Gyerekek médiareprezentációja a hazai nyomtato6 és online sajtóban

Gyerekek   médiareprezentációja   a  hazai  nyomtato6  és   online  sajtóban  

RÖVIDEN  A  KUTATÁS  HÁTTERÉRŐL    A  médiareprezentáció  vizsgálata  fontos,  mert:    A  kiskorúak  megítélésében,  a  velük   kapcsolatos  sztereo9piák  kialakulásában  és  a
 A  kutatás  elsődleges  céljai:    

  á"ekintő  képet  kapjunk  a  18  év  ala3  korosztály  médiareprezentációjáról;       megvizsgáljuk,  hogy  a  gyerekek  milyen  kontextusokban  jelennek  meg  a  vizsgált  médiumokban     megvizsgáljuk  a  kiskorúak  média  reprezentációjára  vonatkozó  törvényi  előírások,  ajánlások  figyelembe   vételét  

 A  kutatás  módszere:  kvanFta9v  tartalomelemzés  és  fókuszcsoportos  kutatások    Tartalomelemzés  forrása:  2012.  szeptemberében  megjelent  nyomtatoD  és  online  cikkek   Az  MLE  Magatartási  Kódexének  hatálya  alá  eső  összes  médium  (440  db)      Fókuszcsoportok  résztvevői  :    

   

  médiában  dolgozó  szakemberek,       12-­‐16  éves  olvasók,       a  gyermekvédelem  területén     dolgozó  szakemberek    

2  

A  TARTALOMELEMZÉS  MÓDSZERTANA      Használt  keresőszavak:  gyermek,  gyerek,  kisgyerek,  

kisgyermek,  kiskorú,  óvodás,  iskolás,  iskoláskorú,  kamasz,  serdülő,   6nédzser    

 Kódkategóriák  kialakítása:  

KvanFta9v  szempont  szerint  (lapra/site-­‐ra  vonatkozó  alapinformációk,  a   cikkben  szereplő  gyerekek  demográfiai  jellemzői  (kor,  nem,  származás),   cikkek  mérete,  stb.    

  Kvalita9v  szempont  szerint:  cikk  hangvétele,  tónusa  ,  cikk  nyelvezete,   cikk  kontextusának  érthetősége,  a  kiskorúak  szerep  ábrázolása  (poziHv-­‐ negaHv  tengely  mentén),  a  fiatalok  képek  általi  negaHv,  semleges  vagy   poziHv  bemutatása   Nyomtato6   sajtó  

Online   sajtó  

Á6ekinte6   források  száma  

118  db  

52  db  

Releváns  újságok,   weboldalak  száma  

66  db  

46  db  

Feldolgozo6  cikkek   száma  

1187  db  

618  db   3  

KUTATÁSI  EREDMÉNYEK  -­‐  KVANTITATÍV      Mind  a  nyomtatoD,  mind  az  online  sajtóban  az  oktatással,  neveléssel  és  a  spor"al,  illetve   szabadidővel  kapcsolatos  cikkek  aránya  a  legnagyobb,  a  bűnügyi  jellegű  cikkek  csak  ezután   következnek.    A  gyerekekkel  foglalkozó  cikkek  túlnyomó  része  hazai  hírforrásból  és  hazai  történésekről  ad   hírt  (nyomtatoD:87%;  online:75%).    Nagyon  ritkán  fordul  elő  a  gyerekek  cikkben  történő  megszólaltatása.    A  gyerekek  ritkán  kerülnek  címlapra,  Fpikusan  az  újságok  3.  és  utolsó  oldala  közö<  részben,   negyedoldalasnál  kisebb  cikkekben  jelennek  meg.    A  nyomtatoD  sajtóban  nagyobb  arányban  jellemző  a  gyerekek  képi  megjelenítése  (68%),  mint   az  online  megjelenítés  esetében  (44%).    A  negaLv  képi  ábrázolás  az  online  sajtóban  nagyobb  arányú  mint  a  nyomtatoD  sajtóban.    A  nyomtatoD  sajtóban  kiegyensúlyozo"abb  a  különböző  korcsoportok  média   reprezentációja,  míg  az  online  sajtó  inkább  a  0-­‐6  évesekre  fókuszál.    A  fiúk  túl-­‐,  míg  a  lányok  alul  vannak  reprezentálva  mindkét  médiumban.    Nem  jellemző  sem  a  nyomtatoD,  sem   az  elektronikus  sajtóra,  hogy  a   gyerekekre  sértő,  ártalmas,  degradáló   kifejezéseket  használna.    Magas  a  negaLv  gyerekszerepekben   ábrázolt  cikkek  aránya  mind  az  online   mind  a    nyomtatoD  sajtóban  

4  

GYEREKSZEREPEK  RÉSZLETESEBBEN      

 Mind  a  nyomtato",  mind  az  internetes  sajtóban  magas  a  negaLv  gyerekszerepek  aránya  -­‐    ez  az  online   sajtóra  kifejeze"en  jellemző.    A  sikeres,  tehetséges  gyerekszerep  ábrázolás  a  nyomtato"  sajtóra  jellemző  nagyobb  mértékben.    A  cikkek  63%-­‐ában  a  gyerek  kiszolgáltato",  tehetetlen,  elszenvedő  (passzív).    A  negaLv  színben  feltüntete"  karakter  egyik  sztereoLpiája  az  erőszakot  elkövető  gyerek,  míg  a  Upikusan   poziLv  sztereoLpia  a  valamilyen  versenyt  nyerő,  jó  teljesítményt  nyújtó  gyermek.   7  

Sikeres,  tehetséges  

20  

2  

Magyar  celeb  gyereke  

17   13  

Bűncselekményt  követe6  el   10  

Bűncselekmény  áldozata   Külföldi  celeb  

6  

Veszélyben  volt,  van  

5  

Beteg,  sérült  

5  

Megszülete6  

2  

Iskolába  megy  

2  

Meghalt  

2  

Erőszak  áldozata  

1  

Megsérült,  kórházba  vi6ék  

1  

0  

15  

12  

7   7   14  

3  

Online  sajtó     6  

Nyomtato6  sajtó   7   7  

5  

10  

15  

20  

százalék  

25  

5  

GYEREKÁBRÁZOLÁSOK  RÉSZLETESEBBEN    

 Az  általános  gyerek  ábrázolások    nagy  része  inkább  semleges  színezetű.    Az  oktatásügyi  változásokkal  kapcsolatos  topikok  közül  a  családi  erőszak  téma  mindkét  médiumban  a   legnépszerűbb  volt.    Különbség  a  két  médium  közö",  hogy  míg  a  nyomtato"  sajtó  jóval  nagyobb  arányban  foglalkozo"  a   szakképzésbeli  változásokkal,  addig  az  online  sajtó  a  családtámogatások  megvonásának  és  a  kötelező   köpeny  bevezetésével  kapcsolatos  témáknak  biztosíto"  nagyobb  megjelenési  arányt.   Rendezvényen,  programon  vesz,  ve6  részt  

17   8  

Tanfolyam,  pályázat,  programsorozat      

12   11  

Segítséget  kap,  kapo6,  kaptak   4  

Évkezdés  (iskola,  óvoda)  

8   5   4  

Megvert,  abuzált  

12  

8  

Gyerekek  egészsége,  életmódja   Sikert  ért  el,  sikeres,  előad  vmit  

18  

9  

6  

Online  sajtó     Nyomtato6  sajtó  

6   5   5  

Beteg,  sérült   Demográfiai  változások  

3   3   3   3  

Valami  megépül,  megújul,  elköltözik  

3  

Iskolaköpeny  

3  

Mindennapos  testnevelés  bevezetése  

Iskola,  óvoda  általában  

2   2  

Oktatási  intézmények    

2  

Digitális  veszélyben  vannak  

1  

Szociálisan  rászorult,  hátrányos  helyzetű  

1  

Kihasznált  

1  

0  

4   4  

2   4   2  

5  

10  

15  

20  

6  

KORCSOPORTOK  MÉDIAREPREZENTÁCIÓJA   A  „kicsik”  védtelenek,  a  „nagyok”,  a  kamaszok  durvák  és  erőszakosak    

 A  6-­‐18  évesek  alulreprezentáltabbak  a  nyomtato"  és  az  online  sajtóban  is,  a  0-­‐6  évesek  a  legpreferáltabbak    A  nyomtato"  sajtóban    sikeres  gyermekszerep  ábrázolás  inkább  a  14-­‐18  évesekre  jellemző,  ugyanakkor   bűneset  elkövetőiként  is  az  ő  arányuk  a  legnagyobb.  A  0-­‐6  éveseket  nagyobb  arányban  ábrázolják  beteg   gyermekként,  és  veszélyhelyzetekben.      NegaLv  képi  ábrázolás  nagyobb  arányban  fordul  elő    a  14-­‐18  évesekről  szóló  cikkekben.  

Korcsoportok   passzív*   akrv**   Nyomtato"  sajtó   0-­‐6  éves   7  -­‐13  éves   14-­‐18  éves  

93   63   31   Online  sajtó  

8   38   69  

0-­‐6  éves   7  -­‐13  éves   14-­‐18  éves  

86   67   50  

14   33   50  

*erőszak,  bűncselekmény  áldozata,  beteg,   sérült,  magatehetetlen   **  bűncselekmény,  erőszak  elkövetője,  botrány   elkövetője     7  

FIÚK-­‐LÁNYOK  MÉDIAREPREZENTÁCIÓJA   A  fiúk  „rosszak”,  a  lányok  „jók”    Az  újságokban  a  fiúkat  szignifikáns  módon  nagyobb  arányban  ábrázolják  bűnesetek  áldozataként  és   elkövetőjeként,  míg  a  lányok  aránya  nagyobb  az  olyan  cikkekben,  amelyekben  a  gyerekek  sikert  érnek  el.    Az  online  sajtóban  a  lányok  inkább  áldozatként  szerepelnek,  míg  a  fiúk  aránya  nagyobb  a  sérült,  beteg   gyerekszerepek,  valamint  a  sikert  elérő  szerepek  közö".    A  nyomtato"  sajtóban  a  negaLv  képi  ábrázolás  inkább  a  fiúkra,  a  poziLv  inkább  a  lányokra  jellemző.    

Szerep  rpusa  

Bűneset   áldozata  

Bűneset   elkövetője  

Sikeres   gyerek  

Magyar  celeb   gyerek  

Fiú  

71  

95  

46  

40  

Lány  

29  

5  

54  

60  

Nyomtato6  sajtóban  megjelent  cikkek  

8  

Kvalitarv  kutatási   eredmények  

KVALITATÍV  KUTATÁS  EREDMÉNYEI   A  kiskorúakkal  kapcsolatos  médiatartalmak  megítélése  a  felelősség   vonatkozásában:   Kiről  szól?  

Kinek  szól  (mi  a   feladó  intenciója)?  

kiskorúnak  

kiskorúról  

nem  kiskorúnak  

kiskorúnak   nem  kiskorúról   nem  kiskorúnak  

Példák   iskolával,  tanulással   kapcsolatos  témák;   gyermeksikerek  és   tehetségek  a  sport,  a   művészetek   területéről   bűnesetek,  ahol  a   kiskorú  vagy  áldozat   vagy  elkövető;   gyermekneveléssel   kapcsolatos   tartalmak   zenekarokról  és   filmekről  szóló   tartalmak   szexualitással   kapcsolatos   tartalmak  

Eléri-­‐e  a  kiskorút  (a   Megítélés   feladó  intenciójától   (melyek  a   függetlenül)?   neuralgikus  pontok)   igen   +  

nem  

-­‐  

igen  

-­‐  

nem  

+  

igen  

+  

nem  

-­‐  

igen   nem  

-­‐   +   10  

ÁLTALÁNOS  TANULSÁGOK      Kevés  a  közös  pont  a  fiúk  és  a  lányok  médiafogyasztásában    Fiúk:  speciális  érdeklődési  körrel,  hobbival  kapcsolatos      Lányok:  zene,  divat,  szerelem,  sztárok      Szülő  is,  gyermek  is  jobban  felfigyel  a  gyerekekkel,  kiskorúakkal   kapcsolatos  hírre.      Ezek  a  hírek,  történetek  kilépnek  a  média  területéről,  bekerülnek  a   családi  beszélgetésekbe,  6ltások  vagy  tanulság  levonására  alkalmas   történetek  formájában      Egy  kiskorúról  szóló  hírben  az  ártatlanság,  a  gyermek  a  legfontosabb   érték    Ha  egy  kiskorú  bűncselekmény  elkövetőjeként  jelenik  meg,  akkor  ez   az  alapérték  kérdőjeleződik  meg.    

11  

A  MÉDIATARTALMAK  MEGÍTÉLÉSE  TEMATIKA  ALAPJÁN   1.  Tehetség,  sikeresség            

Sport   Tehetségkutató  vetélkedők     Iskolai  versenyek   Iskolai  teljesítmény   Művészetek  (zene,  rajz,  írás)  

Lényeges  különbségeket  látnak  a  válaszadók  a  tehetséges  és  sikeres  gyerekek  bemutatásában   a  lokális  (megyei  vagy  kerüle6)  nyomtato\  sajtótermékek  és  az  országos  média  közö\    

2.  Gyermeknevelés,  családi  élet       Főleg  a  női  nyomtato\  és  online  médiában  jellemző     Változás,  a  múlthoz  képest  

  Most  már  a  nem  csupán  a  gyermekkor  szép  oldalát,  hanem  az  árnyoldalát,  nehézségeit  is   megjeleníUk       Korábban  a  médiában  megjelenő  gyermekek  a  „mi  gyermekeink”  voltak,  akikkel  szemben   felelősséggel  tartozik  az  őt  körülvevő  közösség,  a  jelenben  egyfajta  távolítás  figyelhető  meg  

3.  Bűncselekmény  –  szélsőséges  viselkedési  minták    

  Bulvár  lapok,  kereskedelmi  tévécsatornák  szenzációi  –  negaLv  megítélés    

12  

A  MÉDIATARTALMAK  MEGÍTÉLÉSE  AZ  ELÉRÉS  ALAPJÁN   Melyik  csatornán  közveLte"  tartalom  éri  el  könnyebben  az  érinte"  korosztályt?   Médiában  dolgozó  szakemberek:       1.  TV     2.  Online     3.  Nyomtato"  sajtó    

 Borúlátók  voltak,  hogy  mennyiben  van  lehetősége  az  íro\  sajtónak  tompítani  vagy  orvosolni   azokat  a  negaHvumokat,  amelyek  a  televízióból  érkezően  hatnak  a  kiskorúakra.  

Gyermekvédelmi  szakemberek  szerint  az  online  tartalmak  az  egyeduralkodók   12-­‐16  éves  olvasók:    Vásárolják  a  nekik  szóló  lapokat,  de  a  cikkek  tartalmát  illetően  szinte  semmi  konkrétumot   nem  tudtak  mondani    A  gyerekekről  szóló  médiatartalmak  leképezik  azt  a  társadalmi,  kulturális  folyamatot,  a   fiatalkorúak  és  felnő6ek  világa  közö\  levő  határ  egyre  inkább  elmosódik.  

13  

A  VIZUÁLIS  TARTALMAK  DOMINANCIÁJA     A  gyermekcsoport  tagjai  elsősorban  vizuális  és  sokkal  kevésbé  íro\  tartalmakat   fogyaszto\ak   TV  csatornák  

Online  tartalmak    

TemaUkus  csatornák:   • Discovery  Channel   • Viva   • Comedy  Central     Kereskedelmi  csatornák  sorozatai:   • Barátok  közt   • Gyanú  árnyékában    

• Facebook   • You  Tube   • Viccek  és  képes  idézetek  gyűjteménye  

A  médiaszakértők  úgy  vélekedtek,  hogy  egy  vizuális  tartalom,  egy  képi  anyag     esetében  a  nézőben  többnyire  nem  merül  fel  a  kétely,  hogy  amit  lát  az  igaz-­‐e  vagy  sem,   ezzel  szemben  egy  íro\  tartalom  az  olvasóban  sokkal  inkább  felve6  a  viszonylagosság     kérdését.    

14  

KIEMELTEN  VIZSGÁLT  TÉMÁK   1.  Napi  kötelező  testnevelés  óra  bevezetése    Csupán  a  médiaszakértő  csoporton  került  spontán  említésre      A  téma  kapcsán  születe"  tartalmak  kevéssé  szóltak  magukról  a  gyerekekről      A  kiskorúakról  a  média  által  közveLte"  kép  olyan  elemeket  is  tartalmazo",  amelyek  egyfelől  inkább   negaLvak,  másfelől  a  túlzo"  általánosítás  mia"  nem  fedik  a  valóságot,  nevezetesen  a  következők:   o  Nem  sportolnak   o  „ElhízoDak,  lusták”   o  Kizárólag  moFváció-­‐hiány  miaD  nem  sportolnak,  s  nem  a  túlterheltség  vagy  időhiány  miaD  

2.  Az  iskolaköpeny  kötelezővé  tétele      A  világ  országaiban  aktuálisan  már  létező  iskolai  egyenruhák  á"ekintő  bemutatása  volt  hangsúlyos  a   nyomtato"  sajtóban      Felmerült  az  önkifejezés  és  az  egyéniség  kérdése    

3.  Kaposvári  gyermekgyilkosság    NegaLv  példa  elsősorban  a  kereskedelmi  tévék  szenzációéhségére,  a  sajtó  esetében  nagyobb  fokú   önkontroll  volt  tapasztalható  

15  

KONKLÚZIÓK-­‐  KVALITAÍV  KUTATÁS  ALAPJÁN     Egyre  csökkenőnek  percipiálják  az  olyan  médiatartalmak  arányát  a  többivel  szemben,   amelyek  egyfelől  poziLv  gyermekszerepeket  közve9tenek,  másfelől  a  nem  kivételes   helyzetekben,  hanem  a  mindennapok  tevékenységei  mentén  mutatják  be,  ábrázolják   a  gyermekeket.     Ez  alól  egyedül  a  nyomtato"  sajtót  ítélték  kivételnek,  azonban  szkepFkusak  és   borúlátók  voltak  amiaD,  hogy  a  nyomtatoD  sajtót  elérés  vonatkozásában  a  leginkább   hátrányos  helyzetűnek  észlelik  a  többi  média  közöD     A  válaszadók  szerint    kiskorúnak,  gyermeknek  lenni  2012-­‐ben  Magyarországon  inkább   veszélyes,  mert:     a  gyermekeket  nagyon  sok  esetben  események,  történések  passzív  elszenvedőiként   mutatják  be,  azt  sugallva  mindezzel,  hogy  jellemzően  kiszolgáltato"  helyzetben  vannak;     elenyészőnek  érzik  az  olyan  médiareprezentációk  arányát,  amelyben  a  kiskorúak  vagy   gyermekek  akLv  és  tevékeny  szereplőkként  kerülnek  bemutatásra.    

16  

Köszönjük     a  figyelmet!