Gabriel Marcel A MISZTÉRIUM BÖLCSELETE

Gabriel Marcel A MISZTÉRIUM BÖLCSELETE jegyzet Bodor Mária Anna keresztény filozófia I. előadásai alapján Riba Gergely, 2012-2013

Előzmények:

Russel: matematika  nyelv – (szimbólumrendszer)  A nyelvből is ismeretelméletet hoz létre. (Részben) „a nyelv szüli az embert.” Piaget: Ismeretelmélet a pszichológiából (saját gyermekien keresztül) Bruhl: Megszüli a kulturális antropológiából a történeti antropológiát Marcel kortársai az újrealizmus eszméit valósították meg. Ő szerinte azonban ezek az eszmék nem segítik elő a tudatmélyítést (Ismeretelmélet  Világkép  Izmusok). A Világképünk ebben a vonatkoztatásban egy elsajátított struktúrát jelent, ami nincs feltöltve egyéni ontológiai tartalommal. Így születnek az Izmusok, melyek felületes gondolatmenetet implikálnak, és melyek lényegéhez tartozik, hogy nem gondolhatóak újra. Sematikus szabályrendszerben működnek, rendkívül behatárolják a tudatot és ez által a gondolatokat.

Marcel tanításának alapjai: Kirkegaard: „Létbe való kapaszkodás” (egzisztencionális) Nietzsche: „Minden üres dialektikát darabokra tör” Descartes: Cogito ergo sum  Öntudat kíséri létem tevékenységét  A tapasztalat nem tanítható, azt meg kell élni! Heidegger:  

Jelen: Felrobbant a múlt és jövő  ebben kell élnünk Interszubjektivitás: Kölcsönösség  Csak a másik emberen keresztül juthatunk el magunkhoz Az interszubjektivitás halála: A csigaház szindróma Valódi értékek felismerése!

Világképzés: (Mélyítsük a világképet! „Képbe hozom magam”) Marcel és Heidegger

Jaspers

Mi vagyok?  Ki vagyok?  Hogyan leszek a „Mi”-ből „Ki”? (Mi az emberi esszencia?) kifaragni  Ez a hogyan

Riba Gergely, 2012-2013

(A megragadható kogító)  (Emberből Riba Gergely) Meg kell találni az alkotóelemeket és

Öntudat  Önismeret (Fel kell magamat ismerni adott szituációban) Megismerés és Felismerés  Saját létre irányul! külső jelek és belső jelek

Gabriel Marcel: Konkrét filozófia - keresztény egzisztencializmus – 

A konkrét filozófia nem azonos a gyakorlati filozófiával Pszichológiai ontika: látszat  Intencionalitás Ontologikus: tényszerű  beállítódás a lét iránt, ami a nyitottság által többféle megközelítést tesz lehetővé. ontológia régen: önálló szellem tudománya (Geist)  ami irányít Misztérium: Olyan probléma, mely saját adottságait keríti hatalmába, ezáltal túllép önmagán (pl.: test és lélek egysége) Az ontológia Jaspers számára misztériummal bír Kifejezések: Afronté: Addig harcolok amíg kell a helyzet ellen. Dianonia: Amikor az ember tudást szerez Dialektika: Felszálló és leszálló ágú vitázás, amikor a másik érvrendszerének hibáit fedjük fel. Dia (át, keresztül) Logosz (tudás, beszéd stb.) Verstand: Értelem  megértett infó továbbgondolása Verstehen: Megértés  empirikus vagy racionális Auslegung: Megismert tárgyi ismeret  Itt és most kiolvasása, hogy rám vonatkozólag mit jelent /reprodukció/ Erlebniss: Lélek és tudat konkrét jelenidejűsége /élmény/ Befindlichkeit: Erős befolyás  Sorge Reflexió: Az „Én” sajátmagára való visszatükröződése Konverzió: Átültetés az új formába (pl.: előadás) Eikon: Sajátmagamban felismert kép (képzet)

Lebenswelt /cogito, bewusstsein, selbst, self, öntudat/ 

Funkciók

Riba Gergely, 2012-2013

    

Saját magam „elméletté” degradálása Negatív lét módosulás (pl.: Virtuális világ rabja) Történelmi produktum rutin veszélye egyéni funkciók összessége: I. Társadalmi (pl.: bankolás) II. Pszichológiai (pl.: szex) III. Vitális (pl.: evés, ivás, fürdés)



Telítettség/Üresség

   

Semmit nem kapunk készen. Mindent mi töltünk fel tartalommal A tudatmélyítés kérdése  Rácsodálkozás Üres szavak problémája /szavak mögötti megbújás/  Degradált racionalizmus Üresség: semmi



Ontológiai igény

      I. II. III.    

Érzékenységi összefüggés / Akkor van ontológiai igényem, ha kellően érzékeny vagyok/ Magamra mondok igent  Valami a világomba befér vagy sem Vakság: Látszat észlelési hajlam Néma belső szó  gondolati keretek Lét az, ami ellenáll Léttagadások: /Saját lelkemtől való elidegenedés/ öngyilkosság árulás kétségbeesés Kölcsönösség, mint megoldás Van-e áhitat Az ontológiai igényt, csak önkéntes, spirituális vagy diktatórikus hatással lehet elfojtani Idealizmus: Igyekszik egy tudatot a lét határán fenntartani, mely tételezi vagy tagadja a létet.



Abyssus Abyssum Invocat

   

A hegel-i szakadék A létkérdés megfogalmazódása Hív a jelenlét felé Kihívás és misztérium

Riba Gergely, 2012-2013

  

Ontológiai fordulat (!) Ez az út vezet az Ambiance Spirituel-hez (Kérdések  Lelki kitágulás  Ambiance Spirituel) Funkciók szerepeinek megnyilvánulása



Ambiance Spirituel

    I. II.           

I. Ontológiai érték  saját magamra találás II. Noitikus érték  szellemi fény, megszerzett érték Élménytenger Létbe vetettség térben és időben Befolyás  Befindlichkeit /állapot/ Dasein /hogylét/ Ősi források: Értelem Érzelem Az egész befolyásnak el kell jutnia az egzisztenciához Állapot és cselekvés fölött áll Egyfajta megszabadulás /Elköteleződés maga iránt Önmagam elérésének kézbentartása Élmény Erlebniss: Lélektudat jelenidejűsége  Érzések és átélések a gondolkodásban Rendbeni ébredés (pl.: egyetem vagy szombat reggel az árokban fájó fejjel :D) Személy és egyén misztériuma Reflexió: Saját lelkemmel való együttműködés „Hordozója vagyok a létnek” Ha nincs emlékezet, nincs Ambiance Spirituel (!) Érzelmeink a mieink, de kellenek élmények



Jelenlét

       

Minden múlt bele érték sűrűsödik bele és minden jövőkép reményre ad okot Picihez hűnek maradni Welten  Mitsein (Együttlét!) Intertextualítás: világképzés Meg kell osztani! Az időben gyökeredzik a tér Az idő próbája: Bármikor felrobbanhat a Welten, ellen kell állnia az idő próbájának. Fontos is ez a próba, hiszen a Welten változatlan fenntartása a meszesedéshez vezethet (csigaház effektus)

Riba Gergely, 2012-2013

 -

Erlebniss (Új érzések) megtörténik empirikus vagy racionális életélmény lélektudat konkrét jelenidejűsége

 -

Eszmék üres dialektika vezércsillag, ami nem valósítható meg mindenki érdeke a jólét, de mégsem vagyunk abban

Cogito (bewusstsein, selbst, self, öntudat) lehetősége Módszeres kételkedés  Befelé ásás  Szubjektum  Szubjektum mélyítése  Egzisztencia  Kérdések  Üres/Teli  Nekem kell feltölteni (tapasztalattal, nem eszmékkel)

A cselekedet és a személy 

A cselekedet nem azonos a tettel A személy azonos az indivídummal Platóni katarzis: ontológiai megtisztulás Arisztotelészi katarzis: szavak általi megtisztulás Historicizmus: minden produkálja önmagát Felelősség és hit fölébresztése (!) Léttagadás: saját magamra mondok nemet:

Riba Gergely, 2012-2013

 -

I. Arctalanság II. Anonimitás III. Elrejtőzés Konverzió (viszonyulás végiggondolása)  Döntés (mindig van)  Lehetőség Via Media („átmegyek” a rövid úton)  Információ  Elsajátítás Üres dialektika: A semmit nyomják, üresjáratok Hit: létbe alapozott bizonyosság Hitel: Azonosulás X-el (E/2). Én magam vagyok a hitel  csalódás  önmagam megsemmisülése Teremtő hűség: Nem vagyok hajlandó kérdéssé tenni az elhatározásomat Minden visszautasított, vagy elzárt lehetőség innentől fogva kísértésként értelmezhető

 -

Értés (verstehen)  reprodukció, elsajátítás (Auslegung) Indivídum: Kibővített szubjektum Szemény: nem arctalan Töb mint indivídum Az ’Én’ töretlen egysége Önmagam meghatározása Saját mivolt megléte

-

http://www.youtube.com/watch?v=D-uN22sI4JM

Riba Gergely, 2012-2013