Gábor Kálmán –Szemerszki Marianna
BSC hallgatók 2006
Gábor Kálmán – Szemerszki Marianna: BSc hallgatók 2006
1. Oktatási expanzió, előnyök és hátrányok........................................................................................................ 2 2. A BSc-képzésre jelentkezők és felvettek.......................................................................................................... 4 3. A BSC hallgatók demográfiai adatai ............................................................................................................... 9 4. Szakválasztás. Jelentkezés gyakorisága. Felvételi pontszámok................................................................... 11 5. A továbbtanulást befolyásoló tényezők ......................................................................................................... 14 5. A hallgatók társadalmi háttere ...................................................................................................................... 21 5.1 A szülők iskolázottsága................................................................................................................................... 21 5.2 A szülők osztály hovatartozása....................................................................................................................... 23 6. Az iskolai életút ............................................................................................................................................... 25 6.1 Iskolai háttér................................................................................................................................................... 25 6.2 Nyelvtudás, nyelvismeret ................................................................................................................................ 26 6.3 Különórák, felvételi előkészítők ..................................................................................................................... 28 7. A hallgatók fogyasztói státusza – fogyasztói életforma ................................................................................ 30 7.1 Bevétel és kiadás szerkezet ............................................................................................................................. 30 8. Tervek a BSc után ........................................................................................................................................... 33 8.1 A hallgatók élettervezése ................................................................................................................................ 36 Összefoglalás........................................................................................................................................................ 36 Irodalom............................................................................................................................................................... 38 Melléklet............................................................................................................................................................... 39
1
Gábor Kálmán –Szemerszki Marianna
BSC hallgatók 2006
1. Oktatási expanzió, előnyök és hátrányok1 Ebben a fejezetben azt a kérdést tesszük fel, hogy az oktatási expanzió során hogyan változott az állami támogatás aránya, a családi háttér mentén melyek azok a hallgatói csoportok, amelyek előnyös, illetve hátrányos helyzetbe kerültek. Figyelembe kell vennünk, hogy az egyre kedvezőbbé váló demográfiai háttér, a felsőoktatás expanziójának igen erőteljes kibontakozása, amely egyben a felsőoktatás piacosodásának expanziója is: a 2001-ben felvett elsősök rendkívül magas aránya saját költségére folytatja tanulmányait (a “költségtérítéses” diákok aránya a teljes elsőéves hallgatói populáción belül – amelynek száma 95880 ezer fő – 47,5%). Növekedett a levelező tagozatos hallgatók aránya (jelenleg 32,4%), de terjedőben van a távoktatásos forma is (11,7%). A felsőoktatás egyfajta “tömegesedésének” egyik eredménye, hogy nő a főiskolába felvettek aránya (2001-es adataink szerint 73%, míg 1999-ben 50% körül volt). Az 1997/98 évi nappali szakos alapvető fordulat következett be a főiskolai és egyetemi hallgatók arányában. A nappali tagozatos főiskolai hallgatók aránya 1997/98-as tanévi 40%ról a 2001/2002 évi tanévre 66,7%-ra emelkedett. (Csepeli – Örkény – Szabados - Székelyi 1998 54-55. o. ). A változás méginkább figyelemre méltó, ha más képzési formákat is figyelembe vesszük. A levelező tagozatosoknak háromnegyede, az esti tagozatosoknak négyötöde főiskolára jár. A ’90-es években a felsőoktatás expanziójának lehetünk tanúi, amely kedvező demográfiai háttérrel párosul. A “kedvező demográfiai hátszelet” mutatja, hogy a 18 éves népesség számának 1994-től megfigyelhető drasztikus (1994-től 2000-ig 189 ezer főről 138 ezer főre), azaz 27%-os csökkenésével párhuzamosan nő a felsőoktatási intézményekbe felvett hallgatók száma (ugyanezen időszakban 30 ezerről 52 ezerre, azaz 73%-kal). Ennek eredményeképpen ugrásszerűen emelkedett a ’90-es évek közepétől a 18. évüket betöltő fiatalok “diplomaszerzési esélye”. Az adott korosztály számához képest a magyar felsőoktatási intézményekbe bekerülők aránya 1994-től 2000-ig 15,8%-ról 37,4%-ra emelkedett . (Ez a megduplázódó arányszám – természetesen – nem jelenti azt, hogy a 18 évesek közül kerültek be kétszer annyian a felsőoktatásba, hiszen a felvettek átlagéletkora is mutatja, hogy más korosztályokat is érintettek ezek a folyamatok). 2000-től a felsőoktatásba felvettek száma tovább növekedett: 2000-ben a felvettek száma 86942 fő, 2001-ben 98.465 fő, 2002-ben 123.999 fő, 2003-ban 122.265 fő. A felvettek demográfiai összetételének alakulása azt mutatja, hogy a felsőfokú intézményekbe járók között növekszik a nők aránya. 2000-ben az elsősök között a férfiak aránya 43,4%, a nőké pedig 56,6% volt, 2003-ban viszont a férfiaké 41,3% a nőké pedig 58,7% volt. A felsőoktatásban járók életkora egyre inkább emelkedik. A 19 éves és fiatalabb első évesek aránya 2000-ről 2003-ra 38,9%-ról 32,1%-ra csökkent, a 25-29 évesek aránya viszont 13,6%-ról 17,2%-ra, a 30 évesek és idősebbek aránya pedig 10,7%-ról 17,2%-ra emelkedett! Az életkor emelkedése összefügg azzal, hogy a levelező tagozatos elsősök száma 2000-től 2003-ig 24.993 főről 47.977 főre, csaknem duplájára emelkedett, a nappali tagozatosak száma pedig ez időszakban 47.481 főről 59.480 főre nőtt, azaz a tárgyalt időszakban a nappali tagozatosok aránya 54,6%-ról 48,6%-ra csökkent. A költségtérítéses elsős hallgatók száma 36.487 főről 64.475 főre csaknem kétszeresére emelkedett, ami azt mutatja, hogy az oktatás expanziója a felsőoktatás területén is a piaci viszonyok kierjedésével jár együtt. Napjainkban már a 15-29 éves fiatalok közül kb. minden ötödik főiskolára vagy egyetemre jár és ez a réteg válik a fiataloknak egyik legnagyobb, és egyik legmarkánsabb csoportjává. 1
Az oktatási expanzióhoz kapcsolódó ábrákat lásd a Melléklet Ábrák 2006 részében
2
Gábor Kálmán –Szemerszki Marianna
BSC hallgatók 2006
Számolnunk kell azzal is, hogy a felsőoktatás expanziója azt is jelenti, hogy az elsős hallgatók származási és anyagi helyzetének leginkább meghatározója a felsőoktatás expanziójától elválaszthatatlan a középosztályosodás folyamat, amely a fiatalok továbbtanulási esélyeit növeli, ugyanakkor nem beszélhetünk a származási, etnikai, nemek közötti különbségek megszűnéséről, inkább beszélhetünk azoknak átrendeződéséről. Ugyanakkor látnunk kell azt is, hogy az állami támogatás csökkenése egy igen differenciált hallgatói társadalom kialakulásához vezetett. A legkedvezőbb családi háttérrel rendelkező hallgatók az állami támogatások terén egyre privilegizáltabb helyzetbe kerültek, ugyanakkor a hátrányokat a piac kompenzálta. A kilencvenes évektől kirajzolódó legfontosabb tendenciák: Az oktatás/felsőoktatás expanziója következtében az egyetemi hallgatók válnak a magyar fiatalok egyik legmarkánsabb csoportjává (Gábor 2004). Az oktatási expanzió többféle finanszírozási forrást tesz szükségessé – megnövekszik a saját finanszírozású hallgatók aránya az állami finanszírozásúakkal szemben, ugyanakkor növekszik a hallgatók piac függősége – lásd hitel, különböző szociális és vásárlási támogatások /utazás, kollégium, számítógép, amelyeket az állam garanciavállalása ösztönöz. Az egyetemi hallgatók társadalmi státusza függ tehát az államtól, a piactól, illetve a családi származási háttértől. Az egyetemi hallgatóknak, mint az egyik legmarkánsabb ifjúsági csoportnak megjelenése a magyar társadalom kilencvenes években felgyorsuló középosztályosodásának egyik legmarkánsabb kifejezője. A középosztályosodást jól mutatja a hallgatók származási összetételének alakulása: A 2001/2002 tanévben az elsős nappali tagozatos hallgatók apjának csaknem egyharmada a munkásosztályhoz (munkás, munkás elit), minden ötödik pedig a kishivatalnok, kisburzsoá (kisburzsoá közé soroltuk a vállalkozókat alkalmazottak nélkül, illetve 1-5 alkalmazottal) osztályokhoz tartozik, anyák esetében pedig mintegy egynegyede, egyharmada részese a fenti osztályoknak. A középosztályosodás folyamatát jól jelzi a hallgatók fogyasztói státusza is (Gábor 2004; Gábor 2006) Ez az állításunk egybecseng Kolosi Tamás megállapításával, azaz „kijelenthetjük, hogy a kilencvenes évek végére a középosztályosodási folyamatnak lehetünk tanúi. Az újonnan kialakuló középosztály két, korábban is létező tipikus társadalmi csoportból alakul a szemünk láttára: a középosztályi státuszú, de viszonylag alacsony jövedelmű, beosztott szellemi foglalkozású nők csoportjából és az alsó(bb) középosztályi státuszú, magasabb jövedelmű és vagyoni helyzetű férfiakból, akik részben a munkáselitből, részben pedig az újonnan alakult kisvállalkozókból állnak.” (Kolosi 2000 188. o.) Ugyanakkor a kilencvenes évek felsőoktatási expanziója a piaci növekvő szerepével és az egy hallgatóra jutó állami támogatás csökkenésével jár együtt. Az egyetemisták állami támogatásának változatlan nagysága mellett az állami támogatás egy főre jutó összege csökken (állami finanszírozás, ösztöndíj, szociális támogatás, kollégiumi férőhely stb.), következésképpen az egyetemi expanzió nem egy piackomform, hanem egy állami középosztály újratermelését biztosítja. Ez a tendencia eleve ellentmond a bolognai folyamat bevezetéséhez fűzött elvárásoknak, nevezetesen a mobil hallgatói rendszer kialakulásának. „Súlyos hibát vét a magyar felsőoktatás, ha úgy csatlakozik egy rugalmas felsőoktatási rendszerhez, ha csak annak egyes részeit adaptálja, és mellőzi annak szerves részét képző elemét, az ösztönzőrendszert. A tandíj és a támogatási rendszer együtt képes csak biztosítani a tömeges, rugalmas, átjárható felsőoktatási rendszerek hatékony működését” (Barakonyi Károly 2004 279-280. o.) Az előnyök és hátrányok rendszerében kérdés az, hova helyezzük a BSc hallgatókat. A kutatás célja volt továbbá feltárni a BSc képzés intézményenkénti és szakonkénti alakulását.
3
Gábor Kálmán –Szemerszki Marianna
BSC hallgatók 2006
Vizsgálni kívántuk az intézményeknek a felvett hallgatókkal kapcsolatos terveit, illetve azt, hogy figyelemmel voltak-e a képzés megtervezésekor a munkahelyek elvárásaira, tágabb értelemben a munkaerő-piaci trendek jövőbeli alakulására. Nézzük továbbá a hallgatók tanulási és munkaerő-piaci aspirációt, illetve azt, hogy a BA/BSC képzés milyen mértékben segíti, illetve nehezíti tanulási és munkával kapcsolatos elvárásainak, terveinek teljesítését. A tanulmány további részeiben elsőként a felvételi adatok segítségével azt mutatjuk be, hogy a BSc-képzés kezdő évében hogyan alakult az erre a képzési szintre jelentkezők aránya, belső megoszlása, majd egy, a 2005-ben tanulmányaikat BSc-szinten végzők körében lekérdezett kérdőív adatait mutatjuk be annak a legfontosabb témaköreit érintve. Végül a mellékletben számos táblázatot közlünk, részben olyan adatokat is, amelyek korábbi felmérések eredményeit mutatják be. Tesszük ezt azért, hogy a BSc-hallgatókat minél teljesebben tudjuk jellemezni, a felmérés eredményeit minél jobban el tudjuk helyezni más hallgatói vizsgálatok sorában. A vizsgálat során fontosnak tartottuk ugyanis, hogy a BSc hallgatók demográfiai, szociális helyzetét, származási összetételét összehasonlíthatóvá tegyük más hallgató csoportok hasonló adataival. Erre különösen alkalmasnak tűnt a 2001/2002 tanévben készített 4562 fős országos reprezentatív vizsgálatunk, amelyben a felsőoktatásban tanuló elsős hallgatók szociális, demográfiai hátterét, életkörülményeit, értékorientációit és élettervezését, valamint szabadidő tevékenységét és politikai cselekvési mintáit vizsgáltuk.2 Az elemzés során fontosnak tartottuk, hogy a BSc hallgatókat néhány, a BSc képzésben nem résztvevő hallgatói csoporttal is összevessük. Erre volt alkalmas a 2005/2006 tanévben az elsős és ötödéves orvostanhallgatókra kiterjedő vizsgálatunk.3 2. A BSc-képzésre jelentkezők és felvettek Az ebben a részben közölt összegzés alapjául azt az adatbázist használjuk, amelyet a Országos Felvételi Iroda bocsátott rendelkezésünkre, s amely az első helyen nappali, illetve levelező tagozatos alapképzésre jelentkezők adatait tartalmazza (N=119579). Nem tartalmazza viszont az esetleges pótjelentkezések adatait, továbbá a felvétellel kapcsolatos információk esetében azon jelentkezőkét, akik valamilyen ok miatt fellebbezéssel éltek, s azokét sem, akik első helyen nem valamely nappali vagy levelező tagozatos alapképzést jelöltek meg. Az adatbázisban szereplők létszámát az Országos Felvételi Iroda honlapján közzétett adatokkal összevetve úgy tűnik, hogy ezen okokból kifolyólag a BSc-képzésre felvettek száma az adatbázisban nappali tagozaton mintegy 100 fővel alacsonyabb értéket mutat a honlapon közöltekhez képest. Az adatbázisból ugyancsak hiányoznak az esti 2
A vizsgálat 2001 szeptemberi állapotok figyelembe vételével (95.880 fő nyert valamely felsőoktatási intézménybe felvételt) az országban jelenleg működő intézmények karai szerint reprezentatív, 5000 fős adatfelvételt készítettünk. A lekérdezést kérdezőbiztosok végezték, akik karonként a kvótában rögzített szempontok szerint keresték meg és választották ki a véletlenszerűen a mintába bekerülőket. A nappali tagozatos hallgatókra készített adatfelvétel adataira elvégeztük a korrekciós súlyozást (a mintában szereplő adatainkat intézményenként a kollégiumi férőhelyek és az ott tanuló nappali tagozatos hallgatók teljes száma arányában korrigáltunk – adataink forrása az OFI adatbázisa volt). Ezeket a korrekciós elemeket beépítettük harmadik korrekciós súlyozási fázisunkba, mely során az eddig elkészült 4562 fő adatait súlyoztuk a kvótaismérvek (tagozat, képzési szint, finanszírozási forma és nem) szerint a teljes alappopulációra (az elsőéves hallgatókra) vonatkozóan. Mindezek eredményeként a nappali és levelező tagozatos hallgatók almintái megfelelően reprezentálják az adott két részsokaságot, a teljes súlyozott minta kellő reprezentativitást biztosít az elsőévesek teljes populációjára is. 3
A vizsgálatra a BSc vizsgálattal közel egy időben került sor és minden orvosi egyetemre, azon belül az elsős és ötödéves hallgatókra terjedt ki.
4
Gábor Kálmán –Szemerszki Marianna
BSC hallgatók 2006
tagozatos valamint a diplomás, illetve kiegészítő képzésre jelentkezők, számuk azonban a BSc szinten a Felvételi Iroda honlapján közzétett információk alapján igen alacsony, hiszen 2005ben mindössze két intézményben (a Budapesti Műszaki Főiskolán és a Debreceni Egyetemen) volt lehetőség esti tagozaton való részvételre, s bár diplomás képzésre ennél több intézményben és több szakon volt lehetőség, a jelentkezők létszáma egy-egy ilyen meghirdetett szakon jellemzően 10 fő alatt volt. (Forrás: www.felvi.hu, 2005 novemberi letöltés) A 2005-ben meghirdetett BSc alapszakok szám szerint kisebb részét tették ki a lehetséges felvételi szakoknak, hiszen mindössze 32 szak (szakpár) esetében volt lehetőség a jelentkezésre, s ez csupán töredékét teszi ki annak a választható szakmennyiségnek, ami a felsőoktatást 2005-ben jellemezte. Amennyiben a jelentkezők számát is bevonjuk a vizsgálódásba, azt tapasztaljuk, hogy az első helyen nappali és levelező tagozatos alapképzésre jelentkezők 11,2%-a abba a csoportba tartozik, amelyik BSc képzést jelölt meg az általa leginkább preferáltként. 1. A BSc képzési szint egyes képzési területeire jelentkezők megoszlása nappali és levelező tagozaton 2005-ben4 Agrár képzési terület Informatika képzési terület Műszaki képzési terület Nemzetvédelmi és katonai képzési terület Orvos és egészségtudományi képzési terület Összesen
Összes 1. helyen jelentkező 1437 3889 7169 512 386 13393
nappali tagozat 51,6 90,6 76,2 95,3 50,0 77,7
levelező tagozat 48,4 9,4 23,8 4,7 50,0 22,3
Felsőoktatási Kutatóintézet Az első helyen nappali vagy levelező tagozatos alapképzésre jelentkezők adatai alapján az látható, hogy a BSc képzésre jelentkezők aránya az összes jelentkezői létszámhoz képest mindkét tagozaton hasonló, kb. egytizednyi. Ez azt jelenti, hogy a képzési forma iránti érdeklődés mértéke nem tér el jelentős mértékben az összes jelentkező elsődleges preferenciáit mutató átlagértékektől. Ez élesen megkülönbözteti e képzési formát a főiskolai szintű képzésekre való jelentkezésektől, ahol azt tapasztaljuk, hogy a levelező tagozatos képzésre első helyen jelentkezők aránya a főiskolai szinten az átlagosnál jóval magasabb (41,9%), ami egyben azt is jelenti, hogy a levelező tagozatot választók 83,9%-a főiskolai szintet jelölt meg a jelentkezési lap első helyén. (Nyilvánvalóan azonban a kínálati feltételeket, a meghirdetett szakok illetve a férőhelyek számát sem szabad figyelmen kívül hagynunk az adatok értelmezése során.)
4
az első helyes jelentkezések alapján Forrás: felvételi adatbázis (OFI 2006)
5
Gábor Kálmán –Szemerszki Marianna
BSC hallgatók 2006
2. A 2005-ben első helyen nappali és levelező tagozatos alapképzésre jelentkezők képzési szint szerinti megoszlása képzési szint/tagozat BSc
egyetemi
főiskolai
Összesen
N % % N % % N % % N % %
levelező 2980 22,3 9,8 1895 4,2 6,2 25477 41,9 83,9 30352 25,4 100,0
nappali 10413 77,7 11,7 43122 95,8 48,5 35383 58,1 39,8 88918 74,4 100,0
Összesen 13393 100,0 11,2 45017 100,0 37,6 60860 100,0 50,9 119579 100,0 100,0
Felsőoktatási Kutatóintézet Az első helyen jelentkezőket szakcsoportonként vizsgálva megfigyelhető, hogy az egyes képzési területek eltérő arányban vannak jelen a különböző képzési szinteken a jelentkezésekben. A nappali tagozatos alapképzésre jelentkezők adatai például azt mutatják, hogy a műszaki területen a BSc-képzésre jelentkezők aránya jóval magasabb, mint az ugyanezen a területen egyetemi vagy főiskolai szintre jelentkezőké, ami a levelező tagozatra már kevésbé érvényes, hiszen itt – az egyetemi szintű képzésre jelentkezők minimális arányszáma mellett – a főiskolai és a BSc-képzés közel azonos arányban szerepelt a jelentkezők elsődleges tervei között. Az informatikai képzés esetében hasonlóak az arányok, az összes nappali tagozatra első helyen jelentkező fiatal 4,0%-a jelentkezett BSc- szintű képzésre, s ennél kevesebben voltak azok, akik főiskolai vagy egyetemi szintű képzésre (1,3 ill. 1,2%). A többi szakcsoport részesedésében a BSc-képzés alatta marad a többi képzési szint esetében megfigyeltnek. (Természetesen továbbra is figyelembe kell vennünk, hogy az első helyes jelentkezések csak korlátozottan képesek megmutatni a felvételizni szándékozók preferenciáit, részben azért, mert csupán az első helyes jelentkezésről adnak információkat, részben pedig azért, mert a felvételizők döntését az érdeklődésnek megfelelő szakválasztáson túlmenően számos más szempont is befolyásolhatja, így pl. a várható ponthatárok, a meghirdetett férőhelyek száma, az intézmény közelsége, korábbi évek felvételivel kapcsolatos tapasztalatai stb.) A BSc képzésre első helyen jelentkezők között többségében voltak a férfiak, ami nyilvánvalóan az indított szakok jellegével, a képzési területtel van összefüggésben. A nők aránya a levelező tagozatra jelentkezők körében a nappali tagozatra jelentkezőköz képest csaknem kétszeres, s a nők magasabb aránya e tagozaton ugyancsak az indított szakok képzési területek szerinti megoszlásával hozható összefüggésbe, hiszen nem minden BSc alapszak esetében volt lehetőség a levelező tagozatos jelentkezésre. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy a levelező tagozatos képzési forma iránt a lányok összességében valamivel jobban érdeklődnek a jelentkezések során, hiszen a teljes jelentkezői számot alapul véve a levelező tagozat esetében a jelentkezők 62%-a nő (a főiskolai szintű képzésben kétharmaduk), míg a nappali tagozat esetében 55%-uk.
6
Gábor Kálmán –Szemerszki Marianna
BSC hallgatók 2006
A BSc képzésnél is megfigyelhető, hogy a jelentkezők többsége első helyen államilag finanszírozott képzésre kérte felvételét: a nappali tagozatra jelentkezők 97,8%-a, a levelező tagozaton pedig 44,4%-uk. Ez azonban nem mutat eltérést a más képzési szintekre jelentkezők preferenciáihoz képest, hiszen a főiskolai szintű képzés esetében is megfigyelhető ugyanez, ott a leendő hallgatók 96,6%-a jelölte meg nappali tagozat esetében az állami finanszírozást, 52,6%-uk pedig a levelező tagozat esetében. 3. Az alapképzésre első helyen jelentkezők életkor szerinti megoszlása tagozatonként és képzési szintenként (2005)
max. 18 éves 19 éves 20-29 éves 30 éves vagy idõsebb Összesen
BSc nappali levelező N % N % 2091 20,1% 13 0,4% 4424 42,5% 67 2,2% 3860 37,1% 1980 66,4% 38 0,4% 920 30,9% 10413 100,0% 2980 100,0%
Főiskolai nappali levelező N % N % 6613 18,7% 257 1,0% 13591 38,4% 969 3,8% 14879 42,1% 15457 60,7% 300 0,8% 8794 34,5% 35383 100,0 25477 100,0
Felsőoktatási Kutatóintézet A nappali tagozatos BSc alapképzésre jelentkezők átlagéletkora 19,7 év, a levelező tagozaton pedig átlagosan 27,5 év. A nappali tagozat esetében a BSc képzésre jelentkezők életkor szerint megoszlása nem tér el az átlagtól, hiszen csaknem kétharmaduk (62,6%) 18-19 éves, míg az összes jelentkező esetében 59,2%, a főiskolai szintű képzésben pedig 57,1% a megfelelő arány. A levelező tagozatos képzésre jelentkezők között elenyésző számban vannak a 20 év alattiak, mindössze 2,6%-uk tartozik ide, kétharmaduk viszont a 20-29 évesek közé, 30,9%-uk pedig ennél is idősebb, igaz, ezek az arányok a főiskolai szintű képzésekre, illetve általában a levelező tagozatos képzésekre is jellemzőek. A BSc szintű nappali tagozatos képzésre jelentkezők megyénkénti megoszlása valamelyest eltér az összes nappali tagozatos alapképzésre jelentkezőétől, megfigyelhető, hogy az egyes képzőhelyek székhelyén illetve annak közelében élő jelentkezők aránya valamelyest magasabb az átlagosnál. Nyilvánvalóan ez éppen azzal van összefüggésben, hogy a BSc-képzést indító intézmények regionális megoszlása – bár azok az ország számos pontján megtalálhatók voltak – 2005-ben nem volt egyenletes. A felsőfokú tanulásra való jelentkezési kedv eleve függ azonban valamelyest attól, hogy a fiatal melyik megyében él, hiszen az összes nappali tagozatos jelentkező sem reprezentálja teljes egészében az érettségizők megyénkénti arányát. 4. Az alapképzésre első helyen jelentkezők megoszlása az érettségi megszerzésének éve szerint tagozatonként és képzési szintenként (2005)
2005-ben érettségizett korábban érettségizett Összesen
N 6670 3743 10413
BSc % N 64,1% 207 35,9% 2773 100,0% 2980
% 6,9 93,1 100,0%
N 20449 14934 35383
főiskolai % N 57,8 1818 42,2 23659 100,0 25477
% 7,1 92,9 100,0
Felsőoktatási Kutatóintézet Az első helyen nappali tagozatra jelentkezők igen nagy arányban kerülnek ki az idén érettségizettek közül, s ezt az is mutatja, hogy mindössze 4,6%-uk volt hallgató, s 1%-uk diplomás. A korábban érettségizettek körében természetesebben a felsőfokú végzettséggel
7
Gábor Kálmán –Szemerszki Marianna
BSC hallgatók 2006
rendelkezők vagy az ilyen képzésben részt vevők felülreprezentáltak: 15%-uk vagy a jelentkezés időszakában is hallgatói státuszban volt már, vagy rendelkezett valamilyen felsőfokú végzettséggel. A nappali tagozatos BSc-képzésre jelentkezők 53,1%-a szakközépiskolában végzett, 40%-uk pedig gimnáziumban. A szakközépiskolában végzettek arányát tovább növeli, hogy a jelentkezők 3,2%-a technikumi végzettséggel rendelkezik (ők az „egyéb” kategóriában jelennek meg). Mindezek az arányok nemcsak az összes nappali tagozatos jelentkezőhöz képest, hanem a főiskolai szintű képzésre jelentkezőkhöz képest is eltérést jeleznek, amennyiben a szakközépiskolai, technikumi előképzettséggel rendelkezők felülreprezentáltak körükben. A középiskola tagozata 98,9%-uk esetében nappali, ez a dominánsan magas arány azonban az összes többi jelentkezőre is igaz. A külföldi középiskolákban végzettek kétharmada határon túli jelentkező. A BSc-képzésre felvettek esetében is megfigyelhető a szakközépiskolában érettségizettek enyhe túlsúlya, különösen a levelező tagozatos képzésben, hiszen itt mindössze egyharmad körüli a gimnáziumi végzettséggel felvételt nyertek aránya, igaz a levelező tagozat esetében a felvételre jelentkezők körében is ugyanilyen volt az arány. A nappali tagozatos BSc-képzésre felvettek arányában már csökkenést figyelhetünk meg, a jelentkezők 53,1%-val szemben, a felvetteknek 49%-a végzett szakközépiskolában, további 3% pedig technikumban. A gimnáziumi végzettséggel bekerülők aránya összességében 46% volt, ami mindenképpen magasabb értéket mutat, mint a jelentkezési arány, s arra utal, hogy a gimnáziumban végzettek a jelentkezési arányukhoz képest nagyobb arányban nyertek felvételt. A középiskola tagozata 99%-uk esetében nappali volt, más tagozatú intézményből jóval kevesebben jutottak be BSc-képzésre, igaz, nem is jelentkeztek ennél sokkal nagyobb arányban. 5. Az alapképzésre, nappali tagozatra első helyen jelentkezők megoszlása a középiskola típusa szerint (2005)
gimnázium szakközépiskola külföldi középiskola idegen nyelvű, kéttannyelvű gimnázium egyéb összesen
Összes jelentkező N % 50812 57,1 31790 35,8 1307 1,5 2963 3,3 2046 2,3 88918 100,0
Főiskolai szintű képzésre jelentkezők N % 16740 47,3 16173 45,7 370 1,0 1059 3,0 1041 3,0 35383 100,0
BSc-képzésre jelentkezők N % 4169 40,0 5532 53,1 108 1,0 176 1,7 428 4,1 10413 100,0
6. A BSc-képzésre felvettek megoszlása a középiskola típusa szerint tagozatonként (2005)
gimnázium szakközépiskola külföldi középiskola idegen nyelvű, két-tannyelvű gimnázium egyéb összesen
Nappali tagozat N % 3767 43,8 4221 49,1 82 1,0 186 2,2 343 3,9 8599 100,0
Levelező tagozat N % 777 27,1 1413 49,2 45 1,6 11 0,4 623 21,8 2980 100,0
Összes felvett N % 4544 39,6 5634 49,1 127 1,1 197 1,7 967 8,4 11469 100,0
Forrás: felvételi adatbázis (OFI)
8
Gábor Kálmán –Szemerszki Marianna
BSC hallgatók 2006
A BSC képzésre jelentkezettek és felvettek adatait vizsgálva, azt látjuk, hogy mintegy követik a felvételire jelentkezettek és felvettek országos trendjét, a hallgatók differenciálódnak nappali és levelező tagozat, illetve finanszírozás szerint. Az előző tendencia jól kitapintható ha a szakközépiskolából illetve gimnáziumból érkezők arányának alakulását vesszük figyelembe. A szakközépiskolából érkezők aránya magasabb a jelentkezettek, mint a felvettek között, s magasabb a nappali tagozatosok körében, mint a levelező tagozatosok között. Ez azt is jelenti, hogy a BSc-képzésre jelentkezettek között hasonlóan érvényesül az iskolai szelekció mint az egyetemi hallgatók körében. A kilencvenes években bekövetkezett változások „hatással vannak valamelyest a két kategória a gimnazisták és a szakközépiskolások közötti különbségre is: míg az utóbbi csoportban hátrányosabb helyzetből indul a tanulók többsége, de fokozatos javulás mutatkozik, addig a gimnazisták között előnyösebb poziciójúak váltak dominánssá a hátrányosabb helyzetű tanulókkal szemben.” (Imre Anna 2006 15. o.) Azaz a jelentkezők között a szakközépiskolások aránya magasabb mint a felvettek között. A továbbiakban a kérdőíves vizsgálat adatai alapján tekintjük át a BSc hallgatók demográfiai összetételének, intézmény/ és szakválasztási motivációinak, iskolai életútjának, karrierrel kapcsolatos elképzeléseinek a legkarakterisztikusabb jellemzőit. 3. A BSC hallgatók demográfiai adatai5 A BSc képzés első évében – mint a jelentkezettek és felvettek adatainál is láttuk - a részt vevő fiatalok túlnyomó többsége férfi volt, amely összefüggésben van az indított szakok képzési területeivel. A leginkább férfiak által választott szakok - a műszaki illetve az informatikai képzési területhez sorolhatók – ezek adták ugyanis a 2005-ben beindított képzés magját, az agrár és az egészségügyi képzés – ahol pedig a nők aránya domináns – igen kis részt tett ki az első évben a BSc-képzésen belül. A férfi és a női hallgatók azonban nemcsak választott szakjukban, hanem életkorukat tekintve is eltérnek egymástól, amennyiben a férfiak valamivel idősebbek (átlagosan 20,34 év), mint a nők (20,05 év). Mindez az átlagéletkor azonban nem csupán a két nem közötti eltérés szempontjából érdekes, hanem önmagában is, hiszen maga az érték azt mutatja, hogy az első éves hallgatók egy jelentős része 20 éves kora után kezdi meg nappali tagozatos tanulmányait. Ugyanerre az adatra rímelnek az Országos Felvételi Iroda életkorra és az érettségi évére vonatkozó adatai, valamint az is, hogy a felvettek között jelentős azoknak az aránya, akik nem 2005-ben próbálkoztak elsőként bejutni egyetemre, főiskolára. Mindez persze nem csupán a BSc-hallgatókra jellemző tulajdonság, hiszen a 2001/2002-es tanévben az elsős hallgatók körében végzett vizsgálat csaknem megegyező eredményt hozott. 7. Az egyes képzési területeken tanulók nemek szerinti megoszlása %-ban (N=1111) Férfi Nő
agrár 14,3 85,7
műszaki 85,8 14,2
egészségügyi 15,2 84,8
informatikai 90,5 9,5
összesen 84,5 15,5
Felsőoktatási Kutatóintézet
5
A minta leírását lásd a mellékletben
9
Gábor Kálmán –Szemerszki Marianna
BSC hallgatók 2006
8. A férfi és női hallgatók életkor szerinti megoszlása %-ban (N=1111) Max. 19 éves
20 éves
21 éves
22 éves
21,4 32,4
47,8 47,4
18,0 13,3
5,9 3,5
Férfi Nő
23 éves és több 6,2 3,5
válaszhiány 0,7 -
Felsőoktatási Kutatóintézet Az első évesek 16,9%-a lakik – állandó lakóhelyét alapul véve – Budapesten, de természetesen az intézmények elhelyezkedése miatt ennél jóval magasabb az életvitelszerűen a fővárosban lakó hallgatók aránya. A szülői lakhelyet tekintve egyötödnyien más nagyvárosokban (megyeszékhelyeken, megyei jogú városokban) élnek, míg 27,7%-uk kisebb városokban. Az állandó lakóhelyet tekintve községekben lakók 19,2%-ot tesznek ki a hallgatók között, míg néhányan külföldről származnak. (A kérdezettek 4%-a nem válaszolt a kérdésre.) 1. ábra
Hol van állandó lakóhelye megyeszékhely 25,0%
Budapest 16,9% 4,0% 0,9%
27,7% város
6,3%
nincs adat külföld
19,2%
község nagyközség BSC hallgatók 2006
Felsőoktatási Kutatóintézet
A megkérdezett hallgatók 28,8%-a tanulmányai ideje alatt is szüleinél lakik, 3,6%uknak pedig már saját lakása/háztartása van. A megkérdezettek igen nagy arányban (50,9%) jelölték meg a kollégiumot, 14,4% pedig az albérletet. Egyéb helyszínen – például rokonoknál, ismerősöknél – 1,9% lakik. Értelemszerűen a budapesti állandó lakóhellyel rendelkezők fele szüleivel él, ugyanakkor az országon belüli tanulmányi célzattal történő mozgást mutatja, hogy közülük is igen sokan kollégiumban (39,9%) vagy albérletben (8,0%) laknak, ami egyben azt is jelenti, hogy nagy részük nem a fővárosban tanul. A szülői házban egyébként a legtöbb hallgató esetében 3-5 személy (átlagosan 3,9 fő) él együtt, míg a saját lakásban – ha egyáltalán van ilyen – jellemzően 1-2 főt találunk.
10
Gábor Kálmán –Szemerszki Marianna
BSC hallgatók 2006
4. Szakválasztás. Jelentkezés gyakorisága. Felvételi pontszámok A hallgatók többsége a középiskolai évek során, ezen belül is leginkább a harmadiknegyedik évben döntötte el, hogy a választott szakirányban tanul tovább, de csaknem egynegyednyien vannak azok, akik közvetlenül a jelentkezési határidő előtt döntöttek erről. Akadnak ugyan néhányan, akik eredetileg nem az adott szakirányban kívántak továbbtanulni, de ennél többen vannak, akik már általános iskolás korukban, sőt még egészen kis korukban eldöntötték, hogy milyen irányba orientálódnak. 9. Mikor döntötte el, hogy a jelenlegi szakirányban tanul majd tovább? %-ban (N=1111) a középiskola harmadik-negyedik évében közvetlenül a jelentkezés előtt a középiskola első két évében általános iskolás korában gyerekkori álma volt Egyéb nem ebben az irányban akart továbbtanulni, csak kényszerből választotta Válaszhiány
38,3 22,7 16,3 12,5 5,5 2,7 1,6 0,5
Felsőoktatási Intézet A konkrétan kiválasztott szakkal kapcsolatban kicsit más a helyzet: még azok közül is, akik egyébként a középiskola elején, vagy még korábban döntöttek a szakiránnyal kapcsolatban, többen válaszoltak úgy, hogy a konkrét szakról csak később, jellemzően a jelentkezést megelőző hónapokban döntöttek. A lányoknál mind a szakra, mind a szakterületre vonatkozó döntés később született meg, mint a fiúknál, akik számára sokszor már általános iskolás korukban vagy a középiskola első éveiben kiderült, hogy valójában milyen irányban kívánnak továbbtanulni. Ez minden bizonnyal azzal is összefüggésben van, hogy miután alapvetően műszaki, informatikai jellegű szakokról van szó, a fiúknál sokszor korábbi életkorokban derül ki a téma iránti vonzódás. Természetesen azok, akik nem a felvételi évében érettségiztek, jellemzően a szakról való döntésüket is korábbra teszik, ami részben arra utal, hogy akadnak olyan fiatalok, akik a korábbi évek hasonló szakokon végzett sikertelen felvételi vizsgái után idén nyertek felvételt, illetve – amint a válaszokból ez is kiderül – más szakon elkezdve, vagy más területen (például technikumban) folytatva tanulmányaikat, egy év után átjelentkeztek ide. 10. Mikor döntötte el, hogy konkrétan erre a szakra adja be a jelentkezését? %-ban (N=1111) korábban mint a jelentkezést megelőző egy két hónapban a jelentkezést megelőző 1-2 hónapban közvetlenül a jelentkezés előtt Válaszhiány
37,9 36,5 25,4 0,3
Felsőoktatási Kutatóintézet Ezt alátámasztja az az adatsor is, miszerint a hallgatók bő háromnegyede tartozik abba a csoportba, amelyik korábban még nem jelentkezett felsőoktatási intézménybe. 11,3% azoknak az aránya, akik a jelenlegit megelőzően egyszer már próbáltak felvételizni, kevesen vannak ugyanakkor, akik többször is megkísérelték azt (2,8%). A kérdezettek 7,4%-a nem adott választ a kérdésre, többségükről azonban más kérdésekre adott válaszaikból tudjuk, hogy 2005-ben érettségiztek. A képzésben részt vevő hallgatóknak csupán egy kisebb része az, aki többszöri sikertelen felvételi után jutott be az általa vágyott felsőfokú képzésbe, többségében vannak azok a diákok, akiket elsőre felvettek. A gimnáziumokban végzettek valamivel nagyobb eséllyel 11
Gábor Kálmán –Szemerszki Marianna
BSC hallgatók 2006
jutottak be már első nekifutásra a kiválasztott intézménybe, amire abból is következtethetünk, hogy a második vagy többedik próbálkozásra felvettek körében az átlagosnál magasabb a technikumot végzettek aránya. Erre vonatkozóan más forrásokból is rendelkezünk adatokkal, amelyek azt mutatják, hogy a sikertelen felvételit követő években a diákok többsége nem munkát vállal, hanem valamilyen más képzésben vesz részt. A legtöbben technikusi végzettségre, valamilyen OKJ-s szakképesítésre (5%) tesznek szert ez idő alatt, de viszonylag sokan (2,4%) jelezték, hogy valamely más főiskolát, egyetemet vagy felsőfokú szakképzést kezdtek el. A munkavállalás vagy a családi vállalkozásban való besegítés aránya alig haladja meg a 2%-ot, míg az egyéb tanulmányok (nyelvtanfolyam, külföldi tanulmányok) is csak minimális mértékben fordultak elő. A felsőfokú intézménybe többedszerre jelentkezők túlnyomó része egyébként a korábbi alkalmak során is ugyanerre a szakra (illetve annak régi megfelelőjére) adta be jelentkezését, bár összességében a hallgatók 4,3%-a úgy válaszolt, hogy az akkori elképzelései még más irányt mutattak. A felsőoktatásba való bejutás kedvezőbbé válását mutatja, hogy a 2001/2002-es vizsgálat nappali tagozatos hallgatóinak azt a csoportját vizsgálva, akik műszaki illetve informatikai szakirányokban tanultak tovább – s emiatt leginkább összevethetők jelen vizsgálatunk hallgatói csoportjával -, az akkori hallgatók nagyobb arányban számoltak be felvételi kudarcokról, mint a 2005-ben felvettek. 11. Hányszor jelentkezett összesen felsőoktatási intézménybe, a mostani sikeres jelentkezéssel együtt? %-ban (BSC hallgatók N=1111) illetve (2001/2002 elsős hallgatók műszaki, informatikai szakcsoport N=655) BSc-hallgatók 1 alkalommal 2 alkalommal 3 vagy több alkalommal válaszhiány
78,6 11,3 2,8 7,4
2001/2002 elsős hallgató műszaki, informatikai szakcsoport 71,8 20,8 4,6 2,9
Felsőoktatási Kutatóintézet A kérdezettek egytizede már 2004-ben felvételt nyert a felsőoktatásba, a jelenlegi intézménybe, de valamilyen ok miatt nem kezdte el, vagy nem folytatta/megszakította tanulmányait. A válaszokból az is kiderül, hogy a kérdezettek között – a Széchenyi István Egyetemen - olyan is akad, aki már 2. éve folytat BSc-én tanulmányokat, számuk azonban nem meghatározó. A többség a szakközépiskolai, technikusi képzés befejezése miatt halasztást kért és kapott tanulmányai megkezdésére, s bár akadnak, akik sikertelen vizsga, vagy munkavállalás miatt kényszerültek át az új képzési formába, a halasztás legfőbb okaként nem ez a jellemző. A felvettek átlagosan 119 ponttal kerültek be az intézménybe, amely átlagérték mögött természetesen képzési területek, illetve szakok és intézmények szerint számottevő eltérések húzódnak meg. Nyilvánvalóan a szakstruktúrával is összefüggésben van, hogy a szakközépiskolákban érettségizettek alacsonyabb átlagpontszámról számoltak be, mint gimnáziumban végzett társaik. Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy a hallgatók nem minden esetben emlékeznek vissza pontosan szerzett pontjaik számára, de az Országos Felvételi Iroda adataiból kiindulva nagyjából helytállóak a válaszaik. (A teljes összevetés persze – éppen például az egytizednyi olyan hallgató miatt, aki már az előző évben nyert felvételt – nem lehetséges.) A felvételi pontok átlagértéke egyes szakokon tanulók esetében (pl. egyes mérnöki és informatikai szakokon) jóval meghaladta a 120 pontos elvi maximumot, ami azt mutatja, hogy a felvételhez szükséges pontszámok elérése sok szakon csak többletpontok beszámításával volt lehetséges. 12
Gábor Kálmán –Szemerszki Marianna
BSC hallgatók 2006
Nem véletlen tehát, hogy a legtöbb BSc-hallgató úgy válaszolt, hogy kapott többletpontot a felvételi eljárásban, 61,6%-uk megjelölt valamilyen többletpont beszámítását lehetővé tevő teljesítményt. Közülük a legtöbben a nyelvvizsgáért kaptak plusz pontokat (54%), de csaknem egyharmad volt azoknak az aránya is, akik emelt szintű érettségi beszámítása révén részesültek ilyenben. A későbbiekben majd látni fogjuk, hogy a hallgatóknak ennél nagyobb hányada (41%) jelölt meg emelt szintű érettségi vizsgát valamilyen tantárgyból, közülük azonban igen magas volt azoknak az aránya, akik idegen nyelv esetében jelölték be azt. 12. Az egyes teljesítményekért többletpontokat kapottak aránya %-ban (N=1111) nyelvvizsga emelt szintű érettségi vizsga egyéb versenyen elért eredmények tanulmányi versenyen elért eredmények
54,0 29,0 3,3 5,0
Felsőoktatási Kutatóintézet A BSc-képzésre felvettek átlagosan 2,9 helyre adták be jelentkezésüket abban az évben, amikor mostani szakjukra jelentkeztek. Az átlagérték mögötti eltérések a döntések széles palettáját mutatják, hiszen a hallgatók 18%-a egyetlen helyet jelölt meg, 22,4%-uk két helyet, ugyanakkor több mint egynegyedük 4 vagy annál több helyet. Figyelembe véve azt, hogy 2001/2002-ben az elsős nappali tagozatos hallgatók emlékei szerint az akkori hallgatók egyharmada még csak egy helyet jelölt meg, s kevesebb mint egyötödnyien 4-et vagy annál többet, úgy véljük, a felvételi stratégiák egyre differenciáltabbak lettek. Ez részben a felsőoktatás intézményrendszerében illetve a felvételi rendszerben azóta bekövetkezett változásoknak, részben azonban magának a felsőoktatási expanziónak, illetve annak is köszönhető, hogy a fiatalok egyre nagyobb hányada kíván bejutni, s lát reális esélyt arra, hogy bejusson a felsőoktatásba. 13. A hallgatók által a jelentkezési lapon megjelölt jelentkezési helyek száma %-ban (N=1111 ill. N=2873)
1 hely 2 hely 3 hely 4 vagy több hely válaszhiány
BSc elsős
2001/2002 elsős
18,0 22,4 30,2 27,7 1,8
32,1 25,9 22,2 17,4 2,8
2001/2002 műszakiinformatikai 39,8 29,2 18,8 10,0 2,2
Felsőoktatási Kutatóintézet Szignifikánsan több helyre adták be jelentkezésüket a fiatalabbak, azok, akik az érettségi évében nyertek felvételt, mint azok, akik már 1-2 évet kihagytak tanulmányaikban, s a gimnáziumokba járók úgyszintén a szakközépiskolákban érettségizettekkel szemben. Azok a fiatalok, akiknek az apja diplomás, ugyancsak gyakrabban jelöltek meg több helyet a felvételi lapon. Mindez részben arra utal, hogy egy-egy szakterületen a képzési helyek száma igen magas, másrészt arra is, hogy a legfiatalabbak egy része, akik esetleg még szakmával sem rendelkeznek nem igen lát maga előtt más perspektívát a közeli jövőre a tanuláson kívül. Miután a BSc-képzést végző kérdezettek egytizede nem 2005-ben nyert felvételt, körükben nehezen követhető, hogy jelentkezésük során annak idején mely intézményeket részesítették előnyben, lévén hogy akkor BSc-képzés még nem indult, illetve a mintánkat tekintve csak kevés helyen indult. Ugyanakkor ennél valamivel többen vannak, s nem csak ők azok, akik nem tudták vagy nem kívánták pontosan felidézni, hogy milyen képzési szintre 13
Gábor Kálmán –Szemerszki Marianna
BSC hallgatók 2006
adták be jelentkezésüket első helyen, s persze hozzá kell tennünk azt is, hogy bizonyára azok közül, akik válaszoltak a kérdésre, sem mindenki feltétlenül minden tekintetben (pl. képzési szint, finanszírozás) pontosan abban a sorrendben adta meg a jelentkezési sorrendet, mint ahogy az ténylegesen is történt. Az adatok azt mutatják, hogy a legtöbben a BSc szintet jelölték meg (58,7%), de sokan voltak, akik egyetemi szintű képzést (15,6%) illetve főiskolai szintű képzést (7,4%) jelöltek meg az első helyen. Összességében a kérdezettek 18,3%-a nem válaszolt a képzési szintet érintő kérdésre. Az, hogy a jelenleg is nappali tagozaton tanulók túlnyomó többsége első helyen is nappali tagozatot választott, nem meglepő, mint ahogy az sem, hogy minimális volt a költségtérítéses képzést első helyen megjelölők aránya. (A felmérésben szereplő hallgatók 2,6%-a költségtérítéses és 1,0% jelölt meg ilyen finanszírozási formát az első helyen.) Azzal kapcsolatban, hogy mely intézményt választott a hallgató a jelentkezéskor, 10,5% nem adta meg az elsőként megjelölt intézmény nevét, s még kevesebben a karét, a szakét, a képzési formáét. Mindazonáltal az adatokból az látható, hogy a legtöbb hallgató első helyen ugyanazt az intézményt jelölte meg, mint ahová jelenleg is jár, a felvételi adatbázis elemzése pedig azt is megmutatta, hogy – bár szakonként eltérő arányban, de – igen magas azoknak az aránya, akik arra a szakra adták be első helyen is jelentkezésüket, mint amelyikre felvették őket. (Természetesen ez nem minden esetben jelent egyúttal intézményi egyezőséget is, hiszen van jó pár olyan szak, amelyet több intézményben/karon is indítottak.) 14. Az egyes intézményekbe járók milyen intézményeket jelöltek meg az első helyen %ban (N=1111) Eötvös Loránd Tudományegyetem (N=46) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (N=405) Miskolci Egyetem (N=96) Budapesti Műszaki Főiskola (N=204) Széchenyi István Egyetem (N=141) Debreceni Egyetem (N=100) Pannon Egyetem (N=62) Dunaújvárosi Főiskola (N=57)
ugyanazt az intézményt 87,0 83,0
más intézményt 6,6 5,9
nem jelölt meg semmit 4,4 11,1
79,2 60,8 59,6 59,0 50,0 43,9
16,7 22,0 19,2 14,0 21,9 24,5
4,1 17,2 21,3 26,0 29,1 31,6
Felsőoktatási Kutatóintézet 5. A továbbtanulást befolyásoló tényezők Az egyetemen, főiskolán való továbbtanulásnak számos motivációja lehet, amelyek akár külön-külön, akár együttesen is támogatást jelentenek a továbbtanulási döntés meghozatalakor. Elsőként arra kértük a hallgatókat, hogy a saját szavaikkal mondják el, számukra mi játszotta a legfontosabb szerepet a döntésben, azt követően pedig arra kértük őket, hogy egy általunk előre összeállított szempontsor mindegyikét értékeljék, azok mennyire játszottak szerepet a továbbtanulásban. A kérdezettek 28,4%-a nem tudta, vagy nem kívánta megindokolni, hogy miért döntött a felsőfokú tanulmányok mellett, 16,1%-uk azonban több válaszelemet is felsorakoztatott. A kérdezettek között igen sokan voltak, akik a kérdésre válaszolva egyszerűen annyit mondtak, hogy felsőfokú végzettséget akarnak szerezni, diplomások akarnak lenni (17,3%). A másik igen gyakori válaszelem a jobb elhelyezkedésre, a konkrét munkavállalási elképzelésekre utalt, sokan jelezték, hogy egy jó állás reményében kezdtek a tanulásba (14%). Ehhez kapcsolódóan, de inkább ettől függetlenül egytizednyi volt azoknak az aránya, akiket a várható jó kereset, az anyagi jólét, a jobb boldogulás reménye (is) motivált. Kifejezetten a 14
Gábor Kálmán –Szemerszki Marianna
BSC hallgatók 2006
szakmai érdeklődésre, az azzal kapcsolatos konkrét tervekre utalt válaszában a kérdezettek 12%-a. Szerepe volt még a továbbtanulásról meghozott döntésben a családi mintának, annak, hogy a családban más is felsőfokú végzettségű, vagy más is az adott szakterületen dolgozik (5%), illetve annak, hogy a kérdezett tanulni akart, fontosnak tartja a tanulást (7,3%). A kérdezettek egy része (4,4%) azzal érvelt, hogy a középfokú végzettség már nem elég, érettségivel nem lehet elhelyezkedni, mások pedig a konkrét intézménnyel érveltek, azzal, hogy mindenképpen itt szerettek volna tanulni (4,1%). 2,7% kifejezetten jelezte, hogy a munkába állás elkerülése, a munkába állás idejének a kitolása a célja a továbbtanulás megkezdésekor. Az egyéb válaszok között számos kategória szerepel, de mindegyik viszonylag alacsony említési számmal, így többek között a munkanélküliség elkerülése, a barátok, ismerősök, tanárok hatása, a diákélet pozitívumai, a korábbi jó középiskolai eredmények stb. Lényegében a fentiekhez hasonló válaszokat kaptunk akkor, amikor egy előre összeállított kérdéssor segítségével kívántuk feltérképezni a pályaválasztási motivációkat. 15. Mennyire befolyásolták Önt az alábbiak abban, hogy felsőfokú intézményben tanuljon tovább?6 %-ban (N=1111)
Mindenképpen diplomát szeretnék szerezni Diplomával jobban lehet keresni Diplomával sokkal könnyebb elhelyezkedni Határozott elképzelésem van arról, hogy a későbbiekben mit szeretnék csinálni Vonzó számomra a diákélet A munkanélküliséget szeretném elkerülni Jó eredményeim voltak az iskolában Diplomásként könnyebb külföldön munkát találni A szüleim, rokonaim ösztönöztek a diplomaszerzésre Barátaim, ismerőseim is jelentkeztek valahová A tanáraim ösztönöztek a diplomaszerzésre Mindegy, hogy mit, csak tanuljak
egyáltalán nem játszott szerepet nem játszott szerepet játszott szerepet 2,3 3,3 26,0 2,8 6,7 38,0 4,4 11,3 38,7
nagy szerepet játszott 67,2 50,6 43,3
válasz- átlaghiány érték* 1,2 2,0 2,4
3,60 3,39 3,24
7,2
14,8
34,6
41,4
2,1
3,13
9,7 14,4 9,3 13,0
20,5 15,6 22,1 26,3
34,7 31,7 43,5 31,6
33,3 36,5 23,5 26,4
1,8 1,9 1,6 2,8
2,93 2,92 2,83 2,73
14,9
25,4
37,8
20,8
1,2
2,65
28,0 29,1 54,1
31,6 35,1 26,1
25,6 24,2 12,7
12,0 10,1 4,0
2,9 1,5 3,2
2,22 2,16 1,65
Felsőoktatási Kutatóintézet 16. A 2001/2002-es vizsgálat néhány eredménye (a műszaki és informatikai szakcsoportra járók körében, N=655)
mindenképpen diplomát szeretnék szerezni vonzó számomra a diákélet a munkanélküliséget szeretném elkerülni mindegy, hogy mit, csak tanuljak
egyáltalán nem 2,7
egy kicsit kicsit 5,8
nagyrészt
döntően
18,0
73,0
válaszhiány 0,5
9,8 18,6 61,4
23,2 13,3 24,1
35,7 23,7 8,4
30,5 43,2 5,0
0,8 1,2 1,1
Felsőoktatási Kutatóintézet A leggyakrabban előforduló indoklás, amely a 4-fokú skálán a legmagasabb értéket is kapta (3,60) az volt, hogy „mindenképpen diplomát szeretnék szerezni”. Mindössze a hallgatók 2,3%-a számára nem játszott ez szerepet a döntésben, kétharmaduknál azonban 6
ahol 4=nagymértékben befolyásolta, 1=egyáltalán nem befolyásolta
15
Gábor Kálmán –Szemerszki Marianna
BSC hallgatók 2006
döntő jelentősége volt. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy ez nem kizárólag a BSc-szintű képzésre jellemző, hanem általában a felsőfokú tanulás iránti motivációra, hiszen az 2001/2002-es hallgatói vizsgálat, s azon belül a műszaki-informatikai szakcsoport eredményei szinte szám szerint ugyanezeket az értékeket mutatták. Az általános felsőfokú végzettség utáni vágy konkrétabb megnyilvánulásai azok, amelyek a jobb kereseti és elhelyezkedési reményeket tükrözik, illetve az, amelyik konkrétan az adott szakterülettel kapcsolatban fogalmaz meg hosszú távú elképzeléseket. Ezeket a hallgatók fele vagy közel fele nagy fontosságúnak értékelte a felsőfokú továbbtanulásról szóló döntés során. Ehhez kapcsolódik az az állítás, amely a munkanélküliség elkerülését és a külföldi munkavállalás kedvezőbb lehetőségét vázolja fel, s amelyeket ugyancsak a hallgatók többsége pozitívumként értékelt a motivációk közül. Ezeknél valamivel kisebb motivációt jelentett a tanári, baráti ösztönzés, példa, s alapvetően az a hozzáállás sem jellemző a hallgatókra, hogy „mindegy, hogy mit, csak tanuljak”, ami alapvetően arra utal, hogy a legtöbbeknél a pályaválasztási döntés mögött a szakirány megválasztásában határozott tudatosság tételezhető fel. Meglepő módon a válaszokban alig van eltérés a kérdezett demográfiai jellemzői szerint, leginkább még az látható, hogy a középiskolából frissen kikerülők kicsit jobban adtak a tanárok, barátok véleményére, s természetes módon a jó iskolai osztályzataik is jobban befolyásolták őket. A szakterületek szerinti elemzés nem igazán lehetséges, mert a 2005-ös évben alapvetően a műszaki és az informatikai képzési területek domináltak a kínálatban, e kettő között viszont nem láthatunk lényegi eltéréseket. A BSc-re felvetteknél tehát az alapvető indok a jelentkezésnél, hogy „mindenképpen diplomát szeretnék szerezni” állítás a megkérdezettek 67,2%-a esetében nagy szerepet játszott, a fenti kategória alapján második helyre sorolták a „diplomával jobban lehet keresni” állítást – 56,7%, illetve harmadik helyre került „a diplomával sokkal könnyebb elhelyezkedni” - 43,3%. A negyedik leggyakrabban hangsúlyozott az az állítás lett, hogy „határozott elképzelése van, hogy a későbbiekben mit szeretne csinálni”- 41,4%, míg végül az ötödik helyen találtuk a munkanélküliség elkerülésének említését, hatodikon pedig a vonzó diákéletre való hivatkozást. Azzal kapcsolatban, hogy konkrétan miért BSc-képzést választottak a hallgatók, 27,3% nem tudott/kívánt válaszolni. A többiektől leggyakrabban azt a csöppet sem meglepő választ kaptuk, hogy „mert ez volt, ez indult azon a szakon/abban az intézményben, ahová jelentkezni kívántam” (49,1%). Emellett azért igen sokan más konkrétumot is megjelöltek, hiszen az így válaszolók közül minden második valamilyen más érvet is felhozott a szakválasztás mellett. Ezek között igen változatosak szerepeltek, kezdve attól, hogy korszerű, EU-konform képzési formának tartják, azon át, hogy ez esett az érdeklődési körébe, vagy valamilyen más ok miatt a képzési terület/intézmény szimpatikus volt. A többek válaszai is leginkább ezeket az elemeket tartalmazzák, hiszen sokan egyéni ambícióikkal érveltek (6,8%), mások a képzéssel/szakkal kapcsolatos pozitív elvárásukat hangsúlyozták (9,5%). Akadtak azonban, akik negatív attitűdjüknek adtak hangot (1,6%), vagy egyszerűen bizonytalanságukat mutatták azzal kapcsolatban, hogy végül is milyen képzési szinten is tanulnak. Néhányan már most hangsúlyozták, hogy ők tovább kívánnak tanulni MSc szinten, tehát a BSc-szint választását spontán módon a továbbtanulással indokolták (2,2%), de akadtak, akik a rövidebb tanulási idővel érveltek (2,4%), vagy azzal, hogy ezek a tanulmányok gyakorlatorientáltabbak, jobban segítenek a hazai vagy a külföldi elhelyezkedésben. A nyitott kérdésre adott válaszokhoz hasonlóan az általunk összeállított kérdéssor adatai is azt tükrözik, hogy a diákokat nem önmagában a BSc képzési szint érdekelte, sokkal inkább szakot, szakterületet és/vagy intézményt választottak, s kevésbé volt fontos önmagában az, hogy a képzés „BSc” legyen. A BSc választást tehát mindenekelőtt a szakmaválasztással hozták összefüggésbe, legtöbben az „ebben a képzési formában oktatták azt szakmát, amit
16
Gábor Kálmán –Szemerszki Marianna
BSC hallgatók 2006
tanulni kívántam” itemet jelölték meg. Ugyanakkor a képzés választására vonatkozó kérdésre a BSc hallgatóknak alig több mint egytizede mondta, hogy a BSc képzéssel kapcsolatban teljes mértékben tájékozott. Persze akadnak olyan válaszadók, akiknek maga a képzési szint is fontos volt, jóllehet ők vannak kevesebben. Az a szempont ugyanis, hogy „a jövő ezé a képzési formáé” mindössze egytizednyi hallgatót befolyásolt nagymértékben, mint ahogy az is, hogy egy olyan korszerű képzési formában vehet részt, amellyel könnyebben lehet majd elhelyezkedni. Ennél már sokkal inkább befolyásoló az, hogy végzés után tovább is lehessen tanulni, hiszen a második legfontosabb szempontként jelölték meg a hallgatók, közülük is 29,4%-ot ez nagymértékben befolyásolt, s további 27,2%-ot is jelentős mértékben. Ezzel összhangban vannak azok a válaszok, amelyek arra utalnak, hogy a hallgatók nem igazán siettetik a szüleiktől való anyagi függetlenedést, többségüket a rövidebb képzési idő sem amiatt nem motiválja, hogy hamarabb munkába tudjanak állni, önállóak lehessenek, sem pedig azért, hogy a tanulmányokkal kapcsolatos kiadások rövidebb ideig terheljék a családjukat. Hozzá kell azonban ehhez tennünk azt, hogy ez nem jelenti azt, hogy a hallgatók nagy része egyáltalán ne lenne érzékeny a tanulmányokkal kapcsolatos kiadásokra, sokkal inkább arról van szó, hogy a szakválasztáskor, akkor amikor konkrétan a BSc szint választásáról esett szó, ez csak kevesek számára merült fel lényeges befolyásoló elemként. 17. Mennyire befolyásolták az alábbiak Önt abban, hogy BSc képzésre jelentkezzen? 7 %-ban (N=1111)
csak ebben a képzési formában oktatták azt a szakmát, amit tanulni kívántam BSc képzés után tovább szeretnék tanulni a BSc képzés könnyebben konvertálható külföldön továbbtanulás vagy munkavállalás esetén a BSc képzés egy korszerű képzési forma, amellyel könnyebb lesz elhelyezkedni a jövő ezé a képzési formáé a BSc képzés rövidebb idő alatt elvégezhető, mint a főiskolai, hamarabb munkába állhatok a BSc képzés rövidebb idő alatt elvégezhető, mint a főiskolai, ezért korábban önálló lehetek a BSc képzés a rövidebb tanulmányi idő miatt anyagilag kevésbé megterhelő a szüleim, tanáraim tanácsolták barátaim, ismerőseim is ide jelentkeztek más szakra nem vettek volna fel, vagy csak költségtérítéses képzésre vettek volna fel
Egyáltalán nem befolyásolta („1”)
„2”
„3”
Nagymértékben befolyásolta („4”)
válaszhiány
átlagérték*
16,6
11,8
14,6
51,0
6,1
3,07
19,6
17,3
27,2
29,4
6,5
2,71
29,7
22,8
26,8
12,7
6,3
2,25
37,7
22,5
21,6
10,7
7,4
2,06
43,6
18,2
18,6
10,5
9,1
1,96
54,1
18,8
14,5
6,7
6,0
1,72
51,6
20,8
13,6
6,7
7,4
1,74
51,2
23,8
12,2
5,8
7,0
1,71
55,7 61,9
21,4 17,3
10,5 10,9
4,0 3,5
8,4 6,4
1,59 1,53
70,7
14,0
5,4
3,4
6,4
1,37
Felsőoktatási Kutatóintézet A BSc-szakokra járók ilyen jellegű válaszai persze egyáltalán nem meglepőek, miután más hallgatói vizsgálatok eredményeiből is tudjuk, hogy a továbbtanulási döntések meghozatalakor a legtöbb leendő hallgató számára elsősorban a szakma, a szakirány az, ami igazán számít, s sok esetben még a konkrét intézmény/kar is kevésbé. Valószínűleg a szakoktól is függ azonban az, hogy a döntésben a szakmai elemek illetve az intézmény presztízse, színvonala milyen szerepet játszik, s nyilvánvalóan a felsőoktatási piac átalakulásával, az intézmények önálló arculatának a kialakulásával és a munkaerőpiaci visszajelzések hatására a 7
ahol 4=nagymértékben befolyásolta, 1=egyáltalán nem befolyásolta
17
Gábor Kálmán –Szemerszki Marianna
BSC hallgatók 2006
továbbtanulási döntések szempontjából a konkrét intézmény/kar neve is egyre nagyobb jelentőségre tesz szert. Úgy tűnik, hogy a műszaki-informatikai szakirányokban továbbtanulók körében ez a tendencia már megjelenik, hiszen bár a tudatos intézményválasztásra utaló válaszok még csak kis arányban jelentek meg a spontán válaszok között, egy, a jelenlegi intézményválasztásra és a szakválasztásra utaló kérdéssor adatai azt mutatják, hogy az intézménynév a korábbi 2001/2002-es vizsgálathoz képest már sokak számára jobban meghatározó szempont. Akkor a műszaki-informatikai képzésben résztvevők 67,9%-a döntőnek vagy nagyon fontosnak vélte az intézmény jó hírét, mint döntési szempontot, míg jelenleg a BSc-hallgatók 75,0%-a vélekedett így. Az, hogy a BSc-képzés, mint képzési forma önmagában a legtöbbek számára nem volt meghatározó, azzal is alátámasztható, hogy a kérdezettek igen kis hányada jelölte meg a legfontosabb szempontok között ezt akkor, amikor a konkrét intézményről és a konkrét szakválasztás motivációiról kérdeztük, legalábbis jóval kisebb arányban azokhoz képest, akiket a szakmai érdeklődés vagy az intézmény hírneve, presztízse győzött meg arról, hogy itt érdemes továbbtanulni. A többi szempont lényegében eltörpül ezek mellett: a konkrét szakválasztásban a hallgatók többsége számára sem mások tanácsa, sem a lakóhely közelsége nem volt meghatározó. 18. Abban, hogy a középiskola elvégzése után a jelenlegi intézményét és a jelenleg tanult szakot választotta, mennyire játszottak szerepet az alábbiak? %-ban (a válaszok százalékos megoszlása és átlagértékek, N=1111)
tetszett ez a szakma, szakterület az egyetemnek, főiskolának jó híre van ezen a szakterületen ez a legjobb intézmény tetszik ez a város közel van a lakóhelyéhez szülei tanácsolták ezen a szakon, ebben az intézményben volt BSc-képzés nem akart költségtérítéses képzésre menni, máshová pedig nem vették volna fel ismerősei, barátai tanácsolták a barátai is ide jelentkeztek, ide járnak tanárai tanácsolták máshová nem vették fel ide volt a legkönnyebb bekerülni ezt az egyetemet, főiskolát könnyen el lehet végezni
Egyáltalán nem játszott szerepet („1”) 5,7 9,0
„2”
„3”
válaszhiány
átlagérték*
31,6 33,5
Nagyon nagy szerepet játszott („4”) 53,0 41,5
7,2 13,4
2,5 2,7
3,35 3,10
12,0
16,5
28,3
40,3
3,0
3,00
37,1 53,7 43,1 53,9
23,0 16,7 27,2 17,1
22,3 16,9 18,6 15,4
14,6 9,9 8,7 8,6
3,1 2,8 2,4 4,9
2,15 1,83 1,93 1,78
64,0
15,7
8,4
7,7
4,3
1,58
45,5 50,3
25,1 22,6
20,8 18,7
6,3 6,0
2,3 2,4
1,88 1,80
48,4 71,7 59,7 59,2
28,8 12,8 23,2 24,9
15,1 6,4 10,5 8,8
5,4 4,7 3,8 2,4
2,3 4,4 2,8 4,6
1,77 1,45 1,57 1,52
Felsőoktatási Kutatóintézet Kérdőívünkben kifejezetten e három szempontra – szakterület, intézmény, BSc-szint vonatkozóan is tettünk fel külön kérdést, s azt tapasztaltuk, hogy amennyiben a hallgatóknak e három szempontot - szak/szakirány, intézmény, BSc képzési szint - kellett a döntésben játszott szerepük szerint osztályozniuk, alapvetően a legtöbben a szakirányt jelölték meg a legfontosabbként, míg maga az, hogy BSc-képzés legyen a kiválasztott, a kérdezettek 54,1%-a számára lényegtelennek bizonyult. Így van ez annak ellenére, hogy – amint azt láttuk – az első helyen megjelölt képzések túlnyomó része ugyancsak BSc-képzés volt, ez azonban inkább a 18
Gábor Kálmán –Szemerszki Marianna
BSC hallgatók 2006
választott szakirány, illetve az intézmény és a képzési szint egybeesésének köszönhető. A BSC választást tehát a képzés jellegétől független tényezők: a szakma, a szakterület és a választott intézmény ismerete, az intézmény minősége határozta meg. 19. Összességében mennyire voltak fontosak a főiskolára, egyetemre jelentkezésnél az alábbiak?8 %-ban (N=1111) egyáltalán nem volt fontos („1”) 3,2 9,1 54,1
a szak/szakterület a konkrét intézmény az, hogy BSc képzés legyen
„2”
„3”
5,5 13,6 23,8
28,3 30,8 14,3
nagyon fontos válasz- átlag(„4”) hiány érték* 61,4 44,7 5,9
1,7 1,8 2,0
3,51 3,13 1,71
Felsőoktatási Kutatóintézet A szakot végzők kisebb része tudta pontosan annak idején, hogy mire jelentkezett, amikor BSc-képzést választott, a többségnek csak elképzelései voltak erről: mindössze 12,7%-uk jelezte, hogy teljes mértékben tájékozottnak érezte magát akkor a későbbi tanulmányaival kapcsolatban, 18,1%-uk azonban egyáltalán nem. A képzés első évében a hallgatók számos dolgot megtapasztaltak, így a korábbihoz képest sokkal tájékozottabbaknak mondhatók, de 5,3 %-uk még mindig úgy válaszolt, hogy egyáltalán nem ismeri a képzés felépítését, azt, hogy milyen további lehetőségeket jelent számára a BSc-képzés. Jelentkezéskor a frissen érettségizettek, az iskolapadból az egyetemre/főiskolára kerülők, illetve a gimnáziumban végzettek, s a magasabb státuszú családok gyermekei a tájékozottság szempontjából még valamelyest előnyben voltak, a felmérés időszakára azonban a két csoport közötti különbségek teljesen eltűnni látszanak. 20. Amikor BSc-képzésre jelentkezett, mennyire volt Ön tisztában azzal, hogy milyen képzést választ, miben tér el az a korábban megszokottól? %-ban (N=1111) teljes mértékben tájékozott volt inkább tájékozott volt inkább nem volt tájékozott egyáltalán nem volt tájékozott Válaszhiány
12,7 36,7 30,4 18,1 2,1
Felsőoktatási Kutatóintézet 21. Mennyire tájékozott most azzal kapcsolatban, hogy az Ön által választott képzés milyen felépítésű, s milyen lehetőségeket (továbbtanulás, elhelyezkedés) jelent a továbbiakban? %-ban (N=1111) teljes mértékben tájékozott nagyjából tájékozott nem igazán tájékozott egyáltalán nem tájékozott Válaszhiány
15,5 59,0 19,4 5,3 0,9
Felsőoktatási Kutatóintézet A kezdeti tájékozottságban meglévő különbségek alátámaszthatók azokkal az adatokkal, amelyek azt mutatják, hogy a több forrásból is tájékozódni képes egyének összességében valamivel tájékozottabbnak érezték magukat, mint azok, akiknek legfeljebb egy helyről volt a szakról, a képzésről információjuk. 8
ahol 4=nagyon fontos, 1=egyáltalán nem fontos
19
Gábor Kálmán –Szemerszki Marianna
BSC hallgatók 2006
22. A kérdezettek információi erről a képzési formáról %-ban (N=1111) 1 információforrást jelölt meg 2 információforrást jelölt meg 3 vagy több információforrást jelölt meg Nem jelölt meg semmit
Összesen 32,6 23,0 42,6 1,9
Felsőoktatási Kutatóintézet A hallgatók átlagosan az általunk felsorolt 8 plusz egy szabadon válaszható lehetőség közül 2,1-et jelöltek meg tájékozódási forrásként, ami – bár nem tűnik túlságosan magas értéknek – azért azt jelzi, hogy a jelentkezők megpróbálták több oldalról is megismerni ezt az újszerű képzést. 23. Ön honnan tudott erről a képzési lehetőségről? %-ban (N=1111)9 felvételi tájékoztató az Országos Felvételi Iroda honlapja (felvi.hu) középiskolai tanárok rádió, TV, sajtó intézményi nyílt napok az egyes felsőoktatási intézmények internetes portáljai Egyéb más internetes oldalak felvételi előkészítő
76,2 33,9 30,1 23,7 17,0 12,5 8,9 7,3 1,5
Felsőoktatási Kutatóintézet Az adatokat részleteiben vizsgálva azt találjuk, hogy a felvételi tájékoztató az a kiadvány, amelyik a legtöbb hallgató kezébe eljutott (76,2%), ez azonban nem újdonság más felmérések eredményeihez képest. Ehhez részben kapcsolódva ugyancsak fontos információs bázist jelentettek a különféle honlapok, ezen belül is elsősorban a kiadványt is kiadó Országos Felvételi Irodáé. Az intézményi internetes portálok kevésbé voltak figyelemfelkeltőek, hozzá kell azonban tennünk, hogy ez ugyancsak egybecseng más vizsgálatok adataival, másrészt viszont a nyílt napokat a hallgatók közül elég sokan említették, ami összességében arra utal, hogy igen sokan vannak, akik közvetlenül az intézménytől is vártak tájékoztatást. A média szerepét egynegyednyien tartották fontosnak hangsúlyozni a tájékozódásban, ennél valamivel fontosabb volt a szerepük a középiskolai tanároknak, akik – lévén hogy teljesen új képzési formáról van szó – nyilvánvalóan maguk is alaposan utána kellett, hogy nézzenek az információknak. Valószínűleg éppen az új képzési szintnek és természetesen a hallgatók között a frissen érettségizettek magas arányának köszönhető tehát, hogy a középiskolai tanárok gyakran szerepeltek információs csatornaként.
9
* a százalékok összege nem 100, mert több választ is elfogadtunk
20
Gábor Kálmán –Szemerszki Marianna
BSC hallgatók 2006
5. A hallgatók társadalmi háttere 5.1 A szülők iskolázottsága A felsőoktatási expanzió magyarországi bemutatásakor utaltunk arra, hogy azáltal, hogy az állami támogatás nem volt képes lépést tartani a hallgatók létszámának növekedésével a hallgatóvá válás középosztályosodása korábbi származási privilégiumok fennmaradása, sőt felerősödése mellett ment végbe. 2. ábra
A hallgatók apjának legmagasabb iskolai végzettsége elsős nappali 2001/2 (N=2873) elsős levelező 2001/2 (N=1226) BSC hallgató (N=1111) elsős orvostanhallgató (N=465) 2005/6 ötödéves orvostanhallgató 2005/6 (N=140)
elsõéves nappali 2001/2 2,6
elsõéves levelezõ 2001/2002
20
6,4
8,2
20,2
elsõéves orvos 2005/6 1,1 11,2
15
0%
BSC hallgatók 2006
13,9
8,6
5,8
7,1 3,6
11,5
6,1
23,6
elsõéves BSC 2005/6 2
ötödéves orvos 2005/6
9,7
8,8
7,7
20%
12,8
19,2
11,5
14,2
7,3
11,9
40%
18
21,8
46,8
5,1
1,5
47,1
24
szakmunkásképzõ fõiskola
16,6
15,6
16,3
9,3
általános iskola technikum
14,5
60%
80%
szakközépiskola egyetem
gimnázium NT/NV
0,7
100%
Felsőoktatási Kutatóintézet
Az ábrán azt látjuk, hogy az elsős BSc-hallgatók apjának legmagasabb iskolai végzettsége leginkább a 2001/2002 tanév nappali tagozatos elsős hallgatóiéhoz áll közel (bár – ha a válaszhiány nagyságát is figyelembe vesszük, akkor a legfeljebb szakmunkásképzőt végzett apák aránya némileg alulreprezentált.). Az anyák legmagasabb iskolai végzettségét nézve a 2001/2002 évi tanévhez képest az anyák iskolai végzettségének kissé határozottabb emelkedésének lehetünk tanúi. (ld. a mellékletben) A következő táblázatból az is látható, hogy a 2001/2002 tanévben a műszaki, informatikai szakcsoport hallgatói csak töredék százaléknyi eltérést mutattak a nappali tagozatos hallgatók összességéhez képest.10 24. A hallgatók szüleinek legmagasabb iskola végzettsége (2001/2002-es vizsgálat, műszaki, informatikai szakcsoport, N=655) általános iskola szakmunkásképző, szakiskola szakközépiskola gimnázium technikum főiskola egyetem nem tudja, válaszhiány
édesapa/nevelőapa 2,3 21,5 9,6 6,6 10,8 13,9 18,9 16,3
édesanya/nevelőanya 4,0 10,1 17,1 14,7 6,7 20,5 12,4 14,7
Felsőoktatási Kutatóintézet 10
Miután az iskolázottsági és a foglalkozási adatok esetében mindvégig hasonló tendenciát tapasztaltunk, a 2001/2002 tanév műszaki, informatikai csoport hallgatóira a továbbiakban külön nem térünk ki.
21
Gábor Kálmán –Szemerszki Marianna
BSC hallgatók 2006
3. ábra A család iskolai végzettsége elsős nappali 2001/2 (N=2873) elsős levelező 2001/2 (N=1226) BSC hallgató (N=1111) elsős orvostanhallgató (N=465) 2005/6 ötödéves orvostanhallgató 2005/6 (N=140)
10,4
11
7,8
BSC elsõsök 2005/6
elsõs orvos 2005/2006 2,8
6
0,9
15,7
3,6
17,4
elsõéves levelezõ 2001/2
ötödéves orvos 2005/6
10
9,5
elsõéves nappali 2001/2
17,7
5,5
22,1
4,3
9,4
17,5
6,4 6,40,7 9,3
0%
10,8
12,9
20%
10,1
6,9
23,1
11
17,7
12,3
9,5
11,7
27,4
9,8
52,7
10,7
53,6
40%
6,1
1,1
60%
egyik sem érettségizett anya érettségizett apa érettségizett apa diplomás mindkettõ diplomás NT/NV
18,8
80%
100%
mindkettõ érettségizett anya diplomás
BSC hallgatók 2006
Felsőoktatási Kutatóintézet
A szülők iskolázottságának emelkedése még inkább szembetűnő, ha a szülők iskolai végzettségét egy összevont mutatóval vizsgáljuk. A BSc hallgatóknál 27,4% a mindkét szülő diplomás aránya, ez az arány a 2001/2002 tanév nappali tagozatos elsős hallgatói esetében 23,1% volt. Az értelmiségi családok reprodukciós mutatóját nézve azt látjuk, hogy az első generációs BSc hallgatók aránya alacsonyabb, mint a nappali tagozatos hallgatóké volt 2001ben – 23,8 % a 27,7% helyett. 4. ábra
Hanyadik generációs értelmiségi elsős nappali 2001/2 (N=2873) elsős levelező 2001/2 (N=1226) BSC hallgató (N=1111) elsős orvostanhallgató (N=465) 2005/6 ötödéves orvostanhallgató 2005/6 (N=140)
0% elsõ generációs
BSC hallgatók 2006
20% második generációs
38,3
3,3
34,3
29,3
17,9
ötödéves orvos 2005/6
40% harmadik generációs
34,7
36,6
38
31,8
13
elsõs orvos 2005/2006
16,2
18,4
23,8
BSC elsõsök 2005/6
2,7
8,6 3,6
14,7
36,5
elsõéves levelezõ 2001/2
15,2
19,7
27,7
elsõéves nappali 2001/2
60%
2,3
1,4
14,9
17,1
80%
nagyszülõk: igen/szülõk: nem
100% NT/NV
Felsőoktatási Kutatóintézet
22
Gábor Kálmán –Szemerszki Marianna
BSC hallgatók 2006
Napjaink vizsgálatai viszont azt mutatják, hogy „az iskolai végzettség szintje erőteljesen beépült az osztályhelyzet meghatározásába, a jövedelemegyenlőtlenségek esetében alig-alig van az iskolai végzettségnek az osztályhelyzettől független magyarázó szerepe.” (Kolosi- Dencső 2006 38. o.) Éppen ezért érdemes részletesen megvizsgálni a hallgatók családi hátterét a szülők osztályhelyzetét befolyásoló változók mentén is. 5.2 A szülők osztály hovatartozása11 A 2001/2002-es tanévben nappali tagozatos elsős hallgatók, és a 2005/2006 tanévben elsős BSc hallgatók apjának csaknem kétharmada a magánszférában dolgozik, az anyáknak viszont több mint fele az állami szférában dolgozik.12 Ezzel szemben az elsős orvostanhallgatók apjának több mint fele, az anyáknak pedig csaknem kétharmada dolgozik állami szektorban. Annak vagyunk tehát tanúi, hogy az oktatási expanzióval párhuzamosan a magánszférának egyre nagyobb szerepe van az egyetemi hallgatók osztályhátterének alakulásában ugyan, de ez felemásan érvényesül, például az anyák esetében csökkenő tendenciát mutat ugyan, de még mindig kiemelkedő az állami szféra szerepe, például még a 2005/2006-os tanévben is több mint fele az anyáknak az állami szférában dolgozik. Az is figyelemre méltó, hogy a hallgatók elit csoportjainál, például az elsős orvostanhallgatóknál akiknek több mint egyharmada harmadik-, egyharmada pedig második generációs értelmiségi családból származik - különösen magas az állami szférában dolgozó szülők aránya. 25. A szülők szektoronként 2001/2002 elsősök nappali Magánszektor Állami szektor Non profit szektor
Apa 65,6 33,8 0,6
Anya 46,8 52,3 0,8
BSc 2005/2006 apa 63,6 35,1 1,2
anya 43,8 54,8 1,3
2005/2006 elsős orvostanhallgatók apa anya 46,2 36,0 52,7 61,7 1,2 2,3 Felsőoktatási Kutatóintézet
A magánszférában dolgozó apák közül a 2001/2002 tanévben csaknem egyharmad még az 50-nél több alkalmazottat foglalkoztató vállalkozók közül került ki, a BSc hallgatóknál viszont a nagy vállalkozó apák helyett egyre inkább a kisvállalkozó, mondhatjuk kisburzsoá apák válnak dominánssá.
11
A hallgatók osztályhátterének vizsgálatakor figyelembe kell venni, hogy a kilencvenes évekre új osztálystruktúra alakul ki Magyarországon. Az új osztálystruktúra kialakulásában fontos szerepet kell tulajdonítani a tulajdonviszonyok megváltozásának, a történetiségnek és etnikai hovatartozásnak. Az új osztálystruktúra, a kapitalista osztálystruktúra, amely az ifjúság értelmezése szempontjából azt a kérdést veti fel, hogy a kilencvenes évek társadalmi átalakulási folyamata alapján beszélhetünk-e a magyar és a nyugat európai osztálystruktúra konzisztenciájáról? (Robert Erikson-John H. Golthorpe – Lucienne Portocarero 1998) A magyar osztálystruktúra kérdése felvet több kérdést a kapitalista társadalom kialakulása szempontjából mindenekelőtt a középosztályosodás kérdését. Ebben a vonatkozásban igen fontos figyelembe venni (Kemény 1972; 1991; 1992, Szelényi 1992, Róbert 1998 és Kolosi 2000, Kolosi – Sági 1996, Kolosi - Róbert 1992) munkáit. Jelenlegi tanulmányunkban nem vállalkozunk az osztály háttér összevont mérésére, inkább csak olyan változókat választottunk, amelyek a változás tendenciáját érzékeltetik. 12 Ez összefügg azzal is, hogy az orvostanhallgatók körében igen nagy a szakma reprodukció, azaz az orvos szülők aránya.
23
Gábor Kálmán –Szemerszki Marianna
BSC hallgatók 2006
26. A szülők és a magánszféra %-ban
Munkaadó 50-nél több alkalmazottal Munkaadó 16-50 alkalmazottal Munkaadó 6-15 alkalmazottal Munkaadó 1-5 alkalmazottal Vállalkozó alkalmazott nélkül Beosztottként dolgozik Egyéb Nem magánszektorban dolgozik
2001/2002 elsősök Apa Anya 30,1 28,9
apa 11,5
anya 7,8
2005/2006 elsős orvostanhallgatók apa anya 6,0 10,0
1,4 2,5 3,8 8,3 9,7 1,4 42,8
5,7 5,0 7,7 8,0 17,4 44,8
3,5 3,8 4,4 4,1 17,2 58,8
2,3 2,1 6,8 7,9 10,7 64,2
0,7 0,5 1,0 3,8 6,2 1,1 57,9
BSc 2005/2006
2,9 3,6 5,0 3,6 8,6 66,4
Felsőoktatási Kutatóintézet A BSc hallgatók esetében éppen úgy mint a 2001/2002 tanév elsőseinek mintegy egyharmadánál az apák felső, illetve középszintű vezetők. Ez az arány az elsős orvostanhallgatók esetében több mint kétötöd. A BSc hallgatóknál figyelemre méltó az is, hogy egytizede az apáknak alsószintű vezető és alig több mint egynegyede fizikai foglalkozású. A fizikai foglalkozásúak több mint fele a munkás elithez tartozik. A fizikai foglalkozásúak kétötödének szakmunkásképző a legmagasabb iskolai végzettsége, egyötöde szakközépiskolát, valamivel több mint egyötöde pedig gimnáziumot, illetve technikumot végzett. Az általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 5,5%, igaz ugyanakkor, hogy a fizikai foglalkozású apák 4,1%-ának főiskolai végzettsége van. 27. A szülők beosztás szerint %-ban Igazgató/felsővezető Középvezető Alsószintű vezető Beosztott szellemi Beosztott fizikai Egyéb nincs adat
2001/2002 elsősök apa anya 17,6 7,3 15,1 9,9 6,4 5,5 12,8 39,3 24,3 18,6 10,2 8,5 13,6 11,0
BSC 2005/6 apa Anya 17,5 7,3 15,6 10,0 11,3 9,0 12,4 40,1 26,4 17,9 16,9 15,8
2005/6 elsős orvostanhallgatók apa anya 21,7 17,0 21,5 18,8 7,2 9,3 19,2 45,3 14,7 9,8 15,6 -
Felsőoktatási Kutatóintézet Az osztály hovatartozás vizsgálatakor érdemes egy pillantást vetni arra, hogy foglalkozásuk alapján melyek a meghatározó ágazatok. A 2001/2002-es tanévben az elsős hallgatók apjának valamivel több mint kétötöde dolgozott az ipar/építőipari ágazatban, a BSc hallgatóknál alig több mint egyharmad a fenti arány, az elsős orvostanhallgatóknál viszont csak egyötöd! A tercier szektorból kerül ki a 2001/2002 tanévben elsőshallgatók apjának mintegy egyharmada, a BSc hallgatók apjának mintegy kétötöde, az elsős orvostanhallgatók apjának kétharmada, melyen belül egyharmad oktatásügyi, illetve egészségügyi ágazatból kerül ki! A 2001/2002 tanévben mezőgazdasági ágazatban található a hallgatók apjának 7,5%a, a BSC hallgatóknál pedig 6,8%-uk.
24
Gábor Kálmán –Szemerszki Marianna
BSC hallgatók 2006
28. A szülők ágazat szerint %-ban Ipar, építőipar Kereskedelem, vendéglátás Mezőgazdaság Oktatásügy, tudomány Egyéb Közigazgatás, védelem Egyéb szolgáltatás Egészségügy, szociális ellátás Pénzügy, számvitel Személyi szolgáltatás NT/NAb
2001/2002 elsősök apa anya 42,2 10,6 7,7 15,3 7,5 1,3 7,1 14,8 4,7 1,6 4,6 4,7 4,5 3,4 3,6 5,8 2,2 10,6 2,1 8,4 13,9 23,5
BSC 2005/6 Apa anya 35,6 10,5 7,9 13,6 6,8 3,8 5,7 18,3 5,1 2,6 5,9 5,9 7,8 5,4 1,8 10,7 2,3 10,8 5,7 4,1 15,5 14,3
2005/6 elsős orvostanhallgatók Apa anya 20,0 8,2 7,7 7,9 4,1 1,7 11,5 29,5 4,3 2,6 6,0 5,8 7,2 4,1 17,3 27,6 3,2 9,8 4,9 2,9 13,9
Felsőoktatási Kutatóintézet A szülőknél kirajzolódó osztályszerkezetben egyre erőteljesebben érvényesülnek már a piaci viszonyok. Fokozatosan csökken az állami szférában dolgozók, a közalkalmazottak aránya, annak ellenére, hogy az anyák esetében még igen jelentős az állami szférában foglalkoztatottak száma. Az államhoz kötődő osztályszerkezetet egy piaci osztályszerkezet váltja fel. Másképpen úgy is fogalmazhatunk, hogy a hatalmi pozíciót, hatalmi privilégiumokat inkább a gazdasági pozíciók határozzák meg, ez azt is jelenti, hogy a gazdasági és kulturális tőke közti egyre erőteljesebb konzisztencia érvényesül. „A képzettség és az osztályhelyzet erőteljesen összefügg egymással” (Kolosi-Dencső 2006 38. o.) Fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a piacosodás, középosztályosodás az alacsonyabb iskolai végzettségű szülők gyerekeinek a bekerülési esélyét is megnövelte, ez a tendencia elsősorban a kisvállalkozó réteg gyerekeire vonatkozik. Ugyanakkor a hallgatók elit csoportjainál, például orvostanhallgatók estében az állami szféra erőteljesen meghatározza a szülők osztályhelyzetét, mondhatjuk azt, hogy az állami középosztály reprodukciója fokozottan érvényesül, azaz az osztályhelyzetet befolyásoló változók esetében is a középosztályosodás felemásságáról kell beszélnünk.
6. Az iskolai életút 6.1 Iskolai háttér A kérdőíves vizsgálatban szereplő hallgatók 56,6%-a gimnáziumban érettségizett, 32,4%-uk pedig szakközépiskolai osztályban, míg a többiek között azok vannak nagyobb számban, akik ezt még technikummal is „megfejelték” (5,9%). A gimnáziumot végzettek csoportján belül a legmagasabb a 4 osztályos gimnáziumba járók aránya, bár a hallgatók egyötöde ún. „szerkezetváltó” gimnáziumokban (elsősorban 6 osztályos gimnáziumokban) érettségizett. Ezzel az adatsorral a BSc-hallgatók minden bizonnyal a mai hallgatói réteg „középmezőnyébe” tartoznak, hiszen az Országos Felvételi Iroda adatbázisa szerint a 2005ben felvettek 60,6%-a jött gimnáziumokból, s 31,5%-uk szakközépiskolából. (Meg kell jegyeznünk ugyanakkor, hogy a felvételi iroda adatbázisával való összevetést nehezíti az intézmények eltérő kategorizálása.)
25
Gábor Kálmán –Szemerszki Marianna
BSC hallgatók 2006
29. Az érettségit adó középiskola/középiskolai osztály típusa %-ban (N=1111) 4 osztályos gimnázium 6 osztályos gimnázium 8 osztályos gimnázium Szakközépiskola Technikum Egyéb Válaszhiány
36,7 12,0 7,9 32,4 5,9 2,0 3,0
Felsőoktatási Kutatóintézet 30. A nappali tagozatra felvettek megoszlása a középiskola típusa szerint gimnázium szakközépiskola külföldi középiskola idegen nyelvű, két-tannyelvű gimnázium egyéb összesen
N 30834 16016 858 2142 1051 50901
% 60,6 31,5 1,7 4,2 2,0 100,0
Forrás: felvételi adatbázis (OFI 2005) Bár a hallgatók többsége nem tagozatos osztályba járt, 34,4% volt azoknak az aránya, akik valamilyen középiskolai tagozatot megjelöltek, 5,0% pedig azoké, akik két-tannyelvű osztályba jártak. Természetesen mind a tagozatos, mind a két-tannyelvű osztály gyakrabban jellemezte azokat, akik gimnáziumban érettségiztek, néhány esetben azonban az érettségit adó intézmény ilyenkor is szakközépiskola volt. A BSc-képzésben résztvevők túlnyomó többsége (79,7%) valamely önkormányzati intézménybe járt, de közel egytizedük (8,4%) egyházi 3,6%-uk pedig alapítványi vagy magániskolában végzett. Jóllehet a kérdezettek kétharmada (68,1%) 2005-ben érettségizett, további 18,2%-uk pedig 2004-ben, akadnak, akik ezt megelőzően, de szinte kivétel nélkül a 2000 utáni évek valamelyikében szereztek maturátust. A korábban érettségizettek igen nagy arányban kerültek ki a szakközépiskolát vagy technikumot végzettek közül, míg azok körében, akiket az érettségi évében felvettek, felülreprezentáltak a gimnáziumot végzettek, ami arra utal, hogy a felvételi évében való bejutásra nagyobb eséllyel pályázhattak a gimnáziumok tanulói. A jelenség ugyanakkor nem egyértelmű, amennyiben a 2004-ben érettségizettek csaknem kétharmada csupán egy alkalommal jelentkezett felsőoktatási intézménybe, tehát esetükben nem feltétlenül felvételi kudarcról, hanem inkább másfajta továbbtanulási stratégiáról volt szó. 31. A 2005-ben illetve a korábban érettségizettek aránya az érettségit adó iskola típusa szerint %-ban (N=1111) 2005-ben érettségizett 2004-ben érettségizett korábban érettségizett válaszhiány
Összesen 68,1 18,2 12,0 1,7
gimnázium 80,0 12,6 6,3 1,3
szakközépiskola 57,8 23,6 16,7 1,9
technikum 44,6 47,7 7,7 -
6.2 Nyelvtudás, nyelvismeret A két középiskola-típus eltérő szereplése mögött nyilvánvalóan részben a felvételi rendszerben többletpontokat jelentő nyelvvizsgák is tetten érhetők, hiszen bár a hallgatók 96,8%-a jelezte, hogy tud valamilyen idegen nyelven, a valamelyik nyelven legalább
26
Gábor Kálmán –Szemerszki Marianna
BSC hallgatók 2006
középfokú szinten beszélők aránya már valamivel alacsonyabb, 58,8%. Amennyiben megvizsgáljuk a 2005-ben nappali tagozatos BSc képzésre felvettek körében ugyanezt, azt találjuk, hogy a leendő hallgatók 37%-ának volt már a jelentkezéskor olyan nyelvvizsgája, amely többletpontokat eredményezett, s értelemszerűen az azóta eltelt közel másfél év további előnyt jelentett e téren, illetve a kérdőívünkben olyan nyelvvizsgák is feltüntetésre kerülhettek, amelyek a felvételi pontszámítás során nem jelentettek többletpontot. A nyelvvizsga léte vagy nem léte ugyanakkor a felvételi szempontjából azért is fontos, mivel a Felvételi Iroda adataiból tudjuk, hogy egyes BSc-szakterületeken (pl. informatika) az átlagpontszámok különösen magasak voltak, amelyek elérése nyelvvizsga nélkül igencsak nehéz lett volna. A legalább középfokú nyelvvizsgával rendelkezők arányát összehasonlítva a 2001/2002-ben nappali tagozaton első évüket kezdő hallgatók adataival, azt látjuk, hogy akkor a hallgatók 48%-a számolt be legalább középfokú nyelvvizsgáról. A mostani vizsgálatunkban tapasztalt kedvezőbb arány részben annak köszönhető, hogy a hallgatókat most nem a tanulmányaik kezdetekor, hanem az első év végén kérdeztük, részben pedig feltételezhetjük, hogy az azóta eltelt 5 év idegen nyelv oktatása is eredményesebb lett, a fiatalok illetve családjaik már a gyermekek fiatalabb korában nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a nyelvtudásnak. A legnépszerűbbnek mondható angol esetében figyelhető meg egyedül az, hogy többen vannak, akik nyelvvizsgával is rendelkeznek, mint azok, akik nélküle beszélik. A többi idegen nyelv esetében a nyelvtudást a hallgatók többségénél nem igazolja papír, valamennyi esetben azok vannak többségben, akik nyelvvizsga nélkül beszélik azokat. Az angol és a német mellett egyébként a többi általunk felsorolt nyelv összességében kevésbé népszerű, a kérdezettek kevesebb mint egytizede jelezte, hogy ismeri azokat. (Összességében a kérdezettek közül csupán néhányan – 7 fő - nem válaszoltak a nyelvtudást firtató kérdésünkre.) 32. Mely nyelveken beszél és milyen szinten? (N=1111)
Angol Német Francia Olasz Spanyol Orosz Egyéb
nem beszéli, nem válaszolt 14,6 37,9 91,5 95,9 97,2 98,3 96,1
nyelvvizsga nélkül beszéli
alapfokú nyelvvizsgája van
középfokú nyelvvizsgája van
felsőfokú nyelvvizsgája van
Anyanyelve
37,1 34,1 5,7 3,2 2,3 1,4 1,6
4,3 4,3 0,6 0,4 0,2 0,1 0,1
38,5 21,7 1,4 0,4 0,2 0 0,4
4,8 1,8 0,5 0 0 0 0,6
0,7 0,2 0,3 0,1 0,2 0,3 1,3
Felsőoktatási Kutatóintézet 33. Mely nyelveken beszél és milyen szinten? (műszaki és informatikai szakirányokban tanulók 2001/2002-es tanév, N=655)
Angol Német Francia Olasz Spanyol Orosz Egyéb
nem beszéli, nem válaszolt 27,4 45,2 93,3 97,0 99,4 95,3 97,3
nyelvvizsga nélkül beszéli 42,6 35,3 4,7 2,6 0,6 3,8 2,4
alapfokú nyelvvizsgája van 7,0 5,0 0,6 0,2 -
középfokú nyelvvizsgája van 20,6 12,8 1,2 0,3 0,5 0,3
felsőfokú nyelvvizsgája van 2,3 1,1 0,2 0,2 -
anyanyelve 0,2 0,6 0,2 0,3 -
27
Gábor Kálmán –Szemerszki Marianna
BSC hallgatók 2006 Felsőoktatási Kutatóintézet
34. Hallgatók nyelvtudása (százalékos arányok (N=1111) Gimnáziumot végzettek szakközépiskolát, technikumot végzettek Egyéb Férfiak Nők Max. 19 éves 20 éves 21 éves 22 éves 23 éves és fölötte apa isk. végzettsége legfeljebb szakmunkásképző érettségi, technikum főiskola, egyetem összes hallgató
nem beszél nyelvet 1,7 4,2
egy nyelvet beszél 21,5 57,6
több nyelvet beszél 76,8 38,1
nincs középfokú 25,0 65,2
legalább középfokú nyelvvizsgája 75,0 34,8
4,2 3,4 1,8 1,6 2,1 5,2 1,6 14,1 5,3
16,7 35,3 36,8 31,9 33,6 38,5 44,3 45,3 45,5
79,2 61,3 61,4 66,5 64,3 56,3 54,1 40,6 49,2
25,0 60,0 51,6 66,9 61,7 51,6 44,3 37,5 60,2
75,0 40,0 48,5 33,1 38,3 48,4 55,7 62,5 39,8
3,3 1,0 3,2
40,7 25,1 35,5
56,0 74,0 61,4
45,5 24,6 41,2
54,5 76,4 58,8
Felsőoktatási Kutatóintézet A hallgatók társadalmi származásának egyenlőtlenségére utal, hogy míg a Budapesten állandó lakóhellyel rendelkezők 30,9%-ának nincs közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgája, addig a községekben élők 47,9%-ának, a vidéki városokban pedig az arány e két érték között van. Ugyancsak az egyenlőtlenségeket jelzi a hallgatók szüleinek iskolai végzettsége/jelenlegi beosztása: a főiskolát, de különösen az egyetemet végzett szülők gyermekei nemcsak több nyelvet tudnak, de magasabb szinten is beszélik azt. A szülői iskolázottság és a nyelvtudás kapcsolatát számos más vizsgálat eredményei is megerősítik (ld. pl. Andor, 2000, 2002). A nyelvtudást tekintve az átlagosnál kedvezőbb helyzetben vannak a gimnáziumban, különösen a 6 és 8 osztályos gimnáziumban végzettek, közülük legfeljebb egyötödnyien nem jeleztek legalább középfokú nyelvvizsgát. A kedvező családi háttér persze nem csupán a nyelvvizsgák terén mutatkozik meg, hanem abban is, hogy a magasabb iskolázottsággal rendelkező családok gyermekei gyakrabban vesznek részt olyan különórákon, szakkörökön, magánórákon, amelyek továbbtanulásukat és általában véve az életben való jobb érvényesülésüket segíthetik. A hallgatók 76,4%-a jelezte, hogy járt valamilyen különórára, szakkörre, s míg a diplomás apával rendelkezők 81%-a válaszolt így, addig a legfeljebb szakmunkás végzettségűek 69,5%a. Még nagyobb az arányok közötti eltérés akkor, ha azt vizsgáljuk, hogy a kifejezetten magántanárhoz járók aránya hogyan alakul: a diplomás apák gyermekei közül 44,1% jelzett ilyet, az érettségizett apák gyermekeinek a 34,9%-a, míg a legfeljebb szakmunkás végzettségűek 27,2%-a. A magántanár igénybevétele természetesen több tantárgy, műveltségterület keretében történhet, a legtöbben – a kérdezettek 26,9%-a – a nyelvórákat jelölték meg e téren, nem véletlen tehát, hogy a családi iskolázottsági háttér hatása a nyelvvizsgákban is megmutatkozik. Úgy tűnik, hogy a magántanár igénybevétele nem változott sokat az elmúlt 5 év alatt: az akkori, műszaki-informatikai szakcsoportba tartozó elsősök 41,5%-a számolt be erről, s akkor is a legtöbben nyelvvizsgára való felkészítés illetve tantárgyi felkészítés (érettségi, felvételi) miatt igényelték ezt a szolgáltatást. 6.3 Különórák, felvételi előkészítők A különórák sorában egyébként a nyelvórák mellett a sportfoglalkozások, edzések jelentik azt a másik nagy csoportot, amelyik leginkább vonzza a középiskolásokat, minden második fiatal járt ilyenre. Míg azonban a sportfoglalkozások nagy része az iskolához, vagy 28
Gábor Kálmán –Szemerszki Marianna
BSC hallgatók 2006
valamilyen más intézményhez kötődött, addig a nyelvoktatás elsősorban magántanár igénybevételével zajlott. A zenével vagy más művészeti tevékenységekkel kapcsolatos különórák aránya az előzőeknél jóval alacsonyabb, a hallgatók mintegy 15%-a jelzett ilyet a középiskolás évek alatt. Ennél kissé elterjedtebbek a valamely tantárgyhoz köthető foglalkozások, a hallgatók egyötöde jelezte, hogy részt vett ilyenen, sőt szép számmal akadtak, akik több tantárgyén is, s megfigyelhető, hogy itt hasonló arányban fordulnak elő a szervezés szempontjából az iskolához kötődő, illetve a magántanárhoz kapcsolódó különórák. 35. Középiskolai évei alatt milyen különórára, szakkörre, magánórára járt? %-ban (N=1111)
zeneóra egyéb művészeti tevékenység nyelvóra sportfoglalkozás, edzés valamilyen tantárgy - 1 valamilyen tantárgy – 2 valamilyen tantárgy – 3
nem járt, vagy nem válaszolt
középiskolába
járt más intézménybe
85,0 88,3 53,6 51,4 81,8 93,6 98,8
3,7 5,5 12,7 26,1 8,1 3,1 0,5
7,3 3,9 6,8 19,1 1,7 0,5 0,2
magántanárhoz 4,1 2,3 26,9 3,4 8,3 2,9 0,5
Felsőoktatási Kutatóintézet A különórák mellett arra is kíváncsiak voltunk, milyen fakultációt választottak az iskolában a diákok. Amint az a műszaki-informatikai szakirányok dominanciája miatt várható volt, sokan már középiskolában is a matematikát és a fizikát tanulták emelt óraszámban, igen sokan tagozatos osztályba jártak (7% ill. 1%), mások pedig fakultációs tantárgyként (47% ill. 22%) említették meg. Emellett még az informatika, programozás szerepelt nagyobb arányban, 8% tagozatként, 19% fakultációként említette. A kérdezettek 5%-a járt nyelvi tagozatos osztályba, további 5%-uk pedig kéttannyelvű középiskolába. Nem véletlen tehát, hogy a legtöbben éppen ezekből a tárgyakból tettek emelt szintű érettségi vizsgát: matematikából a kérdezettek 22,4%-a, idegen nyelvből 27,9%-uk, míg fizikából 7,7%. Felvételi előkészítőre a hallgatók 17,1%-a járt középiskolás évei alatt, közülük a legtöbben matematikából és fizikából. Összességében 41% volt azoknak az aránya, akik bármilyen tantárgy esetében arról számoltak be, hogy érettségi vizsgát tettek belőle, közülük a legtöbben 1 vagy 2 tantárgyból. A hallgatók mindössze 2,3%-ára igaz, hogy már középiskolás évei alatt is tanult külföldön (a kérdezés során csak a legalább 1 hónapos időtartamra kiutazókat vettük figyelembe), ők szinte kivétel nélkül gimnáziumban érettségiztek, s legtöbbjüknek diplomások a szülei. 36. Milyen szintű érettségit tett az alábbi tárgyakból? %-ban (N=1111) Magyar nyelv és irodalom matematika történelem Idegen nyelv biológia Fizika Kémia
válaszhiány, nem tett 1,2 0,9 2,1 13,4 92,6 55,6 93,4
hagyományos
középszintű
emelt szintű
31,6 29,2 31,2 26,5 1,9 12,7 1,2
66,2 47,4 65,9 32,2 4,3 26,3 2,8
1,1 22,4 0,9 27,9 1,3 7,7 1,6
Felsőoktatási Kutatóintézet
29
Gábor Kálmán –Szemerszki Marianna
BSC hallgatók 2006
7. A hallgatók fogyasztói státusza – fogyasztói életforma 7.1 Bevétel és kiadás szerkezet 5. ábra Bevételek szerkezete Egy átlagos hónapban (van-e, az érdemben válaszolók átlaga forintban) Ezer forint: Százalékok: Thousands 70 60 50
61,1
24,242
3 3
29,771
51
2
23,581
40
2
19,274 30
1
14,431 20
1
16,7
10
9,679
14,9
10,3
0
5
4,9
0
Családi támogatás Diákhitel Alapítványi ösztöndíj Tanulmányi ösztöndíj Munkavégzés jövedelme Egyéb bevétel Van (%)
BSc hallgatók 2005/2006 (N=1111)
Akinek van, mennyi (Forint)
Felsõoktatási Kutatóintézet
A BSc hallgatók bevétel és kiadás szerkezete alapján azt látjuk, hogy a hallgatói státusz meghatározó tényezője a családi támogatás, a megkérdezettek csaknem kétharmada átlagban havi 24.242 Ft családi támogatást kap. Az állami támogatások közül fontos tényező a tanulmányi ösztöndíj, a megkérdezetteknek fele kap ilyet, havi átlagban 14.441 Ft-ot. Szociális támogatásban a BSc hallgatók csaknem egyharmada havi 7.763 Ft erejéig részesül. Az állam által garantált diákhitelt a BSc hallgatók 16,7%-a vette fel, átlagosan havi 29.771 Ftot. A harmadik legnagyobb átlagos havi összeg - 23.581 Ft - a munkavégzésért járó összeg, amely a megkérdezettek 14,9%-át érinti.
30
Gábor Kálmán –Szemerszki Marianna
BSC hallgatók 2006
6. ábra Kiadások szerkezete Egy átlagos hónapban (van-e, az érdemben válaszolók átlaga forintban) Százalékok:
Van (%)
Ezer forint:
Akinek van, mennyi (Forint)
Thousands 16
80
76
14
70,1
13,676
12,998
63
60
62,1
11,729
56,5 51,5
11,729
10
47,9
42,8
40
8
8,049
5,44
12
11,476
6
5,31
5,193
20
4,631
5,036
4,967
21,7 20,9
3,07
17,1
4
20,9
2
3,5
0
0
Étkezési költségekSzórakozás, mûvelõdés Telefon, internet Ruházkodás sport Szakkönyvek Egyéb kiadás Utazás Szállás Jegyzet, tanszerek Élvezeti cikkek Megtakarítás Megtakarítás
BSc hallgatók 2005/2006 (N=1111)
Felsõoktatási Kutatóintézet
A kiadások között a hallgatók körében a legnagyobb arányban a megélhetési költségek (étkezési költségek, szállás költségek), illetve a fogyasztási költségek (szórakozás, művelődés, ruházkodás, élvezeti cikkek stb.), valamint a kommunikációs költségek szerepelnek, és mindezeket követik a tanulásra fordított kiadások. A kiadások közül legtöbbet a megélhetési költségekre fordítanak, de második legjelentősebb összegként szerepelnek a szórakozási és művelődési, illetve élvezeti cikkekkel kapcsolatos kiadások. 7. ábra
Kiadások szerkezete diákhitel szerint Egy átlagos hónapban (van-e, az érdemben válaszolók átlaga forintban) Százalékok: 14 12
diákhitel -nincs
Ezer forint:
diákhitel-van
Thousands
Thousands
14
12,619 11,932
12
12,225 11,152
10
10
8
8 7,612
6 4
6
6,391 4,894 5,132
5,445 4,317
5,847
5,419 4,236
4,344 3,631
4
3,228
2
2
0
0 Étkezési költségek
Szórakozás, mûvelõdés Utazás Szállás
BSc hallgatók 2005/2006 (N=1111)
Telefon, internet Élvezeti cikkek Ruházkodás
sport
Felsõoktatási Kutatóintézet
A diákhitel egyre fontosabb szerepet játszik a hallgatók bevételében. Érdemes megvizsgálni, hogyan alakul a diákhitelt felvett hallgatók kiadása. Figyelemre méltó, hogy a 31
Gábor Kálmán –Szemerszki Marianna
BSC hallgatók 2006
diákhitelt felvett hallgatók havonta több mint ezer forinttal többet költenek szórakozásra, művelődésre, telefonra és internetre, ruházkodásra vagy akár sporttevékenységre, s csaknem két ezer forinttal többet élvezeti cikkekre. Mindezek arra utalnak, hogy a diákhitelt az egyetemisták mindenekelőtt a fogyasztói életforma fenntartására használják fel. Ez megmutatkozik abban is, hogy a hallgatók körében általában magasabb a fesztiválokat látogatók aránya, mint a magyar fiatalok között. Például a BSc hallgatók közül minden ötödik vett rész a Sziget Fesztiválon, és kétötöde tervezi a részvételét, illetve minden tizedik volt a Művészetek Völgyében és minden negyedik tervezi, hogy elmegy. Az Ifjúság 2004 vizsgálat szerint minden tizedik 15-29 éves fiatal volt a Szigeten. (Gábor 2005) A fogyasztói életforma kifejezésre jut a feszültségoldó technikák alkalmazásában is: a megkérdezettek több mint egyharmada legalább alkalmanként dohányzik, alig több mint egytizede nem iszik egyáltalán alkoholt, és több mint egyharmada legalább egyszer egy héten. Látványos adat az is, hogy egyötödük kipróbálta a drogot, baráti körükben viszont csaknem kétharmad a fenti arány! 37. A drog kipróbálása Saját maga kipróbálta Barátai, ismerősei kipróbálták
23,7 64,9
Felsőoktatási Kutatóintézet A szülők fogyasztási javak szerinti ellátottságban jelentős különbség figyelhető meg egyes hallgatói csoportok között, s e tekintetben a BSc-hallgatók „átlagosnak” mondhatók. Az ifjúságsegítő felsőfokú szakképzésben részvevők, illetve a BSc hallgatók, valamint az orvostanhallgatók adatai azt mutatják, hogy míg az ifjúságsegítő szakképzésben résztvevők szüleinek alig több mint fele rendelkezik számítógéppel, a BSc hallgatók szüleinek közel kétharmada, az orvostanhallgatók szüleinél pedig 85,6% a fenti arány! 38. A szülők/eltartók tulajdona %-ban
Mobil telefon Saját lakás CD-lejátszó DVD-lejátszó Számítógép hifitorony személyautó 2 millió Ft alatt internet-csatlakozás Mobil telefon internet használattal nyaraló, hobbitelek Másik lakóingatlan értékes műtárgy (100.000 Ft felett) személyautó 2 millió Ft felett mosogatógép digitális kamera házi mozi laptop, notebook plazma TV, LCD TV értékes sporteszköz (100.000Ft felett)
Ifjúságsegítők Felsőfokú szakképzés (N=208) 88,0 86,5 59,6 57,2 53,4 51,9 48,6 37,5 28,4 24,0 22,6 22,1 21,6 20,2 19,2 18,3 7,2 7,2 3,4
BSC hallgatók (N=1111)
Orvostanhallgatók (N=612)
92,6 90,5 64,2 60,6 65,2 55,5 54,7 60,1 32,4 26,0 25,4 16,4 35,8 38,0 33,0 24,8 21,4 12,6 11,5
92,5 87,7 77,8 69,1 85,8 64,5 48,9 76,3 41,0 33,0 37,9 29,6 49,3 43,8 35,3 22,4 28,9 13,9 15,8
Felsőoktatási Kutatóintézet A fogyasztói életforma térhódítását mutatja ugyanakkor az, hogy a szülők közötti jól kirajzolódó különbségekkel szemben a hallgatók saját tulajdonában - különösen szórakoztatási
32
Gábor Kálmán –Szemerszki Marianna
BSC hallgatók 2006
és kommunikációs eszközökben - alig látható eltérés. Például mobiltelefonnal, CD lejátszóval, digitális kamerával ugyanolyan arányban rendelkeznek mindhárom hallgatói csoport tagjai. Olyan divatos eszköz esetében, mint például a DVD lejátszó, még meg is fordul az arány. A BSc-hallgatók kedvezőbb számítógépes ellátottsága minden bizonnyal a választott szakterülettel van összefüggésben. 39. A hallgatók saját tulajdona %-ban
Mobil telefon CD-lejátszó Számítógép DVD-lejátszó Mobil telefon internet használattal hifitorony internet-csatlakozás Saját lakás digitális kamera házi mozi laptop, notebook személyautó 2 millió Ft alatt értékes műtárgy (100.000 Ft felett) nyaraló, hobbitelek plazma TV, LCD TV mosogatógép Másik lakóingatlan értékes sporteszköz (sífelszerelés, stb. (100.000Ft felett) személyautó 2 millió Ft felett
Ifjúságsegítők Nappali tagozat (N=208) 96,6 79,8 64,4 51,9 45,7 43,3 31,3 14,9 12,5 11,1 11,1 10,6 5,3 4,8 3,4 3,4 3,4 2,9
BSC hallgatók (N=1111)
Orvostanhallgatók (N=612)
93,0 73,5 74,2 43,3 38,5 39,2 48,4 6,3 12,8 11,4 20,8 7,9 2,2 3,2 3,5 2,8 2,1 10,5
98,5 77,1 47,2 30,9 41,7 39,7 37,1 17,8 10,6 6,9 19,3 6,0 4,7 3,8 4,2 7,0 3,3 14,9
2,9
2,2
4,6
Felsőoktatási Kutatóintézet 8. Tervek a BSc után 40. A BSc diploma megszerzése után milyen további tervei vannak? (N=1111) Nagyon szeretnék MSc/Master képzésre jelentkezni idehaza ugyanezen a területen hazai multinacionális cégnél kezd el dolgozni külföldön vállal munkát saját vállalkozásba kezd PhD-fokozatot szerez MSc/Master képzésre jelentkezik külföldön ugyanezen a területen szülei, ismerősei vállalkozásában kezd el dolgozni kisebb vállalkozásnál dolgozik majd más területen tanul tovább idehaza közalkalmazottként, köztisztviselőként, állami cégnél dolgozik majd más területen tanul tovább külföldön
Egyáltalán nem jön össze 12,8
NT/NV
50,3
Ha más nem jön össze 27,3
24,2 20,1 16,9 13,3 13,1
42,8 28,6 29,0 16,2 20,0
18,0 35,4 39,3 52,0 50,4
15,1 15,9 14,8 18,5 16,5
6,9
19,7
56,7
16,7
6,6 6,2 3,5
46,2 24,8 28,7
31,4 54,0 51,7
15,9 15,0 16,1
2,3
12,9
69,5
15,3
9,7
Felsőoktatási Kutatóintézet A BSc diploma megszerzése után a hallgatóknak 50,3%-a nagyon szeretne idehaza ugyanezen a területen MSc szinten továbbtanulni. A megkérdezettek 18,9%- a kizárólag csak az MSc szinten való továbbtanulást említette a leginkább preferált tervei között. A második 33
Gábor Kálmán –Szemerszki Marianna
BSC hallgatók 2006
helyen az elsőévesek azt említették, hogy nagyon szeretnének multinacionális cégnél dolgozni (24,1%), de kizárólagosan ezt az állítást a megkérdezetteknek csak 5,5%-a jelölte meg. A hallgatók egyötöde nagyon szeretne külföldön tanulni ugyan, de egyedüli állításként ez az item egyáltalán nem fordul elő. A megkérdezetteknek 16,9%-a nagyon szeretne saját vállalkozásba kezdeni, de egyedül a saját vállalkozást csak a megkérdezetteknek 2,8%-a mondta, másik állítással összefüggésben pedig az említések aránya 4,2%, három állítással együtt pedig 5,6%. Ph. D. fokozatot a megkérdezettek 13,3%-a nagyon szeretné szerezni, de ez az állítás is csak több állítással együtt szerepel a legfontosabbak között. A továbbtanulási elképzelések azonban szorosan összefüggnek a szülők iskolázottságával. A szakmunkásképzővel rendelkező apák gyermekeinek alig több mint kétötöde (44,6%), az egyetemet végzetteknek viszont mintegy kétharmada (67,1%) nagyon szeretne részt venni MSc képzésben. Ha a szülők közül senki sem érettségizett, egyharmad, ha mindkettő diplomás, kétharmad a fenti arány! Jól mutatja a továbbtanulás és a szülők iskolázottsága közötti összefüggést, hogy az első generációs értelmiségiek 43,8%-a, a másodikénak 58,9%-a, a harmadik generációsoknak viszont a 67,6%-a akar MSc szinten továbbtanulni. 41. Tanult, vagy tervezi-e hogy külföldön tanul BSC (N=1111) Külföldön tanult Tervezi, hogy külföldön tanul
1,5 35,6
Elsős orvostanhallgató (N=469) 2,4 65,4
Ötödéves orvostanhallgató (N=140) 24,3 13,5
Felsőoktatási Kutatóintézet 2006 A BSc hallgatóknak valamivel több mint egyharmada tervezi, hogy külföldön tanul, ez az arány az elsős orvostanhallgatók esetében csaknem kétharmad. Azaz a hazai intézményeknek fontos alternatívájaként jelennek meg a külföldi intézmények. A BSc hallgatók egyötöde nagyon szeretne külföldön dolgozni, s további 28,6% sem zárkózik el tőle. Egy másik kérdésre adott válaszok alapján pedig azt találtuk, hogy 10,7%-uk szinte biztosra veszi, hogy végzés után külföldön fog majd munkát vállalni, s további 41,1% valószínűnek tartja ezt. Különösen figyelemre méltó, hogy a külföldi munkavállalás indokaként az első három helyen azok az indokok szerepelnek, amelyek a felsőfokú továbbtanulásnak is legfontosabb kritériumai voltak: a magasabb kereset, a jobb munka és a kedvezőbb életkörülmények.+ nyelvtudás 42. Miért menne külföldre dolgozni (aki külföldre menne dolgozni) %-ban (N=1111)
1.külföldön magasabbak a fizetések 2.külföldön jobb a szakma presztízse 3. jobbak a munkakörülmények 4. jobb lehetőségek a szakmai fejlődésre 5. a nyelvtanulás lehetősége miatt 6. a külföldi munka után könnyebb itthon elhelyezkedni 7. itthon nem találna megfelelő állást
egyáltalán nem játszik szerepet 2,3 7,7 3,2 3,8 3,9
2
3 4,6 19,5 8,6 14,2 8,2
28,0 35,4 38,3 35,5 29,5
nagyon nagy szerepet játszik 62,2 32,6 46,7 42,3 55,6
NT/NV
8,6
19,9
34,8
32,4
4,3
25,8
36,5
23,1
8,8
5,8
2,9 4,8 3,2 4,3 3,2
Felsőoktatási Kutatóintézet A megkérdezettek több mint kétötöde úgy gondolja biztosan elvégzi, több mint felének pedig az a véleménye, hogy valószínűleg elvégzi az általa választott szakot. Viszont egyötöde gondolja úgy, biztosan el tud helyezkedni a kapott diplomával, csaknem kétharmada ezt csak valószínűsíteni tudja.
34
Gábor Kálmán –Szemerszki Marianna
BSC hallgatók 2006
43. Végzettségének megfelelően el tud helyezkedni 1-biztosan 2-valószínűleg igen 3-valószínűleg nem 4-biztosan nem NT/NV
BSC (N=1111) 22,3 63,2 9,4 2,3 2,8
Felsőoktatási Kutatóintézet 2006 A diploma konvertálhatóságának bizonytalansága jut kifejezésre a „Ha újra kezdhetné, ugyanezt a szakmát választaná-e?” kérdésre adott válaszokban is. A megkérdezetteknek nem egészen fele - 47,2%-uk - választaná biztosan ezt a szakmát, ugyanez az arány az elsőéves orvostanhallgatók esetében 70,3%, az ötödéves orvostanhallgatóknál pedig 52,1%. 44. Ha újra kezdhetné, ugyanezt a szakmát választaná %-ban BSC (N=1111) 1-biztosan ugyanezt választaná 2-valószínűleg ugyanezt választaná 3-valószínűleg más választana 4-biztosan mást választana NT/NV
47,2 38,5 8,5 3,5 2,3
Elsős orvostanhallgató (N=469) 70,3 25,1 3,1 1,5
Ötödéves orvostanhallgató (N=140) 52,1 37,9 7,1 2,9
Felsőoktatási Kutatóintézet 2006 A felsőfokú továbbtanulás, a szakválasztás indoklásaként sokan megjelölték a jobb kereseti reményeket, amellyel kapcsolatban ugyancsak tettünk fel kérdést a még tanulmányaik elején járóknak. A hallgatók többsége (80,1%) meg tudta tippelni, hogy véleménye szerint mennyi ma egy olyan pályakezdő szakember fizetése, mint amilyen az ő végzettsége is lesz pár év múlva. Ez nyilvánvalóan amiatt lehetséges, mert ezek a szakok nem teljesen új szakok, többségüknek valamiféle előzménye van már a felsőoktatásban. A hallgatók átlagosan 167 ezer Ft-ra teszik az átlagfizetést, ami szerintük a szakmájukat jelenleg jellemzi, ugyanakkor reményeik szerint átlagosan 214 ezer Ft-ot keresnek majd havonta. A vágyott és a reálisnak tartott fizetések köztti különbség azoknál a hallgatói csoportoknál nagyobb, akik kevésbé bíznak abban, hogy végzés után el tudnak majd helyezkedni, illetve akik kevésbé biztosak abban, hogy ha újra döntés előtt állnának, ismét ugyanezt a szakot választanák. Mindez arra utal, hogy a szakválasztás utólagos mérlegelése nem pusztán az intézményi tapasztalatokkal, az eddigi tanulmányokkal van összefüggésben, hanem a várható munkaerőpiaci kilátásokkal is. Nem véletlen, hogy azok közül, akik úgy vélik, hogy biztosan el tudnak majd helyezkedni, háromnegyednyien biztosan ugyanezt a szakot választanák, s további egyötödnyien is valószínűleg, míg az elhelyezkedés terén pesszimistábbak közül összességében kétharmadnyian választanák biztosan vagy valószínűleg ugyanezt. A szakma választásának megítélésénél a társadalmi jövő megítélése még bizonytalanabb: a saját jövő optimista megítélésével szemben a társadalom jövőjét a hallgatóknak alig egyharmada ítéli meg inkább optimistán, egyharmada inkább pesszimista, csaknem egyharmada pedig is-is választ adott. 37. Jövőkép %-ban (N=1111) Inkább optimistán Inkább pesszimistán Is-is
Saját jövő 64,4 9,8 22,9
Társadalom jövője 32,2 33,7 30,6
35
Gábor Kálmán –Szemerszki Marianna
BSC hallgatók 2006
8.1 A hallgatók élettervezése A hallgatók életeseményeit vizsgálva az egyik alapvető tendencia a korai önállósodás és az ifjúsági életszakasz kitolódása. A fiatalok többsége 15 éves korában önállóan megy szórakozni. Ez azt is jelenti, hogy egyre korábban kell szert tennie önálló fogyasztói státuszra, vagyis a hallgatók már az egyetemi felvételi előtt már kiépült fogyasztói státusszal, illetve fogyasztói igénnyel rendelkeznek. Az életesemények azt is mutatják, hogy az egyetem évei alatt az egyéni életutak sokfélesége alakul ki, amely befolyásolhatja az egyetemi életutat is (állandó partnerrel együttélés, gyereket vállalni stb.). Az is látható ugyanakkor, hogy a felsőfokú végzettség megszerzésének tervezett átlagéve 23,6 év, és a fiatalok általában úgy képzelik el, hogy az állandó munkába állás közel egy évre a diploma megszerzése utánra helyeződik, ezt követi az önálló lakás megszerzése, illetve a megházasodás. Ez azt jelenti, hogy a BSc befejezése után a hallgatóknak igen sokféle életút lehetőségével kell számolniuk. 45. Életesemények
először önállóan szórakozni menni szexuális tapasztalatokat szerezni először komoly párkapcsolatot kialakítani saját szakállra nyári utazást szervezni elköltözni otthonról, a szülőktől függetlenül élni állandó partnerrel együtt élni először teljes állást vállalni felsőfokú végzettségre szert tenni először önálló, saját lakásba költözni először apa/anya lenni Megházasodni
már megtörtént %-ban
Megtörtént éves (átlag)
Várhatóan meg fog történni éves (átlag)
71,3 56,7 48,4
14,92 16.61 17,39
22,52 21,86 22,35
42,2 12,3
17,46 18,09
22,74 24,63
7,9 5,1 4,1 4,0 0,5 0,3
18,86 20,24 23,00 18,75 18,6 18,00
24,11 24,25 23,62 25,14 22,13 27,18
Összefoglalás A BSC képzésre jelentkezettek és felvettek adatait vizsgálva, azt látjuk, hogy mintegy követik a felvételire jelentkezettek és felvettek országos trendjét, a hallgatók differenciálódnak nappali és levelező tagozat, illetve finanszírozás szerint. Az előző tendencia jól kitapintható ha a szakközépiskolából illetve gimnáziumból érkezők arányának alakulását vesszük figyelembe. A szakközépiskolából érkezők aránya magasabb a jelentkezettek mint a felvettek körében, illetve a nappali tagozatosak körében mint a levelező tagozatosak között. Ez azt is jelenti, hogy a BSc-képzésre jelentkezettek között hasonlóan érvényesül az iskolai szelekció mint az egyetemi hallgatók körében. Azaz a szakközépiskolások magasabb aránya a középosztályosodás erősödését, a felvettek, illetve nappalisok körében megmutatkozó csökkenő arányok pedig a középosztályosodás felemásságát mutatják. A BSc hallgatók családi hátterét vizsgálva azt találtuk, hogy a szülőknél kirajzolódó osztályszerkezetben egyre erőteljesebben érvényesülnek már a piaci viszonyok. Fokozatosan toldódik háttérbe az állami szférában dolgozók, a közalkalmazottak aránya, annak ellenére, hogy az anyák esetében még igen jelentős az állami szférában foglalkoztatottak aránya. Az államhoz kötődő osztályszerkezetet egy piaci osztályszerkezet váltja fel. Másképpen úgy is fogalmazhatunk, hogy a hatalmi pozíciót, hatalmi privilégiumokat inkább a gazdasági 36
Gábor Kálmán –Szemerszki Marianna
BSC hallgatók 2006
pozíciók határozzák meg, ez azt is jelenti, hogy a gazdasági és kulturális tőke közti egyre erőteljesebb konzisztencia érvényesül. „A képzettség és az osztályhelyzet erőteljesen összefügg egymással” (Kolosi-Dencső 2006 38. o.) Fel kell hívnunk a figyelmet arra is, hogy a piacosodás, középosztályosodás az alacsonyabb iskolai végzettségű szülők gyerekeinek a bekerülési esélyét is megnövelte, ez a tendencia elsősorban a kisvállalkozó réteg gyerekeire vonatkozik. A vizsgálat során azt találtuk, hogy a felvett hallgatók kevésbé rendelkeznek behatárolt célokkal a felvételi előtt, az alapvető motiváló erő, hogy az egyetem elvégzése szükséges, mert diploma szükséges a jobb anyagiak eléréséhez, és a diploma segítségével lehet leginkább a munkanélküliséget elkerülni. A BSc hallgatók számára is az egyetemi életforma fontos része a szabadidő eltöltése, a megélhetési költségek után különösen arányában a szórakozás és kulturális tevékenység, az élvezeti cikkekre, és kommunikációs eszközökre fordított költségek következnek, a tanulásra (könyvre, jegyzetre stb.) fordított költségek csak harmadik helyre kerülnek a rangsorban. Az egyetemi hallgatói státuszt jelentős mértékben befolyásoló diákhitel is leginkább a fogyasztói életformának, mint az egyetemista életformának az elterjedéséhez járul hozzá. Azt, hogy a fogyasztói életforma a BSc hallgatók számára is meghatározó jelentőségű jól mutatják a hallgatók fogyasztói státuszát jelző adatok. Addig míg a hallgatók között a szülők iskolázottságában markáns különbségek mutatkoznak meg, melyek kifejezésre jutnak a szülők fogyasztói/anyagi státuszában, ezek a különbségek kiegyenlítődnek a hallgatók fogyasztói státuszában. Ez a hallgatók továbbtanulási aspirációi és esélyei közötti ellentmondásra is utal. A hallgatók döntő többsége mintegy 24 éves korra kívánja befejezni tanulmányait és egy évvel későbbre, 25 éves korra teszi az állandó munkavállalás időpontját. A megkérdezetteknek mintegy fel az, aki MSc szinten nagyon szeretné egyetemi tanulmányait folytatni. Az is igaz viszont, hogy kizárólagos célként az MSc szint elvégzése a hallgatók alig egyötödénél figyelhető meg. A továbbtanulási elképzelések azonban szorosan összefüggnek a szülők iskolázottságával. A szakmunkásképzővel rendelkező apák gyermekeinek alig több mint kétötöde (44,6%), az egyetemet végzetteknek viszont mintegy kétharmada (67,1%) nagyon szeretne részt venni MSc képzésben. Ha a szülők közül senki sem érettségizett, egyharmad, ha mindkettő diplomás, kétharmad a fenti arány! Jól mutatja a továbbtanulás és a szülők iskolázottsága közti összefüggést, hogy az első generációs értelmiségiek 43,8%-a, a másodikénak 58,9%-a, a harmadik generációsoknak viszont 67,6%-a akar MSc szinten továbbtanulni. A szakmai karrier építésében is többféle elképzelés fogalmazódik meg, így például a tanulmányok külföldön, vagy más szakon való folytatása. A megkérdezetteknek nem egészen fele ragaszkodik, ahhoz a szakhoz, amelyre jelenleg is jár. Elképzelhető továbbá számukra a BSc utána hazai, vagy külföldi munkavállalás is, de ha az egyéni életutak olyan fontos eseményeit nézzük mint a partner kapcsolatok kialakulása, házasság, gyerekvállalás, akkor az életkarriereknek még differenciáltabb volta rajzolódik ki. A jövőben fontos tendencia lesz/lehet az is (például az állandó munkavállalás a tanulmányok befejeződésénél későbbre helyeződik), hogy fel is cserélődnek/cserélhetődnek a tanulási és munkavállalási életutak, amely azt is jelenti /jelentheti, hogy az MSc szint folytatására nem közvetlenül végzés után kerül/kerülhet sor.
37
Gábor Kálmán –Szemerszki Marianna
BSC hallgatók 2006
Irodalom 1. 2. 3. 4.
Andor Mihály (2000): A nyelvtudás szociális háttere, Educatio, 2000 4. szám Andor Mihály (2002): Diplomás szülők gyerekei, Educatio, 2002. 2. szám Barakonyi Károly (2004) Rendszerváltása felsőoktatásban. Akadémiai Kiadó Imre Anna (2006) A középiskolások jellemzői és iskolázási útjai. In.: Tanulói utak. A középfokú oktatás átalakulása a kilencvenes években. Szerkesztette: Imre Anna. Budapest, Országos Közoktatási Intézet 5. Gábor Kálmán (2004) Ifjúsági korszakváltás. Tézisek. Új Ifjúsági Szemle, 2004. 4. szám 5-24. o. 6. Gábor Kálmán (2005) Fesztiválok ifjúsága és a drog. Szeged, Belvedere Kiadó 7. Gábor Kálmán (2006) Kollégisták a felsőoktatásban. Felsőoktatási Kutatóintézet. Kutatásközben 8. Kolosi Tamás (2000) A terhes Babapiskóta. A rendszerváltás társadalomszerkezete. Budapest, Osiris Kiadó 9. Kolosi Tamás – Dencső Blanka (2006) Osztályok – családok – települések. In.: Feketén, fehéren. TÁRKI monitor jelentések. Szerkesztette. Szívós Péter és Tóth István GyörgyBudapest 10. Róbert Péter (1998) A társadalmi mobilitás. Hagyományos és az új megközelítések. Új Mandátum Kiadó 11. Kolosi Tamás és Róbert Péter(1992) A rendszerváltás társadalmi hatásai. In: Társadalmi Riport 1992. Budapest, TÁRKI 37-74. 12. Kolosi Tamás és Sági Matild (1996) Rendszerváltás és társadalmi szerkezet. In: Társadalmi Riport 1996. Budapest, TÁRKI 149-197. 13. Robert Erikson-John H. Golthorpe – Lucienne Portocarero (1998) Intergenerációs osztálymobilitás és a konvergencia tézis Anglia, Franciaország és Svédország példáján In.: Róbert Péter (1998) A társadalmi mobilitás. Hagyományok és új megközelítések. 220-256. o. 14. Róbert Péter (1998) Hipotézisek az oktatás és társadalmi mobilitás összefüggéseiről. Századvég, 1. szám, 156-164. o. 15. Székely Mária – Csepeli György – Örkény Antal – Szabados Tímea (1997) Válaszúton a magyar oktatási rendszer. Új Mandátum Kiadó
38
Gábor Kálmán –Szemerszki Marianna
BSC hallgatók 2006 Melléklet
A mintaválasztás alapját egy két-lépcsős kvótás mintavétel képezte. Az első lépésben kiválasztásra kerültek azok az intézmények, amelyek jelentős számban képeznek Bsc-képzési szinten. (1. táblázat) A második lépcsőben egy 20%-os mintát alakítottunk ki, tehát az alapsokaságon belül minden ötödik hallgatót igyekeztünk megkérdezni. Az alapsokaságon belül a Felvi adatbázisból nyert adatok alapján külön kvótát alakítottunk ki karonként, valamint a férfiak és a nők számára. A kvóta alapját a tényleges nemi arányok adták meg. Az alábbi két táblázat mutatja, hogy mely intézmények kerültek be a mintába, továbbá, hogy az adatfelvétel során hogyan alakult a minta. 1. táblázat
Budapesti Corvinus Egyetem Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapesti Műszaki Főiskola Debreceni Tudományegyetem Dunaújvárosi Főiskola Eötvös József Főiskola Eszterházy Károly Főiskola ELTE Kaposvári Egyetem Kecskeméti Főiskola Károly Róbert Főiskola Miskolci Egyetem Nyíregyházi Főiskola Nyugat Magyarországi Egyetem Pécsi Tudományegyetem Széchenyi István Egyetem Szent István Egyetem Szegedi Tudományegyetem Tessedik Sámuel Főiskola Veszprémi Egyetem Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Összesen
hallgatólétszám (OFIadatbázis) Összesen fiú lány 169 108 61 2024 1723 301
Összesen fiú 405 345
lány 60
1795 568 304 104 43 240 27 247 32 552 170 180 165 782 383 298 77 332 107 8599
359 114 61 48 49 110 156 77 60 66 1505
44 37 3 3 8 5 8 11 19 10 207
1577 383 290 84 38 225 9 206 26 525 153 135 124 743 330 203 65 283 90 7320
218 185 14 20 5 15 18 41 6 27 17 45 41 39 53 95 12 49 17 1279
minta
315 77 58 45 41 105 149 66 41 57 1298
39
Gábor Kálmán –Szemerszki Marianna
BSC hallgatók 2006
2. táblázat
BME-ÉÕK BME-GÉK BME-VEK BME-VIK BMF-BGK BMF-KVK BMF-NIK BMF-RKK DE-EFK DE-IK DE-MFK DE-MTK DE-TTK DF ELTE-IK KF-GAMFK KF-KFK ME-GÉK ME-MAK SZE-MTK SZIE-GÉK SZIE-MKK SZIE-YMMFK SZTE-MFK SZTE-SZÉFK SZTE-TTK VE-MIK VE-MK
Ténylegesen Kérdezendők Nők kérdezettek száma száma száma 70 18 69 112 13 113 47 22 48 176 7 176 76 1 78 150 1 1 76 4 65 58 38 59 33 28 33 39 2 39 28 2 28 9 3 5 1 61 3 57 48 3 46 32 1 18 8 95 2 96 15 3 156 8 141 32 2 8 4 36 4 19 6 27 10 13 3 39 4 34 28 6 28
Kérdezettek aránya a mintához képest 98,6 100,7 103,0 100,0 103,2 0,7 85,8 102,4 100,6 100,5 101,4 0,0 0,0 93,8 95,8 0,0 0,0 100,8 0,0 90,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
40