Gyerekek, ha tudnátok!
Kedves Tanárnő, Tanár úr!
Bárcsak el tudnám mesélni nektek, ki volt Herman Ottó! Vagy hogy miért került be élete, munkássága a tankönyvekbe!
Önhöz is szólunk. Ez a „felfedező füzet” újdonság a maga nemében. Legalább is három dolgot ötvöz.
„Vacak dolog lehet egy olyan élet, amiért aztán száz év múlva az embert példaként állítják a gyerekek elé” – hallom valakinek a nyers, őszinte véleményét.
Egy új, másmilyen Herman Ottó életrajzot. Gyerekeknek (általános iskolás korúaknak) készült. A régiek mellett új képekkel, rajzokkal, információkkal van tele.
Szerinted volt gyerekkora? Vagy mintatanuló volt? Stréber volt és magolt kiskorában és azután is? Azt hiszem, meglepetés fog érni, ha ebbe a könyvecskébe beleolvasol. Akkor is, ha okostojásnak készülsz, aki a Magyar Tudományos Akadémián végzi, és akkor is, ha eszed ágában sincs túlzásba vinni a tanulmányokat. Herman Ottó nem akárki volt. És mégis, gyerekkorában nagyon hasonlított hozzád. Az életrajzát ráérősen olvasd, és emésztgesd lassan a keretes írások tartalmát! Az életrajzzal párhuzamosan, a jobb oldalon, „felfedező lapokat” találsz. Sok-sok feladatot, hiszen Herman Ottó nagyon sokoldalú volt. Rajzold és írd tele ezeket nyugodtan, ha ez a füzet csak a tiéd. Aztán, ha „végeztél vele”, elteheted emlékbe. Meglátod, örömet szerez neked, ha később majd előveszed! A feladatok megoldásához, a korszak megismeréséhez, Herman Ottó életének megértéséhez érdemes egy-egy múzeumot meglátogatni. A kiállítások mellett a múzeumok kiadványai és honlapjai is segítségedre lehetnek. Biztos azt is tudod, hogyan keresgélj egy lexikonban vagy az interneten. A múzeumokról többet is találsz a füzet végén.
Egy sor adatot, leírást azokról a tudományokról, azokról a helyszínekről, állomásokról, amelyek Herman Ottó számára olyan otthonossá váltak, és amelyeket most is sok iskola látogat. Egy sor játékosabb vagy komolyabb feladatot, felfedezni valót, olyan csoportosításban, ahogy a helyszínek, a múzeumok és a tudományterületek követték egymást Herman Ottó életében. Itt most nyolc, Herman Ottóhoz kapcsolódó múzeum témájában találhatók feladatok. Kedves Szülő! Jó szívvel ajánljuk, vegye meg gyermekének, és olvasson bele Ön is! Biztosan talál benne örömet, meglepetést. Kedves Pedagógus Kolléga! A felfedező lapokat másolja bátran, vagy a feladatokat válogassa össze, ha úgy van rá szüksége, használja őket, ha egy-egy múzeumba látogat tanítványaival! Akkor is, ha a természetbe mennek ki. Vagy ha régi társadalmi jelenségeket a maiakkal szeretne összehasonlítani. Használja a füzetet, ha rajzoltatni akar. Olvassa el, és rá fog jönni, mire jó Önnek. Mintegy húsz intézmény dolgozott együtt, hogy ezt a füzetet létrehozzuk. Reméljük, Önnek is szórakozás, izgalom, meglepetés lesz.
Jó mulatást!
1
Hogyan készült ez a füzet? Ne olvasd el, ha nem érdekel! A Magyar Környezeti Nevelési Egyesületben 1998-ban, Czabánné Tarnói Judit jóvoltából, alakult egy Múzeumi Csoport, amit Tatainé Dobcsányi Erzsébet vezet. A tagok zömmel iskolában dolgozó pedagógusok, néhányan múzeumi dolgozók, néhányan más pályáról valók. 2005-ben elhatároztuk, hogy a szokásos havonkénti múzeumlátogatások mellett valami mást is elkezdünk, ami több múzeum összekapcsolását, együttműködését, közös pedagógiai hasznosítását segíti elő. Herman Ottó személye összekapcsol tudományterületeket illetve múzeumokat, és összekapcsolja az iskolát a múzeummal. Maradandó életműve kapocs a természet- és társadalomtudósok (vagy ilyen érdeklődésűek) közt és kapocs lehet közöttünk magyar anyanyelvűek között. Úgy tűnik, mindenki szereti Herman Ottót. Mindenki lelkesen vállalkozott arra, hogy vele kapcsolatban kezdjünk dolgozni. Hamarosan kialakult ennek a füzetnek az ötlete. Egyre újabb múzeumok sorakoztak fel a résztvevők közé. Az életrajzot ketten írták (pedagógus és muzeológus), ketten lektorálták (pedagógus és múzeumpedagógus). A feladatokat zömmel múzeumi dolgozók készítették, pedagógusok és tanítványaik próbálták ki őket. Herman Ottó nevét viselő iskolákkal kezdtük az együttműködést, aztán mások is bekapcsolódtak a munkába. Az egyik szerző feladata ötletet adott a másiknak, a lektor nemcsak lektorált, hanem újabb adatok után is búvárkodott. Kolozsvárról Újvárosi Lujza küldött fotókat arról a múzeumról, Pálffy Ákos pedig irodalmi adalékokat. Éliás István a Miskolci Múzeumpedagógiai Műhelyből jelentkezett be, tanítványai rajzoltak e füzetbe. A XIII. kerületi Herman Ottó Általános Iskola hatodikosai „Ilyennek képzelem Herman Ottót” címmel írtak rövid dolgozatokat (néhányból idézünk is). Jó volt ebben a pezsgésben részt venni. Reméljük sok tanárnak tetszik meg a magyar kultúrtörténet eredeti egyénisége, és a füzet munkamódszere is: életrajzával párhuzamosan feladatokat adunk a gyerekeknek, hogy szórakoztató módon tanuljanak történelemről, állatokról, a nép életéről, a magyar nyelvről. (Ezeket egyébként felnőtteknek is szabad megoldani…) Úgy terveztük, hogy egy honlapot is indítunk, ahová sokkal több feladat, rengeteg életrajzi adat, kép, ötlet, vetélkedő felkerül. Még nincs rá támogatásunk, sem rendszergazdánk, de már készül. Szeretnénk majd egy könnyen felállítható iskolai vándorkiállítást is készíteni, Herman Ottó bemutatására, a természet és a társadalom megfigyelésének, megértésének előmozdítására. Nemsokára, 2010-ben lesz születésének 175. évfordulója. Addigra reméljük sokkal többen ismerik, szeretik, követik Őt. Elég abban követni, amiben nagyszerű volt. Elfogulatlanul, nyitott szemmel járt a világban, megfigyelt minden érdekeset, kereste a jelenségek közötti kapcsolatokat, következtetéseket vont le, és mindezt megosztotta másokkal. Szerette, kutatta, védte a természetet és másokat is erre buzdított. Az életrajzírók köszönik Kesik Gabriella vállalt kötelességein messze túl menő gondos közreműködését. Köszönjük a fotósoknak a fotók, Móczár Lászlónak az Állathatározó-ban megjelent rajzok közléséhez való hozzájárulását. Hálásak vagyunk Vígh Annamária főosztályvezető (NKÖM Múzeumi főosztály) kitartó buzdításáért, támogatásáért, és minden résztvevő, közreműködő kolléga kreativitásáért, szívességéért.
2
Tartalomjegyzék Bevezető ........................................................................................................................................................... 1 Hogyan készült ez a füzet?.............................................................................................................................. 2 Tartalomjegyzék ............................................................................................................................................... 3 Herman Ottó gyermekkora ............................................................................................................................. 4 Vándorévek .................................................................................................................................................... 10 Herman Ottó a Nemzeti Múzeumban.......................................................................................................... 20 A zoológus Herman Ottó .............................................................................................................................. 26 Az etnográfus, azaz néprajzkutató ................................................................................................................ 36 Az idős ősrégész ............................................................................................................................................. 42 A mi Herman Ottónk .................................................................................................................................... 48 Versengés az élővilágban ................................................................................................................................ 52 Irodalomjegyzék ............................................................................................................................................. 53 Közreműködő iskolák és múzeumok............................................................................................................. 54 Impresszum .................................................................................................................................................... 56
3
Herman Ottó gyermekkora Miért fontos hangsúlyozni, hogy apja sebészorvos volt? Régen kirurgusnak hívták ezt a foglalkozást, tanult sebészt jelentett. Kisebb orvosi beavatkozást, pl. köpölyözést elláttak a sebészborbélyok is, akik azonban főként a haj és szakáll rendben tartásával foglalkoztak. Na és mi lehet a köpölyözés? Próbáld ki magad, ha van kedved és merszed: önts forró vizet egy kémcsőbe annak ¾ részéig, várd meg, amíg felforrósodik az üveg, aztán öntsd ki a vizet, és a kémcső száját szorítsd sima bőrre, pl. a karod felületére (meg ne égesd magad!). Ahogy a levegő kihűl, a kémcső enyhén rászívódik a bőrre, s ott az kipirul. Helyi vérbőség keletkezik. Ennek gyógyhatást tulajdonítottak.
Gondoltál valaha arra, hogy Herman Ottó, a nagy szakállú, a nagy tudós, a „polihisztor” is éppen olyan volt gyermekkorában, mint te és társaid? Igaz, volt néhány furcsa dolga, például az, hogy szívesebben járta az erdőt, és társalgott a madarakkal, mint iskolatársaival. Persze, ennek meg volt az oka! Eleinte az, hogy nem beszélt jól magyarul. Hogy lehet ez? Herman Ottó a Zólyom megyei Breznóbányán született, 1835. június 28-án. Ez a kis város ma Szlovákia területén van, Brezno a neve. Sok magyar él itt, de a legtöbben szlovákul beszélnek. Herman Ottó szász családba született. A szászok a középkorban nyugatról (a mai Németország területéről) Magyarországra vándorolt német ajkú telepesek. Sokan közülük a felvidéki városokban telepedtek le, így ezen területen a magyar és a szlovák mellett leginkább németül beszéltek. Családjában németül szólt a „Jó reggelt!”, a „Jó étvágyat!”, a „Gyere, segíts!”, a „Köszönöm.” - és németül folyt minden más beszélgetés is. Amikor sebészorvos édesapját, Herrmann Ede Károlyt áthelyezték a Lillafüred közeli Alsóhámorra bányaorvosnak, és a család ide költözött, akkor kezdett magyarul tanulni. Lány testvéreinek – heten voltak, s ő volt az egyetlen fiú! – a nyelvtanulás nehezebben ment, hiszen leginkább édesanyjukkal voltak otthon. 12 éves korában még ő is „törte a magyart”, a Bükk hegység szelíd lankáinak és élővilágának ismeretéből azonban versenyre kelhetett akárkivel! Ez nem véletlen, hiszen édesapja, aki a madarak rajongója volt, ha csak tehette, szabadidejét az erdőben töltötte, és Ottó mindig vele tartott. Olykor apja nélkül, egyedül is elbarangolt, hogy megfigyelje a madarakat, rovarokat, a természet változásait. Még otthon, a lakásban is élvezte a természet közelségét, hiszen apja sokszor vitt haza valami meglepetést a gyerekeknek: pintyek, szajkók, csókák szórakoztatták a családot, miközben szelídítették, etették őket. (Biztosan tapasztaltad már, milyen érzés közvetlen közelről megfigyelni az állatokat, hallani a madárdalt. Ha még nem, sürgősen pótold ezt az élményt!) Neki mindennapos dolog volt az, hogy reggelente az ágy alól sétált ki a fürj a gyerekektől kapott finom légyfalatokért. Herman Ottó nem volt mintagyerek. Sőt! Vadóc kölyök volt, akit édesanyja gyakran szidott, amikor a fáramászás miatt szétszakadt nadrágját foltozta: „Te, kálvária latra, te!”- korholta sokszor. Rakoncátlanságának köszönheti élete tragédiáját is: azt, hogy nagyothallóvá vált, sőt idősebb korára csaknem teljesen megsüketült. Ennek oka az volt, hogy szülői tiltás ellenére, a téli, zord időben mezítláb futott ki a jégre csúszkálni. Nagyon megfázott, súlyos középfülgyulladást kapott. A nagyothalló gyereket iskolatársai csúfolták, kukának nevezték. Ő csak hallgatott, nem rohant nekik. Pedig nem volt gyönge gyerek, de nem szeretett verekedni. Inkább félrehúzódott, kerülte társaságukat. (Te mit tettél volna a helyében?)
4
Breznyóbánya régen
Játékok, felfedezések, feladatok A füzet jobb oldalán végig feladatokat találsz. Egy kis játék, fejtörés, megfigyelés, esetleg könyvek forgatása vagy az Internet használata révén közelebb kerülhetsz Herman Ottó életéhez, ahhoz a korhoz, amelyben élt, az akkori népélethez és a természethez. Az akkorihoz és a mostanihoz, mert a természet – örök. Egyes feladatok megoldásában segíthetnek a múzeumi kiállítások, honlapok is. A természet is segít, ha kimész a házból, ki az utcáról, legalább egy parkba, de inkább erdőre, mezőre, ahogy a nagy öreg tette gyerekkorában. Csak aztán nehogy te is olyan nagyon megfázz! Melyik két madár rejtőzik a bokrokban?
Őskori kori Herman Ottó gyermekkorában nagyon szeretett a Hámori-tó befagyott vizén korcsolyázni. Akkoriban még nem voltak olyan korcsolyabakancsok, amiket ma vásárolhatsz a boltokban. Szerinted mi lehetett az anyaga egy korabeli korcsolyapengének, amit a gyerekek a cipőjükre kötöztek? A kérdés megválaszolásában segíthet a kép. • Vajon miért pont ezt az anyagot használták akkoriban korcsolyapengének? • Milyen téli sportokat ismersz és ezek közül melyiket próbáltad már? • A fenti korcsolyát az emberek maguk készítették. Van olyan sporteszközöd, amit te készítettél?
A természet barátai „Gyermekéveim legszebb emlékei a bükkerdőből mosolyognak felém.”- vallotta Herman Ottó. Szerinted milyen állatokat figyelhetett meg a Bükk-hegységben, mint érdeklődő kisfiú? Húzd alá a nevüket (a nyolcból inkább csak négy ilyen). gímszarvas – nyest – lápi póc – hód – fekete gólya – nagykócsag – kárókatona – foltos szalamandra Szoktál túrázni, kirándulni a családoddal, osztálytársaiddal, barátaiddal? Merre jártatok legutóbb? Milyen élőlényekre emlékszel legutóbbi utazásotokról? Beszéld meg osztálytársaiddal, milyen növények, állatok találhatóak a közvetlen környezetedben! Lakóhelyeteken (legyen az város vagy falu) milyen élőlények szoktak hozzá az emberekhez?
5
A magyar nyelv gazdagodik? Ti hogy hívjátok otthon: fogkrém vagy fogpaszta? Számítógépet, komputert vagy kompjutert használsz az iskolában? Nagymamád ugyanúgy hívja a tűzhelyet, mint te? Óh, de sokféle szó van a magyar nyelvben! Sok finn-ugor eredetű szót használunk ma is, például a természet részeinek megnevezésére. Ezeket magyar elődeink közép-ázsiai (ős)hazájukból hoztak magukkal (pl. erdő, eper, hal). Amikor feladták halászó, vadászó életmódjukat, új, nagyállattartó, nomád életmódjuknak megfelelően, állataikat egyik legelőről a másikra hajtva vándoroltak a sztyeppéken pusztaságokon, erdőssztyeppéken át nyugat felé. Sokféle néppel találkoztak, volt akiket maguk közé fogadtak, s voltak akik őket fogadták be.
Sokat olvasott, rajzolt, farigcsált. Legjobb barátja Samu, a kocsis volt, akihez kiszökdösött az istállóba mesét hallgatni, a lovakat megfigyelni, olykor a patkolásban segíteni! Hallása megromlott ugyan, de a szeme igen éles volt! Olyan dolgokat is észrevett, amelyek mások előtt rejtve maradtak: nyomokat a porban, avarban megbújó rovarokat, erdők sűrűjében neszező őzeket, eldugott madárfészkeket. Sok-sok csodát! Elbűvölte őt a hernyók átváltozása lepkékké. Haza is vitt bábokat, és várta a csodát, hogy azokból lepkék bújnak ki, nedves, gyűrt szárnyakkal, majd a szárnyaik lassan kifeszülnek, kiszínesednek! Egy alkalommal nagy meglepetés érte, mert a bábból nem lepke bújt elő, hanem kis fekete darazsak! Addig nem nyugodott, míg meg nem tudta az okát: megfigyelte, hogy a hernyóba „fúrós”darazsak petéztek!
Bükkerdő részlete
Csipkerózsa virága
Hosszabb ideig éltek a bolgár-török eredetű kazárok birodalmában, innen származnak ótörök szavaink (pl. ökör, gyapjú, kapu). Amikor őseink a Kárpát-medencébe, mai hazánk területére értek, többségében nagy létszámú szláv népcsoportot találtak itt. Ők a mai horvátok, szlovákok (avagy tótok), szerbek (avagy rácok) elődei – ne csodálkozzunk hát, hogy sok Tóth, Rácz, Horváth vezetéknevű hazánkfia van! Nyelvünkben is sok szláv eredetű szó van (pl. kasza, méz, robot).
6
(Te tudtad, hogy a hernyókból lesznek a csodaszép pillangók vagy a kevésbé szép lepkék, molyok? Előtte bebábozódnak! És miből lesznek a hernyók?) Azt is megfigyelte, hogy a hernyók folyton rágnak, saját testsúlyuk többszörösét eszik meg. Van azonban olyan lepke is, amelyik egy csöpp édességgel, virágnektárral beéri egész „felnőtt” élete folyamán. Némelyik csak addig él, amíg lerakja petéit. Tizenhárom éves volt, amikor 1848 márciusában kitört a forradalom, ami szabadságharccá fejlődött. (Az iskolákban március 15-én szoktatok megemlékezni erről a történelmi eseményről. Magyarország ekkor az osztrák birodalom része volt, nem volt önálló kormánya, nem volt saját hadserege, nem fejlődhetett szabadon – gondolj csak a 12 pontra! Sokan függetlenséget, önállóságot, és más vívmányokat szerettek volna.) Herman Ottó ekkor Miskolcon járt iskolába – líceumba, azaz latint nem tanító középiskolába - , és egy csizmadia családnál lakott a városban, hogy ne kelljen naponta bejárnia Diósgyőrből, ahol családja élt. Nagy hatással volt rá a forradalom, igazi hazafias érzéssel vette ki részét a miskolciak tüntetéseiből. A fekete-sárga (az osztrák császári színekre festett) katonai őrbódék piros-fehér-zöld (azaz nemzeti) színűre festését ő is lelkesen végezte. Ekkor már tisztán beszélte a magyar nyelvet, s képes lett volna ököllel menni arra, aki azt merte állítani, hogy ő nem magyar. A hazaszeretet érzése vezette, amikor megszökött hazulról, és jelentkezett egy honvédszázad parancsnokánál. Be szeretett volna állni a tüzérséghez ágyútisztogatónak.
„Most szép lenni katonának”? Képzeld el, mit érezhetett a fiatalember, aki középiskolás tanulóként Miskolcon, 1848 márciusában, a forradalom idején, a katonai őrbódék fekete-sárga sávjait mázolta át piros-fehér-zöld nemzeti színekre! Állj be te is a lelkes miskolci 1848-as diákok közé! Ragadj ecsetet és fesd be nemzeti színekkel ezt a fából ácsolt őrhelyet! Mit gondolsz, mit akartak ezzel a tettel kifejezni a fiatalok? Keress rá szavakat! Varga Domokos a Herman Ottó életrajz első fejezetében bensőséges képet vázol a Herman család életéről. Ebben szerepel, mint Herman Ottó édesanyjának szavajárása, a „kálvária latra”. A lator, az ugye gazembert, bűnözőt jelent. A Kálvárián Jézus mellett volt két lator felfeszítve. Édesanyja nyilván túlzással élt, amikor így korholta fiacskáját. Hogy hívnád te ma a gyermekedet, ha elégedetlen volnál a viselkedésével? Írj le mennél többet az eszedbe jutó kifejezésekből! Csibész, csirkef. . . . . ,. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Valamelyiket alkalmazták már rád? (Őszintén!)
Fürkészd ki! Magyarországon sok ezer féle darázs él, apróbbak, nagyobbak. Itt csak három jellegzetes típust mutatunk be. Nem tudjuk melyik lehetett Herman Ottó „fúrós darazsa” amelyikről az életrajzában van szó. De biztos nem a . . . . . . . . . Húzd össze vonallal a darázs ábráját, a nevét és a leírását.
Rózsagubacsdarázs Módosult tojócsövéhez méregmirigy csatlakozik (=fullánk), szúrása fájdalmas. Erre jó előre figyelmeztet minket sárga-fekete csíkozásával. 1-2 cm. Föld alatt építi fészkét, melyben akár 60 000 egyed is élhet egyszerre. A szűkebb rokonságba csak egy tucat faj tartozik, köztük a 4 centisre is megnövő lódarázs.
Gyilkosfűrész A 4-5 mm-es nőstény petéjét a rózsa hajtásába tojja, erre nagy, 4-5 cm-es, zöldespiros daganat (azaz gubacs) nő a rózsán, s ebben védve fejlődnek a lárvák. Ha még nem láttál ilyet nézz körül az első vadrózsabokrokon! (A gubacs télre megbarnul.)
Német darázs Hernyókat, bogarakat, legyeket bénít meg, hogy azokban fejlődjenek, azokból táplálkozzanak a lárvái. Testhossza a fél centit sem éri el. Potroha végén feltűnő, hosszú tojócső van. Vagy száz hazai faj tartozik a legszűkebb rokonságába.
Magyarországon mintegy 900 rovarfaj, köztük 200 darázsfaj okoz különféle gubacsokat különféle növényeken.
7
Történelmünk során sokáig a latin volt a magasabb oktatás, az írás, az értelmiség nyelve itthon is, Európában is. Nem csoda, hogy rengeteg latin vagy latin eredetű szó fordul elő nyelvünkben: penna, cívis, császár. (És hány latin szónak görög az eredete!?) A XVI-XVII. századi 150 éves török hódoltság szókészletünkben is nyomot hagyott: új török szavaink például a papucs, bogrács, kapu, kefe. Egy időben, a latin mellett, majd helyette a német volt a hivatalos nyelv a magyar hivatalokban is. Sok német jövevényszavunknak ez az egyik oka, a másik pedig, hogy a török kiűzése után lakatlanul maradt területekre betelepített németajkú bajoroktól, szászoktól is sokat megtanultunk: drót, spárga, zokni, masina, stb. (Ebben a témában térképet, a jurtában fotókat és egy jó kis játékot találsz a Magyar Természettudományi Múzeum Ember és természet Magyarországon c. kiállításában.)
(Na most megkérdem: hány éves vagy? El tudod képzelni magad csatában, ágyútisztogatónak? Szerencsére ma független országban élünk, nincs szükség ilyesmire. A kis Herman Ottó annyira fellelkesült, hogy 13 évesen akart beállni a hadseregbe úgy, hogy idősebbnek adta ki magát. Rájöttek a turpisságra, a tiszt, akinél jelentkezett, ugyancsak gyanakodott. Apja beleegyezését kérte, amit ő persze nem tudott felmutatni.)
Miért változtatta meg a nevét? - Mert ha Magyarországon lakom, úgy is hangozzék a nevem. Egyszóval magyarosítottam. Miért vonzották ennyire a képzeletét a madarak és más élőlények? - Mert olyan csodás az élővilág, és egyszerűen tökéletes. Miért pont ezt a nevet választotta a nyaralójának? (Részlet G. Emese - Mert a kedvenc állatom a pele, és miért ne nevezhettem volna el róluk? képzelt riportjából)
Amikor a szabadságharc elbukott (1849), nagyon szomorú lett. Az addig is természetkedvelő fiú ekkor még inkább a természet, a Bükk-hegység felé fordult. Sokszor napokig csavargott. Arra volt kíváncsi, hogyan élnek-halnak kint a természetben az állatok. Többször súlyosan megfázott, amitől hallása még tovább romlott. Szülei ezért úgy döntöttek, ne járjon tovább a líceumba, úgy sincs hozzá sok kedve. Tanuljon inkább valamilyen kézműves mesterséget, azzal jól elboldogulhat akkor is, ha felnőtt korára megsüketül. Mivel kitűnően rajzolt, jó kézügyessége volt, és kiskorában mindig a kovácsműhely körül sündörgött, a család úgy döntött, hogy legyen lakatos. Egy miskolci lakatosmesterhez került lakatosinasnak. Nehéz inaséletét tetézte, hogy társai csúfolták. Ezért hazaszökött. Ezután Korompára került a gépgyárba. Itt jól érezte magát a német családnál, ahol lakott. Sokan csodálták, mert értett a madarakhoz. Nemcsak szóra bírta őket, hanem értett az elhullott madarak kitöméséhez is, amit még apjától tanult. Az egész városka ismerte a „madaras Ottót”. A gyárban is becsülték kézügyessége miatt. Amikor kinőtt az inassorból, és „legény” lett, elhatározta, hogy továbbtanul, ezért beiratkozott a bécsi politechnikumba, a műszaki tudományok iskolájába, hogy a szülők akaratának megfelelően később mérnök lehessen.
Tölgyes és bükkös határán
8
Színesben élőbb Színezd ki ezeket a madarakat, de ne fantázia alapján, hanem „természet után”. Segítségül keress egy színesen illusztrált madaras könyvet. Menj el múzeumba vagy állatkertbe, és ott nézz körül, mit találsz ezekből. A legcsodálatosabb persze az lenne, ha a természetben figyelhetnéd meg a madarakat. Melyik a daru, csúszka, széncinke?
A daru felismerésében segít Herman Ottó leírása: ”Hatalmas, czimeres madár, mely a magyar nemesség ármálisaiban nagyon sokszor van meg és ősi soron becses madara a magyarságnak. Az egész madár nemesen hamvas szürke; fejebúbján piros süvegfolt... torka és a nyak felső-külső része fekete... Fészkét járhatatlan mocsarak legrejtettebb helyére, alacsonyan...rakja; sohasem röpül feléje, hanem messziről, titkon lopakodva közelítgeti meg. ... szépröptű, gyönyörű mozgású, magas madár, mely egykoron telepesen fészkelt a magyar rétségekben, ... ...tavaszkor és őszkor már csak vonul kétágú rendbe sorakozva és búsan krúgatva hazánk fölött. Bokros tolla azokban a vármegyékben, ahol... megtanyázott, kedves ékessége volt a legény süvegének, a szebbjének borjú is volt az ára...”
Párkereső Kösd össze a madarak mai nevét a régi magyar nevükkel! Régi nevek
Ma használatos nevek
aranymálinkó bikagém csuri egerésző gilice halálbagoly kukóka mátyás, matyimadár pipiske verebésző
szajkó karvaly sárgarigó bölömbika búbos pacsirta egerész ölyv gerle kakukk kuvik veréb
9
Figyeld csak meg, hány helyen fordult meg! Az úgynevezett „történelmi” Magyarország háromszor akkora volt, mint a mai, nem kellett útlevél, hogy a mai Szlovákiában lévő Korompán tanuljon. Nem számított katonai beavatkozásnak, ha magyar katonák az Adriai-tenger partján állomásoztak. Magyar fiú magától értetődően mehetett Bécsbe tanulni, hiszen az volt a mi fővárosunk is, mert ez a nagy Magyarország csak a kiegyezést követően, 1867 után vált részben függetlenné. Az I. világháború után országunk területének kétharmadát a környező országokhoz csatolták, sokáig még a szétszakadt családok tagjai sem találkozhattak. Ma Szlovákia, Ausztria, Szlovénia velünk együtt az Európai Unió tagja, így ismét utazhatunk egymáshoz útlevél nélkül.
Vándorévek 1856-ban a bécsi iskolában érte a váratlan hír, hogy apja meghalt. Édesanyja haza akarta hívni őt, mivel nem tudta taníttatását fizetni. Herman Ottó azonban elhatározta: nem megy haza, kimarad az iskolából, dolgozni megy, és tanulni fog a maga erejéből. Elment géplakatosnak. Bécstől nehéz szívvel vált volna el. Szabadidejét a bécsi Természettudományi Múzeumban, az akkori Európa egyik legszebb ásvány- növény- és állattani gyűjteményében töltötte. Boldog volt, hiszen a gyűjtemények látogatásán kívül kedvére barangolhatott a bécsi erdőben is. A szeretetre méltó madarakon kívül figyelme a százlábúak, pókok, sáskák, hernyók felé irányult. Neki semmi sem volt csúnya. A békákat is nyugodtan a markába fogta, a pókokat meg valósággal csodálta! Órákig el tudta nézegetni kézi nagyítójával őket, és vázlatfüzetébe pontos rajzokat készített róluk. A családban, ahol lakott „Wurmdoktornak” (férgek doktorának) hívták őt tréfásan, szeretettel.
Ezek után Herman Ottót egy nagyon okos, állatszerető öregembernek képzelem el, bár tudom, hogy volt fiatal is. Nagyon hasonlít Karcsi bácsira. (K. Fruzsi)
A Múzeumban egy osztrák rovarász, Karl Brunner von Wattenwyll felfigyelt az egyszerű öltözékű, érdeklődő, kitűnően rajzoló fiatalemberre. Összeismerkedtek, és megbízta őt a tudományos dolgozataihoz szükséges rajzok elkészítésével. Az egyenes szárnyú rovarokkal, azaz sáskákkal, szöcskékkel, tücskökkel foglalkozott, s a tehetséges magyar fiatalembert bevezette a rovartan rejtelmeibe. Tanítgatta, könyveket kölcsönzött neki, és hamarosan apja után a második mestere lett. Majdnem két évig dolgoztak együtt, mikor Herman Ottót behívták katonai sorozásra. Mivel késve jelent meg a kötelező sorozáson, katonaszökevénynek nyilvánították, és 12 évre hadiszolgálatra küldték. 1857-ben, mikor Herman Ottót besorozták katonának, Magyarországnak nem volt önálló hadserege. A hadköteles férfiak az osztrák császári sereg katonái lettek: a Habsburg császár kétfejű sasos címeres zászlaja alatt, egyenruhájukon a fekete-sárga Habsburgszínekkel masíroztak. Fiume kikötője régen
Elkeseredését csak az enyhítette, hogy állomáshelyük, Zára (ma: Zadar) a dalmát határőrvidéken volt, és megláthatta a tengert! Nehéz sorsa kedvezőbbre fordult, mikor szép írásának köszönhetően ezredírnoknak választották ki.
10
Tücsök-bogár Itt most három egyenesszárnyú rovar-féle határozókulcsát találod. Nézd össze a rajzokkal is! Ezekkel kezdett Herman Ottó Bécsben komolyabban foglalkozni. Szerinted melyikről írhatta Arany János, hogy: „Ég a napmelegtől a kopár szík sarja, Tikkadt szöcskenyájak legelésznek rajta…” Az biztos, hogy szöcskéről nem! A megoldásban segít az alábbi határozókulcs. Ilyenek segítségével állapítják meg a zoológusok egy-egy ismeretlen állatpéldány nevét, hovatartozását. Az 1-2. és a 3-4. lépésben egy-egy testrész kétféle jellemzője van szembe állítva. 1. A csáp rövid, a test feléig sem ér el – sáskák. Gyepekben, réteken, szántókon, pusztaságokon a növényzetben élnek. Nagyon elszaporodhatnak, ilyenkor minduntalan fel-felugrálnak a léptünk elől. A hím a combját dörzsöli a szárnyához, így ciripel. (Ha erre tippelsz, akkor is menj tovább, ellenőrizd!) 2. A csáp hosszú, túlnyúlik a test közepén – menj tovább, a 3-asra! 3. A tojócső hengeres, rövid – tücskök. Talajban, rejtett helyeken élő rovarok. A hím tücskök gyakran a lyuk szájánál ülve ciripelnek, két elülső szárnyuk összedörzsölésével adnak hangot. 4. A tojócső hosszú, oldalról ellaposodik, kardszerű szöcskék. Gyepekben is előfordulnak, de legtöbbször bokrokon, alacsonyabb fákon tartózkodnak, táplálkoznak, ciripelnek. Két elülső szárnyukat dörzsölik össze, úgy ciripelnek. (Ezt, ugye, kizártuk az elején.)
sáska
szöcske tücsök
A technika ördöge Bizony az ördög kerekedhetett felül akkor, amikor Herman Ottó – nem sok sikerrel – a korszak egyik legnépszerűbb technikai eszközével, fényképezőgéppel akarta megkeresni kenyerét, és két fiatalember társával Kőszegen „fényírdai műtelepet” nyitottak. Fényírda = fotográfus műhely = . . . . . . . . . . . . . . . . . . mai magyar szóval (segítségül: írást elemez a grafológus, képeket rajzol a grafikus)
„Fényírda” – ugye milyen furcsa szó! Próbáld meg leírni egy külföldi, a magyar nyelvet most tanuló barátodnak, hogy milyen jelentést sűrítettek ebbe a kifejezésbe elődeink.
11
A penna és a kalamáris szavak régen a tollat és tintatartót jelölték. A penna újra megjelent nyelvünkben (boltjainkban, olasz vendéglőinkben) a tollhegy alakúra vágott penne tészta neveként. A kalamáris csak a tintahal, a kalamári nevében ismerhető fel. Szépiának is hívják a tintahalat (és szépiacsontról beszélnek azok, akik madarakat tartanak). A szépia egy szép, barna színű festék neve is, a művészek szerették és szeretik használni tusrajzaikhoz. Ezt a tintahal váladékából állították elő.
Recept fénykép írásához 1863-ban: (Ha már van fényíró masinád!) Végy egy üveglemezt, de csak akkor, ha már előtted áll az a személy, akiről a képet készíted! Mártsd bele ezt az üveglapot az előre elkészített kollódiumba. A kollódiumot úgy kapod, ha cellulózt, közönséges szóval például gyapotot feloldasz nitrátos oldatban. A még nedves üveget helyezd a masinád megfelelő helyére. Igyekezz, mert a kollódiumban levő éter gyorsan párolog, s a lemezed azonnal megszárad! Vedd le az objektív fedelét s a kívánt megvilágítási idő után tedd vissza azt. Nagyon ügyelj, hogy a személy ne mozduljon meg, mert a felvételed „szellemképes” lesz! Vidd a gépedet egy előre elsötétített szobába, ott emeld ki az üveglapot óvatosan, s az előre elkészített oldatba helyezve várd meg, míg előtűnik a fényképezés tárgya. Egy klóros, jódos vagy brómos oldattal rögzítsd a képet. Ha a papírképre most van szükséged, akkor helyezd egy rögzített fakeretbe a képet tartalmazó üveglapot, tedd alá a készen vásárolt, tojásfehérjével kezelt, fényérzékeny papírt, majd tedd ki a napfényre. Várj türelmesen, míg a papíron is megjelenik a kép. Ha a megrendelő igényli, színezz arcpírt, vagy rajzolj dúsabb bajuszt. A vékony papírképet rögzítsd egy szép képkartonra, s úgy add át a vásárlónak.
12
Egyszer nagyon beteg lett, tüdőgyulladással került kórházba. Itt a falak repedéseiben élő állatok „szórakoztatták”. Még a skorpiókkal is jóban lett, figyelte, hogyan vadásznak pókokra, legyekre. Néha maga is elkapott és odadobott nekik egy-két legyet. A legjobb barátja betegsége idején egy gekkó volt, „aki” már rendszeresen megjelent, és várta a finom légyfalatokat, amiket Herman Ottótól kapott. A hangyák életét, jelzéseit is jól megismerte „állatai” etetésekor. Felgyógyulása után Raguzába (ma: Dubrovnik) vezényelték századát. Itt két esztendőt töltött. Katonasága ötödik évében egy feljebbvalója kérdésére kitört belőle az óhaj, leghőbb vágya: „Eresszenek engem haza”! Kérése úgy teljesült, hogy hallása miatt rokkantállományba helyezték, és a hadseregből elbocsátották. Amikor meglátta a Bükk hegységet, izgalom fogta el, gyermekkori élmények képei villantak fel előtte. Miskolcon kiszállt a pályaudvaron, ahol senki sem várta, hiszen nem tudták, hogy jön, s gyalog indult Diósgyőrnek. Késő este érte el a csöndes völgyben meghúzódó alsóhámori házukat. Kutyája, a vén Tisza mindjárt megismerte, és jelezte érkezését. Édesanyja és testvérei nagyon örültek hazaérkezésének, és azt remélték, otthon marad. Még menyasszonyt is kinéztek számára, irodai munkát is kapott volna. Ő azonban másként döntött: a penna és a kalamáris helyett a nagyvilágot választotta. Maga mögött hagyta az imádott Bükk rengetegét. Eljutott a Comói-tó környékére, ahol gerillaharcos volt Garibaldi seregében, azaz magyar önkéntesként harcolt Itália egyesítéséért. Ott harcolt, ahová az igazságérzete vezényelte. Lengyelországban is forgatta a kardot a cári seregek ellen. Itt azonban a döntő ütközetet a felkelők elveszítették, a magyaroknak is menekülniük kellett. Bécs felé vette útját, de ismét új utakra tévedt: akkoriban jött divatba a fényképezkedés, és Herman Ottó fotográfus lett Kőszegen. Az első fényképeszek között sok patikust és művészembert találunk. Mit gondolsz, miért?
Garibaldi emlékmű
Ugartyúk preparátum
Régi szenvedélyére, a madarászásra is szakított időt, sőt elejtett madarait gyönyörűen kitömte. El is adott belőlük. Egy kőszegi földbirtokosnak – Chernel Kálmánnak – annyira megtetszettek kitömött madarai, hogy beajánlotta őt konzervátornak a Kolozsvári Múzeumba. Itt ugyanis éppen ilyen állásra írt ki pályázatot az Erdélyi Múzeum Egylet igazgatója. Az állást elnyerte Herman Ottó, aki ekkor 29 éves volt. Szerény fizetését a sajátjáéból adta neki Brassai Sámuel, akit így jellemeztek: „…kedvtelései mellett mint múzeumőr és igazgató, hivatását pontosan betöltötte. A tanulni vágyókat maga köré gyűjtötte, a közönséget a múzeumi tárak látogatására buzdította… Nagyszerű tevékenységét jelzi, hogy mikor munkához látott, a múzeum gyűjteménye elfért egy szobában, s mire 1872-ben a múzeumigazgatói állást felcserélte az egyetemi tanszékkel, az egész épület megtelt vele.”
Légy te is fényíró
Ez a fénykép már sok évvel később készült. Akkor, amikor már nem a festményt pótolta a fénykép, hanem eseményekről tudósított, a történelem vagy a magánélet pillanatait örökítette meg.
Készíts te is magadról fényképet, melyen kedvenc állatoddal vagy látható. Ragaszd ide Herman Ottó mellé! (Készülhet Állatkertben vagy erdőn-mezőn, az állat képét a kezedben is tarthatod. Légy találékony!)
A te fényképed milyen technikával/eljárással készült? Le tudod írni röviden? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A fényképek megjelenésük óta fontos kordokumentumok. Ez azt jelenti, hogy a korábbi képes ábrázolásoknál sokkal pontosabb képet mutatnak arról a korról, amelyben készültek. Mesélnek tájakról, épületekről, emberekről. Tudósítanak eseményekről: hétköznapokról és ünnepekről, szokásokról vagy akár a divatról is. Próbáld csak ki, hogyan dolgozik a történész! (Válaszolj az alábbi kérdésekre) Milyen ruhadarabokat visel Herman Ottó a fényképen?
Milyen ruhát viselek én a fényképen?
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Milyen kiegészítőket ismersz fel?
Milyen öltözet kiegészítők vannak rajtam?
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Milyen a haj- és szakállviselete?
Milyen az én hajam?
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
13
Mielőtt betegre nevetnéd magad azon, hogy a „konzervátor” Herman Ottó madárkonzerveket készített, sietünk megjegyezni, hogy a konzerválás általában tartósítást jelent. Mi a gyárilag tartósított ételeket nevezzük konzervnek. A házilag eltett lekvárt befőttnek hívjuk, mert otthon, „befőzéssel”, azaz besűrítéssel készül a lekvár. A hozzáadott cukortól töményebb lesz, és mivel főzés közben párolog belőle a gőz – tehát elmegy belőle a víz –, így sűrűbbé válik. Ha azután kiszárítanánk, mint a birsalmasajtot szokták, tartóssá válna, sokáig eltehetővé, mert a penész, a gombák, a baktériumok csak a nedves anyagokat bontják le. Bármily furcsa, lényegében ugyanez az egyszerű dolog, a víz elvonása, a kiszárítás konzerválja a múzeumokban a preparált példányokat, azaz a préselt növényeket, a rovartűre tűzött rovarokat, a kitömött madarakat, emlősöket. Igaz, van olyan kártevő – például a múzeumbogár – , amelyik a száraz múzeumi példányokat is megrágja, mint a „szú” a régi bútort, s ez ellen mérgekkel védekeznek. Madárgyűjtés, madártömés, állatok gyűjtése és preparálása, a kész példányok megvédése – ez volt a konzervátor feladata. Helyesebben lett volna, mert Herman Ottó nem érte be ennyivel, ennél többet is tett…
Kolozsvári tartózkodása (1864-től 1872-ig) nagy fordulópontot jelentett életében. Ő, aki még a középiskolát sem fejezte be, Brassai Sámuel mellett valóságos egyetemet járt ki, olyan sokat tanult mesterétől. Nagy szakértelemmel végezte az állatok preparálását, rendbe tette a Múzeum rovargyűjteményét, s a kabasólyomról megírta élete első tudományos munkáját, melyet a Múzeum Egylet ülésén ismertetett. Előadása óriási sikert aratott, sokan barátságukba fogadták, egyre szélesebb körben ismerték el tudós munkáját.
Herman Ottó kolozsvári gyűjteményéből
Amikor végzett a rábízott gyűjtemények rendberakásával, útra kelt „Erdélyországba”, hogy gyarapítsa a Múzeum gyűjteményét, pótolja a hiányosságokat. A Mezőség és a Székelyföld volt legkedveltebb gyűjtőhelye. Az itteni halastavakhoz érkező, költöző és vonuló madarakat figyelte meg alaposan. Nemcsak madarakra lesett, hanem ritka rovarokra, pókokra is. A pókok élete, testfelépítése különösen érdekelte őt. Sokáig elidőzött megfigyelésükkel.
A mai kolozsvári kiállítás
Szobájában nyitott zongora, kottahegyek, könyves polcok s egy sereg kávéfőző gép; s a szebbnél szebb virágok mellett csattogott a kanári. Brassai hat órakor zongorához ült, klasszikusokat játszott. Aztán reggelije készítésébe fogott. Acél, kova, tapló, gyaluforgács kellett (mert gyufa sem volt még), s ha kész volt a tűz, főtt a kávé vagy tea. Délután látogatókat, tanulni vágyókat fogadott. A nap végén összeverődött a kvartett, melynek muzsikájára Kolozsvárra ellátogatott világhírű művészek is megjelentek. Ezen szórakozások közt fáradhatatlan munka folyt…
14
Ne gondold, hogy különös felszerelésekkel rendelkezett gyűjtő útjain! Összes eszköze egy ladikból, néhány jó – elölről tölthető – vadászpuskából, a madarak kitöméséhez és a rovarok tartósításához szükséges kevés eszközből, valamint egy barométerből és egy levegő hőmérőből állt. (Tudod-e, mire használják a barométert? Mire lehet következtetni a leolvasott értékek változásából?) Gyalogosan járta a tájat, és szalmán aludt. Két hónapig tartott barangolása. (Képzelj el egy mai expedíciót, terepjáróval, sátrakkal, hálózsákkal, gázfőzővel, áramfejlesztővel, MP3-as lejátszóval, …mi mindent vihetnél magaddal kutatóutadra!). Útjairól feljegyzéseket készített, naplót vezetett. Arra törekedett, hogy írását minden érdeklődő ember megértse. Példája Petőfi Sándor volt, aki a népi nyelvet bevezette az irodalomba, Herman Ottó pedig a magyar tudományban jelenítette meg a szép, népies szavakat, szólásokat. Írásai megjelentek az Erdélyi Múzeum Egylet évkönyvében, sőt a bécsi szaklapokban is. Komoly tudósként kezdték tisztelni őt. Közben politikusként is szerepet játszott Kolozsvár életében. Újságírással is foglalkozott, a Magyar Polgár c. lap főmunkatársa volt, ebben jelentek meg ellenzéki állásfoglalását tükröző írásai.
Következtess a megállapításokból mindkét kép kapcsán! Gazdag vagy szegény embert látsz a képen? Vajon gyárban készült a ruhája, vagy rá szabták? Milyen foglalkozásra utal az öltözete, testtartása, tekintete? Herman Ottó és kora: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az én világom: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Madármegfigyelés Melyik madárra ismersz Herman Ottó leírása alapján az alábbiak közül? Túzok, ökörszem, holló, széncinke, gólya, seregély. (És melyik a „kakukktojás” e hat név közül?). 1. ”Pulykakakasnál is nagyobb és erősebb madár... lába magas, vaskos... igazi futóláb. Fészke legtöbbnyire zabvetésben áll, sekély, kapart gödör... ...nemes czimeres madár s a magyar síkságon, az erdélyi részek mezőségén az, ami a délszakon struczmadár. Őszre kelve seregbe verődik és így húzza ki a telet. A legóvatosabb madarak egyike, melyet csak nagy nehezen lehet megtéveszteni. Nemes vad, mely ezért is védelemre méltó.” 2. ”Nagy, hosszúlábú madár, erős hegyes csőrrel. Teste fehér, a szárny evezőtollai feketék; lába, csőre piros; feketésen szemők. Fészke az emberi hajlék oromzatán, kéményein, kazlakon, de itt-ott fákon is áll, néha telepet is alkotva... ...gázoló madár, mely azt a rétséget szereti, amelyben elgázolhat táplálékja után. Már nagyon kora ősszel gyülekezik, mindig egy ugyanazon a határrészen. Egy szép napon aztán szárnyat bont a sereg...” 3. ”Veréb nagyságú nagyon eleven madár. Fejebúbja, tarkója, torka fekete s a fehér pofát szélesen kontúrozza... Dolmánya eleven zöldes, farcsíkja, farka és szárnya szilvakék... Hasa a szügyelőpásztától kétoldalt szép eleven sárga. Nyugtalan, dolgos, hangos, és mindig jókedvű; Az ő szavát érti a magyarság leginkább. Ő hirdeti a szőlőnyitást Borsodban, mondván tavaszkor: Nyitni kék, nyitni kék, nyitni kék! Minden védelmet érdemlő szép és jó madár ka.” 4. ”A varjúnál egy jó harmadrésszel nagyobb; fekete, kékes és zöldes zománczczal; farka ékalakra vágott; csőre nagy, íves; A mell tollai hegyesen vágottak. Fészkét erdőkbe, magas fák tetejére rakja, nagy ravaszul olyanokra, amelyeket megmászni nem lehet. Fészekalja négy, ritkán hat világos zöldes, sötéten szeplőzött tojás.” 5. ”Rigó nagyságú. Fekete, szivárványos zománczczal és fehéres csöppentett pettyekkel. A fej aránylag kicsiny, lapos homlokú; szeme közel áll a csőr tövéhez; ravaszkás képű madár. Tollazata keskeny és hegybefutó. Csőre sárgás. A tojó fakó, a fiak még fakóbbak. Lába erős, karmai élesek. Fészke fák odvaiban, különösen tölgyfa kerekerdőkben áll, kivált ha közel esik a legelők területe és a víz mellék nádasokkal. Melegebb tájakon nyáron át kétszer is költ.”
Múltbéli nyomozás Herman Ottó nem láthatott gyerekkorában muflont a Bükkben. Vajon miért?
15
Herman Ottó 1897-ben a Vasárnapi Újság-ban emlékezett meg mesteréről, aki ráadásul matematikát, görögöt, hébert is tanított az egyetemen, s akit szintén szoktak „az utolsó magyar polihisztor”-ként emlegetni. Jó tanítványa volt az egyszerűségben is, a sokoldalúságban is. „…Meg is kell őt becsülni, mert ő egyszerű, szegény, puritán jellemű és igazi vérbeli tudós. Méltányolják is őt Európa és Amerika nagy nemzeteinek tudósai.” – mondta Herman Ottóról később mestere, Brassai Sámuel.
Más nevezetes dolog is történt vele: szerelmes lett a Kolozsvári Színház fiatal primadonnájába, Jászai Mariba, akinek neve egyre gyakrabban tűnt fel a színház színlapján. Ekkor 36 éves volt már, és társra vágyott. Meg is kérte Jászai Mari kezét, aki „igent” mondott ugyan, de meghívták a pesti Nemzeti Színházba, elhagyta Kolozsvárt, és kapcsolata megszakadt Herman Ottóval. Csalódása, anyagi gondjai miatt otthagyta a Kolozsvári Múzeumot. Gyalog indult a világnak, nekikeseredve. Rokonoknál vendégeskedett, alkalmi munkákat végzett, kereste a helyét, utazgatott az országban, és mindenütt a helyi pókvilágot vizsgálta. A tudományos világgal levelezésben, Jászai Mari kapcsolatban maradt, amin persze nem azt kell érteni, hogy e-mailezett, skypolt, mint ma az emberek. Eltartott egy hétig is, amíg Bécsbe megérkezett egy levél, eltartott sokáig, amíg szép kézírással megírtak pár oldalt, mert ha már fizetni kell minden levélért, és várni, várni a válaszra, nem rövid üzeneteket küldözget az ember.
Jászai Marinak pesti színészként se lett sokkal több a fizetése, színpadi jelmezeit ezután is legtöbbször magának kellett elkészítenie, a régiekből újat varázsolni. Újra és újra átalakított színpadi ruháit, kellékeit ő is, mint a többi színész, saját „szerepládájában” tartotta. Ha vidéken játszottak, ezzel utaztak egyik helyről a másikra. Még ma is megvan Jászai Mari szerepládája! A budapesti Bajor Gizi Színészmúzeumban láthatod. Ebben tartotta azt a maga tervezte jelmezét is, melyben élete egyik legnagyobb színpadi szerepét, Elektrát játszotta az ókori görög Szophoklész drámájában. Ezen a képen ebben a ruhában láthatod őt.
16
Egyszer csak felvillanyozó postája érkezett. Régi jótevője, Karl Brunner von Wattenwyll egy afrikai expedícióba hívta őt. Elindult Bécs felé, de útközben Pesten meglátogatta a Nemzeti Múzeum Állattárának akkori igazgatóját, Frivaldszky Jánost. (Ez volt az ő szerencséje, és a miénk is! Mert így sorsa jobbra fordulhatott itthon, mi pedig nem veszítettük el őt, a magyar tudóst, és együtt örülhetünk gyönyörű szövegeit olvasva.) A Magyar Nemzeti Múzeum
Most egy kicsit pókászunk, jó? Ha félsz a pókoktól, az baj, de ezek itt a papíron nem bántanak. (Ami azt illeti az élő pók sem bánt, még védekezésből sem igen mar. És a Magyarországon élő pókok mérge nemigen okoz bajt. Egy kis gondolkodással ezen a félelmen túl lehet jutni.) Azt tudod, ugye, hogy a pókok teste fejtorra és potrohra oszlik. A fejtoron vannak a szemek, a száj, a csáprágók, amikkel a pók rovarokat öl, és a 4 pár láb. A potrohban vannak az emésztőszervek, az ivarszervek és a pókfonalat termelő mirigyek. Ha a pók éhes, kisebb a potroha. Ha a nőstény tele van petékkel, dagadt a potroha (1. kép, jobbra). Most ennyi elég is. A 2. ábrán hazai pókok potrohát látod, felülnézetből. Gondoltad volna, hogy ilyen sok féle lehet az alakjuk? Illetve a körvonaluk (mert oldalnézetből megint mások lehetnek). És ez a 750 fajból csak egy bő tucaté! Persze sok közeli rokon fajnak hasonló alakú a potroha. Igaz, akkor meg a mintázat lehet más rajtuk.
1. Koronás keresztespók hímje (balra) és nősténye (jobbra)
2. Különféle hazai pókfajok potroha felülnézetből.
Megtalálod a vállas keresztespók közeli rokonát a fenti 2. ábrán? A potrohuk alakja hasonló, a mintázat sem nagyon más. (Hogy nehezebb legyen, ennek a potrohát fejjel lefelé ábrázoltuk.)
Mi fán terem? Történetesen egyik sem terem fán, ez csak egy szófordulat. Viszont mindegyik élőlény vagy annak testrésze, tulajdonsága. És persze egyik sem pók. (Sőt, a légyölő pókszázlábú légy sem, és százlábú sem …) Pókmajom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Pókbangó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Pókhal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Légyölő pókszázlábú . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Pókhálósgomba . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Pókhas . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Pókhangya, hangyapók, pókdarázs, hangyadarázs (mind a négy nevet használták zoológusok)
Az európai pókhangya és rokonai fullánkos darazsak fészkében élősködnek, a nőstények szárnyatlanok.
17
Pókhálózás Pókhálózás alatt azt értjük, amikor a háziasszony – vagy a család apraja-nagyja – nekiáll a pókhálókat valahonnan kitakarítani. Hagyjuk most a jó pókokat a helyükön, és inkább figyeljük meg a hálókat, Herman Ottó módján, nem mint porfogókat, hanem mint a légy- és szúnyogfogászat mesterműveit! Kösd össze a hálók rajzát a rövid jellemzéssel.
A keresztespók eléggé szabályos „kerekhálója” sok küllőből és csigavonalban rájuk szőtt ragasztófonalból áll.
A Zygiella (ez is egy keresztespók) kerek hálójából hiányzik egy körcikk
A vitorláspókok hálója fölül kusza szövedék. Ha egy légy nekirepül egy szálnak, a sűrű szövedékre pottyan, ahol a pók megfogja. A darázspókok hálójában átlósan elhelyezkedő cikkcakk (sűrűbb fonadékból) látható. A Theridiosoma (és ez is keresztespók) hálója csak körcikk alakú, néhány laza ragasztófonal fut rajta párhuzamosan.
Próbáld ki a kézügyességedet! Másold ide a kerekhálót úgy, mintha ebbe a keretbe szőtte volna a pók. Gondolj rá, hogy minden szál rögzüljön valamihez, a kerethez, vagy egy másik szálhoz. A pókok sosem végeznek hanyag munkát, csak a figyelmetlen rajzolók. (Óh, hogy mennyi lehetetlen pókháló-rajzot láttam már!)
18
Vándormadár? Állítsd időrendbe a városok nevét aszerint, hogy Herman Ottó milyen sorrendben élt, alkotott, dolgozott bennük. Írd a sorszámokat a városnevek mellé, és rajzold be nyilakkal az útvonalat.
Breznóbánya Bécs
Miskolc Pest Kőszeg
Kolozsvár
Zára
Rajzold be a térképre a lakóhelyedet. A neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Van közöttetek, aki életében más településre költözött? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Van-e, aki új iskolába ment: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . És aki új lakásba költözött: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Milyen érzés volt? Mi változott a barátokkal, a tanárokkal, a boltokkal, a közlekedéssel? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Szorgalmi feladat A ma nem magyarországi városok nevét keresd meg egy térképen és írd melléjük.
19
A bécsi Természettudományi Múzeum Akkor még Naturalinenkabinet volt a neve, ma Naturhistorisches Museum néven találod Bécs belvárosában, „az udvar”, azaz a Burg mellett. Itt van vele szemben, a Kunsthistorisches Museum, azaz a Szépművészeti Múzeum. Ezek az osztrák múzeumok császári gyűjtemények voltak még, amikor 1802-ben Széchényi Ferenc adománya létrehozta a magyar nemzeti közgyűjteményt, azaz a Nemzeti Múzeumot. A miénk volt a világ harmadik nemzeti közgyűjteménye! Először itt is kétfelé osztották az anyagot, és a „természetiek tárában” illetve a „kézműtaniak tárában” helyezték el. Később persze több tár jött létre.
Herman Ottó a Nemzeti Múzeumban A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Európa egyik régi tudós társasága volt (165 éve alapították). Sok embert érdekelt akkor a természet és a tudomány, sok tagja volt ennek az egyesületnek, tudósok, tanárok, érdeklődő polgárok, diákok. És vagyona is volt, amiből megbízásokat adhatott bizonyos tudományos feladatok ellátására. Nagy hirtelen innen jött a segítség, amikor a pesti tudósok megtudták, hogy Herman Ottó, a nagy magyar, olyan nehéz helyzetbe került, hogy osztrák kutatónak kell állnia. Neki pedig régi álma teljesült, amikor a Természettudományi Társulat megbízta Magyarország pókfaunájának megírásával. Kiszámította, mennyi pénzre van szüksége, hogy bebarangolja egész Magyarországot az itt élő valamennyi pókfaj felkutatásához, és megkezdte az országos, nagy pókvadászatot. 1873. április 22-én indult a nagy útra: Duna-Tisza köze, AlDuna vidéke, Tiszántúl, Hegyalja, Felvidék, Tátra, Dunántúl volt az útvonala. Erdélybe nem ment, mert az ottani pókfajokat már kolozsvári tartózkodása idején megismerte. Útja végeztével Bécsben végigböngészte a Természettudományi Múzeum pókgyűjteményét is.
A Magyar Nemzei Múzeum
Két célt tűzött ki maga elé: minél több pókfajt felfedezni, és megfigyelni a pókok életét. Mindkettő teljesült, hiszen 324 hazai pókfajt ismertetett, s ezek között 36 új volt, olyan, amiről még előtte senki sem írt! A pókok életét pedig már régóta csodálattal figyelte, most is nagy türelemmel leste el napi foglalatosságukat. Sokszor több órán keresztül nézte, ahogy készítik hálójukat, vagy éppen vadásznak. (Egyszer te is szánj rá erre egy fél órát, nem fogod megbánni.) Bámulta ügyességüket, utódaikról való gondoskodásukat. Látta, hogy a petékből kikelt farkaspókokat hogyan gondozza az anyjuk: cipeli őket a hátán, s ha szétszélednek, a maguk után húzott fonalak mentén visszatalálnak reá. Mindent feljegyzett naplójába, és pontos, szép rajzokkal illusztrálta jegyzeteit. Megfigyelte, hogy egy vízparti nádasban hogyan osztják el maguk között a helyet a hálószövő pókok. Van, amelyik a vízből kiröpülő szúnyogokra vadászik alacsonyan, vízszintesen kifeszített hálóval. Van olyan is, amelyik a víz fölött laposan röpülő rovarkáknak állítja fel függőleges hálóját. Állaspók és nádi keresztespók
20
Képről-képre Herman Ottó a Nemzeti Múzeum épületében lakott. Milyen érzés lehet egy régiségekkel, könyvekkel, festményekkel, ásványokkal, növény- és állat-preparátumokkal teli óriási épületben lenni? Te félnél este a folyosókon, vagy izgalmasnak találnád? Megtörtént-e veled már, hogy elkápráztatott vagy megrémített egy épület a méreteivel, a díszítményeivel, a berendezésével? Ha igen: hol volt ilyen élményed? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Mire gondoltál, mit éreztél akkor? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Amikor Herman Ottó a Nemzeti Múzeumba beköltözött, akkor készítette el a két festőművész, Than Mór és Lotz Károly a Nemzeti Múzeum díszlépcsőházának falfestményeit. Ünnepélyes, felemelő érzés ma is a lépcsősoron felsétálni. Próbáld ki egy alkalommal! Melyik évben ünnepelte a múzeum a 200. születésnapját? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Figyeld meg! A múzeum alapítását ábrázoló falfestményen milyen tárgyak jelzik a múzeum első gyűjteményeit? Tárgy
Gyűjtemény neve
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
21
Magyar Nemzeti Múzeum A múzeumot Széchényi Ferenc alapította 1802-ben azzal, hogy 15 éven át gyűjtött értékeit felajánlotta a nemzet javára. Könyveket, térképeket, metszeteket, régiségeket, érmeket ajándékozott és nemes tettét hamarosan többen követték. Magyarország akkor még a Habsburg Birodalom része volt., addig minden múzeumba való dolog Bécsbe vándorolt, a császári kincstárba és múzeumba. Végre elértük, hogy nemzeti értékeink Magyarországon maradjanak. A gazdagok értékes tárgyaikat, a szegények érdekességeiket hozták, vagy küldték a múzeum javára. És látogatták is sokan, hogy tanuljanak, örüljenek a gazdagságának. Közbevetőleg megkérdezem: neked van valamilyen gyűjteményed? Van olyan tárgyatok, ami szerinted múzeumba kívánkozik? Szerintem mindkettőre igen a válasz, nézz csak körül! Nagyon sokan őrzünk régi családi emlékeket, és ezek akár múzeumban is lehetnének. Nem mintha olyan értékesek volnának, aranyból, drágakőből, hanem mert a történészek számára kincset, tudományos adatot jelenthetnek, a mi számunkra pedig emlékként értékesek, és esetleg a családtagok összetartozását is jelképezik. A londoni British Museum és a párizsi Louvre után a miénk a harmadik nemzeti közgyűjtemény! Az ilyen gyűjtemény már nem a család, hanem a nemzet összetartozását jelképezi. Széchenyi István, akinek a Lánchidat, a Magyar Tudományos Akadémiát köszönhetjük a múzeumalapító fia volt. De egy betű különbséggel írta a nevét. Észrevetted? Az országos könyvtár melyikük nevét viseli? A közönség ezekben az években csak ritkán láthatta a Nemzeti Múzeum díszlépcsőházát, mert 1866-tól a múzeum dísztermében ülésezett az országgyűlés főrendiháza. A kiállítások látogatói a hátsó lépcsőházat használhatták. Magyarországnak ebben az időben még úgynevezett kétkamarás parlamentje volt. A főrendiházba, azaz a felsőházba a főnemesek, főpapok, az arisztokrácia tagjai tartoztak rangjuk vagy vagyonuk alapján. A képviselőházban, azaz az alsóházban a megyék, városok választott küldötteiként a közép- és kisnemesek, valamint a polgárság tagjai üléseztek. Tudod-e, napjainkban hol ülésezik, és hol alkot törvényeket a magyar országgyűlés?
22
Azóta persze sokkal többet tudunk a pókokról. Korszerűbb eszközökkel gyűjtő, jó mikroszkópokat használó kutatók néhány nemzedéke (köztük Balogh János, akiről talán hallottál) már 750 fajt ismer hazánk mai területéről. Pókokról szóló könyvét három kötetesre tervezte: az elsőben a pókok testfelépítését, életmódjukat, a másodikban rendszertanukat, a harmadikban pedig a pókfajták részletes ismertetését tervezte megírni. „Magyarország pókfaunája” címmel jelent meg, az első kötet 1875-ben készült el, ezt követték 1877-ben és 1878-ban a többiek. Műve Európa-szerte nagy sikert aratott (magyar és német szöveggel, latin fajleírásokkal készült), sőt világhírűvé tette őt. Munkájáról Kossuth Lajos is elismerően írt. A száműzetésben élő államférfi sokat foglalkozott természettudományokkal, főleg a növényekkel, de érdekelte őt a biológia és köszönettel fogadta Herman Ottótól a részére küldött könyveket. A tudós két alkalommal is meglátogatta a Turinban (ma Torinó) élő Kossuthot, akinek véleményére mindig sokat adott. A gyászbeszédet is ő mondta később Kossuth Lajos sírjánál. 1875-ben, a pókokról szóló könyv első kötetének megjelenése után kinevezést kapott a Nemzeti Múzeum Állattárába az akkori múzeumigazgatótól, Pulszky Ferenctől. A múzeumban is lakott, a földszinten, a Kálvin tér és a Múzeum utca sarkára nyíló két szobás lakásban. Dolgozó szobája élő múzeum volt, itt voltak pókjai egy rovarkalitkában, egy akváriumban teknősbékát tartott, az ablakban napozott kedvelt viperája, kitömött és spirituszban tárolt állatok sorakoztak szanaszét, és itt őrködött hűséges kísérője, Csóri kutya is.
Kossuth dolgozószobájában
Voltál már a Nemzeti Múzeumban? 1875-ben még itt volt (és a Nemzeti Múzeum gyűjteményéhez tartozott) a mai Szépművészeti Múzeum, az Iparművészeti Múzeum, a Néprajzi Múzeum és a Természettudományi Múzeum, ráadásul az Országos Széchényi Könyvtár is. (Ma ezek a Városligetben, a budai Várban, a Kossuth téren a Parlamenttel szemben és az Üllői út mentén vannak, hatalmas épületekben. Érdemes mindegyiket felkeresned egyedül is vagy a szüleiddel, nem kell megvárni, amíg az osztállyal odamentek!) 1848-ban itt, a Múzeum-kertben gyűlt össze a forradalmat kirobbantó tömeg. Akkor vadonatúj épület volt a Nemzeti Múzeum, hiszen csak 1847-ben készült el, és akkor költözött ide a múzeum is. Nem csoda, hogy idesereglettek az ifjak. A függetlenségnek, a magyar nemzet felemelkedésének jelképe volt ez az épület, akárcsak maga a múzeum is.
Herman Ottó Budapestre érkezésétől a 19. század fordulójáig eltelt 25 év alatt is sokat változott a Nemzeti Múzeum környéke.
Hasonlítsd össze a két képet! Mi minden változott azóta a múzeum környékén? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (Ha el tudsz menni a Nemzeti Múzeumhoz, megfigyelheted, hogy manapság milyen a múzeum környéke. Megfigyeléseidet lejegyezheted ide: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
A Muzi A közelben a legjobb pihenőhely Herman Ottó életében és manapság is a Múzeumkert. Akkoriban a gyerekek Muzinak hívták. Pihenjünk meg a tudós mellett egy padon! Képzeletedet segíthetik a képek is.
A kert ápolt, gondozott volt. Kertész dolgozott benne és egyenruhás őr vigyázott a rendjére. Nem is engedett be bárkit a parkba! Sőt! Ha nem vetted meg a „leülő jegyet”, fel kell állnod Herman Ottó mellől! Furcsa, ugye, hogy ezért pénzt kértek!?
23
A pókhálók alakja A pókok potrohán van egy mirigy, amelyik különleges folyadékot termel. Ezt a pók vékony szállá húzza, s a szál megkeményedik, rugalmas, igen ellenálló lesz. Sokkal nehezebb szétszakítani, mintha egy ugyanolyan vékony cérna volna. Sőt, egyes pókfonatok a hasonló vastagságú acélszálnál is erősebbek. A természet tényleg elképesztő. A pókok ezekből a fonalakból különböző alakú és különböző bonyolultságú hálókat készítenek. Van, amelyik csak a lakóürege falát béleli ki a fonallal. Van, amelyik kis tölcsért csinál a lakóhely bejáratánál, hogy a belejutott rovarokat könnyebben elkaphassa. Vannak bonyolult hálórendszerek is. A leghatékonyabb talán az a háló, amelyik majdnem szabályos kör alakú, küllői vannak, mint a biciklikeréknek, és ezekre a küllőkre a pók belülről kifelé haladva csigavonalban ragacsos fonalat sző. A repülő rovarok beleütköznek a hálóba, a ragacsba beleragadnak, majd a pók odasiet, és megöli őket, kiszívja a testnedveiket. Ha fél az áldozattól, vagy nem bírna vele (pl. darázs, sáska), akkor előfordul, hogy körülrágja a hálót, hagyja menekülni a nagy rovart, csak hogy a háló többi része ép maradjon. Ilyenkor ki kell foltoznia a lyukat. Az egész háló egy-két óra alatt elkészül.
A Magyar Nemzeti Múzeum lépcsőháza
A Múzeum környéke bizony nem volt olyan elegáns és ünnepélyes, mint maga az épület! Ez a terület az egykori városfalon kívül esett. A Múzeum-kert sarkán állt a rossz hírű „Két Pisztoly” fogadó. A mai Kálvin téren heti- és állatvásárokat tartottak, de már épültek a környék palotái, bérházai, s innen indult 1866-ban az első lóvasút. Később ezen a forgalmas közlekedési csomóponton több villamos vonala is összefutott. A Múzeum-kert fái, bokrai már parkszerűen ölelték körbe a múzeum épületét, tompítva a macskaköves utca zaját. A Nemzeti Múzeumban Herman Ottó a madarak osztályát vezette. Ez nagy öröm volt számára, hiszen a pókok mellett a madarak érdekelték őt a legjobban. Emellett sok mindennel kellett foglalkoznia: folyóiratot szerkesztett, bált szervezett, politizált, rajzolt mások közleményeihez, utazott, és rengeteg időt szakított a szinte legfontosabbnak érzett feladatra: a szép, magyar, tudományos nyelv ápolására. Tudományos munkája mellett a közéletben is szerepet vállalt. Szegeden országgyűlési képviselővé választották. A tőle megszokott hatalmas energiával vetette magát a politikába is, országgyűlési felszólalásai hamar híressé váltak. Sok közülük nyomtatásban is megjelent. (Hiába, akkor nem volt tévé, internet, még rádió sem, hogy azonnal értesültek volna az emberek a politikai és egyéb eseményekről.) A felsőház ülésterme a Nemzeti Múzeum dísztermében volt, az alsóházé pedig az 1866-ban három hónap alatt felépített Főherceg Sándor utcai épületben (ma Bródy Sándor utca). Herman Ottónak csak át kellett vágnia a Múzeum-kert oldalsó részén és a keskeny utcán, ha a parlamentbe igyekezett.
Pókok hálóhelyválasztása
24
Lovagbodobács. Herman Ottó rajza Horváth Géza könyvéhez
Múzeumkerti játék! Három személynek két-két levele érkezett: Az egyiket kortársak (vele egy időben élő ember, vagy emberek) írták, a másikat pedig egy ma élő gyerek. A levelekre nem írták rá a címzett nevét. Neked kell kitalálnod a levélrészletek tartalmából, hogy a fenti személyek közül kinek szólnak azok. Kösd össze az összetartozó szövegeket és a szobrokat! Pulszky Ferenc, Hampel József, Rómer Flóris
Herman Ottó
Széchényi Ferenc
„… színmutatást nem esmérő magyar szívünkbe belső örömöt éreztünk, hogy találtatott ma is oly nagy hazafi, ki nemzetünk pallérozására, anyai nyelvünk virágzására s hazánk történeteinek igaz ösméretére vezető útnak feltalálására, oly nagy áldozatokat teszen …”
…Képzeld el, ha töri óráról külföldre, Bécsbe kellene utaznunk, hogy megnézhessük Mátyás király trónkárpitját vagy a mohácsi csatás II. Lajos és Mária királyné esküvői ruháját, esetleg Thury György pallosát, netalán Károlyi Gáspár magyar Bibliáját, mert az ottani múzeumban lenne kiállítva! De akkor hol szavalta volna el Petőfi a „Talpra magyar”-t a sok száz esernyősnek?! És hogy hívnák ma a Múzeum körutat?! …- Szóval: Kösz! Mégis csak nagy voltál azzal az adományozgatással, alapítgatással! …Tök gáz: Kíváncsi vagyok, ki tenne ma ilyesmit! „Az eddig írt arachneológiai munkák egyikében sem tárgyaltatott az életmód oly behatóan, oly éles elmével, mint az ön művében, és emellett nem egy új, szerfelett fontos észleletet közölt olyat, amely közel huszonöt évi tanulmányaim közben még a magam figyelmét is kikerülte.”
…olyan elvarázsolt fazonnak tűnsz, de pont Te adhatnál tanácsot! Teljesen befuccsoltam! Mostanában minden úgy összejött: 1.) Anya már egy hete azt papolja, hogy ha nem foglalkozom semmivel, ha nem érdekel semmi, akkor az élet csak úgy el fog menni mellettem. 2.) A biosz tanárom meg hármast adott és rám szólt, hogy ne az interneten nézzem meg a tölgyfa kérgét, meg a pelikán csőrét, s ha nem megyek ki ezért a Kiserdőbe, vagy az Állatkertbe, akkor legalább a pókhálós biosz szertárba dugjam be az orrom a tízpolcnyi preparátum közé. 3.) Meg a DÖK-ös (Diákönkormányzat – a gyengébbek kedvéért!) srácok is szekálnak, mert nem tudtam kiharcolni a dirinél, hogy felszereltessen egy üvegzsugorító gépet az ezer kólás meg fantás üvegnek. Ugye igazam van, hogy ha már így van, lehetne éppen jó vizet is inni. Évi szerint egy ilyen levélre csak somolyogsz a szakálladba! Te olyan sokat levelezel, talán nekem is válaszolsz. … Érdekes, hogy Önöket Uraim, kiket a magyar régészettudomány nagy triászának nevez majd az utókor, mily különböző természettel, s habitussal ruházott fel a teremtő! Míg egyikük múzeumigazgatóként a fővárosi társasági élet lebilincselő személyisége, szellemes társalgója, s ezzel hajt hasznot múzeumának, másikuk a pontos, aprólékos, és kitartó munka eredményeként a múzeum teljes archeológiai anyagát számba veszi, harmadikuk pedig az egész országot megmozgatja régészeti emlékek gyűjtésére, és szavára sorra létesülnek az új múzeumok vidéki városainkban is. …
… Ha ezt látnád, eldobnád magad! Te hozattad fel a múzeum pincéjéből az ott heverő római kori kőfaragványokat és mindenkinek tetsző új kiállítást rendeztél belőlük, - s képzeld, most újra visszavitték azokat a föld alá. De ne gőzölj be rögtön, óriási a dolog! Úgy csinálták meg, mintha egy római villába lépne be az ember, s ott találkozna ezekkel a kőből faragott manuszokkal, meg oszlopokkal, meg mozaikkal. Szuper érzés, szuper hangulat, s mindez a föld alatt! Büszke lennél rá, sőt büszke lennél a mai „régiségtáros” utódaidra is! …S tudod, hogy nevezték el ezt a helyet? – Római kori L APIDARIVM – jó, mi?...
25
A Nemzeti Múzeum Állattára Herman Ottó idejében a mai Természettudományi Múzeum még nem létezett, csak a Nemzeti Múzeum Állattára, Növénytára és Ásványtára. Az Állattárnak jóval kisebb gyűjteményei voltak, és azok is jobbára innen-onnan összeszedett, összeadott példányokból álltak. Ha valahol kétfejű borjú, ötlábú birka született, azt jó szívvel elküldték a múzeumba, mint különlegességet. Ha találtak egy elhullott állatot, ha egy vadászat során érdekes állatot ejtettek el, az néha a múzeumban végezte. Rendszeres gyűjtések még csak kevés állatcsoportban történtek, de voltak lelkes vadászok és természetfigyelők, akik pl. madarakat gyűjtöttek és tömtek ki, voltak madártojás-gyűjtemények. Az ellenálló testű rovarokat (sáskákat, bogarakat, lepkéket), a csiga- és kagylóhéjakat is sokan gyűjtötték. Spirituszban, azaz alkoholban tárolták a halakat, békákat, gőtéket.
A zoológus Herman Ottó A Nemzeti Múzeum Állattárában Herman Ottó gondot fordított arra, hogy a tudományos érdekességeket, felfedezéseket, híreket széles körben megismerhessék. A múzeum természetrajzi folyóiratát, a Természetrajzi Füzeteket ő indította el, s 10 éven át szerkesztette. Más lapokba is írt tudományos, ismeretterjesztő cikkeket, pl. a Természettudományi Közlönybe, amit ma Természet Világa néven találsz meg az újságosoknál. Ez régebben indult, mint a híres National Geographic Magazin! Előadásokat is tartott, amelyek nagyon népszerűek voltak. Nem véletlenül, hiszen érdekes, hangulatos szövegét egész falat beborító, hatalmas, általa rajzolt, gyönyörű képekkel illusztrálta. (Akkoriban nagy szó volt ez! Ma már könnyebb a dolgunk, írásvetítővel, diavetítővel, sőt számítógéppel és projektorral is találkozni lehet az ismeretterjesztő előadásokon. Te láttál, hallottál már ilyet?)
Ma az Állattárnak több mint 7 millió példányos tudományos gyűjteménye van. Európa egyik rangos kutatóhelye. A hazai anyag mellett kiemelkedően értékes anyagokat őrzünk Mongóliából, Koreából, Vietnamból, Új-Guineából, Afrika és DélAmerika egyes területeiről. A kiállításokon mindenkit szívesen látunk, a gyűjteményekben azokat, akiket igazán érdekel az állatvilág, akik komolyabban foglalkoznak vele.
„Ne habozzék, hanem fogjon hozzá erélyesen és elfogulatlanul… Ne törje eszét a könyvek hiányán, mert nem az a feladat, hogy mások eszét írja az ember, hanem az, hogy saját tapasztalatait adja. Nem könyvekről, hanem prücskökről kell írni.”– írta Pungur Gyula rovarásznak, bíztatólag, 1874-ben.
Az Állattár Lepkegyűjteménye ma
Herman Ottó feladata lett, hogy rendezze a madárgyűjtemény anyagát. Munkája során kezébe akadt édesapja kortársának és jó barátjának, Petényi János Salamonnak - az első tudományosan képzett magyar zoológusnak - kéziratos hagyatéka. Petényi János Salamon gerinces állatokkal foglalkozott, gyűjtött is, de sokszor csak feljegyzéseket készített a látott állatokról. Sokszor azt is leírta, hogyan hívnak egy állatot a helyi emberek, milyen népi nevekkel illetik a halakat, madarakat. (Ez nagy hatással volt Herman Ottóra is.) Petényi a Magyar Tudományos Akadémiára hagyta kéziratait, melyeknek nagy része tűzvész áldozatává vált, csak kis töredéke került a Nemzeti Múzeumba. Ezt akarta Herman Ottó megmenteni! Megtalálta benne Petényi jegyzékét, 67 halfaj és fajta leírását, valamint 175 népies magyar nevet, amelyen a halászok e halakat emlegetik.
Szerintem jószívű ember, de ugyanakkor szigorú is. Aki szereti az állatokat, rossz ember nem lehet! (S. Niki)
A madarak iránti szeretete és kíváncsisága sem múlt el, ám a halászat tanulmányozása kapcsán a halakkal is foglalkoznia kellett. (Lehet, hogy neked vagy testvérednek van akváriumod, esetleg az osztályban van. Ha igen, akkor ti is foglalkoztok halakkal, csak másfelől közeledtek hozzájuk.)
26
Vízipók-csodapók Emlékszel még a mesefilmre? Hogy hívják „hivatalosan” a vízipókot? . . . . . . . . . . . . . . . . . . Mifelénk gyermekkoromban vízipóknak a víz tetején futkározó, hosszú lábú molnárkát, molnárpoloskát hívták. A vízipók nevet csak a hosszú, vékony lábaik miatt kapták ezek a különös poloskák. Az igazság az, hogy a molnárka névért is egy testi tulajdonságuk felelős: a hasukon finom bársonyos, fehéres szőrzet van, és ez a névadót a molnárok lisztes kötényére emlékeztette. Vajon a molnárfecskének milyen színű a hasa? . . . . . . . . . . . . . . . . ., hát persze! Azt viszont nem tudom, honnan kapta a nevét a vidrapók. Hacsak nem arról, hogy ő is a vizes élőhelyeken él, a vidrához hasonlóan. Ám nem a víz alatt, mint a búvárpók, hanem a molnárkákhoz hasonlóan a víz tetején futkároz. Ezek az állatok nem azért nem süllyednek le, mert könnyebbek a víznél (akkor úsznának), hanem mert a víz tetején egy vékony felületi hártya keletkezik, s ez megtartja őket. Próbáld ki te is! Egy tányér vízre óvatosan fektess rá régi alumínium 10 vagy 20 fillérest, esetleg zsilettpengét, kör alakban meghajlított hajszáldrótot, vagy egy darabka alufóliát. Ezek mind lesüllyednének, ha élükkel, hegyükkel érnék a vizet, mert „elszakítanák” a felületi hártyát.
Keresztesek A keresztes pókok nőstényeit ősszel teli potrohhal figyelheted meg nagy, precíz kerekhálójukban. Az ábrán a hamvas keresztespók potrohának három rajza közül az egyiket meghamisítottuk. Felismered mind a három különbséget rajta?
Itt most különböző hazai keresztespókok potrohát látod (1: koronás keresztespók, 2. vállas keresztespók, 3. hamvas keresztespók és 4. óriás keresztespók). Vannak kicsit kisebbek (éhesebbek?), és kicsit nagyobbak (petékkel teliek?) is, és összevissza helyezkednek el. Melyikből hány van? Megtalálod köztük a fenti hamisított rajzot?
1.
2.
3.
4.
27
A folyóirat ma is megvan, és szinte csak angol nyelvű közlemények jelennek meg benne, ennyire eluralkodott ez a nyelv a világ tudományos életében. A címe: Annales Historico-naturales Musei Nationalis Hungarici. Ez szerinted milyen nyelven van? Magyarul azt jelenti: A Magyar Nemzeti Múzeum Természetrajzi Évkönyve. Próbáld meg összepárosítani a latin és magyar szavakat! Hoppá! Most elszóltam magam! Nem baj, gondolom, úgyis kitaláltad!
Semsey Andor gazdász volt, 1856-ban hatalmas földbirtokot örökölt. 1866-tól azonban Pestre költözött, és egészen egyszerű életet élt, egy kis szobában lakott. Jövedelmét a természettudományos kutatásokra, illetve ásványokra, kőzetekre, őslényekre, kövületekre költötte. Ám ezeket nem magának, hanem közgyűjteményeknek vásárolta meg. Legendás volt nagyvonalúsága, ha a Földtani Intézetnek vagy a Nemzeti Múzeumnak kellett venni valamilyen szép, fontos példányt. Tiszteletbeli muzeológusnak fogadta őt hálából a múzeum. Támogatta az Állatkert Madárházának felépítését is. Több városban neveztek el utcát róla, és az ő nevét viseli a Természettudományi Múzeum új előadóterme is.
Az Állattárban egyik legfontosabb munkája a Természetrajzi füzetek c. folyóirat megindítása volt. Ez volt az első magyar tudományos állattani, növénytani, ásványtani, őslénytani folyóirat. (Ezeket a tudományokat együtt hívták természetrajznak, még régiesebben természethistóriának.) Nagyon tudatosan szerkesztette, úgy, hogy a magyar tudósok tegyék közzé eredményeiket, és a külföld is tudjon róla, mi mindent fedeznek fel Magyarországon. Magyar, német, francia, latin leírások váltakoztak a folyóiratban, és hamarosan egész Európában, Észak- és Dél-Amerikában is voltak előfizetői. Érdeklődése a pókok és a madarak után a halak felé fordult, ugyanis az egyik halnévnél megakadt. Ki akarta deríteni, honnan ismerik, s hogy adhatták ezt a nevet a halászok? Egyetlen név tisztázásáért többnapos utat tett meg, elutazott a Balatonhoz, hogy utánajárjon. A halászokkal történt beszélgetése során annyi érdekes dologról – halakról, eszközökről, halászszerszámokról – hallott, hogy elhatározta, felkutatja ezek eredetét, jelentését. A halászok szavaiból, a szerszámokból és a halfogás módjaiból Herman Ottó az ősmagyarok életének nyomait sejtette felismerni, hiszen a halászat olyan ősfoglalkozás, amelyet a honfoglaló magyarok is folytattak. Persze most is jegyzetelt, rajzokat készített a látottakról – és pártfogót keresett kutatómunkájához. A Természettudományi Társulat főtitkárának közbenjárásával meg is találta pártfogóját Semsey Andor dúsgazdag földbirtokos személyében. A támogatásra nagy szüksége volt Herman Ottónak, ugyanis amikor Szegeden képviselővé választották, ott kellett hagynia múzeumi állását.
1883-ban kezdte meg a halászattal kapcsolatos országos kutatómunkáját. Bejárta a Velencei-tó környékét, majd a Balaton-parti halásztanyákat, és munkájának eredményeként 1887-ben megjelent „A magyar halászat könyve”, melynek első kötetében a magyar halászmesterség ősi eszközeit, a különféle halászati módokat, az ideillő néprajzi hagyományokat írta le. A második kötetben Magyarország halainak leírását, élőhelyeit, életmódját s halászati jelentőségét adta közre, saját készítésű rajzaival. 1885. július 25-én megnősült, feSemsey Andor leségül vette Borosnyai Kamilla újságírónőt, aki sokszor elkísérte kutatóútjaira, és segítette a nagyothallás okozta sok kellemetlenség áthidalásában is. A könyvet a házasságkötésekor vásárolt lillafüredi nyaralójában, a Peleházában írta meg. Jellemző volt, hogy bizonyos dolgokat nagyon tömören magyarázott meg. Itt van példának három halászoktól hallott szólásmondás és azok értelmezése Herman Ottó szavaival: „Él, mint hal a vízben” – Semmi baja. „Küszön keszeget” – Ez a balatoni halász szájában annyi, mint „eben gubát cserélni”, vagyis a hitványról hitványra kerülni. „Kivetette a hálóját” – leány a legény után, prókátor /ügyvéd/ a per után „Az a hal a legszebb, amelyik a hálóból kiugrik” – ezt már magyarázd meg te!
28
Haladó pókos feladat A kutatóknak az állatok és növények legkisebb különbségeire is figyelniük kell. Jó, ha ezt mennél előbb megszokod, a természetben való mindenfajta foglalatosságban a hasznodra lehet. A pókok csáprágója páros, szimmetrikus szerv. A fejen elöl található. „Bicskaszerűen kinyitható vagy behajtható” hegyes végíze ragadja meg az áldozatot, szúrja át annak kitinpáncélját, és továbbítja a mérget. Itt most 5 különböző állaspók faj csáprágóit látod. Összekeveredtek, és bár mindegyikből kettőnek (egymással szemben állónak) kellene lennie, az egyik páros fele hiányzik. Melyik páratlan? És melyikből van három összesen? Jelöld össze őket! Ha elvégezted a feladatot, meg kellett jól nézned őket. Hogyan írnád le az fenti csáprágók vastagabb, alul lévő tőízének alakját? Miért vannak rajtuk fogak? És a végízek alakja milyen? Egységes?
Még egy kis pókhálózás Láttad már korábban, milyen sok féle pókháló létezik. Próbáljátok lerajzolni, milyet találtok az iskolaudvaron, a kertben, otthon, vagy egy közeli parkban! Jobb, ha többen is keresitek.
29
Munkamódszerére jellemző volt az, amit a leíró néprajz kapcsán így írt meg: „A leíró ethnographiában – azaz néprajzban – is ugyanaz a háromság áll fenn, és dönt, mint a természethistóriában; tudniillik a megfigyelés hűsége, a jellemzőnek kifejtése és az összehasonlítás belevonása.” Ezt érdemes „lefordítani” közérthető nyelvre. Tehát a néprajzi tárgyak vizsgálata ugyanazon a három alapvető lépésen keresztül történik, mint a rovarok, pókok, madarak vizsgálata. 1. Meg kell figyelni pontosan (hűen) a tárgyakat vagy az élőlényeket. 2. Meg kell találni bennük azt, ami különleges, ami jellemző rájuk.
„A magyar halászat könyve” országos sikert aratott. Pénze azonban egyre fogyott. Képviselői állása megszűnt. Másik lakásba kellett költöznie, a József körút 65. sz. bérház első emeletére. Munkáját rendületlenül folytatta tovább, ismét a madarak felé fordult. Régóta foglalkoztatta a madárvonulás kérdése, az, hogy ősszel madaraink délebbre vonulnak, helyükre pedig az északi, zord éghajlatú területről érkeznek hozzánk madárvendégek. Megbízást kért és kapott a Természettudományi Társulattól, hogy menjen el az északi madárhegyek tájára, a Jeges-tenger vidékére. 1888 nyarán indult kéthónapos tanulmányútra a sarkkörön túli norvég fjordok madárszirtjeihez és Lappföldre. Kísérője Lendl Adolf, a 26 éves, fiatal, tehetséges madarász volt. Főhadiszállásukat Tromsőben ütötték fel, innen járták be a sarkköri gyűjtőhelyeket. Nagy hatást gyakorolt rá a meredek sziklafalak párkányait benépesítő heringsirályok százezres tömege, a madarak rikácsolása, szemkápráztató kavargásuk a levegőben, amikor egy lövése eldördült. 35 féle madarat lőtt a Nemzeti Múzeum részére, sok madártojást is begyűjtött.
3. Ha ezután ezeket összehasonlítjuk más néprajzi tárgyakkal, az élőlényeket pedig más élőlényekkel, többet tudhatunk meg róluk. A használati eszközök hasonlósága például rávezethet, hogy honnan tanult el egy nép valamit. Élőlények esetében pedig a rokonságot, a természetben elfoglalt helyet állapíthatjuk meg könnyebben az összehasonlítás segítségével. Például, ha egy ismeretlen madárnak erős csőre, erős, görbe, hegyes karmai vannak, s ebben hasonlít a sasra, ölyvre, karvalyra, máris gondolhatunk arra, hogy ragadozó életet él.
Lemming képe a könyvből
Látott Magyarországon honos madarakat is: pl. szarkát, barázdabillegetőt, kékbegyet, kakukkot, seregélyt. Megfigyelte, hogy ezek itt kevésbé félénkek, hiszen a ritkán lakott tájon az emberek háborgatásától nem kell tartaniuk. A seregély pedig szívesen látott vendég a norvégoknál, nem úgy, mint nálunk. (Tudod-e miért? Gondolj a hazai szőlőtermesztés és a seregélyek kapcsolatára. Norvégiában pedig nemigen él meg a szőlő.) A lemmingek tömeges vándorlását és a sarkköri hófajdok életét is megfigyelte, leginkább a madarak élete, viselkedése hagyott benne életre szóló élményt. Tapasztalatairól, élményeiről jelent meg nagy sikerű útirajza és maradandó értékű ornitológiai (madártani) beszámolója „Az északi madárhegyek tájáról” címmel. Hazatérése után megszervezte az első országos tavaszi madárvonulási megfigyelő hálózatot. Tizenhat munkatársa az ország 16 kiválasztott pontján figyelte három hónapon át hajnaltól késő estig, hogy melyik madár érkezett már haza téli szállásáról, s melyik, hol fészkel? Herman Ottó a Kis-Balaton mellett végzett megfigyelést. Ma ezt a munkát a madarak befogása után mérésükkel, gyűrűzésükkel együtt végzik. A madárkákat természetesen hamar elengedik. A lábukra erősített, számmal ellátott finom gyűrű alapján – ha megkerül valahol – nyomon lehet követni vándorlásukat. Sőt, legújabban már az örökítő anyag, a DNS elemzésével egy-egy elhullajtott toll is elegendő lehet egy madár származási helyének megállapításához. Sarki fajd csirkéje
30
Suszterbogár Színezd ki a rajzot. Segít a sokféle állatos, rovaros képeskönyv. De legjobb, ha keresel egy verőköltő bodobácsot, és megnézed magadnak (esetleg nagyítóval).
Hányféle nevét ismerik a ti környéketeken? Gyűjtsetek neveket: a házi verébre, . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . a galambra, . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . a tyúkra! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vejsze, varsa vadászat A Természettudományi Múzeum Galériáján, a vejszés résznél, a nádfal résein bekukucskálva, Herman Ottó könyvéből látsz ábrákat. Figyeld meg a vejszét, varsát, mint régi halászeszközt a kiállításban. Hogyan működnek vajon ezek? Mit csinálnak bennük a halak? Te hogyan próbálkoznál, ha sok halat akarnál fogni? És nem ártana az nagyon a vízi élővilágnak? Verseny a vízben Ugyanitt a kiállításban jobbra fordulva a nagy diorámát (életképet) látod. Mely állatok versengenek az emberrel a halért? (És mi mégis védjük őket!) Keresd meg a halevő madarakat és emlősöket és a nevüket húzd alá. hód vidra gímszarvas halászsas kormorán nagykócsag pajzsoscankó vízisikló nagy partfutó Vajon ezek az állatok is tömegével fogják a halat?
31
„Midőn tudtomra esett, hogy Ön Norvégiába készül, amolyan bakatempós cifra káromkodás röppent le ajkamról afeletti bosszúságomban, hogy nem vagyok legalább is 25 évvel kevésbé vén dög, miszerint megkérhessem Önt, hogy fogadjon el engem tudományos útjára famulusának /segédjének/. Ki sem mondhatom, mennyi élvezettel olvastam Önnek jelentését útjáról, s azt a kedves ízelítőt, melyet a Madárhegyekről nyújtott. Elküldtem fiaimnak is, hadd gyönyörködjenek ők is.” – írta neki Kossuth Lajos 1888 őszén Turinból.
Garabonciás: varázslatos hatalmú, rontásra is képes ember. A garabonciás diák vándordiák, aki a néphit szerint vihart tud támasztani, ha valahol nem kedveskednek neki.
Nemrégiben a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület jelentette meg hasonmás – faximile – kiadásban. Ez azt jelenti, hogy egy eredeti példányt másolnak le, így egy betűt sem változtatnak meg benne. Meg is érdemli Herman Ottó, mert csudaszépen tudott írni a madarakról, nagy szeretettel viseltetett irántuk is és „a népe” iránt is, akiknek a könyvet írta. Azt viszont meg kell említenünk, hogy ma már majdnem minden, a könyvben említett madár védett. Sok faj védett még azok közül is, amelyeket Herman Ottó károsnak mondott. Máshogy gondolkodunk ma erről a kérdésről, amikor annyira megfogyatkoztak a madarak…
Érdekes anekdotát meséltek róla: a víz partján, egy vén fűzfa koronájában készített magának kémlelőhelyet, hogy hajnali háromtól délig figyelje a madarakat. Az erre járó juhászok, kanászok pedig őt figyelték, garabonciás diáknak nézték, agyon akarták ütni. Lerohanták, és levágtak sűrű, hosszú hajából és szakállából egy-egy darabot, hogy – a mondás szerint – szerencsét hozzon. Agyonütni nem merték, féltek, hogy visszajáró lélek válik belőle! Herman Ottó gyerekkora óta jól ismerte a madarakat. Megfigyelései megbízhatóak voltak. Ő már röptéről megmondta, hogy száz lépésre tőle milyen madár rebbent fel a bokrok közül. A magasan szállókat is felismerte. Puskája mindig nála volt, de ritkán használta, s ha igen, akkor nem vétette el a lövést. A madármegfigyelésen kívül más is foglalkoztatta: 1891-ben ő rendezte meg Budapesten a II. Nemzetközi Madártani Kongresszust. (Az első Bécsben volt 1884-ben) Ebből az alkalomból írta meg a magyar tudományos madártan és a zoológia úttörőjének, Petényi János Salamonnak életrajzát. Maradandó emléke a nagysikerű kongresszusnak a Magyar Ornitológiai Központ létesítése, melynek természetesen Herman Ottó lett az igazgatója. Élete utolsó 25 éve alatt ő állott az intézet élén. (Ez volt a mai Madártani Intézet elődje) Szerette volna a madárvédelmet nemzeti üggyé tenni! Ennek érdekében olyan könyvet akart írni, amelyből a tudás eljut azokhoz, akik a sokféle madárral naponta találkoznak. Hadd tudják, melyik madár hogyan él, mivel táplálkozik, milyen hasznot hajt, vagy milyen kárt csinál. Nehogy hasznos madarakat irtsanak vagy pusztítsanak babonás gyűlöletből, vagy kedvtelésből. 1901-ben „A madarak hasznáról és káráról” címmel megjelenő legnépszerűbb madaras könyvének hazai és világsikere is ezt az ügyet segítette elő. A könyv 81 madárfajt mutat be. Olyan sikeres volt ez a könyv, hogy már akkor négyszer kellett kiadni egymás után, mintegy 80 ezer példányban. Lefordították német és angol nyelvre is. Herman Ottó érdeme az is, hogy a Madarak és fák napjáról megemlékezünk. 1906ban az ő javaslatára foglalták rendeletbe ennek a napnak megünneplését. Ehhez a kultuszminiszter is hozzájárult. És mostanában már országosan május 10-én ünnepeljük együtt a madarakat és a fákat, az iskolák, a természetvédők, sok múzeum és nemzeti park is.
Búbosbanka („A madarak hasznáról és káráról” illusztrációja)
32
Fogós kérdés A Galéria végében lévő nagy életkép mellett függ ez a hatalmas hal. Mi a neve? Régen a v . . . k minden évben ezerszám jöttek fel a Fekete-tengerből ívni, azaz az ikrákat lerakni és megtermékenyíteni a Duna friss vizében. Budapesten van is egy V . . . fogó-öböl és V . . . fogó Lakótelep, de nem fognak e halból mostanában Magyarországon. Vajon miért?
Madárnevek „A magyar pásztorok nyelvkincsé”-ben 12 oldalon sorolja a madarak népi neveit. Ugyanezek a nevek „A madarak hasznáról és káráról” c. könyvben is megtalálhatók. Ezek közül válogattunk néhányat, némelyik mulatságosan hangzik. Rakd sorba az eredeti nevek betűit, segítenek a ma érvényes magyar nevek. A R A M N Y Á L I K Ó N (Sárgarigó) A K N A B (Búbosbanka) U T B U T A J N A K U (Búbosbanka) (ez a népies név a hangját utánozza) C Á G I N R C U Y A (Cigányréce) B Ü B I D A K N A (Búbosbanka)
Egészítsd ki a verseket! Villásfarkú . . . . . . . . . Jajj de régen várunk Kis ibolya, szép hóvirág Kinyílott már nálunk.
Darunak, gólyának. A . . . . . . . . . . . . . . Kár, kár, kár nem ilyen Akárki fiának.
Nekem valamennyi között legkedvesebb Madaram a . . . . . . . . . . . . . . . . . . Édes szülőfőldem, a drága szép alföld Hűséges lakója.
Vajon miért hívják fehér . . . . . . . . . -nak, amikor a fehér, fekete és piros is feltűnő rajta? (Közeli rokonának, a fekete . . . . . . . . . -nak is piros a csőre.) Be tudod színezni a fekete és piros részt?
Húzd alá a helyes választ! 1. Melyik madár nem tartja tisztán a fészkét?
füsti fecske
búbos banka
fekete rigó
2. Melyik vízi madár?
bölömbika
rozsdafarkú
énekes rigó
3. Melyik ragadozó madár?
galamb
fűzike
karvaly
4. Melyik madár fészekrabló?
vörösgém
szajkó
bakcsó
5. Melyik ragadozó madár fészkel földön?
hamvas réti héja
egerészölyv
gyöngybagoly
6. Melyik fecske építi istállókba, házakba a fészkét?
füstifecske
molnárfecske
sarlósfecske
7. Melyik fecske épít sok fészket egymás mellé?
füstifecske
sarlósfecske
molnárfecske
33
Lábmustra Milyen madarak lábát látod? Nevezz meg legalább hatot! A Magyar Természettudományi Múzeum Természetbúvár termében 23 különféle madár található preparált állapotban és sokféle madártoll, csőr láb, szárny, csont szemlélhető és vehető kézbe a jobb megismerés céljából.
Melyik madárról írja Herman Ottó a következőket? Leírás: Lúd nagyságú erős fekete madár. Lábának mind a négy ujját úszóhártya köti össze. Csőre hosszú, töve erős, a felső káva vége kampós, alsó káva kés alakú, villa ágai között tágítható kopasz bőrzsák. Farka ék alakú. Fészke ágakból és rőzséből tákolt. Fészekalja 3-4 hosszúkás, majdnem karcsú zöldes tojás. Élete módja: elég jól repülő és jól bukó vízimadár és jaj annak a halgazdaságnak, halászó tónak, melybe beveszi magát. 3 kg hal egy napra szűkösen elég ennek a telhetetlen halfarkasnak. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Leírás: Fészkét magas fákra rakja, a fészek a madárépítkezésnek egyik remeke. Fészekalja 4-7 szürkészöld tojás. Élete módja: Rendkívül okos, ravasz és számító madár, mely noha sokszorosan az emberrel tart, mégsem válik bizalmassá, de már szemtelenné igen, mert kilesve az alkalmat, egyszerre csak leszáll, pelyhest lop és: vesd el magad! Kemény télen beveszi magát az udvarokba, leszáll a falu piacára, csípdes ahol csíphet. Akácosokban különösen szeret fészkelni. Dézsmálja az aprómadarak fészkét, de másfelől szedi a pajorokat, a kukacot, a sok gonosz bogárságot. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ez a madár ma már városlakóvá vált. Fogas kérdés? Herman Ottó szívesen horgászott a Szinvából. Az általa készített rajz alapján próbáld megnevezni, milyen halban bővelkedett akkoriban ez a kis patak! (Nem fogas, az biztos!)
34
Csőrmustra Milyen madarak csőrét látod? Nevezz meg legalább hetet! (A két „mustrás” feladat „A madarak haszna és kára” c. könyvből való.)
Melyik csőrrel mit esznek? Írd melléjük az ábráról a megfelelő számot. Rovart: Halat: Fenyőmagot: Vízibolhát: Vízinövényt: Magvakat:
„Ekkora halat fogtam!” (Mark Twain mondta: Ne mesélj a horgászsikereidről olyanoknak, akik ismernek téged. Még kevésbé mesélj olyanoknak, akik a halakat is ismerik!) A családodból vagy ismerőseid közül jár valaki horgászni? Mekkora . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . -t fogott már? Tudod-e, milyen halak élnek a hozzád közeli tavakban, folyókban, patakokban? Tartasz esetleg te is otthon halakat? Ha kedved tartja, próbáld meg lerajzolni egyiküket! Mutasd meg az osztálytársaidnak, felismerik-e, milyen fajtájú lehet a halad!
35
Ma már jó, ha nemzeti parkban találni olyan szilaj állatokat, amelyek az év jó részét vagy az egész évet a szabadban töltik. A pásztorok munkája is jelentősen megváltozott mára, akkoriban azonban ők is együtt éltek az állatokkal. Volt idejük legeltetés közben, hát akinek jó kézügyessége volt, az gyönyörűen megfaragta, kidíszítette a használati tárgyait. Vagy esetleg egy kislányéit… Neked volt már a kezedben faragókés, éles bicska? Próbálkoztál már szép, de könnyen hasadó fenyőfával, kemény, girbegurba akáccal? Bükkfából, géppel szép, sima felületek készíthetők. Bükkből készül sok fakanál, vágódeszka, a rácsos ágy, bútorok, de faragni nemigen jó. Ha kedved van és elszántad magad, azt tanácsolom, kezdd könnyen faragható hársfával vagy juharfával. A bodza is igen jól faragható, és szép sárga lesz idővel. Biztosan megörül az, akinek valami eredeti, csak neki készült tárgyat készítesz! De vigyázz, az ujjad könnyebben hasad mint a fa, légy nagyon óvatos, tapasztald ki a késedet!
Az etnográfus, azaz néprajzkutató A XIX. század végén egymást érték Európában a nagy kiállítások, amelyek bemutatták a tudományos, technikai vívmányokat. Látogatók sokasága kereste fel Londont, Párizst vagy éppen Budapestet. Felpezsdült az idegenforgalom. Ezeken a kiállításokon a kulturális élet bemutatása is teret kapott, és ebben itthon Herman Ottó is szerepet vállalt. Már az 1885-ös országos kiállításon is helyet kért a halászat ősi elemeinek bemutatása számára, hiszen „A magyar halászat könyve” megírása előtti gyűjtőkörútján széleskörű néprajzi (etnográfiai) felfedezésekhez jutott, és ezeket közkinccsé akarta tenni. Fel is ébresztette a látogatók figyelmét a bemutatott gyűjtemény, melyhez háromnyelvű magyarázót is írt. Amikor azonban az 1896-ra tervezett millenniumi kiállításra kért és kapott megbízást – ismét Semsey Andor állt mellé támogatóul –, még többet akart bemutatni a magyarok ősi foglalkozásairól, a halászat mellé a pásztorélet bemutatását is indítványozta. Ezért indult el a pásztoréletet felfedező útjaira. Bár már sokat tudott erről, de tudását ki akarta bővíteni a csikósélet és a juhászélet ismereteivel is. Alapos kutató és gyűjtő munkájával nemcsak tárgyi emlékeket, pl. pásztorfaragásokat, ivótülköt, karikást, tükröst szerzett be, hanem a mesterségeknek a szókincsét is összegyűjtötte. Gyűjtőkörútja során járt Túrkevén, Ecsegpusztán, a Nagykunságon, Hortobágyon, Kecskeméten, a bugaci pusztán, bejárta Máramaros környékét, az erdélyi havasi pásztorlakásokat is. Beszélgetett a bakonyi kanászokkal, a dunántúli gulyásokkal. Mikor megnyílt Magyarország ezredéves (millenniumi) kiállítása, a városligeti tavon ott állt a kiállítás egyik legvonzóbb látványossága: Herman Ottó pavilonja, mely cölöpépítmény alakjában emelkedett ki a vízből köröskörül halászati tárgyakkal, s bent az épületben a pásztorélet emlékeivel.
Négykerekű, taligás magyar cserényes szekér
A századfordulóra már hatalmas néprajzi mű körvonalai bontakoztak ki Herman Ottó előtt. A magyar nép nomádkortól folytatott foglalkozásainak emlékeit akarta összegyűjteni és könyvekben kiadni. Néprajzi feljegyzései és rajzai ezerszámra gyűltek íróasztalán. A halászat és a pásztorélet tárgyainak nagy részét a Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeumban, majd később a Néprajzi Múzeumban helyezték el. Kutatómunkájáról sok tanulmányt közölt, majd megjelentek néprajzi könyvei: 1909-ben az „Előtanulmányok”, „A magyarok nagy ősfoglalkozása,” majd 1914-ben „A magyar pásztorok nyelvkincse”. Zalai faragás: csipkerózsa
36
Hogy mondjuk ma? Melyik mondásnak ismered a mai megfelelőjét? Gondolkozz az értelmükön. Például az, hogy „Egy disznót perzselnek” nyilván azt jelenti, hogy akikről mondják, azok nem lehetnek egymás ellenségei, ha ilyen szorosan együttműködnek. Hogy mondjuk ma, az ilyen emberek hány tálból cseresznyéznek? 1. A szamár is kedves, ahol ló nincs. 2. Egy disznót perzselnek. 3. Akár fehér, akár fekete, elég az, hogy kutya.
Egy fészekalja feladat Íme néhány szó, melyeket juhokra használtak Erdélyben, ott gyűjtötte őket Herman Ottó 100 éve: anyajuh, kos, bayka, berbécs (metszett ürü, a szó a latin vervex-ből módosult berbécs-re), bürge, juhocska, jerke, diszkó (nem tévedés!, nézd meg „A magyar pásztorok nyelvkincsé”-ben.) Lássuk, hányat ismersz az alábbi, mindennapos szavakból? Húzd össze az összetartozókat! Fiatal
Felnőtt nőstény
Felnőtt hím
Kölyök
Jerke
Kos
Bárány
Koca
Bika
Csikó
Tehén
Mén
Borjú
Kanca
Kan
Malac
Szuka
Kan
„Vadakat terelő juhász…” Mit is terel a juhász? … Ha nem unod még ugyanezt a témát, akkor húzd össze itt is az összetartozókat. A csikós?
Birkákat
azaz a ménest
A gulyás?
Disznókat
azaz a nyájat
A kondás?
Lovakat
azaz a kondát
A juhász?
Marhákat
azaz a csordát
A kutyafáját! Pénz beszél, kutya ugat, mondjuk, és hogy: kutyába sem vesz, vagy hogy kutyának való. Ezek a régi mondások azt mutatják nekünk, hogy régen a kutya nem volt olyan nagy becsben tartva, mint manapság. Azt sem dicsérőleg szoktuk mondani, hogy az egyik kutya, a másik eb. Milyen kutyafajtákat ismersz? Írjál legalább hetet! Puli, . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . És milyen fajta kutyákat ismersz, az emberhez fűződő viszonyuk szerint? Házőrző, . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Neked melyik tetszik legjobban? Ezek közt van olyan, amilyen Herman Ottó idejében nemigen fordulhatott még elő? Szerinted melyiket tartja legnagyobb becsben a gazdája?
37
Vajon miért művészekkel akarta ábrázoltatni a halászok és pásztorok életét? Miért nem fényképeket készíttetett ő, a korábbi fotográfus? Színes fénykép nem volt még akkoriban. De ez csak egy ok. Egy másik ok az lehetett, hogy a művészek a természethű vagy valósághű ábrázolás mellett is drámai feszültséget tudnak teremteni alkotásaikkal. Egy kiállításon sok ember tekintetét vonja ez magára. Másként hat, mint egy fotó, jobban felkelti a figyelmet. A túloldali „kockás hasú” pásztort le sem lehetett volna fényképezni! Így 1746 előtt, „az ingek rendszabályozása előtt” jártak Herman Ottó forrásai szerint.
Herman Ottó a Mezőgazdasági Múzeumban Az 1896-os év Herman Ottó életében nemcsak a millenniumi kiállításról volt nevezetes, hanem ebben az évben alapították a Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeumot is (ma Magyar Mezőgazdasági Múzeum), melynek ősfoglalkozásokat bemutató osztályát ő hozta létre. 1901-ben kezdte meg a múzeum kiállításának berendezését. Ekkor 66 éves volt már. E munkája mellett látta el a Magyar Ornitológiai Központ vezetését is. Fáradhatatlanul dolgozott, pedig egészségi állapota többször megromlott. Mégis elvállalta az Ősfoglalkozási osztály berendezését, hiszen rengeteg anyagot gyűjtött ezzel kapcsolatban. Munkáját nem egyedül végezte, segítői is voltak: Vezényi Elemér grafikus, Matskásy Gyula és Koszkol Jenő festőművészek, Halász István szobrász, és Cerva Frigyes, aki különböző, főleg preparátori munkákat végzett: modelleket készített, halmintákat ragasztott, tatarozási munkákban vett részt. Herman Ottó szívén viselte minden munkatársának sorsát, jó pedagógus módján egyengette pályafutásukat. Az Ősfoglalkozási osztály végső munkálatait 1907-ben fejezték be. Herman Ottó alapos munkát végzett, az osztály szakszerű, esztétikus berendezése mellett befejezte a teljeskörű katalogizálást is (azaz leíró jegyzéket készítettek minden egyes tárgyról). Még olyan apróságokra is volt figyelme, hogy az ablakokra ne tegyenek porfogó függönyt. – Menj és nézd meg, ma sincsenek a Vajdahunyad vár kiállításaiban függönyök! Sajnálatos tény, hogy az összegyűjtött tárgyak nagy része később a háborús pusztítások áldozatává vált. Néhány makettje azonban csodával határos módon sértetlen maradt (pl. enyhely, szárnyék, cserény, vasaló, erdészlak). Ezek láthatók ma is a Mezőgazdasági Múzeum halászat-, vadászat-, és állattenyésztés-történeti kiállítási együttesében. Bár nincs önálló Ősfoglalkozási osztály, de Herman Ottó gyarapító munkája tulajdonképpen a mai napig is folytatódik.
Alföldi, „vasaló”-nak hívott pásztorépítmény
38
Hej, halászok, halászok! Írd bele a rajzba helyesen a rajzokon látható dolgok nevét és a büszke férfiú foglalkozását. Az egyik függőleges betűsor szokatlanul értelmes jelentésű! Egy-két szóval segítünk is: bödönhajó, céhkorsó, jégpatkó, bárka, kesz…
39
Nehéz, mint a halászat
Megfejtendő: Megfejtendő: vízszintes 1. Herman Ottó 1887-88-ban megjelent könyvének címe a Sulinet szerint (valójában nem kézi…, csak … könyve!). Függőleges 10. Számos halászmondában a csuka kérdése (lásd pl. Magyar Néprajzi Lexikon: halászmondák). Vízszintes: 9. Gabonanövény. 11. Bélel mássalhangzói. 12. Hatalmában tart valamit. 14. ...yafiság (rokonság). 15. Ilyen háló is van (kerítőháló más néven). 17. Komp betűi keverve. 18. Alul-felül nyitott kasféle, a sekély állóvizekben halásztak vele. 20. Krumplifőzelékbe, de koszorúnak is kiváló fűszernövény magánhangzói. 21. ...gedi halászlé. 22. Kaszát, kést élesít. 23. Ne vigyél! 24. Hazai vizeinkből mára kiveszett óriáshal halászatának emlékét őrző városrész név Budapesten, a XIII. krületben. 29. ZI 30. MhŐ 32. E napon (nem holnap). 34. Leányunknak a férje. 35. Óvoda. 37. Vasútmodell méretjele. 38. A halnevelő hely. 40. ...ugor őshaza. 42. Kecse.. (hal). 43. Nagy..., Kis..., Tivad... - Szabolcs-Szatmár megyei települések. 44. Lassú folyókban, állóvizekben élő, halastavakban is tenyésztett nagy, lapos testű hal (Cyprinus carpio). 46. Kör alakú, körben ólom súlyozású halfogó háló. 49. Módosító szó (kérés, bíztatás, sürgetés stb.) nyomósítására, ... megállj csak! 50. Víz fenekére érő, nádfalakból álló halfogó eszköz. Függőleges: 2. Időhatározó szó. 3. A Zagyva jobb oldali mellékvize. 4. Nem ez. 5. Etnográfus, természettudós, polihisztor, politikus. A magyar tárgyi néprajzi kutatások első jelentős alakja (1835-1914). 6. Ollóháló betűi keverve. 7. Cipész-szerszám. 8. Fürdőváros, gyógyfürdő angolul. 11. ...falat. 13. Meztelen emberi test (-et ábrázoló kép, szobor). 16. Piacokon, vásárokon zöldségfélékkel, élelmiszerekkel kereskedő asszony. 19. CÉ... (folyókba, patakokba a halfogáshoz épített rekesztés második szótagja). 20. Mivé válik? 25. Útszéli, lila vagy kék virágú gyomnövény, de női név is. 26. Háborítva. 27. Fábol készült, ételek felszolgálására használatos lapos tárgyak. 28. Víz lefolyását elzáró, vagy kiáradásátakadályozó építmény. 31. Igásállatnak megállást parancsoló szó. 33. Tetszetős külsejű. 36. Kötőszó. 39. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat rövidítése. 40. Szőj, ....! 41. INT mássalhangzói. 45. „Jó az Isten, jót .. ” (Petőfi Sándor: Anyám tyúkja). 47. Homo sapiens (magyarul) első szótagja. 48. FŐVE közepe.
40
Nem mikró, nem dobozos üdítő A rajzok és a nevek összetartoznak, de a leírások összekeveredtek. Segíts rendbe tenni a táblázatot! Kösd a leírást vonallal a névhez. csobolyó
Tölcsérszerű nyílással készült, a végén kúposan végződő, vesszőből font öblös halfogó eszköz, amelynek a halak tulajdonsága szerint sok változata ismeretes
varsa
Rövid nyelű, kenderkötélből és szíjból font, hosszú sudarú állatterelő eszköz. Két részből, a tulajdonképpeni ostorból és a rövid, gyakran díszített nyélből áll.
kolomp
A pusztai legelőkön pásztorok által használt, a tűzhely védelmére állított, fedetlen kör vagy ovális alaprajzú nádépítmény.
cége
Acéllemezből készült, rézzel forrasztott hangszer, melyet főként kint háló legelő állatok nyakába kötöttek abból a célból, hogy hangjával összetartsa a falkát
karikás
Rövid, széles, lapos fenekű fedeles hajóféle, amelyet a halászok a kifogott hal tárolására ill. vízi úton való szállítására is használtak.
vasaló
Folyókba, patakokba a halfogáshoz épített rekesztés. Készíthetik a cégét kőből, levert karókból, sövényből is.
bárka
Dobra emlékeztető dongás faedény, amelyben a mezei munkásoknak vizet vagy pálinkát, bort szállítanak. Nádszállal, ill. facsővel isszák ki belőle a folyadékot.
Kinek kajla? Kinek harcsa? (Ez a játék Herman Ottó: A magyar bajusz c. írásából készült. Mert erről is tudott újat írni.) Szerinted melyik bajuszra használták az alábbi kifejezéseket? Írd melléjük az ábra sorszámát. Kajla . . . . . . . . Nyalka . . . . . . . . . Kicsapott csákós, keményre kifenve . . . . . . . . . vastag bajusz . . . . . . . . . Macska bajusz . . . . . . . . . Torzonborz . . . . . . . . . Serkedő . . . . . . . . .
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
Tudtok, ismertek olyan embert, akinek a fentiekhez hasonló formájú bajusza van? (Lehet tévébeli vagy filmszereplő is!) Melyik bajusz divatos ma is? Melyik ment ki a divatból? Neked lesz bajuszod majd ha kiserked (már ha fiú vagy)?
41
Gondoltál-e már arra, milyen leszel öregkorodban? Milyen öregekkel találkozol? Manapság sokan vannak nyugdíjban, és életüket kitölti az, hogy lejárnak bevásárolni, elvégzik a háztartási munkát, nézik a televíziót. Aki szerencsés, az szerető családja körében élhet. Az idős ember lelassul, mindent tovább tart neki megcsinálni.
1902-ben egy könyvét befejezvén az Adriai-tenger partján fekvő Zeng-be (ma Senj) megy. Itt találkozik a 7 éves Új-Guinea-i gyűjtőútjáról éppen hazatérő Biró Lajossal. „Bizony összeölelkeztünk. Biró Lajoson látszik a sok szenvedés, szeme néha nagyon bágyadtan tekint, arabus formájú szakálla megderesedett; keze sebhelyes, homlokán is sok himlőhelyféle jegy. Különben egészen a régi Biró; semmi póz, s mintha nem is érezné, hogy nagyot végzett. Arra a szavamra, hogy nevét az ország ismeri és tiszteli, azt mondta: „No ennek örvendek; azt hittem rég elfelejtettek.” Biró 200 000 példánnyal gyarapította a tudományos állatgyűjteményt, s ezekből több mint 2000 ismeretlen fajt írtak le újként. A kőkorszaki kultúrából még sokat megőrző törzsek körében élt, és eltűnő életükről pótolhatatlan ismereteket gyűjtött. Több életrajz is megjelent róla, sok írását, levelét is kinyomtatták. Hidd el, nem bánod meg, ha utána olvasol!
Az idős őskorkutató Herman Ottó sokoldalú érdeklődésének vizsgálódási köre időskorában újabb területtel gazdagodott. 1891-ben, egy miskolci ház alapozása közben, az Avas hegy lábánál Magyarországon mindaddig ismeretlen, különös kőszerszámokra bukkantak. A ház tulajdonosa – Bársony János – a jellegzetes alakú kődarabokból néhányat elküldött Miskolc akkori országgyűlési képviselőjének, Herman Ottónak, aki felismerte a kődarabokban az ősember kezenyomát. A leleteket „A miskolczi paleolith” című tanulmányában mutatta be a Természettudományi Közlönyben az érdeklődőknek, az Archeológiai Értesítőben a hazai tudósoknak és a bécsi embertani társulat egyik folyóiratában a külföldieknek. Herman Ottó a jégkorszak emberének nyomait vélte megtalálni a kőeszközökben, szakócákban. A szakóca elnevezés – melyet átvett a régészeti szakirodalom – tőle származik! Bár állítása vihart kavart a szakmabeliek között, ő meg volt győződve igazáról. Az akkori földművelési minisztertől – Darányi Ignáctól – támogatást kért és kapott a magyar ősemberkutatásokhoz, a barlangok feltárásához. Ezzel megindította a rendszeres magyar barlangkutatást. Legelőször a völgyre nyíló Szeleta-barlangot ásatta ki – Kadič Ottokár vezetésével – , s onnan ezernyi, szebbnél-szebben megmunkált, pattintott kőszerszám került napvilágra. (A bükki Szeleta-barlang bevonult a régészeti szakirodalomba Szeleta-kultúra néven.) Nem véletlenül jelölte ki az ásatások első célpontjának a Hámori-völgy fölé emelkedő barlangot. Gyermekkorában már gyűjtött itt medvecsontokat, és azt is megfigyelte, hogy hol, merre vezetnek azok a sűrű vadcsapások, amelyek mentén talán valaha lesben ülhetett az ősember.
A Bársony ház
42
Szakóca Tudod-e, mit nevezünk „szakócának”? Hasonlítsd össze: szakóca
balta
anyaga
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
alakja
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
készítése
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
célja
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
volt a kezedben?
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..
Keressetek a környéken érdekes alakú kavicsokat, köveket! Miben különbözhetnek ezek a szakócától? Miben hasonlítanak? Mire lehetne őket használni?
Időutazás Miskolcon 1891-ben Miskolc belvárosában nevezetes kőszerszámokat találtak egy híres helyi ügyvéd házának alapozása közben. A leletek Herman Ottóhoz kerültek, aki felismerte rajtuk az ősember keze nyomát. Akkor még senki nem hitte, hogy Magyarországon is éltek ősemberek. A régészeti leletek sokszor megtalálási helyük után kapnak nevet. Hogyan nevezték el ezeket a „szakócákat”? Az alábbi korabeli térképen körrel jelöltük az ügyvéd házának helyét.
Azóta a város képe sokat változott, így az utcanevek is. Ha gondolod, ennek személyesen is utánajárhatsz. Keress egy mai Miskolc-térképet, vagy ha módod van inkább sétálj végig a körrel jelölt részt környező utcákon. Megtalálod a házat is. Nem akármilyen viskó!
43
Ha elmész a Természettudományi Múzeumba, ott a Lovardában a Galérián nemcsak a neandervölgyi csontokat láthatod. Ma már a koponya mérése, alapos vizsgálata alapján meg tudják mondani a kutatók, hogy milyen formájú volt az illető feje, milyen erősek a csontokhoz tapadt izmai. Aki sokat „gyúr”, annak megvastagszik a karja, a bicepsze és más izmai. Aki sok, kemény ételt rág, annak erősebbek a rágóizmai. Ez meglátszik a csontjain is. Ilyen módon, a csontokból kiindulva el lehet készíteni valakinek az arcrekonstrukcióját. Ez lényegében egy szobor (arcmás), ami a lehető legjobban hasonlít hozzá. Persze a haj, bajusz, szemöldök stb. hiányzik. Nos, a múzeumban a subalyuki gyermek arcát is láthatod. Érdekes, hogy jobban hasonlít hozzátok, mint a mellette lévő neandervölgyi felnőtt férfi arca a mai felnőtt férfiak arcához.
Egész életében hasznát vette gyerekkori természeti élményeinek. Annak, hogy mindent alaposan megfigyelt, és úgy elraktározta ismereteit, hogy élete későbbi szakaszában ezek a korai megfigyelések megjelenhettek legnagyobb, legjelentősebb alkotásaiban is. 1910-ben ősemberi csontmaradvány került elő egy kicsiny gyerekkoponya alakjában, amelyet Hillebrand Jenő talált a répáshutai Balla–barlang jégkorszaki üledékében. Herman Ottó boldogsága határtalan volt. Állítása beigazolódott: a Bükk-hegységben valóban éltek ősemberek. Jóval később, 1932 nyara hozta meg Herman Ottó meglátásának legszebb diadalát, amikor Eger közeléből, a Subalyuk-barlangból napvilágra került a neandervölgyi ősember első, kétségbevonhatatlanul magyar földi csontmaradványa.
Az Alsóhámori-völgy Herman Ottó idejében
A Subalyuk-barlang bejárata
Zseniális meglátásának igazolását, bizonyítását, sajnos ő már nem élte meg. A barlangkutatások idejére megromlott az egészségi állapota. Az ásatások helyszínén szerető tanítványa és munkatársa, Lambrecht Kálmán kísérte, segítette. (Ő volt az, aki olyan nagy tisztelettel és szeretettel írta meg később a nagy tudós életrajzát is.) Herman Ottó sokoldalú, fáradságot nem ismerő munkájához mindig a természetből merített erőt. A bükkerdő varázsa, üdítő ereje gyermekkorától hatott rá. Élete alkonyán is ide tért pihenni, lillafüredi nyaralójába, a Peleházába. Lillafüreden mindig boldog volt. A szép táj felidézte gyermekkorát, még a csínytevéseit is, azokat is melyek nagyothallását okozták. Időskorában jóformán naponta eljárt horgászni. A Szinva-patak folyásában tömérdek pisztráng volt, s az öregúr estefelé fölkereste kedves horgászó helyeit. „Így élt Herman Ottó Lillafüreden pihenve, dolgozgatva, soha semmit el nem sietve, a kora nyár elején jött, és késő őszig kitartott híven … Közben bejött Miskolcra is, melynek egykoron követe volt” – írja Leszih Andor.
44
Élet a barlangban 1907-ben perdöntő leletek kerültek elő a Hámor környékéről, a vidék legnagyobb barlangjából. Ezek alátámasztották Herman Ottónak azt a sokat vitatott feltevését, hogy valóban élt ősember a Bükkben. A barlangról régészeti kultúrát is elneveztek. Mely barlangról van szó? Idézd meg az ősember életét! Egészítsd ki a barlang belsejét „korabeli” tárgyakkal. Rajzold le, mit csinált itt az ősember. Volna kedved egyszer egy napot és egy éjszakát egy ilyen barlangban eltölteni? Te mit hoznál magaddal? Próbálj megnevezni ezen kívül egyéb barlangokat a Bükkben, és esetleg saját lakhelyed közelében!
Barkóca-szakóca? A Szeleta-kultúra kőeszközeinek jellegzetes formája egy bizonyos növény levelére emlékeztet. Nevét is ennek megfelelően kapta. Melyik levél lehet a kőszerszám névadója? Karikázd be a helyes választ! csertölgy levele • babérlevél • fügefalevél • borókalevél • galagonyalevél fehérnyár levele • barkóca berkenye levele
Őskori vadászkaland Milyen állatokra vadászhatott az ősember a Szeleta-barlang környékén? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Eltaláltad: mamutra is! Képzeld magad a mamutvadász helyébe. Vajon hány vadász kell egy-egy ilyen állat elejtéséhez? Milyen vadászeszközeitek lehetnek? Mit csinálhattok a rengeteg hússal, tartósíthatjátok valahogy? Ma milyen tartósítási módokat ismersz? Lényegüket tekintve miben különböznek a régi módszerektől?
45
A pele A pelének már a neve is kedves állatot sejtet. Olyanféle, mint egy mókus, csak kisebb. Magyarországon három pelefaj fordul elő: az erdei pele, a mogyorós pele és a nagy pele. Utóbbinak csak a neve „nagy”, ez is csak feleakkora, mint egy megtermett mókus. Ez a faj fordul elő nyaralókban, kerti lakokban, családi házakban, présházakban, és – valljuk be – nem mindig örülnek a gazdák a jelenlétének. Megrág mindent, fészket készít a padláson, behordja az eleséget a kicsinyeinek. És eleségére néha a mi fogunk is fáj, hiszen mogyorót, diót, gyümölcsöket szívesen fogyaszt. A mogyorós pele gyakran költözik télire énekesmadarak fészekodújába. Ott ugyanolyan hatalmasat alszik, mint a maga készítette fészekben. Ilyenkor azonban előfordul, hogy tavasszal nem engedi át az odút eredeti lakójának.
Telente viszont Budapesten élt, és buzgón dolgozott. Két balesetet szenvedett rossz hallása miatt. 75 éves korában a József körút és a Baross utca kereszteződésében villamos ütötte el a nagyothalló, gondolataiba merült tudóst, de ebből felépült. Nemhogy felépült, újabb „vállalkozásokba fogott”, ahogy ő nevezte. Összeállította például a 798 oldalas, „A magyar pásztorok nyelvkincse” c. könyvet, melynek anyagából jócskán találsz feladatokat e füzetben. Tele volt tervekkel, ahogy az előszó (ahogy ő nevezi: „Elöljáró szó”) legvégén írja: „Ez azonban még nem végbúcsú, mert e szerény kötet után következik a néprajzi és néptani rész. Még most is ki merem mondani: akarom! Írtam Budapesten, 1914 január hónapban. Herman Ottó”
Mindhárom faj védett Magyarországon. Számuk nagyon megfogyatkozott. De nemcsak ezért érdemesek a védelemre. Ha valaha láttál közelről pelét, biztosan megszeretted.
Pelék és más állatok (V. Bence rajza)
1914. december elején egy zimankós, ködös délelőtt a Múzeum körúton újabb balesetet szenvedett, egy lovaskocsi ütötte el az ekkor már 79 éves Herman Ottót, a magyar tudomány nagy öregét. Talán ezt is kiheverte volna, de a Krisztina körúti lakásán törött lábbal fekvő beteg tüdőgyulladást kapott, s 1914. december 27-én meghalt. Akkor még nem volt olyan fejlett az orvostudomány, mint ma, nem voltak antibiotikumok, lélegeztető gépek, rohamkocsik, mindaz hiányzott, ami ma elég jó eséllyel megmentheti egy idős ember életét számos betegségben.
Herman Ottó a magyarságért, lelke bálványáért, mindent feláldozott, a magyarságot semmiért. (Lambrecht Kálmán) A Kerepesi temetőbe temették, itt nyugodott 1965 szeptemberéig, amikor hamvait – akaratának megfelelően – Miskolcra vitték, és a Hámori temetőben helyezték örök nyugalomba.
„…Ha katedrája nem is volt, de iskolája és tanítványa annál több, hatása napjainkra és a jövőre szinte felmérhetetlen, örök és önzetlen példamutatás”
46
Pele bácsi Herman Ottó az 1800-as évek végén Lillafüreden telket vásárolt és nyaralót építtetett magának nem messze onnan, ahol gyermekkorában felnőtt. Az idős tudós itt élt kora nyár elejétől késő őszig. Nyaralóját legszívesebben Peleházának vagy Pelelaknak nevezte egy kis emlős után. (Őt pedig, kedveskedve, hívták Pele bácsinak is.) Herman Ottó szívesen és gonddal rajzolgatott állatokat. Próbáld meg te is lerajzolni, hogy néz ki a névadó kis állatka, a nagy pele, és milyen környezetben érzi legjobban magát!
Álmodozz! Leszih Andor, az első miskolci múzeumigazgató így emlékezik Herman Ottó nyaralójáról: „Egyszerű, széles tornácú, zölddel bőven befuttatott, kényelmes kis villa, előtte csobog a Szinva, s közvetlenül a kerten keresztül a Szinvának egy kis ága. A telek nem nagy, de mint Herman Ottó mondotta, nincsen Magyarországon olyan herceg, akinek olyan parkja lenne, mint neki van, mert olyan szikla senkinek a kertjében nincsen; a völgyet határoló Fehérkő-lápa, egyik hatalmas sziklája ugyanis éppen az ő háza végében emelkedik. A kertben kanyarog a Szinva kis ága, szigetet alkotva, rajta két kalimpáló kis famalom...” Ha szeretnél te is a természetben, egy ilyen házban élni, rajzold meg, mit szeretnél a saját házad környékén látni. Ki is színezheted éppen. Álmodd meg jól! Akinek nincsenek vágyálmai, az soha nem is éri el őket!
47
A mi Herman Ottónk Lassan egy évszázada már, hogy elhunyt, mégis közöttünk él munkáiban. Az ő esetében ez nem elcsépelt szólam, hanem valóság. Ezt mutatjuk be ebben a fejezetben. Csak az olvassa, akit érdekel.
Úgy képzelem el Herman Ottót, mint egy könyvmolyt, aki a nap 24 órájából 23 óra 59 percet olvasással vagy tanulással tölti. Herman Ottó szeretetre méltó ember lehetett... Büszke lehet az iskola, hogy ilyen ember nevét viselheti. (Robi) A kutatók néha különös módon fejezik ki tiszteletüket valaki iránt. A rajzon látható, homoki területeinken élő csinos csipkéspoloskát 1973-ban nevezték el őróla Lasiacantha hermani-nak.
Herman Ottó neve közkedvelt Magyarországon 2006-ban 20 általános iskola viseli a nevét, Szentendrén gimnázium, Szegeden egyetemi kollégium.
Maradt a magyar-szlovák kétnyelvűség Répáshután
Budán, a Herman Ottó úton a Magyar Tudományos Akadémia intézetei vannak. „Utcája” van Répáshután, Keszthelyen, Győrben, Miskolcon, Szekszárdon, Kaposváron, Pécsett és ki tudná még sorolni. (A Google biztos tudja, ez a néhány adat is onnan van.) Miskolcon a múzeumot nevezték el róla, erről bővebben is találsz adatokat a füzet végén. Ez a múzeum tavaly emlékülést rendezett Herman Ottó tiszteletére, s annak anyaga is megjelenik 2006-ban. Miskolc: Herman Ottó szobra a róla elnevezett múzeum mellett
48
Családfa kutatgatás Beszéljétek meg az osztályban, kinek a családjában fordul elő olyan családtag, akinek az alábbiak közül legalább egy a foglalkozása: természetvizsgáló politikus újságíró néprajzos madarász nyelvész régész tudományos illusztrátor És ha nem foglalkozás? Melyiket űzik legtöbben hobbyként?
A nemzet nagyjai A környéketeken kiről neveztek el utcát, teret, parkot, öreg fát? Keress legalább hét nevet! Ha nem boldogulsz, fordulj a családhoz segítségért. Név
Miért híres?
Hol van, amit elneveztek róla?
1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
5) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
6) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
7) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
8) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
9) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
A Magyar Természettudományi Társulat emlékülésének meghívója 1935-ből.
49
Herman Ottó díj A Magyar Biológiai Társaság kitüntetése annak a biológusnak, aki sokoldalú és eredeti tudományos kutató munkát végzett.
Dombormű Szegeden a Dóm téren (Székely Károly alkotása)
Nézd csak, milyen sokan tartják fontosnak azt, hogy Herman Ottóra emlékezzünk, és azt, hogy felmérjék, mennyit tudsz TE?
2006. május 25-én Gallé László világhírű szegedi ökológus vehette át a díjat. Köszönetében elmondta, azért örül különösen a Herman Ottó díjnak, mert kisgyerekként ő is „A madarak hasznáról és káráról” c. könyvből tanulta a madártant és tanulta a gyönyörű magyar beszédet. Később a madaraknál jóval kisebb állatokkal kezdett foglalkozni (ugyanis ő hangyakutató), és ezeknek kutatása által a mezők, rétek, gyepek élővilágáról szerzett fontos és új ismereteket. Amúgy jazz rajongó, a szegedi egyetemi jazz-élet egyik jeles figurája. Csiby Mihály grafikája a Herman Ottó díj okleveléről
Herman Ottó egy nagyon bölcs, okos, természettisztelő ember lehetett. Ezt gondolom iskolám névadójáról.
A versenyt 2005-ben „a Magyar Természettudományi Társulat, a Móricz Zsigmond Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola, Kisújszállás város, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal, a Környezetvédelmi Minisztérium, az Ipar Műszaki Fejlesztéséért Alapítvány, a Magyar Szabadalmi Hivatal, az Oktatási Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Soros Alapítvány, a Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont, a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány, az Illyés Alapítvány, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, a TIT Szövetség és tagegyesületei, a megyei (fővárosi) pedagógiai intézetek, a megyei/fővárosi biológiai szakértők, a Természetbúvár Szerkesztőség, a Természet Világa c. folyóirat a Magyar Természettudományi Múzeum közreműködésével és támogatásával hirdette meg.”
(S. Mariann)
Talán már hallottál a Herman Ottó Országos Biológia Versenyről is A versenyen az általános iskolák 7. és 8. évfolyama vehet részt. A 7. és 8. évfolyam tanulói együtt versenyeznek. Mindkét korosztály azonos ismeretanyagból készül fel! A verseny ismeretanyaga, Herman Ottó életén és munkásságán kívül: bizonyos TermészetBúvár cikkek, ökológiai alapismeretek, hazánk legjellemzőbb életközösségei (erdők, vizek, rétek), a legjellemzőbb védett fajok felismerése, hazánk nemzeti parkjainak alapvető ismerete. Házi, megyei/fővárosi döntők után az országos döntő a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnáziumban van. Az egyes fordulókról és a verseny részletes programjáról a Magyar Természettudományi Társulatnál dr. Bezerédy Edit ügyvezető igazgatótól (1088 Budapest, Bródy Sándor utca 16., telefon/fax: 06-1-3384-593) lehet érdeklődni, továbbá a megyei TIT Szervezeteknél és a megyei/fővárosi pedagógiai intézeteknél.
* A füzetben lévő „Felfedező lapok” célja egyrészt a szórakoztatás volt. Másrészt az, hogy többet megtudj. De néhány feladattal azt szerettük volna neked is megmutatni, hogy milyen egyszerű dolgok révén vált Herman Ottó kiválóvá. Az igazáért keményen kiállt. Nem sajnálta a fáradságot, ha jó dologról volt szó. Alaposan megfigyelt, jegyzetelt, rajzolt, összehasonlított, következtetett. Mindezt te is meg tudod csinálni, elhiszed? Próbáld ki magad, azt is mondhatnám, versengj magaddal egy kicsit!
50
Miben volt mester Herman Ottó? Miket ismert jól? Mit csinált mesterien? Mi kapcsolódik az életéhez, tevékenységéhez? Keress ezekre utaló szavakat az alábbi négyzetben, kösd össze betűiket vonallal. Bármilyen irányban haladhatsz, átlósan is. Találj legalább egy tucatot (de ne dőlj be a kakukktojásoknak).
Csinálj, csináljatok feladványokat, rejtvényeket egymásnak! Amit lerajzol az ember, amit jól megfigyel, azt jobban megismeri, megjegyzi. Amire gondol, amire koncentrál, azt jobban megérti, megtanulja. És a rejtvénykészítés szórakoztató, agytornának sem utolsó, meglepetésnek sem. Lepjetek meg minket Herman Ottóról szóló, vagy a tudományaival kapcsolatos rejtvényeitekkel! Küldjétek el őket a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület címére: 1113 Budapest, Zsombolyai u. 6.
Peleháza megbúvik a fák között. A házat felújítják, hogy sokáig őrizhesse a Nagy Öreg emlékét.
51
Azt, hogy az élővilágban folyó versengés és az alkalmazkodás az embere is igaz lehet, azt nem könnyű belátni. De gondolkozz csak el azon, hogy a mi testünk milyen életformához alkalmazkodott az alatt a pár millió év alatt, amióta ősünk „lejött a fáról”? Azt mondják, az, hogy a hüvelykujjunkat szembe tudjuk fordítani a többivel, nem kellett volna a fákon való kapaszkodáshoz, de kellett az eszközök (a kőbalta, az ásó, a lándzsa, a kés) erős megfogásához. És nagyon jól jön a mobiltelefon használatakor is. A mi életmódunk azonban mostanában túl gyorsan változik. A szervezetünk nem tudott 10-20 év alatt ahhoz alkalmazkodni, hogy manapság olyan sokan órák hosszat bambulnak a tévé előtt, boszorkányos gyorsasággal kezelik a számítógép billentyűit, nyomógombjait. Eközben pedig ülnek, ülnek, csak ülnek. Mi ebből a tanulság? Remélem, te is azt vontad le, mint én: nem szabad túl sok időt a tévével, a számítógéppel tölteni. Mozogni kell sokat, sportolni, kirándulni. Ki kell menni a természetbe, meg kell figyelni, hogy mi folyik ott. Kicsiben, a hangyafészkek közelében, és nagyban, az erdők, a folyók változásaiban.
Versengés az élővilágban Minden élőlénynek szüksége van helyre, ahol tartózkodik, ahol táplálkozik, nő, vadászik, attól függ, melyik mit csinál. A legtöbb élőlénynek víz is kell, és mindegyiknek kell táplálék. Ha minden élőlény ugyanott akarna élni, egymást akadályoznák, egymás elől vennék el a helyet, a táplálékot. Ezért igyekeznek elkerülni a versengést. A csak vízben élő ősi lények elszaporodtak, és utódaik kimerészkedtek a szárazföldre. Itt lett olyan is belőlük, amelyik a talajban él, és olyan is, amelyik a talaj felszínén. Van köztük, amelyik fára mászik, sőt, esetleg csak fent, a lombkoronában tartózkodik, van, amelyik repül is. Az élőlények teste alkalmazkodott a megváltozott élethez, az uszonyt felváltotta a láb, a lábat a szárny. De ezzel nincs vége az alkalmazkodásnak. Az egyforma helyen élő, egyforma testfelépítésű állatok is jobban teszik, ha nem versengenek. Lassan kialakultak a magokat megevő, a rovarokat kutató, a vízinövényeket csipegető, a másik madarat a levegőben lecsapó, a dögöt is elfogyasztó madarak. Melyik ezek közül a veréb, a kacsa, a keselyű, a cinke, a sólyom? Nemcsak akkor találhatod ki, ha ismered ezeknek a madaraknak a táplálkozását, hanem akkor is, ha megfigyeled a testük felépítését. Sok madárnak van repülésre alkalmas szárnya, de a szárnyak sem egyformák. A lassú röptűeké lekerekedő, a villámgyorsaké hegyes. A magok feltöréséhez erősebb, vastagabb csőr kell. Az apró rovarokat vékonyka csőrrel lehet a kéregrepedésekből kicsipkedni. A hús marcangolásához rövid, erős, kampós csőr alkalmas. A ragadozóknak izmos teste, erős lába van. A faágon való kapaszkodáshoz vékonyabb ujjak is megteszik. Úszni viszont úszóhártyás lábbal lehet leggyorsabban. (Mostanra biztosan mindegyik madarat kitaláltad…) A versengés persze még a hasonló fajok között is folyik. Vannak kisebb különbségek a mezei veréb és a házi veréb, a vándorsólyom és a kerecsensólyom élőhelye, életmódja között. Hazánkban ezeket az ismereteket Herman Ottó az elsők között terjesztette.
Herman Ottó polihisztor volt, mivel értett, foglalkozott a néprajzzal, a biológiával, a zoológiával, hobbiból fotózott, a madarakra különösen sok időt fordított. Szerintem ha még most is élne, a XXI. században az emberek “Greenpeacesnek” állítanák.
(P. Júlia)
Van még egy perced? Még egy tanulság tartozik ide. A verseny a fentiek szerint az élővilág jellemzője, velejárója. Vajon az emberekre is igaz? Sajnos igen. De nem szabad azonnal bedőlnünk, ha a reklámokban erre rájátszanak Nem szabad elfogadnunk azt, hogy a reklámok állandó versengésre késztetnek. Az csak arra való, hogy többet vegyünk abból, amit reklámoznak. Aki divatozik, akinek csak a legeslegújabb ketyere jó, az nemcsak a szüleinek a pénztárcáját veszi igénybe, hanem a természetet is. Jó lenne, he mennél többen elővennék az eszüket vásárláskor. Jó lenne, ha az emberek kevesebbet akarnának versenyezni egymással és a természettel is kíméletesen, szeretettel bánnának.
52
Irodalomjegyzék Herman Ottónak élete során 14 könyve jelent meg, 5940 oldal terjedelemben, és 1140 cikke, tanulmánya látott napvilágot. Sok százra rúg a róla szóló írások száma is. Az alábbiakban néhány róla szóló munkát sorolunk fel, és néhányat azokból a munkáiból, amelyeket ennek a füzetnek a készítése során haszonnal vagy jó kedvvel forgattunk.
Bodó Sándor – Viga Gyula (2002): Magyar múzeumi arcképcsarnok. – Pulszky Társaság – Tarsoly Kiadó, Budapest, 984 old. Bokrosné Stramszky Piroska, Szabóné Lenkefy Ildikó (2005): „Az utolsó magyar polihisztor”, Herman Ottó bibliográfia. – II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár, Miskolc, 232 old. Erdődy Gábor (1984): Herman Ottó és a társadalmi-nemzeti felemelkedés ügye. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 183 old. Erdődy Gábor (1983): A pokol cséplője. Herman Ottó gyűjtőnaplói, vitacikkei, levelei. – Magvető Kiadó, Budapest, 417 old. Fejős Zoltán (2003): Ősfoglalkozási képek. – Néprajzi Múzeum, Budapest, 72. old. Herman Ottó: Magyarország pók-faunája. 1876: Általános rész, 119 old., 1878: A rendszer, 100 old., 1879: Leíró rész, 395 old. Herman Ottó (1906): A magyar bajusz. – Magyar nyelv, 2(1):30-33. Herman Ottó (1876): A rét zenevilágából. – Természettudományi közlöny, 8:297-313. Herman Ottó (1893): Az északi madárhegyek tájáról. – Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Budapest, 572 old. Herman Ottó (1914): A magyar pásztorok nyelvkincse. – Királyi Magyar Természettudományi Társaság, Budapest, 798 old. Lambrecht Kálmán (1921): Herman Ottó levelesládájából. – Nyugat, 14(1): 51-64. Lambrecht Kálmán (1920): Herman Ottó: az utolsó magyar polihisztor élete és kora. – Biró Miklós kiadása, 257 old. Lambrecht Kálmán (1933): Herman Ottó élete. – Magyar Könyvbarátok, Budapest, 264 old. Matskási István (2002): Magyar Természettudományi Múzeum. – Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, 131. old. Mészáros Ferenc (2000): Petényi S. János emlékezete születésének 200. Évfordulóján. – Magyar Tudománytörténeti Intézet – Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, 179 old. Részletek Herman Ottó és Kossuth Lajos levelezéséből. – Búvár, 9 (6): 337-338. Székely Sándor (1955): Herman Ottó. – Művelt nép, Budapest, 139 old. Szinetár Csaba (1995): A nádon lakó pókok. – In: Vásárhelyi T. (szerk.): A nádasok állatvilága. – Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, 89-93. old. Varga Domokos (1967): Herman Ottó. – Móra Könyvkiadó, 289 old. Vörös Éva (1998): Herman Ottó tevékenysége a Királyi Magyar Mezőgazdasági Múzeuzmban. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, 1995-1997: 421-450.
53
Közreműködő iskolák és múzeumok A húsz, Herman Ottó nevét viselő iskolából a feladatok írásában, kipróbálásában, véleményezésében az alábbiak pedagógusai és tanulói vettek részt:
Herman Ottó Általános Iskolák: 1137 Budapest, Radnóti Miklós u. 35. 1222 Budafok, Pannónia u. 50. 2040 Budaörs, Ifjúság u. 6. 2363 Felsőpakony, Iskola u. 20. 3529 Miskolc, Gesztenyés u. 25. És bekapcsolódott a Németh László iskola is... 1082 Budapest, Nap u. 37.
A múzeumokról A múzeumokról kicsit többet írunk, hogy megkönnyítsük a kiállítások látogatását. A Finta Múzeum is bekerült ide, mert néprajzi kiállítása Herman Ottó nevezetes ecsegpusztai gyűjtéseinek eredményét jól tükrözi.
Kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem Állattani Múzeuma Cluj-Napoca, Gheorghe Bilascu u. 44. 00-40-264-405334, 431858 www.ubbcluj.ro A múzeum ma az egyetem Biológia és Geológia Karához tartozik. 1859. november 23-án nyílt meg a Nemzeti Múzeum Kolozsvárt. Erdély tehetős, művelt főurai adták össze a gyűjteményeket. A múzeumot támogatni nemzeti ügy volt a szabadságharc bukása utáni tizedik évben. A múzeum alapítója gróf Mikó Imre volt, tizenkét holdas kertjét annak épületeivel együtt az Erdélyi Múzeum Egyletnek adományozta. Kezdettől itt dolgozott Brassai Sámuel, majd 1864-től Herman Ottó is. Gyönyörű, 19. századi állattani kiállítása van. Ha valaki látogatni szeretné, előtte érdeklődjön. Magyar Nemzeti Múzeum 1088 Budapest, Múzeum körút 14-16. 317-7806 szünnap: hétfő www.hnm.hu 1802-ben alapították. Az épületét a híres Pollack Mihály tervezte. A magyar történelem tárgyi és írott forrásainak tárháza. Itt van István király feleségének, Gizellának a palástja, Mátyás trónkárpitja, – és egy régészeti kiállítás, ahol a kőkorszakkal, egy történeti kiállítás, ahol Herman Ottó korával is ismerkedhetsz. Magyar Természettudományi Múzeum 1083 Budapest, Ludovika tér 2-6. 210-1085 szünnap: kedd www.mttm.hu A múzeum állattárában őrizzük Herman Ottónak a Nemzeti Múzeum-os korában gyűjtött pók-anyagát. Sajnos a madarak elégtek 1956-ban egy tűzvészben. A múzeum 10 millió példányt őriz. Ennek egy töredéke látható az új, látványos kiállításokon, melyek a természetről, a természet védelméről, ember és természet kapcsolatáról szólnak.
54
Néprajzi Múzeum 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 12. 473-2441 szünnap: hétfő www.neprajz.hu Az első anyagokat a kalandos életű Xántus János hozta ide a Távol-Keletről. Biró Lajos Óceániából, Herman Ottó a Kárpát-medencéből gyarapította az anyagot. (Mindhárman zoológusok is voltak.) Itt a hagyományos népi kultúra emlékeitől az egzotikus tájak kultikus tárgyaiig szinte minden megtalálható. Magyar Mezőgazdasági Múzeum 1146 Budapest, Városliget, Vajdahunyadvár 422-0765 szünnap: hétfő www.mmgm.hu Európa legnagyobb mezőgazdasági múzeuma látogatható a pazar Vajdahunyadvárban, mely a történelmi épitészeti stílusokat is bemutatja. Nemcsak mezőgazdaság-történeti, hanem vadászati, halászati, erdészeti, természetvédelmi és (felnőtteknek) borászati kiállításai is vannak. Finta Múzeum 5420 Túrkeve, Attila u. 1. 56/361183 www.fintamuzeum.hu A város határában található Ecsegpuszta, őshonos növényeivel és állatvilágával. A múzeum célja, hogy bemutassa mindazt a természeti és kulturális értéket, amely ezen a tájon született az évezredek, évszázadok alatt. Herman Ottó Múzeum 3529 Miskolc, Görgey Artúr u. 28. 46/560-170 szünnap: hétfő www.hermuz.hu A múzeum 1899-ben alakult meg, 1953-ban vette fel Herman Ottó nevét. Gyűjtőterülete Borsod-Abaúj-Zemplén megye. Régészeti, ásványtani, képzőművészeti, történeti gyűjteményei vannak. A régészeti anyag kiemelkedő egységeit az őskőkor első tárgyi emlékei, az újkőkor bükki és bodrogkeresztúri kultúrájának leletei, a népvándorláskor és a honfoglalás korának reprezentatív művészeti alkotásai jelentik.
Herman Ottó Emlékház Miskolc-Lillafüred, Erzsébet sétány 33. 46/370-703 Április 1-től október 31-ig, hétfő kivételével naponta 10-16 óráig látogatható. www.hermuz.hu/homhaz.htm Ez az a bizonyos Peleháza, Herman Ottó időskori, tornácos nyaralója. Kertjében ma is ott folyik a patakocska, a ház mögött magasodik a szikla, odabent pedig a nagy öreg használati tárgyai vannak, az emlékére rendezett kiállítás látható. A látogatást a jelenleg folyó felújítás miatt érdemes előre megbeszélni.
55
Nyitott szemmel Herman Ottó útjain Felfedező füzet
Szerkesztette: Vásárhelyi Tamás és Treiber Zsuzsa Szerzők: Életrajz: Treiber Zsuzsa és Vásárhelyi Tamás Korrajzok, leírások, feladatok: Darvas Lászlóné – Gärtner Ágota – Kesik Gabriella – Kiss Zsuzsanna – Marosi Ágnes – Vásárhelyi Tamás – Vörös Éva A feladatokat lektorálták, diákokkal tesztelték: Baranyi Ildikó – Bognár Gáborné – Erdei Edina – Kiss Zsuzsanna – Kocsis Lajosné – Mudri István – Némethné Farkas Tímea – Tatainé Dobcsányi Erzsébet – Wareczky Sándorné A füzet tartalmát lektorálta: Kesik Gabriella és Völgyi Péterné Rajzok: Németh Csaba és Vásárhelyi Kriszta Új fotók: Éliás István – Gallé László – Marosi Ágnes – Újvárosi Lujza – Vásárhelyi Tamás A borítón szereplő dombormű Elek Szabolcs munkája, a Nyíregyházi Állatparkban látható. Köszönjük, hogy fotókkal, dokumentumokkal segítette a kiadvány megjelenését a: Magyar Nemzeti Múzeum (Budapest) Magyar Természettudományi Múzeum (Budapest) Herman Ottó Múzeum (Miskolc) Állattani Múzeum (Kolozsvár) A Múzeumok Mindenkinek Program támogatásával kiadja: Magyar Környezeti Nevelési Egyesület Budapest, 2006.
ISBN: 963 86954 3 9
56