KORUNK
GALÉRIA
KORUNK 50
GALÉRIA 50
KOLOZSVÁR-NAPOCA, 1976
Szerkesztők: KANTOR LAJOS és RITOÓK JÁNOS Műszaki szerkesztő: SZÉKELY DANIEL Fedőlap és tipográfia: DEÁK FERENC Az emlékplakett GERGELY ISTVÁN munkája
Készült 2000 példányban, a folyóirat megjelenésének ötvenedik évfordulójára
KÉPEK ÉS GONDOLATOK
Két ötvenes találkozási pontján állunk: megalapításának ötvenedik év fordulóját ünnepli a KORUNK, s a véletlen úgy hozta, hogy é p p ezekben a hetekben köszöntheti ötvenedik művész-vendégét a Korunk Galéria - Nagy Imre, kiváló grafikusunk és festőnk személyében, aki a hazai magyar művelődés sok jeles személyisége (számos Korunk-munkatárs!) mellett 1936ban, majd 1938-ban Gaál Gábort, a nagy szerkesztőt is megrajzolta. Persze, csak a felületes szemlélő egyszerűsíthetné odáig e kettős emléke zési alkalmat, hogy kétszer ötven az összesen száz, hiszen a két esemény művelődéstörténeti súlya korántsem azonos. A Korunk Galéria nem e g é szen hároméves múltra tekinthet csupán vissza, s jóllehet az utóbbi meg nyitókon költők, műkritikusok, színészek, sőt zenészek is közreműködtek már, mégiscsak viszonylag szűk pászmát fog át a legendásan g a z d a g Korunk-profilból, megmaradva elsősorban képzőművészeti jelenségnek. No de a képzőművészet — épp a legutóbbi kutatások ébresztenek rá erre az igazságra — sokkal fontosabb szerepet töltött be a folyóirat életében, arcélének alakításában, mint mostanáig tudtuk, hittük. A sokat emlegetett széles tematikai skála, ,,a szelet-embertől az egész emberig"' vezető út megtalálása nyilván sok tényező, különböző szükségletek és adottságok szerencsés összejátszásának köszönhető, ezek sorában azon ban lehetetlen nem észrevennünk a korabeli művészeti törekvések, irány zatok, iskolák, egyes alkotók és teoretikusok szerepét. Kassákkal, Kállai Ernővel és az emigrációba kényszerült avantgarde művészeti folyóirat, a
MA más neves munkatársaival már 1926-tól a konstruktivizmus hirdette ,,idő-mozgás", “szintetikus fejlődés", ,,egy új embertartalom új formában való kifejeződése" is hangot kapott a Korunkban, s ezeket a szándékokat vitte tovább, tisztultabb formában, a folyóirat hasábjain oly következete sen propagált Bauhaus; közel tíz éven át publikál itt a Bauhaus, illetve az új-Bauhaus egyik vezéregyénisége, a világhírre jutott Moholy-Nagy László (tőle származik „a szelet-embertől az egész emberig" megfogalma zás is). A modern szobrászatot forradalmasító nagy román művész, Brân¬ cuşi neve 1929-ben tűnik fel a Korunkban — Pallady, Iser, Tonitza, Ressu, Petraşcu, Ghiaţă, Catargi, Medrea, Demian, Nagy István, Szolnay, Nagy Imre, Papp Aurél, Gallas Nándor, Kós Károly, Ziffer Sándor neve mellett — Aurel Ciupénak ,,az ó-romániai és erdélyi képzőművészet" jelenét á t fogó helyzetrajzában. (Tíz évvel később Miron Radu Paraschivescu, az ASTRA emlékkiállítása kapcsán, újabb román festőkre, szobrászokra hívja fel a Korunk-olvasók figyelmét, miközben hiányolja az erdélyi magyar mű vészek jelenlétét a tárlaton.) Mattis-Teutschról 1928-ban jelenik meg a folyóirat hasábjain az első méltató cikk, 1930-ban Csontváry kapja a Ko runk munkatársától a teljes művészi elismerést, amely ugyancsak kijut Picassónak és Diego Riverának, Mexikó új művészetének s „a tömegek izmosodó kollektív művészi energiáit" kifejező fiatal szovjet művészetnek. A népfronti szakaszban Dési Huber István lesz (kimondatlanul) a képző művészeti főmunkatárs, s egyazon esztendőben (1937-ben) szentel nagy tanulmányt Derkovitsnak, a páratlan magyar proletárfestőnek, és Nagy Istvánnak, az erdélyi s az alföldi falu kiváló ábrázolójának (akinek tehet ségét a költő Blaga is megcsodálta). Ha ehhez a sebtiben felvázolt név sorhoz hozzáírjuk azokat a hazai művészeket, akik előbb vagy utóbb szin tén méltányos kritikai fogadtatásban részesültek (így Szervátiusz Jenő, 1937-től Gy. Szabó Béla, a munkásmozgalomhoz kapcsolódó Leon Alex, Klein József, Kazár László), igazán gazdag „Korunk Galéria" képe bon takozik ki képzeletünkben.
Egy potenciális Korunk G a l é r i á é ! Dienes László, majd G a á l G á b o r szerkesztése idején ugyanis a szűkös anyagi körülmények még a repro dukció-közlést sem engedték meg, nem hogy kiállítások rendezésére fu totta volna — amihez legalábbis egy nagyobb szerkesztőségi helyiségre van szükség. A Korunk új folyamában fokozatosan hódított teret a képző művészet. Az újraindulást követően, az ötvenes évek végén még szinte „képtelen" volt a folyóirat; a reprodukálási lehetőségek növekedésével, a technikai feltételek javulásával (a csúcsot 1974-es képzőművészeti számunk jelentette) a grafikusok, majd a festők és a szobrászok, keramikusok, fém¬ domborítók, a textil művészei közelebb kerültek a laphoz, s ha nagy ké séssel is — és bizonyára tévedésektől sem mentesen — a modern folyó iratszerkesztés nélkülözhetetlen eleme, a művészi fotó végre szintén teret kapott nálunk. Olyannyira, hogy amikor kísérleti jelleggel először akasz tottunk képeket — Mátyás-szoborra néző — főtéri helyiségeink boltívek osz totta falaira, éppen egy fiatal fotósnak jutott az úttörő szerep. 1973 már ciusától azután több-kevesebb rendszerességgel követték egymást a kiál lítók, többnyire még ismeretlen ifjú művészek (főiskolások is) s a közön ség elé ritkán jutó idősebbek. 1975-től (amikorra már kis katalógusaink is rendszeressé váltak) némileg változik az összkép: a szerkesztőség új, ke vésbé patinás, de t á g a s a b b szobáiba, nagytermébe - bár változatlanul az íróasztalok közé - már b á t r a b b a n lehetett meghívni legjobb művé szeinket, velük, általuk új közönség rétegeket próbálva bevonni a Korunk „érdekszférájába". Legkiválóbb, legkedveltebb festőink, grafikusaink, szob rászaink jó néhányának jelenléte végső soron a kísérletező fiatalokat is támogatja, mert rangot ad a Korunk Galériának, odaszoktatja a közön séget — é s talán a korszerű ízlésnevelés is hasznát látja e „kompromisz¬ szumnak". Akár az életkor, akár a művészi felfogás, akár a „mesterjegyek" felől közelítjük meg a három év alatt látott képzőművészeti anyagot, szembetűnő tehát a heterogeneitás. Minthogy azonban az eredeti szándék lényegében
nem változott — újabb lehetőséget biztosítani művész-munkatársainknak a közönséggel, olvasóinkkal való közvetlen találkozásra —, s minthogy a Korunk nem egyetlen stílusirányzat szócsöve, hanem a sokféleséget vállaló hazai képzőművészet tükrözője s kritikáival (és kéthetenként váltott kiállí tásaival) talán alakítója is, továbbra sem lehet célunk az egységesítés — ám nyilván célunk, kötelezővé váló feladatunk az igényszint stabilizálása, Illúzió volna — a XX. század végi képzőművészet irányzatainak, vitáinak ismeretében - minden „jó ízlésű" látogatónk igényeinek mindenkori kielé gítésében reménykedni, marad tehát a vitatható mérce: a Korunk Galéria rendezőinek jó szerkesztői lelkiismerete. Szívesen vállaljuk egyébként a vitát: néhány kiállításunk — kritikusok, esztéták, írók, filozófusok és termé szetesen a képzőművészek bevonásóval — módot, keretet nyújtott a nyitott esztétikai véleménycserére. Erre a nyitottságra kötelez a Korunk immár félszázados nagy hagyo mánya is: Moholy-Nagy és Brâncuşi, Kállai Ernő és Dési Huber szelleme. KANTOR
LAJOS
MOHOLY-NAGY LÁSZLÓ (1895-1946) Montírozott
szobor
Korán felismerte, hogy mi a teret csakis a fény segítségével fog hatjuk fel. Munkássá gának egyeteme ha talmasra méretezett harc az új látás elő készítésére. Megkísér li kitágítani a festé szet határait, és új technikai eszközök bevonásával emeli a fényerősséget a kép ben, vagyis közelebb hozza azt a természet fényerősségéhez. WALTER GROPIUS
(1937)
BRÂNCUSI, CONSTANTIN (1876-1957) Pogány kisasszony Az absztrakt kifejezé si eszközökkel, gömb és henger felületek kel dolgozó Brâncuşi megnyilatkozásának minden mozzanatát fi gyelemmel kíséri a nemzetközi tárlatkri tika. AUREL CIUPE (1929)
MATTIS-TEUTSCH JÁNOS (1884-1960) Linómetszet Azon kevesek közül való volt, akik inkább hittek, mint rombol tak; s különös, d e így igaz: a legtipikusabb művésze volt kora exp¬ resszionizmusának, annak minden jelzője szerint — és Vaszilij Kandinszkij mellett egyedüli számottevő képviselője a „zenei expresszion izmusnak" — s egyben ő lépett túl a legteljesebben az „izmus" korlátain. BANNER ZOLTÁN
POPP AURÉL (1879-1960) Ady-illusztráció Képei valóban „emberi dokumentumok", amelyek méltán folytatják az erdélyi történelmi festészet régi hagyományait, BANNER ZOLTÁN
TONITZA, NICOLAE (1886–1940) Kaszások „Látnoki realizmusra" törekedett, olyan rea lizmusra, amely ,,egy érzékeny lélek láza d á s á t hirdeti a vászon egész felületén", s számos munkájában valóban a tőkés tár sadalom nagy haragú vádlójának mutatko zott; „művész-állam polgár" volt, a b b a n az értelemben, melyet ennek a szónak Dob¬ rogeanu-Gherea a¬ dott. RAOUL SORBAN
MARCHINI, TASSO (1907-1936) Ion Vlasiu szobrász Nagy dolgokra ren delt, kivételes tehet ség volt Marchini Tas¬ so a transsylvaniai képzőművészetben . . . Izzó és feltűnést keltő tehetség. Már az első években úgy emlege tik, mint valami cso dát. KOVÁTS JÓZSEF
LEON, ALEX (1907-1944) Radnóti Miklós Tevékeny politikus mű vészeink közül a két világháború közé eső szakaszból Leon Alex kétségkívül egyike a legjelentősebbeknek. Folytonos készenlét ben élt, s fokozott ér zékenységgel reagál va a társadalmi el lentmondásokra, az ember ellen elköve tett igazságtalansá gokra, alkotta műveit. BORGHIDA ISTVÁN
POPP, SABIN (1895-1928) Önarckép Nemzetközi viszony latban is súlyos é s értékes képviselője volt Erdély képzőmű vészetének. MIRON RADU PARASCHIVESCU (1939)
HARSIA, TEODOR (1914-) Kolozsvári templom Sajátságosan új és festőiségben nem is keskeny barázdát h a sított magának mű vészetünkben. Immár egységbe hangolódva, elénk tárul egy finom lírájú életmű, melynek minden darabjára rá lehet mondani: ez Harsia-kép! BALÁZS PÉTER
DEMIAN, TASSY (1899–) Akt Nevéhez fűződik a modern román illuszt ráció megteremtése — ugyanakkor azon ban a festészet terén is számtalan sikert ér el. Erős stílusérzéké vel újabban a régi bizantin stílusból egy új kifejezési modort igyekszik kreálni il lusztrációiban, mely nagyon gazdag s teli bujkáló ornamens fan táziával. AUREL CIUPE (1929)
CILIPE, AUREL (1900-) Kompozíció Akár félévszázadnyi korkülönbséggel fes tett képei felhívják a figyelmet a művész egyéniségének olyan alapvető vonásaira, amelyek kezdettől mindmáig végigkísérik műveit. Ilyen saját ságok például a rend, nyugalom, urbánus ízlés és műveltség. E. SZABÓ ILONA
KABÁN JÓZSEF (1933–) Jelkép 1973. március
Művészfotó: a szó itt valóban a helyén van. Kabán József munkái ra nem illik a doku mentum vagy a natu ralista jelző, hatá suk elvitathatatlanul a képzőművészetével vetekszik. S ha már rokonság után kuta tunk, ezt legközelebb az expresszionistakonstruktivista grafi kában találjuk meg. ÁGOPCSA MARIANNA
FINTA EDIT (1945–) Üzenet III. 1973. április
E képek alkotójának talán megadatott az a látó vakság, mely ben a Picasso java solta csonkítás értel met kap. Alakjainak szeme legfennebb sejthető, tekintetük nincs, mintha olyas mire figyelnének, a¬ minek felfogására nem a látás szerve szükségeltetik, hanem a látás képessége. SZILÁGYI JÚLIA
GYÖRKÖS MÁNYI ALBERT (1922–) Széki kórus 1973. július 1974. november
Hozzám a képei legyenek olajképek, legyenek színes gipsz metszetek — beszél nek. Történeteket mondanak el, egysze rű és igaz története ket emberekről és ál latokról, évszakokról és vidékekről, a világ ról és olykor saját magamról. S ezeknek a történeteknek min dig van valami egy szerű és igaz tanul sága. VERESS ZOLTÁN
INCZE FERENC (1910-) Arc és álarc 1973. október Újabb képei a szür realizmus jegyében fogantak. Több mun káján a táj, épületek, tárgyak reális fogal¬ mazásúak, ám benne a figura irreális á b rázolású, s a test hez viszonyítva kicsi fejhez elnyújtott, óriá si végtagok csatla koznak. A nézők hosz¬ szasan nézik a mun kákat . . . a cselek ményt, a képek el beszélő tartalmát pró bálják magyarázni, s csak azután festészeti problémáit, amelyek: mesterségbeli tudás, anyagismeret, a mun ka szeretete. MOH! SÁNDOR
BENCSIK JÁNOS (1945–) Átváltozások 1973. november Tollrajzai ajzott, nyu galmi helyzetben és megtorpanó mozgás ban lévő alakokból szövődnek közelebb ről nehezen megha tározható drámaisá got árasztó kompozí ciókká. MEZEI JÓZSEF
KECSKÉS PÉTER (1945-) Gerinc 1973. december
Örvendetes, hogy a Cseke Tamás és Kecskés Péter képviselte plasztikai törekvés is helyet kapott a Korunk Galéria kiállításán. Mit akarnak?...
CSEKE TAMÁS (1946–) Autó és cigaretta 1973. december
. . . Mit akarnak? A Paul Klee, Vasarely, Brâncuşi, Vermeer Van Delft, Arp, Leo nardo, Andy Warhol, Dürer, Moholy-Nagy László, Seurat, Alfred Wels, Naum G a b o , Kazimir Malevics, Vin cent Van Gogh, Rau¬ schemberg, Chirico, Brueghel. . . által meghirdetett a l a p e l vet folytatni: látni — láthatóvá tenni! KANCSURA ISTVÁN
PAULOVICS (1937–)
LÁSZLÓ
Nagyapámnál falun 1974. január
Időbe néző figurái, távoli korokat össze kapcsoló modern i¬ konjai Chiricótól a pop artig, Einsteintól Hemingway-ig külön féle, különböző mély ségekben átélt, saját jává honosított él ményei — vizuális és intellektuális élménye inkké válnak. KÁNTOR
LAJOS
KOPACZ MÁRIA (1941–) Levegő 1974. március
Önálló mesevilág ez, de jellegzetesen mai mesevilág: nem tün dérek és boszorká nyok népesítik be, ha nem a családi fény képeket nosztalgiával megidéző vagy a u t ó ról álmodozó evilági halandók s a Földtől elszakadni sok száz ezer kilométer távol ságból sem tudó hold utasok. KÁNTOR LAJOS
BAKÓ-HETEI ROZÁLIA (1942–) Anyaság 1974. április
Művészete testvér a lírával; rokonságot tart a hajdani kép írókkal, tányér- é s bokályfestőkkel, csem pekészítőkkel. Díszítő művész; „vászna" a hagyományos formájú égetett agyag- vagy fajansztányér tenyér nyi felülete, erre hord ja élő-vibráló szí neit, vési, rajzolja, festi, égeti expresszív alakjait, komponálja hangulatidéző képeit. KASSAY MIKLÓS
KASZA IMRE (1952-) Önarckép 1974. április
Akvarelljei csendes szelídségig visszafogott vallomások a világról: portrék, csendéletek, tájképek, elmosódó formák, meleg tónusú színek. CSELÉNYI LÁSZLÓ
SIPOS LÁSZLÓ (1943–) Csángó madonna 1974. május
Nem véletlen Einstein minduntalan vissza térő motívuma, nem véletlen, hogy a Csán g ó madonna vagy a Kőműves Kelemenné Síposnál nem motí vum, nem érzelmes néprajzi hivatkozás, hanem az ősiségnek és a maiságnak ke mény, hűséges válla lása. SZILÁGYI JÚLIA
SAJGÓ FODOR ERZSÉBET (1946–) Pillangó 1974. június Bátran bánik a szí nekkel, nem fél meg bontani a hagyomá nyos szőnyegformát, „elárulja" a bordáza tot — egyszóval éppoly természetszerűen kí sérletezik, mint leg jobb festő, grafikus meg szobrász kollé gái. KÁNTOR LAJOS
FODOR T. GYÖRGY (1947–) Lovas 1974. június A dekorativitás, úgy tűnik, számára má sodrendű kérdés; fém tábláinak figuráit, a kompozíciót egyfajta groteszk naivitás jel lemzi. Vajon mester ségbeli kérdés ez, vagy már alkotói s a játosság? KÁNTOR LAJOS
ASZTALOS SÁNDOR (1908-) Kós Károly 1974. július
Mai irodalmi önismeretünk s a holnapi irodalomtörténet d o kumentumai ezek az Asztalos Sándor-féle portrék; nem udvariaskodnak, nem retusálnak - olyannak mutatnak minket, a¬ milyenek a mások szemében vagyunk. KÁNTOR LAJOS
PÓKA ZSOMBORI ERZSÉBET (1920-) Magányos fa 1974. július
Többnyire folyóparto kat, nyárfasorokat, fü zeseket láthatunk. De sajátos ábrázolásban, a háttért ugyanis legyen az víz, domb hát vagy tömbház csoport - a vízfesték egybemosódása ősz ködössé és sejtelmes sé teszi. HERÉDI GUSZTÁV
WEISS ISTVÁN (1945-) ,,ím a teremtés befejezve m á r . . ." 1974. augusztus
Fényképezőgépének lencséje nem hűvös objektív: színházi fo tóin egy második va rázslatnak vagyunk tanúi, részesei; ezek az áttűnéses fotókom pozíciók vagy negatív fotómontázsok, ahogy szerzőjük nevezi őket, ugyanúgy művészi al kotások, mint ahogy az a rendező, a szí nész munkája. KÁNTOR LAJOS
JAKAB ILONA (1929–) Csendélet 1974. szeptember
Művészi erejének pró bája, hogy megtalál j a - e a hagyományos műfajokban önmagát, hogy tud-e újat hoz záadni az előtte már megfestett végtelen számú csendélethez, tájképhez, portréhoz — végső soron: össze t u d j a - e kapcsolni a múltat a jelennel vagy éppen a jövővel. Néha a „hűségesek" vállalják a nehezebb utat. KÁNTOR LAJOS
BAÁSZ IMRE (1941–) Bizonytalanság 1974. október
Szomszédságában t a nyázó tárgyak várat lan bemutatkozása révén önmagával t a lálkozik újra az em ber. A tárgy kellékés szimbólum mivoltá ból kilépve ennek a találkozásnak értelmi szerzője és cinikus t a núja lesz. BODOR ÁDÁM
MOLNÁR DÉNES (1947–) Zászlónk, a könyv 1974. d e c e m b e r
Mint karikaturista nem gúnyrajzokat, hanem torzképeket készít, me lyek nem mindig é s nem főképpen nevet tetők, ám sohasem lehangolók, s ha meg döbbentenek is, nem elkeserítők, hanem katartikus hatást gya korolnak minden e¬ gészséges ítélőképes ségű és gondolko dású emberre. MEZEI JÓZSEF
BORDY MARGIT (1944–) A holló 1974. december
Óra, Nap, madár, szekrény — mozdulat lan elemekkel fejez ki mozgást, annak a belső feszültségnek a meghosszabbítását, mely az alkotás órái ban eltölti, mely éle tének és kísérletező kedvének értelmét a d ja. LÁSZLÓFFY ALADÁR
FÜLÖP ANTAL ANDOR (1908-) Magnólias 1970
arckép,
1975. január
Adakozók ezek a ké pek, sőt nemcsak ér zelmekben, de er kölcsi értékekben is gazdagítók. A tökéle tesen megfestett n a p raforgók, japánbirsek, magnóliák, birskör ték, citromok és n a rancsok uralkodó mo tívumai ugyan e csendéleteknek, mel lettük azonban bokᬠlyok, tányérok, népi szőttesek emlékeztet nek egy magas szintű, élő (és újra élő, új funkciót kapó) népi kultúrára, KANTOR LAJOS
BALÁZS PÉTER (1919–) A torony 1975. február
A szülőföld hangulati egységéhez való hű ség úgy emel szemünk elé egy római leletet, az édesanyja faragott ládáját, a hegyek mil lió tonnáit s egy to rony tűjét, hogy csak a gondolatra, szép ségre felinduló em berinek a súlyával számol. LASZLÓFFY ALADÁR
DEÁK FERENC (1935–) Árva Bethlen Kata 1975. március
A részletek igazságagazdagsága-mélysége tűnik fel illusztrációin és önálló grafikai lap jain; érdemes megfi gyelni, milyen h a n g súlyozott szerepet kap nak e tusrajzokon é s metszeteken az em beri arcok (sok-sok egymás melletti arc) s a kezek. KÁNTOR LAJOS
1NCZE JÁNOS-DÉS (1909–) Róma 1975. március Az ember nemcsak hasznos energia- és formaépítmény, ha nem érző, melegség re, szeretetre vágyó valaki. Ezt sugallják Incze János képei. LÁSZLÓ GYULA
NAGY ALBERT (1902–1970) A győztes 1975. április
Megkésett romantikus volt. A hétköznapivá, már-már útszélivé vagy nevetségessé vásott szavakhoz úgy közeledett, mintha még szüzek volnának. És neki a művészet: Művészet volt, az élet: Élet, a mondanivaló: Mondanivaló és így tovább. SZILÁGYI DOMOKOS
PONGRÁCZ ANTÓNIA (1935–) Mesefigura 1975. május Tálaival, domborítá saival, kompozícióival a nemesen egyszerű, a tömör kifejezőerejű formák világába csa logat bennünket meg viselt idegek, túlbo nyolított kérdések, az életben és a művé szetben talált divat hóbortok és érthetet len előítéletek káo szából. FODOR SÁNDOR
PUSKÁS SÁNDOR (1928–) Petőfi 1975. május
Ihletője - a termé szet. - Az egész fa il lúzióját a d ó , villám égette csonk. A teret leggazdaságosabban és hasznosabban ki tölteni - és kihasz nálni — igyekvő gom ba. A nyílként lecsa pó madár. Az emberi test formái. FODOR SÁNDOR
CSUTAK LEVENTE (194Û-) 1514 1975. június
Sokszor az a benyomásunk munkái láttán, hogy egyenesen, személy szerint hozzánk intézett felszólít á s , kérés, figyelmeztetés sugárzik felénk, olyan művész huma nizmusának jelzései, akinek világ- és em berszeretete kozmikus méretekig kiterjed. LENDVAY
ÉVA
BENE JÓZSEF (1903-) Akt gitárral 1975. j ú n i u s
Igazi aktot festeni annyi, mint hozzáad ni a test fizikai látvá nyához az egyéni él ményeknek vagy ál moknak azt a meghitt, tiszta emberi tartal mát, poézisét, amely mindig túlmutat a csak partikuláris élet művészileg jelentékte len szféráján. RÁCZ
GYŐZŐ
UNIPAN HELGA (1938–) A szemtanú 1975. július
Karikatúrák? Semmi képpen sem azok, leg alábbis nem a viccla pok tucatkarikatúrái értelmében. Legjobb lapjai az emberi lét, jelen és jövő ellent mondásaira, dilem máira kérdeznek rá. Fehér és fekete impo náló biztonsággal ki alakított belső egyen súlya vall a külső e¬ gyensúlyhiányról, más szóval: tusrajzai gro teszk szépséget hir detnek. KÁNTOR
LAJOS
BALÁZS IMRE (1931–) Színészek 1975. július Ezek az eszményi vagy töredezett arcok, ezek a feketeségbe álom szerűen belemosódó alakok tulajdonkép pen egy művészi szub jektum kivetülései; ü¬ rügyei a vallomásnak, eszközei az önkifeje zésnek. SZÉKELY JÁNOS
CSEH GUSZTÁV (1934–) A tudós utcája 1975. augusztus
Ritmust alkot a mű vész, nem mozdula tokból, nem is h a n gokból vagy színekből. csak tisztes fekete vo nalakból a fehér p a píron, aritmiái szink rónba hozzák a más holt a máskorral. Le ül a művész Az emlé kezés asztalához, s megidézi a kultúrát, közös memóriánkat, emberek! SZILÁGYI JÚLIA
PALOTÁS DEZSŐ (1951–) Örök 1975. augusztus
Grafikája láttán nem tudjuk, ezért nem is akarjuk a technikát el választani a filozófiá tól, a világlátás bá torsága a világnézet korszerűségéről bizto sít. Erőt és értelmet érzünk, tudatosságot a látvány mögött és a látványban. SZILÁGYI JÚLIA
LUGOSI EDIT (1946–) A nagy út 1975. szeptember
Nézem a szőnyegeket, bennük a szálak fe szülését, kanyarodá sát, rendeződését, a formákat, a tűzijátékszikrákat például, a¬ melyek hulltukban oly bá tűnnek, mint b e láthatatlan messze ségbe futó út – Lu¬ gosi Edit tehetséggel, munkával megépített és megállás nélkül to vábbépíthető útja. PUSZTAI JÁNOS
LUGOSI LÁSZLÓ (1944–) Embermadár 1975. szeptember
Bronzképződményt lá tok mindenütt, bronz vegetációt bronzem berrel, és jól figyel jük meg: az emberi alakoknak gyökér végtagjaik vannak, sűrű-dúcosak, pikke lyesek, talajban, kiis merhetetlen mélyben formálódók, duzzadók, érlelődők. PUSZTAI JÁNOS
KRISTÓFI JÁNOS (1925–) Korai hó 1975. szeptember
Ha nem volna annyi ra általános a megfo galmazás, hogy min den beleférjen, azt mondanám: franciá san fest. Váradi lé lekkel. De figyelmez tessek inkább művé szetének specifikumá ra — arra a különös adottságra, mellyel a leghidegebb színből, a fehérből emberi me legséget, a legköl¬ tőietlenebből pedig, a szürkéből, költői ere jű látványt varázsol elő. BÖLÖNI
SÁNDOR
TÓTH SZŰCS ILONA (1930-) Zöld asztal 1975. október
Kevesen tudják a csendélet lényegét annyira belülről értel mezni, mint Te. Nem voltak analitikus tö rekvéseid, a perspek tívát sem az ábrázoló, hanem az érzelmi h a t á s kedvéért haszná lod. Tárgyaid egy el képzelt színtér kellé kei, viszonyuk egy máshoz áttételes, e¬ gyensúlyukat csak az elemek összeolvadá sából lehet megérte ni. CSEH GUSZTÁV
ZOLCSÁK SÁNDOR (1934–) Bölöni Farkas Sándor 1975. október Zolcsák Sándor (ez t a lán közhely - vagy legalábbis közhely kellene hogy legyen) kereső, vívódó művész. Keresi azt a bizonyos dolgot, amelyet más még nem vett észre. Flaubert klasszikus nak számító receptje szerint. SZILÁGYI DOMOKOS
ZSIGMOND ARANKA (1948–) Vörösben 1975. november
„Rovásírás"-jeleinek, felületein nyomot h a gyó színes nyilainak, váltakozó színes folt jainak ugyanúgy képi, érzelmi megfejtései le hetségesek, mint az úttörő francia textiles, Manessier felületrit musainak vagy akár Miró és Klee festmé nyeinek. MURÁDIN JENŐ
SZABÓ TAMÁS (1933-) Fák között 1975. november
Mindennapi munkája a leghitelesebb, leg¬ ihletettebb művészet tel, a nép művészeté vel teremtett bensősé g e s kapcsolatot, s e művészet természetes háttere maga az alko tó ember — és a ter mészet. Most a szép keresésének egy ú¬ j a b b állomását kö szönthetjük e fotók őszinte lírájában — Szabó Tamás szerel mes verseiben. KÁNTOR LAJOS
KAZINCZY GÁBOR (1942–) Dózsa III. 1975. november
Harcos grafikánk leg jobb tradícióit követi, amikor mozgósító kőrajzokká lényegítette a forradalmi indulók harsogó trombita hangját, amikor ismé telten megidézi Dózsa megrendítő mártíriu¬ mát, megkínzott p a rasztjainak átkos föl¬ jajdulását, keserves istenkáromlását, ami kor a szépséget, a rit must, a lüktetést ke resi a munkacsarno kok, az építőtelepek tevékeny lázában, ér ces zsivajában. SZEKERNYÉS JÁNOS
GY. SZABÓ BÉLA (1905–) Kelemen Lajos 1975. december Portréit nézzük, s t á jai, évszakai, épület kövei jutnak eszünk b e ; az emberábrázoló a világ ábrázolójára emlékeztet bennünket, portréiból a l a p o s a b ban és mélyebben ért jük meg egész humá nus művészetét. Gy. Szabó Béla teremtett világa — függetlenül a b e n n e egymást vál tó stíluskorszakoktól — az itt ábrázolt ar cok és lelkek világa, egy kopernikuszi ér telemben megmentett és örökléttel megaján dékozott univerzum. VERESS ZOLTÁN
KÓS KÁROLY (1883–) A Monostor úti református templom bejárata 1975. december
Ma már nem is az a bátorság a szembetű nő, amivel Kós Károly elfordult az eklektiká tól s a szecessziós kor túldíszítéseitől, tévút jaitól, hanem inkább az, hogy ez a mi szá munkra készült, a mi szerénységünkkel, le hetőségeinkkel, örök ségül. BALOGH FERENC
SZERVÁTIUSZ JENŐ (1903–) Két szobrász 1976. január
Millió ember életét él ni, ebből a sok élet ből kiválasztani a leg szebbeket, a legtragikusabbakat, a legel¬ merültebbeket, hogy velük, bennük vallja meg a maga sorsát, amely, ha önarcképeit nézzük, „csak" egy a sok arc, sok sors kö zül . . . BANNER ZOLTÁN
FESZT LÁSZLÓ (1930-) Mezzotinto 1976. j a n u á r
Művészetének hajszál gyökerei nagyon mélyre, a néphagyo mány humuszáig nyúl nak le, alkotásainak indító impulzusai a¬ zonban mindig lükte tő korunk problemati kájában fogantak, ez eredmény pedig az a sokszólamú, színpom pás, „feszt-lászlós" grafika, mely a szem lélőt úgy ragadja ma gával és olyan erővel kényszeríti aktív elme munkára, hogy köz ben megajándékozza a műélvezet csak leg magasabb régióiban nyerhető élményével. GÁBOR DÉNES
MICOŞ FRED (1907–) Rézmetszet 1976. január
Metszetei az ősi folk lórelemek hatása alatt születtek — a történe lem, vagyis az örök kévalóság jegyében fogant szintézisekként. RADU IONESCU
POP SILAGHI, VASILE (1931–) Tusrajz 1976. január
Merészelem hinni, hogy Vasile Pop Sila¬ ghi munkái a mozgás mély tudatából, belső ismeretéből, a dolgok lényegének m e g r a g a dásából származnak. ION VLAD
GERGELY ISTVÁN (1939–) Apáczai síremléke 1976. február
Miután sorra aratta sikereit történelmi sze mélyiségek életnagy ságú vagy mitológiai méretű megmintázá sával, alászáll a mély világba, a névtelenek közé, s úgy keresi a dolgok eredetét, hogy „hősei" köré, fölé és alá (függőlegesen hármas tagolású pla kettjein) megfejtendő jeleket rajzol. KÁNTOR LAJOS
NAGY IMRE (1893–) Gaál G á b o r 1976. február
Mindenben s mindig a tükörben nem lát ható, lencsével, ka merával föl nem mu tatható belső-való ság, a szerkezet, de mindenekelőtt a szép megszenvedettség ér dekelte, érdekli Nagy Imre „fölkent poéta ceruzáját", ecsetjét, vésőjét, minden kife jező alkalmatosságát, keze-belijét. KÁNYÁDI SÁNDOR
A MŰVÉSZEKET BEMUTATÓ IDÉZETEINK SZERZŐI
Ágopcsa Marianna
Kováts József
Balázs Péter
László Gyula
Balogh Ferenc
Lászlóffy Aladár
Banner Zoltán
Lendvay Éva
Bodor Ádám
Mezei József
Borghida István
Mohi Sándor
Bölöni Sándor
Murádin Jenő
Ciupe, Aurel
Paraschivescu,
Cseh Gusztáv
Miron Radu
Cselényi László
Pusztai János
Fodor Sándor
Rácz Győző
Gábor Dénes
orban, Raoul
Gropius, Walter
E. Szabó Ilona
Herédi Gusztáv
Székely János
Ionescu, Radu
Szekernyés János
Kancsura István
Szilágyi Domokos
Kántor Lajos
Szilágyi Júlia
Kányádi Sándor
Veress Zoltán
Kassay Miklós
Vlad, Ion
A KATALÓGUSBAN SZEREPLŐ MŰVÉSZEK MUNKÁI A KORUNK ÚJ FOLYAMÁBAN (1957-1975)
ASZTALOS
SÁNDOR
Épül a toronyház Pihenő Fotó A voroneti kolostor bejárati oldala . . . . Szerpentin Művészfotó Kolozsvár 100 éve Piramisok Fotó , Fotó Nagy István 1970-ben A szövettan esztétikája Biológiai struktúra
1966.IV.512/513. 1966.VI.835. 1968.VII. borítón 1968.VII.941. 1968.VII.970. 1968.VII.990. 1969.VIII. 1220/1221. 1970.XI.1740. 1971.II.185. 1971.II.219. 1971.IV.614. 1972.IV. borítón 1972.IV.555.
B A Á S Z IMRE
Játék Gyújtogató Közöny Gépek Kalevala-illusztráció Kalevala-illusztrációk Prométheusz Bizonytalanság
1970.VII.1088/1089. 1971.VI.951. 1971.VI.972. 1972.VI.955. 1972.XI.1632/1633. 1972.XI.1660. 1972.XII.1828. 1974.X.1101.
BAKÓ-HETEI ROZÁLIA
Kerámia Kerámiatányér Reménység Állatfigura Kannibál Anyaság
1974.VI.732. 1974.VI.736. 1974.IX.980/981. 1974.IX.980/981. 1974.IX.980/981. 1974.IX.980/981.
BALÁZS IMRE
BALÁZS PÉTER
Kerámia Kerámia Anyaság
1975.III.213. 1975.IX.701. 1975X780.
Illusztráció Délután Munka után Búcsú Rajz Simó Géza Marx Károly Anyaság Önarckép Család Hárman Színészek
1963.I.30. 1963.VI.720. 1963.VI.817. 1964.II.221. 1966.IX.1243. 1966.XI.1591. 1970.III.365. 1974.II.240/241. 1975.XI.848/849. 1975.XI.848/849. 1975.XI.848/849. 1975.XI.848/849.
Rajz (A dobrudzsai vázlatfüzetből) . . . . Rajz (A dobrudzsai vázlatfüzetből) . . . . Rajz (A dobrudzsai vázlatfüzetből) . . . . Nagyszeben Segesvári házak . . . . . Kurkó Gyárfás Illusztráció Illusztráció Illusztráció . . . ............. . . . . . . . Segesvár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ........ . . Gaál Gábor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ....... . Lipován halászok (A Dobrudzsa-sorozatból) . Öreg török paraszt (A Dobrudzsa-sorozatból). Várakozás Rajz Tanulmány Kós Károlyról A suceavai vár Szolnay emlékére Faragott balladák (Szervátiusz) Napraforgók, ládával
1964.VIII.1075. 1964.VIII.1077. 1964.VIII.1077. 1967.VII.1006. 1967.VIM.1051. 1969.II.188. 1969.II.191. 1969.V.687. 1969.V.690. 1969.X.1558. 1971.III.386. 1973.VIII.1232. 1973.VIII.1243. 1973.XI.1711. 1973.XI.1734. 1974.II.240/241. 1975.IV.246. 1975.VIII.584/585. 1975.VIII.584/585. 1975.VIM.609.
BENCSlK JÁNOS
BENE J Ó Z S E F
B O R D Y MARGIT
B R Â N C U I, CONSTANTIN
Rajz
1964.VII.966.
Rajz Fiatalok Gyár . Rajz Rajz . Rajz . Anya gyermekével Árnyak Árnyak Rajz Rajz Bálvány Oltár Rajz Félelem Dante-illusztrációk Tusrajz Pietá
1964.VIII.1083. 1964.IX.1306. 1965.III.421. 1965.VII–VIII.1122. 1966.V.703. 1966.VIII.1148. 1966.XII. borítón 1967.VI.795. 1967.IX.1253. 1968.III. borítón 1968.III.409. 1969.VI. borítón 1970.VII.1040/1041. 1971.IV.658. 1971.VI.840. 1971.XII. 1876/1877 1974.II.349. 1975.IV.293.
Illusztráció „Szikiek" Szék Velence Kalotaszegi leányok
1960.X.1269. 1968.IX.1329. 1968.IX.1334. 1974.II.235. 1974.II.240/241.
.
Portré
M-lle Pogány F i ú p o Pipiskedő Madarak (1912) Madarak (1925-1937) Műtermében (fotó) Műterem-részlet (fotó)
1975.I-II.32.
r
t
r
... . . 1964.X.1329. é ......... 1964.X. 1346. 1964.X.1350. 1964.X.1392. 1964.X.1393. 1964.X.1396/1397. 1964.X.1396/1397.
C I U P E , AUREL
CSEH GUSZTÁV
Leányportré (1907-1908) Csók Alvó múzsa
1964.X.1409. 1964.X.1435. 1965.IV.436.
Bulgáriai útirajz Kompozíció Rajz Tanulmány a „Sárga kalap"-hoz (1938) . Kék csupor (1965)
1969.IX.1375. 1969.IX.1376. 1975.V.408. 1975.XII.919/920. 1975.XII.919/920.
Rajz Illusztráció Rajz Rajz Pirosblúzos lány Rajz Rajz A Belváros című sorozatból A Belváros című sorozatból Illusztráció Illusztráció Kompozíció Asszonyok Terek Nemzedékek Kompozíció Utca Csendélet órákkal Lenin-centenárium Vaskapu II Illusztráció Illusztráció Vaskapu IV Vaskapu II Illusztráció Kollázs
.
.
1963.VI.714. 1963.VI.743. 1963.VI.786. 1963.VI.855. 1964.VI.851. 1964.XII.1643. 1964.XII.1645. 1965.IV.545. 1965.V.662. 1965.VII-VIII.990. 1965.VII-VIII.991. 1967.VI.784/785. 1967.VI.784/785. 1968.V.704/705. 1968.V.704/705. 1968.V.704/705. 1968.V.704/705. 1968.V.708. 1970.III. borítón 1970.VII.1081. 1970.XII.1848. 1970.XII.1860. 1971.XI.1650. 1971.XI.1660/1661. 1971.XI.1663. 1973.IV.584.
C S U T A K LEVENTE
Giacometti Paradicsom Korok Dózsa Csillagkép Paradoxon Az idő mértana A tudás fája A fém metamorfózisa Örök ellentét
1969.II. borítón 1969.XII.1780/1781. 1972.II. borítón 1973.I.86. 1973.III. borítón 1973.III.402. 1973.III.417. 1973.IV. borítón 1973.VI.914. 1974.VI.757.
FESZT LÁSZLÓ
FINTA EDIT
Illusztráció illusztráció Illusztráció Rézmetszet Illusztráció Ballada Vázlat a Tragédiához Shakespeare-illusztráció Illusztrációk
1972.I.57. 1972.I.66. 1972.I.80/81. 1972.I.174. 1972.II.245. 1972.IX. borítón 1973.II.184/185. 1974.II.240/241. 1975.III.192/193.
Közös vágy Metszet Metszet Csillagokig A győztes ember Visszapillantás Olaszországi mozaik Kontrasztok A szépség fejlődése Halászok Elemek játéka Piros m a d á r Sugárzás Grafika Kompozíció ipari formákkal Találkozás
1963.III.304. 1964.II.279. 1964.VII.938. 1964.IX.1312. 1965.VII–VIII.1109. 1966.II.222. 1967.IX.1216/1217. 1967.IX.1216/1217. 1967.IX.1222. 1967.IX.1226. 1970.III.399. 1970.III.400. 1970.III.418. 1971.V.821. 1971.XI.1707. 1974.II.240/241.
Nagyon fáj Ketten Rajz Evolúció Nyár Anyaság Várakozás Válasz Rézkarc
(József Attila-illusztráció)
.
.
.
1968.XII. borítón 1969.XI.1725. 1970.V. borítón 1970.V.694. 1970.VII.997. 1971.IV.652. 1971.VI.922. 1971.VI.979. 1971.X.1579.
Évszakok Grafika Az Apostol Filmplakát Filmplakát Vád Évszakok – III Fehér csend Fotógrafika Üzenet III Nemzedékek A planéták elsietnek Anyaság
FODOR
T
ANTAL
GYÖRGY
FÜLÖP ANDOR
1972.II.185. 1972.V.696. 1973.I.16/17. 1973.V.691. 1973.V.709. 1973.VI.886. 1974.I.8. 1974.VI.770. 1974.IX.968. 1974.XI.1132/1133. 1974.XI.1132/1133. 1975.III.162. 1975.IX.660.
Fémdomborítás Fémdomborítás Szobor
1971.VI.964. 1971.VIII.1231. 1971.IX.1287.
Festmény Kompozíció Mátyás király szülőházával (1965) Virágos csendélet (1961) Kolozsvári műemlékek (1966) Újhelyi G á b o r ötvösmester háza Kolozsvárt (1963) Szeptember (1961) Antónia (1967) Önarckép (1944) Csendélet (1971) Napraforgó szilvaággal (1972) Magnóliás arckép (1970) . Krizantémok birskörtékkel (1972) Nyitott ablak (1974) Az én állványom (1974) Virágzó ág (1974) Délutáni n a p s u g á r (1974)
1971.V.680. 1971.V.700/701. 1971.V.700/701. 1971.V.700/701. 1971.V.705. 1971.V.763. 1971.V.764. 1973.XII.1840/1841. 1973.XII.1840/1841. 1973.XII.1876. 1974.II.240/241. 1974.X.1047. 1974.X.1076/1077. 1974.X.1076/1077. 1975.III.153. 1975.III.218.
GERGELY
ISTVÁN
Ünnepnapok Diszkosz Ünnep . . . Várakozás
1974.V.676/677. 1975.I–II.19. 1975.VIII.619. 1975.V1II.622.
GYÖRKÖS
MÁNYI ALBERT
Téli t á j Hamis hegedűs Didergés Bajor és világa Tánc Jég alatt Hegyi halászok Kergető A háború temetése Falusi d a l á r d a Tél Gótika Ifjú építő Metszet Kalotaszegi ballada Ablakos é s nagybőgős Falu Bivalyok Nagybőgős Tűzoltózenekar Közhírré tétetik Szentlászlói házak Férfiportré
1967.II.215. 1967.II.238. 1967.II.247. 1969.V.721. 1969.VI.852/853. 1969.VI.852/853. 1969.VI.852/853. 1969.VI.852/853. 1970.IV.476. 1971.V.673. 1971.VII.1094. 1971 .VIII.1198. 1971.XI.1646. 1971 .XII.1864. 1972.IX.1300. 1972.IX.1303. 1973.V.775. 1973.V.815. 1973.VII.1062. 1973.XI.1718. 1974.II.219. 1974.VII.808. 1975.VIII.640.
Kolozsvári Önarckép
1974.III.446. 1974.III.461.
HARSIA
TEODOR
INCZE FERENC
templom
Egyedül
1973.XII.1879.
Élet Arcok Fény
1973.XII.1926. 1974.IX.994. 1975.Vlll.597.
INCZE J Á N O S - D É S
JAKAB I L O N A
KABÁN JÓZSEF
Meseillusztráció Meseillusztráció Rajz Rajz Toronyház Utcasarok Szebenben Házak a lépcsők körül (Szebeni feljáró) A templom oldala Szamos-part Tél A Szamoson Bódé a Sörház utca sarkán Décsei diófa Falak a Farkas utcában Emberpár Nagybőgős a feleségével Széki ember bivalyával Lépcső utca Szebenben Hirdetőoszlopnál Városi domboldal Somkeréki gótika Dési templom Zöld házak
.
.
1958.VII.1092. 1958.VII.1095. 1960.IX.1077. 1960.IX.1079. 1964.I.40/41. 1964.I.40/41. 1964.I.134. 1965.II.216/217. 1965.II.217. 1966.II.318. 1966.VIII.1164. 1969.X. borítón 1969.X.1489. 1969.X.1492/1493. 1969.X.1492/1493. 1969.X.1495. 1969.X.1497. 1969.X.1520. 1971.I.170. 1972.V.680/681. 1973.VII.1116. 1974.II.224/225. 1974.VII.836/837.
Portré Tanulmány a „Vörös Rébék"-hez Öregasszony
1972.IX.1386. 1974.I.51. 1974.IX.984.
Fotókompozíció Fotókompozíció Fotómontázs Fotómontázs Fotó Fotókompozíció Fotókompozíció A kolozsvári Toldalaghi-Korda-ház ablakai .
1971.X.1586. 1971 .XI.1666. 1971.XI.1709. 1971.XI.1712. 1971.XII.1929. 1972.I.5. 1972.II.293. 1972.III. borítón
.
A kolozsvári Szabók bástyája Virágok Egy légy halála Levelek és vízcseppek Fotó Fotókompozíció Könnyek kútja Fotógrafika Fotógrafika Olimpiai eszme A kapu előtt . Örök ihletforrás Mikrofon előtt Bűntény Bűnjelek Világegyetem – emberközelben Kapu a nagyvilágba Tutajok a Besztercén Hunyadi László Petőfi-emlékműve az Ispán¬ kútnál Lencse alatt Fotó Táncegyüttes Koldusopera Betű (A Születés-sorozatból) Kalotaszeg Tömeg Györkös Mányi Albert műtermében . . . . Benczédi világa Fotógrafika Fotógrafika Fotógrafika Fotógrafika A tér és idő rácsai II Ellentétek Alkony Egy gyermek elindul Örök film
1972.III.343. 1972.IV.549. 1972.IV.564. 1972.IV.604. 1972.IV.627. 1972.V.688. 1972.VI. borítón 1972.VI.855. 1972.VI.944. 1972.VII.993. 1972.VII.1032/1033. 1972.VIII. borítón 1972.IX.1437. 1972.X.1475. 1972.X.1541. 1972.XI.1624. 1972.XII. borítón 1972.XII.1797. 1973.I.31. 1973.III.361. 1973.V.825. 1973.VII.1017. 1973.IX.1433. 1973.X.1620. 1973.XI. borítón 1973.XII.1864. 1974.I.71. 1974.I.75. 1974.II.237. 1974.II.253. 1974.II.257. 1974.II.264. 1974.III. borítón 1974.VII.856. 1974.IX.1039. 1974.XII.1259. 1975.IV.304/305.
Színpadvilág Az alkotó Vihar után Egy lócsiszár virágvasárnapja Toll (Verstémák I.) Egy ifjú zongoristához (Verstémák II.) . Szenvedély (Verstémák III.) Vízleánya
KAZINCZY G Á B O R
Halászok Tavasz Metszet Illusztráció Sebesség Portré Pihenők Ember é s g é p Fény és árnyék Bőség (A Dobrudzsa-sorozatból) Fény A Dobrudzsa-sorozatból Sárkányeregetők Halász Pihenés Pihenés (A Dobrudzsa-sorozatból) Avantgarde A Dobrudzsa-sorozatból Illusztráció Nők Metszet A Szulina-sorozatból Szulinai pár Három grácia Grafika Zenekar Grafika Keletkezés
.
.
1975.IV.304/305. 1975.IV.304/305. 1975.V.416. 1975.VI.432/433. 1975.X.768/769. 1975.X.768/769. 1975.X.768/769. 1975.XI.832/833.
1964.VI.813. 1964.VI.846. 1964.VII.998. 1964.VIII.1129. 1964.VIII.1151. 1964.IX.1230. 1964.IX.1275. 1965.III.415. 1965.IV.508. 1965.V.593. 1965.V.605. 1965.VI.759. 1965.IX.1221. 1965.X.1350. 1966.V.680. 1966.X.1403. 1966.X.1424. 1966.X.1450. 1967.V.598. 1967.VI.844. 1967.IX. borítón 1967.X.1451. 1968.II.216/217. 1968.X. borítón 1968.XI. borítón 1968.XI.1648. 1968.XI.1724. 1969.VIII.1133.
KECSKÉS
PÉTER
K O P A C Z MÁRIA
Alkotás Hőerőmű Relé Három grácia Zenekar Lány hegedűvel Három zenész „Csendélet" Villon-illusztráció Kompozíció Villon-illusztráció Villon-illusztrációk Jégkorong-mérkőzés Nap Agresszor Géniusz Lovas Rajz Shakespeare-figura Pogány oltár Az építők emlékére
1969.VIII.1141. 1969.VIII.1241. 1969.IX.1292. 1969.XII. borítón 1970.VII.1026. 1970.XII.1934. 1971.III.397. 1971.VII.1019. 1971.XII.1801. 1971.XII.1845. 1971.XII.1869. 1971 .XII. 1892/1893. 1972.VII. borítón 1972.XI.1604. 1972.XI.1654. 1973.I.16/17. 1973.I.46. 1973.II. borítón 1974.I.45. 1974.II.240/241. 1975.XII.968.
„1300"
1974.II.273.
Emlék Cirkusz Hajnali bombázás Szent Anna-tó Hangyák Metszet Illusztrációk Indulás Hajnali váltás Vallatás, 1933 Némafilm Kiállítás
1969.IX.1382. 1970.III.450. 1970.VII.1040/1041. 1970.VII.1040/1041. 1970.XI.1658. 1970.XI.1773. 1971.VI.904/905. 1971.XI. borítón 1971.XI.1631. 1971.XI.1660/1661. 1972.VIII.1160. 1972.VIII.1184.
KÓS
KÁROLY
L E O N , ALEX
Repülő szőnyeg Romeó és Júlia avagy töltse mézesheteit a Holdon Helyettem kisvirág Pillanatfelvétel az örökkévalóságról . . . . Némafilm Grafika Csírák Kirándulás Esti séták A földreszállás pillanata . . . A bűvész nagynénje A hallgatás kövei A következő ütközet Levegő
1973.I.131.
A volt Szentimrei-ház Kis udvarház műteremmel Varjuvár Templomkapu-részlet Kolozsvárt Illusztráció az Atila királról ének című könyv ből Illusztráció a Varju nemzetséghez Illusztráció a Kaláka-kalendáriumhoz . . . . Sebes vára Rajz (1932) Gyilkos-tói nyaraló-szanatórium Vidéki lakóház terve Kalotaszegi kopjafa
1967.Vlli.1059. 1967.VIII.1063. 1967.VIII.1067. 1969.IV.558. 1971.X.1504. 1971.X.1505. 1971.X.1506. 1972.VIII.1209. 1973.XI.1645. 1973.XI.1648/1649. 1973.XI.1661. 1973.XI.1673.
Horváth Imre Rajz Magány Radnóti Miklós Sz. N. portréja
1961.IV.418. 1961.V.604. 1974.II.240/241. 1975.I—II.96/97. 1975.I—II.96/97.
.
1973.X. borítón 1973.X.1550. 1973.X.1571. 1973.X.1576. 1974.IV. bontón 1974.V.660/661. 1974.V.660/661. 1974.V.660/661. 1974.V.660/661. 1974.V.678. 1974.V.696. 1974.VII.877. 1975.V.377.
L U G O S I EDIT
LUGOSI LÁSZLÓ MATTIS T E U T S C H JÁNOS
MOHOLY-NAGY
Tánc
.
1975.IX.676.
Cifrafarkú óriás állat
1975.IX.688.
Linóleummetszet Bányászok Bilete d e p a p a g a l Plakát Család Színes faplasztika Fekete faplasztika Munkások Az ember Amerika Boldogság Linóleummetszet Élet és halál Rajz Rajz Tusrajz Grafikák Grafika Grafikák a Művészetideológiához Kompozíció (A Lelkivirágok című sorozatból) .
1965.X.1335. 1965.X.1368. 1965.X.1372. 1965.X.1374. 1965.X.1376. 1965.X.1378/1379. 1965.X.1378/1379. 1965.X.1378/1379. 1965.X.1378/1379. 1965.X.1390. 1965.X.1442. 1965.X.1450. 1965.X.1470. 1970.IX.1379. 1971.IV. borítón 1971.IV.502. 1971.IV.532/533. 1971.IV.603. 1971.IV.604–608. 1974.II.240/241.
Rézkarc (1924)
1969.V.683.
Építés A békéért Olvasókör Fütyülő asztalos Ö r e g paraszt
1961.XII.1480/1481. 1961.XII.1480/1481. 1963.III.308/309. 1963.III.308/309. 1963.III.308/309.
LÁSZLÓ N A G Y ALBERT
Fonó asszony . . Paris almája Fiatalok Halászok Ariadne Picasso és Ehrenburg találkozása Bohóc A győző Fekete kakas Józsa Béla a börtönajtóban (részlet) . . . . Zúzmara A csodálatos mandarin Cantata profana A győztes Röplabdázók Ősi reflex A Fekete kakas festése közben Polifónia Apokalipszis Hárman a tengeren Főnix Leányka Auróra Csodálatos élet Fürdő után Álmodik a falu Olvasókör Múlt a jelenben Fehér kakas Gólyák Kávé
NAGY IMRE
1966.VIII.1199. 1967.II.187. 1967.II.208. 1967.II.232/233. 1967.II.232/233. 1967.V.620. 1968.VIII.1176/1177. 1968.VIII.1176/1177. 1968.VIII.1178. 1968.XI.1630. 1968.XI.1705. 1970.VIII.1168/1169. 1970.VIII.1171. 1972.VII.1047. 1972.VII.1083. 1972.VIII.1141. 1972.VIII.1152/1153. 1972.VIII.1152/1153. 1972.VIII.1191. 1972.VIII.1193. 1972.VIII.1242. 1972.IX.1312/1313. 1972.IX.1312/1313. 1972.IX.1375. 1972.IX.1376. 1972.IX.1378. 1972.IX.1381. 1972.IX.1421. 1974.II.224/225. 1975.III.182. 1975.IV.316.
Gaál Gábor
1957.I.6.
Kelemen Lajos Kós Károly (1938) Bojtár Vágy . . . .
1957.IX.1224/1225. 1958.V.683. 1958.V.684/685. 1958.V.684/685.
Madárijesztők Harmatos reggel Önarckép (1950) Zsögödi emlék Móricz Zsigmond Asztalos István (1942) . . . Nagy István (rajz) Szüleim Ziffer Sándor Akt Kós Károly (1957) Répaszedés Önarckép (1965) Dsida Jenő Kós Károly (1938) Szabédi László (rajz) Önarckép édesanyámmal Önarckép Zsögödi táj Nagy István (festmény) Földes László Ö n a r c k é p (1966) Kós Károly (1938) Franyó Zoltán Nagy István (festmény) Székely leány ÉVKÖNYVBEN Önarckép Emre b á , a kocsis Öreg vak Aba-Novák Vilmos Tusrajz a Népi táncosokhoz Emil Witting Zsögödi templom Tanulmány a Répaszedőkhöz Szövő-fonó népség Szarvas-tanulmány Tamási Áron
.
.
.
.
.
1958.V.684/685. 1958.V.684/685. 1958.V.687. 1959.VII–VIII.1056/1057. 1959.XII.1816. 1960.III.346. 1961.IV.409. 1963.XII.1601. 1963.XII.1613. 1963.XII.1630. 1963.XII.1635. 1963.XII.1639. 1966.II.284. 1967.III.380. 1967.VIII.1060. 1968.X.1484. 1968.XI.1686. 1968.XI.1688/1689. 1968.XI.1688/1689. 1971.IV.617. 1973.I.49. 1973.VI.933. 1973.XI.1640. 1974.II.245. 1974.II.274. 1974.IX.980. 1974.53. 1974.54. 1974.86. 1974.100. 1974.114. 1974.128. 1974.138. 1974.164. 1974.188. 1974.202. 1974.216.
Nehéz gondok Önarckép Zsögödi patak Kettős akt Tersónszky Józsi Jenő (1937) Tanulmány a Naphoz Akt-tanulmány Pihenők
PALOTÁS D E Z S Ő
P A U L O V I C S LÁSZLÓ
1974.224/225. 1974.224/225. 1974.240/241. 1974.240/241. 1974.258. 1974.268. 1974.282. 1974.292.
Rajz
1973.II.286.
Madách-illusztráció Madách-illusztráció Kerámia Színészportré Ballada tűnt idők asszonyairól Állomáson G. S. költő arcképe Városi táj Fürdőző nők A vastag Margot Illusztráció Illusztráció Illusztráció Illusztráció A kentaur születése Rajz Illusztráció Illusztráció Szász János portréja Az öntöde balkonján Süt a nap Önarckép akttal Illusztráció Kaktuszok Vágy
1964.IX.1188. 1964.IX.1189. 1964.XII.1748. 1965.I.24. 1965.I.37. 1965.I.48/49. 1965.I.48/49. 1965.I.60. 1965.I.66. 1965.I.143. 1965.III.349. 1965.1V.505. 1965.VII–VIII.1033. 1965.IX.1216. 1965.IX.1232. 1965.IX.1301. 1965.X.1399. 1965.X.1402. 1965.X.1406. 1965.X.1415. 1965.X.1421. 1965.X.1456. 1966.V.683. 1966.V.740. 1966.VII. borítón
Színpadkép . . . . Illusztráció . . . . . Illusztráció A család Illusztráció Külföldi útirajzok Kerámia Arghezi-illusztráció A pestis Kerámia Genezis Találkozás az új hídon A Gorgó álma Szatmári táj A t u d á s fája Gdanski emlék Arany J á n o s : A walesi bárdok Tudor Arghezi: Házőrző Apollinaire-illusztráció Amikor a vers szelleme megjelent Metszet Illusztráció Az idő körei Szeptember végén Barbár mosoly Formák II Trójai nők Fotómontázs virágmotívummal Szatmár - 1970. május Ikarusz 222 Ikarusz 122 Tájékozódás Újjáépítés Katedrális „Vénusz születése" Üzenet Anyám emlékei . . „Végemléközet"
1966.VII.1004. 1966.VII.1023. 1966.VII.1031. 1967.I.92. 1967.II.226. 1967.III.316/317. 1967.VI.872. 1967.VIII.1042. 1967.VIII.1069. 1967.IX.1280. 1967.X.1381. 1967.XII. borítón 1967.XII.1622. 1967.XII.1626. 1967.XII.1632/1633. 1967.XII.1632/1633. 1967.XII.1632/1633. 1967.XII.1632/1633. 1967.XII.1632/1633. 1968.II.230. 1968.XI.1668. 1968.XII.1789. 1969.I.30. 1969.VII. borítón 1969.VII.1036/1037. 1969.VII.1036/1037. 1969.VII.1036/1037. 1969.VII. 1036/1037. 1970.VII.1097. 1970.VIII.1201. 1971.II.252. 1971.III.350. 1971.III.385. 1971.VII.1146. 1971.IX.1323. 1971.XI.1678. 1972.II.213. 1972.II.235.
PONGRÁCZ
ANTÓNIA
Szobanövények Gúnyos mosoly Egy város reklámjai Várakozás Illusztráció Szatmár kövei Az új város Kepler (illusztrációrészlet) Mózes Zene és költészet A város tornyai Egy n a p emlékei Érkezés A mitológia értelmezése Formák Gondolatok Apáczairól Fekete N a p
1972.II.294. 1972.IV.537. 1972.VI.824/825. 1972.VI.824/825. 1972.IX.1329. 1972.XI.1695. 1972.XI.1743. 1973.II.165. 1973.II.195. 1973.VII.1038. 1973.VIII.1197. 1973.XII.1935. 1974.II.205. 1974.IX.991. 1975.I–II.85. 1975.V.344/345. 1975.VII.499.
Nap
1973.X.1529.
Életfa
1973.XII.1842
Tánc Címer hét bástyával Középkor II Variációk Középkor Máramarosi emlék Életfa
1973.XII.1857. 1974.I.135. 1974.II.334. 1974.VI.727. 1975.IV.268. 1975.V.362. 1975.VII.533.
P O P SILAGHI, Július V A S I L E Grafika
P O P P , AUREL
Új krisztus (1923) Proletár-temetés (1925) Pro Patria (1927)
1965.VII–VIII.1140. 1971.X.1609.
1958.IV.544/545. 1958.IV.544/545. 1958.IV.544/545.
PUSKÁS S Á N D O R
SAJGÓ FODOR ERZSÉBET S I P O S LÁSZLÓ
Teljes lendülettel (1946) Kosárfonó A nagy fa kidöntése Önarckép Vázlat a Rönkhordókhoz Felsőbányai táj Félbehagytam 1914. augusztus 1-én . . . . „Pro Patria" (1914) Rajz . .'
1958.IV.544/545. 1960.IX.1122/1123. 1960.IX.1122/1123. 1966.VIII.1168/1169. 1966.VIII.1170. 1966.VIII.1210. 1968.XI.1610. 1968.XI.1612. 1970.XI.1709.
Balla Károly síremléke Korsós leány Fiatalok Maros és Olt Térplasztika Antónia Mementó Biózis Szobor Jégmadár Petőfi
1964.V.683. 1964.VI.829. 1964.VII.985. 1968.I. borítón 1969.III.336. 1969.III.337. 1969.III.337. 1969.III.337. 1969.III.388. 1969.III.393. 1974.II. borítón
Ősz
1974.X.1118.
Állapotos nő Hétköznapi reklámok Grafika Mágus Mítosz Illusztráció Illusztráció Illusztráció Illusztráció
1970.VII.988. 1970.VII.1086. 1972.XI. borítón 1972.XI.1632/1633. 1972.XI.1657. 1973.V.722. 1973.V.723. 1973.V.725. 1973.V.727.
GY.
S Z A B Ó BÉLA
SZABÓ
TAMÁS
Rajz Csángó m a d o n n a Rajz
1974.IV.610. 1974.V.676/677. 1974.VII.884.
A TU-104-en utazom Apáczai Csere János Ruhamosás Behavazott hidacska Tibeti sapkás önarckép Csokonai virággal (Illusztráció a Lilla-da lokhoz) A reményhez (Illusztráció a Lilla-dalokhoz) . A vérfürdő (Dante-illusztrációrészlet) . . . . Kígyóember (Dante-illusztrációrészlet) . . . A sötét erdőben (A Dante-sorozatból) . . . A várakozás sziklája (A Dante-sorozatból) . Rajz (1944) Rajz (1944) Fametszet Vázlatok a „Bútorok"-hoz (Dsida-illusztráció) . Az utcaseprő (Dsida-illusztráció) Ex libris Ex libris Északi tavasz Szamos-part Petőfi fája Horgász Fametszet Fametszet Popocatepetl Halott fa a Gyilkos-tóban Édesanyám
1959.VII-VIII.1053. 1959.X.1431. 1960.V.573. 1960.V.575. 1960.V.577.
Népi faragások Tél Lámpatartó
1970.VI.812. 1970.XI.1675. 1970.XI.1700.
1964.II.242. 1964.II.242. 1964.II.272. 1964.II.273. 1965.V.636/637. 1965.V.636/637. 1965.V.654. 1965.V.734. 1967.I. borítón 1967.III.346. 1967.III.370. 1968.VI.917. 1969.XII.1886. 1971.I.112. 1971 .XI.1696. 1971.XII.1811. 1971.XII.1818. 1972.XII.1869. 1972.XII.1871. 1974.II.239. 1974.II.240/241. 1975.VII.544/545.
SZERVÁTIUSZ J E N Ő
Fotó Fotó Fotó Fotó Fotó Fotó Ejtőernyős iskola Széki domboldal Szégyellős
1971.II.179. 1971.II.219. 1971.II.243. 1971.IV.596. 1971.V.814. 1972.VII.1023. 1972.VII.1032/1033. 1974.III.452. 1975.XI.832/833.
Asztalos István Önarckép (1937) Alszeg . Tavasz Zene és szobrászat Cséti Kokojzaevők Visszatérés Dombormű Szabédi László-síremlékterv Gábor Áron A Tamási Áron-emlékmű terve Ballada A csodálatos mandarin Szobor Tamási-emlékműrészlet (Szervátiusz Tiborral) . Tamási-emlékműrészletek Önarckép (1967) Kőmíves Kelemen b a l l a d á j a Akt ÉVKÖNYVBEN Önarckép Köszörűs Hazafelé Madárdal Szobája A villámsújtotta lány
1961.X.1156. 1962.I.80/81. 1962.I.80/81. 1962.I.80/81. 1962.I.80/81. 1965.IX.1224. 1965.XII.1690/1691. 1965.XII.1690/1691. 1968.IV.584. 1968.IV.603. 1969.VII.1009. 1969.IX. borítón 1970.IV. borítón 1970.VIII.1168/1169. 1971.V. borítón 1971.XII. borítón 1971 .XII. 1812/1813. 1973.VI. borítón 1974.II.240/241. 1975.VII.544/545. 1973.20. 1973.40. 1973.74. 1973.88. 1973.120/121. 1973.120/121.
TONITZA, N I C O L A E
TÓTH S Z Ű C S
ILONA
UNIPAN
HELGA
Őszelő A csodálatos mandarin Ősz Az élet fejlődése Alszeg Önarckép (1962) A csodálatos mandarin (részlet) Visszatérés
1973.120/121. 1973.120/121. 1973.126. 1973.172. 1973.194. 1973.202. 1973.244. 1973.272.
1918. d e c e m b e r 13 Önarckép Bukaresti t á j Éhezők Külvárosi udvar a régi Bukarestben . A mérleg nem hazudik!
1961.V.600. 19Ó3.X.1321. 1963.X.1324/1325. 1963.X.1324/1325. 1963.X.1326. 1963.X.1430.
.
.
.
Kolozsvári részlet Táj Zöld asztal
1967.IX.1174. 1968.XII.1788. 1971.X.1455.
Karikatúra Karikatúra Karikatúra Karikatúra Modern Csipkerózsika Rajz Rajz Rajz Rajz Illusztráció Illusztráció Illusztráció Illusztráció Rajz Rajz
1970.V.680. 1970.V.695. 1970.V.698. 1970.V.701. 1970.V.764. 1973.III.432. 1973.III.434. 1973.III.436. 1973.III.438. 1973.VI.889. 1973.VI.897. 1973.VI.895. 1973.VI.891. 1975.I-II.59. 1975.I-II.68.
W E I S S ISTVÁN
Varjúfészkek Fotó Fotó . . .
. .
. .
. .
. .
.
Fotó Fotó
.
.
.
.
.
.
A „Kezek" sorozatból A „Kezek" sorozatból Magány . . . . . . Madách világa I–III A múlt kísértése Öregek
ZOLCSÁK S Á N D O R
.
. .
Hegesztő Szilágyi Domokos Elégia Kompozíció .......
.
1972.IV.522. 1972.VI.890. 1972.VI.891.
1972.VI.893. 1972.VI.895. 1972.XI.1643. 1972.XI.1647. 1974.I.58. 1974.XII.1236/1237. 1975.VI.464/465. 1975.VI.464/465.
1963.VIII.1031. 1968.XII.1791. 1969.II.196/197. 1972.X.1531. RITOÓK JÁNOS
összeállítása
Întreprinderea Poligrafică Cluj, Str. Brassai Sámuel nr. 5-7. 54/1976.
