Geskó Sándor Stábépítés, szervezetfejlesztés 1.-2. A tantárgy általános célja és specifikus célkitûzései A team m ködés, team-építés jellegzetességeinek megismerése Egy szervezet m ködése során nagy hangsúly van a team-munkán, a munkatársak bevonásán, emberi igényeiknek, jellemzõiknek a figyelembevételén, a munkatársak hatékony együttmûködésén. Ennek a nyilvánvaló oka az, hogy az egyes emberek motivációinak, képességeinek a figyelembevételével, a megfelelõ, egyénre szabott feladatok kiválasztásával a szervezet teljesítménye jelent sen javulhat. A team olyan csoport, amelyben az egyéneknek közös céljuk van, és az egyes tagok céljai és szakértelme illeszkedik a többiekéhez. Fontos tehát a közös feladat és az egymáshoz illeszkedõ “hozzájárulások” a feladat teljesítéséhez. A jól mûködõ team jellemzõi: a team tagjai megértik és figyelembe veszik az egyének és a team célkitûzéseit is a team-tagok sajátjuknak tekintik a kit zött célokat saját tehetségükkel hozzájárulnak a team céljainak a megvalósitásához a munka a bizalom légkörében zajlik a kommunikáció a team-tagok között alapvetõen nyílt a konfliktust a munka normális velejárójának, a team fejlõdését elõsegítõ jelenségnek tartják a fontos döntések meghozatalában a team-tagok is részt vehetnek és a végsõ döntést a vezetõ hozza meg Egy csoport teammé válása komoly befektetést igényel a benne résztvevõ egyénektõl és a team egészétõl is.
3. A tantárgy tartalma A team fejlõdésének lépései: A team kialakítása: ebben a fázisban tisztázni kell a team elõtt álló közös feladatot, a munka elvégzése során alkalmazandó módszereket, szabályokat. Viták: a team tagjai érzelmileg is bevonódnak a feladat megvalósíthatóságának a megbeszélésébe, javaslatok merülnek fel, majd közelednek az álláspontok egymáshoz. Normalizálódás: megkezdõdik a feladattal kapcsolatos együttmûködés, a nézetek és érzelmek kommunikációja a munkával kapcsolatban, kialakulnak a konkrét tervek, feladatok. Megvalósítás. elindul a konstruktív munka, ennek elõrehaladtával további energiák mozgósítódnak. A munkacsoport hatékonyságát több alapvetõ tényezõ befolyásolja. Fontos egyrészt a csoport nagysága, térbeli elhelyezése, de alapvetõ fontosságúak: A csoport normái, azaz azok a szabályok, amelyek a viselkedési formákra vonatkoznak A csoport kohéziója, azaz a csoport “egységének” érzése. Egy összetartó csoportban a tagok motiváltak arra, hogy képességeiket a közös feladat érdekében mozgósitsák, a közös feladat teljesitése az önértékelésük fontos tényezõjévé váljék. A team tagjaival kapcsolatos fõ elvárások: szakértõi kompetencia team-tagként való munkavégzési képesség kivánatos személyi tulajdonságok (kemény munkára való motiváció, kreativitás, gyanakvás hiánya, mások meghallgatása,stb.) A team-tagként való munkavégzési képesség és a kivánatos személyes tulajdonságok is fejleszthetõek megfelelõ tréning-módszerekkel: II. Stratégiai tervez workshopok A stratégiai tervezés fókuszált és strukturált megbeszélés (sorozat), amelynek célja egy probléma elemeinek feltárása, megoldási lehet ségek kidolgozása, illetve a megoldáshoz vezet részletes “cselekvési terv” felállítása. A tervezési folyamatban, az ügyben érintett minden fél részt vesz. A stratégiai tervezés alapkérdései a következ k: •
Mi a probléma?
•
Hová tartunk, hová akarunk eljutni?
•
Hogyan fogunk eljutni oda?
•
Mi a részletes cselekvési terv (kulcsszerepl k, forrásigény, intézkedések, ütemterv, felel sségek, stb.)?
A stratégiai tervezés jellegzetességei:
•
A folyamat minden jelent s döntéshozó bevonásával történik
•
Az érdekelt felek egyaránt részt vesznek a folyamat el készítésében és a megoldás kidolgozásában
•
Az érdekeltek közösen fogalmazzák meg a problémát és az elérend célokat
•
A folyamat az adott szituációhoz illeszkedik, azaz olyan helyen, formában, id ben kerül lebonyolításra, amit az aktuális probléma megkövetel
•
A résztvev k kölcsönösen “tanítják egymást” egymásnak ötleteket adnak az adott problémával, témával, érdekekkel kapcsolatosan
•
A döntések konszenzuson kell alapulnia
•
Meghatározásra kerülnek a kidolgozott terv végrehajtásának lépései, az egyes lépésekhez tartozó id keretek, határid k és a felel sök is.
A folyamat lépéseinek meghatározása 1. Információ-gy jtés/felkészités (a helyzetértékeléshez szükséges információk összegy jtése) 2. Lehet ségek felállítása (Kerültek-e kidolgozásra ésszer lehet ségek Az egyes felek mennyiben kötelez dtek el bizonyos megoldások irányában. Mennyire zárt a felek pozíciója.) 3. A megállapodás érdekében teend lépések (érdekalapú, tárgyilagos kritériumok felállítása, a kritériumok hozzáillesztése a lehet ségekhez, konszenzus a választható lehet ségekr l) 4. A megállapodás elérése (A megállapodás elérésének három általános szemlélete: keret-megállapodás, integrált megállapodás, megállapodás csomagok) 5. A megvalósítás el készítése (Részletes megvalósítási terv kidolgozása, a felel sségek kijelölése és pontosítása, monitoring rendszer kiépítése a folyamat nyomon követésére, döntéshozatal a megvalósítás során adódó problémák, vagy esetleges nem-teljesítés esetére) Miért hasznos a kooperatív tervezés? •
Segíti az információáramlást, megalapozottabb döntések megszületését
•
Segíti és a döntések gyorsabb megvalósítást
•
Bizalmat épít
•
Csökkenti a váratlan helyzetek valószín ségét
•
Nagyobb elkötelezettséget teremt a megvalósításra
A tréning során a résztvevõk megismerkednek •
a tárgyalási folyamatokban nem a másik “legyõzésére”, hanem a világos érdekartikulációra, s a konszenzusos megállapodásra kell törekedni,
•
mi az érdekalapú problémamegoldó magatartás elõnye a “pozícióból való” tárgyalással szemben
•
melyek a különbözõ probléma-megoldási technikák elõnyei és hátulütõi,
•
milyen típusú konfliktusok léteznek, s milyen lehetõségek vannak ezek feloldására és megelõzésére,
•
mi a kooperatív tervezés jelentõsége és szerepe a tárgyalási folyamatok, konfliktusok során
•
melyek a kooperatív tervezés gyakorlati lépései
•
mik a kooperatív tervezés gyakorlati elõnyei
A kurzuson résztvevõk a saját gyakorlatukból merített helyzetgyakorlatok során gyakorolják a tanult technikák alkalmazását. 4. A tantárgy oktatásának idõterve A tantárgy oktatása tömbösítve történik. A tréning idõszükséglete szemeszterenként két-három nap. 5. Az évközi ellenõrzés módja Az oktatási forma természeténél fogva évközi ellenõrzésre nincs szükség. 6. A számonkérés módja A Az oktatási forma természeténél fogva a számonkérés a tréningen való aktív részvételre korlátozódik. 7. A tárgy elõírt külsõ szakmai gyakorlatai Nincs ilyen 8. Kötelezõ illetve ajánlott irodalom 1. Willem F.G. MASTERBROEK: Konfliktusmenedzsment és szervezetfejlesztés 2. Görög Mihály: Bevezetés a projektmenedzsmentbe 3. Jay ROTHMAN: From Confrontation to Cooperation(1992, Sage Publications) 4. David CHRISLIP: Collaborative Leadership (Jossey-Bass, 1995) 5. William L. URY, Jeanne M. BRETT, and Stephen B. GOLDBERG: Getting Disputes Resolved(Jossey-Bass, 1994) 6. William URY: Tárgyalás nehézemberekkel (1993, Bagolyvár) 7. Susan CARPENTER: Managing Public Disputes (Jossey-Bass, ?) 8. Ed OAKLEY - Doug KRUG: Korszerû változás-menedzselés (1994, Bagolyvár) 9. Alexander Oakland: Mikor mondjunk NEMet ? (1992, Bagolyvár) 10. Sam Kaner: Facilitator’s Guide to Participatory Decision-Making (1996, New Society Publishers)
9. Tárgyi szükségletek Egy legalább 30 fõ befogadóképességû terem, variábilis berendezéssel. Egy írásvetítõ Egy flip chart (hozzá való papírral) A4-es papír Szines filctollak
10. Tantárgyi vonatkozású tudományos eredmények és kutatások követésének módszere A kooperatív tervezéssel kapcsolatos tudományos eredmények és kutatások követése az ajánlott irodalom olvasása révén történik. Az ajánlott irodalom ilstája félévenként kibõvül a legfrissebb nemzetközi publikációk listájával. 11. A tárgy minõségbiztosítási módszerei •
folyamatos szakmai konzultáció nemzetközi szakemberekkel
•
visszacsatolás a hallgatók részérõl
