inondom. megérdemli jóságáért, a mivel finom Az más, a férfi-idegek mindent ki- j)0&y k^jüidí nrunkal | r.oje iránt viseltetik. bírnak. Holnapután meg nem mehetsz. Há-I - Aztán menynyi ideig akarsz oda— De a lehetetlent nem / maradni ? z inig rom, — Mit például ? — S a gyerekek P rn — A költséget! zálogba a sorsjegyeidet I — Apai gondod alá bizom őket, Vgyan, hogy- lehet olyan kislel kii ? ¡ — Micsoda sorsjegyeket ? Azokat ~ v . . .már . — Sir ni fognak utánad. Ha visszahozó:!ik, azt gondolja a világ, hogy eladtam. Ibyan miből fizettom volna lei — Adj nekik cznkrot ros?zul folynak dolgai, s ezzol csak rontja az üzleti vc::zt:eségcdceí P — H lia beteg lesz utánad a kis Itfargit ? üzleti hit (dót, mig igy azt hiszi mindenki, te— Ves/ünk fel pénzt a takarékpénz— Eh, kérlek, ne szekírozz ! szi, mert teheti! tálból, vagy bánom is én, mit csinálsz, a te — C'sak azt akarom mondani, hogy ha — A/fáu mennyi pénzre volna szüksé- gondod. ^ teszem — a Félixfürdőbe mennél, oda elged, asszony ? — Igaz, a gond mindig csak a férjé. vihetnéd magaddal a gyerekeket is. — Zühliué hatszáz forintot kapott az : — Ha valaki ur és parancsol a háznál, — Ha ugy gondolod, vidd el te őket. urától, nekem, mert takarékos leszek, elégi legyen is mindenre gondja / — És te ? lesz öl száz kikmezvenöt is. — Én elhatároztam, hogy megyek s — 'Parancsoltam is én valaha ! — Mikor akarsz utazni ? — Elég, ha nem engeded azt tennem, punktum t — Holnapután! akarok. c juunvt, — Hisz azt montad az elöbb^ hogy n r | a r n í t , akarok, — Én. engedem, csak menj ! Mándics nr idogosen jár fel s alá irohákat csináltatsz magadnak. Adjál pmizt ! dájában* — Majd megrendelem őket útközben Holnaputáiira, a mikor utazol, meg A lel őség Badanben élvez. .Bécsben* — Itthon olcsóbban csinálnák. Üzletét a biróság ma ivggel — zár alá he— Oh édes jó Mán dics ur, igazán m\Zöldi né is Bécsben csináltatta toiga csókolni váló kedves ember. Eredj Róaz le.ttejuit,
'ír
Vasárnap, julius 20, 1890.
SZAEYAS i.r-—11és ••-!!VIDÉKE -•!
Unr
# V'•V^'•-.ÍTfv' lli^' V-i'í». »VVwi 'h *
•.
'M
v'
:
ÜíWi'lk i'.Yv v-il I l'<.• ,
I-...-V
••sy^v.
^fltv -
V -i •/
«^•••r-ri? ' f l ••.-•i' ''•. mm-
. VÍíj • • • "^ t .« . •
L„r v 7« »1 «< *1 •»1•1V V "v. ' ' *, i;y.:¿v -
>>
'"
•- ¿
-
* VrV>
•V-V*"
.tft1/.;' - • V-
>
V' v". •>1* . ; .
\ J/&V.
t • • . ' ., ,.V
i : \-, , ' *
V, ! lalm m
'•! íj.
Az első s a legjobb tej-mészetosen a katárs, a ki nem a mi országunkból való !) víz, rnelyet egyértelinlileg magasztal min- — mig én, szegény halandó, csak Öcsödről •denlii, a ki valaha hasznülla, Gryógyhatásuvá énekelek. Ne tessék e „csak^ szócskát a kér> íőként a kén- és vas tartalom teszi, no meg a hely megkülönböztetése vagy összehasonlíhőfoka, mely a fürdő medenczében reggel tásaként mérlegelni, mert eltekintve az többnyire 33° s estig X—g fokot hűl. A alföld, a délibáb, az aranykalász és kaszámonda szerint réges-régen, több száz év előtt pengés költészetétől — ha én Öcsödnek minegy béna juhász e forrásbán áztatgatta be- den rejtett és csodálva ismert kincseire hiteg lábát s ez végre begyógyult, Feltűnt ez vatkoznám : nemcsak az udvariasság s a a doktoroknak — mert hát ők nem tudták gáncsnélküli lovagok állnának mellém s igameggyógyitani — s kutatták a dolgot s rá- zolnák azt, hogy a ki Tátráról oly lelkesen jöttek, hogy e bizonyosan többet ér, mint a irt, Öcsödről szenvedélyes elragadtatással pa,tikábeli mindenféle mastrancziák. Azóta írhatna. ezrével jár ide a sok beteg s még á megAz öcsödi ifjúság „egy része" % hó boldogult öreg nagyváradi püspök is, a kinek 14-én tánczmulatságot rendezett a casino pedig ott van a. saját cziíra fiirdője csak egy helyiségeiben. ielój'áítyira innen, titokban szintén ide jött s Oh fiatalságban gazdag Kanaán ! A ki itt gyógyult meg, a mikor a köszvény elnyo- ott a tánczosok mérlietlen tengerét látta, moi'itotta, a mi világos bizonyíték, hogy a önkénytelenül a római iíjakra és a szabin pilspö.ldurdő csak afféle parádéhely, ez el- . hölgyeidre gondolt. Az öcsödi hölgyek nem lenben az. igazi gyógyíürdö. voltak ugyan az ókor említett hölgyeinek A viz jőhatását jelentősen előmozdítják számával arányban, — mert ott minden róa fürdő égnlji viszonyai, kedvező fekvése mai megtalálta a maga párját, — de a fámegóvja a hidegebb szelektől, terjedelmes radhat! an tánczkedv, \s még fáradhatlanabb erdősége pedig tiszta ozondus levegővel szol- picziny lábak, az andalitó zene eme lejtő és gál. Szívesen dicsérik a fürdő konyháját is rengő tolmácsai kitartottak a nemes verseny és a szomszéd püspökfürdőbeli vendégek, ha érdekében, melyet a hévvel tánczoló iíjuság már egyszer jól akarnak lakni, nem restéi- szolgált. Pedig kétszeresen meleg volt, mert nek ide átjönni ebédre. Ez természetesen -— m ; nt egy igen kicsi, de annál nagyobb ki/árólagos érdeme a fiirdő régi bérlőjének, szellemű gavallér erősítgette „a transpaa köztiszteletben álló derék lloifniániiénak. rens tánczrend a hölgyek gyújtó tekintetéMéltó felemlítenem azt a bizonyos családias től lobbaut lángra." S hogy a szellemes alszellemet, mely itt a fürdőközönségben sai- legóriát folytassam, e hőhatáshoz egy-egy sonról-saisönra átöröklődik ; nem érezhető itt szikrával járultak: a társaségban semmiféle válaszfal, semmiféle Győi'y Gizella és Jolán, Baky Margit, korlát, a kinek kedve van hozzá, könynyen Krecsniárik Juliska (Szarvas) kiasszonyok; ismei'kedhetik, a szórakozásbeli inség egy- továbbá Győry Imréné, Oláh Antal né, dr, másra utalja a vendégeket, s ily helyen mi Baky Endréné, Fehér Béláné, Serlcédy Sánsem termelődik oly könnyen, mint a pletyka. dorné, Pósa ICárolyné, Hajas Istvánnéj (SzarErősen dominál a szellemben bizonyos loya- vas), Soős Kálmánné úrnők. lis ellenszenyezés a fiirdő riválisával, a Püs* pökiül dő vei, melynek sorra csufoljuk czifra Éjfél után négy órakor oszlott szét a épületeit, kényes közönségét, vizbeli fogyatékosságát s szidjuk önző püspökét, ki ha- vert had, lankad tan, fáradtan; a mamák általmas befolyásával felső helyen régóta aka- mosan, a lányok ábrándosan, az ifjak mámotelt — dályozza, hogy a Eeli x fürdő építkezésre en- rosan ; a szív nehéz, a gedélyt kapjon, igy tehát a comfortbeli mi- az egész élet egy ily éjből állana..... A leányka szemeire nem jő álom. A seriáknak főfő oka. Ezzel kapcsolatban szívesen elandalc- szoba sötét, s szemei mégis látják a terem duiík — itt pláne ráér az ember ábrándozni csillárait, tánczosa alakját; a szoba csendes, — a fürdő jövőjén s komolyan kezdik re- s mégis hallja a négyes lágy zenéjét, fülémélni, hogy a jövő évben csakugyan meg- ben cseng a csárdás szilaj viszliangja, mozog, kezdődik a várva várt építkezés pláne 180 és él körülötte minden, mig álom jő szemére ezer forint erejéig. Azontúl aztán nem lesz s álma — egy örökké tartó finale-esárdás. ez többé „parasztbánya", lianem a fokozotZ. tabb igényű uri beteg is talál majd elegendő kényelmet és megfelelő ellátást. Mert hát könnyű az isten ama választott népének itten, a ki — l\a beteg is — a kocsi fenekén jobb izűt alszik, mjnt az uri beteg a párnák — A g y u l a i v á s á r , mely a száj- és közt. Könnyű annak, a kinek a „dolce far niente" is kéj elem és gyönyörűség, de mit körömfájás miatt rendes idejéről elmaradt, csináljon a magamforma individuum, ki se ministeri engedély alapján egy héttel későbkuglizni, se kártyázni nem tud, cursalon hí- ben tartatik meg. Nevezetesen julius 23-án ján a maga egyetlen Pesti Hírlápját anon- (szerdán) sértésvásár, 24 én juhvásár, 2o-én ceoötul ugyan hamar bekapja § vasárnapja is szarvasmarhavá^ár, 26- án lóvásár, 27— 28-án hétfőre esik, inert akkor hozza meg szép belső vásár. Gyulán, 1890 jul. 16. A városi tanács. hónából a hireket a „Szarvas és Vidéke. — Szentandrás müvéazvendéHozza is hát! Szivesen üdvözli Mcphisto. g e i a mult héten utaztak vissza a fővárosba. Megelőzőleg azonban, hétion délután, Leder e r Rudolf nagybirtokosjSzükebb körű zeneelöadást rendezett velők néhány szentandrási A „Szarvasi Lapok''-nak halhatatlan intelligens család jeleutótében. A művészek liagy halottak állnak szolgálatában, midőn igazi animóval és fesztelenül játszottak, s a Tátrából közöl levelet — (ime égy mun- örök Időkre kedves emlékezetűvé tették az
élvezetekben gazdag előadást, mélyen a házigazda kitüntető figyelme folytán részt vettek : N t Darabos Sándor ev. ref. lelkész és családja, Krebsz Eerencz községi jegyző és dr, Sinkovics György közs. orvés; továbbít Szendy Árpád zongoraművész, ki szintén j'agyogtatta brillians zongorajátékát, s Szendy György főgymu. tanár családja Szarvasról. — Aradi kiállítási sorsjegyek kaphatók lapunk szerkesztőségében. Egy darád sorsjegy ára 50 kr. Ajánljuk a közönség figyelmébe! — Előkészületek a népszámlál á s r a . Országos népszámlálás lesz tudvalevőleg az 1890. évi IX. törvényezikk értelmében ajóvő év el ej én Magy áro nszágb an. Ennek előkészítése végett a belügyminiszter most elrendelte, hogy a házak számozását az ors/.ág összes városaiban és községeiben egészítsék ki, vagy ahol mé,g eddig a házak egyáltalában nem voltak számozva, ott a számozást pontosan hajtsák végre. A népszámlálás alapja ugyanis a házak számozása lesz, a mennyiben a házszám fog ellenőrzésül szolgálni arra, hogy a népszámlálásból semmifele épület és lakója ki nem hagyatott. A számozás kiterjesztendő minden olyan épületre, melyben laknak. A házak számozásának legkésőbb ez évi október végéig a*, ország valamennyi községiben meg kell történni. A számazásról készített kimu tatásokat a törvhatóságoknak közvetlenül az orsz. statisztikai hivatalhoz kell beküldeni.
— T u d n i v a l ó a p o s t á r ó l . A. kereskedelmi miniszter figyelmezteti a közönséget, hogyha postahivatalok a postai megbízásokat a helyi forgalomban is teljesitik. E szerint 500 frfcig terjedő követelések behajtására akkor is. lehet használni postai megbízást, mikor a köj vetelést magának a megbízó levelet felvevő hivatalnak vagy más helyi postahivalnak kell behajtani. A helyi forgalomban a mégbizást tartalmazó ajánlott levelet 20 grmig 8 kros, 20-tól 250 gr ínig 11 lcros levélbélyeggel kel bérmentesiteni. — A tüz—szeerencse ? Kis-Kondoroson S c li v a r c z Sámuel bérletén £ lió 7-én déli 11—12 óra között, tüz volt a buzakeresztelcben, mely alkalómmal 89 kereszt elégett. A kalamitiísról ilyeii jelentés jött Kondoros közf ar z: „ V a n s z e r e 11c s é m jelenteni, hogy nálam egy tábla búzában ma d. c. 11—12 óra tájban tiiz ütött ki stb/ £ Biz1 az furcsa szerencse! — Mi l é s a egy b u z a s z e m b ö l ? Ponyiczky János loldbirtnkos kortjében történt, liogy valami uton-módon egy buzaszem került a szölö közé, mely ki is kelt. A csősz gondozás alá vette a magános szál búzát, kapálgatta, locsolgatta, s igy az lassacskán egész dtís bokorrá cseperedett fel, melyen G5, niondcl hatvanöt kalász .hajlott le az áldás terhe alatt. A napokban többek jelenlétében kicsépelték a kalászokat, melyekből — szinte hihetetlen — nem kevesebb, mint 13338 szem btiza került lei. ITa minden búzaszem igy fizetne, de hamar ki lehetne belőlük fizetni a Károlyi-féle birtok árát! — S z e r e n c s é t l e n e s e t e k . Az öcsödi vízszabályozási immkálatoknál többeket szerencsétlenség ért. Kgv olasz származású man^ kás a Körösben 8 lovat úsztatott, azok közül egyik Öt a lóról lesodorta, ftbe rúgta s •
/ T ü
(
/l
t
,/k-
Vasárnap, julius 20. 1890.
m à . m â $ ós v i d é k e
5
a vizbe fúlt, holttestét negyed napra f. hó 12-én foghatták hi, E. hó 16-án délután pedig hirtelen nagy zivatar tört ki a halálban s a íoldmunkálatoknál két munkást a föld "auyomott, egyik rögtön meghalt, a másik élethalál közt vivődik. A vihar továbbá
telt szakférfiú is csak a jégverem oldalához lapulva érezte magát bátorságba.u, míg a viz egy cseppig ki nem fogyott a kádból, — (Beküldetett.) T. ez. Tekintetös Szerkesztő ur 1 Még a tavasszal mogirtam évéibe annak a másik újságnak, hogy milyen ceveset gondol az elöljáróság velünk cselédlányokkal. Bizony akkor a panaszomat nem munkavezetőt a lehulló deszkák jelentéke— V e s z e d e l m e s telién. Osasztnyomatták ki. Most hallom, a ténsasszonytul, ny™ megsértettek. Egy kordést pedig a Köván Mihály szarvasi szélmalmos tanyá- hogy ez a másik hírlap, akit most tetszett rösbe sodort, honnan azotíban szerencsésen ján végzetessé válható baleset történt megindítani, milyen helyös egy njság, fölökimenekült. A vihartól megrémült lovak korcsötörtökön £. hó 17-én. . Az istállóba leli az még a ténsasszonyomék érdökeit is. sóikkal széllyelszaladtak. A szarvasi kiibement egy idegen ember, kiről Cs. Óvastuk a minap, hogy a kofákat hogy létetjbiróság részéről Csütörtökön megjelent Tömegvadult tehene a ruhát kezdte le- szott hordani. Igaz isi No • mondok—-hát ha rő k Károly aljbirő és P o k o m y László, tépni. A gazda bámulva a különben ez a szerkesztő ur udvariasabb lösz amanjbirósági jegyző a hivatalos vizsgálat megszelíd állat szokatlan viseletén, szin- nál, elmondom ennek az én bajo* állapotovégett. tén bement az istáiőba és simogatni mat, talán c^ak segit rajta, akinek módjá.'vá- kezdé a tehenet. De ez a gazdai te kin hí n áll segíteni. Tetszik tűnni, én möglöho}viseleti g y ü k s . son folyó hó 15-én Bördögh Lajos fó- télyt sem respektálva, neki esett szarvá- tös kistermetű lány vagyókj kicsi, de fürge 'gabiró elnöklete alavtt képviseleti val Csassstvannak s alsó testét fel hasi - mint mondani szokás : „kicsi a bors, d;^ erö,s ; " 'ülés tartatott. A gyűlés tárgya lett totta. A megtámadott ember bunkós A dologtul sohse szoktam húzódozni, napjában völna az állatorvosi állás betöltése, mi- bottal kezdé most elkeseredetten verni a három^zOr-négy^r megfordulok tele kanvel azonban pályázó nem jelentkezett, dühös állatot, mely küzdelemben a :osri se vöszöm, tehén két szarva letöri;, feje az állás nem volt betölthető, s a páúgy is nem sokára kész lösz az artézikat, akkor helyen összezuzódott. Cs. sérülése is, lyázat nieghosszabittatott. Hogy pályámaj nem köti olyan messzire liflahgóni. De ki ez idő szerint orvosi kezelés aki zók nem jelentkeztek annak oka az, addig is fölkérőm a tekintetös urat, íögyöii áll, komoly aggodalomra ad okot. hogy az évi fizetés csak 800 írtra van, szives a városb di urakat figyelmeztetni, hogy — A Körösbe fúlt. Fabók Já- milyen baj az nekünk hogy a híd mellett a téve, holott, a mennyiben az uradalmak s nagyobb birtokosok külön ren- nos napszámos embernek 10—12 éves lejáratnál hiányzik egy grádics ; bizony, tele den évi fizetéssel díjazzák az állator- kis leánygyermeke Pénteken délben kis kantával nem könnyű ott járni, kivált ilyen vost, a biztos fizetés, a gyakorlaton ki- fiútestvérével ebédet vittek a mezőn apró feliérszemélynek, mint én is vagyok,¡egész dolgozó atyjuknak, visszajövet vtil 700 forintra tehető. más a Júczinak aki ott a nagy utczán lakik förődui menték a Körös hidja mellé, A mög a bótosék Indájának, az ű hossz & lábuk .— Vörös k a k a s . F. hó 1 G-án kis leány bizonyosan beljebb talált menni bírja, hopp ! osztán egvbe lenn vaunak, haSzerdán éjféli 1 óra után harangkon- j a r i 7 j i j e
gál.q leányra. De már csak azé tessék kiírni hátha ráreszkirozzák azt az egy darab deszkát, amibül kikerül az az egy hiányzó grádics. Ezzel bezárom levelemet, jő egészségűt kivánva mabau. A segítség elég jókor é-kezvén, _ 0riás| dühön*» radok többünk nevében Gr, Ö r z s ébö t, szolcsupán a tetőzet égett el és sikerült, tetőkön f. hó 17-én Szentes °és Oros- gáló Öcsödrül. (Amint láthatja, mi nem záraz eges megakaüalyozni, mi- háza között a délutáni órákban. A nagy kóztunk el jogos felszólalása előtt ; lciad^ hez kedvezően járult hozzá a tiszta felhőszakadás, a hosszan tartó szél, tulc a levelét, s óhajtjuk, hogy mielőbb megcsendes idö is. A tűz oka eddig isme- itt-ott jégeső is több helyen tetemes legyen a kívánt eredménye. Szerk.)
zénk, — azt a nyilt kérdést veti fel lapunk utján, hogy : „Miről jó az, ha a szarvasi vasúti indóháznál a fali óra délután két órakor is, — $ igy valószinüleg éjfél után kettőkor is — háromnegyed nyolczat mutat?" Erre magunk egy üeszkaepitmény tetejét is ledobta s egy is kíváncsiak vag3runk.
a
retlen, ; mivel a kárvallottnő állítása károkat okoztak a Icukoriczatnblákban. — T ö m e g e s ö n g y i l k o s s á g . Laszerint, hetek óta nem volt tüz az Az országúton oly rohamosan nőtt a punk egyik munkatársa nem régiben a baegész házban, igen valószínű, hogy ]i m o g y az u f e n fevö kocsikkal, r o m f o l ( ] v a r kellékeiről értekezvén, töbhek gyújtogatás esete forog fenn, Az épüa]c n a g y ügyel-baijal lehetett tovább azt irja, hogy egyik kelléke a baromfilet biztosítva volt. aladhi. A frrgctegböl jutott még udvarnak a porfürdő. Ugy látszik, a most ' — E l é g e t t l o v a k . Hajdú János lielybeli gazda, tanyáján a mult héten véletienül t íiz támadván az is tál óban, a bent levő hat lő közül öt odaégett, csak egynek sikerült kutőfékjét elszakitva kimenekülni.
— Ismétlődő m e r e n c s é t l e n s é g . Gazsó iiártón, helybeli jómódú gazda, kit már két évvel ezedőtt is ugy elragadtak lovai, hogy lábát törte, a napokban ismét szerencsétlenül járt, kocárjából hajtás közben kiborult és pe-
dig oly szerencsétlen til, hogy oldalbort betörte* il n
— H e l y e t t e s i t é s . Círabovies Iván, a szarvasi kir. postahivatal főnöke néhány heti szabadságra távozván, távolléte idejére Kálmán Imre fogalmazót bízta meg az üzletvojdctöség a postahivatal vezetésével. — N a i v k é r d é s . E g y vidéki — aki világlátás végett látogatott cl kö-
r»
hMá&üm k hol a Br. tJeberackerféje urasági udvarban szinte^ ^ csolnakázni lehetett a rohamosan felgyüleinvizen.
uralgó caniculai hőségben a baromfiaknak már nem elég a pörfürdő, hanem igyekeznek testük nagy melegségét viz-furdó vételével is lehűteni. Szemtanúi voltunk azon esetnek, a — Tiizoltógyakorlat. Kondoros mint a minap egyik lielybeli barom fit,enyészközségben f. hó (i-án tartatott meg a község dében a fia fal pulykák nem elégedvén meg által nem rég 600 írton vásárólt tüzfecsken- a rendelkezésükre bocsájtott por- és a vályú dö szerdlésinódjának bemutatása, a képvi- alatti vizfürdővei, hidegebb víz-curára állítselő testület által ez alkalomra megliivott ván, tömegesen ugráltak — aligha nem öna kútba, hol nemszarvasi toi'iiatanárj Oláh Miklós vezetése mel- gyilkossági szándékból lett. A gyakorla fra önként jelentkezők a fecs- csak /ebültek, de M is hűltek. — Különös s p o r t Hogy ló és bik(M\dŐt olőbbiclőméretbcu (tempóra), majd tempózás nélkül csakhamar megtanulták szerelni, cykli nélkül is űzheti m ember a lovaglást, Ezután vizi próba következett, mely szintén igá- arról, naponta meggyőzödhetik mindenki, aki zok! az uj fecskendő használhatóságát, főkép nem restel a Körös partjára kisétálni, Egész akkor, midőn a község érdemes bírája fogta mulatság elnézni, amint egy-egy vállalkozó kezébe a sugárcsövet, ki azzal a néző közön- ftezkó sertéseket úsztatva szenvedélyesen ség felé mutogatván, yzt csakhamar meggyőz- paf.tan fel egyik másik disznó hátára, s büszte nem csak arról, hogy az uj puska jól szupe- ke )uagat,nrtással úsztat á túl part felé, majd rál, hanem a futás hasznos voltáról is; mert a sertés fülén, egyet rántva, ismét vissza. —Héapraja, nagyja, kisbiróstul együtt ugy neki ira- mely sertés már egészen beletanult, s szinte látszik rajta, hogy együtt érez büszke lovagmodott, mintha mindeuldnek egy-egy iá vak levél lebegett volna szeme előtt Masa a
4; ''
. i.
«M..-'..yry» i ^ . . » ^ ; * • ' . Jj 7 . y ' '.i* sX >/t'í, f^v 'S'*' ' *
11,1
Ti» »
,A .
•n V ^Sr
a
fi
ii •IT'í I
¡'m m w
wm
i If i
í m
%
I
. iïyé
- W K'J
h : >j •ri?..,
yr.-Y
ím
fel P'X] •m ¡ÚPfr i4
-AT1
v'p
iífe,/j m Sálfí 'rtm
G
? ii '' W
I? ff
)
»J
r
1:
Vasárnap, julins 20, l>-90.
»SZARVAS ós VIDÉKE
A virágokat az asztal közepére heMindazonáltal szavaim nem hangzottak el eredinéivyteleniil} akadtak pártolói, s lyeztem, melléje egyfelől Tompa Viliág recsakhamar megalakult a bizottság, mely geit, másfelől Pulszky Ferencz „Életem f U.ctí« elhatározta, hogy „hogy tetszik ?"-kel és korom- ozinrii inunk áj át, G a általvi né A svábhegyi toronyóra negyet litött, kezdjíik, melyben az első szerencsés elrej- nagy politik us lé vén, Ízlésének kivan í a ni hódolni e könyvvel. Néha órákig ela hajnali kék égen tűnőfétbeii volt m á r tett egyén ki lett volna más, mint én ? Viga.n folyt a játék, egyszer c s a k — - vitatkoztunk a Tisza Kálmán politikája a sápadt hajnal-csillag, a fülemilék élői n j tak éjjeli rejtekhelyeikről s hangos ezen kérdésre hogy hol található* én ön- fölött, én szélső bal párti voltam, ő mindég kénytelenül közbe kiálték Szövetség4itca a kormány mellett foglalt állást, biztosan esicsergéssel üdvözölték egymást. . Ős Buda várának körvonalai lassan- £0. első emelet 7. szám. Ezzel, meg volt hittem tehát, hogy a Pu'szky könyvét is ként kiemelkedtek az éijeli honialyljól, elő fejtve a rejtvény, de vesztemre szóltam, tetszéssel fogadja. E g y e t mást igazgattam, a szivarozast .tűnt a forradalmi idők nyomait viselő mert egy néhányan azonnal eszmét cserélvárőrségi templom, ódon tornyával, Má- tek, s a bájos Emília kisasszony menten aljba hagytam, nehogy rosz levegő legyen tyás hatalmas hollója, szájában a gyűrű- ki is nyilvánította a határozatot, hogy a szobában. Mikor már . mindennel készen vel, a királyi palota, stb. Lassanként meg- jó-én is, SzÖvetséöMiteza 20. szánni lakásán voltam, elkezeltem próbálgatni, h o g y mifogják az illetőt keresni, holnap delüí áú. 5 ként is fogadom majd a hölgyeket Ide álvilágosodott a láthatár. lok a szekrény mellé, meghajtom magamat., Az Eötvös-villa diszes közönsége is órakor. oszlani kezdett, véget ért a majális, mely Soha sem lepett meg ennyire látoga- Ali, dehogy ! hiszen el éj öle kell mennem, most igazán ki-világos kivirradtig tartott. tás kire, /avarom szinte észrevehető volt, s ajtót nyitnom. Az ablakból fogom nézni, futok A „Ozigánybáró" kincskeringőjének Tgen, igen — erősité Emili a kis- mikor érkeznek, akkor az ajtóhoz a utolsó, actíordjai is elhangzottak, megcsalt asszony — vegye komolyan a dolgot, mi „Alázatos szolgája,* „ Kisztihand, „Nagyon imitt-amott lehetett kitni egy-egy halvány okvetlen felfogjuk önt keresni Ogy-e ma- örvendek!" — Tetszik valami ? — lcialt be a arczu leánvkát, a mint a mama kíséreté- ma, eíjösz velünk ? ben kocsiba ül, s gyorsan - robog cl a fiA milyen komolyan beszéltek, még háziasszony, ki meghallotta hangos g o n nom kavicsos utón, valóban megteszik — gondolám — no ez dolkozásomat. Rip- rip, Gadljnlviéh is beszálltak kényelmes igazán felette érdekesnek ígérkezik. (Vege Icöví) Előre azon tűnődtem, miként fogad liintójukba, s miután egy búcsúpillantást vet', ttem a bájos Emilia kisasszony felé jam az érdekes vendégeket, hiszen az én óriási rendetlenségben levő „ garcún" —- ők is elro bog tak. — A viszontlátásig, — ez volt az szobáin rendbehozatalára, egy hét is keutolsó szava. Oh hányszor csengett fülembe vés volna talán, hét még egy nap, rövid e par szó, a inig lakásomra, értein. Igen... huszonnégy óra , . . ő óhajt még találkozni velem,- hisz szereErősen örvendtem azonban e különös MÉHÉSZÉT. tétreméltó szavaiból mit is sejthetnék látogatásnak, s nem győztem örömömnek II. Müraj-kószités. egyebet ? méltó szavakban kifejezést adni. Az ingó szerkezetű míikaptárok áltaIzgatottan dobáltam le magamról rüVégre eloszlott a társaság, éji is keháimaf, kei-ült az álom, kávé, szivar nem szülődtem, mikor az ajtónál kezet szorítot- lános elterjedésének egyik legfőbb akadálya ! íl/ ho izlet; h a j ! mert itt belől megmozdult va- tam Emiliával, O szavakkal v e t t bucsnt tő- <> S7 ír<mi gyéi en bocsátanak rajt, m u t t ág 1ami,' — s az a kis valami addig hány- lem „A viszontlátásra, holnap délután 5 1J belüre^ök levén,.mig t a v a s s a l a tömörülésig 1colodott, míg végre elhatároztam, hogy órakor, de otthon legyen ám h Szavai oly tele népesülnek, alföidi rosz tavaszi időjárás és Gaálfaly faltat legközelebb felkeresem. Á határozottak voltak, liogy lehetetlen volt 1 kurta tavasunk mellett rendesen elmegy a méhcsalád kedve a rajzástól. Igen jó, bo niékitűzött idő elérkezett és én nem remélt tovább kétkednem. Az utczára érve komolyan fontolóra zeiő tavaszi idénynek kell lenni, hogy a miiszíves foga diatáshan részesül lem GaáH'alviék a varosban laktak, régi, vettem a dolgot, sehogy sem tudtam elkép- deszkakaptiirok i-ajt adjanak, s ha adnak is, r nemesi család, bizonnyára, Erdély valame- zelni magamnak, miként is fogadom majd legfelebb egyet bocsátnak. a mi ug; an tökélelyik nagyobb városából kerül l ek Pestre, a hölgyeket, pedig eljönnek, . . . okvet- tesen elég is, sőt akadályozni is kellene rendszerint a többszöri rajzást, mert ez csakis az s ezt Oaálfalviné dialektusából leginkább len eljönnek,— gondolám. sejthettem, ki beszéd közben erősen hangH a v a érve megrendeltem háziasszo- anyacsalád elgyengitésére vezet: de hiáha, súlyozta az á hetűt, s az o- t is a-ra vál nyomnak, hogy holnapra szobámban szo- mi már megszoktuk a méhektől azt követelni, toz tátva kalaponi helyet kalapam-ot, Ko- katlan nagy rendet csináljon : poroljon, hogy mint a kis káplárokból, 8 sőt 4: rajt is lozsvár helyet Kalazsvárt, koszorú helyett szellőztessen, súroljon stb. mert holnap kapjunk. Így a^tán a műkaptárok rajtalansága kaszornt m omlott. délután rendkívüli vendégeim lesznek, női fölött bosszankodván, elmegy a kedvünk a muinéhészettöl s csalcbamar félretéve ezt} Hetek, hónapok teltek el, s én gya- látogatók. k o r i és mindenkor szívesen látott vendég Nagyot nézett a jó háziasszony, s viszszatérünk a régi kasrendszerhez. Minek, lettem a kedves családnál A nyár folya- biztositott, hogy minden kívánságom tel- én legfőbb okát abban találom, hogy daczára a sok méhészeti vándoríanitómik, s a ma mán még rendeztünk egy pár társas kirán- jesül, ezt a napot m á r ő is rég már szép számú méh ész 1 ap ö k és k ö i ^vek nek dulást, i budai hegyekbe, s minden alkaBeggel még egyszer lelkére lommal gazdagodott emlékgyüjtöményem tem, hogy egész nap íűtsön, de azért az m.ég son vngynnk kellőleg tájékozottak a ínüegy-egy tóparti nöfolcjts-csokoiTal, ablakokat folyton nyitva tartsa, s hogy a méhészét terén, mért kiilömben a rajtalanság Lassanként, elközelgett az ősz, aztán szobába senkit be ne eresszen, ha valaki legkevésbbé sem idegenítene el a küirimbeii a tél, hó takarta a szép budai hegyeket, keresni találna, mondja, hogy délután nem kitíinő műméhészeti rendszer üzésétől, sőt hol oly sok kedves órákat töltöttünk, be- leszek itthon elutaztam. Ezzel elmentem a csakis ebben találnánk igazi élvezetet s fokozódó ügyszeretettel ragaszkodnánk a méhtekövetkeztek a komor unalmas téli napok. ).% rendkivíi mn az A Gaálfalviék házanépe nem ism erte az [nagy nehezen elérkezett a dél, ebédre mon- nyésztés ezen igazán egyetlen és páratlan jövedelmező kezelési módjához. unalmas napokat, jó ismerősök barátnem ;t semmi an nékban, soh sem volt hiány, s hol telhetik néztem Szikszaihoz egy pár deczire, hol Hogy pedig nem vagyunk kellőleg tájobban az idő, mint ily bizalmas fesztelen néhány csokor ibolyát vásároltam a höl- jékozottak a méhtenyésztés miíkezelési dotcsaládi körben ? gyek részére, s azokkal négy órakor laká- gában, annak okát a többek között ahban taEgyszer a szokottnál nagyobb t á r - somra tértem. lálom, hogy a méhészeti dolgokat irók, épen saság gyűlt össze. A délután igen vígan Mindent a, legnagyobb rendben talál- a megérthetésre, a kellő téjéko^ottság rnegtelt el. Vacsora után társasjátéko t inditvá- tam, nem győztem eléggé dicsérni a házi- szerezhetésére legszükségesebb kicsinyes dolnyóztam. Hangos nevetés követte szavai- asszony műértő kezeit, hogy néhány óra gokat hagyják ki, mi nélkül pedig homályomat. A X i X - i k század vége fele t á r s a s - alatt költői rendctlenségü szobámat oly ¡okká válnak, s az i s m e r e t e k , ^ játék Volt egy pár naiv leányica, kik rendezetté és csinossá varázsolta* hogy ali merithetilnk, hézagosak, hiányosak lesznek, ¡suttogva kérdezték mamáik! ól hogy ugyan ismertem rá, még a függönyöket is u j a k - mi miatt aztán érték'el énekké válnak. az a társasjáték? kal cserélte ki. Felvett tárgyunk szerint lássuk csak a
•jpr
M - ^ i
i
/V'Q
(
?I~J
Vasárnap, julius 20. 1890
SZARVAS .11...,,,. i..... és ~VIDÉKE. . —~
mftrajzásfcv mélynek alapos ismerete nélkül n az időre nézve, Némi szakismeretet sem müméhéSzlcedést űzni annyi, mint só nélkül nélkülözhet azonban a műrajt készíteni akaró, levest enuu Mert ha az ember egy •nie kell t. i. a méheket, az anyát, a :ét és a dolgozókat; az anyabölcsőkét, a nyos m&xaá kasáliönianyt akar elérni, mi ezen .rendszer elengedhetlen főkelléke, hogy dolgozó, here, méz- és átmeneti vagy szél" ' ' továbbá tudnia kell, hogy a különakarjon, és á legelső főczél, hogy ezt mindenikébe, az ugyanoly fajta elérje, — mert addig, — mig az állomány mm&imná. >k is vannak lerakva; ismernie kell a pelétszáma megállapítva nincsen, az illető mindig Érvényes 1890. jun. l-t01 kezdro.. 3ket, 8—é napos álczákat, a kupolt bí . csak ha ez már meg van álla S u r v a s-M e z ő t ú r nz. v. íud. d. e. 9'3't rendszeres űzdészethez, a mikor is beosztja kat, a kifejlett anyaméhet, hogy fiatal-e vagy érk. d. e. 10.20. öreg, aztán ezekkel az i•meretekkel bátran az egyik részt a szaporításra, a mi n n VQSYea vonat ind. -d. u. 2-20 nagyobb részt pedig a mézeltetésre, a mi ilyen- foghat hozzá a műi'ajkészitéshez, a minek d. ii. M e z < 3 t u r-S z a r v a s sz. v. ind. d. U. 5^0 H. kor már a főczél, ngy anuyira, hogy a sza- leírását jövő számra halasztja «to 7'45 érezne magában a műrajzás megidsérlotezésé- zika-keringő jóval felülemelkedik a közönséyorsvonát Aradrdl c tc 7-45 ges táncz-zene chablónjain. Könnyed dallamr.e ? Bü ugy tudom, hogy a t. olvasó közönCsaba , 9,07 vezetés, meglepő változatok, s harmóniái tisz» ind. i? 9-H ség minden egyes tagja igy fog a kérdésre 7f Mezőt tir oly kiváló előnyei a kompoziczióerk. „ 10-33 felelni: „én még olyat nem olvastam", mert ind. ir 10M miután én még senkit sem hallottam, a k i ! r i a ^ melyek alapján a legszebb jövőt jósolB u 4 a p e a t érk. éjjíd ÍM a mürajzást cstipán az élolvasottak alapján hajtunk a fiatal zeneszerzőnőnek. Különösen tanulta volna meg és gyakorolni, azt hiszem, kedves a poétikus szépségű IT. rész. A díszes Budapestről Arad fd¿ ö , , , u n.7 mnrr kiállítású zeueniü ára 1 frí. Megrendelheti w í u r v nem csalodom, ha kimondom, nogy ez me 0 . .. . . . Személyvonat Budapestről Cfll ind. inggel 8.15 . . . . ^ „ . v ^ a i loiwr.» iiiívpíi bzerkesztosegunkben is. tiszta érthető gyíitorlatiassag^l km** nincs. _ ; « : . . Kolteméuvek M a érk. délben 1^22 Mezőtúr Szolgálatot vélek azért \mm * becses topok ^ ' f f i * * * ^ x o i t e n u i ek i ta . ind. j, ¿2 23 J : . ha . a lehetőleg , >, .rxr.iL'nri'ifihh mom/,. ,. ' K o n t ú r Béla., 132r>lapra ,terjedő leöltem envérk. d. íi. 1 f>3 olvasóinak, gyakoiUtiOO J Csaba ind. d,. u. 2'18 - és , ~röviden, ,\, , thiányosság ,, 11f»n*' fia5) dón ele uelkulií] kíí'/iam koziom í kötetet vettunk a kiváló termékenységii . ... t W i drk. d ti, 3 50 Aradra 'V * mely szerint «..,„,.:„». en meg ¿\cr mi.'tal szarvasi szerzőtől.^ Jelen az én e járásomat, cu . . kötetben . .is több Gyorsvonat Budapestről ind. d, ti. 2 00 . ,. tbiztos , , \ eredményt árímn vet-set taíaluuk, melvelc mely/ dt . g mindig eitem pi el, lurv ugy hanguíatt-elje.^ ° „ / \ f d, u. a 17 Mezőtúr 1 " , , . f érzesu, művelt koltoi kedély megkapó nvilatannyirn, hogv én a termeszetes rajokat tel- 5 ^ ,^ , . . , \ , d. a. o'18 1 kerül azonban iieilyel-kozzel J J ^ •, «^vüf/im mrn^ kozasai; nohány ieseu ilélktilözomv sot neui is szeifítemí inoit j , . . . . Csaba dv ut 6*40 1 ind. d. u, 0*4:7 n , * . ^ v.iiv^c nemcsaK «nmpQíik |{ olyan darab is, is ráillik. a tudom, nogv a természetes rajzás j » . melyekre nagyon ff 1 Aradra érk. este 8-10 a kezelő részéről való lesési és befogási kel- szerzőnek eloszobeli vallomása^ hogy t. lemetlcnséggel jár, hanem valóságos idővesz- „eredetileg nem voltak nyilvánosságra szántegetés a munkaszerető méheknek is, kik a va." Ezeket leszámítva ugy az irodalomnak, zsúfolásig tölt népességű kaptárokban rend- mint a fiatal költőnek barátai élvezettel fogszeres munkát folytatni *a raj kivándorlása ják átlapozni Kontúr Béla díszes kiállítású B é r í K c 1 e m e n, A sz ó d. Ka^von 3/.ivekönyvét, melyből ugy io, mint egyikét a si- sen vennem a LöTftgnidt tett kedves igeretek mie^ idejéig képtelenek. Ezt a kellemetlenséget és tétleuségi kerüli ebbeknek, de meg helyi vonatkozásánál lőbbi bevált;ts;ít. M e p h i s t o, r 61 i >i f U r (1 ö. Kosz önöm állapotot pedig a műrajoztatás egyenesen és fogva is közöljük a kővetkező kis dalt: az elsőt, kérem a folytatását is; ANNA'LIGKET. kellő időben a legegyszerilbben szünteti meg, M. Jf* V. Beosztottuk a közlendők köze. Oh liget í Múzaák gyönytírá mag^rnya ! sőt a méheket is annyira, megszeliditi, hogy Melybe a lassú Körozs rirja xiig bu. az ember ugy bánliatik vélök, mint bármely JCcdteacbb ragy, mint & világi Ü^lefc, más házi állattal, ha, ezt azonban hozzá kell " a s örömxáj. tennem, kellő higgadtsággal és nyugodtságÁz öröm megfúl a világ ztjiíban. é s k i a d ó ^ t \\ 1 a j d o n o s : gal végzi a méhek körüli teendőket. Egy^fessze távozzék a nyugalmnt eadö: szerűen azért, mert folytonosan dolgozIly Myiitfc sarjasít ux öröm virágot 8 fii55 a kebelre. tatván őket. az ingerültségtől mentek lecndenek s csakis a közelgő zivatar vagy villanymmmi telt Kg foo:ia őket fölingerelhetni, ekkor azonban, a mit könnyen észlelhetünk, nem tetszik nekik, hogy bolygatjuk, hát egvszerüen mam gukra hagyjuk s máskor végezzünk velők. Arra & kérdésre tehát, hogy mikor le.. ....fi. het a mürajzást eszközülni* már az elmonkerületi ü g y n ö k s é g é t Szarv&s v á r o s és v i d é k é r e nézve dott dolog egy felelet, de van még több is. í TSre csináljuk nagyon korán reggel, mert ek- m kor minden munkás bent van ínég; á kasban, s megtörténhetik hogy a műraj a beosztáskor még igen népes, de pár óra múlva csaknem egészen néptelen leeml, a mi a gyors sim¡ Ti a t Közönségét, nogy ugy élet- v a kert fogja gátolni; hamarább se kezdjünk bevonatko-'ó t ű z - és iégkár-biztole, mig a kas beépítve, teljesen be is népe- ¡m i t sítve nincs, mert ugy is igen gyenge rajt m állíthatnánk elő. Várjuk meg azt az időpon- •Gs tot is> mikor a herék már kijárnak a kap- m tárból, sőt igen jó, habár nem feltétlenül szüka. C3. é s kv ozal>. o : z t v á k P h ö n i x b i z . t á r s . A r a d i v . - i i g y n ö k s é g o . séges, bevárni azt is, mig anyabolcsők készít- ^ tetnek és ebben peték vannak elhelyezve.
mV: >
,'
ÍM
m m v.w
eszet és irodalom.
w 1
4
•
flWrV
:|Éf Ifpi •/••fan
Vi!^-' mm
Wi
I
¡M m 1
É R T E S I T É kennel értesítjük mélyen tisztelt ügyfeleinket s a nagy közönséget, hogy a cs, és kir. szab. osztrák Phó'nix biztosító társaság
[i
g
•I '
1.
-'-
nevezete' ' '
, ^, ,„ . . , ,, , ugyanott minden a társulatot illető tuűakozodásokra mindenkor készséges tájékozás nyujtatik. Tisztelettel
• v-r.
m
JÓZSEF,
Szarvas székhellyel f. é. julius hó 15-én
1
J
Felelős szerkesztő
VARGA
i
ám
Vasárnap, Julius SO. 1890.
SZARVAS és V I I Ä E .
8
Bécsben > valamint kedvezőtlen üzleti viszonyok arra kényszeriték a M. és Társa-féle nagy yászongyárat, lrogy működését beszüntesse, s csődöt jeíentsen. Alulírott a csődtömegből az összes árukészletet megvásárol vári, azon kellemes helyzetben vagyok, h o g y a legkitűnőbb férfi- és női feliémemüeket az alábbi OIGSÓ küldhetem megrendelőimnelc : :$ férfiing legjobb nnnőségU vastag lenből . . . . . . . par Ctfcfl afe&nad»gg „ „ „ * . . . . . . n » '§ iüh» iárfi lagfalMtfy. felálló, vagy lehajtott 4-szeres ® ké.7L&\\Qv legjobb minőség 4-szeres . . . . . . . . 1.— É fecti) tomciya» kötött, fehér, vagy tartós sziliben . . . . n (j aaroiSU legjobb minőség . . . . > n % (tpfeti MpI nyak savasét, legelegánsabb minta . , . . . , . . . » 2.95 Ü Öe-fe, noi ÍEvgt, Chiffonból, gazdag hímzéssel > . . . . , . . :
•ír'lr
hihetetlen
árakon
. . . .
J>
% p F ciQ.i) n a d r á g
„
„
.
. .
. . .
. .
j
3> övb éjjeíE Qepa©tteB „ „ . . . . . . . » $ aDs&fsgGkci^a) „ ,, ,, . . . • » . . . ® pap ni3:11 f i a m b a * kötött, fehér vagy tartós szinben gyapóból m. szinben 1.75 6 pap i x q - í harisnya* legjobb minőség . . , . . . 1.75 © dt'b ^önX'íxafvatati bordürrnl és betéttel . . . . . . . . . . 42 vv zseMc-ndo» színes szegélylyel beszegve . . . . , . . . ® V I tiszai legjobb minőség . . .. > . . . • . . . . . . . • % IV Pi^uj&t iGPÍJilikQsS» rojttal . . . . > 1.55 fehér, szines szegélylyel . . . . . , w tteeta m .17 asztal Deni^asEtalíRfecidot, eomplett nagy . . . . . . . . # tiszta iect^feaa^hiaptíjEia . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . m pQfctifeftS beszegve . , . . . . . . . (teker OőLpíc© fSggSnyBfr,, legfinomabb fraiiczia mintában egy ablakra,, Díszes í uite^í 5gg8rajaik*drapériával és rojttal egy ablakra , , . . „ éttg'©H tó p&aid tiszta gyapjúból . . . . . . . . . . . . . „ 475 F legszebb színekben, mely áll: 1 asztal és 2 ágyteritőből selyem bojtokkal . . . . . . . . . . . * . „ Szétküldés minden felé az összegnek előleges beküldése vagy utánvét mellett; mégis, mint legolcsóbb mód, ajánlatosabb a pénzt épp© mivel ez által a postailleték s ez esetben az árut csomagé Hasi keitség föíssárotlása ctélikull elegáns tokban küldjük.
¡í »
[
,,
1
Czim: „Gaiis Bécsi áruliáza" 8—3
Bécs, WeissgUrber, Ivolonitzgasse 6.
t1
:
szerencsem a 20. án lakásomat Mezőtúrról Szarvasra helyezem át, s itt megtelepedve, mint
•
1 \i
p^M •'ík—
e szakmába vágó munkákat elvállalok ugy helyben> mint vidéken, Miután magam kiképeztetése végett a fővárosban hosszabb ideig tartózkodtam, s zőtúron, mint Szarvason és vidékén legelőkelőbb helyeken teljes elismerést érdemeltem biztat a remény, hogy a t. közönség bizalmát ezentúl is fokozott mértékben fogom élvezni, A t, közönség becses pártfogását és megrendeléseit kérve, tisztelettel vagyok
1j
11 !
tífe: É t :
mé^
-ÄV.; 'l
F á b r y J á n o s szobafestő, mázoló és aranyozó.
N y o m , Szarvason, S á m u e l A.-nál 1890;
/
mm ím Mzr
