GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft.
Szolgáltató állam, eközigazgatás, és az eönkormányzatok létrejötte
Virtuális-tér Figyelő Rendszer Információs Társadalom Monitoring tanulmányok, No. 13. Készült a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztossága megrendelésére
2001. november
A VFR Monitoring kutatást a TÁRKI Rt., a NetSurvey Kft., a Kopint-Datorg Rt. és az Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó Kft. közös konzorciuma végzi a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztossága megrendelésére. A jelen tanulmányt a Konzorcium alvállalkozója, a GKIeNet Kft készítette.
A kutatás szakmai vezetője a GKIeNet Kft. részéről:
Szabó László
A tanulmányt készítették:
Benyó Balázs Csörgő Zoltán Varga Csaba
GKIeNet Kft. http://www.gkienet.hu/ 1052 Budapest, Gerlóczy u. 11. Tel: 266 2088, 317-6232; Fax: 266-2118
Szolgáltató állam, e-közigazgatás, e-önkormányzat
Tartalom:
I.1. AZ ÖNKORMÁNYZATI FELMÉRÉS MINTÁJA .................................. 4 I.2. INFRASTRUKTÚRA........................................................................... 6 I.3. FELHASZNÁLÓI JELLEMZŐK......................................................... 15 I.4. SZOLGÁLTATÁSOK ........................................................................ 26 I.5. INFORMATIKAI BERUHÁZÁSOK .................................................... 28 II.1. INTELLIGENS VÁROS PROGRAMOK MAGYARORSZÁGON....... 32 II.2 AZ ÁLLAM, AZ ÖNKORMÁNYZATOK KAPCSOLATA, A FELADATKÖRÖK HATÉKONY MEGOSZTÁSA .................................... 46 III.1. NEMZETKÖZI TAPASZTALATOK ................................................. 50
GKIeNet Kft.
3
Szolgáltató állam, e-közigazgatás, e-önkormányzat
I.1. Az önkormányzati felmérés mintája A válaszoló önkormányzatok megoszlása A települési és megyei önkormányzatok mindegyikéhez, összesen 3178 db önkormányzathoz postáztuk az internet használati szokásokat, az elektronikus önkormányzat megvalósulásának irányába tett lépéseket felmérő kérdőívünket. Összesen 691 kitöltött kérdőívet kaptunk vissza, ami 22%-os válaszadási arányt jelent. A községek 20%-a (581 önkormányzat), a városok 40%-a (79 önkormányzat), a megyei jogú városok 55%-a (12 önkormányzat), a megyei önkormányzatok 47%-a (9 megye), és a kerületek 39%-a (9 kerület) és a főváros válaszolt megkeresésünkre. Összességében tehát mintánk teljes egészében és jól reprezentálja az önkormányzati szektort.
Válaszadási gyakoriság régiónként A régiónkénti megoszlást vizsgálva nem találunk jelentős eltérést. Az átlagnál alacsonyabb arányban válaszoltak a közép-magyarországi községek és városok, a nyugat- és déldunántúli megyei jogú városok, valamint nem válaszoltak az észak- és dél-alföldi megyei önkormányzatok. (Ehhez hozzátartozik, hogy a kiküldött kérdőív összeállításakor nem kellő mértékben vettük figyelembe a megyei önkormányzatok speciális közigazgatási helyzetét és feladatait, ami számukra megnehezítette a kérdőív kitöltését.) Válaszadási gyakoriság régiónként Régiók
Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen
(százalék)
Község
Város
15 23 16 19 23 19 27 20
27 35 41 41 41 41 46 40
Megyei jogú Kerületek* város
75 40 33 67 67 50 55
39 39
Megye
Összesen
67 67 67 100 0 0 47
20 24 17 20 24 22 30 22
* és a Főváros
GKIeNet Kft.
4
Szolgáltató állam, e-közigazgatás, e-önkormányzat
Lakosság arányos megoszlás A népesség alapján vizsgálva a reprezentáltságot a válaszolási arány még jobb. A településtípusonkénti válaszolási hajlandóság alapján elmondható, hogy jellemzően a nagyobb települések önkormányzatai válaszoltak kérdőívünkre. A megyei jogú városok reprezentációját tekintve kiemelkedő eredmény a lakosság arányos 66%-os arány. Összességében az ország népességének 44%-át képviselik a válaszoló önkormányzatok. Településtípusonkénti lakosság-arányos válaszadási arány Régiók
Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen
(százalék)
Község
Város
Megyei jogú város
Kerületek*
Összesen
12 23 24 25 27 22 29 23
31 37 52 56 58 42 55 46
81 48 61 84 71 55 66
44 44
36 43 38 43 48 42 46 44
*és a Főváros
A régiónként vizsgált lakosság arányos megoszlás alapján összességében a közép-magyarországi, a nyugat-dunántúli, valamint az észak-alföldi önkormányzatok válaszolási hajlandósága volt átlag alatti. Településkategóriánként a lakosság arányos megoszlás nem mutat komoly eltérést a válaszoló önkormányzatok darabszám szerint eloszlásához képest. A közép-magyarországi községek és városok, valamint Nyugat-Dunántúl mellé csatlakozott a dél-alföldi megyei jogú városok átlagnál alacsonyabb reprezentáltsága.
GKIeNet Kft.
5
Szolgáltató állam, e-közigazgatás, e-önkormányzat
I.2. Infrastruktúra Internet-kapcsolat A megkérdezett önkormányzatok 99%-a válaszolt arra a kérdésünkre, hogy önkormányzatuk rendelkezik-e internet hozzáféréssel. A válaszadó önkormányzatok 58%-a rendelkezik internet kapcsolattal. A válaszoló megyei jogú városok, kerületi, és megyei önkormányzatok (és természetesen a Főváros) kivétel nélkül rendelkeznek internet hozzáféréssel. A városok esetében az internethez hozzáférők aránya majdnem 100%-os (egyetlen délalföldi város nem nyilatkozott arról, hogy a világháló számára elérhető-e). A községek – válaszaik alapján – valamivel több mint a fele rendelkezik internet kapcsolattal. Az internet eléréssel rendelkező önkormányzatok száma a településkategóriánként számított átlagok alapján mintegy 1400ra becsülhető 2001 októberében. A községi 49%-os átlagon kívül a többi településkategória mindegyikében szinte 100%-os a lefedettség (a városok esetében 99%). Internet hozzáférés régiónként Régiók
Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen
(százalék)
Hozzáférések száma
Internethozzáférés aránya
(db)
(%)
31 54 56 65 70 60 59 395
76 55 50 49 48 71 78 57
Az internethez való hozzáférés régiónkénti vizsgálata alapján az állapítható meg, hogy Nyugat-Dunántúlon (50%), Dél-Dunántúlon (49%) és Észak-Magyarországon (48%) az átlagosnál kevesebb önkormányzat rendelkezik internet hozzáféréssel.
GKIeNet Kft.
6
Szolgáltató állam, e-közigazgatás, e-önkormányzat Az internet hozzáférés regionális megoszlása
Észak-Magyarország
Nyugat-Dunántúl
Közép-Magyarország
Közép-Dunántúl
Észak-Alföld
Dél-Alföld Dél-Dunántúl
48 – 50 %
50 – 71 %
71 – 78 %
78 – 78 %
Internet-hozzáférés
GKIeNet Kft.
Az internet hozzáférési típusok vizsgálatakor jól látható, hogy a meghatározó két típus a hagyományos kapcsolt vonali modemen, illetve az ISDN vonalon keresztül történő internet használat. Az ISDN szolgáltatást igénybe vevő önkormányzatok száma – annak gyors térnyerése során – mára elérte a hagyományos kapcsolt vonali modemen keresztül internetezők számát. A bérelt vonali, illetve a kábel TV telekommunikációs csatornákat igénybe vevő önkormányzatok száma ezektől messze lemaradva következnek. A mikrohullámot és az ADSL szolgáltatást igénybe vevő önkormányzatok száma elenyésző.
7
Szolgáltató állam, e-közigazgatás, e-önkormányzat Az internet hozzáférések típusonkénti megoszlása Internet hozzáférés típusok
Önkormányzatok száma
Összes a kérdésre válaszoló önkormányzaton belüli arány
(db) 199 49 14 199 3 21 9
% 40 10 3 40 1 4 2
Hagyományos vonali kapcsolat Bérelt vonal Mikrohullámú vevő ISDN ADSL Kábel Tv Egyéb
A különböző hozzáférési típusok darabszám szerinti megoszlása megerősíti a korábbiakban említetteket. A válaszoló önkormányzatok 265 db hagyományos kapcsolt bérelt vonalon és 243 db ISDN ponton keresztül csatlakoznak az internethez. Kiegészítésül jegyezzük meg, hogy egy ISDN kapcsolat akár 30 munkaállomást is ki tud szolgálni. Erre a megkérdezett önkormányzatok körében volt is példa, több város és megyei jogú város is jelezte, hogy ISDN vonalán keresztül több felhasználó jelentkezik fel az internetre. Egy önkormányzat esetében azon felhasználók száma akik ISDN vonal(ak)on keresztül kapcsolódnak az internethez 120 volt. Ezek alapján a 243 ISDN kapcsolat valójában jóval több felhasználó számára jelent közvetlen internet-használati lehetőséget. Ezzel viszont az ISDN kapcsolaton keresztül a világhálóra lépő köztisztviselők illetve közalkalmazottak száma meghaladja a hagyományos kapcsolt vonali modemes felhasználók számát. A különböző internet-hozzáférési típusokkal rendelkező önkormányzatok száma, régiónként (db) Településtípusok
Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Minta összesen
Hagyományos kapcsolt vonali modem
Bérelt vonal
ISDN
Egyéb*
16 29 20 26 33 34 41 199
5 6 5 4 8 8 13 49
15 21 37 42 41 27 16 199
10 4 6 7 8 7 5 47
* ide tartozik a mikrohullámú vevő, az ADSL kapcsolat és a Kábel Tv
GKIeNet Kft.
8
Szolgáltató állam, e-közigazgatás, e-önkormányzat Dél-Alföld önkormányzatai amellett, hogy a világháló eléréséhez – abszolút értelemben – a legnagyobb számban használnak továbbra is hagyományos vonali kapcsolatot, és a bérelt vonalak számának tekintetében is vezetnek. DélDunántúlon és Észak-Magyarországon működő önkormányzatok jelezték a legnagyobb számban, hogy ISDN kapcsolaton keresztül lépnek fel a világhálóra. Amellett, hogy az ISDN típusú kapcsolatot a legkisebb számban jelezték a középmagyarországi régióból, az egyéb módon (mikrohullámú vevő, ADSL kapcsolat, illetve a Kábel TV) történő feljelentkezés is leginkább ezen régióhoz tartozó önkormányzatok internet hozzáférését jellemzi. Az internet-hozzáférés típusok megoszlása Régiók
Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Minta összesen
(százalék)
Hagyományos kapcsolt vonali modem
Bérelt vonal
ISDN
Egyéb*
39 29 18 20 23 40 54 29
12 6 4 3 5 9 17 7
37 21 33 32 28 32 21 29
22 4 5 5 5 5 7 6
* ide tartozik a mikrohullámú vevő, az ADSL kapcsolat és a Kábel TV
Az internet hozzáférési típusok fentiek szerinti megoszlását, az adott régióhoz tartozó válaszoló önkormányzatok arányában vizsgáltuk, annak érdekében, hogy az egyes hozzáférések relatív értelemben vett elterjedtségét is elemezni tudjuk. DélAlföldön – a korábbi tábla kiegészítéseként – a válaszoló önkormányzatok több mint a fele hagyományos modemen keresztül kapcsolódik fel az elektronikus hálóra. Ennél kisebb – de az országos átlagot még mindig meghaladó mértékben – jellemzi a hagyományos modemes kapcsolat Észak-Alföld és Közép-Magyarország internet hozzáférésének módját. A bérelt vonali szolgáltatást is Dél-Alföld és Közép-Magyarország önkormányzatai veszik igénybe az országos átlagnál nagyobb arányban (ami egyébként meglehetősen kis érték, csupán 7%). Az ISDN vonalon keresztül történő adatcsere a 691 válaszoló önkormányzat 29%-nál szolgálja az internetet. A dél-alföldi és a közép-dunántúli önkormányzatoktól eltekintve – akiknél ez a típusú hozzáférés kevésbé jellemzi az internetező önkormányzatokat – a többi régió önkormányzataira az országos elterjedtség körüli arányok a jellemzőek (29%). Ebből kiemelkedik Közép-Magyarország a maga 37%-val.
GKIeNet Kft.
9
Szolgáltató állam, e-közigazgatás, e-önkormányzat Sávszélesség
A kérdésre visszaérkezett válaszok alapján a hagyományos kapcsolt vonali modemes és az ISDN kapcsolatok jellemző sávszélessége az 56 kilobit/szekundum. A bérelt vonali kapcsolat esetében a legtöbben a 64 kilobit/szekundum és nem sokkal lemaradva a 128 kilobit/szekundum gyorsaságú sávszélességről számoltak be.
Intranet hozzáférés megoszlása régiónként Régiók
Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Minta összesen Intranet
GKIeNet Kft.
Rendelkezik intranettel (db)
A válaszoló önkormányzatokon belüli arány (%)
11 9 12 12 19 9 13 85
27 9 11 9 13 11 17 12
Intranettel a válaszoló önkormányzatok mintegy 12%-a rendelkezik. Az összességében alacsony intranettel rendelkező önkormányzati arány mellett az intranet alkalmazása a középmagyarországi önkormányzatokat jellemzi messze a legnagyobb arányban (27%). Az átlagos alkalmazási arányt még Dél-Alföld önkormányzatai haladják meg, mérsékelt mértékben (17%). Közép-Dunántúl és Dél-Dunántúl önkormányzatai maradtak el említésre méltóan az egyébként is alacsony értékű 12%-os átlagos ellátottsági szinttől. Az intranet előnyei nagyobb szervezetek belső információ áramlásának élénkítésében játszik komoly szerepet. Részben tehát a döntően alacsony lélekszámú községek kis szervezettel bíró önkormányzatai érthető módon nem alkalmazzák az intranetet saját szervezeteiken belül. Más kérdés, hogy a községi önkormányzatok is csatlakozhatnának egy, az önkormányzatok részére létrehozott belső intranet hálózathoz, amelynek a létrehozása azonban nem az ő feladatuk. Ezt támasztja alá a településtípusonként vizsgált intranet alkalmazás aránya. Amíg a községi önkormányzatok elenyésző része veszi igénybe a belső kommunikációs hálózatot, addig a városok majdnem fele, a megyei jogú városok több mint fele és a kerületek kétharmada már alkalmazza.
10
Szolgáltató állam, e-közigazgatás, e-önkormányzat Intranet hozzáférés megoszlása településkategóriánként Településtípusok
Rendelkezik intranettel (db)
A válaszoló önkormányzatokon belüli arány (%)
33 33 7 7 5 85
3 42 58 78 56 12
Községek Városok Megyei jogú városok Kerületek Megyei önkormányzatok Minta összesen
Telekommunikáció Az önkormányzatok a hagyományos vezetékes telefonvonalak használata mellett meglepően nagy számban alkalmazzák a mobilkommunikációt. A válaszadó önkormányzatok esetén a vezetékes telefonvonalak számának átlagos értéke nyolc, az átlagos mobiltelefon száma öt, ami a mobilkommunikáció komoly felzárkózását jelenti. A faxkészülékek alkalmazásának továbbra is meghatározó a szerepe, önkormányzatonként átlagosan két fax készülék a jellemző. A személyhívó nem jellemző telekommunikációs eszköz ebben a szektorban. A különböző telekommunikációs eszközök regionális megoszlása Régiók
Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Minta összesen
Vezetékes telefonvonalak
Összes 930 531 734 863 802 587 580 5027
átlag 25 6 7 9 6 8 9 5
Mobiltelefonok
összes 495 288 147 339 443 293 295 2300
átlag 16 5 3 4 4 5 5 2
(db) Faxkészülékek
összes 274 116 138 126 201 117 109 1081
átlag 7 2 2 2 2 2 2 1
Az átlagosnál nagyobb infrastruktúrával, mérettel működő kerületi önkormányzatok a közép-magyarországi önkormányzatok telekommunikációs eszközökre számolt átlagos értékeit messze az országos átlag értékek fölé tornázzák. A többi régió esetében azonban az önkormányzatok telekommunikációs eszközökkel való ellátottsága az országos átlag értékek körül szóródnak. Az önkormányzatok méretéből fakadó és az eszközellátottságra vonatkozó különbségeket a településkategóriánként végzett vizsgálat teszi teljessé.
GKIeNet Kft.
11
Szolgáltató állam, e-közigazgatás, e-önkormányzat A különböző telekommunikációs eszközök településkategóriánként Településtípusok
Vezetékes telefonvonalak
Összes 1523 1280 668 728 822 5027
Községek Városok Megyei jogú városok Kerületek és a Főváros Megyei önkormányzatok Minta összesen
átlag 3 19 67 91 103 5
Mobiltelefonok
összes 835 625 309 292 167 2300
átlag 2 10 34 42 21 2
(db) Faxkészülékek
összes 498 176 136 150 56 1081
átlag 1 3 14 19 7 1
Feltűnő a községi önkormányzatok által használt mobiltelefonok átlagosan magas száma, a vezetékes telefonvonalakhoz képest. Úgy tűnik, hogy a megyei önkormányzatok ragaszkodnak a leginkább a vezetékes telefoni kapcsolathoz. Ezen önkormányzatoknál figyelhető meg a legnagyobb különbség a vezetékes és mobiltelefonok átlagos száma között, a mobiltelefonok kárára. Fajlagosan a legnagyobb számú mobiltelefonnal és faxkészülékkel a kerületek és a főváros rendelkezik. Az önkormányzatoknál településkategóriánként alkalmazott telekommunikációs eszközök száma (becslés) Településtípusok
Vezetékes telefonvonalak
7618 3224 1225 1866 1735 15668
Községek Városok Megyei jogú városok Kerületek és a Főváros Megyei önkormányzatok Ország összesen
Mobiltelefonok
(db) 4176 1574 566 818 353 7487
Faxkészülékek
2491 443 249 448 118 3749
2001 októberében adott válaszok alapján becsléseink szerint tehát az önkormányzatok összesen mintegy 30 ezer vezetékes vonalat illetve mobiltelefont használnak. A kettő közötti arány mára elérte a kétharmad – egyharmad megoszlást.
Számítógéppark A válaszadó önkormányzatok összesen 375 db szervert és 13264 db személyi számítógépet üzemeltetnek (a Főváros nélkül). Feltűnően jól felszereltek a megyei jogú városok és a kerületek az üzemeltetett számítógéppark tekintetében.
GKIeNet Kft.
12
Szolgáltató állam, e-közigazgatás, e-önkormányzat Az önkormányzatoknál alkalmazott személyi számítógépek megoszlása településkategóriánként Településtípusok
Községek Városok Megyei jogú városok Kerületek Megyei önkormányzatok Minta összesen*
Szerver
(db)
Személyi számítógép
összes 57 154 79 42 18 350
átlag 1 2 7 5 2 0,3
összes 3320 3748 2896 2005 595 12564
átlag 7 50 241 251 66 11
* a Főváros nélkül
Az önkormányzatnál alkalmazott számítógépek meghatározó hányada (70%) a 3-5 éves modelleknek tekinthető Pentium I-II. Arányát tekintve kevés, abszolút számát tekintve, az alkalmazhatóság tekintetében még mindig sok 486-os „szolgálatáról” (2298 db) nyilatkoztak a válaszolók. Azonban ennél is kevesebb (1578 db) Pentium III–IV processzorral felszerelt modern számítógép segíti a válaszadó önkormányzatok munkáját. Az ún. PDA-k (Personal Digital Assistant) használata nem jellemző az önkormányzatokra. A számítógép típusok megoszlása
12% 18%
Pentium I - II 486 Pentium III - IV 70%
Regionális összehasonlításban – nem meglepő módon – messze a legjobb átlagos számítógép ellátottsággal a középmagyarországi önkormányzatok rendelkeznek. Különösen igaz ez a személyi számítógépek vonatkozásában, annak ellenére, hogy a fővárosi önkormányzat a rendelkezésére álló nagy számú számítógép miatt, az átlagot pozitív irányba húzza. Személyi számítógéppel az átlaghoz képest jobban el vannak látva a délalföldi önkormányzatok, míg ennek a fordítottja igaz a nyugat- és dél-dunántúli, valamint az észak-magyarországi önkormányzatokra. A szerverekkel való ellátottság kérdésében gyakorlatilag az országos átlag érték körül szóródnak az önkormányzatok által üzemeltetett szerverek függetlenül a régióktól.
GKIeNet Kft.
13
Szolgáltató állam, e-közigazgatás, e-önkormányzat Az önkormányzatoknál alkalmazott személyi számítógépek megoszlása régiónként Településtípusok
Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Minta összesen
Szerver
(db)
összes
átlag
Személyi számítógép összes átlag
88 42 44 34 57 52 58 375
4 2 2 2 4 2 3 0,3
3362 1538 1397 1494 1891 1670 1912 13264
91 21 15 15 15 21 28 11
Becslésünk alapján összesen az országban az önkormányzatok által üzemeltetett személyi számítógépek száma 2001-ben 35 ezer db körülire tehető és az általuk alkalmazott szerverek száma mintegy 1000 db. Ebből mintegy harmincezerre tehető a Pentium I-II processzorral felszerelt számítógépek száma. Az alkalmazott személyi számítógépek számának alakulása régiónként
Észak-Magyarország
Nyugat-Dunántúl
Közép-Magyarország
Közép-Dunántúl
Észak-Alföld
Dél-Alföld Dél-Dunántúl
1397 - 1538
1538 - 1891
1891 - 3362
3362 - 3362
GKIeNet Kft.
14
Szolgáltató állam, e-közigazgatás, e-önkormányzat
I.3. Felhasználói jellemzők Felhasználók megoszlása
Az alkalmazottak nagyobb százaléka dolgozik személyi számítógéppel mint a vezetők, derült ki az önkormányzatok válaszai alapján. A teljes önkormányzati vertikumban a vezetők 69%-nak, míg az alkalmazottak 81%-nak munkaeszköze a személyi számítógép. A megállapítás – egyetlen kivétel mellett (ahol a vezetők 100%-a alkalmaz számítógépet a napi munkája során és az alkalmazottak ennél kisebb arányban) – településkategóriától és földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül igaz az önkormányzatokra (egyetlen kivétel itt is akad, és a NyugatDunántúl).
A számítógép és az internet használata, regionális bontásban Munkája során használja
Vezetők Internet kapcsolattal rendelkezik
Csak e-mail Munkája során üzenet küldésre használja alkalmas
(%)
Alkalmazottak Internet Csak e-mail kapcsolattal üzenet küldésre rendelkezik alkalmas
KözépMagyarország
67
61
60
79
26
10
Közép-Dunántúl Dél-Dunántúl
72 85 67
52 71 56
88 51 37
84 84 83
30 40 29
45 17 11
ÉszakMagyarország
62
61
67
79
31
45
Észak-Alföld
69 67 69
53 59 59
39 44 55
74 82 81
23 33 31
20 36 31
Nyugat-Dunántúl
Dél-Alföld Ország összesen
A vezetők és az alkalmazottak felhasználói szokásainak különbsége az internet kapcsolattal rendelkező munkaállomások között mutatkozik meg elsőként. A vezetők számára biztosított gépek közel kétszer akkora arányban rendelkeznek internet hozzáférési lehetőséggel (59%), mint az alkalmazotti viszonyban dolgozó felhasználók számítógépei (31%). Igaz ugyan, hogy az internet hozzáféréssel rendelkező vezetők nagyobb arányban vannak korlátozva csak levél küldésre (55%), mint az alkalmazottak (31%). Nyugat-Dunántúl esetében munkájuk során a vezetők az átlaghoz képest nagyobb arányban használják számítógépeiket, és nagyobb arányban rendelkeznek internet-kapcsolattal is. A vezetők körében foganatosított szigorú számítástechnikai fegyelem mellett történő – azaz csak e-mail használatra korlátozott – internet-használat a közép-dunántúli önkormányzatokra jellemző a leginkább. Az alkalmazottakra vonatkozó számítástechnikai szokások és szabályok úgy tűnik földrajzi elhelyezkedéstől függetlenek, az ország önkormányzatai nagyjából egységesen teszik lehetővé az alkalmazottak számára GKIeNet Kft.
15
Szolgáltató állam, e-közigazgatás, e-önkormányzat a személyi számítógéppel támogatott munkavégzést, engedik meg illetve korlátozzák az internet-használatot. A számítógép és az internet használata, településkategóriánként Munkája során használja
Községek Városok Megyei jogú városok Kerületek Főváros Megyei önkormányzatok Ország összesen
Vezetők Internet kapcsolattal rendelkezik
Csak e-mail Munkája során üzenet küldésre használja alkalmas
(%)
Alkalmazottak Internet Csak e-mail kapcsolattal üzenet küldésre rendelkezik alkalmas
70 68
61 46
56 29
81 77
29 23
26 28
72 64 100
84 63 100
100 -
80 82 65
54 33 70
100 10 -
71
72
-
87
69
-
69
59
55
81
31
31
Mind a vezetők, mind az alkalmazottak a városok esetében rendelkeznek a legkisebb arányú – az országos átlag alatti – internet hozzáférési lehetőséggel. A főváros, a megyei önkormányzatok és a megyei jogú városok a „legnyitottabbak”, mind a vezetők, mind az alkalmazottak részére biztosított internet használati jogosultságokkal kapcsolatban. Felhasználási területek
GKIeNet Kft.
Arra kérdésünkre, hogy ki mire használja a számítógépét az átlagosnál kevesebb önkormányzat válaszolt. Azon önkormányzatok száma pedig, akik azt jelezték, hogy internetet és intranetet is használnak, elenyésző. Az internet és az intranet felhasználási területe természetszerűleg teljesen eltér. Az intranetet beosztástól függetlenül döntően adminisztráció lebonyolítására használják az önkormányzatok. Az internettel szemben a belső hálózatokat a vezetők nagyobb számban használják adminisztráció lebonyolítására, mint az alkalmazottak. Emellett azonban – de szintén az internetes szokásokkal szemben – a minisztériumokkal való kapcsolattartást inkább az alkalmazottak végzik az intraneten.
16
Szolgáltató állam, e-közigazgatás, e-önkormányzat Az internetet és az intranetet felhasználók alkalmazási területeinek megoszlása
Nemzetközi kapcsolattartás Információgyűjtés Pályázat figyelés Szórakozás Levelezés Összesen Internet felhasználói szokások
Alkalmazott
Kapcsolattartás más önkormányzatokkal
Vezető
Minisztériumokkal való kapcsolattartás
Alkalmazott
Adminisztráció
Intranet
Vezető
Internet
(%)
8 12 12 6 19 24 2 17 100
11 9 10 4 19 25 3 19 100
52 8 5 0 12 10 2 11 100
49 11 7 0 9 10 2 12 100
A válaszoló önkormányzatok információi alapján mind a vezetők, mind az alkalmazottak az internetet gyakorlatilag információgyűjtésre használják, amit a pályázat figyelés és az egyéb információgyűjtés meghatározó hányada jól tükröz. Ezen túl a feladatok eloszlásában csak kisebb különbségek vannak a vezetők és az alkalmazottak között. A minisztériumokkal való kapcsolattartást inkább a vezetők végzik, viszont a válaszok alapján a levelezést az alkalmazottak használják valamivel nagyobb arányban.1. Általában a szórakozás sem az alkalmazottakra, sem a vezetőkre nem jellemző felhasználási mód.
Az internet-használati szokások, felhasználó szerinti bontásban
(%)
Minisztériumokkal való kapcsolattartás Kapcsolattartás más önkormányzatokkal Nemzetközi kapcsolattartás Információgyűjtés Pályázat figyelés Szórakozás Levelezés
1
Alkalmazott
Adminisztráció
Vezető
Ország összesen
16 23 23 13 35 40 11 32
22 19 20 10 33 41 13 34
Ez a munkamegosztás szempontjából természetesnek tekinthető.
GKIeNet Kft.
17
Szolgáltató állam, e-közigazgatás, e-önkormányzat
Az internet-használati szokások, felhasználó és régió szerinti bontásban
Alkalmazott
Alkalmazott
Vezető
Alkalmazott
Vezető
Alkalmazott
Vezető
Alkalmazott
Vezető
Alkalmazott
Adminisztráció
22
27
12
17 16 20
14
21
14
19
20
21
25
33
Minisztériumokkal való kapcsolattartás
32
24
20
18 22 13
14
14
25
19
27
24
30
28
32
27
19
14 14 13
19
16
23
21
27
19
38
39
22 61 54 17 59
10 56 49 17 54
9 29 37 8 24
11 30 35 9 29
11 28 33 8 25
8 30 37 12 29
11 33 36 12 31
8 29 36 9 29
16 44 54 14 41
13 36 47 24 40
24 43 50 18 47
20 50 66 21 51
Kapcsolattartás más önkormányzatokkal Nemzetközi kapcsolattartás Információgyűjtés Pályázat figyelés Szórakozás Levelezés
Vezető
Vezető
NyugatÉszakDél-Dunántúl Észak-Alföld Dél-Alföld Dunántúl Magyarország
Alkalmazott
KözépDunántúl
Vezető
KözépMagyarország
(%)
11 6 29 24 30 30 6 8 24 27
A nemzetközi kapcsolattartásra a Közép-Magyarországhoz és különösképpen érdekes, hogy - a Dél-Alföldhöz tartozó önkormányzatok dolgozói nagyobb arányban használják az internetet, mint az ország többi részében tevékenykedő köztisztviselők. Dél-Alföld önkormányzatai azonban az interneten keresztül történő levelezés területén is az élen járnak. Levelezésük lebonyolítására a közép-magyarországi régióhoz tartozó önkormányzatok után a dél-alföldi önkormányzatok dolgozói veszik igénybe a legnagyobb százalékban az internetet. Dél-Dunántúl önkormányzatai az országos gyakorlatnál kevésbé preferálják a világhálót a minisztériumokkal lebonyolított kapcsolattartás tekintetében. A különböző szervezeti egységek internet használata
GKIeNet Kft.
Az önkormányzatok válaszaik tekintetében hűek maradtak önmagukhoz, és a különböző funkcionális szervezetek internet használati szokásaik intenzitását felmérő kérdésünkre az információgyűjtést jelölték meg, mint azt a területet, ahol az internet biztosította lehetőséget a leginkább ki tudják használni. Még a levelezés, esetleg adatbázisok elérése azok a tevékenységek, amelyek az internet használattal, ha kis mértékben is, kapcsolatba hozhatók. Egyéb funkcionális tevékenységhez az önkormányzatok jelenleg egyáltalán nem veszik igénybe az internetet.
18
Szolgáltató állam, e-közigazgatás, e-önkormányzat A funkcionális területek internet használati szokásai
(egyenlegértékek)
Országos átlag
-54 -66 -79 -64 -67 18 -75 -76 -70 -25 -12 -19
Adminisztcáció Nyilvántartások Beszerzés Alkalmazások futtatása Belső tájékoztatás Információgyűjtés Marketing Lakossági kapcsolatok Vállalati kapcsolatok Adattovábbítás Levelezés Adatbázisok elérése
A –100 egyáltalán nem jellemző, a +100 teljes mértékben jellemző a skálán
Az Internet használhatóságának vonatkozásában az önkormányzatok válaszai között – azok irányát és nagyságrendjét tekintve - nem voltak markáns különbségek a földrajzi elhelyezkedés tekintetében. A kérdőívre adott válaszok alapján úgy tűnik, hogy vannak régiók – ilyen például Dél-Alföld – ahol az önkormányzatok általában nyitottabbak a számítástechnika illetve az internet ügyében. A funkcionális területek internet használati szokásai, régiónként
(egyenlegértékek)
KözépMagyarország
KözépDunántúl
NyugatDunántúl
Dél-Dunántúl
Beszerzés
-55 -61 -66
-66 -80 -76
-57 -63 -85
-48 -67 -84
-63 -73 -82
-58 -71 -80
-31 -45 -77
Alkalmazások futtatása
-63
-64
-64
-65
-66
-73
-49
Marketing
-69 37 -69
-76 7 -85
-54 15 -67
-69 15 -76
-69 19 -80
-76 28 -69
-58 16 -73
Lakossági kapcsolatok
-44
-79
-79
-73
-83
-85
-75
Levelezés
-40 -20 11
-74 -40 -17
-70 -43 -28
-74 -20 -12
-68 -15 -8
-77 -22 -21
-72 -17 -2
Adatbázisok elérése
-2
-26
-27
-13
-29
-15
-11
Adminisztráció Nyilvántartások
Belső tájékoztatás Információgyűjtés
Vállalati kapcsolatok Adattovábbítás
ÉszakÉszak-Alföld Dél-Alföld Magyarország
A –100 egyáltalán nem jellemző, a +100 teljes mértékben jellemző a skálán
GKIeNet Kft.
19
Szolgáltató állam, e-közigazgatás, e-önkormányzat Ez azért is jó hír, mert ráadásul pont a dél-alföldi önkormányzatok reprezentáltsága összességében meghaladja az országos átlagot. A válaszok alapján egyébként a dél-alföldi önkormányzatok rendelkeznek a legnagyobb hányadban internet hozzáféréssel is. Az internetet azonban az ügyfelekkel történő kapcsolattartásra még a közép-magyarországi régióhoz tartozó önkormányzatok is alig használják. Már azonban ezzel is előrébb járnak az ország egyéb területein, ahol a világhálót erre a célra egyáltalán nem veszik igénybe. Elektronikus banki szolgáltatások igénybevétele
Az önkormányzatok 52%-a a klasszikusnak mondható modemen keresztül tartja fenn a kapcsolatot számlavezető bankjával és a bank által biztosított szoftvert alkalmazza. Az önkormányzatok a pénzügyeik intézésénél az internettel szemben bizalmatlanabbak, mint a mobilkommunikációval. Míg interneten keresztül az önkormányzatok 2%-a bonyolítja bankügyleteit, addig a mobiltelefont a banki ügyek intézésére – is – felhasználó önkormányzatok aránya 3%. A helyi önkormányzatoknak egyébként tetemes aránya (29%) semmilyen elektronikus banki szolgáltatást sem vesz igénybe.
Az elektronikus banki szolgáltatások igénybevétele régiónként Régiók Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Országos átlag
(%)
Internetes banki szolgáltatás
Modemes kapcsolat
Mobilbank
Egyik sem
5 3 0 2 1 2 3 2
56 49 54 51 37 58 78 52
5 3 7 2 5 1 1 3
27 28 20 30 47 27 13 29
Észak-Magyarország önkormányzatai az átlagosnál kisebb, DélAlföld önkormányzatai az átlagosnál nagyobb arányban veszik igénybe az elektronikus banki szolgáltatásokat. Dél-Alföld esetében a régióhoz tartozó és válaszoló önkormányzatok 78%-a kapcsolódik – igaz, hogy modemmel – de elektronikus úton számlavezető bankjához. Ha településkategóriánként vizsgáljuk a kérdést megállapítható, hogy a községi önkormányzatok az átlagosnál kisebb arányban veszik igénybe az elektronikus banki szolgáltatásokat, 40%-uk tartózkodik ettől. Ezzel szemben a községek körében akadt a legtöbb olyan önkormányzat, amelyik mobilbank szolgáltatást is használ.
GKIeNet Kft.
20
Szolgáltató állam, e-közigazgatás, e-önkormányzat Elektronikus banki szolgáltatások igénybevételének megoszlása (%) Internetes banki szolgáltatás 2% Egyik sem 34%
Modemes kapcsolat 60%
Mobilbank 4%
Elégedettség az internettel
Az alkalmazottak ha kis mértékben is, de jobban meg vannak elégedve az internet nyújtotta lehetőségekkel. Figyelembe véve azt, hogy az önkormányzatok internet felhasználási területe elsősorban az információ gyűjtés, a válaszukat úgy kell érteni, hogy a keresett információkhoz az interneten keresztül többségében megelégedésüket szolgáló módon jutnak hozzá. Nyugat-Dunántúl, és Dél-Alföld az átlagosnál jobban, míg KözépMagyarország és Dél-Dunántúl önkormányzatai az átlagosnál kevésbé elégedettek az internettel.
Az internettel való elégedettség Településtípusok Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Országos átlag E-mail cím ellátottság
GKIeNet Kft.
(egyenlegértékek) Vezetők
Alkalmazottak
34 41 52 27 45 35 46 40
30 41 49 31 43 44 50 42
A kérdésre válaszoló önkormányzatok összességében 4366 db e-mail címmel rendelkeznek. Az átlagok alapján számított becslésünk szerint az önkormányzatoknál hivatalosan használatos összes elektronikus postaláda száma 13 ezer.
21
Szolgáltató állam, e-közigazgatás, e-önkormányzat Közép-Magyarország esetében kiugróan magas átlagos elektronikus postaláda számról kaptunk képet, szám szerint 44%ról. A már többször említett Dél-Alföld zárkózott fel a második helyre fajlagosan 12 e-mail címmel. A sort Dél-Dunántúl zárja az önkormányzatonként jegyzett mindössze 3 e-mail címmel. E-mail címek száma régiónként (válaszoló önkormányzatok) Régiók E-mail cím Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Minta összesen Foglalkoztatott informatikusok
GKIeNet Kft.
Összes (db) 1359 455 419 237 689 503 704 4366
Átlag (db) 44 8 7 3 9 9 12 11
Az informatikai munkaerővel való ellátottság általában gyenge pontja az önkormányzatok számítástechnikai fejlettségének. A községi önkormányzatok alapvetően nem engedhetik meg maguknak külön informatikus foglalkoztatását. Ezért vagy maguk közül önjelölt alapon valaki tovább képzi magát és a „mindennapi élethez” szükséges informatikai alapképzettséget elsajátítja vagy az önkormányzat informatikai támogatás nélkül marad. A községi önkormányzatok körében esetlegesen felmerülő társulási lehetőségek, sok egyéb mellett ilyen és ehhez hasonló feladatok ellátását is hivatott lenne megoldani. A községeken kívül elmondható, hogy a többi településkategóriához tartozó önkormányzatok legalább egy informatikust el tudnak tartani. Közép-Magyarország önkormányzatai az országos átlag kétszeresét – azaz két fő informatikust – tudnak intézményenként foglalkoztatni. Nyugat-Dunántúlon pedig, a régió átlag alapján az önkormányzatok nem tudnak vagy nem akarnak még egy informatikai munkatársat sem alkalmazni. A többször pozitív értelemben emlegetett Dél-Alföld önkormányzatai ismét az élen járnak. A válaszok alapján a dél-alföldi önkormányzatok összesen 54 informatikai munkatársat alkalmaznak, ami a középmagyarországi érték után a második legmagasabb szám. Ez ismét alátámasztja azt a korábbi állításunkat, miszerint Dél-Alföld komoly erőforrásokat köt le informatikai fejlődésének érdekében.
22
Szolgáltató állam, e-közigazgatás, e-önkormányzat Az önkormányzatoknál foglalkoztatott informatikusok megoszlása régiónként (válaszoló önkormányzatok) Régiók
Informatikusok Összes (fő)
Átlag (fő)
Közép-Magyarország
72
2
Közép-Dunántúl
41
1
Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl
27 32
0 1
Észak-Magyarország
48
1
Észak-Alföld
45
1
Dél-Alföld
54
1
Minta összesen
319
1
Az informatikai munkaerővel való elégedettség
Általában az önkormányzatok elégedetlenségüknek adtak hangot különösen a létszám, de a rendelkezésre álló informatikai munkaerő minőségével kapcsolatban is. A közép-magyarországi önkormányzatok számára az informatikai szolgáltatások színvonala még elfogadható. Közép-Dunántúl és ÉszakMagyarország önkormányzatai azonban átlagon felül elégedetlenek a rendelkezésükre álló informatikai létszámmal. Érdekes, hogy Nyugat-Dunántúl önkormányzatai kiemelkedő mértékben nem is hiányolják az informatikus hiányt.2 A rendelkezésre álló informatikus létszámmal és annak minőségével való elégedettség, régiónként (egyenlegértékek) Régiók Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Országos átlag Informatikai továbbképzés és távoktatás
2
Létszám
Minőség
-7 -21 -8 -14 -19 -6 -10 - 13
43 24 34 16 26 28 27 27
Az önkormányzatok 60 és 51 százaléka nyilatkozta azt, hogy vezetői illetve alkalmazottai informatikai továbbképzésben nem vettek részt. A továbbképzésben részesült vezetők, illetve alkalmazottak arányának településkategóriánkénti megoszlásából látható, hogy a községi önkormányzatok a dolgozók informatikai képzésében előrébb járnak társaiknál, amit persze részint kényszerből tesznek. Ez is azt tükrözi, hogy azon községek, amelyek saját informatikust nem tudnak alkalmazni, munkatársaik informatikai képzésével próbálják pótolni a hiányt. A válaszok alapján a megyei önkormányzatok költenek a legkevésbé
Ez annak is köszönhető, hogy valószínűleg itt inkább alvállalkozókat alkalmaznak, s nem főállású informatikusokat.
GKIeNet Kft.
23
Szolgáltató állam, e-közigazgatás, e-önkormányzat munkatársaik informatikai továbbképzésére. Az önkormányzatok 7%-a jelezte, hogy munkatársuk részt vett távoktatási programban. Az informatikai továbbképzésben részt vett dolgozók aránya a létszámhoz képest, régiónként (%) Régiók Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Országos átlag
Vezetők
Alkalmazottak
39 58 45 55 51 57 52 52
26 44 41 47 47 39 30 40
Közép-Magyarország és Dél-Alföld önkormányzatai az országos átlagnál kisebb arányban küldték el alkalmazottaikat informatikai továbbképzésre. Közép-Magyarország esetében ez a vezetőkre is igaz. A funkcionális területek Az önkormányzatok elsősorban a pénzügyi területeket integrálták integráltsága számítógépes hálózataikba. Az adminisztráció szintén a legtöbb önkormányzat esetében valamilyen belső hálózat részeként működik, kivéve a községi önkormányzatokat, ahol a válaszolók mintegy fele számolt csak be arról, hogy az adminisztráció is része a hálózatnak. A munkaügyi alkalmazások és természetesen az informatika szintén integrált részét képezik az adott belső hálózatoknak. A beruházás, beszerzés és a marketing egyelőre olyan funkcionális területek, amelyeket az önkormányzatok nem integráltak belső hálózataikba. Közép-Dunántúl lemaradásban van az adminisztráció, az informatika, valamint a munkaügy integrálásának tekintetében is az ország többi önkormányzata mögött. A funkcionális területek integráltsága elektronikus rendszerekbe (%) Régiók Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Országos átlag
GKIeNet Kft.
Adminisztráció Beruházás
80 46 54 43 56 56 68 55
20 6 13 11 9 11 13 11
Beszerzés Informatika Marketing Munkaügy
7 3 4 3 4 6 3 4
54 16 21 20 25 28 45 27
10 1 4 8 3 2 8 5
44 15 21 17 32 20 45 26
Pénzügy
73 67 67 47 66 68 78 65
24
Szolgáltató állam, e-közigazgatás, e-önkormányzat
Az elektronikus megoldások hozzájárulása a működési hatékonysághoz
GKIeNet Kft.
Az önkormányzatok szinte egyöntetűen úgy ítélik meg, hogy az elektronikus megoldások bevezetése és alkalmazása a gyorsabb és pontosabb munkavégzés megvalósítását szolgálja. Az önkormányzatok szintén egységesen álltak ki amellett, hogy az elektronikus rendszerek munkába állítása nem szabadít fel munkaerőt. Az önkormányzatok elvetik azt, hogy ilyen értelemben a humán erőforrás gazdálkodásra az elektronikus rendszerek hatással lennének. Ez a jelenlegi ügyfélszolgálati rendet ismerve érthető is, hiszen a mai napig az önkormányzatokra a személyes ügyfélfogadás a jellemző, ahol az ügyintéző szaktudása, jelenléte és nem utolsó sorban kedvessége elengedhetetlen fontosságú. Másrészt tükrözi az önkormányzatok mai napig konzervatív hozzáállását a modern informatikai eszközök alkalmazásához.
25
Szolgáltató állam, e-közigazgatás, e-önkormányzat
I.4. Szolgáltatások Weboldal
Az önkormányzatok körében a saját honlap készítés még nem terjedt el széles körben. A válaszoló önkormányzatok 23%-a jelezte, hogy saját weboldalt üzemeltet. A saját weboldal létrehozásában leginkább az észak-magyarországi, a déldunántúli és az észak-alföldi önkormányzatok vannak lemaradva. Közép-Magyarország és Közép-Dunántúl önkormányzatainak több mint a harmada rendelkezik saját információs oldallal.
A saját weboldallal rendelkező önkormányzatok aránya, régionként Régiók Közép-Magyarország
Arány
49 34 21 18 15 19 29 23
Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Országos átlag A honlapon elérhető szolgáltatások
(%)
A felmérés adatai szerint az önkormányzatok által üzemeltetett honlapok egyelőre csak tájékoztató jellegű adatokat közölnek. Az interneten keresztül történő önkormányzati ügyek intézése még várat magára. Még az önkormányzati űrlapokat is csak a honlappal rendelkező önkormányzatok 19%-nak a weblapján tudjuk letölteni, ez szám szerint 31 önkormányzat elektronikus szolgáltatását jelenti. Az ügyintézővel történő kapcsolat-felvételre még ennél is kevesebb önkormányzat nyújt lehetőséget (29). Az önkormányzatok ügyfeleik számára (ez tulajdonképpen a lakosság és a vállalatok) egyáltalán nem tartják fontosnak, hogy az interneten keresztül is el lehessen érni az ügyintézőket. Ez a funkcionális területek Internet használati szokásai tábla alapján egyértelműen kiderül. A lakossági illetve a vállalati kapcsolattartásra az önkormányzatok általában az internetet jóformán egyáltalán nem használják.
A weboldallal rendelkező önkormányzatok által biztosított szolgáltatások aránya (%) Szolgáltatások Kapcsolat felvétel az önkormányzattal Szolgáltatások megismerése Űrlapok elérése Ügyintéző elérése
GKIeNet Kft.
Arány
66 66 19 18
26
Szolgáltató állam, e-közigazgatás, e-önkormányzat A honlapon elérhető - oldalak száma
- űrlapok száma
- közbeszerzés
Az ügyfelekkel történő kapcsolattartás
A válaszoló önkormányzatok 21 ezernél több oldalt publikálnak a világhálón. A weboldallal rendelkező önkormányzatok átlagai és a honlapokon elérhető átlagos oldalszámok alapján az összes önkormányzati honlapon becslésünk szerint, mintegy 40 ezer információs oldal érhető el az interneten. A válaszadó 56 önkormányzat 187 űrlap elérését tette lehetővé ezidáig az interneten. A világhálón, on-line módon is ki tölthető űrlapok száma jelenleg Magyarországon 15. Az önkormányzatok természetesen saját maguk is látják, hogy az önkormányzati szolgáltatások gyakorlatilag nem elérhetőek az interneten keresztül. Jelenleg on-line elérhető szolgáltatások hányada az országos átlag szerint 3%! Az önkormányzatok várakozása szerint egyébként az on-line elérhető szolgáltatások hányada emelkedik és 12 hónap alatt 7%-ra nő. A fővárosi önkormányzat a legoptimistább, ahol úgy gondolják, hogy szolgáltatásaik 20%-a lesz elérhető on-line az interneten 12 hónap múlva. On-line közbeszerzésre jelenleg a válaszok alapján az önkormányzatok 2%-nál van lehetőség. Az önkormányzatok és ügyfelei közötti kapcsolattartásra leginkább a papír alapú és a telefonos kommunikáció, valamint a személyes kontaktus a jellemző. A faxos és az on-line módon történő kapcsolattartást az önkormányzatok 15%-a teszi lehetővé az ügyfelek számára. A regionális hovatartozás az önkormányzatok és partnereik közötti kommunikációban nem tölt be meghatározó szerepet.
Az önkormányzattal lehetséges kapcsolat-felvétel típusok megoszlása, régiónként Régiók Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Országos átlag
GKIeNet Kft.
(%)
Személyes kontaktus
Telefonos
On-line
Papír alapú (levél)
Faxos
Összesen
24 25 29 25 27 27 25 27
25 26 27 24 26 23 25 26
8 6 5 9 6 6 6 6
32 33 31 35 33 35 34 33
11 11 8 7 8 9 10 8
100 100 100 100 100 100 100 100
27
Szolgáltató állam, e-közigazgatás, e-önkormányzat
I.5. Informatikai beruházások Beruházások, működési költségek Egyszeri informatikai beruházások
Az önkormányzatok 2000-ben átlagosan 1,3 millió forintot, 2001-ben pedig 1,8 millió forintot költöttek informatikai beruházásokra, beszerzésekre. Az átlagos érték azonban mind régiónként, mind településkategóriánként nagy eltéréseket mutat. Informatikai beruházásaikra 2000-ben fajlagosan a megyei jogú városok önkormányzatai költöttek a legnagyobb összegben (36 millió Ft / önkormányzat). 2001-ben a kerületek átvették a vezető szerepet és átlagosan – megduplázva a 2000-ben informatikai beruházásokra kifizetett összeget – 50 millió forintot kívánnak informatikai infrastruktúrájuk fejlesztésére fordítani. A kérdőívre adott válaszok alapján a kerületek komoly informatikai áttörésre készülnek az idei év során. Az egyes beruházási kategóriákban a kerületek a tavalyi évben kifizetett összegek dupláját szánják idén fejlesztésekre. Ezt hűen tükrözi Közép-Magyarország önkormányzatai egyszeri beruházási kiadásai növekedésének változása, ami szintén megduplázódott 2001-re. Közép-Magyarország mögé a közép-dunántúli régióhoz tartozó önkormányzatok sorakoztak föl, mind az egyszeri beruházási kiadások tekintetében, 2000-ben és 2001-ben is, mind a növekedési ütem mértéke alapján is. Egyedül Nyugat-Dunántúl önkormányzatainak átlagos beruházási költségei csökkentek 2001-re, 2000-hez képest. A válaszoló önkormányzatok összességében egyszeri informatikai beruházásokra 919 millió forintot fordítottak 2000-ben és közel 1,3 milliárd forintot 2001-ben. A minta alapján történt becslésünk szerint az önkormányzatok országosan 2000-ben mintegy 4,6 milliárd forintot, 2001-ben pedig 6 milliárd forintot tudtak informatikai fejlesztésre költeni.
Az önkormányzatok egyszeri beruházási kiadásaiknak átlagos összege, valamint összes kiadásuk régiónként, 2000-ben és 2001-ben Régiók Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Minta összesen
GKIeNet Kft.
Átlag (ezer Ft) 2000 2001
Összesen (millió Ft) 2000 2001
5976 1089 1047 708 606 789 2633 1330
245 107 117 93 88 67 200 919
10200 1350 1025 745 871 1036 3893 1847
418 133 114 98 127 88 295 1276
28
Szolgáltató állam, e-közigazgatás, e-önkormányzat Az önkormányzatok legnagyobb beruházási tételei 2000-ben az informatikai hardver kiadások voltak, melyek átlagos értéke 1,8 millió Ft volt önkormányzatonként, 2001-ben pedig 2,1 millió Ft. Az IT szolgáltatásokra költött átlagos összeg 2000-ben megközelítette az 1,7 millió forintot, 2001-ben pedig már meghaladta a hardver kiadások összegét is és 2,2 millió Ft-ra nőtt. A szoftver beszerzésre fordított átlagos egy millió forint is 1,3 millió Ft-ra nőtt 2001-re, míg a saját honlap kialakítására 2000ben még 300 ezer forint 2001-re közel fél millió forintra emelkedett. Az átlagos értékek növekedése beruházási típusonként meghaladja a fogyasztói árindex mértékét, sőt annak inkább duplája. A weboldal kialakítására szánt átlagos összeg 2001-ben másfélszerese a 2000-ben erre a célra kifizetett tételnek. Úgy látszik az informatikai infrastruktúra kiépítése terén (szoftver, hardver beszerzés, IT szolgáltatások) Dél-Alföld önkormányzatai további bővítési programot indítottak, mert az országos átlagot meghaladóan terveztek 2001-ben ezen beruházásokra forrást áldozni. (A közép-magyarországi önkormányzatok után általában a második legnagyobb mértékben – kivéve IT szolgáltatások, ahol a legnagyobb tétellel Dél-Alföld számol). Weboldal kialakításra Nyugat-Dunántúl önkormányzatai szándékoznak a legnagyobb átlagos összeget költeni 2001-ben. Az önkormányzatok egyszeri átlagos beruházási költségei 2000-ben és 2001-ben Régiók Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Minta összesen Folyamatos működtetési kiadások
GKIeNet Kft.
Szoftver 2000 2001
Hardver 2000 2001
IT szolgáltatások 2000 2001
3813 862 668 601 504 479 1062 975
5552 1973 2256 1436 949 965 1859 1831
2638 363 375 395 93 443 5657 1697
5114 879 1099 685 603 710 1806 1331
8763 1768 1695 1222 1098 1238 2434 2122
5614 287 390 378 122 348 6107 2211
(ezer Ft)
Weboldal kialakítás 2000 2001
13 372 275 554 96 211 451 326
535 1001 79 369 611 128 538 502
Az önkormányzatok 2000-ben átlagosan 815 ezer forintot, 2001ben pedig 1 millió forintot fordítottak a számítástechnika folyamatos működésének fenntartására. Ez közel 26%-os növekedés, ami a 2000. évi fogyasztói árak növekedésénél nagyobb mértékű. A válaszoló önkormányzatok összesen 2000ben 337 millió forintot, 2001-ben 453 millió forintot fordítottak az informatikával kapcsolatos működési kiadásokra. A minta adatai alapján becslésünk szerint az önkormányzatok 2000-ben 2,1 milliárd forintot és 2001-ben 2,6 milliárd forintot fordítottak összességében informatikai működésük biztosítására. A déldunántúli önkormányzatok 2000-ben messze átlag alatt költöttek 29
Szolgáltató állam, e-közigazgatás, e-önkormányzat informatikára, míg Nyugat-Dunántúl és Dél-Alföld önkormányzatai az átlagnál nagyobb összeget fordítottak a napi működésükhöz elengedhetetlen informatikai kiadásokra. Az önkormányzatok folyamatos informatikai működésre költött átlagos összegei és az összes működési kiadásuk régiónként 2000 és 2001-ben Régiók Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Minta összesen
Átlag (ezer Ft)* 2000 2001
Összesen (millió Ft) 2000 2001
1820 736 995 491 664 715 883 815
56 38 55 32 62 39 53 337
3197 798 968 714 818 819 1071 1029
102 47 60 48 83 46 66 453
Az önkormányzatok informatikával kapcsolatos működési kiadásaiknak legnagyobb tételei a szoftver, hardver működtetésre elszámolt költségek, ami önkormányzatonként átlagosan 750 ezer forint körül alakul 2001-ben. A nyugat-dunántúli és északmagyarországi régiókhoz tartozó önkormányzatok az internet szolgáltatóknak kifizetésre kerülő díjak csökkenésére számítanak, 2001-ben. Dél-Dunántúl önkormányzatai az internet szolgáltatók közötti verseny nyertesei, az országos átlag költség közel felével számolnak önkormányzatonként. Az internet csatlakozási díjakra kifizetett összegek tekintetében is komoly eltérések vannak régiónként. Feltűnően nagy átlagos költséggel számolnak Észak-Magyarország önkormányzatai, amelyek az országos átlag értéknek közel a dupláját fizetik ki ilyen jogcímen átlagosan. Az önkormányzatok folyamatos informatikai működtetési átlagos költségei 2000-ben és 2001-ben (ezer Ft) Régiók Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Minta összesen
GKIeNet Kft.
Internet csatlakozás 2000
2001
507 127 253 196 453 184 180 258
541 147 251 241 436 181 280 291
Internet szolgáltatóknak fizetett díj 2000 2001
881 249 254 138 398 197 266 296
1180 291 217 202 354 231 310 336
Szoftver, hardver működtetés 2000 2001
1256 565 905 366 399 576 702 613
2267 616 880 489 461 629 773 750
Weboldal karbantartás 2000
2001
60 287 203 130 66 158 223 173
321 228 128 172 167 246 281 210
30
Szolgáltató állam, e-közigazgatás, e-önkormányzat Az egyes településtípusok közötti működési ráfordítások nagyságrendekkel térnek el egymástól. A kerületekben informatikai működésre fordított átlagos költségeknek a megyei önkormányzatok a harmadát, a városok csak a negyedét tudják fordítani. Az egy főre jutó informatikai működési kiadásokat vizsgálva a megyei jogú városok esetében a legmagasabb a fajlagos költség. Az egy főre jutó kiadások tekintetében is sereghajtók a községek, azonban lemaradásuk nem olyan mértékű, mint a települési átlagok esetében. A megyei jogú városok – legmagasabb – egy főre jutó kiadásainak mintegy ötödét tudják a községek informatikai működésre fordítani. Internetes beszerzés
GKIeNet Kft.
A válaszoló önkormányzatok 2001 I. félévében kétmillió forint értékben intézték (összesen 15 önkormányzat) beszerzéseiket interneten keresztül. Az önkormányzatok 40%-a jelezte, hogy 2001 I. félévében az interneten keresztül részéről nem történt beszerzés. Az önkormányzatok jelenleg tartózkodnak az interneten keresztül történő beszerzéstől. Sőt erre vonatkozóan az önkormányzatok 32%-a (ami egyébként a kérdésre válaszolók 77%-a) gondolja úgy, hogy ez nem is fog változni a következő 12 hónapban. Növekedésre az önkormányzatok csupán 9%-a számít.
31
Szolgáltató állam, e-közigazgatás, e-önkormányzat
II.1. Intelligens város programok Magyarországon Az új infokommunikációs technológia és különösen új minőségű szervezése döntő változást hoz a társadalom mindennapi életében. Az információs forradalom eredményeként a XXI. században az emberek többsége olyan intelligens településeken fog élni, amelyeknek a nagysebességű multimédia-hálózat lesz az egyik legfontosabb közműve. Mindez nem csupán a településen élők életminőségét változtatja meg, hanem új távlatokat nyit a települések fejlődésében, a regionális együttműködésben, valamint az európai és globális integráció folyamatában. A digitális város az intelligens térszerkezetben A digitális város a globális térszerkezet azon relatívan önálló lokális szintjén megvalósuló információs társadalom, amely funkcionálisan és tartalmilag sajátos egységként és az adott helyen élő közösség új hálózataként a közös érdekek és identitástudat megerősítésével a város egyszerre virtuális tükreként és újrateremtődő valóságos együtteseként új településszervezési utat, új közösségi szervezőerőt és új életminőséget jelent.
Ez összességében a vezetékes és mobil infokommunikációs hálózatok (multimédia-hálózat), mint a XXI. század egyik legfontosabb közműve kiépítésével, a lakosság minél szélesebb köre Internet-kapcsolatának megteremtésével, az eönkormányzás és az e-közigazgatás programjának megvalósításával, közösségi hozzáférési pontok létrehozásával, portálok, honlapok működtetésével, a háztartások, lakások, családi házak fejlesztésével és ellátásával a digitális korszak követelményei szerint, az e-gazdaság és e-kereskedelem feltételeinek és működésének megteremtésével, az élethosszig tartó tanulás követelményei alapján az oktatás minden szintjén az e-oktatás, a távoktatás elterjesztésével jön létre. Digital City Debrecen és a Centuri21 EU Projekt
A Digital City Debrecen (DCD) fejlesztési projekt missziója Debrecen város és a régió vállalkozásai, közigazgatása és lakossága számára a legújabb információs technológiák használatának megteremtése. A cél egy rövid periódusban (2-4 év) lejátszódó fejlesztési irányváltás előidézése volt, ami hatással van a lakosság mindennapjaira, a gazdaság fejlődésére és az intézmények működésére. A projekt stratégiájának legfontosabb alapeleme, hogy a fejlesztés megvalósításában aktív szerepet oszt és együttműködésre készteti mind az állami, az önkormányzati és a versenyszféra szereplőit. Második alapelv a helyi igények,
GKIeNet Kft.
32
Szolgáltató állam, e-közigazgatás, e-önkormányzat sajátosságok és elvárások legmesszebb menőkig való figyelembevétele. A kiépítendő infrastrukturális és szolgáltató rendszer a helyieknek épül, a helyi erőforrásokat is felhasználva, a helyiek vezetésével. A harmadik alapelv tartalmazza a pénzügyi megfontolásokat. A fejlesztés minden fázisa pénzügyileg definiálható és finanszírozható, belátható időn belül megtérülő beruházás. A projekt nem egy „intelligens település” ködös vízióját kívánja a távlatokból kiindulva visszafelé haladva megvalósítani, hanem a tendenciákat ismerve a már rövidtávon is felhasználható, bevált technológiát és eljárásokat alkalmazó elemeket honosítják meg először. Az informatikai stratégia négy fejlesztési fázist ölel át. Az I. fázis célja az önkormányzati adminisztráció korszerűsítése és hatékonyságának növelése. A fejlesztés kiinduló pontja az önkormányzati tevékenységeket támogató informatikai rendszer kiépítése. Ebben a fázisban kell megteremteni azt a kiszolgáló központot, mely informatikai erőforrásként a későbbi fejlesztési fázisoknak is kiszolgálója lesz a városi intraneten. A II. fázis az önkormányzatnál megalapozott technológiára és szolgáltatásokra épülve megvalósítja az önkormányzathoz közvetlenül kapcsolódó intézmények és saját tulajdonú vállalatok rendszerbe kapcsolását. Ez még mindig csak a tágabban értelmezett önkormányzati feladatokhoz kapcsolódik, hiszen az önkormányzat intézményei (ez szoros költségvetési kapcsolat) és az önkormányzat tulajdonát képező vállalatok (ez szoros tulajdonosi kapcsolat) működésének támogatását és irányításának kontrollját hivatott megvalósítani. A III. fázis fejlesztési célja a városban működő kis-, közép- és nagyvállalatok, továbbá a banki és kereskedelmi szféra bekapcsolása, és ezek szolgáltatásainak megjelenítése a hálózaton, amelyen keresztül mindezt a lakosság is elérheti. Ez már lehetővé teszi, hogy az önkormányzati működés céljaira kiépített kiszolgáló központ és az ehhez kapcsolódó intranet hálózat szolgáltatásai a Debrecenben működő vállalatok, vállalkozások és a polgárok felé kiajánlhatók legyenek. Ennek a fázisnak a legfőbb célja, hogy létrehozza a városi intranet hálózaton elérhető tartalomszolgáltatásokat. A fejlesztés IV. fázisa a Debrecenben kialakított infrastruktúra és szolgáltatások kiajánlása a régió irányába, ami már azt a lehetőséget is nyújtja, hogy amennyiben a digitalizálódó világ GKIeNet Kft.
33
Szolgáltató állam, e-közigazgatás, e-önkormányzat más közösségei is kiépítik a hasonló rendszereiket, úgy a városi intranetről minden debreceni polgár és vállalkozás kiléphet az úgynevezett információs szupersztádára, az internetre és ott a debrecenihez hasonló szolgáltatásokat képes elérni. A negyedik fázis ugyanakkor tartalmazza a regionális szövetkezés lehetőségét, melynek célja lenne a városban már bevezetett szolgáltatások kiterjesztése az Észak-Alföld Régió településeire és fordítva, a régió más településein létrehozott értékek közvetlen elérése és átvétele eredményeképpen a városi intraneten elérhető tartalomszolgáltatások nagyléptékű eszkalációja. A fejlesztési fázisok egymásra épülnek, de időben nem feltétlenül a szigorúan vett egymást követő lépések elvét kell követniük. A projekt konkrét céljai: Υ megteremteni Debrecen város és régió informatikai közműveit, hozzájárulni a térség gazdasági, társadalmi, kulturális és szociális felemelkedéséhez Υ igényt ébreszteni és megadni a szükséges tudást a rendszer és a szolgáltatások igénybevételéhez Υ marketinges, kommunikációs akciókkal a legrövidebb időn belül maximalizálni a felhasználók létszámát, megteremtve ezzel a piacorientált működés feltételeit Υ országos és határokat átlépő hatású mintát teremteni a városi fejlődés területén, követendő példát állítani más városok és közösségek elé. Az informatikai közmű megvalósítása után kerülhetett sor a tartalomszolgáltatások létrehozására. A második részprojekt feladata a rendelkezésre álló általános információs adatbázis (általános bemutatkozások, útmutatók, közcélú információk, ügyeletek, menetrendek, műsorok, rendezvények) összegyűjtése, rendszerezése és egységes felületen, az Intelligens Város Web-szerverén történő publikálása, lakossági fórum indítása, a rendszer üzemelésével és hasznosságával kapcsolatos statisztikai adatok közzétételére. Ide tartozik a szolgáltatások igénybevételének bevezetése, terjesztése, oktatása, gyakorlása. A DCD informatikai fejlesztési projekt tervezői reményei szerint hatással van a város minden polgárának, vállalkozásának, intézményének életére, aktívan alakítja a jövőt. Társadalmi
GKIeNet Kft.
34
Szolgáltató állam, e-közigazgatás, e-önkormányzat haszna akként fogalmazható meg, hogy hozzájárul ahhoz, hogy kilendítse a kelet-magyarországi régiót perifériás állapotából, növelje gazdasági, szociális és kulturális szerepét, hozzájáruljon egy Debrecen központú Euro-régiós struktúra kialakításához. Az önkormányzat és intézményei vonatkozásában növeli az önkormányzati munka hatékonyságát, hozzájárul a polgárbarát önkormányzati imázs kialakulásához. Növeli a lakosság elégedettségét a polgármester, a választott testület, az önkormányzati adminisztráció munkájával, segítséget nyújt az önkormányzat államigazgatási és önkormányzati feladatainak ellátásához. Hozzájárul a helyi adóbevételek növekedéséhez. A vállalkozások terén növeli azok gazdasági hatékonyságát, egyes területeken reklám- és marketinglehetőséget nyújt, megkönnyíti a kapcsolattartást az állami és önkormányzati szervekkel. Döntően hozzájárul a régió versenyképességének növekedéséhez. Végezetül, de nem utolsó sorban a fellendülő regionális gazdaság növeli a lakosság számára a munkához jutás esélyét, hozzájárul a regionális hátrányok leküzdéséhez, nő a város és a régió lakosságmegtartó szerepe, esélyegyenlőséget teremt. A projekt 5 éves fejlesztési projektsorozatot fog át. A fontosabb szakaszok és ellenőrzési pontok: Előkészítés: 1999 második félév Fejlesztés, kiépítés: 1999 őszétől folyamatosan 2-4 éven keresztül Bevezetési szakasz: 2000-től Bővítési, kiteljesedési szakasz: 2001-től Utógondozás: körülbelül 12 hónap a szolgáltatások bevezetése után. Az előzőekben vázolt DCD projekt EU szintű megvalósítása és részbeni finanszírozása érdekében az Európa Unió 5. Keretprogramja keretében angol, ír, svéd, finn és olasz önkormányzatokkal, valamint a céljaikat támogató távközlési és ipari szállító cégekkel közösen, Debrecen várossal együtt pályázott a Matáv a CENTURi21 elnevezésű programmal. A résztvevők, a konzorcium tagjai három nagy csoportból kerültek GKIeNet Kft.
35
Szolgáltató állam, e-közigazgatás, e-önkormányzat ki: helyi és területi önkormányzatokból, nagy távközlési szolgáltatókból, valamint ipari szállítókból és szolgáltatókból. A program megvalósulása számos innovatív előnyt kínál a felhasználóknak: Υ Szolgáltatásintegrálás: szolgáltatások és applikációk közti linkelés Υ Technológiai integráció: rendszerek és platformok közti linkek Υ Hozzáférés-integráció: PC, interaktív digitális TV, telefon vagy mobil stb. Υ Regionális integráció: régiók közti mozgás lehetősége Υ Biztonság & személyesség: biztonságos személyi információk Υ Interaktivitás: aktív részvétel, kommunikáció és közreműködés a felhasználó és a virtuális közösség között, nem egyirányú információáramlás Υ Intelligencia: intelligens adaptálás, intelligens metaszintű keresés Υ Felhasználóbarát hozzáférés: hozzáférési lehetőségek és virtuális közösségek különböző változatai Υ Perszonalizáció: egyéni preferenciák és személyi adatok intelligens kezelése Υ Virtuális közösség: szimultán részvétel fizikai és virtuális közösségekben Υ Szervezeti együttműködés: egyszerű linkek a közösségek között Υ Tartalomés dokumentációmenedzselés: az információfeldolgozás új szabványai, XML (extensible markup language) alapú dokumentáció használata Υ Információ menedzselése: hazai XML információs szervert alkalmazunk az adatmenedzselő hálózat HUB-jaként Υ Ugyanakkor az innováció érzékelhető a szolgáltató és üzemeltető szempontjából is: Υ Nyílt architektúra: a rendszer felépítése minden régióban felhasználható a különböző platformokhoz Υ Biztonságos tranzakciók: e-commerce technológia, smartcard stb. alkalmazható a személyes bejelentkezéshez és biztonsági információkhoz Υ Megbízhatóság: nagy megbízhatósági fok; automatikus hibafelfedezés és -elhárítás Υ Robusztusság: 24 órás hozzáférés Υ Teljesítmény: a gyors válaszidő kulcskérdés
GKIeNet Kft.
36
Szolgáltató állam, e-közigazgatás, e-önkormányzat Υ Biztonság & személyesség: hozzáférés csak jogosult felhasználóknak Υ Meglévő szoftverkomponensek felhasználása: több nyelven írható middleware a meglévő szoftver összetevők alkalmazásához Υ Protokoll-konverzió: integrálás közös, transzparens platform szinten, nem intranet mögé rejtve Υ Kereskedelmi érdek: eszközök a felhasználás és költségek egymáshoz rendeléséhez A DCD projekt hátterében tehát széleskörű nemzetközi összefogás áll, s ez emeli az EU szintjére az ötletet. A Matáv a megvalósítás és a részbeni finanszírozás érdekében - az Európai Unió 5. keretprogramja keretében - angol, ír, svéd, finn és olasz önkormányzatokkal, valamint a céljaikat támogató távközlési és ipari szállító cégekkel közösen, Debrecen várossal együtt pályázott a CENTURi21 elnevezésű programmal. Az európai uniós projektet a brüsszeli bizottság elfogadta, az EU-szabályok szerint finanszírozza, és ellenőrzi annak megvalósítását. A munka 2000 első negyedévében indult, s mintegy 2 és fél évig tart. Digital Regia: intelligens város kezdeményezés Székesfehérváron
Székesfehérvárnak adottságai messze kiemelkednek a hazai környezetből, információs és kommunikáció technológiai infrastruktúrája pedig rendkívül erős. Ehhez természetesen hozzájárul az infokommunikációs termékeket gyártó nemzetközi cégek helyi gyárai, befektetései. A tervezők szerint Székesfehérvár, mint intelligens város a kapcsolattartás és az információcsere XXI. századi modellje lett volna. A Digital Regia programot Székesfehérvár speciális adottságaira és igényeire tervezték, így a település fejlődésében korszakos jelentőséggel bírhat, az állampolgárok élet és munkakörülményeinek javulását segítheti elő. A program alapján város társadalmi élete, berendezkedése a városban lakó polgárok szempontjából az alábbiak szerint a változott volna meg. o otthonról intézhetik hivatalos ügyeik jelentős részét (pl. polgármesteri hivatal, TB, APEH, földhivatal, közüzemi szolgáltatók stb) (e- közigazgatás) o bankszámláról pénzügyi műveleteket bonyolíthatnak (ebanking) o kereskedelemi vállalkozások részére megrendeléseket adhatnak (e- business) o otthonról dolgozhatnak, ha úgy tartja kedvük, vagy ha rákényszerülnek (pl. mozgáskorlátozottak)
GKIeNet Kft.
37
Szolgáltató állam, e-közigazgatás, e-önkormányzat o oktatási programokban vehetnek részt (e-learning) o olyan könyvtári, levéltári és egyéb szolgáltatásokat érhetnek el otthonról, amelyekhez korábban csak több kulturális intézmény meglátogatásával, hosszú idő alatt juthattak hozzá. o tájékozódhatnak szűkebb és tágabb környezetükben zajló eseményekről, információs igényeiknek megfelelő információhoz juthatnak, kommunikálhatnak korlátozások nélkül, különféle szolgáltatásokat vehetnek igénybe, o beleszólhatnak a közügyekbe, közhivataloknak kérdéseket intézhetnek (fontos, hogy választ is kapjanak) (on-line demokrácia) A város gazdaságát formáló vállalkozások, befektetők szempontjából elvárás: Υ alkalmas környezetet tudjon kialakítani a vállalkozások életterének és jövőjének alakításához, Υ fogadja be a vállalkozások kezdeményezéseit, támogatásait Υ a város életéről, folyamatairól, terveiről folyamatosan tájékozódjon, aktuális információkhoz jusson Υ nyújtson lehetőséget (ha szándékéban áll a gazdasági élet szereplőjének) az információs bázis létrehozására, fenntartásában való közreműködésre Υ az üzleti tevékenységet közvetlen és közvetett eszközökkel támogassa További fontos feladatként jelent meg a megvalósítás során: Υ on-line elektronikus piactér indítása (összekapcsolva az online reklám szolgáltatás hirdetési felületével) Υ elektronikus távoktatás (e-learning) Υ az infrastruktúra fejlesztés részeként a DR működtetéséhez szükséges eszközrendszer, valamint a lakosság hozzáférésének bővítése (ehhez kedvezményes hozzáférési lehetőségek kialakítása- banki, önkormányzati, számítástechnikai és Internet-szolgáltatók közös akciója keretében) Υ a közhivatali városi információs rendszer kiépítése a városi közigazgatási intézmények bevonásával Υ a városgazdálkodási rendszer (áru és szolgáltatás beszerzési logisztikai rendszer) bevezetése nemzetközi konzorcium keretén belül az önkormányzat intézmény rendszerében Υ on-line kereskedelmi rendszerek kialakítása a városban
GKIeNet Kft.
38
Szolgáltató állam, e-közigazgatás, e-önkormányzat
Υ Υ
Υ Υ
lévő vállalkozások (áruházláncok, bevásárló centerek) közreműködésével egységes központosított közműnyilvántartás megteremtése városi, regionális munkaerő közvetítés programjának kialakítása a városban illetve térségében működő multinacionális cégek, befektetők segítségével, illetve közreműködésével a szabadidős program (kiemelten a sport és kulturális) ajánlatok adatbázisának kiterjesztése a távmunkavégzés feltételeinek kialakítása.
Az intelligens várossá válás alapvető feltétele, hogy a lakosság minél szélesebb köre rendelkezzék Internetes csatlakozással, valamint e-mail címmel. Ehhez a fehérváriak több megoldási útvonalon jutottak el. Egyrészt kialakították a csak telefonnal rendelkezők részére a Voice Mail rendszert, valamint bekapcsolták a kábeltelevíziós hálózatot a hozzáférés bővítésének érdekében. Ezáltal megvalósult az infrastruktúra kialakítása, majd az e-mail szerver létrehozása, így a székesfehérvári polgárok alanyi jogon kaphatnak ingyenes email hozzáférési lehetőséget és a Digital Regia belső hálózatán szintén ingyenes böngészési lehetőséget. Míg 1997 áprilisában mindösszesen 10 db e-mail cím volt, ma már az iskolai tagokkal együtt jóval 1000 felett van a Digital Regia mail címek száma. Az intelligens város program megvalósításban központi feladatként jelölték meg az önkormányzat kezdeményező, integráló és vezető szerepe mellett tartalomszolgáltató szerepét a nyilvánosság és nyitottság elvének betartásával az eközigazgatás kialakításában, az on-line demokrácia megteremtésében, a polgárok számára értékes önkormányzati, a településre vonatkozó üzleti és közlekedési, valamint a térségre vonatkozó turisztikai, kulturális információk biztosításában. Ennek eredményeként a www.fehervar.hu/HIVATAL/ugyfelszolgalat címen az Ügyfélszolgálati Iroda tájékoztató rendszerén keresztül a hivatal jelentős ügyfélforgalmú ügyeiben lehet eligazítást kapni. Emailben felvehető az iroda dolgozóival a kapcsolat és a kérdésekre válaszolnak a munkatársak. Másrészt a www.fehervar.hu/drpmh/ugyfelszolg/ címen folyamatosan bővülő ügyfél kisegítő szolgáltatás található: például az adóbevallási nyomtatványok és a hozzá kapcsolódó jogszabályi környezet, továbbá szociális ellátást érintő beadványok letöltésére és kitöltésére vonatkozó információk. Szintén „itt” található a www.fehervar.hu/HIVATAL/polgar címen már Interneten is olvasható a fehérvári önkormányzat hivatalos lapja, hírlevele, a Fehérvári Polgár.
GKIeNet Kft.
39
Szolgáltató állam, e-közigazgatás, e-önkormányzat Emellett pozitívumként hozható fel, hogy elkészült az önkormányzati döntéselőkésztő rendszerhez egy olyan modul, amely tájékoztatja a polgárokat az önkormányzati döntésekről, rendeletekről, jegyzőkönyvekről. Sőt, már lezajlott az első Online Polgármesteri Fórum, ahol minden érdeklődő a Weben élőben követhette polgármester válaszait az internetező társadalom tagjai által feltett többtucatnyi kérdésre. Említést érdemelnek a szabadidős oldalak, melyen helyet kapnak a szórakozó helyek, az éttermek, a szállodák, a táborok stb. Lapjait folyamatosan frissítik, a programok szervezői gondot fordítanak arra, hogy a programok pontosan és időben megjelenjenek, hozzáférhetőek legyenek. A másik ismertebb látogatott oldal a helyi és országos online sajtó és média honlapok összefoglalója lapja, amely közvetlen elérési lehetőséget biztosít a már meglévő online újságokhoz. Valamint egy újabb linkpontot emelnénk ki, a www.szekesfehervar.hu webcímet, amely a potenciális befektetők számára hiteles, színvonalas információkat nyújt Székesfehérvár és környékének földrajzi, gazdasági, befektetési, infrastrukturális adottságairól. Sajnos a Digital Regia-nak nem volt és mai napig nincs városi, települési testületek által jóváhagyott stratégiája és operatív terve. Ebből következően a városi képviselők egyáltalán nem voltak és ma nincsenek tisztában a Digital Regia jelentőségével és azzal sem, milyen sok mindent mulasztottak el az elmúlt években, amikor még szinte egyedülálló helyzetben volt a város. A stratégia hiányából fakadóan nem intézményesült a Székesfehérvár Megyei Jogú Városon belül a projekt tevékenysége, ebből következően finanszírozása sem volt megoldott a fejlesztés alatt, és e helyzet ma sem változott számottevően. A projekt finanszírozása sem megoldott. Ez elsősorban a város pénzügyi helyzetének kérdése, másodsorban azé, hogy melyik szakterületi bizottság hogy fogadja el ezt a programot, harmadsorban pedig komoly szakmai és politikai kérdés is, hogy mibe invesztáljon egy önkormányzat. Ezt a hibát a financiális háttér szelektálásával lehet elérni, mégpedig úgy, hogy az intelligens város projektek megoldandó feladatait osztályozni kell. Meg kell nézni abból a szempontból, hogy egyrészt mi az a szolgáltatás illetve tevékenység, mely közszolgálati feladat és egy városi önkormányzat költségvetésének terhére kell megoldani (például eközigazgatás), másrészt mi az, amelyben irányító, befolyásoló illetve feltételteremtő, vagy közreműködő szerepet tölthet be túlsúlyban (például e-learning), ahol már a piaci szereplők érdekeltsége is jelentkezik, és végül melyek azok a szolgáltatások, melyek döntő súlyban a piaci élet szereplőinek érdekeltsége (például turizmus, e-kereskedelem stb.). Ez
GKIeNet Kft.
40
Szolgáltató állam, e-közigazgatás, e-önkormányzat alapján már be lehet vonni a befektetőket és a piac szereplőit, bár ez igazán nehéz feladat, hiszen az intelligens város program egynéhány alkalmazását kivéve nem gyorsan megtérülő üzlet. Emellett még megemlítendő itt, hogy sok problémát okozott a különböző szervezeteknél, intézményeknél meglévő, nyilvántartási rendszerek különbözősége, inkompatibilitása. Ám ez országosan is problémákat jelent, mert erre vonatkozóan nincs jogi szabályozás. A Digital Regia projekt egyik legfontosabb eleme az iskolai szerver felállítása volt. Rögzítették az egyes iskolák szakmai programját, a tanári kar és a diákok bemutatkozó oldalait, mindenki készíthetett volna magának Web oldalt, illetve mindenkinek lehetett volna saját e-mail címe. A rendszer korlátlan szakmai lehetőséget biztosít az oktató-nevelői munkában, a felnövekvő nemzedék számítástechnikai képzettségének fejlesztésében, az ifjúságon keresztül a számítástechnikai kultúra elterjedésében. Ennek ellenére nincsenek kezdeményezések és mintaprojektek az iskolák részéről, mert nem intézményesült a költségvetési támogatás híján a működtetési rendszer. A Digital Regia továbbfejlesztése 2001 második felében úgy tűnik új lendületet kapott. Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata pályázatot adott be az IKTA4 pályázatra a városi térinformatikai rendszer kialakítására. Konzorcium jött létre egy a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség által kiírt pályázatra, amelynek célja egy távoktatási szolgáltatói keretrendszer kialakítása. Ugyanez a konzorcium (Mór Város Önkormányzata, a Veszprém illetve Komárom-Esztergom Megye Közgyűléseinek szándéknyilatkozatával) beadott egy pályázatot a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség által kiírt Phare árnyékprogram pályázatra a DR továbbfejlesztésére. Első lépésként pilot projektként Mór városra terjesztenék ki a projektet, illetve a két város vonzáskörzetére, majd regionális szinten valósítanák meg. Intelligens Győr Város Stratégia
GKIeNet Kft.
Győr, mint Magyarország egyik legnagyobb, legfejlettebb városa élenjáró szerepet tölthet be a hazai intelligens város fejlesztésben, hiszen anyagi eszközforrásai, megvalósítási esélyei predesztinálják erre a szerepre. Az Intelligens Győr Város azért jöhetett létre, mert egyértelművé vált: Győr a jövőben tudatosan és sikeresen az információs társadalom megvalósításával, kiérlelt koncepcióval és kreatív szellemmel fejleszthető. Győr csakis így válhat a kialakulóban lévő közép-európai globális alközpont egyik legfontosabb tudásközpontjává, Magyarországon is mintaadó, európai színvonalú tudásvárosává.
41
Szolgáltató állam, e-közigazgatás, e-önkormányzat Az Intelligens Győr Város stratégiai-operatív programja rögzíti Győr fejlesztési stratégiájának alapelveit, a város hosszú távú fejlesztési célját és az ehhez kapcsolódó stratégiai, valamint konkrét célokat. Meghatározza továbbá a városfejlesztési politikájának beavatkozási területeit (prioritásokat) és az egyes prioritásokhoz tartozó konkrét intézkedéseket. A programterv több célt szolgál: Υ A város „intelligens város” fejlesztési stratégiájának meghatározása a tervezési időszakra Υ Az Európai Unió fejlesztési és programozási logikájának és technikájának adaptálása; Υ A csatlakozás után a régióba érkező Európai Uniós támogatások felhasználási rendszerének előkészítése; Υ A stratégiai terv eredményeként egy olyan átfogó gazdaságitársadalmi-szellemi vízió első megfogalmazása, amely már 2001 és 2005 között is konkrét megvalósítási forgatókönyveket ajánl. Ha a globális folyamatok, az európai központi fejlesztési tervek azt egyértelműsítik, hogy Magyarország látható jelene-jövője az információs társadalom, akkor így egy városnak sem lehet más stratégiája, mint a települési információs társadalommá, majd egy később szakaszban (2010 után) tudástársadalommá válás. Az információs társadalom stratégiák különböző programpontjait összevetve meghatározhatók azok az elemek, amelyektől egy város intelligens lehet. Az elemek első csoportja az, amely minden európai városban és így a magyar városokban is elengedhetetlenül megvalósítandó feladat.
GKIeNet Kft.
42
Szolgáltató állam, e-közigazgatás, e-önkormányzat
A Győrben elvégzendő standard intelligens fejlesztések 2001-2005 Infokommunikációs hálózat a háztartások és munkahelyek 70-80%-ában Számítógép internet kapcsolattal az általános iskolák felső tagozatai és a középiskolák minden tantermében A tizen-, huszonéves korosztályok számára általános digitális alapműveltség e-Oktatás, távoktatás a felsőfokú és a posztgraduális képzésben Nyilvános internet hozzáférési pontok városszerte Városi tudásház, tudásközpont, e-tudásáruház Távmunkaszolgáltatás, távmunkaközpont Egységes városi portálhálózat e-Közigazgatás (első lépésben elektronikus ügyintézés) Digitális térinformatikai rendszer Az intelligens kártyák széleskörű bevezetése Médiaközpont, e-lapok és internetes televízió Városi gazdasági piacterek e-Gazdaság fejlesztő központok (e-inkubátorházak) Tudásalapú gazdaság klaszterei, virtuális vállalatai e-Turizmus, digitális tematikus park On-line egészségügyi szolgáltatások Intelligens családi házak Számítógép minden civil szervezetnek
Egyetlen intelligens város stratégia sem lehet azonban azonos sehol a világon – épp a város sajátos történelmi hátteréből, gazdasági potenciáljából, társadalmi szerkezetéből, a város előtt álló kihívásokból fakadóan. Ezért Győr számára is ki lehet jelölni azokat a prioritásokat, amelyek mentén a város sajátos intelligens arculata, információs kori élete kilakítható. Az elemeknek ez a második csoportja tehát azokból a feladatokból áll, amelyek Győr hagyományából, helyzetéből és speciális lehetőségeiből adódnak.
GKIeNet Kft.
43
Szolgáltató állam, e-közigazgatás, e-önkormányzat
Intelligens Győri prioritások 2001-2005 Interregionális információs társadalom szerep Az intelligens régióban regionális fejlesztő szerep Egységes infokommunikációs hálózat kábeltelevíziós alapon A hagyományos gazdaság és az információs gazdaság ötvöződése a győri nagyvállalatok életében Médiaváros szerep E-közigazgatási mintaváros Technológiai és tudománypark központ A győri egyetem az információs társadalomban E-kereskedelmi (e-piactéri) központ Győr e-tartalom központ Telepolis projekt
Az Intelligens Győr Város Stratégia a következő új kiemelt projektek megvalósítását javasolja: Υ Győr város interregionális szerepe Bécs - Pozsony-Győr interregionális információs társadalom „Aranyháromszög” projekt Υ Győr város szerepe a Nyugat-Dunántúli Intelligens Régióban A város vonzáskörzetének támogatása Υ Egységes infokommunikációs hálózat továbbfejlesztése Győrben Az infokommunikációs hálózatok elérhetőségének növelése Szélessávú kommunikációs hálózat Elektronikus elérhetőség mindenkinek Városi tudásház, a város külső kerületeiben teleházak Köztéri információs kioszkok, közszolgáltató e-kávéházak 4. Gazdaságfejlesztési e-központ Győrben 5. Gazdasági e-piactér projekt 6. Az ipari parktól a technológia- és tudományparkig projekt
GKIeNet Kft.
44
Szolgáltató állam, e-közigazgatás, e-önkormányzat
7. E-közigazgatási mintaváros projektek Győr e-közigazgatási stratégiájának és operatív programjának elkészítése Digitális városháza On-line önkormányzat Elektronikus hatósági ügyintézés Papírmentes iroda Digitális ügyfélszolgálat Intelligens intézményhálózat Elektronikus intézményirányítás Intézményközi kommunikációs hálózat Elektronikus intézményi közszolgáltatások Térségi kapcsolatok közigazgatási vonatkozásai Közigazgatási kistérség E-közigazgatási távoktatás E-demokrácia 8. Egyetem az információs társadalomban projekt vagy tágabban a győri tudásstratégia elkészítése 9. e-Tartalomközpont Győrben Települési tudáskezelés Adatvagyon hasznosítás Szakértői hálózatok Virtuális közösségi tér, tudásbázisok e-Tartalomszolgáltatás Települési portálrendszer 10. Médiaváros projekt 11. Összefoglaló projektcímként: Telepolis projekt
A javaslatokat úgy állították össze, hogy minden fontosabb fejlesztési területre készüljön projekt, méghozzá úgy, hogy ezek az elképzelések szervesen illeszkedjenek egymásba, azaz az Intelligens Győr Város megtervezése rendszerszerűen történt.
GKIeNet Kft.
45
Szolgáltató állam, e-közigazgatás, e-önkormányzat
II.2 Az állam, az önkormányzatok feladatkörök hatékony megosztása e-Közigazgatás, digitális önkormányzás, elektronikus városházák
kapcsolata,
a
Az információs társadalmi program megvalósításának igen jelentős része a digitális önkormányzás, azaz az eközigazgatási program. Ennek keretében minden önkormányzat és közigazgatási hivatal áttér a digitális önkormányzásra és az e-közigazgatásra. Ehhez a programhoz az önkormányzatok részben országos, részben regionális, részben fővárosi és megyei forrásokból folyamatosan pénzügyi keretet biztosítanak a hardver eszközök beszerzésére, a szoftverek vásárlására és a szolgáltatások beindítására. A tudásrégiók önkormányzatai a infokommunikációs hálózat megépülésével és a megfelelő szoftverek telepítésével először átalakítják saját belső ügyviteli folyamataikat interaktív elektronikus rendszerre. Ezt az e-önkormányzati közigazgatási rendszert felbontják egyrészt egy klasszikus interaktív integrált közigazgatási rendszerre (pénzügy, könyvelés, elektronikus ügyintézés, stb.), másrészt a különböző államigazgatásiközigazgatási szinteket elektronikus összekötő hálózatra, valamint egy olyan e-demokrácia, e-önkormányzat rendszerre, mely a lakossági hozzáférést teszi lehetővé (polgárokkal való közvetlen interaktív kapcsolat, együttműködés). A regionális, megyei vagy esetleg kistérségi távoktatási programok egyik kiemelt feladata, hogy a köztisztviselőket felkészítse az eközigazgatás feladatainak ellátására, beleértve a számítástechnikai és internet-alapismeretek elsajátítását. Az optikai hálózat kiépülését követően minden településen bevezethető a digitális önkormányzás-közigazgatás integrált szoftvercsomagja. A következő fő feladat az intelligens regionális vagy/és megyei (integrált) portál létesítése és működtetése. A Regionális Integrált Információs Portálon, mint a régió virtuális központján interaktív módon jelenik meg minden közinformáció, közhasznú információ is. Az e-közigazgatási fejlesztésnek szükségképpen alapvető eleme térinformatikai rendszer kialakítása is. A program megvalósulása esetén egy régió minden városának és kerületének polgármesteri hivatala rendelkezik az integrált városirányítási hardver és szoftverrendszerrel, melyek lefedik a térinformatikai alapokon nyugvó önkormányzati feladatok és hatáskörök rendszerét. Az integrált térinformatikai programban a régió önkormányzatai elkészíttetik a térképészeti adattáruk és
GKIeNet Kft.
46
Szolgáltató állam, e-közigazgatás, e-önkormányzat információ halmazuk (EU-hoz normákhoz alkalmazkodó) digitális térképeit, vagyis minden önkormányzatnál naprakész állapotban lesz a nemzetközileg egységes alapú UTM (Universal Transvere Mercator) rendszer. Az önkormányzatok rendszeres frissítéssel a megfelelő műszaki követelmények alapján feldolgozott digitális térképi objektumokhoz kötött információk kezelését három rendszerben szolgáltatják: egyrészt a saját térbeli elemzésekhez, tervezésekhez, másrészt a lakosságra (és a turistákra) vonatkozó információkhoz alakítanak ki publikus hozzáférési jogosultságot. Harmadrészt pedig az önkormányzati, területi földhivatali, területi közmű-üzemeltetői, rendőrségi, tűzoltói, stb. feladatokat támogató térinformatikai alapú digitális térképekhez való hozzáférhetőséget teszik lehetővé az intézmények/hivatalok számára. On-line önkormányzati programok
Az integrált térinformatikai programon túl a régiók, a megyék és a települések önkormányzatai folyamatosan létrehozhatják az iktató, ügykövető, testületi munkát támogató saját intelligens rendszerüket (egymással kommunikáló szoftverek/modulok rendszerét), mely a folyamatos karbantartással/frissítéssel megkönnyíti a döntéselőkészítés és -hozatal mechanizmusát, mely a lakosság interaktív elérési kapcsolati rendszerével (hozzáférési pontokkal) a demokratizálódás folyamatát erősíti fel. Az intelligens okmányirodák programja szintén része az eközigazgatási stratégiának. Amennyiben a kormány elfogadja a digitális aláírás jogszabályát, úgy minden városnak és körjegyzőségi központú önkormányzatnak fel kell készülnie arra, hogy ellássa elektronikus úton is az okmánykérelmek és engedélyeztetések feladatát. Ha a régiókban mindenhol elkészül az intelligens okmány adatbázis, az minden érintett önkormányzat számára a nagysebességű interaktív hálózaton keresztül hozzáférhetővé teszi az alapfeladatként meghatározott ügyintézést és a szükséges okmányokat. Az adatbázis egyik feladata, hogy lehívható legyen minden szükséges okmány, a másik, hogy az államigazgatási szervek időszakos és éves adatszolgáltatási kötelezettségének gyorsabban és költséghatékonyabban tudjon megfelelni (például rendőrség részére akár napi/heti szinten elkészülhet az összefoglaló jelentés a gépkocsi-átírásokról, lakhelyváltoztatásokról, stb.). A régiók a szabványosított adóbevallás és a szükséges adatvédelmet szolgáló kódrendszer szoftverének kifejlesztésével első lépésben a társasági adóbevallás és az
GKIeNet Kft.
47
Szolgáltató állam, e-közigazgatás, e-önkormányzat SZJA bevallás ellenőrzési céllal történő kitöltési lehetőségét biztosíthatják az interneten; második lépésben (a digitális aláírás rendelete elfogadása után) pedig az interneten keresztül történő adóbevallások ügymenetét, továbbá megtervezhetik a vállalkozások számára a segítségnyújtás formáit (például pénzügyi kedvezmények, oktatás, stb.). Mivel az ország összes ingatlanának nyilvántartása számítógépen van vagy lesz, ennek ismeretében a régiók elkészíttethetik saját digitális ingatlan nyilvántartási rendszerüket. Ez lehetővé teszi az állampolgárok és intézmények számára, hogy a tulajdoni lapok a régiók összes ügyvédi és közjegyzői irodájában, valamint az önkormányzatoknál térítés ellenében az internetről lekérhetők legyenek, továbbá az interneten hozzáférhető lenne azon települések listája is, ahol az ingatlanadót bevezették vagy bevezetni szándékoznak, és az ingatlanadó bevallások is elérhetők lehetnek interneten keresztül. A közigazgatási hivatalok a közbeszerzési vagy egyéb pályázataikat is közzétehetik interneten egy egységes felületű regionális vagy megyei pályázati rendszerben. Ha az elektronikus okmányhitelesítési jogszabályt elfogadják, akkor érdemes úgy fejleszteni a programot, hogy a pályázat azonnal letölthető, kitölthető és visszaküldhető legyen interneten keresztül. Interaktív hálózatok építése az önkormányzatok és intézményeik között
Minden megyében és minden településen az önkormányzatoknak saját intézményhálózatuk van. Ezért az eközigazgatás rendszer telepítése, fejlesztése és működtetése nem lehet csak a közigazgatási hivatalok belső vagy egymás közötti rendszere. Az e-közigazgatási fejlesztés tehát elérni, integrálja az önkormányzatok intézményeit. Ennek az is oka, hogy az e-közigazgatás működtetésének költsége (beleértve a napi 24 órás Internet kapcsolat díját is) olcsóbbnak ígérkezik, mint az önkormányzatok és intézményeik telefon, posta és más kommunikációs (például telefax) összköltsége.
A teleház és tudásház program továbbfejlesztése
A teleházak az információs társadalom települési alapintézményei, számuk az országban jelenleg megközelíti a kétszázat. Az Átjáró című teleház stratégia szerint 2003-ra nyolcszáz teleház és 1200 telekunyhó lesz. Ha a teleházak tervezett növekedési ütemét (a források korlátozott mennyisége miatt) túlzottnak is tartjuk, akkor is 2003-2005-re minden második hazai településen lesz teleház-telekunyhó.
GKIeNet Kft.
48
Szolgáltató állam, e-közigazgatás, e-önkormányzat
A teleházak és a telekunyhók száma Magyarországon 1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
Teleházak száma
2
2
5
20
80
150
200
400
600
800
Telekunyhók száma
-
-
-
-
20
50
100
300
600
1200
A teleházak, ha nem is kizárólag, de mindenekelőtt a községekben születnek meg. A városokban azonban már nem teleházak, hanem egy új mozgalom keretében tudásházak jönnek létre. Az is várható, hogy 2005-2007-re szintén minden második városban legalább egy-egy tudásház lesz. Ebből az következik, hogy például azok a távmunkát vállalni akaró munkavállalók vagy a távoktatás hallgatói, akik valamiért a saját háztartásukban nem rendelkeznek megfelelő minőségű számítógéppel és internet kapcsolattal, azok néhány éven belül viszonylag könnyen találhatnak olyan teleházat vagy tudásházat, amelyen keresztül például távmunkát vállalhatnak és távoktatásban vehetnek részt. Az intelligens régió programok lokális intézményi hálózatát úgy érdemes létrehozni, hogy a városokban tudásház, minden harmadik-negyedik községben teleház és minden kistérségben egy-egy térház jöjjön létre. Az intézményi hálózat központi szerepére célszerű a régiókban egy központi térházattudásházat kialakítani.
GKIeNet Kft.
49
Szolgáltató állam, e-közigazgatás, e-önkormányzat
III.1. Nemzetközi tapasztalatok Egy Forrester felmérés
A Forrester Research egy 2001 augusztusában megjelentetett tanulmánya azt állítja, hogy a vállalatoktól befolyó adó eddigi tranzakciós költségei (nyomtatványok, űrlapok, telefonálás költségei stb.) 70 százalékkal csökkenthetőek a G2B sikeres bevezetése estén. Még ha a felmérés eredménye a legsikeresebb esetre jósolja is ezt a jelentős megtakarítást, az mindenesetre igencsak elgondolkodtató, hogy a megkérdezett cégek véleménye szerint ügymenetüket akkor is megkönnyítené az elektronikus mód, ha ez semmilyen megtakarítással nem járna.
Az Egyesült Államok nem áll meg
Az Egyesült Államokban már működik a kormányzat szuperportálja – a firstgov.gov – amely valamennyi szövetségi weboldal adatbázisához kapcsolódik. A több mint 27 millió weblapot tartalmazó firstgov rendkívül felhasználóbarát, a főoldalán szereplő 16 témakört fókuszcsoportos kutatások során alakították ki. Az informatikai fejlesztéseket a Bush kormányzat is folytatja, 2001 februárjában 100 millió dollárt irányoztak elő olyan programokra, amelynek célja a szövetségi kormányzaton belüli bürokrácia csökkentése. George W. Bush létrehozott egy e-kormányzati alapot, amely a következő pénzügyi évben 10 millió dollárt kap, és amelyet a firstgov.gov továbbfejlesztésére fordítanak. Kormányzati szakértők szerint az egyes államok kormányai és önkormányzatai 2001-ben 38,8 milliárd, míg a szövetségi kormány 41,9 milliárd dollárt költ majd technológiai fejlesztésekre.
Amerikában javul a kormányzati információk elérhetősége
A Brown University's Taubman Center for Public Policy Amerikában 50 állam 1680 szervezetében végzett felmérést 2001 nyarán. A felmérés szerint a közigazgatási kiadványok 93 százaléka elérhető már az interneten, ami igen jelentős növekedés a tavalyi 74 százalékhoz képest. 2000-ben adatbázisaik 42 százalékához lehetett hozzáférni a világhálón, ami 2001 folyamán már 54 százalékra emelkedett. Jelentősen javult a rokkantak számára speciális hozzáférést nyújtó szolgáltatások száma, viszont 2000 óta keveset fejlődtek az interaktív szolgáltatások, illetve az idegen nyelvű oldalak. Az angolon kívül más nyelvre is lefordított oldalak aránya mindössze 6 százalék, igaz, ez is előrelépés a 2000. évi 4 százalékhoz képest. A jelentés szerint továbbra is problémák tapasztalhatók a személyiségi jogok, a biztonság és a speciális társadalmi csoportok (rokkantak) kezelésével kapcsolatban.
Digitális adóbevallások
Az Egyesült Államok az adóbevallások digitalizálása terén is élen jár. 1998-ban a lakosság 20 százaléka (25 millió ember), 1999-ben mintegy 30 millióan, 2000-ben pedig a teljes
GKIeNet Kft.
50
Szolgáltató állam, e-közigazgatás, e-önkormányzat lakosság egyharmada (35 millió fő) küldte el e-mailben a személyi jövedelem-adójára vonatkozó bevallásokat. A kormányzati kutatásból az is kiderül, hogy a lakosság az elektronikus adóbevallás fő előnyének az adó-visszatérítés gyorsított ütemét és a nyomtatványok feldolgozásának kiemelkedő, 99 százalékos pontosságát tartja. Feljövőben Amerikában ez e-önkormányzatok
A Civic Resource Group egy felmérést végzett 2001 nyarán az amerikai lakosok körében, azt vizsgálva, hogy mire használják elsősorban az állampolgárok az e-önkormányzatok kínálta lehetőségeket. A kutatás 224 helyi önkormányzatra terjedt ki Amerika szerte, és egyértelműen kimutatta, hogy a legtöbben parkolási engedélyük megszerzésének igénylése végett keresik fel az önkormányzati honlapot, míg sokan érdeklődnek az egyéb különböző engedélyek beszerzése végett (ha van ilyen lehetőség az adott oldalon, akkor elektronikus úton indítják el az eljárást). Mindellett egyre többen választják a helyi adók befizetésének is elektronikus útját, bár ez még mindig csak a teljes lakosság 2 százalékát jelenti.
A legnagyobb online kereskedő: az amerikai kormányzat
A Pew Internet és az American Life Project 2001 őszén megjelent tanulmányában arról ad számot, hogy az amerikai kormányzat rövid idő alatt legnagyobb online értékesítővé nőtte ki magát. 164 különböző oldalon árul terméket vagy szolgáltatást, és bevételei elérik a 3,6 milliárd dollárt, ami még az Amazon.com (a legnagyobb online értékesítő) 2,8 milliárdos eredményét is messze maga mögé utasítja. A növekedés persze nem véletlen, mivel az Egyesült Államok az állami értékpapír-piacát is működteti ma már interneten, és ekormányzati bevételei java része (3,3 milliárd dollár) innen származik. De ezen túlmenően, éppúgy árul vonatjegyeket, félvad, igen ritka musztáng lovakat, virágcsokrokat katonai temetőkbe, mint kempinghelyeket utazók számára. A jelentés ugyanakkor kritizálta, hogy a kormányzati honlap fejlesztői nem törekedtek egységes megjelenési oldalak létrehozására, így az egész jellege olyan, mintha különféle üzleti vállalkozások állnának a háttérben.
Komolyan kell venni a megfelelő szabályozást
Amerikában 2001 szeptemberének végén jelentette meg a Nando Times azt a felmérést, mely szerint az amerikai központi és helyi kormányzatok összesen 13,3 milliárd dollárt vesztettek az internetes kereskedésből elvileg származó, de be mégsem fizetett adók után, s ez 41 százalékos növekedés 2000-hez viszonyítva. Összevetve az internetes kereskedés okozta „veszteséget” a teljes becsült be nem folyt adókból származó jövedelem 54 milliárd dollárjával, elmondható, hogy a be nem fizetett adók csaknem 25 százalékáért az internetes kereskedelem nem megfelelő szabályozása és ellenőrzése okolható. A nem várt kiesésre reagálva a kormányzat
GKIeNet Kft.
51
Szolgáltató állam, e-közigazgatás, e-önkormányzat várhatóan átlagosan 1,7 százalékkal fogja megemelni az adókulcsokat. Németország felkészül
A német adóhatóságok, hogy mindezt elkerüljék, egy új rendszer kiépítésén fáradoznak, ami – a Handelsblatt információi szerint – csaknem az összes németországi bejegyzésű internetes kereskedő minden egyes ügyletére kiterjed majd. Egy még 2000. folyamán történt törvénymódosításnak köszönhetően a német adóellenőrök 2002-től a cégek számítógépes adatbázisaiba is betekintést nyerhetnek. Németországban egyébként a tervek szerint csak 2010-re fogják beindítani azt a rendszert, mely lehetővé teszi majd a választási szavazatok leadását.
A Microsoft a lehetőségeket látja
A kormányzati portál építésében rejlő reklámlehetőségeket már kezdi felismerni a legtöbb számítógép és szoftvergyártó cég. Még 2000 elején jelentették be, hogy a brit kormány a Microsoft vállalattal kötött szerződést, melynek értelmében a Redmonti székhelyű cég alakítja ki a kormányzati honlapot. A brit kormány már több mint 15 millió angol fontot fizetett a Microsoftnak az e-kormányzati infrastruktúra kifejlesztéséért, melynek célja az ügyintézés felgyorsítása. Terveik szerint a 200 központi és 482 helyi kormányzati intézmény 2005-re az összes kormányzati szolgáltatást online módon működtetné.
Kétséges az angol siker?
A brit projekt sikerességét és működőképességét eltérően ítéli meg az olasz Il Sole-24 Ore és a The Washington Post. Utóbbi 2001. februárjában még arról cikkezett, hogy a Forrester Research felmérései alapján az Egyesült Királyság képtelen lesz beváltani tervét, miszerint 2005-re az összes kormányzati szolgáltatást áthelyezik online csatornákra. Az Il Sole-24 Ore ellenben arról tudósít, hogy bár az eredeti tervek szerint 2002re az állami szolgáltatások 25 százaléka lesz interneten keresztül is elérhető, már most meghaladja ez az arány a 40 százalékot, így 2005-re teljesülhet a 100 százalék. Mindenestre az angolok internethez való hozzáállása továbbra is rendkívül pozitív, amit az is bizonyít, hogy az elkövetkezendő szavazásokon a britek egyötöde szíve szerint már online módon szavazna. A Forrester Research által készített felmérés szerint a megkérdezettek mindössze egynegyede nyilatkozott úgy, hogy azért nem ment el szavazni, mert fáradt volt, dolgozott vagy csak éppen nem volt kedve elmenni. A kutatók szerint a leadott szavazatok számát nagymértékben növelheti, ha sikerül beindítani egy jól működő online szavazórendszert.
GKIeNet Kft.
52
Szolgáltató állam, e-közigazgatás, e-önkormányzat A Europemedia rangsora
Az Europemedia szakértői rendszeresen rangsorolják az Európai Unió e-kormányzati portáljait. A 2001. őszén elkészített minősítés szerint Írország áll az élen, ahol különösen elismerően szóltak a parlament tevékenységét leíró oldalról, és Szociális Minisztérium on-line kínálta lehetőségeiről. A második helyen Anglia végezett, míg a jelentés elmarasztalta Spanyolországot, aki az utolsó helyen végzett.
Az egyik legnagyobb a francia portál
Az Il Sole-24 Ore szerint viszont Franciaországnak van a legjobb kormányzati portálja, mivel ez az oldal kínálja a legtöbb szolgáltatást, megtalálható rajta a teljes joganyag és a legkülönbözőbb nyomtatványok. A portálról több mint 2600 másik oldalra léphet tovább a kedves érdeklődő.
Svédország az élre tör
Svédországban a Governments Online tanulmánya arról ad számot, hogy számos e-kormányzati szolgáltatást használnak az állampolgárok. Az 1998-2000-ig terjedő időszakban az import és exportnyilatkozatok 80 százaléka EDI rendszereken keresztül, elektronikus úton bonyolódott, arányuk 2005-re akár 100-ra is nőhet, állítják a kutatók. A svéd munkaügyi központ már öt éve elérhetővé tette online szolgáltatását, amely azóta is sikeresen működik.
Olaszország próbál felzárkózni
Bár Olaszország a személyi számítógépek és az internet használata terén Európában inkább az elmaradottak kategóriájába tartozik, ám az e-kormányzat bevezetésére nagy erőfeszítéseket tesznek. Az elkövetkező években Olaszország mintegy 6,65 millió dollárt kíván költeni az e-kormányzati fejlesztésekre, mely hatszor több mint a Németország által tervezett összeg. A 2000-2002-ig terjedő időszakban az olasz vezetés 12 ezer milliárd lírát fektet be az új technológiába. A központi kormányzati szervek mindegyikének van honlapja, míg ez az arány Németországban 98, Franciaországban és Svájcban pedig 90 százalék. A helyi önkormányzatok 93 százaléka is elérhető a neten, míg Japánban csak 66,4 százalék. Egy 2001 márciusában készült közvélemény kutatás szerint az olaszoknak tetszik az e-kormányzat ötlete, azonban a megvalósítást illetően szkeptikusak. Több mint 73 százalék hasznosnak találja az elektronikus igazolványt, ám több mint 50 százalék vélekedik úgy, hogy az eredmények még nem igazán láthatóak.
Már Olaszországban is kártyás a személyi igazolvány
2001 márciusában - Finnország után másodikként Olaszország bevezette az elektronikus (kártyás) személyi igazolványt. Az IDG szerint az új kártyák nehezebben hamisíthatók, illetve tulajdonosaik számára lehetőséget teremtenek, hogy a kormányzati szervekkel on-line kapcsolatba lépjenek. 2001 végére mintegy egymillió ember jutott hozzá az
GKIeNet Kft.
53
Szolgáltató állam, e-közigazgatás, e-önkormányzat új igazolványhoz, öt éven belül azonban a várakozások szerint 50 millió ember használja majd. Norvégia
Norvégiában a lakosság körében igen sokan élnek az internet lehetőségével személyi jövedelemadózásuk lebonyolításakor. Az összes adófizető több mint 20 százaléka – vagyis több mint 394 ezer ember – 2001-ben már így bonyolította ügyleteit, míg 2000-ben ez a lehetőség csak 100 ezer embert vonzott. Közigazgatási e-kiadások 2000-ben (euróban, egy főre vetítve) 350 300 250 200 150 100 50
D án ia
G ör ög or sz Sp ág an yo lo rs zá O g la sz or sz N ág ém et or sz Fr ág an ci ao rs zá g Eg ye sü lt K. N or vé gi a Fi nn or sz ág Sv éd or sz ág
0
Forrás: Governments Online International Group Észtország
Észtország, amely az internetező közösségét tekintve a Baltiországok között vezető országnak számít, a tervek szerint a következő - 2003-ban esedékes - kormányzati választáson lehetőséget biztosít állampolgárainak az interneten keresztül történő szavazásra. Bár az előző választáson viszonylag sokan vettek részt a szavazatok leadásában, az észt kormány az új lehetőség által további szavazókat szeretne rábírni a részvételre.
Távol-Kelet
A távol-keleti térséget tekintve jelentős fejlesztéseket irányoztak elő az internet penetráció szempontjából is élen járó országok. Japánban a vezetés a kormányzati ciklus lejártáig az ekormányzat továbbfejlesztésére 10,3 millió dollárt kíván áldozni. Szingapúr nemcsak a szélessávú internet használóinak számában, de a személyi jövedelemadó online lebonyolítóinak sorában is vezeti az élmezőnyt. 2001-ben a lakosság már több mint 40 százaléka választotta ezt az egyszerűbb lehetőséget.
GKIeNet Kft.
54