GYOMAENDRŐDVÁROSÖNKORMÁNYZATKÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK
156/2009. (IV.30) Gye. Kt. Határozata
GYOMAENDRŐD VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÖZB ESZERZÉSI SZAB ÁLYZATÁRÓL
2009.
Készítette szerződéses jogviszony alapján a Darázs,& Társai – Partner of A. Tsironis & Associates Ügyvédi Iroda Hungary, 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 31. Phone: (+36-1) 460.9876; Fax: (+36-1) 460-9877; E-mail:
[email protected] web: www.dszt.hu
Gyomaendrőd Város Képviselő-testületének (a továbbiakban: Önkormányzat) a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendelete (a továbbiakban: SzMSz) a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos hatáskörökről szóló rendelkezései alapján – figyelemmel az Önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 35. §-ára, valamint az önkormányzati beruházások rendjéről szóló rendeletre (a továbbiakban: Br.) – a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 6. § (1) bek. szerint, a közbeszerzési eljárások rendjét az Önkormányzatnál, és Intézményeinél az alábbiak szerint szabályozzuk: I. CÍM ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. fejezet A Közbeszerzési Szabályzat hatálya: Az Önkormányzat és az Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) valamennyi belső szervezeti egysége (a továbbiakban: szervezeti egység),, a Kbt. előírásainak maradéktalan betartásával a jelen Közbeszerzési Szabályzatban (a továbbiakban: Kbsz.) foglaltak szerint köteles eljárni a Kbt. hatálya alá tartozó beszerzések során. Beruházásokkal kapcsolatos közbeszerzés esetén a Kbsz. a Br.-el együtt alkalmazandó, a közbeszerzési eljárás előkészítésére az az irányadó. Ha a szolgáltatási koncesszió egyben a koncessziós törvény hatálya alá is tartozik, az ajánlatkérőnek a koncessziós törvény szerint kell eljárnia azzal, hogy erről a Közbeszerzések Tanácsát haladéktalanul írásban tájékoztatnia kell. Ha a szolgáltatási koncesszió egyben az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló törvény hatálya alá is tartozik, akkor az ajánlatkérőnek ez utóbbi törvény szerint kell eljárnia, azzal, hogy erről a Közbeszerzések Tanácsát haladéktalanul írásban tájékoztatnia kell. Ha a szolgáltatási koncesszió tárgya egészségügyi szolgáltatóval vagy más fenntartóval, illetve más egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervvel történő egészségügyi ellátási szerződés megkötése a helyi önkormányzat egészségügyi szakellátási kötelezettségének teljesítése érdekében, amelyre a vagyonkezelői jog átadásával együttesen kerül sor, az ajánlatkérő e törvény helyett az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 105/A-105/D. §-ában foglaltak szerint jár el. A jelen Kbsz. hatálya kiterjed az Önkormányzat által szerződés alapján, adott esetben ellátott gesztor önkormányzati feladatokkal kapcsolatos beszerzésekre is, figyelemmel a létrehozó szerződés szerint érvényesülő döntési rendre. Az Önkormányzat a feladatellátását érintő, valamint a Polgármesteri Hivatal, a hatáskörébe tartozó tevékenység során a jelen szabályzat hatálybalépésének napját követően kezdeményezett közbeszerzési eljárásokat a Kbt.- ben, a kapcsolódó jogszabályokban, az SzMSz-ben, a Br.-ben, valamint az e szabályzatban meghatározottak szerint kell döntésre előkészíteni, valamint lefolytatni.
2. fejezet Értelmező rendelkezések 2.) Jelen szabályzat alkalmazásában: A) Ajánlatkérő: önkormányzati beszerzések esetén az Önkormányzat, a Polgármesteri Hivatal beszerzései esetén a Polgármesteri Hivatal. B) Döntéshozó: a nemzeti értékhatárokat elérő (egyszerű) eljárásrend szerinti közbeszerzési eljárások tekintetében, valamint a közbeszerzési értékhatárt el nem érő önkormányzati beszerzések esetén az ÖKDB a képviselő-testület saját hatáskörében fenntartott, vagy magához vont ügyekben, illetőleg a közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó becsült értékű közbeszerzési eljárásban (kiemelt fejlesztések) a Képviselő testület, a ÖKDB előzetes állásfoglalásával; amennyiben a közbeszerzés tárgya lebonyolító, vagy független hivatalos közbeszerzési tanácsadó kiválasztása úgy – értékhatártól függetlenül – a polgármester; gesztor önkormányzati feladatok ellátásával kapcsolatos beszerzésekkel összefüggő ügyekben az azt létrehozó szerződés szerinti döntéshozó szervezet, az ÖKDB, vagy hatásköri szabályok szerint a Képviselő-testület előzetes állásfoglalása alapján. amennyiben nem a Képviselő-testület a döntéshozó a közbeszerzési eljárásban, úgy az eljáró szervezet a lefolytatott közbeszerzési eljárásról köteles a közbeszerzési eljárás eredményét megállapító döntés meghozatalától számított soron következő testületi ülésen írásban beszámolni a képviselő-testületnek. C) Közreműködő: Kbt-ben meghatározott esetekben a közbeszerzési eljárások előkészítésében és lefolytatásában egyes jogok gyakorlására és kötelezettségek teljesítésére bevont - közbeszerzési, jogi, pénzügyi, vagy a beszerzés tárgya szerinti speciális szakértelemmel rendelkező - külső személy vagy szervezet, így elsősorban a független hivatalos közbeszerzési tanácsadó, szakértő (vagy szakember), lebonyolító, szaktanácsadó, továbbá: az Európai Unió Kohéziós és Strukturális Alapja társfinanszírozásával megvalósuló közbeszerzési eljárások esetén az alábbiak szerint: ca) Kohéziós Alap Irányító Hatósága (a továbbiakban: KAIH): az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelős kormányzati vezető felelősségi körében működtetett, a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának irányítására kijelölt szervezeti egység, amely a Kohéziós Alapból támogatott közbeszerzési eljárásai bíráló bizottságába egy szavazati joggal rendelkező személyt jelöl a közösségi értékhatárt elérő, vagy azt meghaladó becsült értékű közbeszerzési eljárások esetében. cb) Közreműködő Szervezet (a továbbiakban: KSZ): a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium keretén belül létesített Fejlesztési Igazgatóság. A KSZ a közösségi értékhatárt elérő, vagy azt meghaladó becsült értékű közbeszerzési eljárások esetében jóváhagyja a Kohéziós
Alapból támogatott projektek közbeszerzési eljárásai bíráló (értékelő) bizottság összetételét, kijelöli a bíráló bizottság szavazati joggal nem rendelkező elnökét és titkárát. A KSZ a bíráló bizottságba ezen kívül egy szavazati joggal rendelkező személyt jelöl. cc) Európai Uniós Közbeszerzési Koordinációs és Szabályossági Egység (a továbbiakban: EKKE): az Európai Uniós támogatásokkal kapcsolatban a Nemzeti Fejlesztési Hivatalban működő EU Közbeszerzési Koordinációs és Szabályossági Egység. Az EKKE által a közbeszerzési eljárás bármely szakaszában megfigyelőként delegált, független közbeszerzési szakértő feladata a közbeszerzési eljárások szabályosságának felügyelete. A független közbeszerzési szakértő jelentést készít közösségi értékhatár alatti közbeszerzési eljárások esetében a Kedvezményezett, közösségi értékhatárt elérő, vagy azt meghaladó értékű közbeszerzési eljárások esetében a KSZ vezetője és a bíráló bizottság elnöke részére. d) Közbeszerzést koordináló: A Közbeszerzési Csoport (a továbbiakban: a KCS).A feladatokat a Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési Osztálya látja el. e) Kezdeményező szervezeti egység: Az a szervezeti egység, amelyik a közbeszerzési eljárás lefolytatását kezdeményezi. f) Előterjesztő: - A eljáró Bíráló Bizottság elnöke; - a közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzéseknél és a központosított közbeszerzéshez való csatlakozás esetén az illetékes szervezeti egység vezetője. g) Közbeszerzési Bíráló Bizottság (továbbiakban: KBB): A Képviselő-testület által, saját tagjai közül, egyszerű többséggel választott 4 tagú, testület, amely a közbeszerzés tárgya alapján, a speciális jogi, pénzügyi,, a közbeszerzés tárgya szerinti illetve közbeszerzési szakértelmet biztosító hivatali köztisztviselő szakértőkkel, vagy a Kbsz. szerinti további résztvevőkkel egészül ki eljárása során, akiket a KCS javaslatára a polgármester jelöl ki. KBB tag nem lehet az ÖKDB tagja. A KBB akkor határozatképes, ha legalább 3 képviselő tagja jelen van. A KBB titkári feladatait a KCS képviselője látja el. Kiemelt fejlesztések esetén, esetileg választott további önkormányzati képviselőkkel egészül ki. A választott önkormányzati képviselő tagok többségi jelenléte ebben az esetben is a határozatképesség feltétele. Elnökét képviselői tagjai közül, szótöbbséggel maga választja. Tagjai nem helyettesíthetőek, minden tagnak egy szavazata van. h) Önkormányzati Közbeszerzési Döntéshozó Bizottság: A bizottsági elnökökből álló bizottság. Tagjai nem lehetnek a KBB tagjai. Az ÖKDB titkársági feladatait a KCS látja el, ügyrendjét maga állapítja meg, az Önkormányzat SzMSz-e alapján. i) Közbeszerzés tárgya: árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, szolgáltatás megrendelése, illetőleg szolgáltatási koncesszió A nemzeti értékhatárt elérő, vagy meghaladó becsült értékű ingatlan tulajdonjogának vagy használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak - vételi joggal vagy a nélkül történő – megszerzése esetén értékhatártól függetlenül a nemzeti eljárásrendre vonatkozó előírások alkalmazandóak. j) Egybeszámítás: a közbeszerzési eljárást kezdeményező szervezeti egység felelősségi körébe tartozik a Kbt.- ben megfogalmazott egybeszámítás követelményének figyelembevétele. A
szervezeti egység az erről szóló nyilatkozatát csatolni köteles a kezdeményező irathoz. Az egybeszámítás tekintetében az Önkormányzat illetve a Polgármesteri Hivatal külön-külön ajánlatkérőnek számítanak., k) Határidők számítása: a Kbt. 15. §-ának rendelkezései alapján: - A napokban, hónapokban vagy években megállapított határidőbe vagy időtartamba (a továbbiakban együtt (határidő): a kezdőnap nem számít bele. Kezdőnap az a nap, amelyre a határidő megkezdésére okot adó cselekmény vagy egyéb körülmény esik. - A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva a kezdőnapot követő napnak megfelel; ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján.; - Ha a határidő utolsó napja nem munkanapra esik, a határidő csak az ezt követő legközelebbi munkanapon jár le; l) Központosított közbeszerzés: a központosított közbeszerzéshez történő csatlakozásra az arról szóló jogszabály által lehetővé tett beszerzések tekintetében az illetékes szervezeti egység a KCS útján, a jegyzőhöz tett igénybejelentésével kerül sor, az illetékes szervezeti egység által előkészített/előterjesztett javaslat alapján hozott ÖKDB hozzájárulást követően. A csatlakozást (igénybejelentést) megalapozza az engedélyokmányok e beszerzési formát lehetővé tévő rendelkezése, valamint nem engedélyokirat köteles beszerzések tekintetében az adott termék ill. szolgáltatás központosított közbeszerzés keretében történő beszerezhetősége. A csatlakozási kérelem aláírására az ÖKDB jóváhagyó döntésének birtokában a polgármester jogosult. A csatlakozás (igény) visszaigazolását követő valamennyi, a beszerzéssel, valamint a szerződés teljesítésének lejelentésével kapcsolatos tevékenység az illetékes szervezeti egységének, vagy az Intézménynek a feladata, amelyről az iratok megküldésével, a jegyző útján köteles a KCS-t tájékoztatni. m) Ajánlattétel nyelve: az Önkormányzat által lefolytatott eljárások során az ajánlattétel hivatalos nyelve a magyar. n) A közbeszerzési eljárás lefolytatása: az adott közbeszerzési eljárást megindító (meghirdető) hirdetmény, felhívás és a dokumentáció előkészítése, jóváhagyása; továbbá jelen szabályzat alkalmazásában a közbeszerzési terv, az előzetes tájékoztató elkészítése, a bontás, az értékelés, eredményhirdetés, adott esetben szerződéskötés, indokolt esetben a szerződés-módosítás.
o) A közbeszerzési eljárás megindítása: a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény feladásának időpontja, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében, vagy az egyszerűsített és az egyszerűeljárás meghatározott eseteiben pedig az ajánlattételi felhívás megküldésének, illetőleg bizonyos esetekben a tárgyalás megkezdésének időpontja. A közbeszerzési eljárásban megjelölt személy az eljárást megindító hirdetmény jogszerűségét ellenjegyzéssel igazolja. Az eljárást megindító hirdetményt nem lehet ellenjegyezni, ha sérti a
közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokat. Az eljárást megindító hirdetmény ellenjegyzése nélkül a közbeszerzési eljárás nem indítható meg. p) Küldemények továbbítása: a közbeszerzési eljárások lefolytatása során a részvételre jelentkezőknek, ajánlattevőknek és a közbeszerzési eljárások külső közreműködőinek (független hivatalos közbeszerzési tanácsadók, lebonyolítók, stb.) írt leveleket/dokumentumokat postai úton meg kell küldeni. Ha rendkívüli sürgősség miatta leveleket/dokumentumokat faxon, vagy emailban küldik meg, akkor egyidejűleg azokat postai úton is meg kell küldeni, és nevezettektől ugyanezt kell megkövetelni az általuk írt válaszlevelek/dokumentumok megküldése esetében is. r) Igazolások benyújtása: A közbeszerzési eljárás során előírt igazolások egyszerű másolatban is benyújthatók, a döntéshozó azonban előírhatja az igazolás hiteles másolatban történő benyújtását is. Amennyiben az Európai Unión kívül letelepedett ajánlattevő, letelepedési helye szerinti országban a Kbt. Által megkövetelt igazolás nem létezik, az ajánlatkérő jogosult elfogadni az adott igazolással egyenértékű igazolást, illetve dokumentumot is, hiteles fordítás alapján. s) Független hivatalos közbeszerzési tanácsadó: Az Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzések, és a közösségi értékhatárokat elérő, vagy azt meghaladó becsült értékű közbeszerzési eljárások esetén, valamint nemzeti rezsimben lefolytatott versenypárbeszéd esetén kötelezően bevonásra kerülő – arra jogszabályok által határozattal jogosultságot szerzett olyan, az Önkormányzattal munkaviszonyban nem álló személy, vagy szervezet, aki megfelelőségi igazolás kiállításával garantálja, hogy a felülvizsgált dokumentumok teljes körűen megfelelnek a közbeszerzésekre vonatkozó hatályos jogszabályoknak. 3. fejezet Eljárási típusok 3.) Nyílt eljárás: egy, kizárólag ajánlattételi szakaszból álló eljárás,, amely az ajánlatkérő döntésétől függően szabadon alkalmazható. Az ajánlati/ajánlattételi felhívás csak akkor tehető közzé, ha a Pénzügyi Osztály vezetője igazolja, hogy az ajánlatkérő rendelkezik a szerződés teljesítéséhez szükséges anyagi fedezette, vagy arra vonatkozó biztosítékkal, hogy a teljesítés időpontjában az anyagi fedezet rendelkezésre fog állni. 4.) Meghívásos eljárás: két (részvételi és ajánlattételi) szakaszból álló eljárás a közösségi eljárásrendben, amely az ajánlatkérő döntésétől függően szabadon alkalmazható. Meghívásos eljárás esetén a keretszámnak minimálisan ötnek kell lennie a verseny szabadságának biztosítása érdekében. 5.) Versenypárbeszéd: A versenypárbeszéd alkalmazására kizárólag a különösen összetett szerződések, közbeszerzések esetében kerülhet sor. A versenypárbeszéd olyan tárgyalásos eljárás, amelyben valamennyi érdekelt részvételi jelentkezést nyújthat be, és amelynek keretében a KBB. tárgyalásokat folytat az általa kiválasztott részvételre jelentkezőkkel. Az ajánlatkérő és a jelentkezők közötti tárgyalások célja az ajánlatkérőnek a közbeszerzés tárgyával kapcsolatban támasztott követelményeinek megfelelő egy vagy több olyan változat meghatározása, amely alapján a kiválasztott jelentkezők ajánlatot tehetnek. A versenypárbeszéd sajátossága, hogy a KBB. már a beszerzési igényt is tárgyalás útján határozza meg, illetőleg konkretizálja. Az eljárás során a KBB. az eljárásra jelentkező és alkalmasnak minősített valamennyi résztvevővel
tárgyalást folytat annak érdekében, hogy kialakítsák, meghatározzák a beszerzési igényeknek leginkább megfelelő egy vagy több alternatív megoldást, közbeszerzési műszaki leírást, egyéb feltételeket, amelyek alapján sor kerül a végső ajánlattételre. Ez az eljárás valójában egy olyan tárgyalásos eljárás, amelyben a tárgyalás alapvetően a megadott beszerzési igénynek leginkább megfelelő megoldás/megoldások megajánlására, meghatározására terjed ki. A versenypárbeszéd a közösségi és a nemzeti rezsimben alkalmazható többszakaszos eljárás. Hirdetmény közzétételével indul, majd a KBB. az általa alkalmasnak minősített és érvényes jelentkezést benyújtó részvételre jelentkezőknek ajánlattételi felhívást küld. Az ajánlattételi szakaszban az ajánlattevők először megoldási javaslatokat készítenek, amelyekről a KBB. párbeszédet folytat velük. A tárgyalások/párbeszédek befejezésének bejelentését követően hívja fel a KBB. a résztvevőket arra, hogy a tárgyalás során bemutatott és meghatározott megoldás/megoldások alapján nyújtsák be végleges ajánlatukat. 6.) Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás: két (ajánlattételi és részvételi) szakaszból álló eljárás, amely a nemzeti eljárásrendben szabadon, míg a közösségi eljárásrendben az alábbi esetekben válaszható: a) ha a nyílt, a meghívásos eljárás vagy a versenypárbeszéd azért volt eredménytelen, mert 1. kizárólag érvénytelen ajánlatokat nyújtottak be; vagy 2. egyik ajánlattevő sem vagy az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő sem tett - az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére tekintettel - megfelelő ajánlatot, feltéve, hogy a felhívásnak, a dokumentációnak és az ismertetőnek a feltételei időközben lényegesen nem változtak meg. (Lényeges változásnak minősül például a pénzügyi, fizetési feltételek, a teljesítési határidő, az építési technika, vagy a közbeszerzési műszaki leírás megváltozása.) b) Kivételesen, ha az árubeszerzés, az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatás természete vagy az ehhez kapcsolódó kockázatok nem teszik lehetővé az ellenszolgáltatás előzetes átfogó (mindenre kiterjedő) meghatározását. c) Építési beruházás esetén, ha az kizárólag kutatási, kísérleti vagy fejlesztési célból szükséges; ez az eset azonban nem alkalmazható, ha megalapozza a piacképességet, illetőleg a kutatásfejlesztés költségeit fedezi. d) Ha a szolgáltatás természete miatt a szerződéses feltételek meghatározása nem lehetséges olyan pontossággal, amely lehetővé tenné a nyílt vagy a meghívásos eljárásban a legkedvezőbb ajánlat kiválasztását, így különösen a szellemi szolgáltatások és a Kbt. 3. mellékletének 6. csoportjába tartozó pénzügyi szolgáltatások esetében. 7.) Hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárás: egy (ajánlattételi) szakaszból álló eljárás a közösségi eljárásrendben,, amely a Kbt. 125.§-ában felsorolt esetekben alkalmazható (1. számú melléklet) 8.) Gyorsított eljárás alkalmazható meghívásos vagy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetében, amennyiben sürgősség miatt az ilyen eljárásokra előírt határidők [Kbt. 107. § (1) bekezdése, 122. §] nem lennének betarthatóak. Az ajánlatkérőnek igazolni kell a rendkívüli sürgősség fennállásának objektív voltát.
9.) Keret-megállapodásos eljárás: A két szakaszból álló keret-megállapodásos eljárás során az ajánlatkérő (az eljárás első szakaszában) hirdetmény közzétételével induló eljárás keretében kiválasztja azokat az ajánlattevőket, amelyekkel keret-megállapodást köt. Ezt követően,, az eljárás második szakaszában a keret-megállapodásban részes „kiválasztott” ajánlattevők közül hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban kiválasztja azt az ajánlattevőt, amellyel a konkrét közbeszerzés megvalósítása céljából szerződést köt. 10.) Tervpályázati eljárás: Speciális eljárásfajta, amelyet a Kbt. 10. címében és a tervpályázati eljárások részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint kell lefolytatni. II. CÍM A KÖZBESZERZÉSEK TERVEZÉSE 1. fejezet A közbeszerzési terv 11.) Az adott évre tervezett közbeszerzési eljárásokról, illetve az éves beszerzésekről valamennyi szervezeti egység, és az Intézmények a tervezett éves költségvetés tervszámai alapján minden év január 31-ig kötelesek az éves közbeszerzési terv elkészítéséhez a tervezett (mind a Kbt. hatálya alá, mind az alá nem tartozó beszerzések vonatkozásában a megfelelő adatokat a jegyző útján a KCS-nak írásban megadni, a Közbeszerzési Adatgyűjtő Programba (a továbbiakban: KAP) való felvétel céljából. A KAP-ot számítástechnikai eszközön vezeti a KCS. A KAP „megjegyzés” rovatának kitöltése érdekében a tárgyalásos eljárás, és a kivételi kör kiválasztást részletesen indokolni kell. A KCS köteles a polgármesteri jóváhagyás után, a KSZ részére - előzetes jóváhagyás céljából – haladéktalanul, külön is megküldeni a Kohéziós Alap társfinanszírozásával megvalósítandó tervezett közbeszerzési eljárásainak tervét. A KSZ válaszát csatolni kell a nyilvántartáshoz. 12.) A KCS a közbeszerzési terv összeállítása előtt a KAP-ba felvinni javasolt adatokat felülvizsgálja az alábbiak szerint: a CPV kód és a beszerzés tárgyának összhangja, a becsült értéknek megfelelően választották-e ki az eljárás rendjét. A KCS szükség esetén, rövid úton kiegészítést kérhet az illetékes szervezeti egységtől, vagy Intézménytől, amit az 1 munkanapon belül köteles teljesíteni. Véleményeltérés esetén az egyeztetés szervezeti egységvezetői szinten történik. 13.) A KAP-ba szerepeltetni tervezett adatok tekintetében a KCS felel: a költségvetési előirányzatok teljes körű felviteléért, a Kbt. 40.§-ban szabályozott egybeszámítási követelményének betartásáért, a kivételi körbe sorolt beszerzések ilyen irányú minősítésének helytállóságáért ( ld.: Kbt., valamint a Kbsz. 3. számú melléklete ), amennyiben tárgyalásos eljárást kíván alkalmazni, annak feltételei fennállásáért. A fentiekben felsorolt adatokat a KCS, a közbeszerzési tervet érintő ellenőrzése során nem vizsgálja. Amennyiben a KAP-ba szolgáltatott adatok tekintetében a KCS, valamint az illetékes szervezeti egység, vagy Intézmény között véleménykülönbség áll fenn, és azt szervezeti egységvezetői
szinten nem sikerül megoldani, úgy a fennmaradó vitás kérdésekben a jegyző dönt az egyeztetés kezdeményezésétől számított 2 munkanapon belül. 14.) A KCS minden év február 28-ig – a KAP-ba felvinni javasolt adatoknak a Kbsz. 13.) pontja szerinti felülvizsgálatát követően – a KAP-ból összeállítja a közbeszerzési tervet, amit az ÖKDB részére véleményezésre előterjeszt. 15.) Az éves költségvetési rendelet megjelenését követő 8 napon belül valamennyi szervezeti egység köteles a közbeszerzési terv véglegesítéséhez szükséges adatokról a KAP-ban való pontosítás érdekében, a jegyző útján a KCS-t egy munkanapon beül írásban tájékoztatni. 16.) A felülvizsgált éves összesített közbeszerzési terv (továbbiakban közbeszerzési terv) elkészítéséről, a szükséges dokumentumok polgármesteri jóváhagyásra előkészítéséről, a közzétételéről legkésőbb minden év április 15-ig a jegyző útján a KCS gondoskodik. A jóváhagyott, véglegesített éves közbeszerzési tervet tájékoztatásul valamennyi önkormányzati bizottság, és az állandó KBB. elnök részére meg kell küldeni. 17.) A közbeszerzési tervnek tartalmaznia kell: a közbeszerzési eljárás tárgyai (árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, szolgáltatás megrendelés és szolgáltatási koncesszió) szerinti bontásban, az eljárás rendje szerint csoportosított (közösségi értékhatárt elérővagy meghaladó, nemzeti értékhatárt elérő vagy meghaladó) közbeszerzéseket, a közbeszerzései eljárás típusát, lefolytatásának tervezett időpontját, valamint azt, hogy előzetes tájékoztató mely feladatról készül. 18.) A közbeszerzési tervben nem szereplő, továbbá a tervhez képest módosuló közbeszerzési igény esetén a közbeszerzési tervet módosítani kell, az ezzel kapcsolatos adatokat az illetékes szervezeti egységnek, az Intézménynek, az igény felmerülését követően haladéktalanul értesíteni kell a jegyző útján a KCS-t, aki gondoskodik a KAP-ba történő felvezetésről. A KCS által módosított és általa előterjesztett közbeszerzési tervet a polgármester minden negyedév utolsó hónapjának 20. napjáig az ÖKDB véleményezése után jóváhagyja. A módosított közbeszerzési tervet a KCS az előbbi határidő lejártáig köteles ellenőrizni. Ettől eltérő időpontban a közbeszerzési tervet módosítani csak rendkívüli sürgősség esetén, a döntéshozó eseti döntésével lehet. Az ily módon a közbeszerzési tervbe felvezetett adatokat a polgármester a negyedéves felülvizsgálat keretében hagyja jóvá utólag, az általános eljárási rendnek megfelelően. A közbeszerzési terv folyamatos teljesítését az illetékes szervezeti egységek, és az Intézmények kötelesek figyelemmel kísérni, és az ennek alakulásáról szóló tájékoztatót minden negyedévet követő hó 20-ig az ÖKDB, az ágazatilag illetékes, valamint a Pénzügyi Bizottság részére megküldeni a KCS útján. 19.) A szerződés megkötését/módosítását követően a KCS haladéktalanul köteles a KAP „Megjegyzés” rovatában a szerződéskötés időpontját és a szerződés bruttó összegét felvezetni. 20.) A KCS gondoskodik a közbeszerzési terv nyilvánosságáról, valamint a terv módosításakor az ÖKDB, más bizottságok, és a KBB. folyamatos tájékoztatásáról.
2. fejezet Előzetes összesített tájékoztató 21.) A KCS a közbeszerzési terv figyelembevételével, az éves költségvetés tervszámai alapján minden év február 28-ig köteles – külön jogszabályban meghatározott minta szerint – a döntéshozó eseti döntése alapján, előzetes összesített tájékoztatót összeállítani az adott évre tervezett, a kivételi körbe nem tartozó, a Kbt. 42.-43.§ meghatározott közbeszerzési eljárásokról. A Kohéziós Alap társfinanszírozásával megvalósítani tervezett közbeszerzési eljárások előzetes tájékoztatóinak tervezetéről a KCS köteles a KSZ előzetes jóváhagyását beszerezni. 22.) Az előzetes tájékoztatókat - a Kohéziós Alapot érintő közbeszerzések előzetesen jóváhagyott tervének birtokában – a KCS minden év március 31-ig –a Kbt. előírásai, s a tervezett közbeszerzési eljárások összhangja szempontjából – felülvizsgálja. 23.) Az éves költségvetési rendelet megjelenését követő 8 napon belül az illetékes szervezeti egységek vezetői, kötelesek – az esetleges eltérésekről - írásban nyilatkozni és az előzetes tájékoztató véglegesítéséhez szükséges adatokat megadni a jegyző útján a KCS részére. 24.) A KCS készíti el a felülvizsgált előzetes tájékoztató összegezését, és a Kohéziós Alapot érintő közbeszerzések esetén a KSZ jóváhagyó döntése birtokában gondoskodik az ÖKDB tájékoztatásáról. A KCS az előzetes tájékoztatókat haladéktalanul – de legkésőbb minden év április 15.-ig – polgármesteri jóváhagyást követően, megküldi a Közbeszerzések Tanácsa részére. Amennyiben a Közbeszerzések Tanácsa hiánypótlást kér, úgy annak teljesítése a KCS feladata. 25.) Amennyiben év közben a közbeszerzési tervet érintő új építési beruházási feladat kerül jóváhagyásra a Br. szerint, és az a Kbt. 42.-43. § hatálya alá esik, úgy az engedélyokirat aláírását követő 5 naptári napon belül köteles a KCS - a Kohéziós Alapból támogatott feladat esetén már megelőzően jóváhagyott – összesített tájékoztatót készíteni, s annak megjelentetéséről gondoskodni. Ilyen esetekben az új építési beruházási feladat jóváhagyására irányuló előterjesztéshez csatolni kell a KSZ előzetes jóváhagyását bíró, egyeztetett előzetes tájékoztatót is. 26.) Előzetes összesített tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzétételéről szóló döntéshozói döntés alapján közzétett hirdetmény közzététele előtt vagy ilyen hirdetmény nélkül nem indíthatók meg a Kbt. Vonatkozó szakaszának hatálya alá eső beszerzések. 3. fejezet Éves statisztikai összegezés 27.) A tárgyévet követően az előző évi közbeszerzési eljárásokról, illetve az éves beszerzésekről – a külön jogszabályban meghatározott minta szerint – valamennyi érintett szervezeti egység, és az Intézmények kötelesek statisztikai összegezést készíteni és azt minden év március 10-ig a jegyző útján a KCS részére megküldeni. A KCS köteles haladéktalanul a Kohéziós Alap
társfinanszírozásával megvalósított közbeszerzési eljárásokra vonatkozó statisztikai összegezést a KSZ részére jóváhagyás céljából megküldeni. 28.) A szervezeti egységek, és az Intézmények által elkészített statisztikai összegezéseket a KCS minden év április 15-ig felülvizsgálja, és – a KSZ Kohéziós Alap társfinanszírozását érintő statisztikai részjelentés jóváhagyásának ismeretében – összeállítja az éves összegezést. A felülvizsgált éves statisztikai összegezést a KCS polgármesteri aláírásra előkészíti, majd ezt követően gondoskodik a Közbeszerzések Tanácsa részére történő megküldéséről legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-ig. Ezzel egyidejűleg gondoskodik az éves statisztikai összegezésnek a Kohéziós Alap társfinanszírozásával megvalósított közbeszerzési eljárásait kiemelő éves statisztikai jelentés KSZ részére, valamint az önkormányzati bizottságok, és a KBB. részére történő megküldéséről. III. CÍM A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS MENETE 1. fejezet Közös rendelkezések 29.) Eljárás közösségi forrásból megvalósított beszerzés esetén: a Kohéziós és a Strukturális Alap Támogatásából történő, nemzeti értékhatárt elérő, vagy meghaladó értékű közbeszerzés megindításakor az EKKE értesítéséről, a közbeszerzési eljárás teljes folyamatában az EKKE delegáltja (megfigyelője) részvételi lehetőségének biztosításáról a KCS köteles gondoskodni. Kohéziós Alap támogatásából történő, közösségi értékhatárt elérő, vagy azt meghaladó becsült értékű közbeszerzés esetén az ÖKDB-hoz történő előterjesztést megelőzően a KCS köteles az ajánlati/részvételi/ajánlattételi felhívást és kapcsolódó dokumentációit a KSZ jóváhagyására megküldeni. A KSZ ezt követően a közbeszerzések lebonyolítására vonatkozó külön megállapodásban foglaltak szerint adja meg jóváhagyását. A KSZ észrevételei esetén ezen külön megállapodás szerint köteles a KCS intézkedni és a jóváhagyást a KSZ-től ismételten megkérni. Amennyiben az ÖKDB a KSZ által jóváhagyott ajánlati/részvételi/ajánlattételi felhívás és kapcsolódó dokumentációival kapcsolatban további észrevételt, kifogást tesz, kiegészítést kér, úgy ismételten meg kell kérni a KSZ jóváhagyását a közbeszerzések lebonyolítására vonatkozó külön megállapodásban foglaltak szerint. Ha a KSZ által jóváhagyott szöveg eltér az ÖKDB döntésében foglaltaktól, úgy ismételten meg kell kérni az ÖKDB döntését. Ezt a folyamatot addig kell folytatni, ameddig a KSZ, illetve az ÖKDB jóváhagyása, illetve döntése nem kerül egymással szinkronba. Az eljárás megindításának minősül a részvételi/ajánlati felhívás kibocsátása. A részvételi/ajánlati felhívás kibocsátására közösségi értékhatárt elérő, vagy meghaladó becsült értékű eljárás esetén az ÖKDB, más esetben a KBB. jóváhagyó döntését követően kerülhet sor. Az ÖKDB erre vonatkozó előterjesztésének részét kell hogy képezze a KBB. tervezett, nem állandó tagjaira vonatkozó javaslat is. Kohéziós Alap támogatásából történő, közösségi értékhatárt elérő, vagy azt meghaladó közbeszerzés esetén a KBB. nem állandó tagjaira vonatkozó javaslat a KSZ jóváhagyását követően terjeszthető az ÖKDB-hoz. A KCS köteles gondoskodni arról is, hogy a dokumentáció a hirdetmény megküldésének napjától kezdve a részvételi/ajánlattételi határidő lejártáig rendelkezésre álljon.
30.) Független hivatalos közbeszerzési tanácsadó: A Kbt.-ben meghatározott esetekben független hivatalos közbeszerzési tanácsadó igénybevétele kötelező. A kiválasztott független hivatalos közbeszerzési tanácsadóval kötendő szerződésnek tartalmaznia kell, hogy a tanácsadó által kiállított megfelelőségi igazolás garantálja, hogy a felülvizsgált dokumentumok teljes körűen megfelelnek a közbeszerzésekre vonatkozó hatályos jogszabályoknak, továbbá hogy a független hivatalos közbeszerzési tanácsadó a tevékenysége körében okozott kárt a Ptk. rendelkezései szerint köteles megtéríteni. A független hivatalos közbeszerzési tanácsadó a KBB. szavazati jog nélküli tagja. 31.) Kiegészítő tájékoztatás: Kiegészítő tájékoztatást a határidőben beérkezett kérdésekre a részvételi/ajánlattételi határidő lejártát megelőző 6 napon belül meg kell adni. Amennyiben a közbeszerzési eljárás során helyszíni bejárásra és/vagy konzultációra kerül sor, úgy annak folyamán a Kezdeményező szervezeti egység, vagy Intézmény jegyzőkönyvben rögzíti a részvételre jelentkezők/ajánlattevők által a helyszíni bejárás során feltett kérdéseket. A helyszíni bejárás és/vagy konzultáció előkészítése, lefolytatása, levezetése és a jegyzőkönyv elkészítése a Kezdeményező szervezeti egység, illetőleg az Intézmény feladata. A jegyzőkönyvet, ezt követően, az írásban feltett kérdésekkel együtt, haladéktalanul továbbítani kell a KCS-nak. A kérdések megválaszolására külön levélben az alábbiak szerint kerül sor: a Kbt.-t, valamint az azzal összefüggő jogszabályokat érintő kérdések megválaszolása a KCS feladata, az ágazati, szakmai kérdések megválaszolása a Kezdeményező szervezeti egységnek, illetőleg az Intézménynek a feladata. Az együttesen elkészített válaszokat, valamint a helyszíni bejárás és/vagy konzultáció jegyzőkönyvét a KCS küldi meg a részvételre jelentkezőknek/ajánlattevőknek. A KBB. az ajánlattételi határidőt meghosszabbíthatja, ha a kiegészítő tájékoztatást nem tudja az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb hat nappal megadni. Az ajánlattételi határidő meghosszabbításáról valamennyi ajánlattevőt haladéktalanul, írásban és egyidejűleg értesíteni kell. Ebben az esetben az ajánlattételi határidő meghosszabbítását nem kell hirdetményben közzétenni, tehát a Kbt. 75. § (1) bekezdése nem alkalmazandó, és az ÖKDB jóváhagyó döntését sem kell megkérni. Az ajánlattételi határidő meghosszabbításának a lehetőségével a KBB. csak akkor élhet, ha az ajánlati felhívás előírta, hogy a dokumentáció megvásárlása vagy átvétele az eljárásban való részvétel feltétele. Azokat az ajánlattevőket, akik az ajánlattételi határidő meghosszabbításakor még nem vásároltak, illetve nem vettek át dokumentációt, a dokumentáció átadásával egyidejűleg kell erről a körülményről írásban tájékoztatni. 32.) Ajánlati biztosíték: az ajánlati felhívásban a közösségi értékhatárt elérő, vagy azt meghaladó becsült értékű közbeszerzési eljárás esetén az eljárásban való részvétel feltétele a közbeszerzés becsült értékétől függő ajánlati biztosíték kérése. Ingatlanvásárlásra, valamint hitelfelvételre irányuló közbeszerzési eljárásoknál ajánlati biztosíték nem kérhető. Az ajánlati biztosíték mértéke maximum a becsült közbeszerzési érték 0,5 %-a lehet. Konkrét mértékéről esetileg a KCS javaslatára, a dokumentációt jóváhagyó testület dönt. A versenypárbeszéd és a tárgyalásos közbeszerzési eljárásoknál ajánlati biztosíték kizárólag a szerződéskötésnek az ajánlattevő érdekkörében felmerült okból történő meghiúsulása esetére köthető ki. Az ajánlati biztosíték összegét a költségvetési elszámolási számlán elkülönítetten kell nyilvántartani. A közbeszerzési eljárásban kikötött ajánlati biztosíték tekintetében szükséges
pénzügyi intézkedések megtételéről, az eljárásban megjelölt határidők betartásáról a KCS illetve a Kezdeményező szervezeti egység köteles gondoskodni. Ennek megfelelően intézkedik: a biztosíték pénzügyi elszámolásának rendezése érdekében az illetékes szervezeti egység felé történő tájékoztatásról, amennyiben valamely ajánlattevő az ajánlati kötöttségének ideje alatt ajánlatát visszavonja, vagy a szerződés megkötése az érdekkörében felmerült okból hiúsul meg, a biztosíték Kbt-ben előirt határidőn és esetek szerint történő visszafizetéséről, vagy a bankgarancia felszabadításáról. 33.) Ajánlattételi határidő: az eredményes közbeszerzési eljárás lefolytatása érdekében eljárástól függően a KCS felelőssége és kötelezettsége gondoskodni arról, hogy az ajánlattevők részére az ajánlattételhez elegendő időtartamot határozzon meg, amelynek során figyelembe kell vennie, a beszerzés jellegét, a dokumentációban meghatározott műszaki tartalom terjedelmét, illetve azt, ha az ajánlattételre a dokumentáció helyben való megtekintését vagy valamely helyszín megtekintését követően kerülhet csak sor. 34.) A részvételi/ajánlati/ajánlattételi határidő lejártáig a Kbt.-ben meghatározottak szerint módosíthatók a részvételi/ajánlati/ajánlattételi felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételek. A Közbeszerzést koordináló a közbeszerzés eljárásban – Kohéziós Alap támogatásából történő, közösségi értékhatárt elérő, vagy azt meghaladó közbeszerzés esetén a KSZ jóváhagyásának ismeretében – az ÖKDB, vagy a dokumentációt jóváhagyó döntése alapján: - a részvételi /ajánlattételi határidőt egy alkalommal hosszabbíthatja meg; - a részvételi/ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja a részvételi/ajánlati/ajánlattételi felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeket; - a részvételi/ajánlati/ajánlattételi felhívást a részvételi/ajánlattételi határidő lejártáig visszavonhatja. A módosított feltételekről e határidő lejárta előtt egyidejűleg, közvetlenül, írásban kell tájékoztatni az összes részvételre jelentkezőt/ajánlattevőt és egyben új részvételi/ajánlattételi határidőt kell megállapítani. Valamennyi esetben köteles a Közbeszerzést koordináló az ajánlattételi határidők lejárta előtt gondoskodni a szükséges hirdetmény megjelentetéséről, visszavonás esetén a részvételre jelentkezők/ ajánlattevők egyidejű írásbeli tájékoztatásáról. 35.) Hiánypótlás: a közbeszerzési eljárásokban kötelező a teljes körű hiánypótlás lehetőségének biztosítása. 2. fejezet Általános eljárási rend a közösségi és a nemzeti eljárásrendbe tartozó (egyszerű) közbeszerzési eljárás esetén 36.) A közösségi értékhatár felét meghaladó becsült értékű eljárás esetén a KBB, míg a közösségi értékhatárt elérő, vagy meghaladó becsült értékű közbeszerzés eljárást megkezdeni az ÖKDB. jóváhagyását követően lehet - jelen szabályzat V. címe 2. fejezetében foglaltak megfelelő alkalmazása mellett - megkezdeni. A közösségi értékhatár felét meg nem haladó becsült értékű eljárás megkezdéséről a polgármester dönt.
37.) A lefolytatandó közbeszerzési eljárást a Kezdeményező szervezeti egység írásban kezdeményezi a KCS-nál, a tervezett ÖKDB, vagy a KBB. ülésére való előterjesztés leadásának időpontját megelőző 16 munkanappal, az alábbi dokumentumok jegyző útján a KCS-nak való egyidejű átadásával: aláírt, érvényes célokmány és/vagy beruházási engedélyokirat, valamint egyéb fedezetigazolás, nyilatkozat a Br.-ben foglaltaknak megfelelésről; az elfogadott éves költségvetés címén megtervezett, a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása, annak biztosítékát bemutató előirányzat, illetve éven túlnyúló feladatok esetén a pénzügyi fedezet biztosítására irányuló testületi döntés, vagy jogszabályhely pontos megjelölése; a feladat megindítását megelőző (tárgyévi, vagy azt megelőző időszak) tényleges pénzügyi kifizetései és szerződéses elkötelezettségei bemutatása mellett a teljes feladat megvalósítása érdekében szükséges további feladatok (pl. tervezés, tervezői művezetés, első felszerelés beszerzése, további engedélyezéssel, a kivitelezés megvalósításával kapcsolatos szükséges egyéb várható kiadások) időbeni és pénzügyi ütemezése, az adott közbeszerzési eljárás lefolytatásához rendelkezésre álló pénzügyi kerete; címzett- vagy céltámogatás esetén az erről szóló (a Magyar Államkincstárral létrejött) megállapodás másolati példánya; nyilatkozat az eljárás becsült értékére vonatkozóan; nyilatkozat az egybeszámítás követelményének (Kbt. 40.§) figyelembevételéről az eljárási rend meghatározásakor és az eljárási mód kiválasztásakor; nyilatkozat arról, hogy a kezdeményezett eljárás a „Közbeszerzési terv” hányas sorszámán szerepel. Amennyiben a közölt és a tervben szereplő adatok nem azonosak, akkor az eltérés okait ismertetni, adott esetben dokumentálni kell; nyilatkozat arról, hogy a tervezett beszerzés összhangban áll-e a költségvetési koncepcióban, illetve rendeletben, a ciklusra vonatkozó gazdálkodási programban foglaltakkal. Amennyiben a tervezett beszerzés olyan, a költségvetési tervezést tárgyéven túlnyúló jelleggel érintő és/vagy koncepcionális jellegű elemet tartalmaz, amely nincs összhangban az előbb említett programmal/tervvel illetve szabályokkal, a tervezett beszerzéssel összefüggésben vállalt tartós kötelezettségről szóló közgyűlési döntést csatolni szükséges; nyilatkozat a Kbt. 53.§ (5)-(8) egyes részeinek alkalmazásáról; javaslat szükség esetén a KBB. nem állandó tagjaira; a részvételi/ajánlati/ajánlattételi felhívás ágazat-szakmai, műszaki részével összefüggésbe hozható pontok szövegezése és a kapcsolódó dokumentáció; a részvételi jelentkezéshez/ajánlattételhez szükséges dokumentáció, a megvalósítandó feladathoz rendelkezésre álló részletes műszaki leírás (építésügyi, műszaki dokumentációk, engedélyek); szerződés-tervezet. Versenypárbeszéd esetében „ismertetőt”, amely tartalmazza a Kbt. 57.§ (3) bekezdésében foglaltakat azzal, hogy a bekezdés d) pontja szerinti módszer/módszerek részletes ismertetése az ajánlattételi szakaszban is megadhatók. Az ismertetőnek tartalmazni kell különösen a közbeszerzés tárgyának, az arra vonatkozó közbeszerzési műszaki leírásnak, továbbá a szerződéses feltételeknek a meghatározását, olyan mértékben, ahogyan a kezdeményező erre képes; Tárgyalásos eljárás esetén az eljárás választásának indokául szolgáló dokumentumok. Kohéziós, illetve Strukturális Alapból történő támogatás esetén a támogatási szerződés Közreműködő részvétele esetén az erre vonatkozó szerződés és a közreműködő által aláírt
távolmaradási-, valamint összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozat; A Kezdeményező szervezeti egység, vagy Intézmény folyamatos kapcsolattartást biztosító, intézkedésre jogosult ügyintézőjének megjelölése, valamint az általa aláírt összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozat; A közbeszerzési eljárás megindításához szükséges egyéb információk és dokumentumok a KCS-nak; A részvételi/ajánlati/ajánlattételi felhívás, valamint a kapcsolódó dokumentáció tervezetét a KCS készíti el a részére megfelelően szolgáltatott adatok, információk figyelembevételével. Az ágazati, szakmai adatok, a pénzügyi fedezetre vonatkozó nyilatkozat, ágazati, szakmai dokumentumok, szerződéstervezetek helytállóságáért a Kezdeményező szervezeti egység felel. Az elkészült dokumentációt a részvételre jelentkezők/ajánlattevők részére a KCS bocsátja rendelkezésre. Azt, hogy az adott közbeszerzési eljárás részvételi/ajánlati/ajánlattételi felhívás- és dokumentáció tervezetét az ÖKDB, vagy KBB. mely ülésére kívánják előterjeszteni a Kezdeményező szervezeti egység vezetője dönti el (az ÖKDB előzetesen ismertetett, féléves időtartamra szóló üléstervezete ismeretében). Amennyiben a 16 munkanapos határidőt a Kezdeményező nem tartja be, a KCS javaslatára a jegyző jogosult dönteni arról, hogy az ÖKDB melyik ülésére terjeszti elő az anyagot. A Kezdeményező az előzőek figyelembevételével megtervezett közbeszerzési eljárásainak tervezett kezdési időpontjairól féléves ütemtervet köteles készíteni, amelyet tárgyév január és július hónap utolsó napjáig meg kell küldenie a jegyző útján a KCS-nak. A hirdetmények feladásáról, illetve – közvetlen megküldés esetén – a felhívás megküldéséről a KCS gondoskodik. A hirdetmények megjelentetésével, illetve a dokumentáció rendelkezésre bocsátásával összefüggő költségek a Kezdeményezőt terhelik. A Kezdeményező, köteles ezen díjakat és költségeket haladéktalanul kiegyenlíteni, és az erről szóló igazolást a KCS részére azonnal átadni. A részvételi jelentkezések/ajánlatok benyújtása, érkeztetése és felbontása 38.) A KCS köteles gondoskodni: a részvételi jelentkezések/ajánlatok átvételéről, nyilvántartásba vételéről, valamint arról, hogy a részvételi jelentkezési/ajánlattételi határidő lejártáig írásban és zártan beérkezett részvételi jelentkezések/ajánlatok felbontása a részvételi jelentkezési/ajánlattételi határidő lejártának időpontjában megkezdődjön (a bontás mindaddig tart, amíg a határidő lejártáig benyújtott összes részvételi jelentkezés/ajánlat felbontásra nem kerül). A bontáson közjegyző jelenléte nem kötelező, megjelenése a KBB. döntésének függvénye, a részvételi jelentkezések/ajánlatok felbontásánál jelen lévők (a KBB. tagjai, a részvételre jelentkezők/ajánlattevők, az általuk meghívott személyek, továbbá támogatásban részesülő beszerzések esetében a külön jogszabályban meghatározott szervek képviselőinek, illetőleg személyeknek, a Kohéziós Alap támogatásából történő közbeszerzés esetén az EKKE független szakértőjének, illetve e támogatásból megvalósuló, közösségi értékhatárt elérő, vagy meghaladó mértékű közbeszerzések esetében, a bíráló bizottság KSZ által kijelölt elnökének és titkárának, valamint a közösségi értékhatárt elérő beszerzések esetében a hivatalos közbeszerzési tanácsadónak) meghívásáról, az ajánlatok felbontásáról és ismertetéséről jegyzőkönyv készüljön, és a bontástól számított 5 naptári napon belül megküldésre kerüljön az összes részvételre jelentkezőnek/ajánlattevőnek, a részvételi jelentkezések/ajánlatok egy-egy példányának, a részvételi jelentkezések/ajánlatok felbontásáról és ismertetéséről szóló jegyzőkönyvnek a Kohéziós Alap támogatásából történő,
közösségi értékhatárt elérő, vagy azt meghaladó becsült értékű közbeszerzés esetén a KSZ által kijelölt KBB. elnökének 5 naptári napon belüli megküldéséről.
39.) Amennyiben két szakaszból álló eljárásra kerül sor és a részvételi szakasz eredményes, az eredményhirdetéstől számított 5 munkanapon belül köteles a KCS - a meghívásos vagy a tárgyalásos eljárás szabályainak és a részvételi felhívásnak megfelelően kiválasztott alkalmasnak minősített jelentkezőknek az írásbeli ajánlattételi felhívást egyidejűleg megküldeni. A KCS köteles gondoskodni arról is, hogy a dokumentáció az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától kezdve az ajánlattételi határidő lejártáig rendelkezésre álljon. 40.) Tárgyalás: Tárgyalásos eljárás esetén, a tárgyalásokon a KBB. tagjai, a KCS és , a Kezdeményező szervezeti egység képviselője köteles részt venni. A tárgyalást a KBB. elnöke, a jegyzőkönyvet a KCS vezeti. A tárgyalás lezárását követően 2 munkanapon belül a KCS feladata a véglegesített szerződés-tervezet elkészítése. A tárgyalásról készült jegyzőkönyvet valamennyi jelenlévőnek alá kell írnia. A részvételi jelentkezések/ajánlatok elbírálása 41.) A részvételi jelentkezések/ajánlatok elbírálása érdekében - a KBB. nem állandó tagjaira vonatkozó javaslat alapján hozott döntés szerint - a KCS-nek egyeztetnie kell az eljárás feladatait a KBB. tagjaival. A KBB. Nem állandó tagjait - a Kohéziós Alap támogatásából történő, közösségi értékhatárt elérő, vagy azt meghaladó közbeszerzés kivételével - a KCS kéri fel írásban, a Kbsz. 2. számú melléklete szerinti Szabályzat megküldésével egyidejűleg. A KBB. tagjai az ülést megelőzően kötelesek a Kbsz. 3. számú melléklete szerinti összeférhetetlenségi nyilatkozatot aláírva a KCS-nek visszaszármaztatni. A Kohéziós Alap támogatásából történő, közösségi értékhatárt elérő, vagy azt meghaladó becsült értékű, kiemelt közbeszerzés esetén a KSZ jóváhagyásával, a KBB. elnöke kéri fel a KBB. tagjait. A KBB. összetétele során az önkormányzati képviselők többségi részvételét biztosítani kell, eseti önkormányzati képviselők delegálásával a KBB-ba, az állandó tagok mellett. Valamennyi tagtól a KCS-nek - Kohéziós Alap támogatásából történő közbeszerzés esetén a KSZ által kijelölt KBB. elnöknek - kell megkérnie a 3. sz. melléklet szerinti összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot, felelősségi nyilatkozatot, valamint adott esetben a távolmaradási nyilatkozatot. A KBB.-nak a Kbt-ben előírt követelmények maradéktalan érvényesítésével kell feladatait elvégeznie, és ennek körében többek között megvizsgálnia az érvényesség/érvénytelenség, alkalmasság/alkalmatlanság, eredményesség/eredménytelenség fennállását. A részvételi jelentkezéseket/ajánlatokat a részvételi/ajánlati felhívásban meghatározott bírálati szempont alapján a KBB. valamennyi tagjának külön-külön, írásos nyomtatványon értékelnie kell. A KCS köteles biztosítani, hogy a KBB. tagjai a részvételi jelentkezéseket/ajánlatokat megvizsgálhassák. Amennyiben a Kohéziós Alapból támogatott közbeszerzési eljárás lefolytatására kerül sor, úgy a KBB. összetételének meghatározása során – a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően – figyelembe kell venni, hogy a KBB. elnökét és titkárát (szavazati jog nélkül) a KSZ (Közreműködő Szervezet) vezetője jelöli ki, valamint ezen túl egy személyt szavazati joggal jelöl. Fentiek mellett az IH (Irányító Hatóság) jogosult további egy személyt jelölni a KBB.-ba. 42.) A KCS illetve a Kezdeményező a részvételi jelentkezések/ajánlatok bontását követően
lehetőleg 5 munkanapon belül az érvényesség, a szükséges hiánypótlás szempontjából azokat áttekinti, és aláírt előzetes munkaanyagot állít össze melynek része –amennyiben az a Kezdeményezőtől eltér- az ágazatilag-szakmailag illetékes belső szervezeti egység írásos, aláírt szakmai véleménye. Ennek alapján a KCS intézkedik a hiánypótlás elrendelése, a hiánypótlási határidő megállapítása, a számítási hiba javítása iránt, valamint a kizáró okokkal, az alkalmassággal, kirívóan alacsony árral, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban előírt egyéb iratokkal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása okán szükséges felvilágosítás megkérése iránt, az összes ajánlattevő egyidejű, közvetlen, írásban történő értesítése mellett. A beérkezett válaszok, dokumentumok figyelembevételével a KCS - Kohéziós Alap támogatásából történő, közösségi értékhatárt elérő, vagy azt meghaladó becsült értékű közbeszerzés esetén a KSZ által kijelölt titkár közreműködésével -, illetve a Kezdeményező, és a KCS aláírt végleges értékelő munkaanyagot készít, és azt a KBB. elé terjeszti. Az értékelő anyagnak táblázatos formában tartalmaznia kell a részvételre jelentkezők/ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának, továbbá a részvételi jelentkezések/ajánlatok érvényességének/érvénytelenségének megítéléséhez a felhívásban és a kapcsolódó dokumentációban kért – az összehasonlíthatóság alapjául szolgáló – adatokat, tényeket, az eljárás eredményességének vizsgálatát, valamint a részletes és szöveges bírálatot. Az előkészítő anyag tartalmi helyességéért – lebonyolító közreműködése esetén is – a Közbeszerzést koordináló, illetve a KCS közreműködésével lebonyolított közbeszerzéseknél az ágazat-szakmai kérdésekben a Kezdeményező, a közbeszerzés szakkérdésekben pedig a KCS a felelős. A KBB. a részvételi jelentkezéseket/ajánlatokat a felhívásban megadott szempontok szerint értékeli. Ennek során felelős az objektív, a Kbt.-ben meghatározott szempontok szerinti értékelésért. A KBB. tesz javaslatot a részvételre jelentkezők/ajánlattevők által benyújtott részvételi jelentkezések/ajánlatok érvényességére/érvénytelenségére valamint az eljárás eredményességére/eredménytelenségére, amelyet a KBB. elnöke terjeszt a döntéshozó elé. 43.) Indokolt esetben a KCS - Kohéziós Alap támogatásából történő, közösségi értékhatárt elérő, vagy azt meghaladó becsült értékű közbeszerzés esetén a KSZ által kijelölt KBB. elnök jóváhagyásának ismeretében - kezdeményezheti az ÖKDB bírálati határidő meghosszabbítására (a Kbt-ben biztosított lehetőségek szerinti módosítására) vonatkozó döntését, amennyiben az ajánlatok felbontástól számított harminc (építési beruházás esetében hatvan) napon belül a beérkezett ajánlatok mennyiségére, összetettségére tekintettel az nem bírálható el. A bírálati határidő módosításáról, és annak indokáról az eredeti határidő lejárta előtt az összes ajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban a KCS köteles tájékoztatni, s az erre vonatkozó döntés esetén felkérheti az ajánlattevőket ajánlataiknak a szerződéskötés új időpontjának lejártáig történő fenntartására. 44.) A KCS a KBB. üléséről/üléseiről, az ott elhangzottakról, így különösen a szakmai véleményekről, a döntési javaslat (szakvélemény) kialakítása szempontjából lényeges körülményekről, adatokról, információkról jegyzőkönyvet köteles készíteni. Kohéziós Alap támogatásából történő, a közösségi értékhatárt elérő, vagy azt meghaladó becsült értékű közbeszerzés esetén a KBB. üléséről/üléseiről készült jegyzőkönyvet a KSZ által kijelölt titkár állítja össze.
45.) A KCS állítja össze - Kohéziós Alap támogatásából történő, közösségi értékhatárt elérő, vagy azt meghaladó közbeszerzés esetén a KSZ által kijelölt titkár közreműködésével - a közbeszerzési eljárást lezáró döntés meghozatalához szükséges dokumentációt. A dokumentációnak tartalmaznia kell a KBB. Írásbeli szakvéleményét, döntési javaslatát, a KBB. üléséről készült jegyzőkönyvet, az annak mellékletét képező – a KBB. tagok indokolással ellátott - bírálati lapjait, továbbá a döntés meghozatalához szükséges valamennyi egyéb iratot, valamint a részvételi jelentkezések/ajánlatok egy-egy másolati példányát. Amennyiben a KBB. javaslatától eltérő álláspontja van, úgy azt az előterjesztésben köteles jelezni. 46.) A nemzeti, illetve közösségi értékhatárt elérő, vagy meghaladó becsült értékű közbeszerzés eljárásban a KBB.-nak az egyenkénti bírálatok figyelembevételével kialakított: - két szakaszból álló eljárások esetén az ajánlattételre alkalmasnak minősített részvételre jelentkezőkre; - továbbá a részvételi jelentkezések/ajánlatok érvényességére/érvénytelenségére, az ajánlattevők a szerződés teljesítésre alkalmasnak/alkalmatlannak minősítésére, az eljárás nyertesére, és a szerződés megkötésére, illetve az eljárás eredménytelenné/eredményessé nyilvánítására vonatkozó javaslatát a KBB. elnöke terjeszti a Kbsz. szerint döntési hatáskörrel rendelkező elé, döntésre. A közösségi értékhatárt elérő, vagy meghaladó becsült értékű közbeszerzési eljárás, valamint a nemzeti rezsimben lefolytatandó versenypárbeszéd esetén a független hivatalos közbeszerzési tanácsadó jelenlétéről a döntéshozó ülésén a KCS köteles gondoskodni. A döntési javaslat előterjesztéséhez a Kohéziós Alap támogatásából történő, közösségi értékhatárt elérő, vagy azt meghaladó becsült értékű közbeszerzés esetén a KSZ-t képviselő KBB. elnök előzetes írásbeli egyetértése szükséges. Ezzel egyidejűleg nemzeti rezsimbe tartozó nyílt eljárás eredménytelenségének megállapítását követően javaslatot tehet a Kbt. vonatkozó feltételeinek fennállása esetén a tárgyalásos eljárás kezdeményezésére, a tárgyalásos eljárás felhívásának, valamint dokumentációjának egyidejű csatolásával. A közbeszerzési eljárások során a KBB. – az ÖKDB előzetes hozzájáruló határozata birtokában – jogosult közjegyző jelenlétében sorsolást tartani és a sorsolás alapján kiválasztott ajánlattevőt az eljárás nyertesének nyilvánítani, ha: a) az ajánlatkérő a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatot kívánja kiválasztani, de a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást két vagy több ajánlat azonos összegben tartalmazza, vagy b) az ajánlatok bírálati szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása, de az összességében legelőnyösebb ajánlat a Kbt. 90. § (2) bekezdése alkalmazásával sem állapítható meg. 47.) Közösségi értékhatárt elérő, vagy meghaladó becsült értékű közbeszerzési eljárás esetén, amennyiben az ajánlatok bírálati szempontja a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, és ezzel kapcsolatban az adott ajánlat kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmaz, és az ajánlattevő által megadott indoklást a Kbsz. szerinti döntéshozó nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűsséggel összeegyeztethetőnek, úgy az érvénytelenné nyilvánított ajánlatokról - a Közbeszerzések Tanácsán keresztül - az Európai Bizottság tájékoztatásáról az ajánlatkérő nevében a KCS gondoskodik. Ezen eljárást kell követni amennyiben az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme minősíthető lehetetlennek vagy túlzottan magas/alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz, és az érintett ajánlati elemekre vonatkozó adatok tekintetében kapott indoklást a Kbsz.
szerinti döntéshozó nem tartja elfogadhatónak, és a gazdasági ésszerűsséggel összeegyeztethetőnek akkor a Közbeszerzések Tanácsa részére kell megküldeni a tájékoztatást. Az ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan objektív indoklást, amely különösen a gyártási folyamat, az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára, a választott műszaki megoldásra, a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeire vagy az ajánlattevő által ajánlott áru, szolgáltatás eredetiségére, az építési beruházás, szolgáltatásnyújtás vagy árubeszerzés teljesítésének helyén hatályos munkavédelmi rendelkezéseknek való megfelelésre, vagy az ajánlattevőknek állami támogatások megszerzésére való lehetőségére vonatkozik. Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást. A gazdasági ésszerűséggel össze nem egyeztethetőnek minősül az indokolás különösen akkor, ha az ajánlati ár - a szerződés teljesítéséhez szükséges élőmunka-ráfordítás mértékére tekintettel nem nyújt fedezetet a külön jogszabályban, illetve kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett szerződésben megállapított munkabérre és az ahhoz kapcsolódó közterhekre. Az ajánlatkérő az állami támogatás miatt kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatot csak abban az esetben nyilváníthatja érvénytelennek, ha ezzel kapcsolatban előzetesen írásban tájékoztatást kért az ajánlattevőtől, és ha az ajánlattevő nem tudta igazolni, hogy a kérdéses állami támogatást jogszerűen szerezte. Az ezen okból érvénytelen ajánlatokról az ajánlatkérő köteles tájékoztatni - a Közbeszerzések Tanácsán keresztül - az Európai Bizottságot. Az ajánlatkérő eredménytelennek nyilváníthatja az eljárást, ha egyetlen ajánlatot nyújtottak be, akkor is, ha az egyetlen benyújtott ajánlat érvényes. Eredménytelennek kell nyilvánítani az eljárást, ha több ajánlatot nyújtottak be, de a benyújtott ajánlatok között csak egyetlen érvényes ajánlat van. Nem lehet az eljárást ezen oknál fogva eredménytelennek nyilvánítani akkor, ha az ajánlatkérő ugyanezen tárgyra vonatkozó, ugyanezen eljárásfajtájú eljárása eredménytelen volt, és az eljárást az ajánlatkérő ugyanazon beszerzési tárgyra folytatja le, úgy, hogy az eljárást megindító felhívás és dokumentáció tartalma az előző eljáráshoz képest nem változott. 48.) A KCS a Kbsz. szerinti döntéshozó valamely ajánlattevő kizárására, vagy a szerződés teljesítésére alkalmatlanná, vagy az ajánlatának a Kbt-ben meghatározott okból történt érvénytelenné nyilvánítására vonatkozó döntését követő 5 naptári napon belül az ajánlattevőt erről a tényről írásban, indoklás mellékelésével tájékoztatni köteles. Eredményhirdetés 49.) Az összegezést - közbeszerzés eljárásban a Kbsz. szerinti döntéshozó döntése alapján - a KCS készíti el a külön jogszabályban meghatározott minta szerint. Ezen túlmenően, szükség esetén gondoskodik közösségi értékhatárt elérő, vagy azt meghaladó becsült értékű beszerzés esetén az összegezés Közbeszerzések Tanácsának történő megküldéséről, az Európai Unió Bizottsága részére történő továbbítás érdekében. 50.) A KCS köteles gondoskodni: a részvételi/ajánlati/ajánlattételi felhívásban meghatározott időpontban az eredmény kihirdetéséről,
az eredményhirdetésre a részvételre jelenkezők/ajánlattevők, továbbá támogatásban részesülő beszerzések esetében a külön jogszabályban meghatározott szervek képviselői, illetőleg személyek, valamint a közösségi értékhatárt elérő, vagy azt meghaladó becsült értékű beszerzések esetében a független hivatalos közbeszerzési tanácsadó - a Kohéziós Alap támogatásából történő közbeszerzés esetén az EKKE független szakértője, illetve e támogatásból megvalósuló, közösségi értékhatárt elérő, vagy azt meghaladó becsült értékű közbeszerzése eseteiben a KSZ által kijelölt BB. elnöke és titkára, - meghívásáról, az eredményhirdetésen a Kbt-ben előírt összegezésben foglalt adatok ismertetéséről, az írásbeli összegezés átadásáról az eredményhirdetésen jelen levő részvételre jelentkezők/ajánlattevők részére közvetlenül, míg a távollevő részvételre jelentkezők/ajánlattevők - Kohéziós Alap támogatásából történő, közösségi értékhatárt elérő, vagy azt meghaladó közbeszerzés esetén a KSZ által kijelölt BB. elnöke - részére az eredményhirdetést követően emailban haladéktalanul, majd két munkanapon belül postai úton történő megküldéséről, a Kbt. előírásai betartásával az összegezésben észlelt bármely elírás (névcsere, hibás névírás, számvagy számítási hiba vagy más hasonló elírás) kijavításáról és a kijavított összegezés összes részvételre jelentkező/ajánlattevő részére történő megküldéséről, külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztató közzétételéről, Kohéziós Alap támogatásából történő, közösségi értékhatárt elérő, vagy azt meghaladó közbeszerzés esetén a KSZ részére történő megküldéséről. az eredményhirdetést követő nyolcadik napon azon tények, adatok ellenőrzéséről, amelyek ellenőrzésére az ajánlatkérő közhiteles elektronikus nyilvántartásból ingyenesen jogosult. amennyiben a nyertesnek kihirdetett ajánlatkérő az eredményhirdetést követő 8. napig nem csatolja a Kbt-ben előírt hatósági igazolásokat – kivéve, ha ezt már az ajánlatában megtette -, az eredményhirdetést követő 9. napon felhívja a második legkedvezőbb ajánlatot tevő felhívásáról az igazolások csatolására. 51.) A közbeszerzési eljárás a szerződéskötésről vagy az eljárás eredménytelenségének megállapításáról szóló hirdetmény közzétételével. A szerződés megkötése 52.) A közbeszerzési eljárás nyertesével a (tárgyalásos eljárás esetén a tárgyalás tartalmának megfelelő tartalmú) szerződés a kötelezettségvállalás rendje szerint, a kötelezettségvállalásról, ellenjegyzésről, érvényesítésről és utalványozásról szóló belső rendelkezésben foglaltak szerint írásban köthető meg, az ajánlati/ajánlattételi felhívás, a dokumentáció és az ajánlat tartalmának megfelelően. Rész-ajánlattétel esetén a részek tekintetében az adott nyertesekkel kell a szerződést megkötni. A szerződés szükség esetén tartalmazhatja - az ajánlati felhívásnak megfelelően - az ajánlattevőként szerződést kötők közötti együttműködés feltételeit is. Kohéziós Alap támogatásából történő, a közösségi rezsimbe tartozó közbeszerzés esetén szerződéskötéshez a KSZ vezetőjének előzetes ellenjegyzése szükséges, amennyiben ezt a vonatkozó jogszabályok megkövetelik. Az ajánlatkérő a nyertes szervezettel (személlyel) [91. §] szemben csak abban az esetben mentesül a közbeszerzési szerződés megkötésének kötelezettsége alól, ha az eredményhirdetést követően - általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében beállott lényeges körülmény miatt a közbeszerzési szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem képes.
53.) Szerződéskötésre az ajánlati felhívásban meghatározottak szerint az írásbeli összegzés megküldését követő naptól számított huszadik napnál korábbi és harmincadik – építési beruházás esetében hatvanadik – napnál későbbi időpontban nem kerülhet sor. Kivételt képez ez alól a Kbt. 125.§ (2) c) pontja alapján lefolytatott tárgyalásos eljárás, amelyek esetén a szerződés megkötésének időpontjáról a polgármester dönt, és megköti a szerződést. A közösségi eljárásrend hatálya alá tartozó, Kohéziós Alap támogatásából megvalósuló közbeszerzés esetén a szerződést a KCS. az eredményhirdetést követő 3 munkanapon belül megküldi a KSZ vezetőjének ellenjegyzés céljából. A KSZ vezetőjének az ellenjegyzésre 10 naptári nap áll rendelkezésre. Az Intézmény az általa kötött szerződésben, ha annak értéke a nemzeti értékhatár felét meghaladja, vagy teljesítése a költségvetési éven túlnyúlik, az utólagos önkormányzati jóváhagyástól függő jogi hatályt szerepeltetni köteles. 54.) A közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződésben (továbbiakban: közbeszerzési szerződés) kötelező tartalmi elemként ki kell kötni, hogy a szerződés teljesítése során a közbeszerzési szerződés kötelezettje tűrni köteles a polgármester által szükségesnek tartott, továbbá a hatályos jogszabályokban meghatározott ellenőrzési feladatok végzését. 55.) A KCS naprakészen nyilvántartja a megkötött közbeszerzési szerződéseket, valamint figyelemmel kíséri a Kbt. szabályainak hatályosulása érdekében a költségvetési előirányzatokat. A közbeszerzési szerződés módosítása, teljesítése 56.) A közbeszerzési szerződés módosítására kizárólag a Kbt. 303. §-ában meghatározott okból kerülhet sor A szerződést módosítani kizárólag a KR előzetes jóváhagyó írásbeli véleményének birtokában lehet A KR által jóváhagyott szerződés-módosítás tervezetétől eltérni nem lehet. Amikor a szerződést az ÖKDB jóváhagyó döntése alapján írták alá, akkor az ÖKDB-t az illetékes szervezeti egység, vagy az Intézmény a KCS útján, a szerződés módosításáról, a módosítás indokairól, a Kbt-ben szabályozott előfeltételek fennállását megalapozó körülményekről - a KR véleményének kézhezvételét követő 5 naptári napon belül - írásban tájékoztatni köteles. A Kohéziós Alap támogatásából történő, közösségi értékhatárt elérő vagy azt meghaladó becsült értékű közbeszerzés esetén a szerződés módosításhoz be kell szerezni a KSZ vezetőjének előzetes jóváhagyását, s azt be kell mutatni a KR-nek, és mellékelni az előterjesztéshez. Amennyiben a szerződés módosításával kapcsolatban az illetékes szervezeti egység, vagy az Intézmény, és a KR között olyan véleménykülönbség áll fenn, amelyet szervezeti egységvezetői szinten nem sikerül rendezni, úgy a vitás kérdésekben a jegyző dönt jelen szabályzat szerint. 57.) A közbeszerzési szerződés módosításáról, valamint teljesítéséről szóló, jogszabályban meghatározott minta szerinti tájékoztató hirdetmény elkészítéséről és közzétételéről a KCS köteles gondoskodni, legkésőbb a szerződés módosításától, illetőleg a szerződés teljesítésétől számított öt munkanapon belül. 58.) Az egy évet meghaladó (határozott vagy határozatlan) időre szóló szerződés esetén a megkötéstől számítva évenként tájékoztatót köteles készíteni a KCS a részteljesítésről. Ennek vonatkozásában a tájékoztató Közbeszerzési Értesítőnek történő megküldésével kapcsolatos feladatokat, valamint a Kohéziós Alap támogatásából megvalósuló, a közösségi értékhatárt elérő, vagy azt meghaladó becsült értékű közbeszerzés esetén a KSZ részére történő megküldéséről a KCS gondoskodik.
59.) Az Önkormányzat közbeszerzési értékhatár alatti beszerzései során a versenyeztetést egyszerű szabályok alkalmazásával kell biztosítani. A beszerzés tárgyától és értékétől függően főszabályként legalább három ajánlat bekérése szükséges, amelytől árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén, illetőleg rendkívüli sürgősség esetén el lehet térni. Az ajánlatok bekéréséről az illetékes osztályvezető. dönt. A beérkezett ajánlatokról az osztályvezető javaslatára a polgármester dönt. IV. CÍM JOGORVOSLATI ELJÁRÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATOK 1. fejezet Eljárás jogorvoslat kezdeményezése esetén 60.) A Közbeszerzési Döntőbizottságnál (vagy általa) kezdeményezett jogorvoslati eljárás a KCS a jogorvoslati eljárás kezdeményezéséről első tudomásszerzést követően haladéktalanul köteles a döntéshozót, az ÖKDB elnökét - Kohéziós Alap támogatásából történő, közösségi értékhatárt elérő, vagy azt meghaladó becsült értékű közbeszerzés esetén egyidejűleg a KSZ-t is – írásban tájékoztatni, valamint a jogi képviselőt a kapcsolódó dokumentumok átadásával megkeresni és az eljárás további szakaszaiba bevonni. A Közbeszerzést koordináló feladata a beszerzéssel kapcsolatban rendelkezésre álló összes irat azonnali megküldése a Közbeszerzési Döntőbizottság részére. 61.) A Közbeszerzési Döntőbizottság értesítésében megjelölt, az észrevételek megadására rendelkezésre álló időn belül a KCS - Kohéziós Alap támogatásából történő, közösségi értékhatárt elérő, vagy azt meghaladó becsült értékű közbeszerzés esetén a KSZ írásbeli véleménye ismeretében – a jogi képviselő állítja össze és küldi meg a közbeszerzéssel kapcsolatos észrevételeket a Közbeszerzési Döntőbizottság részére. A KCS - a jogi képviselő és a KR, valamint Kohéziós Alap támogatásából történő közbeszerzés esetén KSZ – írásbeli állásfoglalásának kézhezvétele után haladéktalanul köteles az ügyről tájékoztatni az ÖKDB-t és a jegyzőt. 62.) A Közbeszerzési Döntőbizottságnál az ajánlatkérő képviseletében a polgármester megbízásából a jogi képviselő jár el. A döntőbizottsági eljárásban a KCS képviselője köteles részt venni, és az ügy kedvező elbírálását elősegíteni. Kohéziós Alap támogatásából történő, közösségi értékhatárt elérő, vagy azt meghaladó becsült értékű közbeszerzés esetén a KSZ vezetőjének döntése szerint vesz részt a KSZ a döntőbizottsági eljárásban. 63.) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság elmarasztaló döntést hoz, illetőleg a jogorvoslati eljárás eredményeként megsemmisíti az eljárást lezáró ajánlatkérői döntést, úgy az adott közbeszerzési eljárás továbbvitelére vonatkozó alternatív döntési javaslatot a KCS a döntőbizottsági határozat kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül köteles elkészíteni a jogi képviselő - Kohéziós Alap támogatásából történő, közösségi értékhatárt elérő, vagy azt meghaladó közbeszerzés esetén a KSZ - írásbeli véleményének ismeretében. 64.) A KCS az adott közbeszerzési eljárás továbbvitelére vonatkozó egyeztetett alternatív döntési javaslatot haladéktalanul, a Kbt-ben előírt határidők betartása mellett köteles a döntéshozó elé
terjeszteni, a jegyző egyidejű tájékoztatása mellett, a továbbiakban pedig az általános eljárási szabályok szerint jár el. 65.) A Közbeszerzési Döntőbizottság kedvezőtlen döntését követően esetlegesen szükséges bírósági eljárás tekintetében – a KCS írásbeli véleményének ismeretében – a döntőbizottsági határozat kézhezvételét követő 5 munkanapon belül a jogi képviselő döntési javaslatot készít, és a jegyző jóváhagyását követően előterjeszti a polgármester részére. A bírósági eljárás megindításáról, s annak eredményéről az ajánlatkérő/döntéshozó tájékoztatását biztosítani kell. A tájékoztatást Kohéziós Alap támogatásából történő, közösségi értékhatárt elérő, vagy azt meghaladó közbeszerzés esetén a KSZ részére is meg kell küldeni. 66.) Amennyiben a közbeszerzési eljárás jogorvoslattal érintett szakaszában független hivatalos közbeszerzési tanácsadó került bevonásra, úgy jelen intézkedés megfelelő pontjaiban a KCS helyett értelemszerűen a független hivatalos közbeszerzési tanácsadó megjelölés értendő. V. CÍM A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS ELLENŐRZÉSI RENDJE 1. fejezet A Belső Ellenőrzés feladatai 67.) Amennyiben az adott közbeszerzési eljárásban a külön jogszabályban meghatározott illetékes ellenőrző szervek a feladat- és hatáskörüknek megfelelően végzett ellenőrzésük alapján feltárt jogsértés esetén eljárást, intézkedést kezdeményeznek, valamint a Közbeszerzések Tanácsa által a 307.§ szerinti eljárásban kiemelt – azon hirdetmények esetében, amelyek alapján valószínűsíthető, hogy a szerződés módosítása a Kbt. 303. §-ba ütköző módon történt, illetőleg a szerződésszegés jelentős és olyan körülményre vezethető vissza, amelyekért valamelyik fél felel, úgy a Hivatal belső ellenőrzését ellátó szervezeti egysége, a polgármester döntése alapján, munkaterven felüli, soron kívüli vizsgálatot folytat le a Belső Ellenőrzési Szabályzatban foglaltak szerint. VI. CÍM A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK DOKUMENTÁLÁSI RENDJE 68.) A közbeszerzési eljárásokat azok megindításától a jogorvoslati eljárás jogerős lezárásáig, illetőleg a közbeszerzési szerződés teljesítéséig terjedően írásban kell dokumentálni. A keletkezett iratokat, szerződéseket, azzal kapcsolatos jelentéseket, összegezéseket stb. elektronikus úton rögzített (floppy, CD, stb.) formában is meg kell őrizni. 69.) A közbeszerzési eljárás során keletkező valamennyi iratot és dokumentumot valamennyi érintett szervezeti egység, az iratkezelés rendjéről és szabályairól szóló szabályzat előírásai szerint – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - 5 évig köteles kezelni és őrizni. Amennyiben az Önkormányzat közreműködővel (pl.: lebonyolítóval) szerződést köt, úgy a szerződésnek kötelezően tartalmaznia kell az alábbiakat:
a Közreműködő az eljárás lezárultát követően haladéktalanul köteles a KCS részére az eljárás eredeti dokumentumait (ideértve különösen a beérkezett ajánlatok eredeti példányait) iratjegyzék és teljességi nyilatkozattal együtt hiánytalanul átadni; a Közreműködő felelősséggel tartozik azért, hogy az eljárás során keletkezett dokumentumokhoz illetéktelen személy nem férhet hozzá, de a Kbsz. szerinti jogosultaknak, annak szabályaival biztosítania kell a betekintést. 70.) Valamennyi érintett szervezeti egység felelősséggel tartozik azért, hogy a közbeszerzési eljárás során keletkezett minden dokumentumba – az adatkezelésre vonatkozó jogszabályok betartása mellett – a feladatkörükben eljáró és megbízólevéllel rendelkező külső és belső ellenőrzést végző szerv vagy személy az ellenőrzési programmal összefüggően betekinthessen, a vonatkozó valamennyi információt megismerhesse, és azok valódiságáról meggyőződhessen. 71.) Valamennyi érintett szervezeti egység kötelesek gondoskodni arról, hogy a közbeszerzési eljárás dokumentumaiba kizárólag csak a Kbsz. szerint arra jogosultak, - így a KBB, az ÖKDB tagjai és az eljárásban közreműködők - tekinthessenek be a közbeszerzési eljárás lezárásáig. A betekintés időpontjait, célját és a betekintő személyét az ügyiratgyűjtő belsejében dokumentálni kell. VII. CÍM EGYÉB RENDELKEZÉSEK 1. fejezet A közbeszerzési eljárásban résztvevők felelőssége, a titoktartási kötelezettség 72.) A közbeszerzési előkészítésében, lebonyolításában, a döntéshozatalban részt vevők a 3. számú melléklet szerinti összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot kötelesek aláírni a közbeszerzési eljárásban való közreműködésük megkezdését megelőzően. Ezen rendelkezések megsértése esetén, a vonatkozó jogszabályok szerint felelősséggel tartoznak. A Hivatalban dolgozó munkatársak munkaköri leírásában, vagy az ahhoz kapcsolódó munkautasításban a közbeszerzési eljárás lefolytatásával kapcsolatos kötelezettségüket meg kell határozni, valamint utalni kell esetleges károkozásuk esetén a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. tv. 57. §-a szerinti kártérítési felelősségükre. A döntéshozatalban résztvevők felelősségére a helyi önkormányzati képviselők jogállásáról, valamint a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló jogszabályok, valamint a döntésükkel esetlegesen okozott kár megtérítésére a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv. 339. §-a szerinti kártérítési szabályok alkalmazandók. 73.) A Közreműködőt – így különösen a független hivatalos közbeszerzési tanácsadót, illetve más külső szakértőt, lebonyolítót – a felelősség a velük kötött szerződés tartalmának megfelelően terheli. Az ÖKDB, és a KBB. a közbeszerzési eljárásában hozott döntéséért akkor tartozik kártérítési felelősséggel, ha az előterjesztő javaslatától eltérő döntésével esetlegesen kárt okoz az Önkormányzatnak. Amennyiben a bizottság az előterjesztő javaslatát fogadja el és ezen döntés okoz kárt az önkormányzatnak, akkor a javaslattevő tartozik kártérítési felelősséggel.
2.fejezet A közbeszerzések nyilvánossága 74.) Az ajánlatkérő köteles az alábbi adatokat, információkat, hirdetményeket öt munkanapon belül közbeszerzési eljárásonként csoportosítva honlapján , ha nem rendelkezik honlappal, akkor az önkormányzat honlapján közzétenni: a) a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményt b) az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményt c) a szerződés megkötéséről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményt, d) a közbeszerzési eljárás lezárultával megkötött, valamint azon szerződéseket, amelyek esetében a Kbt. Alapján nem volt kötelező közbeszerzési eljárás lefolytatása [ e) a szerződés módosításáról, teljesítéséről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményt f) amennyiben az ajánlatkérő ilyet készített, az előzetes összesített tájékoztatót, illetve időszakos előzetes összesített tájékoztatót tartalmazó hirdetményt g) egyéb hirdetményeket h) az ellenszolgáltatás teljesítésével kapcsolatos adatokat [Kbt. 305. § (5) és (6) bekezdés]; i) a közbeszerzési eljárás kapcsán indult jogorvoslati eljárás vonatkozásában ia) a kérelem e törvényben meghatározott adatait ib) a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozatát, a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozatát és a szerződés megkötését engedélyező végzését ic) adott esetben a bíróság határozatát (határozatait); j) az éves statisztikai összegzést k) a teljesítés megtörténtéről, a teljesítéssel kapcsolatban esetlegesen felmerült problémákról, adott esetben a teljesítés elmaradásának okáról szóló tájékoztatást A hirdetmények honlapon történő közzétételére az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatala, illetve a Közbeszerzések Tanácsa részére történő feladást követően kerülhet sor. A honlapon közzétett hirdetmény nem tartalmazhat más adatot, mint amely az Európai Unió Hivatalos Lapjában (TED-adatbank), illetőleg a Közbeszerzési Értesítőben megjelent, és fel kell tüntetni a hirdetmény feladásának napját is. Az adatok, információk honlapon történő közzétételét az ajánlatkérő intézmény vagy a közbeszerzést koordináló kezdeményezi az Informatikai Csoportnál, amely annak 3 munkanapon belül köteles eleget tenni. VIII. CÍM ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 75.) Jelen intézkedés és mellékletei 2009. április 1-jén. Rendelkezéseiket az ezt követően megkezdett közbeszerzésekre, beszerzésekre, e közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződésekre és jogorvoslati eljárásokra kell alkalmazni. A Kbt. 6.§ (2) bekezdése szerinti, a hirdetmények jogszerűségét ellenjegyzésével igazoló személy a jegyző. Jelen intézkedés hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Önkormányzat és szervei Közbeszerzési Szabályzatát korábban tartalmazó képviselő-testületi határozat.
A hatálybalépés előtt megkezdett, és még folyamatban lévő ügyeket a megkezdésükkor hatályos szabályozás szerint kell befejezni. A szabályzat előkészítéséért és aktualizálásáért felelős belső szervezeti egység a KCS. Gyomaendrőd, 2009. ………..
Polgármester
Jegyző
1. számú melléklet A hirdetmény közzététele nélkül induló (a továbbiakban: hirdetmény nélküli) tárgyalásos eljárás alkalmazásának feltételei (Kbt. 125.§) 125. § (1) Az ajánlatkérő hirdetmény közzététele nélkül induló (a továbbiakban: hirdetmény nélküli) tárgyalásos eljárást akkor alkalmazhat a 124. § (2) bekezdésének a) pontjában foglalt esetben, ha a tárgyalásra a nyílt, a meghívásos eljárás vagy a versenypárbeszéd - 88. § (1) bekezdésének a)-e) pontja alapján nem érintett - összes ajánlattevőjét meghívja. (2) Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha a) a nyílt vagy a meghívásos eljárás a 92. § a) pontja, illetve a meghívásos vagy hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás a 115. § (1) bekezdésének a) pontja alapján eredménytelen volt, feltéve, hogy a felhívásnak és a dokumentációnak a feltételei időközben lényegesen nem változtak meg, és minderről az ajánlatkérő köteles az Európai Bizottság kérésére - a Közbeszerzések Tanácsán keresztül - tájékoztatást adni; b) a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott szervezet, személy képes teljesíteni; c) az feltétlenül szükséges, mivel az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt a nyílt, a meghívásos vagy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából. (3) Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat továbbá építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése esetében, ha a) a korábban megkötött szerződésben nem szereplő, de előre nem látható körülmények miatt kiegészítő építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése szükséges az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatás teljesítéséhez, feltéve, hogy a kiegészítő építési beruházást, illetőleg szolgáltatást műszaki vagy gazdasági okok miatt az ajánlatkérőt érintő jelentős nehézség nélkül nem lehet elválasztani a korábbi szerződéstől vagy ha a kiegészítő építési beruházás, illetőleg szolgáltatás elválasztható, de feltétlenül szükséges az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatásteljesítéshez, az ilyen kiegészítő építési beruházásra, illetőleg szolgáltatásra irányuló – a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött - szerződés, illetőleg szerződések becsült összértéke azonban nem haladhatja meg az eredeti építési beruházás, illetőleg szolgáltatás értékének felét; b) olyan új építési beruházásra, illetőleg szolgáltatás megrendelésére kerül sor, amelyet a korábbi nyertes ajánlattevővel köt meg ugyanazon ajánlatkérő azonos vagy hasonló építési beruházás, illetőleg szolgáltatás teljesítésére, feltéve, hogy az új építési beruházás, illetőleg szolgáltatás összhangban van azzal az alapprojekttel, amelyre a korábbi szerződést nyílt vagy meghívásos eljárásban megkötötték, és a korábbi eljárást megindító hirdetményben az ajánlatkérő jelezte, hogy tárgyalásos eljárást alkalmazhat, valamint a korábbi eljárásban az építési beruházás,
illetőleg a szolgáltatás becsült értékének meghatározásakor figyelembe vette az újabb építési beruházás, illetőleg szolgáltatás becsült értékét is (a közösségi értékhatár elérésének meghatározása szempontjából); ilyen tárgyalásos eljárást azonban csak a korábbi első szerződés megkötésétől számított három éven belül lehet indítani. (4) Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat továbbá árubeszerzés esetében, ha a) az érintett dolgot kizárólag kutatási, kísérleti, tanulmányi vagy fejlesztési célból állítják elő; ez az eset azonban nem alkalmazható olyan mennyiség esetén, amely megalapozza a piacképességet, illetőleg a kutatásfejlesztés költségeit fedezi; b) a korábban beszerzett dolog részbeni kicserélése vagy bővítése során a korábbi nyertes ajánlattevőnek másikkal történő helyettesítése azzal a következménnyel járna, hogy műszakitechnikai szempontból eltérő és nem illeszkedő dolgokat kellene beszerezni, vagy az ilyen beszerzés aránytalan műszaki-technikai nehézséget eredményezne a működtetésben és a fenntartásban; az ilyen - a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött - szerződés, illetőleg szerződések együttes időtartama azonban nem haladhatja meg a három évet; c) az áru árutőzsdén jegyzett és beszerzett; d) az árut kivételesen kedvező feltételekkel, felszámolási eljárás, végelszámolás vagy bírósági végrehajtás, illetőleg az érintett szervezet személyes joga szerinti hasonló eljárás során történő értékesítés keretében szerzi be. (5) Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, továbbá szolgáltatás megrendelése esetében, ha arra tervpályázati eljárást követően kerül sor, és a nyertessel vagy - a bírálóbizottság ajánlása alapján - nyertesek (díjazottak) valamelyikével kell szerződést kötni; ez utóbbi esetben a tervpályázati eljárásban a bírálóbizottság által ajánlott összes pályázót (ajánlattevőt) meg kell hívni a tárgyalásra. (6) Az ajánlatkérő kizárólag a (2) bekezdés a) pontja és a (4) bekezdés a) pontja esetében alkalmazhat hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást, az ilyen eljárásra vonatkozó szabályok szerint.
2. számú melléklet SZABÁLYZAT A BÍRÁLÓBIZOTTSÁG MŰKÖDÉSÉRŐL 1) A ……………………………………. tárgyú közbeszerzési eljárásban a Bírálóbizottság létszáma az Önkormányzat közbeszerzési szabályzatában meghatározottaknak megfelelően……….....fő. 2) Az ülés levezető elnök személyét a döntéshozó határozza meg. A jegyzőkönyvvezetőt, és a jegyzőkönyv hitelesítőjét a tagok szavazással választják ki. 3) A Bírálóbizottság valamennyi tagja, illetőleg a Bírálóbizottság ülésén jelen lenni jogosult egyéb résztvevők az első ülést megelőzően kötelesek az általuk kitöltött és aláírt összeférhetetlenségi, és titoktartási-, felelősségi-, valamint adott esetben a távolmaradási nyilatkozatot átadni a jegyzőkönyvvezető részére a Kbsz. vonatkozó pontjaiban megjelöltek szerint. Az átadott nyilatkozatok, valamint a jegyzőkönyvvezető által kitöltött és aláírt összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozat a jegyzőkönyv elválaszthatatlan mellékletét képezi. 4) A Bírálóbizottság akkor határozatképes, ha az állandó képviselő tagok közül legalább három fő jelen van, és a jelen lévő szavazati joggal rendelkező tagok közül 3 fő (kiemelt beszerzések esetén 7 fő) a Kbt. 8. § (1) bekezdésében előírt (közbeszerzés tárgya szerinti, közbeszerzési és pénzügyi) szakértelemmel rendelkezik. Az ülés időtartama alatti személyi változásokat (távozás, érkezés) rögzíteni kell a jegyzőkönyvbe. 5) A Bírálóbizottság minden tagjának egy szavazata van. A Bírálóbizottság a döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. 6) Amennyiben a részvételi jelentkezések/ajánlatok bírálata során további bírálóbizottsági ülés tartása szükséges, az újabb ülés időpontját a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. 7) Abban az esetben, ha a Bírálóbizottság tagja bármely hozzászólását a jegyzőkönyvben – adott esetben szó szerint – rögzíttetni kívánja, azt jeleznie kell a jegyzőkönyvvezetőnek. 8) A bizottsági ülés jegyzőkönyvét a levezető elnök javaslata alapján az elnökön túl egy másik – a bizottság által megválasztott – bizottsági tag hitelesíti.
3. számú melléklet ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI ÉS TITOKTARTÁSI NYILATKOZAT Alulírott Név: ………………………………………… Lakcím: …………………………………….. mint a közbeszerzési eljárásban közszolgálati jogviszony alá tartozó közreműködő mint a Bírálóbizottság tagja mint külső megbízott közreműködő (pl. független hivatalos közbeszerzési tanácsadó, lebonyolító, jogi szakértő) ……………………………………………………………………..….. tárgyú közbeszerzési eljárásban (A megfelelő szöveg aláhúzandó). a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (Kbt.) 10.§ (7) bekezdése alapján kijelentem, hogy velem szemben a Kbt. 10. § -ában meghatározott összeférhetetlenségi ok, mint kizáró körülmény nem áll fenn. Egyben kötelezettséget vállalok arra, hogy a fenti tárgyú közbeszerzési eljárással kapcsolatban tudomásomra jutott a Ptk. 81.§ (3) bekezdésében meghatározott, közérdekű nyilvános adatnak nem minősülő adatot üzleti titokként kezelem, a közbeszerzési eljárással kapcsolatos tudomásomra jutott adatokat, tényeket, titkot megőrzöm, azt sem az eljárás befejezése előtt, sem pedig azt követően jogosulatlan személy tudomására nem hozom. Tudomással bírok az összeférhetetlenség fennállásának és a titoktartási kötelezettségem megszegésének jogkövetkezményeiről. Jelen nyilatkozatot a jogkövetkezmények ismeretében, minden befolyásolástól mentesen, saját kezűleg az alulírott helyen és napon írom alá. Tudomásul veszem, hogy a Kbt. 10.§ (2) vagy (4) bekezdés szerinti esetben az „Összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatomhoz” csatolnom kell az érintett gazdálkodó szervezet nyilatkozatát, a 6. számú „Távolmaradási nyilatkozatot” arról, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként, vagy alvállalkozóként. Gyomaendrőd, 200..…………………….. ……………………………………… Aláírás FELELŐSSÉGI NYILATKOZAT Alulírott Név: …………………………………………. Lakcím: …………………………………………. mint a „………………………………………………………………………………………………...” tárgyú közbeszerzési eljárásban, mint a Bírálóbizottság tagja, elismerem és tudomásul veszem, hogy az eljárás során a tevékenységemmel az Önkormányzatnak okozott kárért: - a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. tv. 57. §-a szerinti, - a polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv. 339. §-a szerinti kártérítési felelősséggel tartozom (A megfelelő szöveg aláhúzandó). Gyomaendrőd, 200……………………… …………………………….
Aláírás TÁVOLMARADÁSI NYILATKOZAT Kitöltés előtt kérjük, figyelmesen olvassa el a csatolt tájékoztatást! Alulírott, mint az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevonni kívánt érdekelt gazdálkodó szervezet vezetője nyilatkozom, hogy az általam vezetett gazdálkodó szervezet az Önkormányzat által kezdeményezett „………………………………………………………………………………………………...” tárgyú közbeszerzési eljárásban sem ajánlattevőként, sem alvállalkozóként nem vesz részt. Gyomaendrőd, 200…………………….. …………………………………………… a gazdálkodó szervezet vezetőjének aláírása Tájékoztató az „Összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozat” és a „Távolmaradási nyilatkozat” Kitöltéséhez Kbt. 10. § (1) A közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése során vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében nem járhat el, illetőleg az eljárásba nem vonható be a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: érdekelt gazdálkodó szervezet), illetőleg az olyan személy vagy szervezet, aki, illetőleg amely a) az érdekelt gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll; b) az érdekelt gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja; c) az érdekelt gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik; d) az a)-c) pont szerinti személy hozzátartozója. (2) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdést, ha az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevonni kívánt érdekelt gazdálkodó szervezet, illetőleg az eljárásba bevonni kívánt személlyel vagy szervezettel az (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti viszonyban álló érdekelt gazdálkodó szervezet írásban nyilatkozik, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként vagy alvállalkozóként. (3) Ha az ajánlatkérő nevében valamely személy tulajdonosi jogokat gyakorol érdekelt gazdálkodó szervezetben, az ajánlatkérő nevében e személy vagy hozzátartozója nem járhat el a közbeszerzési eljárás előkészítésében vagy az eljárás más szakaszában, kivéve, ha az érdekelt gazdálkodó szervezet írásban nyilatkozik, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként vagy alvállalkozóként. Ezt a szabályt kell megfelelően alkalmazni az ajánlatkérő vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja vagy hozzátartozója tekintetében, ha az érdekelt gazdálkodó szervezetben az ajánlatkérő rendelkezik tulajdoni részesedéssel. (4) Nem kell alkalmazni e §-t, ha az ajánlatkérő nevében az érdekelt gazdálkodó szervezetben a tulajdonosi jogok gyakorlására és a közbeszerzési eljárást lezáró döntés meghozatalára törvény, vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott önkormányzati rendelet alapján az ajánlatkérő ugyanazon testülete jogosult, vagy olyan testületei, amelynek tagjai részben azonosak, és a közbeszerzési eljárással kapcsolatos - az eljárást lezáró döntés meghozatalán kívüli tevékenységekben nem vett részt olyan személy, aki jogosult a tulajdonosi jogok gyakorlására. (5) Nem minősül e § alkalmazásában a közbeszerzési eljárás előkészítésébe bevont személynek (szervezetnek) az olyan személy (szervezet), akitől, illetőleg amelytől az ajánlatkérő a) az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet-, illetőleg piacfelmérés, a közbeszerzés becsült értékének felmérése érdekében a közbeszerzés megkezdése időpontjának megjelölése nélkül, kizárólag a felmérés érdekében szükséges adatokat közölve kért tájékoztatást, vagy b) a támogatásra irányuló igény (pályázat) benyújtásához szükséges árajánlatot kapott,
feltéve, hogy az a), illetőleg a b) pont alkalmazása kapcsán az ajánlatkérő nem közölt vele a közbeszerzési eljárás során az összes ajánlattevő (részvételre jelentkező) részére rendelkezésre bocsátott adatok körét meghaladó információt. (6) Az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevonni kívánt személy vagy szervezet írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele szemben fennáll-e az e § szerinti összeférhetetlenség. Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos nyilatkozathoz - a (2) vagy (4) bekezdés szerinti esetben csatolni kell az érintett érdekelt gazdálkodó szervezet nyilatkozatát arról, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként vagy alvállalkozóként (távolmaradási nyilatkozat). (7) Ha az (1), (4) vagy (7) bekezdést megsértették, vagy a (2), illetőleg (4) bekezdés szerinti nyilatkozata ellenére az érdekelt gazdálkodó szervezet indul a közbeszerzési eljárásban, az eljárás további részében nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó az (1) bekezdés hatálya alá tartozó vagy az ott felsorolt személyekkel, szervezetekkel az (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti viszonyban álló érdekelt gazdálkodó szervezet.
