Kerekegyháza Város Önkormányzatának
GAZDASÁGI PROGRAMJA
A 2011-2016. ÉVEKRE
1
BEVEZETŐ A Helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 91. §-ában megfogalmazott kötelezés alapján a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra gazdasági programot készít. A gazdasági program az önkormányzat részére helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével –a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve – az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják. Célja: az önkormányzat képviselő-testülete egy egységes, előre meghatározott célrendszer szerint működjön. A gazdasági program tartalmazza: a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adópolitika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat (kötelező és önként vállalt egyaránt), városként pedig a befektetés-támogatási politika, városüzemeltetési politika célkitűzéseit. Táblázatos formában a program 1. sz. mellékletében. Jelen gazdasági programban meghatározottakat figyelembe kell venni minden gazdasági jellegű, a gazdálkodásra, a település működtetésére, fejlesztésére vonatkozó döntésnél. E programban foglaltak megvalósításához szükség van : pályázati lehetőségek felkutatására, a meglévő anyagi források minél hatékonyabb kihasználására, új lehetőségek keresésére következetes döntésekre. Jelen gazdasági program forrásai: Kerekegyháza Városi Önkormányzat Gazdasági Programja és Vagyongazdálkodási Koncepciója 2008-2013. évekre Polgármesteri Program Képviselő-testület elképzelései Önkormányzati intézmények vezetőinek javaslatai Lakosság, civil szervezetek megfogalmazott igényei Önkormányzat jelenlegi, illetve várható pénzügyi helyzete. A gazdasági programban meghatározott fejlesztési elképzelések, stratégiai célok összhangban vannak a központi és térségi fejlesztési irányelvekkel, mivel a pályázati források ennek tükrében kerülnek kialakításra. A kormány gazdasági fejlesztési elképzeléseit alapvetően az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) határozza meg. Az Operatív Programok pályázatai továbbra is elérhető források az önkormányzati fejlesztésekhez: Dél-Alföldi Operatív Programok (DAOP) Társadalmi-infrastrukturális (TIOP), Elektronikus közigazgatás (EKOP), Környezet és Energia (KEOP), valamint az Államreform Operatív (ÁROP) programok. Az alábbiakban leírt programok alkalmasak lehetnek a város e gazdasági programban meghatározott céljainak megvalósításához. Ezenkívül egyes megyei kezelésben megmaradt alapok segítségével, illetőleg speciális EU-s, és egyéb támogatási lehetőségek kihasználásával lehetséges forrásszerzés.
2
1. A TELEPÜLÉS BEMUTATÁSA 1.1. Települési adatok Kerekegyháza város az Alföld szívében, Bács-Kiskun megye északnyugati részén, a DunaTisza közi Homokhátságon fekszik, Kecskeméttől 20 km-re. 2001. július 1-jén nyerte el a városi rangot. A város összterülete 8.126 ha, a tanyás település szerkezet miatt jelentős nagyságú a külterület: 7.756 ha, az összes terület 95,4 %-a. A lakosságszám-növekedés folyamatosnak mondható, melyet kevés település mondhat magának az országban. A Lakosság-szám
1995. jan. 1-jén 2004. jan. 1-jén 2008. jan. 1-jén 2011. jan. 1-jén
5.987 fő, 6116 fő, 6264 fő, 6479 fő.
Születések száma folyamatosan magas: 2005 2006 2007 2008 2009 2010 82 73 81 84 75 73 (6 éves 5 éves 4 éves 3 éves 2 éves 1 éves) A külterületi lakosság száma:
959 fő (15 %)
Ideiglenes tartózkodási helyként 378 fő jelölte meg településünket. Az állandó lakosság korcsoportos megoszlása: 0 -18 évesig: 1.377 fő, 19 -60 évesig: 3.874 fő, 60 év felettiek: 1.228 fő,
21,25 % 59,80 % 18,95 %.
A településen a címnyilvántartás szerint a lakások száma: 2658, melyből lakott: 2331 belterületi: 2040 db, melyből lakott: 2024 db. külterületi: 618 db, melyből lakott: 307 db tanya. az ivóvízhálózatba bekapcsolt 2069 lakás gázellátásba bekapcsolt 1.833 lakás. a rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont 2.034 lakás szennyvízgyűjtésbe bekapcsolt 2477 lakás ( vagy telek) egy lakásra jutó népesség 3,2 fő. Területi megoszlás szerint a lakott ingatlanok 13 %-a külterületi, az 1 lakott lakásra/tanyára jutó külterületi népesség: 2,7 fő.
Az önkormányzat által fenntartott intézmények:
Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Napközi Otthonos Óvoda Katona József Művelődési Ház és Könyvtár Humán Szolgáltató Központ Kerekegyerdő Bölcsőde 2011. szeptember 1-től 3
1.2 Pénzügyi-költségvetési helyzet
A Magyary Zoltán Terv és a készülő új önkormányzati törvény keretében folyamatban van a közigazgatási rendszerünk felülvizsgálata, hatáskörök, illetékességi területek átstrukturálása, ami maga után vonja egy új közigazgatási szint kialakítását is. Finanszírozási oldalról fontos kérdésként merül fel, hogy az önkormányzati törvény-tervezete értelmében elsődlegesen a feladatfinanszírozás kap prioritást. Az önkormányzati feladatellátás során az önként vállalt feladatok ellátására csak és kizárólag az egyéb sajátos bevételből lesz majd lehetőség. Bevételek Önkormányzatunk 2009-2010 évben az alábbi táblában foglalt bevételekkel gazdálkodott, valamint 2011. évben az alábbi bevételeket tervezte. A bevételeink 40 %-át a különböző jogcímeken kapott állami támogatások és az átengedett központi adók alkotják, a helyi adó bevételek 12 %-át adják. 2010. évben a hitelek között szerepel az ipari park kialakítására (107 052 e Ft) és a Bem utcai telkek kiépítésére felvett (50 422 e Ft) hitelek összege, amelyek visszafizetése a telkek értékesítéséből származó bevételből várható. Megnevezés
A bevételek összege és aránya 2010 2011 % ezer Ft % ezer Ft
%
101 785
9,2%
124 657
8,8%
89 736
7,0%
401 369
36,4%
393 623
27,9%
403 026
31,3%
413 016
37,4%
398 065
28,2%
278 701
21,6%
0
0,0%
101
0,0%
0
0,0%
91 491
8,3%
179 799
12,7%
298 457
23,2%
32 389
2,9%
86 620
6,1%
13 558
1,1%
0 63 589
0,0% 5,8%
0 225 066
0,0% 16,0%
0 176 985
0,0% 13,7%
0 0,0% 1 103 639 100,0%
2 540 1 410 471
0,2% 100,0%
2009 ezer Ft Intézményi működési bevételek Önkormányzatok sajátos működési bevételei Önkormányzatok költségvetési támogatása Felhalmozási és tőke jellegű bevételek Támogatás értékű bevételek pénzeszközátvétel államháztartáson kívülről Támogatási kölcsönök visszatérülése, igénybevétele Hitelek Előző évi pénzmaradvány Bevételek összesen:
26 926 2,1% 1 287 389 100,0%
4
Kiadások A működési kiadásokon belül a személyi juttatások, munkaadói járulékok 55,6 %-ot jelentenek, jól látszik, hogy a feladataink ellátásához szükséges minimális létszám foglalkoztatása ellenére ez a kiadás milyen nehéz terhet ró önkormányzatunk gazdálkodására. A dologi kiadások 32,5 %-ot jelentenek, aminek nagy része rezsi költség, illetve a kötelező étkeztetési feladatok ellátása. Beruházásaink kiemelkedően magas hányada (23 %) költségvetésen belül a telek kialakításokból és a bölcsőde létesítésből keletkezik. Megnevezés
A kiadások összege és aránya 2009 2010 2011 ezer Ft % ezer Ft % ezer Ft %
Személyi juttatások Munkaadót terhelő járulék
405 834
37,3%
409 616
29,6%
379 576
29,5%
121 458 284 461
11,2% 26,1%
108 132 299 509
7,8% 21,6%
100 558 280 563
7,8% 21,8%
79 816
7,3%
91 712
6,6%
89 038
6,9%
5 374
0,5%
3 309
0,2%
5 063
0,4%
15 166
1,4%
15 916
1,1%
9 116
0,7%
11 108
1,0%
86 926
6,3%
13 558
1,1%
1 726 70 483 61 602 5 220 26 228 0
0,2% 6,5% 5,7% 0,5% 2,4% 0,0%
2 467 244 234 78 291 0 44 519 0
0,2% 17,6% 5,7% 0,0% 3,2% 0,0%
872 296 453 0 0 41 862 70 730
0,1% 23,0% 0,0% 0,0% 3,3% 5,5%
Dologi jellegű kiadások Társadalom és szoc. pol. Juttatások Működési célú támogatás értékű kiadások Államháztartáson kívülre adott műk. célú kiadások Felhalmozási célú támogatás értékű kiadások Államháztartáson kívülre adott felhalmozási célú pénzeszköz Beruházások Felújítások Részesedés vásárlás Hitelek kiadásai Céltartalékok
5
2. A GAZDASÁGI PROGRAM A Gazdasági Programban meghatározott célkitűzések megvalósításához az Önkormányzat a következő feladatokat rögzíti: -
Az Önkormányzat sajátos működési bevételeinek növelési lehetőségeit meg kell keresni. Törekedni kell olyan helyi adórendszer megteremtésére, amely megfelel a helyi adópolitika elvárásainak és hatékony eszköze az Önkormányzat saját forrás növelésének.
-
A Képviselő-testület nyomon követi a költségvetési támogatási rendszert és elképzeléseivel összhangba hozva igyekszik kihasználni a támogatási rendszer nyújtotta előnyöket .
2.1 Gazdaságfejlesztés Kerekegyháza Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2011-2014-as évekre – néhány esetben átnyúlva 2015-2016-os évekre is - a következő általános fejlesztési elképzeléseket határozza meg: ( konkrét elképzelések az adott témakörhöz kapcsolódó táblázatban találhatók, a gazdasági program 1. sz. mellékleteként) 2.1.1. Vállalkozói infrastruktúra fejlesztés, befektetés-ösztönzés Az ipar, a vállalkozások közvetve-közvetlenül a település fejlődését segítik. Javítják a termékekkel, szolgáltatásokkal való ellátottságot, munkahelyet teremtenek, adóbevételhez juttatják a települést. Mindezek elősegítése érdekében lehetőséget kell biztosítani minél több szolgáltató és kereskedelmi egység be-, illetve megtelepülésére. Az önkormányzat feladata: - Az ún. „pedagógus-földeken” kialakított ipari területet értékesíteni kell, majd tovább folytatni az ipari terület kialakítást. - Népszerűsíteni, illetve vonzóvá kell tenni az ipari területet (hirdetéssel, honlapon történő közzététellel, fejvadász cégek közreműködésével). - A vállalkozások támogatása, érvényesülésének elősegítése érdekében össze kell állítani az ún. Vállalkozói térképet, mely tartalmazza, hogy mely vállalkozás mivel foglalkozik, hol található, foglalkoztatási adatait, fejlesztési elképzeléseit. - Az Önkormányzat honlapján bemutatkozási lehetőséget kell biztosítani a helyi vállalkozásoknak. - Segíteni kell a helyi vállalkozások érdekérvényesítésének szervezeteit, fórumait. ( I.1. tábla) 2.1.2. Turisztikai fejlesztések Kerekegyháza fekvése, őshonos növényzete és különleges természeti képződményei révén a Duna-Tisza köze meghatározó üdülőhelyévé vált. A Település otthont ad az egyedülálló homokbuckás, ősborókás területén a Nemzeti Park egy részének is, különleges növény és állatvilágával. Egyedülálló ökológiai adottságai és a lótartás hagyományai révén alakult ki a lovas-turizmus. 6
Évente több, idegenforgalmi vonzerővel bíró rendezvények kerülnek a képviselő-testület által elfogadott rendezvényterv alapján. Helytörténeti Gyűjtemény került elhelyezésre a város főterén. Az állandó kiállítást időszaki kiállítások szervezésével kell színesíteni. Az idegenforgalmat színvonalas programok szervezésével és a települési turisztikai marketing, PR tevékenységgel segíti az önkormányzat. Fejlesztési célok: -
Kerékpárút kialakítás, balatoni Farkas János Emlékpark kialakításának folytatása, turisztikai információs rendszer bővítése, helyi rendezvények népszerűsítése: kiemelve: Kereki Tojás és Szüretfesztivál, Arató Fesztivál.
Fontos feladat az idegenforgalom továbbfejlesztése, szereplők érdekegyeztetése, pályázatok benyújtása az önkormányzattal együttműködve. ( I.2. tábla)
2.2 Közlekedésfejlesztés Belterületi és külterületi utak: állami kezelésben mintegy 30 km teljes kiépítettségű, önkormányzati tulajdonban 36 km úthálózat van, melyből burkolt 24 km. Kiépített külterületi utak hossza 4,8 km és kiépítetlen földút 178,9 km hosszúságú. Az önkormányzati tulajdonú utakon a karbantartást rendszeresen végezni kell, a közúti jelzőtáblákat szükség szerint cseréljük, időszakos feladatokat jelent a síkosság mentesítés és hó eltakarítás valamint az útszéli fák tavaszi nyesése a villanyvezetékek miatt. Az utak fejlesztése érdekében út és kerékpárút építési és felújítási koncepciót dolgoztunk ki, mely az utak jelenlegi állapota és a forgalmi terhelés alapján került összeállításra a melléklet II.1.1. és II.1.2--es táblázatában részletezettek szerint.
2.3. Társadalmi megújulás 2.3.1. Foglalkoztathatóság fejlesztése, munkahelyteremtés feltételeinek segítése Az önkormányzat részt vesz a közfoglalkoztatási programokon, elsődlegesen az intézményi és települési feladatellátás segítése érdekében. A munkahelyteremtés és megőrzés feltételeinek javítása a településen fontos feladat, a regisztrált munkanélküliek aránya közel duplájára nőtt az utóbbi évben. Ez a szociális segélyezés kiadásainak növekedését is maga után vonta. A munkahelyteremtés feltételeinek elősegítése érdekében a képviselő-testület az alábbi feladatokat és célokat határozza meg: - a fejlesztési elképzeléseknél a kormányzati és szomszédos települési adópolitikára és gazdaságpolitikára is figyelemmel meghatározott feltételek szerint segíti a helyi ipart, a helyi vállalkozásokat,
7
-
aktívan részt vesz a munkaadók és munkavállalók igényeinek közvetítésében, a munkaügyi szervezetekkel együtt azok kielégítésében, valamint honlapján hirdetési lehetőséget biztosít.
2.3.2. Közbiztonság Az önkormányzat lakosság biztonságérzetének növelése érdekében a III.2.1. táblában meghatározott feladatokat tűzi ki célul. Anyagilag támogatja a rendőrség és a polgárőrség működését. (III.2 tábla) 2.3.3. Kulturális és sport élet A kulturális élet fejlesztése, a település megismerése, a közösségi értékek megőrzése és növelése érdekében a III.3 táblában megjelölt kulturális rendezvények, alkotótáborok szervezését (éves rendezvényterv szerint) és a kulturális intézmények infrastruktúrájának fejlesztését tervezi. Az aktív szabadidő eltöltés ösztönzése érdekében a III.3. táblában megjelölt sportinfrastruktúra fejlesztéseket tűzi ki célul az önkormányzat. 2.3.4. Nevelési és oktatási intézmények Az általános iskola oktatásának XXI. századnak megfelelő fejlesztése, az oktatáshoz való hozzáférés biztosítása és minőségének javítása, a környezettudatos generáció felnevelése érdekében tervezett projekteket a III.4.1 tábla részletezi. Az óvodai férőhelyszám-bővítés kiemelt fejlesztési célként szerepel a programban, tekintettel a település lakosságszámának egyenletes növekedésére. A lakosságszám-növekedés maga után vonja a település intézményi ellátórendszerének fokozatos növekedését is, melyre minden önkormányzati program keretében figyelemmel kell lenni. Az óvodai fejlesztéseket a III.4.2 tábla tartalmazza. Új intézményként nyitja kapuit szeptemberben a bölcsőde, melynek minél gazdaságosabb működtetése a cél. 2.3.5. Egészségügy A település lakosságának egészségmegőrzése, az egészségnevelés ösztönzése, kiemelve a prevenció fontosságát, össztársadalmi és helyi érdek. A fejlesztési terveket a III.5 tábla tartalmazza. 2.3.6 Humán infrastruktúra A szociális ellátásokat magában foglaló fejlesztéseket a III.5.4 tábla tartalmazza. Kiemelt feladat a mikrotérségi központi szerep megtartása.
8
2.4. Környezeti és energetikai fejlesztések 2.4.1 Vízminőség javítás Az Uniós előírásoknak megfelelő, egészséges ivóvíz biztosítása alapvető követelmény. Az ivóvízminőség javítást széleskörű partneri összefogással kívánjuk kialakítani, a IV.1. tábla szerint. 2.4.2 Energiagazdálkodás A magas energiaárak és a korlátozott elérhetőség miatt előtérbe kerül a megújuló energiaforrások felhasználásának bővítése, és az energiatakarékosság. A fejlesztési terveket a IV.2 tábla tartalmazza. 2.4.3. Épített és Természeti környezet védelme Lakó és élőkörnyezetünk minőségének fenntartása és javítása érdekében kiemelt szerepet kell biztosítani a természetvédelemnek, és a helyi építészeti örökség védelmének. ( IV.3. tábla). Helyi építészeti örökségként védett építmények: Katolikus templom, Református templom, Kunpusztai templom, Hercegegyházi kápolna lelet, Langó kápolna, Kunpusztai temető, André Emánuel síremléke, Rendek tanya, Polgármesteri hivatal, Helytörténeti Múzeum épülete, Könyvtár épülete.
2.5. Településfejlesztés Az Önkormányzat településfejlesztési céljai olyan célok, melyek a település általános fejlesztését segítik elő, valamint a közszolgáltatások minél magasabb szintű fenntartásához kapcsolódnak.
2.5.1. Közműhálózat fejlesztése Az infrastruktúra-fejlesztések pozitív irányba befolyásolják minden település fejlődését. A megvalósult infrastruktúra gyakran újabb fejlesztési igényeket indukál, illetve megnyitja a továbblépés lehetőségét. Kerekegyháza jól ellátott közműhálózattal rendelkezik. Hiány a felszíni vízelvezetés megoldása ( (V.1. tábla) 2.5.2. Városközpont és közterület fejlesztés A városi és települési identitás erősítése, az otthonérzés erősítése érdekében elengedhetetlen a közösségi terek fejlesztése ( V.2. tábla). Hosszú távon kiemelt fejlesztési cél egy olyan 9
többfunkciós művelődés, szolgáltató ház kialakítása a központban, mely egyrészt közművelődési, szolgáltató és pihenő funkciót is ellát. Amennyiben lehetőség lenne ún. védelmi központ kiépítésére ( rendőrség, tűzoltóság, ügyelet, mentőszolgálat), úgy a központban felszabaduló ingatlanok hasznosításával a szolgáltatások bővítése ( új üzletház építése). 2.5.3 Lakásgazdálkodás A lakástulajdon viszonyok átrendeződésének már látható és várhatóan erősödő tendenciája érdekében az önkormányzati tulajdonú lakások fenntartása szükséges. A pályázati és az anyagi lehetőségek függvényében az új bérlakások kialakítására a lakásépítési programot folytatni kell. A Településrendezési Tervben meghatározásra kerülnek olyan területek, melyek alkalmasak különböző lakásépítési módozatokra, így sorházak kialakítására, lakóparkok létrehozására, idősek otthonának kialakítására. ( V.3. tábla). 2.5.4 Településmarketing Kerekegyháza településképének, megismerésének erősítése, fejlesztése, a városban élő, dolgozó, vagy ügyintéző emberek, vállalkozások, turisták informáltságának elősegítése egyik kiemelt feladatunk. ( V.4 tábla). 2.5.5 Mezőgazdasági fejlesztés A helyi termelés és piaci pozíciók erősítése mindannyiunk érdeke, melyben településünkön kiemelt szerepe van az állattenyésztésnek, a helyi őstermelőknek, a tanyai életminőség feltételei javításának ( V. 5.3. tábla). 2.5.6 Önkormányzati vagyonkezelés Az önkormányzat ingatlanvagyon-kezelése és fejlesztése kiemelt feladat. Jó gazdálkodással a település lakó, gazdasági, oktatási-nevelési funkciói is erősödnek. Az önkormányzati vállalkozások az önkormányzati feladatellátás költséghatékony ellátása érdekében fenntartandó. ( V.6. tábla) 2.5.7. Tervezések A fejlesztési elképzelések megvalósításának elősegítése érdekében megfelelő tervdokumentációval kell az önkormányzatnak rendelkeznie. A fejlesztési elképzelések megvalósításához szükséges tervdokumentációs szükségletek az V. 7. tábla tartalmazza. 2.5.8 Közszolgáltatások A hulladékgazdálkodás színvonalának növelése érdekében a szelektív hulladékgyűjtés általánossá tételét és használatát kell elérni, az általános háztartási hulladék mennyiségének 10
csökkentésével párhuzamosan. A szelektív gyűjtés 2011. május 1-től került a településen bevezetésre. Településünkön a Saubermacher Kft és a Hírös Hulladékgazdálkodási Kft végzi a tevékenységet. A köztemető fenntartására a Jóindulat Kft-vel van szerződésünk, melynek keretében a helyi igényeknek megfelelő fejlesztések kezdődtek meg. Az önkormányzat feladata a temető területének bővítése, területvásárlással, tekintettel a jelenlegi temető nagyságára. 2.5.9 Tűzvédelem Településünkön Tűzoltó Köztestületi formában került megszervezésre a tűz elleni védekezés. A tűzvédelem 24 órás ügyeletben működik, nem csak Kerekegyháza, hanem Kunbaracs, Fülöpháza, Ágasegyháza tűzvédelmi feladatait is ellátják. Működésükhöz az önkormányzat és az állam anyagi támogatást biztosít. Az Önkormányzat a helyi tűzvédelmi feladatok ellátása, illetve színvonalának javítása érdekében: - anyagilag támogatja a tűzoltó köztestületet - közreműködik a tűzoltóság eszközeinek korszerűsítését, bővítését célzó pályázati tevékenységben.
11
2.6. Közigazgatás A lakosság elsődlegesen a hivatalban szerzett tapasztalatai alapján alkot véleményt az önkormányzat munkájáról. A Polgármesteri Hivatal jelenleg 34 köztisztviselővel látja el a feladatait. A projektszemléletnek a továbbiakban meghatározó szerepe lesz a Hivatal működésén belül mivel a fejlesztések, beruházások megvalósítását ma már szinte teljes mértékben csak EU-s támogatások igénybe vételével lehet finanszírozni. Mindezek alapján egyértelműen megállapítható, hogy a humánerőforrás gazdálkodás, a megfelelő szakembergárda biztosítása meghatározó feladatként fog jelentkezni az új struktúrában. A járási szint ismételt bevezetése teljesen átalakítja a polgármesteri hivatalok által eddig ellátott államigazgatási hatósági feladatait. Jól körülhatárolhatóan meg fog jelenni, mely hatósági feladat marad a lakossághoz legközelebb a polgármesteri hivatalokban, és mely kerül át a járási hivatalokhoz, mindez a legtöbb esetben egyértelműen alátámasztható, indokolható a feladatellátáshoz szükséges humánerőforrás igényekkel. A különböző szintekhez – község, város, járási jogú város – telepítendő feladatok is különbözőek lesznek. A településüzemeltetési, településfejlesztési feladatok, adóügyi feladatok, gazdaságszervezés, a szociális ügyek, közfoglalkoztatás minden települést megilletnek majd, azonban pl. okmányirodai, anyakönyvi, építéshatósági feladatok ellátása várhatóan a járási jogú városok esetében jelentkeznek majd. Mindez maga után vonja a nagyobb mértékű állami szerepvállalást az államigazgatási feladatok ellátásában. A fentieken kívül egyik legnagyobb kihívása a központi kormányzati, közigazgatási rendszer fejlesztése eredményeként kialakuló e-közigazgatásból fakadó kötelezettségek teljesítése. A jelenleg hatályos helyi rendeleti szabályozás értelmében Kerekegyháza Város Polgármesteri Hivatalánál az elektronikus ügyintézés jelen pillanatban kizárt, az www.magyarorszag.hu-n keresztül az ügyfélkapun biztosított okmányirodai időpontfoglaláson, ill. helyi adóbevallási nyomtatványok letölthetőségén kívül. Az e-ügyintézés bevezetésének természetesen egyik előfeltétele az eljárási illetékek banki átutalással történő lerovása, amelynek kormányzati szinten történő megvalósítása folyamatban van. Másrészt helyi szinten is meg kell teremteni a szükséges infrastrukturális háttért, - a fentebb említett azonnali fejlesztéseken túl – mind hardver oldalról, és szoftver oldalról is. A hardver, szoftver infrastruktúra fejlesztésének igen komoly költségvonzata van. A 2011. január 1. napjától ASP /alkalmazásszolgáltató/ működtetett TITÁN keretrendszer továbbfejlesztése adhat erre lehetőséget a későbbiekben az egységesen kiírásra kerülő EKOP, ÁROP pályázati források keretében. A pályázat keretében kiépülő központi szolgáltató rendszer – ellenszolgáltatás megfizetése mellett – biztosítja az e-ügyintézést Kerekegyházán a szolgáltatási központban kiépítésre kerülő hardverek, szoftverek használatával. A megbízható, zavartalan működés elengedhetetlen feltétele a számítógépparkunk folyamatos – pénzügyi lehetőségekhez mért – fejlesztése, ill. amennyiben a pályázat lehetőséget biztosít rá, úgy hardver, szoftver beszerzés. ( V.8 tábla).
12
2.7 A településfejlesztési politikai célkitűzése Az önkormányzat településfejlesztési politikájának egyik legfontosabb célkitűzése, hogy az önkormányzati vagyon ne csökkenjen. A meglévő szolgáltatásokat megtartsa, lehetőség szerint színvonalát emelje. Csak olyan fejlesztéseket vállaljon, melyeket megvalósulása után problémamentesen, fenntarthatóan tud működtetni, finanszírozni. 2.7.1 Az adópolitika célkitűzései Az önkormányzat gazdálkodásában meghatározó szerepe van a helyi adóbevételeknek. Helyi adórendeleteink a következő adónemekben határoz meg adófizetési kötelezettséget: 1.magánszemélyek kommunális adója, 2.helyi iparűzési adó, 3.Idegenforgalmi adó, A törvényi szabályozás szerint az önkormányzat adó-megállapítási joga arra terjed ki, hogy az adó mértékét a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan a törvényben meghatározott felső határokra, illetve 2006. évtől a Helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény /Htv./ 6.§.c) pontja szerint meghatározott fogyasztói árszínvonal változással növelt összegig terjedően megállapítsa. 2011. évben alkalmazott adó mértékeket az alábbi tábla mutatja be: Adónem
Adómérték felsőhatára 2010
Helyileg megállapított 2010
Magánszemélyek kommunális adója
16 254 Ft/év/adótárgy
14 000,Ft/év/adótárgy
Tartózkodás utáni idegenforgalmi adó
406 Ft/vendégéjszaka
400,Ft/vendégéjszaka
Helyi iparűzési adó
2%
2%
Önkormányzatunk gazdálkodásában meghatározó szerepet kap a helyi adóbevételek alakulása, évente 11-12 % között mozog összbevételünkhöz viszonyítva. Magánszemélyek kommunális adója növelhető lenne 16 200 forintig, de vizsgálni kell a lakosság teherviselő képességét, ehhez igazodva megállapítani a helyi adó mértékét. Emelése a következő években nem javasolt, csökkentésének lehetőségét kell évente vizsgálni. Helyi iparűzési adó mértéke az adóalap 2,0 %-a, ami a Htv. szerint az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértékének felső határa. Az adó mértékét a testület évente felülvizsgálja. Felülvizsgálatkor figyelembe kell venni a lefelé való eltérés lehetőségét is – mérlegelve annak vállalkozásokat vonzó hatását. Tartózkodási idő utáni idegenforgalmi adó esetén összesen 9 idegenforgalmi tevékenységet folytató adózó – két jelentősebb illetve hét kisebb forgalmú – kötelezett a fizetésére, összes bevételünk 2010. évben ebből az adónemből 2 218 000 Ft volt 389 Ft/vendégéjszaka megállapított mérték mellett. Ezen adónem az állami normatív támogatások tekintetében is 13
igen fontos, mivel minden beszedett forint után 1,5 forint támogatásban részesül önkormányzatunk. A helyi adók nagy terhet rónak a lakosságra és a vállalkozásokra egyaránt. Sajnos az önkormányzat kötelező feladataival kapcsolatos kiadások töredékét fedezi az állami normatív finanszírozás és átengedett központi adók összege, így nem tudunk jelenleg adót csökkenteni. Hosszú távú célunk: az ipari telkek értékesítését követően remélhetőleg jelentősen bővül a vállalkozások, illetve munkahelyek száma, amiből adódik, hogy nő az adófizetők száma is. Amennyiben jelentősen növekedne az iparűzési adóalap összege lehetőségünk nyílik az adó mértékének csökkentésére. 2011. évben új önkormányzati törvényt fogad el az Országgyűlés, jelentős változások várhatóak 2013. januárjától, a járások kialakítása mellett a kötelezőfeladatok változnak és az állami finanszírozás is átalakul. Az önkormányzatok csak az el nem vont saját bevételeik terhére vállalhatnak nem kötelezően ellátandó feladatokat. Kiadásainkat egyéb adók bevezetésével tudjuk majd finanszírozni. 2.7.2 Önként vállalt, és továbbra is fenntartani kívánt feladatok Művészetoktatási iskola: a helyi oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások helybeni elérhetősége érdekében zeneművészet és 2011-től dráma, színjátszás szakon. A mindennapi testnevelést egészségmegőrzése érdekében.
bevezettük
az
általános
iskolában
a
gyermekek
Az óvodában fejlesztőpedagógust alkalmazunk a gyermekek minél korábbi fejlesztésének elindítása érdekében. Hasznossága az általános iskolai tanulmányok során köszön vissza. Vérvételi helyet működtetünk a lakosság egészségügyi ellátásának színvonalemelésére. Ifjúsági Klubbot működtet a Településünk Fejlődéséért Alapítvánnyal együttműködve 2007. októberétől a könyvtár pincéjében a fiatalok kulturált szabadidő eltöltésének elősegítése, biztosítása érdekében. 2.7.3. Városi elismerések: A város képviselő testülete 1997. óta Kerekegyháza Díszpolgára és a „Kerekegyházáért” elismerő címmel tünteti ki az arra érdemes polgárokat. 2007-től szakmai elismerő díjakat alapított ( Az Év közalkalmazottja, köztisztviselője, sportolója; Közművelődéséért Díj
14
2.8. Az önkormányzat térségi szerepe A település elhelyezkedéséből adódóan mikro centrumként működik a környező kistelepülések vonatkozásában. Ennek legjelentősebb megnyilvánulása a körzetközponti feladatok ellátása (építéshatósági, gyámügyi, okmányirodai feladatok), valamint a Kecskeméti kistérségen belül kialakult mikro társulási központ feladata (belső ellenőrzés, gyermekvédelem, családsegítés, házi segítésnyújtás, támogató szolgálat, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, étkeztetés, nappali ellátás szolgáltatások vonatkozásában). Tűz elleni védekezés tekintetében Kerekegyházán kívül további 3 település tűzvédelme megoldott az egyesület által (Fülöpháza, Kunbaracs, Ágasegyháza) A laboratórium működése településünkön kívül Kunbaracs lakosait látja el. A térségi meghatározó szerep ezen és számos további területen tovább bővül, erősödik, ami természetesen többlet felelősséggel és humánerő ráfordítással is jár. További lehetőségek a társulási feladatok kibővítésére az iskolatársulás szomszéd településekkel.
2.9.
Kapcsolattartás a társadalmi élet más szereplőivel
Lakosság Rendszeresen jelentetjük meg a Polgármesteri Hírlevelet, mely igényes és tartalmas időszaki kiadványban a lakosságot érintő, érdeklő témákat adjuk közre: önkormányzati rendeleteket, beruházásokat, felújításokat, költségvetés alakulását, adóbevételeket és annak felhasználását, idegenforgalmi és társadalmi eseményeket, azok eredményeit. Lehetőséget adva a lakossági igények, alkotások, művek, és vélemények megjelenítésére is. Jogszabályból eredően is kötelezettség, de társadalmi igényektől indíttatva is évente megtartjuk a várospolitikai fórumot és a közmeghallgatást mely keretében a lakosság és a helyben érdekelt szervek képviselői általános tájékoztatást kapnak a város ügyeiről és közérdekű kérdést, javaslatot tehetnek. A helyi lakosság és az idelátogató turisták tájékoztatatására 3 buszmegállóban hirdetőfal és a városközpontban információs tábla került kihelyezésre. Folyamatos feladatunk a friss információk elhelyezése. A Kábeltelevízió működése folyamatos kapcsolattartásra ad lehetőséget a lakossággal, események, testületi ülések beszámolói, hirdetések és képújság biztosítja a lakossági információkat. www.kerekegyhaza.hu honlapunk az elmúlt évben számos tartalommal bővült, galériák, tájékoztatók, jogszabályok stb. Napirenden van a szerkezeti átalakítása az egyre nagyobb igények miatt, hiszen a tartalombővülés következtében látogatottságát egy év alatt megnégyszerezte. 2 tanyagondnokot foglalkoztatunk, aki segíti az idős, beteg vagy egyedülálló személyek napi gondjait megoldani. Helyi vállalkozások Az önkormányzat szűkös anyagi lehetőségei miatt él az iparűzési adó kivetésével, mely során elismeri, hogy a vállalkozások részére az egyébként is nehéz gazdasági élet terheit további kötelezettséggel növeli. Minden eszközzel segíteni, támogatni kell a helyi vállalkozások 15
érvényesülésének lehetőségeit. Összefogással, közös pályázatokkal, közös érdekérvényesítéssel, TÉSZ létrehozásával és számos közös projekt, elképzelés végrehajtásával, mint az fentebb is írtuk. Ehhez kommunikációra, együttgondolkodásra közös célokra van szükség, amiknek az alapjait sikerült az elmúlt évben lerakni és több területen a fejlődés, fejlesztés is megkezdődhet. Városunkban falugazdász segíti mezőgazdasági vállalkozók és az őstermelők tevékenységét. Szakmai tanácsadással, pályázat beadás előkészítésével közreműködik a gazdák gondjainak megoldásában, az Uniós csatlakozással járó regisztráció, támogatási lehetőségek megismertetése területén. Társadalmi szervezetek A város polgárai különböző érdekcsoportosulásokat hoztak létre, a hasznos célkitűzések támogatása évente szerepel a képviselő-testület döntései között, bár a korlátozott költségvetési keretek miatt a támogatás mértéke visszaszorult. Testvérvárosi kapcsolatok Az önkormányzat testvérvárosi kapcsolatot tart fenn abból a célból, hogy más önkormányzattal együtt működjön a kultúra, művelődés, oktatás, művészetek és a sport területén elért eredményeik kölcsönös megismertetésében, pihenési és üdülési lehetőséget biztosítson településeik polgárai számára. A Szlovákiai Gútor városával 17 éves testvérvárosi kapcsolatot tartunk fenn, a Szlovák – Magyar Kultúra ápolására. A település közelsége miatt a kapcsolattartás élénk, évente váltott helyszínen kerül sor a találkozásra, ahol a kultúra mellett a sport is jelentős szerepet kap.
Kerekegyháza, 2011. május 19.
dr. Kelemen Márk polgármester
ZÁRADÉK:
Jelen gazdasági programot Kerekegyháza Város Önkormányzatának Képviselő-testülete …./2011. (V.25. ). sz. határozatával fogadta el.
16